Budapest Főváros XIII. Kerületi Önkormányzat 28/2012. (VII. 3.) önkormányzati rendelete

az Önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól

Budapest Főváros XIII. Kerületi Önkormányzat Képviselő-testülete a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 107. §-ában, a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 18. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés e) pontjában megállapított feladatkörében eljárva, a következőket rendeli el:

I. Fejezet

Általános rendelkezések

1. Az önkormányzati rendelet hatálya

1. § A rendelet hatálya kiterjed Budapest Főváros XIII. Kerületi Önkormányzat (továbbiakban: Önkormányzat) vagyonának teljes körére, amely a tulajdonából, az őt megillető vagyoni értékű jogokból és a tulajdonába kerülő dolgokból áll. Az Önkormányzat feladatainak és céljainak ellátását szolgáló vagyon körébe tartozik különösen:

a) az Önkormányzat tulajdonában lévő ingatlan vagyon,

b) az Önkormányzat tulajdonában lévő

ba) pénzeszközök,

bb) tagsági jogot megtestesítő társasági részesedések vagy hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok,

bc) egyéb eszközök;

c) az Önkormányzatot megillető, vagyoni értékkel rendelkező jogosultság, amelyet jogszabály vagyoni értékű jogként nevesít,

d) az Önkormányzatot jogszabály vagy szerződés alapján megillető, vagyoni értékkel rendelkező követelések, igények.

2. § E rendelet szabályait csak akkor kell alkalmazni

a) a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok megszerzésére és értékesítésére, a pénzeszközökkel kapcsolatos gazdálkodásra, és az Önkormányzatot illető követelések elengedésére és mérséklésére, ha az éves költségvetésről alkotott rendelet,

b) a közterület hasznosítása esetén, ha arról az Önkormányzat rendelete,

c) a lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérletére és elidegenítésére, ha arról az Önkormányzat rendelete

vagy más jogszabály eltérően nem rendelkezik.

3. § E rendelet személyi hatálya az Önkormányzat szerveire, az Önkormányzat által alapított költségvetési szervekre, a tulajdonában lévő gazdasági társaságokra, az önkormányzati vagyont vagyonkezelői jog alapján kezelő jogi és természetes személyekre terjed ki.

2. Értelmező rendelkezések

4. § E rendelet alkalmazásában

1. Alkalmi célú igénybevétel: valamely vagyonelem 60 napon belül összesen legfeljebb 8 napot meg nem haladó időtartamú ellenérték fejében történő használata, vagy a vagyonelem 6 havi átlagban heti 6 órát meg nem haladó időtartamú ellenérték fejében történő használata.

2. Árverés: a vagyonelem értékesítésének vagy hasznosításának az ajánlatot tevők közvetlen részvételével és jelenlétével megvalósuló versenyeztetése, amely során a vételár a liciten licitlépcsők alkalmazásával kialakult legmagasabb ajánlati ár.

3. *  Behajthatatlan követelés: az a követelés

a) amelyre az adós ellen vezetett végrehajtás során nincs fedezet, vagy a talált fedezet a követelést csak részben fedezi;

b) amelyet a hitelező a csődeljárás, a felszámolási eljárás, az önkormányzatok adósságrendezési eljárása során egyezségi megállapodás keretében elengedett;

c) amelyre a felszámoló által adott írásbeli igazolás (nyilatkozat) szerint nincs fedezet;

d) amelyre a felszámolás, az adósságrendezési eljárás befejezésekor a vagyonfelosztási javaslat szerinti értékben átvett eszköz nem nyújt fedezetet;

e) amely a központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott kis összegű követelésnek minősül, és a fizetési meghagyásos eljárással vagy a végrehajtással kapcsolatos ráfordítások nincsenek arányban a követelés várhatóan behajtható összegével;

f) amelynél az adós nem lelhető fel, mert a megadott címen nem található és a felkutatása igazoltan nem járt eredménnyel;

g) amelyet bíróság előtt érvényesíteni nem lehet;

h) amely a hatályos jogszabályok alapján elévült;

i) amely esetében az adóst a hatáskörrel rendelkező bíróság megszüntette.

A behajthatatlanság tényét és mértékét bizonyítani kell.

4. Egyéb közterület: a közhasználatra szolgáló minden olyan önkormányzati tulajdonban álló terület, amelyet rendeltetésének megfelelően bárki használhat, vagy az ingatlan-nyilvántartás ekként tartja nyilván, továbbá a magánterületnek a közforgalom számára a tulajdonos (használó) által megnyitott és kijelölt része, valamint az a magánterület, amelyet azonos feltételekkel bárki használhat.

5. Érték: a vagyonelem nettó forgalmi értéke, a nyilvántartásokban egyébként bruttó értéken szereplő vagyonelemek esetében is.

6. Értékhatár: nettó értékhatár.

7. Forgalmi érték: az a pénzben kifejezhető érték, ami piaci viszonyok között a vagyonelemre vonatkozó konkrét jogügylet időpontjában a vagyonelem ellenértékeként elérhető. Amennyiben a konkrét jogügylet tárgya - az ingatlanhoz vagy ingó dologhoz kapcsolódó - vagyoni értékű jog, a jogügylet időpontjában ennek ellenértékeként elérhető összeg tekintendő a forgalmi értéknek.

8. * 

9. Hitelviszonyt megtestesítő értékpapír: olyan nyomdai úton előállított vagy dematerializált értékpapír, továbbá a számvitelről szóló jogszabályok által értékpapírnak minősített okirat, amelyben a kibocsátó (adós) meghatározott pénzösszeg rendelkezésre bocsátását elismerve arra kötelezi magát, hogy a pénz (kölcsön) összegét, valamint annak meghatározott módon számított kamatát vagy egyéb hozamát és az általa esetleg vállalt egyéb szolgáltatásokat az értékpapír birtokosának (a hitelezőnek) a megjelölt időben és módon megfizeti, teljesíti. Ide tartozik különösen: a kötvény, a kincstárjegy, a letéti jegy, a pénztárjegy, a célrészjegy, a takaréklevél, a jelzáloglevél, a hajóraklevél, a közraktárjegy, az árujegy, a kárpótlási jegy, a határozott idejű befektetési alap által kibocsátott befektetési jegy.

10. Nehéz helyzetben lévő, lakáshitellel rendelkező természetes személy: Az a természetes személy, aki lakásépítés, -vásárlás, -bővítés, -korszerűsítés, -felújítás céljára lakáscélú kölcsönt, vagy ennek kiváltására szabadfelhasználású kölcsönt vett fel, melynek hitelkockázati fedezete az általa lakott lakóingatlanon alapított zálogjog, feltéve, hogy a pénzügyi intézmény a kölcsönszerződést írásban felmondta.

11. Portfólió vagyon: olyan nyomdai úton előállított (előállíttatható) vagy dematerializált értékpapírok, továbbá a számvitelről szóló törvény által értékpapírnak minősített, jogot megtestesítő okiratok, amelyben a kibocsátó meghatározott pénzösszeg, vagy pénzértékben meghatározott nem pénzbeli vagyoni érték tulajdonba- vagy használatbavételét elismerve arra kötelezi magát, hogy ezen értékpapírok, okirat birtokosának meghatározott vagyoni és egyéb jogokat biztosít. Ide tartozik különösen: a részvény, az üzletrész, a részjegy, a vagyonjegy, a vagyoni betét, a határozatlan futamidejű befektetési alap által kibocsátott befektetési jegy, a kockázati tőkejegy, a kockázati tőkerészvény.

12. Vagyonelem: az önkormányzati vagyon egyes elemei.

II. Fejezet

Rendelkezés az Önkormányzat vagyonával

3. A tulajdonosi jogok gyakorlása, rendelkezés a tulajdonos képviseletében

5. § *  (1)

(2) A vagyontárgy feletti tulajdonosi jogok gyakorlóját - ha e rendelet másként nem rendelkezik - az adott vagyontárgy értéke alapján kell megállapítani.

(3) Értékhatártól függetlenül a Képviselő-testület hatáskörébe tartozik az Önkormányzat feladat- és hatáskörének változásával összefüggésben a feladat ellátásához szükséges vagyon más önkormányzat vagy állami szerv részére történő tulajdonba, használatba, kezelésbe adását, vagy ezen szervektől történő átvételét szolgáló megállapodás jóváhagyása.

4. Az önkormányzati vagyon értékének meghatározása

6. § (1) A vagyon szerzésére, önkormányzati vagyon elidegenítésére, hasznosítására, biztosítékul adására és megterhelésére irányuló tulajdonosi döntést megelőzően az adott vagyontárgy forgalmi értékét meg kell határozni.

(2) A vagyontárgy értékesítése, megterhelése, vagyontárgy szerzése esetén annak forgalmi értékét

a) ingatlan vagyon esetén 9 hónapnál nem régebbi forgalmi értékbecslés alapján,

b) tagsági jogot megtestesítő értékpapír esetén:

ba) ha a tőkepiaci törvény hatálya alá tartozó, a Budapesti Értéktőzsdére bevezetett kategóriában szereplő nyilvános értékpapír, s arra a tőkepiaci törvény egyéb szabályai nem vonatkoznak, úgy a tőzsdei kereskedésben 30 naptári napon belül, az egyes tőzsdei kereskedési napok záróárfolyama alapján számított átlagérték figyelembevételével;

bb) a tőkepiaci törvényben megjelölt ajánlattételi szabályok figyelembevételével, a tőkepiaci törvény ezen szakaszaiban megjelölt értékpapírok vonatkozásában a törvényben meghatározott átlagárfolyam alapján;

bc) az egyéb, nem a tőkepiaci törvény hatálya alá tartozó, de nyilvános ajánlattétel alá eső értékpapír esetén a nyilvános ajánlatban foglaltak alapján;

c) egyéb társasági részesedés esetén 9 hónapnál nem régebbi üzleti értékelés alapján;

d) hitelviszonyt megtestesítő értékpapír esetén a nyilvántartott értéke alapján;

nettó értéken kell meghatározni.

e) ingó vagyontárgy esetén az amortizációval csökkentett beszerzéskori érték alapján kell meghatározni.

(3) Önkormányzati vagyon nem pénzbeli hozzájárulásként gazdasági társaság vagy egyesülés részére történő szolgáltatásakor kizárólag könyvvizsgáló által megállapított értéken vehető figyelembe.

(4) Amennyiben az adott vagyontárgy vonatkozásában rendelkezésre áll - a (2) bekezdésben foglaltaknál - régebben készült, de két évnél nem régebbi forgalmi értékbecslés vagy üzleti értékelés, a döntést megelőzően ennek becsléssel napi értékre átszámított változata elfogadható (aktualizált értékbecslés).

(5) Vagyontárgynak a (2) bekezdésben felsoroltakon kívüli egyéb hasznosítása esetén a vagyontárgy értékén a 12 havi bérleti, használati díjat, ennél rövidebb időre történő hasznosítás esetén a 12 hónapra számított bérleti, használati díj időarányos részét kell érteni. Ingatlan használatának térítésmentes átadása esetén meg kell állapítani a használat ellenértékét és ez alapján kell meghatározni a vagyontárgy értékét.

(6) A tulajdonosi jog gyakorlóját az adott vagyontárgy értéke, vagy - ha az elidegenítés, megterhelés, hasznosítás csak a vagyontárgy egy részére vonatkozik - a vagyonrész értéke alapján kell megállapítani.

(7) Ha a tulajdonosi döntés tárgya több vagyontárgy (vagyontömeg), értékesítése, hasznosítása, a tulajdonosi jogokat a vagyontömeg együttes értéke határozza meg. Több vagyontárgy hasznosításának az tekintendő, ha a vagyontömeg elidegenítése vagy hasznosítása csak egyetlen természetes személy, jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság vagy ezek konzorciuma részére történik.

5. A forgalomképtelen törzsvagyon feletti tulajdonosi jog gyakorlása

7. § *  A forgalomképtelen vagyontárgyak hasznosítására irányuló megállapodásokat, szerződéseket a Budapest Főváros XIII. Kerületi Önkormányzat Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 1/2011. (I. 14.) önkormányzati rendelet 2. mellékletében foglaltak szerint kell megkötni. A tulajdonosi pozícióból eredő jognyilatkozatokat a Budapest Főváros XIII. Kerületi Önkormányzat Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 1/2011. (I. 14.) önkormányzati rendelet 2. mellékletében foglaltak szerint kell kiadni.

6. A korlátozottan forgalomképes vagyon feletti tulajdonosi jog gyakorlása

8. § A Képviselő-testület az alábbi vagyontárgyakat sorolja a korlátozottan forgalomképes vagyon körébe:

a) az Önkormányzat intézményei használatában lévő vagyon,

b) sportpályák és sportcélú létesítmények,

c) egészségügyi ellátást szolgáló vagyon,

d) kulturális és művelődési feladatok ellátását szolgáló vagyon,

e) mindaz a vagyon, amelyet az Önkormányzat rendeletével annak nyilvánít.

9. § *  (1) A korlátozottan forgalomképes önkormányzati vagyon értékesítését, gazdasági társaságba való bevitelét, koncesszióba adását, megszerzését és megterhelését illetően értékhatártól függetlenül a Képviselő-testület gyakorolja a tulajdonosi jogokat.

(2) A korlátozottan forgalomképes vagyontárgyak - képviselő-testületi döntés alapján - akkor idegeníthetők el, ha fenntartásuk gazdaságtalan, vagy indokolatlan terhet jelentenek az Önkormányzat vagy a vagyonkezelő szervezet számára, vagy kerületfejlesztési, igazgatási vagy vagyongazdálkodási érdek indokolja.

10. § (1) Az Önkormányzat költségvetési szervei részére a Képviselő-testület a működésükhöz szükséges vagyon használati jogát a feladataik ellátásához elégséges mértékben biztosítja. Az Önkormányzat költségvetési szervei a használati joguk birtokában jogosultak és kötelesek a vagyont rendeltetésszerűen használni, működtetését, fenntartását biztosítani, a vagyonhoz kapcsolódó kötelezettségeket teljesíteni, a terheket viselni, a hatékonyság és a gazdaságosság követelményeit érvényesíteni, és kötelesek a használatukban lévő vagyont a számviteli előírások szerint nyilvántartani.

(2) Az Önkormányzat költségvetési szervei - az alapító okirat szerinti feladataik ellátásához - használják és - alapfeladataik ellátásának sérelme nélkül - legalább önköltségi áron bérbeadás útján természetes személy vagy átlátható szervezet részére tovább hasznosíthatják a használatukban lévő vagyont.

(3) Az önkormányzati költségvetési szerv vezetője az alapító okiratban meghatározott tevékenységi körben önállóan dönt:

a) vagyoni értékű jog megszerzéséről, elidegenítéséről, megterheléséről és egyéb módon történő hasznosításáról;

b) ingatlan, ingatlanrész legfeljebb 1 évi időtartamra történő bérbeadásáról;

c) ingó vagyontárgy megszerzéséről, elidegenítéséről, megterheléséről és egyéb módon történő hasznosításáról.

(4) *  Az Önkormányzat költségvetési szervei használatában lévő ingatlanok és ingók bérbeadásáról 1 éven túl, de 5 évet meg nem haladó időtartamra a Budapest Főváros XIII. Kerületi Önkormányzat Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 1/2011. (I. 14.) önkormányzati rendelet 2. mellékletében foglaltak szerint kell dönteni, 5 évet meghaladó időtartamra a Képviselő-testület dönt.

(5) Az Önkormányzat intézménye részére ajándékként kapott vagy örökségként hagyott vagyon feletti használati jogot az ajándékozó vagy örökhagyó rendelkezése szerint megnevezett intézmény részére kell biztosítani. Ha az ajándékozó vagy az örökhagyó a vagyon elidegenítéséről és a vételár adott intézmény részére történő átadásáról rendelkezett, akkor az elidegenítésről - külön döntés nélkül - azonnal intézkedni kell. Az így kapott bevételt az intézmény az ajándékozó vagy az örökhagyó szándéka szerint köteles felhasználni.

(6) *  A korlátozottan forgalomképes vagyont érintő bérleti vagy használati szerződés megkötéséről a Budapest Főváros XIII. Kerületi Önkormányzat Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 1/2011. (I. 14.) önkormányzati rendelet 2. mellékletében foglaltak szerint kell dönteni az (1) bekezdésben foglalt vagyon tovább hasznosítására kötött szerződés kivételével.

(7) A Képviselő-testület és a Polgármesteri Hivatal elhelyezésére szolgáló épület elsősorban az épület rendeltetésével összhangban álló tevékenység folytatására és kizárólag határozott idejű bérbeadás formájában hasznosítható.

7. A korlátozottan forgalomképes vagyontárgy átminősítése

11. § (1) A Képviselő-testület - ha jogszabály eltérően nem rendelkezik - indokolt esetben dönthet a vagyonelem forgalomképességének megváltoztatásáról. Amennyiben egy vagyonelem forgalomképesség szerinti besorolása függ az adott vagyonelem funkciójától vagy jellegétől, úgy a forgalomképesség megváltoztatásával egyidejűleg megfelelő módon (alapító okirat, társasági- vagy más szerződés, vagy az Önkormányzat vonatkozó rendeletének módosításával) rendelkezni kell - ha jogszabály nem tiltja - a vagyonelem ezen funkciójának, vagy jellegének a megváltoztatásáról.

(2) * 

8. Az üzleti vagyon feletti tulajdonosi jogok gyakorlása

12. § *  (1) A forgalomképes üzleti vagyon körébe tartozó ingó vagyontárgy megszerzése, elidegenítése, megterhelése esetén a vagyontárgy értékmeghatározásának figyelembevételével a Budapest Főváros XIII. Kerületi Önkormányzat Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 1/2011. (I. 14.) önkormányzati rendelet 2. mellékletében foglaltak szerint kell gyakorolni a tulajdonosi jogokat.

(2) Portfólió vagyon esetében a Budapest Főváros XIII. Kerületi Önkormányzat Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 1/2011. (I. 14.) önkormányzati rendelet 2. mellékletében foglaltak szerint kell gyakorolni a tulajdonosi jogokat.

(3) *  Az ingatlanvagyon megszerzéséről, elidegenítéséről, megterheléséről, bérbe és használatba adásáról való döntés tekintetében - ha jogszabály másként nem rendelkezik - a vagyontárgy értékmeghatározásának figyelembevételével a Budapest Főváros XIII. Kerületi Önkormányzat Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 1/2011. (I. 14.) önkormányzati rendelet 2. mellékletében foglaltak szerint kell gyakorolni a tulajdonosi jogokat.

(4) Az üzleti vagyon gazdasági társaságba való beviteléről értékhatártól függetlenül a Képviselő-testület dönt.

13. § (1) A mindenkori költségvetési törvényben a versenyeztetésre megállapított egyedi forgalmi értéket meghaladó korlátozottan forgalomképes vagy forgalomképes üzleti vagyont értékesíteni kizárólag versenyeztetési eljárás útján a jelen rendelet mellékletét képező Versenyeztetési Szabályzat szerint lefolytatott eljárás során legjobb ajánlatot tevő részére lehet.

(2) Amennyiben törvény a versenyeztetésre forgalmi értéket nem határoz meg, a korlátozottan forgalomképes és a forgalomképes üzleti vagyon értékesítése esetén 25 millió forint értékhatár felett kötelező a versenyeztetési eljárás lefolytatása.

(3) A tulajdonosi jog gyakorlója dönthet úgy, hogy a törvényben vagy e rendeletben meghatározott forgalmi értéket meg nem haladó önkormányzati vagyon értékesítése versenyeztetési eljárás lefolytatásával történjen.

14. § Az átmenetileg szabadrendelkezésű pénzeszközök hasznosítása során

a) a számviteli törvény szerinti államilag garantált hitelviszonyt megtestesítő értékpapír egy évet meg nem haladó futamidejű megszerzéséről és elidegenítéséről, megterheléséről a Budapest Főváros XIII. Kerületi Önkormányzat Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 1/2011. (I. 14.) önkormányzati rendelet 2. mellékletében foglaltak szerint kell dönteni, az egy évet meghaladó futamidő esetén a Képviselő-testület dönt,

b) *  amennyiben az állampapír megszerzése nem elsődleges forgalmazó útján az Államadósság Kezelő Központ Zrt-hez benyújtott jegyzés útján történik, a megvásárolt értékpapírokat az eladó pénzintézettel közös rendelkezésű zárolt alszámlán kell elhelyezni,

c) *  az egy évet meg nem haladó futamidejű betétként történő elhelyezésről a számlavezető vagy más pénzintézetnél a Budapest Főváros XIII. Kerületi Önkormányzat Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 1/2011. (I. 14.) önkormányzati rendelet 2. mellékletében foglaltak szerint kell dönteni.

9. Tulajdonosi jogok gyakorlása az Önkormányzat részvételével működő gazdálkodó szervezetekre vonatkozóan

15. § (1) Az Önkormányzat részvételével működő gazdálkodó szervezet legfőbb szervének - a gazdálkodó szervezetre vonatkozó jogszabályok és a gazdálkodó szervezet létesítő okirata által - meghatározott jogait a Képviselő-testület gyakorolja.

(2) *  Az Önkormányzat tulajdonában lévő egyszemélyes társaságok vonatkozásában a gazdasági társaságokról szóló törvényben felsorolt hatáskörök gyakorlása, az éves üzleti terv, a működési jelentés és a középtávú üzleti stratégia jóváhagyása, az éves üzleti terv 50 millió Ft összeget meghaladó módosítása és a közszolgáltatási tevékenység folytatásának feltételeiről kötött szerződés elfogadása át nem ruházható hatáskörben az Alapító Önkormányzat Képviselő-testületét illeti meg. Az egyéb tulajdonosi, alapítói jogokat, a társaság vezető tisztségviselője tekintetében a megválasztás, visszahívása és díjazásának megállapítása kivételével az egyéb munkáltató jogokat, ha jogszabály másként nem rendelkezik a Budapest Főváros XIII. Kerületi Önkormányzat Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 1/2011. (I. 14.) önkormányzati rendelet 2. mellékletében foglaltak szerint kell gyakorolni.

(3) Azon gazdálkodó szervezetek esetében, amelyek nem az Önkormányzat kizárólagos részvételével működnek, az Önkormányzatot a gazdálkodó szervezet legfőbb szervének ülésén a polgármester vagy az általa megbízott személy képviseli.

10. Tulajdonosi jogok gyakorlása egyéb kérdésekben

16. § *  (1) Az Önkormányzat tulajdonában lévő ingatlanon vezetékjog vagy szolgalmi jog alapításáról a Budapest Főváros XIII. Kerületi Önkormányzat Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 1/2011. (I. 14.) önkormányzati rendelet 2. mellékletében foglaltak szerint kell dönteni. A tulajdonosi hozzájárulás megadása jogszabály eltérő rendelkezése hiányában ellenszolgáltatás biztosításához köthető.

(2) *  Önkormányzati tulajdonú vagy tulajdonba kerülő ingatlanra vonatkozó telekrendezési eljárás végrehajtása során a tulajdonosi jogokat a Budapest Főváros XIII. Kerületi Önkormányzat Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 1/2011. (I. 14.) önkormányzati rendelet 2. mellékletében foglaltak szerint kell gyakorolni.

(3) A tulajdonosi jogok gyakorlója dönt

a) az illetékes ingatlanügyi hatóság által záradékolt és jogerős határozattal engedélyezett, a földmérési alaptérkép tartalmában változást okozó térrajzi munkarészek elfogadásáról, aláírásáról és az ingatlan-nyilvántartási bejegyzés érdekében az érintett tulajdonostársakkal való megállapodás megkötéséről;

b) az érintett ingatlan(ok) forgalomképességének telekrendezési eljárás során történő esetleges megváltoztatásáról.

(4) *  Az Önkormányzat tulajdonában lévő ingatlanokkal kapcsolatos vagy azokat érintő olyan hatósági eljárásokban, amelyek az ingatlanok tulajdonjogának változásával nem járnak, az ügyfél jogait a Budapest Főváros XIII. Kerületi Önkormányzat Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 1/2011. (I. 14.) önkormányzati rendelet 2. mellékletében foglaltak szerint kell gyakorolni, vagyonkezelési vagy vagyongazdálkodási szerződés esetén - a szerződés keretein belül, meghatalmazás alapján - a vagyonkezelő vagy a vagyongazdálkodással megbízott gyakorolja.

(5) *  Az osztatlan közös tulajdon esetén a tulajdonostársat, társasházak és lakásszövetkezetek esetén a külön tulajdoni illetőség tulajdonosát megillető jogokat értékhatártól függetlenül a Budapest Főváros XIII. Kerületi Önkormányzat Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 1/2011. (I. 14.) önkormányzati rendelet 2. mellékletében foglaltak szerint kell gyakorolni.

(6) *  A nem költségvetési szerv használatában lévő korlátozottan forgalomképes és forgalomképes üzleti vagyonelem alkalmi célú igénybevételéről a Budapest Főváros XIII. Kerületi Önkormányzat Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 1/2011. (I. 14.) önkormányzati rendelet 2. mellékletében foglaltak szerint kell dönteni.

17. § *  (1) Az Önkormányzat vagyonát vagy várományi vagyonát érintő perbeli vagy peren kívüli egyezség megkötése során a Budapest Főváros XIII. Kerületi Önkormányzat Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 1/2011. (I. 14.) önkormányzati rendelet 2. mellékletében foglaltak szerint kell gyakorolni a tulajdonosi jogokat.

(2) *  Az Önkormányzatot megillető elővásárlási jog gyakorlásáról szóló nyilatkozat megtétele során a Budapest Főváros XIII. Kerületi Önkormányzat Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 1/2011. (I. 14.) önkormányzati rendelet 2. mellékletében foglaltak szerint kell gyakorolni a tulajdonosi jogokat.

18. § (1) Az Önkormányzat követelésről részben vagy egészben csak az alábbi esetekben mondhat le:

a) csőd- vagy felszámolási egyezségi megállapodásban,

b) a mindenkori költségvetési törvényben meghatározott értékhatárt el nem érő kis összegű követelések esetében - amennyiben az önkéntes teljesítésre történő felhívásnak az Önkormányzat eleget tett,

c) az adós meghalt, vagy igazolja, hogy a tartozás megfizetése családi, jövedelmi, vagyoni és szociális körülményeire tekintettel családja vagy saját megélhetését veszélyezteti. Nem kell az adósnak a családi, jövedelmi, vagyoni és szociális
körülményeit igazolnia, ha a nyilvántartott tartozás a lakáshitel engedményezésével keletkezett,

d) ha a követelés behajthatatlan.

(2) *  Az Önkormányzatot megillető követelésről egészben vagy részben történő lemondás esetén a Budapest Főváros XIII. Kerületi Önkormányzat Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 1/2011. (I. 14.) önkormányzati rendelet 2. mellékletében foglaltak szerint kell gyakorolni a tulajdonosi jogokat.

19. § *  A nehéz helyzetbe került, lakáshitellel rendelkező természetes személy által előterjesztett kérelemről, a kérelem alapján vagyon, követelés megszerzéséről, a tulajdonszerzés jogcímére tekintet nélkül, 100.000.000 Ft összeghatárt meg nem haladó értékig a Budapest Főváros XIII. Kerületi Önkormányzat Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 1/2011. (I. 14.) önkormányzati rendelet 2. mellékletében foglaltak szerint kell dönteni.

20. § *  Önkormányzati vagyon tulajdonjogának ingyenes átruházása vagy használatba adása esetén 5.000.000 Ft forgalmi értékig a Budapest Főváros XIII. Kerületi Önkormányzat Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 1/2011. (I. 14.) önkormányzati rendelet 2. számú mellékletében foglaltak szerint kell gyakorolni a tulajdonosi jogokat, azt meghaladó forgalmi érték esetén a Képviselő-testület dönt, a döntéshez minősített többség szükséges. Ingatlan használatba adása esetén 5.000.000 Ft értékig a Budapest Főváros XIII. Kerületi Önkormányzat Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 1/2011.(I.14.) önkormányzati rendelet 2. mellékletében foglaltak szerint kell gyakorolni a tulajdonosi jogokat, ezt meghaladó érték esetén a Képviselő-testület dönt.

11. Vagyonkezelés

21. § *  (1) A vagyonkezelői jog létesítéséről szóló szerződés megkötéséről értékhatártól függetlenül a Képviselő-testület dönt. A Képviselő-testület az önkormányzat törvényben meghatározott közfeladatainak ellátásához szükséges önkormányzati tulajdonban lévő ingó- és ingatlanvagyon elemekre létesíthet vagyonkezelői jogot.

(2) A vagyonkezelői jog ugyanazon vagyonelemre - meghatározott hányadok szerint - több vagyonkezelőt is megillethet. Ilyen esetben a vagyonelem birtoklásának, használatának szabályait, az egyes vagyonkezelőket megillető jogokat és kötelezettségeket a vagyonkezelési szerződéseknek részletesen és egymástól egyértelműen elkülönítve kell tartalmaznia.

22. § A vagyonkezelő köteles gondoskodni a vagyon értékének megőrzéséről, állagának megóvásáról, üzemképes állapotának fenntartásáról és a jogszabályokban és a vagyonkezelési szerződésben előírt egyéb kötelezettségek teljesítéséről.

23. § (1) A vagyonkezelési szerződésnek - figyelembe véve az adott vagyonelem sajátos jellegét és az ahhoz kapcsolódó önkormányzati közfeladatot - tartalmaznia kell különösen az alábbiakat:

a) a vagyonkezeléssel érintett vagyoni kör pontos megjelölését,

b) az elszámolási kötelezettség tartalmát, ideértve a vagyonnal való folyamatos és a vagyonkezelői jog megszűnése következtében fennálló elszámolást,

c) ingatlan esetében a környezetkárosítást kizáró nyilatkozatot, amelynek értelmében a vagyonkezelő felel a károsodástól mentes környezeti állapot megőrzéséért,

d) a szerződés megszűnése esetén a felek által teljesítendő szolgáltatásokat,

e) amennyiben jogszabály a vagyonkezelési szerződés hatálybalépését valamely szerv vagy személy hozzájárulásához köti, a szerződés mellékleteként az adott nyilatkozatot,

f) a vagyonkezelői jog ellenértékével kapcsolatos rendelkezéseket, amennyiben a vagyonkezelői jog megszerzése vagy gyakorlása nem ingyenes.

(2) Amennyiben a vagyonkezelői jog megszerzése vagy gyakorlása a vagyonkezelő által teljesített ellenérték fejében történik, az ellenértéket pénzösszegben vagy a vagyonkezelő által a szerződésben vállalt, a vagyonkezelésbe adott vagyonelem állagát, értékét megőrző vagy annak megnövekedését eredményező vagyonkezelői tevékenységként, szerződéses kötelezettségvállalásként kell meghatározni a vagyonkezelési szerződésben. Az ellenérték meghatározásánál figyelembe kell venni a vagyonelem sajátos jellegét és a vagyonkezelő által végzett önkormányzati közfeladattal kapcsolatos szempontokat, a közfeladat ellátásának bevételeit és gazdasági feltételeit.

(3) Amennyiben a vagyonkezelői jog megszerzésének és gyakorlásának ellenértéke meghatározott pénzösszeg, azt a vagyonkezelési szerződésben foglaltaknak megfelelően egy összegben vagy meghatározott rendszerességgel kell megfizetni. A vagyonkezelői jog megszerzésének és gyakorlásának pénzbeli ellenértéke (díja) a díjra vonatkozó szakértői értékbecslés alapján meghatározott összeg, amennyiben pedig a tulajdonosi joggyakorló versenyeztetés lefolytatásáról dönt, úgy a versenyeztetés során kialakult összeg. A vagyonkezelői jog megszerzéséért és gyakorlásáért együttesen is meghatározható pénzbeli ellenérték.

(4) Az ellenértékként végzett tevékenység hónapokban vagy években meghatározott időtartamra eső, pénzben kifejezett értékét a vagyonkezelési szerződésnek tartalmaznia kell. Ellenértékként végzett tevékenységnek minősül különösen: a vagyonkezelésbe vett vagyonelemek értékcsökkenését meghaladóan végzett, azok értékét növelő felújítás, pótlólagos beruházás, továbbá az üzemeltetési költségek körébe nem tartozó állagvédelem. A vagyonkezelési szerződés tartalmazza a vagyonkezelésbe adott vagyon kezelésbe adás időpontjában fennálló állapotát (értékét). A vagyonkezelő a vagyonkezelői jog megszűnésekor köteles a vagyonkezelésébe vett vagyonnak a kezelésbe adása időpontjában fennálló állapotához (értékéhez) viszonyított különbözetével (csökkenésével vagy növekedésével) a vagyonkezelési szerződés szerint elszámolni.

(5) A (4) bekezdés szerint elvégzett tevékenység értékét a vagyonkezelőnek bizonylatokkal kell igazolnia, és arról a vagyonkezelési szerződésben meghatározott módon és gyakorisággal, de legalább évente az Önkormányzat részére be kell számolnia.

24. § (1) A vagyonkezelő a vagyonkezelési szerződése lejártánál hosszabb kötelezettséget a vagyonkezelésébe adott vagyonra vonatkozóan nem vállalhat, kivéve, ha ehhez az Önkormányzat előzetesen hozzájárult.

(2) A vagyonkezelő, a vagyonkezelési szerződés időtartama alatt haladéktalanul köteles tájékoztatni az Önkormányzatot:

a) ha ellene csőd- vagy felszámolási eljárás indult,

b) ha végelszámolási eljárás kezdeményezésére, vagy a jogutód nélküli megszüntetésre irányuló bírósági vagy hatósági intézkedésre került sor,

c) ha 3 hónapnál régebben lejárt köztartozása van, és annak megfizetésére nem kapott halasztást,

d) ha ellene végrehajtási eljárás indult,

e) mindazokról a változásokról, amelyekkel kapcsolatos tájékoztatási kötelezettséget jogszabály vagy a vagyonkezelési szerződés előírja.

25. § *  (1) A vagyonkezelőt megillető jogok gyakorlását, annak szabályszerűségét, célszerűségét a Budapest Főváros XIII. Kerületi Önkormányzat Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 1/2011. (I. 14.) önkormányzati rendelet 2. mellékletében foglaltak szerint kell ellenőrizni.

(2) A tulajdonosi ellenőrzés célja a vagyonkezelésbe adott vagyonnal való gazdálkodás vizsgálata, ennek keretében különösen: az önkormányzati vagyonnyilvántartás hitelességének, teljességének és helyességének biztosítása, továbbá a jogszerűtlen, szerződésellenes, vagy a tulajdonos érdekeit sértő és az Önkormányzatot hátrányosan érintő vagyonkezelői intézkedések feltárása és a jogszerű állapot helyreállítása.

26. § (1) Az Önkormányzat a tulajdonosi ellenőrzés keretében jogosult:

a) az ellenőrzött szerv vagyonkezelésében álló, önkormányzati tulajdonba tartozó ingatlan területére belépni,

b) az ellenőrzés tárgyához kapcsolódó iratokba és más dokumentumokba, elektronikus adathordozón tárolt adatokba - a külön jogszabályokban meghatározott adat- és titokvédelmi előírások betartásával - betekinteni, azokról másolatot, kivonatot, tanúsítványt készíttetni, ennek érdekében a vagyonkezelő szerv irodai helyiségeibe belépni és ott tartózkodni,

c) *  az ellenőrzött vagyonkezelő vezetőjétől és bármely alkalmazottjától írásban vagy szóban felvilágosítást, információt kérni.

(2) Az Önkormányzat a tulajdonosi ellenőrzés során

a) jogait úgy gyakorolja, hogy az ellenőrzött vagyonkezelő tevékenységét és rendeltetésszerű működését a lehető legkisebb mértékben zavarja,

b) tevékenységének megkezdéséről az ellenőrzött vagyonkezelő vezetőjét az ellenőrzés megkezdése előtt legalább 8 nappal tájékoztatja,

c) *  megállapításait tárgyszerűen, a valóságnak megfelelően ellenőrzési jelentésbe foglalja és a jelentéstervezetet és a végleges jelentést az ellenőrzött vagyonkezelő vezetőjének megküldi.

(3) Az ellenőrzött vagyonkezelő vagy képviselője jogosult:

a) az ellenőrzési cselekményeknél jelen lenni,

b) az ellenőrzés megállapításait megismerni, a jelentéstervezetre észrevételt tenni.

(4) *  A Budapest Főváros XIII. Kerületi Önkormányzat Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 1/2011. (I. 14.) önkormányzati rendelet 2. mellékletében foglaltak szerint meghatározott ellenőrzési jogot gyakorló az adott évben elvégzett tulajdonosi ellenőrzésének legfontosabb megállapításairól összefoglaló jelentésben - a tárgyévet követő év március 31-ig - tájékoztatja a Képviselő-testületet, a költségvetési beszámoló benyújtásával egyidejűleg.

27. § (1) Azonnali felmondásnak van helye, ha a vagyonkezelő a vagyonkezelésbe adott önkormányzati vagyonnal a vállalt önkormányzati közfeladatot nem látja el, vagy a vagyonkezelésébe adott vagyonban kárt okoz.

(2) Az Önkormányzat a határozatlan idejű, valamint a határozott idejű vagyonkezelési szerződést rendkívüli felmondással akkor szüntetheti meg, ha

a) a vagyonkezelő a számára jogszabályban előírt kötelezettségét megsérti, vagy a vagyonkezelési szerződésben előírt kötelezettségét súlyosan megszegi;

b) a vagyonkezelő a vele szemben a vagyonkezelési szerződés megkötését megelőzően megindult csőd- vagy felszámolási eljárásról a helyi önkormányzatot nem tájékoztatta, vagy a vagyonkezelővel szemben a vagyonkezelési szerződés hatályának időtartama alatt csőd- vagy felszámolási eljárás indul;

c) a vagyonkezelő adó-, illeték-, vám- vagy társadalombiztosítási járulék tartozása több mint hat hónapja lejárt, és ennek megfizetésére halasztást nem kapott.

28. § A vagyonkezelési szerződés részleges megszűnése, vagy a vagyonkezelési szerződés hatálya alá tartozó vagyonelemek körének megváltozása esetén a vagyonkezelő a változás bekövetkezésétől számított nyolc napon belül köteles kezdeményezni a szerződés módosítását.

12. Vagyongazdálkodási szerződés

29. § (1) Az Önkormányzat a vagyonával való gazdálkodása körében a vagyonkezelési szerződésen kívüli egyéb olyan közszolgáltatási, megbízási vagy vállalkozási jellegű szerződéseket köthet, amelynek célja a vagyonelemek érték- és állagmegóvását szolgáló őrzéséről, üzemeltetéséről való gondoskodás; a vagyon értékét növelő beruházás, felújítás megvalósításával kapcsolatos feladatok ellátása (a továbbiakban: vagyongazdálkodási szerződés).

(2) Vagyongazdálkodási szerződés - közbeszerzés nélkül - kizárólag e rendelet szerint kizárólagos joggal rendelkező szervezettel, a vagyonnal kapcsolatos közszolgáltatás vagy közfeladat ellátása vagy annak megszervezése érdekében köthető.

(3) A vagyongazdálkodási szerződésben az önkormányzati döntést figyelembe véve meg kell határozni az ellenőrzéssel kapcsolatos eljárást, az ellenőrzési jogosítványokat és rendelkezni kell az ellenőrzés végrehajtásáról.

(4) Amennyiben a vagyongazdálkodási szerződés aláírási meghatalmazást tartalmaz, úgy a megbízott a vagyonelemek értékesítéséről vagy hasznosításáról szóló szerződés aláírására kizárólag a tulajdonosi jogokat gyakorló szervnek az adott szerződés jóváhagyásáról, megkötéséről szóló tulajdonosi döntését követően, a vagyongazdálkodási szerződésben kapott meghatalmazás alapján és keretei között jogosult.

(5) *  Az Önkormányzat vagyongazdálkodó szervezete a XIII. Kerületi Közszolgáltató Zártkörűen Működő Részvénytársaság és a XIII. Kerületi Egészségügyi Szolgálat Közhasznú Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság. Az Önkormányzat jelen rendeletével a jogszabályok keretei között a vagyongazdálkodási feladatok gyakorlásával kizárólag a XIII. Kerületi Közszolgáltató Zártkörűen Működő Részvénytársaságot és a XIII. Kerületi Egészségügyi Szolgálat Közhasznú Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaságot bízza meg, egyben kijelöli a tevékenységi körük szerinti közfeladatok ellátására. A közszolgáltatási szerződések aláírására a Budapest Főváros XIII. Kerületi Önkormányzat Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 1/2011. (I. 14.) önkormányzati rendelet 2. mellékletében meghatározott tulajdonosi jogokat gyakorló jogosult.

13. Vagyonnyilvántartás

30. § *  (1) A vagyonnyilvántartás rendszerét az arra vonatkozó jogszabályok követelményeinek megfelelően kell kialakítani, melynek részletes szabályait a Budapest Főváros XIII. Kerületi Önkormányzat Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 1/2011. (I. 14.) önkormányzati rendelet 2. mellékletében meghatározott tulajdonosi jogokat gyakorló határozza meg.

(2) A vagyonnyilvántartási feladatokat a jogszabályok, az alapító okiratok és a szerződések alapján erre köteles szervezetek látják el.

(3) A vagyonnal gazdálkodók kötelesek az általuk kezelt vagyont az előírások szerint nyilvántartani, azt a leltározási szabályzatban foglaltak szerint leltározni és a vagyont érintő változásokat a vagyonnyilvántartó részére bejelenteni.

(4) *  A beszámoló elkészítéséhez, a mérleg tételeinek alátámasztásához évente leltárt kell összeállítani. Az eszközök és források leltározását az „Eszközök és a források leltárkészítési és leltározási szabályzatában” meghatározott időszakonként az év végi zárási feladatok során kell végrehajtani, kivéve, ha az Önkormányzat költségvetési szerve év közben vagy év végén átszervezéssel, vagy véglegesen jogutód nélkül megszűnik és a megszűnés napjával beszámolókészítési kötelezettsége keletkezik.

(5) Az Önkormányzat tulajdonában levő ingatlanvagyonról a felsőbb szintű jogszabályokban meghatározott módon ingatlanvagyon-katasztert kell vezetni, amely elkülönítetten tartalmazza - törzsvagyon és üzleti vagyon szerinti bontásban - az ingatlanra vonatkozó főbb adatokat, továbbá, az ingatlan számviteli nyilvántartás szerinti bruttó értékét, értékbecslés esetén a becsült értéket.

(6) Az ingatlan állapotában, értékében végbement változást a vagyont kezelők a negyedéves zárási munkákhoz igazodóan - a vonatkozó szabályok betartásával - kötelesek jelenteni.

14. Vagyonkimutatás

31. § (1) A vagyonkimutatás az Önkormányzat vagyonának a költségvetési év zárónapján meglevő aktuális állapotát mutatja.

(2) *  A vagyonkimutatás az Önkormányzat vagyonát törzsvagyon (ezen belül forgalomképtelen és korlátozottan forgalomképes vagyon), valamint törzsvagyonon kívüli üzleti vagyon szerinti bontásban a könyvviteli mérleg római számmal jelzett eszközcsoportonkénti tagolásában tartalmazza, kivéve a Tárgyi eszközök, a Befektetett pénzügyi eszközök és az Üzemeltetésre, kezelésre átadott, koncesszióba adott, vagyonkezelésbe vett eszközök esetében.

(3) A Tárgyi eszközök esetében kötelező a mérlegsoronkénti bontás, továbbá az ingatlanok tételes bemutatása.

(4) A Befektetett pénzügyi eszközök esetében kötelező a mérlegsoronkénti bontás, továbbá az egyéb tartós részesedések tételes bemutatása.

(5) Az Üzemeltetésre, kezelésre átadott, koncesszióba adott, vagyonkezelésbe vett eszközök esetében kötelező az Immateriális javak és Tárgyi eszközök csoport mérlegsoraihoz igazodó bontás és az ingatlanok tételes bemutatása.

(6) A vagyonkimutatás a könyvviteli mérlegben nem szereplő eszközök és kötelezettségek közül:

a) a „0”-ra leírt, de használatban lévő, és használaton kívüli eszközök állományát az Immateriális javak és a Tárgyi eszközcsoport mérlegsoraihoz igazodó bontásban, ingatlanok esetében tételelesen,

b) a „0”-ra leírt, de használatban lévő, és használaton kívüli üzemeltetésre átadott eszközök állományát az Immateriális javak és a Tárgyi eszközcsoport mérlegsoraihoz igazodó bontásban, ingatlanok esetében tételesen,

c) az Önkormányzat tulajdonában lévő, külön jogszabály alapján a szakmai nyilvántartásokban szereplő érték nélkül nyilvántartott eszközök mennyiségét képzőművészeti alkotások, régészeti leletek, kép- és hangarchívumok, gyűjtemények és egyéb kulturális javak csoportosításban,

d) a kezesség- és garanciavállalással kapcsolatos kötelezettségeket tételesen tartalmazza.

(7) A vagyonkimutatás teljes adattartalmát számítógépes adathordozón kell tárolni, az adatvédelmi szabályok betartásával biztosítva a lekérdezhetőséget.

(8) A vagyonkimutatás és a vagyonkataszter adatainak a számviteli nyilvántartásokkal való egyezőségét biztosítani kell, amelyet könyvvizsgáló értékel.

III. Fejezet

Záró rendelkezések

15. Hatályba léptető és hatályon kívül helyező rendelkezések

32. § (1) Ez a rendelet 2012. július 15-én lép hatályba.

(2) Hatályát veszti az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól szóló 9/2003. (III. 17.) önkormányzati rendelet, az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól szóló 9/2003. (III. 17.) önkormányzati rendelet módosításáról szóló 14/2004. (IV. 19.) önkormányzati rendelet, 4/2005. (II. 15.) önkormányzati rendelet, 31/2005. (XII. 19.) önkormányzati rendelet, 21/2006. (VII. 5.) önkormányzati rendelet, 2/2007. (I. 22.) önkormányzati rendelet, 20/2007. (VI. 1.) önkormányzati rendelet, 5/2008. (III. 26.) önkormányzati rendelet, 16/2009. (VI. 29.) önkormányzati rendelet.

Dr. Prehlik Lajos Dr. Tóth József
jegyző polgármester

1. melléklet a 28/2012. (VII. 3.) Budapest Főváros XIII. kerületi önkormányzati rendelethez

A Budapest Főváros XIII. Kerületi Önkormányzat vagyonának értékesítésére, hasznosítására vonatkozó versenyeztetési eljárás szabályai

I. fejezet

Általános rendelkezések

1. § (1) A szabályozás kiterjed a Budapest Főváros XIII. Kerületi Önkormányzat (a továbbiakban: ajánlatkérő) vagyonának értékesítésére, a lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek kivételével azok hasznosítására és az ebben közreműködő önkormányzati szervekre, intézményekre, az önkormányzati vagyont vagyonkezelési szerződés, vagy kijelölés alapján kezelő, hasznosító szervekre, személyekre.

(2) A szabályozás célja, hogy megállapítsa a versenyeztetés és árverés általános szabályait, meghatározza az önkormányzati vagyon értékesítésének, használati, illetőleg hasznosítási joga átengedésének, vagyonkezelői jog alapításának (továbbiakban együtt: értékesítés és hasznosítás) módját, az előkészítésükhöz és lebonyolításukhoz kapcsolódó feladatokat, biztosítsa az ajánlattevők számára a versenyeztetés során az azonos és egyenlő feltételeket, továbbá érvényesítse a nyilvánosság és az egyenlőség elvét.

(3) E szabályzat tekintetében versenyeztetésen a nyilvános, a zárt pályázati eljárást (továbbiakban: pályáztatási eljárás), a zártkörű versenytárgyalást és a nyilvános árverést (továbbiakban: árverést) kell érteni.

II. fejezet

A versenyeztetési eljárás szabályai

2. § *  (1) A pályázat nyilvános vagy zártkörű (meghívásos) lehet. Zártkörű pályázatot, vagy zártkörű versenytárgyalást akkor lehet kiírni, ha az értékesítés tárgyául szolgáló vagyon jellege, jelentősége, valamint annak leghatékonyabb hasznosításával kapcsolatos feladatok megoldása a pályázaton vagy versenytárgyaláson előre meghatározott, vagy a projekt iránt már érdeklődő befektetők vagy társasági partnerek részvételét teszi szükségessé. Árverés útján történik a versenyeztetés, ha az ajánlatkérő megítélése szerint az értékesítésnek az árverés a leghatékonyabb módja. A kiíró az értékesíteni kívánt ingatlanvagyon jellegére tekintettel dönthet kétfordulós pályázat kiírásáról. A kétfordulós pályázat első fordulója ingatlanfejlesztési koncepció kidolgozására szóló nyilvános pályázati felhívás. A pályázat második fordulója meghívásos pályázat vagy zártkörű versenytárgyalás lehet a kiíró döntése alapján. A pályázat második fordulójában kizárólag azok vehetnek részt, akiket a kiíró az első fordulóban kiválasztott.

(2) Az ajánlatkérő hirdetményt tesz közzé egy országos napilapban, a helyi lapban és a kerületi honlapon az ajánlattételre. A felhívást a Polgármesteri Hivatal Hirdetőtábláján ki kell függeszteni.

(3) Zártkörű pályáztatás vagy zártkörű versenytárgyalás esetén legalább három pályázónak kell megküldeni a részletes kiírást. Az ajánlatkérés tényét a helyi lapban és a kerületi honlapon közzé kell tenni.

(4) Az ajánlatkérő a hirdetményben az ajánlatok benyújtására vonatkozó időpontot úgy határozza meg, hogy a hirdetmény közzétételének napja és az ajánlatok benyújtására nyitva álló határnap, vagy az árverés időpontja között legalább 30 naptári nap legyen.

(5) Az eljárás folyamán az ajánlatkérő nem változtathatja meg a döntéshozatal során alkalmazandó eljárási vagy versenyeztetési feltételeket, kivéve a pályázatok benyújtásának határidejét, melyet megfelelő indokkal, egy alkalommal meghosszabbíthat. A pályáztatási eljárás során ajánlattételre nyitva álló határidő - indokolt esetben - egy alkalommal legfeljebb 30 nappal meghosszabbítható. Az így meghosszabbított határidőt az ajánlatkérő a felhívással megegyező módon teszi közzé.

(6) A hirdetmények közzétételének költsége a vagyontárgy forgalmi értékének - több ingatlan pályáztatása esetén az ingatlanok ára átlagának - legfeljebb 5%-a lehet.

3. § (1) Pályáztatási eljárás résztvevője lehet, aki

a) a nemzeti vagyonról szóló törvényben meghatározott természetes személy vagy átlátható szervezet;

b) a hirdetményben szereplő vagyontárgy vásárlására megjelölt határidőn belül pályázatot nyújt be;

c) a pályázati határidő lejártáig a hirdetményben meghatározott pályázati és részvételi feltételeket teljesíti.

(2) A pályázót meghatalmazottja is képviselheti. A meghatalmazást teljes bizonyító erejű magánokiratba kell foglalni, vagy jogi képviselő esetében a jogszabályban meghatározott módon kell eljárni.

4. § (1) A pályáztatási eljárás esetén a hirdetménynek tartalmaznia kell:

a) az ajánlatkérő megnevezését, székhelyét, továbbá, ha a pályázat kiírására megbízásból kerül sor, az erre való utalást;

b) a pályázat célját;

c) az értékesítendő, hasznosítandó önkormányzati vagyon megjelölését, főbb jellemzőit (ingatlan esetén cím, helyrajzi szám, az ingatlan alapterülete), illetve a per-, teher-, és igénymentesség bármilyen korlátozását;

d) a minimálárat;

e) amennyiben ilyen készül, az értékesítendő vagyontárgyra vonatkozó részletes dokumentáció, tájékoztató beszerzési helyét és a beszerzés feltételeit;

f) az ajánlatok benyújtásának helyét és idejét.

(2) A részletes információs dokumentációnak tartalmaznia kell:

a) az ajánlatkérő megnevezését, székhelyét, továbbá, ha a pályázat kiírására megbízásból kerül sor, az erre való utalást;

b) a pályázat célját;

c) az értékesítendő, hasznosítandó önkormányzati vagyon megjelölését, főbb jellemzőit (ingatlan esetén az ingatlan-nyilvántartási adatokat: cím, helyrajzi szám, az ingatlan jellege, alapterülete), illetve a per-, teher-, és igénymentesség bármilyen korlátozását;

d) a pályázat elbírálása során a pályázatok rangsorolásakor alkalmazandó értékelési szempontokat fontossági sorrendben;

e) a minimálárat, az értékesítésre vonatkozó fontosabb feltételeket, a fizetés módjára és a pénzügyi garanciákra vonatkozó előírásokat;

f) az ajánlatok benyújtásának helyét, módját és idejét;

g) az ajánlati kötöttség tartalmát;

h) az ajánlati biztosíték esetén annak letételének idejét, módját, visszafizetését;

i) a pályázati ajánlatok bontási eljárásának helyét, módját, időpontját és az arra szóló felhívást, hogy az ajánlattevő a bontásnál jelen lehet;

j) amennyiben ilyen készült, az értékesítendő vagyontárgyra vonatkozó részletes dokumentáció, tájékoztató beszerzési helyét és a beszerzés feltételeit;

k) a pályázati felhívásban ki kell kötni, hogy a pályázat nyelve magyar;

l) esetleges egyéb információkat;

m) a pályázati ajánlatok elbírálási időpontját;

n) az ajánlatkérő azon jogának fenntartását, hogy

- a nyertes ajánlattevő visszalépése esetén jogosult a pályázat soron következő helyezettjével szerződést kötni;

- a pályázatot eredménytelennek nyilváníthassa;

- szükség esetén az ajánlattevőtől az ajánlat lényegét nem érintő technikai-formai kérdésekben, írásban felvilágosítást kérhet annak előrebocsátásával, hogy az ajánlattevő ezzel kapcsolatos írásbeli válasza semmilyen formában nem eredményezheti a pályázati ajánlatában megfogalmazott feltételek olyan megváltozását, amely az értékelés során a beérkezett ajánlatok sorrendjét módosítaná;

o) a pályázati ajánlat érvénytelenségének feltételeit;

p) felhívást arra, hogy a pályázathoz minden esetben csatolni kell a pályázó nyilatkozatát, melyben hozzájárul a szerződés adatainak nyilvános közzétételéhez.

(3) Az ajánlat valamennyi írott oldalát folyamatos sorszámozással és a cégjegyzésre jogosult vagy az általa meghatalmazott személy, természetes személy kézjegyével kell ellátni. Az aláírási jogosultság igazolása aláírási címpéldánnyal vagy meghatalmazással történhet. Amennyiben aláírásra felhatalmazott személy szignál, a felhatalmazást mellékelni kell.

(4) Az ajánlati dokumentációt 4 példányban lezárva kell benyújtani (1 eredeti és 3 másolat), feltüntetve az „eredeti”, vagy „1., 2., 3. számú másolat” megjelölést. Az eredeti példányt kötve, vagy zsinórral átfűzve, azt címkével leragasztva, a címkét cégbélyegző-lenyomattal ellátva és aláírva kell benyújtani. Kétség esetén az „eredeti” példány tartalma az irányadó. A csomagoláson fel kell tüntetni: „...tárgyú ajánlat”, valamint az ajánlattevő nevét és címét. A csomagolásnak az ajánlatok felbontásakor megbontatlannak kell lenni. Az ajánlatban nem lehet áthúzás, betoldás vagy átírás. Az ajánlat folyamatos sorszámozással el nem látott dokumentum oldalakat nem tartalmazhat.

(5) Az ajánlatkérő az ajánlatok tartalmát a versenyeztetési eljárás lezárásáig titkosan kezeli, tartalmukról felvilágosítást sem kívülállóknak, sem a pályázaton részt vevőknek nem ad.

(6) Ha az ajánlatkérő az ajánlatok elkészítéséhez részletes dokumentációt bocsát rendelkezésre, biztosítja, hogy a pályázat meghirdetésének időpontjában a dokumentáció rendelkezésre álljon. A dokumentáció elkészítésének költségeit a pályázók viselik.

Ajánlati biztosíték

5. § (1) A versenyeztetési eljáráson való részvétel biztosíték adásához köthető, részletes feltételeit az ajánlati felhívás tartalmazza.

(2) A (3) bekezdésben foglalt kivétellel az ajánlati biztosíték kamatmentesen visszajár az ajánlattevőnek a versenyeztetési eljárást lezáró döntés meghozatalát követő 45 napon belül.

(3) A nyertes ajánlattevő esetében a befizetett biztosíték a vételárba beszámításra kerül, azonban, ha a szerződés megkötése neki felróható vagy érdekkörében felmerült más okból hiúsul meg, a biztosítékot elveszti. Az elvesztett biztosíték az ajánlatkérőt illeti meg.

Ajánlati kötöttség, az eltérés oka

6. § (1) A ajánlattevő ajánlatához a pályázati felhívásban meghatározott időpontig kötve van.

(2) A ajánlattevő ajánlati kötöttsége akkor kezdődik, amikor az ajánlatok benyújtására nyitva álló határidő lejárt.

(3) Az ajánlattevő ajánlati kötöttség ideje alatt ajánlatát csak akkor módosíthatja, ha az ajánlatkérő - határidő kitűzésével - módosításra hívja fel.

(4) Amennyiben az ajánlattevő az ajánlati kötöttségének ideje alatt ajánlatát visszavonja, ezzel az általa befizetett ajánlati biztosítékot elveszti.

Az ajánlati felhívás visszavonása

7. § (1) Az ajánlatkérő az ajánlati felhívást az ajánlatok benyújtására megjelölt időpontig visszavonhatja, döntését köteles a pályázati felhívás közzétételére vonatkozó szabályok szerint meghirdetni és erről az ajánlattevőket haladéktalanul írásban értesíteni.

(2) A versenyeztetési eljárásnak az ajánlatkérő általi visszavonása esetén - ha az információs dokumentáció rendelkezésre bocsátása ellenérték fejében történt - az ajánlatkérő a dokumentumok visszaszolgáltatása ellenében az ajánlattevőnek az ellenértéket visszafizeti.

(3) Az ajánlattevő az ajánlattételi határidő lejártáig módosíthatja vagy visszavonhatja pályázati ajánlatát. Az ajánlattételi határidő lejártát követően a benyújtott ajánlatok nem módosíthatók.

III. fejezet

Az ajánlatok elbírálása

Bontás

8. § (1) Az ajánlatkérő a felhívásban meghatározott helyen, módon és időben veszi át az ajánlatokat, az átvétel pontos időpontját rávezeti az ajánlatot tartalmazó zárt borítékra és egyúttal igazolja az átvétel tényét.

(2) A pályázatok bontására az ajánlattételi határidőt követő első munkanapon kerül sor a felhívásban megjelölt helyen és időpontban. Az ajánlatok bontásánál az ajánlatkérő képviselőjén kívül az ajánlattevők vagy meghatalmazottjaik lehetnek jelen.

(3) Az ajánlattevő meghatalmazottja köteles közokirattal vagy teljes bizonyító erejű magánokirattal igazolni képviseleti jogosultságát vagy annak mértékét.

(4) Az ajánlatok bontásakor a jelenlévőkkel ismertetni kell az ajánlattevők nevét, székhelyét (lakóhelyét), az ajánlatok lényeges tartalmát azon adatok kivételével, melyek nyilvánosságra hozatalát az ajánlattevő megtiltotta.

(5) A pályázati ajánlatok felbontása közjegyző jelenlétében történik. A bontásról közjegyzői okirat készül.

A pályázat értékelése

9. § (1) A versenyeztetési eljárásra benyújtott ajánlatokat az ajánlatkérő által meghatározott bizottság értékeli, és döntésre terjeszti elő az SzMSz szerint döntésre jogosult testület vagy személy részére.

(2) Érvénytelen az ajánlat, ha nem felel meg a vonatkozó jogszabályi előírások, a jelen szabályzat, az ajánlattételi felhívás és az információs dokumentációban előírt kritériumoknak, különösen, ha

a) biztosítékadási kötelezettség esetén a biztosítékot az ajánlattevő nem bocsátotta, vagy nem az előírtaknak megfelelően bocsátotta a kiíró rendelkezésére,

b) az ajánlati árat nem egyértelműen határozza meg vagy más ajánlatához, valamely feltételhez köti,

c) olyan ajánlattevő nyújtotta be, akinek az Önkormányzattal szemben lejárt tartozása van, továbbá, aki az Önkormányzattal, az Önkormányzat intézményével vagy vállalkozásával szemben szerződésbe foglalt vállalásait korábban nem teljesítette,

d) azt a pályázati felhívásban meghatározott, vagy szabályszerűen meghosszabbított ajánlattételi határidő lejárta után nyújtották be,

e) az ajánlattevő nem csatolta arról szóló nyilatkozatát, hogy nincs köztartozása (adó-, vám-, társadalombiztosítási járulék és egyéb, az államháztartás más alrendszereivel szemben fennálló fizetési kötelezettsége),

f) azt hiányosan nyújtották be vagy egyéb okból nem felel meg a pályázati felhívásban meghatározott feltételeknek.

(3) Ha a felhívás másként nem rendelkezik, az ajánlatokat az ajánlattételi határidő lejártát követő 30 napon belül, testületi hatáskör esetén legkésőbb a második soron következő ülésen kell elbírálni.

(4) A pályázat értékelésében, elbírálásában résztvevő köteles haladéktalanul bejelenteni, ha vele a jogszabályokban foglalt összeférhetetlenségi ok áll fenn.

10. § (1) Az ajánlatkérő az elbírálási határidőt - indokolt esetben - egy alkalommal, legfeljebb 15 nappal meghosszabbíthatja. Az új elbírálási határidőről és annak függvényében az ajánlati kötöttség időtartamának meghosszabbításáról az ajánlatkérő köteles ajánlott levélben tájékoztatni az összes pályázót.

(2) Az ajánlattevő ajánlati kötöttsége - az (1) bekezdésben foglalt eljárás alkalmával - a meghosszabbított elbírálási határidő lejártát követő 30. napig tart, kivéve, ha az erre vonatkozó értesítés kézhezvételét követő 3 napon belül az ajánlattevő az ajánlatkérő felé írásban ettől eltérően nyilatkozik.

(3) Az elbírálási határidő (1) bekezdés szerinti meghosszabbítása esetén, ha az ajánlattevő az ajánlati kötöttség időtartamára a (2) bekezdés szerint eltérően nyilatkozik, ez az ajánlat visszavonásának minősül, de részére az ajánlati biztosítékot - kamat nélkül - a nyilatkozata kézhezvételétől számított 5 napon belül vissza kell fizetni.

11. § (1) Az ajánlatkérő jogosult megvizsgálni a csatolt dokumentumok eredetiségét.

(2) A pályázati ajánlatok elbírálása során a kiíró írásban felvilágosítást kérhet az ajánlattevőtől az ajánlatában foglaltak pontosítása érdekében. A kiíró a felvilágosítás kéréséről és annak tartalmáról haladéktalanul írásban értesíti a többi pályázót.

12. § (1) Az ajánlatkérő a pályázati felhívásban meghatározott értékelési szempontok alapján bírálja el és rangsorolja a pályázati ajánlatokat. A pályázat nyertese az, aki a pályázati felhívásban rögzített feltételek teljesítése mellett a legjobb ajánlatot tette.

(2) A legjobb ajánlatot tevő kiesése esetén a szerződéskötési jogosultság az őt közvetlenül követő ajánlattevőt illeti meg a 17. § (1) bekezdésben foglaltak szerint.

Eredménytelen pályázat

13. § Eredménytelen a pályázati eljárás, ha

a) nem érkezett pályázati ajánlat,

b) kizárólag érvénytelen ajánlatok érkeztek,

c) egyik ajánlattevő sem tett a pályázati felhívásban foglaltaknak megfelelő ajánlatot,

d) az ajánlatkérő az eljárás érvénytelenítéséről döntött.

Érvénytelen pályázat

14. § Érvénytelen a pályázati eljárás, ha a pályázat elbírálásakor az összeférhetetlenségi szabályokat megsértették, vagy valamelyik ajánlattevő az eljárás tisztaságát vagy a többi ajánlattevő érdekeit súlyosan sértő cselekményt követ el.

Értékelési jegyzőkönyv

15. § (1) A pályázatok értékeléséről, amennyiben a pályázati kiírás az áron kívül egyéb értékelési szempontokat is meghatározott, jegyzőkönyvet (a továbbiakban: értékelési jegyzőkönyv) kell készíteni, amelynek tartalmaznia kell különösen:

a) a pályázati eljárás rövid ismertetését, a beérkezett ajánlatok számát,

b) a beérkezett ajánlatok rövid értékelését,

c) a vételár meghatározásának szempontjait (ideértve a vételárat befolyásoló kötelezettségvállalásokat),

d) a kikötött biztosítékok megfelelőségének szempontjait,

e) a döntés(ek) indokát,

f) a pályázati eljárás eredményének összefoglaló értékelését, az első két helyre javasolt pályázó megjelölését (ha erre mód van),

g) egyéb, a bíráló(k) által fontosnak tartott körülményeket, tényeket.

(2) Az (1) bekezdésben részletezett jegyzőkönyvet a bíráló bizottság tagjai aláírásukkal hitelesítik.

IV. fejezet

A pályázati eljárás eredményének kihirdetése, közzététele és a szerződés megkötése

16. § Az ajánlatkérő a pályázati ajánlatok elbírálására vonatkozó - a 9. § (3) bekezdésében meghatározott határidőn belül meghozott - döntéséről a döntéshozatalt követő legkésőbb 10 napon belül valamennyi ajánlattevőt írásban értesíti.

17. § (1) Az ajánlatkérőnek a pályázat tárgyára vonatkozó szerződést a pályázat nyertesével, vagy az által a projekt megvalósítására létrehozott gazdasági társasággal kell megkötnie. A nyertes pályázó visszalépése esetén - ha erre vonatkozó kitétel a pályázati felhívásban szerepel - a pályázat soron következő helyezettjével kell megkötni a szerződést, amennyiben annak ajánlata maximum 5%-kal tér el a korábbi nyertes pályázóétól.

(2) A nyertes ajánlattevővel a szerződést az ajánlatkérő a döntés meghozatalától szóló értesítés kézhezvételétől számított 30 napon belül köti meg.

V. fejezet

Az árverés általános szabályai

18. § (1) Az árverésre az I-IV. fejezet és a VI. fejezet rendelkezéseit a jelen fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

(2) *  Árverésen a jelen szabályzat 3. § (1) bekezdés a) pontjában megjelöltek vehetnek részt, feltéve, hogy az árverési díjat határidőben befizették és azt hitelt érdemlően igazolták, amennyiben ilyen készült, akkor az árverési dokumentációt megvásárolták, és természetes személy esetén személyazonosságukat a közjegyző részére megfelelően igazolták, társaság esetén pedig a képviseleti jogosultságot aláírási címpéldánnyal, és a társaság meglétét 30 napnál nem régebbi cégkivonattal igazolták. A liciten részt vevő személy, amennyiben az értékesítési eljárás során előzetesen árverési dokumentációt nem kellett vásárolni, akkor írásban köteles nyilatkozni arról, hogy az árverési szabályzatot áttanulmányozta és az adás-vételi szerződés-tervezet feltételeit elfogadja.

(3) A licitálót meghatalmazottja is képviselheti. A meghatalmazást teljes bizonyító erejű magánokiratba kell foglalni, vagy jogi képviselő esetében a jogszabályban meghatározott módon kell eljárni.

(4) Az árverési díj összege a vagyontárgy kikiáltási árának 10%-a, melyet az árverési dokumentációban vagy árverési felhívásban meghatározott módon és határidőben kell a kiíró részére megfizetni.

(5) Az árverezésre kerülő telekingatlanokról árverési dokumentáció készül. A telek árverési dokumentációját a pályázók a hirdetményben szereplő időpontig és helyen, a hirdetményben meghatározott áron vásárolhatják meg. Az árverési dokumentáció megvásárlása a licitáláson való részvétel feltétele.

(6) *  Az árverési dokumentációnak tartalmaznia kell:

a) az ajánlatkérő megnevezését, székhelyét, továbbá, ha a pályázat kiírására megbízásból kerül sor, az erre való utalást;

b) a pályázat célját;

c) az ingatlan-nyilvántartási adatokat: cím, helyrajzi szám, az ingatlan jellege, alapterülete, és a per-, teher- és igénymentesség bármilyen korlátozását;

d) a kikiáltási árat, az értékesítésre vonatkozó fontosabb feltételeket, a fizetés módjára vonatkozó előírásokat;

e) felhívást arra, hogy a nyertes pályázónak hozzá kell járulnia a szerződés adatainak nyilvános közzétételéhez;

f) esetleges egyéb információkat.

(7) Az árverésre kerülő vagyontárgyak külön-külön kerülnek licitálásra, kivéve, ha az árverési dokumentáció vagy az árverési hirdetmény másként nem rendelkezik. A lakások és helyiségek megtekintett állapotban kerülnek értékesítésre. A licitáláson - saját kockázatára - az is részt vehet, aki az ingatlant nem tekintette meg. Licitálni az erre a célra kiosztott sorszámozott licittábla egyértelmű felmutatásával lehet. A licitálás kikiáltási áron indul. A licitlépcső meghatározása a tárgyalásvezető feladata. Csak pozitív licit van, a kikiáltási ár nem csökkenthető.

(8) Az árverésen jegyzőkönyvben kell rögzíteni, hogy melyik licitáló hányadik helyen és milyen licithatáron fejezte be a licitálást. A licitálásban részt vevő az utolsó, általa még tartott licitlépcsőn a licittábla számának bemondásával jelzi kiszállását. Az árverésen a vagyontárgy vásárlásának jogát az nyeri el, aki a legmagasabb vételárat ajánlotta fel. A vásárlás jogosultjának kell tekinteni a második legkedvezőbb ajánlat tevőjét is. Az árverés többi résztvevőjének az árverési díjat az eredményhirdetést követő 3 munkanapon belül vissza kell fizetni.

(9) Az első és a második helyen szereplő vásárlási jogosult árverési díját az érintettekkel történő szerződéskötéskor a vételárba be kell számítani. Amennyiben a szerződéskötés a nyertes érdekkörébe tartozó okból hiúsul meg, a befizetett árverési díj bánatpénznek minősül.

(10) Az árverés jegyzőkönyve szerint első helyen álló nyertes a pályázati dokumentációban, vagy pályázati felhívásban meghatározott határidőn belül köteles az adásvételi szerződést megkötni. A vállalt vételárat egy összegben az Önkormányzat számlájára a szerződéskötést követő 5 munkanapon belül köteles a szerződő fél befizetni vagy átutalni, amennyiben az árverési dokumentáció vagy árverési felhívás másként nem rendelkezik. Az Önkormányzat a vételár teljes megfizetéséig a tulajdonjogát fenntartja. Amennyiben az árverés nyertese a vételárat a megadott határidőben befizette, a második helyezett részére az árverési díjat 3 munkanapon belül kell visszafizetni.

(11) Amennyiben az adásvételi szerződés megkötése és a vételár befizetése a megjelölt határidőn belül nem történik meg, az árverés nyertese a befizetett bánatpénzt elveszíti és az Önkormányzat ajánlati kötöttsége megszűnik, vagy a már megkötött adásvételi szerződéstől az Önkormányzat jogosult elállni.

(12) Az előbbi eljárás során visszamaradt ingatlanra az árverés második helyezettjének azonnal fel kell ajánlani azon a licitáron, ahol az ajánlatát tartotta. A második helyen vásárlásra jogosult a felajánlást követő 10 munkanapon belül köteles az adásvételi szerződést megkötni és a vételárat, a felajánlásban megjelölt határidőn belül az Önkormányzat számlájára befizetni vagy átutalni. Amennyiben a szerződés megkötésére, vagy a vételár befizetésére a megadott határidőn belül nem kerül sor, a befizetett bánatpénzt elveszíti, és az Önkormányzat ajánlati kötöttsége megszűnik.

(13) Eredménytelen a licitálás, ha nem érkezik licit, vagy ha az adásvételi szerződés a licitálás eredményeként vásárlásra jogosultakkal nem jön létre.

(14) A licitálásról közjegyzői okirat készül.

VI. fejezet

Megőrzési és titoktartási kötelezettség

19. § (1) Az ajánlatkérő a pályázati eljárás során készített jegyzőkönyvet, dokumentumokat köteles 5 évig megőrizni, továbbá ilyen jellegű ellenőrzés esetén az ellenőrzést végző szerv, személyek rendelkezésére bocsátani.

(2) Az ajánlattevő az értékesítésre vonatkozó szerződéskötés idejéig köteles titokban tartani ajánlata tartalmát, és az ajánlatkérő által a részletes dokumentációban vagy bármely módon rendelkezésére bocsátott minden tényt, információt, adatot köteles bizalmasan kezelni, arról tájékoztatást harmadik személynek nem adhat. Ez a tilalom nem terjed ki a finanszírozó bankkal, és konzorciális ajánlat esetén a résztvevőkkel való kapcsolattartásra.

(3) Ha az ajánlattevő vagy az érdekkörében álló más személy a pályázat titkosságát megsértette, az ajánlatkérő az ajánlatát érvénytelennek nyilvánítja.

(4) Az ajánlatkérő az ajánlatok tartalmát a pályázat lezárásáig titkosan kezeli, tartalmukról felvilágosítást sem kívülállóknak, sem a pályázaton résztvevőknek nem adhat.

(5) Az ajánlatkérő az ajánlatokat kizárólag elbírálásra használhatja fel, más célú felhasználás esetén az ajánlattevővel külön meg kell arról állapodnia.

Értelmező rendelkezések

20. § E szabályzat alkalmazásában:

a) az ajánlatkérő: az önkormányzati vagyon feletti tulajdonosi jogokat gyakorló Képviselő-testület, annak nevében eljáró bizottság, a polgármester, továbbá a tulajdonosi megbízással rendelkező vagyonkezelő szervezet;

b) zártkörű (meghívásos) pályázat: a vagyon (vagyonrész) hasznosítására vonatkozó ajánlattételre oly módon történő felhívás, hogy a pályázatra kizárólag a kiíró által meghívottak nyújthatnak be pályázatot;

c) *  összeférhetetlenséget kell megállapítani, ha a pályázat elbírálásában az a természetes személy, szervezet vagy képviselőjük vesz részt, aki maga is pályázó vagy annak

ca) közeli hozzátartozója,

cb) munkaviszony alapján felettese vagy alkalmazottja,

cc) más szerződéses jogviszony keretében foglalkoztatója vagy foglalkoztatottja,

cd) ha bármely oknál fogva nem várható el az ügy elfogulatlan megítélése;

d) közzététel napja: az a nap, amikor a pályázati felhívás egy országos napilapban megjelenik.


  Vissza az oldal tetejére