A Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsa a [...] budapesti ügyvéd ellen folyamatban lévő fegyelmi eljárásban 2022. augusztus 9. napján tárgyalás tartása nélkül meghozta az alábbi fegyelmi
határozatot:
A fegyelmi tanács megállapítja, hogy [...] eljárás alá vont ügyvéd 3 rendbeli szándékos fegyelmi vétséget követett el, ezért
200.000 Ft, azaz kétszázezer forint pénzbírság
fegyelmi büntetéssel sújtja.
A fegyelmi tanács kötelezi az eljárás alá vont ügyvédet arra, hogy a kiszabott pénzbírságot, valamint 30.000 Ft átalányköltséget 30 napon belül fizessen meg a Budapesti Ügyvédi Kamara pénztárába, vagy banki utalással teljesítse a Budapesti Ügyvédi Kamara bankszámlájára.
A bejelentés:
A Budapesti Ügyvédi Kamara titkára hivatalos feljegyzéssel fordult a Kamara vezető fegyelmi biztosához, amelyben az eljárás alá vont ügyvéd ügyvédi tevékenységével kapcsolatban a pénzmosási és azonosítási szabályok megsértését kifogásolta.
A bejelentés alapján az előzetes vizsgálatot a vezető fegyelmi biztos elrendelte. Határozatában felhívta az eljárás alá vont ügyvédet, hogy a vizsgálat lefolytatásához szükséges releváns iratokat 8 napon belül küldje meg a kamara részére. A felhívás kapcsán eljárás alá vont ügyvéd előterjesztette beadványát.
A vizsgálati eljárás eredményeként az eljáró fegyelmi biztos az eljárás alá vont ügyvéddel szemben fegyelmi eljárást kezdeményezett.
A fegyelmi biztos a fegyelmi eljárást kezdeményező határozatában az eljárás alá vont ügyvéd terhére rótta, hogy a határozatban felsorolt három megbízás teljesítése során, összesen 7 ingatlanra vonatkozó jogok ingatlan-nyilvántartási bejegyzésével összefüggésben megszegte az ügyfélazonosításra vonatkozó szabályokat, és ezzel a magatartásával 3 rendbeli szándékos fegyelmi vétséget követett el.
A fegyelmi tanács az ügyben arról tájékoztatta a fegyelmi biztost, hogy a fegyelmi tanács határozatát tárgyalás tartása nélkül kívánja meghozni, erre tekintettel szükség esetén indítványát tegye meg. A fegyelmi biztos indítványát előterjesztette, mely indítványt a fegyelmi tanács azzal küldött meg az eljárás alá vont ügyvéd részére, hogy arra észrevételeit a kézhezvételétől számított 15 napon belül teheti meg. Eljárás alá vont ügyvéd a részére biztosított észrevétel lehetőségével előterjesztett beadványában élt.
Tényállás:
A Budapesti Ügyvédi Kamara [...] számú határozata jelölte ki az eljárás alá vont egyéni ügyvédet, mint a pénzmosás megelőzése szempontjából ellenőrizendő praxist. A kamara munkatársai pénzmosás megelőzési helyszíni ellenőrzést végeztek az eljárás alá vont ügyvéd székhelyeként megadott irodában.
A helyszíni ellenőrzés során a vizsgálók három szerződéskötést vizsgáltak meg, amelyekben az eljárás alá vont ügyvéd okiratszerkesztőként közreműködött.
Az eljárás alá vont ügyvéd:
– 2021. május 21. napján kelt megbízás alapján 5 ingatlanra vonatkozóan készített adásvételi szerződést,
– 2021. július 28. napján kelt megbízás alapján 1 ingatlanra vonatkozóan készített adásvételi szerződést.
– 2021. október 12. napján kelt megbízás alapján 1 ingatlanra vonatkozóan készített adásvételi szerződést.
A helyszíni ellenőrzés során megállapítást nyert, hogy a felsorolt 3 db ingatlan adásvételi szerződés kapcsán az eljárás alá vont ügyvéd nem végezte el megfelelően az ügyfélazonosítást, a megbízók személyi azonosságának, illetve okmányainak ellenőrzésére a Jogügyletek Biztonságát Erősítő Adatszolgáltatási Keretrendszeren keresztül egyetlen esetben sem került sor.
A fegyelmi biztos indítványa:
A fegyelmi biztos indítványában a fegyelmi eljárást kezdeményező határozatban foglaltakat fenntartotta, indítványozta, hogy a fegyelmi tanács állapítsa meg az eljárás alá vont ügyvéd felelősségét 3 rb. szándékos fegyelmi vétség elkövetésében, tekintettel arra, hogy megsértette az Üttv. 32. §-ában foglaltakat. Indítványozta továbbá, hogy az eljárás alá vont ügyvéddel szemben a fegyelmi tanács fegyelmi büntetésként az Üttv. 108. § b) pontja alapján pénzbírságot szabjon ki, amelynek összegét 300.000 Ft-ban javasolta megállapítani, és indítványozta az eljárás alá vont ügyvéd kötelezését az eljárással kapcsolatban felmerült átalányköltség összegének megfizetésére is.
Az eljárás alá vont ügyvéd védekezése:
Az eljárás alá vont ügyvéd beadványában fegyelmi felelősségét elismerte, védelmében előadta, hogy nem követett el szándékos szabályszegést, a pénzmosással kapcsolatos nagy terjedelmű és félreérthető megfogalmazású normák téves értelmezése miatt jutott arra a helytelen következtetésre, hogy az adott megbízások kapcsán a JÜB ellenőrzés nem volt szükséges, azt utólag minden esetben elvégezte, ennek tényét igazolta is, és azóta változtatott a gyakorlatán. Kérte, hogy az eljáró fegyelmi tanács az általa hivatkozott körülményeket, és a COVID járvány, valamint a gazdasági válság miatt megromlott anyagi helyzetét mérlegelve, a pénzbírság összegét 100.000 Ft-ban állapítsa meg.
A Fegyelmi Tanács döntése és jogi indoka:
A fegyelmi tanács a fegyelmi biztos által előterjesztett indítványnak – a büntetés mértékére tett indítvány kivételével – helyt adott.
A fegyelmi tanács a tényállást a lefolytatott helyszíni ellenőrzésről felvett jegyzőkönyv megállapításai, és az azzal összhangban álló, az eljárás alá vont ügyvéd által tett nyilatkozatok és rendelkezésre bocsátott okirati bizonyítékok egybevetésével állapította meg.
A jelen ügyben a rendelkezésre álló okiratok, és az eljárás alá vont ügyvéd nyilatkozata alapján is tényszerűen megállapítható volt, hogy az eljárás alá vont ügyvéd a tényállásban rögzített három esetben nem végezte el megfelelően az ügyfélazonosítást, a megbízók személyi azonosságát, illetve okmányainak érvényességét a Jogügyletek Biztonságát Erősítő Adatszolgáltatási Keretrendszeren keresztül egyetlen esetben sem ellenőrizte le.
Az Üttv. 107. § a) pontja értelmében fegyelmi vétséget követ el az ügyvédi tevékenységet gyakorló, szüneteltető vagy az ügyvédi tevékenység felfüggesztése alatt álló kamarai tag vagy nyilvántartásba vett természetes személy, ha az ügyvédi tevékenység gyakorlása során az e tevékenység gyakorlásából eredő, jogszabályban, a Magyar Ügyvédi Kamara Alapszabályában és a területi kamara alapszabályában (a továbbiakban együtt: alapszabály), vagy etikai szabályzatban meghatározott kötelességét szándékosan vagy gondatlanságból megszegi.
Az Üttv. 1. § (3) bekezdése szerint az ügyvédi tevékenység gyakorlójának az ügyvédi tevékenységet lelkiismeretesen, a legjobb tudása szerint, a jogszabályok megtartásával kell gyakorolni.
Az Üttv. 32. § (7) bekezdése szerint a közhiteles nyilvántartásba való bejegyzés alapjául szolgáló okirat ellenjegyzését megelőzően az ügyvéd – a személyazonosság és az okmány érvényességének ellenőrzése érdekében – a (2)–(4) és a (6) bekezdés alkalmazásával azonosítja a jognyilatkozatot tevő személyeket, szervezeteket, valamint az azok képviseletében eljáró személyeket. A (8) bekezdés értelmében a magyar állampolgársággal vagy magyarországi lakcímmel rendelkező személynek a (7) bekezdés szerinti azonosítása során az okirat ellenjegyzését megelőzően az ügyvéd köteles a bemutatott okmányra vonatkozó, a (3) bekezdés szerinti adatokat igényelni, kivéve, ha az adatigénylésre az érintett személy vonatkozásában harminc napon belül már sor került.
A 10/2019. (VI. 24.) MÜK szabályzat a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2017. évi LIII. törvényben és az Európai Unió és az ENSZ Biztonsági Tanácsa által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásáról szóló 2017. évi LII. törvényben meghatározott kötelezettségek teljesítéséről (Pmt. Szabályzat) 3.1. a) pontja szerint az egyszerűsített ügyfél-átvilágítás során az ügyvéd az Üttv. 32. § (1) és (7) bekezdése szerinti azonosítás részeként a természetes személy ügyfelet, felet, illetve az ügyfél és a fél eljáró képviselőjét a személyazonosításra alkalmas okmányának megtekintésével, valamint az okmány érvényességének és hitelességének ellenőrzésével azonosítja.
Fentiek alapján az eljárás alá vont ügyvéd azzal a magatartásával, hogy a tényállásban felsorolt három megbízás keretében megszerkesztett, közhiteles nyilvántartásba való bejegyzés alapjául szolgáló okirat ellenjegyzését megelőzően az okiratot félként aláíró személyek személyi azonosságának, illetve okmányainak ellenőrzését a Jogügyletek Biztonságát Erősítő Adatszolgáltatási Keretrendszeren keresztül nem végezte el, megsértette az Üttv. 32. § (7)–(8) bekezdéseit, illetve a Pmt. Szabályzat 3.1. pontját, és ezzel 3 rendbeli szándékos fegyelmi vétséget követett el, mivel a hivatásrendi szabállyal tisztában kellett, legyen, és magatartása következményeibe belenyugodva cselekedett. A cselekmény rendbeliségét a fegyelmi tanács a szabályszegéssel érintett megbízások számához igazodóan állapította meg.
A fegyelmi tanács nem fogadta el ebben a körben, hogy a cselekmény elkövetése gondatlanul történt a 14/2018. (VI. 25.) MÜK Szabályzat 4.1.11. pontjának téves értelmezése folytán, ugyanis az Üttv. 32. §a egyértelmű rendelkezést tartalmaz az ügyfél azonosítást illetően, továbbá a 14/2018. (VI. 25.) MÜK szabályzat 2019. július 31. napjáig volt hatályban, ezt követően (így az ellenőrzés tárgyává tett 3 megbízás esetében is) a 10/2019. (VI. 24.) MÜK szabályzat rendelkezéseit kellett alkalmazni.
Az Üttv. 127. § (1) bekezdése lehetőséget biztosít arra, hogy a fegyelmi tanács egyszerű megítélésű ügyben a határozatát tárgyalás tartása nélkül hozza meg. A FESZ 22.1. pontja értelmében a fegyelmi ügy tárgyalás tartása nélküli elbírálása indokolt, ha a fegyelmi vétség egyértelmű, a rendelkezésre álló adatokból további bizonyítás felvétele nélkül megállapítható a fegyelmi felelősség.
Jelen esetben, különös tekintettel a rendelkezésre álló okirati bizonyítékokra, a tárgyaláson kívüli elbírálás valamennyi feltétele fennállt.
A joghátrány alkalmazása körében a fegyelmi tanács a FESZ 26.4. d) pontjára tekintettel enyhítő körülményként értékelte, hogy az eljárás alá vont ügyvéd a fegyelmi vétség elkövetését megelőzően csaknem tíz éven keresztül kifogástalanul folytatott ügyvédi tevékenységet, és azt, hogy fegyelmi felelőssége tekintetében ténybeli és a felelősség elismerésére is kiterjedő nyilatkozatot tett, továbbá utóbb az ellenőrzést eredményesen elvégezte, annak során kockázati tényezőt, visszaélést nem tárt fel, így a mulasztás hátránnyal nem járt. A fentiekre és az ügy összes körülményeire tekintettel a fegyelmi tanács – a fegyelmi biztos indítványával egyezően – az Üttv. 108. § b) pontja szerinti pénzbírság büntetés kiszabását találta indokoltnak, ugyanakkor annak mértékét – mérlegeléssel – a rendelkező rész szerint állapította meg, eltérve e körben a fegyelmi biztos indítványától.
Egyetértett a fegyelmi tanács a fegyelmi biztossal abban, hogy figyelemmel kell lenni a büntetés kiszabása során arra, hogy az ügyvédség egyik fontos és nehezen kivívott kiváltsága, hogy a pénzmosási szabályokat saját hatáskörben ellenőrizheti, amelyet veszélyeztet az eljárás alá vont ügyvéd magatartása. Ugyanakkor az eset egyedi körülményei, az a tény, hogy az utólag elvégzett ellenőrzések visszaélést nem igazoltak, így eljárás alá vont ügyvéd mulasztásával összefüggésben hátrány nem következett be, továbbá, hogy az eljárás alá vont ügyvéd korábban fegyelmi ügyben nem volt elmarasztalva, a fegyelmi tanács úgy ítélte meg, hogy a fegyelmi biztos indítványában meghatározott összegnél alacsonyabb összeg is elegendő a büntetési célok eléréséhez, figyelemmel az eljárás alá vont ügyvéd beadványában hivatkozott jövedelmi viszonyaira is. A fegyelmi tanács szerint ugyanakkor annak érdekében, hogy a kiszabott fegyelmi büntetés speciál preventív célját be tudja tölteni, és az eljárás alá vont ügyvédet magatartása súlyával szembesítse, szükséges volt a rendelkező részben rögzített összegű pénzbírság kiszabása, különös figyelemmel arra, hogy össz-ügyvédi érdek, hogy a pénzmosási szabályok megsértése ne maradjon megfelelő szankció nélkül, és ily módon az ne csupán speciál-, de generálpreventív hatást is betöltsön.
A fegyelmi tanács az eljárás alá vont ügyvédet az Üttv. 142. § (2) bekezdése, a FESZ 40.2.b) pontja alapján a fegyelmi eljárás átalányköltségének megfizetésére kötelezte.
A fegyelmi tanács határozata elleni jogorvoslatot az Üttv. 127. § (3) bekezdése teszi lehetővé.
Felhívja a fegyelmi tanács az eljárás alá vont ügyvéd figyelmét, hogy az Üttv. 22. § (1) bekezdés g) pontja alapján nem folytathat ügyvédi tevékenységet az, akinek ügyvédi kamarával szemben legalább a kamarai szabályzatban meghatározott mértékű lejárt tagdíjtartozása vagy végrehajtható kamarai határozaton alapuló más tartozása van, és azt az ügyvédi kamara írásbeli felhívásra sem egyenlítette ki.
Felhívja a fegyelmi tanács az eljárás alá vont ügyvéd figyelmét továbbá arra, hogy az Üttv. 149. § (1) bekezdés b) pontja szerint a területi kamarai tagságot a kamara megszünteti, ha a kamarai tag az ügyvédi kamarai tagdíjfizetési vagy végrehajtható fegyelmi határozatból fakadó fizetési kötelezettségét felszólítás ellenére nem teljesítette, mely okból történt megszüntetés esetén, a 149. § (6) bekezdés szerint, a fizetési kötelezettség teljesítését követően, de legkorábban a határozat véglegessé válásától számított egy év elteltével nyílik lehetőség a területi kamarába tagként történő felvételre, illetve az ügyvédi kamarai nyilvántartásba vételre.
A Fegyelmi Tanács határozata 2022. szeptember 28. napján jogerős és végrehajtható.
(Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság – 2022. F. 161.)