(a 2019. évi III. törvény és a 2021. évi III. törvény módosításaival egységes szerkezetben)
PREAMBULUM
A Magyarországi Református Egyház népegyház és hitvalló egyház egyszerre. Hiszen nemzedékről nemzedékre születnek bele a tagok és iktatódnak be a keresztség és konfirmáció által népegyházunkba, s a megtérés és újjászületés által tagolódnak be hitvalló egyházunkba.
Ebből a valóságos és sajátos helyzetből kiindulva, a Magyarországi Református Egyház, Jézus Krisztus missziói parancsának engedelmeskedve, a következő igék alapján a missziói munkát törvényesen szabályozott, kiemelt feladatának tekinti:
„Nekem adatott minden hatalom mennyen és földön. Menjetek el tehát, tegyetek tanítvánnyá minden népet” (Mt 28,18–19).
„Mert nem tehetjük, hogy ne mondjuk el azt, amit láttunk és hallottunk” (ApCsel 4,20).
„Eszetekbe juttatom, testvéreim, az evangéliumot, amelyet hirdettem nektek, amelyet be is fogadtatok, amelyben meg is maradtatok” (1Kor 15,1).
„Ahogyan engem elküldött az Atya, én is elküldelek titeket” (Jn 20,21).
„Kevésnek tartom, hogy Jákób törzseinek helyreállításában és a megmentett Izráel visszatérítésében légy az én szolgám. A pogányok világosságává teszlek, hogy eljusson szabadításom a föld határáig” (Ézs 49,6).
„Aki azt akarja, hogy minden ember üdvözüljön, és eljusson az igazság megismerésére” (1Tim 2,4).
A törvény megalkotásával a Magyarországi Református Egyház vallást tesz a Szentháromság Istenbe vetett hitéről:
– az Atyáról, aki „egyszülött Fiát adta, hogy aki hisz őbenne, el ne vesszen, hanem örök élete legyen” (Jn 3,16),
– a Fiúról, aki „engedelmes volt mindhalálig, mégpedig a kereszthalálig” (Fil 2,8),
– a Szentlélekről, aki által erőt vesznek a tanítványok küldetésük teljesítésére „Jeruzsálemben, egész Júdeában és Samáriában, sőt a föld végső határáig” (ApCsel 1,8).
Az egyház által végzett misszió ezért az Atyától eredően, a Fiú iránti engedelmességben, a Szentlélek hatalmával történik. Református hitünk szerint a misszió az Isten kegyelmi kiválasztásának gyakorlati megvalósulása. Az egyház mintegy közhírré teszi az evangéliumot, hogy akik üdvösségre választattak, de még nem hallották meg az életet mentő jó hírt, végre meghallják: „a hit tehát hallásból van, a hallás pedig Krisztus beszéde által” (Róm 10,17). A misszió ezért Krisztusnak, az Ő egyházának – és benne Krisztus Magyarországi Református Egyházának – az a szüntelen fáradozása, amely által az Ő gyülekezeteibe akarja gyűjteni Isten választottait (Heidelbergi Káté 54. kérdés-felelet).
A misszió célja nemcsak az ember üdvössége, hanem mindenekfölött Isten dicsőségének a szolgálata: „őtőle, őáltala és őreá nézve van minden: övé a dicsőség mindörökké” (Róm 11,36).
A Magyarországi Református Egyház a küldetésbe (misszióba) állító Szentháromság Istennek engedelmeskedve, a „perzselő tüzet” (Jer 20,9), a „Lélek erejét” meg nem oltva (1Thessz 5,19), az evangélium szavára szüntelen emlékezve és emlékeztetve, az egyházban folyó missziói munka ékesen és szép rendben történő végzése érdekében az alábbi törvényt alkotja.
1. § A Magyarországi Református Egyház (a továbbiakban: MRE) küldetéséből fakadó szolgálatát (misszióját) személyválogatás nélkül végzi minden emberért:
a) azokért, akik hallottak Krisztusról, de még nem fogadták be a Krisztust (gyülekezeti misszió);
b) azokért, akik az egyháztól elidegenedtek, illetve elszakadtak (belmisszió);
c) azokért, akik még soha nem hallottak a Krisztusban minden ember számára megjelent üdvözítő kegyelemről (külmisszió).
2. § A missziói munkában az egyház minden tagjának feladata, hogy élőszóval, hitből fakadó cselekedetekkel, valamint példaadó élettel tanúskodjék a Jézus Krisztusban megjelent üdvösségről.
3. § A misszió szervezéséért és végzéséért az egyház fokozatos testületei és megválasztott tisztségviselői kiemelten felelősek.
4. § A missziói munka megfelelő személyi, anyagi és tárgyi feltételeinek megteremtése mind az egyes egyházközségeknek, mind a fokozatos egyházi testületeknek egyenként és közösségben hordozandó feladata.
5. § A gyülekezeti misszió főbb területei:
a) Isten Igéjének hirdetése szóban, írásban és a kommunikáció modern eszközeivel, gyülekezeti alkalmakon és azokon kívül,
b) Isten Igéjének hirdetése a sákramentumok (keresztség és úrvacsora) kiszolgáltatása által,
c) gyülekezeti evangelizáció és réteg-evangelizációk (például gyermek-, ifjúsági-, stb.),
d) a Jézus Krisztus személyéhez elvezető katekézis családi, gyülekezeti, iskolai, közösségi és egyéb formái,
e) a gyülekezet tagjainak rendszeres látogatása – különös tekintettel a betegekre, a gyászolókra, a szétszórtságban (szórványban) élőkre,
f) a gyülekezet tagjainak diakóniai gondozása, a valamilyen ok miatt hátrányos helyzetűek, a kísértéseknek fokozottan kitettek, a segítségre szorulók támogatása,
g) a gyülekezet közösségében újjászületettek, a Krisztushoz megtértek lelkigondozása és további gyülekezeti szolgálatokra való felkészítése (bibliaórák, imaórák, gyülekezeti bibliaiskolák, felnőtt katekézis, tanfolyamok, csendesnapok).
6. § A belmisszió főbb területei:
a) evangelizációk,
b) fiatalok közti misszió minden korosztálynak (gyermekek, általános- és középiskolások, szakmunkásképzősök, főiskolások, egyetemi ifjúság között),
c) konferenciák, tanfolyamok, továbbképző alkalmak,
d) a társadalom széles rétegeinek az evangéliummal való találkozását munkáló kulturális alkalmak (irodalom, zene, művészet),
e) missziói célú intézményhálózat létrehozása és működtetése (börtönmisszió, cigánymisszió, házasság- és családsegítő misszió, iszákosmentő misszió, kallódó ifjúságot mentő misszió, kórházmisszió, lepramisszió, menekültmisszió, mozgáskorlátozottak missziója, telefon-lelkigondozás, vak- és siketmisszió, illetve a szükséghez képest további intézmények és szervezetek létrehozása),
f) a magyar honvédség, határőrség és rendőrség körében végzendő missziói munkát külön egyházi törvény szabályozza.
7. § A belmisszió különböző területein mind a gyülekezetek, mind a fokozatos egyházi testületek egymással egyeztetve végzik a szolgálatok reájuk eső részét.
8. § Az MRE kötelességének tartja, hogy részt vegyen a világ evangéliumi egyházainak külmissziói munkájában. Tagjain vagy intézményein keresztül bekapcsolódhat a külföldi testvéregyházak ilyen jellegű szolgálataiba, illetve saját szervei útján is végezheti azt, tudva, hogy ilyen irányú szolgálata része az Isten országáért munkálkodó keresztyén világmissziónak.
9. § Az MRE iskolarendszerének kiépítésében, illetve a meglévő iskolák tantervi szabályzataiban kiemelt fontosságúnak tartja a missziói célú képzési formák létrehívását.
10. § (1) Az MRE kötelessége, hogy szervezetének minden szintjén tervezze a missziói feladatokat, és azok teljesítését munkálja.
(2) Ennek érdekében egyházközségi, egyházmegyei, egyházkerületi és zsinati bizottságokat szervez, amelyek tervezik, ösztönzik, és évente összegezik a missziói feladatokat és azok teljesítését. Munkájukról évente beszámolnak az őket létrehívó testületnek (presbitériumnak, közgyűlésnek, Zsinatnak).
(3) A presbitériumok és a fokozatos testületek éves költségvetésükben a missziói munkák végzésére szükséges fedezetet biztosítják.
(4) A missziói készség ápolása érdekében évente minden egyházközségben missziói napot kell tartani.
(5) Az MRE missziói szolgálatának segítő koordinálására, a Zsinat és a Zsinati Tanács hatáskörébe tartozó missziói feladatok ügyvitelének végzésére a Zsinat – a zsinati tanácsos felügyelete alatt – létrehozta a Missziói Szolgálatot. A Missziói Szolgálat nem jogi személy, vezetőjét a Magyarországi Református Egyház Zsinata nevében a zsinati tanácsos javaslatára a Zsinat Elnöksége nevezi ki és menti fel, felette az egyéb munkáltatói jogokat a zsinati tanácsos gyakorolja. *
11. § (1) Az MRE testvéri kapcsolatot tart fenn a világ bármely részén élő magyar reformátusokkal, értük missziói felelősséget hordoz és támogatja őket küldetésük betöltésében.
(2) Az MRE a Generális Konvent és a Magyar Református Egyház szervezetén keresztül is segíti a diaszpórában élő magyar reformátusok missziói, hitéleti, közösségszervezési, szemléletformáló, illetve tradíciómegtartó és ápoló tevékenységét. A Magyar Református Egyház részegyházaként együttműködik a többi részegyház missziói szervezeteivel.
(3) Az MRE a Magyar Református Egyházhoz még nem csatlakozott magyar református diaszpóra egyházi szervezeteivel szoros partneri kapcsolatot tart fenn. *
12. § Az MRE a bel- és a külmisszió munkamezőin együttműködik azokkal az egyesületekkel, szövetségekkel és mozgalmakkal, amelyek az MRE tagjaiból alakultak, s amelyek tanításai a Szentírással és egyházunk hitvallásaival megegyeznek. Együttműködésre törekszik minden olyan más felekezetű, felekezetközi és egyéb szervezettel, amelynek céljai e missziói törvény szellemével egybeesnek.
13. § Az MRE missziói céljainak munkálása során együttműködik a világ valamennyi református (presbiteriánus) egyházával.
14. § Az MRE az egymástól tanulás (1Kor 13,9), a Szentírásból jobbra taníttatás nyitottságával vesz részt a hazai és nemzetközi, felekezetközi egyházi szervezetek szolgálatában.
15. § Megállapította a Magyarországi Református Egyház 1991. február 27-én megnyílt X. Zsinatának 13. ülésszaka. Kihirdetésre került a Református Egyház c. folyóirat 1995. decemberi számában.
16. § (1) A 2019. évi III. törvényt megállapította a Magyarországi Református Egyház 2015. február 25-én megnyílt XIV. Zsinatának 13. ülésszakán született ZS.-24/2019.04.10. számú zsinati határozat. A 2019. évi III. törvény 2019. április 11-én lépett hatályba. A 2019. évi III. törvény az alábbi szakaszt módosította: 11. §.
(2) A 2021. évi III. törvényt megállapította a Magyarországi Református Egyház 2021. február 17-én megnyílt XV. Zsinatának 4. ülésszakán született ZS.-8/2021.11.23. számú zsinati határozat. A 2021. évi III. törvény 2021. november 24-én lépett hatályba. A 2021. évi III. törvény az alábbi szakaszokat módosította: 10. § új (5) bekezdése. *