Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsának 2022.F.120/7. határozata

ügyvédi mulasztás, megbízás írásba foglalásának elmulasztása, iratcsatolás elmulasztása

A Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsa dr. [...] budapesti ügyvéd ellen folyamatban lévő fegyelmi eljárásban 2022. március 23. napján tárgyalás tartása nélkül meghozta az alábbi fegyelmi

határozatot:

A Fegyelmi Tanács megállapítja, hogy az eljárás alá vont ügyvéd 2 rb. szándékos - ebből 1 rb. folytatólagosan megvalósított - fegyelmi vétséget követett el, ezért

300.000 Ft, azaz (Háromszázezer Ft) pénzbírság

fegyelmi büntetéssel sújtja.

A Fegyelmi Tanács kötelezi az eljárás alá vont ügyvédet arra, hogy a kiszabott pénzbírságot, valamint 30.000 (harmincezer) Ft átalányköltséget 30 napon belül fizessen meg.

Indokolás

A bejelentés és az előzetes vizsgálat:

A jelen eljárásban a bejelentő előterjesztett bejelentésében az eljárás alá vont volt ügyvéd jogi képviselői tevékenységét kifogásolta. Azt sérelmezte, hogy az eljárás alá vont ügyvéd nem járt el megfelelően, a peres eljárásban csak egy tárgyláson vett részt és nem adott számlát a részére készpénzben átadott 1 millió Ft megbízási díjról.

A vezető fegyelmi biztos az előzetes vizsgálatot elrendelte, és erről tájékoztatta az eljárás alá vont ügyvédet. Egyúttal felhívta az eljárás alá vont volt ügyvéd figyelmét, hogy a vizsgálat lefolytatásához szükséges iratokat 8 napon belül köteles, az ügyre vonatkozó észrevételeit pedig jogosult a Kamarának megküldeni.

Az előzetes vizsgálat elrendeléséről egyidejűleg a bejelentőt is tájékoztatta azzal, hogy az eljárásban kizárólag az eljárás alá vont személy fegyelmi felelősségéről van lehetőség dönteni, esetleges kártérítés megállapítása nem tartozik a Kamara hatáskörébe.

Az eljárás alá vont ügyvéd igazoló jelentését előterjesztette, fegyelmi felelősségét vitatta. Előadta, hogy egy tárgyalást kivéve - amikor beteg volt - minden tárgyaláson jelen volt, a bíróság felhívásainak határidőben eleget tett. Nyilatkozatához alá nem írt, 2017.11.08-ai keltezésű ügyvédi megbízást, aláírt meghatalmazást, és hiányos peres beadványokat (keresetlevél nélkül az általa benyújtott keresetlevél mellékleteit, a nem csatolt végzésre hivatkozással benyújtott 2018.09.19-ai keresetmódosítást, a nem csatolt végzésre hivatkozással benyújtott 2019.01.23-ai nyilatkozatot és bizonyítási indítványt, továbbá a jogi képviselet visszavonására vonatkozó bejelentés benyújtásának igazolását) csatolta.

A fegyelmi biztos felszólította az eljárás alá vont ügyvédet, hogy hiányos iratbenyújtásra tekintettel csatoljon további iratokat. A felhívás alapján eljárás alá vont ügyvéd csatolta a 40.000 Ft ügyvédi munkadíj átvételéről kiállított 2018.11.08-ai számláját és az elsőfokú, keresetet elutasító ítélet ellen 2019.10.25-én benyújtott fellebbezését.

A fegyelmi biztos 2022.02.04. napján kelt határozatában rögzítette, hogy a rendelkezésre álló adatok alapján álláspontja szerint a megbízási díjjal összefüggésben nem állapítható meg a fegyelmi vétség elkövetésének gyanúja, az eljárás alá vont ügyvéd által kiállított számlával szemben a bejelentőt terhelte volna állításának a bizonyítása.

Alapos gyanú merült fel ugyanakkor arra, hogy az eljárás alá vont ügyvéd azzal, hogy

- az iratbenyújtási kötelezettségének nem tett eleget, megszegte az ÜESZ 12.3. pontját, és ezzel 1 rendbeli;

- a megbízási szerződés írásba foglalásának mellőzésével, a bírósági tárgyalások elmulasztásával, a bírósági felhívások teljesítésének mellőzésével, a perbeli jogi képviseleti tevékenység hanyag végzésével pedig megszegte az 2017. évi LXXVII. törvény (Üttv.) 1. § (3) bekezdésébe, 39. § (3) bekezdésébe és 28. § (3) bekezdésébe, 29. § (1)-(2) bekezdésébe ütközően járt el, továbbá megsértette az ÜESZ 2.1., 13.3. pontjait, és ezzel további 1 rendbeli, folytatólagosan megvalósított

szándékos fegyelmi vétséget valósított meg.

Az eljárás alá vont ügyvéd a fegyelmi eljárást elrendelő határozat kézbesítését követően további iratokat csatolt, így csatolta az ellenérdekű fél beadványait, a 2018.11.26-ai általa benyújtott bizonyítási indítványt, továbbá a bíróság 2019.02.12-i /33. számú jegyzőkönyvét, a 2019.06.27-i /38. számú, és 2019.10.03-i /42. számú jegyzőkönyvét.

Az iratbenyújtási kötelezettség körében arra hivatkozott, hogy az iratcsatolás teljességének elmulasztása adminisztratív hiba következménye, ebben szándékosság nem állt fenn.

A tárgyalások elmulasztása körében az volt a védekezése, hogy a 2017-ben indult perben a tárgyalásokon való részvétele nem volt kötelező, keresetlevelében egyébként is kérte a tárgyalások távolétében történő megtartását. Állította, hogy minden bírói felhívásnak eleget tett, a bíróság ezzel ellentétes állítása pontatlan és iratellenes. A bejelentővel a kapcsolatot azért nem tudta tartani, mert bejelentő a megbeszélt időpontokban nem jelent meg, és az írásos, email-es megkeresésekre sem reagált.

A Fegyelmi Tanács 2022.02.15. napján az ügy tárgyaláson kívüli elbírálását kezdeményezte, mellyel a fegyelmi biztos egyetértett azzal, hogy indítványozta a tényállás fegyelmi eljárást kezdeményező határozatban írtak szerinti megállapítását, és annak megállapítását, hogy az eljárás alá vont ügyvéd 2 rendbeli, ebből 1 esetben folytatólagosan megvalósított szándékos fegyelmi vétséget követett el. Indítványozta továbbá, hogy a Fegyelmi Tanács az eljárás alá vont ügyvédet pénzbírság fegyelmi büntetésben részesítse, és egyben marasztalja az eljárás költségeiben.

Az eljárás alá vont ügyvéd a részére 2022.02.17. napján megküldött tájékoztatással összefüggésben nyilatkozatot nem tett.

Tényállás:

A bejelentő 2017.11.08. napján meghatalmazta az eljárás alá vont ügyvédet azzal, hogy a Magyar

Állammal és az illetékes büntetés-végrehajtási intézetekkel szembeni igényének érvényesítése során a jogi képviseletét ellássa.

Eljárás alá vont ügyvéd a Bejelentő képviseletében kártérítés iránti pert indított a Törvényszék I. r., valamint a BV Intézet II. r. alperes ellen.

A per elsőfokú eljárásában az eljárás alá vont ügyvéd 2018.09.19-ei keltezéssel keresetmódosítást terjesztett elő, majd 2019.01.23-ai keltezéssel újabb beadványt nyújtott be, amelyben érdemi nyilatkozatként és bizonyítási indítványként a megbízója feljegyzését másolta be.

Az eljárás alá vont ügyvéd az elsőfokú eljárás során a 2019.02.12. napján, a 2019.06.27. napján, és a 2019.10.03-án tartott tárgyalásokon nem jelent meg, a tárgyalásokon személyesen jelenlévő bejelentőt a bíróság a jegyzőkönyvbe foglaltan tájékoztatta arról, hogy eljárás alá vont ügyvéd a bírósági felhívásoknak nem, illetve nem maradéktalanul tett eleget.

A 2019.10.03-ai tárgyaláson a bejelentő jelezte, hogy másik ügyvédet kíván meghatalmazni. A bíróság arról tájékoztatta a bejelentőt, hogy további bizonyítási indítvány hiányában a bejelentő által jelzett jogi képviselőváltás céljából a tárgyalás elhalasztásának nincs helye és a tárgyalást berekesztette. A bíróság egyidejűleg ítéletet hozott, amivel a felperes keresetét elutasította.

Eljárás alá vont ügyvéd az elsőfokú, felperesi keresetet elutasító ítélete ellen 2019.10.25. napján fellebbezést nyújtott be az Ítélőtáblához. Ezt követően 2020.01.13-án megbízása megszűnését bejelentette, a jogi képviselő nélkül eljáró felperes fellebbezését - a bejelentő részére küldött hiánypótlási felhívás teljesítésének elmulasztását követően - az Ítélőtábla 2020.02.04-i végzésével hivatalból elutasította.

A fegyelmi tanács döntése:

A Fegyelmi Tanács elöljáróban rögzíti, hogy bár az eljárás alá vont ügyvéd részére adott megbízás keltekor még az ügyvédekről szóló 1998. évi XI. törvény (Üt.) volt hatályban, azonban a sérelmezett cselekmények elkövetésekor, valamint elbírálásakor már az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény (Üttv.), így jelen ügyben az Üttv., valamint a fegyelmi eljárásról szóló 20/2018. (XI. 26.) MÜK szabályzat (a továbbiakban: FESZ) rendelkezéseit kell alkalmazni. A FESZ 1.4. pontja kimondja, hogy a fegyelmi felelősség elbírálására - jogszabály, vagy szabályzat eltérő rendelkezése hiányában - a fegyelmi vétség elkövetése idején hatályban lévő rendelkezéseket kell alkalmazni, kivéve, ha az elbíráláskor hatályban lévő rendelkezések alapján a magatartás már nem minősül fegyelmi vétségnek, vagy az enyhébben bírálandó el.

Az Üttv. 1. § (3) bekezdése szerint az ügyvédi tevékenység gyakorlójának az ügyvédi tevékenységet lelkiismeretesen, a legjobb tudása szerint, a jogszabályok megtartásával kell gyakorolni.

Az Üttv. 39. § (3) bekezdése értelmében a jogi képviselet ellátása során az ügyvéd az ügyfél érdekeinek elsődlegessége alapján jár el.

Az Üttv. 29. § (1) bekezdése kimondja, hogy a megbízási szerződést írásba kell foglalni, kivéve, ha az csak jogi tanácsadásra irányul.

Az ÜESZ 2.1. pontja szerint az ügyvédi tevékenység gyakorlója köteles igénybe venni minden törvényes eszközt ügyfele jogai és jogos érdekei érvényesítéséhez.

Az ÜESZ 2.4. pontja szerint az ügyvédi tevékenység gyakorlója nem tanúsíthat olyan magatartást, mely ellentétes a z ügyfél jogos érdekével.

Az ÜESZ 13.3. a) pont értelmében az ügyvédi tevékenység gyakorlója nyilatkozatait, beadványait és különösen perbeszédeit jogilag megalapozottan és igényesen készíti és adja elő.

Az ÜESZ 12.3. pontja szerint az ügyvédi tevékenység gyakorlója - függetlenül attól, hogy tesz-e nyilatkozatot - az ügyvédi kamara és szervei részére az ellene indult panasz-, illetve fegyelmi ügyben felhívásra az üggyel összefüggő iratokat köteles becsatolni.

Az Üttv. 107. § a) pontja szerint fegyelmi vétséget követ el az ügyvédi tevékenységet gyakorló, szüneteltető vagy az ügyvédi tevékenység felfüggesztése alatt álló kamarai tag vagy nyilvántartásba vett természetes személy, ha az ügyvédi tevékenység gyakorlása során az e tevékenység gyakorlásából eredő, jogszabályban, a Magyar Ügyvédi Kamara Alapszabályában és a területi kamara alapszabályában (a továbbiakban együtt: alapszabály), vagy etikai szabályzatban meghatározott kötelességét szándékosan vagy gondatlanságból megszegi.

Az Üttv. 127. § (1) bekezdése értelmében egyszerű megítélésű ügyben a fegyelmi tanács a határozatát tárgyalás tartása nélkül hozza meg.

A FESZ 22.1. pontja értelmében a fegyelmi ügy tárgyalás tartása nélküli elbírálása indokolt, ha a fegyelmi vétség egyértelmű, a rendelkezésre álló adatokból további bizonyítás felvétele nélkül megállapítható a fegyelmi felelősség.

A Fegyelmi Tanács álláspontja szerint jelen esetben a tárgyaláson kívüli elbírálás valamennyi feltétele fennállt.

Ahhoz nem fért kétség, hogy az eljárás alá vont ügyvéd a fegyelmi biztos felhívásában foglalt 8 napos határidőben az ügy elbírálásához szükséges iratokat hiányosan csatolta.

Az iratcsatolási kötelezettség hiányos teljesítése miatt az eljárás alá vont ügyvédet a fegyelmi biztos felhívta arra, hogy a per anyagából a felek beadványait, a tárgyalási jegyzőkönyveket, a felperesnek kézbesített végzéseket és az ítéletet, továbbá a megbízását megszüntető iratot, a megbízás megszűnésének bejelentését, valamint a másodfokú eljárást érintően a megbízása megszűnéséig keletkezett iratokat, így különösen a fellebbezést, a tárgyalási jegyzőkönyvet és a felperesnek kézbesített végzéseket pótlólag nyújtsa be.

Azokat az okiratokat, bírósági jegyzőkönyveket, amelyek az ügyben valóban relevánsak, csak a fegyelmi eljárást kezdeményező határozatra tett észrevételei előterjesztésével egyidejűleg nyújtotta be a fegyelmi hatóságnak.

A 2022.02.10. napján csatolt iratok részét képező bírósági tárgyalási jegyzőkönyvek azonban szintén hiányosak, mert nem tartalmazzák azon jegyzőkönyvi /21-I. és /30. számú felhívásokat, melyek alapján az eljárás alá vont ügyvéd iratokhoz csatolt beadványainak szakmaisága megállapítható lenne.

Az utóbb - ismételt felhívásra - csatolt tárgyalási jegyzőkönyvek maradéktalanul igazolják a bejelentőnek azt az állítását, hogy az eljárás alá vont ügyvéd a tárgyalásokon több ízben nem jelent meg, és a bíróság tájékoztatása szerint a bírói felhívásoknak sem tett maradéktalanul eleget.

A csatolt /33. számú, /38. számú, /42. számú bírósági jegyzőkönyvek közokiratok, az abban foglaltakkal szemben eljárás alá vont ügyvédet terhelte a bizonyítás. Nincsen adat arra, hogy bármikor a jegyzőkönyv kijavítását kérte volna, miként arra sincs adat, hogy ügyfelével a kapcsolatot ténylegesen megkísérelte email-ben tartani, mivel a védekezéséhez szükséges levelezéseket sem csatolta.

Megállapítható továbbá, hogy az eljárás alá vont ügyvéd 2019.01.23-ai beadványa az ügyfélfeljegyzés mindennemű észszerű szerkesztés nélküli továbbítása, mely nem felel meg a szakmai igényesség követelményének, s - hozzáadott érték hiányában - az érdemi képviseleti tevékenység elhanyagolását mutatja.

A megbízási szerződés írásba foglalásának bizonyítására csatolt, aláírások nélküli szerződést az eljáró tanács szintén nem tudta elfogadni a védekezés alapjául, hiszen a csatolt okirat nem szerződés, és életszerűtlen, hogy annak aláírása elmaradt, miközben az egyidejűleg készült ügyvédi meghatalmazást a bejelentő megbízóként aláírta.

A fentiekre tekintettel a Fegyelmi Tanács - egyetértve a fegyelmi biztos indítványában foglaltakkal - azt állapította meg, hogy az eljárás alá vont ügyvéd azzal, hogy a megbízást nem foglalta írásba, a bírósági tárgyalásokat elmulasztotta, a bírósági felhívásokat nem, illetve csak részben teljesítette, továbbá a perbeli jogi képviseleti tevékenységét hanyag módon végezte, az Üttv. 1. § (3) bekezdésébe, 39. § (3) bekezdésébe, 28. § (3) bekezdésébe, 29. § (1) bekezdésébe és az ÜESZ 13.3. pontjába ütköző 1 rb. szándékos - folytatólagosan megvalósított - fegyelmi vétséget követett el.

Eljárás alá vont ügyvéd megsértette továbbá az ÜESZ 12.3. pontja szerinti iratcsatolási kötelezettséget is, mellyel további 1 rb. szándékos fegyelmi vétséget valósított meg.

Tekintve, hogy az iratcsatolást az eljárás alá vont ügyvéd 3 részletben és továbbra is hiányosan teljesítette, a Fegyelmi Tanács úgy ítélte meg, hogy eljárása gondatlan eljárásnak semmiképpen nem tekinthető.

A büntetés kiszabása körében Fegyelmi Tanács súlyosító körülményként értékelte a halmazatot, enyhítő körülményt nem észlelt.

A fenti körülmények együttes mérlegelésével a Fegyelmi Tanács úgy ítélte meg, hogy az Üttv. 108. § b) pontja szerinti kiszabható pénzbírság alapulvételével 300.000 Ft pénzbírság az ügy összes ismert körülményeire tekintettel a cselekmény tárgyi súlyához igazodó olyan büntetés, mely a speciális prevenciót szolgálhatja.

A Fegyelmi Tanács az eljárás alá vont ügyvédet az Üttv. 142. § (2) bekezdése, a FESZ 40.2.b) pontja alapján kötelezte a fegyelmi eljárás átalányköltségének megfizetésére.

A Fegyelmi Tanács felhívja az eljárás alá vont ügyvéd figyelmét arra, hogy az Üttv. 22. § (1) bekezdés g) pontja értelmében nem folytathat ügyvédi tevékenységet az, akinek ügyvédi kamarával szemben legalább a kamarai szabályzatban meghatározott mértékű lejárt tagdíjtartozása vagy végrehajtható kamarai határozaton alapuló más tartozása van, és azt az ügyvédi kamara írásbeli felhívásra sem egyenlítette ki, továbbá, hogy az Üttv. 149. § (1) bekezdés b) pontja alapján a területi kamarai tagságot a kamara megszünteti, ha a kamarai tag az ügyvédi kamarai tagdíjfizetési vagy végrehajtható fegyelmi határozatból fakadó fizetési kötelezettségét felszólítás ellenére nem teljesítette.

A Fegyelmi Tanács határozata 2022. április 15. napján jogerős és végrehajtható.

(Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság - 2022. F. 120.)


  Vissza az oldal tetejére