A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. tv., a lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. tv., (a továbbiakban: Ltv.) valamint az önkormányzati tulajdonban álló lakások szociális helyzet alapján történő bérbeadásának lakbér-megállapítási elveiről, a lakásfenntartási támogatás elveiről, valamint a lakásépítés támogatásának rendszeréről szóló 17/2006. (IV. 14.) Főv. Kgy. számú rendelet alapján Budapest Főváros XIII. Kerületi Önkormányzat Képviselő-testülete az önkormányzati tulajdonú lakások béréről a következő rendeletet alkotja:
1. § A rendelet hatálya Budapest Főváros XIII. Kerületi Önkormányzat tulajdonában álló lakásokra terjed ki.
2. § (1) A havi bér mértékének az Ltv. 34-35. §-aiban foglaltakkal összhangban fedezetet kell nyújtania a bérlakásként hasznosított lakások üzemeltetésével, fenntartásával, karbantartásával kapcsolatos ráfordításokra.
(2) A lakbér mértékét a lakás alapvető jellemzői, így különösen a lakás komfortfokozata, alapterülete, műszaki állapota, minősége, a lakóépület állapota és a településen, illetőleg a lakóépületen belüli fekvése, továbbá a szerződés keretében a bérbeadó által nyújtott szolgáltatás határozza meg.
(3) A lakbérbevételnek nem kell fedeznie az önkormányzati tulajdonú lakás üresen tartásából, elmaradt felújításokból, illetve a lakás bérbeadás előtti, rendeltetésszerű használatba hozatalából eredő ráfordításokat.
(4) Az (1) és (3) bekezdés szerinti ráfordításokat, illetve bevételeket kerületi szinten kell számítani.
(5) * Az önkormányzati lakások lakbérét az (1) bekezdésben megállapított elvek szerint kell megállapítani.
(6) A lakbérkategóriák megállapításánál a következő növelő és csökkentő tényezőket kell figyelembe venni:
a) az épület építésének, vagy teljes felújításának időpontját,
b) az épület közvetlen környezetének szolgáltató, kereskedelmi, valamint egyéb ellátást biztosító létesítményekkel való ellátottságát,
c) az épület közművel való ellátottságát, és
d) * az épület általános állapotát, különös tekintettel a környezeti ártalmakra.
(7) A 3. §-ban megállapított bérleti díjat
a) az épületen belüli fekvés alapján földszinti lakásoknál 3%-kal,
b) a zárófödém alatti lakásoknál 3%-kal,
c) az udvari, illetve sötét lakásoknál 2%-kal
csökkenteni kell.
(8) Bérbeadó Önkormányzat a bérleti jogviszony keretében a bérleti díj fejében gondoskodik különösen:
a) az épület karbantartásáról,
b) az épület központi berendezéseinek (épületgépészeti berendezéseinek) üzemképes állapotáról,
c) a közös használatra szolgáló helyiségek állagában, e helyiségek berendezéseiben keletkezett hibák megszüntetéséről,
d) a közös használatra szolgáló helyiségek takarításáról.
(9) A lakásbérleti jogviszony önmagában nem kötelezi a bérbeadót a lakáshoz kapcsolódó külön szolgáltatások biztosítására, ezekre a bérlőnek a bérbeadóval a bérleti szerződésben kell megállapodnia, illetve a szolgáltatóval külön megállapodást kell kötnie.
(10) Különszolgáltatások körébe tartozik különösen:
a) a vízellátás és csatornahasználat biztosítása,
b) a felvonó használatának biztosítása,
c) a kapunyitás,
d) központi fűtés és melegvízellátás,
e) szemét elszállítás,
f) rádió és televízió adók vételének biztosítása,
g) kaputelefon használatának biztosítása,
h) épületen belül a gépkocsi parkolás lehetőségének biztosítása.
3. § (1) * A nettó bérleti díjat – mindhárom lakbérfajtában – e rendelet 1. számú melléklete tartalmazza.
(2) * Az 1. számú mellékletben meghatározott lakbért az I–X. kategóriába tartozó épületeknél a 2. § (6) bekezdésében meghatározott tényezők módosítják. Az egyes kategóriákat e rendelet 2. számú melléklete, az épületek besorolását e rendelet 4. számú melléklete tartalmazza.
(3) Az Önkormányzat által végrehajtott épület-, vagy tömbrehabilitáció során felújított épületekben bérbe adott, vagy új építésű épületekben lévő új lakások bérleti díját a XI. kategória szerint kell meghatározni. Ezen lakbér nagysága az első évben nem lehet kevesebb, mint az adott lakásra eső teljes beruházási költség 2%-a. Az első évben megállapított lakbér nagyságát minden évben úgy kell módosítani, hogy értékállósága biztosított legyen.
(4) * A Fecskeházban bérbe adott lakások és a fecskelakásként hasznosított lakások lakbérének összegét a XII. kategória szerint kell meghatározni.
(5) * A lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény 85/F §-ában meghatározott elővásárlási jog, vagy a nehéz helyzetbe került lakáshitellel rendelkező természetes személy által előterjesztett kérelem alapján lakottan az Önkormányzat tulajdonába kerülő lakások lakbérének összegét a XIII. kategória szerint kell meghatározni.
(6) *
(6a) * A 1131 Budapest, Jász utca 91. és a 1139 Budapest, Kartács utca 14. szám alatti önkormányzati lakóépületek lakásainak lakbér összegét a XIV/1. kategória szerint, a 1131 Budapest, Jász utca 72. szám és a 1135 Budapest, Petneházy utca 90. szám alatti lakóépület lakásainak lakbér összegét a XIV/2. kategória szerint kell megállapítani.
(7) * A Szobabérlők Házában lévő lakóegységek lakbérének összegét a XV. kategória szerint kell megállapítani.
(8) * A házfelügyeletet ellátók részére biztosított szolgálati lakások lakbérének összegét a IV. kategória szociális lakbérén kell megállapítani.
(9) * A Klapka Központban lévő lakások lakbérének összegét a XVI. kategória szerint kell megállapítani.
(10) * A műteremlakások bérlőjének lakbérét a bérlőkijelölővel kötött mindenkori megállapodással összhangban kell megállapítani, annak hiányában az általános szabályok szerint terheli a bérlőt a lakbér és a különszolgáltatások díjának fizetési kötelezettsége.
4. § (1) A 3. §-ban meghatározott alaplakbérek mértéket a Képviselő-testület rendeletben határozza meg.
(2)–(3) *
5. § (1) A lakás jogcímnélküli használata esetén - használati díjként - az e rendelet alapján megállapítható havi bérnek megfelelő összeget, valamint a lakásra megállapított különszolgáltatások összességét kell alapul venni.
(2) Ha a jogcímnélküli használó és a bérbeadó nem állapodtak meg abban, hogy a jogcímnélküli használó önként, legfeljebb három hónapon belül - peres eljárás nélkül - a lakást kiüríti és a bérbeadó birtokába adja, a jogcímnélküli használat kezdetétől számított két hónap elteltével a használati díjat a bérbeadó ötszörösére emelheti.
6. § (1) A különszolgáltatások díjának mértékét a felhasználás és a szolgáltatásért mindenkor fizetendő árak figyelembevételével kell megállapítani.
(2) Társasházban lévő lakás esetében a különszolgáltatások díjának mértékét a társasházközösség által alkalmazott számítási módszer alapján, a társasház által közölt adatok figyelembevételével kell megállapítani.
(3) A nem társasházban lévő lakások esetében a különszolgáltatások díjának mértékét az előző évben ténylegesen felmerült felhasználás adatai, valamint a tárgyidőszakra érvényes árak alapján kell megállapítani. A számítás során az épületben lakásonként el nem különíthetően mért (számított) adatokból a nem lakás céljára szolgáló helyiségekre eső hányadot figyelmen kívül kell hagyni.
(4) A nem társasházban levő lakások esetében az egyes lakásokra eső víz- és csatornadíjat - ha a bérlő ezen szolgáltatások díjait nem közvetlenül a közüzemi szolgáltatók részére fizeti meg - a rendelet 3. számú mellékletében meghatározott számítási módszer szerint kell megállapítani.
(5) A közüzemi szolgáltatók által a bérlő részére közvetlenül számlázott közüzemi szolgáltatások díját a bérlő a szolgáltatók részére köteles megfizetni.
(6) * A Klapka Központban és a 1131 Budapest, Jász utca 72. szám alatti lakóházban bérbeadott lakás bérlője a jelen rendelet szerinti lakbért és 400 Ft/m2/hó + Áfa üzemeltetési költséget köteles megfizetni a Bérbeadó részére, a lakbérrel egyidejűleg, a lakbérre előírt fizetési feltételek szerint.
7. § (1) A lakbér mértékét és változását a bérbeadó a hatályba lépést (változást) megelőzően, írásban köteles közölni a bérlővel.
(2) A bérbeadó a különszolgáltatások díját - társasház esetében - a társasházi közös költségek változásával együtt, azzal megegyező időpontban változtatja.
(3) A bérbeadó a különszolgáltatások díjának változásáról és annak időpontjáról a soron következő számlával egyidejűleg értesíti a bérlőt, egyben ezzel együtt kiszámlázásra kerül a változás időpontjától az értesítés megküldéséig esedékessé vált összeg, illetve esetleges csökkenés esetén a különbözet jóváírásra kerül.
8. § (1) Az e rendelet szerinti lakbér és különszolgáltatások díjának fizetési kötelezettsége (a továbbiakban: fizetési kötelezettség) a lakásbérleti jogviszony létrejöttének napjától, illetve a jogcímnélküli lakáshasználat kezdő napjától esedékes, és a lakásbérleti jogviszony megszűnésének napjáig, illetve a lakás tényleges visszaadásának napjáig áll fenn.
(2) * Az e rendelet szerinti fizetési kötelezettségnek a bérlő havonta, egy összegben, legkésőbb a számlán megjelölt fizetési határidőig köteles eleget tenni.
(3) Az e rendelet szerinti fizetési kötelezettség a bérlőt terheli.
(4) A bérlőtársakat a fizetési kötelezettség egyetemlegesen terheli.
(5) A társbérlőket a fizetési kötelezettség az általuk kizárólagosan használt lakóterület arányában terheli.
(6) A lakást jogcím nélkül használó által fizetendő használati díj mértékének megállapítására is a lakbérre vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.
(7) A bérlő a lakbért és a különszolgáltatások díját együttesen köteles megfizetni.
(8) A különszolgáltatásokért járó díj nemfizetésének, vagy késedelmes megfizetésének jogkövetkezményei megegyeznek a lakbér nemfizetésének, vagy késedelmes megfizetésének jogkövetkezményeivel.
9. § (1) Az Önkormányzat a lakásfenntartási támogatás elveiről, valamint a lakásépítés támogatásának rendszeréről külön rendeletet alkot.
(2) Jelen rendelet 2007. január 1. napján lép hatályba.
(3) E rendelet rendelkezéseit a 2007. január 1-jét megelőzően megkötött bérleti szerződésekre is alkalmazni kell.
(4) A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a 23/1996. (IX.27.) Budapest Főváros XIII. kerületi önkormányzati rendelet, az 50/1995. (XI.27.) Budapest Főváros XIII. kerület önkormányzati rendelet., valamint az azt módosító 28/1996. (X.21.), 28/1997. (X.13.), 35/1997. (XI.17.), 28/1998. (XII.1.), 35/1999. (XI.22.), 22/2000. (IX.18.), 44/2001. (X.20.), 24/2002. (XII.1.), 14/2003. (III.17.), 51/2003. (XI.20.), 37/2004. (XI.22.) 26/2006. (VII.5.) Budapest Főváros XIII. kerület önkormányzati rendeletek.
| Dr. Sinka József s. k. | Dr. Tóth József s. k. | |
| jegyző | polgármester |
| Komfortfokozat | Szociális (Ft/m2/hó) | Költség (Ft/m2/hó) | Piaci (Ft/m2/hó) | |
| összkomfortos | 335 | 391 | 928 | |
| komfortos | 335 | 391 | 928 | |
| félkomfortos | 217 | 252 | 702 | |
| komfort nélküli | 146 | 172 | 503 | |
| szükséglakás | 90 | 106 | 230 | |
A 2. mellékletben szereplő valamennyi nettó lakbér – a XV. lakbérkategóriát kivéve – Ft/m2/hó összegben értendő.
| I. | II. | III. | IV. | V. | ||||||||||||
| szociális | költség | piaci | szociális | költség | piaci | szociális | költség | piaci | szociális | költség | piaci | szociális | költség | piaci | ||
| összkomfortos | 198 | 234 | 774 | 253 | 298 | 859 | 290 | 340 | 895 | 335 | 391 | 928 | 360 | 421 | 964 | |
| komfortos | 198 | 234 | 774 | 253 | 298 | 859 | 290 | 340 | 895 | 335 | 391 | 928 | 360 | 421 | 964 | |
| félkomfortos | 128 | 150 | 583 | 161 | 190 | 652 | 187 | 218 | 676 | 217 | 252 | 702 | 232 | 269 | 727 | |
| komfort nélküli | 88 | 101 | 418 | 110 | 130 | 464 | 127 | 146 | 482 | 146 | 172 | 503 | 157 | 184 | 522 | |
| szükséglakás | 56 | 64 | 192 | 70 | 84 | 211 | 82 | 95 | 221 | 90 | 106 | 230 | 98 | 114 | 236 | |
| VI. | VII. | VIII. | IX. | X. | ||||||||||||
| szociális | költség | piaci | szociális | költség | piaci | szociális | költség | piaci | szociális | költség | piaci | szociális | költség | piaci | ||
| összkomfortos | 384 | 449 | 1000 | 408 | 474 | 1038 | 428 | 504 | 1084 | 445 | 522 | 1115 | 472 | 551 | 1158 | |
| komfortos | 384 | 449 | 1000 | 408 | 474 | 1038 | 428 | 504 | 1084 | 445 | 522 | 1115 | 472 | 551 | 1158 | |
| félkomfortos | 246 | 288 | 756 | 259 | 305 | 786 | 277 | 325 | 814 | 288 | 337 | 846 | 300 | 352 | 872 | |
| komfort nélküli | 168 | 196 | 539 | 176 | 205 | 560 | 187 | 218 | 582 | 196 | 230 | 602 | 204 | 240 | 624 | |
| szükséglakás | 104 | 122 | 246 | 110 | 130 | 257 | 119 | 137 | 265 | 122 | 142 | 276 | 130 | 155 | 287 | |
| XI/1. | XI/2. | XII. | XIII. | XIV/1. Általános passzív lakások | XIV/2. Jász u. 72. Passzív jellegű lakások | |||||||||||
| költség | piaci | költség | piaci | költség | piaci | piaci | piaci | |||||||||
| összkomfortos | 722 | 1158 | 534 | 1084 | 560 | minden komfortfok. | 1146 | minden komfortfok. | 1040 | minden komfortfok. | 1440 | |||||
| komfortos | 534 | 1084 | 560 | |||||||||||||
| XV. Szobabérlők Háza | XVI. Klapka Központ | |||||||||||||||
| költség | piaci | |||||||||||||||
| összkomfortos | 24.568 Ft/hó/férőhely | 45 nm alatt | 1440 | |||||||||||||
| komfortos | 45 nm felett | 960 | ||||||||||||||
1.) Mérőhelyenként meg kell állapítani az előző évi tényleges vízfogyasztás mértékét. Működésképtelen vízóra esetén a közüzemi szolgáltató által közölt arányosított vízfogyasztás mértéke képezi a számítás alapját. Ezen rendelkezéseket megfelelően alkalmazni kell a melegvíz előállításához felhasznált - más módon meg nem térített - ivóvíz mennyiségének megállapításánál is.
2.) Az 1.) pont szerinti fogyasztásból le kell vonni:
a) a nem lakás céljára szolgáló helyiségekre eső vízfogyasztást;
b) azon lakások fogyasztását, amelyek esetében a bérlő a víz- és csatornadíjat közvetlenül a közüzemi szolgáltatók részére fizeti meg;
c) a közösségi vízfelhasználást;
d) a csőtörés során keletkezett vízveszteséget.
3.) Az 1.) és 2.) pont alapján meghatározott vízmennyiséget el kell osztani a mérőhelyhez kapcsolódó lakások szobaszámától és komfortfokozatától függő - az 5.) pontban meghatározott - szorzófaktorok összességével.
4.) A mérőhelyhez kapcsolódó egyes lakásokra eső havi víz- és csatornadíj mértékét úgy kell meghatározni, hogy a 3.) pont alapján kiszámított hányadost meg kell szorozni az adott lakásra vonatkozó szorzófaktorral és a tárgyidőszakra érvényes víz- és csatornadíjjal, majd az így kapott mennyiséget el kell osztani tizenkettővel.
5.) A 3.) és a 4.) pont alkalmazása során használt szorzófaktorok:
| Lakószobák száma | |||||||||
| Komfortfokozat | 1 szoba | 1+1/2 szoba | 2 szoba | 2+1/2 szoba | 3 szoba | 3+1/2 szoba | 4 és több szoba | ||
| összkomfortos | 2,20 | 2,67 | 3,14 | 3,61 | 4.09 | 4,56 | 5,03 | ||
| komfortos | 2,00 | 2,43 | 2,86 | 3,29 | 3,71 | 4,14 | 4,57 | ||
| félkomfortos | 1,40 | 1,70 | 2,00 | 2,30 | 2,60 | 2,90 | 3,20 | ||
| komfortnélküli és szükséglakás | 1,00 | 1,21 | 1,43 | 1,64 | 1,86 | 2,07 | 2,29 | ||
6.) Ha az egyes lakásokra eső víz- és csatornadíj mértéke másképpen nem határozható meg, akkor a fizetendő havi díj mértéke az adott lakáshoz tartozó - alább meghatározott - évi normatíva és a tárgyidőszakra érvényes víz- és csatornadíj szorzatának egytizenketted része.
A normatíva mértéke m3/ év:
| Lakószobák száma | |||||||||
| Komfortfokozat | 1 szoba | 1+1/2 szoba | 2 szoba | 2+1/2 szoba | 3 szoba | 3+1/2 szoba | 4 és több szoba | ||
| összkomfortos | 154 | 187 | 220 | 253 | 286 | 319 | 352 | ||
| komfortos | 140 | 170 | 200 | 230 | 260 | 290 | 320 | ||
| félkomfortos | 98 | 119 | 140 | 161 | 182 | 203 | 224 | ||
| komfortnélküli és szükséglakás | 70 | 85 | 100 | 115 | 130 | 145 | 160 | ||
7.) A közcsatornába be nem kötött ingatlanon keletkezett házi szennyvíz (települési folyékony hulladék) elszállításával kapcsolatos díjmegtérítésre a csatornadíj megtérítésére vonatkozó rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni.
