(a 2013. évi VI. törvény; a 2015. évi II. törvény és a 2016. évi I. törvény módosításaival egységes szerkezetben)
PREAMBULUM
A Magyarországi Református Egyház Jézus Krisztus missziói parancsának (Mt 28, 18-20.) engedelmeskedve tanítói szolgálatot végez. Ebben a küldetésében elfogadja azt a megbízatást és felelősséget, amelyet a Szentháromság Isten Kijelentése bíz rá.
Az egyház tanítói szolgálatában mindazokat részesíti, akik azt kérik, vállalják vagy elfogadják korra, nemre, felekezeti és társadalmi meghatározottságra tekintet nélkül. Az egyház tanítói szolgálata * gyülekezeteiben él, s a gyülekezet létéhez elidegeníthetetlenül hozzátartozik a tanítás, a katechézis. A tanítás része az egyház küldetésének, életének és szolgálatának.
A Magyarországi Református Egyház – Magyarország Alaptörvénye és a Magyarországi Református Egyház Alkotmánya, továbbá a lelkiismereti- és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról szóló hatályos törvények, egyéb jogszabályok és megállapodások alapján – a reformátorok örökségét elfogadva, a tanítás szolgálatát nem zárja be a templomok falai közé, hanem megkeresi és felhasználja azokat a lehetőségeket, amelyekben közvetlenül szólíthatja meg a katechézis érintettjeit. Ezért iskolákat tart fenn, él az egyházi és nem egyházi oktatás keretében tartható hit- és erkölcstanoktatás lehetőségével, valamint gyülekezeteiben is megszervezi és végzi a hit- és erkölcstanoktatást (a továbbiakban hittanoktatást).
A református hittanoktatás célja – Jézus Krisztus missziói parancsából adódóan – a tanítvánnyá tétel, azaz a tanítványi létre való nevelés, a tanítványi lét megélésének segítése és áldásközvetítés. Feladata, hogy a tanulók az életkoruknak és az általános műveltségi szintjüknek megfelelő szintű bibliaismereti, egyháztörténeti, dogmatikai és etikai, egyházzenei, valamint az egyház életének mindennapjairól szóló ismeretanyaggal rendelkezzenek. Mindezek mellett a hittanoktatás hitre való nevelés illetve hitben való nevelés, amelynek során segíteni kell növendékeinket abban, hogy bibliaolvasó és imádkozó, a gyülekezet közösségében Igével és úrvacsorával rendszeresen élő, áldozatkész keresztyénekké váljanak (Heidelbergi Káté 21. kérdés-felelet). *
1. § * (1) E törvény szabályozási köre kiterjed a Magyarországi Református Egyház (továbbiakban: MRE) bármely jogi személyére, illetve az általuk fenntartott köznevelési, valamint szakképző intézmények szervezésében folytatott hittanoktatásra, továbbá a hittanoktatást érintő tevékenységre, függetlenül attól, hogy azt milyen intézményben, szervezetben látják el.
(2) A szabályozási kör kiterjed a hittanoktatást szervező egyházi jogi személyek és intézmények tisztségviselőire, alkalmazottaira és a hittanoktatás növendékeire.
(3) E törvénnyel összhangban kell állnia az egyházi jogi személyek által a hittanoktatással, valamint a református hittanoktató, illetve a református vallástanárképzéssel összefüggésben megalkotott és megalkotandó valamennyi jogszabálynak, határozatnak és intézkedésnek.
2. § (1) * A Magyarországi Református Egyházban a református hittanoktatás történhet:
a) református egyház által fenntartott köznevelési, valamint szakképző intézményekben,
b) más egyház által fenntartott köznevelési, valamint szakképző intézményekben,
c) az állam által fenntartott köznevelési, valamint szakképző intézményekben,
d) más fenntartású köznevelési, valamint szakképző intézményekben,
e) református egyházközségekben vagy intézményekben.
(2) * A hittanoktatás alapvető célkitűzéseit, formai és tartalmi követelményeit az MRE Zsinata által elfogadott Református hittanoktatási kerettanterv határozza meg. Az ettől való eltérés lehetőségét külön szabályrendelet szabályozza.
(3) * A kerettanterv alapján a köznevelési, valamint szakképző intézmények és református egyházközségek helyi tantervet, tantárgyi programot készítenek a helyi sajátosságok (csoportok összetétele, személyi feltételek, iskolai és gyülekezeti adottságok) figyelembevételével.
(4) A helyi tantervnek tartalmaznia kell a hittanoktatás alapelveit, céljait, feladatait, a kerettanterv által előírt tananyagot, a meghatározott minimum követelményeket, a tankönyvek listáját, s az értékelés formáit.
(5) A helyi tantervek alkalmazásának előfeltétele:
a) az (1) a)–b) pontban meghatározott intézmények esetében a Református Pedagógiai Intézet,
b) az (1) c)–e) pontban meghatározott intézményekben és a református egyházközségekben szervezett hittanoktatás esetében az egyházmegyei katechetikai megbízottnak támogató szakvéleménye. *
3. § (1) A hittanoktatásban felhasználható tankönyvek és más taneszközök listáját a Református Pedagógiai Intézet javaslata alapján az MRE Zsinat Oktatásügyi Bizottságának előterjesztésére, az MRE Zsinat Elnöksége hagyja jóvá. *
(2) * Az MRE Oktatási Szolgálat (a továbbiakban: Oktatási Szolgálat), a Református Pedagógiai Intézet és a Kálvin János Kiadó gondoskodik a hittankönyv-ellátás (kiadás és terjesztés) megszervezéséről. Ennek részletszabályairól külön szabályrendelet rendelkezik. A tankönyvek mellett olyan segédkönyvek használhatók, amelyek református hitvallásosságukban, tartalmi és pedagógiai igényességükben megfelelnek a kerettanterv általános célkitűzéseinek.
4. § * (1) A középiskolákban a református hit- és erkölcstan kötelezően választható érettségi tantárgy. A Magyarországi Református Egyház által fenntartott középiskolákban biztosítani kell a jelentkezők számára az érettségire való felkészítést s a vizsga megszervezését.
(2) Az érettségi vizsgán a tanterv alapján elsajátított ismeret mérhető és értékelhető.
(3) Az érettségi vizsga tartalmi követelményeit „A református hit- és erkölcstan érettségi vizsga részletes követelményei” című dokumentum szabályozza, amelyet az MRE Zsinata hagy jóvá.
5. § * (1) A hittan, illetve a református hit- és erkölcstan oktatására református hittanoktatókat, református hit- és erkölcstanoktatókat, református vallástanárokat, református hittanár–nevelőtanárokat, református katechétákat (a továbbiakban együttesen: hittanoktató) vagy református lelkészeket kell alkalmazni, illetve megbízni.
(2) Református hittanoktatóként, illetve hit- és erkölcstan tanárként alkalmazható és a Púétv. 38. § d) pontjában meghatározott, az egyházi jogi személy által kibocsátott hittanoktatói képesítésnek megfelel az a személy, aki büntetlen előéletű, valamint nem áll az olyan foglalkozásoktól való eltiltás hatálya alatt, amelyek keretében tizennyolcadik életévét be nem töltött személy nevelését, felügyeletét, gondozását, gyógykezelését végzi, illetve ilyen személlyel egyéb hatalmi vagy befolyási viszonyban áll, továbbá aki:
a) az egyházközség által szervezett (kötelezően választható hittanoktatás, fakultatív hittanoktatás és a nem református fenntartású egyházi iskolákban zajló) hittanoktatás esetén (helyszíntől és életkortól függetlenül):
aa) református lelkészi (egyetemi végzettség, MA, egyetemi végzettség értékű), református hittanoktatói (főiskolai végzettség, BA), református hit- és erkölcstanoktatói (szakirányú továbbképzés keretében megszerzett), református vallástanári (egyetemi végzettség) vagy református hittanár–nevelőtanár (MA), református katechéta (BA) oklevéllel rendelkezik;
ab) a szükséges felsőfokú képzést megkezdte, és a foglalkoztatási jogviszony időtartama alatt hallgatói jogviszonya fennáll;
ac) pedagógus-munkakör betöltésére jogosító végzettséggel és szakképzettséggel rendelkezik, továbbá a Református Pedagógiai Intézet szervezésében legalább hatvan órás pedagógus továbbképzés keretében elsajátította a hit- és erkölcstan oktatásához szükséges elméleti és módszertani ismereteket;
ad) 1995. december 31-ig a Magyarországi Református Egyház Hitoktató-képesítő Bizottsága vagy valamely református felsőoktatási intézmény általános iskolai hittanoktatói szolgálatra alkalmasnak nyilvánított.
b) református fenntartású iskolában:
– az 1–8. évfolyamon: református lelkészi, református hittanoktatói, református hit- és erkölcstanoktatói, református katechéta (BA), református vallástanári (MA) vagy református hittanár–nevelőtanári (MA) végzettséggel rendelkezik, illetve aki pedagógus-munkakör betöltésére jogosító végzettséggel és szakképzettséggel rendelkezik, továbbá a Református Pedagógiai Intézet szervezésében legalább hatvan órás pedagógus továbbképzés keretében elsajátította a hit- és erkölcstan oktatásához szükséges elméleti és módszertani ismereteket;
– a 9–13. évfolyamon: református vallástanári (MA) vagy református hittanár-nevelőtanári oklevéllel rendelkezik.
(3) A (2) bekezdésben meghatározott alkalmazási feltételek alól – indokolt esetben – a (2) bekezdés a) pont esetében a presbitérium egy-egy évre felmentést adhat.
6. § * (1) A megválasztott gyülekezeti lelkész a lelkészek szolgálatáról és jogállásáról szóló törvény értelmében kötelezett a hittanoktatás végzésére.
(2) A hittant oktató lelkészekkel (a továbbiakban: hittanoktató lelkész) egyházi szolgálati jogviszony létesítendő, amelyet a Magyarországi Református Egyház vonatkozó jogszabályai szabályoznak.
7. § * (1) Református fenntartású iskolában a hittanoktató lelkésznek a Púétv. 38. § d) pontja szerinti megbízást – az intézményvezető kérelmére – a fenntartó döntéshozó testületének előterjesztésére az egyházkerület püspöke adja.
(2) A püspöki kinevezés vagy kirendelés alapján az intézmény – az intézményfenntartó egyházi jogi személy ellenjegyzésével – a hittanoktató lelkésznek díjlevelet ad, amely tartalmazza különösen a feladatot, a szolgálati időkeretet, a lelkészi javadalmat és a felelősségi viszonyokat.
(3) A fenntartói egyetértés vagy a püspöki kinevezés vagy kirendelés visszavonása esetén megszűnik az adott díjlevél hatálya, ezzel az egyházi személy jogviszonya is az intézménnyel.
7/A. § * (1) Egyházközség által szervezett hittanoktatás esetén a hittanoktatásban részt vevő lelkész megbízása a területileg illetékes egyházközség feladata, számára díjlevél-kiegészítést a Zsinat lelkészi elnöke ad.
(2) Az alkalmazás részletszabályairól, valamint a maximális óraszámokról külön szabályrendelet rendelkezik.
8. § * (1) Református egyházi fenntartású köznevelési, valamint szakképző intézményben a hittanoktatónak, illetve vallástanárnak a Púétv. 38. § d) pontja szerinti megbízást – a fenntartó egyetértésével – az intézményvezető adja. *
(2) Munkaviszony és megbízási jogviszony létesítése esetén egyaránt ki kell kérni a fenntartói igazgatótanács (hiányában a presbitérium, egyházmegyei, illetve egyházkerületi közgyűlés) egyetértését a Púétv. alapján szükséges megbízás beszerzéséhez.
8/A. § * (1) Református egyházi fenntartású köznevelési, valamint szakképző intézmények kivételével református hittanoktató az illetékes egyházközség presbitériumának előterjesztésére, az esperes írásbeli hozzájárulásával végezhet hittanoktatást.
(2) A hittanoktató megbízása a területileg illetékes egyházközség feladata, vele munkaviszonyt vagy megbízási jogviszonyt az Oktatási Szolgálat létesít. A jogviszony létesítésére csak a 8/A. § (1) bekezdésben meghatározott esperesi hozzájárulás birtokában kerülhet sor. Az alkalmazás részletszabályairól külön szabályrendelet rendelkezik.
(3) Azon hittanoktatók esetében, akikkel jogviszony létesítésére szóbeli esperesi hozzájárulás birtokában már korábban sor került, 2025. január 1-jéig be kell szerezni a hozzájárulás írásos formáját.
(4) Amennyiben a 8/A. § (1) bekezdésében meghatározott esperesi hozzájárulás visszavonásra kerül, úgy a hittanoktatói jogviszonyt meg kell szüntetni.
9. § * (1) A református fenntartású intézményben foglalkoztatott hittanoktatót, vallástanárt, hittanoktató lelkészt munkakörével összefüggésben megilleti az a jog, hogy:
a) a református köznevelési, valamint szakképző intézmények főállású alkalmazottjaként a nevelőtestület teljes jogú tagja legyen,
b) szolgálati helyén emberi méltóságát és személyiségi jogait tiszteletben tartsák, hit- és erkölcstan tanári (vallástanári) tevékenységét értékeljék és elismerjék,
c) az iskola jóváhagyott pedagógiai programja és tanterve alapján megválassza az alkalmazott tankönyveket, taneszközöket, segédanyagokat,
d) szakmai ismereteit, tudását továbbképzésekben való részvétel útján gyarapítsa,
e) alkalmazása, munkavégzése vitás kérdéseiben jogorvoslatot kapjon.
(2) A református hittanoktató, vallástanár és hittanoktató lelkész alapvető kötelessége, hogy az MRE tanításaival, hitvallásaival és törvényeivel megegyező életvitelt folytatva,
a) a rábízott gyermekeket, tanulókat fejlettségi és képességi szintjükhöz igazodva, életkori különbözőségeikre is figyelve, egyházi felhatalmazásához és megbízatásához hűségesen, hittanoktatásban részesítse,
b) a növendékek felügyeletét – a házirend szerint – a hittanoktatás ideje alatt ellássa, gondoskodjon a balesetvédelmi előírások betartásáról, a rongálások elkerüléséről,
c) ismertesse meg a gyermeket és tanulókat a keresztyén közösségi élet értékrendjével és lehetőségeivel, és törekedjenek azok megtartására illetve megtartatására,
d) a szülőknek, tanulóknak rendszeresen adjon tájékoztatást az őket érintő kérdésekről,
e) a munkaszerződésében, megbízási szerződésében illetve díjlevelében foglalt feladatokat pontosan elvégezze,
f) a vonatkozó jogszabályok szerint továbbképzésen vegyen részt,
g) a megbízó egyházközség által igényelt, de a munkaszerződésben, illetve a díjlevélben nem rögzített feladatokat eseti megállapodás alapján elvégezze.
9/A. § * (1) Az MRE a hittanoktatást végző, nem lelkészi alkalmazottak számára református hittanoktatói előmeneteli rendszert működtet. Az előmeneteli rendszer biztosítja:
a) a hittanoktatók számára kiszámítható, vonzó, biztos alapokon nyugvó pályaképet;
b) a hittanoktatói tevékenység szakmai, anyagi és erkölcsi elismerését;
c) a hittanoktató pedagógiai-szakmai fejlődésének az elősegítését;
d) az MRE hittanoktatásban végzett missziói szolgálatának a támogatását.
(2) A hittanoktatói előmeneteli rendszer hatálya az Oktatási Szolgálat alkalmazásában álló azon hittanoktatókra terjed ki, akik az 5. § (2) a) pont és (4) bekezdés szerinti képesítési és alkalmazási feltételeknek megfelelnek.
(3) A hittanoktatói előmeneteli rendszer a hittanoktatók számára nyújtott több szintű támogató rendszer, melyek elemei:
a) az Oktatási Szolgálat általi foglalkoztatás, adminisztratív háttértámogatás és monitoring,
b) a Református Pedagógiai Intézet katechetikai tevékenysége keretében végzett szakmai háttértámogatás, valamint az Intézet által koordinált hittanoktatói továbbképzési rendszer,
c) az illetékes egyházközségek, egyházmegyék, egyházkerületek által végzett szakmai koordináció, háttértámogatás és helyi szintű irányítás.
(4) A hittanoktatók az alábbi előmeneteli fokozatok valamelyikébe sorolandók be:
a) HT1.: a hittanoktatói előmeneteli rendszerbe való belépési fokozat a szükséges szakképesítés megszerzése és a hittanoktatási tevékenység kezdete után.
b) HT2.: három tanévnyi hittanoktatás teljesítésének igazolásával, és minimum 30 szakmai kredit megszerzésével érhető el.
c) HT3.: felsőfokú szakirányú végzettség és összesen minimum 60 szakmai kredit megszerzésével, valamint minimum hat tanévnyi hittanoktatás teljesítésének igazolásával érhető el.
(5) A hittanoktató előmeneteli rendszer részletes szabályait, a fokozatokhoz rendelt egyes fizetési szintekre történő besorolás részletes feltételeit, a bevezetés módját és rendszerét, a szakmai kreditek megszerzésének lehetőségeit külön szabályrendelet tartalmazza.
(6) A fokozatokba történő besorolást az Oktatási Szolgálat végzi a hittanoktatók által rendelkezésre bocsátott dokumentumok alapján.
(7) * Az 5. § (2a) bekezdése szerinti felmentés kapott, nem lelkészi jellegű alkalmazottak a HT1. kategóriába kerülnek átmenetileg besorolásba.
(8) * A lelkészi jellegű alkalmazottakra a lelkipásztori előmeneteli rendszer vonatkozik, melynek hatályba lépéséig a HT2. kategóriába kerülnek besorolásra.
(9) * Az előmeneteli rendszerről szóló szabályrendelet hatályba lépéséig
a) a HT3. kategória nem alkalmazandó;
b) a HT2. kategória legalább 1. fizetési szintjére sorolandók a szükséges szakképesítéssel rendelkezők;
c) a HT2. kategóriában a hittanoktatási szolgálatot teljesítők a 2013/2014-es tanévtől kezdődően tanévenként három szakmai kreditet szereznek;
d) megszerzett 30 szakmai kreditenként a HT2. kategóriában lévő hittanoktató a következő fizetési szintre lép.
10. § * A református köznevelési, valamint szakképző intézményekben a református hittanoktatás szervezését a MRE köznevelési törvénye szabályozza.
11. § (1) A más fenntartású köznevelési intézmények református tanulói számára – lehetőleg az intézményben – a területileg illetékes református egyházközség hittanoktatást szervez, valamint gondoskodik a hittanoktatás személyi és szakmai feltételeinek biztosításáról. Ezen intézmények esetében jogszabályi keretek között a hittanoktatás összevontan is megszervezhető. Amennyiben a hittanoktatás megszervezéséről vagy ellátásáról az egyházközség nem tud gondoskodni, akkor a felmerült problémákról három napon belül értesíti az esperest, aki minden lehetséges eszköz felhasználásával haladéktalanul gondoskodik a feladat megoldásáról. *
(2) * Az egyházközség által szervezett hittanoktatás a gyülekezet katechézisének szerves része, így annak megszervezése, személyi, tárgyi és egyéb feltételeinek biztosítása az egyházközség presbitériumának a feladata.
(3) Az egyházközség által szervezett hittanoktatásért, a vonatkozó egyházi törvények és szabályrendeletek betartásáért az egyházközség elnöksége, valamint a hittanoktatást végzők együtt felelnek.
(4) Az egyházközség együttműködik a hittanoktatás megszervezése érdekében a köznevelési intézmények vezetőivel és pedagógusaival. Probléma esetén az eset kivizsgálását kezdeményezi a köznevelési intézmény fenntartójánál. *
12. § * A hittanoktatással kapcsolatos adatokat (hittanoktatásban részt vevő gyermekek, tanulók; hittancsoportok és hittanoktatók adatai külön szabályrendeletben meghatározottak szerint nyilván kell tartani.
13. § * (1) A hittanoktatás dokumentumai:
a) létszámjelentés a református hittanoktatás szervezéséhez,
b) a hiányzási, haladási, osztályozó napló (a napló elektronikusan is vezethető),
c) bizonyítvány hit-és erkölcstan tantárgyból,
d) helyi tanterv vagy református intézményi program,
e) tanmenet.
(2) Az egyházi iskolákban a hit- és erkölcstanból kapott osztályzatot a tanuló ellenőrző könyvébe, illetve bizonyítványába kell beírni a kötelező tantárgyak közé.
(3) A 13. § (1) bekezdés b)–c) pontjai szerinti dokumentumok tervezése és kivitelezése a Református Pedagógiai Intézet, terjesztése pedig a Kálvin Kiadó feladata.
(4) Az iskolában szervezett kötelezően választható hit- és erkölcstan dokumentációs rendjét az állami jogszabályok határozzák meg.
14. § (1) * Az MRE hittanoktatási tevékenységét az MRE Zsinata szabályozza és felügyeli különös tekintettel arra, hogy e törvény és egyéb jogszabályok rendelkezéseit pontosan hajtsák végre. Az MRE Zsinata – mint a református hittanoktatás legfelsőbb igazgatási és felügyeleti szerve – e tevékenységét elsősorban a Zsinat Oktatásügyi Bizottsága, az Oktatási Szolgálat és a Református Pedagógiai Intézet által valósítja meg.
(2) A hittanoktatás helyi ellenőrzése az egyházi törvényben meghatározott egyházlátogatások keretében történik.
15. § Az MRE Zsinat Oktatásügyi Bizottság az MRE Zsinat döntés-előkészítő és javaslattevő szerve, amely:
a) segíti az MRE Zsinatnak irányító és felügyeleti tevékenységét,
b) javaslatot tesz az MRE Zsinatnak törvényalkotásra, módosításra vagy intézkedés megtételére,
c) előterjesztést tesz az MRE Zsinat Elnökségének a hittanoktatással kapcsolatos kiadványok hittankönyvvé minősítéséről, a tankönyvjegyzékbe történő felvételéről a Református Pedagógiai Intézet javaslata alapján,
d) elvi irányítást és felügyeletet gyakorol az egyházkerületi katechetikai megbízottak és/vagy az egyházmegyei katechetikai megbízottak felett.
16. § * (1) Az Oktatási Szolgálat a Magyarországi Református Egyház hittanoktatásának központi irányító szerve, amely adminisztratív, koordináló, ügyintéző feladata keretében:
a) közvetíti a Zsinat határozatait és intézkedéseit az egyházkerületek oktatási irodáihoz, valamint az egyházkerületi, továbbá az egyházmegyei katechetikai megbízottakhoz,
b) nyilvántartja a hittanoktatás országos szervezéséhez szükséges adatokat,
c) szervezi a hittanoktatás finanszírozásával kapcsolatos pénzügyi adminisztrációt,
d) szervezi – a Zsinat Elnökségének felügyelete mellett – a hittanoktatók foglalkoztatásával összefüggő adminisztrációs feladatokat a kötelezően választható hit- és erkölcstan oktatás és a fakultatív hittanoktatás területén,
e) kapcsolatot tart az illetékes állami szervekkel,
f) az illetékes állami szervvel együttműködve közreműködik az érettségi vizsga szervezésében.
g) gondozza az országos református szakértői névjegyzék részeként a hittanoktatás tantárgyi szakértőinek listáját,
h) vezetője az MRE Zsinat Oktatásügyi Bizottság tanácskozási jogú tagja.
(1a) Az Oktatási Szolgálat hittanoktatással kapcsolatos missziológiai és pasztorizációs feladata keretében:
a) gondoskodik a hittanoktatók lelki és spirituális fejlődését támogató alkalmak szervezéséről;
b) hivatásgondozó alkalmakat szervez, azokat koordinálja a hittanoktatók számára;
c) a hittanoktatásban résztvevők számára biztosítja a lelkigondozói, lelki kísérő hálózathoz való hozzáférési lehetőséget;
d) a lelkipásztorok és hittanoktatók közötti harmonikus együttműködés elősegítése céljából elősegíti az országos és regionális koordinációs, munkaközösségi hálózat szervezését;
e) a hittanoktatók számára missziológiai, ekkléziológiai képzések szervezését támogatja.
(2) Az Oktatási Szolgálat feladatait a Zsinat külön szabályrendeletben rögzíti.
17. § * A Református Pedagógiai Intézet:
a) tantervek, tankönyvek és oktatási segédanyagok kiadásával és véleményezésével segíti a hittanoktatás tartalmi munkáját,
b) az illetékes állami szervvel együttműködve közreműködik a református hit- és erkölcstan tantárgy emelt szintű érettségi vizsga szakmai előkészítésében,
c) a hittanoktatás tartalmi fejlesztését segítő szaktanácsadók alkalmazásával országos szaktanácsadói hálózatot működtet,
d) gondozza az országos református mesterpedagógus névjegyzék részeként a református hit- és erkölcstan nevelési-oktatási program szakértőinek listáját,
e) gondozza és a Zsinat Oktatásügyi Bizottság elé terjeszti a református hittanoktatásban alkalmazható javasolt taneszközök jegyzékét,
f) szakmailag segíti az egyházkerületi és/vagy egyházmegyei katechetikai megbízottak munkáját,
g) továbbképzési programokat és egyéb országos rendezvényeket szervez,
h) szakmai háttértámogatást nyújt a hittanoktatói előmeneteli rendszerhez,
i) koordinálja a hittanoktatói továbbképzési rendszert,
j) gondozza az országos református szakértői névjegyzék részeként a hittanoktatás tanügyi szakértőinek listáját.
18. § (1) Az egyházkerület (illetve egyházmegye) területének hittanoktatással kapcsolatos feladatait egyházkerületi (illetve egyházmegyei) bizottságra vagy előadóra (tanácsosra, igazgatóra) bízhatja. *
(2) Az illetékes egyházkerületi előadó (tanácsos, igazgató) katechetikai ügyekben a MRE Zsinat Oktatásügyi Bizottságnak ülésén tanácskozási joggal részt vesz.
19. § * (1) A hittanoktatók, vallástanárok és hittanoktató lelkészek díjazását munkaszerződésük, megbízási szerződésük vagy díjlevelük tartalmazza.
(2) A finanszírozással, valamint az (1) bekezdésben meghatározott dokumentumokkal kapcsolatos részletszabályokat külön szabályrendelet tartalmazza.
20. § (1) A református hittanoktatásról szóló 2007. évi II. törvényt megállapította a Magyarországi Református Egyház 2003. február 27-én megnyílt XII. Zsinatának 11. ülésszakán született ZS.-143/2007. számú zsinati határozat. E törvény a 20. § (2) bekezdésben foglaltak kivételével 2007. szeptember 1-jén lépett hatályba.
(2) A hittanoktatásban alkalmazottak illetve megbízottak képesítési és alkalmazási követelményeiről szóló 5. § (2) bekezdés rendelkezéseit 2012. szeptember 1-jétől kell alkalmazni.
(3) Hatályát veszti a IV. mellékletben az emelt szintű érettségi vizsga részletes követelményrendszere.
(4) A 2013. évi VI. törvényt megállapította a Magyarországi Református Egyház 2009. február 25-én megnyílt XIII. Zsinatának 13. ülésszakán született ZS.-330/2013.11.15. számú zsinati határozat. A 2013. évi VI. törvény 2014. január 1. napján lépett hatályba. A 2013. évi VI. törvény az alábbi szakaszokat módosította: 1. § (3) bekezdés, 2. § (5) bekezdés, 3. § (1) bekezdés, 4. § (3) bekezdés, 7. § (1)–(3) bekezdés, 8. § (2) bekezdés, 11. § (1)–(2) bekezdés, 12. § (1) bekezdés, továbbá az alábbi szakaszokat iktatta be: 2. § (1) bekezdés c) pont, 5. § (3)–(4) bekezdés, 7. § (5)–(6) bekezdés, 8. § (4) bekezdés, 12. § (2) bekezdés, 13. § (4) bekezdés, 16. § g) pont, 17. § e) pont, 19. § (2) bekezdés c) pont.
(5) A 6. § (1) bekezdést a ZS.-272/2013.04.25. sz. zsinati határozattal elfogadott, a lelkészek szolgálatáról és jogállásáról szóló 2013. évi I. törvény (Ltv.) módosította.
(6) A 2015. évi II. törvényt megállapította a Magyarországi Református Egyház 2015. február 25-én megnyílt XIV. Zsinatának 3. ülésszakán született ZS.-29/2015.11.19. számú zsinati határozata. A 2015. évi II. törvény 2015. december 1. napján lépett hatályba. A 2015. évi II. törvény az alábbi szakaszt módosította: 5. § (2)–(4) bekezdés.
(7) A 2016. évi I. törvényt megállapította a Magyarországi Református Egyház 2015. február 25-én megnyílt XIV. Zsinatának 4. ülésszakán született ZS.-52/2016.05.11 sz. zsinati határozata. A 2016. évi I. törvény 2016. szeptember 1. napján lépett hatályba. A 2016. évi I. törvény az alábbi szakaszokat módosította: preambulum, 3. § (2) bekezdés, 5. § (1) és (2)–(4) bekezdés, 6. § (2) bekezdés, 7. § (1)–(2) bekezdés, 8. § (1), (4)–(5) és (8) bekezdés, 9. § (1) bekezdés, (2) bekezdés e) pont, 11. § (4) bekezdés, 12. § (1) bekezdés, 13. § (3) bekezdés, 18. § (1) bekezdés, 19. § (1) bekezdés, továbbá az alábbi szakaszokat iktatta be: 16. § (1) bekezdés d) pont, (2) bekezdés, valamint az alábbi szakaszokat helyezte hatályon kívül: 7. § (3) bekezdés, 19. § (2) bekezdés c) pont.
MELLÉKLETEK *