(a 2017. évi V. törvény, a 2019. évi VI. törvény és a 2021. évi III. törvény módosításaival egységes szerkezetben)
PREAMBULUM
A szeretetszolgálat az anyaszentegyháznak, a hitre jutott emberek önkéntes közösségének hálaáldozata (Róm 12,1; 1Pt 5,2-3). Olyan segítő szolgálat, amelynek alanya Jézus Krisztus és az Ő egyháza, tárgya pedig a szenvedő embertárs (Lk 10,25-37; 16,19-31; Mt 25,31-46).
Kálvin János és Theodore Beza Isten Igéjéből vette azt a tanítást, amely szerint az igaz egyháznak négy ismertetőjegye van: az Ige tiszta hirdetése, a sákramentumok helyes kiszolgálása, a szeretetszolgálat és az egyházfegyelem gyakorlása. Az egyháznak tehát négy állandó tisztségviselője van: lelkész, tanító, diakónus és presbiter.
A II. Helvét Hitvallás is a szeretetszolgálatot az anyaszentegyház alapvető tevékenységének ismeri el.
A szeretetszolgálat Isten Igéjének útmutatása alapján a mindenkor érvényes jogi keretek között végzi munkáját. A törvény szabályozza a Magyarországi Református Egyház szeretetszolgálati tevékenységét – a szeretetszolgálat feladatait, területeit és irányítási rendszerét; a szeretetszolgálati munkások képzését és szolgálatba állítását; országos szeretetszolgálati központ létrehozását; a szeretetszolgálat pénzügyi forrásait, egyházi és állami támogatását; a szeretetszolgálat felekezetközi és nemzetközi kapcsolatrendszerét –, ezek működési rendjét és gazdálkodását.
Ezen bibliai és reformátori tanítások figyelembevételével alkotja meg a Magyarországi Református Egyház Zsinata Szeretetszolgálati törvényét az alábbiak szerint.
1. § (1) Betegek ápolása és gondozása.
(2) Fogyatékossággal élők, idősek, szenvedély- és pszichiátriai betegek ápolása, gondozása és segítése.
(3) Magányosok, egyedül élők, gyermekek segítése. *
(4) Hátrányos szociális helyzetben levők segítése.
(5) Társadalmi hátrányt szenvedők segítése.
2. § (1) A szeretetszolgálati feladatok az egyházközségekben, egyházmegyékben, egyházkerületekben, a közegyház keretében, továbbá mindezek tulajdonában, fenntartásában, kezelésében levő intézményekben vagy szolgálatokban (intézmény, szolgálat: a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvényben, valamint a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvényben meghatározott szociális intézmény és szociális szolgáltató) valósul meg. *
(2) A szeretetszolgálati feladatok megvalósítására és támogatására alapítványok és közhasznú szervezetek is létrehozhatók.
3. § Intézményes diakóniai szolgálatot alapíthat:
a) egyházközség;
b) egyházmegye;
c) egyházkerület;
d) Református Szeretetszolgálat; *
e) Magyarországi Református Egyház.
4. § Több egyházközség, egyházmegye vagy egyházkerület együtt is alapíthat intézményes diakóniai szolgálatot, de ebben az esetben az alapító okiratban rendelkezni kell arról, hogy milyen formában gyakorolják a fenntartói jogokat.
5. § Az alapító gyakorolja a fenntartói jogokat, de azt átadhatja más belső egyházi jogi személynek.
6. § Minden döntésnél (alapítás, működtetés, megszüntetés) elsődlegesen az egyház érdekét és jó rendjét, a jogszabályokat, valamint ez ellátottak érdekeit kell figyelembe venni.
7. § Minden döntésnél (alapítás, bővítés, megszüntetés) szükségletfelmérést kell végezni, hogy indokolt-e új intézményt létrehozni, bővíteni, illetve megszüntetni. Meg kell vizsgálni a gazdasági és szakmai hosszú távú fenntarthatósági szempontokat.
8. § (1) Az alapításról, a bővítésről és a megszüntetésről a presbitérium, egyházmegyei közgyűlés, egyházkerületi közgyűlés, Zsinat dönt.
(2) A Református Szeretetszolgálat kizárólag a Zsinat határozata alapján alapíthat, vehet át és szüntethet meg intézményt. * A Református Szeretetszolgálat az általa fenntartott, de a Zsinat által alapított intézményes diakóniai szolgálatok tekintetében az alapítás, átvétel, megszüntetés körébe nem tartozó ügyekben a Zsinat Elnökségi Tanácsa eseti felhatalmazása alapján önálló alapító okirat-módosítási joggal rendelkezik. *
9. § Az alapító, illetve fenntartó az egyházi és világi jogszabályok keretei között az intézmény alapító okiratában és belső szabályzataiban szabadon határozhatja meg a munkáltatói jogok gyakorlása, a kötelezettségvállalás, a szakmai munka szervezésének bármely kérdését. *
10. § Az alapító okiratnak tartalmaznia kell a szolgálat/intézmény
a) nevét;
b) székhelyét; telephelyét * ;
c) az alapító és a fenntartó nevét, székhelyét, képviselőjének nevét * ;
d) az alapítást tartalmazó testületi döntés számát;
e) amennyiben releváns, a szolgálat végzéséhez rendelkezésre bocsátott ingatlan címét és helyrajzi számát;
f) a szolgálat, intézmény gazdálkodásának formáját;
g) azt a tényt, hogy az alapító egyházi jogi személyiséggel alapítja-e meg, vagy egy jogi személyiségen belüli szervezeti egységként.
h) önálló jogi személyiséggel rendelkező egyházi intézmény esetén a belső jogi személy ingatlanszerzési képességéről szóló rendelkezést (Gt. 33. § (5) bek.) * ,
i) jogszabály által előírt egyéb kötelező elemeket. *
11. § (1) Egyházközségi, egyházmegyei intézményes szolgálat alapításához, megszüntetéséhez előzetes egyházkerületi engedély szükséges. Egyházközségi intézményes szolgálat alapítása és megszüntetése esetében az egyházkerület a döntéshozatal előtt kikéri az illetékes egyházmegye véleményét.
(2) Egyházközségi, egyházmegyei intézményes szolgálat bővítéséhez akkor szükséges előzetes egyházkerületi engedély, amennyiben a bővítéssel az intézményes diakóniai szolgálat éves költségvetési főösszege 10%-nál nagyobb mértékben nő.
12. § (1) A Magyarországi Református Egyház hitvallása szerint az egyház a gyülekezetekben él, ezért a szeretetszolgálat legfontosabb területe a gyülekezet. Minden gyülekezet feladata, hogy a maga környezetében a Krisztus testéhez tartozók között senki se szenvedjen szükséget (ApCsel 4,34). Ennek a feladatnak munkásai a gyülekezet megbízott vagy alkalmazott diakónusa vagy diakóniai munkásai, a gyülekezet tagjai, presbitériuma és vezetői.
(2) A presbitérium a szeretetszolgálat ellátására gondnokot és bizottságot választhat az egyháztagok közül.
(3) Azokban a gyülekezetekben, ahol szeretetszolgálati intézmény/szolgálat működik vagy intézmény/szolgálat alapítására kerül sor, teljes munkaidőben foglalkoztatott, a munkakörnek megfelelő szintű, közép- vagy felsőfokú végzettséggel rendelkező diakónust kell szolgálatba állítani. Indokolt, hogy az egyházközség teljes vagy részmunkaidőben vagy több egyházközség közös alkalmazásban diakónusokat munkaviszony keretében foglalkoztasson.
(4) A szeretetszolgálati intézmény/szolgálat megalapításához a presbitérium határozata és az egyházmegyei közgyűlés jóváhagyása szükséges. Az ilyen intézmény/szolgálat az egyházon belül lehet egyházi jogi személy is. Vezetőjét a presbitérium választja, és vele kapcsolatban a munkáltatói jogkört a presbitérium elnöksége gyakorolja. Az intézmény/szolgálat szervezeti és működési szabályzata szerint önálló költségvetéssel működik, amelyet a presbitérium hagy jóvá.
(5) Szeretetszolgálati intézmény/szolgálat egyházi jogi személyként is működtethető. *
13. § (1) Az egyházmegyei közgyűlés diakóniai bizottságot választ a területén élő gyülekezetek szeretetszolgálati munkájának támogatására, koordinálására és ellenőrzésére.
(2) Az egyházmegye közgyűlési határozattal önállóan is létrehozhat egyházmegyei szeretetszolgálati intézményt/szolgálatot, amelynek működéséről az egyházmegye saját költségvetésében gondoskodik. Az alapításhoz az egyházkerületi közgyűlés jóváhagyása szükséges. Az ilyen egyházmegyei intézmény/szolgálat lehet egyházi jogi személy. Vezetőjét az egyházmegyei közgyűlés választja, és a munkáltatói jogkört az egyházmegye elnöksége gyakorolja. Az intézmény/szolgálat szervezeti és működési szabályzata szerint önálló költségvetéssel működik, amelyet az egyházmegyei közgyűlés hagy jóvá. *
14. § (1) Az egyházkerületi közgyűlés diakóniai bizottságot választ a területén működő gyülekezeti és egyházmegyei szeretetszolgálati intézmények/szolgálatok működésének elvi irányítására és ellenőrzésére.
(2) Az egyházkerület közgyűlési határozattal önállóan is létrehozhat szeretetszolgálati intézményt/szolgálatot, amelynek működéséről az egyházkerületi költségvetésben gondoskodik. Az ilyen intézmények/szolgálatok alapításához a Zsinat jóváhagyása szükséges. Az ilyen egyházkerületi intézmény/szolgálat lehet egyházi jogi személy. Vezetőjét az egyházkerületi közgyűlés választja, és a munkáltatói jogkört az egyházkerület elnöksége gyakorolja. Az intézmény/szolgálat szervezeti és működési szabályzat szerint önálló költségvetéssel működik, amelyet az egyházkerületi közgyűlés hagy jóvá. *
15. § (1) A Magyarországi Református Egyház Zsinata szeretetszolgálati, diakóniai feladatainak támogatására Diakóniai és Egészségügyi Bizottságot választ. *
(2) *
16. § (1) A közegyházi szeretetszolgálati intézmények, szolgálatok fenntartása céljából és az egyházi diakóniai feladatok ellátására a Zsinat létrehozta a Református Szeretetszolgálatot (továbbiakban: Szeretetszolgálat). Az Szeretetszolgálat az egyházon belül működő önálló (belső egyházi) jogi személy. Az egyházközségi, egyházmegyei, egyházkerületi intézmények számára a Szeretetszolgálat elvi segítséget nyújt. A Szeretetszolgálat vezetőjét a zsinati tanácsos javaslatára a Zsinat nevében a Zsinat Elnöksége nevezi ki és menti fel, felette az egyéb munkáltatói jogokat a zsinati tanácsos gyakorolja. A Szeretetszolgálat önálló költségvetéssel rendelkezik, melynek része az általa fenntartott intézmények, szolgálatok költségvetése. A Szeretetszolgálat költségvetését a Zsinati Tanács hagyja jóvá. A Szeretetszolgálat saját szervezeti és működési szabályzat szerint működik a zsinati tanácsos felügyelete alatt. A Szeretetszolgálat önálló és teljes jogkörű fenntartója a Zsinat vagy a Zsinat felhatalmazása alapján a Szeretetszolgálat, illetve jogelődei által alapított vagy más fenntartótól átvett közegyházi szeretetszolgálati intézményeknek, szolgálatoknak. Az ilyen közegyházi intézményt, szolgálatot a Zsinat belső egyházi jogi személyiséggel ruházhatja fel. *
(2) A közegyházi intézmények, szolgálatok világi státuszú vezetőit a Zsinat Elnökségének jóváhagyásával a Szeretetszolgálat vezetője nevezi ki és menti fel, az intézményvezető feletti munkáltatói jogkör gyakorlására a Szeretetszolgálat vezetője jogosult.
A közegyházi intézmények, szolgálatok egyházi státuszú vezetőit a Zsinat lelkészi elnöke nevezi ki, vagy rendeli ki és menti fel, felettük a szakmai irányítási, utasítási és ellenőrzési jogkört a Szeretetszolgálat vezetője gyakorolja. *
(3) A Szeretetszolgálat szakmai információkat szolgáltat, továbbképzéseket és konferenciákat szervez, koncepciókat és fejlesztési javaslatokat dolgoz ki * , egyházi szociális, gyermekvédelmi és felzárkózási módszertani feladatokat lát el, valamint működteti a szociális monitoring rendszerét. *
(4) * A Magyarországi Református Egyházban működő szociális szolgáltatók, intézmények monitoring feladatot ellátó szervezetet és a monitoring-rendszer eljárásrendjét szabályrendelet határozza meg. A szabályrendelet személyi hatálya kiterjed valamennyi, a Zsinat által alapított, valamint más egyházi fenntartású református szociális szolgáltatóra, intézményre, valamint ezek fenntartóira, tárgyi hatálya pedig valamennyi szociális ágazatra és valamennyi típusú szolgáltatásra. A monitoring-rendszer minden szociális szolgáltatást nyújtó szervezetet és azok fenntartóit érinti, ezért azok kötelesek magukat alávetni az előírt ellenőrző vizsgálatnak.
17. § (1) A Magyarországi Református Egyházban a szeretetszolgálati feladatokat elhívott és odaszánt egyháztagok látják el. Diakónus az az egyháztag, aki belső elhívás alapján és megfelelő képzettség megszerzésével, az egyház törvényes felhatalmazása alapján rész- vagy teljes munkaidőben végzi a szeretetszolgálati munkát.
(2) A Magyarországi Református Egyház középfokú és felsőfokú diakónusképzést szervez. Az oklevél megszerzését diakónusi fogadalomtétel, majd az egyházi intézményekben vagy a diakóniai szolgálatra alkalmazó gyülekezetekben végzett hároméves gyakorlati munka követi. Ezek után kérheti a jelölt diakónussá történő felszentelését. Ezt a kérelmet a felügyelő gyülekezet vagy intézet vezetője vagy a felszentelt diakónustársak ajánlása alapján, szolgálati úton kell az illetékes egyházkerületi közgyűlés elé terjeszteni. A közgyűlés dönt a felszentelésre bocsátásról. A felszentelt diakónust szolgálati helyén ünnepi istentisztelet keretében iktatják be.
(3) A fogadalmat tett és felszentelt diakónus hitbeli és erkölcsi magatartását illetően az egyházi törvények, munkajogi szempontból a Munka Törvénykönyve hatálya alatt áll.
18. § (1) Diakóniai munkát végző, fel nem szenteltekkel szemben a hitbeli és erkölcsi követelmények munkaszerződésben érvényesítendők.
(2) A diakónusképzés, alkalmazás és foglalkoztatás további kérdéseit szabályrendeletben kell rendezni.
19. § A szeretetszolgálati munka pénzügyi forrásai:
a) a Magyarországi Református Egyház gyülekezeteinek és egyháztagjainak természetbeni és pénzbeli adományai;
b) Magyarország Kormánya és a Magyarországi Református Egyház közötti megállapodás és a hatályos állami jogszabályok szerinti források;
c) az egyházi költségvetésben biztosított hozzájárulás;
d) külföldi testvéregyházak gyülekezeteinek és gyülekezeti tagjainak természetbeni és pénzbeli adományai;
e) a szociális intézményekben/szolgálatokban ellátottak térítési díja a hatályos jogszabályok által meghatározott módon;
f) az állami költségvetési törvényben az adott esztendőre előirányzott támogatások;
g) egyéb adományok, támogatások és juttatások. *
20. § (1) A Magyarországi Református Egyház szeretetszolgálati szervezetei rendszeres kapcsolatot tartanak fenn a többi keresztyén egyház hasonló szervezeteivel és velük együttműködésre törekednek.
(2) A Magyarországi Református Egyház szeretetszolgálati intézményei/szolgálatai partnerkapcsolatot tarthatnak fenn hazai és külföldi testvéregyházak gyülekezeteivel és intézményeivel/szolgálataival, valamint hasonló tevékenységet folytató civil szervezetekkel. *
21. § (1) A 2000. évi II. törvényt megállapította a Magyarországi Református Egyház 1997. február 27-én megnyílt XI. Zsinatának 10. ülésszaka, Budapesten, 2000. november 29-én a ZS.-130/200. számú zsinati határozattal. E törvény 2001. január 1-jén lépett hatályba.
(2) A 2017. évi V. törvényt megállapította a Magyarországi Református Egyház 2015. február 25-én megnyílt XIV. Zsinatának 10. ülésszakán született ZS.-22/2017.11.22. számú zsinati határozat. A 2017. évi V. törvény 2017. december 1-jén lépett hatályba. A 2017. évi V. törvény az alábbi szakaszokat módosította: 1. § (2)–(3) bekezdés, 2. § (1) bekezdés, 3–11. §, 12. § (3)–(5) bekezdés, 13. § (2) bekezdés, 14–16. §, 19. §, 20. §.
(3) A 2019. évi VI. törvényt megállapította a Magyarországi Református Egyház 2015. február 25-én megnyílt XIV. Zsinatának 13. ülésszakán született ZS.-23/2019.04.10. számú zsinati határozat. A 2019. évi VI. törvény 2020. január 1-jén lépett hatályba. A 2019. évi VI. törvény az alábbi szakaszokat módosította: 3. §, 8. §, 16. § (1)–(2) bekezdés, továbbá a 15. § (2) bekezdést hatályon kívül helyezte.
(4) A 2021. évi III. törvényt megállapította a Magyarországi Református Egyház 2021. február 17-én megnyílt XV. Zsinatának 4. ülésszakán született ZS.-8/2021.11.23. számú zsinati határozat. A 2021. évi III. törvény 2021. november 24-én lépett hatályba. A 2021. évi III. törvény az alábbi szakaszokat módosította: 8. §, 10. §, 15. § (1) bekezdés, valamint a 16. § (1)–(2)–(3) bekezdés. *