A Magyarországi Református Egyház XV. zsinati ciklusának 2022. november 29–30. napján megtartott zsinati ülés a Magyarországi Református Egyház felsőoktatási törvényéről szóló 2014. évi V. törvényt az alábbiak szerint módosítja:
1. § A Magyarországi Református Egyház felsőoktatásáról 2014. évi V. törvény (a továbbiakban: MRE Ftv.) 1. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„1. § (1) Jelen egyházi törvény hatálya kiterjed a Magyarországi Református Egyház (a továbbiakban: MRE) és egyházkerületei által fenntartott felsőoktatási intézményekre, azok oktatóira, tudományos kutatóira, egyéb alkalmazottaira, hallgatóira és fenntartójukra.”
2. § Az MRE Ftv. 2. § (1) bekezdése, valamint (3)–(7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„2. § (1) Református felsőoktatási intézmény fenntartója az MRE vagy valamelyik egyházkerülete lehet.”
„(3) Református felsőoktatási intézmény megszüntetése, református felsőoktatási intézmények integrációja a fenntartó (MRE esetén a Zsinat Elnöksége, egyházkerület esetén a közgyűlés) kezdeményezése alapján, a Zsinat jóváhagyásával történhet. Az állami elismerés visszavonását és a nyilvántartásból való törlést a Zsinat kezdeményezi az illetékes állami szerv(ek)nél.
(4) Református felsőoktatási intézmény hivatalos nevének megváltoztatása a fenntartó (MRE esetén a Zsinat Elnöksége, egyházkerület esetén a közgyűlés) kezdeményezése alapján, a Zsinat jóváhagyásával történhet. A névváltoztatást az illetékes állami szerv(ek)nek a Zsinat jelenti be.
(5) Nem református felsőoktatási intézmény egyházi fenntartásba történő átvétele a Zsinat saját kezdeményezésére, vagy a területileg illetékes egyházkerület közgyűlésének kezdeményezése alapján, a Zsinat jóváhagyásával történhet. A fenntartóváltást a Zsinat kezdeményezi az illetékes állami szerv(ek)nél.
(6) Református felsőoktatási intézmény más felsőoktatási intézményekkel Szenátusának döntése és a fenntartó (MRE esetén a Zsinat, egyházkerület esetén a közgyűlés) támogatása esetén együttműködési megállapodásokat köthet, és jogi önállóságát nem érintő társulási szerződéseket írhat alá.
(7) Karok alapítása és megszüntetése a felsőoktatási intézmények Szenátusának döntése és fenntartó (MRE esetén a Zsinat Elnöksége, egyházkerület esetén a közgyűlés) indítványa alapján a Zsinat jóváhagyásával, intézet, tanszék és egyéb szervezeti egység alapítása, összevonása és megszüntetése az intézmény Szenátusának döntése alapján a fenntartó elnökségének jóváhagyásával történhet.”
3. § Az MRE Ftv. 3. § (2) és (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Felsőoktatási szakkollégium, diákotthon működtethető az MRE, az MRE valamely egyházkerülete, egyházmegyéje, egyházközsége fenntartásában önállóan, valamint a területileg illetékes egyházkerület elnökségének előzetes jóváhagyásával más szervezetekkel közös fenntartásban is.”
„(4) A református felsőoktatási intézmények gyakorló köznevelési, valamint más gyakorló intézményt működtethetnek, a vonatkozó jogszabályok szerint. A gyakorló intézmények alapítása, fenntartói hatáskörbe vonása, valamint megszüntetése, fenntartójának megváltoztatása az adott református felsőoktatási intézmény fenntartó elnökségének hozzájárulásával történhet.”
4. § Az MRE Ftv. 4. § (1) bekezdésének f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[(1) A Preambulum értelmében – az Nftv.-ben foglaltakon túl – a református felsőoktatási intézmények sajátos feladatai:]
„f) nem hitéleti szakokon és képzési területeken a hivatástudat erősítése, a teológiai műveltség növelése,”
5. § Az MRE Ftv. 5. § (1)–(2) bekezdésének, valamint a (4) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az MRE Zsinatának Oktatásügyi Bizottsága a felsőoktatási szakkérdésekben szakmai tanácsadó, véleményező és döntés-előkészítő feladatok ellátására Felsőoktatási Tanácsadó Testületet (a továbbiakban: FTT) hoz létre és működtet.
(2) Az FTT-nek az MRE négy egyházkerületének püspöke, valamint a református fenntartású felsőoktatási intézmények egy-egy képviselője a tagja. Az FTT intézményi képviselő tagjait a református felsőoktatási intézmények rektorai delegálják. A testület tagjainak megbízatása egy zsinati ciklus idejére szól, és az tetszőleges számú alkalommal meghosszabbítható.”
„(4) Az FTT működését az Oktatásügyi Bizottság működési szabályzatának keretein belül végzi.”
6. § Az MRE Ftv. 6. § (4) bekezdésének és (7) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A felsőoktatási intézmény szervezetéről és működéséről a Szenátus szabályzatot alkot az Nftv., az MRE Alkotmánytörvénye és jelen egyházi törvény vonatkozó előírásai szerint. A szervezeti és működési szabályzatot jóváhagyásra meg kell küldeni a fenntartó elnökségének.”
„(7) A hallgató a beiratkozás alkalmával nyilatkozatot tesz, amelynek szövegét a fenntartó elnökségével egyetértésben az intézmények határozzák meg és az SzMSz-ben rögzítik.”
7. § Az MRE Ftv. 7. § (2) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az intézményi etikai kódexet az intézmény Szenátusa fogadja el és a fenntartó elnöksége hagyja jóvá.”
8. § Az MRE Ftv. 8. § (1) és (3) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A nem hitéleti képzést is folytató református felsőoktatási intézményekben egyetemi lelkészséget kell működtetni. A nem református fenntartású felsőoktatási intézményekben létrehozott egyetemi lelkészség működtetésében a református egyház részt vehet.”
„(3) Az egyetemi lelkészt a rektor és a Szenátus véleményét kikérve a fenntartó (az MRE esetén a Zsinat lelkészi elnöke, egyházkerület esetén az egyházkerület püspöke), nem református fenntartású felsőoktatási intézményekben létrehozott egyetemi lelkészség esetén a területileg illetékes egyházkerület püspöke rendeli ki, illetve kirendelését ő vonja vissza.”
9. § Az MRE Ftv. 10. § (3) bekezdésének, valamint (5)–(6) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A fenntartói működési és fejlesztési támogatás egy hallgatóra eső összegéről a Zsinati Tanács évente dönt. A Zsinati Tanács a fenntartó elnöksége kérelmére kiegészítő támogatást is megállapíthat.”
„(5) A felsőoktatási intézmények éves költségvetését és zárszámadását a fenntartó (MRE esetén a Zsinat, egyházkerület esetén a közgyűlés) által meghatározott keretek között az intézmény Szenátusa fogadja el. A költségvetést és a zárszámadást a fenntartó (MRE esetén a Zsinat, egyházkerület esetén a közgyűlés) hagyja jóvá.
(6) A református felsőoktatási intézményekben a fenntartó elnöksége döntése alapján gazdasági tanács hozható létre, a vonatkozó állami jogszabályok rendelkezéseinek keretein belül, az intézmény szervezeti és működési szabályzatában meghatározott módon.”
10. § Az MRE Ftv. 11. § (1)–(4) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Ingatlan szerzéséhez, megterheléséhez vagy elidegenítéséhez a fenntartó (MRE esetén a Zsinat Elnöksége, egyházkerület esetén a közgyűlés) hozzájárulása szükséges.
(2) Az intézmény keretein belül gazdálkodó szervezet alapítása, gazdálkodó szervezetben részesedés szerzése, gazdálkodó szervezettel való együttműködés a fenntartó (MRE esetén a Zsinat Elnöksége, egyházkerület esetén a közgyűlés) hozzájárulásával történhet.
(3) A fenntartó által a felsőoktatási intézmény rendelkezésére bocsátott vagyon kezelésének és használatának szabályait a felsőoktatási intézmény és a fenntartó elnöksége megállapodásban vagy az intézményi SzMSz-ben rögzíti.
(4) A felsőoktatási intézmények – fenntartójuk elnökségének jóváhagyásával – költségvetésük terhére középtávú (legfeljebb tíz évre) kötelezettséget vállalhatnak felhasználói célra. Az ebből származó éves fizetési kötelezettség összege nem haladhatja meg az éves költségvetésük dologi és felhasználói célú előirányzatának 5%-át.”
11. § Az MRE Ftv. 12. § (3)–(4) bekezdésének, valamint a (8) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A fenntartó (az MRE esetén a Zsinat, egyházkerület esetén a közgyűlés) az éves költségvetési keretek meghatározásával biztosítja a felsőoktatási intézmény autonóm működésének tárgyi, pénzügyi, személyi feltételeit.
(4) A felsőoktatási intézmények ellenőrzését a fenntartó látja el a jelen törvényben meghatározott módon. A fenntartói irányításból adódó kötelezettségek teljesülését az illetékes miniszter az ágazati irányítás keretében, az Nftv.-ben meghatározott terjedelemben ellenőrzi.”
„(8) Egyes fenntartói feladatok ellátására a fenntartó elnöksége fenntartói testületet vagy igazgatótanácsot (a továbbiakban: fenntartói testület) hoz létre, meghatározza feladat- és hatáskörét, melyben ellenőrző, javaslattevő, az elnökség által saját hatásköreiből átruházott hatáskörök tekintetében döntési, valamint a közgyűlés döntését előkészítő feladatokat határoz meg. A fenntartó elnöksége kinevezi a fenntartói testület legalább három, legfeljebb hét tagját, tagjai közül elnökét. A fenntartói testület elnökének és tagjainak megbízatása a kinevező elnökség által meghatározott időre, legfeljebb a kinevező elnökség megbízatásának lejártakor megkezdett tanév végéig tart. A fenntartói testület működésével összefüggő költségeket a felsőoktatási intézmény költségvetésében kell biztosítani.”
12. § Az MRE Ftv. 12. §-a a következő (9)–(11) bekezdésekkel egészül ki:
„(9) A felsőoktatási intézmény gazdálkodását a fenntartói testület és a fenntartó számvizsgáló bizottsága az MRE gazdálkodásáról szóló törvényben meghatározott módon ellenőrzi.
(10) A fenntartói jogokat – a jelen törvényben meghatározott kivételekkel – a fenntartó elnöksége gyakorolja.
(11) A felsőoktatási intézmény alapító okiratát az MRE esetén a Zsinat, egyházkerület esetén a közgyűlés adja ki.”
13. § Az MRE Ftv. 14. § (1) és (3) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Református felsőoktatási intézményekben a rektori megbízás mellett az intézményi SzMSz-ben meghatározott magasabb vezetői és vezetői megbízások adhatók. A rektori magasabb vezetői pályázatot a fenntartó elnöksége írja ki. Az MRE esetén a Zsinat, egyházkerület esetén a közgyűlés kezdeményezi a rektor megbízását és felmentését, felette a munkáltatói jogokat a fenntartó elnöksége gyakorolja.”
„(3) Ha azt az (1) bekezdésben meghatározott fenntartó kezdeményezte vagy a Szenátus kétharmadának (2/3) igenlő szavazatával támogatta, a vezetői és magasabb vezetői megbízás a hetvenedik életév betöltése előtt akkor is teljes időtartamra kiadható, ha a vezetői megbízatás SZMSZ-ben rögzített hossza a hetvenedik életév betöltése utánra nyúlik. Az így kiadott vezetői megbízatás nem meghosszabbítható.”
14. § Az MRE Ftv. 17. § (4) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Egyházi alkalmazott képzésre a fenntartó elnökségének eseti döntése alapján más keresztyén felekezetben, de különösen is az Európai Protestáns Egyházak Közösségének (GEKE) tagegyházai egyikében egyháztagsággal rendelkező jelentkező is felvehető, amennyiben a jelentkező
a) felvételét egyházának vezetője írásbeli ajánlásban támogatja,
b) a hitéleti szakos hallgatók kötelességeit vállalja és megtartja,
c) felvétele esetén vele szemben a felsőoktatási intézmény a minősítő vizsga érdemi lefolytatását a hallgató egyházi feletteseinek bevonásával biztosítani tudja.”
15. § Az MRE Ftv. 18. § (1) és (6) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Szakalapítási eljárást egyházi felsőoktatási intézmény önállóan, vagy szakalapításra létrejött konzorcium társult tagjaként, a fenntartó elnökségének jóváhagyásával kezdeményezhet.”
„(6) Az MRE Zsinata által elfogadott hitéleti KKK alapján osztatlan képzés, alap- és mesterképzés indításához és megszüntetéséhez a fenntartó elnökségének jóváhagyása szükséges. A részletes oktatási és tanulmányi követelményeknek (tanterv) és a képzés részletes szabályainak kidolgozása, valamint a szakindítási eljárás lefolytatása a felsőoktatási intézmény feladata.”
16. § Az MRE Ftv. 19. § (1) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Református felsőoktatási intézmény szervezett doktori képzést akkor indíthat, és akkor jogosult a doktori képzés sikeres teljesítésekor vagy egyéni felkészülés alapján doktori fokozat odaítélésére, ha a vonatkozó állami előírásoknak megfelel, továbbá az indítás tényét a fenntartó elnöksége az illetékes hatóságnak bejelentette.”
17. § Az MRE Ftv. 21. § (3) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A doktori és a habilitációs szabályzatot a felsőoktatási intézmény Szenátusa fogadja el, és azt a fenntartó elnöksége hagyja jóvá.”
18. § Az MRE Ftv. 25. § (1) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A felvételi eljárások rendjének szabályozására az intézmények, intézményi SzMSz-ük részeként, hallgatói felvételi szabályzatot készítenek, melyet a Szenátus fogad el és a fenntartó elnöksége hagy jóvá.”
19. § Az MRE Ftv. 26. § (4) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Más felekezethez tartozó egyháztagot hitéleti egyházi alkalmazott képzésre – jelen egyházi törvény 17. § (4) bekezdésében rögzítettek szerint – a fenntartó elnökségének eseti hozzájárulásával lehet felvenni.”
20. § Az MRE Ftv. 28. § (4) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Más felekezethez tartozó egyháztagot hitéleti egyházi alkalmazott képzésre – jelen egyházi törvény 17. § (4) bekezdésében rögzítettek szerint – a fenntartó elnökségének eseti hozzájárulásával lehet felvenni.”
21. § Ez a törvény 2023. január 1-én lép hatályba.