A Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsa [...] budapesti ügyvéd ellen folyamatban lévő fegyelmi eljárásban 2022. október 13. napján tárgyalás tartása nélkül meghozta az alábbi fegyelmi
határozatot
A Fegyelmi Tanács megállapítja, hogy [...] eljárás alá vont ügyvéd 7 rendbeli szándékos fegyelmi vétséget követett el, ezért
200.000 Ft pénzbírság
fegyelmi büntetéssel sújtja.
A Fegyelmi Tanács kötelezi az eljárás alá vont ügyvédet arra, hogy a kiszabott pénzbírságot, valamint 30.000 Ft átalányköltséget 30 napon belül fizessen meg a Budapesti Ügyvédi Kamara pénztárába, vagy banki utalással teljesítse a Budapesti Ügyvédi Kamara bankszámlaszámára.
A bejelentés és az előzetes vizsgálat:
A jelen eljárás a Budapesti Ügyvédi Kamara titkárának 2021.11.22. napján kelt hivatalos feljegyzése alapján indult, amelyben az azonosítási szabályokkal (JÜB) kapcsolatosan helyszíni ellenőrzés során tapasztalt hiányosságok miatt fordult a vezető fegyelmi biztoshoz.
A vezető fegyelmi biztos az előzetes vizsgálatot elrendelte, és erről tájékoztatta az eljárás alá vont ügyvédet. Egyúttal felhívta az eljárás alá vont figyelmét, hogy a vizsgálat lefolytatásához szükséges releváns iratokat 8 napon belül köteles, az ügyre vonatkozó észrevételeit pedig jogosult a Kamarának megküldeni.
Az eljárás alá vont nyilatkozatot nem terjesztett elő.
A fegyelmi biztos a fegyelmi eljárást kezdeményező határozatában rögzítette, hogy az eljárás alá vont ügyvéd az irodájában 2021.10.26. napján végzett helyszíni ellenőrzés során a hat ellenőrzött ügyből egyben nem tudta felmutatni a megbízói személyazonosító okmányainak másolatát, valamint egyetlen ügyben sem a JÜB adatszolgáltatás eredményét. Az eljárás alá vont ügyvéd a visszaigazolások pótlólagos csatolására határidőt kapott, azonban annak a biztosított határidőben, sőt, az egész előzetes vizsgálat időtartama alatt nem tett eleget.
A fegyelmi biztos rögzítette, hogy mindezek alapján alapos gyanú merült fel arra, hogy az eljárás alá vont ügyvéd magatartásával megsértette az Üttv. 1. § (3) és 32. § (7)–(8) bekezdését, valamint az Etikai szabályzat 12.3. pontját, mellyel az Üttv. 107. § a) pontjában meghatározott, 2 rendbeli szándékos fegyelmi vétséget követett el.
A fegyelmi biztos végindítványa:
A Fegyelmi Tanács az ügy tárgyaláson kívüli elbírálását kezdeményezte, amellyel a fegyelmi biztos egyetértett azzal, hogy indítványozta annak megállapítását, miszerint az eljárás alá vont ügyvéd a fegyelmi eljárást kezdeményező határozatban írtak szerint az Üttv. 107. § a) pontja alapján minősülő, 2 rendbeli szándékos fegyelmi vétséget követett el, és ezért indítványozta, hogy a Fegyelmi Tanács az eljárás alá vont ügyvéddel szemben pénzbírság fegyelmi büntetést szabjon ki és egyben marasztalja az eljárás költségeiben.
Az eljárás alá vont ügyvéd a részére megküldött értesítésre, illetve végindítványra észrevételt nem tett.
A tényállás:
2021.10.26. napján a Budapesti Ügyvédi Kamara által folytatott pénzmosás megelőzési helyszíni ellenőrzésre került sor az eljárás alá vont ügyvéd [...] szám alatti irodájában. A helyszíni ellenőrzés során 3 db ingatlan adásvétel, 1 db üzletrész átruházás és 2 db cégalapítás megvizsgálására került sor.
Az eljárás alá vont ügyvéd a kiválasztott ügyekben a JÜB-ölés elvégzését igazoló okiratot vagy elektronikus igazolását annak ellenére nem tudta megmutatni, hogy JÜB nyilvántartást vezetett.
A 6 db aktából 5 db aktában megtalálhatóak voltak az ügyfelek személyazonosító okmányainak másolatai, azonban a JÜB visszaigazolások tekintetében a vizsgálat során az eljárás alá vont ügyvéd úgy nyilatkozott, hogy azokat egy külön adathordozón tárolja, amelyek az ellenőrzés időpontjában nem voltak az irodában.
Az eljárás alá vont ügyvéd az általa vállalt 15 napos határidőn belül a feltárt hiányosságokat nem pótolta, a JÜB-igazolásokat a Kamara részére nem küldte meg.
Az eljárás alá vont ügyvéd az ellenőrzés során megvizsgált 5 ügy esetében részben, egy további ügy esetében egyáltalán nem teljesítette a személyazonosítással járó jogszabályi kötelezettségeit.
Az eljárás alá vont ügyvéd a vezető fegyelmi biztos felhívása ellenére releváns iratait nem bocsátotta rendelkezésre a fegyelmi ügyben sem.
A Fegyelmi Tanács döntése és jogi indoka:
A fegyelmi biztos indítványa nagyrészt megalapozott.
A tényállás egyértelműen megállapítható volt a rendelkezésre álló, így elsődlegesen a helyszíni ellenőrzés adatai alapján, amelyeket az eljárás alá vont ügyvéd a jelen eljárás során semmilyen módon nem cáfolt.
Az eljárás alá vont ügyvéd az ellenőrzés során biztosított 15 napos határidőn belül nem pótolta a hiányosságokat, emellett a fegyelmi eljárás során sem igazolta, hogy az adott 6 ügyben a JÜB-ölést elvégezte volna, a vezető fegyelmi biztos felhívásának sem tett eleget, és azóta sem csatolta a JÜBölés elvégzését igazoló elektronikus okiratot vagy elektronikus igazolást. A fegyelmi eljárás során eljárás alá vont ügyvéd igazoló nyilatkozatot sem terjesztett elő, és nem küldte meg a kamarának a releváns okiratokat sem.
A rendelkezésre álló adatok alapján egyértelműen megállapítható fenti tényekből a Fegyelmi Tanács csak arra tudott következtetést levonni, hogy a kérdéses elektronikus okiratok, igazolások csatolására az eljárás alá vont ügyvéd részéről azért nem került sor, mivel a vizsgált adott 6 ügy esetén a JÜB-ölés elvégzésére nem került sor, valamint az egyik adott ügyben a megbízó személyazonosító okmányairól másolat készítése és az adott aktában történő elhelyezése sem történt meg.
A jelen ügyben irányadó, az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény (Üttv.) 107. § a) pontja értelmében fegyelmi vétséget követ el az ügyvédi tevékenységet gyakorló, szüneteltető vagy az ügyvédi tevékenység felfüggesztése alatt álló kamarai tag vagy nyilvántartásba vett természetes személy, ha az ügyvédi tevékenység gyakorlása során az e tevékenység gyakorlásából eredő, jogszabályban, a Magyar Ügyvédi Kamara Alapszabályában és a területi kamara alapszabályában (a továbbiakban együtt: alapszabály), vagy etikai szabályzatban meghatározott kötelességét szándékosan vagy gondatlanságból megszegi.
Az Üttv. 1. § (3) bekezdése szerint az ügyvédi tevékenység gyakorlójának az ügyvédi tevékenységet lelkiismeretesen, a legjobb tudása szerint, a jogszabályok megtartásával kell gyakorolni.
Az Üttv. 32. § (1) bekezdése szerint a jogi tanácsadásra adott megbízás kivételével a megbízási szerződés megkötése előtt a megbízott, valamint a munkáltatója és harmadik személy közötti szerződés ellenjegyzését megelőzően a kamarai jogtanácsos (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban együtt: ügyvéd) elvégzi az ügyfél, a kamarai jogtanácsos a munkáltatójával szerződő személy, illetve az ezek képviseletében eljáró személy azonosítását.
A (2) bekezdés értelmében az ügyvéd azt a természetes személyt, akit nem ismer, vagy akinek a személyazonosságát illetően kétsége merül fel, személyazonosításra alkalmas okmánya megtekintésével azonosítja.
A (3) bekezdés alapján az ügyvéd a természetes személy adatai a nyilvántartott adatokkal való egyezőségének és az általa bemutatott okmányok érvényességének ellenőrzése érdekében a személyiadat- és lakcímnyilvántartásból, a járművezetőiengedély-nyilvántartásból, az útiokmánynyilvántartásból és a központi idegenrendészeti nyilvántartásból elektronikus úton a következő adatokat igényelheti:
a) természetes személyazonosító adatok,
b) állampolgárság, hontalanság, menekült, bevándorolt, letelepedett, illetve EGT-állampolgár jogállás,
c) lakcím,
d) arcképmás,
e) aláírás,
f) a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény 18. § (5) bekezdése szerinti tények,
g) a külföldre utazásról szóló 1998. évi XII. törvény 24. § (1) bekezdés f) pontja szerinti adatok és az okmány érvényességi ideje,
h) a közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény 8. § (1) bekezdés b) pont ba)bb) alpontja szerinti adatok,
i) a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi I. törvény 76. § d) pontja, 80. § (1) bekezdés b) és c) pontja, valamint a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény 95. § (1) bekezdés g) pontja, 96. § (1) bekezdés g) pontja, továbbá 100. § (1) bekezdés b) és c) pontja szerinti adatok.
A (4) bekezdés értelmében a jogi személyt vagy más szervezetet az ügyvéd a jogi személyt vagy más szervezetet nyilvántartó hatóság nyilvántartása vagy az abból származó kivonat alapján azonosítja.
A (6) bekezdés szerint, ha a természetes személy ügyfél képviseletében meghatalmazott jár el, az ügyfél külön azonosítását az ügyvéd mellőzi, feltéve, hogy az ügyfél személyazonosításra alkalmas adatait tartalmazó meghatalmazást ügyvéd ellenjegyezte, közjegyző készítette, a meghatalmazó aláírását közjegyző hitelesítette, vagy a meghatalmazást az aláírás helye szerint illetékes magyar külképviseleti hatóság hitelesítette vagy felülhitelesítette, illetve azt Apostille tanúsítvánnyal látták el.
A (7) bekezdés kimondja, hogy a közhiteles nyilvántartásba való bejegyzés alapjául szolgáló okirat ellenjegyzését megelőzően az ügyvéd – a személyazonosság és az okmány érvényességének ellenőrzése érdekében – a (2)–(4) és a (6) bekezdés alkalmazásával azonosítja a jognyilatkozatot tevő személyeket, szervezeteket, valamint az azok képviseletében eljáró személyeket.
A (8) bekezdés szerint a magyar állampolgársággal vagy magyarországi lakcímmel rendelkező személynek a (7) bekezdés szerinti azonosítása során az okirat ellenjegyzését megelőzően az ügyvéd köteles a bemutatott okmányra vonatkozó, a (3) bekezdés szerinti adatokat igényelni, kivéve, ha az adatigénylésre az érintett személy vonatkozásában harminc napon belül már sor került.
Az ügyvédi hivatás etikai szabályairól és elvárásairól szóló 6/2018. (III. 26.) MÜK szabályzat (ÜESZ) 12.3. pontja rögzíti, hogy az ügyvédi tevékenység gyakorlója – függetlenül attól, hogy tesz-e nyilatkozatot – az ügyvédi kamara és szervei részére az ellene indult panasz-, illetve fegyelmi ügyben felhívásra az üggyel összefüggő iratokat – kamarai jogtanácsos, illetve jogi előadó esetében azon iratokat, amelyek felett rendelkezni jogosult – köteles becsatolni.
A rendelkezésre álló iratokból megállapítható volt, hogy az eljárás alá vont ügyvéd a hat ellenőrzött ügyből egyben nem tudta felmutatni a megbízói személyazonosító okmányainak másolatát, valamint egyetlen ügyben sem a JÜB adatszolgáltatás eredményét.
Az eljárás alá vont ügyvéd a visszaigazolások pótlólagos csatolására határidőt kapott, azonban annak a biztosított határidőben, továbbá a fegyelmi eljárás során sem tett eleget.
Mindezekre tekintettel a Fegyelmi Tanács tárgyaláson kívül meghozott jelen határozatával azt állapította meg, hogy az eljárás alá vont – megvalósítva az Üttv. 107. § a) pontjában foglaltakat – a fenti magatartásával megszegte az Üttv. 1. § (3) bekezdésében, valamint 32. § (7)–(8) bekezdésében foglaltakat, míg az iratcsatolás elmulasztásával az ÜESZ 12.3. pontjában foglaltakat sértette meg, és mindezzel – tekintettel arra, hogy a szabályszegéseket az eljárás alá vont ügyvéd tudata is átfogta – 7 rendbeli szándékos fegyelmi vétséget követett el.
A Fegyelmi Tanács álláspontja szerint az eljárás alá vont ügyvéd részéről megvalósított fegyelmi vétségek rendbelisége az adott ügyek (megbízások) számához igazodik, mindebből tehát 6 rendbeli szándékos fegyelmi vétség elkövetése adódik, emellett önálló szándékos fegyelmi vétséget jelent a fegyelmi ügyben a releváns iratok becsatolásának elmulasztása is.
V.
A Fegyelmi Tanács a büntetés kiszabása során az Üttv. 108. § b) pontjában írt pénzbírság fegyelmi büntetést alkalmazott, annak összegét a pénzbírság középmértéke alatt határozta meg.
A büntetési nem meghatározásánál a Fegyelmi Tanács értékelte az elkövetett fegyelmi vétség tárgyi súlyát, ezzel összefüggésben a Fegyelmi Tanács rámutat arra is, hogy az azonosítási szabályok megsértése kifejezetten jelentősebb tárgyi súlyú fegyelmi vétségként volt értékelhető.
A Fegyelmi Tanács súlyosító körülményként értékelte a 7 rendbeli halmazatot, és – kisebb súllyal – az eljárás alá vont ügyvéd fegyelmi előéletét, melynek során korábban már 100.000 Ft összegű pénzbírság fegyelmi büntetés jogerős kiszabására is sor került eljárás alá vonttal szemben.
Enyhítő körülményt a Fegyelmi Tanács nem észlelt.
Az ügy összes körülményére tekintettel és a fokozatosság elvére is figyelemmel a Fegyelmi Tanács az Üttv. 108. § b) pontja szerinti, a középmértékét el nem érő, 200.000 Ft összegű pénzbírság büntetés kiszabását találta indokoltnak, mivel a Fegyelmi Tanács álláspontja szerint ennél enyhébb fegyelmi büntetés kellő visszatartó erővel bizonyosan nem rendelkezne.
A Fegyelmi Tanács az eljárás alá vont ügyvédet az Üttv. 142. § (2) bekezdése, a FESZ 40.1. és 40.2.b) pontjai alapján a fegyelmi eljárás átalányköltségének megfizetésére kötelezte.
A Fegyelmi Tanács külön is felhívja eljárás alá vont ügyvéd figyelmét arra, hogy az Üttv. 22. § (1) bekezdés g) pontja szerint nem folytathat ügyvédi tevékenységet az, akinek ügyvédi kamarával szemben legalább a kamarai szabályzatban meghatározott mértékű lejárt tagdíjtartozása vagy végrehajtható kamarai határozaton alapuló más tartozása van, és azt az ügyvédi kamara írásbeli felhívásra sem egyenlítette ki, míg az Üttv. 149. § (1) bekezdés b) pontja alapján a területi kamarai tagságot a kamara megszünteti, ha a kamarai tag az ügyvédi kamarai tagdíjfizetési vagy végrehajtható fegyelmi határozatból fakadó fizetési kötelezettségét felszólítás ellenére nem teljesítette.
A Fegyelmi Tanács határozata 2022. november 4. napján jogerős és végrehajtható.
(Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság – 2022. F. 176.)