„Mindenek ékesen és jó rendben legyenek” (I. Kor 14,40)
1. § A Magyarországi Református Egyház, Jézus Krisztus Egyetemes Anyaszentegyházának része, a Magyarország területén lévő református egyházközségekből épül fel. A más országokban élő magyar református, illetve református egyházakkal egy lelki közösséget alkot. A törvény személyi hatálya az egyház valamennyi tagjára kiterjed és az egyház belső szabályain alapuló szervezeti jogokat a teljes jogú egyháztagok gyakorolhatják.
2. § (1) A Magyarországi Református Egyház a Szentírás alapján és hitvallásai: az Óegyházi Hitvallások, a Második Helvét Hitvallás és a Heidelbergi Káté értelmében egyedüli fejének az Úr Jézus Krisztust ismeri, és magát az egyetemes papság elve, a zsinat-presbiteri elv és a szabad egyház a szabad államban elv alapján kormányozza.
(2) Az egyházi jogszabályok alkalmazása során a jóhiszemű és tisztességes joggyakorlás követelménye szerint, az együttműködés kötelezettségére, valamint a joggal való visszaélés tilalmára tekintettel kell eljárni.
3. § A Magyarországi Református Egyház Jézus Krisztus missziói parancsának engedelmeskedve kiemelt feladatának tekinti (Mt 28, 18–20) a missziót.
4. § A Magyarországi Református Egyház egyházi törvényben és az intézmények alapító okiratában határozza meg, mely szervezeti egysége vagy intézménye rendelkezik jogi személyiséggel.
5. § A Magyarországi Református Egyház, valamint jogi személyiségű szervezeti egységei és intézményei az egyházi hittételeknek, hagyományoknak megfelelően, a hitéleti tevékenységek gyakorlása és a tevékenységek egyházi célú nyilvántartása érdekében jogosultak személyes adatok kezelésére. Az egyházközség keresztelési, konfirmációi, házasságkötési, áttérési és temetési anyakönyvet, továbbá választói névjegyzéket és hitoktatási nyilvántartást vezet. Az egyházközség nyilvántartást vezet az egyháztagokról és az egyházi tisztségviselőkről. Adataikat az egyház belső szabályai szerint kezeli.
6. § (1) A Magyarországi Református Egyházat megilleti a belső egyházi jogszabályok megalkotásának joga. Az egyházi testület szabályrendeletet alkothat és normatív határozatot adhat ki.
(2) Egyházi jogszabály:
a) Alkotmánytörvény,
b) egyházi törvény,
c) zsinati szabályrendelet,
d) egyházkerületi szabályrendelet,
e) egyházmegyei szabályrendelet,
f) egyházközségi szabályrendelet,
g) normatív határozat.
(3) A Magyarországi Református Egyház Zsinata elfogadja a Magyar Református Egyház közös Alkotmányát és a Közös Zsinat által elfogadott egyházszervezeti, egyházkormányzati, jogalkotási, jogalkalmazási és fegyelmezési alapelveiről, valamint jogforrásairól szóló ajánlást.
(4) A Magyarországi Református Egyház Alkotmánytörvényével (a továbbiakban: Alkotmánytörvény) más egyházi jogszabály rendelkezése nem lehet ellentétes. Egyházi törvényt csak egyházi törvény módosíthat, helyezhet hatályon kívül. Az egyházkormányzati szerv által alkotott szabályrendelet, normatív határozat törvénnyel, felsőbb egyházi testület által alkotott egyházi jogszabállyal ellentétes nem lehet, egyházkormányzati szervek törvényes önkormányzati jogait nem sértheti. Eltérő különböző szintű szabályozás esetén a magasabb szintű egyházkormányzati szerv által hozott jogszabályt kell alkalmazni.
(5) Az azonos vagy hasonló életviszonyokat azonos vagy hasonló módon, szabályozási szintenként lehetőleg ugyanabban az egyházi jogszabályban kell szabályozni. A szabályozás nem lehet indokolatlanul párhuzamos vagy többszintű. A szabályozásban nem ismételhető meg magasabb szintű egyházkormányzati szerv által hozott egyházi jogszabály rendelkezése.
(6) A visszaható hatályú jogalkotás kivételesen és csak abban az esetben lehetséges, ha a szabályozással érintettek számára kedvező.
(7) Az egyházi jogszabályban rendelkezni kell a hatálybalépés időpontjáról.
7. § (1) Egyházi törvénnyel kell szabályozni a legfontosabb egyházi életviszonyokat, ezek alapelveit, lényeges tartalmát és ezen ügyek intézésének fontosabb eljárási szabályait.
(2) Egyházi törvényben kell meghatározni különösen:
a) az Alkotmánytörvényt, valamint
b) az egyházi választásokról,
c) az egyházi bíráskodásról,
d) a lelkészek szolgálatáról és jogállásáról,
e) a lelkészek ellátásáról és a Nyugdíjintézetről,
f) az egyház missziójáról,
g) az egyház szeretetszolgálatáról,
h) a Magyar Honvédségnél végzendő lelkipásztori szolgálatról,
i) a kórházakban végzendő lelkipásztori szolgálatról,
j) az egyház gazdálkodásáról,
k) az egyház köznevelési és szakképző tevékenységéről,
l) az egyház felsőoktatási tevékenységéről,
m) a református hittanoktatásról,
n) az egyház kulturális örökségének védelméről,
o) az egyház tájékoztatási tevékenységéről,
p) az egyház jelképeiről
szóló részletes szabályokat.
8. § A szabályrendelet az egyházi törvény által nem szabályozott egyházi életviszonyt, vagy egyházi törvény végrehajtása érdekében az egyházi eljárás szabályait határozza meg. A szabályrendelet csak törvénnyel vagy a megalkotására felhatalmazott testület szabályrendeletével módosítható vagy helyezhető hatályon kívül.
9. § (1) Az egyházi jogszabályt az elfogadását követő és a hatályba lépését megelőző időpontban a következők szerint kell kihirdetni:
a) a közegyházi egyházkormányzati szervek (Zsinat, Zsinati Tanács, Zsinati Elnökségi Tanács, Zsinati Elnökség) által hozott egyházi jogszabályt a Zsinat honlapján,
b) az egyházkerületi egyházkormányzati szervek (egyházkerületi közgyűlés, tanács, elnökség) által hozott egyházi jogszabályt az egyházkerület honlapján,
c) az egyházmegyei egyházkormányzati szervek (egyházmegyei közgyűlés, tanács, elnökség) által hozott egyházi jogszabályt az egyházmegyei szabályrendeletben meghatározott módon,
d) az egyházközségi (egyházközségi közgyűlés, presbitérium, egyházközségi elnökség) egyházkormányzati szervek által hozott egyházi jogszabályt a helyben szokásos módon.
(2) Az (1) bekezdés a)–c) pontjában foglaltakról elektronikus úton tájékoztatni kell az egyházközségeket.
10. § A szabályrendelet a fokozatos egyházkormányzati szerv jogtanácsosának – 30 napon belül megadott – ellenjegyzésével válik érvényessé. A szabályrendeletet ellenjegyzés céljából az elfogadást követő harminc napon belül kell felterjeszteni. Az ellenjegyzést megadottnak kell tekinteni, ha a szabályrendelet beérkezésétől számított harminc napon belül az egyházkormányzati szerv ellenjegyzési joggal rendelkező jogtanácsosa írásban nem nyilatkozik.
11. § A Zsinat, a Zsinati Tanács, az egyházkerületi közgyűlés, az egyházkerületi tanács, az egyházmegyei közgyűlés, az egyházmegyei tanács és a presbitérium a hatáskörébe tartozó egyházi törvényi vagy szabályrendeleti szabályozást nem igénylő tárgykörökben – saját szervezetéről vagy testületi működéséről szóló szabályozás tárgyában – normatív határozatot hoz.
12. § A Zsinat társadalmi, egyházi jogviszonyokkal kapcsolatos, vagy tanelvi kérdések ügyében állásfoglalást, valamint jogalkotást és jogalkalmazást segítő ajánlást adhat ki.
13. § (1) Az egyház tisztségviselője és alkalmazottja köteles példamutató keresztyén életet élni, és hivatali munkáját az egyházi jogszabállyal összhangban, az egyház érdekeinek szem előtt tartásával, legjobb lelkiismerete és tudása szerint ellátni.
(2) Egyházi törvényben meghatározott egyházi tisztség és megbízatás csak olyan egyháztagra ruházható, aki az egyházi törvény értelmében arra választható vagy alkalmazható.
(3) Nem lelkész tisztségviselővé lehetőleg presbitert kell választani.
(4) Munkavégzésre irányuló jogviszonyt írásbeli szerződéssel kell létesíteni. Az alkalmazott jogviszonyára az állami jogszabályokat és az egyházi jogszabályokat kell megfelelően alkalmazni.
(5) Az egyházközség, az egyházmegye, az egyházkerület és a közegyház tisztségviselőjének vagy alkalmazottjának feladat- és hatáskörét az illetékes egyházkormányzati szerv közgyűlése, közegyházi tisztségviselő esetén a Zsinat – szükség esetén – szabályrendeletben határozza meg.
14. § * (1) Az egyháztag nem vehet részt tisztségviselőként, vagy az egyházkormányzati szerv rendelkezésre jogosult testületének tagjaként olyan ügy tárgyalásában, határozathozatalában vagy intézkedésben, amelyben ő – úgyis mint törvényes képviselő, vagy meghatalmazott –, vagy hozzátartozója (különösen a házastárs és annak egyeneságbeli rokona, testvére; az egyeneságbeli rokon és annak házastársa; a testvér és annak házastársa; az örökbefogadott, a mostoha- és a nevelt gyermek; az örökbefogadó-, a mostoha- és a nevelőszülő) járt vagy jár el, avagy egyéb módon érintett.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott rendelkezés nem zárja ki az egyházi tisztségviselő hozzátartozójának egyházi tisztségre való választhatóságát.
15. § * Az egyházzal lelkészi szolgálati viszonyban álló lelkész és lelkészi jellegű szolgálatot ellátó személy (egyházi személy) szolgálati viszonya és felelőssége, valamint a választott tisztségviselő felelőssége tekintetében az egyházi törvények, minden egyéb, az egyházzal munkavégzésre irányuló jogviszonyban álló tekintetében az állami jogszabályok rendelkezései szerint kell eljárni.
16. § (1) A Magyarországi Református Egyház köznevelési, szakképző, felsőoktatási, egészségügyi, diakóniai és egyéb intézményei, gyűjteményei, konferenciatelepei az egyház szerves részei. Ezek az intézmények a Zsinat elvi iránymutatása mellett, egyházi törvényben meghatározott szervezeti rendben és szabályok szerint az illetékes egyházkormányzati szervek felügyelete alatt működnek.
(2) A Magyarországi Református Egyház, valamint jogi személyiségű szervezeti egysége és intézménye egyházi törvényben meghatározottak szerint egyházi célokat szolgáló civil szervezetet létesíthetnek.
(3) A (2) bekezdésben meghatározott civil és más gazdálkodó szervezet a „református” nevet egyházi törvényben szabályozott módon használhatja.
(4) A létesítő okirat egy példányát a Zsinati Hivatalnak nyilvántartásba vétel céljából meg kell küldeni.
17. § (1) * A gyülekezeti lelkész kivételével az egyház választott tisztségviselőinek és testületeinek megbízatása hat évre szól, mely január 1-el veszi kezdetét és a hatodik év december 31-én szűnik meg.
(2) Időközi választáson kapott megbízatás a választás eredményének jogerőre emelkedésével kezdődik és az (1) bekezdésben meghatározott időszakból még hátralevő időre szól.
(3) Az (1) bekezdéstől eltérően azon tisztségviselők megbízatása, akiket a Zsinat, az egyházkerületi közgyűlés és az egyházmegyei közgyűlés választ meg, az új tisztségviselők – az alakuló vagy egyházi törvényben meghatározott más ülésen történő – megválasztásáig tart.
18. § (1) Az egyházközség az egyház tagjainak meghatározott területen élő és egyházi törvény szerint szervezett gyülekezete. Ettől eltérően egyházközséget a Zsinat hozhat létre vagy ismerhet el.
(2) Az egyházközség illetékessége általában egybeesik a település közigazgatási területével. Az egyházközség illetékessége több település területére is kiterjedhet. Egy település területén több református egyházközség is működhet, mely esetben az illetékességet egyházmegyei szabályrendelet határozza meg.
(3) Az egyházközség az egyházi jogszabályoknak megfelelően teljesíti mindazokat a feladatokat, amelyek az Ige hirdetése, a sákramentumok kiszolgáltatása, a hívek lelkigondozása, tanítása, az egyházfegyelem fenntartása, a szegények, árvák, magukról – átmenetileg vagy tartósan – gondoskodni nem tudók és betegek gondozása tekintetében az egyházra várnak. E feladatainak teljesítése céljából megalakítja az egyházközség testületeit, megválasztja tisztségviselőit és gondoskodik a szükséges anyagi eszközökről.
(4) A református egyháztag ahhoz az egyházközséghez tartozik, amelynek illetékességi területén lakóhelye van. Ha a református egyháztag nem a lakóhelye szerinti egyházközséghez kíván tartozni, kérelmet nyújt be az általa kiválasztott egyházközség elnökségéhez, mely dönt a kérelemről. A kérelem elfogadása esetén a fogadó egyházközség elnöksége értesíti a lakóhely szerinti egyházközség elnökségét.
19. § Az egyházközség formája:
a) anyaegyházközség,
b) társegyházközség,
c) missziói egyházközség,
d) gondozó egyházközség,
e) leányegyházközség.
20. § Az anyaegyházközség a feladatait lelkészi állás fenntartásával önállóan teljesíti; presbitériuma, önálló anyakönyvezése és pénzgazdálkodása van. Az anyaegyházközség jogi személy.
21. § A társegyházközség két vagy több közel fekvő településen levő egyházrészből áll. Az egyházrészeknek különálló presbitériumuk van, a lelkészi állást együttesen tartják fenn. A társegyházközség jogi személy. Az egyházrészek egymás közötti viszonyát az egyházmegyei közgyűlés által jóváhagyott megállapodás szabályozza.
22. § A missziói egyházközség olyan közegyházi missziói célból fenntartott egyházközség, ahol a feladatok ellátása, különösen a lelkészi állás fenntartása az Országos Református Egyházi Közalap, egyházkerület vagy egyházmegye támogatásával történik. Lelkészét a püspök nevezi ki. A missziói egyházközség fenntartásának célja, hogy anyaegyházközséggé váljon. A missziói egyházközség jogi személy. Missziói egyházközséget normatív határozattal egyházkerületi közgyűlés hozhat létre.
23. § (1) A gondozó egyházközség több településen élő egyháztagokra kiterjedő illetékességgel rendelkezik, a feladatait lelkészi állás fenntartásával és a lelkészt segítő munkatársak – különösen hittanoktató, diakónus – alkalmazásával önállóan teljesíti. Fenntartása az Országos Református Egyházi Közalap, egyházkerület vagy egyházmegye támogatásával történik. Önálló anyakönyvezése és pénzgazdálkodása van. A gondozó egyházközség jogi személy.
(2) A gondozó egyházközségnek presbitériuma van, amelybe a presbitereket a gondozó egyházközséget alkotó települések református közösségei választják. Lelkészét a püspök nevezi ki.
(3) A gondozó egyházközség létrehozását az érintett egyházközség közgyűlése, vagy az egyházmegye elnöksége kezdeményezi. A javaslatról az egyházmegyei közgyűlés határoz. A javaslat elfogadásához az érintett egyházközség presbitériumának, presbitérium hiányában az egyházközségi közgyűlésnek az egyházmegyei közgyűlés határozathozatala előtt meghozott támogató döntése szükséges.
(4) A (3) bekezdés szerint egyesülő egyházközségek általános jogutódja a gondozó egyházközség.
24. § A leányegyházközség önálló istentiszteleti hellyel rendelkezik. Bevételei alapján a lelkészi állás fenntartására nem képes, ezért a lelkipásztori gondozás és igazgatás tekintetében valamely anyaegyházközséghez tartozik. A leányegyházközség nem jogi személy.
25. § Szórvány az a település, amelynek a területén a református egyháztagok elszórtan, külön egyházközségi szervezet nélkül élnek. A szórványt az egyházmegyei közgyűlés valamely egyházközséghez osztja be.
26. § (1) Egyházközség létesítéséről – a gondozó egyházközség kivételével –, megszüntetéséről, formájának vagy szervezetének megváltoztatásáról az érintett egyházközség presbitériuma határoz. A presbitérium határozatához csatolni kell a jövőbeni működést, gazdálkodást, lelkészválasztást, lelkészi állás fenntartását rendező szabályzatot, megállapodást. A határozat és melléklete az egyházmegyei közgyűlés jóváhagyó határozatával válik érvényessé.
(2) Amennyiben az egyházközség nagysága, ellátandó területe vagy más missziói cél ezt szükségessé és lehetővé teszi, az egyházmegye elnöksége kezdeményezheti új egyházközség létrehozatalát. Erről az egyházmegyei közgyűlés dönt. Az egyházmegyei közgyűlés határozatának tartalmaznia kell a jövőbeni működési szabályokat is.
(3) Amennyiben az anyaegyházközség nem képes a lelkészi állás önálló fenntartására, az egyházközség szervezetével, formájával, a lelkészi állás fenntartásával kapcsolatban az egyházmegyei közgyűlés jogosult változtatást kezdeményezni és – az egyházközség véleményének bekérését követően – döntést hozni.
(4) A (2)–(3) bekezdésben meghatározott ügyben az egyházmegyei közgyűlés határozata ellen az egyházkerületi közgyűléshez fellebbezéssel élhet az érintett egyházközség elnöksége, valamint az egyházmegye elnöksége.
(5) Az egyházközség létrehozását vagy megszüntetését, formájának megváltoztatását kimondó, illetve a közös lelkészfenntartásra vonatkozó jogerős határozatot nyilvántartás céljából meg kell küldeni az egyházkerületnek és a Zsinati Hivatalnak.
(6) Az egyházközség elnevezésében a „Református Egyházközség” megjelölést és annak a településnek a nevét, amelynek a területén működik, továbbá – az anyaegyházközség kivételével – az egyházközség formájára utaló kifejezést viseli. Ha a település területén több egyházközség működik, akkor ezek mindegyike a település nevén kívül megkülönböztető elnevezést is köteles használni. A kettőnél több egyházközség megállapodásával létrejött társegyházközség az egyházmegyei közgyűlés által jóváhagyott földrajzi elnevezést tartalmazó, egyebekben az általános elnevezési szabályokat követő nevet használja. A gondozó egyházközség az egyházmegyei közgyűlés által jóváhagyott, a székhely település, vagy a gondozott térség nevét viseli.
(7) * Az egyházközség átalakulásának és megszűnésének módját és eljárásrendjét egyházkerületi szabályrendelet határozza meg.
27. § (1) Az egyházközség egyházi törvényben meghatározott módon részt vesz a felsőbb egyházkormányzati testületek megválasztásában.
(2) A felsőbb egyházkormányzati testületek választásánál az anyaegyházközségnek, a gondozó egyházközségnek, a missziói egyházközségnek, valamint a társegyházközségnek (az utóbbiban az egyházrészeknek együttesen) legalább egy, legfeljebb öt szavazata van.
(3) A szavazatok számértéke ötig a következő feltételek szerint emelkedik:
a) ha az egyházközségben több lelkészi állás van, a szavazat számértéke egyenlő a beiktatott lelkészek számával,
b) ha az egyházközség választójoggal rendelkező tagjainak száma ezernél több, akkor minden további megkezdett ezer választójoggal rendelkező egyháztag után további egy szavazat.
(4) Az egyházközségek szavazati számértékét háromévenként, a presbiterválasztás, valamint az egyházmegyei, az egyházkerületi és zsinati tagválasztás előtti évben az egyházmegyei közgyűlés állapítja meg.
(5) Az egyházközség szavazati jogát a presbitérium gyakorolja.
28. § (1) A Magyarországi Református Egyház tagja minden magyar, illetve Magyarországon élő nem magyar állampolgár, akit a református egyház szertartása szerint megkereszteltek, valamint az a nagykorú keresztyén, aki magát reformátusnak vallja.
(2) Teljes jogú egyháztag az, akit megkereszteltek, konfirmációi fogadalmat tett, a gyülekezeti istentiszteleten és az úrvacsorai közösségben részt vesz, nagykorú, valamint egyházközségében az egyház fenntartásához egyházfenntartói járulék fizetésével hozzájárul. A teljes jogú egyháztagot a választói névjegyzékbe fel kell venni.
(3) A Magyarországi Református Egyház valamely egyházközségéhez tartozó teljes jogú egyháztagok közé kérheti felvételét az illetékes egyházközség presbitériumától az az evangélikus felekezetű nagykorú, konfirmált keresztyén, aki helyzetéből fakadóan a Magyarországi Református Egyház rendjét megtartva, hitét egyházunk keretein belül kívánja gyakorolni.
29. § Az egyháztag köteles:
a) az evangélium szerinti tiszta erkölcsű, mértékletes és józan életet élni,
b) az istentiszteleteken és konfirmálását követően az úrvacsorán részt venni, házasságkötésénél, gyermeke keresztelésénél, halottja eltemettetésénél az egyház rendje szerint eljárni,
c) gyermekét a református vallásban nevelni és neveltetni, konfirmálásáról gondoskodni,
d) az egyházi közterheket egyházi jogszabályban meghatározott módon és mértékben viselni,
e) az elfogadott egyházi tisztséget vagy megbízást híven betölteni.
30. § Az egyháztag joga:
a) az egyházközség istentiszteleti szolgáló közösségében részt venni,
b) konfirmálását követően az úrvacsorai közösségben részt venni
c) házasságkötésénél, gyermeke keresztelésénél, halottjának eltemetésénél az egyház szolgálatának igénybevétele,
d) gyermekének oktatását, vallásos nevelését az egyház köznevelési és szakképző intézményeiben vagy egyházi iskolákon kívüli intézményekben igényelni,
e) az egyházi tisztségek betöltésekor, nagykorúságának elérésétől – egyházi törvényben meghatározott feltételek mellett – választó és választható.
31. § Az egyházközség önkormányzati és igazgatási feladatait teljesíti:
a) az egyházközségi közgyűlés,
b) a presbitérium,
c) az egyházközség elnöksége,
d) az egyházközség tisztségviselői és alkalmazottai,
e) a presbitérium által létrehozott bizottságok.
32. § (1) Az egyházközségi közgyűlést az egyházközség választói névjegyzékébe felvett teljes jogú egyháztagok alkotják.
(2) Az egyházközségi közgyűlés helyét és időpontját az azt megelőző két vasárnapon a szószékről és a helyben szokásos egyéb módon ki kell hirdetni.
(3) Az egyházközségi közgyűlés határozatképes, ha azon az egyházközséghez tartozó, választójoggal rendelkező egyháztagok legalább tíz százaléka jelen van, de ez nem lehet kevesebb a presbitérium létszámának kétszeresénél.
(4) Amennyiben az egyházközség (társegyházközség) több településre terjed ki, illetve több állandó istentiszteleti helye van, a közgyűlés egyházrészenként, mint részközgyűlés is megtartható. Részközgyűlés esetén a határozatképességet a jegyzőkönyvek alapján utólag kell megállapítani.
(5) Olyan egyházközségben, ahol ugyanazon az állandó istentiszteleti helyen vasárnaponként több istentisztelet van, részközgyűlésnek tekinthető a megjelölt kettő vagy több istentisztelet is.
(6) Az egyházközségi közgyűlés hatáskörébe tartozik:
a) * a gyülekezeti lelkész megválasztása, mely alól egyházi törvény kivételt állapíthat meg,
b) a főgondnok, a presbiterek és a pótpresbiterek megválasztása,
c) amit az egyházi törvény a hatáskörébe utal,
d) amit a presbitérium a közgyűlés elé terjeszt.
33. § (1) A presbitérium az egyházközség vezető testülete, lelki és anyagi életének sáfára.
(2) A presbitérium hatáskörébe tartozik:
a) szervezi és felügyeli az istentiszteleti, missziói és lelkigondozói feladatokat,
b) szervezi a gyülekezeti és intézményes diakónia gyakorlását,
c) egyházi törvény szerint ráruházott jogkörben gyakorolja az egyházfegyelmezést,
d) határoz új tisztségek és állások szervezéséről, betöltésének feltételeiről,
e) a gazdálkodásról szóló egyházi törvény alapján kezeli az egyházközség ingó és ingatlan javait, határoz vagyontárgyainak elidegenítése vagy megterhelése, új vagyontárgyak szerzése, kölcsön felvétele és adása tárgyában,
f) évenként elfogadja és jóváhagyásra felterjeszti az egyházközség költségvetését és zárszámadását,
g) egyházközségi szabályrendeletet alkot,
h) az egyházmegyei közgyűlésre képviselőt választ, és szavaz a törvény értelmében felsőbb egyházkormányzati testület tagjainak és tisztségviselőinek megválasztásáról,
i) elkészíti és felterjeszti a választók betűrendes névjegyzékét az egyházmegyei elnökségnek,
j) megválasztja a megbízott főgondnokot és a gondnokot,
k) általában eljár a törvényben hatáskörébe utalt minden ügyben.
34. § (1) A presbitérium elnöksége az egyházközség elnöksége.
(2) Az egyházközségi közgyűlés és a presbitérium ülését az elnökség vezeti. Az elnökség tagjai a levezető elnöki feladatok ellátása tekintetében megállapodnak.
35. § (1) A presbitérium ülését az egyházközség elnöksége szükség szerint, de legalább negyedévenként összehívja. Az egyházközség elnöksége akadályoztatása esetén a presbitérium ülésének összehívásáról és vezetéséről az egyházmegye elnöksége gondoskodik.
(2) A presbitérium ülését tizenöt napon belül össze kell hívni, ha a presbitérium tagjainak egynegyed része a tárgyalandó ügyek megjelölésével írásban kéri, vagy ha a felsőbb egyházkormányzati szerv elrendeli.
(3) A presbitérium ülése az egyházközséghez tartozó egyháztagok számára nyilvános. Az elnökség vagy a jelen levő presbiterek negyedrészének indítványára zárt ülést kell tartani.
(4) A presbitérium ülésén a pótpresbiterek, az egyházközség intézményeinek vezetői, az egyházközség nem önálló jogállású lelkészei tanácskozási joggal vesznek részt. Az elnökség a presbitérium ülésére tanácskozási joggal más egyháztagokat is meghívhat.
36. § (1) A presbitérium ülésére a presbitérium valamennyi tagját az ülés helyének, idejének és a tárgyalandó ügyek megnevezésével, legalább negyvennyolc órával előbb meg kell hívni a helyben szokásos módon.
(2) A meghívón nem közölt ügyekben döntés nem hozható. Az ülés előtt legalább huszonnégy órával beadott minden önálló indítványt a napirendre fel kell venni.
(3) Előre nem látható, közvetlenül fenyegető súlyos kár vagy veszély elhárítása érdekében, továbbá a hatodik rész szerinti rendkívüli helyzet esetén – az erre okot adó körülmény megjelölésével – a presbitérium ülése az (1)–(2) bekezdésben foglaltaktól eltérő módon és határidővel is összehívható, és amennyiben a presbitérium tagjai az ehhez szükséges feltételekkel rendelkeznek, az ülés elektronikus kommunikációs eszköz igénybevételével is megtartható.
37. § (1) A presbitérium határozatképes, ha tagjainak több mint fele jelen van.
(2) A presbitérium a jelen levő tagjai több mint felének támogató szavazatával, nyílt szavazással hozza határozatait. Személyi kérdésekben titkos szavazással kell dönteni, továbbá akkor is, ha azt elnökség vagy a jelen levő presbiterek negyedrésze indítványozza.
38. § A presbitérium ülését a lelkész imádkozással és bibliaolvasással nyitja meg, majd imádkozással és áldásmondással zárja be.
39. § A presbitérium ülésről nyolc napon belül jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyet az elnökség, a jegyző és két felkért tag aláírása hitelesít. A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell a jelen levők nevét, a napirendet, az ügy tárgyalásának részletes ismertetését, a hozott határozatot. A határozatot az érintettel közölni kell. A presbitérium tagjának nyilatkozatát, kérésére, a jegyzőkönyvben rögzíteni kell. A presbitérium határozatát a presbitérium következő ülésén ismertetni kell.
40. § (1) A presbitérium határozata ellen a közlést követő nyolc napon belül az egyházmegyei közgyűléshez fellebbezésnek van helye.
(2) A határozat ellen fellebbezéssel élhet a határozattal érintett egyháztag, illetve az egyházközség választóinak egytized része.
(3) Ha a presbitérium megállapítja, hogy határozata egyházi, vagy állami jogszabályt sért, azt saját hatáskörében visszavonja vagy módosítja. Ellenkező esetben a fellebbezést az elnökség a presbitérium észrevételével együtt nyolc napon belül köteles az egyházmegyei közgyűléshez felterjeszteni.
41. § (1) A presbitérium határozata az egyházmegyei közgyűlés jóváhagyásával válik érvényessé, ha a döntés:
a) az egyházközségek addigi beosztásának és egymáshoz való viszonyának a változtatására, új egyházközség szervezésére, vagy az egyházközségeknek több önálló egyházközségre való megosztására,
b) új lelkészi állás szervezésére, vagy – több lelkészi állás esetén – valamely lelkészi állás megszüntetésére,
c) ingatlan vagyon szerzésére, megterhelésére vagy elidegenítésére,
d) kölcsön felvételére, adására,
e) ajándék, örökség elfogadására vagy visszautasítására,
f) műemlékre vagy műemlék jellegű ingatlanra, műkincs vagyonra, egyházi tulajdon átalakítására vagy építésére
vonatkozik.
(2) A jóváhagyási rendre vonatkozó részletes szabályokat egyebekben egyházi jogszabály állapíthatja meg.
42. § (1) Ha felsőbb egyházkormányzati szerv észleli, hogy a presbitérium egyházi jogszabályt sértő döntést hozott, a döntés végrehajtásának felfüggesztését rendelheti el, és határidő kitűzésével a döntés felülvizsgálatára vagy megváltoztatására hívhatja fel a presbitériumot. Ha a presbitérium ennek nem tesz eleget, az ügyet az egyházmegyei közgyűlés elé kell terjeszteni.
(2) Amennyiben az egyházmegyei közgyűlés a presbitérium döntését hatályon kívül helyezi, a presbitérium tizenöt napon belül új döntést köteles hozni.
(3) Ha a presbitérium sorozatosan egyházi jogszabályt sértő döntéseket hoz, vagy a felsőbb egyházkormányzati szerv jogszerű rendelkezéseinek végrehajtását megtagadja, az egyházmegyei közgyűlés a presbitérium feloszlathatja. Ebben az esetben új presbitérium megválasztását rendeli el. A választás jogerős befejezéséig az egyházközség ügyeinek vitelére az egyházmegye másik egyházközségének presbitériumát jelöli ki.
43. § (1) Az egyházközség elnökségét az egyházközség önálló gyülekezeti lelkésze és a főgondnok alkotja.
(2) Az egyházközség elnöksége
a) összehívja és vezeti a presbitérium ülését,
b) képviseli az egyházközséget,
c) kezeli az egyházközség vagyonát, ha az egyházközségnek pénztárosa van, felügyel annak tevékenységére,
d) gondoskodik az egyházközség költségvetésének és zárszámadásának elkészítéséről,
e) ellátja mindazon feladatokat, amelyeket egyházi törvény hatáskörébe utal.
(3) Ha az egyházközségnek több önálló gyülekezeti lelkésze van, a presbitérium megbízatásának idejére választja közülük az egyházközség lelkészi elnökét.
44. § (1) Az egyházközség tisztségviselői:
a) az önálló gyülekezeti, vagy helyettes lelkész, a vallásoktató, az intézeti lelkész, a beosztott lelkész, a segédlelkész, a díjazott diakónus,
b) a főgondnok, a gondnok, a jegyző, a presbiterek és a pótpresbiterek.
(2) Az egyházközség alkalmazottai:
a) hivatali alkalmazottak,
b) a kántor,
c) az egyházfi, a harangozó, a temetőőr,
d) diakónusok,
e) egyéb alkalmazottak.
45. § (1) * Egyházközségi tisztségviselő – a lelkészi szolgálati viszonyban álló tisztségviselőt kivéve – csak olyan, az egyházközség választói névjegyzékében szereplő egyháztag lehet, aki az Igéről, hitvallásainkról és az egyházi szolgálatokról kellő ismerettel rendelkezik és tiszta erkölcsben, józan életben, az egyház iránti hűségben és buzgóságban másoknak példaképül szolgál.
(2) Az egyházközségi tisztségviselők – a teljes jogú lelkészek kivételével – a választás jogerőre emelkedését követően az egyházközségi közgyűlés előtt esküt tesznek. Az eskütevő az eskütételről az eskü szövegét tartalmazó okmányt ír alá. Akit arra a tisztségre választanak meg, amelyet addig is viselt, nem tesz újabb esküt.
(3) Az egyházközség tisztségviselője és alkalmazottja az egyházi jogszabályok, a felsőbb egyházkormányzati testületek és tisztségviselők törvényes rendelkezései, valamint a presbitérium határozatai, rendelkezései szerint jár el.
46. § A lelkészi képesítéssel nem rendelkező 44. § (2) bekezdése szerinti alkalmazottakkal írásban munkavégzésre irányuló szerződést kell kötni. Jogviszonyukra az állami jogszabályok rendelkezései az irányadók.
47. § (1) Rendszeres javadalomban részesülnek a lelkészek, akiknek a javadalmát díjlevélbe kell foglalni.
(2) A díjlevél tekintetében a Zsinat és az egyházkerületi közgyűlés irányelveket határozhat meg.
(3) A lelkészek szolgálatáról és jogállásáról egyebekben külön egyházi törvény rendelkezik.
(4) A lelkészi képesítés feltételeiről és az egységes lelkészi vizsga rendjéről a Zsinat szabályrendeletben rendelkezik.
48. § (1) Minden egyházközségben az egyházi törvényben megállapított kötelességek teljesítésére a legalább háromévi presbiteri szolgálattal rendelkező presbiterek közül főgondnokot kell választani.
(2) * A főgondnok helyettesítésére, munkájának segítésére a legalább háromévi presbiteri szolgálattal rendelkező presbiterek közül egy vagy több gondnokot kell választani.
(3) * Az (1) és (2) bekezdésekben előírt szolgálati időtől az egyházmegye elnökségének hozzájárulásával el lehet térni.
49. § (1) A presbiterek az egyházközség lelki és anyagi javainak sáfárai, akiket az egyházközség életének felelős irányítására az egyházközségi választók névjegyzékébe felvett egyháztagok közül kell választani egyházi törvényben meghatározottak szerint.
(2) Presbiterré és pótpresbiterré az választható, aki legalább három éve teljes jogú egyháztag és legalább egy éve a választó egyházközséghez tartozik. Új egyházközség alakulása esetén ettől a rendelkezéstől az egyházmegye elnökségének hozzájárulásával el lehet térni.
(3) Lelkészi jogviszonyban álló személy nem lehet presbiter és pótpresbiter.
50. § * A presbiterek száma hatnál kevesebb nem lehet. A választandó presbiterek létszámát a presbitérium határozata alapján az egyházmegyei közgyűlés hagyja jóvá legkésőbb a választás évének június 30. napjáig.
51. § A presbitériumnak hivatalból tagjai az egyházközség önálló gyülekezeti lelkészei, hiányukban a helyettes lelkész.
52. § A presbiterek mellett pótpresbitereket is kell választani, akiknek a száma nem lehet több a választott presbiterek számának egynegyedénél. Ha a presbiteri tisztség a megbízatási idő alatt megüresedik, a presbitérium által a választási szabályokról szóló törvény szerint behívott pótpresbiter foglalja el a megüresedett helyet.
53. § (1) A presbiter tisztsége megszűnik a megbízatási idő lejártával, a választói névjegyzékből való törléssel, elhalálozással, lemondással vagy jogerős határozattal történt elmozdítással.
(2) Ha a presbiter a presbitérium három egymást követő ülésén nem jelenik meg és elmaradását nem menti ki, presbiteri tisztségéről lemondottnak kell tekinteni, melyet a presbitérium határozatban mond ki. A presbitert lemondottnak nyilvánító presbitériumi határozat ellen, annak kézhezvételétől számított nyolc napon belül az egyházközség elnökségéhez benyújtott, de az egyházmegyei bírósághoz intézett panasznak van helye.
54. § (1) A gyülekezeti éneklés vezetésére és általában az egyházi ének- és zenekultúrának a gyülekezetben történő fejlesztésére és ápolására az egyházközség kántort alkalmazhat.
(2) A kántori feladatok ellátására olyan egyháztagot lehet választani, aki megfelelő zenei képesítéssel rendelkezik, vagy aki sikeres kántori vizsgát tett és oklevelet szerzett.
(3) A presbitérium határozott időre megbízhat ének vezetésére alkalmas olyan egyháztagot is, akinek nincs megfelelő képesítése.
(4) A kántort a presbitérium választja.
(5) Ha a kántor lelkészi képesítéssel
a) rendelkezik, szolgálati viszonya és fegyelmi felelőssége tekintetében az egyházi törvények,
b) nem rendelkezik, jogviszonya tekintetében az állami jogszabályok rendelkezései
az irányadók.
(6) A kántorok képzésének és képesítésének rendjét egyházi jogszabály határozza meg.
55. § A kántor köteles:
a) példamutató keresztyén életet élni,
b) hivatali működésében a lelkész utasítása szerint eljárni,
c) a gyülekezetben az egyházi éneklés és egyházi zenekultúra színvonalának emelésére a lehetőségekhez mérten a legjobb lelkiismerete és tudása szerint mindent megtenni,
d) az istentiszteleteken és egyéb szertartásokon elsősorban a Zsinat által kötelezően használatra rendelt énekeskönyvet használni,
e) az istentiszteleteken és egyéb szertartásokon az alkalom komolyságához illő öltözetben megjelenni.
56. § A presbitérium az egyházközség egyes pénzügyi feladatainak ellátására az egyháztagok közül pénztárost választhat az egyházi tisztségviselők választására vonatkozó szabályok szerint.
57. § A pénztáros feladatait a gazdálkodásról szóló egyházi jogszabály határozza meg.
58. § (1) Az egyházközség elnöksége a presbitérium hozzájárulásával
a) a lelkész irányítása mellett szolgáló lelkipásztori munkatársat,
b) a templomi rend fenntartása céljára és az egyházi gyűlések körüli, valamint az egyházközségi igazgatásban szükséges segédkező munkák végzésére egyházfit,
c) a harangozásra harangozót
alkalmazhat.
(2) A lelkipásztor munkatárs feladatait a lelkész, az egyházfi és a harangozó feladatait a presbitérium állapítja meg, működésére az egyházközség elnöksége felügyel. Jogviszonyára az állami jogszabályok irányadók.
59. § A presbitérium az egyházközség külön meghatározott feladatainak elvégzésére (különösen szeretetszolgálat, iratterjesztés, építésügy) bizottsági előadót vagy külön megbízottat választhat, aki tevékenységéről a presbitériumnak beszámolni tartozik. Bizottsági előadóként vagy külön megbízottként presbiteri tisztséget nem viselő egyháztag is megválasztható.
60. § A református egyházi köznevelési és szakképző intézményekre, azok szervezetére, valamint a pedagógusokra, oktatókra és a református hittanoktatókra vonatkozó szabályokról külön egyházi törvény rendelkezik.
61. § (1) A gyűjtemények munkatársául olyan felsőfokú végzettségű és lehetőleg teológiai képesítésű egyháztagot kell alkalmazni, aki rendelkezik a szükséges iskolai végzettséggel, szakképzettséggel, vagy tudományos és szakmai munkásságánál fogva alkalmasnak minősül a gyűjteményi szolgálatra.
(2) Kivételesen szakképesítéssel nem rendelkező munkatárs is alkalmazható azzal a feltétellel, hogy az alkalmazó testület határidő megjelölésével kiköti, hogy a munkaköre betöltéséhez szükséges szakképzettséget meghatározott határidőn belül megszerzi.
(3) A gyűjteményi munkatárs hivatalában hűségesen eljárni, szakmabeli ismereteit gyarapítani, a rá bízott javak őrzésében, kezelésében gondosan eljárni, a Magyarországi Református Egyházban folyó tudományos kutatást elősegíteni, az egyház tanítói szolgálatában szükség szerint részt venni, és mind hivatali ténykedésével, mind tisztes magaviseletével példaképpen elöl járni tartozik.
(4) A kulturális örökség védelméről szóló részletes szabályokat egyházi jogszabály határozza meg.
62. § (1) A diakóniai intézményekben végzett munkára, illetve az egyházközségekben végzett diakóniai feladatok ellátására elsősorban megfelelő szakképesítéssel rendelkező munkatársakat kell alkalmazni.
(2) Olyan munkakörben, amelyhez szakképesítés nem szükséges, a szolgálatra elhivatottságot érző és arra megfelelő személyt kell alkalmazni.
(3) Az intézetek alkalmazottai a rájuk bízottak között megbízásukhoz híven, legjobb tudásuk szerint hűséggel és szeretettel végezzék munkájukat.
(4) A diakóniai alkalmazottakra vonatkozó részletszabályokat külön egyházi törvény határozza meg.
63. § Az egyházközség működésével, valamint az egyházközségi egyházkormányzati szervek és tisztségviselők feladat- és hatáskörébe tartozó ügyek döntésre való előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátását a lelkészi hivatal segítheti. A lelkészi hivatal szervezetét és működését a presbitérium normatív határozatban szabályozza, melynek során rendelkezik a hivatal vezetéséről.
64. § Az egyházmegye több egyházközségnek a közös egyházi kormányzás és igazgatás elősegítése céljából létrehozott egyházigazgatási szervezet. Az egyházmegye jogi személy.
65. § Új egyházmegye kialakításáról, egyházmegye megszüntetéséről, vagy területi határainak módosításáról – az érintett egyházközség presbitériuma, vagy egyházmegyei közgyűlés, továbbá egyházkerületi elnökség indítványára – az egyházkerületi közgyűlés határoz.
66. § (1) Az egyházmegye önkormányzati, felügyeleti és igazgatási feladatait teljesítik:
a) az egyházmegyei közgyűlés,
b) az egyházmegyei tanács,
c) az egyházmegye elnöksége,
d) az egyházmegye tisztségviselői, alkalmazottai,
e) az egyházmegyei közgyűlés vagy az egyházmegye elnöksége által alakított bizottságok.
(2) Az egyházmegye diakóniai, gazdasági, missziói bizottságot alakít, valamint egyéb (különösen hittanoktatási, kommunikációs, oktatási, számvizsgáló) bizottságot alakíthat.
(3) Az egyházmegyei közgyűlés egyházi törvényben nem szabályozott egyházmegyei tisztséget szervezhet, annak feladatait meghatározhatja, vagy az egyházmegyéhez tartozó bármely egyháztagot egyházmegyei feladat teljesítésére felkérhet.
(4) Az egyházmegye működésével, valamint az egyházmegyei egyházkormányzati szervek és tisztségviselők feladat- és hatáskörébe tartozó ügyek döntésre való előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátását az esperesi hivatal segíti. Az esperesi hivatal szervezetét és működését az egyházmegye elnöksége határozza meg.
67. § (1) Az egyházmegyei közgyűlést alkotják:
a) az esperes és az egyházmegyei főgondnok,
b) az egyházmegyei főjegyzők,
c) az egyházmegyei jegyzők,
d) az egyházmegyei tanácsosok,
e) az egyházmegyei jogtanácsos, több egyházmegyei jogtanácsos esetén a vezető egyházmegyei jogtanácsos, távollétében helyettese,
f) minden megválasztott gyülekezeti lelkész, missziói és gondozó gyülekezetbe kinevezett lelkész, helyettes lelkész,
g) minden egyházközségi főgondnok és – amennyiben az egyházközség szavazati számértéke több mint egy, – az egyházközségek szavazati számértékének megfelelő létszámban, az egyházközséghez tartozó presbiteri tisztségre választható egyháztagok sorából beküldött képviselői, akik részére az egyházközség elnöksége megbízólevelet állít ki,
h) a területén székhellyel rendelkező, református egyházi fenntartású
ha) felsőoktatási intézmény egy oktató képviselője,
hb) középfokú iskolák és szakképzők egy képviselője,
hc) általános iskolák és óvodák egy pedagógus képviselője,
i) a területén működő, református egyházi fenntartású
ia) egészségügyi és diakóniai intézmények egy képviselője,
ib) tudományos gyűjtemények egy képviselője.
(2) Az egyházmegyei közgyűlés ülésén tanácskozási joggal vesznek részt:
a) az egyházmegyének az (1) bekezdésben fel nem sorolt tisztségviselői,
b) az egyházmegyében megválasztott zsinati képviselők,
c) az egyházmegyébe bekebelezett, az (1) bekezdés f) pontjában fel nem sorolt, önálló és nem önálló jogállású lelkészek.
68. § (1) Az egyházmegyei közgyűlés szükség szerint, de évenként legalább egy ülést tart. Szükség esetén az elnökség többször is összehívhatja a közgyűlés ülését. Az egyházmegyei közgyűlést tagjai egynegyed részének írásos, indokolt kérelmére harminc napon belüli időpontra össze kell hívni.
(2) A közgyűlés ülését az egyházmegye elnöksége hívja össze az ülés előtt legalább tizenöt nappal a tárgysorozat közlésével és az indítványok beadási határidejének közlésével.
(3) Előre nem látható, közvetlenül fenyegető súlyos kár vagy veszély elhárítása érdekében, továbbá a hatodik rész szerinti rendkívüli helyzet esetén – az erre okot adó körülmény megjelölésével – az egyházmegyei közgyűlés ülése az (1)–(2) bekezdésben foglaltaktól eltérő módon és határidővel is összehívható, az ülés elektronikus kommunikációs eszköz igénybevételével is megtartható.
(4) A közgyűlés üléséről távolmaradó közgyűlési taggal szemben követendő eljárást egyházmegyei szabályrendelet állapítja meg.
(5) Ha az egyházmegyei tisztségviselő az egyházmegyei közgyűlés három egymást követő ülésén nem jelenik meg és elmaradását előzetes írásos indokolással nem menti ki, tisztségéről lemondottnak kell tekinteni, melyet az egyházmegyei közgyűlés határozatban mond ki. A kimentési kérelmet írásban, indokolással kell beküldeni az egyházmegyei elnökségnek. El nem hárítható akadályoztatás esetén a kimentést utólag, nyolc napon belül kell beterjeszteni. Az egyházmegyei tisztségviselőt lemondottnak nyilvánító határozat ellen, annak kézhezvételétől számított nyolc napon belül az egyházmegye elnökségéhez benyújtott, de az egyházkerületi bírósághoz intézett panasznak van helye.
69. § (1) A közgyűlés ülése nyilvános; imádkozással, énekléssel és bibliaolvasással kezdődik, majd imádkozással és áldásmondással fejeződik be.
(2) A közgyűlés határozatképes, ha tagjainak több mint fele jelen van.
(3) A közgyűlés határozatait a jelen levő tagok több mint felének támogató szavazatával, nyílt szavazással hozza. Személyi kérdésekben titkosan kell szavazni, továbbá akkor is, ha azt elnökség vagy a közgyűlés jelen levő tagjainak negyedrésze indítványozza.
70. § (1) A közgyűlés ülését az egyházmegye elnöksége vezeti.
(2) A megjelenésben vagy elnöklésben akadályozott társelnököt helyettese helyettesíti.
(3) Az elnökség tagjai a levezető elnöki feladatok ellátása tekintetében megállapodnak.
71. § (1) Az egyházmegyei közgyűlés tanácskozik és dönt az egyházmegyére tartozó minden egyházi és intézményigazgatási ügyben, kivéve, ha azt egyházi törvény az egyházmegyei bíróság hatáskörébe utalja.
(2) Az egyházmegyei közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik:
a) egyházmegyei szabályrendeletet alkot,
b) megválasztja a hatáskörébe tartozó egyházmegyei tisztségviselőket,
c) egyházmegyei bizottságokat alakít,
d) határozatot hoz az egyházmegyének szánt ajándék, örökség elfogadása vagy visszautasítása tekintetében,
e) egyházkerületi tanácsosokat és közgyűlési képviselőket választ,
f) kezdeményezi leányegyházközségnek anyaegyházközséggé vagy anyaegyházközségnek leányegyházközséggé alakítását, jóváhagyja az egyházközségek döntését.
g) létrehozza a gondozó egyházközséget.
(3) Az egyházmegyei közgyűlés hatáskörébe tartozik:
a) feloszlatja a presbitériumot, új választást rendel el és az új presbitérium megválasztásáig terjedő időre a presbitérium hatáskörének gyakorlására más egyházközség presbitériumát jelöli ki,
b) jóváhagyja az egyházközség presbiterei számát,
c) biztosítja a felettes egyházkormányzati szerv által hozzá intézett felhívások és döntések végrehajtását,
d) szervezi és irányítja az egyházmegyében folyó egyházépítő munkát,
e) nyilvántartja és egyházközségekhez beosztja a szórványokat,
f) tárgyalja az egyházlátogatásról beterjesztett jelentést,
g) segíti és ellenőrzi az egyházközségek lelki életét, felügyeli anyagi helyzetét és szükség esetén segíti,
h) számvizsgálói vélemény ismeretében jóváhagyja az egyházközség éves költségvetését és zárszámadását
i) megosztja a közalapi járulékokat az egyházközségek között,
j) megerősíti a lelkészek egyházkerületen belüli álláscseréjét,
k) javaslatot tesz az egyházkerületi közgyűlésnek a lelkészi képesítés hatályban tartására irányuló kérelem alapján a lelkészi képesítés legfeljebb öt évig terjedő hatályban tartására vagy a kérelem elutasítására,
l) elbírálja a presbitérium határozata ellen beadott fellebbezést, kivéve, ha az ügy bírósági hatáskörbe tartozik,
m) elbírálja az egyházmegye elnökségének határozata és intézkedése ellen benyújtott fellebbezést, amely döntésben az elnökség nem vehet részt,
n) határoz ingatlan vagyon szerzése, elidegenítése vagy megterhelése, kölcsön felvétele tekintetében,
o) megállapítja az egyházmegye költségvetését és intézkedik a fedezet biztosításáról, elfogadja a zárszámadást, az egyházmegye költségvetését és zárszámadását jóváhagyás céljából az egyházkerületi közgyűlés elé terjeszti,
p) az egyházmegyei levéltár, könyvtár, múzeum és az egyházmegye területén levő műemlékek felügyelete,
q) tárgyalja az esperes jelentését, és dönt annak elfogadásáról,
r) létrehozza a gondozó egyházközséget,
s) határoz a társegyházközségek egymás közti viszonyának szabályozása és nevének jóváhagyása ügyében,
t) amennyiben egy településen több egyházközség működik, meghatározza az egyházközségek illetékességét,
u) dönt az egyházi közérdekből bírósági döntéssel megüresedett önálló gyülekezeti lelkészi állás betöltéséről, amennyiben a gyülekezeti lelkész és a gyülekezet közötti viszony megromlása a gyülekezetnek is felróható volt,
v) eljár vagy dönt mindazokban a kérdésekben, amelyet egyházi törvény a hatáskörébe utal.
72. § Az egyházmegyei közgyűlés szabályrendeletben határozza meg
a) tanácskozási szabályzatát és ügyrendjét,
b) az egyházmegye bizottságainak szervezetét, ezeknek, valamint az egyházmegye tisztségviselőinek munkakörét.
73. § (1) Az egyházmegyei közgyűlés határozatát a helyben szokásos módon nyolc napon belül ki kell hirdetni. A határozat ellen a kihirdetésének – ha kézbesítésnek van helye, kézbesítésének – napját követő nyolc napon belül az egyházkerületi közgyűléshez lehet fellebbezni. A fellebbezést az egyházmegyei elnökséghez kell benyújtani.
(2) A határozat ellen fellebbezéssel élhet az egyházmegyei közgyűlés tagjainak egytizede, a határozattal érintett személy vagy testület.
74. § (1) Az egyházmegyei közgyűlés a hatáskörébe utalt feladatok két ülés közötti teljesítésére egyházmegyei tanácsot alakít.
(2) Az egyházmegyei tanács tagjai:
a) az esperes és az egyházmegyei főgondnok,
b) az egyházmegyei főjegyzők,
c) az egyházmegyei tanácsosok.
(3) Az egyházmegyei tanácsosokat az egyházmegyei közgyűlés választja az egyházmegyéhez tartozó önálló lelkészek és presbiteri tisztségre választható egyháztagok közül egyenlő számban. Az egyházmegyei tanácsosok számát az egyházmegyei közgyűlés határozza meg azzal, hogy az egyházmegyei tanácsosok száma négynél kevesebb nem lehet.
(4) Az egyházmegyei tanács az egyházmegyei közgyűlés 71. § (3) bekezdésében meghatározott hatáskörében eljárhat és határozhat.
(5) Az egyházmegyei tanács határozatképes, ha tagjainak több mint fele jelen van.
(6) Az egyházmegyei tanács határozatait a jelen levő tagok több mint felének támogató szavazatával, nyílt szavazással hozza. Személyi kérdésekben titkosan kell szavazni, továbbá akkor is, ha azt elnökség vagy az egyházmegyei tanács jelen levő tagjainak negyedrésze indítványozza.
(7) Az egyházmegyei tanács munkájáról beszámol az egyházmegyei közgyűlésnek.
75. § (1) Az egyházmegyei tanács határozatát a helyben szokásos módon nyolc napon belül ki kell hirdetni. A határozat ellen kihirdetésének – ha kézbesítésnek van helye, kézbesítésének – napját követő nyolc napon belül az egyházmegyei közgyűléshez lehet fellebbezni. A fellebbezést az egyházmegyei elnökséghez kell benyújtani. A fellebbezésnek a határozat végrehajtására halasztó hatálya nincs.
(2) Az egyházmegyei tanács határozata ellen fellebbezéssel élhet az egyházmegyei közgyűlés tagjainak egytizede, a határozattal érintett személy vagy testület.
76. § (1) Az egyházmegye elnökségét az esperes és az egyházmegyei főgondnok alkotja.
(2) Az egyházmegye elnöksége intézkedéseiről és határozatairól az egyházmegyei tanács, illetve közgyűlés soron következő ülésén köteles beszámolni.
(3) Az egyházmegye elnöksége képviseli az egyházmegyét.
(4) Az egyházmegye elnöksége az egyházmegyéhez tartozó egyházközségek és egyházi tisztségviselők felügyelője, az egyházmegyei és felsőbb egyházkormányzati szervek határozatainak végrehajtója.
(5) Az egyházmegye elnöksége:
a) összehívja az egyházmegyei közgyűlés és tanács ülését, a tanácskozásokat vezeti,
b) hitelesíti az egyházközségi választók névjegyzékét,
c) elbírálja az egyházközségi választók névjegyzéke ellen beadott fellebbezéseket,
d) az egyházközségi választások alkalmával a törvényben megjelölt hatáskörben intézkedik,
e) felügyeli az egyházmegyében működő bizottságok tevékenységét,
f) utalványoz a megállapított költségvetés keretén belül,
g) felügyel az egyházmegye pénztárára,
h) felügyel az egyházmegye levéltárára és az egyházmegye területén levő műemlékekre,
i) teljesíti az Országos Református Egyházi Közalap ügyében és a Református Lelkészi Nyugdíjintézetre vonatkozóan a törvényben meghatározott feladatokat,
j) kezdeményezi gondozó egyházközség létrehozását,
k) dönt az egyházi törvényben hatáskörébe utalt ügyekben.
(6) Az egyházmegye elnöksége az egyházmegye minden egyházközségét köteles évente meglátogatni (canonica visitatio) és ennek során az egyházközséget megvizsgálni. Ha az esperes és az egyházmegyei főgondnok ezt személyesen nem tudja teljesíteni, felkérésükre az egyházmegyei főjegyzők, az egyházmegyei jegyzők és az egyházmegyei tanácsosok járnak el.
(7) Az egyházlátogatásról az egyházmegye elnöksége vagy az általa megbízott látogató küldöttség jegyzőkönyvet készít, amelyben az egyházközség életének minden lényeges elemére ki kell térni.
(8) Az egyházmegye elnöksége a jegyzőkönyvek alapján készített jelentést az egyházmegyei közgyűlés elé terjeszti.
(9) Az egyházmegye elnökségének, valamint az esperes határozata és intézkedése ellen, ha az egyházi törvény másként nem rendelkezik, az intézkedés napját – ha kézbesítésnek van helye, a kézbesítés napját – követő nyolc napon belül az egyházmegyei közgyűléshez fellebbezésnek van helye. A fellebbezésnek a határozat, illetve intézkedés végrehajtására halasztó hatálya nincs. Fellebbezésre az egyházmegyei közgyűlés tagjainak egytizede, a határozattal érintett személy vagy testület jogosult.
77. § Az egyházmegyei bíróságról külön egyházi törvény rendelkezik.
78. § Az egyházmegye tisztségviselői: az esperes, az egyházmegyei főgondnok, a lelkészi és a presbiteri főjegyző, a lelkészi és a presbiteri jegyző, az egyházmegyei tanácsosok, az egyházmegyei jogtanácsos, az egyházmegyei bírák, az egyházmegyei pénztáros, az egyházmegyei számvevő, az egyházmegyei levéltáros, a hivatalvezető.
79. § (1) Az egyházmegyei tisztségviselők, az egyházmegyei közgyűlés tagjai, valamint az egyházmegyében megválasztott zsinati képviselők és pótképviselők az egyházmegyei közgyűlés alakuló –, időközi választás esetén a soron következő – ülésén esküt tesznek. Az eskütevő az eskütételről okmányt ír alá. Akit olyan tisztségre választanak meg, amelyet már addig is viselt, nem tesz újabb esküt.
(2) Az egyházmegyei tisztségviselő tisztsége megszűnik
a) a 17. §-ban meghatározott időpontban,
b) elhalálozással,
c) az egyházmegyei közgyűlés által tudomásul vett lemondással,
d) jogerős bírósági határozattal történt elmozdítással, valamint,
e) a választhatóságra vonatkozó bármely feltétel megszűnésével.
(3) Lelkészi tisztséget betöltő egyházmegyei tisztségviselő egyházmegyei tisztségének megszűnése nem jelenti egyben lelkészi állásának megszűnését is.
(4) Az egyházmegyei közgyűlés alakuló ülésén megválasztott tisztségviselő tisztsége a megbízatási idő lejárta napján szűnik meg, tisztségét ügyvivőként az újonnan megválasztott tisztségviselő hivatalba lépéséig látja el.
80. § (1) Az esperes megbízatása első napján lép hivatalba.
(2) A megválasztott esperest az egyházmegyei közgyűlés iktatja be az istentiszteleti rendtartásban megállapított ünnepélyességgel.
81. § Az esperes hatáskörébe tartozik különösen:
a) jelentést tesz az egyházmegyei közgyűlésnek az egyházmegye életéről,
b) kirendeli a helyettes lelkészt,
c) kiadja a concessát,
d) intézkedik lelkészek választása és helyettesítése ügyében,
e) a lelkészcsaládokat pásztorolja.
82. § (1) Az egyházmegyei főgondnok megbízatása első napján lép hivatalba.
(2) A megválasztott egyházmegyei főgondnokot az egyházmegyei közgyűlés iktatja be az istentiszteleti rendtartásban megállapított ünnepélyességgel.
83. § (1) Az egyházmegyében egy lelkészi és egy presbiteri főjegyzőt, valamint azonos számban lelkészi és presbiteri jegyzőt kell választani. A jegyzők számát az egyházmegyei közgyűlés állapítja meg.
(2) A lelkészi főjegyző feladata az esperes helyettesítése, munkájának segítése, valamint ellátja mindazt a feladatot, amellyel az egyházmegye elnöksége, vagy az esperes megbízza.
(3) A presbiteri főjegyző feladata az egyházmegyei főgondnok helyettesítése, munkájának segítése, valamint ellátja mindazt a feladatot, amellyel az egyházmegye elnöksége, vagy az egyházmegyei főgondnok megbízza.
(4) A főjegyző helyettese a leghosszabb ideje jegyzői szolgálatot ellátó, amennyiben különbséget tenni nem lehet, a legidősebb jegyző.
(5) Az egyházmegyei jegyzők feladata: az egyházmegyei közgyűlés és tanácsülés tárgysorozatának előkészítése, az egyházmegyei gyűlések jegyzőkönyvének elkészítése, és a szükséghez képest segítségnyújtás az egyházmegyei ügyvitelben.
84. § (1) Az egyházmegyei jogtanácsost egyházi tisztségre választható, jogi szakvizsgával rendelkező egyháztagok sorából az egyházmegyei közgyűlés választja. Több jogtanácsos is választható, ebben az esetben feladataik megosztása, a vezető jogtanácsos és helyettesének kijelölése tekintetében az egyházmegye elnöksége a jogtanácsosok megbízatásának idejére határozhat.
(2) Az egyházmegyei jogtanácsos feladatai:
a) részt vesz az egyházmegyei közgyűlés és tanács ülésén, valamint az egyházmegyei bíróság tárgyalásán, és indítványokat terjeszt elő,
b) az egyházmegye elnökségének megbízása alapján ellátja az egyházmegye jogi képviseletét,
c) mindaz, amit egyházi jogszabály vagy szerződés feladatává tesz.
85. § (1) Az egyházmegyei pénztárost az egyházmegyei közgyűlés számviteli és pénzügyi, de legalább mérlegképes könyvelői képesítéssel rendelkező egyháztagok közül választja.
(2) Az egyházmegyei számvevőt az egyházmegyei közgyűlés a teljes jogú egyháztagok közül választja, több számvevő esetén közülük megválasztja a főszámvevőt.
(3) A pénztáros az egyházmegye pénzeszközeit teljes és kizárólagos felelősséggel kezeli, előkészíti az egyházmegye költségvetését és zárszámadását.
(4) A számvevő ellenőrzi az egyházmegye és az egyházközségek részéről a számviteli és pénzügyi rend betartását. A számvevőt ezért a tevékenységéért fegyelmi felelősség terheli.
86. § (1) Egyházmegyei levéltárossá az egyházmegye területén lakó, lelkész vagy szakirányú felsőfokú végzettségű egyháztagot választhat az egyházmegyei közgyűlés.
(2) Az egyházmegyei levéltáros kezeli az egyházmegye levéltárát, és az okiratokról pontos nyilvántartást vezet, az iratokról másolatot állíthat ki hitelesítéssel az erre vonatkozó szabályok szerint. Eredeti iratokat a levéltárból nem adhat ki.
(3) Az egyházmegyei levéltáros felügyeli az egyházközségi és az egyházmegyei fenntartású intézmények levéltárait.
87. § (1) Az egyházkerület több egyházmegyének a közös egyházi kormányzás és igazgatás elősegítése céljából létrehozott egyházigazgatási szervezete. Az egyházkerület jogi személy.
(2) A Magyarországi Református Egyház egyházkerületei:
a) Dunamelléki Református Egyházkerület,
b) Dunántúli Református Egyházkerület,
c) Tiszáninneni Református Egyházkerület,
d) Tiszántúli Református Egyházkerület.
88. § (1) Egyházkerület megszüntetése vagy új egyházkerület szervezése a Zsinat hatáskörébe tartozik. Az egyházkerület területét érintő változtatásról az egyházkerület előterjesztésére vagy a Zsinat kezdeményezésére – az érintett egyházmegyei és egyházkerületi közgyűlések egyetértésével – a Zsinat dönt.
(2) Az egyházkerületek területi beosztását a melléklet tartalmazza.
89. § (1) Az egyházkerület önkormányzati, felügyeleti és igazgatási feladatait teljesítik:
a) az egyházkerületi közgyűlés,
b) az egyházkerületi tanács,
c) az egyházkerület elnöksége,
d) az egyházkerület tisztségviselői és alkalmazottai,
e) az egyházkerületi közgyűlés vagy az egyházkerület elnöksége által alakított bizottságok és küldöttségek.
(2) Az egyházkerület diakóniai, gazdasági, missziói, oktatási, számvizsgáló bizottságokat alakít, valamint egyéb (különösen hittanoktatási, kommunikációs, tanulmányi) bizottságokat alakíthat.
(3) Az egyházkerületi közgyűlés az egyházkerülethez tartozó egyházközségek bármely tagját valamely egyházkerületi igazgatási feladat teljesítésére felkérheti.
(4) * Az egyházkerület működésével, valamint az egyházkerületi egyházkormányzati szervek és tisztségviselők feladat- és hatáskörébe tartozó ügyek döntésre való előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátását a püspöki hivatal segíti. A püspöki hivatal szervezetét és működését az egyházkerület elnöksége határozza meg, melyben rendelkezni kell a hivatal vezetőjéről.
90. § (1) Az egyházkerületi közgyűlést alkotják:
a) a püspök, az egyházkerületi főgondnok,
b) az egyházkerületi főjegyzők,
c) az egyházkerületi jegyzők,
d) az egyházkerületi tanácsosok,
e) minden egyházmegyéből az esperes és az egyházmegyei főgondnok vagy helyetteseik,
f) az egyházmegyék által választott egyházkerületi közgyűlési képviselők egyenlően az egyházkerülethez tartozó lelkészek és presbiteri tisztségre választható egyháztagok sorából,
g) az egyházkerületi jogtanácsos, több egyházkerületi jogtanácsos esetén a vezető egyházkerületi jogtanácsos, távollétében helyettese,
h) egyházmegyénként a területén működő, református egyházi fenntartású
ha) középfokú iskolák és szakképzők egy képviselője,
hb) általános iskolák és óvodák egy pedagógus képviselője,
i) a területén működő, református egyházi fenntartású felsőoktatási intézmény egy oktató képviselője,
j) a területén működő református egyházi
ja) tudományos gyűjtemények egy képviselője,
jb) egészségügyi és diakóniai intézmények egy képviselője.
(2) Az egyházkerületnek az (1) bekezdésben fel nem sorolt tisztségviselői az egyházkerületi közgyűlés ülésén tanácskozási joggal vesznek részt.
91. § (1) Az egyházkerületi közgyűlés szükség szerint, de évenként legalább egy ülést tart. Szükség esetén az elnökség többször is összehívhatja a közgyűlés ülését. Az egyházkerületi közgyűlést tagjai egynegyed részének írásos kérelmére harminc napon belüli időpontra össze kell hívni.
(2) A közgyűlést ülését az egyházkerület elnöksége hívja össze az ülés előtt legalább tizenöt nappal a főbb tárgysorozati pontok megjelölésével és az indítványok beadási határidejének közlésével.
(3) Előre nem látható, közvetlenül fenyegető súlyos kár vagy veszély elhárítása érdekében, továbbá a hatodik rész szerinti rendkívüli helyzet esetén – az erre okot adó helyzet megjelölésével – az egyházkerületi közgyűlés ülése az (1)–(2) bekezdésben foglaltaktól eltérő módon és határidővel is összehívható, az ülés elektronikus kommunikációs eszköz igénybevételével is megtartható.
92. § (1) A közgyűlés ülése nyilvános; imádkozással, énekléssel és bibliaolvasással kezdődik, majd imádkozással fejeződik be.
(2) A közgyűlés határozatképes, ha tagjainak több mint fele jelen van.
(3) A közgyűlés határozatait a jelen levő tagok több mint felének támogató szavazatával, nyílt szavazással hozza. Személyi kérdésekben titkosan kell szavazni, továbbá akkor is, ha azt elnökség vagy a közgyűlés jelen levő tagjainak negyedrésze indítványozza.
93. § (1) A közgyűlés ülését az egyházkerület elnöksége vezeti.
(2) A megjelenésben vagy elnöklésben akadályozott társelnököt helyettese helyettesíti.
(3) Az elnökség tagjai a levezető elnöki feladatok ellátása tekintetében megállapodnak.
94. § (1) A közgyűlés üléséről távolmaradó közgyűlési taggal szemben követendő eljárást egyházkerületi szabályrendelet állapítja meg.
(2) Ha az egyházkerületi tisztségviselő az egyházkerületi közgyűlés három egymást követő ülésén nem jelenik meg és távolmaradását nem menti ki, tisztségéről lemondottnak kell tekinteni, melyet az egyházkerületi közgyűlés határozatban mond ki. Az egyházkerületi tisztségviselőt lemondottnak nyilvánító határozat ellen, annak kézhezvételétől számított nyolc napon belül az egyházkerület elnökségéhez benyújtott, de a Zsinati Bírósághoz intézett panasznak van helye.
95. § (1) Az egyházkerületi közgyűlés tanácskozik és dönt az egyházkerületre tartozó egyházi és intézményigazgatási ügyben, kivéve, ha azt egyházi törvény az egyházi bíróság hatáskörébe utalja.
(2) Az egyházkerületi közgyűlés hatáskörébe tartozik különösen:
a) őrködik az evangéliumi tan tisztasága felett, hogy azt az egyházközségekben híven, az egyház hitelvei szerint és szellemében hirdessék és tanítsák, gondoskodik a hitélet ápolásáról,
b) felügyel az egyház önkormányzati jogaira,
c) kapcsolatot tart a többi egyházkerülettel, felügyel az egyházkerület hazai és nemzetközi kapcsolataira,
d) határoz az egyházmegyék területének változtatása ügyében az érintett egyházközségek és egyházmegyék meghallgatásával,
e) szabályrendeletet alkot,
f) egyházkerületi bizottságokat választhat, azok szervezetét megállapítja, a működésükre vonatkozó szabályrendeletet elfogadja, és működésükre felügyel,
g) határoz a lelkészek évenkénti felszenteléséről,
h) megválasztja az egyházkerületi tisztségviselőket,
i) gondoskodik az egyházkerület területén folyó egyházépítő munka szervezéséről és irányításáról, a mutatkozó visszaélések és hiányok megszüntetéséről,
j) másodfokon határoz az egyházmegyei közgyűlés határozatai ellen beadott fellebbezések tárgyában,
k) elbírálja az egyházkerületi tanácsnak, az egyházkerület elnökségének, valamint a püspöknek a határozata vagy intézkedése ellen benyújtott fellebbezést,
l) határozatot hoz az egyházkerületnek szánt ajándék, örökség elfogadása vagy visszautasítása tekintetében,
m) dönt az egyházkerület ingatlanszerzési, illetve -elidegenítési, -megterhelési ügyeinek kérdésében,
n) megállapítja az egyházkerület költségvetését, rendelkezik a fedezetről, elfogadja a zárszámadást, felülvizsgálja az egyházmegyék költségvetését és zárszámadását,
o) felügyeli az egyházkerület területén levő gyűjteményeket és műemlékeket,
p) határoz a zsinati képviselők igazolása ügyében,
q) megválasztja a Zsinati Tanács és a zsinati szakbizottságok egyházkerület által delegált tagjait,
r) javaslatokat terjeszt elő a Zsinathoz,
s) megtárgyalja a püspök jelentését, és dönt annak elfogadásáról,
t) figyelemmel kíséri az egyházkerület területén működő egyházi alapítványok és egyesületek működését,
u) dönt a lelkészi képesítés hatályban tartása ügyében,
v) eljár vagy dönt mindazokban a kérdésekben, amelyet egyházi törvény a hatáskörébe utal.
96. § Az egyházkerületi közgyűlés szabályrendeletben határozza meg
a) tanácskozási szabályzatát és ügyrendjét,
b) az egyházkerület bizottságainak szervezetét, ezeknek, valamint az egyházkerület tisztségviselőinek munkakörét,
c) az egyházmegyék által az egyházkerületi közgyűlésbe és az egyházkerületi tanácsba választandó tagok számát,
d) a zsinati képviselői helyek egyházmegyék közötti felosztását.
97. § (1) Az egyházkerületi közgyűlés a hatáskörébe utalt feladatok két ülés közötti teljesítésére egyházkerületi tanácsot alakít.
(2) Az egyházkerületi tanács tagjai:
a) a püspök és az egyházkerületi főgondnok,
b) az egyházkerületi főjegyzők,
c) minden egyházmegyéből az esperes és az egyházmegyei főgondnok, vagy helyetteseik,
d) egyházmegyénként legalább kettő, legfeljebb négy, az egyházmegyei közgyűlés által megválasztott tanácsos, egyenlő számban a választó egyházmegyéhez tartozó lelkészek és presbiteri tisztségre választható egyháztagok közül,
e) az egyházkerület területén működő, református egyházi fenntartású
ea) felsőoktatási intézmény oktató képviselője,
eb) köznevelési és szakképző intézmények egy képviselője,
ec) egészségügyi és diakóniai intézmények egy képviselője
ed) egyházkerületi gyűjtemények egy képviselője.
(3) Az egyházkerületi tanács a 95. § (2) bekezdés a)–h) és k) pontjainak kivételével bármely ügyben határozhat.
(4) Az egyházkerületi tanács határozatképes, ha tagjainak több mint fele jelen van.
(5) Az egyházkerületi tanács határozatait a jelen levő tagok több mint felének támogató szavazatával, nyílt szavazással hozza. Személyi kérdésekben titkosan kell szavazni, továbbá akkor is, ha azt elnökség vagy az egyházkerületi tanács jelen levő tagjainak negyedrésze indítványozza.
(6) Az egyházkerületi tanács munkájáról beszámol az egyházkerületi közgyűlésnek.
98. § (1) Az egyházkerületi tanács határozata ellen kihirdetésének – ha kézbesítésnek van helye, kézbesítésének – napját követő tizenöt napon belül az egyházkerületi közgyűléshez lehet fellebbezni. A fellebbezést az egyházkerületi elnökséghez kell benyújtani. A fellebbezésnek a határozat végrehajtására halasztó hatálya nincs.
(2) Az egyházkerületi tanács határozata ellen fellebbezéssel élhet az egyházkerületi közgyűlés tagjainak egytizede, a határozattal érintett személy vagy testület.
99. § (1) Az egyházkerület elnökségét a püspök és az egyházkerületi főgondnok alkotja.
(2) Az egyházkerület elnöksége intézkedéseiről és határozatairól az egyházkerületi tanács, illetve közgyűlés soron következő ülésén köteles beszámolni.
(3) Az egyházkerület elnöksége képviseli az egyházkerületet.
(4) Az egyházkerület elnöksége az egyházkerülethez tartozó egyházközségek, egyházmegyék és egyházi tisztségviselők felügyelője, az egyházkerületi tanács, az egyházkerületi közgyűlés és a Zsinat határozatainak végrehajtója.
(5) Az egyházkerület elnöksége:
a) összehívja az egyházkerületi közgyűlés és tanács ülését, a tanácskozásokat vezeti,
b) az egyházkerületben az egyházépítő munkát az egyházkerületi bizottságok közreműködésével irányítja,
c) az egyházkerület területén levő köznevelési, szakképző és egyházkerületi fenntartású felsőoktatási, diakóniai intézményekre felügyel,
d) az egyházkerület területén levő gyűjteményekre és műemlékekre felügyel,
e) az egyházkerület hivatalaira és pénztárára felügyel,
f) a megállapított költségvetés keretén belül utalványoz,
g) az egyházkerület egyházközségeit folyamatosan látogatja (generalis visitatio),
h) az egyházkerületben működő tisztségviselőket és alkalmazottakat szóbeli és írásbeli jelentéstételre hívhatja fel,
i) dönt, intézkedik és eljár az egyházi jogszabályban hatáskörébe utalt ügyekben.
(6) Az egyházkerület elnökségének, vagy a püspök határozata és intézkedése ellen, ha egyházi törvény másként nem rendelkezik, az intézkedés napját – ha kézbesítésnek van helye, a kézbesítés napját – követő tizenöt napon belül fellebbezésnek van helye az egyházkerületi közgyűléshez. A fellebbezésnek a határozat vagy az intézkedés végrehajtására halasztó hatálya nincs. Fellebbezésre az egyházkerületi közgyűlés tagjainak egytizede, a határozattal érintett személy vagy testület jogosult.
100. § (1) Az egyházkerület elnöksége az egyházkerület életét érintő időszerű kérdések megtárgyalására az egyházkerület főjegyzőit, espereseit és egyházmegyei főgondnokait a szükséghez képest értekezletre hívhatja össze. Az esperes-főgondnoki értekezlet az egyházkerület elnöksége mellett tanácsadó jelleggel működik.
101. § Az egyházkerületi bíróságról külön egyházi törvény rendelkezik.
102. § (1) Az egyházkerület tisztségviselői: a püspök, az egyházkerületi főgondnok, az egyházkerületi lelkészi és presbiteri főjegyző, az egyházkerületi lelkészi és presbiteri jegyző, az egyházkerületi tanácsosok, az egyházkerületi jogtanácsos, az egyházkerületi gyűjteményi igazgató, az egyházkerületi bírák, az egyházkerületi levéltáros, az egyházkerületi gazdasági vezető, az egyházkerületi számvevő, az egyházkerületi számvizsgáló és a püspöki titkár.
(2) Az egyházkerületi közgyűlés szabályrendeletben más tisztségeket, alkalmazotti státuszokat is létrehozhat.
(3) Az egyházkerületi tisztségviselők, az egyházkerületi közgyűlés tagjai, valamint az egyházkerületi közgyűlés által választott zsinati képviselő és pótképviselő az egyházkerületi közgyűlés alakuló –, időközi választás esetén a soron következő – ülésén esküt tesz. Az eskütevő az eskütételről okmányt ír alá. Akit olyan tisztségre választanak meg, amelyet addig is betöltött, nem tesz újabb esküt.
(4) Az egyházkerületi tisztségviselő tisztsége megszűnik
a) a 17. §-ban meghatározott időpontban,
b) elhalálozással,
c) az egyházkerületi közgyűlés által tudomásul vett lemondással,
d) jogerős bírósági határozattal történt elmozdítással, valamint,
e) ha a választhatóságra vonatkozó feltételek már nem állnak fenn.
(5) Az egyházkerületi közgyűlés alakuló ülésén megválasztott tisztségviselő tisztsége a megbízatási idő lejárta napján szűnik meg, tisztségét ügyvivőként az újonnan megválasztott tisztségviselő hivatalba lépéséig látja el.
103. § A püspöknek abban az egyházkerületben, amelynek püspöke, gyülekezeti lelkészi tisztséget kell viselnie. Amennyiben a megválasztáskor még nem viselne, a választás jogerőre emelkedésétől számított egy éven belül az egyházkerületben gyülekezeti lelkészi állást kell elfoglalnia. Ezt a határidőt az egyházkerületi közgyűlés indokolt esetben egy évvel meghosszabbíthatja.
104. § (1) A püspök megbízatása első napján lép hivatalba.
(2) A megválasztott püspököt az egyházkerületi közgyűlés iktatja be az istentiszteleti rendtartásban megállapított ünnepélyességgel.
(3) Az első alkalommal megválasztott püspököt az esperesi kar az istentiszteleti rendtartásban megállapított ünnepélyességgel szenteli fel.
105. § A püspök kizárólagos hatáskörében:
a) a lelkészképesítő vizsgán képesítetteket a lelkészi szolgálatok teljesítésére felhatalmazza, a lelkészek felszentelését évenként az egyházkerület espereseinek segédkezésével az istentiszteleti rendtartásban megállapított eljárás szerint végzi,
b) jelentést tesz az egyházkerületi közgyűlésnek az egyházkerület életéről,
c) kinevezi a missziói és intézeti lelkészt,
d) kirendeli a segéd- és a beosztott lelkészt,
e) kirendeli az exmisszust, az exmisszus-gyakornokot és a legátust.
106. § (1) Az egyházkerületi főgondnok megbízatása első napján lép hivatalba.
(2) A megválasztott egyházkerületi főgondnokot az egyházkerületi közgyűlés iktatja be az istentiszteleti rendtartásban megállapított ünnepélyességgel.
107. § (1) Az egyházkerületben egy lelkészi és egy presbiteri főjegyzőt, valamint azonos számban lelkészi és presbiteri jegyzőt kell választani. A jegyzők számát az egyházkerületi közgyűlés állapítja meg.
(2) Az egyházkerületi lelkészi főjegyző feladata a püspök helyettesítése, munkájának segítése, valamint ellátja mindazt a feladatot, amellyel az egyházkerület elnöksége, vagy a püspök megbízza.
(3) Az egyházkerületi presbiteri főjegyző feladata az egyházkerületi főgondnok helyettesítése, munkájának segítése, valamint ellátja mindazt a feladatot, amellyel az egyházkerület elnöksége, vagy az egyházkerületi főgondnok megbízza.
(4) A főjegyző helyettese a leghosszabb ideje jegyzői szolgálatot ellátó, ha különbséget tenni nem lehet, a legidősebb jegyző.
(5) Az egyházkerületi jegyzőkre az Alkotmánytörvény egyházmegyei jegyzőkre vonatkozó rendelkezéseit megfelelően kell alkalmazni.
108. § Az egyházkerületi jogtanácsosra az Alkotmánytörvény egyházmegyei jogtanácsosra vonatkozó rendelkezéseit megfelelően kell alkalmazni. Ha több jogtanácsos van, akkor legalább egy közülük ügyvéd kell, hogy legyen.
109. § A Magyarországi Református Egyház Zsinata a Magyarországi Református Egyház törvényhozó, valamint testületei és tisztségviselői útján a legfőbb végrehajtó testülete.
110. § (1) A Zsinatnak száz tagja van.
(2) A Zsinat tagjai tisztségüknél fogva:
a) az egyházkerületek püspökei és főgondnokai,
b) az egyházkerületek lelkészi és presbiteri főjegyzői,
c) a protestáns tábori püspök, vagy ha a protestáns tábori püspök nem református, a tábori püspök református helyettese (hivatalvezető),
d) a zsinati tanácsos,
e) a zsinati jogtanácsos,
f) az Országos Református Gyűjteményi Tanács elnöke.
(3) A Zsinat ülésein tanácskozási joggal az esperesek, az egyházmegyei főgondnokok és a Zsinati Hivatal és más közegyházi szolgálatok vezető munkatársai is részt vesznek.
111. § Az egyes egyházkerületek által választott zsinati képviselők száma:
a) a presbitériumok által választott képviselők:
– a Dunamelléki Református Egyházkerületből: huszonnégy,
– a Dunántúli Református Egyházkerületből: tizenkettő,
– a Tiszáninneni Református Egyházkerületből: tizenkettő,
– a Tiszántúli Református Egyházkerületből: huszonhat,
b) a köznevelési, szakképző és felsőoktatási intézmények egyházkerületi közgyűlések által választott képviselői: négy (egyházkerületenként egy-egy),
c) az egészségügyi (Dunamellék) és diakóniai (Tiszántúl) egyházkerületi közgyűlések által választott képviselői: egy-egy.
112. § (1) Az egyházkerületek zsinati képviselőit az egyházmegyékhez tartozó önálló lelkészek és presbiteri tisztségre választható egyháztagok közül kell egyenlő számban választani.
(2) A választott zsinati képviselők számával azonos számú pótképviselőt is kell választani.
(3) A Zsinat Elnöksége a megjelenésében akadályozott, a 110. § (2) bekezdés b), c), f) pontjaiban és a 111. §-ban meghatározott zsinati tag helyett póttagot hív be a Zsinat ülésére. A póttag a Zsinat ülésén szavazati joggal vesz részt.
(4) A 110. § (2) bekezdés b), c) és f) pontjaiban meghatározott zsinati tag helyett helyettesét, a 111. §-ban meghatározott zsinati képviselő helyett pótképviselőjét kell behívni.
113. § (1) Az Zsinat szükség szerint, de évenként legalább két ülést tart. Szükség esetén az Elnökség többször is összehívhatja a Zsinat ülését. A Zsinat ülését a főbb tárgysorozati pontok megjelölésével és az esetleges indítványok beadási határidejének közlésével az ülés előtt legalább harminc nappal kell összehívni az Elnökség által meghatározott helyre.
(2) A Zsinat üléseit bármikor elnapolhatja. A Zsinat Elnöksége a Zsinati Elnökségi Tanács határozata alapján, vagy húsz zsinati tag együttes írásbeli kérelmére a napirend írásbeli megjelölésével hatvan napon belül köteles összehívni a Zsinatot.
(3) Előre nem látható, közvetlenül fenyegető súlyos kár vagy veszély elhárítása érdekében, továbbá a hatodik rész szerinti rendkívüli helyzet esetén – az erre okot adó körülmény megjelölésével – a Zsinat ülése az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérő módon és határidővel is összehívható, az ülés elektronikus kommunikációs eszköz igénybevételével is megtartható.
114. § A Zsinat ülései nyilvánosak. Az Elnökség vagy húsz tag indítványára zárt ülést kell tartani.
115. § (1) A Zsinat ülései áhítattal kezdődnek, és imádkozással fejeződnek be.
(2) A Zsinat alakuló ülése istentisztelettel kezdődik.
116. § A Zsinat határozatképes, ha tagjainak több mint fele jelen van.
117. § (1) A Zsinat határozatait a jelen levő tagok több mint felének támogató szavazatával, nyílt szavazással hozza. Személyi kérdésben titkosan kell szavazni, továbbá akkor is, ha a Zsinati Elnökségi Tanács vagy legalább húsz zsinati tag indítványozza.
(2) A Magyarországi Református Egyházról szóló egyházi törvény, az Alkotmánytörvény, az egyházi választásokról és az egyházi bíráskodásról szóló egyházi törvény módosításához és elfogadásához a zsinati tagok legalább kétharmadának támogató szavazata szükséges.
118. § (1) A Zsinat üléseit a Zsinat Elnöksége vezeti.
(2) A Zsinat alakuló ülését a legidősebb lelkész és nem lelkész zsinati tag mint korelnökök vezetik.
(3) A megjelenésben vagy elnöklésben akadályozott elnököt az alelnök, ennek akadályoztatása esetén a korelnök helyettesíti. A tanácskozás vezetése tekintetében az Elnökség tagjai megállapodnak.
119. § A Zsinat megvizsgálja és megállapítja az egyház tanait.
120. § A Zsinat
a) megállapítja az Alkotmánytörvényt,
b) egyházi törvény alkot,
c) meghatározza az egyházi törvénykezés irányelveit és az egyházi fegyelmezés terén megvalósítandó feladatokat,
d) megállapítja az egyházkerület megszűnését vagy új egyházkerület szervezését,
e) határoz az egyházkerületek területét érintő változások ügyében,
f) határoz az Országos Református Egyházi Közalap és a Református Lelkészi Nyugdíjintézet fenntartásáról és működéséről,
g) határoz köznevelési, szakképző, felsőoktatási, szociális, diakóniai, egészségügyi, valamint egyéb intézmények létrehozásáról, átalakításáról és megszüntetéséről, a református oktatásügy szervezetéről, irányításáról és felügyeletéről,
h) megállapítja az ünnepeket,
i) megállapítja az istentisztelet rendjét,
j) határoz a hivatalos bibliafordítás, az istentiszteleti rendtartás és az énekeskönyv ügyében,
k) határoz a lelkészképzés, valamint a lelkészképesítő vizsgák rendjének kérdésében,
l) megválasztja tisztségviselőit,
m) megválasztja a tábori püspököt,
n) dönt a Zsinati Hivatal és más közegyházi szolgálatok szervezeti és működési szabályairól,
o) dönt a Magyarországi Református Egyház egészét érintő kormányzási és igazgatási ügyekben,
p) határoz általában mindazokban a kérdésekben, amelyek a Magyarországi Református Egyház legfőbb állásfoglalását vagy döntését igénylik.
121. § A Zsinat szabályrendeletben határozza meg:
a) tanácskozási szabályzatát és ügyrendjét,
b) a lelkészi képesítés feltételeit és az egységes lelkészi vizsga rendjét,
c) egyes lelkészi kötelezettségek teljesítésének rendjére és módjára, valamint a lelkészi liturgikus öltözékre vonatkozó szabályokat,
d) az egyházi tisztségviselők esküjének szövegét,
e) az egyházi jogi személyek rövidített elnevezését.
122. § (1) A Zsinat ülésének előkészítésére zsinati szakbizottságok működnek. A zsinati bizottságok a Zsinat szakmai tanácskozó, véleményező és döntés-előkészítő szervei.
(2) A Zsinat állandó bizottságai:
a) Diakóniai és Egészségügyi Bizottság,
b) Gazdasági Bizottság,
c) Jogi Bizottság,
d) Kommunikációs Bizottság,
e) Külügyi és Ökumenikus Bizottság,
f) Missziói Bizottság,
g) Nyugdíjintézeti Intézőbizottság,
h) Oktatásügyi Bizottság,
i) Számvizsgáló Bizottság,
j) Tanulmányi és Teológiai Bizottság.
(3) A bizottsági tagokat a Zsinat tagjai sorából kell választani. Törekedni kell arra, hogy a bizottságoknak lelkész és nem lelkész tagjai is legyenek.
(4) A bizottságok munkáját a Zsinati Elnökségi Tanács egy-egy tagja felügyeli.
(5) A Zsinat az Elnökség javaslatára egyes kiemelt kérdésekre ideiglenes bizottságot hozhat létre, megjelölve a bizottság célját, feladatát, fennállásának időtartamát.
(6) A bizottságok az egyes szakmai területek munkájának segítésére, szervezésére, ügyeinek tartalmi előkészítésére szakértőket kérhetnek fel, szakértői testületeket hozhatnak létre, melynek tagsága az egyházhoz kötődő szakértőkből jelölhető.
(7) Az állandó bizottságok tagjainak számáról, részletes feladatairól és működéséről a Zsinat tanácskozási szabályzata és ügyrendje rendelkezik.
123. § (1) A Zsinat a törvényhozás körébe nem tartozó feladatok zsinati ülések közötti teljesítésére a Zsinat megbízatásának időtartamára Zsinati Tanácsot választ.
(2) A Zsinati Tanács az egyházkerületek püspökeiből és főgondnokaiból, a zsinati tanácsosból, a zsinati jogtanácsosból, valamint a (3) bekezdés szerint egyenlő számban választott tíz lelkész és tíz nem lelkész zsinati tagból áll.
(3) A Zsinati Tanácsba a Zsinat tagjai közül
a) a Dunamelléki Református Egyházkerület Közgyűlése hat tagot,
b) a Dunántúli Református Egyházkerület Közgyűlése négy tagot,
c) a Tiszáninneni Református Egyházkerület Közgyűlése négy tagot,
d) a Tiszántúli Református Egyházkerület Közgyűlése hat tagot
választ.
124. § (1) A Zsinati Tanács hatáskörébe tartozik a Zsinat ülései között – a 119. §-ban és a 120. § a)–m) pontjaiban meghatározottak kivételével – a Zsinat hatáskörébe tartozó, halasztást nem tűrő ügyek tárgyalása, eldöntése és intézése.
(2) A Zsinati Tanács hatáskörébe tartozik különösen:
a) intézkedik a Zsinat határozatainak végrehajtásáról,
b) a Zsinat ülései közti időben ápolja az egyház ökumenikus kapcsolatait és irányítja ökumenikus szolgálatát; kifejezésre juttatja az egyház állásfoglalását az emberiség, népünk és a társadalom jelentős kérdéseiben,
c) gondoskodik a Zsinat elé kerülő javaslatok, tervezetek elkészítéséről, általában intézkedik a Zsinat működéséhez szükséges előmunkálatok végzése iránt,
d) tárgyalja az egyház jelentős élettevékenységéről szóló, a Zsinati Hivatal, valamint az országos hatáskörű intézmények által előkészített évi jelentéseket, így különösen:
– a missziói jelentést, beleértve a vallásoktatási, szórványmissziói jelentést,
– ének- és zeneügyi jelentést,
– jogi jelentést,
– tanulmányi jelentést,
– diakóniai és egészségügyi jelentést,
– sajtójelentést, beleértve a könyvkiadói és lapkiadói, valamint a rádiós és televíziós tevékenységről szóló jelentést,
– külügyi és ökumenikus jelentést,
– nyugdíjintézeti jelentést,
– a gyűjtemények munkájáról szóló jelentést, beleértve a levéltárakról, könyvtárakról, múzeumokról és műemlékvédelemről szóló jelentést,
– iskolaügyi jelentést a felsőoktatási, köznevelési és szakképző intézmények működéséről,
e) megállapítja az Országos Református Egyházi Közalap, valamint az országos szintű és önállóan gazdálkodó testületek, intézmények és szolgálati ágak évi költségvetését,
f) határoz a közalapi járulékok évi együttes összegének az egyházkerületek között való felosztása tárgyában,
g) határoz az egyházat egyetemesen érintő tehervállalások tárgyában,
h) meghatározza a nyugdíjintézeti tagsági és fenntartói járulék mértékét,
i) jóváhagyja mindazon testületek, intézmények és szolgálati ágak – a Zsinat Számvizsgáló Bizottsága által megvizsgált – zárószámadását, amelyek költségvetését megállapította,
j) elbírálja a Nyugdíjintézet Intézőbizottság által hozott nyugdíj-megállapító határozatok ellen beadott fellebbezéseket,
k) határoz a Zsinat Elnökségének a Zsinati Tanács ülései közötti időben a Zsinati Tanács hatáskörében tett intézkedései és rendelkezései jóváhagyása tárgyában,
l) általában határoz minden olyan, a Zsinat nem kizárólagos hatáskörébe tartozó ügyben, amelyben a Zsinat ülései között dönteni szükséges.
125. § (1) A Zsinati Tanács elnöksége a Zsinat Elnöksége.
(2) Az ülés vezetésére vonatkozóan a 118. § (1) és (3) bekezdésében foglaltak irányadók.
(3) Jegyzőit a Zsinati Tanács tagjai köréből ülésein maga választja.
126. § (1) A Zsinati Tanács határozatképes, ha tagjainak több mint fele jelen van.
(2) A Zsinati Tanács határozatait a jelen levő tagok több mint felének támogató szavazatával, nyílt szavazással hozza. Személyi kérdésekben titkosan kell szavazni, továbbá akkor is, ha a Zsinati Elnökségi Tanács vagy a Zsinati Tanács tagjainak legalább egynegyede indítványozza.
127. § (1) A Zsinati Tanács a szükségnek megfelelően, de évenként legalább egyszer ülésezik. Működéséről a Zsinat következő ülésén jelentést tesz.
(2) A Zsinati Tanács összehívásáról az Elnökség gondoskodik. Az Elnökség a Zsinati Tanácsot a tagok egynegyedének írásbeli kérelmére – amelyben megjelölik a tárgyalni kívánt napirendet vagy tárgysorozatot – egy hónapon belül köteles összehívni.
(3) Előre nem látható, közvetlenül fenyegető súlyos kár vagy veszély elhárítása érdekében, továbbá a VI. rész szerinti rendkívüli helyzet esetén – az erre okot adó helyzet megjelölésével – a Zsinati Tanács ülése elektronikus kommunikációs eszköz igénybevételével is megtartható.
128. § A Magyarországi Református Egyház egészét érintő ügyek intézésének irányítását a Zsinat Elnökségi Tanácsa végzi. A Zsinati Elnökségi Tanácsot az egyházkerületek püspökei és főgondnokai alkotják, akik helyett akadályoztatásuk esetén helyetteseik járnak el. A Zsinati Elnökségi Tanács ülésén tanácskozási joggal jelen van a zsinati tanácsos és a zsinati jogtanácsos.
129. § A Zsinati Elnökségi Tanács tárgyal minden olyan ügyet, amelynek az egyház részére nézve elvi jelentősége vagy gazdasági kihatása van, amelyek fontosabb személyi kérdést érintenek, továbbá amelynek tárgyalását valamelyik egyházkerület elnöksége kéri.
130. § A Zsinati Elnökségi Tanács elnöksége a Zsinat Elnöksége. A Zsinati Elnökségi Tanács határozata a Zsinat Elnökségére nézve tanácsadó jellegű. Ha azonban a Zsinat Elnökségének az ügy intézésére vonatkozó elhatározását a Zsinati Elnökségi Tanács öt tagja ellenzi, az Elnökség köteles egybehívni a Zsinati Tanácsot rendkívüli ülésre.
131. § (1) A Zsinat Elnökségét a Zsinat lelkészi elnöke és presbiteri elnöke alkotja.
(2) A Magyarországi Református Egyházat a Zsinat Elnöksége képviseli.
(3) A Zsinat Elnöksége kinyilvánítja az egyház állásfoglalását az egyházat érintő törvényalkotási kérdésekben, és gondoskodik az egyházat érintő állami jogszabályok végrehajtásáról.
(4) A Zsinat Elnöksége képviseli a Magyarországi Református Egyházat a világkeresztyénség szervezeteinél, a külföldi és hazai egyházaknál, és tartja a kapcsolatot az ökumenikus szervezetekkel.
132. § (1) A Zsinat Elnöksége összehívja és vezeti a Zsinat, a Zsinati Tanács és a Zsinati Elnökségi Tanács ülését, előkészíti és összeállítja ezek tárgysorozatát.
(2) A Zsinat Elnöksége a Zsinat, a Zsinati Tanács és a Zsinati Elnökségi Tanács ülésének előkészítése, valamint más feladatainak segítésére tanácsadó testületeket hozhat létre.
(3) A Zsinat Elnöksége gondoskodik a Zsinat és a Zsinati Tanács határozatainak végrehajtásáról. Az ülések közötti időben tett intézkedésekről beszámol.
(4) A megállapított költségvetés keretén belül a Zsinat Elnöksége utalványoz.
(5) A Zsinat Elnöksége általában intézkedik a Magyarországi Református Egyházat érintő igazgatási ügyekben, és erről beszámol a Zsinati Elnökségi Tanács legközelebbi ülésén.
133. § A Zsinati Bíróságról külön egyházi törvény rendelkezik.
134. § (1) A Zsinat lelkészi elnökét a Zsinat az egyházkerületek püspökei közül választja.
(2) A Zsinat lelkészi elnöke egyházi törvényben meghatározottak szerinti kinevezés, kirendelés, felmentés tekintetében kizárólagos hatáskört gyakorol.
135. § A Zsinat presbiteri elnökét a Zsinat az egyházkerületek főgondnokai közül választja.
136. § A Zsinat lelkészi alelnökét a Zsinat az egyházkerületek püspökei közül, a Zsinat presbiteri alelnökét a Zsinat az egyházkerületek főgondnokai közül választja.
(2) A Zsinat lelkészi alelnökének feladata a Zsinat lelkészi elnökének helyettesítése, munkájának segítése, valamint mindazon feladatok ellátása, amellyel a Zsinat Elnöksége, vagy a Zsinat lelkészi elnöke megbízza.
(3) A Zsinat presbiteri alelnökének feladata a Zsinat presbiteri elnökének helyettesítése, munkájának segítése, valamint mindazon feladatok ellátása, amellyel a Zsinat Elnöksége, vagy a Zsinat presbiteri elnöke megbízza.
137. § (1) A Zsinat három lelkészi és három presbiteri jegyzőjét a Zsinat saját tagjai közül választja.
(2) A Zsinat jegyzői segítik a Zsinat Elnökségét a Zsinat üléseinek vezetésével összefüggő feladatok ellátásában.
(3) A Zsinat alakuló ülésén a jegyzői feladatokat a jegyzők megválasztásáig a két legfiatalabb lelkészi és a két legfiatalabb nem lelkész zsinat tag mint korjegyzők látják el.
138. § (1) A zsinati tanácsost a Zsinat Elnökségének javaslata alapján a Zsinat választja az okleveles református teológus végzettséggel rendelkező lelkészek vagy presbiterek közül.
(2) A zsinati tanácsos helyettesítését a szabályrendeletben meghatározott tisztségviselő látja el azzal, hogy a zsinati tanácsost helyettesítő tisztségviselő a Zsinat ülésén nem rendelkezik szavazati joggal.
(3) A zsinati tanácsos a Zsinat háznagya.
139. § (1) A zsinati jogtanácsost a Zsinat Elnökségének javaslata alapján a Zsinat választja a presbiteri tisztségre választható ügyvéd egyháztagok sorából. Feladataira nézve a törvény egyházmegyei jogtanácsosra vonatkozó rendelkezései irányadók.
(2) A zsinati jogtanácsos helyettesítését a szabályrendeletben meghatározott tisztségviselő látja el azzal, hogy a zsinati jogtanácsost helyettesítő tisztségviselő a Zsinat ülésén nem rendelkezik szavazati joggal.
140. § (1) Az Országos Református Gyűjteményi Tanács elnökét a Zsinat Elnökségének javaslata alapján a második ülésén a Zsinat az egyházkerületi gyűjteményi vezetők közül az egyházkerületi gyűjteményi vezetők véleményének meghallgatásával választja.
(2) Az Országos Református Gyűjteményi Tanács elnökének helyettesítését az Országos Református Gyűjteményi Tanács alelnöke látja el.
141. § A Zsinat működésével, valamint a közegyházi egyházkormányzati szervek és a zsinati tisztségviselők feladat- és hatáskörébe tartozó feladatok, így különösen a diakóniai, köznevelési, szakképzési, felsőoktatási, missziós és beruházási feladatok ellátását közegyházi szolgálatok végzik. A közegyházi szolgálatok feladat- és hatásköréről, valamint szervezetéről külön egyházi jogszabály rendelkezik.
142. § (1) Az ország egészére vagy egy részére kihirdetett veszélyhelyzet vagy egészségügyi válsághelyzet (a továbbiakban: rendkívüli helyzet) idején a területileg érintett egyházkormányzati szerv egyházi törvényben meghatározott rendelkezésektől eltérhet és egyéb rendkívüli intézkedéseket hozhat.
143. § (1) A Zsinat Elnökségi Tanácsa a 119. §, a 120. § a)–e), h)–m) és a 124. § k) pontjaiban meghatározott ügyek kivételével jogosult határozni a Zsinat, valamint a Zsinati Tanács hatáskörébe tartozó halaszthatatlan ügyekben.
(2) A Zsinat a rendkívüli helyzet megszűnését megelőzően a Zsinat Elnökségi Tanácsa (1) bekezdés szerinti felhatalmazását visszavonhatja, vagy korlátozhatja.
(3) A Zsinat Elnökségi Tanácsa tevékenységéről rendszeresen, a Zsinati Tanács és a Zsinat ülésén, annak ülésezése hiányában a zsinati tagok részére ad tájékoztatást.
(4) * Az egyházkerületi elnöksége a 96. §-ban, illetve a 97. § (2) bekezdés d), h), k) és s) pontjaiban meghatározott ügyek kivételével jogosult határozni az egyházkerületi közgyűlés, valamint az egyházkerületi tanács hatáskörébe tartozó halaszthatatlan ügyekben.
(5) Az egyházkerületi közgyűlés a rendkívüli helyzet megszűnését megelőzően az egyházkerület elnöksége (4) bekezdés szerinti felhatalmazását visszavonhatja, vagy korlátozhatja.
(6) Az egyházkerület elnöksége tevékenységéről rendszeresen, az egyházkerületi közgyűlésen és az egyházkerületi tanács ülésén, annak ülésezése hiányában az egyházkerületi közgyűlési tagok részére ad tájékoztatást.
(7) Rendkívüli helyzet idején az egyházmegye elnöksége a 71. § (2) bekezdés a)–c) pontjaiban, valamint a 71. § (3) bekezdés l)–n) és r)–t) pontjaiban meghatározott ügyek kivételével jogosult határozni az egyházmegyei közgyűlés, valamint az egyházmegyei tanács hatáskörébe tartozó halaszthatatlan ügyekben.
(8) Az egyházmegyei közgyűlés a rendkívüli helyzet megszűnését megelőzően az egyházmegye elnöksége (7) bekezdés szerinti felhatalmazását visszavonhatja, vagy korlátozhatja.
(9) Az egyházmegye elnöksége a tevékenységéről rendszeresen az egyházmegyei közgyűlésen, egyházmegyei tanács ülésén, annak ülésezése hiányában az egyházmegyei közgyűlés tagjai részére ad tájékoztatást.
(10) Rendkívüli helyzet idején az egyházközség elnöksége a 33. § (2) bekezdés g)–h) pont kivételével jogosult határozni a presbitérium hatáskörébe tartozó halaszthatatlan ügyekben.
(11) A presbitérium a rendkívüli helyzet megszűnését megelőzően az egyházközség elnöksége (10) bekezdés szerinti felhatalmazását visszavonhatja, vagy korlátozhatja.
(12) Az egyházközség elnöksége tevékenységéről rendszeresen tájékoztatja a presbitérium tagjait.
144. § A Zsinati Elnökségi Tanács, az egyházkerületi elnökség, az egyházmegyei elnökség és az egyházközségi elnökség a 143. §-ban meghatározott jogköreit az egyház zavartalan működésének biztosítása érdekében – a szükséges mértékben, az elérni kívánt céllal arányosan – gyakorolhatja.
145. § (1) Ha az egyházközség nem lelkészi tisztségviselőjének választása eredménytelen, mert
a) a választói névjegyzék hibás, vagy
b) az egyházközség nem tudott az 50. § szerint megállapított számú presbiterjelöltet állítani,
az a) pontban meghatározott esetben a választási eljárásról szóló törvény 69. §-a, a b) pontban meghatározott esetben a (2) bekezdés rendelkezései szerint kell eljárni.
(2) Az 50. §-ban a „négynél” szövegrész helyébe a „hatnál” szöveg lép.
(2) Amennyiben az egyházközség nem lelkészi tisztségviselőit amiatt nem sikerült megválasztani, mert nem sikerült a választandó presbiterek számának megfelelő jelöltet állítani, a választandó presbiterek létszámát a presbitérium módosított határozata alapján az egyházmegyei közgyűlés hagyja jóvá legkésőbb a 2023. december 31. napjáig.
(3) A 145. § (1) bekezdésében meghatározott esetekben a hivatalban lévő presbitérium megbízatása az egyházközség nem lelkészi tisztségviselői választása jogerőssé válása napjáig, legfeljebb 2024. március 31-ig meghosszabbodik.
146. § (1) Ez az Alkotmánytörvény 2022. május 1-én lép hatályba.
(2) * A 145. § (1)–(3) bekezdése 2023. november 8-án lép hatályba és 2024. április 1-én hatályát veszti.
(3) A 145. § (3)–(4) bekezdése 2027. január 1-én lép hatályba és a hatályba lépését követő napon hatályát veszti.
(4) *