A Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsa a [...] budapesti ügyvéd ellen folyamatban lévő fegyelmi eljárásban a 2022. szeptember 26. napján megtartott nem nyilvános tárgyaláson, zárt ülésben meghozta és kihirdette az alábbi fegyelmi
határozatot:
A Fegyelmi Tanács megállapítja, hogy [...] eljárás alá vont ügyvéd 2 rendbeli szándékos fegyelmi vétséget követett el, ezért 500.000 Ft, azaz Ötszázezer forint pénzbírság fegyelmi büntetéssel sújtja.
A Fegyelmi Tanács kötelezi az eljárás alá vont ügyvédet, hogy a kiszabott pénzbírságot, valamint 80.000 Ft átalányköltséget 30 napon belül fizessen meg a Budapesti Ügyvédi Kamara pénztárába, vagy banki utalással teljesítse a Budapesti Ügyvédi Kamara bankszámlaszámára.
A bejelentés és az előzetes vizsgálat:
Az eljárás alá vont ügyvéddel szemben a bejelentő az eljárás alá vont ügyvéd kapcsolat-tartás hiányát kifogásolta.
A bejelentés alapján a vezető fegyelmi biztos elrendelte az előzetes vizsgálatot, amelyről az eljárás alá vont ügyvédet ugyanezen a napon kelt levelében értesítette, egyben felhívta észrevételének megtételére, továbbá, hogy az ügyben keletkezett iratait 8 napon belül küldje meg.
Az eljárás alá vont ügyvéd igazoló jelentést terjesztett elő, iratait csatolta.
A fegyelmi biztos további iratok előterjesztésére hívta fel a bejelentőt, amely felhívásnak a bejelentő eleget tett.
A fegyelmi biztos előterjesztette fegyelmi eljárást kezdeményező határozatát, amelyről értesítette az eljárás alá vont ügyvédet és tájékoztatta a bejelentőt.
A tényállás:
A bejelentő 2019. február 8-án bízta meg az eljárás alá vont ügyvédet, hogy munkaügyi vitában lássa el a képviseletét. Az eljárás alá vont ügyvéd ezen a napon kelt meghatalmazást állított ki és látott el bélyegzőlenyomatával a képviseleti jogosultsága igazolásához. A meghatalmazás értelmében a jogi képviselő eljárási jogosultsága a H. Kft alperes ellen indított munkaügyi tárgyú pervitelre és peren kívüli megegyezésre vonatkozott.
Az eljárás alá vont ügyvéd keresetlevél tervezetet készített a bejelentő képviseletében az alperessel szemben munkaviszony fennállásának megállapítása, továbbá elmaradt munkabér, bérpótlékok és szabadságmegváltás kifizetése iránt. A rendelkezésre álló iratokból megállapítható volt, hogy az alperes a bejelentőt megbízási szerződés keretében foglalkoztatta.
A bejelentő az eljárás alá vont ügyvéddel telefonon, valamint Viber-üzenetváltással tartotta a kapcsolatot, rendszeresen megküldte részére beosztásait és az egyes, a jogviszonyával kapcsolatosan keletkezett iratokat.
A bejelentő 2020. október 2-án, 2021. február 11-én, 2021. december 17-én is érdeklődött, hogy születette már döntés az ügyében, de az eljárás alá vont ügyvéd a megkereséseire nem válaszolt és 2021. ősze óta elérni sem tudta már. Ezen időszakon belül az eljárás alá vont ügyvéd több alkalommal arról tájékoztatta a bejelentőt, hogy ügye a bíróság előtt folyamatban van, keresetlevél előterjesztésére azonban ténylegesen nem került sor.
Ilyen előzmények után a bejelentő 2022. február 6-án hívta fel írásban az eljárás alá vont ügyvédet, hogy az ügyben részére tájékoztatást nyújtson, de az eredménytelen maradt, mert a megkeresés „nem kereste” jelzéssel érkezett vissza.
A Fegyelmi Tanács a fenti tényállást a panaszbeadvány és mellékletei, a panaszbeadvány kiegészítése, az eljárás alá vont ügyvéd észrevétele, valamint a bejelentő tanúvallomása alapján állapította meg.
A bejelentő személyes meghallgatása során előadta, hogy az eljárás alá vont ügyvéd telefonon őt többször arról tájékoztatta, hogy ügye a bíróság előtt folyamatban van.
Az eljárás alá vont ügyvéd a tárgyaláson nem jelent meg, így e tény tekintetében szembesítésre nem kerülhetett sor. Figyelemmel a kiállított meghatalmazásra, valamint a bejelentő által csatolt elektronikus üzenetekre, a Fegyelmi Tanács a bejelentő ezen előadását valósnak fogadta el, miután a bejelentő számos alkalommal ügyének állásáról érdeklődik.
A fegyelmi biztos végindítványa:
Végindítványában a fegyelmi biztos a fegyelmi eljárást kezdeményező határozatban foglaltakat fenntartotta. 3 rendbeli szándékos fegyelmi vétség megállapítására tett indítványt, miután az eljárás alá vont ügyvéd a megbízást nem teljesítette, az ügy állásáról a megbízót nem tájékoztatta, a vele való kapcsolattartást mellőzte. Súlyosbító körülményként kérte figyelembe venni az eljárás alá vont ügyvéd fegyelmi előéletét, továbbá, hogy mulasztása a bejelentőnek jelentős érdeksérelmet okozott. Pénzbírság kiszabására és az eljárás alá vont ügyvéd átalányköltségben történő marasztalására tett indítványt.
Az eljárás alá vont ügyvéd védekezése:
Az eljárás alá vont ügyvéd igazoló jelentésében vitatta a fegyelmi vétség elkövetését, álláspontja szerint a felek között megbízási szerződés nem jött létre. A perirat előkészítésébe érdemben belekezdett, amelyből egy „ötletelés szintű tervezet” jött létre. Előadása szerint miután a felek megbízási díjban nem állapodtak meg, megbízási szerződésről sem lehet szó. Figyelemmel arra, hogy a meghatalmazás 2019. február 8-án kelt, hivatkozott a fegyelmi vétség elévülésére is.
A Fegyelmi Tanács döntése és jogi indoka:
A fegyelmi biztos indítványa részben alapos.
Az Üttv. 107. § a) pontja szerint fegyelmi vétséget követ el az ügyvédi tevékenységet gyakorló kamarai tag, ha az ügyvédi tevékenység gyakorlása során az e tevékenység gyakorlásából eredő, jogszabályban, a Magyar Ügyvédi Kamara Alapszabályában és a területi kamara alapszabályában, vagy etikai szabályzatban meghatározott kötelezettségét szándékosan vagy gondatlanságból megszegi.
Az Üttv. 1. § (3) bekezdése szerint az ügyvédi tevékenység gyakorlójának az ügyvédi tevékenységet lelkiismeretesen, a legjobb tudása szerint, a jogszabályok megtartásával kell gyakorolni.
Az Üttv. 28. § (3) bekezdése értelmében a megbízási szerződés alapján a megbízott jogosult és kötelezett minden olyan cselekmény elvégzésére, amely a rábízott ügy szabályszerű ellátásával jár.
Az Üttv. 29. § (1) bekezdése értelmében a megbízási szerződést írásba kell foglalni, tekintettel arra, hogy az Üttv. 27. § (1) bekezdés a) pontja szerint az ügyvédi tevékenység megbízás alapján folytatható.
Az Üttv. 29. § (2) bekezdése értelmében az (1) bekezdés szerinti írásba foglalás elmaradása a megbízás érvényességét nem érinti, de ilyen esetben a megbízás tartalmának bizonyítása a megbízottat terheli.
Az Üttv. 34. § (1) bekezdése szerint, ha az ügyvédi tevékenység gyakorlásához az ügyfél képviselete szükséges, a képviseleti jog létesítéséről meghatalmazást kell kiállítani a megbízott részére.
Az Üttv. 35. § (3) bekezdése szerint a megbízott a megbízási szerződést tizenöt napos felmondási idővel felmondhatja. A felek hosszabb felmondási időben is megállapodhatnak. A megbízott a felmondási idő alatt is köteles a megbízó érdekében eljárni.
Az Üttv. 112. § (2) bekezdése szerint nem indítható fegyelmi eljárás, ha az elévülés kezdő napjától számított három év eltelt. Az elévülés kezdő napja
a) határidőhöz kötött kötelezettség elmulasztásával megvalósuló fegyelmi vétség esetén az a nap, amelyen a kötelezettségnek még eleget lehetett volna tenni,
b) jogellenes állapot fenntartásával elkövetett fegyelmi vétség esetén az a nap, amikor a jogellenes állapot megszűnt, továbbá
c) az a) és a b) pontban nem szabályozott esetben a fegyelmi vétség megvalósulásának a napja.
Az Ügyvédi Etikai Szabályzat 13.10. pontja értelmében az ügyvédi tevékenység gyakorlója a tájékoztatás, a megbízás teljesítésének elmulasztásával, a személyes kapcsolattartás mellőzésével, vagy más magatartásával nem veszélyeztetheti az ügyfélnek az ügyvédségbe és az ügyvédi tevékenységbe vetett általános bizalmát.
[Az eljárás alá vont ügyvéd terhére rótt cselekmények]
1. Megbízási szerződés készítésének elmulasztása
Az eljárás alá vont azon védekezése, amely szerint a felek között nem jött létre megbízási szerződés, mind ténybeli, mind jogi alapon megalapozatlan. Az eljárás alá vont ügyvéd által csatolt keresetlevél-tervezet bizonyítja, hogy az eljárás alá vont ügyvéd a megbízás teljesítését megkezdte. A bejelentő rendszeresen a megbízott ügyvéd rendelkezésére bocsátotta a beosztását, de az eljárás alá vont ügyvéd egy alkalommal sem jelezte, hogy a megbízás hiányára tekintettel a beosztás megküldése szükségtelen. Ugyancsak a megbízás fennállására utal az ügyvédi meghatalmazás, miután annak felvételére az Üttv. 34. § (1) bekezdése szerint akkor kerül sor, ha a megbízás teljesítéséhez a megbízó képviselete szükséges. Ellentétben a Ptk. rendelkezéseivel, az ügyvédi meghatalmazásnak fogalmi eleme, hogy megbízás álljon mögötte. Végezetül, az eljárás alá vont ügyvéd álláspontjával szemben a megbízási díj nem érvényességi kelléke a megbízási szerződésnek. A megbízás attól függetlenül fennáll, hogy a felek megbízási díjban megállapodnának.
Tekintettel azonban arra, hogy a megbízást legkésőbb a meghatalmazás felvételével együtt írásba kellett volna foglalni, a meghatalmazás 2019. február 8-i keltéhez képest pedig a 2022. március 8-i bejelentésig több mint három év telt el, az eljárás alá vont terhére rótt fegyelmi vétség elévült.
2. Megbízás teljesítésének elmulasztása
Az eljárás alá vont ügyvéd az 1./ pontban írtak szerint munkaügyi jogvitában történő képviseletre kapott megbízást, amelynek teljesítését – keresetlevél szerkesztése – megkezdte, de a megbízás teljesítésével felhagyott anélkül, hogy erről a bejelentőt tájékoztatta volna. Ezzel a magatartással az eljárás alá vont ügyvéd megsértette az Üttv. 28. § (3) bekezdés.
Tekintettel arra, hogy a fegyelmi vétség jogellenes állapot fenntartásában (mulasztásban) nyilvánul meg, ami a mai napig is fennáll, elévülésről nem lehet szó.
3. Kapcsolattartás hiánya
Az eljárás alá vont ügyvéd a bejelentő elektronikus úton történt megkereséseire nem, vagy nem érdemben válaszolt, a részére postai úton küldött leveleket pedig nem vette át. Magatartásával megsértette az Etikai Szabályzat 13.10 pontját.
[Rendbeliség]
A megbízás teljesítésének elmulasztása, valamint a kapcsolattartás mellőzése 1–1 rendbeli fegyelmi vétség. Ennek alapján a Fegyelmi Tanács 2 rendbeli szándékos fegyelmi vétségét állapított meg.
[Büntetéskiszabási szempontok]
Az Üttv. 109. § (1) bekezdése szerint a fegyelmi tanács a fegyelmi büntetést a fegyelmi vétség súlyára és ismétlődésére, valamint a fegyelmi vétséggel érintett ügy érdemére való kihatására tekintettel, az elkövetésre irányuló szándék vagy gondatlanság fokának megfelelően, az általa feltárt összes súlyosító és enyhítő körülmény figyelembevételével – ideértve azt is, ha az eljárás alá vont személy az általa okozott jogsérelmet elhárította, vagy a fegyelmi eljárás tárgyává tett cselekmény miatt vele szemben más jogkövetkezményt alkalmaztak –, mérlegelési jogkörében szabja ki.
A megbízás teljesítésének elmulasztása jelentős tárgyi súlyú fegyelmi vétség. Az ügyvédnek, ha a megbízást bármely okból nem tudja, vagy nem kívánja ellátni, joga van a megbízási jogviszonyt indokolás nélkül felmondani. Azt a látszatot kelteni, hogy a megbízás teljesítése folyamatban van, ennek ellenére az ügyvéd semmilyen érdemi tevékenységet nem végez, messzemenően alkalmas az ügyvédségbe vetett közbizalom csorbítására. Emellett – miután a munkajogi igények 3 év alatt elévülnek – az eljárás alá vont ügyvéd mulasztása jelentős érdeksérelem okozására alkalmas.
A Fegyelmi Tanács enyhítő körülményt – az eljárás alá vont ügyvéd távolmaradására tekintettel – nem észlelt.
Mindezek mérlegelése alapján a Fegyelmi Tanács pénzbírság kiszabásáról határozott, amelynek mértékét – a fokozatosság elvére is figyelemmel – 500.000 Ft-ban állapította meg.
[Költségek]
Tekintettel arra, hogy a Fegyelmi Tanács az ügyvéd felelősségét megállapította, az Üttv. 142. § (2) bekezdése és a fegyelmi eljárásról szóló 20/2018. (XI. 26.) MÜK Szabályzat (FESZ) 40.2. a) pontja alapján 80.000 Ft átalányköltség megfizetésére kötelezte.
[Tájékoztatás]
A Fegyelmi Tanács felhívja az eljárás alá vont ügyvéd figyelmét, hogy a területi kamarai tagságot a kamara megszünteti, ha a kamarai tag végrehajtható fegyelmi határozatból fakadó fizetési kötelezettségét felszólítás ellenére nem teljesítette. A kamarai tagság ezen okból történő megszüntetése esetén a fizetési kötelezettségének teljesítését követően, de legkorábban a határozat véglegessé válásától számított egy év elteltével vehető fel tagként a területi kamarába és vehető ügyvédi kamarai nyilvántartásba.
A Fegyelmi Tanács határozata 2022. november 25. napján jogerős és végrehajtható.
(Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság – 2022. F. 167.)