A Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsa [...] budapesti ügyvéd ellen folyamatban lévő fegyelmi eljárásban 2022. szeptember 19. napján tárgyalás tartása nélkül meghozta az alábbi fegyelmi
határozatot:
A Fegyelmi Tanács megállapítja, hogy [...] eljárás alá vont ügyvéd 2 rendbeli szándékos fegyelmi vétséget követett el, ezért
50.000 Ft, azaz ötvenezer forint pénzbírság
fegyelmi büntetéssel sújtja, amelynek végrehajtását 2 évre felfüggeszti.
A Fegyelmi Tanács kötelezi az eljárás alá vont ügyvédet arra, hogy 30.000 Ft átalányköltséget 30 napon belül fizessen meg.
A bejelentés és az előzetes vizsgálat:
A bejelentő a Budapesti Ügyvédi Kamarához 2021. december 6-án érkezett bejelentésében azt kifogásolta, hogy az eljárás alá vont ügyvéd a neki írott leveleit válasz nélkül hagyta.
A bejelentés alapján a vezető fegyelmi biztos az előzetes vizsgálatot 2021. december 20. napján elrendelte.
Az előzetes vizsgálat lefolytatását követően a fegyelmi biztos fegyelmi eljárást kezdeményezett, amely határozatában az eljárás alá vont ügyvéd terhére 2 rendbeli szándékos fegyelmi vétség megállapítását, és pénzbírság kiszabását indítványozta.
Az eljáró fegyelmi tanács elnöke kezdeményezte az ügy eljáráson kívül történő elbírálását. 2022.07.12. napon felhívást küldött az eljárás alá vont ügyvédnek a fegyelmi biztos határozatában foglaltak észrevételezésére 15 napos határidővel. Az eljárás alá vont ügyvédtől észrevétel határidőben nem érkezett.
A tényállás:
A bejelentő 2021. június 16-án vállalkozói szerződést kötött a [...] Kft-vel, amelyet utóbb, 2021. július 26-án szerződésszegésre hivatkozva felmondott.
A felmondás következtében kialakult elszámolási vitában való jogi képviseletre a [...] Kft 2021. augusztus 17-én, illetve 19-én ügyvédi meghatalmazást és ügyvédi megbízást adott az eljárás alá vont ügyvédnek a bejelentővel szembeni jogi képviseletre. A megbízás alapján az eljárás alá vont ügyvéd 2021. augusztus 25-én kelt levelében ismertette a megbízója álláspontját, amelyet a bejelentő 2021. augusztus 29-én vett kézhez. Erre 2021. szeptember 7-én válaszolt az eljárás alá vont ügyvédnek címezve, mely levelet azonban a postai szolgáltató 2021. szeptember 27-én „címzett nem kereste” jelzéssel küldött vissza. Erre tekintettel a bejelentő ismételten elküldte levelét az eljárás alá vont ügyvéd levelén található ügyvédi pecsétjén szereplő, valamint a levél fejlécén található irodai címre, amelyeket a postai szolgáltató ezúttal „címzett ismeretlen” jelzéssel vitt neki vissza. Az eljárás alá vont ügyvéd 2021. október 22-i keltezéssel ismételt levélben kereste meg a bejelentőt megbízója jogi képviseletében, amely alkalommal a jogvita rendezésére vonatkozó álláspontját, illetve javaslatát terjesztette elő.
Erre a bejelentő 2021. október 26. napján kelt levelében válaszolt, mely levelet azonban a posta újfent „nem kereste” jelzéssel 2021. november 16-án visszaküldött.
Emellett a bejelentő 2021. október 15-én és 2021. október 23-án írt e-mailjében tájékoztatta az eljárás alá vont ügyvédet e levél elküldéséről és érdeklődött az erre adandó válaszról, de a megkereséseire az eljárás alá vont ügyvéd nem reagált.
A [...] Kft ügyvezetője és az eljárás alá vont ügyvéd 2021. november 15-én ügyvédi tényvázlat elnevezésű okiratban megállapodtak arról, hogy a bejelentővel fennálló jogvitával kapcsolatos ügyvédi megbízás teljesítését szüneteltetik abból a célból, hogy az érintettek személyesen egyeztessenek. A képviseleti joga időleges megszűnéséről az eljárás alá vont ügyvéd a bejelentőt nem tájékoztatta.
Az eljárás alá vont ügyvéd nyilatkozata:
Az eljárás alá vont ügyvéd védekezésében előadta, hogy álláspontja szerint nem követett el fegyelmi vétséget, mert a saját megbízója felé tartozik elszámolással, továbbá a megbízási jogviszonya 2022.11.15. napon felfüggesztésre került, így eljárni sem volt köteles a megbízója képviseletében a bejelentővel szemben. Továbbá a bejelentő terhére rótta azt, hogy ismerte az e-mail címét, így oda is küldhette volna azokat a leveleit, amelyeknek a megküldése módjaként a postai küldeményként történő kézbesítést választotta.
A fegyelmi tanács döntése:
A rendelkezésre álló adatok alapján megállapítható, hogy az eljárás alá vont ügyvéd
i) azzal, hogy nem vette át a számára a bejelentő által az ügyvédi irodája postai címére küldött postai levél küldeményeket, továbbá
ii) azzal, hogy nem jelentette be a bejelentő számára azt, hogy megbízójával a megbízása időlegesen megszűnt,
megsértette
– az irodahelyiség megfelelőségéről és az egy címre bejelentett irodahelyiséggel rendelkezőkre vonatkozó szabályokról szóló 6/2017. (XI. 20.) MÜK Szabályzat (Irodamegfelelőségi Szabályzat) 1.5 pontjában foglalt kötelezettségét, mert nem gondoskodott az irodája címére érkező postai küldemények átvételéről és
– az ügyvédi hivatás etikai szabályairól és elvárásairól szóló 6/2018. (III. 26.) MÜK szabályzat (ÜESZ) 7.3. pontjában foglalt kötelezettségét, mert meghatalmazása időleges megszűnéséről a bejelentőt nem tájékoztatta,
amellyel 2 rendbeli szándékos fegyelmi vétséget követett el.
Az ügyvédi hivatás etikai szabályairól és elvárásairól szóló 6/2018. (III. 26.) MÜK szabályzat (ÜESZ)
7.3. Az ügyvéd a kapott meghatalmazásról az eljáró bíróságot vagy hatóságot, annak módosításáról vagy megszűnéséről az eljáró bíróságot vagy hatóságot, valamint megszűnéséről az ellenérdekű felet, annak jogi képviselőjét köteles haladéktalanul értesíteni, továbbá meghatalmazását az eljárásban becsatolni.
A fegyelmi tanács szilárd álláspontja alapján e rendelkezés azt célozza elérni, hogy a jogi képviselőként a jogvitában eljárni nem jogosult ügyvéd számára az ellenérdekű fél ne küldjön a jogvitára vonatkozó okiratot, ne jusson ügyvédi titok az annak kezelésére már nem jogosult ügyvéd tudomására. Így a jelen ügyben nem releváns, hogy az eljárás alá vont ügyvéd megbízása csupán időlegesen szűnt meg, mert a megbízási szerződésének ez egy olyan módosítása, amely időlegesen megszüntette azt, a jogi képviselet ellátására vonatkozó jogosultságával együtt, ami magával vonta eljárás alá vont ügyvéd által az ellenérdekű fél haladéktalan értesítésére vonatkozó kötelezettségét, amely kötelezettségét az eljárás alá vont ügyvéd nem teljesítette.
E kötelezettsége alól nem mentesíti a védekezésében előadott azon okfejtés, amely szerint az ellenérdekű féllel nem áll jogviszonyban, csupán megbízójával, mert az ÜESZ 7.3 pontjában rögzített vonatkozó szabály az ellenérdekű féllel fennálló jogviszony hiányában is megteremti számára a jogi képviselet ellátására vonatkozó jogosultságának megszűnéséről történő haladéktalan tájékoztatás kötelezettségét.
Az irodahelyiség megfelelőségéről és az egy címre bejelentett irodahelyiséggel rendelkezőkre vonatkozó szabályokról szóló 6/2017. (XI. 20.) MÜK Szabályzat (Irodamegfelelőségi Szabályzat) 1.5. Az ügyvéd és az ügyvédi iroda a részére címzett postai küldemények átvételét, valamint az ügyfelek, az ügyvédi tevékenység ellenőrzésére és az ügyvéddel kapcsolatos eljárást folytató kamarai szervek és tisztségviselők általi elérhetőségét folyamatosan és úgy biztosítja, hogy annak során az ügyvédi titok ne sérüljön.
Az eljárás alá vont ügyvéd azzal, hogy nem vette át a bejelentő által az ügyvédi irodai postai címére részére küldött postai levél küldeményeket, egy kógens szabályt szegett meg. E kötelezettsége alól szintén nem mentesíti a védekezésében előadott azon okfejtés, amely szerint ő az ellenérdekű féllel nem áll jogviszonyban, mert az erre vonatkozó szabály az Irodamegfelelőségi Szabályzatban az ellenérdekű féllel fennálló jogviszony hiányában is megteremti számára a küldemények átvételének kötelezettségét. Továbbá az nem róható a bejelentő terhére, így pedig jelen ügy elbírálásakor figyelembe nem vehető, hogy nem e-mail útján, hanem postai úton kereste meg az eljárás alá vont ügyvédet, mert erre vonatkozó kötelező szabály az ellenérdekű fél számára nincs, ezért szabadon jogosult választani a postai és az e-mail útján történő kapcsolattartás között. Amennyiben pedig a postai úton történő kapcsolattartást választja, akkor a küldemények átvételét az ügyvédnek kötelessége biztosítani.
Az Üttv. 127. § (1) bekezdése lehetőséget biztosít arra, hogy a Fegyelmi Tanács egyszerű megítélésű ügyben a határozatát tárgyalás tartása nélkül hozza meg. A FESZ 22.1. pontja értelmében a fegyelmi ügy tárgyalás tartása nélküli elbírálása indokolt, ha a fegyelmi vétség egyértelmű, a rendelkezésre álló adatokból további bizonyítás felvétele nélkül megállapítható a fegyelmi felelősség.
A rendelkezésre álló bizonyítékok alapján az ügy egyszerű megítélésű, ezért a tárgyaláson kívüli elbírálás valamennyi feltétele fennállt.
A büntetés kiszabása körében utal a Fegyelmi Tanács az Üttv. 109. § (1) bekezdésére, mely szerint „a fegyelmi tanács a fegyelmi büntetést a fegyelmi vétség súlyára és ismétlődésére, valamint a fegyelmi vétséggel érintett ügy érdemére való kihatására tekintettel, az elkövetésre irányuló szándék vagy gondatlanság fokának megfelelően, az általa feltárt összes súlyosító és enyhítő körülmény figyelembevételével – ideértve azt is, ha az eljárás alá vont személy az általa okozott jogsérelmet elhárította, vagy a fegyelmi eljárás tárgyává tett cselekmény miatt vele szemben más jogkövetkezményt alkalmaztak –, mérlegelési jogkörében szabja ki.”
A fentiekre és az ügy összes körülményeire tekintettel a Fegyelmi Tanács – a fegyelmi biztos indítványával egyezően – az Üttv. 108. § b) pontja szerinti pénzbírság büntetés kiszabását találta indokoltnak, annak mértékét, mérlegeléssel a rendelkező rész szerint állapította meg, viszont a fegyelmi biztos indítványától eltérően a végrehajtásának felfüggesztéséről határozott.
A Fegyelmi Tanács az eljárás alá vont ügyvédet az Üttv. 142. § (2) bekezdése, a FESZ 40.2.b) pontja alapján a fegyelmi eljárás átalányköltségének megfizetésére kötelezte.
A Fegyelmi Tanács határozata 2022. október 28. napján jogerős és a felfüggesztett büntetés kivételével végrehajtható.
(Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság – 2022. F. 186.)