A Magyarországi Református Egyház törvény alkotmányáról és kormányzatáról szóló 1994. évi II. törvény 6. §-a alapján – figyelemmel a református hittanoktatásról szóló 2007. évi II. törvény [a továbbiakban: Rht.] 1. § (3) bekezdésére, valamint a 14. § (1) bekezdésére – a Zsinati Tanács a református hittanoktatás szervezésének rendjéről és a hittanoktatók zsinati foglalkoztatásáról az alábbi eljárási normákat állapítja meg.
1. § * A református hittanoktatás helyi szervezésére kötelezett
(1) az egyházközség
a) a nem református egyházi általános és középiskolákban zajló hittanoktatás [a továbbiakban: más egyházi iskolai hittanoktatás];
b) a gyülekezeti hittanoktatás;
c) a nem református óvodákban zajló fakultatív hittanoktatás;
d) a nem egyházi iskolákban – a választható hit- és erkölcstan oktatás keretein kívül szervezett – fakultatív hittanoktatás [a továbbiakban b)–d) együtt: fakultatív hittanoktatás];
e) a nem egyházi iskola 1–8. évfolyamán a kötelező etika helyett választható hit- és erkölcstan oktatás [a továbbiakban: kötelezően választható hit- és erkölcstan oktatás] tekintetében;
(2) A református általános és középiskola a pedagógiai programjában rögzített hittanoktatás tekintetében [a továbbiakban: református egyházi iskolai hittanoktatás].
(3) A református óvoda a pedagógiai programjában rögzített hittanoktatás tekintetében [a továbbiakban: református egyházi óvodai hittanoktatás].
1/A. § * (1) Belső egyházi jogi személyiségük azonosítására a református hittanoktatás szervezésében részt vevő egyházközségek törzsszámmal, a református köznevelési, valamint szakképző intézmények pedig az OM azonosítóval vesznek részt a hittanoktatás nyilvántartási rendszerében.
(2) A törzsszámot, illetve OM azonosítót a hittancsoportok azonosítása érdekében fel kell tüntetni a hittanoktatás támogatásának igénylésével és elszámolásával kapcsolatos dokumentumokon.
2. § * (1) A hittanoktatás országos szintű igazgatását a Magyarországi Református Egyház Oktatási Szolgálata [a továbbiakban: Oktatási Szolgálat] végzi.
(2) * A területi igazgatási feladatok ellátására az Oktatási Szolgálat hittanoktatási ügyintézőket foglalkoztat. A területi hittanoktatási ügyintézők [a továbbiakban: területi ügyintézők vagy területi referensek] kötelesek együttműködni az illetékes egyházmegye esperesével.
(3) * A területi ügyintézők feladata a hittanoktatással kapcsolatos adminisztrációs feladatok koordinálása, valamint az egyházközségi és hittanoktatói adatszolgáltatások valóságtartalmának rendszeres helyszíni, adminisztratív ellenőrzése. A feladatok részleteit munkaköri leírásuk, illetve megbízási szerződésük tartalmazza.
3. § * (1) A Zsinati Tanács az Oktatási Szolgálat éves költségvetésében tervezi meg a református hittanoktatás szervezésével kapcsolatos bevételek és kiadások előirányzatait.
(2) A Magyarország központi költségvetéséről szóló hatályos törvény figyelembevételével a Magyarországi Református Egyház Zsinati Tanácsa eltérő feltételekkel tervezheti meg
a) az 1. § (1) b)–d) pont és (3) bekezdés, valamint
b) az 1. § (1) a), e) pont és (2) bekezdés előirányzatait.
(3) * Az egyházi költségvetésben meghatározott, a hittanoktatás szervezésével összefüggő támogatások igénybevételére jogosultak:
a) az Oktatási Szolgálat az 1. § (1) bekezdés [közvetlen kifizetés], valamint
b) a református köznevelési, valamint szakképző intézmények az 1. § (2) és (3) bekezdés [közvetett kifizetés] vonatkozásában.
4. § Mivel az egyházi költségvetésben a hittanoktatás anyagi fedezetét a Magyarország éves költségvetésében erre a célra biztosított keretösszeg adja:
(1) az állami költségvetési támogatás tartós szüneteltetésével (a 60. napon) vagy megszüntetésével a 3. § (3) bekezdésében rögzített jogosultság hatályát veszti.
(2) a jelen szabályrendeletben rögzített eljárási szabályok kizárólag az állami költségvetés végrehajtásával összefüggésben keletkezett jogi normákra és támogatási szerződésekre tekintettel alkalmazhatóak.
5. § * (1) A református hittanoktatás szervezésével összefüggő támogatások igénybevételének feltétele a hittanoktatásban résztvevők, a hittancsoportok és a hittanoktatók adatainak nyilvántartása:
a) a hittanoktatásban résztvevők adatai: név, születési év, lakcím, oktatási azonosító, kiskorú gyermek, tanuló esetében a szülő (gondviselő) elérhetősége;
b) a hittancsoportok adatai: a hittancsoport elnevezése (pl. 9.a osztály vagy „Lámpás Csoport”), a hittanórák időpontja, pontos helyszíne, a hittanoktató neve, a hittanoktatásban résztvevők névsora, a tanmenet;
c) a hittanoktatók adatai: név, szakképesítés, állandó lakhely, levelezési cím, adóazonosító jel, tajszám, telefonszám, e-mail cím, szolgálati adatok (egyházmegye, egyházközség), nyugdíjra vonatkozó adatok, a jogviszony jellege és időtartama, a főállású munkáltató (szolgálati hely) neve, székhelye és adószáma.
(2) Az (1) bekezdésben nevesített, a református hittanoktatás szervezésével kapcsolatos adatok nyilvántartása a létszámjelentő adatlapokon és a foglalkoztatással kapcsolatos dokumentumokon – valamint az Rht. 13. § szerinti hiányzási, haladási és osztályozó napló és a bizonyítvány értelemszerű kitöltésével – történik.
(2a) Az (1) bekezdésben meghatározott adatokat a hittanoktatás megszervezéséért felelős egyházközségnek, illetve református intézménynek kell az adott tanév, illetve nevelési év [továbbiakban együttesen: tanév] vonatkozásában a hittanoktatás elektronikus adminisztrációs felületére feltölteni az Oktatási Szolgálat által az adott tanévre meghatározott határidőig.
(3) A hittanoktatásban részt vevő tanulók személyes adatainak adatvédelmi jogszabályoknak megfelelő kezeléséért a református köznevelési, valamint szakképző intézmény esetében az intézményvezető, az egyházközség esetében a gyülekezetet vezető lelkipásztor a felelős. A kötelezően választható hit- és erkölcstan oktatás esetében az állami iskola által biztosított napló, elektronikus napló akkor felel meg a feltételeknek, amennyiben biztosított az (1) bekezdés a) pontban felsorolt adatok elérése a hit- és erkölcstanoktató számára.
(4) A létszámjelentő adatlapok adatvédelmi szempontból felelős őrzése az Oktatási Szolgálat kötelessége. A megőrzés ideje 5 esztendő.
(5) A foglalkoztatással kapcsolatos dokumentumok felelős őrzése az Oktatási Szolgálat feladata.
6. § A református hittanoktatás szervezésével összefüggő támogatás igénybevételének szervezési feltételei:
(1) a hittancsoportok szervezése a Református hittanoktatási kerettanterv tárgyában hozott zsinati határozat [Zs.-243/2012.11.16.] alapján történik, vagyis a heti óraszám az (5) bekezdésben szabályozott módon minimum 1, maximum 2 óra lehet. A helyi tanterv meghatározásánál heti 1 óra esetén 36, heti 2 óra esetén 72 tanóra időkerettel kell számolni egy tanévben.
(2) * A csoportok minimális létszáma – amennyiben egyházkerületi szabályrendelet nem állapít meg ettől eltérő létszámot – 6 fő lehet, ennek érdekében csoportösszevonásra is sor kerülhet. Indokolt esetben – a hittanoktatás szervezőjének kérésére – önálló csoportnak tekinthető a 6 fő alatti létszám is, melynek indokoltságát az illetékes egyházmegye elnöksége határozza meg. Az egyházmegyei engedélyek előzetes beszerzése a szervező egyházközség feladata.
(3) * Hittancsoportok összevonása a Református hittanoktatási kerettanterv tárgyában hozott zsinati határozat (Zs.-243/2012.11.16.] alapján történhet. Ennek megfelelően a kerettanterv beosztásától azzal a megkötéssel lehet eltérni, hogy a tanulók az 1–4., 5–8. és 9–12. évfolyam minimális követelményszintjét az adott időszak végére elsajátítják.
(4) * Nem egyházi fenntartásban működő köznevelési, valamint szakképző intézményben szervezett hittancsoportok után heti 1 óra fizethető ki.
(5) * A nem református, de egyházi fenntartásban működő óvodákban szervezett hittancsoportok esetében csoportonként heti 1 óra, a református középiskolákban, valamint a nem református egyházi általános és középiskolákban működő hittancsoportok esetében heti 2 óra vehető figyelembe a kifizetés során, ha az iskola tantervében heti 2 órában szerepel a hittanoktatás.
(6) * Amennyiben tanév közben bármely hittancsoport megszűnik, a hittanoktatást szervező egyházközség lelkipásztora vagy a református köznevelési, valamint szakképző intézmény intézményvezetője köteles azt 8 napon belül bejelenteni az Oktatási Szolgálat számára.
(7) * Ha az állami iskolában szervezett kötelezően választható hit- és erkölcstan oktatáson túl az egyházközség eltérő időpontban gyülekezeti hittanórát is szervez, a támogatás megállapításánál a mindkét csoportba járó tanuló csak akkor vehető figyelembe, ha a helyi tanterv alapján az Oktatási Szolgálat engedélyezi. Az engedély akkor adható ki, ha a gyülekezeti hittanoktatás új tartalmakkal kiegészíti az állami iskolába szervezett hit- és erkölcstan oktatást. Amennyiben ez a feltétel nem igazolható, akkor a tanulót az állami iskolai hit- és erkölcstan csoportban kell figyelembe venni.
(8) Az állami iskolában szervezett kötelezően választható hit- és erkölcstan oktatás tanulói csoportjainak kialakításakor nem lehet a csoportbontás alapja a tanulók gyülekezeti hovatartozása. Ilyen esetben a – több egyházközség területéről érkező tanulókból kialakított – vegyes csoportok oktatására a szervező egyházközség felkérheti az érintett egyházközségek lelkipásztorait, hittanoktatóit, akik az iskolai hit- és erkölcstan oktatása tekintetében együttműködnek.
7. § A református hittanoktatás szervezésével összefüggő támogatás igénybevételének személyi feltételei:
(1) az Rht. 5–9. § képesítési és alkalmazási feltételeinek maradéktalan betartása;
(2) * lelkészi jogállású, valamint exmisszus-gyakornok hittanoktatók esetében a következő maximális óraszámok érvényesülése:
a) gyülekezetet vezető lelkész esetében legfeljebb heti 16 óra, melytől az egyházkerület engedélyével legfeljebb 20 óra erejéig lehet eltérni,
b) exmisszus-gyakornok esetében legfeljebb heti 6 óra,
c) minden más esetben 26 óra.
8. § * A fakultatív, valamint a református óvodai – 3. § (2) bekezdés a) pont szerinti – hittanoktatás szervezésével összefüggő támogatás igénylésének eljárásrendje:
(1) Az Oktatási Szolgálat szeptember 1-jéig kialakítja az online adatszolgáltatás feltételeit az általa üzemeltetett hittanoktatási adminisztrációs rendszerben, s erről tájékoztatást nyújt a fakultatív hittanoktatást szervező egyházközségek, valamint a református óvodák számára.
(2) A hittanoktatás megszervezéséért felelős egyházközség és református óvoda az Oktatási Szolgálat által az adott tanévre meghatározott határidőig rögzíti a hittanoktatás szervezéséhez kapcsolódó adatait a szeptember 1-jei és január 1-jei állapotnak megfelelő adattartalommal, valamint az egyházközség, illetve az intézmény képviseletére jogosult személy hitelesítésével. Az adatváltozásokról szóló jelentéseket – a 6. § (6) bekezdésben meghatározott határidő figyelembevételével – szintén online szolgáltatja a hittanoktatás szervezője.
(3) Az adatok rögzítésének és hitelesítésének határideje jogvesztő, melynek megállapításához a hitelesítés időpontja az irányadó.
(4) Az Oktatási Szolgálat az állami jogszabályok által megállapított határidőig gondoskodik a fakultatív és a református óvodai hittanoktatáshoz kapcsolódó támogatás igényléséről, s október 31-ig tájékoztatást ad az egyházmegyék, valamint az egyházkerületek számára a fakultatív és a református óvodai hittanoktatás összesített adatairól.
9. § * A kötelezően választható hit- és erkölcstan oktatás, a református, valamint a nem református egyházi általános és középiskolai hittanoktatás – 3. § (2) bekezdés b) pont – szervezésével összefüggő támogatás igénylésének eljárásrendje:
(1) Az Oktatási Szolgálat a tanév rendjéhez igazodóan kialakítja az online adatszolgáltatás feltételeit az általa üzemeltetett hittanoktatási adminisztrációs rendszerben, s erről tájékoztatást nyújt a kötelezően választható hit- és erkölcstan oktatást szervező, a református, valamint a nem református egyházi általános és középiskolai hittanoktatást szervező egyházközségek számára.
(2) A hittanoktatás megszervezéséért felelős egyházközség és református általános, illetve középiskola az Oktatási Szolgálat által az adott tanévre meghatározott határidőig rögzíti a kötelezően választható hit- és erkölcstanoktatás, valamint a hittanoktatás szervezéséhez kapcsolódó adatait az október 1-jei állapotnak megfelelő adattartalommal, valamint az egyházközség, illetve az intézmény képviseletére jogosult személy hitelesítésével. Az adatváltozásokról szóló jelentéseket – a 6. § (6) bekezdésben meghatározott határidő figyelembevételével – szintén online szolgáltatja az oktatás szervezője.
(3) Az adatok rögzítésének és hitelesítésének határideje jogvesztő, melynek megállapításához a hitelesítés időpontja az irányadó.
(4) Az Oktatási Szolgálat gondoskodik az átlagbéralapú támogatás és a hit- és erkölcstan oktatáshoz kapcsolódó tankönyvtámogatás igényléséről, s tájékoztatást ad az egyházmegyék és az egyházkerületek számára az oktatás összesített adatairól.
10. § * (1) Az Oktatási Szolgálat a tárgyévi október 1-jei becsült létszámok jelentéséhez kialakítja az online adatszolgáltatás feltételeit a hittanoktatási adminisztrációs rendszerben, s erről tájékoztatást nyújt az oktatást szervező egyházközségek számára.
(2) A hittanoktatás megszervezéséért felelős egyházközség az Oktatási Szolgálat által az adott tanévre meghatározott határidőig rögzíti a kötelezően választható hit- és erkölcstan oktatás szervezéséhez kapcsolódó, az állami iskolák által közölt adatait az október 1-jei becsült állapotnak megfelelő adattartalommal, valamint az egyházközség képviseletére jogosult személy hitelesítésével. Amennyiben az állami intézményfenntartó központ az állami iskola és a hit- és erkölcstan oktatás szervezője közötti adategyeztetésre nyomtatványt rendszeresít, így ennek eredeti példányát az egyházközség – az e bekezdésben rögzített határidőig – postai úton megküldi az Oktatási Szolgálat számára.
(3) A köznevelési és szakképző intézmény június 30-ig pótigénylést vagy lemondást nyújt be az államkincstárhoz.
11. § * (1) Az Oktatási Szolgálat az állami támogatások változásakor előterjesztést készít a Zsinat elnöksége számára a hittanoktatók számára kifizethető díjazás összegére.
(2) A Zsinat elnöksége az (1) bekezdés szerinti előterjesztés alapján határozatban állapítja meg a hittanoktatók számára kifizethető díjazás mértékét.
12. § * (1) Nem lelkészi jellegű hit- és erkölcstan oktatókkal legalább heti 12 tanóra esetén munkaviszony létesíthető. Ha munkaviszony létesítésére nem kerül sor, akkor megbízási jogviszony létesítendő.
(2) A munka-, illetve megbízási jogviszonyt létesítő szerződésben rögzíteni szükséges a hitéleti követelményeket, a díjazás kifizetésének módját, a szerződés megszüntetésének rendes és rendkívüli eseteit, valamint a hittanoktató, illetve vallástanár kapcsolatát a helyi egyházközség(ek)kel.
(3) Ha a hittanoktatás anyagi fedezetét állami költségvetési források biztosítják, akkor a források megszűnése szerződésbe foglalás nélkül is felmondási oknak minősül az alkalmazó részéről.
(4) A munkaviszony első alkalommal minden esetben határozott időre szól. Határozott idejű munkaviszony létesítésekor a tanév időszaka (szeptember 1. – augusztus 31.) az irányadó.
(5) Tartón távolléten lévő hittanoktató helyettesítésére munkaszerződés csak az adott időszakra vonatkozóan, határozott időre köthető.
(6) A hittanoktatók díjazásának mértékét a Zsinat elnöksége 11. § (6) bekezdése szerinti határozata alapján, az 1. melléklet figyelembevételével kell meghatározni.
(7) A díjazás kifizetése a tárgyhót követő hónap 10. napjáig történik. A 12/A–12/B. §-okra vonatkozó további határidőket minden tárgyhó esetében az Oktatási Szolgálat határozza meg.
12/A. § * (1) A megbízási szerződéssel foglalkoztatott, valamint a lelkipásztor hittanoktatók esetében a hittanoktatással kapcsolatos feladatok igazolása teljesítésigazoláson történik.
(2) A teljesítésigazolásokat a megbízott és a lelkipásztor hittanoktatók rögzítik a hittanoktatási adminisztrációs rendszerben.
(3) A megbízott, valamint a nem gyülekezetet vezető lelkipásztor hittanoktatók által rögzített órákat a hit- és erkölcstan oktatást szervező illetékes egyházközség gyülekezet vezető lelkipásztora hagyhatja jóvá vagy utasíthatja el. A gyülekezetet vezető lelkipásztor hittanoktatók által rögzített órákat a területileg illetékes esperesek hagyhatják jóvá vagy utasíthatják el. Amennyiben a jóváhagyás vagy elutasítás a határidőig nem történik meg, akkor a teljesítést igazoltnak kell tekinteni.
(4) Amennyiben a hit- és erkölcstan tanóra a tanítási napon az intézmény által szervezett tanórán kívüli foglalkozásra, egyéb iskolai programra, illetve tanítás nélküli munkanapra tekintettel, vagy egyéb igazolható okból marad el, a teljesítés elmaradása igazoltnak tekinthető. A tanóra teljesítése elmaradásának okát a teljesítésigazoláson fel kell tüntetni.
(5) A megbízottak és lelkipásztorok díjazása a hit- és erkölcstan oktatással összefüggő valamennyi költséget tartalmazza, a hittanoktató további költségelszámolásra nem jogosult.
(6) A lelkipásztor hittanoktató számára az egyházi szolgálati jogviszony alapján a kifizetés a Magyarországi Református Egyház lelkészeinek ellátásáról és Nyugdíjintézetéről szóló 2018. évi IV. törvény [a továbbiakban: Nytv.] szabályainak alkalmazásával történik. A Magyarországi Református Egyház az Nytv. 4. § szerinti állásfenntartónak minősül, a járulékok megfizetésére az Nytv. 46–48. §-a az irányadó.
12/B. § * (1) A munkaszerződéssel foglalkoztatott hittanoktatók munkavégzésének igazolása munkaidő-nyilvántartáson történik.
(2) A munkaidő-nyilvántartásokat a munkavállaló hittanoktatók elektronikus úton eljuttatják az illetékes területi ügyintéző számára a gyülekezetet vezető lelkipásztor általi tartalmi, valamint a területi ügyintéző általi formai jóváhagyásra.
(3) A jóváhagyott munkaidő-nyilvántartásokat a területi ügyintézők az Oktatási Szolgálat által meghatározott módon megküldik az Oktatási Szolgálat számára.
(4) Amennyiben a hit- és erkölcstan tanóra a tanítási napon az intézmény által szervezett tanórán kívüli foglalkozásra, egyéb iskolai programra, illetve tanítás nélküli munkanapra tekintettel, vagy egyéb igazolható okból marad el, a teljesítés elmaradása igazoltnak tekinthető. A tanóra teljesítése elmaradásának okát a munkaidő-nyilvántartáson fel kell tüntetni.
(5) A munkavállaló hittanoktató az irányadó jogszabályok figyelembevételével a munkába járás költségtérítésére jogosult. Amennyiben a helyi közlekedés igénybevétele a munkavállaló hittanoktató számára a szolgálat ellátása érdekében nélkülözhetetlen, a helyi közlekedés költségtérítése kérelemre engedélyezhető. Amennyiben a hittanoktatóra a szolgálat ellátása során aránytalanul magas utazási költség hárul, az illetékes egyházközség kérelmére egyéb juttatás állapítható meg.
13. § * (1) A 3. § (3) bekezdés b) pont szerinti református hittanoktatás szervezésével összefüggő támogatás folyósítása a református köznevelési, valamint szakképző intézményeknek a tárgyévet megelőző és a tárgyévi létszámjelentés adatai alapján történik a következő felosztásban:
a) A tárgyévet megelőző október 1-jei létszámadatok és a tárgyévi állami költségvetésben meghatározott csoportnormatíva alapján január-augusztus hónapokra,
b) a tárgyévi október 1-jei létszámadatok és a Zsinat elnökségének a 11. § (6) bekezdése szerinti határozatában meghatározott csoportnormatíva alapján szeptember-december hónapokra.
(2) Az Oktatási Szolgálat – lehetőség szerint havi bontásban, egyéb esetben négy-négy havi bontásban – április, augusztus és december hónapban gondoskodik – a hittanoktatási támogatásnak a református köznevelési, valamint szakképző intézményekhez és az egyházkerületekhez történő utalásáról az intézményi létszám- és csoportadatok alapján. A református köznevelési, valamint szakképző intézményektől – tekintettel a köznevelési működési támogatás eljárásrendjére – igazgatási költségekre nem történik levonás.
(3) A református óvodák hittanoktatási tevékenységükkel összefüggő közvetett támogatásukat személyi juttatásokra, azok járulékaira, valamint a hittanoktatás ellátásával összefüggő egyéb dologi költségekre használhatják fel.
(4) A kötelezően választható hit- és erkölcstan oktatás szervezésével összefüggő átlagbéralapú támogatás folyósítása a támogatásnak a Magyar Államkincstár részéről az MRE részére történő kiutalását követő 5. munkanapig történik.
(5) Az átlagbéralapú támogatás a kötelezően választható hit- és erkölcstan oktatásával összefüggő személyi juttatásokra, azok járulékaira és az ellátottak pénzbeli juttatásaira, valamint a hittanoktatás ellátásával összefüggő egyéb költségekre és országos igazgatási feladatok finanszírozására használható fel az állami jogszabályokban meghatározott módon.
(6) A hit- és erkölcstan oktatáshoz kapcsolódó egyéb költségvetési támogatás az állami jogszabályokban és a Magyarországi Református Egyház költségvetésében meghatározott módon használható fel.
(7) Az Oktatási Szolgálat az állami támogatások változásakor előterjesztést készít a Zsinat elnöksége számára a református köznevelési, valamint szakképző intézmények számára érvényes havi csoportnormatíva összegére.
(8) A Zsinat elnöksége az (6) bekezdés szerinti előterjesztés alapján határozatban állapítja meg a havi csoportnormatívát mértékét.
14. § (1) A 13. § szerint folyósított támogatás fedezetet nyújt a személyi kiadásokra, valamint a hittanoktatót és a foglalkoztatót terhelő járulékokra.
(2) * A támogatás a hittanoktatással összefüggő dologi kiadásokra is felhasználható.
14/A. § * Az elszámolás formai és tartalmi követelményeit az állami költségvetési törvény és a nemzeti köznevelési törvény végrehajtásáról szóló 229/2012. (VIII.28.) Korm. rendelet határozza meg.
15. § * A hittanoktatás támogatásának elszámolása állami jogszabályok és a támogatási szerződés vonatkozó szabályozásának alkalmazásával a következő rendben és határidőkkel történik:
a) A 3. § (3) bekezdés b) pont szerinti közvetett kifizetések tekintetében tárgyév december 31-éig az Oktatási Szolgálat összesített tájékoztatót küld a református köznevelési, valamint szakképző intézményeknek, illetve megküldi az adott évi elszámolási adatlapot. Az intézmény a tárgyévet követő január 15-ig köteles pénzügyi elszámolást készíteni az Oktatási Szolgálat számára.
b) Az Oktatási Szolgálat a pénzügyi elszámolásokból január 30-ig összegzést készít, melyet átad a Zsinat elnöksége részére.
16. § * A pénzügyi elszámolás formai követelményei:
a) A személyi kiadások elszámolása tételes kimutatás készítésével történik, mely tartalmazza a hittanoktató nevét, a jogviszony jellegét, a kifizetések időszakát, a kifizetések éves összegét jogcím szerinti bontásban, a munkáltató által megfizetett adók, járulékok és egyéb közterhek éves összegét jogcím szerinti bontásban, a hittanoktatást szervező református köznevelési, valamint szakképző intézmény nevét, OM azonosítóját. A személyi kiadások összegének minimum el kell érnie az év folyamán folyósított kiegészítő támogatás összegét, tekintettel arra, hogy ezen támogatás, kizárólag személyi juttatásokra és az azokhoz kapcsolódó, munkaadókat terhelő járulék és szociális hozzájárulási adó kifizetéséhez szükséges finanszírozásra használható fel.
b) A dologi kiadások elszámolása az elszámolási adatlap, valamint annak részeként az elszámolásra kötelezett nevére és székhelyére a tárgyévben kiállított és kiegyenlített áfás számlák és a kifizetést tartalmazó bizonylatok (bankszámlakivonat vagy kiadási pénztárbizonylat) összesítő táblázata elkészítésével történik. Az elszámolási adatlapot az elszámolásért felelős személynek hitelesítenie kell meg kell küldenie az Oktatási Szolgálat részére. A számlák és a bizonylatok eredeti, záradékolással (a felhasznált pénzügyi forrás feltüntetésével) ellátott példányát az intézmény székhelyén kell megőrizni, és központi ellenőrzés bemutatni.
c) Az igazgatási kiadások elszámolása a Zsinati Hivatal Pénzügyi és Számviteli Osztálya részéről az a)–b) pontokban meghatározott követelmények értelemszerű alkalmazásával történik.
17. § * Az elszámolás egyéb formai és tartalmi követelményeit az állami költségvetési törvény és a nemzeti köznevelési törvény végrehajtásáról szóló 229/2012. (VIII.28.) Korm. rendelet határozza meg.
17/A. § * (1) A hit- és erkölcstan oktatáshoz kapcsolódó tankönyvtámogatás a kötelezően választható hit- és erkölcstan oktatásával összefüggő taneszközök biztosítására használható fel az állami jogszabályokban meghatározott feltételekkel.
(2) A hit- és erkölcstan tankönyvek az MRE által adott tanévre érvényes, elfogadott hit- és erkölcstan tankönyvjegyzékéből választhatók.
18. § (1) A református és a más egyházi fenntartású iskola a tankönyvrendelés során, a többi tankönyv rendelésével egyidejűleg jelzi a következő tanévi taneszközszükségletét. A pótrendelésre, illetve a visszáruzásra az állami jogszabályban meghatározott normák az irányadóak.
(2) * Az állami iskolában szervezett kötelezően választható hit- és erkölcstan oktatás taneszközszükségletét a szervező egyházközség a június 10-i adatszolgáltatással egyidejűleg közli – a következő tanév október 1-jei becsült adatainak megadásával – az Oktatási Szolgálattal. A tankönyvek és egyéb taneszközök terjesztése a következő rendben történik:
a) Az állami költségvetésben meghatározott hit- és erkölcstan tankönyvtámogatás felhasználása központilag, református hit- és erkölcstan tankönyvbázis kialakításával és működtetésével történik.
b) Az október 1-jei becsült adatok alapján június 30-ig az Oktatási Szolgálat a Magyarországi Református Egyház nevében megrendeli az MRE Kálvin János Kiadójától [a továbbiakban: Kiadó] a hit- és erkölcstan tankönyvtámogatásból, valamint az MRE tárgyévi költségvetésének – a református hit- és erkölcstan tankönyvbázis kiépítésére és működtetésére elkülönített – támogatásából fedezhető és szükséges taneszközöket. A hit- és erkölcstan tankönyvtámogatás megérkezését követően az állami tankönyvtámogatás átutalásra kerül a Kiadó számára.
c) A Kiadó augusztus 25-ig gondoskodik a taneszközöknek az eljuttatásáról a hit- és erkölcstan oktatást szervező egyházközségek számára.
d) Amennyiben a tanév eleji létszámváltozások, illetve csoportösszevonások miatt pótrendelésre, visszaáruigényre van szükség, akkor az egyházközség az igényt az Oktatási Szolgálathoz juttatja el.
(3) * A fakultatív hittanoktatás taneszközeit az egyházközség a Kiadónál rendelheti meg a Kiadó által meghatározott módon és feltételek mellett.
18/A. § * (1) A református hit- és erkölcstan tankönyvbázis a Magyarországi Református Egyház tulajdonában lévő, azonban az egyházközségek kezelésébe adott tartós tankönyvek összessége, melyekről az Oktatási Szolgálat és az egyházközség közös nyilvántartást vezet.
(2) A tankönyvbázis tartós tankönyv állománya kizárólag a kötelezően választható hit- és erkölcstan oktatás keretei között adható tovább a tanuló használatába, melyért használati díj nem állapítható meg.
(3) A tartós tankönyvek, a munkáltató tankönyvek és a feladatgyűjtemények példányainak a tanuló részére történő átadásáról átvételi lap készül, melyet a hittanoktatást szervező egyházközség őriz. E dokumentumot ellenőrzéskor az egyházközség a tankönyvtámogatás felhasználását ellenőrző hatóság rendelkezésére bocsátja.
(4) A Kiadó, illetve a Református Pedagógiai Intézet a tartós tankönyv tartalmát érintő módosított kiadáshoz beszerzi a Zsinat elnökségének előzetes hozzájárulását.
19. § * (1) A hittanórák megtartásának folyamatos ellenőrzésére a területi ügyintéző, illetve a teljesítés igazolására jogosult személy köteles.
(2) Az adminisztráció ellenőrzését a területi ügyintéző, a szervező egyházközség lelkipásztora, illetve a területileg illetékes egyházmegye végzi. Az adminisztráció ellenőrzését nem kell előzetesen egyeztetni.
(3) Az adminisztráció helyszíni ellenőrzése során és az óralátogatás alkalmával ellenőrizni kell a csoportok kialakításának rendjét, a csoportlétszámot, valamint a tanügyi dokumentációt.
(4) Az egyházkerület részéről a hittanoktatás felügyeleti ellenőrzése egyházkerületi szabályrendeletben meghatározott módon történik.
(5) Amennyiben a területi ügyintéző vagy az ellenőrzésre jogosult más személy ismételt vagy súlyos hiányosságot tárt fel, akkor arról tájékoztatja az egyházközséget és az Oktatási Szolgálatot, valamint szükség esetén – a szolgálati út betartásával – az egyházmegyét és az egyházkerületet.
(6) A Zsinati Hivatal Pénzügyi és Számviteli Osztálya az éves pénzügyi elszámolásokat ellenőrzi.
20. § A ZS.T.-91/2016.06.01. számú zsinati tanácsi határozattal elfogadott, a Magyarországi Református Egyház hittanoktatás szervezésének rendjéről és a hittanoktatók zsinati foglalkoztatásáról szóló szabályrendelete 2016. szeptember 1-jén lépett hatályba, egyúttal hatályát vesztette a hittanoktatási támogatások igényléséről, folyósításáról és elszámolásáról szóló, többször módosított szabályrendelet.
A Magyarországi Református Egyház hittanoktatás szervezésének rendjéről és a hittanoktatók zsinati foglalkoztatásáról szóló szabályrendeletét megállapította a Magyarországi Református Egyház Zsinati Tanácsa ZS.T.-91/2016.06.01. számú határozatával. A szabályrendelet módosult a Zsinati Tanács ZS.T.-3/2017.02.22. és ZS.T.-14/2019.05.22. számú határozatával.
Budapest, 2019. május 22.
| Dr. Huszár Pál s.k. főgondnok, a Zsinat világi elnöke | Dr. Szabó István s.k. püspök, a Zsinat lelkészi elnöke |
1. A munkabér meghatározása
A református köznevelési, valamint szakképző intézmények kivételével a munkavállaló hittanoktatók munkabérét a fakultatív hittanoktatásra, valamint a kötelezően választható hit- és erkölcstan oktatásra meghatározott havi csoportdíjak alapján kell megállapítani. A munkabér teljes munkaidőre (24 tanóra) számított munkabér mértéke nem lehet kevesebb, mint a hatályos garantált bérminimum.
2. A részmunkaidő számításának alapja
A munkavállalók státuszának megállapítása során a legalább heti 24 tanórai óraszámot teljes státusznak (1,0) kell tekinteni. 24-nél kevesebb tanóra esetén a munkavállaló részmunkaidőben foglalkoztatott, munkaidejének mértéke a tanóráinak arányában állapítandó meg.
3. A hittanoktatók szabadságának megállapítása
a) A református hit- és erkölcstan oktatót az Mt. szerinti alap- és pótszabadságon túl legfeljebb 25 nap pótszabadság illeti meg azzal, hogy az éves szabadság mértéke nem haladhatja meg az 50 munkanapot. Az 50 munkanapos felső határba nem értendő bele a szülési szabadság, a gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság, a szülői szabadság és az apasági szabadság időtartama.
b) Az a) pont szerint megállapított legfeljebb 25 nap pótszabadságból legfeljebb 15 nap igénybe vehető elsősorban az egyházközség által szervezett nyári táborokban végzett nevelő-oktató munka elvégzése érdekében.
c) A hittanoktató szabadságát elsősorban tanítási szünetben, illetve tanítás nélküli munkanapon kell kiadni.
A megbízott hittanoktatók megbízási díját és a lelkipásztorok hittanoktatói javadalmát a teljesített tanórák száma alapján kell meghatározni.