A Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsa dr. Döme László budapesti ügyvéd ellen folyamatban lévő fegyelmi eljárásban tárgyalás tartása nélkül meghozta az alábbi fegyelmi
határozatot:
A Fegyelmi Tanács megállapítja, hogy [...] eljárás alá vont ügyvéd nem követett el fegyelmi vétséget, ezért
a fegyelmi eljárást megszünteti.
Az eljárás során felmerült költséget a Budapesti Ügyvédi Kamara viseli.
A bejelentés és az előzetes vizsgálat:
Az eljárás alá vont ügyvéddel szemben [...] élt bejelentéssel. A bejelentő előadta, hogy 2020. július 18-án adásvételi előszerződést kötött a [...] Kft. eladóval, amelynek képviseletében az eljárás alá vont ügyvéd, mint ügyvezető járt el. Az adásvételi előszerződés tárgya a [...] hrsz. alatt nyilvántartott, eladó tulajdonát képező 16450/50000 tulajdoni hányadán felépülő lakóingatlan egyik lakása volt.
A felek között vita keletkezett a későbbiekben a lakás alapterületével kapcsolatban, majd az eladó az előszerződéstől elállt. Ezt a bejelentő sérelmezte, és jogellenesnek tartotta, végül a felek a Békéltető Testülethez fordultak.
A bejelentő álláspontja szerint az eljárás alá vont ügyvéd és az okiratszerkesztő ügyvéd ügyvédhez nem méltó módon járt el, magatartásukkal őt méltatlan helyzetbe sodorták.
A vezető fegyelmi biztos a 2021. december 6-án kelt határozatával értesítette az eljárás alá vont ügyvédet, hogy ellene az előzetes vizsgálatot elrendelte, megküldve a bejelentést és az ahhoz mellékelt iratokat. A vezető fegyelmi biztos felhívta az eljárás alá vont ügyvédet, hogy a határozat kézhezvételétől számított 8 napon belül csatolja a releváns iratokat. Egyidejűleg erről a bejelentő a tájékoztatást kapott.
Az eljárás alá vont ügyvéd a bejelentésre részletes észrevételt nyújtott be, amely 2022. január 3-án érkezett. Az eljárás alá vont ügyvéd beadványában részletesen ismertette az eladóval szembeni kommunikációs problémákat, megindokolta a lakás alapterületének megváltozását. Az eljárás alá vont ügyvéd álláspontja szerint a bejelentő és az eladó társaság közötti jogvita nem képezheti fegyelmi tárgyát, egyebekben pedig nem tanúsított ügyvédi tevékenységen kívüli eljárása során olyan magatartást, amely fegyelmi vétség megállapítására alkalmas.
A fegyelmi biztos a 2022. május 30-án kelt határozatában kezdeményezte a fegyelmi eljárás lefolytatását az eljárás alá vont ügyvéd ellen. A fegyelmi biztos megállapította, hogy az eljárás alá vont ügyvéd ügyvezetői tisztséget tölt be a [...] Kft-ben és a Ptk. 6:61. §-ában foglaltak alapján vélelmezte, hogy az eljárás alá vont ügyvéd nem ingyenesen látja el a vezető tisztségviselői feladatokat, ezért álláspontja szerint az eljárás alá vont ügyvéd 1 rendbeli szándékos fegyelmi vétséget követett el a 2017. évi LXXVIII. törvény (Üttv.) 23. § (1) bekezdés c) pontjában írt összeférhetetlenségi szabály megsértésével, amely jogsértés folyamatosan fennáll.
A fegyelmi biztos a bejelentésben előadott egyéb tényállás alapján az eljárás alá vont ügyvéddel szemben fegyelmi eljárás kezdeményezésére nem tett indítványt.
A tényállás:
A Fegyelmi Tanács elnöke az iratokat 2022. június 14-én vette át és az ügy tárgyaláson kívüli elbírálását kezdeményezte, erről az eljárás alá vont ügyvédet és a bejelentőt tájékoztatta.
A Fegyelmi Tanács a rendelkezésre álló iratok alapján az alábbi tényállást állapította meg:
A cégjegyzékben Cg. ... cégjegyzékszámon nyilvántartott, [...] Korlátolt Felelősségű Társaság és a bejelentő között 2020. július 18-án adásvételi előszerződés jött létre a [...] hrsz. alatt nyilvántartott, eladó tulajdonát képező 16450/50000 tulajdoni hányadán felépülő lakóingatlan egyik lakására. Az adásvételi előszerződést Dr. [...] budapesti ügyvéd szerkesztette és ellenjegyezte.
A vállalt időpontig az ingatlan nem készült el, amelyet a bejelentő sérelmezett. A végleges adásvételi szerződés tervezetében a bejelentő észlelte, hogy a lakás alapterülete kisebb, mint az előszerződésben megjelölt alapterület, de a vételár változatlan. Ebből eredően a felek között vita keletkezett, amely során a felek között nem működött a kommunikáció megfelelően sem stílusban, sem tartalmilag. Mivel a felek között megegyezés nem született, az eladó elállt az előszerződéstől, amelynek jogosságát a bejelentő vitatta. A felek végül a Békéltető Testülethez fordultak, amely előtti eljárás a bejelentő számára eredményesen végződött.
A [...] Kft. ügyvezetői feladatait az eljárás alá vont ügyvéd 2015. április 22-től látja el. 2019. szeptember 25-től egyedüli ügyvezetőként tevékenykedik, továbbá tulajdonosa a társasági vagyon 100%-ának.
A társaság 2019. évi számviteli beszámolójából megállapíthatóan a statisztikai állományi létszám 1 fő volt, kifizetés 0 Ft. A mérleg adatok szerint személyi ráfordítás nem történt.
A 2020. évi számviteli beszámolóhoz csatolt kiegészítő mellékletben foglaltak szerint a statisztikai állományi létszám 1 fő volt, kifizetés 1.604 eFt volt. A mérlegadatok szerint a személyi ráfordítás 1.881 eFt volt.
A 2021. évi számviteli beszámoló mérlegadatai szerint a személyi ráfordítás 226 eFt volt, a kiegészítő melléklet nem került feltöltésre.
A fegyelmi biztos végindítványa:
A fegyelmi biztos a Fegyelmi Tanács megkeresésére a 2022. június 28-án kelt végindítványában a fegyelmi eljárást kezdeményező határozatban foglaltakat fenntartotta. A fegyelmi biztos álláspontja szerint az eljárás alá vont ügyvéd egy rendbeli szándékos fegyelmi vétséget valósított meg, amelyért pénzbírság fegyelmi büntetés kiszabását indítványozta.
Az eljárás alá vont ügyvéd észrevétele:
A Fegyelmi Tanács a fegyelmi biztos végindítványát megküldte az eljárás alá vont ügyvéd részére azzal, hogy arra észrevételt tehet. Az eljárás alá vont ügyvéd észrevétele 2022. július 29-én érkezett. Beadványában az eljárás alá vont ügyvéd hivatkozott arra, hogy eddig nem szembesült azzal, hogy a fegyelmi biztos a fegyelmi eljárást kezdeményező határozatában az összeférhetetlenség miatt kezdeményezte az eljárást, így nem állt módjában iratokat csatolni. Az eljárás alá vont ügyvéd nyilatkozott, hogy a [...] Kft. ügyvezetőjeként soha nem részesült díjazásban, feladatait ingyenesen látja el. Ennek igazolására csatolt egy 2018. január 10-én kelt taggyűlési jegyzőkönyvet, valamint a társaság könyvelőjének nyilatkozatát, amelyek tanúsítják, hogy az ügyvezetői feladatokat ingyenesen látja el.
A fegyelmi tanács döntése:
Az Üttv. 107. § az alábbiak szerint rendelkezik:
Fegyelmi vétséget követ el az ügyvédi tevékenységet gyakorló, szüneteltető vagy az ügyvédi tevékenység felfüggesztése alatt álló kamarai tag vagy nyilvántartásba vett természetes személy, ha
a) az ügyvédi tevékenység gyakorlása során az e tevékenység gyakorlásából eredő, jogszabályban, a Magyar Ügyvédi Kamara Alapszabályában és a területi kamara alapszabályában (a továbbiakban együtt: alapszabály), vagy etikai szabályzatban meghatározott kötelességét szándékosan vagy gondatlanságból megszegi, vagy
b) ügyvédi tevékenységen kívüli szándékos vagy gondatlan magatartásával az ügyvédi hivatás tekintélyét súlyosan veszélyezteti.
Az Üttv. 23. § (1): Az ügyvédi tevékenység gyakorlásával összeférhetetlen:
a) az e törvényben meghatározott kivétellel a munkaviszony, a kormányzati szolgálati, a közszolgálati, az adó- és vámhatósági szolgálati, a közalkalmazotti, rendvédelmi igazgatási alkalmazotti, honvédelmi alkalmazotti, a rendvédelmi, hivatásos vagy szerződéses katonai, igazságügyi szakértői intézménynél fennálló igazságügyi alkalmazotti szolgálati jogviszony, továbbá a közjegyzői, bírósági végrehajtói jogállás,
b) gazdasági társaságban a korlátlan felelősséggel járó tagsági jogviszony,
c) minden más, munkavégzési kötelezettséggel járó és ellenérték fejében végzett tevékenység.
A Fegyelmi Tanács feladata annak eldöntése volt, hogy az eljárás alá vont ügyvéd megsértette-e az összeférhetetlenségi szabályokat.
A Ptk. 6:272. §: Megbízási szerződés alapján a megbízott a megbízó által rábízott feladat ellátására, a megbízó a megbízási díj megfizetésére köteles. Nem tiltja ugyanakkor a törvény a megbízás ingyenes ellátását, azonban az ellenérték melletti törvényi vélelem – figyelemmel a Ptk. 6:61. §-ára is – megdöntésére alkalmas bizonyítékokat az eljárás alá vont ügyvédnek kell szolgáltatnia.
Az eljárás alá vont ügyvéd által csatolt 2018. január 10-i jegyzőkönyv tartalmazza az 1/2018. számú határozatot, amely szerint az eljárás alá vont ügyvéd bejelentette, hogy ügyvédi tevékenységét folytatni kívánja, így az ügyvezetői feladatok ellátásáért díjazásban, költségtérítésben nem részesülhet az ügyvédi praxis időtartama alatt. Az eljárás alá vont ügyvéd által csatolt, a társaság könyvelését ellátó [...] Kft. ügyvezetője által 2022. július 28án kiállított nyilatkozat tanúsága szerint a [...] Kft eddigi működése alatt az eljárás alá vont ügyvéd részére az ügyvezetői tevékenységéhez kapcsolódóan sem megbízási díj, sem költségtérítés kifizetése nem történt.
Ugyan a tényállásban ismertetett számviteli dokumentumok szerint a statisztikai állományi létszám 1 fő, és kifizetés is történt az egy fő részére, azonban a Fegyelmi Tanácsnak nincs jogköre olyan dokumentumok beszerzésére, amelyek kétséget kizáróan igazolják az ügyvezetői feladatok ellátásának ingyenességét. A Fegyelmi Tanács a törvényi vélelem megdöntésére elfogadta a csatolt okiratokat, azok hitelességének megkérdőjelezésére nem látott okot.
Ennek megfelelően a Fegyelmi Tanácsnak azt kellett megállapítania, hogy az eljárás alá vont ügyvéd nem sértette meg az Üttv. 23. §-ában foglaltakat, így a Fegyelmi Tanács fegyelmi vétség hiányában a fegyelmi eljárást az Üttv. 131. § (3) bekezdés b) pontja alapján megszüntette.
A Fegyelmi Tanács a bejelentő által előadott tényállás alapján megállapította, hogy a bejelentő és az eljárás alá vont ügyvéd, mint ügyvezető által képviselt [...] Kft. között kialakult jogvitában nem áll módjában vizsgálódni, ugyanis az előadott tényállás szerint arra az illetékes bíróságnak van hatásköre, továbbá a felek maguk is a Békéltető Testületet vették igénybe, amely döntést hozott. A felek között kialakult kommunikációs problémák ugyancsak nem tartoznak a fegyelmi hatóság hatáskörébe, különösen akkor, ha azok bizonyítása sem lehetséges. Erre leginkább a közvetítői eljárás a legalkalmasabb fórum. Maga a fegyelmi biztos sem indítványozta e körben fegyelmi eljárás lefolytatását.
A fegyelmi eljárásról szóló 20/2018. (XI. 26.) MÜK szabályzat 1.4. pontja szerint:
1.4. A fegyelmi felelősség elbírálására – jogszabály, vagy szabályzat eltérő rendelkezése hiányában – a fegyelmi vétség elkövetése idején hatályban lévő rendelkezéseket kell alkalmazni.
Jelen ügyben a dokumentumok alapján az összeférhetetlenségre okot adó sérelmezett magatartás 2018. február hónapot követően valósult meg, ennek megfelelően az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvényt (Üttv.), az ügyvédi hivatás etikai szabályairól és elvárásairól szóló 6/2018. (III. 26.) MÜK szabályzatot (ÜESZ) és a fegyelmi eljárásról szóló 20/2018. (XI. 26.) MÜK Szabályzatot (FESZ) alkalmazta a Fegyelmi Tanács.
Tekintettel arra, hogy a Fegyelmi Tanács az eljárást megszüntette, a költségeket, az Üttv. 142. § alapján a Budapesti Ügyvédi Kamara viseli.
A Fegyelmi Tanács határozata 2022. október 22. napján jogerős.
(Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság – 2022. F. 164.)