49/2003. (X. 15.) Budapest Főváros XIII. kerületi önkormányzati rendelet

a lakáshoz jutás támogatásának rendszeréről

A Budapest Főváros XIII. Kerületi Önkormányzat Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 16. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás és a 17/2006. (IV. 14.) Főv. Kgy. rendelet III. fejezetében foglaltak alapján a fiatal házasok első lakáshoz jutása és a lakásépítés helyi támogatása céljából az alábbi rendeletet alkotja. * 

1. § *  (1) E rendeletben foglalt feltételek alapján helyi támogatás vehető igénybe, melyet az Önkormányzat kamatmentes kölcsön, illetőleg a fiatal házasok részére - ideértve a gyermekét egyedül nevelő kérelmezőt is -, első lakáshoz jutásukhoz egyösszegű, vissza nem térítendő támogatás formájában nyújt.

(2) *  Az e rendelet szerinti támogatás - a 7/A § kivételével az egyéb feltételek fennállása esetén is - csak a támogatást igénylő 2. § (1) és (2) bekezdés szerinti lakásigénye kielégítése céljából nyújtható a Budapest területén lakó vagy tartózkodási hellyel rendelkező Európai Unió tagállam állampolgárainak, valamint letelepedési engedéllyel vagy állandó személyazonosító igazolvánnyal rendelkező külföldi személyeknek.

(3) A támogatás egy igénylő részére csak egy alkalommal és egy jogcímen vehető igénybe, kivéve a fiatal házasok első lakáshoz jutásának támogatását, amely támogatással együttesen helyi támogatás is adható.

(4) *  A támogatás csak olyan igénylő részére nyújtható, akinek az önkormányzattal szemben nem áll fenn bírságból adódó, vagy egyéb tartozása.

A helyi támogatásra vonatkozó szabályok

2. § *  (1) A lakásigény mértéke az igénylő és a vele együttköltöző családtagok (házastárs, élettárs, kiskorú gyermek, családtagok) számától függően a következő:

a) 1 - 3 személy esetében: legalább 1 és legfeljebb 3 lakószoba,

b) 4 személy esetében: legalább 2 és legfeljebb 4 lakószoba.

(2) Minden további személy esetében fél szobával nő a lakásigény mértékének felső határa. Három, vagy több gyermeket nevelő család esetében a lakásigény mértékének a felső határa minden további személy esetében egy szobával nő.

3. § (1) Az önkormányzati támogatások az alábbi célokra vehetők igénybe

a) Budapest XIII. kerület közigazgatási területén lakás építéséhez, ha az a felépítést követően magánszemély tulajdonába kerül, magánszemély tulajdonában lévő lakás bővítéséhez, átalakításához, korszerűsítéséhez, emeletráépítés, tetőtér-beépítés útján és egyéb módon való létesítéséhez, felújításához, fenntartásához, vagy

b) Budapest XIII. kerület közigazgatási területén a lakás, lakótelek tulajdonjogának, vagy tulajdoni hányadának magánszemély általi megszerzéséhez.

(2) Lakás építéséhez, vásárlásához, helyi támogatás akkor igényelhető, ha az igénylőnek, házastársának, élettársának és kiskorú gyermekének, valamint a vele együttköltöző családtagjainak lakástulajdona, állandó lakáshasználati joga vagy önkormányzati tulajdonban lévő, illetőleg szolgálati vagy munkakörhöz kötött lakásra bérleti jogviszonya nincs, vagy arról érvényesen írásban lemondott és a bérbeadó azt írásban elfogadta.

(3) E rendelet alkalmazásában a lakástulajdonnal egy tekintet alá esik a gazdasági társaság tagja által a társaság részére vagyoni hozzájárulásként szolgáltatott, valamint az építési és használatbavételi (fennmaradási) engedélyben meghatározott céltól, illetőleg a rendeltetésétől tartósan eltérő célra használható lakás. Erről a tényről a közvetlen támogatást igénylő nyilatkozni köteles.

4. § (1) Helyi támogatásban azok az igénylők részesülhetnek, akiknek a szociális és vagyoni viszonyai - a (4) és (5) bekezdésben foglaltak kivételével - megfelelnek e rendelet (2) és (3) bekezdésében meghatározott feltételeknek.

(2) A helyi támogatás az igénylő szociális, jövedelmi és vagyoni viszonyai alapján az alábbi feltételek együttes megléte esetén adható:

a) az igénylő és a vele együttlakó, vagy együttköltöző közeli hozzátartozója, élettársa tulajdonában, haszonélvezetében, bérletében a kérelem benyújtását megelőző öt évben nem volt és jelenleg sincs másik beköltözhető lakás, kivéve, ha a lakás elidegenítésére házassági vagyonközösség megszűntetése érdekében, vagy hatósági, bírósági határozat alapján volt szükség.

b) az igénylő és a vele együttlakó, vagy az együttköltöző közeli hozzátartozó, élettárs egy főre jutó havi nettó jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a (4) bekezdésben meghatározott részét és

c) az igénylő és vele együttlakó, vagy együttköltöző közeli hozzátartozó, élettárs nem rendelkezik olyan vagyonnal, amelynek együttes forgalmi értéke a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegének 250-szeresét meghaladja.

(3) Az (1) bekezdés c) pontjának alkalmazásakor vagyonként nem vehető figyelembe:

a) az a lakásépítési telek, amelynek beépítéséhez a támogatást kérik,

b) a nem forgalomképes tulajdoni hányad.

(4) Helyi támogatás az arra rászoruló igénylőnek adható, ha az igénylő és a vele együttlakó, vagy az együttköltöző közeli hozzátartozó, élettárs egy főre eső havi jövedelme nem haladja meg:

a) a 4 és többgyermekes igénylőnél a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegének a kétszeresét,

b) a 3 gyermekes igénylőnél a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegének a 2,5-szeresét,

c) a 2 gyermekes igénylőnél, továbbá gyermekes fiatal házasoknál a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegének a 3-szorosát,

d) az egy gyermekes igénylőnél a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegének a 3,5-szeresét,

e) gyermektelen házasoknál, illetőleg egyedülállók esetében a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegének a 4-szeresét.

(5) Azon igénylők esetében, akik a tulajdonukban álló lakásukat - amelynek szobaszáma nem haladja meg a 2. §-ban meghatározott mértéket - megszületett, vagy születendő gyermekeik miatt nagyobb szobaszámúra kívánják cserélni, és a kérelem beadásával egy időben - adásvételi szerződéssel, vagy előszerződéssel - igazolják a meglévő lakás eladását, az (1) bekezdésben meghatározott feltételeket nem kell alkalmazni.

(6) Helyi támogatás a (2) bekezdésben foglalt feltételek megléte esetén is csak akkor adható, ha az újonnan vásárolt lakás szobaszáma nem haladja meg a 2. §-ban meghatározott lakásigény felső határának mértékét.

5. § *  (1) A helyi támogatás összege:

a) 3 és annál több gyermekes családok, illetve 2 gyermekes, harmadik gyermek születését vállaló fiatal házasok esetén 1,8 millió Ft
b) 2 gyermekes családok vagy 2 gyermek születését vállaló fiatal házasok esetén 1,2 millió Ft
c) egy gyermekes családok vagy egy gyermek születését vállaló fiatal házasok esetén 1 millió Ft
d) gyermektelen házasoknál, illetve egyedülállók esetén 500 ezer Ft
e) lakáskorszerűsítés esetén 300 ezer Ft.

(2) A helyi támogatás mértéke az építkezési költség, illetve a vételár 20%-áig terjedhet. A támogatás összege akkor sem haladhatja meg a 5. §. (1) bekezdésében meghatározott értékhatárokat, ha a vételár vagy az építési ár százalékos aránya szerint számított összeg magasabb.

(3) Ha az igénylő a támogatást fűtéskorszerűsítés és a 3. §-ban meghatározott egyéb célra együttesen kívánja felhasználni, akkor a támogatás összegét elkülönítetten kell kezelni akként, hogy a fűtéskorszerűsítésre fordított igazolt költségek megállapíthatóak legyenek.

A támogatás mértékére az (1) bekezdésben meghatározott korlátozást ebben az esetben is alkalmazni kell.

6. § *  (1) A helyi támogatás csak akkor nyújtható, ha az igénylő, illetve az igénylő családja készpénz megtakarítása eléri az építési-felújítási költség, illetőleg a vételár 20 %-át, melyet az igényléskor igazolni kell. A készpénz megtakarításba a szociálpolitikai támogatást be kell számítani.

(2) A készpénz megtakarításba az alapítványi, - az állami, - a munkáltatói támogatás és a pénzintézeti hitel nem számítható be.

(3) A helyi támogatás nyújtásának feltétele, hogy az igénylő a rendelkezésére álló anyagi eszközöket az építési költség, vagy a vételár kiegyenlítésére használja fel.

7. § *  Azonos feltételek fennállása esetén a támogatási igényeknél az alábbi szempontok szerinti rangsor érvényesül, amennyiben a kérelmező

a) önkormányzati bérlakását felajánlja a tulajdonosnak,

b) lakását vagy egyéb nem lakás céljára szolgáló helyiségét tehermentesen az Önkormányzatnak vételre felajánlja, és az Önkormányzat a vételi ajánlatot elfogadja,

c) lakás-előtakarékossági rendszerben részt vett, a szerződés feltételeit teljesítette, és ennek keretében kíván lakást vásárolni.

7/A. § *  (1) *  Az, a kérelem benyújtásakor a 35. életévét be nem töltött személy, aki Budapest XIII. kerület közigazgatási területén legfeljebb 60 m 2 alapterületű lakást, legfeljebb 30.000.000 Ft vételárért vásárol, helyi támogatás iránti kérelmet terjeszthet elő. A helyi támogatás mértéke a megvásárolni kívánt lakás forgalmi értékének 50%-a, de legfeljebb 4.000.000 Ft.

(2) A helyi támogatás csak akkor nyújtható, ha az igénylő Budapest XIII. kerület közigazgatási területén legalább 5 éve állandó lakóhellyel rendelkezik, és készpénz megtakarítása eléri a vételár 20%-át, melyet az igényléskor igazolni kell. A készpénz megtakarításba a szociálpolitikai támogatást be kell számítani. A helyi támogatás nyújtásának feltétele, hogy az igénylő a készpénz megtakarítását a vételár kiegyenlítésére használja fel.

(3) *  Helyi támogatás abban az esetben adható, ha az igénylő és a vele együttlakó, vagy együttköltöző közeli hozzátartozó, élettárs egy főre jutó havi nettó jövedelme eléri az igényelt támogatási összeg havi törlesztő részletének négyszeresét, de nem haladja meg a mindenkori minimálbér háromszorosát.

Önkormányzati lakások bérlőinek adható támogatás

8. § (1) A támogatás igénybe vehető a XIII. kerületi Önkormányzat tulajdonában lévő lakások földgáz-bevezetésével történő fűtéskorszerűsítéséhez.

(2) Az önkormányzati lakások bérlőinek támogatása egyösszegű és vissza nem térítendő az alábbiak szerint:

a) konvektoros fűtés megvalósításához 150.000,-Ft,

b) központi fűtés (cirkó gázkazán) kiépítése esetén 200.000,-Ft.

(3) A támogatás csak akkor nyújtható, ha a lakás bérlője a fűtéskorszerűsítés költségeihez 20%-os önrésszel járul hozzá. A fűtéskorszerűsítési munkálatok megvalósítását számla bemutatásával kell igazolni.

(4) Nem adható támogatás

a) amennyiben az épület a kerületszabályozási terv szerint bontandó, vagy a gázbevezetés műszaki feltételei nem adottak, továbbá

b) annak a bérlőnek, akinek lakbér és közüzemi tartozása van.

Fiatal házasok első lakáshoz jutási támogatás szabályai

9. § (1) A fiatal házasok támogatásában azok az igénylők részesülhetnek, akiknek szociális, jövedelmi és vagyoni viszonyai megfelelnek e rendelet 4. §-ában fogalt feltételeknek.

(2) Fiatal házasok támogatása egyösszegű és vissza nem térítendő, felső határa nem haladhatja meg a 300 ezer forintot.

(3) A fiatal házasok támogatásának összege:

a) 3 és annál többgyermekes fiatal házasok részére legfeljebb 300 ezer Ft
b) 2 gyermekes fiatal házasok részére legfeljebb 200 ezer Ft
c) 1 gyermekes fiatal házasok részére legfeljebb 100 ezer Ft

(4) Ha a fiatal házaspár kérelmére, a születendő gyermekre tekintettel a szociálpolitikai kedvezményt a pénzintézet önálló kölcsönként előlegezte meg, de a gyermek nem születik meg, és a teljes összegű törlesztés megfizetése az adósok számára a megélhetésüket veszélyeztetné, úgy az Önkormányzattól a fennálló tartozás egy összegben vagy részletekben történő megfizetéséhez kamatmentes kölcsönt kérhetnek.

A helyi támogatás odaítélésének szabályai

10. § *  (1) A helyi támogatás eseti mértékét a rászorultság mértékétől, a meglévő, és vállalt gyermekek számától függően, a család vagyonának és átlagos havi jövedelmének figyelembevételével a Képviselő-testület tulajdonosi jogokat gyakorló bizottsága határozza meg, mely döntésről az érintetteket a polgármester írásban értesíti. Amennyiben az igénylő, vagy házastársa egyéni vállalkozó, illetve - részvénytársaság kivételével - gazdasági társaság tulajdonosa, a kérelemhez a köztartozások kiegyenlítéséről szóló igazolásokat is csatolni kell.

(2) *  A kölcsön összegét 600.000 Ft összeghatárig legfeljebb 5 év alatt, 600.000 Ft felett legfeljebb 10 év alatt kell visszafizetni A havi törlesztő részlet összegét úgy kell meghatározni, hogy a kölcsön összegét el kell osztani az engedélyezett futamidőre eső hónapok számával. A visszafizetés kezdő időpontja a szerződés megkötését követő hónap első napja.

(3) A helyi támogatás odaítélésével egyidejűleg az Önkormányzat javára az ingatlan-nyilvántartásba a tartozás erejéig a jogszabályi keretek között jelzálogjogot, elidegenítési és terhelési tilalmat kell bejegyeztetni.

(4) *  A támogatás visszavonásáról, a kölcsönszerződés felmondásáról, a támogatási feltételek megváltoztatásáról, döntésről szóló írásbeli tájékoztatásról és a módosító szerződés aláírásáról a Budapest Főváros XIII. Kerületi Önkormányzat Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló önkormányzati rendelet (továbbiakban: SZMSZ) alapján átruházott hatáskörében a polgármester dönt.

(5) Vissza kell vonni a támogatást, és a már megkötött kölcsönszerződést azonnali hatállyal fel kell mondani ha az igénylő:

a) a támogatásra jogosultság elbírálásához hamis, vagy valótlan tartalmú tényt, adatot közöl, vagy ilyen nyilatkozatot tesz.

b) a nyújtott támogatást nem az engedélyezett célra használja fel,

c) az építkezés meghiúsul, vagy a felépült lakást a használatba vételi engedély kiadása előtt elidegeníti.

(6) A támogatás visszavonása esetén a kifizetett támogatás összegét az igénybevétel napjától felmerült kamatokkal együtt egy összegben kell visszafizetni.

(7) A célnak megfelelő felhasználás igazolására építkezés esetén kizárólag az igénylőnek a szerződés aláírásától számított 2 éven belüli használatbavételi engedély kérelme vehető figyelembe.

A helyi támogatás részletfizetésének módosításával kapcsolatos kérelmek elbírálása * 

11. § *  (1) A helyi támogatás részletfizetésének módosításával kapcsolatban az SZMSZ alapján átruházott hatáskörében a polgármester dönt.

(2) A kérelemhez csatolni kell az igénylő és a vele egy háztartásban élők jövedelmi, és vagyoni viszonyairól szóló igazolásokat, valamint mindazokat a tényeket igazoló dokumentumokat, amelyek alapján a részletfizetés módosítását kérik.

(3) A polgármester nem élhet a 11. § (1) bekezdésében meghatározott jogkörével, amennyiben a tulajdoni lapon az Önkormányzat javára nem jegyezték be a jelzálogjogot, az elidegenítési és terhelési tilalmat.

12. § *  (1) Házassági vagyonközösség igazolt megszűnése esetén írásbeli kérelemre az ingatlanban maradó házastárs a támogatást változatlan feltételekkel átvállalhatja, melyről az SZMSZ alapján átruházott hatáskörében a polgármester dönt.

(2) Amennyiben a támogatási szerződésben az adósi oldalon többalanyúság van, akkor az SZMSZ alapján átruházott hatáskörében a polgármester dönt arról, hogy bármelyik adós jogviszonya megszűnjön abban az esetben, ha

a) a szerződésből kilépni szándékozó fél a hátralévő tartozás arányos részét megfizeti, vagy

b) az adósnak az ingatlanon fennálló tulajdonjoga megszűnt, a szerződéses kötelemben maradó fél részéről a kilépő félre eső tartozás visszafizetése biztosított.

(3) A támogatást kérő a kölcsönt a másik azonos vagy hasonló értékű lakás vásárlásához vagy építéséhez használhatja fel, ha a szerződés biztosítására szolgáló mellékkötelezettség tekintetében az Önkormányzat nem kerül hátrányosabb helyzetbe. A kérelemről az SZMSZ alapján átruházott hatáskörében a polgármester dönt.

13. § (1) A családok lakáshoz jutásának helyi támogatása iránti kérelmeket formanyomtatványon lehet a Bp. XIII. ker. Polgármesteri Hivatal Ügyfélszolgálati Irodáján igényelni. Az igényléshez minden esetben mellékelni kell az azon feltüntetett iratokat.

(2) * 

(3) A támogatások odaítélésére és módosítására vonatkozó kérelmek elbírálásáról a kérelem beérkezésétől számított 60 napon belül a kell döntést hozni.

Átmeneti és záró rendelkezések

14. § (1) A rendelet 2004. január 1. napján lép hatályba. Hatálybalépésével egyidejűleg hatályukat vesztik az 52/1995. (XI. 27), a 21/1997. (VI .2.), a 44/1997.( XII. 11.), a 6/2000. (II. 15.), a 16/2001. (V. 2.), az 52/2001. (XI. 15.) és a 18/2003 .(IV. 18.) Ö.K. sz. rendeletek.

(2) A jelen rendeletben foglalt rendelkezéseket a hatályba lépése után benyújtott kérelmek elbírálásánál kell alkalmazni.

Értelmező rendelkezések

15. § *  1. együttköltöző családtagok: házastárs, bejegyzett élettárs, élettárs, kiskorú gyermek, valamint eltartott családtagnak minősülő más személyek, akik az igénylővel azonos lakásba költöznek;

2. első lakáshoz jutás: ha az igénylőnek, házastársának, bejegyzett élettársának, élettársának vagy kiskorú gyermekének, valamint a vele együtt költöző családtagjainak lakástulajdona, állandó lakáshasználati joga, vagy önkormányzati tulajdonban lévő, vagy szolgálati jogviszonyhoz, vagy munkakörhöz kötött lakásra bérleti jogviszonya nincs, és ilyen nem volt.

Dr. Sinka József s.k. Dr. Tóth József s.k.
jegyző polgármester

  Vissza az oldal tetejére