1. § A lelkészek szolgálatáról és jogállásáról szóló 2013. évi I. törvény 22. § helyébe a következő rendelkezés lép:
„22. § (1) Önálló jogállású lelkész:
a) a megválasztott gyülekezeti lelkész (lelkipásztor),
b) a vallásoktató lelkész,
c) a missziói gyülekezetbe kinevezett missziói lelkész,
d) református felsőoktatási intézménybe kinevezett, részben vagy egészben hitéleti szakok oktatását ellátó olyan egyetemi, főiskolai docens, egyetemi, főiskolai tanár, mesteroktató, aki képesítése szerint teljes jogú lelkész,
e) a szeretetszolgálati, egészségügyi, köznevelési és szakképző intézményben, missziói szervezetben, intézményben és egyházkormányzati szerv szolgálatában álló lelkész, amennyiben a szolgálat önállóan történő ellátására kapott egyházi felhatalmazást és nem áll más jogviszonyban,
f) kórházlelkész,
g) börtönlelkész,
h) tábori lelkész,
i) egyetemi, főiskolai lelkész.
(2) Az önálló jogállású lelkészek szolgálatuk végzése tekintetében önállóak, mindazon tisztségekre választhatók, amelyeket az egyházi törvények szerint lelkésznek kell betöltenie.”
2. § A lelkészek szolgálatáról és jogállásáról szóló 2013. évi I. törvény 26. § (1)–(2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„26. § (1) Segédlelkész (káplán) az, aki
a) református felsőoktatási intézmény teológus (lelkész) szakán tett sikeres záróvizsgája és megkapott diplomája alapján szolgálatra kirendelést kapott, a lelkészképesítő vizsgát azonban még nem tette le, vagy
b) lelkészképesítő vizsgáját már letette, de még nem szentelték fel,
c) református felsőoktatási intézménybe beiratkozott nappali tagozatos hitéleti doktorandusz (PhD) hallgató, aki
ca) lelkészképesítő vizsgát még nem tett, vagy
cb) a lelkészképesítő vizsgát már letette, de nem szentelték fel.
(2) A kirendelésére az (1) bekezdés a)–b) pontja esetén a lelkészjelölt állandó lakhelye szerint területileg illetékes püspök, az (1) bekezdés c) pontja esetén a református felsőoktatási intézményt fenntartó egyházkerület püspöke, közegyházi fenntartású felsőoktatási intézmény esetén a Zsinat lelkészi elnöke jogosult.”
3. § A lelkészek szolgálatáról és jogállásáról szóló 2013. évi I. törvény 78. §-nak helyébe a következő rendelkezés lép:
„78. § (1) A lelkészi szolgálati viszony szünetelésének megállapítása kérhető, ha a lelkész a szolgálati viszonyából eredő feladatait e törvényben meghatározott okokból, így különösen
a) újabb tanulmányi jogviszony létesítésére tekintettel,
b) külföldi egyházban vállalt szolgálat ellátása idején,
c) gyermek születése, nevelése miatt, gyermeknevelési támogatások (CSED, GYED, GYES) időtartamára,
d) politikai párttagság, európai parlamenti, vagy országgyűlési képviselői megbízatás, politikai szolgálata, biztosi, állami szolgálati, kormányzati szolgálati, közszolgálati jogviszony (beleértve a polgármesteri és főállású alpolgármesteri megbízatást) vállalása miatt,
e) vagy más nyomós okból
tartósan nem tudja ellátni.
(2) A gyermek nevelése miatt a gyermek féléves korától három éves koráig a lelkész kérelmére szünetel (vagy szünetelhet) a lelkészi szolgálati viszony. Ebben az időben a szolgálatba visszaálló lelkész minimálisan, az időközi lelkészi átlagjavadalom változás figyelembevételével, és a vállalt szolgálat arányosításával számított mértékű javadalomra jogosult.”
4. § (1) A lelkészek szolgálatáról és jogállásáról szóló 2013. évi I. törvény. 125. §-a a következő (7) és (8) bekezdéssel egészül ki:
„(7) A 2022. évi II. törvény – a (8) bekezdésben foglalt kivételekkel – 2022. április 7-én lépett hatályba. A 2022. évi II. törvényt megállapította a Magyarországi Református Egyház 2022. április 6-án megnyílt XV. Zsinatának 5. ülése a ZS.–7/2022.04.06. számú zsinati határozattal. A 2022. évi II. törvény 2022. április 7-én hatályba lépett szakaszai az alábbi szakaszt módosították: 78. §, valamint kiegészítették a törvényt a 125. § (7) és (8) bekezdéssel.
(8) A 2022. évi II. törvény jelen pontban megjelölt egyes szakaszai 2022. szeptember 1-én léptek hatályba. A 2022. évi II. törvényt megállapította a Magyarországi Református Egyház 2022. április 6-án megnyílt XV. Zsinatának 5. ülése a ZS.–7/2022.04.06. számú zsinati határozattal. A 2022. évi II. törvény 2022. szeptember 1-én hatályba lépett szakaszai az alábbi szakaszokat módosították: 22. §, 26. § (1)–(2) bekezdése.”
5. § (1) A Magyarországi Református Egyház lelkészeinek ellátásáról és Nyugdíjintézetéről szóló 2018. évi IV. törvény 7. § 18. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„18. lelkészi javadalom: mindazon juttatás, aminek összegét, mértékét a díjlevél, illetve az egyházi tisztségről rendelkező határozat rögzít, beleértve a (helyi) pénzjavadalom összegét, mely tartalmazza a korpótlékot, a stólát vagy a helyette megállapított stóla-megváltást, valamint a hittanoktatói óradíj”
(2) A Magyarországi Református Egyház lelkészeinek ellátásáról és Nyugdíjintézetéről szóló 2018. évi IV. törvény 7. § 20–21. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„20. nyugdíjintézeti tagsági járulékalap: a 18. pontban meghatározott lelkészi javadalomnak és – a Zsinat Elnöksége által meghatározott mértékig – az egyházi személyek állami jövedelempótlékának a befizetés napját megelőző naptári hónapban a lelkész számára kifizetett összege. A járulékot a lelkész egyéb egyházi tisztsége után kapott javadalma után is be kell fizetni.
21. nyugdíjintézeti fenntartói járulékalap: a 20. pontban meghatározott nyugdíjintézeti tagsági járulékalap.”
6. § A Magyarországi Református Egyház lelkészeinek ellátásáról és Nyugdíjintézetéről szóló 2018. évi IV. törvény 13. § (3) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[(3) Az állami nyugdíjrendszerben megállapított nyugdíjkorhatárnál korábban igényelheti a Nyugdíjintézettől az öregségi nyugdíjellátást az, aki a következő pontokban meghatározott korkedvezményre jogosult:]
„a) korkedvezményes öregségi ellátás megállapítását – az illetékes egyházkerület elnökségének jóváhagyásával – kérheti az a nyugdíjintézeti tag, aki teológiai – ide nem értve a teológiai doktori iskolai – tanulmányaival együtt legalább negyven év szolgálati idővel rendelkezik, és kevesebb, mint négy év van hátra a rá vonatkozó állami nyugdíjkorhatár eléréséig;”
7. § A Magyarországi Református Egyház lelkészeinek ellátásáról és nyugdíjintézetéről szóló 2018. évi IV. törvénye 26. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Szolgálati időként kell figyelembe venni továbbá az öregségi, illetve rokkantsági ellátás-kiegészítésre jogosultság szempontjából a lelkésszé váláshoz szükséges református felsőoktatási intézmény nappali tagozatán, teológus (lelkész) szakon, továbbá hitéleti doktorandusz (PhD) hallgatóként folytatott tanulmányok idejét. A nappali tagozaton folytatott tanulmányok idejéből teológus lelkész szakon legfeljebb 12 félév, doktorandusz (PhD) hallgatóként legfeljebb 8 félév, – 2022. szeptember 1-én folyamatban lévő PhD tanulmányok esetén a tanulmányokból még hátralévő, de legfeljebb 8 félév – időtartam számolható el szolgálati időként, amely nem haladhatja meg a ténylegesen tanulmányokra fordított időt.”
8. § (1) A Magyarországi Református Egyház lelkészeinek ellátásáról és nyugdíjintézetéről szóló 2018. évi IV. törvénye 46. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A járulék mindenkori mértékét a Zsinati Tanács állapítja meg. A fenntartói járulék mértéke a törvény hatálybalépése idején a nyugdíjintézeti fenntartói járulékalap 21%-a, míg a tagsági járulék mértéke a nyugdíjintézeti tagsági járulékalap 15%-a.”
(2) A Magyarországi Református Egyház lelkészeinek ellátásáról és Nyugdíjintézetéről szóló 2018. évi IV. törvény 46. § (7) bekezdéssel egészül ki:
„(7) A Zsinat Elnöksége által meghatározott mértékig az egyházi személyek állami jövedelempótléka után az MRE átutalja a fenntartói és a tagsági járulékot a Nyugdíjintézetnek majd az egyházi személyek állami jövedelempótlékának további összegét átutalja az egyházkerületnek a jogosult részére való átutalás céljából.”
9. § A Magyarországi Református Egyház lelkészeinek ellátásáról és Nyugdíjintézetéről szóló 2018. évi IV. törvény 53. §-a a következő (3) és (4) bekezdéssel egészül ki:
„(3) A 2022. évi II. törvény – a (4) bekezdésben foglalt kivételekkel – 2022. április 7-én lépett hatályba. A 2022. évi II. törvényt megállapította a Magyarországi Református Egyház 2022. április 6-án megnyílt XV. Zsinatának 5. ülése a ZS.–7/2022.04.06. számú zsinati határozattal. A 2022. évi II. törvény 2022. április 7-én hatályba lépett szakaszai az alábbi szakaszokat módosították: 7. § 18., 20–21. pontjai, 46. § (4) és (7) bekezdése, valamint kiegészítették a törvényt az 53. § (3) és (4) bekezdéssel.
(4) A 2022. évi II. törvény jelen pontban megjelölt egyes szakaszai 2022. szeptember 1-én léptek hatályba. 2022. évi II. törvényt megállapította a Magyarországi Református Egyház 2022. április 6-án megnyílt XV. Zsinatának 5. ülése a ZS.–7/2022.04.06. számú zsinati határozattal. A 2022. évi II. törvény 2022. szeptember 1-én hatályba lépett szakaszai az alábbi szakaszokat módosították: 13. § (3) bekezdés a) pontja, 26. § (2) bekezdése.”
10. § (1) Ez a törvény – a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel – 2022. április 7-én lép hatályba.
(2) Ezen törvény 1–2. §-a és a 6–7. §-a 2022. szeptember 1-én lép hatályba.