2021. évi III. törvény
a Magyarországi Református Egyház intézményrendszerének átalakításáról
1. § A Magyarországi Református Egyház Zsinata a XV. ciklus kiemelten fontos feladatának tartja az egyházi intézményrendszer szervezetének és működésének reformját, ennek a szabályozásban megjelenő megalapozásaként az intézményi szervezeti átalakításra irányuló, több törvényt érintő módosításról határozott, és e tárgyban a következő törvényt alkotja:
I. A Magyarországi Református Egyház alkotmányáról és kormányzatáról szóló 1994. évi II. törvény
1. § A Magyarországi Református Egyház alkotmányáról és kormányzatáról szóló 1994. évi II. törvény (továbbiakban: Alk.) 142. § (6) bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép:
„142. § (6) A Zsinat Elnöksége a zsinati tanácsos javaslata alapján az intézmény alapító okiratában meghatározott időre, az ágazati jogszabályok figyelembevételével nevezi ki
a) a Magyarországi Református Egyház Református Szeretetszolgálata vezetőjét,
b) a Magyarországi Református Egyház Oktatási Szolgálata vezetőjét,
c) a Magyarországi Református Egyház Oktatás Iroda vezetőjét.”
2. § Az Alk. 133. § n) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„n) határoz a Zsinati Hivatal és a további közegyházi szolgálatok szervezeti kérdéseiben”
3. § Az Alk. 154. § (2) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„d) az egyház jelentős élettevékenységéről szóló, a közegyházi szolgálatok, valamint az országos hatáskörű intézmények által előkészített évi jelentéseket tárgyalja, így különösen:
– a missziói jelentést – beleértve a vallásoktatási, szórványmissziói jelentést,
– ének- és zeneügyi jelentést,
– egyházalkotmányi és jogi jelentést,
– tanulmányi jelentést,
– diakóniai és egészségügyi jelentést,
– sajtójelentést – beleértve a könyvkiadói és lapkiadói, valamint a rádiós és televíziós tevékenységről szóló jelentést,
– külügyi és ökumenikus jelentést,
– nyugdíjintézeti jelentést,
– a gyűjtemények munkájáról szóló jelentést – beleértve a levéltárakról, könyvtárakról, múzeumokról és műemlékvédelemről szóló jelentést,
– iskolaügyi jelentést a felső-, közép- és alapfokú iskolák működéséről”
4. § Az Alk. VI. fejezet 167–169. §-ai helyébe a következő rendelkezés lép:
„VI. fejezet
A Zsinati Hivatal és a további közegyházi szolgálatok
167. § A Magyarországi Református Egyház Zsinatának, Zsinati Tanácsának, Zsinat Elnökségi Tanácsának és a Zsinat Elnökségének hatáskörébe tartozó feladatok (ideértve a Zsinat által alapított intézmények fenntartásával, a Zsinat által alapított alapítványok alapítói jogainak gyakorlásával, a Zsinat által létrehozott gazdasági társaságok tulajdonosi joggyakorlásával kapcsolatos feladatok meghatározott részét is) ügyintézését a következő szervezeti egységeken keresztül látja el:
a) Magyarországi Református Egyház Zsinati Hivatala (röviden, a továbbiakban: Zsinati Hivatal),
b) Református Szeretetszolgálat,
c) Református Oktatási Szolgálat,
d) Református Missziói Szolgálat,
e) Református Pályázati és Beruházási Szolgálat (a továbbiakban együttesen: közegyházi szolgálatok).
168. § A 167. §-ban meghatározott közegyházi szolgálatok a Zsinat Elnöksége rendelkezései alapján a zsinati tanácsos irányítása és felügyelete alatt állnak.
a) a Zsinati Hivatalt a zsinati hivatalvezető,
b) a Református Szeretetszolgálatot a szolgálatvezető főigazgató,
c) a Református Oktatási Szolgálatot a szolgálatvezető főigazgató,
d) a Református Missziói Szolgálatot a szolgálatvezető főigazgató,
e) a Református Pályázati és Beruházási Szolgálatot a szolgálatvezető főigazgató vezeti.
169. § A Zsinati Tanács a közegyházi szolgálatok szervezetét és működését, valamint a zsinati tanácsos és a zsinati jogtanácsos részletes feladat- és hatáskörét szabályrendeletben állapítja meg.”
5. § Az Alk. 173. § (2) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„c) határoz a Zsinati Hivatal és a további közegyházi szolgálatok szervezeti kérdéseiben”
6. § Az Alk. 150. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„150. § A zsinati jogtanácsost a Zsinat választja az ügyvéd presbiterré választható egyháztagok sorából. Feladataira nézve irányadók jelen törvény 88. §-ban foglaltak.”
7. § Az Alk. 142. § (10) bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép:
„(10) A Zsinat háznagyi teendőit a zsinati tanácsos látja el. Zsinati tanácsossá a Zsinat lelkipásztori szolgálatban álló, vagy teológus végzettségű, vagy presbiteri szolgálatban álló egyháztagot választ.”
8. § Az Alk. 181. § a következő (20) bekezdéssel egészül ki:
„(20) A 2021. évi III. törvényt megállapította a Magyarországi Református Egyház 2021. február 17-én megnyílt XV. Zsinatának 4. ülésszakán született ZS.-8/2021.11.23. számú határozata. A 2021. évi III. törvény 2021. november 24-én lép hatályba. A 2021. évi III. törvény az alábbi szakaszokat módosította: 133. § n) pontja, 142. § (6) és (10) bekezdés, 150. §, 154. § (2) bekezdés d) pontja, 167–169. §, 173. § (2) bekezdés c) pontja, továbbá a VI. fejezet „A Zsinati Hivatal” fejezetcíme „A Zsinati Hivatal és a további közegyházi szolgálatok” fejezetcímre változott.”
II. A Magyarországi Református Egyház szeretetszolgálatáról szóló 2000. évi II. törvény módosítása
1. § A Magyarországi Református Egyház szeretetszolgálatáról szóló 2000. évi II. törvény (a továbbiakban: Szt) 2. § (1)-e helyébe a következő rendelkezés lép:
„2. § (1) A szeretetszolgálati feladatok az egyházközségekben, egyházmegyékben, egyházkerületekben, a közegyház keretében, továbbá mindezek tulajdonában, fenntartásában, kezelésében levő intézményekben, vagy szolgálatokban (intézmény, szolgálat: a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi törvényben, valamint a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvényben meghatározott szociális intézmény és szociális szolgáltató) valósul meg.”
2. § A Szt. 3. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„3. § Intézményes diakóniai szolgálatot alapíthat:
a) egyházközség;
b) egyházmegye;
c) egyházkerület;
d) Református Szeretetszolgálat;
e) Magyarországi Református Egyház.”
3. § A Szt. 8. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„8. § (1) Az alapításról, a bővítésről és a megszüntetésről a presbitérium, egyházmegyei közgyűlés, egyházkerületi közgyűlés, Zsinat dönt.
(2) A Református Szeretetszolgálat kizárólag a Zsinat határozata alapján alapíthat, vehet át és szüntethet meg intézményt. A Református Szeretetszolgálat az általa fenntartott, de a Zsinat által alapított intézményes diakóniai szolgálatok tekintetében az alapítás, átvétel, megszüntetés körébe nem tartozó ügyekben a Zsinat Elnökségi Tanácsa eseti felhatalmazása alapján önálló alapító okirat-módosítási joggal rendelkezik.”
4. § A Szt. 9. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„9. § Az alapító, illetve a fenntartó az egyházi és világi jogszabályok keretei között az intézmény alapító okiratában és belső szabályzataiban szabadon határozhatja meg a munkáltatói jogok gyakorlása, a kötelezettségvállalás, a szakmai munka szervezésének bármely kérdését.”
5. § (1) A Szt 10. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„10. § Az alapító okiratnak tartalmaznia kell a szolgálat/intézmény
a) nevét;
b) székhelyét; telephelyét;
c) az alapító és a fenntartó nevét, székhelyét, képviselőjének nevét;
d) az alapítást tartalmazó testületi döntés számát;
e) amennyiben releváns, a szolgálat végzéséhez rendelkezésre bocsátott ingatlan címét és helyrajzi számát;
f) a szolgálat, intézmény gazdálkodásának formáját;
g) azt a tényt, hogy az alapító egyházi jogi személyiséggel alapítja-e meg, vagy egy jogi személyiségen belüli szervezeti egységként,
h) önálló jogi személyiséggel rendelkező egyházi intézmény esetén a belső jogi személy ingatlanszerzési képességéről szóló rendelkezést (Gt. 33. § (5) bek.),
i) jogszabály által előírt egyéb kötelező elemeket.”
6. § A Szt 15. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A Magyarországi Református Egyház Zsinata szeretetszolgálati, diakóniai feladatainak támogatására Diakóniai és Egészségügyi Bizottságot választ.”
7. § (1) A Szt 16. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„16. § (1) A közegyházi szeretetszolgálati intézmények, szolgálatok fenntartása céljából és az egyházi diakóniai feladatok ellátására a Zsinat létrehozta a Református Szeretetszolgálatot (továbbiakban: Szeretetszolgálat). A Szeretetszolgálat az egyházon belül működő önálló (belső egyházi) jogi személy. Az egyházközségi, egyházmegyei, egyházkerületi intézmények számára a Szeretetszolgálat elvi segítséget nyújt. A Szeretetszolgálat vezetőjét a zsinati tanácsos javaslatára a Zsinat nevében a Zsinat Elnöksége nevezi ki és menti fel, felette az egyéb munkáltatói jogokat a zsinati tanácsos gyakorolja. A Szeretetszolgálat önálló költségvetéssel rendelkezik, melynek része az általa fenntartott intézmények, szolgálatok költségvetése. A Szeretetszolgálat költségvetését a Zsinati Tanács hagyja jóvá. A Szeretetszolgálat saját szervezeti és működési szabályzat szerint működik a zsinati tanácsos felügyelete alatt. A Szeretetszolgálat önálló és teljes jogkörű fenntartója a Zsinat vagy a Zsinat felhatalmazása alapján a Szeretetszolgálat, illetve jogelődei által alapított vagy más fenntartótól átvett közegyházi szeretetszolgálati intézményeknek, szolgálatoknak. Az ilyen közegyházi intézményt, szolgálatot a Zsinat belső egyházi jogi személyiséggel ruházhatja fel.
(2) A közegyházi intézmények, szolgálatok világi státuszú vezetőit a Zsinat Elnökségének jóváhagyásával a Szeretetszolgálat vezetője nevezi ki és menti fel, az intézményvezető feletti munkáltatói jogkör gyakorlására a Szeretetszolgálat vezetője jogosult.
A közegyházi intézmények, szolgálatok egyházi státuszú vezetőit a Zsinat lelkészi elnöke nevezi ki, vagy rendeli ki és menti fel, felettük a szakmai irányítási, utasítási és ellenőrzési jogkört a Szeretetszolgálat vezetője gyakorolja.
(3) A Szeretetszolgálat szakmai információkat szolgáltat, továbbképzéseket és konferenciákat szervez, koncepciókat és fejlesztési javaslatokat dolgoz ki, egyházi szociális, gyermekvédelmi és felzárkózási módszertani feladatokat lát el, valamint működteti a szociális monitoring rendszerét.”
8. § A Szt 21. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) A 2021. évi III. törvényt megállapította a Magyarországi Református Egyház 2021. február 17-én megnyílt XV. Zsinatának 4. ülésszakán született ZS.-8/2021.11.23. számú zsinati határozat. A 2021. évi III. törvény 2021. november 24-én lépett hatályba. A 2021. évi III. törvény az alábbi szakaszokat módosította: 8. §, 10. §, 15. § (1) bekezdés, valamint a 16. § (1)–(2)–(3) bekezdés.”
III. A Magyarországi Református Egyház gazdálkodásáról szóló 2013. évi IV. törvény módosítása
1. § A Magyarországi Református Egyház gazdálkodásáról szóló 2013. évi IV. törvény (a továbbiakban: Gt) a következő 20/A. §-sal egészül ki:
Értelmező rendelkezések 23. pont az alábbiakkal egészül ki:
23. Gazdálkodási biztos: olyan személy, aki a rendkívüli gazdasági helyzetben a kinevezési okmányában rögzített megbízási időtartama alatt teljes jogkörrel (kötelezettségvállalás, utalványozás, ellenjegyzés, munkáltatói jogok gyakorlása) és felelősséggel irányítja az adott egyházi gazdálkodó szervezet gazdálkodását. A gazdálkodási biztos költségeit az az egyházi szervezet fedezi, akinek érdekkörében felmerülő okból vált szükségessé a gazdálkodási biztos kinevezése.
Kinevezéséről a fokozatos egyházi testület elnöksége rendelkezik, a rendelkezés ellen jogorvoslatnak nincs helye.
Nem nevezhető ki gazdálkodási biztos a 63. § (2) bekezdésben írt korlátolt felelősségű társaság és részvénytársaság vezetésére.
„20/A. § (1) A Zsinat az Egyház országos hatáskörű feladatait közegyházi szervezetein (a Zsinati Hivatalon és a további közegyházi szolgálatokon) keresztül végzi, amelyek éves költségvetését és beszámolóját a Zsinati Tanács fogadja el. A költségvetés elfogadásáig az előző évre vonatkozóan elfogadott költségvetés időarányos részével gazdálkodnak.
(2) A Zsinati Hivatal és a további közegyházi szolgálatok jogkörét, működését a Zsinati Tanács jogosult meghatározni, és szervezeti- és működési szabályzatában rögzíteni.”
2. § A Gt 9. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(8) A Zsinat, valamint az egyházkerület a 63. § szerint üzletszerű gazdasági tevékenység végzése céljából gazdasági társaságot hozhat létre.”
3. § A Gt 9. § (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(9) A közegyház, belső egyházi jogi személy, vagy gazdasági társaság – fokozatos egyházi testületi jóváhagyással – az egyház közhasznú céljainak támogatása érdekében alapítványt létrehozhat, harmadik személy által létrehozott civil szervezetet támogathat.”
4. § A Gt 21. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az így létrehozott egyházi intézményt az alapító jogi személyiséggel, illetve önálló gazdálkodási vagy részben önálló gazdálkodási jogkörrel ruházhatja fel.”
5. § A Gt VII. fejezet „GAZDASÁGI TÁRSASÁGOK” alcím helyébe a következő alcím lép:
„ÜZLETSZERŰ GAZDASÁGI TEVÉKENYSÉG”
6. § A Gt 63. és 63/A. §-ai hatályon kívül helyezésre kerülnek, helyükbe a következő 63. § rendelkezési lépnek:
„63. § (1) A közegyház, valamint az egyházkerület által létrehozott belső egyházi jogi személy jogosult üzletszerű – rendszeresen nyereség- és vagyonszerzés céljából – gazdasági tevékenység végzésére a (2) bekezdésben meghatározott gazdasági társaságok létrehozásával.
(2) Üzletszerű gazdasági tevékenység korlátolt felelősségű társaság, vagy zártkörűen működő részvénytársaság társasági formában folytatható.
(3) A közegyház esetében a Zsinat Elnökségi Tanácsa, az egyházkerület esetében az egyházkerületi tanács határoz a gazdasági társaság alapításáról, cégvásárlásról, átalakulásról, egyesülésről, vagy a jogutód nélküli megszűnésről.
(4) A közegyház nevében a Zsinat Elnöksége, az egyházkerületek nevében az egyházkerület elnöksége felügyeli a gazdasági társaság működését, a (3) bekezdésben nem szabályozott egyéb kérdésekben a belső egyházi jogi személy vezetője utasítása útján gyakorolja az alapítói jogokat.
(5) A gazdasági társaság működéséről az elnökségek a tárgyévet követő év első zsinati ülésén, valamint az első egyházkerületi közgyűlési ülésen tájékoztatják az illetékes testületet.
(6) Az alapítói jogok gyakorlója köteles gondoskodni arról, hogy a gazdasági társaság felügyelő bizottságot hozzon létre, állandó könyvvizsgálót foglalkoztasson.
(7) Az alapítói jogok gyakorlója évente beszámol írásban és szóban a gazdasági társaság működéséről.”
7. § A Gt az alábbi 81. §-al egészül ki:
„81. § A 2021. évi III. törvényt a Magyarországi Református Egyház 2021. február 17. napján megnyílt XV. Zsinatának 4. ülése a ZS.-8/2021.11.23. számú zsinati határozatával fogadta el. A 2021. évi III. törvény 2021. november 24-én lépett hatályba. A 2021. évi III. törvény a 20/A. és a 81. szakaszait iktatta be a törvénybe és a 9. § (8)–(9) bekezdéseit, a 21. § (2) bekezdést, a VII. fejezet alcímét, valamint a 63. § és 63/A. §-t módosította.”
V. A Magyarországi Református Egyház missziójáról szóló 1995. évi II. törvény módosítása
1. § (1) A Magyarországi Református Egyház missziójáról szóló 1995. évi II. törvény (a továbbiakban: Mt) 10. §-a az alábbi (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) Az MRE missziói szolgálatának segítő koordinálására, a Zsinat és a Zsinati Tanács hatáskörébe tartozó missziói feladatok ügyvitelének végzésére a Zsinat – a zsinati tanácsos felügyelete alatt – létrehozta a Missziói Szolgálatot. A Missziói Szolgálat nem jogi személy, vezetőjét a Magyarországi Református Egyház Zsinata nevében a zsinati tanácsos javaslatára a Zsinat Elnöksége nevezi ki és menti fel, felette az egyéb munkáltatói jogokat a zsinati tanácsos gyakorolja.”
2. § A Mt 16. §-ának jelenlegi rendelkezése a 16. § (1) bekezdésre változik.
3. § A Mt 16. §-a, a következő (2) bekezdéssel egészül ki:
„(2) A 2021. évi III. törvényt megállapította a Magyarországi Református Egyház 2021. február 17-én megnyílt XV. Zsinatának 4. ülésszakán született ZS.-8/2021.11.23. számú zsinati határozat. A 2021. évi III. törvény 2021. november 24-én lépett hatályba. A 2021. évi III. törvény az alábbi szakaszokat módosította: 10. § új (5) bekezdése.”
VI. A Magyarországi Református Egyház tájékoztatási szolgálatáról szóló 2005. évi III. törvény módosítása
1. § (1) A Magyarországi Református Egyház tájékoztatási szolgálatáról szóló 2005. évi III. törvény (a továbbiakban: Tt) 14. §-a az alábbi i) és j) ponttal egészül ki:
„i) elvégzi az országos elektronikus, online és nyomtatott református média (reformatus.hu; Reformátusok Lapja, Confessio, televíziós és rádiós műsorok és egyéb református médiák) tartalmával és formájával, valamint az országos kommunikációs kampányokkal kapcsolatos feladatokat,
j) elvégzi a Magyarországi Református Egyház hivatalos arculatának gondozásával kapcsolatos feladatokat.”
2. § A Tt az alábbi 23. § (1) bekezdéssel egészül ki:
„23. § (1) A 2021. évi III. törvényt megállapította a Magyarországi Református Egyház 2021. február 17-én megnyílt XV. Zsinatának 4. ülésszakán született ZS.-8/2021.11.23. számú zsinati határozat. A 2021. évi III. törvény 2021. november 24-én lépett hatályba. A 2021. évi III. törvény az alábbi szakaszokat módosította: 14. § új i) és j) pontja.”
VII. Az egyházi könyvkiadásról szóló 1992. évi II. törvény módosítása
1. § (1) Az egyházi könyvkiadásról szóló 1992. évi II. törvény (a továbbiakban: Ekt) 1. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Ebből a célból létesül a Kálvin János Kiadó, amely belső egyházi jogi személy, szakmai felügyeletét a Magyarországi Református Egyház Zsinata (a továbbiakban: Zsinat) látja el a Kálvin Kiadó Fenntartói Testülete útján.”
2. § (1) Az Ekt 2. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A Kiadó közalapi hozzájárulást évi árbevételének százalékában a szervezeti és működési szabályzatban rögzített módon teljesít. Pénzügyi felügyeletét a Kálvin Kiadó Fenntartói Testületével együttműködve a Zsinati Számvizsgáló Bizottság látja el.”
3. § Az Ekt 3. §-ának jelenlegi rendelkezése a 3. § (1) bekezdésre változik.
4. § Az Ekt 3. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki:
„(2) A 2021. évi III. törvényt megállapította a Magyarországi Református Egyház 2021. február 17-én megnyílt XV. Zsinatának 4. ülésszakán született ZS.-8/2021.11.23. számú zsinati határozat. A 2021. évi III. törvény 2021. november 24-én lépett hatályba. A 2021. évi III. törvény az alábbi szakaszokat módosította: 1. § (2) bekezdés, 2. § (1) bekezdés, valamint a 3. § a 3. § (1) bekezdésre változott.”
VIII. A Magyarországi Református Egyház felsőoktatásról szóló 2014. évi V. törvényének módosítása
1. § (1) A felsőoktatásról szóló 1992. évi II. törvény (a továbbiakban: Ftv) 14. § (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A magasabb vezetői és vezetői megbízatás a hetvenedik életév betöltéséig szólhat.
(3) Ha azt a fenntartó kezdeményezte vagy a Szenátus kétharmadának (2/3) igenlő szavazatával támogatta, a vezetői és magasabb vezetői megbízás a hetvenedik életév betöltése előtt akkor is teljes időtartamra kiadható, ha a vezetői megbízatás SZMSZ-ben rögzített hossza a hetvenedik életév betöltése utánra nyúlik. Az így kiadott vezetői megbízatás nem meghosszabbítható.”
IX. Záró rendelkezés
2. § Ez a törvény 2021. november 24-én lép hatályba.
Berekfürdő, 2021. november 23.
| Molnár János főgondnok, a Zsinat presbiteri elnöke | Balog Zoltán püspök, a Zsinat lelkészi elnöke |
Melléklet a Magyarországi Református Egyház intézményrendszerének átalakításáról szóló 2021. évi III. törvényhez
AZ MRE ÚJ SZERVEZETI RENDJÉBEN LÉVŐ INTÉZMÉNYEK MÓDOSÍTANDÓ, VAGY ÚJ ALAPÍTÓ OKIRATAI:
1. Bethesda Kórház Alapító Okirata
A Bethesda Kórház fenntartói jogkörei az alábbi táblázat szerint változnak meg, az Alapító Okiratot és kapcsolódó további szabályzatokat, amennyiben ez a változás érinti őket, e döntés alapján kell elkészíteni.
A Magyarországi Református Egyház Bethesda Gyermekkórháza fenntartójának jogkörei
| Fenntartói jogkör | Szabályozó hely | Fenntartói testület gyakorolja | Zsinat gyakorolja | ||
| 1. | Nyilvántartásba nem vett belső egyházi jogi személy jogi személyiségének igazolása | 2011. évi CCVI. törvény 18. § (3) bek. | X | ||
| 2. | Belső egyházi jogi személy bírósági nyilvántartásba vételének kérelmezése | 2011. évi CCVI. törvény 18. § (1) | X | ||
| 3. | Kapacitás csökkentés kezdeményezése | Eftv. 5. § | X | ||
| 4. | Kapacitás-nyilvántartásban szereplő ellátási terület módosításának kérelme | Eftv. 5/B. § | X | ||
| 5. | Kapacitásátcsoportosítás kezdeményezése | Eftv. 7. §; 337/2008. (XII. 30.) Korm. rendelet (Eftv. vhr.) 8. § (1) c) pont, (1a) | X | ||
| 6. | Többletkapacitás-befogadás kezdeményezése | Eftv. 11/A. §; Eftv. vhr. 13. § | X | ||
| 7. | Betegpanasz kivizsgálásának kötelezettsége, abban az esetben, ha a fenntartóhoz fordul | 1997. évi CLIV. törvény (Eütv.) 29. § | X | ||
| 8. | Az egészségügyi intézmény szakmai felügyelete | Eütv. 155. § | X | ||
| 9. | Az egészségügyi intézmény költségvetési irányítása, így az alapítói jogok (Alapító Okirat), a létesítés, az átalakítás, illetve a megszüntetés gyakorlása. | Eütv. 155. §; 2013. évi IV. törvény a Magyarországi Református Egyház gazdálkodásáról (Ref. Gazd. Tv.) | X | ||
| 10. | Az intézmény költségvetésével kapcsolatos, külön jogszabályban meghatározott, az irányító szerv jogkörébe tartozó jogok gyakorlása. Költségvetés és zárszámadás elfogadása. | Eütv. 155. §; Ref. Gazd. Tv. 24. § | X | ||
| 11. | Az intézmény vezetője tekintetében a vezetői megbízás adása, a vezetői megbízás visszavonása, a munkaviszony létesítése és megszüntetése, valamint az egyéb munkáltatói jogok gyakorlása. | Eütv. 155. §, Alapító Okirat 5.1 | X | ||
| 12. | Az intézmény működését, működési rendjét szabályozó dokumentum jóváhagyása. | Eütv. 155. §; 43/2003. (VII. 29.) ESzCsM rendelet 3. § (6) bek. | X | ||
| 13. | Az intézmény működésének szakmai ellenőrzése. | Eütv. 155. § | X | ||
| 14. | Kórházi felügyelő tanácsba tag delegálási jogkör *Megj: Javasolni szeretnénk, hogy a kórházi felügyelő tanács funkcióját a Fenntartó Testület gyakorolja a vonatkozó rendelkezések alapján | Eütv. 156. § (4) bek.; 23/1998. (XII. 27.) EüM rendelet | X | ||
| 15. | Kórházi tájékoztatás alapján a finanszírozási szerződés megkötésének, módosításának, megszűnésének tudomásulvétele | 1997. évi LXXXIII. törvény (Ebtv.) 30. § | X | ||
| 16. | Válsághelyzeti finanszírozásról szóló beszámoló elfogadása *Megj: Része lesz a zárszámadásnak | 43/1999. (III. 3.) Korm. rendelet 50/E. § | X | ||
| 17. | Negyedéves beszámoló tudomásulvétele | Ref. Gazd. Tv. 24. § | X | ||
| 18. | Fenntartói támogatás folyósításáról döntés | Ref. Gazd. Tv. 24. § | X | ||
| 19. | Ingatlanra vonatkozó jogügylethez történő hozzájárulás. | Ref. Gazd. Tv. 33. § (6) | X | ||
| 20. | Egyházi tulajdonban álló ingatlanok használatára, hasznosítására vonatkozó döntés, határozat | Ref. Gazd. Tv. 43. § | X | ||
| 21. | Intézményi lelkészek megbízása | 2013. évi I. törvény a lelkészek szolgálatáról és jogállásáról 18. § | X |
2. Kálvin Kiadó
MAGYARORSZÁGI REFORMÁTUS EGYHÁZ KÁLVIN JÁNOS KIADÓJA
ALAPÍTÓ OKIRAT
ALAPÍTÓ OKIRAT
1. Az intézmény neve:
A Magyarországi Református Egyház Kálvin János Kiadója
(rövidített név: Református Kálvin Kiadó)
2. Az intézmény székhelye:
1113 Budapest, Bocskai út 35.
3. Az intézmény alapítása, alapítója:
Az intézményt a Magyarországi Református Egyház (1146 Budapest, Abonyi u. 21.) Zsinata alapította az 1992. évi II. törvény elfogadásával.
4. Az intézmény fenntartója:
Magyarországi Református Egyház
1146 Budapest, Abonyi u. 21.
5. A tevékenység végzésére használt ingatlanok:
Székhely: Cím: 1113 Budapest, Bocskai út 35.
Hrsz: Budapest, XI. kerület 4491/14.
A használat jogcíme: Használati jog.
Az ingatlan tulajdonosa a Magyarországi Református Egyház.
Raktár és értékesítés (telephely): 1146 Budapest, Abonyi u. 21.
A használat jogcíme: Használati jog.
6. Az intézmény felügyeleti szervei:
Általános felügyelet: Magyarországi Református Egyház Zsinata.
Az intézmény felügyeletét és a külön szabályzatban meghatározott fenntartói jogokat a Református Kálvin Kiadó Fenntartói Testülete gyakorolja.
7. Az intézmény jogállása:
Az intézmény önálló, belső egyházi jogi személy.
8. Az intézmény típusa:
Könyvkiadó.
9. Az intézmény alaptevékenysége:
Kiadói tevékenység.
9491 Egyházi tevékenység
5811 Könyvkiadás
5814 Folyóirat, időszaki kiadvány kiadása
5920 Hangfelvétel készítése, kiadása
4799 Egyéb nem bolti, piaci kiskereskedelem
5812 Címtárak, levelezőjegyzék kiadása
2. Az intézmény vezetőjének kinevezési rendje:
Az intézmény vezetőjét a Magyarországi Református Egyház Zsinata nevében az intézmény Fenntartói Testülete javaslatára a Zsinat Elnöksége nevezi ki.
3. Az intézmény képviseletére jogosult személy:
A Magyarországi Református Egyház Kálvin János Kiadójának igazgatója.
12. Az intézmény gazdálkodásával összefüggő jogosítványok:
Az intézmény önálló gazdálkodási egység.
13. Az alapítás időpontja: 1992.
ZÁRADÉK
Az alapító okiratot a Magyarországi Református Egyház Zsinata ZS.-8/2021.11.23. számú határozatával elfogadta, mely 2021. november 24-én lépett hatályba.
Berekfürdő, 2021. november 23.
| Molnár János főgondnok, a Zsinat presbiteri elnöke | Balog Zoltán püspök, a Zsinat lelkészi elnöke |
3. Károli Gáspár Református Egyetem
A Károli Gáspár Református Egyetem Fenntartói Testülete tekintetében a MRE Felsőoktatási Törvénye már módosításra került, az Alapító Okirat és a Fenntartói Testület szervezeti és működési szabályzata ennek fényében már elkészült és elfogadásra került, a további szabályzatokat is e döntés alapján kell elkészíteni.
4. Zsinati Hivatal
A MAGYARORSZÁGI REFORMÁTUS EGYHÁZ
ZSINATI HIVATAL
ALAPÍTÓ OKIRATA
ALAPÍTÓ OKIRAT
A Magyarországi Református Egyház (Alapító) a Magyarországi Református Egyház Zsinati Hivatalát önálló jogalanyisággal felruházott egyházi jogi személlyé nyilvánítja, és a Zsinat Elnöksége javaslatára az alábbi Alapító Okiratot alkotja:
1. Az egyházi jogi személy neve, székhelye:
Magyarországi Református Egyház Zsinati Hivatala
1146 Budapest, Abonyi utca 21.
Rövidített neve: MRE Zsinati Hivatal
2. Az egyházi jogi személy alapítója:
A Magyarországi Református Egyház
1146 Budapest, Abonyi utca 21.
3. Az egyházi jogi személy felügyeleti szerve:
A Magyarországi Református Egyház Zsinata
1146 Budapest, Abonyi utca 21.
4. Az egyházi jogi személy működési területei:
A Magyarországi Református Egyház Zsinatának, a Zsinati Tanácsának és a Zsinat Elnökségének hatáskörébe tartozó feladatok ügyintézése.
5. Az egyházi jogi személy jogállása és gazdálkodása:
A Magyarországi Református Egyházon belül működő önálló jogi személy.
Az MRE Zsinati Hivatal önálló gazdálkodási tevékenységet folytat, önálló költségvetéssel rendelkezik. Éves költségvetését és zárszámadását a Zsinati Tanács hagyja jóvá.
Az MRE Zsinati Hivatal ingatlan tulajdonjogot nem szerezhet.
6. Az egyházi jogi személy fő tevékenysége:
A Zsinati Hivatal ellátja a Zsinat, a Zsinati Tanács, az Elnökségi Tanács, a Zsinat Elnöksége, az állandó szakbizottságok és a Zsinati Bíróság hatáskörébe tartozó ügyek intézésével kapcsolatos feladatokat; a választott testületek munkáját és adminisztrációját segíti, előkészíti és végrehajtja döntéseit. A Magyarországi Református Egyházat egyetemesen érintő ügyeket intézi; kapcsolatot tart az állami, önkormányzati, társadalmi szervekkel, bel- és külföldi egyházakkal. A Magyarországi Református Egyház általános gazdasági, anyagi ügyeit intézi; fogadja a központi költségvetési támogatásokat, gazdálkodik a közegyházi javakkal. A közegyházi alapítású, fenntartású egyházi jogi személyekkel kapcsolatot tart. A Zsinati Székház működési feltételeit biztosítja.
7. Az egyházi jogi személy vezetőjének kinevezési rendje:
Az MRE Zsinati Hivatal egyszemélyi felelős vezetőjét (hivatalvezetőt) a Magyarországi Református Egyház Zsinatának nevében a zsinati tanácsos javaslatára a Zsinat Elnöksége határozatlan időre nevezi ki, felette az egyéb munkáltatói jogokat a zsinati tanácsos gyakorolja. A hivatalvezető a közegyházi szolgálatok vonatkozásában zsinati tanácsos helyettese, ennek megfelelően a zsinati tanácsos akadályoztatása esetén a zsinati tanácsos helyetteseként jár el.
8. Az egyházi jogi személy képviseletére jogosultak:
Az egyházi jogi személy vezetője (hivatalvezető).
ZÁRADÉK
Az alapító okiratot a Magyarországi Református Egyház Zsinata ZS.8/2021.11.23. számú határozatával elfogadta, mely 2021. november 24-én lépett hatályba.
Berekfürdő, 2021. november 23.
| Molnár János főgondnok, a Zsinat presbiteri elnöke | Balog Zoltán püspök, a Zsinat lelkészi elnöke |
5. Református Szeretetszolgálat alapító okirata
ALAPÍTÓ OKIRAT
PREAMBULUM
A Református Szeretetszolgálat (korábbi elnevezése: Magyarországi Református Egyház Diakóniai Iroda, Magyarországi Református Egyház Zsinati Irodájának Szeretetszolgálati Osztálya, valamint Magyarországi Református Egyház Szeretetszolgálati Iroda) 1951. május 18-án kezdte meg működését, melyről a 25. számú Konventi határozat rendelkezik. Az 1988. május 2-án kelt adóbejelentkezési lap alapján az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal Fővárosi Igazgatósága a 19024031-1-01 adószámmal látta el az intézményt. A Magyarországi Református Egyház Zsinati Tanácsa ZS.T.-124/2007. számú határozatában elfogadta – akkori nevén – a Magyarországi Református Egyház Szeretetszolgálati Iroda Szervezeti és Működési Szabályzatát.
A Magyarországi Református Egyház Zsinata ZS.-6/2019.04.10. számú határozatával a Magyarországi Református Egyház Szeretetszolgálati Iroda Alapító Okiratának névváltozásra és intézményfenntartói feladatellátásra vonatkozó módosítását elfogadta, a módosítás hatálybalépését a ZS-31/2018.11.21. számú határozattal 2020. január 1-i hatályba lépésre módosította. A Magyarországi Református Egyház Zsinata a ZS.-6/2021.04.21. számú határozatával döntött az Alapító Okirat módosításáról az ellátott feladatok és hatáskörök vonatkozásában.
A lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról szóló 2011. évi CCVI. törvény 10. § és 12. § (1) bekezdése, a Magyarországi Református Egyház alkotmányáról és kormányzatáról szóló 1994. évi II. törvény 4. § és 10. §, valamint a Magyarországi Református Egyház Szeretetszolgálatáról szóló 2000. évi II. törvény 6. § (2) bekezdése és 7. § (1) bekezdése alapján a Magyarországi Református Egyház Zsinata (Alapító) a Magyarországi Református Egyház Diakóniai Iroda megnevezését Református Szeretetszolgálatra módosítja. A Református Szeretetszolgálat belső egyházi jogi személy Alapító Okiratát az alábbiak szerint alkotja meg:
1. Az intézmény neve, székhelye:
Református Szeretetszolgálat
1146 Budapest, Hungária krt. 200.
2. Az intézmény alapítója:
A Magyarországi Református Egyház Zsinata
1146 Budapest, Abonyi u. 21.
3. Az intézmény felügyeleti szerve:
A Magyarországi Református Egyház Zsinata
1146 Budapest, Abonyi u. 21.
4. Az intézmény működési területei:
– A Magyarországi Református Egyház gyülekezeteiben és közösségeiben végzett diakónia (szeretetszolgálat) támogatása.
– A Magyarországi Református Egyház (MRE) vagy az MRE felhatalmazása alapján a Református Szeretetszolgálat által alapított diakóniai szolgálatok munkájának összehangolása.
– A Magyarországi Református Egyház vagy az MRE felhatalmazása alapján a Református Szeretetszolgálat által alapított diakóniai-szeretetszolgálati intézmények fenntartása, működtetése, fejlesztése, irányítása és felügyelete.
– A kijelölt egyházi módszertani feladatok ellátása a református fenntartású szociális és gyermekvédelmi intézmények, valamint gyermekek esélynövelő szolgáltatásai vonatkozásában a mindenkori ágazatirányítás kijelölése szerinti tartalommal és hatállyal.
– A Magyar Református Szeretetszolgálat Alapítvány és az Alapítvány által alapított gazdasági társaságok felügyelete
– A Magyarországi Református Egyház által alapított társadalmi missziók fenntartása, fejlesztése, felügyelete.
5. Az intézmény jogállása és gazdálkodása:
A Református Szeretetszolgálat a Magyarországi Református Egyházon belül működő önálló jogi személy.
A Református Szeretetszolgálat önálló gazdálkodási tevékenységet folytat, önálló költségvetéssel rendelkezik. Éves költségvetését és zárszámadását – melyeknek valamennyi, általa fenntartott szeretetszolgálati intézmény, diakóniai szolgálat és társadalmi misszió költségvetése a részét képezi – az MRE Zsinati Tanács hagyja jóvá.
A Református Szeretetszolgálat kivételes esetben – így különösen: önkormányzati vagy állami feladat átvállalása, pályázati vagy egyéb támogatás alapján fennálló kötelezettségek teljesítése érdekében, amennyiben ezeket a feladatokat az állami szabályozás miatt más módon nem lehet ellátni – a fenntartásába tartozó intézmények működtetése érdekében az MRE Zsinat Elnökségi Tanácsa előzetes jóváhagyásával ingatlan tulajdonjogot szerezhet. Az ilyen módon tulajdonába kerülő ingatlant a Református Szeretetszolgálat eltérő célra nem használhatja, az MRE Zsinata hozzájárulása nélkül el nem idegenítheti, meg nem terhelheti. A Református Szeretetszolgálat az ingatlannal kapcsolatos ügyekben egyebekben az MRE gazdálkodásáról szóló 2013. évi IV. törvény rendelkezései szerint köteles eljárni.
6. Az intézmény fő tevékenysége:
A Magyarországi Református Egyház (MRE) vagy az MRE felhatalmazása alapján a Református Szeretetszolgálat által alapított szociális és gyermekjóléti, valamint gyermekvédelmi intézmények tekintetében a teljes körű fenntartói jogok gyakorlása, fenntartói, igazgatási, ügyviteli feladatok ellátása, melynek keretében végzendő feladatok körét, továbbá az egyéb tevékenységeket a hatályos világi jogforrások, valamint az MRE és a Református Szeretetszolgálat belső jogforrásai határozzák meg.
Kijelölt egyházi módszertani intézményként a szociális-, gyermekvédelmi és gyermekek esélyteremtő szolgáltatásaira irányuló feladatellátás a hatályos módszertani kijelölésben meghatározottak szerint történik.
TEÁOR szám szerint:
| Főtevékenység: | 8730 | Idősek, fogyatékosok bentlakásos ellátása | |
| Egyéb tevékenységek: | 8720 | Mentális, szenvedélybeteg bentlakásos ellátás | |
| 8790 | Egyéb bentlakásos ellátás | ||
| 8810 | Idősek, fogyatékosok ellátása bentlakás nélkül | ||
| 8891 | Gyermekek napközbeni ellátása | ||
| 8899 | M.n.s. egyéb szociális ellátás bentlakás nélkül | ||
| 8510 | Iskolai előkészítő oktatás | ||
| 8520 | Alapfokú oktatás | ||
| 5621 | Rendezvényi étkeztetés | ||
| 5629 | Egyéb vendéglátás | ||
| 8690 | Egyéb humán egészségügyi ellátás | ||
| 8710 | Bentlakásos, nem kórházi ápolás | ||
| 8559 | M.n.s. egyéb oktatás | ||
| 8560 | Oktatást kiegészítő tevékenység | ||
| 7830 | Egyéb emberi erőforrás-ellátás, -gazdálkodás | ||
| 6820 | Saját tulajdonú, bérelt ingatlan bérbeadása, üzemeltetése | ||
| 8130 | Zöldterület-kezelés | ||
| 8121 | Általános épülettakarítás | ||
| 9601 | Textil, szőrme mosása, tisztítása | ||
| 3299 | Egyéb máshová nem sorolható feldolgozóipari tevékenység | ||
| 7220 | 7220 Társadalomtudományi, humán kutatás, fejlesztés |
7. Az intézmény vezetőjének kinevezési rendje:
A Református Szeretetszolgálat egyszemélyi felelős vezetőjét (főigazgató) a Magyarországi Református Egyház Zsinatának nevében a zsinati tanácsos javaslatára a Zsinat Elnöksége nevezi ki határozatlan időre, felette az egyéb munkáltatói jogokat a zsinati tanácsos gyakorolja.
8. Az intézmény képviseletére jogosultak:
Az intézmény vezetője (főigazgató).
ZÁRADÉK
Az alapító okiratot a Magyarországi Református Egyház Zsinata ZS.-8./2021.11.23. számú határozatával elfogadta, mely 2022. január 1-én lépett hatályba.
Berekfürdő, 2021. november 23.
| Molnár János főgondnok, a Zsinat presbiteri elnöke | Balog Zoltán püspök, a Zsinat lelkészi elnöke |
6. A Magyar Református Szeretetszolgálati Alapítvány
MAGYAR REFORMÁTUS SZERETETSZOLGÁLAT ALAPÍTVÁNY ALAPÍTÓ OKIRATA
(a 2021. év november 23. napon kelt módosításokkal egységes szerkezetben)
1. BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK
A Szeretetszolgálat a korábbiakban, mint a Magyarországi Református Egyház Szeretetszolgálati Irodájának adománykoordinációs szolgálati ága működött, a Zsinat Zs–86/2006 sz. döntése alapján.
Tevékenysége eredményeként került sor katasztrófahelyzetbe jutott emberek segélyezésére, szociálisan rászorulók támogatására, határon innen és túl gyülekezetetek, közösségek, oktatási, egészségügyi és szociális intézmények segítésére.
Ezen tevékenységek anyagi támogatása és kibővítése, professzionalizációs szintjének emelése, a karitatív célok anyagi és szervezeti bázisának megteremtése, a szolgálat nemzetközi kapcsolatainak hathatósabb ápolása érdekében az alapító indokoltnak látja, hogy a Szeretetszolgálat a jövőben az alapítótól elkülönült szervezeti formában, mint önálló jogi személyiségű alapítvány működjön.
A Magyarországi Református Egyház, mint alapító a társadalom széles körében jelentkező igények kielégítése érdekében – erre a célra elkülönített vagyonnal – Alapítványt hoz létre.
Az Alapítvány a Fővárosi Bíróság nyilvántartásba vételével jön létre, tevékenységét a nyilvántartásba vételről szóló határozat jogerőre emelkedése napján kezdheti meg.
Az Alapító képviseletében eljáró Zsinat Elnöksége az alapító okiratot az alábbiak szerint
módosítja, és egységes szerkezetbe foglalja:
(A módosított részeket félkövér, dőlt betűtípussal jelöljük)
2. AZ ALAPÍTÓ
Magyarországi Református Egyház (székhely: 1146 Budapest, Abonyi u. 21.)
3. AZ ALAPÍTVÁNY NEVE
Magyar Református Szeretetszolgálat Alapítvány (Rövidített megnevezés: MRSZ Alapítvány).
Az Alapítvány határozatlan időtartamra jött létre, és közhasznú szervezetként tevékenykedik.
Az Alapítvány logója: egységes zöld színű, rajzolatán a földgömb osztott felső része, rajta zászlósbárány, alatta felirat: „Magyar Református Szeretetszolgálat”.
4. AZ ALAPÍTVÁNY SZÉKHELYE ÉS TELEPHELYEI
Az Alapítvány székhelye: 1146 Budapest, Hungária krt. 200.
Fiók telephelyek: 4029 Debrecen, Leány u. 2.
4800 Vásárosnamény, Kossuth út 41.
4211 Ebes, Hrsz. 625/31.
4935 Gelénes, Kossuth Lajos út 20.
7632 Pécs, Tildy Zoltán u. 12.
8226 Alsóörs, Hrsz. 7.
6600 Szentes, Jókai u. 71.
3555 Harsány, Kossuth út 47.
1078 Budapest, Marek József u. 35.
1107 Budapest, Belényes u. 9.
3977 Zemplénagárd, Fő u. 31.
3600 Ózd, Pázmány út 3.
3974 Ricse, Rákóczi Ferenc u. 59.
3768 Bódvalenke, Szabadság út 40.
3987 Bodroghalom, Szabadság út 40.
5720 Sarkad, Kürt u. 1.
1071 Budapest, Damjanich u 38. Fszt. 2.
3894 Göncruszka, Fő út 46.
8226 Alsóörs, Templom utca 14.
1071 Damjanich u. 51. 2. em 17.
1143 Budapest, Semsey Andor u. 19
1151 Budapest, Harsányi Kálmán u 83.
3768 Bódvalenke, Szabadság u. 48
3371 Átány, Béke köz 5/B
3978 Dámóc, Fő u 125
4641 Mezőladány, Endes puszta 24
3971 Tiszakarád, Engels u 23
3891 Vilmány, Petőfi S u 8
3977 Zemplénagárd, Dózsa György u 3.
1151 Budapest, Alag u. 3.
5. AZ ALAPÍTVÁNY CÉLJA
Az Alapítvány általános célja, hogy a rászoruló emberek megsegítésére irányuló szolgálatokat segítse, fejlessze és ösztönözze az adománykoordinációt, továbbá, hogy a társadalom felé még hangsúlyosabban üzenje: a Református Egyház a cselekvő hit egyháza.
Az MRSZ Alapítvány célul tűzi ki az elesettek, a nélkülözők, a szenvedők, a magányosok, az árvák, az özvegyek, az éhezők, az erőtlenek, az üldözöttek, a betegek, a fogyatékkal élők, a szenvedélybetegek, a pszichiátriai betegek, katasztrófák áldozatainak és hozzátartozóiknak támogatását.
Ezen célok megvalósulása érdekében:
– az MRSZ Alapítvány pénzbeli és természetbeni adományokat gyűjt a rászorulók megsegítésére. Ennek érdekében akciókat, kampányokat szervez a segítségre szoruló emberek, csoportok támogatására, és gondoskodik arról, hogy az összegyűlt adományok a rászorulókhoz megérkezzenek.
– Az MRSZ Alapítvány az adománygyűjtést és a rászorulók segítését és támogatását Magyarországon és külföldön egyaránt céljának tekinti. Az MRSZ Alapítvány kiemelt figyelemmel kíséri a határon túli magyarság számára végzett szolgálati lehetőségeket.
– Az MRSZ Alapítvány fontosnak tartja, hogy a kárpát-medencei református egyháztestek együttműködésével egy egymásra figyelő testvéri kapcsolat jöjjön létre, amely segítséget és támogatást nyújt, ha bármely tagja szenved vagy nélkülöz.
– Az MRSZ Alapítvány a rászorulók segítésének érdekében önkénteseket toboroz, és számukra segítő szolgálatokban történő részvételt szervez. Tevékenysége során a szociális foglalkoztatás különböző formáit is igénybe veszi.
– Az MRSZ Alapítvány céljai elérése érdekében együttműködik a magyarországi, külföldi és nemzetközi segélyszervezetekkel, civil szervezetekkel, valamint központi és helyi kormányzati szervekkel.
– Az MRSZ Alapítvány céljai elérése érdekében segíti és támogatja a lakhatási gondokkal küzdőket.
Az Alapítvány az alábbi közhasznú tevékenységeket végzi:
I. Az Egészségmegőrzés, betegségmegelőzés, gyógyító-, egészségügyi rehabilitációs tevékenység, mint közhasznú tevékenység keretein belül az Alapítvány a magyarországi, kárpátaljai és erdélyi kritikus állapotban lévő betegek magyarországi gyógyíttatására gyűjt anyagi támogatást. Az Alapítvány orvoscsoportot működtet. Az ő segítségükkel az Alapítvány olyan beteg emberek számára nyújt egészségügyi ellátást, akik nem tudják finanszírozni orvosi kezeléseiket. Segítséget nyújtanak a hajléktalanok orvosi ellátásában, az ellátórendszerhez történő eljuttatásában, a betegségmegelőző szűrésekben. Az orvoscsoport továbbá részt vesz a katasztrófák áldozatainak segítésében, ellátásában.
Az Alapítvány közhasznú tevékenységét az alábbi közfeladatokhoz kapcsolódóan végzi:
– Az egyén egészségügyi ellátáshoz való joga gyakorlásához az egészségügyi ellátórendszer megfelelő mennyiségű, minőségű, eloszlású, összetételű és hatékonyságú működése általános (szervezési, intézményi, oktatási, kutatási) feltételeinek megteremtése, működtetésének biztosítása. (Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 141. § (2) bek. a) pont alapján állami közfeladat)
– az egészséges életmód segítését célzó szolgáltatások (Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bek. 4. pont, önkormányzati közfeladat)
II. Szociális tevékenység, családsegítés, időskorúak gondozása, mint közhasznú tevékenység keretein belül az Alapítvány adománygyűjtést szervez a rászoruló családok megsegítésére, az ország több nagyvárosában adománygyűjtő pontokat létesített, ahol fogadja a segítő szándékú emberek felajánlásait, és megszervezi a beérkezett adományok szétosztását.
A nyugdíjas, szerény körülmények között élő személyek számára támogatást nyújt, ennek keretében élelmiszercsomagokat oszt szét, továbbá megad minden olyan természetbeni segítségnyújtást, amit az Alapítvány önkéntesei el tudnak végezni.
Az Alapítvány közhasznú tevékenységét az alábbi közfeladatokhoz kapcsolódóan végzi:
– A szociális ellátás feltételeinek biztosítása (A szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 2. §, állami és önkormányzati közfeladat)
– szociális, gyermekjóléti szolgáltatások és ellátások biztosítása (Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bek. 8. pont, önkormányzati közfeladat)
III. A közrend védelme, mentés, katasztrófa-elhárítás, ár- és belvízvédelem ellátásához kapcsolódó közhasznú tevékenység keretein belül az Alapítvány segíti a katasztrófákra történő felkészülést, a katasztrófák elleni védekezést, továbbá részt vesz a helyreállításban, és az újjáépítés feladataiban. Az Alapítvány krízistanfolyamokat szervez, a katasztrófahelyzetbe került személyek számára az Alapítvány segítői pszichológiai tanácsadást nyújtanak. Az Alapítvány keretein belül működő orvos-csoport részt vesz a helyszíni mentésben és a sérültek ellátásában. Az Alapítvány pénzbeli és természetbeni adományokat gyűjt, és közreműködik az adományoknak a rászorultak részére történő elszállításában és szétosztásában.
Az Alapítvány közhasznú tevékenységét az alábbi közfeladatokhoz kapcsolódóan végzi:
– A védekezés és a következmények felszámolásában közreműködik (A katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény 2. § (1) bekezdés, állami közfeladat)
IV. A Gyermek- és ifjúságvédelem közhasznú tevékenységen belül az Alapítvány kiemelt célként kezeli a hátrányos helyzetű, szerény anyagi körülmények között élő gyermekek megsegítését. Ennek érdekében a rászoruló gyermekek részére adományokat gyűjt, támogatja a tehetséges fiatalok tanulmányait.
Az Alapítvány tevékenysége elősegíti a gyermekek családban történő nevelkedését, támogatást nyújt olyan gyermekházak részére, ahol megtanítják a fiatal édesanyákat a gyermeknevelés és gondozás legalapvetőbb elemeire.
Az Alapítvány közhasznú tevékenységét az alábbi közfeladatokhoz kapcsolódóan végzi:
– A gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó feladatot lát el – a gyermek családban történő nevelkedésének elősegítése, a gyermek veszélyeztetettségének megelőzése és megszüntetése érdekében – a törvényben meghatározott alaptevékenység keretében (A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 17. § (1) bekezdése j) pontja alapján állami és önkormányzati közfeladat)
V. Nevelés és oktatás, képességfejlesztés, ismeretterjesztés közhasznú tevékenységen belül az Alapítvány támogatja a tehetséges, de szerény anyagi körülmények között élő diákok tanulmányait, anyagi támogatást gyűjt a hazai, erdélyi, kárpátaljai és felvidéki oktatási intézményekben tanuló tehetséges, de szegény tanulók ösztöndíjára.
Hátrányos helyzetű térségekben élő köznevelési intézményekben tanuló diákok, fiatalok tanulmányi felzárkózása, és sikeres munkaerőpiaci integrációja érdekében mentor szolgáltatás szervezése, amely kiterjed mind szociális, mind életvezetési mentálhigiénés pedagógiai, mind digitális kompetencia és pályaorientáció területére is.
Az Alapítvány közhasznú tevékenységét az alábbi közfeladatokhoz kapcsolódóan végzi:
– Az Alaptörvényben foglalt ingyenes és kötelező alapfokú ingyenes és mindenki számára hozzáférhető középfokú nevelés-oktatáshoz való jog biztosítása (A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 2. § (1) bekezdése alapján állami közfeladat)
– Helyi önkormányzatokkal, a településeken működő református egyházközségekkel és intézményekkel együttműködésben a hátrányos helyzetű lakosság felzárkózása, részére kulturális szolgáltatás, különösen a nyilvános könyvtári ellátás biztosítása; filmszínház, előadó-művészeti szervezet támogatása, a kulturális örökség helyi védelme; a helyi közművelődési tevékenység támogatása a 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § 7. pontja alapján.
VI. Rehabilitációs foglalkoztatás, mint közhasznú tevékenység keretein belül, hátrányos helyzetű társadalmi csoportok esélyegyenlőségének elősegítése, munkaerőpiacon hátrányos helyzetű rétegek képzésének és foglalkoztatásának elősegítése, ehhez kapcsolódó rehabilitációs tanácsadói és rehabilitációs mentori szolgáltatások biztosítása, segítő szolgáltatások biztosítása, a megmaradt készségek hasznosítása és fejlesztése a nyílt munkaerőpiaci érvényesülés érdekében, ajándéktárgyak és kézműves termékek készítése, valamint igény esetén azok adományozása és átadása céges partnerek számára a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény 2. § (5) bekezdése, valamint a 16. §-a alapján.
Az Alapítvány közhasznú tevékenységét az alábbi közfeladatokhoz kapcsolódóan végzi:
– A megváltozott munkaképességű munkavállalók egységes keretrendszer szerinti foglalkoztatása a megváltozott munkaképességű munkavállalókat foglalkoztató munkáltatók akkreditációjáról, valamint a megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatásához nyújtható költségvetési támogatásokról szóló 327/2012. (XI. 16.) Korm. rendelet 2. § (1) bekezdése, a 11. § (2) bekezdése, valamint a 17. §-a alapján.
– A megváltozott munkaképességű munkavállalók ellátásainak és szolgáltatásainak biztosítása a megváltozott munkaképességű személyek ellátásaival kapcsolatos eljárási szabályokról szóló 327/2011. (XII. 2.) Korm. rendelet 19. § (4) bekezdése alapján.
VII. Munkaerőpiaci szolgáltatás közhasznú tevékenységén belül az MRSZ Alapítvány az alábbi tevékenységeket végzi a munkaerőpiaci szolgáltatásokról, valamint az azokhoz kapcsolódóan nyújtható támogatásokról szóló 30/2000. (IX. 15.) GM rendelet 1. § c) pontja, 8. § és 9. §-ok alapján:
– elősegíti a munkaerő-piacon az egyenlő bánásmód érvényesülését, a szegregáció megelőzését,
– összehangolja és támogatja a munkaerő-piac keresleti és kínálati oldalát a munkáltatói elvárások összefoglalásával és munkavállalói készségek fejlesztésével,
– előmozdítja a vállalatok társadalmi felelősségvállalását,
– elősegíti a munkaerő-piaci átmenetek munkavállalói oldalról történő kezelésének támogatását, adaptációs készségek kialakítását,
– fiatalokat készít fel a munkaerő-piacra történő belépésre.
VIII. A közfoglalkoztatás területén az MRSZ Alapítvány az alábbi közfeladatokat látja el:
– közfoglalkoztatás – a közfoglalkoztatásról és a közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó, valamint egyéb törvények módosításáról szóló a 2011. évi CVI. törvény 1. § (2) bekezdése értelmében,
– foglalkoztatás elősegítése – a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény 8. § (4) bekezdése értelmében.
IX. Az Alapítvány látja el a Magyarországi Református Egyház alábbi társadalmi misszióinak koordinációját:
Börtönlelkészi szolgálat
Kórházlelkészi szolgálat
Református Iszákosmentő Misszió
Repülőtéri Lelkészség
Telefonos és internetes Lelkigondozói Szolgálat
Vakmisszió
Siketmisszió
Menekültmissziós szolgálat
DorKasz Csoport
Az MRSZ a Református Missziói Központ jogutódja.
X. Az Alapítvány – céljával összhangban – vállalkozási tevékenységet folytathat olyan módon, hogy azzal közhasznú tevékenységeit támogatja, illetve a vállalkozási tevékenység pozitív eredményét közhasznú célokra, illetve közhasznú tevékenysége infrastruktúrájának fejlesztésére fordítja.
6. AZ ALAPÍTVÁNY VAGYONA
Az Alapítvány induló vagyona 10.000.000 Ft. (azaz tízmillió forint)
Az alapító a fenti összeget jelen okirat aláírását követő 15 napon belül vállalja az Alapítvány nevére megnyitandó számlára befizetni.
Az alapító úgy rendelkezik, hogy az Alapítvány vagyonából mind a tőkeösszeg, mind a kamatok felhasználhatóak.
Az Alapítvány vagyonát a Kuratórium kezeli. A Kuratórium a vagyon felhasználásáról egyszerű szótöbbséggel meghozott határozattal jogosult dönteni – ez alól kivételt képeznek az alapító okiratban meghatározott olyan döntések, amelyek érvényességéhez minősített többséget írnak elő.
Az Alapítvány vagyonából vagyoni szolgáltatás annak a személynek, csoportnak, támogatott rétegnek nyújtható, akit a Kuratórium határozatában megjelöl. A támogatások odaítélése történhet a Kuratórium kezdeményezése alapján, egyéni vagy közösségi kérelmekre, illetve a Kuratórium által kiírt pályázatok útján.
A Kuratórium az alapítványi célok hatékony megvalósítására, a Kuratórium döntéseinek végrehajtására munkaszervezetet hozhat létre, melynek működését szervezeti és működési szabályzatban rendezi.
7. CSATLAKOZÁS AZ ALAPÍTVÁNYHOZ
Az Alapítvány nyitott, ahhoz bármely belföldi, vagy külföldi természetes, vagy jogi személy szabadon csatlakozhat, ha az Alapítvány céljával egyetért és ezen alapító okirat tartalmát elfogadja.
A csatlakozás történhet úgy is, hogy a csatlakozó pénzt fizet be az Alapítvány számlájára, de történhet a támogatás dologi adomány formájában is. Amennyiben a dologi adomány, vagy ajándék közvetlenül az alapítványi célokhoz nem használható fel, úgy azt a Kuratórium határozata szerint értékesíteni kell, és ennek értéke gyarapítja az Alapítvány vagyonát.
A csatlakozás alapítói jogokkal nem jár.
Amennyiben az adományozó feltételt szab, úgy annak elfogadásáról a Kuratórium dönt.
8. AZ ALAPÍTVÁNY KEZELÉSE
Az Alapítvány legfőbb szerve a Kuratórium, melynek tagjait az alapító jelöli ki.
Az Alapítvány céljaival és működésével kapcsolatos munkáért a munkát végző kuratóriumi tagot az Alapítvány vagyonából a Kuratórium erre vonatkozó határozata szerinti díjazás illeti meg.
Az alapító az Alapítvány kezelésével 5 tagú Kuratóriumot (kezelőszervet) bíz meg.
A Kuratórium az Alapítvány ügyvezető szerve, a Kuratórium tagjai az Alapítvány vezető tisztségviselői. A vezető tisztségviselőkkel szembeni követelményekre és kizáró okokra a Ptk. 3:22. §-ban foglaltakat kell alkalmazni.
Az Alapítvány kedvezményezettje és annak közeli hozzátartozója nem lehet a Kuratórium tagja. Az alapító és közeli hozzátartozói nem lehetnek többségben a Kuratóriumban.
Az alapító fenntartja magának a Kuratórium elnökének kijelölési jogát.
A Kuratórium tagjai:
Czibere Károly (1182 Budapest, Vízakna u. 5.)
Dr. Kálmán Csaba (8226 Alsóörs, Templom utca 14.)
Kiss Péter (3778 Varbó, Dózsa György út 1.)
Bezzegh Gábor (4621 Fényeslitke, Petőfi u. 35.)
Veres Sándor (1031 Budapest, Lőpormalom utca 9. 1/4. A.)
A Kuratórium elnöke: Czibere Károly (1182 Budapest, Vízakna u. 5.)
A Kuratórium titkára: Veres Sándor (1031 Budapest, Lőpormalom u. 9.)
A Kuratórium tagjai megbízatásukat határozott ideig, 2021. év december hó 31. napig látják el.
A kuratóriumi tagság megszűnik a határozott idő lejártával, a tagok halálával, a vezető tisztségviselő cselekvőképességének a tevékenysége ellátásához szükséges körben történő korlátozásával, lemondásával, továbbá a vezető tisztségviselővel szembeni kizáró vagy összeférhetetlenségi ok bekövetkeztével.
A Kuratórium tagját megbízatásának lejárta előtt az alapítványi cél megvalósításának közvetlen veszélyeztetése esetén az alapító visszahívhatja. A visszahívást az alapító köteles megindokolni és a kuratóriumi taggal személyes átvétel útján vagy ajánlott tértivevényes postai küldeményként közölni. A kuratóriumi tagság a visszahívás kézbesítésétől számított 15. napon szűnik meg.
A Kuratórium ülés tartása nélkül is jogosult határozathozatalra. A Kuratórium elnöke a tagok részére a határozattervezet megküldésével kezdeményezi a határozathozatalt. A tagok a határozat kézhezvételétől számított nyolc napon belül küldik meg szavazatukat a Kuratórium elnöke részére. Az ülés tartása nélküli döntéshozatalra egyebekben a Ptk. szabályai az irányadók.
A kuratóriumi tagság megszűnése esetén az alapító jogosult az új kuratóriumi tagokat kijelölni.
A közhasznú szervezet megszűnését követő három évig nem lehet más közhasznú szervezet vezető tisztségviselője az a személy, aki korábban olyan közhasznú szervezet vezető tisztségviselője volt – annak megszűnését megelőző két évben legalább egy évig –,
a) amely jogutód nélkül szűnt meg úgy, hogy az állami adó- és vámhatóságnál nyilvántartott adó- és vámtartozását nem egyenlítette ki,
b) amellyel szemben az állami adó- és vámhatóság jelentős összegű adóhiányt tart fel,
c) amellyel szemben az állami adó- és vámhatóság üzletlezárás intézkedést alkalmazott, vagy üzletlezárást helyettesítő bírságot szabott ki,
d) amelynek adószámát az állami adó- és vámhatóság az adózás rendjéről szóló törvény szerint felfüggesztette vagy törölte.
A vezető tisztségviselő, illetve az ennek jelölt személy köteles valamennyi érintett közhasznú szervezetet előzetesen tájékoztatni arról, hogy ilyen tisztséget egyidejűleg más közhasznú szervezetnél is betölt.
A Kuratórium tagjai ezen tisztség ellátását külön nyilatkozatban vállalták, és nyilatkoztak arról, hogy velük szemben törvényi összeférhetetlenségi ok nem áll fenn. A Kuratórium tagjai az alapítóval szervezeti kapcsolatban nem állnak, a Zsinatnak, zsinati bizottságnak, vagy Zsinatnak alárendelt szervezetnek, intézménynek nem tagjai, nem alkalmazottai.
Az Alapítvány és a Kuratórium képviseletére az elnök önálló aláírással jogosult. A munkaviszony létesítésével és megszüntetésével kapcsolatos munkáltatói jogokat a Kuratórium elnöke gyakorolja. Az egyéb munkáltatói részjogosítványokat az elnök a munkaszervezetben meghatározott vezetőknek az SZMSZ-ben meghatározott módon átadhatja.
A bankszámla feletti rendelkezési jogosultság:
– az elnök a titkárral együtt, vagy
– az elnök akadályoztatása esetén a titkár bármely másik kuratóriumi taggal együttes aláírással,
– a titkár akadályoztatása esetén az elnök bármely másik kuratóriumi taggal együttes aláírással jogosult.
A bankszámla feletti rendelkezésre a Kuratórium az elnök mellett a munkaszervezet vezetőjét is kijelölheti.
A Kuratórium feladata és felelősségi köre:
– Az ügyvezető kinevezése (az ügyvezető feletti munkáltatói jogokat a kuratóriumi elnök gyakorolja),
– Az éves szakmai programterv jóváhagyása,
– Az éves költségvetés jóváhagyása,
– Az éves beszámoló jóváhagyása,
– A közhasznúsági melléklet jóváhagyása,
– Az adománygyűjtési, segélyezési, ill. a szolgálatstruktúrára vonatkozó stratégia jóváhagyása,
– Döntés a költségvetésben elfogadott rendes gazdálkodás körén kívüli,
5.000.000 Ft-ot meghaladó kötelezettségvállalásokról,
– Az Alapítvány bankszámlái felett rendelkező személyek kijelölése.
A Kuratórium ezen határozatokat a Kuratórium tagjai személyes jelenlétével, vagy elektronikus kommunikációs eszköz igénybevételével megtartott kuratóriumi ülésen hozhatják meg.
Kuratóriumi ülés elektronikus hírközlési eszköz igénybevételével:
A Kuratórium dönthet arról, hogy ülését elektronikus hírközlő eszközök igénybevételével folytatja le. Az elektronikus hírközlő eszköz közvetítésével tartott ülésen elhangzottakat, és a meghozott határozatokat úgy kell rögzíteni, hogy azok utóbb is ellenőrizhetőek legyenek.
Az adatvédelmi és internetbiztonsági szempontból megfelelő, biztonságos elektronikus kommunikációs eszköz biztosítása (Zoom) a Kuratórium elnökének feladata.
Szavazni csak tag által előzetesen bejelentett, az elnök által nyilvántartott e-mail címről az elnök által megadott e-mail címre lehet.
Az elektronikus kommunikációs eszköz útján megtartásra kerülő ülés esetén a Kuratórium ülését az elnök elektronikus úton hívja össze a napirendre vonatkozó részletes tájékoztatás és a határozat(ok) tervezetének a tagoknak történő megküldésével az ülés időpontja előtt legalább 15 nappal. A meghívó nem tartalmazza az ülés helyszínét. Az elektronikus kommunikációs eszköz igénybevételével megtartásra kerülő ülésen a Kuratórium tagjai, illetve a meghívottak hang- és képátvitelre alkalmas elektronikus eszköz használatával vehetnek részt. A kuratóriumi ülések nyilvánosak, az élő közvetítés lehetőségét a Kuratórium biztosítja.
Az ülésre az elnök a résztvevőket személyes azonosításuk után engedheti be. Az ülés elérését lehetőség szerint külön jelszóval is védeni kell. Az ülésen a résztvevők személyazonosságának ellenőrzése – hacsak az ülés meghívója ettől eltérő rendelkezést nem tartalmazott – a résztvevővel közölt jelszó, illetve a technikai lebonyolítását végző elnök részére a résztvevő azonosítására alkalmas személyazonosító okirat képi felmutatásával történhet.
Az elektronikus hírközlő eszközök igénybevételével tartott ülésen a Kuratórium nem dönthet az Alapítvány jogutód nélküli megszűnéséről, átalakulásáról, egyesüléséről, szétválásáról.
A Kuratórium hatáskörébe tartozó egyéb ügyekben a Kuratórium tagjai e-mailen vagy faxon is megküldhetik véleményüket.
Az ügyvezető feladata és felelősségi köre:
– Az ügyvezető önállóan képviseli az Alapítványt más személyekkel szemben.
– Utalványoz.
– Elkészíti és folyamatosan karbantartja az Alapítvány Szervezeti és Működési Szabályzatát.
– Gondoskodik a szervezet működéséhez szükséges egyéb belső szabályzatok elkészíttetéséről és betartatásáról.
– Működteti az Alapítványt és meghozza az ehhez szükséges operatív döntéseket. Az ügyvezető 5.000.000 Ft-ig önállóan dönt, ezen összeg feletti kötelezettségvállalásokkal kapcsolatosan köteles a Kuratórium jóváhagyását kérni.
– Gondoskodik az éves szakmai programterv és az éves költségvetés elkészítéséről és azok Kuratórium általi engedélyeztetéséről.
– Az Alapítvány éves beszámolóját és közhasznúsági kiegészítő mellékletét a Kuratórium elé terjeszti.
– Rendszeresen beszámol az Alapítvány működéséről a Kuratóriumnak a Kuratórium által igényelt gyakorisággal.
9. A KURATÓRIUM MŰKÖDÉSE
A Kuratórium szükség szerint, de legalább évente kétszer ülésezik. Az ülések összehívásáról a Kuratórium elnöke köteles gondoskodni. Bármely kuratóriumi tag kérheti kuratóriumi ülés összehívását a cél és az ok megjelölésével. Ilyen kérelem esetén a Kuratórium elnöke köteles a kérelem beérkezésétől számított nyolc napon belül intézkedni az ülés összehívásáról. Ha ennek a kötelezettségének a Kuratórium elnöke nem tesz eleget, a Kuratórium ülését a kérelmet előterjesztő tag is összehívhatja.
A Kuratórium összehívására vonatkozó meghívót az ülés határnapja előtt legalább 8 nappal ki kell küldeni. A meghívóban közölni kell az Alapítvány nevét és székhelyét, az ülés idejének és helyszínének megjelölését és az ülés napirendjét is.
A kuratóriumi ülés határozatképes, ha azon a leadható szavazatok több mint felét képviselő szavazásra jogosult részt vesz. A határozatképességet minden határozathozatalnál vizsgálni kell. Amennyiben az ülés nem határozatképes, úgy azt megtartani nem lehet. A szavazás során minden tagnak egy szavazata van.
A Magyarországi Református Egyház Református Szeretetszolgálat vezetője és a Zsinat Diakóniai és Egészségügyi Bizottságának tagjai a Kuratórium ülésein tanácskozási joggal vesznek részt, a határozatok hozatalában, az Alapítvány kezelésében azonban nem vehetnek részt.
A Kuratórium ülései nyilvánosak.
A Kuratórium határozatait általában egyszerű szótöbbségi határozattal hozza. Az egyszerű szótöbbségi határozat alól kivételt képez, ha a minősített többségű szavazást jogszabály, vagy az alapító okirat írja elő.
A Kuratórium határozatait nyílt szavazással hozza meg, kivételt képeznek ez alól a személyi kérdésekben való döntések, valamint azon esetek, amelyekben a titkos szavazást – személyiségi jogokra tekintettel – a Kuratórium ülésein jelenlévő tagok legalább 1/3-a kéri.
A döntéshozó szerv, valamint az ügyvezető szerv határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek közeli hozzátartozója a határozat alapján kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt.
Nem minősül előnynek az alapítvány cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás.
A Kuratórium üléseiről jegyzőkönyvet kell vezetni és a hozott határozatokat külön könyvben kell nyilvántartani. A határozatok könyvéből ki kell derülnie a döntés tartalmának, időpontjának, hatályának, illetve a döntést támogatók és ellenzők számarányának. Nyílt szavazás esetén fel kell tüntetni a szavazásban részt vevők személyét is. A kuratórium ezen határozatokról vezetett nyilvántartása nyilvános, az bárki által megtekinthető. A határozatok könyvét, valamint az Alapítvány gazdálkodásával, működésével kapcsolatos ügyiratokat az Alapítvány székhelyén kell őrizni. Ezen nyilvántartásról a Kuratórium elnöke köteles gondoskodni.
A Kuratórium elnöke köteles gondoskodni arról, hogy akire nézve a határozat rendelkezést tartalmaz, az a határozatot 15 napon belül írásban is megkapja.
A Kuratórium elnöke köteles gondoskodni arról is, hogy a szervezet éves beszámolója a naptári évet követő év április 15-ig elkészüljön és azt a Kuratórium május 1-ig megtárgyalja. A beszámoló megtárgyalására vonatkozó kuratóriumi ülés meghívójához az írásos beszámolót is mellékelni kell. A beszámolót a Kuratórium jelenlévő tagjai 2/3-os minősített többségű szavazattal fogadják el.
Az elfogadott éves beszámolót a Kuratórium titkára köteles tájékoztatásul megküldeni az alapítónak. Köteles további minden olyan körülményről a Zsinat Elnökségét értesíteni, mely alapítói intézkedést tesz szükségessé. (pl. kuratóriumi tag lemondása, felügyelő bizottság alapításának szükségessége, az alapítványi célok megvalósítását érintő stratégiai döntés szükségessé válása.)
10. AZ ALAPÍTVÁNY GAZDÁLKODÁSA ÉS FELELŐSSÉGI SZABÁLYOK
Az Alapítvány önálló jogi személy és a rá vonatkozó hatályos törvények és rendeletek szerint gazdálkodik. Az Alapítvány gazdálkodása során köteles betartani a közhasznú szervezetre vonatkozó törvényi előírásokat.
Civil szervezettel, állami, közigazgatási, költségvetési szerv közszolgáltatási szerződést kizárólag akkor köthet, ha a civil szervezet közhasznú jogállású.
Nem minősül közszolgáltatási szerződésnek a feladat finanszírozását szolgáló támogatás, ha a támogatás nyújtásának minden feltételét jogszabály határozza meg, és a támogatási döntés meghozatala során a döntéshozónak mérlegelési joga nincs. Nem minősül mérlegelési jognak, ha a döntéshozó a jogszabályban meghatározott támogatási keret kimerüléséig a támogatás odaítélésére vonatkozó, a jogszabályi feltételeknek megfelelő kérelmeket beérkezési sorrendben teljesíti.
11. KÖZHASZNÚSÁGI SZABÁLYOK
Az Alapítvány a 2011. évi CLXXV. törvény alapján végzi közhasznú tevékenységét, így bárki számára nyitott, nem zárja ki, hogy bárki részesülhessen közhasznú szolgáltatásaiból, rendezvényein részt vegyen.
Az Alapítvány kötelezi magát, hogy közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független, azoknak támogatást nem nyújt.
Az Alapítvány kötelezettséget vállal arra, hogy esetleges vállalkozási tevékenységét csak közhasznú vagy a létesítő okiratban meghatározott alapcél szerinti tevékenység megvalósítását nem veszélyeztetve végez, és gazdálkodása során elért eredményét nem osztja fel, hanem azt a létesítő okiratban meghatározott közhasznú tevékenységekre fordítja. A vállalkozási tevékenység megkezdéséről és módjáról a Kuratórium egyhangú szavazattal jogosult dönteni.
Az Alapítvány nem lehet korlátlan felelősségű tagja más jogalanynak, nem létesíthet alapítványt és nem csatlakozhat alapítványhoz.
Az Alapítvány kötelezi magát arra, hogy tevékenysége során megfelel az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvényben foglalt nyilvántartási és beszámolási szabályokról szóló rendelkezéseknek.
Ennek megfelelően az Alapítvány az éves beszámoló jóváhagyásával egyidejűleg köteles közhasznúsági mellékletet készíteni, a közhasznúsági mellékletet a Kuratórium fogadja el legalább 2/3-ad arányú többségi szavazattal. Az Alapítvány éves közhasznúsági melléklete nyilvános, abba bárki betekinthet, illetőleg saját költségére arról másolatot készíthet.
A szervezet beszámolója és a közhasznúsági melléklet tartalmára az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény 29. § (2) (6) és (7) bekezdésében előírtakat kell alkalmazni.
A Kuratórium elnöke köteles gondoskodni a vezető szerv döntéseinek, továbbá az Alapítvány működésének, szolgáltatásai igénybevétele módjának, az Alapítvány éves beszámolójának és közhasznúsági mellékletének nyilvánosságra hozásáról, köteles továbbá gondoskodni arról, hogy az bárki számára hozzáférhetővé váljon. Erre tekintettel a vezető szerv döntéseit, továbbá az Alapítvány működésével és szolgáltatásaival kapcsolatos valamennyi felhívást és közlést, az éves beszámolót és közhasznúsági mellékletet az Alapítvány saját honlapján (www.jobbadni.hu) közzé kell tenni.
Az Alapítvány működésével kapcsolatos iratait a székhelyén őrzi, az iratokba az elnökkel vagy titkárral történő előzetes időpont egyeztetést követően bárki betekinthet.
12. AZ ALAPÍTVÁNY FELÜGYELŐ SZERVE
Az Alapítvány a kezelő szervtől elkülönült felügyelő szervet hoz létre.
A felügyelő szerv ügyrendjét maga állapítja meg. A felügyelő szerv üléseit évente legalább egy alkalommal tartja. Az üléseket a felügyelő szerv elnöke hívja össze. A meghívót legkésőbb 8 nappal az ülés időpontját megelőzően kézbesíteni kell a tagoknak. A meghívóban közölni kell a tagokkal az ülés helyét, idejét és napirendjét. Az ülés akkor határozatképes, ha azon a felügyelő bizottság tagjainak legalább a fele jelen van. A felügyelő szerv határozatait egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással hozza.
Az MRSZ Alapítvány felügyelő szervének tagjai:
Pásztor Dániel (3656 Sajóvelezd, Deák Ferenc utca 3.)
Őz Lajos (4181 Nádudvar, Fő utca 123.)
Victor Dániel (3433 Nyékládháza, Szt. István utca 21.)
A felügyelő szerv elnöke: Pásztor Dániel (3656 Sajóvelezd, Deák Ferenc utca 3.)
A felügyelő szerv tagjainak megbízatási ideje a jelen alapító okirat aláírásának napjától 2021. év december hó 31. napig terjedő időtartamra szól.
Nem lehet a felügyelő szerv elnöke vagy tagja, illetve könyvvizsgálója az a személy, aki
a) a döntéshozó szerv, illetve az ügyvezető szerv elnöke vagy tagja (ide nem értve az egyesület döntéshozó szervének azon tagjait, akik tisztséget nem töltenek be),
b) a közhasznú szervezettel e megbízatásán kívüli más tevékenység kifejtésére irányuló munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll, ha jogszabály másképp nem rendelkezik,
c) a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásából részesül – kivéve a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatásokat, és az egyesület által tagjának a tagsági jogviszony alapján a létesítő okiratban foglaltaknak megfelelően nyújtott cél szerinti juttatást –, illetve
d) az a)–c) pontban meghatározott személyek közeli hozzátartozója.
A közhasznú szervezet megszűnését követő három évig nem lehet más közhasznú szervezet vezető tisztségviselője az a személy, aki korábban olyan közhasznú szervezet vezető tisztségviselője volt – annak megszűnését megelőző két évben legalább egy évig –,
a) amely jogutód nélkül szűnt meg úgy, hogy az állami adó- és vámhatóságnál nyilvántartott adó- és vámtartozását nem egyenlítette ki,
b) amellyel szemben az állami adó- és vámhatóság jelentős összegű adóhiányt tart fel,
c) amellyel szemben az állami adó- és vámhatóság űzletlezárás intézkedést alkalmazott, vagy üzletbezárást helyettesítő bírságot szabott ki,
d) amelynek adószámát az állami adó- és vámhatóság az adózás rendjéről szóló törvény szerint felfüggesztette vagy törölte.
A vezető tisztségviselő, illetve az ennek jelölt személy köteles valamennyi érintett közhasznú szervezetet előzetesen tájékoztatni arról, hogy ilyen tisztséget egyidejűleg más közhasznú szervezetnél is betölt.
A felügyelő szerv a tevékenységét az alapító részére végzi, tevékenységéről évente az alapítói jogok gyakorlójának számol be.
A felügyelő szerv ellenőrzi a közhasznú szervezet működését és gazdálkodását.
A felügyelő szerv köteles a tagok vagy az alapítók döntéshozó szerve elé kerülő előterjesztéseket megvizsgálni, és ezekkel kapcsolatos álláspontját a döntéshozó szerv ülésén ismertetni.
A felügyelő szerv a jogi személy irataiba, számviteli nyilvántartásaiba, könyveibe betekinthet, a vezető tisztségviselőktől és a jogi személy munkavállalóitól felvilágosítást kérhet, a jogi személy fizetési számláját, pénztárát, értékpapír- és áruállományát, valamint szerződéseit megvizsgálhatja és szakértővel megvizsgáltathatja.
A felügyelő szerv tagjait a kuratóriumi ülésekre meg kell hívni, azon tanácskozási joggal vehetnek részt.
A felügyelő szerv köteles az intézkedésre jogosult vezetőt és Kuratóriumot tájékoztatni és a Kuratórium összehívását kezdeményezni, ha arról szerez tudomást, hogy az Alapítvány működése során jogszabálysértés, vagy a szervezet érdekeit egyébként súlyosan sértő esemény, mulasztás történt, vagy a vezető tisztségviselők felelősségét megalapozó tény merül fel. Az intézkedésre jogosult vezetőszervet a felügyelő szerv indítványára – annak megtételétől számított 30 napon belül – össze kell hívni. E határidő eredménytelen eltelte esetén a vezetőszerv összehívására a felügyelő szerv is jogosult. Ha a törvényes működés helyreállítása érdekében szükséges intézkedés nem történik meg, a felügyelő szerv köteles haladéktalanul értesíteni a törvényességi ellenőrzést ellátó szervet.
13. AZ ALAPÍTVÁNY MEGSZŰNÉSE
Az Alapítvány megszűnik, ha
a) az Alapítvány a célját megvalósította, és az alapító új célt nem határozott meg;
b) az Alapítvány céljának megvalósítása lehetetlenné vált, és a cél módosítására vagy más alapítvánnyal való egyesülésre nincs mód; vagy
c) az Alapítvány három éven át a célja megvalósítása érdekében nem folytat tevékenységet.
Az alapító nem szüntetheti meg az Alapítványt.
Ha valamelyik megszűnési ok bekövetkezik, a Kuratórium köteles értesíteni az alapítói jogokat gyakorló személyt vagy szervet a szükséges intézkedések megtétele érdekében, és a megszűnési ok bekövetkeztét közli a felügyelő szervvel is.
Ha az alapítói jogokat gyakorló személy vagy szerv a megszűnési ok alapján harminc napon belül érdemi intézkedést nem hoz, a Kuratórium ezt követően köteles a nyilvántartó bírósághoz bejelenteni a megszűnési okot.
Amennyiben úgy szűnik meg az Alapítvány, hogy felhasználható vagyona marad, úgy az alapító által rendelkezésre bocsátott vagyon visszaszáll az alapítóra, de a csatlakozás során megnövekedett vagyont más hasonló célú alapítvány támogatására kell felhasználni.
14. MEGHATALMAZÁS
Az alapító az Alapítvány módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt alapító okiratának elkészítésére, ellenjegyzésére és a módosítások nyilvántartásba vételével kapcsolatos bírósági eljárásban a képviselet ellátására meghatalmazást ad a Veres Lajos Ügyvédi Irodának – Dr. Veres Lajos ügyvéd ügyintézése mellett (1055 Budapest, Markó utca 7. VI/9.).
Az alapító erre felhatalmazott képviselője ezen okiratot, mint alapítói szándékának mindenben megfelelőt helybenhagyólag aláírta.
Berekfürdő, 2021. év november hó 23. nap.
| MAGYARORSZÁGI REFORMÁTUS EGYHÁZ mint alapító képviseletében: | ||
| Molnár János főgondnok, a Zsinat presbiteri elnöke | Balog Zoltán püspök, a Zsinat lelkészi elnöke | |
Záradék:
Az Alapító Okirat módosítása az 1. és az 5. pontokat érinti.
Alulírott ellenjegyző ügyvéd igazolom, hogy az Alapító Okirat egységes szerkezetbe foglalt szövege megfelel az Alapító Okirat módosítása alapján hatályos tartalomnak.
Ellenjegyzem: Budapesten, 2021. november .... napon
7. Református Missziói Központ
A Zsinat felhatalmazza a Zsinat Elnökségét, hogy a Református Missziói Központ feladatainak a Magyar Református Szeretetszolgálati Alapítvány általi átvételével összefüggésben a Központ megszűnéséhez kapcsolódó határozatokat és dokumentumokat elkészítse és elfogadja.
8. Oktatási Szolgálat Alapító Okirat
A MAGYARORSZÁGI REFORMÁTUS EGYHÁZ
OKTATÁSI SZOLGÁLATÁNAK
ALAPÍTÓ OKIRATA
1. Az intézmény neve:
Magyarországi Református Egyház Oktatási Szolgálata
Az intézmény nevének hivatalos rövidítései: MRE Oktatási Szolgálat; Református Oktatási Szolgálat
2. Az intézmény alapítója:
A Magyarországi Református Egyház Zsinata [ZS.-8/2021. számú határozat]
1146 Budapest, Abonyi u. 21.
3. Az alapítás időpontja:
2022. január 1.
4. Az intézmény felügyeleti szerve:
A Magyarországi Református Egyház Zsinata
1146 Budapest, Abonyi u. 21.
5. Az intézmény feladat-ellátási helye:
Intézmény székhelye: 1146 Budapest, Abonyi u. 27. 1. em. 3.
6. Az intézmény jogállása:
Az intézmény belső egyházi jogi személy.
7. Az intézmény alaptevékenysége:
| TEÁOR-szám | Megnevezés | |
| 8412 | Egészségügy, oktatás, kultúra, egyéb szociális szolgáltatás (kivéve: társadalombiztosítás) igazgatása |
8. Az intézmény kiegészítő tevékenységei:
| TEÁOR-szám | Megnevezés | |
| 5811 | Könyvkiadás | |
| 5814 | Folyóirat, időszaki kiadvány kiadása | |
| 5819 | Egyéb kiadói tevékenység | |
| 5911 | Film-, video-, televízióműsor-gyártás | |
| 6399 | M.n.s. egyéb információs szolgáltatás | |
| 7022 | Üzletviteli, egyéb vezetési tanácsadás | |
| 7220 | Társadalomtudományi, humán kutatás | |
| 8559 | Máshova nem sorolt egyéb oktatás | |
| 8560 | Oktatást kiegészítő tevékenység | |
| 9412 | Szakmai érdekképviselet | |
| 9491 | Egyházi tevékenység | |
| 9499 | M.n.s. egyéb közösségi, társadalmi tevékenység |
9. Az intézmény fő feladata:
Az intézmény szabályozza, irányítja, fejleszti és koordinálja a Magyarországi Református Egyház oktatási és képzési tevékenységeit.
10. Az intézmény feladatai:
Az intézmény feladatai körében:
– ellátja a Magyarországi Református Egyház óvodai, alapfokú és középfokú köznevelési és szakképzési feladatellátásának és intézményeinek szakmai irányítását, szakmai támogatását és szakmai felügyeletét;
– ellátja a Magyarországi Református Egyház által fenntartott köznevelési intézmények (különösen: Református EGyMI, Református Pedagógiai Intézet) fenntartói és működtetési feladatait;
– irányítja a Magyarországi Református Egyház központi tanügyigazgatási és központi finanszírozási feladatait a Magyarországi Református Egyház Zsinati Oktatási Irodáján keresztül;
– képviseli a Magyarországi Református Egyházat az oktatási és képzési partnerségekben, különös tekintettel az államigazgatási, közigazgatási, egyházi és oktatásszakmai szakmai szintű egyeztetésekre;
– ellátja a Magyarországi Református Egyház központi ifjúsági missziói feladatait, különös tekintettel a Csillagpont rendezvényekre;
– ellátja a Magyarországi Református Egyház oktatási és képzési célú alapítványainak működtetési feladatait, illetve a hasonló célú civil vagy egyházi alapítványokkal történő együttműködéseket gondozza;
– koordinátori tevékenysége részeként együttműködik az egyházkerületi, egyházmegyei és egyházközségi szintű oktatásügyi szervezetekkel, testületekkel, valamint az általuk fenntartott intézményekkel;
– oktatásfejlesztői tevékenysége részeként kutatja, elemzi és fejleszti a Magyarországi Református Egyház oktatási és képzési folyamatait, és irányítja az azzal összefüggő tartalmi és szervezeti fejlesztéseket;
– szakmailag szorosan együttműködik a Magyarországi Református Egyház missziói, pályázati és beruházási szolgálataival, valamint Református Szeretetszolgálattal, működése tekintetében pedig a Zsinati Hivatallal;
– munkájáról minden év szeptember 30-ig éves szakmai beszámolót nyújt be a Magyarországi Református Egyház Zsinata, mint Alapító részére.
11. Az intézmény működése:
Az intézmény működési rendjét az SZMSZ szabályozza.
12. Az intézmény gazdálkodása és működtetése:
Az intézmény az Alapító által jóváhagyott költségvetés keretei között önállóan gazdálkodik.
Az intézmény a jogi, gazdasági és személyügyi feladatait a Zsinati Hivatal irányítása alatt, annak közreműködésével látja el.
15. Az intézmény vezetése és irányítása:
Az intézmény a Zsinat Elnöksége rendelkezései alapján a zsinati tanácsos irányítása és felügyelete alatt, a szolgálatvezető főigazgató vezetésével működik, aki az intézményt egy személyben képviseli.
A főigazgatót a Magyarországi Református Egyház Zsinatának nevében a zsinati tanácsos javaslatára Zsinat Elnöksége nevezi ki határozatlan időre és menti fel. Felette az egyéb munkáltatói jogokat a zsinati tanácsos gyakorolja.
A jelen alapító okiratban nem szabályozott kérdésekben az intézmény szervezeti és működési szabályzata, illetve az ágazati jogszabályok, valamint a Magyarországi Református Egyház törvényei az irányadóak.
ZÁRADÉK
Az alapító okiratot a Magyarországi Református Egyház Zsinata ZS.-8./2021.11.23. számú határozatával elfogadta, mely 2022. január 1-én lépett hatályba.
Berekfürdő, 2021. november 23.
| Molnár János főgondnok, a Zsinat presbiteri elnöke | Balog Zoltán püspök, a Zsinat lelkészi elnöke |