(a 2019. évi V. törvény; a 2019. évi IX. törvény, a 2021. évi III. törvény és a 2022. évi V. törvény módosításaival egységes szerkezetben)
(1) A Magyarországi Református Egyház felsőoktatási intézményei a Magyarországi Református Egyház Zsinata vagy valamely egyházkerülete által fenntartott és a Magyar Református Egyház szolgálatában álló oktató, nevelő és tudományművelő intézmények. Küldetésük Jézus Krisztus elhívásán alapul, aki szolgálatába hívja és munkába állítja övéit.
(2) A Magyarországi Református Egyház felsőoktatási intézményei tanbeli kérdésekben a Szentírás alapján állnak, önmagukra nézve kötelezőnek ismerik el a Magyarországi Református Egyház hitvallásait, Alkotmányát, törvényeit és zsinati határozatait. Valamennyi oktatójától, dolgozójától és hallgatójától elvárják a református egyház hitelveinek és érdekeinek tiszteletben tartását, valamint a keresztyén értékrenddel összeegyeztethető életfolytatást.
(3) A Magyarországi Református Egyház felsőoktatási intézményeinek elsődleges célja református lelkészek és egyházi munkatársak képzése a Magyar Református Egyház számára. További feladatuk olyan teológusok és világi szakemberek felkészítése a magyar társadalom és kulturális intézményrendszer számára, akik a Magyarországi Református Egyház hitelveit és hagyományait ismerik, azokat képesek hitelesen megjeleníteni, református egyháztagságuk esetében pedig készek és hajlandók szakismeretükkel a Magyarországi Református Egyházat szolgálni.
(4) A Magyarországi Református Egyház felsőoktatási intézményei, mint államilag elismert felsőoktatási intézmények, oktató munkájukat a magyar felsőoktatási rendszer részeként, felekezeti sajátosságaik megőrzése mellett végzik. Képzési programjaikban érvényesítik az állami jogszabályokat, a Magyarországi Református Egyház rendelkezéseit, valamint jelen egyházi törvény előírásait.
(5) Az oktató-nevelő munka színvonalának és korszerűségének biztosítása érdekében a képzési területeiknek megfelelő tudományágakban tudományos kutatói és művészi alkotómunkát végeznek, egyetemei Doktori Iskolát tartanak fenn a hittudományok tudományterületén. Tiszteletben tartják a kutatói szabadságot, és megkövetelik a szakmai hitelességet, megbízhatóságot.
(6) Református elkötelezettségük mellett a magyar nemzet és az egyetemes keresztyén anyaszentegyház egészének szolgálatában állnak, szüntelenül készek a keresztyén felekezetekkel való ökumenikus párbeszédre, felsőoktatási intézményeikkel a szakmai kapcsolatok ápolására, készek a nem keresztyén világvallásokkal és eszmerendszerekkel folytatott dialógusra, a velük való testvéri közösség gyakorlására. Őrzik, ápolják és tovább gazdagítják a református kollégiumok ősi hagyományait.
(7) Minden református felsőoktatási intézmény feladata, hogy ezen preambulum szellemében elkészítse saját küldetésnyilatkozatát.
A Magyarországi Református Egyház felsőoktatási intézményeinek működését e törvénnyel szabályozza, amely valamennyi magasabb szintű jogszabály által nem szabályozott területen elsődleges jogforrásnak tekintendő.
1. § (1) * Jelen egyházi törvény hatálya kiterjed a Magyarországi Református Egyház (a továbbiakban: MRE) és egyházkerületei által fenntartott felsőoktatási intézményekre, azok oktatóira, tudományos kutatóira, egyéb alkalmazottaira, hallgatóira és fenntartójukra.
(2) Az MRE felsőoktatási intézményeire, valamint fenntartóikra a hatályos, a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvénynek (a továbbiakban: Nftv.), a felsőoktatásra vonatkozó egyéb állami jogszabályoknak, valamint jelen egyházi törvénynek a rendelkezései az irányadók.
(3) A református felsőoktatási intézmények működése és a rájuk vonatkozó egyházi szabályozás nem lehet ellentétes a vonatkozó állami jogszabályokkal, kivéve, ha az MRE állásfoglalásában kimondja, hogy azok nem egyeztethetőek össze a Szentírás tanításával.
(4) A református felsőoktatási intézmények működése és a rájuk vonatkozó intézményi szabályozás jelen törvénnyel nem lehet ellentétes.
(5) Mindazokban a kérdésekben, amelyekben a vonatkozó állami jogszabályok, különösen is az Nftv., valamint az MRE törvényei és zsinati szabályrendeletei, különösen is jelen egyházi felsőoktatási törvény nem tér ki, a református felsőoktatási intézmények saját szervezeti és működési szabályzatukban önállóan rendelkezhetnek.
(6) Amennyiben az Nftv. lehetőséget ad az egyházi fenntartású intézményeknek az eltérő szabályozásra, de egyházi törvény, szabályrendelet, különösen is jelen egyházi felsőoktatási törvény ilyen eltérő szabályozást nem tartalmaz, vagy nem tiltja az Nftv. rendelkezéseitől való eltérést, úgy az eltérésekről a református felsőoktatási intézmények saját szervezeti és működési szabályzatukban önállóan rendelkezhetnek. Eltérő intézményi rendelkezés hiányában az Nftv. rendelkezései az irányadók.
(7) Az MRE felsőoktatási intézményeit és székhelyüket jelen egyházi törvény melléklete rögzíti.
2. § (1) * Református felsőoktatási intézmény fenntartója az MRE vagy valamelyik egyházkerülete lehet.
(2) Református felsőoktatási intézmény alapítása – az Nftv.-ben az egyházi fenntartású felsőoktatási intézmények létesítésére vonatkozó előírások teljesülésének vélelmezhetősége esetén – a Zsinat saját kezdeményezésére, vagy az MRE bármely egyházkerületének indítványa alapján a Zsinat jóváhagyásával történhet. Az intézmény állami elismerését, továbbá nyilvántartásba vételét és a működés megkezdéséhez szükséges engedély megadását a Zsinat kezdeményezi az illetékes állami szerv(ek)nél.
(3) * Református felsőoktatási intézmény megszüntetése, református felsőoktatási intézmények integrációja a fenntartó (MRE esetén a Zsinat Elnöksége, egyházkerület esetén a közgyűlés) kezdeményezése alapján, a Zsinat jóváhagyásával történhet. Az állami elismerés visszavonását és a nyilvántartásból való törlést a Zsinat kezdeményezi az illetékes állami szerv(ek)nél.
(4) * Református felsőoktatási intézmény hivatalos nevének megváltoztatása a fenntartó (MRE esetén a Zsinat Elnöksége, egyházkerület esetén a közgyűlés) kezdeményezése alapján, a Zsinat jóváhagyásával történhet. A névváltoztatást az illetékes állami szerv(ek)nek a Zsinat jelenti be.
(5) * Nem református felsőoktatási intézmény egyházi fenntartásba történő átvétele a Zsinat saját kezdeményezésére, vagy a területileg illetékes egyházkerület közgyűlésének kezdeményezése alapján, a Zsinat jóváhagyásával történhet. A fenntartóváltást a Zsinat kezdeményezi az illetékes állami szerv(ek)nél.
(6) * Református felsőoktatási intézmény más felsőoktatási intézményekkel Szenátusának döntése és a fenntartó (MRE esetén a Zsinat, egyházkerület esetén a közgyűlés) támogatása esetén együttműködési megállapodásokat köthet, és jogi önállóságát nem érintő társulási szerződéseket írhat alá.
(7) * Karok alapítása és megszüntetése a felsőoktatási intézmények Szenátusának döntése és fenntartó (MRE esetén a Zsinat Elnöksége, egyházkerület esetén a közgyűlés) indítványa alapján a Zsinat jóváhagyásával, intézet, tanszék és egyéb szervezeti egység alapítása, összevonása és megszüntetése az intézmény Szenátusának döntése alapján a fenntartó elnökségének jóváhagyásával történhet.
3. § (1) A református felsőoktatási intézmények felsőoktatási (egyetemi/főiskolai) kollégiumot (internátust), szakkollégiumot, diákotthont hozhatnak létre, illetve működtethetnek.
(2) * Felsőoktatási szakkollégium, diákotthon működtethető az MRE, az MRE valamely egyházkerülete, egyházmegyéje, egyházközsége fenntartásában önállóan, valamint a területileg illetékes egyházkerület elnökségének előzetes jóváhagyásával más szervezetekkel közös fenntartásban is.
(3) A nem felsőoktatási intézmények fenntartásában működő felsőoktatási szakkollégiumok és diákotthonok megalkotják szervezeti és működési szabályzatukat, amelyet a fenntartójuk fogad el.
(4) * A református felsőoktatási intézmények gyakorló köznevelési, valamint más gyakorló intézményt működtethetnek, a vonatkozó jogszabályok szerint. A gyakorló intézmények alapítása, fenntartói hatáskörbe vonása, valamint megszüntetése, fenntartójának megváltoztatása az adott református felsőoktatási intézmény fenntartó elnökségének hozzájárulásával történhet.
4. § (1) A Preambulum értelmében – az Nftv.-ben foglaltakon túl – a református felsőoktatási intézmények sajátos feladatai:
a) református lelkészek és más, hivatásos egyházi munkatársak képzése,
b) a református egyház hitelveit és hagyományait ismerő teológusok és felsőfokú végzettségű szakemberek képzése,
c) a hittudományok és az egyéb tudományterületek, a művészet és a kultúra magas szintű művelése, fejlesztése, eredményeinek közvetítése,
d) az egyéb tudományterületek oktatása, művelése és eredményeinek közvetítése során a református keresztyén nézőpontok és értékek megjelenítése,
e) hitéleti szakokon a keresztyén elköteleződés, az egyházi alkalmazott szakokon a felekezeti elköteleződés és a hivatástudat erősítése,
f) * nem hitéleti szakokon és képzési területeken a hivatástudat erősítése, a teológiai műveltség növelése,
g) felkészítés a nemzeti és egyetemes kultúra közvetítésével a folyamatos önképzésre.
(2) A református felsőoktatási intézmények az Alapító Okiratukban rögzített tudományterülete(ke)n, képzési területe(ke)n és szakmacsoport(ok)ban
a) egységes osztatlan képzést,
b) alapképzést,
c) mesterképzést,
d) doktorképzést,
e) felsőfokú végzettségi szintet nem biztosító képzéseket folytathatnak.
5. § (1) * Az MRE Zsinatának Oktatásügyi Bizottsága a felsőoktatási szakkérdésekben szakmai tanácsadó, véleményező és döntés-előkészítő feladatok ellátására Felsőoktatási Tanácsadó Testületet (a továbbiakban: FTT) hoz létre és működtet.
(2) Az FTT-nek az MRE négy egyházkerületének püspöke, valamint a református fenntartású felsőoktatási intézmények egy-egy képviselője a tagja. Az FTT intézményi képviselő tagjait a református felsőoktatási intézmények rektorai delegálják. A testület tagjainak megbízatása egy zsinati ciklus idejére szól, és az tetszőleges számú alkalommal meghosszabbítható.
(3) Az FTT megalakulásakor az intézményi képviselő tagok közül elnököt választ. Az elnök megbízatása az FTT megbízatásának időtartamára szól. Az elnök feladata az FTT üléseinek előkészítése, összehívása, levezetése, határozatainak és állásfoglalásainak képviselete, az illetékes egyházi és állami fórumokkal és testületekkel – jelen paragrafus szerinti – kapcsolattartás, az FTT képviselete.
(4) * Az FTT működését az Oktatásügyi Bizottság működési szabályzatának keretein belül végzi.
(5) A testület feladata különösen is:
a) a felsőoktatással kapcsolatos állami jogszabályok nyomon követése,
b) a magyar felsőoktatási rendszer irányításában és működtetésében illetékes állami szervekkel a folyamatos kapcsolattartás, a Zsinat Elnökségének eseti felhatalmazása alapján, elnökén keresztül a velük való tárgyalásokban a református felsőoktatási intézmények képviselete,
c) a református felsőoktatást érintő zsinati törvények és szabályrendeletek gondozása, megalkotásában és módosításában való közreműködés,
d) a hitéleti képzések református képzési és kimeneteli követelményeinek előkészítése, véleményezése, jelen egyházi törvényben előírt időközönkénti felülvizsgálata,
e) a hitéleti képzések zsinati felvételi tájékoztatójának jóváhagyása.
(6) Az FTT szükség szerint, de évente legalább két alkalommal ülésezik. Elnökét tanácskozási joggal az Oktatásügyi Bizottság, valamint a Tanulmányi és Teológiai Bizottság minden olyan ülésére meg kell hívni, amelyen a felsőoktatást is érintő ügyek tárgyalására kerül sor.
6. § (1) Valamennyi református felsőoktatási intézmény autonóm, választott vezetőkkel és önkormányzattal rendelkező, egyházi jogi személy. *
(2) Az intézmények – a rájuk vonatkozó jogszabályok alapján, saját történelmi örökségüket is figyelembe véve – szervezeti felépítésüket maguk alakítják ki úgy, hogy az alkalmas legyen jelen egyházi törvényben és az intézményi küldetésnyilatkozatukban megfogalmazott küldetésük betöltésére, oktatói, nevelői céljaik elérésére, továbbá a fejlesztési tervek, a munkaprogramok, a tudományművelési feladatok és az ellenőrzési-értékelési rend megvalósítására.
(3) Figyelembe véve a képzés és tudományművelés tartalmi sajátosságait, az intézményi szervezeti egységeket az átjárhatóság biztosítása érdekében a magyar, valamint a nemzetközi felsőoktatás szabályai és gyakorlata szerint kell kialakítani.
(4) * A felsőoktatási intézmény szervezetéről és működéséről a Szenátus szabályzatot alkot az Nftv., az MRE Alkotmánytörvénye és jelen egyházi törvény vonatkozó előírásai szerint. A szervezeti és működési szabályzatot jóváhagyásra meg kell küldeni a fenntartó elnökségének.
(5) Az egyházi felsőoktatási intézmény szervezeti és működési szabályzatában határozza meg a működésére és szervezetére vonatkozó azon rendelkezéseket, melyeket állami jogszabály vagy egyházi törvény, különösen is jelen egyházi törvény nem zár ki, vagy amelyről jogszabály felhatalmazása alapján más szabályzatban nem kell rendelkezni.
(6) Az intézmény szervezeti és működési szabályzatának (a továbbiakban: SzMSz) részei: a szervezeti és működési rend, a foglalkoztatási követelményrendszer és a hallgatói követelményrendszer. Az intézmény az SzMSz egyes fejezeteit önálló szabályzatban, az SzMSz szerves részét képező mellékleteként is rögzítheti.
(7) * A hallgató a beiratkozás alkalmával nyilatkozatot tesz, amelynek szövegét a fenntartó elnökségével egyetértésben az intézmények határozzák meg és az SzMSz-ben rögzítik.
(8) A református felsőoktatási intézmények szervezeti és működési szabályzatuk, valamint annak kötelező mellékleteként jelen egyházi törvényben megnevezett szabályzataikon kívül – az Nftv., jelen egyházi törvény és egyéb jogszabályok vonatkozó rendelkezéseit figyelembe véve – más, a működéshez szükséges szabályzatokat is alkothatnak.
7. § (1) A református felsőoktatási intézmények a Magyarországi Református Egyházban és a magyar társadalomban betöltött szerepüknek megfelelően, keresztyén elkötelezettségük és református hitvallásosságuk megőrzése és biztosítása, az intézmény hagyományainak és jó hírnevének, szakmai és intézményi integritásának megőrzése, ápolása, valamint a minél magasabb szintű és harmonikus munkavégzés érdekében – jelen egyházi törvényen és egyéb jogszabályi előírásokon túl – intézményi Etikai kódexben határozzák meg az egyetemi polgárokkal szemben elvárható magasabb szintű egyházi és társadalmi elvárásokat, erkölcsi normákat, etikai követelményeket.
(2) * Az intézményi etikai kódexet az intézmény Szenátusa fogadja el és a fenntartó elnöksége hagyja jóvá.
(3) Az etikai kódexben foglaltak megsértésének kivizsgálása, illetve az etikai szempontból vitás helyzetek megítélése az intézményi etikai bizottság feladata. Az etikai bizottság összetételével, működésével, az általa hozott lehetséges döntésekkel és azok jogkövetkezményeivel, valamint a jogorvoslattal kapcsolatos kérdéseket az intézményi etikai kódex rögzíti.
8. § (1) * A nem hitéleti képzést is folytató református felsőoktatási intézményekben egyetemi lelkészséget kell működtetni. A nem református fenntartású felsőoktatási intézményekben létrehozott egyetemi lelkészség működtetésében a református egyház részt vehet.
(2) Az egyetemi lelkészség az intézmény hallgatóinak a képzés helyszínén való tartózkodásuk idejére ifjúsági gyülekezeti közösséget biztosít, igyekezve a számukra olyan lelki otthont teremteni, ahol a hitéleti rendezvények, a közös szolgálat és a kulturált szórakozás lehetőségei révén Krisztussal és egymással közösségüket és hitüket megélhetik, illetve a keresztyén hitet és életvitelt kortárs fiatalok között megismerhetik. Az egyetemi lelkészség mindezen túl hitéleti és lelkigondozói alkalmakat kínál az intézmény valamennyi alkalmazottja számára.
(3) * Az egyetemi lelkészt a rektor és a Szenátus véleményét kikérve a fenntartó (az MRE esetén a Zsinat lelkészi elnöke, egyházkerület esetén az egyházkerület püspöke), nem református fenntartású felsőoktatási intézményekben létrehozott egyetemi lelkészség esetén a területileg illetékes egyházkerület püspöke rendeli ki, illetve kirendelését ő vonja vissza.
(4) Az egyetemi lelkész kirendelésének időtartamát, valamint az egyetemi lelkész feladatkörét és a foglalkoztatásával kapcsolatos munkáltatói jogköröket az intézmények SzMSz-ükben rögzítik.
9. § (1) A református felsőoktatási intézményekben a szorgalmi időszakokra és a vizsgaidőszakokra eső nemzeti és az egyházi ünnepeket méltóképpen meg kell tartani. Az ünnepségek megszervezésében illetékes testülete(ke)t, hivatal(oka)t vagy személy(eke)t az intézményi SzMSz-ben kell nevesíteni.
(2) A megtartandó egyházi ünnepek:
a) Karácsony,
b) Virágvasárnap, Nagypéntek, Húsvét (ünneplésük összevonható),
c) Mennybemenetel Ünnepe, Pünkösd (ünneplésük összevonható),
d) Reformáció Ünnepe.
(3) * A fenntartói működési és fejlesztési támogatás egy hallgatóra eső összegéről a Zsinati Tanács évente dönt. A Zsinati Tanács a fenntartó elnöksége kérelmére kiegészítő támogatást is megállapíthat.
(4) Az egyházi felsőoktatási intézmények képzéseiket hétfőtől szombatig szervezik. Intézményi rendezvények (évnyitók, évzárók stb.), valamint az egyházi alkalmazott képzésekhez kapcsolódó tanulmányi kötelezettségek vasárnap és egyéb munkaszüneti napokon is szervezhetők.
(5) * A felsőoktatási intézmények éves költségvetését és zárszámadását a fenntartó (MRE esetén a Zsinat, egyházkerület esetén a közgyűlés) által meghatározott keretek között az intézmény Szenátusa fogadja el. A költségvetést és a zárszámadást a fenntartó (MRE esetén a Zsinat, egyházkerület esetén a közgyűlés) hagyja jóvá.
(6) * A református felsőoktatási intézményekben a fenntartó elnöksége döntése alapján gazdasági tanács hozható létre, a vonatkozó állami jogszabályok rendelkezéseinek keretein belül, az intézmény szervezeti és működési szabályzatában meghatározott módon.
10. § (1) A felsőoktatási intézmények működésük és fejlesztésük költségeit az állami, fenntartói és közegyházi támogatásokból, valamint saját bevételeikből fedezik.
(2) A gazdálkodás főbb forrásai:
a) állami támogatás,
b) fenntartói támogatás,
c) zsinati támogatás,
d) pályázatból érkező bevételek,
e) hallgatói térítések és díjak,
f) az alaptevékenység bevételei,
g) vállalkozási tevékenység bevételei,
h) saját vagyonból és szolgáltatásokból származó jövedelem,
i) gyülekezeti és alapítványi támogatás,
j) adományok és egyéb bevételek.
(3) A fenntartói működési és fejlesztési támogatás egy hallgatóra eső összegéről a Zsinati Tanács évente dönt. A Zsinati Tanács a fenntartó kérelmére kiegészítő támogatást is megállapíthat.
(4) Az intézmények a gazdasági szféra szereplőitől támogatást, illetve adományt az intézményi SzMSz-ükben rögzített szabályok szerint fogadhatnak el.
(5) * A felsőoktatási intézmények éves költségvetését és zárszámadását a fenntartó (MRE esetén a Zsinat Elnökségi Tanácsa, egyházkerület esetén az elnökség) által meghatározott keretek között az intézmény Szenátusa fogadja el. A költségvetést és a zárszámadást a fenntartó (MRE esetén a Zsinat, egyházkerület esetén a közgyűlés) hagyja jóvá.
(6) A református felsőoktatási intézményekben a fenntartó döntése alapján gazdasági tanács hozható létre, a vonatkozó állami jogszabályok rendelkezéseinek keretein belül, az intézmény szervezeti és működési szabályzatában meghatározott módon.
11. § (1) * Ingatlan szerzéséhez, megterheléséhez vagy elidegenítéséhez a fenntartó (MRE esetén a Zsinat Elnöksége, egyházkerület esetén a közgyűlés) hozzájárulása szükséges.
(2) * Az intézmény keretein belül gazdálkodó szervezet alapítása, gazdálkodó szervezetben részesedés szerzése, gazdálkodó szervezettel való együttműködés a fenntartó (MRE esetén a Zsinat Elnöksége, egyházkerület esetén a közgyűlés) hozzájárulásával történhet.
(3) * A fenntartó által a felsőoktatási intézmény rendelkezésére bocsátott vagyon kezelésének és használatának szabályait a felsőoktatási intézmény és a fenntartó elnöksége megállapodásban vagy az intézményi SzMSz-ben rögzíti.
(4) * A felsőoktatási intézmények – fenntartójuk elnökségének jóváhagyásával – költségvetésük terhére középtávú (legfeljebb tíz évre) kötelezettséget vállalhatnak felhasználói célra. Az ebből származó éves fizetési kötelezettség összege nem haladhatja meg az éves költségvetésük dologi és felhasználói célú előirányzatának 5%-át.
(5) Felhasználói célra hitelfelvétel történhet
a) pályázati önrész biztosításához,
b) pályázati átfinanszírozásból adódó likviditási zavar kezeléséhez,
c) intézményfejlesztési tervben meghatározott fejlesztési feladatokhoz.
(6) A felvett hitelkeret illetve a törlesztés összegét az intézményi költségvetésben kell rögzíteni.
12. § (1) Az irányításból eredő jogokat és kötelezettségeket az Nftv. és jelen egyházi törvény tartalmazza.
(2) A református felsőoktatási politikát és annak végrehajtását a Zsinat határozza meg.
(3) * A fenntartó (az MRE esetén a Zsinat, egyházkerület esetén a közgyűlés) az éves költségvetési keretek meghatározásával biztosítja a felsőoktatási intézmény autonóm működésének tárgyi, pénzügyi, személyi feltételeit.
(4) * A felsőoktatási intézmények ellenőrzését a fenntartó látja el a jelen törvényben meghatározott módon. A fenntartói irányításból adódó kötelezettségek teljesülését az illetékes miniszter az ágazati irányítás keretében, az Nftv.-ben meghatározott terjedelemben ellenőrzi.
(5) Az illetékes miniszter törvényességi ellenőrzési joga nem érinti az egyházi jogszabályok alapján gyakorolt ellenőrzési kötelezettséget és felügyeleti jogosítványokat.
(6) Az intézmények törvényes és biztonságos működése érdekében a fenntartó ellenőrzi a működés és a döntéshozatal jogszerűségét.
(7) Az intézmény szakmai tevékenységét a fenntartó ellenőrzi, beleértve a nem hitéleti szakokon folytatott képzés tekintetében is a református szellemiség érvényesülését.
(8) * Egyes fenntartói feladatok ellátására a fenntartó elnöksége fenntartói testületet vagy igazgatótanácsot (a továbbiakban: fenntartói testület) hoz létre, meghatározza feladat- és hatáskörét, melyben ellenőrző, javaslattevő, az elnökség által saját hatásköreiből átruházott hatáskörök tekintetében döntési, valamint a közgyűlés döntését előkészítő feladatokat határoz meg. A fenntartó elnöksége kinevezi a fenntartói testület legalább három, legfeljebb hét tagját, tagjai közül elnökét. A fenntartói testület elnökének és tagjainak megbízatása a kinevező elnökség által meghatározott időre, legfeljebb a kinevező elnökség megbízatásának lejártakor megkezdett tanév végéig tart. A fenntartói testület működésével összefüggő költségeket a felsőoktatási intézmény költségvetésében kell biztosítani.
(9) * A felsőoktatási intézmény gazdálkodását a fenntartói testület és a fenntartó számvizsgáló bizottsága az MRE gazdálkodásáról szóló törvényben meghatározott módon ellenőrzi.
(10) * A fenntartói jogokat – a jelen törvényben meghatározott kivételekkel – a fenntartó elnöksége gyakorolja.
(11) * A felsőoktatási intézmény alapító okiratát az MRE esetén a Zsinat, egyházkerület esetén a közgyűlés adja ki.
13. § (1) Református felsőoktatási intézmények vezető testülete a Szenátus. A Szenátus elnöke a rektor.
(2) A Szenátus tagjai – a rektor, a rektorhelyettesek, valamint az intézményi SzMSz-ben rögzített egyéb magasabb vezető és vezető tisztség(ek) kivételével – választás útján nyerik el megbízatásukat.
(3) A Szenátus összetételével, megválasztásával és működésével kapcsolatos minden további kérdést a felsőoktatási intézmény SzMSz-ében kell meghatározni, a következők figyelembevételével:
a) a Szenátus létszáma nem lehet kevesebb kilenc főnél,
b) a hallgatói önkormányzat és a doktorandusz önkormányzat legalább egy-egy fő képviselőt jogosult delegálni.
14. § * (1) Református felsőoktatási intézményekben a rektori megbízás mellett az intézményi SZMSZ-ben meghatározott magasabb vezetői és vezetői megbízások adhatók. A rektori magasabb vezetői pályázatot a fenntartó elnöksége írja ki. Az MRE esetén a Zsinat, egyházkerület esetén a közgyűlés kezdeményezi a rektor megbízását és felmentését a köztársasági elnöknél, vagy a miniszterelnöknél. A rektor felett a munkáltatói jogokat a fenntartó elnöksége gyakorolja.
(2) A magasabb vezetői és vezetői megbízatás a hetvenedik életév betöltéséig szólhat.
(3) Ha azt az (1) bekezdésben meghatározott fenntartó elnöksége kezdeményezte vagy a szenátus kétharmadának (2/3) igenlő szavazatával támogatta, a vezetői és magasabb vezetői megbízás a hetvenedik életév betöltése előtt akkor is teljes időtartamra kiadható, ha a vezetői megbízatás SZMSZ-ben rögzített hossza a hetvenedik életév betöltése utánra nyúlik. Az így kiadott vezetői megbízatás nem meghosszabbítható.
15. § (1) A Hallgatói Önkormányzat az intézmény önkormányzatának részeként működik. A Hallgatói Önkormányzat – a református kollégiumok történelmi hagyományainak megfelelően – a közösségi szolgálat végzésére és a hallgatói érdekek képviseletére hivatott.
(2) A Hallgatói Önkormányzatnak tagja az intézmény minden osztatlan képzésre, alapképzésre, mesterképzésre vagy felsőoktatási/felsőfokú szakképzésre beiratkozott hallgatója, függetlenül attól, hogy tanulmányait milyen oktatási formában végzi.
(3) A Hallgatói Önkormányzat elnöksége a Hallgatói Önkormányzatnak a hallgatók által demokratikusan választott, politikai pártoktól, szervezetektől független, szélsőséges eszméktől mentes vezető testülete, amely szervezeti és működési szabályzatának keretei között a testvéri közösség szellemében ellátja az intézmény nem doktorandusz hallgatóinak érdekvédelmét és érdekképviseletét.
(4) A Hallgatói Önkormányzat szervezeti felépítését, működési rendjét, ülésezésének, a Hallgatói Önkormányzat elnöksége megválasztásának szabályait a Hallgatói Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzata tartalmazza.
(5) Szervezeti és működési szabályzatát a Hallgatói Önkormányzat az intézményi SzMSz alapján és keretei között maga alkotja meg, és azt az Nftv. rendelkezéseinek megfelelően a Szenátus hagyja jóvá.
(6) Az Nftv-ben meghatározottakon túl a hallgatói önkormányzat jogait az intézményi SzMSz rögzíti.
16. § (1) A doktori (PhD) képzésben részt vevő hallgatók (a továbbiakban: doktorandusz) hallgatói érdekeinek képviseletét, valamint intézményi képviseletét az intézmény önkormányzatának részeként működő Doktorandusz Önkormányzat látja el.
(2) A Doktorandusz Önkormányzat szervezeti felépítését, működési rendjét, ülésezésének, a Doktorandusz Önkormányzat elnöksége megválasztásának szabályait a Doktorandusz Önkormányzat Alapszabálya tartalmazza.
17. § (1) Hitéleti szakok azok a csak egyházi felsőoktatási intézmények által meghirdethető, felsőfokú végzettségi szintet biztosító képzések, melyek képzési tartalmában a felsőoktatási intézmények hitéleti tartalmakat közvetítenek, az adott képzések oktatóival, hallgatóival, illetve az adott képzésre jelentkezőkkel szemben pedig az egyenlő bánásmód és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény és az Nftv. kínálta felhatalmazással élve a vallási meggyőződés és az egyháztagság terén a felsőoktatási intézmény szervezeti jellegét alapvetően meghatározó szellemiségből közvetlenül adódó, az adott oktatási tevékenység tartalma vagy természete miatt indokolt, arányos és valós követelményen alapuló kötelezettségeket ír elő.
(2) * Református felsőoktatási intézményben hitéleti szakra csak keresztyén elkötelezettségű, keresztyén egyháztagot vagy a református hitelveket valló, református egyháztagot lehet felvenni, az adott szak Zsinat által elfogadott kötelező tartalmi elemeit tartalmazó református képzési és kimeneti követelményeiben (a továbbiakban: KKK) rögzítettek szerint.
(3) * Egyházi alkalmazott képzés olyan református felsőoktatási intézményben meghirdetett hitéleti szak, amely az MRE keretében református hitéleti tartalom és meggyőződés közvetítésére irányuló (lelkészi, hittanoktatói, vallástanári, kántor stb.) munkakör betöltéséhez szükséges szakképzettséget eredményez, amely szak vonatkozásában ennek megfelelően a Zsinat az általa elfogadott kötelező tartalmi elemeit tartalmazó református KKK-ban református konfirmációt és református egyháztagságot, illetve a református konfirmáció óta eltelt meghatározott időt és református egyháztagságot ír elő.
(4) * Egyházi alkalmazott képzésre a fenntartó elnökségének eseti döntése alapján más keresztyén felekezetben, de különösen is az Európai Protestáns Egyházak Közösségének (GEKE) tagegyházai egyikében egyháztagsággal rendelkező jelentkező is felvehető, amennyiben a jelentkező
a) felvételét egyházának vezetője írásbeli ajánlásban támogatja,
b) a hitéleti szakos hallgatók kötelességeit vállalja és megtartja,
c) felvétele esetén vele szemben a felsőoktatási intézmény a minősítő vizsga érdemi lefolytatását a hallgató egyházi feletteseinek bevonásával biztosítani tudja.
(5) Egyházi alkalmazott hitéleti szakok:
a) református teológia szak – lelkész szakirány mesterképzési szak (egységes, osztatlan képzés),
b) református hittanár – nevelőtanár tanári mesterképzési szak (egységes, osztatlan képzés),
c) református vallástanár egyetemi képzés (kifutó képzés),
d) református hittanár – nevelő mesterképzési szak (kifutó képzés),
e) katekéta – lelkipásztori munkatárs alapképzési szak,
f) óvodai hittanoktató alapképzési szak,
g) református hittanoktató alapképzési szak,
h) református kántor alapképzési szak.
(6) Hitéleti (nem egyházi alkalmazott) szakok:
a) református teológia egységes, osztatlan mesterképzési szak (lelkész szakirány nélkül),
b) pasztorális tanácsadás és szervezetfejlesztés mesterképzési szak,
c) diakónia alapképzési szak,
d) * egyházi közösségszervező alap- és mesterképzési szak.
18. § (1) * Szakalapítási eljárást egyházi felsőoktatási intézmény önállóan, vagy szakalapításra létrejött konzorcium társult tagjaként, a fenntartó elnökségének jóváhagyásával kezdeményezhet.
(2) Nem hitéleti szakok alapítása és indítása a vonatkozó állami rendelkezések szabályai szerint történik.
(3) Hitéleti osztatlan, alap- (BA) és mesterképzés (MA), valamint hitéleti felsőoktatási szakképzés esetében a szak képzési és kimeneti követelményeit, egyházi kezdeményezésre, az arra illetékes állami szerv fogadja el és veszi nyilvántartásba.
(4) * Az államilag elfogadott és nyilvántartásba vett hitéleti KKK alapján az Nftv. rendelkezéseihez, valamint a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság (továbbiakban: MAB) formai feltételrendszeréhez igazodva a Felsőoktatási Tanácsadó Testület javaslata alapján az illetékes zsinati bizottság javaslatot terjeszt a Zsinat elé az adott képzéshez tartozó KKK kötelező tartalmi elemeire, amelyben részletezi a képzési program fontosabb formai és tartalmi elemeit, rögzítve különösen is:
a) a szak KKK szerinti megnevezését, valamint, amennyiben van ilyen, sajátos felekezeti megnevezését,
b) a szakon szerezhető végzettségi szintet,
c) a felvehető szakirány(ok) KKK szerinti megnevezését, valamint, amennyiben van ilyen, sajátos felekezeti megnevezését,
d) a szakképzettség KKK szerinti megnevezését, valamint, amennyiben van ilyen, a szakképzettség oklevélben nevesített, sajátos felekezeti megnevezését,
e) a képzési területet,
f) a szak hitéleti vagy egyházi alkalmazott jellegét,
g) a belépés előtanulmányi és felekezeti kritériumait,
h) a képzési időt (félévekben) és a fokozat megszerzéséhez összegyűjtendő minimális kreditek számát,
i) a szak, valamint, ha van felvehető szakirány, a szakirány(ok) célját,
j) az elsajátítandó kompetenciákat,
k) a képzés struktúráját, kreditsávokban megadva, a következő minimális bontásban: alapozó ismeretek, szakmai törzsanyag, differenciált szakmai ismeretek, szabadon választható tanegységek, kötelezően választható tanegységek (ha van), szakdolgozat,
l) a teljesítendő szigorlatok nevesítését,
m) a záróvizsga rövid leírását,
n) az oklevél minősítésének rendjét,
o) a diploma kiadásának feltételéül megszabott nyelvi követelményeket.
(5) * A Zsinat a (4) bekezdés szerint elkészített javaslat alapján meghatározza a református felsőoktatás hitéleti képzési szakjainak kötelező tartalmi elemeit, amelyek alapján az egyes hitéleti képzést biztosító felsőoktatási intézmények elkészítik az intézményükre vonatkozó KKK-t és annak módosításait, azokat jóváhagyásra a fenntartó elnöksége elé terjesztik. A fenntartó elnöksége a jóváhagyott KKK-t, illetve módosításának nyilvántartásba vételét az illetékes állami szervnél kezdeményezi.
(6) * A (4)–(5) bekezdés alapján elfogadott hitéleti KKK alapján osztatlan képzés, alap- és mesterképzés indításához és megszüntetéséhez a fenntartó elnökségének jóváhagyása szükséges. A részletes oktatási és tanulmányi követelményeknek (tanterv), továbbá a képzés részletes szabályainak kidolgozása, valamint a szakindítási eljárás lefolytatása a felsőoktatási intézmény feladata.
(7) A református felsőoktatási intézményeknek törekedniük kell arra, hogy valamennyi szakjuk, de különösen is a hitéleti szakjaik esetében a hallgatók számára az átjárhatóságot az ajánlott mintatantervek, valamint a tanulmányi és vizsgakövetelmények területén a lehető legnagyobb mértékben biztosítsák.
19. § (1) * Református felsőoktatási intézmény szervezett doktori képzést akkor indíthat, és akkor jogosult a doktori képzés sikeres teljesítésekor vagy egyéni felkészülés alapján doktori fokozat odaítélésére, ha a vonatkozó állami előírásoknak megfelel, továbbá az indítás tényét a fenntartó elnöksége az illetékes hatóságnak bejelentette.
(2) A szervezett doktori képzés oktatási és kutatási kerete az akkreditált doktori iskola és a doktori iskolán belül működő doktori program.
(3) Amennyiben bármely doktorjelölt fokozatszerzési eljárása – a doktori értekezés ismételt elutasítása, a javító doktori szigorlat sikertelensége vagy a doktori értekezés ismételt, második nyilvános megvédésének sikertelensége miatt – az adott intézményben véglegesen és sikertelenül lezárult, a doktori tanács elnöke az elutasító határozatról tájékoztatja a magyar protestáns egyetemi rangú felsőoktatási intézményeket.
(4) A doktori tanács elnöke az MRE Zsinatának elnökségét és az MRE Doktorok Kollégiumát a vonatkozó határozat keltétől számított egy hónapon belül írásban tájékoztatja:
a) az új teológiai doktorok avatásáról,
b) doktori oklevél honosításáról,
c) doktori oklevél és cím megvonásáról.
20. § (1) A felsőoktatási intézmény azon a tudományterületen, tudományágban, illetve művészeti ágban jogosult habilitációs eljárás lefolytatására, amelyben doktori képzést folytat.
(2) A sikeres habilitációs eljárásról, valamint a habilitációs oklevél és cím megvonásáról az intézmény habilitációs tanácsának elnöke a vonatkozó határozat keltétől számított egy hónapon belül értesíti az MRE Zsinatának Elnökségét és valamennyi magyar protestáns egyetemet, főiskolát, illetve a visszavonás tényének közzétételét az MRE hivatalos lapjánál kezdeményezi.
21. § (1) A doktori képzés, a doktori fokozatszerzési eljárási cselekmények szervezésének, irányításának, a doktori fokozat és a díszdoktori cím odaítélésének szabályairól az intézmény doktori szabályzatot, a habilitációs eljárás lefolytatásáról és a habilitált doktori cím odaítélésének rendjéről habilitációs szabályzatot készít és fogad el.
(2) A doktori és a habilitációs szabályzat összevonható, amennyiben a habilitációs tanács feladatait a doktori tanács látja el.
(3) * A doktori és a habilitációs szabályzatot a felsőoktatási intézmény Szenátusa fogadja el, és azt a fenntartó elnöksége hagyja jóvá.
22. § (1) A külföldi felsőoktatási intézményekben szerzett oklevelek magyarországi elismerése a vonatkozó állami törvények és jogszabályok alapján történik.
(2) A felsőfokú oklevelek által tanúsított végzettségi szint és az általuk tanúsított, nem hitéleti képzések szakképzettségének elismerése az Oktatási Hivatal Magyar Ekvivalencia és Információs Központjának (a továbbiakban: MEIK) a feladata.
(3) Hitéleti szakképzettség elismeréséért azt követően lehet református felsőoktatási intézményhez fordulni, miután – a jelentkező kérelmére – a MEIK megállapította az oklevél által tanúsított végzettségi szintet.
(4) Hitéleti szakképzettség elismerésében annak az egyházkerületnek a felsőoktatási intézménye az illetékes, amelynek területén a kérelmező állandó lakcímmel, illetve, egyházi alkalmazott képzés esetében, amelynek gyülekezetében a kérelmező teljes jogú egyháztagsággal rendelkezik.
(5) Az intézmény olyan, külföldi oklevél által tanúsított hitéleti szakképzettséget ismerhet el, amely esetében a megfelelő magyar oklevél kiállítására jogosult.
(6) Az elismerés feltétele az, hogy az adott oklevél megszerzésének követelményei megegyezzenek, vagy kiegészítő feltételek előírásával megfeleltethetőek legyenek az intézmény valamelyik hitéleti szakán, illetve szakirányán a felsőfokú oklevél megszerzésének KKK-ban rögzített követelményeivel.
(7) Lelkész szakirány esetében az intézmény a kötelező segédlelkészi év („hatodév”) tanulmányi követelményei teljesítésének a legalább huszonnégy hónapnyi időtartamú gyülekezeti lelkészi szolgálat keretében nem formális, informális tanulás során megszerzett tudást és munkatapasztalatot elismerheti.
(8) Felsőfokú szakképzettség elismerését írásban a Szenátustól, több karú intézmény esetében az adott hitéleti képzésért felelős kar kari tanácsától (a továbbiakban: döntéshozó testület) kell kérni. A kérelmet a döntéshozó testület a tanulmányi ügyekben illetékes állandó bizottságának (a továbbiakban: tanulmányi bizottság) állásfoglalását kikérve bírálja el.
(9) Amennyiben a döntéshozó testület a szakképzettség elismerését kiegészítő feltételek teljesítéséhez (pl. tantárgyi különbözeti vizsgák letételéhez, szigorlatok pótlásához, a segédlelkészi év vagy más összefüggő szakmai gyakorlat előzetes teljesítéséhez) köti, a kiegészítő feltételek teljesítése után hoz döntést a szakképzettség elismeréséről.
(10) A felsőfokú szakképzettség elismeréséről az intézmény igazolást állít ki.
(11) A református teológus-lelkész szakképzettség elismeréséről kiállított igazolásban rögzíteni kell, hogy a kiadott igazolás az Egységes Lelkészképesítő Bizottság vonatkozó határozata nélkül nem jogosít fel a Magyarországi Református Egyház keretében lelkészi szolgálat teljesítésére.
23. § (1) A református felsőoktatási intézmények alkalmazottai azok, akik egyházi szolgálati jogviszonyban, munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban látják el az intézményben oktatási, kutatási, igazgatási, szervezési, gazdálkodási, műszaki és üzemeltetési feladatait (továbbiakban: alkalmazottak).
(2) Az intézményben az alkalmazás feltétele valamennyi munkakörben, hogy az alkalmazott:
a) rendelkezzék az előírt iskolai végzettséggel, szakképzettséggel,
b) tartsa tiszteletben az intézmény református értékrendjét és szellemiségét,
c) büntetlen előéletű és cselekvőképes legyen.
(3) A református felsőoktatási intézmények alkalmazottai vonatkozásában a felmondási idő, a végkielégítés, a nyugdíjkorhatár, a nyugdíjkorhatár betöltése utáni továbbfoglalkoztatás, a munkabér, a munkaidő és a pihenőidő, a pótszabadság kérdéséről az intézmények az érvényes állami jogszabályokban és az MRE lelkészek szolgálatáról és jogállásáról szóló 2013. évi I. törvényében rögzítettek szerint SzMSz-ükben vagy az intézményi SzMSz mellékletét képező Foglalkoztatási Követelményrendszerben rendelkeznek.
(4) A munkáltatói jogok gyakorlására vonatkozó szabályokat a református felsőoktatási intézmények az Nftv. előírásai és felhatalmazásai alapján SzMSz-ükben rögzítik.
(5) Az egyházi szolgálati jogviszonyban alkalmazottak esetében, munkakörtől függetlenül, a szociális és időskori ellátás, betegellátás, segélyek, támogatások, valamint a gyermeknevelési szociális ellátás vonatkozásában az MRE lelkészek szolgálatáról és jogállásáról szóló 2013. évi I. törvényét kell alkalmazni.
(6) Az intézmények minden alkalmazottjának kötelessége, hogy:
a) a munkaköri leírásában meghatározottak szerint ellássa feladatait,
b) megtartsa az intézmény szabályzataiban foglaltakat,
c) különösen is az intézményi etikai kódex vonatkozó előírásait,
d) tartózkodjon az intézmény és a MRE jó hírnevét sértő magatartástól, nyilatkozatoktól és életviteltől.
(7) Valamennyi alkalmazott munkaszerződésében rögzíteni kell, hogy a 23. § (6) bekezdés d) pontjában rögzített előírások megszegése azonnali hatályú felmondási, a 23. § (6) bekezdés c) pontjában rögzített előírások megszegése felmondási, illetve azonnali hatályú felmondási ok lehet.
(8) Az alkalmazás során az esélyegyenlőség biztosításával kapcsolatos előírásokat az intézmények SzMSz-ükben rögzítik, figyelemmel az intézmény felekezeti jellegére és az egyenlő bánásmód és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény rendelkezéseire.
24. § (1) Református felsőoktatási intézmény oktatója az lehet, aki a jelen egyházi törvény 23. § (2) bekezdésében rögzített általános követelményein túl:
a) mesterfokozattal (egyetemi vagy MA oklevéllel) rendelkezik,
b) az intézmény SzMSz-ében rögzített oktatói, tudományos kutatói és művészi követelményeknek – beosztásához mérten – megfelel.
(2) Oktatói munkakörben elsősorban olyan református egyháztagot vagy az Európai Protestáns Egyházak Közösségének (GEKE) tagegyházai egyikében egyháztagsággal rendelkező személyt kell alkalmazni, aki életével és munkájával vállalja az intézmény céljait. Ilyen pályázó hiányában alkalmazható a követelményeknek megfelelő más személy is, amennyiben előzetes nyilatkozatával írásban vállalja, hogy tiszteletben tartja az intézmény szellemiségét és értékrendjét.
(3) Hitéleti képzések szakmai törzsanyagáért felelős karok és tanszékek teljes munkaidőben foglalkoztatott oktatója elsősorban olyan szakirányú oklevéllel rendelkező református egyháztag lehet, aki törekszik az intézmény református szellemiségének erősítésére, a keresztyén életszemlélet és a református tanítás átélésére és megvalósítására, a hallgatókkal való megismertetésére és megszerettetésére egész oktatói tevékenységében, különösen pedig a nevelésben.
(4) Az egyes oktatói munkakörökben történő alkalmazás feltételeiről és időtartamáról, különösen is a kinevezés határozatlan vagy határozott időtartamáról, a pályáztatás szükségességéről és a megbízatás meghosszabbításának rendjéről az intézményi SzMSz-ek rendelkeznek.
(5) Az egyetemi tanári kinevezéshez szükséges a habilitáció megléte. Az egyetemi docens, főiskolai tanár és főiskolai docens, valamint egyetemen az adjunktus kinevezéséhez doktori (PhD vagy DLA) fokozat megléte szükséges.
(6) Az intézmények SzMSz-ükben határozzák meg az oktatókkal szemben támasztott további alkalmassági, előmeneteli és teljesítménykövetelményeket, valamint azokat a jogkövetkezményeket, amelyeket akkor kell alkalmazni, ha a követelményrendszerben foglaltakat az oktató nem teljesíti.
(7) Megbízási jogviszony keretében az oktatásban részt vehetnek az intézmény tudományos kutatói és doktoranduszai, hazai és külföldi vendégoktatók, illetve egyéb olyan oktatók és tanárok, akik az oktatói munka általános követelményeinek és az adott oktatói feladat szakmai követelményeinek megfelelnek.
(8) A nem hitéleti karon vagy nem hitéleti képzéssel összefüggésben alkalmazott oktató – függetlenül attól, hogy hány felsőoktatási intézményben lát el oktatói feladatot – írásban nyilatkozik arról, hogy ő az intézmény működési feltételei meglétének mérlegelése során, illetve a felsőoktatási intézmény támogatásának megállapításánál mely felsőoktatási intézményben vehető figyelembe. Amennyiben az oktató az írásban adott nyilatkozata alapján az intézmény működési feltételei meglétének mérlegelése során, illetve a felsőoktatási intézmény támogatásának megállapításánál nem vehető figyelembe, a munkáltató az Nftv-ben foglaltaknak megfelelően az oktatói munkakörben történő foglalkoztatását megszüntetheti.
(9) Az intézmények SzMSz-ükben rögzítik, hogy a 24. § (8) bekezdésben foglaltakat a hitéleti karo(ko)n vagy hitéleti képzéssel összefüggésben alkalmazott oktatók vonatkozásában alkalmazzák-e.
25. § (1) * A felvételi eljárások rendjének szabályozására az intézmények, intézményi SzMSz-ük részeként, hallgatói felvételi szabályzatot készítenek, melyet a Szenátus fogad el és a fenntartó elnöksége hagy jóvá.
(2) Nem hitéleti szakok vonatkozásában a felvételi eljárás rendjét a vonatkozó állami rendelkezések alapján kell meghatározni.
(3) Hitéleti szakok vonatkozásában a felvételi eljárás rendjét jelen egyházi törvény rendelkezései alapján kell meghatározni.
(4) Az MRE Zsinata minden évben közös tájékoztató füzetet ad ki, feltüntetve benne valamennyi református felsőoktatási intézmény képzéseit, különösen is hitéleti szakjait.
(5) A felvételi eljáráshoz és a pótfelvételi eljáráshoz kapcsolódóan az intézmény felvételi szabályzata a jelentkezőnek intézményi eljárási díj, külön eljárási díj megfizetését írhatja elő.
26. § (1) A hitéleti alapképzési és osztatlan mesterképzési szakokra jelentkezőknek az alábbi okmányokat kell a kitöltött jelentkezési laphoz csatolni:
a) egyháztagságának igazolását,
b) saját kézzel írt önéletrajzot (1,5 – 2 oldal),
c) az érettségi bizonyítvány másolatát,
d) nem a felvételi eljárás évében érettségizett jelentkezőknek három hónapnál nem régebbi hatósági erkölcsi bizonyítványt,
e) a középiskolai bizonyítvány másolatát,
f) amennyiben az intézmény felvételi eljárási díjat számol fel, a felvételi eljárási díj befizetését igazoló csekk másolatát,
g) a többletpontok beszámítására való jogosultságot igazoló dokumentumok másolatát,
h) a korábban megszerzett diploma másolatát.
(2) Az egyházi alkalmazott képzésre jelentkezőknek az (1) bekezdésben rögzítetteken túl az alábbi okmányokat kell a kitöltött jelentkezési laphoz csatolni:
a) református konfirmációról szóló igazolást,
b) a lakóhely szerint illetékes református lelkész ajánlólevelét, az illetékes lelkész családi érintettsége esetén a lakóhely szerint illetékes esperes ajánlólevelét,
c) református gimnáziumok diákjai esetében – a lelkészi ajánláson túl – a vallástanár ajánló levelét.
(3) A teológia szak – lelkész szakirányra jelentkezők esetében a jelentkezési határidőnél legalább két évvel korábbi református konfirmáció és református egyháztagság igazolása, valamint három hónapnál nem régebbi erkölcsi bizonyítvány benyújtása is szükséges. Ezen a szakirányon más egyházkerületből érkező jelentkező esetén a jelentkező gyülekezete szerint területileg illetékes egyházkerület püspökének írásbeli hozzájárulását is csatolni kell a jelentkezési laphoz.
(4) * Más felekezethez tartozó egyháztagot hitéleti egyházi alkalmazott képzésre – jelen egyházi törvény 17. § (4) bekezdésében rögzítettek szerint – a fenntartó elnökségének eseti hozzájárulásával lehet felvenni.
(5) A hitéleti alapképzési és az osztatlan mesterképzési szakok felvételi eljárásának részei:
a) Pályaalkalmassági vizsga: célja a jelentkezők általános felkészültségéről, tájékozottságáról, pályaalkalmasságáról, egyházi kötődéséről, a református hitelvek és a választott hivatás iránti elkötelezettségéről, valamint, a szak jellegének függvényében, énektudásáról és/vagy zenei felkészültségéről való meggyőződés. A pályaalkalmassági vizsgára felvételi pont nem adható.
b) Felvételi pontok kiszámítása: célja a pályaalkalmassági vizsgán megfelelt jelöltek szakmai felkészültségének minősítése, rangsor felállítása.
(6) * Hitéleti alapképzésre, osztatlan képzésre történő jelentkezés esetében a felvételről a felsőoktatási intézmény a jelentkezők teljesítménye, az adott intézményre megállapított maximális hallgatói létszám szakos hallgatói kapacitása, valamint a jelentkezési sorrend figyelembevételével dönt.
(7) A teológia szak, valamint a teológia szak – lelkész szakirány esetében a diszlexia és a diszgráfia, valamint a súlyos mentális vagy pszichés zavar a pályaalkalmasság vonatkozásában kizáró oknak minősül.
(8) A református hittanoktató alapszak és a katekéta – lelkipásztori munkatárs alapszak katekéta szakiránya vonatkozásában az intézmény a hallgatói felvételi szabályzatában rögzítettek szerint a pályaalkalmasság vonatkozásában a tanító és/vagy a tanár szakok pályaalkalmassági kritériumait is köteles érvényesíteni.
(9) Az osztatlan hittanár – nevelőtanár szak vonatkozásában az intézmény a hallgatói felvételi szabályzatában rögzítettek szerint a tanár szakok pályaalkalmassági kritériumait is köteles érvényesíteni.
(10) A pályaalkalmassági vizsgát minden felvételi eljárás során meg kell ismételni.
27. § (1) A kétszintű érettségi bevezetése (2004/2005. tanév) előtt érettségizett jelentkezők a teológia szak és a teológia szak – lelkész szakirányra való jelentkezés esetében választhatnak:
a) vagy a hozott pontok alapján kérik a felvételi eljárás lefolytatását,
b) vagy szóbeli felvételi vizsgát tesznek: ebben az esetben a megszerzett pontok száma a felvételi vizsgán szerzett pontokból és a beszámítható többletpontokból áll elő.
(2) A felvétel vizsga tárgyait és pontozását az intézmény hallgatói felvételi szabályzata rögzíti.
(3) Teljesítményért a felvételi eljárásra vonatkozó állami jogszabályokban rögzített esetek és pontszámok mellett az alábbi jogcímeken adható többletpont:
a) legalább jó eredményű középszintű hittan érettségiért: negyven többletpont,
b) kántor alapszak esetében az előzetes zenei tanulmányok alapján az intézmény felvételi szabályzatában rögzített módon adhatóak többletpontok, azzal a megszorítással, hogy az előzetes zenei tanulmányok jogcímen megítélt többletpontok összege nem lehet több negyven pontnál.
(4) Az esélyegyenlőség biztosítása érdekében az előnyben részesítés alapján legfeljebb negyven többletpont szerezhető hitéleti alapképzések és osztatlan képzés esetén, az intézmény felvételi szabályzatában rögzített módon.
28. § (1) A hitéleti MA mesterképzési szakokra való jelentkezés feltétele:
a) bármely hitéleti osztatlan és MA mesterképzés vagy hitéleti BA alapképzés keretében megszerzett diploma,
b) nem hitéleti szakon megszerzett diploma esetében egyházi felsőoktatási intézmény keretében teljesített, teológia minor részismereti képzés, vagy legalább ötven kreditpontot elérő, egyéb hitéleti részismereti képzés elvégzését igazoló dokumentum.
(2) A jelentkezőknek az alábbi okmányokat kell a kitöltött jelentkezési laphoz csatolni:
a) saját kézzel írt önéletrajzot (1,5 – 2 oldal),
b) nem a felvételi eljárás évében diplomát szerzettek esetében három hónapnál nem régebbi hatósági erkölcsi bizonyítványt,
c) amennyiben az intézmény felvételi eljárási díjat ír elő, a felvételi eljárási díj befizetését igazoló csekk másolatát,
d) a többletpontok beszámítására való jogosultságot igazoló dokumentumok másolatát,
e) a korábban megszerzett diploma másolatát,
f) nem hitéleti szakon megszerzett diploma esetében a teológiai részismereti képzés teljesítését igazoló dokumentumot,
g) egyháztagságának igazolását.
(3) Egyházi alkalmazott mesterképzési szak esetében a 28. § (2) bekezdésben rögzített dokumentumokon kívül a jelentkezési laphoz csatolni kell:
a) református konfirmációról szóló igazolást,
b) református egyháztagság igazolását,
c) a lakóhely szerint illetékes református lelkész ajánlólevelét, az illetékes lelkész családi érintettsége esetén a lakóhely szerint illetékes esperes ajánlólevelét.
(4) * Más felekezethez tartozó egyháztagot hitéleti egyházi alkalmazott képzésre – jelen egyházi törvény 17. § (4) bekezdésében rögzítettek szerint – a fenntartó elnökségének eseti hozzájárulásával lehet felvenni.
(5) A felvételi eljárás részei:
a) pályaalkalmassági elbeszélgetés,
b) a felvételi pontok kiszámítása.
(6) Egyházi alkalmazott szak pályaalkalmassági elbeszélgetés során a felvételi bizottság szóbeli, egyéni elbeszélgetés keretében felméri a jelentkezők
a) református egyházi kötődését, gyülekezeti kapcsolatait,
b) egyházismeretét,
c) református hitvallásos elkötelezettségét,
d) a választott hivatás iránti elkötelezettségét,
e) szóbeli kifejezőkészségét,
f) pályaalkalmasságát.
(7) Nem egyházi alkalmazott hitéleti mesterképzési szak esetében a pályaalkalmassági elbeszélgetés során a felvételi bizottság szóbeli, egyéni elbeszélgetés keretében felméri a jelentkezők:
a) egyházi kötődését, gyülekezeti kapcsolatait,
b) keresztyén hitvallásos elkötelezettségét és életfelfogását,
c) szóbeli kifejezőkészségét,
d) pályaalkalmasságát.
(8) A pályaalkalmassági elbeszélgetést minden felvételi eljárás során meg kell ismételni.
(9) Az alkalmasnak minősített jelentkezők felvételi pontozása a felvételi eljárásra vonatkozó állami jogszabályok alapján, az intézmény hallgatói felvételi szabályzatában rögzítettek szerint történik.
(10) A hitéleti mesterképzési szakra jelentkezők esetében a teljesítményért járó vagy az előnyben részesítés jogcímén adható többletpontok vonatkozásában a felvételi eljárásra vonatkozó állami jogszabályok az irányadók.
(11) Hitéleti mesterképzési szakra csak az a jelentkező vehető fel,
a) akinek a pontszáma az adható maximális pontszám 50%-át eléri, és
b) alapképzésben fokozatot és szakképzettséget tanúsító oklevelet szerzett, valamint legalább egy, államilag elismert B2 szintű (korábban: középfokú) komplex (korábban: C típusú) vagy azzal egyenértékű nyelvvizsgával rendelkezik, vagy
c) mesterképzésben vagy osztatlan képzésben fokozatot és szakképzettséget tanúsító oklevelet, vagy
d) egyetemi vagy főiskolai képzésben diplomát szerzett.
29. § (1) A teológia részismereti képzésekre (a továbbiakban: részismereti képzés) való jelentkezés előfeltétele bármilyen felsőfokú, de legalább BA szintű végzettség.
(2) A jelentkezőnek az alábbi okmányokat kell a kitöltött jelentkezési laphoz csatolnia:
a) korábban megszerzett felsőfokú végzettséget igazoló oklevél másolata,
b) saját kézzel írt önéletrajz (1,5 – 2 oldal), amely kitér a képzésre való jelentkezés motivációjának ismertetésére is.
(3) A részismereti képzésre való felvételről a benyújtott dokumentumok alapján, felvételi eljárás lefolytatása nélkül a rektor, több karú intézmény esetében a Hittudományi Kar dékánja határoz.
30. § (1) Hitéleti szakok pótfelvételi eljárását a rektor engedélyezi.
(2) Pótjelentkezést hitéleti szakra az a személy nyújthat be, aki az általános felvételi eljárásban az adott szakra az adott felsőoktatási intézménybe nem nyújtotta be jelentkezését.
(3) A jelentkezésre és a jelentkezés elbírálására jelen egyházi törvény felvételi eljárásra vonatkozó rendelkezései az irányadók.
31. § (1) Másik felsőoktatási intézményből (a továbbiakban: elbocsátó intézmény) református felsőoktatási intézménybe (a továbbiakban: átvevő intézmény) az a hallgató vehető át a megfelelő szakra, illetve szakirányra,
a) aki az elbocsátó intézményben egy, hitéleti szakok esetében két félévet sikeresen lezárt,
b) akinek hallgatói jogviszonya az elbocsátó intézményben fegyelmi eltiltás miatt nem szünetel, elbocsátás vagy fegyelmi úton, illetve minősítő vizsga útján való kizárás miatt nem szűnt meg, illetőleg a kötelező elbocsátás, kizárás vagy fegyelmi eltiltás feltételei nem állnak fenn,
c) megfelel az átvevő intézmény intézményi felvételi szabályzatában az adott szakra való jelentkezés feltételeinek.
(2) Az átvételi kérelemről az átvevő intézmény tanulmányi és vizsgaszabályzatában rögzítettek szerint határoz.
(3) Az átvett hallgató a tanulmányi és vizsgaszabályzatában rögzítettek szerint kérvényezheti, hogy az elbocsátó intézményeiben teljesített tantárgyait és azok kredit-értékét beszámíttathassa.
(4) Az átvett hallgató az adott képzés kreditértékének legalább harmadát az átvevő intézményben köteles teljesíteni.
(5) A református felsőoktatási intézmények tanulmányi és vizsgaszabályzataikban a hallgatók átvételét további követelményekhez köthetik, valamint az elbocsátó intézményben teljesített tantárgyak beszámításával kapcsolatban további megszorításokat rögzíthetnek.
(6) A református teológia szak – lelkész szakirány vonatkozásában az intézmények közötti átjelentkezés kérdéséről – a 31. § (7) bekezdésben rögzítettek kivételével – a rektor, több karú intézmény esetében a Hittudományi Kar dékánja jelen paragrafus figyelembe vételével dönt, egyéni mérlegelés alapján.
(7) A „nem megfelelt” minősítés miatt egyházi alkalmazott képzésből kizárt hallgató átvétele előtt a rektor, több karú intézmény esetében a Hittudományi Kar dékánja kikéri az elbocsátó intézmény vezetőjétől a hallgató minősítésének indoklását, és kijelöl egy ad hoc bizottságot, amely az átjelentkezőt személyesen meghallgatja. Az átvételről az ad hoc bizottság dönt. Az átvett hallgatót az átvevő intézményben lefolytatott minősítő vizsgái vonatkozásában egy „feltételesen megfelelt” minősítéssel rendelkező hallgatóként kell kezelni.
(8) Az a hallgató, aki hitelvi kérdések miatt került összeütközésbe valamely református felsőoktatási intézmény református keresztyén értékeivel, és ezért őt az egyházi alkalmazott képzésekből kizárták, más református felsőoktatási intézmény egyházi alkalmazott képzésére nem vehető át.
(9) Az a hallgató, aki hitelvi kérdések miatt került összeütközésbe valamely református felsőoktatási intézmény keresztyén értékrendjével, és ezért őt a hitéleti szakokról kizárták, más református felsőoktatási intézmény hitéleti szakjaira nem vehető át.
32. § (1) A hallgató joga – az Nftv-ben foglaltakon túl – hogy színvonalas oktatást kapjon, a krisztusi szeretet jegyében egyéni gondoskodásban részesüljön, és részt vegyen az intézmény gyülekezeti és egyéb közösségi életében.
(2) A református felsőoktatási intézménybe felvett hallgatónak – az Nftv-ben foglaltakon túl – kötelessége, hogy:
a) törekedjen a keresztyén értékek és hagyományok megismerésére,
b) tiszteletben tartsa az alkalmazottak és hallgatótársai emberi méltóságát, személyes vallási meggyőződését, felekezeti és vallási hovatartozását,
c) tiszteletben tartsa a református erkölcsi és szellemi értékeket, az intézmény hitéleti jellegű rendezvényeit és hagyományait,
d) tartózkodjon az MRE hitelveibe ütköző vagy jó hírnevét sértő megnyilvánulásoktól,
e) a hallgatói fogadalom szellemében éljen.
(3) A hitéleti képzésben részt vevő hallgatónak – a 32. § (2) bekezdésben rögzítetteken túl – kötelessége, hogy:
a) valamely keresztyén egyház tagja legyen,
b) nyitott legyen az ökumenikus párbeszédre,
c) a keresztyén életfolytatásban önmagát gyakorolja.
(4) Az egyházi alkalmazott képzésben részt vevő hallgatónak – a 32. § (2)–(3) bekezdésekben rögzítetteken túl – kötelessége, hogy:
a) a református egyház tagja legyen és vallja az MRE hitelveit,
b) választott egyházi hivatására való felkészülése érdekében a keresztyén életfolytatásban önmagát gyakorolja,
c) példaadással vegyen részt az intézmény hitéleti alkalmain,
d) szolgálatkészen vállaljon az intézmény hitéleti és ifjúsági gyülekezeti alkalmain felkérés szerinti közreműködést.
33. § (1) A református felsőoktatási intézmények a felvett és beiratkozott hallgatókat az e célra kapott állami intézményi hallgatói előirányzatból, valamint központi költségvetésen kívüli források (saját bevételek) felhasználásával anyagi és egyéb juttatásban részesíthetik, s ennek elveit, módját, továbbá a hallgatók által fizetendő díjakat és térítéseket – a vonatkozó jogszabályok keretei között – hallgatói térítési és juttatási szabályzatban határozzák meg. A hallgatói térítési és juttatási szabályzat az intézményi SzMSz részét képezi.
(2) A költségtérítés, önköltség összegét a rektor javaslatára a Szenátus határozza meg.
(3) Az intézmények hallgatói térítési és juttatási szabályzatukban rögzítik, hogy mindazokért a szolgáltatásokért, amelyeket a magyar állami (rész)ösztöndíjjal támogatott képzés keretében térítésmentesen vehetők igénybe, a hitéleti szakos hallgatóknak mely szolgáltatásokért és mennyi önköltségi díjat számít fel.
34. § (1) A fogyatékossággal élő hallgató részére biztosítani kell a fogyatékosságához igazodó felkészítést és vizsgáztatást, továbbá segítséget kell nyújtani számára ahhoz, hogy teljesíteni tudja a hallgatói jogviszonyából eredő kötelezettségeit.
(2) Az esélyegyenlőség biztosításával kapcsolatos előírásokat az intézmények tanulmányi és vizsgaszabályzatukban rögzítik, figyelemmel az egyenlő bánásmód és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény rendelkezéseire is.
(3) A jogorvoslati és fellebbviteli ügyekben eljáró testület összetételével, működésének rendjével és a jogorvoslati kérelem elbírálásával kapcsolatos rendelkezéseket az intézmények SzMSz-ükben rögzítik.
35. § (1) Az MRE a református felsőoktatási intézményekben egyházi alkalmazott képzésben részt vevő valamennyi hallgatótól elvárja, hogy egyéni életvitelével, kegyességének látható és mérhető jeleivel, szóbeli és más megnyilvánulásaival úgy a református felsőoktatási intézményen belül, mint azon kívül bizonyságát adja annak, hogy:
a) hitbeli felfogása és magatartása a Szentírás, valamint református hitvallások tanítását követi,
b) az MRE Zsinatának tanbeli és etikai állásfoglalásait magára nézve kötelezőnek fogadja el,
c) alkalmas a tanulmányi idő alatt rá váró, megcélzott szakképzettségének megfelelő közegyházi jellegű feladatok ellátására,
d) a jövőben alkalmas lelki vezetője és munkatársa lehet a rábízott gyülekezeteknek, illetve a hittanoktatásban részt vevő gyermekeknek és fiataloknak.
(2) Az egyházi alkalmazott képzésben részt vevő hallgatók ezért minden tanévben minősítési eljáráson (habitusvizsgálaton) esnek át.
(3) A minősítési eljárást minősítő bizottság folytatja le. A bizottság tagjait és annak elnökét kar nélküli intézmények esetében a rektor, több karú intézmény esetében az egyházi alkalmazott képzésben illetékes karok és tanszékek oktatói állományából a Hittudományi Kar dékánja kéri fel. A bizottságban az egyházi alkalmazott képzésben részt vevő hallgatók képviseletét biztosítani kell. A minősítő bizottság összetételére vonatkozó további rendelkezéseket az intézmények SzMSz-ükben rögzítik.
(4) A minősítési eljárás
a) „egyházi alkalmazott képzésben való részvételre alkalmas”, vagy
b) „egyházi alkalmazott képzésben való részvételre feltételesen alkalmas”, vagy
c) „egyházi alkalmazott képzésben való részvételre nem alkalmas”
minősítéssel zárul.
(5) A minősítési eljárás során „egyházi alkalmazott képzésben való részvételre feltételesen alkalmas” minősítést nyert hallgató egyházi alkalmazott szakon folytathatja tovább tanulmányait, ám amennyiben őt a minősítő bizottság bármely következő minősítése során a 35. § (4) bekezdés b) vagy c) minősítésével illeti, úgy a hallgató egyházi alkalmazott szakon nem folytathatja tovább a tanulmányait.
(6) A minősítési eljárás során „egyházi alkalmazott képzésben való részvételre nem alkalmas” minősítést nyert hallgató az adott intézményben egyházi alkalmazott szakon nem folytathatja tovább tanulmányait, és ilyen szakra a későbbiekben sem vehető át, nem vehető vissza.
(7) A „nem alkalmas” minősítést kapott hallgató tanulmányait – jelen egyházi törvény, valamint az intézmény tanulmányi és vizsgaszabályzatának szakváltásra, illetve felvételi eljárásra vonatkozó előírásai szerint – református felsőoktatási intézményben nem hitéleti, illetve nem egyházi alkalmazott hitéleti szakon tovább folytathatja.
(8) A minősítési eljárás egyéb részleteit, ideértve az eljárás menetét, a védekezéshez való jog érvényesítésének módját, valamint a fellebbezés szabályait az intézmények SzMSz-ükben rögzítik.
(9) Hallgató átjelentkezése, átvételre vonatkozó kérelme esetén a fogadó intézmény köteles az elbocsátó intézménytől a hallgató minősítési eljárásainak eredményéről írásban tájékoztatást kérni, az elbocsátó intézmény pedig köteles e tájékoztatást írásban megadni.
36. § (1) Ha a hallgató a hallgatói jogviszonyból eredő kötelezettségeit vétkesen megszegi, vagy az intézményi etikai kódexben rögzített normák ellen az etikai bizottság jogerős határozata szerint súlyosan vétett, fegyelmi vétséget követ el, ami miatt fegyelmi büntetésben részesíthető. E kötelezettség körébe tartozik a hallgató fogadalmában, jelen egyházi törvényben, különösen is annak 32. § (2) bekezdés d) pontjában, (3) bekezdés c) pontjában, (4) bekezdés a)–b) pontjaiban, valamint az intézmény szabályzataiban rögzített kötelességének vétkes megszegése.
(2) Fegyelmi vétségnek minősül a hallgató olyan, az intézményen kívüli magatartása is, amely a hallgató jogállásával összeegyeztethetetlen, az intézmény jó hírnevét vagy szellemiségét súlyosan sérti vagy veszélyezteti.
(3) A fegyelmi eljárás részletes szabályait, ideértve a mentesülés eseteit és a mentesítési eljárást, az intézményi fegyelmi bizottság megalakítását, a tárgyalás és a bizonyítás szabályait, a védelem biztosításának, továbbá a fegyelmi tárgyalás nyilvánosságának kérdéseit, a fegyelmi büntetés fokozatait, továbbá a fellebbezési eljárás szabályait az Nftv. vonatkozó rendelkezései alapján az intézmények hallgatói fegyelmi szabályzata állapítja meg. A hallgatói fegyelmi szabályzat az intézményi SzMSz részét képezi.
(4) Nem tekinthető fegyelmi vétségnek az olyan kötelességszegés, amelyhez az intézmény tanulmányi és vizsgaszabályzata fűz hátrányos következményeket.
(5) Nem tekinthető fegyelmi vétségnek, ha valamely egyházi alkalmazott képzésben részt vevő hallgató hitelvi kérdések miatt kerül ellentétbe a felsőoktatási intézmény református hitelveivel, s ezzel lehetetlenné teszi az adott szakon vagy szakirányon hallgatói jogviszonya fenntartását. Ilyen esetekben a hallgatót kar nélküli intézmények esetében a Szenátus, több karú intézmény esetében a Hittudományi Kar kari tanácsa előtt történő meghallgatás után, rendkívüli minősítési eljárás keretében, Szenátusi vagy kari tanácsi határozattal, fegyelmi eljárás lefolytatása nélkül, azonnali hatállyal valamennyi egyházi alkalmazott szakról ki kell zárni. Az egyházi alkalmazott szakokról így kizárt hallgató más magyarországi református felsőoktatási intézmény egyházi alkalmazott szakjaira nem vehető át. Arról, hogy az egyházi alkalmazott képzésből kizárt hallgató tanulmányait az adott intézmény valamely más, nem egyházi alkalmazott szakán folytathatja-e, a kizárást kimondó testület határoz.
(6) Nem tekinthető fegyelmi vétségnek, ha valamely hitéleti képzésben részt vevő hallgató hitelvi kérdések miatt kerül ellentétbe a felsőoktatási intézmény keresztyén alapelveivel, s ezzel lehetetlenné teszi hitéleti szakon a hallgatói jogviszonyát. Ilyen esetekben a hallgatót a 36. § (5) bekezdésben foglaltak szerint, fegyelmi eljárás lefolytatása nélkül, valamennyi hitéleti szakról ki kell zárni. A hitéleti szakokról így kizárt hallgató más magyarországi református felsőoktatási intézmény hitéleti szakjaira nem vehető át. Arról, hogy a hitéleti szakokról kizárt hallgató tanulmányait az adott intézmény valamely nem hitéleti szakán folytathatja-e, a kizárást kimondó testület határoz.
(7) Az egyházi alkalmazott vagy hitéleti képzésből való kizárást kimondó határozatot a kizárást kimondó testület elnöke megküldi a magyar református felsőoktatási intézmények vezetőinek.
37. § (1) A református felsőoktatási intézményekben valamennyi képzés tekintetében minőségbiztosítási rendszert kell működtetni.
(2) A református felsőoktatási intézményekben pártpolitikai tevékenység nem folytatható.
38. § (1) Jelen egyházi törvényt megállapította a Magyarországi Református Egyház 2009. február 25-én megnyílt XIII. Zsinatának 14. ülésszakán született ZS.–367/2014.04.24. számú zsinati határozat.
(2) A 2014. évi V. törvény 2014. augusztus 1. napján lépett hatályba, hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a Magyarországi Református Egyház felsőoktatási intézményeiről szóló 2007. évi III. törvény.
(3) A 2019. évi V. törvényt megállapította a Magyarországi Református Egyház 2015. február 25-én megnyílt XIV. Zsinatának 13. ülésszakán született ZS.–22/2019.04.10. számú határozat. A 2019. évi V. törvény 2019. 04. 11. napján lépett hatályba. A 2019. évi V. törvény az alábbi szakaszt módosította: 6. § (1) bekezdés.
(4) A 2019. évi IX. törvényt megállapította a Magyarországi Református Egyház 2015. február 25-én megnyílt XIV. Zsinatának 14. ülésszakán született ZS.–47/2019.11.20. számú határozat. A 2019. évi IX. törvény 2020. január 1. napján lépett hatályba. A 2019. évi IX. törvény az alábbi szakaszt módosította: 5. § (2)–(4) bekezdés.
(5) A 2021. évi III. törvényt megállapította a Magyarországi Református Egyház 2021. február 17-én megnyílt XV. Zsinatának 4. ülésszakán született ZS.–8/2021.11.23. számú határozat. A 2021. évi III. törvény 2021. november 24. napján lépett hatályba. A 2021. évi III. törvény az alábbi szakaszt módosította: 14. § (2)–(3) bekezdés.
Egyetemek
Debreceni Református Hittudományi Egyetem, Debrecen,
Károli Gáspár Református Egyetem, Budapest.
Főiskolák
Pápai Református Teológiai Akadémia, Pápa,
Sárospataki Református Teológiai Akadémia, Sárospatak.