(a 2013. évi VI. törvény; a 2015. évi II. törvény és a 2016. évi I. törvény módosításaival egységes szerkezetben)
PREAMBULUM
A Magyarországi Református Egyház Jézus Krisztus missziói parancsának (Mt 28, 18-20.) engedelmeskedve tanítói szolgálatot végez. Ebben a küldetésében elfogadja azt a megbízatást és felelősséget, amelyet a Szentháromság Isten Kijelentése bíz rá.
Az egyház tanítói szolgálatában mindazokat részesíti, akik azt kérik, vállalják vagy elfogadják korra, nemre, felekezeti és társadalmi meghatározottságra tekintet nélkül. Az egyház tanítói szolgálata * gyülekezeteiben él, s a gyülekezet létéhez elidegeníthetetlenül hozzátartozik a tanítás, a katechézis. A tanítás része az egyház küldetésének, életének és szolgálatának.
A Magyarországi Református Egyház – Magyarország Alaptörvénye és a Magyarországi Református Egyház Alkotmánya, továbbá a lelkiismereti- és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról szóló hatályos törvények, egyéb jogszabályok és megállapodások alapján – a reformátorok örökségét elfogadva, a tanítás szolgálatát nem zárja be a templomok falai közé, hanem megkeresi és felhasználja azokat a lehetőségeket, amelyekben közvetlenül szólíthatja meg a katechézis érintettjeit. Ezért iskolákat tart fenn, él az egyházi és nem egyházi oktatás keretében tartható hit- és erkölcstanoktatás lehetőségével, valamint gyülekezeteiben is megszervezi és végzi a hit- és erkölcstanoktatást (a továbbiakban hittanoktatást).
A református hittanoktatás célja – Jézus Krisztus missziói parancsából adódóan – a tanítvánnyá tétel, azaz a tanítványi létre való nevelés, a tanítványi lét megélésének segítése és áldásközvetítés. Feladata, hogy a tanulók az életkoruknak és az általános műveltségi szintjüknek megfelelő szintű bibliaismereti, egyháztörténeti, dogmatikai és etikai, egyházzenei, valamint az egyház életének mindennapjairól szóló ismeretanyaggal rendelkezzenek. Mindezek mellett a hittanoktatás hitre való nevelés illetve hitben való nevelés, amelynek során segíteni kell növendékeinket abban, hogy bibliaolvasó és imádkozó, a gyülekezet közösségében Igével és úrvacsorával rendszeresen élő, áldozatkész keresztyénekké váljanak (Heidelbergi Káté 21. kérdés-felelet). *
1. § (1) E törvény szabályozási köre kiterjed a Magyarországi Református Egyház (továbbiakban: MRE) bármely jogi személyére, illetve az általuk fenntartott köznevelési intézmények szervezésében folytatott hittanoktatásra, továbbá a hittanoktatást érintő tevékenységre, függetlenül attól, hogy azt milyen intézményben, szervezetben látják el.
(2) A szabályozási kör kiterjed a hittanoktatást szervező egyházi jogi személyek és intézmények tisztségviselőire, alkalmazottaira és a hittanoktatás növendékeire.
(3) E törvénnyel összhangban kell állnia az egyházi jogi személyek által a hittanoktatással, valamint a református hittanoktató (hitoktató), illetve a református vallástanárképzéssel összefüggésben megalkotott és megalkotandó valamennyi jogszabálynak, határozatnak és intézkedésnek. *
2. § (1) A Magyarországi Református Egyházban a református hittanoktatás történhet:
a) református egyház által fenntartott köznevelési intézményekben,
b) más egyház által fenntartott köznevelési intézményekben,
c) az állam által fenntartott köznevelési intézményekben, *
d) más fenntartású köznevelési intézményekben,
e) református egyházközségekben vagy intézményekben.
(2) A hittanoktatás alapvető célkitűzéseit, formai és tartalmi követelményeit az MRE Zsinata által elfogadott Református hittanoktatási kerettanterv határozza meg. Az ettől való eltérés lehetőségét külön szabályrendelet szabályozza.
(3) A kerettanterv alapján a köznevelési intézmények és református egyházközségek helyi tantervet, tantárgyi programot készítenek a helyi sajátosságok (csoportok összetétele, személyi feltételek, iskolai és gyülekezeti adottságok) figyelembe vételével.
(4) A helyi tantervnek tartalmaznia kell a hittanoktatás alapelveit, céljait, feladatait, a kerettanterv által előírt tananyagot, a meghatározott minimum követelményeket, a tankönyvek listáját, s az értékelés formáit.
(5) A helyi tantervek alkalmazásának előfeltétele:
a) az (1) a)–b) pontban meghatározott intézmények esetében a Református Pedagógiai Intézet,
b) az (1) c)–e) pontban meghatározott intézményekben és a református egyházközségekben szervezett hittanoktatás esetében az egyházmegyei katechetikai megbízottnak támogató szakvéleménye. *
3. § (1) A hittanoktatásban felhasználható tankönyvek és más taneszközök listáját a Református Pedagógiai Intézet javaslata alapján az MRE Zsinat Oktatásügyi Bizottságának előterjesztésére, az MRE Zsinat Elnöksége hagyja jóvá. *
(2) * Az MRE Oktatási Szolgálat (a továbbiakban: Oktatási Szolgálat), a Református Pedagógiai Intézet és a Kálvin János Kiadó gondoskodik a hittankönyv-ellátás (kiadás és terjesztés) megszervezéséről. A tankönyvek mellett olyan segédkönyvek használhatók, amelyek református hitvallásosságukban, tartalmi és pedagógiai igényességükben megfelelnek a kerettanterv általános célkitűzéseinek.
4. § (1) A középiskolákban a református hit- és erkölcstan kötelezően választható érettségi tantárgy. A Magyarországi Református Egyház által fenntartott középiskolákban biztosítani kell a jelentkezők számára az érettségire való felkészítést s a vizsga megszervezését.
(2) A hittan érettségi vizsgán a tanterv alapján elsajátított ismeret mérhető és értékelhető.
(3) A hit- és erkölcstan érettségi vizsga középszinten (szóbeli) teljesíthető. *
(4) Az érettségi vizsga tartalmi követelményeit „A református hit- és erkölcstan érettségi vizsga részletes követelményei” című dokumentum szabályozza, amelyet az MRE Zsinata hagy jóvá.
5. § (1) A köznevelési intézményekben, illetve egyházközségekben a református hit- és erkölcstan tantárgy oktatására református hittanoktatókat, református hit- és erkölcstanoktatókat, református vallástanárokat, református hittanár–nevelőtanárokat vagy református lelkészeket kell alkalmazni, illetve megbízni. *
(2) * Református hit- és erkölcstan tanárként alkalmazható az a személy, aki:
a) az egyházközség által (kötelezően választható és fakultatív hittanoktatás) és a nem református fenntartású egyházi iskolákban szervezett hittanoktatás esetén (helyszíntől és életkortól függetlenül) református lelkészi (egyetemi végzettség, MA, egyetemi végzettség értékű), református hittanoktatói (főiskolai végzettség, BA), református hit- és erkölcstanoktatói (szakirányú továbbképzés keretében megszerzett), református vallástanári (egyetemi végzettség) vagy református hittanár–nevelőtanár (MA) oklevéllel rendelkezik;
b) református fenntartású iskolában:
– az 1–4. évfolyamon: református lelkészi, református hittanoktatói református hit- és erkölcstanoktatói,
– az 5–8. évfolyamon: református lelkészi, református hittanoktatói református hit- és erkölcstanoktatói, református vallástanári (MA) vagy református hittanár–nevelőtanári (MA),
– a 9–13. évfolyamon: református vallástanári (MA) vagy református hittanár–nevelőtanári oklevéllel rendelkezik.
Az alkalmazási feltételek alól – indokolt esetben – a gyülekezeti hittanoktatás esetében a presbitérium, a református egyházi fenntartású iskola esetében a fenntartói igazgatótanács (hiányában a fenntartó testület), egyéb egyházi fenntartású iskolaesetében az illetékes egyházi hatóság egy-egy évre felmentést adhat.
(3) A református egyházi fenntartású iskolában szervezett hittanoktatás, valamint az állami iskola 1–8. évfolyamán szervezett kötelezően választható hit- és erkölcstan oktatás esetében a felmentés a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 32. § (1) bekezdés h) pontjának figyelembe vételével történhet.
(4) A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 32. § (1) bekezdés h) pontjában meghatározott, az egyházi jogi személy által kibocsátott hitoktatói képesítésnek megfelel az:
c) aki a szükséges felsőfokú képzést megkezdte, és a foglalkoztatási jogviszony időtartama alatt hallgatói jogviszonya fennáll,
d) aki pedagógus szakképesítése mellett 2015. szeptember 1-jéig legalább 2 évi református hittanoktatói szakmai gyakorlatot szerzett,
e) aki pedagógus-munkakör betöltésére jogosító végzettséggel és szakképzettséggel rendelkezik, továbbá a Református Pedagógiai Intézet szervezésében legalább hatvan órás pedagógus továbbképzés keretében elsajátította a hit- és erkölcstan oktatásához szükséges elméleti és módszertani ismereteket,
f) akit 1995. december 31-ig a Magyarországi Református Egyház Hitoktató-képesítő Bizottsága vagy valamely református felsőoktatási intézmény általános iskolai hittanoktatói szolgálatra alkalmasnak nyilvánított. *
6. § (1) A megválasztott gyülekezeti lelkész a lelkészek szolgálatáról és jogállásáról szóló törvény értelmében kötelezett a hittanoktatás végzésére. *
(2) A vallásoktató vagy intézményi lelkészekkel egyházi szolgálati jogviszony létesítendő, amelyet a Magyarországi Református Egyház vonatkozó jogszabályai szabályoznak. *
7. § (1) Református egyházi fenntartású köznevelési intézményben a vallásoktató vagy intézményi lelkésznek a nemzeti köznevelési törvény szerinti megbízást – az intézményvezető kérelmére – a fenntartó döntéshozó testületének előterjesztésére az egyházkerület püspöke adja. *
(2) A püspöki kinevezés vagy kirendelés alapján az intézmény – az intézményfenntartó egyházi jogi személy ellenjegyzésével – a vallásoktató vagy intézményi lelkésznek díjlevelet ad, amely tartalmazza különösen a feladatot, a szolgálati időkeretet, a lelkészi javadalmat és a felelősségi viszonyokat. *
(3) *
(4) A fenntartói egyetértés vagy a püspöki kinevezés vagy kirendelés visszavonása esetén megszűnik az adott díjlevél hatálya, ezzel az egyházi személy jogviszonya is az intézménnyel.
(5) * A hit- és erkölcstanoktató lelkész megbízása a területileg illetékes egyházközség feladata, számára díjlevél-kiegészítést a Zsinat lelkészi elnöke ad.
(6) A maximális óraszámokról külön szabályrendelet rendelkezik. *
8. § (1) Református egyházi fenntartású köznevelési intézményben a hittanoktatónak illetve vallástanárnak a nemzeti köznevelési törvény szerinti megbízást – a fenntartó egyetértésével – az intézményvezető adja. *
(2) A református hittanoktató vagy vallástanár az illetékes egyházközség presbitériumának előterjesztésére az esperes hozzájárulásával végezhet hittanoktatást nem református egyházi köznevelési intézményben. *
(3) A hittanoktatóval és vallástanárral kötött munkaszerződésben rögzíteni szükséges a hitéleti követelményeket, a munkabér kifizetésének módját, a szerződés megszüntetésének rendes és rendkívüli eseteit, valamint a hittanoktató illetve vallástanár kapcsolatát a helyi egyházközség(ek)kel.
(4) * Nem református köznevelési intézményben folyó hit- és erkölcstanoktatás esetében a hit- és erkölcstanoktató megbízása a területileg illetékes egyházközség feladata, vele munkaviszonyt vagy megbízási jogviszonyt az Oktatási Szolgálat létesít.
(5) Nem református köznevelési intézményben az alkalmazó egyházi jogi személy a legalább heti tizenkét tanórát teljesítő, nem lelkészi jellegű református hittanoktatóval illetve vallástanárral munkaszerződést köt. *
(6) A munkaszerződés szólhat határozatlan és határozott időre egyaránt.
(7) A főállású illetve további foglalkoztatott munkavállaló munkaszerződésében rögzíteni kell a munkaidőt (teljes munkaidő, részmunkaidő). A munkaszerződésben szabályozott munkaidőnek megfelelően a munkáltató munkaidő-nyilvántartást vezet.
(8) Nem lelkészi jellegű református hittanoktatóval és vallástanárral legfeljebb heti tizenegy tanítási óráig megbízási jogviszony is létesíthető a polgári jog szabályai szerint. Ez esetben a megbízó és a megbízott óradíjban állapodik meg. *
(9) Munkaviszony és megbízási jogviszony létesítése esetén egyaránt ki kell kérni a fenntartói igazgatótanács (hiányában a presbitérium, egyházmegyei illetve egyházkerületi közgyűlés) egyetértését a nemzeti köznevelési törvény alapján szükséges megbízás beszerzéséhez.
9. § (1) * A református fenntartású intézményben foglalkoztatott hittanoktatót, vallástanárt, vallásoktató, illetve intézményi lelkészt munkakörével összefüggésben megilleti az a jog, hogy: *
a) a református köznevelési intézmények főállású alkalmazottjaként a nevelőtestület teljes jogú tagja legyen,
b) szolgálati helyén emberi méltóságát és személyiségi jogait tiszteletben tartsák, hit- és erkölcstan tanári (vallástanári) tevékenységét értékeljék és elismerjék,
c) az iskola jóváhagyott pedagógiai programja és tanterve alapján megválassza az alkalmazott tankönyveket, taneszközöket, segédanyagokat,
d) szakmai ismereteit, tudását továbbképzésekben való részvétel útján gyarapítsa,
e) alkalmazása, munkavégzése vitás kérdéseiben jogorvoslatot kapjon.
(2) A református hittanoktató, vallástanár és vallásoktató illetve intézményi lelkész alapvető kötelessége, hogy az MRE tanításaival, hitvallásaival és törvényeivel megegyező életvitelt folytatva, *
a) a rábízott gyermekeket, tanulókat fejlettségi és képességi szintjükhöz igazodva, életkori különbözőségeikre is figyelve, egyházi felhatalmazásához és megbízatásához hűségesen, hittanoktatásban részesítse,
b) a növendékek felügyeletét – a házirend szerint – a hittanoktatás ideje alatt ellássa, gondoskodjon a balesetvédelmi előírások betartásáról, a rongálások elkerüléséről,
c) ismertesse meg a gyermeket és tanulókat a keresztyén közösségi élet értékrendjével és lehetőségeivel, és törekedjenek azok megtartására illetve megtartatására,
d) a szülőknek, tanulóknak rendszeresen adjon tájékoztatást az őket érintő kérdésekről,
e) a munkaszerződésében, megbízási szerződésében illetve díjlevelében foglalt feladatokat pontosan elvégezze, *
f) a vonatkozó jogszabályok szerint továbbképzésen vegyen részt,
g) az alkalmazó által igényelt, de a munkaszerződésben, illetve a díjlevélben nem rögzített feladatokat eseti megállapodás alapján elvégezze.
9/A. § * (1) Az MRE a hittanoktatást végző, nem lelkészi alkalmazottak számára református hittanoktatói előmeneteli rendszert működtet. Az előmeneteli rendszer biztosítja:
a) a hittanoktatók számára kiszámítható, vonzó, biztos alapokon nyugvó pályaképet;
b) a hittanoktatói tevékenység szakmai, anyagi és erkölcsi elismerését;
c) a hittanoktató pedagógiai-szakmai fejlődésének az elősegítését;
d) az MRE hittanoktatásban végzett missziói szolgálatának a támogatását.
(2) A hittanoktatói előmeneteli rendszer hatálya az Oktatási Szolgálat alkalmazásában álló azon hittanoktatókra terjed ki, akik az 5. § (2) a) pont és (4) bekezdés szerinti képesítési és alkalmazási feltételeknek megfelelnek.
(3) A hittanoktatói előmeneteli rendszer a hittanoktatók számára nyújtott több szintű támogató rendszer, melyek elemei:
a) az Oktatási Szolgálat általi foglalkoztatás, adminisztratív háttértámogatás és monitoring,
b) a Református Pedagógiai Intézet katechetikai tevékenysége keretében végzett szakmai háttértámogatás, valamint az Intézet által koordinált hittanoktatói továbbképzési rendszer,
c) az illetékes egyházközségek, egyházmegyék, egyházkerületek által végzett szakmai koordináció, háttértámogatás és helyi szintű irányítás.
(4) A hittanoktatók az alábbi előmeneteli fokozatok valamelyikébe sorolandók be:
a) HT1.: a hittanoktatói előmeneteli rendszerbe való belépési fokozat a szükséges szakképesítés megszerzése és a hittanoktatási tevékenység kezdete után.
b) HT2.: három tanévnyi hittanoktatás teljesítésének igazolásával, és minimum 30 szakmai kredit megszerzésével érhető el.
c) HT3.: felsőfokú szakirányú végzettség és összesen minimum 60 szakmai kredit megszerzésével, valamint minimum hat tanévnyi hittanoktatás teljesítésének igazolásával érhető el.
(5) A hittanoktató előmeneteli rendszer részletes szabályait, a fokozatokhoz rendelt egyes fizetési szintekre történő besorolás részletes feltételeit, a bevezetés módját és rendszerét, a szakmai kreditek megszerzésének lehetőségeit külön szabályrendelet tartalmazza.
(6) A fokozatokba történő besorolást az Oktatási Szolgálat végzi a hittanoktatók által rendelkezésre bocsátott dokumentumok alapján.
(7) Az 5. § (2) b) pont utolsó mondata szerinti felmentés kapott, nem lelkészi jellegű alkalmazottak a HT1. kategóriába kerülnek átmenetileg besorolásba.
(8) A lelkészi jellegű alkalmazottakra a lelkipásztori előmeneteli rendszer vonatkozik, melynek hatályba lépéséig a HT2. kategóriába kerülnek besorolásra.
(9) Az előmeneteli rendszerről szóló szabályrendelet hatályba lépéséig a fokozatokba történő besorolás során a kreditrendszer, valamint a HT3. kategória nem alkalmazandó.
10. § A református köznevelési intézményekben a református hittanoktatás szervezését a MRE köznevelési törvénye szabályozza.
11. § (1) A más fenntartású köznevelési intézmények református tanulói számára – lehetőleg az intézményben – a területileg illetékes református egyházközség hittanoktatást szervez, valamint gondoskodik a hittanoktatás személyi és szakmai feltételeinek biztosításáról. Ezen intézmények esetében jogszabályi keretek között a hittanoktatás összevontan is megszervezhető. Amennyiben a hittanoktatás megszervezéséről vagy ellátásáról az egyházközség nem tud gondoskodni, akkor a felmerült problémákról három napon belül értesíti az esperest, aki minden lehetséges eszköz felhasználásával haladéktalanul gondoskodik a feladat megoldásáról. *
(2) Az egyházközségi hittanoktatás a gyülekezet katechézisének szerves része, így annak megszervezése, személyi, tárgyi és egyéb feltételeinek biztosítása az egyházközség presbitériumának a feladata. *
(3) Az egyházközség által szervezett hittanoktatásért, a vonatkozó egyházi törvények és szabályrendeletek betartásáért az egyházközség elnöksége, valamint a hittanoktatást végzők együtt felelnek.
(4) Az egyházközség együttműködik a hittanoktatás megszervezése érdekében a köznevelési intézmények vezetőivel és pedagógusaival. Probléma esetén az eset kivizsgálását kezdeményezi a köznevelési intézmény fenntartójánál. *
12. § (1) * A fakultatív hittanoktatás esetén az egyházközség lelkipásztora pontos tanulói nyilvántartást vezet a keresztelési anyakönyv, illetve a rendelkezésre bocsátott iskolai adatok alapján. A tanulói csoportok megszervezése után október 1. napjáig a lelkipásztor (református köznevelési intézményben az intézményvezető) a tanulói nyilvántartásokat (létszámjelentés a református hittanoktatás szervezéséhez) eljuttatja az Oktatási Szolgálat számára.
(2) Az állami iskola 1–8. évfolyamán bevezetett erkölcstan helyett választható hit- és erkölcstan tanulói nyilvántartását – az állami iskola intézményvezetőjével egyeztetett módon – az egyházközség lelkipásztora vagy az általa megbízott személy vezeti. *
(3) A hittanoktatásban résztvevő tanulók személyes adatainak a kezeléséért az egyházközség esetében a lelkipásztor, az egyházmegye esetében az esperes a felelős. Ezen adatok kizárólag belső ellenőrzésre és belső egyházi összesítések elkészítésére használhatók fel.
13. § (1) * A hittanoktatás dokumentumai:
a) létszámjelentés a református hittanoktatás szervezéséhez,
b) a hiányzási, haladási, osztályozó napló hit- és erkölcstan tantárgyból (a napló elektronikusan is vezethető, de minden félév lezárásakor ki kell nyomtatni és hitelesíteni),
c) bizonyítvány hit-és erkölcstan tantárgyból;
d) helyi tanterv vagy református intézményi program,
e) tanmenet.
(2) Az egyházi iskolákban a hit- és erkölcstanból kapott osztályzatot a tanuló ellenőrző könyvébe, illetve bizonyítványába kell beírni a kötelező tantárgyak közé.
(3) A 13. § (2) bekezdés b)–c) pontjai szerinti dokumentumok tervezése és kivitelezése a Református Pedagógiai Intézet, terjesztése pedig a Kálvin Kiadó feladata. *
(4) Az állami iskolában szervezett kötelezően választható hit- és erkölcstan dokumentációs rendjét az állami jogszabályok határozzák meg. *
14. § (1) * Az MRE hittanoktatási tevékenységét az MRE Zsinata szabályozza és felügyeli különös tekintettel arra, hogy e törvény és egyéb jogszabályok rendelkezéseit pontosan hajtsák végre. Az MRE Zsinata – mint a református hittanoktatás legfelsőbb igazgatási és felügyeleti szerve – e tevékenységét elsősorban a Zsinat Oktatásügyi Bizottsága, az Oktatási Szolgálat és a Református Pedagógiai Intézet által valósítja meg.
(2) A hittanoktatás helyi ellenőrzése az egyházi törvényben meghatározott egyházlátogatások keretében történik.
15. § Az MRE Zsinat Oktatásügyi Bizottság az MRE Zsinat döntés-előkészítő és javaslattevő szerve, amely:
a) segíti az MRE Zsinatnak irányító és felügyeleti tevékenységét,
b) javaslatot tesz az MRE Zsinatnak törvényalkotásra, módosításra vagy intézkedés megtételére,
c) előterjesztést tesz az MRE Zsinat Elnökségének a hittanoktatással kapcsolatos kiadványok hittankönyvvé minősítéséről, a tankönyvjegyzékbe történő felvételéről a Református Pedagógiai Intézet javaslata alapján,
d) elvi irányítást és felügyeletet gyakorol az egyházkerületi katechetikai megbízottak és/vagy az egyházmegyei katechetikai megbízottak felett.
16. § * (1) Az Oktatási Szolgálat a Magyarországi Református Egyház hittanoktatásának adminisztratív, koordináló és ügyintéző szerve, amely:
a) közvetíti a Zsinat határozatait és intézkedéseit az egyházkerületek oktatási irodáihoz, valamint az egyházkerületi, továbbá az egyházmegyei katechetikai megbízottakhoz,
b) nyilvántartja a hittanoktatás országos szervezéséhez szükséges adatokat,
c) szervezi a hittanoktatás finanszírozásával kapcsolatos pénzügyi adminisztrációt,
d) szervezi – a Zsinat Elnökségének felügyelete mellett – a hittanoktatók foglalkoztatásával összefüggő adminisztrációs feladatokat a kötelezően választható hit- és erkölcstan oktatás és a fakultatív hittanoktatás területén,
e) kapcsolatot tart az illetékes állami szervekkel,
f) az illetékes állami szervvel együttműködve közreműködik az érettségi vizsga szervezésében.
(2) Az Oktatási Szolgálat adminisztrációs feladatait a Zsinat külön szabályrendeletben rögzíti.
17. § * A Református Pedagógiai Intézet:
a) tantervek, tankönyvek és oktatási segédanyagok kiadásával és véleményezésével segíti a hittanoktatás tartalmi munkáját,
b) az illetékes állami szervvel együttműködve közreműködik a református hit- és erkölcstan tantárgy emelt szintű érettségi vizsga szakmai előkészítésében,
c) a hittanoktatás tartalmi fejlesztését segítő szaktanácsadók alkalmazásával országos szaktanácsadói hálózatot működtet,
d) gondozza az országos református mesterpedagógus névjegyzék részeként a református hit- és erkölcstan nevelési-oktatási program szakértőinek listáját,
e) gondozza és a Zsinat Oktatásügyi Bizottság elé terjeszti a református hittanoktatásban alkalmazható javasolt taneszközök jegyzékét,
f) szakmailag segíti az egyházkerületi, továbbá az egyházmegyei katechetikai megbízottak munkáját,
g) továbbképzési programokat és egyéb országos rendezvényeket szervez,
h) gondozza az országos református szakértői névjegyzék részeként a hittanoktatás tantárgyi szakértőinek listáját.
18. § (1) Az egyházkerület (illetve egyházmegye) területének hittanoktatással kapcsolatos feladatait egyházkerületi (illetve egyházmegyei) bizottságra vagy előadóra (tanácsosra, igazgatóra) bízhatja. *
(2) Az illetékes egyházkerületi előadó (tanácsos, igazgató) katechetikai ügyekben a MRE Zsinat Oktatásügyi Bizottságnak ülésén tanácskozási joggal részt vesz.
19. § (1) A hittanoktatók, vallástanárok és vallásoktató illetve intézményi lelkészek díjazását munkaszerződésük, megbízási szerződésük vagy díjlevelük tartalmazza. *
(2) A munkaszerződésben rögzíteni kell, hogy:
a) a hittanoktatás anyagi fedezetét Magyarország éves központi költségvetésében erre a célra biztosított keretösszeg adja,
b) az állami támogatás tartós szüneteltetése (legalább hatvan nap), vagy megszűnése rendes felmondási indoknak minősül.
c) *
20. § (1) A református hittanoktatásról szóló 2007. évi II. törvényt megállapította a Magyarországi Református Egyház 2003. február 27-én megnyílt XII. Zsinatának 11. ülésszakán született ZS.-143/2007. számú zsinati határozat. E törvény a 20. § (2) bekezdésben foglaltak kivételével 2007. szeptember 1-jén lépett hatályba.
(2) A hittanoktatásban alkalmazottak illetve megbízottak képesítési és alkalmazási követelményeiről szóló 5. § (2) bekezdés rendelkezéseit 2012. szeptember 1-jétől kell alkalmazni.
(3) Hatályát veszti a IV. mellékletben az emelt szintű érettségi vizsga részletes követelményrendszere.
(4) A 2013. évi VI. törvényt megállapította a Magyarországi Református Egyház 2009. február 25-én megnyílt XIII. Zsinatának 13. ülésszakán született ZS.-330/2013.11.15. számú zsinati határozat. A 2013. évi VI. törvény 2014. január 1. napján lépett hatályba. A 2013. évi VI. törvény az alábbi szakaszokat módosította: 1. § (3) bekezdés, 2. § (5) bekezdés, 3. § (1) bekezdés, 4. § (3) bekezdés, 7. § (1)–(3) bekezdés, 8. § (2) bekezdés, 11. § (1)–(2) bekezdés, 12. § (1) bekezdés, továbbá az alábbi szakaszokat iktatta be: 2. § (1) bekezdés c) pont, 5. § (3)–(4) bekezdés, 7. § (5)–(6) bekezdés, 8. § (4) bekezdés, 12. § (2) bekezdés, 13. § (4) bekezdés, 16. § g) pont, 17. § e) pont, 19. § (2) bekezdés c) pont.
(5) A 6. § (1) bekezdést a ZS.-272/2013.04.25. sz. zsinati határozattal elfogadott, a lelkészek szolgálatáról és jogállásáról szóló 2013. évi I. törvény (Ltv.) módosította.
(6) A 2015. évi II. törvényt megállapította a Magyarországi Református Egyház 2015. február 25-én megnyílt XIV. Zsinatának 3. ülésszakán született ZS.-29/2015.11.19. számú zsinati határozata. A 2015. évi II. törvény 2015. december 1. napján lépett hatályba. A 2015. évi II. törvény az alábbi szakaszt módosította: 5. § (2)–(4) bekezdés.
(7) A 2016. évi I. törvényt megállapította a Magyarországi Református Egyház 2015. február 25-én megnyílt XIV. Zsinatának 4. ülésszakán született ZS.-52/2016.05.11 sz. zsinati határozata. A 2016. évi I. törvény 2016. szeptember 1. napján lépett hatályba. A 2016. évi I. törvény az alábbi szakaszokat módosította: preambulum, 3. § (2) bekezdés, 5. § (1) és (2)–(4) bekezdés, 6. § (2) bekezdés, 7. § (1)–(2) bekezdés, 8. § (1), (4)–(5) és (8) bekezdés, 9. § (1) bekezdés, (2) bekezdés e) pont, 11. § (4) bekezdés, 12. § (1) bekezdés, 13. § (3) bekezdés, 18. § (1) bekezdés, 19. § (1) bekezdés, továbbá az alábbi szakaszokat iktatta be: 16. § (1) bekezdés d) pont, (2) bekezdés, valamint az alábbi szakaszokat helyezte hatályon kívül: 7. § (3) bekezdés, 19. § (2) bekezdés c) pont.
MELLÉKLETEK
I. A Református hittanoktatási kerettanterv kiadásáról szóló határozat
II. A Református hittanoktatási kerettanterv
III. A református hittan tankönyvek jegyzéke
IV. A református hit- és erkölcstan érettségi vizsga részletes követelményrendszere
V. Létszámjelentés a református hittanoktatás szervezéséhez
VI. Hiányzási, haladási, osztályozó napló hit- és erkölcstan tantárgyból
VII. Bizonyítvány hit- és erkölcstan tantárgyból