Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsának 2022.F.119/5. határozata

ügyfél-azonosítási, -átvilágítási, pénzmosási kötelezettség megsértéséről, névvalódiság követelményének megsértéséről

A Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsa [...] budapesti ügyvéd ellen folyamatban lévő fegyelmi eljárásban 2022. március 28. napján tárgyalás tartása nélkül meghozta az alábbi fegyelmi

határozatot:

A Fegyelmi Tanács megállapítja, hogy [...]

eljárás alá vont ügyvéd öt rendbeli szándékos fegyelmi vétséget követett el, ezért

250.000 Ft pénzbírság

fegyelmi büntetéssel sújtja.

A Fegyelmi Tanács kötelezi az eljárás alá vont ügyvédet arra, hogy a kiszabott pénzbírságot, valamint 30.000 Ft átalányköltséget 30 napon belül fizessen meg a Budapesti Ügyvédi Kamara pénztárába, vagy banki utalással teljesítse a Budapesti Ügyvédi Kamara bankszámlájára.

Indokolás

Az előzetes vizsgálat:

A [...] Ügyvédi Irodát a [...] számú határozattal jelölte ki a Budapesti Ügyvédi Kamara elnöksége, mint pénzmosás szempontjából ellenőrizendő praxist.

A kamarai titkár feljegyzésében arról tájékoztatta a vezető fegyelmi biztost, hogy az iroda székhelyeként megadott címen előre egyeztetett időpontban ellenőrzésre került sor. A kamarai titkár azt is jelezte, hogy a vizsgált 1 db ingatlan-adásvétel, 1-1 db gazdasági társaság alapítás és változásbejegyzés kapcsán az ellenőrzés hiányosságokat tárt fel.

A vizsgált ügyek közül egyben sem történt meg teljes körűen az ügyfél-azonosítás, JÜB-ölést a praxis vezetője nem tudott bemutatni, erre vonatkozó dokumentálást az akták nem tartalmaztak.

Ezen kívül az ellenőrzés azt is megállapította, hogy a praxis névtáblával nem rendelkezett. Az iroda neve egyebekben megtévesztő, ugyanis nevével ellentétben egyszemélyes ügyvédi irodaként működik.

A vezető fegyelmi biztos határozatával az előzetes vizsgálatot elrendelte.

Az eljárás alá vont ügyvéd a vezető fegyelmi biztos felhívásában foglaltaknak megfelelően benyújtotta a kamarai ellenőrzéssel érintett ügyletekhez kapcsolódó, általa ellenjegyzett iratokat, az ügyfelek által aláírt pénzmosási és adatkezelési adatalapokat és a rendelkezésére álló igazolvány másolatokat.

Elismerte mulasztását az igazolványok érvényességének ellenőrzésével kapcsolatban, és arra hivatkozott, hogy az érintett ügyfeleket személyesen ismerte. Ígéretet tett a jövőben a hasonló esetek elkerülésére.

A fegyelmi biztos határozatában a fegyelmi eljárás kezdeményezése mellett döntött, tekintettel arra, hogy a rendelkezésre álló adatok alapján alapos gyanú merült fel arra, hogy az eljárás alá vont ügyvéd azzal, hogy mindhárom ellenőrzött ügylet kapcsán az ügyfeleket nem az Üttv. vonatkozó rendelkezéseinek megfelelően azonosította, irodája székhelyét nem jelölte meg névtáblával, továbbá az iroda nevét megtévesztően használta, öt rendbeli szándékos fegyelmi vétséget követett el.

A tényállás:

A kamarai ellenőrzés során az eljárás alá vont ügyvéd maga választotta ki az ellenőrzésre kerülő ingatlan-adásvétel, gazdasági társaság alapítás és változásbejegyzés aktáját.

Az ingatlan-adásvételi szerződés kapcsán az ügyfél-azonosító adatlapok kitöltése, valamint a személyes okmányok fénymásolása megtörtént. Az okmányok érvényességének központi nyilvántartásban való ellenőrzésére, valamint az ellenőrzés eredményének megőrzésére nem került sor.

A Kft1. alapítása, illetve a Kft2. tag- és ügyvezetőváltása során a tagok, illetve az ügyvezetők azonosítása során szintén elmaradt az okmányok érvényességének központi nyilvántartásban való ellenőrzése.

Az eljárás alá vont ügyvéd a mulasztást maga is elismerte, arra hivatkozott csak, hogy az érintett ügyfeleket korábbról ismerte. Erre vonatkozóan részletes tényelőadást, illetve bizonyítékokat azonban nem nyújtott be.

Az ellenőrzés során tényként volt megállapítható az is, hogy az eljárás alá vont ügyvéd irodájának megnevezése megtévesztő, az eljárás alá vont ügyvéd egyszemélyes ügyvédi irodaként végzi tevékenységét.

Az eljárás alá vont ügyvéd védekezése:

Az eljárás alá vont ügyvéd az ellenőrzéskor mulasztását elismerte és ígéretet tett arra, hogy intézkedni fog a volt irodatársa és az ő nevét viselő egykori társas iroda megnevezése helyett a névváltozásnak megfelelő név feltüntetése érdekében. A mulasztással kapcsolatban az előzetes vizsgálat során nem tett nyilatkozatot.

A fegyelmi biztos végindítványa:

A fegyelmi biztos végindítványában a fegyelmi eljárásban ismertetett tényállást fenntartotta és indítványozta az 5 rendbeli szándékos fegyelmi vétség megállapítását azzal, hogy a fegyelmi tanács a fegyelmi felelősség megállapítása esetén az eljárás alá vont ügyvédet végrehajtásában felfüggesztett 300.000 Ft pénzbírsággal sújtsa.

Az eljárás alá vont ügyvéd a fegyelmi biztos indítványát átvette, azonban arra nem tett észrevételt.

A Fegyelmi Tanács döntése és jogi indoka:

Az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény (Üttv.) 107. § értelmében: Fegyelmi vétséget követ el az ügyvédi tevékenységet gyakorló, szüneteltető vagy az ügyvédi tevékenység felfüggesztése alatt álló kamarai tag vagy nyilvántartásba vett természetes személy, ha

a) az ügyvédi tevékenység gyakorlása során az e tevékenység gyakorlásából eredő, jogszabályban, a Magyar Ügyvédi Kamara Alapszabályában és a területi kamara alapszabályában (a továbbiakban együtt: alapszabály), vagy etikai szabályzatban meghatározott kötelességét szándékosan vagy gondatlanságból megszegi, vagy

b) ügyvédi tevékenységen kívüli szándékos vagy gondatlan magatartásával az ügyvédi hivatás tekintélyét súlyosan veszélyezteti.

1. § (3) Az ügyvédi tevékenység gyakorlójának az ügyvédi tevékenységet lelkiismeretesen, a legjobb tudása szerint, a jogszabályok megtartásával kell gyakorolni.

32. § (1) A jogi tanácsadásra adott megbízás kivételével a megbízási szerződés megkötése előtt a megbízott, valamint a munkáltatója és harmadik személy közötti szerződés ellenjegyzését megelőzően a kamarai jogtanácsos (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban együtt: ügyvéd) elvégzi az ügyfél, a kamarai jogtanácsos a munkáltatójával szerződő személy, illetve az ezek képviseletében eljáró személy azonosítását.

(2) Az ügyvéd azt a természetes személyt, akit nem ismer, vagy akinek a személyazonosságát illetően kétsége merül fel, személyazonosításra alkalmas okmánya megtekintésével azonosítja.

(3) Az ügyvéd a természetes személy adatai a nyilvántartott adatokkal való egyezőségének és az általa bemutatott okmányok érvényességének ellenőrzése érdekében a személyiadat- és lakcímnyilvántartásból, a járművezetőiengedély-nyilvántartásból, az útiokmány-nyilvántartásból és a központi idegenrendészeti nyilvántartásból elektronikus úton a következő adatokat igényelheti:

a) természetes személyazonosító adatok,

b) állampolgárság, hontalanság, menekült, bevándorolt, letelepedett, illetve EGT-állampolgár jogállás,

c) lakcím,

d) arcképmás,

e) aláírás,

f) a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény 18. § (5) bekezdése szerinti tények,

g) a külföldre utazásról szóló 1998. évi XII. törvény 24. § (1) bekezdés f) pontja szerinti adatok és az okmány érvényességi ideje,

h) a közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény 8. § (1) bekezdés b) pont ba)-bb) alpontja szerinti adatok,

i) a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi I. törvény 76. § d) pontja, 80. § (1) bekezdés b) és c) pontja, valamint a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény 95. § (1) bekezdés g) pontja, 96. § (1) bekezdés g) pontja, továbbá 100. § (1) bekezdés b) és c) pontja szerinti adatok.

(4) A jogi személyt vagy más szervezetet az ügyvéd a jogi személyt vagy más szervezetet nyilvántartó hatóság nyilvántartása vagy az abból származó kivonat alapján azonosítja.

(5) Ha a természetes személy ügyfél azonosítása elháríthatatlan külső akadályba ütközik, az a megbízási szerződés megkötését nem zárja ki, azonban a külső akadály megszűnését követően a megbízott az ügyfél azonosítását haladéktalanul köteles elvégezni.

(6) Ha a természetes személy ügyfél képviseletében meghatalmazott jár el, az ügyfél külön azonosítását az ügyvéd mellőzi, feltéve, hogy az ügyfél személyazonosításra alkalmas adatait tartalmazó meghatalmazást ügyvéd ellenjegyezte, közjegyző készítette, a meghatalmazó aláírását közjegyző hitelesítette, vagy a meghatalmazást az aláírás helye szerint illetékes magyar külképviseleti hatóság hitelesítette vagy felülhitelesítette, illetve azt Apostille tanúsítvánnyal látták el.

(7) A közhiteles nyilvántartásba való bejegyzés alapjául szolgáló okirat ellenjegyzését megelőzően az ügyvéd - a személyazonosság és az okmány érvényességének ellenőrzése érdekében - a (2)-(4) és a (6) bekezdés alkalmazásával azonosítja a jognyilatkozatot tevő személyeket, szervezeteket, valamint az azok képviseletében eljáró személyeket.

Az irodahelyiség megfelelőségéről és az egy címre bejelentett irodahelyiséggel rendelkezőkre vonatkozó szabályokról szóló 6/2017. (XI. 20.) MÜK szabályzat 1.3 pontja szerint az irodát, az alirodát és a fiókirodát olyan, az épületbe, vagy az ahhoz tartozó bekerített és zárt helyre való belépés nélkül is látható olyan módon kell névtáblával megjelölni, hogy az alapján az irodát, az alirodát, illetve a fiókirodát az ügyfél, a postai kézbesítő, valamint az ügyvédi tevékenység gyakorlása szabályszerűségének ellenőrzésére jogosult kamarai szerv és tisztségviselő egyértelműen azonosítani tudja és meg tudja találni.

Az ügyvédi tevékenységet gyakorlók névhasználatának részletes szabályairól szóló 5/2017. (XI. 20.) MÜK szabályzat 3.1. pontja alapján az ügyvédi iroda neve tartalmazza

a) egy vagy több tagjának

aa) a jelen szabályzat alapján használható, a 2.1. pont b) pontja vagy 2.3. pontja szerint engedélyezett nevét vagy

ab) viselt vagy születési családi nevét, valamint

b) az „ügyvédi iroda”, kizárólag európai közösségi jogászokból álló ügyvédi iroda esetén az „európai közösségi jogászi iroda” kifejezést.

Az Üttv. 127. § (1) bekezdése értelmében: Egyszerű megítélésű ügyben a fegyelmi tanács határozatát tárgyalás tartása nélkül hozza meg.

A FESZ 22.1 értelmében: A fegyelmi ügy tárgyalás tartása nélküli elbírálása indokolt, ha a fegyelmi vétség egyértelmű, a rendelkezésre álló adatokból további bizonyítás felvétele nélkül megállapítható a fegyelmi felelősség.

Az eljárás alá vont ügyvéd irodájánál folytatott pénzmosási ellenőrzés több hiányosságot is feltárt, amelyeket az eljárás alá vont ügyvéd elismert és ígéretet tett a hiányosságok mielőbbi megszüntetésére, és a hibás ellenőrzési gyakorlat megváltoztatására.

Az eljárás alá vont ügyvéd által csatolt iratok és a helyszíni ellenőrzés adatai a mulasztásokat kétségtelenül alátámasztották, erre tekintettel a Fegyelmi Tanács tárgyalás tartása nélkül a fenti tényállás alapján azt állapította meg, hogy az eljárás alá vont ügyvéd azzal, hogy

- mindhárom ellenőrzött ügylet kapcsán az ügyfeleket nem az Üttv. vonatkozó rendelkezéseinek megfelelően azonosította,

- irodája székhelyét nem jelölte meg névtáblával,

- továbbá az iroda nevét megtévesztően használta,

megsértette az Üttv. 32. §-ában, a 6/2017. (XI. 20.) MÜK szabályzat 1.3 pontjában, valamint az 5/2017. (XI. 20.) MÜK szabályzat 3.1. pontjában foglaltakat.

Ezzel az Üttv. 107. § a) pontjában foglaltak értelmében 5 rendbeli szándékosan elkövetett fegyelmi vétséget valósított meg.

A fentiekre és az ügy összes körülményeire tekintettel a Fegyelmi Tanács a fegyelmi biztos indítványának megfelelően pénzbírság büntetés kiszabását találta indokoltnak, melynek mértékét mérlegeléssel a rendelkező rész szerint állapította meg.

A fegyelmi tanács a büntetés mértékének meghatározása során figyelemmel volt az eljárás alá vont ügyvéd makulátlan fegyelmi előéletére, valamint az eljárás során tanúsított együttműködésére és beismerésére.

A fegyelmi tanács kiemeli azonban, hogy az ügyfélazonosítás Üttv.-ben rögzített menete a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2017. évi LIII. törvény céljával összhangban került rögzítésre a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása tilalmának hatékony érvényesítése érdekében. A pénzmosás megelőzésével kapcsolatosan kiemelt szerep jut az ügyvédeknek.

Kiemelkedő jelentősége van a pénzmosás megelőzésével kapcsolatos teljes körű és pontos ismereteknek, illetve azok betartásának az ügyvédek részéről, valamint a kockázatot tartalmazó körülmények felismerésének, hiszen ezek nélkül képtelenség teljesíteni az ügyvédekre háruló, pénzmosás megelőzésére irányuló kötelezettséget.

Emellett a Fegyelmi Tanács súlyosító körülményként értékelte azt is, hogy az eljárás alá vont ügyvéd a helyszíni ellenőrzés során tett ígérete ellenére a mai napig sem intézkedett a megtévesztő irodanév módosításával kapcsolatban.

A Fegyelmi Tanács az eljárás alá vont ügyvédet az Üttv. 142. § (2) bekezdése, a FESZ 40.2.b) pontja alapján a fegyelmi eljárás átalányköltségének megfizetésére kötelezte.

A Fegyelmi Tanács határozata elleni jogorvoslatot az Üttv. 127. § (3) bekezdése teszi lehetővé.

Felhívja a fegyelmi tanács az eljárás alá vont ügyvéd figyelmét az Üttv. 149. § (1) bekezdés b) pontjának rendelkezésére, mely szerint a területi kamarai tagságot a kamara megszünteti, ha a kamarai tag az ügyvédi kamarai tagdíjfizetési vagy végrehajtható fegyelmi határozatból fakadó fizetési kötelezettségét felszólítás ellenére nem teljesítette.

A Fegyelmi Tanács határozata 2022. április 28. napján jogerős és végrehajtható.

(Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság - 2022. F. 119.)


  Vissza az oldal tetejére