A Magyarországi Református Egyház Zsinata a XV. ciklus kiemelten fontos feladatának tartja az egyház hatályos törvényeinek felülvizsgálatát, ennek keretében elsőként egy jogtechnikai jellegű, fogalmi pontosításra irányuló, több törvényt érintő módosításról határozott. A köznyelvben meghonosodott értelmezés és a szavak általánosan elfogadott jelentése szerint a „világi” szó „nem egyházi”-t jelent, amely nemcsak félreérthetővé teszi egyházunk törvényeiben a kifejezést, hanem amely ellentétes a Magyarországi Református Egyház alkotmányos kormányzati alapelvével, a zsinat-presbiteri elvvel, ezért a „világi” jelzőt az egyházszervezeti alapelveknek jobban megfelelő és az egyházi jelleget jobban kifejező „presbiteri” kifejezésre módosítja, továbbá az egyes tisztségek elnevezésének egységesítése és pontosítása érdekében az elnökség alkotótagjaként a gondnok elnevezést főgondnokra változtatja, és e tárgyban a következő törvényt alkotja:
1. § (1) A Magyarországi Református Egyház Alkotmányáról és kormányzatáról szóló 1994. évi II. törvény (a továbbiakban: Alktv.) 7. § helyébe az alábbi rendelkezés lép:
„7. § Egyházi törvényben meghatározott egyházi tisztség és megbízatás csak olyan egyháztagra ruházható, aki az egyházi törvény értelmében arra választható vagy alkalmazható. Nem lelkész tisztségviselővé lehetőleg presbitert kell választani. A tisztségviselő köteles tisztségét vagy megbízatását legjobb tudása szerint az egyház érdekeinek szem előtt tartásával betölteni.”
(2) Az Alktv. 25. § c) helyébe az alábbi rendelkezés lép:
„25. § Az egyházközség önkormányzati és igazgatási feladatait teljesítik:
c) az egyházközség elnöksége: a lelkész és a főgondnok együttesen,”
(3) Az Alktv. 44. § (1), (2) és (3) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:
„A főgondnok és a gondnok
44. § (1) Minden egyházközségben a törvényben megállapított kötelességek teljesítésére a legalább háromévi presbiteri szolgálattal rendelkező presbiterek közül főgondnokot kell választani.
(2) A főgondnok helyettesítésére, munkájának segítésére a presbitérium a presbiterek közül egy vagy több gondnokot választhat.
(3) A főgondnok a presbitérium lelkészi elnökével alkotja az egyházközség elnökségét.”
(4) Az Alktv. 45. § helyébe az alábbi rendelkezés lép:
„45. § Az egyházközségi főgondnok hatáskörébe az alábbi feladatok tartoznak:
a) a presbitériumot a lelkipásztorral együtt összehívja és a gyűlés társelnöke,
b) a lelkésszel együtt képviseli az egyházközséget,
c) a lelkésszel együtt aláírja a presbiteri gyűlés jegyzőkönyvét és határozatait,
d) a lelkésszel együtt kezeli az egyházközség vagyonát, ha az egyházközségnek pénztárosa van, annak működésére a lelkésszel együtt felügyel,
e) gondoskodik az egyházközség épületeinek jó karbantartásáról,
f) a lelkésszel együttesen gondoskodik az egyházközség költségvetésének és zárszámadásának elkészítéséről,
g) ellátja mindazon feladatokat, amelyeket a törvény hatáskörébe utal.”
(5) Az Alktv. 51. § (1) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:
„51. § (1) A presbiteri gyűlés elnöke a lelkipásztor, társelnöke a főgondnok. A gyűléseket a presbitérium elnöksége hívja össze és vezeti. Az elnökség tagjai az elnöki feladatok végzése tekintetében egymás között megegyezhetnek.”
(6) Az Alktv. 67. § a) pontja helyébe az alábbi rendelkezés lép:
„67. § Az egyházközség pénztárosának kötelességei:
a) az egyházközség pénzeszközeit a presbitérium utasítása szerint a lelkész és az egyházközségi főgondnok felügyelete alatt kezeli,”
(8) Az Alktv. 68. § (2) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:
„(2) Az egyházfi és a harangozó feladatait a presbitérium állapítja meg, működésére a lelkész és a főgondnok felügyel. Munkaviszonyára a mindenkor hatályos állami jogszabályok irányadók.”
(9) Az Alktv. 78. § (1) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:
„78. § (1) Az egyházmegye tisztségviselői: az esperes, az egyházmegyei főgondnok, a lelkészek és a presbiteri tisztségre választható egyháztagok közül egyenlő számmal választott egyházmegyei tanácsosok, a lelkészi és a presbiteri főjegyző, a lelkészek és a presbiteri tisztségre választható egyháztagok közül egyenlő számmal választott jegyzők, a jogtanácsos, az egyházmegyei bírák, a pénztáros, a számvevő, a levéltáros.”
(10) Az Alktv. 82. § (1) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:
„82. § (1) Az esperes elnöktársával, az egyházmegyei főgondnokkal együtt képviseli az egyházmegyét.
(2) Az esperes az egyházmegyei főgondnokkal együtt az egyházmegyéhez tartozó egyházközségek és egyházi tisztségviselők felügyelője, az egyházmegyei és felsőbb egyházi hatóságok határozatainak végrehajtója.
(3) Tisztségénél fogva tagja az egyházmegyei közgyűlésnek, az egyházmegyei tanácsnak, az egyházkerületi közgyűlésnek és az esperes-főgondnoki értekezletnek.”
(11) Az Alktv. 82. § (5) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:
„(5) Az esperes elnöktársával, az egyházmegyei főgondnokkal együtt:
a) az egyházmegyei közgyűlés és tanács összehívása iránt intézkedik, a tanácskozásukat vezeti,
b) az egyházközségi választók névjegyzéke ellen beadott fellebbezéseket elbírálja,
c) az egyházmegyében működő bizottságok tevékenységét irányítja,
d) a megállapított költségvetés keretén belül elnöktársával egyetértésben utalványoz,
e) az egyházmegye pénztárára felügyel,
f) az egyházmegye levéltárára és az egyházmegye területén levő műemlékekre felügyel,
g) az Országos Református Egyházi Közalap ügyében és a Református Lelkészi Nyugdíjintézetre vonatkozóan a törvény szerint reá váró feladatokat teljesíti,
h) dönt az egyházi törvényben hatáskörébe utalt ügyekben.”
(12) Az Alktv. 83. § (1) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:
„83. § (1) Az esperes az egyházmegye minden egyházközségét köteles az egyházmegyei főgondnokkal együtt évente meglátogatni (canonica visitatio). Minden egyházközséget évente legalább egy alkalommal meg kell vizsgálni. Ha az esperes és az egyházmegyei főgondnok ezt személyesen nem tudja teljesíteni, felkérésükre egyházmegyei tanácsosok járnak el.”
(13) Az Alktv. 84. § (1) és (2) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:
„Egyházmegyei főgondnok
84. § (1) Egyházmegyei főgondnokká élő hitű és az egyházi szolgálatra való készségben kiemelkedő, az egyházmegye vezetésére alkalmas és közmegbecsülésben álló presbiter választható, aki legalább öt év presbiteri szolgálattal rendelkezik.
(2) Az egyházmegyei főgondnok választását az egyházmegyei közgyűlés erősíti meg és az egyházkerületi közgyűlésnek bejelenti.”
(14) Az Alktv. 85. § helyébe az alábbi rendelkezés lép:
„85. § Az egyházmegyei főgondnokot akadályoztatása vagy a tisztség üresedése esetén törvényes helyettese, az egyházmegyei presbiteri főjegyző helyettesíti.”
(15) Az Alktv. 86. § (1), (2) és (3) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:
„86. § (1) Az egyházmegyei főgondnok elnöktársával, az esperessel együtt képviseli az egyházmegyét.
(2) Tisztségénél fogva tagja az egyházmegyei közgyűlésnek, az egyházmegyei tanácsnak, az egyházkerületi közgyűlésnek és az esperes-főgondnoki értekezletnek.
(3) Az egyházmegyei főgondnok hatáskörébe tartoznak értelemszerűen a 82. § (5) bekezdésében és a 83. §-ban meghatározott ügyek.”
(16) Az Alktv. 87. § (1) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:
„Az egyházmegyei főjegyzők és jegyzők
87. § (1) Az egyházmegyében egy lelkészi és egy presbiteri főjegyzőt kell választani, akik az esperes, illetve az egyházmegyei főgondnok általános helyettesei. Ezenkívül a szükséghez képest egy vagy több lelkészi és presbiteri jegyzőt kell választani. A jegyzők számát az egyházmegyei közgyűlés állapítja meg, egyenlően a lelkészek és presbiteri tisztségre választható egyháztagok sorából.”
(17) Az Alktv. 89. § (1) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:
„Az egyházmegyei pénztáros és számvevő
89. § (1) Az egyházmegyei pénztárost és számvevőt az egyházmegyei közgyűlés számviteli és pénzügyi képesítéssel rendelkező egyháztagok köréből választja.”
(18) Az Alktv. 91. § (1) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:
„91. § (1) Az egyházmegyei közgyűlést alkotják:
a) az esperes és az egyházmegyei főgondnok, a lelkészi és presbiteri főjegyzők,
b) lelkész és nem lelkész tanácsosok,
c) lelkészi és presbiteri jegyzők,
d) az egyházmegyei jogtanácsos,
e) minden megválasztott gyülekezeti lelkész, missziói gyülekezetbe kinevezett missziói lelkész, helyettes lelkész,
f) az egyházközségek szavazati számértékének megfelelő létszámban az egyházközséghez tartozó presbiteri tisztségre választható egyháztagok sorából beküldött képviselői,
g)
h) területe szerint az illetékes felsőoktatási intézmény egy oktató képviselője,
i) területén működő középiskolák, általános iskolák és óvodák intézménytípusonként egy pedagógus képviselője,
j) a területén működő egészségügyi intézmények, diakóniai intézmények és a tudományos gyűjtemények intézménytípusonként egy képviselője.”
(19) Az Alktv. 99. § (1) és (2) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:
„99. § (1) Az egyházmegyei közgyűlés megválasztja az egyházmegyei tanácsosokat, 4–12 személyt egyenlő számban a lelkészek és a presbiteri tisztségre választható egyháztagok közül. A tanácsosok az elnökség felkérése alapján ellátják a kebelbeli egyházközségek látogatását. A tanácsosok az egyházmegyei tanács tagjait.
(2) Az egyházmegyei közgyűlés a hatáskörébe utalt feladatok időközi teljesítésére egyházmegyei tanácsot alakít. Az egyházmegyei tanács tagjai: az egyházmegye elnöksége, a főjegyzők és 4–12 választott egyházmegyei tanácsos egyenlő számban a lelkészek és a presbiteri tisztségre választható egyháztagok közül.”
(20) Az Alktv. 106. §-a helyébe az alábbi rendelkezés lép:
„106. § Az egyházkerület tisztségviselői: a püspök, az egyházkerületi főgondnok, a lelkészi és presbiteri főjegyző, az egyházkerületi tanácsosok, a lelkészek és a presbiteri tisztségre választható egyháztagok közül egyenlő számban választott jegyzők, a jogtanácsos, a gyűjteményi igazgató, és a püspöki titkár.”
(21) Az Alktv. 113. § (1), (2), (3) és (4) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:
„113. § (1) A püspök elnöktársával, az egyházkerületi főgondnokkal együtt képviseli az egyházkerületet.
(2) A püspök az egyházkerületi főgondnokkal együtt az egyházkerülethez tartozó egyházközségek, egyházmegyék és egyházi tisztségviselők felügyelője, az egyházkerületi tanács, egyházkerületi közgyűlés és a Zsinat határozatainak végrehajtója.
(3) Tisztségénél fogva tagja az egyházkerületi közgyűlésnek, az egyházkerületi tanácsnak, az esperes-főgondnoki értekezletnek, a Zsinatnak, a Zsinati Tanácsnak és a Zsinat Elnökségi Tanácsának.
(4) A püspök elnöktársával, az egyházkerületi főgondnokkal együtt:
a) az egyházkerületi közgyűlés összehívása iránt intézkedik, a tanácskozásokat vezeti,
b) az egyházkerületben az egyházépítő munkát az egyházkerületi bizottságok közreműködésével irányítja,
c) az egyházkerület területén levő tanintézetekre felügyel,
d) az egyházkerület területén levő gyűjteményekre és műemlékekre felügyel,
e) az egyházkerület hivatalaira és pénztárára felügyel,
f) a megállapított költségvetés keretén belül utalványoz,
g) az egyházkerület egyházközségeit folyamatosan látogatja (generalis visitatio),
h) az egyházkerületben működő tisztségviselőket és alkalmazottakat szóbeli és írásbeli jelentéstételre hívhatja fel,
i) dönt, intézkedik és eljár a törvényben hatáskörébe utalt ügyekben.”
(22) Az Alktv. 114. § (1) és (2) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:
„Az egyházkerületi főgondnok
114. § (1) Egyházkerületi főgondnokká hitben és az egyházi szolgálatra való készségben kiemelkedő, az egyházkerület vezetésére alkalmas és közmegbecsülésben álló presbiter választható, aki legalább hat év presbiteri szolgálattal rendelkezik.
(2) Az egyházkerületi főgondnokot tisztségében az egyházkerületi közgyűlés erősíti meg. Az egyházkerületi főgondnok az egyházkerületi közgyűlés előtt tett esküvel foglalja el tisztségét.”
(23) Az Alktv. 115. §-a helyébe az alábbi rendelkezés lép:
„115. § A főgondnokot akadályoztatása vagy a főgondnoki tisztség üresedése esetén az egyházkerületi presbiteri főjegyző helyettesíti.”
(24) Az Alktv. 116. § (1), (2) és (3) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:
„116. § (1) Az egyházkerületi főgondnok elnöktársával, a püspökkel együtt képviseli az egyházkerületet.
(2) Tisztségénél fogva tagja az egyházkerületi közgyűlésnek, az egyházkerületi tanácsnak, az esperes-főgondnoki értekezletnek, a Zsinatnak, a Zsinati Tanácsnak és a Zsinati Elnökségi Tanácsnak.
(3) Az egyházkerületi főgondnok hatáskörébe tartoznak a 113. § (4) bekezdés a)–i) pontjaiban foglaltak.”
(25) Az Alktv. 117. § (1) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:
„Az egyházkerületi főjegyzők és jegyzők
117. § (1) Az egyházkerületben egy lelkészi és egy presbiteri főjegyzőt kell választani, akik a püspök, illetve a főgondnok helyettesei, valamint a szükséghez képest egy vagy több lelkészi és presbiteri jegyzőt. A jegyzők számát az egyházkerületi közgyűlés állapítja meg, egyenlően a lelkészek és a presbiteri tisztségre választható egyháztagok sorából.”
(26) Az Alktv. 119. § (1) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:
„119. § (1) Az egyházkerületi közgyűlést alkotják:
a) a püspök, az egyházkerületi főgondnok, a lelkészi és a presbiteri főjegyző,
b) az egyházkerületi lelkészi és presbiteri tisztségre választható egyháztagok tanácsosok, lelkészi és presbiteri jegyzők,
c) minden egyházmegyéből az esperes és az egyházmegyei főgondnok vagy törvényes helyetteseik,
d) az egyházmegyék által választott lelkész és nem lelkész képviselők,
e) az egyházkerületi jogtanácsos,
f) egyházmegyénként a területén működő felsőoktatási intézmények egy oktató, középiskolák egy pedagógus képviselője,
g) egyházmegyénként a területén működő általános alapfokú iskolák egy pedagógus képviselője,
h) az egyházkerület területe szerint illetékes teológiai akadémia (hittudományi egyetem) egy oktató képviselője,
i) az egyházkerület területén levő tudományos gyűjtemények egy képviselője.”
(27) Az Alktv. 127. § (2) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:
„(2) Az egyházkerületi tanács az egyházkerület elnökségén és a főjegyzőkön kívül, valamint az egyházmegyék elnökségén kívül egyházmegyénként legalább kettő, legfeljebb négy, az egyházmegyei közgyűlés által megválasztott tagból áll, egyenlő számban a lelkészek és a presbiteri tisztségre választható egyháztagok közül. A tagok egyikéül a teológiai akadémia (hittudományi egyetem) tanár képviselőjét és az iskolák képviselőjét kell választani.”
(28) Az Alktv. 128. § helyébe az alábbi rendelkezés lép:
„Az esperes-főgondnoki értekezlet
128. § Az egyházkerület elnöksége az egyházkerület életét érintő időszerű kérdések megtárgyalására az egyházkerület főjegyzőit, espereseit és egyházmegyei főgondnokait a szükséghez képest értekezletre hívhatja össze. Az esperes-főgondnoki értekezlet az egyházkerület elnöksége mellett tanácsadó jelleggel működik.”
(29) Az Alktv. 135. § (2) és (3) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:
„(2) A Zsinat tagjai tisztségüknél fogva:
a) az egyházkerületek püspökei és főgondnokai,
b) az egyházkerületek lelkészi és presbiteri főjegyzői,
c) protestáns tábori püspök, illetőleg amennyiben a protestáns tábori püspök nem református, a tábori püspök református helyettese (Hivatalvezető),
d) a zsinati tanácsos,
e) a zsinati jogtanácsos,
f) az Országos Református Gyűjteményi Tanács elnöke.
(3) A Zsinat ülésein tanácskozási joggal azok az esperesek, egyházmegyei főgondnokok és a zsinati hivatali osztályvezetők is részt vesznek, akik nem zsinati tagok.”
(30) Az Alktv. 141. § (3) és (4) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:
„(3) A zsinati lelkészi képviselő zsinati tagsága az egyházmegyében betöltött lelkészi tisztség megszűnésével megszűnik. A Zsinat presbiteri tisztségre választható tagjának zsinati tagsága az egyházmegyéből való elköltözésével megszűnik.
(4) Ha a választott zsinati tagot püspöknek, egyházkerületi főgondnoknak, lelkészi vagy presbiteri főjegyzőnek, zsinati tanácsosnak, zsinati jogtanácsosnak, vagy az Országos Református Gyűjteményi Tanács elnökének megválasztják, tagsági helye megüresedik, és erre időközi választást kell tartani.”
(31) Az Alktv. 142. § (3) bekezdése hatályon kívül helyezésre kerül.
(32) Az Alktv. 142. § (4) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:
„(4) A megválasztott vezetőkkel a Magyarországi Református Egyház, mint munkáltató nevében a Zsinat Elnöksége köt munkaszerződést, lelkipásztorok esetében pedig nevezi ki illetve rendeli ki a megválasztott vezetőt.”
(33) Az Alktv. 144. § (2) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:
„(2) A megjelenésben vagy elnöklésben akadályozott elnököt az alelnök, ennek akadályoztatása esetén az a lelkészi, illetve nem lelkész képviselő helyettesíti, aki a Zsinatnak legrégibb idő óta megszakítás nélkül rendes tagja. A tanácskozás vezetésére nézve az elnökök egymás között állapodnak meg.”
2. § (1) A Magyarországi Református Egyház választójogi törvényéről szóló 1996. évi I. törvény (a továbbiakban: Vtv.) 1. § (1) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:
„1. § (1) Az egyházközség nem lelkészi tisztségviselői: a főgondnok vagy gondnok és a presbiter.”
(2) A Vtv. 3. § (2), (3) és (4) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:
„(2) Ha a hatéves időköz letelte előtt az egyházközségi főgondnok vagy gondnok tisztsége üresedik meg, illetve a presbitérium létszáma kétharmad alá csökken, időközi választást kell tartani. Az így megválasztott tisztségviselő megbízatása a következő általános választásig tart.
(3) A megüresedett gondnoki vagy főgondnoki tisztségre az időközi választás eredményének kihirdetéséig a presbitérium gondnoki tisztre jelölhető tagjai köréből megbízott főgondnokot, gondnokot a presbitérium alkotó tagjai jelölnek és választanak a megüresedéstől számított tizenöt napon belül. A választás csak akkor érvényes, ha a szavazásra jogosultaknak kétharmada jelen van. Érvénytelenség esetén a szavazást nyolc napon belül meg kell ismételni.
(4) A megbízott főgondnok, gondnok megválasztásához a leadott érvényes szavazatok felénél több szükséges.”
(3) A Vtv. 9. § (3) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:
„(3) Egyházközségi gondnok, főgondnok esetén megválasztottnak azt kell tekinteni, aki a jelen lévő szavazók több mint felének szavazatát megkapta,”
(4) A Vtv. 46. § (3) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:
„(3) A presbitériumok által választandó valamennyi tisztségre a jelölést az egyházmegyei közgyűlés mint jelölő testület végzi. A jelölő testület elnökségi tisztét az alkotó tagok közül legalább két tag által jelölt és megválasztott lelkész és nem lelkész tag látja el. A jelölő közgyűlés levezető elnökeivé a hivatalban levő elnökség tagjai nem választhatók. A levezető elnök személyére a megválasztott elnökség tagjai egymással megegyeznek.”
(5) A Vtv. 48. § (2) és (3) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:
„(2) Nem lelkészi tisztségviselőnek – e törvény 48. § (3) bekezdésében foglalt kivételekkel – az illetékes egyházmegyéből a presbiteri tisztségre választható egyháztagok közül bárki jelölhető. Egyházmegyei gondnok, illetve egyházkerületi főgondnok esetében a 1994. évi II. törvény 84. §-a és 114. §-a irányadó.
(3) A püspök, egyházkerületi lelkészi főjegyző, egyházkerületi főgondnok és presbiteri főjegyző jelölésének nem feltétele az, hogy a jelölt a választó egyházmegyében lásson el szolgálatot. Püspök, főgondnok és helyetteseik esetében az illetékes egyházkerületi szolgálat feltétele a jelölésnek.”
(6) A Vtv. 56. § (1) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:
„(1) a) Az egyházmegyei közgyűlés elnöksége javaslatára az egyházmegyei közgyűlés választja egyenlően a lelkészek és a nem lelkészi tagok közül az egyházmegyei főjegyzőket.
b) Az egyházmegyei közgyűlés elnöksége vagy legalább két közgyűlési tag javaslatára az egyházmegyei közgyűlés választja egyenlően a lelkészek és a nem lelkészi tagok közül:
– az egyházmegyei jegyzőket,
– az egyházmegyei tanácsosokat,
– az egyházmegyéből küldött kerületi tanácsosokat,
– az egyházkerületi közgyűlési képviselőket.
c) Az egyházmegyei közgyűlés elnöksége vagy legalább két közgyűlési tag javaslatára az egyházmegyei közgyűlés választja egyenlően a lelkészek és a nem lelkészi teljes jogú egyháztagok tagok közül az egyházmegyei bíróság tagjait.”
(7) A Vtv. 57. § (1) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:
„(1) Az újonnan megnyílt Zsinat a korelnökök (a legidősebb lelkészi és presbiteri zsinati képviselők) elnöklése mellett és korjegyzők (két legfiatalabb lelkészi és két legfiatalabb presbiteri) közreműködésével titkos szavazással, első ülésén megválasztja:
– lelkészi és presbiteri elnökét, alelnökeit, valamint
– három lelkészi és három presbiteri jegyzőjét.
Ugyanezen első ülésén megválasztja:
– a Zsinati Tanács tagjait az egyházkerületek javaslata alapján.”
(8) A Vtv. 64. § helyébe az alábbi rendelkezés lép:
„64. § A megismételt jelölő gyűlést az egyházkerület elnöksége által kijelölt egy lelkészi és egy presbiteri egyházkerületi tanácsos vezeti.”
3. § (1) A Magyarországi Református Egyház egyházi bíráskodásáról szóló 2000. évi I. törvény (a továbbiakban: Btv.) 5. § (1) és (2) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:
„5. § (1) Az egyházmegyei bíróság elnöksége az egyházmegye esperese és főgondnoka. Az egyházmegyei bíróságot az egyházmegyei bírák alkotják, akiket az általános tisztújítás során az alakuló egyházmegyei közgyűlés választ meg a teljes jogú egyháztagok köréből.
(2) Az egyházmegyei bíróság négy lelkészi és négy nem lelkész egyháztagból áll. A nem lelkész tagokat lehetőleg jogi végzettséggel rendelkező legalább öt éve teljes jogú egyháztagok köréből kell megválasztani.”
(2) A Btv. 7. § (1) bekezdés a) helyébe az alábbi rendelkezés lép:
„7. § (1) Az egyházmegyei bíróság első fokon határoz:
a) az esperes és az egyházmegyei főgondnok kivételével az egyházközség és az egyházmegye tisztségviselőinek minden fegyelmi, illetve igazgatási ügyében,”
(3) A Btv. 10. § (3) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:
„(3) Az egyházkerületi bíróság egyenlő arányban, legalább négy lelkészi és négy nem lelkész tagból áll. A nem lelkész tagokat lehetőleg jogi végzettséggel és gyakorlattal rendelkező, legalább öt éve teljes jogú egyháztagok köréből kell megválasztani.”
(4) A Btv. 11. § (1) bekezdés a) helyébe az alábbi rendelkezés lép:
„11. § (1) Az egyházkerületi bíróság első fokon határoz:
a) a püspök és az egyházkerületi főgondnok kivételével az egyházkerület tisztségviselői, valamint az esperesek és az egyházmegyei főgondnokok minden fegyelmi és igazgatási ügyében,”
(5) A Btv. 12. § (1), (2) és (3) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:
„12. § (1) A Zsinati Bíróság elnöksége a Zsinat lelkészi és presbiteri elnöke.
(2) A Zsinati Bíróságot alkotják a Zsinat által a Zsinat időtartamára a legalább öt éve teljes jogú egyháztagok köréből titkos szavazás útján választott húsz zsinati bírósági bíró, lelkészi és nem lelkész bírák egyenlő arányban.
(3) A Zsinati Bíróság tagjául kiemelkedő elméleti felkészültséggel és gyakorlati tapasztalatokkal bíró lelkészeket, teológiai tanárokat, nem lelkész tagnak pedig lehetőleg bírákat, ügyészeket, ügyvédeket és a jogtudomány művelésében kiemelkedő tudósokat kell jelölni és megválasztani.”
4. § (1) A Magyarországi Református Egyház gazdálkodásáról szóló 2013. évi IV. törvény (a továbbiakban: Gtv.) 19. § (7) és (8) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:
„(7) A presbitérium köteles minden olyan gazdálkodási kérdésben dönteni, amellyel kapcsolatban a törvény testületi határozatot ír elő. Az intézménnyel rendelkező, a hitéleti tevékenységen kívül más – gazdasági-vállalkozási vagy annak nem minősülő − tevékenységet végző, jelentős ingatlanvagyonnal rendelkező egyházközség köteles a presbitérium tagjai közül gazdasági bizottságot választani, amely folyamatosan figyelemmel kíséri az egyházközség, az általa alapított szervezet, intézmény gazdálkodását, előkészíti a presbitérium gazdálkodással kapcsolatos döntéseit, szükség esetén véleményez, tanácsol, segítséget nyújt a gazdálkodás folyamatában. Ezen bizottságnak hivatalból tagja a lelkész és a főgondnok.
(8) A lelkész és a főgondnok együttesen felelős a költségvetés végrehajtásáért, az előírt gazdálkodási szabályok betartásáért, kötelezettségek teljesítéséért.”
(2) A Gtv. 19. § (10) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:
„(10) Amennyiben a lelkész vagy főgondnok kap pénztárosi megbízást, akkor ellenőrt (számvevőt) választhatnak.”
(3) A Magyarországi Református Egyház gazdálkodásáról szóló 2013. évi IV. törvény végrehajtási utasítása 9. § (8) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:
„(8) A jogügyleteket
a) az egyházközség, az egyházmegye, az egyházkerület képviseletében az elnökség tagjai együttesen írják alá,
b) az Egyház képviseletében a Zsinat lelkészi és presbiteri elnöke együttesen jogosultak aláírni,
c) belső jogi személyiséggel rendelkező egyházi szervezet, intézmény esetén a képviseletre jogosult vezető írja alá.”
5. § (1) A Lelkészek szolgálatáról és jogállásáról szóló 2013. évi I. törvény (a továbbiakban: Lsztv.) 56. § (6) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:
„(6) Az iratokat az esperes − egy lelkészi és egy presbiteri tisztségre választható tanácsossal, valamint az egyházközség két képviselőjének bevonásával − nyolc napon belül megvizsgálja. Ezen vizsgálat után haladéktalanul felhívja a meghívandót okiratainak tizenöt nap alatt történő beterjesztésére.”
(2) A Lsztv. 56. § (11) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:
„(11) A törvény által előírt választási okiratok beérkezésétől számított nyolc napon belül az esperes egy lelkészi és egy presbiteri tisztségre választható tanácsossal és a gyülekezet két képviselőjével együtt megvizsgálja az okiratokat. Amennyiben megállapítható, hogy iratok hiányosak, és ezt rajta kívül álló adminisztrációs hiba okozta, a jelöltet a kézhezvételtől számított háromnapos jogvesztő határidővel fel kell hívni a hiányok pótlására. Ezt követően a bizottság megállapítja, hogy a jelölt választható-e vagy sem.”
(3) A Lsztv. 57. § (2) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:
„(2) Az esperes a bemutatkozó szolgálatra és a lelkészválasztásra egy lelkészi és egy presbiteri tisztségre választható tanácsosból álló küldöttséget küld ki.”
(4) A Lsztv. 61. § (2) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:
„(2) A pályázatot a pályázni kívánó jelöltek a hirdetményben meghatározott határidőig nyújthatják be az espereshez. A pályázat benyújtására nyitva álló határidőt a megjelenéstől számított harminc és hatvan nap között kell megállapítani. A pályázathoz csatolni kötelesek az 56. § (7) bekezdésben meghatározott okiratokat, amelyeket az esperes egy lelkészi és egy presbiteri tisztségre választható tanácsossal, továbbá az érdekelt egyházközség két képviselőjével együtt megvizsgál, és megállapítja, hogy a pályázó a pályázati feltételeknek megfelel-e.”
(5) A Lsztv. 62. § (1) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:
„62. § (1) A pályázati feltételeknek megfelelt pályázók közül az egyházközség presbitériuma titkos szavazással 2–5 személyt jelöltté minősít és bemutatkozó szolgálatra hív. A jelöltet állító presbitériumi gyűlésen az egyházmegye küldöttsége elnököl. Az esperes meghatározza a bemutatkozás sorrendjét és időpontját és a pályázóknak a szavazólapon történő feltüntetését, vezetéknevük ábécé szerinti sorrendjében, és erről a gyülekezetet értesíti.”
(6) A Lsztv. 69. § (3) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:
„(3) Az esperes által felkért egyházmegyei lelkészi és presbiteri tisztségre választható tanácsosoknak jelen kell lenniük az átvételnél, és a jegyzőkönyvet alá kell írniuk.”
(7) A Lsztv. 80. § (5) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:
„(5) A szünetelésről tárgyaló presbitériumi gyűlésen az egyházmegye elnöksége által megbízott lelkészi és presbiteri tisztségre választható küldött elnököl.”
(8) A Lsztv. 91. § (1) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:
„91. § (1) A lelkész általános kötelessége, hogy:
m) éljen békességben családjával és környezetével, és az egyház érdekét nézve munkálkodjon együtt presbiterekkel és az egyház segítőivel,”
6. § Ez a törvény 2021. szeptember 26-án lép hatályba.