1. § (1) A Zsinat tanácskozási szabályzatának célja, hogy biztosítsa a Zsinat törvényalkotási, működési és intézkedési rendjét.
(2) A zsinati tagok tevékenységüket Isten dicsőségére, a Magyarországi Református Egyház Alkotmánytörvényének és más egyházi jogszabályoknak, valamint esküjük, hitük és lelkiismeretük parancsának megfelelően végzik. Zsinati tagi tevékenységükre nézve nem utasíthatók.
(3) A zsinati tag joga és kötelessége, hogy kezdeményezően részt vegyen a Zsinat munkájában, elősegítse annak eredményes működését. Kötelessége részt venni a Zsinat ülésein, továbbá annak a szakbizottságnak az ülésein, amelynek tagja.
(4) Amennyiben egyházi jogszabály kivételt nem tesz, a Zsinat tisztségeire, illetve szakbizottságaiba bármelyik zsinati tag megválasztható.
2. § A Zsinat szükség szerint – de évenként legalább két – ülésszakot tart. A meghívóban jelezni kell az ülésnapok várható számát.
3. § A Zsinat Elnöksége köteles a Zsinat rendkívüli ülését összehívni hatvan napon belüli időpontra a Zsinati Elnökségi Tanács határozata alapján vagy húsz zsinati tag írásbeli indítványára. Az indítványnak tartalmaznia kell az összehívás célját és indokát.
4. § A Zsinat ülésére szóló meghívót – a nyilvántartott e-mail címre, vagy az érintett kérésére postán – az ülésnap előtt legalább harminc nappal a főbb tárgysorozati pontok megjelölésével és az indítványok beadási határidejének közlésével kell megküldeni a Zsinat tagjainak. A rendes Zsinati ülések tervezett időpontjáról – az arról szóló döntést követően – a Zsinati Hivatal elektronikus úton tájékoztatja a zsinati tagokat.
5. § (1) Törvényjavaslatot vagy szabályrendelet-tervezetet a zsinati ülést megelőző 45. napig lehet benyújtani. A Jogi Bizottság és a további érintett szakbizottságok a javaslatot a zsinati ülést megelőző 30. napig megtárgyalják, majd módosítási javaslataikkal a zsinati tanácsos útján megküldik az Elnökségi Tanácsnak. Az Elnökségi Tanács ülését az Elnökség hívja össze a zsinati tanácsos útján a Jogi Bizottság javaslatának megküldését követő 8 napon belüli időpontra. Az Elnökségi Tanács döntését követően a tervezeteket haladéktalanul elérhetővé kell tenni a zsinati tagok részére. E javaslatokhoz a zsinati ülést megelőző 14. napig lehet módosító javaslatot benyújtani. A határidőn túl benyújtott javaslatok nem kerülnek megtárgyalásra. A Jogi Bizottság a határidőben benyújtott módosító javaslatokat a zsinati ülést megelőző 10. napig megtárgyalja és – a zsinati tanácsos útján – javaslataival megküldi az Elnökségi Tanácsnak, amely a javaslatokról a zsinati ülést megelőző 5. napig döntést hoz.
(2) Az (1) bekezdésben nem szabályozott előterjesztéseket a Zsinat ülése előtt legalább 30. nappal kell benyújtani, az érintett szakbizottságok a javaslatot a zsinati ülést megelőző 15. napig megtárgyalják. Az így megtárgyalt anyagokat legkésőbb az ülés előtti 8. napig kell a zsinati tagok részére elektronikusan elérhetővé tenni. A határidőn túl beérkezett egyéb előterjesztések nem kerülnek megtárgyalásra.
(3) Ha az előterjesztő az Elnökségi Tanács, a javaslatát a zsinati ülést megelőző 8. napig megküldi a szakbizottsághoz. A szakbizottság a véleményezett javaslatot megküldi az Elnökségi Tanácsnak, aki a zsinati ülést megelőző 4. napig megtárgyalja, és végleges javaslatát a zsinati tagok számára hozzáférhetővé teszi.
6. § A Zsinat rendkívüli ülésének tanácskozási anyagát a meghívóval együtt kell a zsinati tagok részére megküldeni.
7. § (1) A Zsinat ülései naponként bibliaolvasással és imádkozással kezdődnek és fejeződnek be.
(2) Az ülésnap kezdetén az Elnökség által kijelölt jegyző számba veszi a megjelenteket, és az eredményről jelentést tesz az Elnökségnek.
(3) Az ülésnapra később érkező vagy az ülésnap lezárása előtt eltávozó zsinati tag köteles ezt a jegyzőnek bejelenteni.
8. § A Zsinat ülései nyilvánosak. Az Elnökség vagy húsz tag indítványára zárt ülést kell tartani.
9. § (1) A Zsinat ülésén tárgyalt ügyeket a zsinati szakbizottságok készítik elő.
(2) A Zsinat a szakbizottságok létszámát és a hatáskörébe tartozó ügyeket a következők szerint határozza meg:
a) Diakóniai és Egészségügyi Bizottság (4 fő): szociális és gyermekvédelmi ügyek, egészségügy,
b) Gazdasági Bizottság (8 fő): költségvetési ügyek, zárszámadás felügyelete, közegyházi és intézményi gazdálkodás, monitoring, vagyongazdálkodás, az egyházi jogszabályokban meghatározott gazdasági ellenőrzési feladatok,
c) Jogi Bizottság (4 fő): jogalkotással összefüggő feladatok, Zsinati és Zsinati Tanácsi előterjesztések véleményezése,
d) Kommunikációs Bizottság (4 fő): média, informatika, kommunikáció, sajtó és kiadói ügyek,
e) Külügyi és Ökumenikus Bizottság (4 fő): kapcsolattartás testvéregyházakkal, ökumenikus szervezetekkel, a diaszpórában élő magyar reformátussággal, magyarországi ökumené, ösztöndíj ügyek,
f) Missziói Bizottság (8 fő): misszió, ifjúsági munka, gyülekezeti és további társadalmi missziók,
g) Nyugdíjintézeti Bizottság (8 fő): a Magyarországi Református Egyház lelkészeinek nyugellátásáról és Nyugdíjintézetéről szóló törvényben meghatározott feladatok, szociális, segélyezési, partnerhilfe ügyek,
h) Oktatásügyi Bizottság (8 fő): köznevelés, felsőoktatás, katechetika, vallásoktatás, felnőttképzés, szakképzés,
i) Számvizsgáló Bizottság (8 fő): az MRE gazdálkodásáról szóló törvényben meghatározott számviteli ellenőrzési feladatok,
j) Tanulmányi és Teológiai Bizottság (4 fő): teológiai, tudományos és tanulmányi ügyek, ének-zene ügyek, gyűjteményi ügyek.
(3) Ha a közegyházi fenntartású intézménynél fenntartói testület, felügyelőbizottság, igazgatótanács, vagy más, a közegyház erre jogosult szerve által létrehozott irányító, vagy ellenőrző testület működik, a hatáskörrel érintett zsinati szakbizottságok ezek felkérése alapján járhatnak el. A zsinati szakbizottságok feladatellátásához szükséges iratokat, információkat az irányító, ellenőrző testület továbbítja az illetékes zsinati szakbizottság részére.
10. § Az egyházkerületek a szakbizottságokba egyenlő arányban bíznak meg tagokat. Szakbizottsági taggá zsinati tag választható.
11. § (1) A szakbizottság tagjai kötelesek az üléseken megjelenni és legjobb tudásuk szerint hozzájárulni a szakbizottság hatékony és eredményes működéséhez.
(2) Amennyiben egy szakbizottsági tag az ülésen nem tud megjelenni, úgy az illetékes egyházkerület elnöksége jogosult a zsinati tagok közül helyettest delegálni.
(3) Amennyiben a szakbizottság tagja távollétét három alkalommal nem menti ki, vagy egyéb módon akadályozza a szakbizottság hatékony munkáját, úgy szakbizottsági tagsági jogviszonya megszűnik.
12. § A szakbizottság első ülésén tagjai sorából maga választja elnökét.
13. § A szakbizottságok adminisztrációs teendőit a Zsinati Hivatal hatáskörrel rendelkező szervezeti egységei látják el.
14. § Amennyiben a Zsinat állandó szakbizottságában az egyházkerület megfelelő szakbizottságának elnöke vagy előadója nem tag, úgy ő, valamint a tanácskozási témában érintett zsinati szervezeti egység vezetője tanácskozási joggal meghívható.
15. § (1) A szakbizottságok az általuk megtárgyalt anyagokat, tanácskozásra előkészített ügyiratokat megküldik a zsinati tanácsosnak, aki azt továbbítja az Elnökségi Tanácsnak. A zsinati tanácsos koordinálja a szakbizottságok tevékenységét és gondoskodik arról, hogy az anyagok a megkívánt formában és szükséges egyeztetéseket követően a döntéshozó testületek elé kerüljenek.
(2) A Zsinat Elnökségi Tanácsa a 9. § (2) bekezdés alapján meghatározza a zsinati szakbizottságok részletes feladatait és ellátja a szakbizottsági munka szakmai felügyeletét.
16. § (1) Beadvánnyal élhet a Zsinathoz a Magyarországi Református Egyház minden teljes jogú egyháztagja, egyházközsége, egyházmegyéje, egyházkerülete és intézménye.
(2) Zsinati döntést igénylő javaslatot a Zsinat Elnöksége, a Zsinat Elnökségi Tanácsa, szakbizottság vagy zsinati tag terjeszthet elő.
17. § (1) A Zsinat üléseit vezető elnök tevékenysége a tanácskozás vezetésére korlátozódik. Ha a tárgyalt ügy érdemében zsinati tagi minőségében kíván nyilatkozni, azt megelőzően az ülés vezetését elnöktársának át kell adnia. Ennek megtörténtét a tanácskozás jegyzőkönyvében rögzíteni kell.
(2) A Zsinathoz beérkezett beadványokat és indítványokat az Elnökség megvizsgálja és az illetékes szakbizottság(ok)nak vagy az Elnökségi Tanácsnak kiadja.
(3) A Zsinat ülésein kizárólag olyan ügyek tárgyalhatók, amelyeket a Zsinat illetékes szakbizottsága vagy a Zsinat Elnökségi Tanácsa előzetesen megtárgyalt és a Zsinat Elnökségi Tanácsa előterjesztésre alkalmasnak minősített.
(4) A zsinati tagnak joga van az Elnökségi Tanács elutasító döntése ellen a Zsinathoz fordulni, és indítványát két perces felszólalásban megindokolni. Az indítvány napirendre vételéről a Zsinat vita nélkül határoz.
(5) A Zsinat Elnökségi Tanácsa a szakbizottsági javaslatot esetleges módosítási javaslatával együtt köteles a Zsinat elé terjeszteni. Amennyiben eltérő állásfoglalása van, azt az Elnökség vagy az Elnökségi Tanács külön előterjesztheti.
18. § A Zsinat ülésének napirendjére a Zsinat Elnöksége tesz javaslatot a beérkezett szakbizottsági előterjesztések és önálló indítványok figyelembevételével, az 5. §-ban meghatározott határidő előtt legalább 1 munkanappal. A Zsinat az előterjesztés alapján határoz a napirendi pontok sorrendjéről.
19. § (1) A határidőn belül beadott indítványokat, módosító javaslatokat az ülés előtt az illetékes szakbizottság vagy az Elnökségi Tanács megtárgyalja, és az előadó az indítványt, valamint a vele kapcsolatos állásfoglalást ismerteti. A jogi vonatkozású előterjesztéseket a Jogi Bizottság véleményezését követően tárgyalja a Zsinat.
(2) A tárgyalás során élőszóval előterjesztett módosításokat, kiegészítéseket a zárószavazás előtt írásba kell foglalni és a jegyzőkönyvhöz csatolni.
20. § (1) A zsinati tagok számára kijelölt helyen kizárólag szavazati joggal rendelkezők ülhetnek.
(2) A hozzászólások a jelentkezések sorrendjében történnek, legfeljebb öt percben.
(3) Vita közben ismételt felszólalást – legfeljebb két percben – az ülést vezető elnök engedélyezhet. A napirendi pont előterjesztője és a hatáskörrel rendelkező szakbizottság megbízottja a határozathozatalt megelőzően bármikor felszólalhat.
(4) A tanácskozási joggal résztvevők a zsinati tagok felszólalását követően kaphatnak szót, legfeljebb öt percben.
21. § (1) A zsinati tagoknak soron kívül egy percre szót kell adni:
a) ügyrendi kérdésben,
b) személyes érintettség esetén,
c) szavai félreértésének helyreigazítására.
(2) Napirenden nem szereplő ügyben – legfeljebb öt percben – a tárgysorozat lezárása után a zsinati tag felszólalásra jogosult.
(3) A Zsinathoz érkezett, tárgyalásra nem javasolt beadványokat a zsinati tagok részére hozzáférhetővé kell tenni. A beadványok és indítványok sorsáról az Elnökség köteles a benyújtót a benyújtást követő harminc napon belül értesíteni.
22. § (1) Az ülést vezető elnök figyelmezteti azt, aki eltér a tárgytól, az időkeretét túllépi vagy a Zsinathoz méltatlan magatartást tanúsít.
(2) Az ülést vezető elnök megvonhatja a szót attól, aki ismételt figyelmeztetés után sem tér a tárgyra vagy a kifogásolt magatartáson nem változtat. Az elnök ezen intézkedése ellen az érintett a Zsinathoz fordulhat, amely vita nélkül határoz. Akitől a szót megvonták, ugyanazon az ülésnapon, ugyanabban az ügyben nem szólalhat fel.
(3) Az ülést vezető elnök ismételt rendzavarás esetén felhívja a rendbontót az ülésterem elhagyására. A tanácskozást lehetetlenné tevő rendzavarás miatt az ülést határozott időre félbeszakíthatja, illetve az ülésnapot bezárhatja.
23. § Az ülést vezető elnök a vitát lezárja, ha az előterjesztéshez több felszólaló nem jelentkezik.
24. § (1) A Zsinat határozati javaslatait általában egy olvasatban tárgyalja.
(2) A Zsinat dönthet úgy, hogy határozati javaslatát több olvasatban tárgyalja.
(3) A törvényjavaslatot legalább egy olvasatban kell tárgyalni. A zárószavazás előtt lehetőség van módosító javaslat benyújtására, amelyben olyan kiigazítások hajthatók végre, amelyek a törvényjavaslat szövegének összhangba hozásához szükségesek.
(4) Törvény átfogó módosítását a Zsinat legalább két olvasatban tárgyalja. Az olvasatok számáról – az Elnökség előterjesztése alapján – a Zsinat dönt.
(5) Új törvény tervezetét a Zsinat legalább két olvasatban tárgyalja.
25. § (1) Határozathozatal során először a módosító javaslatokról kell dönteni. Ezt követően kell szavazni a javaslat egészéről (zárószavazás).
(2) A napirendről való levételről vagy szakbizottsághoz történő utasítást tartalmazó indítványról a zárószavazás előtt kell dönteni.
(3) Szavazáskor beszédet tartani, szavazatot indokolni nem szabad.
26. § Az ülésnapon számba vett zsinati tag minden szavazás alkalmával köteles az ülésteremben tartózkodni, és a szavazáson állásfoglalását „igen”, „nem” vagy „tartózkodom” szavazattal kifejezni.
27. § (1) A Zsinat általában nyílt szavazással határoz, amely kézfelemeléssel történik.
(2) Legalább húsz zsinati tag kérésére (személyi kérdéseket kivéve) minden esetben névszerinti szavazást kell elrendelni. Ez esetben a jegyző ABC sorrendben felolvassa a zsinati tagok névsorát. A tagok felállva: „igen”, „nem” vagy „tartózkodom” nyilatkozattal szavaznak. A szavazatok összeszámlálása után a jegyző a szavazás eredményét jelenti az Elnökségnek. A szavazás eredményét az elnök hirdeti ki.
28. § (1) Titkos szavazás esetén a jegyzők szavazatszámláló bizottságként járnak el.
(2) A szavazás lebélyegzett szavazólap és urna felhasználásával történik.
(3) A szavazatokat az ülésteremben kell megszámlálni.
(4) A szavazásról külön jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyeket a jegyzők írnak alá.
(5) Személyi kérdésekben szavazategyenlőség esetén a két legtöbb szavazatot szerző jelölt részvételével a választást meg kell ismételni. Ha a megismételt választásnál is szavazategyenlőség alakul ki, sorshúzás dönt.
29. § (1) A Zsinat ülésein elhangzottakról hangfelvétel alapján az elhangzott hozzászólás tartalmát rögzítő jegyzőkönyvet kell készíttetni. Amennyiben a felszólaló ezt kéri, szó szerinti jegyzőkönyvet kell készíteni. Az ülés jegyzőkönyvét két olyan zsinati tag hitelesíti, akiket az Elnökség javaslatára a Zsinat választ meg az ülés megnyitásakor.
(2) A jegyzőkönyv mellékletei: a zsinati ülésen tárgyalásra előkészített iratok, a névszerinti szavazás névsora és eredménye, a titkos szavazás külön jegyzőkönyve.
(3) A zsinati ülésről készített hangfelvétel alapján a határozatokat tartalmazó jegyzőkönyvi kivonatot kell készíteni.
30. § (1) A szó szerinti jegyzőkönyvet a tanácskozást követő harminc napon belül el kell készíteni, és a hitelesítésnek az ezt követő harminc napon belül meg kell történnie. Az emlékeztetőt a zsinati ülés utáni nyolc napon belül el kell készíteni.
(2) A jegyzőkönyv elkészítéséről, hitelesítéséről és közzétételükről a Zsinati Hivatal jogi ügyekkel foglalkozó szervezeti egysége köteles gondoskodni.
(3) Törvény, zsinati határozat vagy intézkedés közzétett szövegének összhangban kell lennie a hiteles jegyzőkönyvben rögzítettekkel.
(4) A zsinati ülések jegyzőkönyvét kinyomtatva hozzáférhetővé kell tenni a Zsinati Hivatalban.
(5) A zsinati tag a Zsinat ülésének megnyitásakor kérheti az előző zsinati ülés jegyzőkönyvének kiigazítását.
(6) A jegyzőkönyvekről másolatot készíthet bármely egyházmegye elnöksége.
31. § A törvényeket, a zsinati szabályrendeleteket és a zsinati határozatokat a Magyarországi Református Egyház hivatalos honlapján meg kell jelentetni.
32. § A zsinati tag és a Zsinati Hivatal jogi ügyekkel foglalkozó szervezeti egységének munkatársa köteles egyházi titokként kezelni a zárt ülésen elhangzottakat.
33. § (1) Általános szabályok:
a) Döntéshozatalra ülés tartása nélkül írásban is sor kerülhet. A testületi szerv elnöke saját mérlegelése alapján dönt arról – figyelemmel a döntést igénylő ügy fontossága és a döntés meghozatalának határidejére –, hogy az ügyben elektronikus kommunikációs eszköz igénybevételével tartandó ülésen vagy írásbeli határozathozatal formájában szülessen döntés.
b) A zsinati szakbizottságok a Zsinat és a Zsinati Tanács összehívására vonatkozó rendelkezései vonatkoznak a testületek távollévő tagjainak elektronikus úton történő tanácskozásra összehívására is.
c) Az adatvédelmi és internetbiztonsági szempontból megfelelő, biztonságos elektronikus kommunikációs eszköz biztosítása a Zsinati Hivatal feladata.
d) A testületi tag szavazata akkor érvényes, ha abból egyértelműen megállapítható a tag személye (név, lakóhely), a szavazásra bocsátott határozattervezet megjelölése – több határozatijavaslat esetén a határozattervezetek sorszáma – és az arra adott szavazat. Szavazni csak tag által előzetesen bejelentett, a Zsinati Hivatal által nyilvántartott e- mail címről a Zsinati Hivatal által megadott e-mail címre lehet.
e) Titkos szavazás során a tag a szavazatát az ülésen megválasztott szavazatszámláló bizottság részére a titkosság biztosításával küldi meg. A szavazatszámláló bizottság a szavazatokat azok összeszámlálása után haladéktalanul ismerteti.
f) A Zsinati Hivatal gondoskodik az ülés kép és hanganyagának megőrzéséről és leírásáról, a jegyzőkönyvbe foglalásáról, annak a hitelesítők általi aláíratásáról és a papír alapú jegyzőkönyv tagok részére elektronikus úton (pdf formátum) és postai úton történő megküldéséről.
g) Egyebekben az érvényességi szabályok a távollévők közötti elektronikus tanácskozásokon és üléseken is alkalmazandók.
(2) Döntéshozatal ülés tartásával:
a) Az elektronikus kommunikációs eszköz útján megtartásra kerülő testületi ülés esetén a testület ülését az elnök, illetve az elnökség elektronikus úton hívja össze a napirendre vonatkozó részletes tájékoztatás és a határozat(ok) tervezetének a testületi tagoknak történő megküldésével. A meghívó nem tartalmazza az ülés helyszínét.
b) Az elektronikus kommunikációs eszköz igénybevételével megtartásra kerülő testületi üléseken a testület tagjai, illetve a meghívottak hang és képátvitelre alkalmas elektronikus eszköz használatával vehetnek részt.
c) Az ülésre az azon alkalmazott megoldást felügyelő zsinati hivatali dolgozó a résztvevőket személyes azonosításuk után engedheti be. Az ülés elérését lehetőség szerint külön jelszóval is védeni kell. Az ülésen a résztvevők személyazonosságának ellenőrzése – hacsak az ülés meghívója ettől eltérő rendelkezést nem tartalmazott – a résztvevővel közölt jelszó, illetve a technikai lebonyolítását végző zsinati hivatali alkalmazott részére a résztvevő azonosítására alkalmas személyazonosító okirat képi felmutatásával történhet. Az elektronikus hírközlő eszköz alkalmazásával tartott ülésen döntéshozatalra is sor kerülhet.
(3) Döntéshozatal ülés tartása nélkül:
a) Az ülés tartása nélküli döntéshozatal esetén a testület elnöke elektronikus úton, a tag által a testület és a Zsinati Hivatal részére bejelentett elektronikus levelezési címére küldi meg a határozati javaslatot és a határozathozatalhoz szükséges lényegi információkat. A döntéshozatalhoz esetlegesen szükséges írásbeli egyeztetés és maga a döntéshozatal elektronikus üzenetváltással (e-mail) is történhet. A testületi tagok számára a határozattervezet kézhezvételétől számított legalább tizenöt napos határidőt kell biztosítani arra, hogy a szavazatukat – elektronikus levél útján megküldjék az elnök részére. A szavazási felhívásnak tartalmaznia kell az elektronikus szavazás módját, a szavazásra nyitva álló határidőt, annak kezdő és befejező időpontját is. A szavazatok összeszámlálásáról jegyzőkönyvet kell felvenni, amelyben fel kell tüntetni a szavazásban részt vett tagok számát, a szavazatok összesített adatait, amelyet a testület elnöke ír alá. A testület elnöke megállapítja a szavazás eredményét, és arról, valamint annak eredményeként meghozott határozatról a testület tagjait elektronikus levélben haladéktalanul tájékoztatja.
b) A szavazásra megszabott határidő utolsó napját követő három napon belül, ha valamennyi küldött, illetve testületi tag szavazata ezt megelőzően érkezik meg, akkor az utolsó szavazat beérkezésének napjától számított három napon belül – az elnök megállapítja a szavazás eredményét, és azt további három napon belül elektronikus úton közli a testületi tagokkal. A határozathozatal napjának a szavazási határidő utolsó napja, ha pedig valamennyi szavazat korábban beérkezik, az utolsó szavazat beérkezésének napja minősül.
34. § (1) Az ülés berekesztése előtt az ülést vezető elnök közli a következő ülés várható időpontját.
(2) Az alakuló ülésen az Elnökség, ülést vezető elnök alatt a korelnököket, a jegyzők alatt a korjegyzőket kell érteni.
35. § E szabályrendelet értelmezésében:
(1) Beadvány: a Magyarországi Református Egyház teljes jogú egyháztagja, egyházközsége, egyházmegyéje, egyházkerülete vagy intézménye által benyújtott olyan irat, amelyben a Zsinat döntését (törvényalkotást, rendeletalkotást, határozathozatalt) kéri, illetve a határozatra vagy intézkedésre vonatkozólag javaslatot tesz. Beadványként kell kezelni azt az iratot is, amelyben a felsoroltak az előzetesen a nyilvánosság számára is hozzáférhetővé tett határozati vagy törvényjavaslathoz módosítást vagy kiegészítést nyújtanak be. Beadványnak kell továbbá tekinteni azt az iratot is, amelyet nem egyházi magánszemély vagy jogi személy a Magyarországi Református Egyházhoz az egyházat érintő kérdésben küld.
(2) Indítvány: A Zsinat tagja vagy szervezeti egysége (Elnökség, Elnökségi Tanács, szakbizottság) által benyújtott olyan irat, amelyben valamely ügyben a Zsinat döntését kéri, és arra nézve, illetve ilyen határozat vagy intézkedés módosítására javaslatot tesz.
(3) Előterjesztés: A Zsinat Elnökségi Tanácsa vagy valamely szakbizottsága által megtárgyalt olyan irat, amelyben a Zsinat döntésére tesz javaslatot valamely beadvánnyal, indítvánnyal kapcsolatban, azt több szempontból megvizsgálva és indokolását adva, továbbá a Zsinatnak szóló beszámoló, tájékoztató.
36. § (1) Az egyházi jogszabály címében az egyházi jogszabály tárgyát vagy tartalmának lényegét kell röviden megjelölni úgy, hogy az az egyházi jogszabályt más egyházi jogszabálytól egyértelműen elhatárolja.
(2) A címet úgy kell megfogalmazni, hogy
a) a módosító és a hatályon kívül helyező jogszabályok kivételével ne legyen hatályban több azonos című egyházi jogszabály,
b) a cím utolsó szavához a „-ról”, „-ről” rag kapcsolódjon.
(3) A Zsinat és a Zsinati Tanács által alkotott egyházi jogszabályok megjelölése:
a) egyházi törvény: ... évi ... törvény és a cím.
b) a Zsinat és a Zsinati Tanács által alkotott szabályrendelet: A Zsinat sorszám/elfogadás éve (elfogadás dátuma) szabályrendelete és a cím.
(4) A Zsinat és más közegyházi szervek határozatainak megjelölése:
a) a Zsinat határozata: A Zsinat sorszám/elfogadás éve (elfogadás dátuma) határozata és a tárgy megnevezése,
b) a Zsinati Tanács határozata: A Zsinati Tanács sorszám/elfogadás éve (elfogadás dátuma) határozata és a tárgy megnevezése,
c) a Zsinat Elnökségi Tanácsának határozata: a Zsinat Elnökségi Tanácsának sorszám/elfogadás éve (elfogadás dátuma) határozata és a tárgy megnevezése,
d) a Zsinat Elnökségének határozata: A Zsinat Elnökségének sorszám/elfogadás éve (elfogadás dátuma) határozata és a tárgy megnevezése,
e) a Zsinati Bíróság határozata: A Zsinati Bíróság ügyszám/kezdő év határozata.
37. § A Zsinat tanácskozásain résztvevő zsinati tagok útiköltségét a megválasztásuk szerinti egyházkerület viseli. A Zsinat üléseinek egyéb költségeit a Zsinat biztosítja.
38. § (1) A Zsinati Tanács, valamint a zsinati szakbizottságok tanácskozására és működésére a jelen szabályrendeletben foglaltak megfelelően alkalmazni kell.
(2) Az önálló indítványt tárgyaló szakbizottsági ülésre az előterjesztőt meg kell hívni.
39. § (1) Ez a szabályrendelet 2022. július 1-én lép hatályba.
(2) Hatályát veszti az 1997. május 21. napján elfogadott és azóta több alkalommal módosított, a Magyarországi Református Egyház Zsinatának Tanácskozási Szabályzatáról és Ügyrendjéről szóló szabályrendelet és annak módosításai.