Budapest Főváros XIII. Kerületi Önkormányzat Képviselő-testületének 1/2011. (I. 14.) önkormányzati rendelete

a Budapest Főváros XIII. Kerületi Önkormányzat Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról

Budapest Főváros XIII. Kerületi Önkormányzat Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d) pontja alapján, Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 53. § (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el: * 

I. fejezet

Értelmező rendelkezések és szervezeti adatok

1. Értelmező rendelkezések

1. § E rendelet alkalmazásában:

a) *  helyben szokásos mód: a Budapest Főváros XIII. Kerületi Polgármesteri Hivatal (a továbbiakban: Hivatal) hirdetőtábláján 15 napra történő kifüggesztés és a Budapest Főváros XIII. Kerületi Önkormányzat (továbbiakban: Önkormányzat) honlapján történő megjelenítés;

b) *  az ülés nyilvánossága: azon bárki részt vehet;

c) melléklet: a Szervezeti és Működési Szabályzat része, kötelező rendelkezéseket tartalmaz;

d) függelék: nem része a Szervezeti és Működési Szabályzatnak, tájékoztató jellegű adatokat, információkat tartalmaz;

e) napirend: az ülésen megtárgyalandó előterjesztések összessége;

f) napirendi pont: az ülésen megtárgyalandó előterjesztés;

g) *  Önkormányzati Törvény: a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (Mötv.).

2. Szervezeti adatok

2. § (1) Az Önkormányzat hivatalos megnevezése: Budapest Főváros XIII. Kerületi Önkormányzat, amelynek működési területe Budapest XIII. kerületének közigazgatási területe. Az Önkormányzat székhelye: 1139 Budapest, Béke tér 1.

(2) Az Önkormányzat levelezési címe: 1555 Budapest Pf. 10.

(3) *  Az Önkormányzat e-mail címe: onkormbp13.hu, honlapja: www.budapest13.hu.

(4) Az Önkormányzat képviselő-testületének hivatalos megnevezése: Budapest Főváros XIII. Kerületi Önkormányzat Képviselő-testülete (továbbiakban: Testület).

(5) *  Az Önkormányzat hivatalának hivatalos megnevezése: Budapest Főváros XIII. Kerületi Polgármesteri Hivatal. A Hivatal székhelye és levelezési címe azonos az Önkormányzat székhelyével és levelezési címével. A Hivatal e-mail címe: ugyfelszolgalat@bp13.hu.

3. § (1) Az Önkormányzat rendeletét a megalkotást követő 15 napon belül a Hivatal hirdetőtábláján 15 napra történő kifüggesztéssel kell kihirdetni.

(2) A rendelet szövege megtekinthető:

a) *  a Hivatal Jegyzői és Jogi Osztályán,

b) *  az Önkormányzat honlapján,

c) * 

3. A Testület és szervei

4. § *  (1) A Testület tagjai a megválasztott önkormányzati képviselők (továbbiakban: képviselő) és a polgármester. A Testület tagjainak száma: 22 fő.

(2) A Testület tagjainak névjegyzékét az 1. függelék tartalmazza.

5. § *  (1) A Testület szerveire az Önkormányzati Törvény előírásai az irányadóak.

(2) *  A Hivatal költségvetési szerv.

II. fejezet

A Testület működése

4. A Testület működésének általános szabályai

6. § *  (1) A Testület működésére az Önkormányzati Törvény előírásai az irányadóak.

(2) Az átruházott hatáskörök gyakorlásáról az azt gyakorló személy vagy szerv szükség szerint, de legalább évente egyszer köteles a Testületnek beszámolni.

5. A Testület megalakulása

7. § *  (1) Az újonnan megválasztott Képviselő-testületet a megválasztott polgármester a választás eredményének jogerőssé válását követő 15 napon belüli időpontra hívja össze.

(2) A megválasztott polgármester a megválasztott képviselőket az alakuló ülés tervezett időpontjáról és napirendi pontjairól az ülést megelőzően legalább 5 nappal korábban köteles tájékoztatni. Abban az esetben, ha a megválasztott polgármester az alakuló ülést a tervezett időpontra hívja össze, akkor a meghívó elektronikus úton történő kiküldése az ülés napjára is eshet azzal, hogy a meghívó kiküldése és az ülés időpontja között legalább 6 órának el kell telnie.

(3) Az alakuló ülés meghívóját és a javasolt napirendi pontokat a polgármester állítja össze. Az alakuló ülésre nem szükséges írásbeli előterjesztést készíteni. Az alakuló ülésre előterjesztett napirendi pontok esetében a rendelettervezetek kivételével az előterjesztések formai követelményeire vonatkozó előírások alkalmazása mellőzhető.

(4) A Képviselő-testület alakuló ülését a polgármester nyitja meg. Ezt követően a Helyi Választási Bizottság elnöke tájékoztatást ad a választások lefolyásáról és hivatalos eredményéről. A tájékoztatást követően a polgármester és a képviselők a Képviselő-testület előtt esküt tesznek, melyről okmányt írnak alá. Az alakuló ülésen más napirendi pont tárgyalására ezt követően kerülhet sor.

(5) Az alpolgármester személyére a polgármester tesz javaslatot, melyhez módosító indítvány nem nyújtható be.

6. Az alpolgármesterek választása

8. § *  (1) Az alpolgármesterek választására az Önkormányzati Törvény előírásai az irányadóak.

(2) *  A Testület legfeljebb három főállású alpolgármestert választ.

7. A Testület ülései

9. § A Testület szükség szerint, de évente legalább 10 soros ülést tart.

10. § (1) A testületi ülés összehívására az Önkormányzati Törvény előírásai az irányadóak. A testületi ülést az előterjesztések elektronikus úton történő megküldésével kell összehívni. Ahol a Szervezeti és Működési Szabályzat írásbeli kézbesítést ír elő, ott azon az elektronikus úton továbbított e-mailt is érteni kell.

(2) *  A testületi ülést a polgármester távolléte vagy akadályoztatása esetén az általa megbízott alpolgármester, a polgármesteri és alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége vagy tartós akadályoztatásuk esetén a legidősebb képviselő hívja össze.

11. § *  (1) A soros testületi ülés meghívóját a napirendi pontok anyagaival együtt úgy kell elektronikus úton kézbesíteni, hogy azt a meghívottak legkésőbb 6 nappal az ülés előtt megkapják. A napirendi pontok anyagainak megküldési határidejétől indokolt esetben az előterjesztő - a polgármester egyetértésével - eltérhet.

(2) A meghívó tartalmazza az ülés helyét és napját, kezdési időpontjának, a napirendi pontok tárgyának és előterjesztőjének megjelölését.

(3) *  A testületi ülés meghívójában nem szereplő napirendi javaslat napirendre való felvételére a jegyző vagy a képviselő az ülést megelőző harmadik nap 16.00 óráig írásban, az előterjesztéssel kapcsolatban e rendeletben meghatározott követelményeknek megfelelő, a sürgős tárgyalás indokolását is tartalmazó sürgősségi indítványt terjeszthet elő. A sürgősségi indítványt a polgármesternél kell benyújtani a tárgyalni javasolt előterjesztéssel együtt. A napirendre történő felvételről a Testület egyszerű többséggel dönt.

12. § (1) A Testület ülésére meg kell hívni:

a) a képviselőket,

b) *  a jegyzőt, aljegyzőt,

c) a kerületi egyéni választókerületi országgyűlési képviselőket,

d) *  a helyi nemzetiségi önkormányzatok elnökeit, vagy a képviseletre meghatalmazott nemzetiségi önkormányzati képviselőt,

e) a bizottságok nem képviselő tagjait,

f) a Hivatal belső szervezeti egységeinek vezetőit,

g) az Önkormányzat könyvvizsgálóját,

h) *  az Önkormányzat által alapított gazdasági társaságok és intézmények vezetőit, a gazdasági társaságokat érintő napirendi pontokhoz a gazdasági társaságok felügyelőbizottságainak tagjait, könyvvizsgálóit,

i) azt, akinek jelenlétét a polgármester indokoltnak tartja.

(2) *  A Testület és bizottságai ülésére meghívandó szervezeteket az 5. melléklet tartalmazza.

(3) A meghívottak közül tanácskozási jog illeti meg:

a) a jegyzőt,

b) a kerületi egyéni választókerületi országgyűlési képviselőket,

c) *  a helyi nemzetiségi önkormányzatok elnökeit; vagy a képviseletre meghatalmazott nemzetiségi önkormányzati képviselőt,

d) *  a Civil Kerekasztal elnökét.

(4) Tanácskozási jog illeti meg az ülés meghatározott napirendi pontjaihoz kapcsolódóan:

a) a Hivatal belső szervezeti egységeinek vezetőit,

b) az Önkormányzat könyvvizsgálóját,

c) az Önkormányzat által alapított gazdasági társaságok és intézmények vezetőit,

d) akinek a tanácskozási jogot a Testület esetenként megadja.

(5) *  A meghívottak részére a meghívóval együtt - a zárt ülés anyaga kivételével - valamennyi előterjesztést kézbesíteni kell.

(6) *  A Hivatal a testületi ülés időpontjáról és napirendjéről a kerület lakosságát a helyben szokásos módon értesíti.

13. § (1) A soron kívüli ülésre az Önkormányzati Törvény előírásai az irányadóak.

(2) A soron kívüli ülés meghívóját olyan időpontban kell kézbesíteni, hogy a meghívottak azt legkésőbb az ülés előtt 2 nappal megkapják.

(3) *  Soron kívüli ülést a helyi népszavazás kezdeményezéséről szóló törvény és a rendeletben meghatározott feltételek fennállása esetén is össze lehet hívni.

(4) *  A soron kívüli ülés összehívására és vezetésére - az (1)-(3) bekezdésben foglalt eltérésekkel - a soros ülés szabályai vonatkoznak.

8. Az ülések nyilvánossága

14. § *  (1) A Testület üléseinek nyilvánosságára az Önkormányzati Törvény előírásai az irányadóak.

(2) A Testület esetenként - egyszerű többséggel - dönt legfeljebb 3 perc időtartamú hozzászólási jog megadásáról az ülésen hallgatóként megjelenteknek.

(3) *  Ha az Önkormányzati Törvény szerint nem kötelező a zárt ülés tartása, zárt ülés tartását bármely önkormányzati képviselő és a jegyző indítványozhatja.

9. A Testület munkaterve

15. § (1) A Testület éves munkatervet készít.

(2) A munkaterv előterjesztéséről a polgármester gondoskodik.

(3) A munkaterv összeállításához a polgármester javaslatot kér:

a) a képviselőktől,

b) a Testület bizottságaitól,

c) az alpolgármesterektől,

d) a jegyzőtől,

e) a tanácsnoktól,

f) *  a helyi nemzetiségi önkormányzatok elnökeitől,

g) a Hivatal belső egységei vezetőitől,

h) az önkormányzat által alapított gazdasági társaságok vezetőitől és az önkormányzati intézmények vezetőitől.

(4) A munkaterv tartalmazza:

a) Testület által meghatározott napirendi pontokat és azok ütemezését,

b) a jogszabály által kötelezően előírt napirendi pontokat és azok ütemezését,

c) a napirendi pontok előterjesztőit,

d) az egyes napirendi pontok bizottsági megtárgyalására vonatkozó javaslatokat.

(5) A munkatervi javaslat előterjesztésével egyidejűleg a Testületet tájékoztatni kell a munkatervbe fel nem vett javaslatokról.

(6) A munkatervet meg kell küldeni:

a) a képviselőknek,

b) a nem képviselő bizottsági tagoknak,

c) a munkatervben szereplő előterjesztőknek,

d) *  a helyi nemzetiségi önkormányzatok elnökeinek,

e) a jegyzőnek.

10. A soros ülés napirendje

16. § (1) A testületi ülés napirendjére, azok tárgyalásának sorrendjére a polgármester a meghívóban tesz javaslatot.

(2) A napirendről a Testület vita nélkül egyszerű többséggel dönt.

(3) A napirendi pontok sorrendjét az alábbiak szerint célszerű meghatározni:

a) rendelet-tervezetek,

b) határozati javaslatokat tartalmazó előterjesztések,

c) tájékoztatók,

d) interpellációk,

e) közérdekű kérdések, bejelentések és javaslatok,

f) zárt ülés.

(4) A (3) bekezdés c) pontja szerinti tájékoztatók keretében a polgármester írásban beszámol:

a) a két ülés közötti időszakban a testület hatáskörében önkormányzati ügyben hozott - törvényi felhatalmazáson alapuló - döntéséről,

b) a lejárt határidejű testületi határozatok végrehajtásáról,

c) az előző ülés óta tett fontosabb intézkedésekről, jelentősebb eseményekről,

d) *  az önkormányzati pénzeszközök átmenetileg szabadrendelkezésű részének pénzpiaci jellegű lekötéséről.

(5) *  A soros ülés napirendjére kell tűzni a helyi népszavazás kezdeményezését, ha az megfelel a helyi népszavazás kezdeményezéséről szóló törvény és a rendeletben foglalt feltételeknek.

11. Az előterjesztések rendje

17. § (1) A testületi előterjesztést a polgármesternél - legkésőbb az ülést megelőző 10 nappal - írásban lehet benyújtani.

(2) A Testület elé előterjesztést tehetnek:

a) a képviselők,

b) a polgármester és az alpolgármesterek,

c) a Testület bizottságai,

d) a tanácsnok,

e) a jegyző,

f) az önkormányzati intézményvezetők,

g) az Önkormányzat által alapított gazdasági társaságok vezetői,

h) a könyvvizsgáló,

i) *  a területileg illetékes rendészeti, valamint katasztrófavédelmi, tűzmegelőzési, tűzoltási és mentési feladatokat ellátó szervek vezetői, továbbá a XIII. kerületi illetékességgel közterület-felügyeleti feladatokat ellátó szerv, szervezeti egység vezetője,

j) az Önkormányzat által valamely szervezetbe beszámolási kötelezettséggel delegált személyek.

(3) Az előterjesztés értékelő részből és határozati javaslatból - rendelet esetében döntési javaslatból - áll, melyeknek egymással szoros összhangban kell állniuk. Az előterjesztésnek egyértelműen megfogalmazott és a végrehajtás szempontjából ellenőrizhető feladatokat, határidőket kell megfogalmaznia, az előterjesztőnek alá kell írnia és meg kell jelölnie az előterjesztés tárgyát. Az előterjesztés értékelő része tartalmazza:

a) mindazokat a tényeket, körülményeket, adatokat, információkat, melyek megalapozott döntés hozatalához szükségesek;

b) amennyiben az adott témakörben több megoldás lehetséges, azok ismertetését;

c) szükség szerint a tárgyra vonatkozó korábbi határozatokra és a végrehajtás tapasztalataira történő utalást.

(4) A határozati és döntési javaslatnál fel kell tüntetni, hogy elfogadása egyszerű vagy minősített többséget igényel. Amennyiben szükséges, javaslatot kell tenni a korábban hasonló tárgyban hozott határozatok hatályon kívül helyezésére. Abban az esetben, ha a határozati javaslat feladatot határoz meg, meg kell jelölni a feladat végrehajtásáért felelős személyt, szervet és a végrehajtás határidejét.

(5) *  Az előterjesztést előzetesen véleményeztetni kell mindazokkal a bizottságokkal, a Hivatal szervezeti egységeivel és egyéb szervekkel, amelyek feladatait vagy hatáskörét az előterjesztés érinti, vagy amelyekkel e kötelezettséget jogszabály írja elő. Az előterjesztés Testület elé kerüléséhez – a bizottság által benyújtott előterjesztés kivételével – azt véleményeznie kell legalább egy, az előterjesztés tárgya szerinti bizottságnak. Az előterjesztést úgy kell megküldeni, hogy a véleményezőnek legalább 6 nap álljon rendelkezésére álláspontjának kialakítására. Az előterjesztésnek a végső koordináció eredményeként kialakult álláspontot kell tükröznie. Az előterjesztésnek tartalmaznia kell a bizottságnak az előterjesztéssel kapcsolatos álláspontjáról szóló döntését és a határozat elfogadásáról szóló szavazati arányt. Abban az esetben, ha az előterjesztés a meghívó részeként a bizottsági ülést megelőzően kerül megküldésre a Képviselő-testület tagjainak, a Képviselő-testület ülésén ismertetni kell a bizottság döntését.

(6) A Testület ülésén önálló napirendi pontként olyan előterjesztés tárgyalható, amely megfelel a (3)-(5) bekezdés szerinti követelményeknek, és amelyet a jegyző aláírásával látott el. Ha a jegyző azt állapítja meg, hogy az előterjesztés törvényességi szempontból vagy a (3)-(5) bekezdés szerinti követelményeknek nem felel meg, köteles erről az előterjesztőt és a polgármestert tájékoztatni. A Testület ülésére írásos anyagot kizárólag a jegyző oszthat ki.

12. A testületi ülés tanácskozási rendje

18. § *  (1) A testületi ülés vezetésére, tanácskozási rendjére az Önkormányzati Törvény előírásai az irányadóak.

(2) *  A polgármester ülésvezetési munkáját a jegyző segíti. A polgármester akadályoztatása esetén az általa megbízott alpolgármester elnököl. A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége vagy tartós akadályoztatásuk esetén az ülést a legidősebb képviselő vezeti (a továbbiakban együtt: elnök).

(3) Határozatképtelenség esetén az elnök az ülést berekeszti és azt 15 napon belüli időpontra - változatlan napirenddel - összehívja.

(4) Az ülést az elnök nyitja meg, megállapítja a jelenlévő képviselők számát, ismerteti a távollévő képviselők nevét és a távollét igazoltságát.

(5) *  Az elnök jogosult egyperces néma felállás elrendelésére a kegyeleti tennivalókról szóló önkormányzati rendelet hatálya alá tartozó, tiszteletet érdemlő elhunyt személy emlékére.

(6) Az elnök az ülés tartama alatt az egyes napirendi pontok határozathozatalánál is vizsgálja a határozatképességet. Ha az ülés tartama alatt az elnök a Testület határozatképtelenségét állapítja meg, továbbiakban a (3) bekezdés szerint jár el, azzal, hogy a folytatólagos ülést a fennmaradó napirendi pont(ok) megtárgyalására hívja össze.

19. § (1) Az előterjesztő a napirend megszavazása előtt kérheti a meghívóban jelzett napirendi pont törlését, halasztását. A törlést, halasztást a Testület vita nélkül tudomásul veszi.

(2) *  Bármelyik képviselő vagy az előterjesztő javasolhatja - maximum 2 perces indokolással - a napirendi pont tárgyalásának megszakítását és határozat nélkül történő lezárását. Erről a Testület vita nélkül dönt.

(3) *  A képviselőcsoport vezetőjének vagy megbízottjának joga van a képviselőcsoport álláspontjának kialakítása érdekében szünetet kérni, ebben az esetben 10 perc időtartamra az elnök a tanácskozást felfüggesztheti.

20. § (1) A testületi ülésen résztvevő képviselők és minden jelenlévő személy köteles a tanácskozás méltóságát tiszteletben tartani.

(2) Az elnök gondoskodik a testületi ülés rendjének fenntartásáról.

(3) A tanácskozás rendjének megtartása érdekében az elnök:

a) a tárgytól eltérő vagy ugyanazon érvet megismétlő felszólalót figyelmezteti, ismétlődő esetben megvonja tőle a szót; akitől a szót megvonták, az ugyanabban a tárgykörben nem szólalhat fel újra;

b) rendreutasítja azt a képviselőt, aki a testületi ülés tekintélyét sértő kifejezést használ;

c) rendzavarás esetén figyelmezteti a rendbontót; ha a rendzavarás a tanácskozás folytatását lehetetlenné teszi, az elnök az ülést határozott időre félbeszakíthatja, vagy elhagyja az elnöki széket, és ezzel az ülés az elnök visszatéréséig félbeszakad.

(4) Az elnöknek a rend fenntartása érdekében tett, indokolt intézkedései ellen felszólalni, azokat visszautasítani, vagy azokkal vitába szállni nem lehet.

(5) A testületi ülésen megjelent meghívottakat, érdeklődőket a tanácskozás rendjének bármilyen módon történő megzavarása esetén az elnök rendreutasíthatja.

(6) Az érdeklődők részéről megismétlődő rendzavarás esetén az elnök az érintetteket a terem elhagyására kötelezheti.

13. Napirend előtti felszólalás

21. § *  (1) A napirend előtti felszólalást a képviselők a téma írásbeli megjelölésével az ülés megkezdése előtt legkésőbb 2 órával az elnöknél jelenthetik be. A felszólalás időtartama maximum 2 perc. A Testület ülésén legfeljebb 6, ezen belül legfeljebb 3 ellenzéki képviselő napirend előtti felszólalására kerülhet sor.

(2) Napirend előtti felszólalásról a Testület nem nyit vitát.

14. Interpelláció

22. § (1) A képviselő önkormányzati ügyben a polgármesterhez, az alpolgármesterhez, a bizottsági elnökhöz magyarázat kérése céljából, a feladatkörükhöz tartozó témában interpellációt intézhet. Az interpelláció tárgyát címszerűen meg kell jelölni. Az interpellációban meg kell jelölni a címzettet és azt, hogy miért a címzett illetékes az adott témában.

(2) Az interpellációt és az ezzel kapcsolatos tényleírást legkésőbb az ülés előtt 5 nappal a polgármesternél kell benyújtani írásban, amelyre a következő ülésen írásban érdemi választ kell adni. Az írásban adott válasz elfogadásáról a Testület a válasz megadását követő ülésen dönt. Az írásos választ az interpellálón kívül meg kell küldeni a képviselőknek is, az interpelláció tárgyának kivizsgálásába bevonható az interpelláló képviselő is.

(3) Az interpelláló maximum 1 percben nyilatkozhat az írásbeli válasz elfogadásáról.

(4) A Testület vita nélkül dönt a válasz elfogadásáról.

(5) Ha a Testület a választ nem fogadja el, az elnök kiadja vizsgálatra a Testület által kijelölt bizottságnak vagy a polgármesternek, aki az interpellációt 30 napon belül megvizsgálja és a Testület soron következő ülésén jelentést tesz. A jelentés elfogadásáról a Testület vita nélkül határoz.

15. Képviselői kérdés

23. § *  (1) A képviselői felvilágosítás kérésre az Önkormányzati Törvény előírásai az irányadóak, amelyre a napirend tárgyalását követően kerül sor.

(2) A válaszról a Testület nem határoz.

16. Vitavezetés, felszólalások, hozzászólások szabályai

24. § *  (1) A napirend elfogadása előtt az elnök javasolhatja egyes napirendi pontok, vagy egy napirendi ponton belüli alpontok együttes tárgyalását. A napirend elfogadásáról a Testület vita nélkül dönt.

(2) *  Az elnök minden napirendi pont felett vitát nyit. Az elnök a felszólalásra a jelentkezések sorrendjében adja meg a szót.

(3) A napirendi pontok tárgyalásának rendje:

a) az előterjesztő szóbeli kiegészítése legfeljebb 5 perc időtartamban,

b) a bizottságok véleményének ismertetése maximum 3 percben,

c) kérdések az előterjesztőhöz, a témához kapcsolódóan 1-1 percben,

d) kérdésekre adott válasz, melynél az előterjesztő igénybe veheti a tanácskozási joggal nem rendelkező szakértők segítségét,

e) *  hozzászólások, melyek időtartama személyenként - ideértve a napirendi pontok együttes tárgyalását is - maximum 3 perc, kérhető a hozzászólás meghosszabbítása 2 perccel, melyről a Testület vita nélkül dönt,

f) előterjesztői, időkorlát nélküli zárszó.

(4) A napirendi pont tartalmától eltérő felszólalás esetén az elnök megvonhatja a szót.

25. § (1) Ha az elnök kíván felszólalni, akkor ezt az előtte hozzászólásra jelentkezettek után teheti meg időkorlátozás nélkül.

(2) *  A Testület felszólalási jogot adhat a nem tanácskozási joggal jelenlévőnek is. E kérdésben a Testület vita nélkül dönt.

(3) Személyes megtámadtatása esetén - maximum 2 percben - szólalhat fel az a képviselő, aki a vitában az ellene szóló, általa sérelmesnek vélt megjegyzést kívánja elhárítani. A személyes megjegyzést követően viszontválasznak vagy további vitának helye nincs.

(4) A jegyző időkorlátozás nélkül, több alkalommal is felszólalhat, ha törvényességi észrevételt tesz.

26. § (1) Ügyrendi kérdésben bármelyik képviselő bármikor szót kérhet. Ügyrendi kérdés tárgya kizárólag a testületi ülés vezetésével, rendjével összefüggő, a tárgyalt napirendi pontot érdemben nem érintő - döntést igénylő - eljárási kérdésre vonatkozó észrevétel lehet.

(2) Az ügyrendi kérdésben szót kérő képviselőnek az észrevétel tétele előtt meg kell jelölnie a Szervezeti és Működési Szabályzat azon jogszabályhelyét, amelyre hivatkozik.

(3) Ha a hozzászólás nem ügyrendi kérdésben történik, az elnök a képviselőtől megvonja a szót.

(4) *  Ügyrendi javaslatról a Testület vita nélkül dönt.

27. § Ha a napirendi ponthoz több felszólaló nincs, az elnök a vitát lezárja. A vita lezárása után további hozzászólásnak helye nincs.

17. Döntéshozatal rendje

28. § *  (1) A döntéshozatal módjára és a minősített többséget igénylő ügyekre az Önkormányzati Törvény előírásai az irányadóak.

(2) *  A minősített szavazattöbbséget igénylő kérdések jegyzékét a 4. melléklet tartalmazza.

29. § *  (1) Szavazni csak személyesen lehet.

(2) A szavazás nyíltan, vagy titkosan történik. A nyílt szavazás név szerinti is lehet.

(3) Az elnök a vita során elhangzott javaslatokat külön-külön, előbb a módosító és kiegészítő, majd az elfogadott módosító és kiegészítő javaslatokkal egyesített eredeti javaslatot bocsátja szavazásra.

(4) Nem kell külön szavazni - azzal ellentétes kifejezett ügyrendi indítvány hiányában - a módosító, kiegészítő indítványról, ha azt az előterjesztő maga nyújtotta be, vagy azt támogatja. Ez esetben a javaslatot az ilyen módosító, kiegészítő javaslatokkal egyesített eredeti javaslatként kell kezelni.

(5) *  Szavazásra kizárólag olyan indítvány bocsátható – ideértve a módosító és kiegészítő indítványokat is –, amely a napirenden szereplő témára vonatkozik és amelyet a benyújtó az ülés megkezdése előtt legkésőbb 1 órával a jegyző részére írásban átadott.

(6) Amennyiben egyetlen módosító indítvány sem kapja meg a szükséges szavazatot, az elnök az eredeti javaslatot teszi fel szavazásra.

(7) *  A vita lezárása után javaslatot nem lehet benyújtani. A szavazás eredményének megállapítása után az elnök kihirdeti a határozatot.

(8) A határozati javaslatokat pozitív kérdésként kell feltenni.

(9) Az elnök figyelmezteti azt a képviselőt, aki a személyes érintettségre vonatkozó bejelentési kötelezettséget elmulasztja.

30. § *  (1) A testületi ülésen a nyílt szavazás számítógépes konferencia-berendezéssel történik. Ha a berendezés bármely okból nem használható, a szavazás kézfelemeléssel történik.

(2) Kézfelemeléssel történő szavazás során kétség esetén a szavazást kézfelemeléssel meg kell ismételni.

(3) A szavazatok összeszámolása után az elnök megállapítja a javaslat mellett, majd ellene szavazók, végül a szavazástól tartózkodók számát.

31. § (1) Ha legalább 6 képviselő írásban kéri, vagy ha azt jogszabály kötelezővé teszi, név szerinti szavazást kell elrendelni.

(2) *  A név szerinti szavazás esetén a képviselők névsorát ABC sorrendben kell felolvasni. A képviselők „igen”, „nem”, „tartózkodom” nyilatkozattal szavaznak. Az elnök a szavazatot a névsoron rögzíti, a szavazatokat összeszámolja és kihirdeti a szavazás eredményét. A szavazási névsort a jegyzőkönyvhöz csatolni kell.

32. § (1) A Testület a jogszabályban meghatározott esetekben titkos szavazást tart.

(2) *  A Testület titkos szavazást rendelhet el mindazokban az ügyekben, amelyekben jogszabály zárt ülés tartását írja elő vagy zárt ülés elrendelését lehetővé teszi.

(3) * 

(4) A titkos szavazás szavazólapon történik, melyet a Hivatal hivatalos pecsétjével kell ellátni.

(5) Érvényesen szavazni csak a szavazólapon szereplő jelölt(ek)re, vagy döntési változatokra lehet. A szavazáshoz tollat kell használni.

(6) Érvénytelen a szavazat:

a) ha nem hivatalos - bélyegzőlenyomat nélküli - szavazólapon adták le,

b) ha ceruzával töltötték ki a szavazólapot,

c) ha nem lehet kétséget kizáróan megállapítani, hogy a képviselő kire, vagy milyen döntésre szavazott, vagy

d) ha a szavazó képviselő a megválaszthatónál több jelölt nevét, vagy több döntési változatot jelöl meg a szavazólapon.

33. § *  (1) A titkos szavazás lebonyolításában a Testület jogi ügyekért felelős bizottságának (a továbbiakban: Jogi és Közbiztonsági Bizottság) legalább 3 jelenlévő képviselő tagja vesz részt.

(2) *  Ha a Jogi és Közbiztonsági Bizottságnak háromnál kevesebb tagja van jelen, a Testület az adott alkalomra szükséges számban szavazatszámláló bizottságot választ.

(3) *  A titkos szavazás lebonyolításában résztvevő bizottság megállapítja a titkos szavazás eredményét, melyről tájékoztatja a Testületet.

(4) A titkos szavazásról külön jegyzőkönyv készül.

(5) A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell:

a) a szavazás helyét és időpontját,

b) a szavazás során hozott határozatokat, fontosabb eseményeket,

c) a szavazás eredményét.

(6) A jegyzőkönyvet a Bizottság tagjai írják alá.

34. § (1) A szavazás céljára - a titkosság érdekében - fülkét, és a szavazólapok elhelyezésére urnát kell biztosítani.

(2) A Bizottság a szavazás megkezdése előtt meggyőződik arról, hogy az urna üres, a szavazólapok száma egyezik a szavazásra jogosultak számával, ennek megtörténte után az urnát lezárja.

(3) *  A szavazólapot a képviselők a képviselők névjegyzékének aláírásával veszik át.

18. A Testület döntései

35. § *  (1) A Testület döntéseire az Önkormányzati Törvény előírásai az irányadóak azzal, hogy a Testület önkormányzati hatósági ügyekben döntését a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény alapján végzésbe is foglalhatja.

(2) A testületi határozatokat naptári évenként kezdődően, folyamatos sorszámmal és évszámmal kell ellátni. A rendeleteket naptári évenként kezdődően, folyamatos sorszámmal és évszámmal kell ellátni.

(3) A zárt ülésen hozott határozatokról, az adatvédelemről és személyiségi jogok védelméről szóló jogszabály rendelkezéseire; az Önkormányzat és a zárt ülésen hozott határozattal érintett harmadik személy üzleti érdekeire figyelemmel kell a nyilvánosságot tájékoztatni.

19. A testületi ülés jegyzőkönyve

36. § *  (1) A Testület üléséről készült jegyzőkönyvre az Önkormányzati Törvény előírásai az irányadóak. A jegyzőkönyv hangfelvétel alapján készül.

(2) A jegyzőkönyv mellékletei:

a) a meghívó,

b) az írásos előterjesztések, interpellációk,

c) a jelenléti ív,

d) *  titkos szavazás esetén a jegyzőkönyv egy példánya és a képviselők névjegyzéke,

e) a név szerinti szavazásról készült névsor,

f) a képviselő - kérésére - írásban is benyújtott hozzászólása.

(3) *  A testületi ülés döntéseit az ülést követő 15 napon belül elektronikus úton meg kell küldeni a képviselőcsoportok vezetőinek. A nyilvános ülések jegyzőkönyveit az Önkormányzat honlapján folyamatosan közzé kell tenni. A nyilvános ülés jegyzőkönyvének megküldésére az Önkormányzati Törvény és más jogszabályok előírásai az irányadóak.

(4) *  A választópolgárok - a zárt ülés kivételével - a Hivatal Jegyzői és Jogi Osztályán betekinthetnek a testületi előterjesztésekbe és az ülések jegyzőkönyveibe.

III. fejezet

Közmeghallgatás, lakossági fórum

20. Közmeghallgatás

37. § *  (1) A közmeghallgatásra az Önkormányzati Törvény előírásai az irányadóak.

(2) Közmeghallgatást kell tartani minden olyan kérdésben, amelyben azt a Testület indokoltnak tartja.

(3) A közmeghallgatás összehívására a testületi ülés összehívására vonatkozó szabályokat kell alkalmazni azzal a kiegészítéssel, hogy a közmeghallgatást a helyben szokásos módon túl a helyi televízióban, a helyi újságban és szórólapon kell meghirdetni.

21. Lakossági fórum

38. § *  (1) Az Önkormányzat a Testület döntéseiről, az előkészület alatt álló fontosabb előterjesztéseiről az Önkormányzat honlapján tájékoztatja az állampolgárokat.

(2) *  Lakossági fórum az Önkormányzat honlapján is tartható különösen a szabályozási tervek, a lakosságot közvetlenül érintő helyi adó bevezetése, a kerületben megvalósuló beruházások előkészítése és átfogó, ágazati koncepciók ügyében.

IV. fejezet

A képviselőkre vonatkozó szabályok

22. A képviselők jogállása

39. § A képviselők jogállására az Alaptörvény és az Önkormányzati Törvény előírásai az irányadóak.

23. Összeférhetetlenségi eljárás

40. § *  (1) A képviselő összeférhetetlenségére, méltatlanságra az Önkormányzati Törvény előírásai az irányadóak. Ahol az Önkormányzati Törvény összeférhetetlenséggel, méltatlansággal kapcsolatos feladatokat ellátó bizottságot említ, az alatt e rendelet alkalmazásában a Jogi és Közbiztonsági Bizottságot kell érteni.

(2) Ahol jogszabály a Képviselő-testületnek tett bejelentést, annak tájékoztatását vagy értesítését írja elő, az a polgármesterhez benyújtott írásos formában történik, aki gondoskodik annak a Képviselő-testület elé terjesztéséről.

24. A vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség

41. § *  (1) A vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségre és az eljárásra az Önkormányzati Törvény előírásai az irányadóak. Ahol az Önkormányzati Törvény vagyonnyilatkozattal kapcsolatos feladatokat ellátó bizottságot említ, az alatt e rendelet alkalmazásában a Jogi és Közbiztonsági Bizottságot kell érteni.

(2) A vagyonnyilatkozatot a Jogi és Közbiztonsági Bizottság tartja nyilván; gondoskodik annak megőrzéséről, kezeléséről és jogszabály szerinti visszaadásáról.

(3) A Jogi és Közbiztonsági Bizottság ügyrendje szabályozza a betekintést és a vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás részletes szabályait.

25. A képviselő jogai és kötelezettségei, a képviselő díjazása

42. § *  A képviselő jogaira az Önkormányzati Törvény előírásai az irányadóak.

43. § *  (1) A képviselő kötelezettségeire az Önkormányzati Törvény előírásai az irányadóak.

(2) A képviselő köteles különösen:

a) a rendszeres kapcsolattartásra a választókkal, a lakosság különböző társadalmi és önszerveződő közösségeivel, akiknek évente legalább egy alkalommal tájékoztatást nyújt képviselői tevékenységéről;

b) írásban vagy szóban előzetesen bejelenteni, ha a testületi ülésen vagy a bizottság ülésén nem tud részt venni;

c) a Testület munkájának segítéséhez kapott önkormányzati tulajdonú eszközökkel kapcsolatban az eszközök használatára vonatkozó szabályokat betartani.

(3) A Testület hivatalos kapcsolattartásának meghatározó formája az elektronikus levelezés, ezért a képviselőnek kötelessége a számára az Önkormányzat által biztosított informatikai rendszer tartalmának folyamatos figyelemmel kísérése.

(4) A képviselő köteles a Képviselő-testület ülésén megjelenni, annak munkájában és döntéshozatali eljárásában részt venni, beleértve a Képviselő-testület bizottsági formában végzett munkájában és döntéshozatalában való részvételt is. Az a képviselő, aki a szabályszerűen kiküldött meghívóban megjelölt időpontban a Testület üléséről előzetes bejelentés vagy igazolás nélkül távol marad, és távolmaradását nem menti ki, igazolatlanul távollévőnek minősül.

(5) Az Önkormányzati Törvényben meghatározott kötelezettségeit megszegő önkormányzati képviselő megállapított tiszteletdíját, természetbeni juttatását a polgármester előterjesztésére a Képviselő-testület legfeljebb tizenkét havi időtartamra csökkentheti, megvonhatja. Ismételt kötelezettségszegés esetén a csökkentés vagy a megvonás újra megállapítható.

44. § *  A képviselő díjazására az Önkormányzati Törvény és a Képviselő-testület ezt szabályozó rendeletének előírásai az irányadóak.

26. Képviselőcsoport

45. § (1) Az azonos párthoz, pártszövetséghez tartozó képviselők - képviselői tevékenységük összehangolására - képviselőcsoportokat hozhatnak létre. Képviselőcsoportot legalább 3 képviselő alakíthat. Egy képviselő egy képviselőcsoportnak lehet a tagja.

(2) A képviselőcsoport megalakulását vagy megszűnését a képviselőcsoport-vezetőnek, a csoportba lépés vagy kilépés tényét a képviselőnek az esemény bekövetkezésétől számított 8 napon belül a polgármesternél kell írásban bejelenteni.

(3) A képviselőcsoport megalakulására vonatkozó bejelentésnek tartalmaznia kell:

a) a képviselőcsoport megnevezését,

b) a képviselőcsoport vezetőjét,

c) a képviselőcsoport tagjainak nevét és aláírását.

(4) A képviselő a képviselőcsoportból kiléphet. A kilépést követő 6 hónap elteltével csatlakozhat bármely más képviselőcsoporthoz.

(5) Megszűnik a képviselőcsoport, ha a képviselőcsoport így dönt, vagy ha tagjainak száma 3 fő képviselő alá csökken.

(6) Nem szűnik meg a képviselőcsoport tagjai számának 3 képviselő alá csökkenése esetén, ha a hiányzó mandátum a jogszabály alapján betölthető.

27. A tanácsnok

46. § *  (1) A tanácsnokokra az Önkormányzati Törvény előírásai az irányadóak.

(2) A tanácsnok feladatkörébe utalt ügyekben előterjesztés csak a tanácsnok írásbeli véleményével terjeszthető a Testület elé.

(3) A tanácsnok - feladatkörét érintően - intézkedést kezdeményezhet az arra feljogosított vezetőnél.

V. fejezet

A Testület bizottságai

28. Bizottságok

47. § *  (1) A Testület bizottságaira és azok tagjaira az Önkormányzati Törvény előírásai irányadóak, valamint e rendelet Képviselő-testületre vonatkozó szabályai - amennyiben jogszabály másként nem rendelkezik - megfelelően alkalmazandóak.

(2) A rendelet 43. § (4) és (5) bekezdés szabályai a bizottság és tagjai tekintetében akként alkalmazandóak, hogy önkormányzati képviselő alatt a bizottság képviselő és nem képviselő tagjait, a Képviselő-testület munkájában és döntéshozatali eljárásában való részvétel helyett a Képviselő-testület bizottságainak munkájában és döntéshozatalában való részvételt, a polgármester helyett a bizottság elnökét kell érteni, Önkormányzati Törvény alatt pedig jogszabály bizottságokra vonatkozó szabályait is érteni kell.

(3) A Testület állandó bizottságainak felsorolását az 1. melléklet, a Testület által a Szervezeti és Működési Szabályzatban átruházott feladat- és hatásköröket a 2. melléklet tartalmazza.

29. Állandó bizottság

48. § *  (1) Az állandó bizottságok és tagjaik jogállására az Önkormányzati Törvény előírásai az irányadóak.

(2) A bizottság elnökének visszahívását a Testület tárgyalni köteles, ha azt a bizottság tagjainak több mint fele együttesen kezdeményezi.

(3) A bizottság tevékenységét a Testület rendeletei, határozatai, a polgármester indítványai és saját munkaterve szerint végzi. A polgármester indítványára a bizottságot az elnök 6 munkanapon belüli időpontra köteles összehívni.

(4) A bizottság saját munkamegosztására, ügymenetére, munkamódszerére, az egyes tagok és az elnök hatáskörére ügyrendet készít, melyet minősített többséggel fogad el.

(5) A bizottság elnöke, vagy akadályoztatása esetén az ügyrendben felhatalmazott jogosult a bizottság összehívására és a bizottság Testület előtti képviseletére.

(6) *  A bizottság saját előterjesztésként nyújtja be a működését érintő előterjesztéseket, valamint azokat az előterjesztéseket, amelyeket törvény vagy rendelet számára meghatároz.

(7) *  A bizottsági működéssel kapcsolatban azon képviselők jogaira, akik egy adott bizottságnak nem tagjai, az Önkormányzati Törvény rendelkezései alkalmazandóak.

49. § (1) A bizottságnak az éves költségvetés részeként költségkeret áll rendelkezésére a saját működésével kapcsolatos kiadások fedezésére. Az éves költségkeret felhasználásáról a bizottság - saját ügyrendjének megfelelő módon - dönt. Két bizottsági ülés között és a bizottsági döntés alapján a bizottság elnöke rendelkezik a kifizetésről.

(2) A bizottság évente egy alkalommal beszámol a Testületnek a bizottság munkájáról és az éves költségkeret felhasználásáról.

(3) A Testület felhatalmazza a bizottságokat, hogy létszámkereteiken belül szükség szerint állandó vagy ideiglenes jelleggel albizottságo(ka)t is működtessenek. Az albizottság a bizottságnak alárendelten működik, döntési joggal nem rendelkezik.

50. § (1) A bizottság a rendelkezésére álló költségkeretből biztosítja:

a) a bizottság által megbízott szakértők díját (és annak járulékait),

b) irodaszereket, nyomtatványokat,

c) olyan szakkönyv, folyóirat, napilap megrendelését, megvásárlását, amely a Hivatalnak nem áll rendelkezésére és a bizottság munkájához elengedhetetlenül szükségesnek tartja,

d) szervezett oktatáson, tanfolyamon, szakmai konferencián való részvétel költségét,

e) belföldi és külföldi kiküldetést,

f) vendéglátást, reprezentációt,

g) egyéb működési kiadásokat,

h) bizottsági döntésen alapuló pénzeszköz átadását,

i) helyi közérdeket szolgáló közügy támogatását.

(2) A bizottság a rendelkezésére álló költségkeretét a Hivatal útján használja fel, felhasználásáról jogszabály szerint köteles elszámolni.

30. Ideiglenes bizottság

51. § (1) A Testület egyes feladatok eredményes megoldása érdekében ideiglenes bizottságot hozhat létre.

(2) Az ideiglenes bizottság határozott ideig vagy meghatározott feltétel bekövetkeztéig működik.

(3) Az ideiglenes bizottság részletes feladatait a Testület határozza meg.

(4) Egyebekben az ideiglenes bizottságra az állandó bizottságra vonatkozó szabályok megfelelően irányadók.

VI. fejezet

A polgármester és az alpolgármester * 

31. A polgármester

52. § *  (1) A polgármester feladataira az Önkormányzati Törvény előírásai az irányadóak.

(2) Jogszabály által előírt esetekben honvédelmi, polgári védelmi, katasztrófa elhárítási ügyekben részt vesz az országos közigazgatási feladatok helyi irányításában és végrehajtásában.

(3) A polgármester egyéb feladatai közé tartozik, hogy gyakorolja a Testület által a polgármesterre átruházott hatásköröket; és segíti a képviselők és a bizottságok munkáját.

(4) A polgármester önkormányzati biztos kirendelését kezdeményezi, ha az Önkormányzat önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerve által elismert tartozásállomány meghaladja az önkormányzati biztos kirendelésének és tevékenységének rendjéről szóló önkormányzati rendeletben meghatározott mértéket és időtartamot.

53. § *  A polgármester dönt mindazon, a Testület hatáskörébe tartozó, átruházható, de egyébként át nem ruházott kérdésben, amelyben a döntés halasztása a Testület következő rendes üléséig az Önkormányzat számára kárt okozhatna, előny elmulasztását eredményezhetné, vagy a döntés jellege szerint egyébként nem halasztható.

32. Az alpolgármester

54. § *  (1) Az alpolgármesterre az Önkormányzati Törvény előírásai az irányadóak.

(2) Az alpolgármesterek közötti feladat- és munkamegosztást, a polgármester helyettesítésének rendjét a polgármester állapítja meg.

33. * 

55. § * 

VII. fejezet

A Hivatal és a jegyző

34. A Hivatal

56. § *  (1) A Testület önálló Hivatalt működtet. A Hivatalra az Önkormányzati Törvény előírásai az irányadóak.

(2) A Hivatal belső szervezeti tagozódását, munkarendjét, az ügyfélfogadás rendjét a 3. melléklet tartalmazza.

(3) * 

35. A jegyző

57. § *  (1) A jegyző jogállására és feladataira az Önkormányzati Törvény előírásai az irányadóak.

(2) A jegyző egyéb feladatai:

a) *  javaslatot tesz a polgármesternek a Hivatal szervezeti és működési rendjének szabályozására,

b) rendszeresen ügyfélfogadást tart,

c) ellátja a törvényben vagy kormányrendeletben előírt közigazgatási feladatokat, hatósági jogköröket,

d) ellátja a közigazgatási tevékenység korszerűsítésével és fejlesztésével összefüggő feladatokat,

e) gondoskodik a hivatali dolgozók rendszeres továbbképzéséről,

f) gondoskodik a különböző kerületi önszerveződő közösségek, érdekképviseleti szervek megfelelő tájékoztatásáról,

g) biztosítja a Hivatal operatív gazdálkodási feladatainak ellátását,

h) *  dönt a Testület által átruházott hatáskörökben.

(3) *  A polgármester legfeljebb két aljegyzőt nevezhet ki.

(4) *  A jegyzői és az aljegyzői tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve egyidejű tartós akadályoztatásuk esetén a jegyzői feladatok ellátásával a polgármester a Hivatal vezetői besorolású, a jegyzőre vonatkozó képesítési előírásoknak megfelelő köztisztviselőjét bízza meg.

VIII. fejezet

Az Önkormányzat gazdasági alapjai, bevételei és kapcsolata más önkormányzatokkal

36. Az önkormányzat működésének gazdasági alapjai, az Önkormányzat és a helyi nemzetiségi önkormányzatok kapcsolata * 

58. § *  Az Önkormányzat vagyonára és költségvetésére az Önkormányzati Törvény, a nemzeti vagyonról szóló törvény és az államháztartásról szóló törvény előírásai az irányadóak.

59. § *  Az Önkormányzat bevételeire az Önkormányzati Törvény előírásai irányadóak.

59/A. § *  (1) Az Önkormányzat a nemzetiségek jogairól szóló törvény által előírt működési és feladatellátási feltételeket, a helyi nemzetiségi önkormányzatokkal megkötött megállapodás révén és keretén belül teljesíti, így különösen a helyiséghasználatot; a helyi nemzetiségi önkormányzat működésének személyi és tárgyi feltételeit; a nyilvántartási, iratkezelési, sokszorosítási, postázási feladatokat és költségeket; az Önkormányzat és a helyi nemzetiségi önkormányzat költségvetésével kapcsolatos együttműködési kötelezettségeket; a helyi nemzetiségi önkormányzat kötelezettségvállalási szabályait és az Önkormányzat azokkal kapcsolatos feladatait; a helyi nemzetiségi önkormányzat működési feltételeinek és gazdálkodásának eljárási és dokumentációs szabályait, valamint az ezekkel kapcsolatos adatszolgáltatási feladatokat, szabályokat és felelősségi köröket.

(2) Az Önkormányzat és a helyi nemzetiségi önkormányzatok kapcsolatának további kérdéseit külön rendelet szabályozza.

(3) *  A Testület felhatalmazza a polgármestert az (1) bekezdés szerinti megállapodások megkötésére, felülvizsgálatára.

60. § *  Az Önkormányzat gazdálkodásának ellenőrzéséről belső ellenőr(ök) útján gondoskodik. A belső ellenőr(ök) a Hivatal szervezeti keretein belül munkaterv alapján tevékenykedik. A kerületi önkormányzati intézmények belső ellenőrzését a Hivatal látja el. A belső ellenőr a tulajdonosi jogkör gyakorlása körében ellenőrzést végez az önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságok esetében is.

37. Az Önkormányzat és a Fővárosi Önkormányzat kapcsolata

61. § *  A Fővárosi Önkormányzat és a kerületi önkormányzat kapcsolatára az Önkormányzati Törvény előírásai irányadóak.

38. Helyi népszavazás elrendelése * 

61/A. § * 

IX. fejezet

Záró rendelkezések

62. § (1) Ez a rendelet 2011. február 1-jén lép hatályba.

(2) * 

(3) A rendelet függelékeinek naprakészen tartásáról a jegyző gondoskodik.

(4) *  Ahol Budapest Főváros XIII. Kerületi Önkormányzat Képviselő-testületének önkormányzati rendelete a helyi önkormányzatokról szóló törvényt említi, az alatt a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény hatályos rendelkezéseit kell érteni.

Dr. Prehlik Lajos s. k. Dr. Tóth József s. k.
jegyző polgármester

1. melléklet az 1/2011. (I. 14.) önkormányzati rendelethez * 

A Képviselő-testület állandó bizottságai

1 Jogi és Közbiztonsági Bizottság 9 fő
2 Pénzügyi és Költségvetési Bizottság 9 fő
3 Szociális, Egészségügyi és Művelődési Bizottság 9 fő
4 Tulajdonosi, Kerületfejlesztési és Lakásgazdálkodási Bizottság 9 fő

2. melléklet az 1/2011. (I. 14.) önkormányzati rendelethez * 

Az átruházott és egyéb főbb feladat- és hatáskörök

1. Polgármester átruházott hatáskörében dönt:

1.1. az Önkormányzat, mint a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény (a továbbiakban: Kbt.) szerinti ajánlatkérő nevében indult közbeszerzési eljárások tárgyában a Tulajdonosi, Kerületfejlesztési és Lakásgazdálkodási Bizottságra átruházott hatáskör kivételével;

1.2. a Tulajdonosi, Kerületfejlesztési és Lakásgazdálkodási Bizottság javaslata alapján a településrendezési szerződések, valamint a közhasználatra felajánlott terület átvételéről szóló megállapodás megkötéséről;

1.3. a bizottságok által előkészített pályázatok kiírásáról;

1.4. a támogatási szerződések megkötéséről és aláírásáról;

1.5. a közútkezelésre vonatkozó jogszabályokban megjelölt kérdésekben, kiadja az közútkezeléssel kapcsolatos nyilatkozatokat;

1.6. Önkormányzati vagyonnal kapcsolatos hatáskörök kapcsán:

1.6.1. a forgalomképtelen vagyontárgyak hasznosítására irányuló megállapodások, szerződések megkötéséről;

1.6.2. a tulajdonosi pozícióból eredő jognyilatkozatok kiadásáról;

1.6.3. a Tulajdonosi, Kerületfejlesztési és Lakásgazdálkodási Bizottság és az intézmény tevékenysége szerint hatáskörrel rendelkező bizottság javaslata alapján az Önkormányzat költségvetési szervei használatában lévő ingatlanok és ingók egy évet meghaladó, de öt évet meg nem haladó időtartamú bérbeadásáról;

1.6.4. a korlátozottan forgalomképes vagyont érintő bérleti vagy használati szerződés megkötéséről a 28/2012. (VII. 3.) önkormányzati rendeletben foglalt kivételekkel;

1.6.5. a tulajdonosi jogok gyakorlásáról a forgalomképes üzleti vagyon körébe tartozó ingó vagyontárgy megszerzése, elidegenítése, megterhelése esetén a vagyontárgy értékmeghatározásának figyelembevételével 25 millió forint értékhatárig;

1.6.6. portfólió vagyon esetében a tulajdonosi jogok gyakorlásáról 25 millió forint értékhatárig;

1.6.7. a tulajdonosi jogok gyakorlása körében az ingatlanvagyon megszerzéséről, elidegenítéséről, megterheléséről, bérbe és használatba adásáról – ha jogszabály másként nem rendelkezik – a vagyontárgy értékmeghatározásának figyelembevételével, a mindenkori költségvetési törvényben a versenyeztetésre megállapított egyedi forgalmi értékhatárig;

1.6.8. átmenetileg szabadrendelkezésű pénzeszközök hasznosítása során a számviteli törvény szerinti államilag garantált hitelviszonyt megtestesítő értékpapír egy évet meg nem haladó futamidejű megszerzéséről, elidegenítéséről, megterheléséről; az egy évet meg nem haladó futamidejű betétként történő elhelyezésről a számlavezető vagy más pénzintézetnél;

1.6.9. a megválasztás, visszahívás és a díjazás megállapítása kivételével az egyéb munkáltatói jogok gyakorlásáról az Önkormányzat tulajdonában lévő egyszemélyes társaságok vezető tisztségviselői tekintetében;

1.6.10. az Önkormányzat tulajdonában lévő ingatlanon vezetékjog, vagy szolgalmi jog alapításáról;

1.6.11. az önkormányzati tulajdonú vagy önkormányzati tulajdonba kerülő ingatlanra vonatkozó telekrendezési eljárás végrehajtása során a tulajdonosi jogok gyakorlásáról;

1.6.12. az ügyfél jogainak gyakorlásáról az Önkormányzat tulajdonában lévő ingatlanokkal kapcsolatos vagy azokat érintő olyan hatósági eljárásokban, amelyek az ingatlanok tulajdonjogának változásával nem járnak;

1.6.13. értékhatártól függetlenül az osztatlan közös tulajdon esetén a tulajdonostársat, társasházak és lakásszövetkezetek esetén a külön tulajdoni illetőség tulajdonosát megillető jogok gyakorlásáról;

1.6.14. a nem költségvetési szerv használatában lévő korlátozottan forgalomképes és forgalomképes üzleti vagyonelem alkalmi célú igénybevételéről;

1.6.15. 200 millió forint értékhatárig az Önkormányzat vagyonát vagy várományi vagyonát érintő perbeli vagy peren kívüli egyezség megkötéséről;

1.6.16. a Pénzügyi és Költségvetési Bizottság egyetértésével, 200 millió forintot meghaladóan, 500 millió forint értékhatárig az Önkormányzat vagyonát vagy várományi vagyonát érintő perbeli vagy peren kívüli egyezség megkötéséről;

1.6.17. az Önkormányzatot megillető elővásárlási jog gyakorlásáról szóló nyilatkozat megtételéről a mindenkori költségvetési törvényben a versenyeztetésre megállapított egyedi forgalmi értékhatárig;

1.6.18. az Önkormányzatot megillető követelésről egészben vagy részben történő lemondásról 500.000 forint egyedi forgalmi értékig;

1.6.19. a jegyzővel egyetértésben a vagyonnyilvántartás részletes szabályainak meghatározásáról.

1.7. Költségvetéssel kapcsolatos hatáskörök kapcsán:

1.7.1. az Önkormányzat költségvetésében szereplő bevételek és kiadások módosításáról, a kiadások közötti átcsoportosításról, a kiadások kiemelt előirányzatai közötti átcsoportosításról;

1.7.2. a „Működési, pályázati, fejlesztési céltartalék” terhére pályázatok benyújtása esetén az önrész biztosításáról, az erről szóló nyilatkozat megtételéről, az önrész változása esetén annak módosításáról;

1.7.3. a „Kerületi fejlesztési célú támogatások”, az „Általános tartalék” és a „Működési, pályázati, fejlesztési céltartalék” címek előirányzatainak átcsoportosításáról, felhasználásáról;

1.7.4. az „Önkormányzati lakások és helyiségek” címen belül a kiemelt előirányzatok között, ehhez kapcsolódva a dologi kiadások előirányzatán belül elvégzett, felújításnak minősülő feladatok felújítási címjegyzékbe történő felvételéről és a felújítási feladatok között elvégzett karbantartásnak minősülő feladatok dologi kiadások közé történő átcsoportosításáról;

1.8. Önkormányzat tulajdonában álló lakások és helyiségek bérbeadásával, elidegenítésével kapcsolatos hatáskörök kapcsán:

1.8.1. a lakásokra és helyiségekre vonatkozó tulajdonosi és bérbeadói jogok gyakorlásáról;

1.8.2. törvényben, bírósági vagy hatósági határozatban előírt – a bérbeadót terhelő – bérbeadási kötelezettség esetén a teljesítés pénzbeli megváltását lehetővé tevő megállapodás megkötéséről;

1.8.3. *  elhelyezési kötelezettség teljesítésének helyszínére vonatkozó házirend elfogadásáról

1.8.4. *  az óvadék részletekben történő megfizetése iránti kérelmek elbírálásáról

1.9. Helyi támogatással kapcsolatos hatáskörök kapcsán:

1.9.1. a támogatás visszavonásáról, a kölcsönszerződés felmondásáról, a támogatási feltételek megváltoztatásáról; aláírja a módosító szerződést;

1.9.2. a helyi támogatás részletfizetésének módosításáról;

1.9.3. házassági vagyonközösség megszűnése esetén az ingatlanban maradó házastárs részére a támogatás változatlan feltételekkel történő átvállalásához való hozzájárulásról; bármely adós jogviszonyának megszüntetéséről; hozzájárulás megadásáról ahhoz, hogy a támogatást kérő a kölcsönt másik azonos vagy hasonló értékű lakás vásárlásához vagy építéséhez használhassa.

1.10. Beruházások, szolgáltatás megrendelések, árubeszerzések előkészítésével, jóváhagyásával, megvalósításával kapcsolatos hatáskör kapcsán dönt:

1.10.1. a 42/1999. (XII. 27.) önkormányzati rendelet hatálya alá tartozó beruházások megvalósítására beérkezett ajánlatokról; a gazdálkodásról szóló féléves, háromnegyedéves és éves beszámoló keretében számot ad a beruházások helyzetéről, a megvalósításról.

1.11. Közterület-használattal kapcsolatos hatáskörök kapcsán:

1.11.1. a közterületek, a zöldterületek fenntartásával, karbantartásával, kezelésével és tisztántartásával, valamint a közutak igazgatásával, fenntartásával és fejlesztésével, továbbá a közterületek használatával, a tulajdonosi döntések előkészítésével kapcsolatos feladatok ellátására vonatkozó szerződés megkötéséről;

1.11.2. *  az Önkormányzat tulajdonában álló közterületek használatáról és rendjéről szóló önkormányzati rendelet hatálya alá tartozó közterületek használatának önkormányzati hatósági hatáskörben történő engedélyezéséről, közterület-használati hatósági szerződés megkötéséről, a hatósági eljárás lefolytatásáról, a hozzájárulás visszavonásáról, a közterület használat szünetelésének elrendeléséről, a közterület-használat megszűnésének megállapításáról, a díjkedvezményekről és mentességekről, az eredeti állapot helyreállításáról, az óvadék beszámításáról, a hatósági döntések végrehajtásának elrendeléséről, a filmforgatás céljából történő közterület-használatra vonatkozó hatósági szerződés jóváhagyásáról;

1.11.3. a védnökségvállalásra vonatkozó szerződés, a lakossági zöldterület-védnökségi megállapodás, valamint egyéb, a közterület gondozására, fenntartására, tisztántartására irányuló vagy lakossági zöldterületi pályázati megállapodás megkötéséről.

1.12. Parkolással kapcsolatos hatáskörök kapcsán:

1.12.1. A lakossági várakozási, a gazdálkodói várakozási, az egészségügyi várakozási hozzájárulásról, valamint a gyermekszállítási kedvezményről, a munkavállalói kedvezményről és a kerületi közterület-felügyeletnek biztosított behajtási-várakozási hozzájárulások kiadásáról és a várakozási díj-fizetési kedvezmények megadásáról;

1.12.2. egyetértési jogát gyakorolva a 30/2010. (VI. 4.) Főv. Kgy. rendelet 36. § (2) bekezdése szerinti kizárólagos használatú várakozóhely létesítésével kapcsolatban;

1.12.3. a hozzájárulások kiadásával kapcsolatos teendők ellátására vonatkozó szerződés megkötéséről.

1.13. Út- és közműépítési hozzájárulással kapcsolatos hatáskörök kapcsán:

1.13.1. útépítési együttműködési hozzájárulás előírásáról; beszedéséről, részletfizetés engedélyezéséről.

1.14. Kerületi Emlékhellyel kapcsolatos hatáskör kapcsán:

1.14.1. a Kerületi Emlékhely rendben tartatására megállapodás megkötéséről.

1.15. Az önkormányzati jelképek használatával kapcsolatos hatáskörök kapcsán:

1.15.1. a jegyző javaslatára a kerület címerének más címerrel, jelképpel, felirattal, logóval történő együttes használatának és megjelenítésének engedélyezéséről;

1.15.2. a jegyző javaslata alapján a természetes és jogi személyek számára az általuk készített – a XIII. kerülettel, a XIII. kerület lakosságának életével kapcsolatba hozható – kiadványokon, tárgyakon, termékeken, eszközökön a XIII. kerület címerének használata engedélyezéséről (reklám célú felhasználás esetén is);

1.15.3. kereskedelmi és reklám célú felhasználás esetén a jegyző javaslatára a címer használatáért fizetendő díj megállapításáról;

1.15.4. engedélytől eltérő címerhasználat esetén az engedély visszavonásáról;

1.15.5. a jegyző javaslatára – a kerület közigazgatási területén belül – állandó közterületi elhelyezésre alkalmas kerületi zászló elhelyezéséről.

1.16. A fák védelmével kapcsolatban:

1.16.1. a fakivágás engedélyezéséről, e körben az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény 92. § (1) bekezdése szerint hatósági szerződés megkötéséről;

1.16.2. fakivágáshoz kapcsolódó fapótlás telepítéséről, illetve a fatelepítés pénzbeli megváltásáról;

1.16.3. az engedély nélküli vagy engedélytől eltérő fakivágás megtiltásáról;

1.16.4 engedély nélküli fakivágás esetén közigazgatási bírság kiszabásáról.

1.17. Háziorvosi, fogorvosi, védőnői körzetek kialakításával kapcsolatos hatáskör kapcsán dönt:

1.17.1. a Szociális, Egészségügyi és Művelődési Bizottság véleménye alapján a felnőtt háziorvosokkal, a házi gyermekorvosokkal és az alapellátást végző fogorvosokkal történő szerződés megkötéséről.

1.18. Szociális ellátással kapcsolatos hatáskörök kapcsán:

1.18.1. a települési támogatás megállapításáról;

1.18.2. köztemetés elrendeléséről;

1.18.3. a köztemetés költségének megtérítése alóli mentesítésről;

1.18.4. az egészségügyi prevenciót szolgáló védőoltások költségének részbeni átvállalására és a kiskorú gyermek részére nyújtandó tanulmányi ösztöndíjra vonatkozó települési támogatás pályázati feltételeinek kiírásáról, a támogatás megállapításáról;

1.18.5. a tehetséges fiatalok esélyegyenlőségét szolgáló települési támogatás pályázati feltételeinek kiírásáról, a támogatás megállapításáról.

1.19. Kegyeleti tennivalók kapcsán:

1.19.1. az Önkormányzat saját halottjává nyilvánításról; az Önkormányzat saját halottjai emlékének ápolásával kapcsolatos intézkedésekről;

1.19.2. a gyászszertartásonként teljesíthető kiadás összegének meghatározásáról;

1.19.3. a költségekhez való hozzájárulás mértékéről, ha az elhunytat más szerv is saját halottjának nyilvánítja.

1.20. Az adóigazgatási feladatot ellátó önkormányzati tisztviselők anyagi érdekeltségével kapcsolatos hatáskörök kapcsán:

1.20.1. a jegyző esetében az érdekeltségi külön jutalom összegének meghatározásáról.

1.21. Elismerések adományozásával kapcsolatos hatáskör kapcsán:

1.21.1. a „Polgármesteri Dicséret” elismerés odaítéléséről és az emléktárgyak adományozásáról.

1.22. Településrendezési eszközök véleményezésével kapcsolatos hatáskör kapcsán:

1.22.1. a fővárosi és a kerületi önkormányzatok településrendezési eszközeinek véleményezéséről.

1.23. a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény szerinti mező- és erdőgazdasági hasznosítású földnek nem minősülő ingatlan tulajdonjogának külföldi jogi személy vagy külföldi természetes személy által történő megszerzése tárgyában az önkormányzati érdeksérelem fennállásáról.

1.24. *  az Önkormányzat által kötött szerződés teljesítése körében felmerülő, a szerződéses jogok és kötelezettségek lényeges tartalmi elemeit nem megváltoztató kérdésben.

1.25. *  A településkép védelmi hatáskörök kapcsán:

1.25.1. A településképi véleményről;

1.25.2. A településképi bejelentés tudomásulvételéről vagy a bejelentés köteles tevékenység megtiltásáról;

1.25.3. A településképi kötelezésről;

1.25.4. A településkép-védelmi bírság kiszabásáról;

1.26. *  a gépjármű-elhelyezési kötelezettség pénzben történő megváltásáról szóló szerződés megkötéséről.

1/A. A polgármester egyéb feladatai:

1/A.1. Önkormányzati vagyonnal kapcsolatos hatáskörök kapcsán:

1/A.1.1. ellenőrzi a vagyonkezelőt megillető jogok gyakorlását, annak szabályszerűségét, célszerűségét;

1/A.1.2. a vagyonkezelő tulajdonosi ellenőrzésének legfontosabb megállapításairól szóló éves összefoglaló jelentést benyújtja a Képviselő-testületnek;

1/A.1.3. aláírja a közszolgáltatási szerződéseket.

1/A.2. Költségvetéssel kapcsolatos hatáskörök kapcsán:

1/A.2.1. javaslatot tesz a pénzügyekért felelős bizottságnak az önkormányzati biztost megillető megbízási díjra.

1/A.3. Társasházaknak és szövetkezeti lakóházaknak nyújtandó kamatmentes felújítási támogatással, vissza nem térítendő támogatással kapcsolatos hatáskör kapcsán:

1/A.3.1. aláírja a kamatmentes felújítási és a vissza nem térítendő kamattámogatási szerződést.

1/A.4. Környezetvédelmi Alappal kapcsolatos hatáskör kapcsán:

1/A.4.1. felügyeli az Alappal kapcsolatos – az önkormányzati rendeletben nem szabályozott – feladatokat.

1/A.5. A védett építészeti értékek megőrzésének támogatásával kapcsolatos hatáskörök kapcsán:

1/A.5.1. a Fővárosi Önkormányzattal a „XIII. Kerületi Értékvédelmi Támogatás” pályázatához kapcsolódóan együttműködési megállapodást köt;

1/A.5.2. megköti a támogatási szerződést a „XIII. Kerületi Értékvédelmi Támogatás”-t elnyert pályázókkal.

2. Jegyző átruházott hatáskörben dönt:

2.1. A közterületi rendezvények zajvédelmére vonatkozó hatáskör kapcsán:

2.1.1. a környezeti zajt előidéző szabadidős zajforrás létesítésének, üzemeltetésének bejelentése tudomásulvételéről;

2.1.2. közterületi rendezvény megtartása során a hangosító berendezés üzemeltetésének, élőzene, műsor szolgáltatásának engedélyezéséről;

2.1.3. Zajvédelmi ügyekben

2.1.3.1 Közigazgatási bírság kiszabásáról

2.1.3.1.1 vendéglátó-terasz nyitva tartására vonatkozó korlátozás be nem tartása esetén

2.1.3.1.2 közterületi rendezvények hangosítására, zeneszolgáltatására vonatkozó előírások be nem tartása esetén

2.1.3.1.3 zajos építési tevékenységekre vonatkozó korlátozás be nem tartása esetén

2.1.3.1.4 a zajvédelem helyi szabályairól szóló rendelet hatálya alá tartozó zajforrás üzemeltetésével veszélyes mértékű zaj okozása esetén

2.1.3.2 Veszélyes mértékű zaj okozása esetén

2.1.3.2.1 határértékek teljesítésére kötelezésről

2.1.3.2.2 intézkedési terv benyújtására és végrehajtására kötelezésről

2.1.3.2.3 zajforrás 20 és 08 óra közötti működésének megtiltásáról.

2.2. A közösségi együttélés szabályaival kapcsolatos hatáskör kapcsán:

2.2.1. a közigazgatási bírság kiszabásáról;

2.2.2. A közösségi együttélés alapvető szabályaival kapcsolatos közigazgatási eljárás lefolytatásáról.

2.3. Elismerések adományozásával kapcsolatos hatáskör kapcsán:

2.3.1. a „Sinka József Márton Közigazgatási Vándordíj” adományozásáról.

2.4. Az Önkormányzatot megillető adóbevétel beszedése kapcsán hitelezőként eljár a csődeljárásban, felszámolási eljárásban, végelszámolásban, vagyonrendezési és adósságrendezési eljárásban, mint önkormányzati adóhatóság, ezen eljárásokban egyezséget köthet.

2.5. A közterület-, városrésznevek és házszámozás megállapítása hatáskör kapcsán a házszámok sorszámának megállapításáról, megváltoztatásáról.

2.6. *  jogellenes közterület-használat esetén

2.6.1. a közigazgatási szabályszegés miatt a közigazgatási eljárás lefolytatásáról;

2.6.2. a közigazgatási szabályszegés megállapításáról;

2.6.3. a közigazgatási bírság megállapításáról.

2.7. *  A jegyző egyéb feladatai

2.7.1. önkormányzati hatósági ügyben a végrehajtási eljárás foganatosítása.

3. Jogi és Közbiztonsági Bizottság feladatai, átruházott hatáskörei:

3.1. A Bizottság általános feladata az Önkormányzat és szervei jogszerű működésének elősegítése, a XIII. kerület közbiztonsági helyzetének figyelemmel kísérése, a közbiztonság javítása érdekében tevékenykedő társadalmi szervekkel való kapcsolattartás.

3.2. Átruházott hatáskörben dönt:

3.2.1. a közbiztonsági pályázat elbírálásáról, a költségvetési rendelet „Közbiztonsági, bűnmegelőzési célok támogatása” cím előirányzata felosztásáról.

3.3. Véleményt nyilvánít:

3.3.1. az önkormányzati vagyon védelmét, valamint a kerület közrendjét és közbiztonságát érintő kérdéskörben kiírt vagyonvédelmi pályázatok szövegéről;

3.3.2. szervezeti és hatásköri kérdésekben;

3.3.3. a Testület napirendjén szereplő együttműködési megállapodásokról, szerződésekről;

3.3.4. a Testület napirendjén szereplő közrendet, közbiztonságot érintő kérdésekben;

3.3.5. a rendőrkapitányság és más helyi rendőri szerv létesítéséről vagy megszüntetéséről;

3.3.6. a rendőrkapitányság és más helyi rendőri szerv vezetőjének kinevezéséről;

3.3.7. a Testület ülésén felmerülő ügyrendi kérdésekben és a Szervezeti és Működési Szabályzat értelmezésében;

3.3.8. az előkészítés időszakában a beruházási feladatokról és rangsoráról;

3.3.9. a bizottságok közötti esetleges hatásköri vitákban;

3.3.10. a Polgármesteri Hivatal és a XIII. Kerületi Közterület-felügyelet szervezeti és működési szabályzatának elfogadásáról.

3.4. Javaslatot tesz:

3.4.1. jogszabály módosításának kezdeményezésére;

3.4.2. önkormányzati rendelet módosítására, új rendelet megalkotására;

3.4.3. a benyújtott vagyonvédelmi pályázatok elbírálására;

3.4.4. a kerület köz- és vagyonbiztonságának javítása érdekében pályázat kiírására;

3.4.5. díszpolgári címre, „Budapest Főváros XIII. Kerületért” díjra és „Polgármesteri Dicséret” elismerésre;

3.4.6. az Önkormányzat költségvetésében szereplő bevételek és kiadások módosítására, a kiadások közötti átcsoportosításra, a kiadások kiemelt előirányzatai közötti átcsoportosításra.

4. Pénzügyi és Költségvetési Bizottság feladatai:

4.1. A Bizottság általános feladata a gazdálkodás menetének, az éves költségvetés kidolgozásának, a költségvetési gazdálkodásról szóló beszámoló előkészítésének, a Képviselő-testület és bizottságai átruházott hatáskörben hozott önkormányzati vagyonnal és gazdálkodással kapcsolatos döntései végrehajtásának figyelemmel kísérése.

4.2. Átruházott hatáskörben dönt:

4.2.1. Portfólió vagyon esetében a tulajdonosi jogok gyakorlásáról 25 millió forintot meghaladóan, 50 millió forint értékhatárig;

4.2.3. az Önkormányzat intézmény-fenntartási, illetve alapító okirata szerint köznevelési intézmény-működtetési kötelezettség ellátásában közreműködő költségvetési szerv és az önállóan működő költségvetési szervek közötti munkamegosztási megállapodás jóváhagyásáról;

4.2.4. az önkormányzati biztos kirendelésére kiírt pályázat eredeményéről, az önkormányzati biztos kiválasztásáról, díjazásáról.

4.3. Véleményt nyilvánít:

4.3.1. minden költségvetést érintő testületi előterjesztésről;

4.3.2. a költségvetési koncepcióról, a költségvetési rendelet-tervezetről, a zárszámadási rendelet-tervezetről és a költségvetési rendelet módosítási javaslatáról;

4.3.3. az Önkormányzat éves ellenőrzési tervéről és az éves ellenőrzési jelentésről;

4.3.4. a Fővárosi Önkormányzat és a kerületi önkormányzatok közötti forrásmegosztásra vonatkozó fővárosi közgyűlési előterjesztésről;

4.3.5. az önkormányzati vagyonnal való gazdálkodás ellenőrzésének tapasztalatairól, a vagyonhasznosítás módjáról, a vagyonnal kapcsolatos nyilvántartásokról, a vagyonkimutatásról, ennek keretében értékeli a vagyonváltozást (növekedés, csökkenés) előidéző okokat;

4.3.6. az Önkormányzat többségi tulajdonában lévő gazdasági társaságok működéséről, pénzügyi helyzetéről, különös tekintettel üzleti tervükre, éves beszámolójukra;

4.3.7. az adótárgyú önkormányzati rendelet-tervezetekről, az adózás tapasztalatairól;

4.3.8. az önkormányzati intézmény létrehozásáról, megszüntetéséről, társasági forma megváltoztatásáról szóló előterjesztésekről;

4.3.9. az adósságot keletkeztető kötelezettségvállalásról, egyéb banki ügyletekről szóló képviselő-testületi előterjesztésekről;

4.3.10. az Önkormányzat belső ellenőrzési munkatervéről, a végrehajtásáról szóló beszámolóról, az ellenőrzések megállapításairól;

4.3.11. az önkormányzati saját forrást igénylő pályázatok benyújtási javaslatáról;

4.3.12. a beruházási programokról, célokmányokról, azok módosításáról;

4.3.13. az Önkormányzat által működtetett köznevelési intézmények szervezeti és működési szabályzatának, pedagógiai programjának módosítása esetén a többletkötelezettség vállalásáról;

4.3.14. az Önkormányzat vagyonát vagy várományi vagyonát érintő perbeli vagy peren kívüli egyezség megkötéséről 200 millió forintot meghaladóan 500 millió forint értékhatárig;

4.3.15. az Önkormányzat intézmény-fenntartási kötelezettség ellátásában közreműködő költségvetési szerv Szervezeti és Működési Szabályzatának elfogadásáról.

4.4. Javaslatot tesz

4.4.1. a Testületnek a polgármester jutalmazására, illetményének emelésére;

4.4.2. szükség szerint a költségvetés módosítására;

4.4.3. szükség szerint költségvetési gazdálkodásra vonatkozó intézkedések kezdeményezésére;

4.4.4. önkormányzati biztos kirendelésére, ha a polgármester a jogszabályban előírt feltételek fennállása esetén e kötelezettségének nem tesz eleget;

4.4.5. a díszpolgári címre, „Budapest Főváros XIII. Kerületért” díjra és „Polgármesteri Dicséret” elismerésre;

4.4.6. a polgármesternek az Önkormányzat költségvetésében szereplő bevételek és kiadások módosítására, a kiadások közötti átcsoportosításra, a kiadások kiemelt előirányzatai közötti átcsoportosításra.

5. Szociális, Egészségügyi és Művelődési Bizottság feladatai:

5.1. A Bizottság általános feladata az Önkormányzat köznevelési intézményei, a kulturális és sport, valamint az egészségügyi feladatokat ellátó gazdasági társaságai működésének figyelemmel kísérése, ellenőrzése. A köznevelés körében szükséges önkormányzati döntések meghozatala. A Bizottság általános feladata a szociális, gyermekjóléti ellátások, szolgáltatások és az egészségügyi ellátás hatékony felügyelete, részvétel a rendszer fejlesztésében, a szociálpolitikai, esélyegyenlőségi tervek, programok kidolgozásában és azok végrehajtásának ellenőrzésében. A Bizottság összehangolja a fővárosi szociálpolitikai elképzeléseket a kerületi koncepcióval és igényekkel. Kapcsolatot tart a Fővárosi Önkormányzattal, az egészségügyi ellátás kórházi hátterét biztosító intézményekkel, a Magyar Orvosi Kamara kerületi vezetőivel, a szociális, gyermekjóléti és egészségügyi ágazatban működő érdekképviseleti szervekkel, a fontosabb döntések előtt kikéri véleményüket. Közreműködik a kerületi Önkormányzat feladat- és hatáskörébe tartozó valamennyi egészségügyi ellátási forma, szolgáltatási tevékenység, vagy azok tárgyi és személyi feltételeinek összehangolásában. Kezdeményezi, szervezi és koordinálja a kerületben lévő valamennyi szociális, gyermekjóléti és esélyegyenlőségi tevékenységgel foglalkozó intézmény, szervezet, vállalkozás, családsegítő központ, egészségügyi intézmény együttműködését. Figyelemmel kíséri, véleményezi a kerületi kulturális és sport feladatok ellátását.

5.2. Átruházott hatáskörben dönt:

5.2.1. az önkormányzati fenntartású köznevelési intézmények pedagógiai programjáról, ezek szükség szerinti módosításáról;

5.2.2. az óvodák működési, felvételi körzetéről, a gyermekek napközbeni ellátását biztosító intézmény, óvodák nyitvatartásának rendjéről;

5.2.3. az adott nevelési évben indítható óvodai csoportok számáról, a maximális csoportlétszámtól való eltérés engedélyezéséről;

5.2.4. emléktábla elhelyezéséhez tulajdonosi hozzájárulás megadásáról;

5.2.5. a kerületi Önkormányzat tulajdonában álló épületben művészeti alkotás elhelyezéséről, áthelyezéséről, lebontásáról;

5.2.6. „Az Év Pedagógusa”, „Az Év Egészségügyi Dolgozója”, „Az év szociális munkása”, az „Ember” esélyegyenlőségi díjak, a „Kassák Lajos Irodalmi Díj”, a „XIII. Kerületi Művészeti Díj”, a „Civil Vándordíj” adományozásáról és az adományozás rendjének meghatározásáról;

5.2.7. a szociális és gyermekjóléti intézmények éves beszámolójáról;

5.2.8. a kerületi szociális és gyermekjóléti intézmények szakmai programjáról, ezek szükség szerinti módosításáról;

5.2.9. az öregségi nyugdíjellátásban részesülő egészségi állapota javításának, fenntartásának támogatása érdekében, a kerületben található uszoda legfeljebb 30 alkalmas bérlet költségének és a közüzemi díj hátralék összegének részbeni átvállalására vonatkozó települési támogatás pályázati feltételeinek kiírásáról, a támogatás megállapításáról;

5.2.10. az önkormányzati rendeletben foglalt esetekben a személyi térítési díj mérsékléséről, elengedéséről; a jogosulatlanul és rosszhiszeműen felvett ellátások tekintetében a részletfizetés engedélyezéséről, a részbeni vagy teljes elengedésről;

5.2.11. a települési támogatás megállapítása és a személyes gondoskodást nyújtó ellátások során egyedi méltányosság gyakorlásáról;

5.2.12. a megállapított települési támogatások egy összegben vagy havonta történő kifizetéséről;

5.2.13. az intézményvezető által külön eljárás nélkül biztosított ellátások jogosságáról, ezek meghosszabbításáról;

5.2.14. a személyes gondoskodást igénybevevő kérelme vagy az intézményvezető által kezdeményezett eljárás alapján a személyi térítés díj mérsékléséről, elengedéséről;

5.2.15. szociális alapellátás térítésmentes biztosításáról azon jogosult személynek, akinek járadéka, nyugellátása a mindenkori öregségi nyugdíjminimumot nem haladja meg és egyéb jövedelemmel nem rendelkezik;

5.2.16. a rendeletben meghatározott feltételek mellett méltányossági jogkörében a szociális ellátás megtérítése során a megtérítés összegének, vagy pénzegyenértékének, a kamat összegének elengedéséről, csökkentéséről, részletfizetés engedélyezéséről, amennyiben annak megfizetése a kötelezett megélhetését súlyosan veszélyeztetné;

5.2.17. a szobabérlők házában a lakóegység bérbeadásáról;

5.2.18. a költségvetési rendelet „Egyéb támogatások” cím előirányzatainak felosztásáról;

5.2.19. a költségvetési rendelet „Helyi nemzetiségi önkormányzatok támogatása” cím tartalék előirányzata felosztásáról, az ehhez kapcsolódó pályázat kiírásáról, elbírálásáról;

5.2.20. az önkormányzati fenntartású és működtetésű köznevelési intézmények intézményvezetői és szociális, gyermekjóléti intézmények magasabb intézményvezetői álláspályázatának pályázati felhívásáról;

5.2.21. a kerületi székhelyű köznevelési intézményekben a települési önkormányzat által delegált intézményi tanácstagok kijelöléséről;

5.2.22. a civil szervezetek önkormányzati támogatásáról; előkészíti a civil szervezetek támogatásával kapcsolatban a pályázat kiírását;

5.2.23. az ifjúsági, tanulmányi, köznevelési, közművelődési, sport célú, továbbá szociális, gyermekjóléti, esélyegyenlőségi, lakáskarbantartási tárgyú pályázatok, a Bursa Hungarica Felsőoktatási Önkormányzati Ösztöndíjpályázat kiírására és a támogatások odaítélésére;

5.2.24. ingatlan ingyenes használatba adása esetén 5.000.000 Ft értékig a használatba adásról a Bizottság illetékességi körébe tartozó – szociális, egészségügyi, kulturális és sport célt szolgáló – ingatlanok tekintetében;

5.2.25. az egyetértési jog gyakorlásáról az önkormányzati fenntartású és működtetésű köznevelési intézmények szervezeti és működési szabályzata, házirendje, pedagógiai programja azon rendelkezéseinek érvénybe lépéséhez, amelyekből a fenntartóra, működtetőre többletkötelezettség hárul;

5.2.26. az önkormányzati fenntartású és működtetésű köznevelési intézmények éves munkatervéről és beszámolójáról;

5.2.27. az Önkormányzat é s a közfoglalkoztatás szervezését ellátó önkormányzati intézmény közötti együttműködési megállapodás megkötéséről;

5.2.28. a Szociális Kerekasztal ügyrendjének elfogadásáról;

5.2.29. közművelődési alapszolgáltatás megszervezéséhez készült éves szolgáltatási tervről.

5.3. Véleményt nyilvánít

5.3.1. a felnőtt háziorvosokkal, a házi gyermekorvosokkal és az alapellátást végző fogorvosokkal kötendő szerződésekről;

5.3.2. a köznevelési, az egészségügyi, szociális és gyermekjóléti ágazaton belüli magasabb vezetői álláspályázatokkal összefüggésben;

5.3.3. a kerület egészségügyének valamennyi szakterületét érintő kérdésben;

5.3.4. a nem helyi önkormányzati fenntartású köznevelési, szociális és gyermekjóléti intézményekkel történő ellátási szerződések, megállapodások megkötéséről;

5.3.5. a szociális és szolgáltatástervezési, a gyermekvédelmi, az egészségügyi, a köznevelési, közművelődési, sport és egyéb koncepciókról, a Kormányhivatal feladatellátási, intézményhálózat működtetési – köznevelés fejlesztési tervéről;

5.3.6. a köznevelési, a szociális és gyermekjóléti ágazatban folyó fejlesztési, felújítási, vagy karbantartási munkákra tett javaslatokról;

5.3.7. a közművelődési megállapodásokról;

5.3.8. az önkormányzati sportlétesítményeket üzemeltető gazdasági társasággal megkötendő közhasznúsági szerződésről;

5.3.9. az Önkormányzat és a kerületi sportegyesületek között kötendő együttműködési megállapodásokról;

5.3.10. a Kormányhivatal által megküldött iskolai felvételi és pedagógiai szakszolgálati működési körzetekről;

5.3.11. az Önkormányzat által működtetett köznevelési intézmények megszüntetésével, átszervezésével, feladatának megváltoztatásával, nevének megállapításával, vezetőjének megbízatásával, ennek visszavonásával összefüggő fenntartói döntés tervezetről;

5.3.12. az Önkormányzat által működtetett köznevelési intézmények szervezeti és működési szabályzatának, pedagógiai programjának módosítása esetén a többletkötelezettség vállalásáról;

5.3.13. a hozzájárulás megadásával kapcsolatban a bérleti szerződésben szereplő költség vagy piaci alapú bérleti jogviszony változatlanul hagyása mellett a szociális, illetve költség alapú lakbér fizetéséről, a bérlő kérelmére költség alapú lakbér megállapítása helyett a lakbér mértékének változatlanul hagyásáról, amennyiben a lakbér felülvizsgálata alapján a bérlő jövedelme legfeljebb 15%-kal haladja meg a szociális alapú jövedelmi értékhatár felső mértékét; a bérlő kérelme alapján piaci alapú lakbér megállapítása helyett költség alapú lakbér megállapításáról, amennyiben a lakbér felülvizsgálata alapján a bérlő jövedelme legfeljebb 15%-kal haladja meg a költség alapú jövedelmi értékhatár felső mértékét; 1 év elteltével ismételten véleményezi a lakbér csökkentésére vonatkozó indokokat;

5.3.14. az előkészítés időszakában a beruházási feladatokról, és rangsorolja azokat;

5.3.15. az önkormányzati fenntartású köznevelési intézmények szervezeti és működési szabályzatáról, házirendjéről;

5.3.16. a kerületi szociális és gyermekjóléti intézmények szervezeti és működési szabályzatáról, házirendjéről.

5.4. Javaslatot tesz

5.4.1. önkormányzati fenntartású köznevelési intézmények alapítására, gazdálkodó jogkörének megállapítására, átszervezésére, megszüntetésére, tevékenységi körének módosítására, nevének megállapítására, a már meglévő köznevelési intézmények szerkezetváltozására, az alapító okirat módosítására;

5.4.2. az Önkormányzat költségvetésében szereplő bevételek és kiadások módosítására, a kiadások közötti átcsoportosításra, a kiadások kiemelt előirányzatai közötti átcsoportosításra;

5.4.3. kiemelkedő tanulmányi, diáksport és sporteredmények elismerésére;

5.4.4. önkormányzati hatósági ügyben a másodfokú döntések tartalmára;

5.4.5. a hajléktalanok érdekében a kerületi feladatok meghatározására, a feladatok végrehajtásának összehangolására;

5.4.6. a hátrányos helyzetűek és veszélyeztetettek védelmére a család- és gyermekvédelmi rendszer működésének tapasztalatai alapján a kerületben állandó lakóhellyel rendelkező, intézeti nevelésből kikerülő fiatalok élethelyzetének javítására tett helyi intézkedésekre;

5.4.7. díszpolgári címre, „Budapest Főváros XIII. Kerületért” díjra és „Polgármesteri Dicséret” elismerésre;

5.4.8. a nevelési év feladat-változásából adódó költségvetési előirányzat-módosításról; az ágazaton, vagy az intézményen belül a kiemelt előirányzatok közötti módosításról.

5.5. Ellenőrzi

5.5.1. önkormányzati fenntartású, valamint önkormányzati működtetésű köznevelési intézmények működésének törvényességét, hatékonyságát, a szakmai munka eredményességét;

5.5.2. a Testület által kötött szociális és gyermekjóléti ellátási szerződések, megállapodások teljesítését;

5.5.3. a szociális és gyermekjóléti intézményekben folyó szakmai munka eredményességét, az adott intézményre háruló sajátos feladatok végrehajtását a hatályos jogszabályok és a helyi rendeletekben foglaltak alapján;

5.5.4. az ágazat gazdálkodását, a segélykeretek felhasználását, kezdeményezi a szükséges intézkedéseket;

5.5.5. a szociális ágazatban folyó fejlesztési, felújítási vagy karbantartási munkák végrehajtását;

5.5.6. az önkormányzati fenntartású és működtetésű köznevelési intézmények szervezeti és működési szabályzatát, házirendjét, pedagógiai programját.

6. Tulajdonosi, Kerületfejlesztési és Lakásgazdálkodási Bizottság feladatai:

6.1. A Bizottság általános feladata az Önkormányzat vagyongazdálkodásának figyelemmel kísérése, a vagyonra vonatkozó döntések végrehajtásának ellenőrzése, az Önkormányzat által alapított gazdasági társaságok működésének gazdálkodási szempontból történő vizsgálata. Az önkormányzati lakás- és helyiséggazdálkodási rendszer működésének fejlesztése. Feladatai ellátása során kapcsolatot tart a lakásügyekkel foglalkozó hatósági szervekkel és a lakásbérlők érdekképviseleti szervezeteivel. A Bizottság általános feladataként figyelemmel kíséri, tárgyalja, véleményezi a XIII. kerület környezet- és természetvédelmi, köztisztasági, közbiztonsági, közlekedési helyzetét, a környezetgazdálkodással, környezetvédelemmel, a kerületüzemeltetéssel, városrendezéssel kapcsolatos önkormányzati feladatok végrehajtását és az ebben közreműködő szervek munkáját. A feladatkörébe tartozó ügyekben kapcsolatot tart a társadalmi és civil szervezetekkel.

6.2. Átruházott hatáskörben dönt:

6.2.1. a közintézmények akadálymentesítésére vonatkozó program végrehajtásáról szóló beszámolóról;

6.2.2. a kerület koordinált területfejlesztésével, településfejlesztő és gazdaságfejlesztő programjának végrehajtásával kapcsolatos, és az épített környezet emberhez méltó és esztétikus kialakításával kapcsolatos, a helyi építészeti örökség és a kerületben lévő műemlékek védelmével kapcsolatos támogatások odaítéléséről;

6.2.3. a tulajdonosi jogok gyakorlójaként a forgalomképes üzleti vagyon körébe tartozó ingó vagyontárgy megszerzése, elidegenítése, megterhelése esetén a vagyontárgy értékmeghatározásának figyelembevételével 25 millió forintot meghaladóan, 100 millió forint értékhatárig;

6.2.4. a tulajdonosi jogok gyakorlójaként az ingatlanvagyon megszerzéséről, elidegenítéséről, megterheléséről, bérbe és használatba adásáról – ha jogszabály másként nem rendelkezik – a vagyontárgy értékmeghatározásának figyelembevételével, a mindenkori költségvetési törvényben a versenyeztetésre megállapított egyedi forgalmi értékhatárt meghaladóan 100 millió forint értékhatárig;

6.2.5. az Önkormányzatot megillető elővásárlási jog gyakorlásáról szóló nyilatkozat megtételéről a mindenkori költségvetési törvényben a versenyeztetésre megállapított egyedi forgalmi értékhatárt meghaladóan, 100 millió forint értékhatárig;

6.2.6. az Önkormányzatot megillető követelésről egészben vagy részben történő lemondásról 500.000 forintot meghaladóan, 10 millió forint egyedi forgalmi értéket el nem érően;

6.2.7. 100 millió Ft összeghatárt meg nem haladó értékig a nehéz helyzetbe került, lakáshitellel rendelkező természetes személy által előterjesztett kérelemről, a kérelem alapján vagyon, követelés megszerzéséről a tulajdonszerzés jogcímére tekintet nélkül;

6.2.8. 5.000.000 Ft forgalmi értékig az önkormányzati vagyon tulajdonjogának ingyenes átruházásáról vagy – az 5.2.24 pont kivételével – használatba adásáról;

6.2.9. *  a lakások bérbeadására vonatkozó pályázatok kiírásáról és elbírálásáról, valamint a lakások két egymást követő eredménytelen lakáspályázatot követő egyéb jogcímen történő bérbeadásáról

6.2.10. a pályázat érvénytelenségének megállapításáról, a pályázónak a pályázati eljárásból 2 évre történő kizárásáról;

6.2.11. a lakás szolgálati jellegének megszüntetéséről;

6.2.12. jogcím nélküli lakáshasználó részére lakás bérbeadásáról;

6.2.13. a Szociális, Egészségügyi és Művelődési Bizottság véleményének figyelembevételével költség vagy piaci alapú bérleti jogviszony változatlanul hagyása mellett 1 évre szociális vagy költség alapú lakbér fizetésének engedélyezéséről; a bérlő kérelmére költség alapú lakbér megállapítása helyett a lakbér mértékének változatlanul hagyásáról, amennyiben a lakbér felülvizsgálata alapján a bérlő jövedelme legfeljebb 15%-kal haladja meg a szociális alapú jövedelmi értékhatár felső mértékét; a bérlő kérelme alapján piaci alapú lakbér megállapítása helyett költség alapú lakbér megállapításáról, amennyiben a lakbér felülvizsgálata alapján a bérlő jövedelme legfeljebb 15%-kal haladja meg a költség alapú jövedelmi értékhatár felső mértékét;

6.2.14. a Szociális, Egészségügyi és Művelődési Bizottság véleménye alapján a lakbér csökkentése feltételeinek felülvizsgálatáról, és amennyiben az indokoltság fennáll, további 1 évre a szociális vagy költség alapú lakbér fizetésének engedélyezéséről;

6.2.15. *  6.2.15 határozott időre szóló bérleti szerződés hatályának lejárta előtt benyújtott kérelemre a szerződés hatályának meghosszabbításáról, a lejáratot követően a lakás ismételt bérbeadásáról

6.2.16. a tulajdonosi hozzájárulásról határozott időre vagy feltétel bekövetkeztéig a lakás albérletbe adásához;

6.2.17. *  a lakások elidegenítésére vonatkozó kérelmekről, valamint a vevő kérelmére a teljes futamidő alatt egyszeri alkalommal jogosult engedélyezni a részletfizetési kötelezettség legfeljebb tizenkét hónapig tartó szünetelését

6.2.18. elidegenítési, terhelési tilalom fennállása alatt a lakás elidegenítéséről, cseréjéről, megterheléséről;

6.2.19. elővásárlási joggal érintett helyiségek elidegenítésére vonatkozó kérelmekről a mindenkori költségvetési törvényben a versenyeztetésre megállapított egyedi forgalmi értékhatárt meghaladóan, 100 millió forint értékhatárig;

6.2.20. az elidegenítésre kijelölt helyiség vételáráról; a vételár megfizetésére részletfizetési kedvezmény nyújtásáról; a részletfizetés feltételeinek be nem tartása esetén a szerződéstől történő elállásról;

6.2.21. a vételárhátralékkal terhelt helyiség elidegenítéséhez, cseréjéhez, megterheléséhez történő hozzájárulásról;

6.2.22. a bérbeadó tulajdonában álló, társasházban lévő, az ingatlan-nyilvántartásban önálló ingatlanként szereplő, üres, bérleti jogviszonnyal nem terhelt, elővásárlási joggal nem érintett lakások és helyiségek nyilvános árverésen történő értékesítéséről;

6.2.23. *  olyan helyiség árverésen kívüli értékesítéséről, amelynek eladása 2 éven belül háromszori árverésen eredménytelen volt; valamint az olyan üres szükséglakás árverésen kívüli értékesítéséről, melyre a közös választófallal elválasztott, az ingatlan-nyilvántartásban egyéb önálló ingatlanként nyilvántartott ingatlan tulajdonosa műszaki csatolás végrehajtása érdekében vételi kérelmet nyújtott be

6.2.24. a helyi támogatás eseti mértékéről;

6.2.25. *  lakóegység fecskeházi hasznosításra történő kijelöléséről, valamint a fecskeházban lévő lakóegységek, a fecskeházi hasznosításra kijelölt lakások bérleti jogának elnyerésére vonatkozó pályázatok kiírásáról és elbírálásáról

6.2.26. a fecskeházi pályázat kiírásában az előtakarékossági szerződés legkisebb összegének meghatározásáról;

6.2.27. *  a kamatmentes felújítási támogatási és vissza nem térítendő kamattámogatási pályázatok kiírásáról és elbírálásáról, a visszafizetés fedezete megfelelőségéről, valamint újabb támogatási kérelem esetén a fedezet megfelelőségéről.

6.2.28. *  Egy évet meghaladó időtartamra szóló és a mikromobilitási pontok használatára vonatkozó közterület-használati hatósági szerződés megkötéséről;

6.2.29. a XIII. kerület jelképes és történelmi városrészei nevének felvételére és használatára irányuló kérelmek elbírálásáról; az eljárás tapasztalatait kétévenként áttekinti;

6.2.30. a Környezetvédelmi Alap felhasználásáról, az Alapból nyújtandó támogatásra érkezett pályázatok elbírálásáról, és a támogatás részben vagy egészben történő visszavonásáról;

6.2.31. az éves beszámolójával egy időben a Környezetvédelmi Alap felhasználásáról szóló elszámolásról;

6.2.32. a „XIII. Kerületi Értékvédelmi Támogatás” pályázat kiírásáról és elbírálásáról;

6.2.33. „Az év üzlete” díj és a „XIII. Kerületi Építészeti Díj” adományozásáról és az adományozás rendjének meghatározásáról;

6.2.34. a településrendezés eszközei kidolgoztatásáról;

6.2.35. a településrendezés eszközei tervezetéről beérkezett vélemények befogadásáról;

6.2.36. az Önkormányzat tulajdonában lévő egyszemélyes társaságok vonatkozásában a gazdasági társaságok működését szabályozó törvényben a kizárólagos taggyűlési hatáskörben meghatározott döntések kivételével az egyéb tulajdonosi, alapítói jogokban;

6.2.37. az Önkormányzat, mint a Kbt. szerinti ajánlatkérő nevében indult közbeszerzési eljárások lezáró döntésének tárgyában, és a bizottság elnöke az ajánlatkérő nevében aláírja az eljárást lezáró döntést;

6.2.38. az Önkormányzatot parkolási díj és pótdíj címén megillető kisösszegű, gazdaságosan nem behajtható követelések elengedéséről;

6.2.39. *  A mikromobilitási pontok kijelöléséről;

6.2.40. * 

6.2.41. a lakossági zöldterület-védnökségi pályázat kiírásáról, a pályázat egyedi feltételeinek és érvénytelenségi okainak meghatározásáról és a pályázati eljárás eredményéről.

6.3. Véleményt nyilvánít

6.3.1. az önkormányzati vagyonnal való gazdálkodás ellenőrzésének tapasztalatairól, a vagyonhasznosítás módjáról, a vagyonnal kapcsolatos nyilvántartásokról, értékeli a vagyonvesztést előidéző okokat;

6.3.2. az Önkormányzat részvételével működő többszemélyes gazdasági társaságok szervezeti és működési szabályzatáról;

6.3.3. a lakásgazdálkodásra, a lakáselosztásra irányuló feladatok meghatározásáról;

6.3.4. környezet- és természetvédelmi szempontból kiemelt beruházásokról;

6.3.5. a kerületszabályozási tervek kialakításáról;

6.3.6. a műszaki, kommunális és tömegközlekedés fejlesztésével összefüggő elképzelésekről;

6.3.7. a városrészek elnevezéséről, a több kerületet érintő, és a személy nevét viselő közterület elnevezésekről, az ilyen közterületi név megváltoztatásáról, utcanév védetté nyilvánításáról;

6.3.8. a főváros városfejlesztési és város-rehabilitációs programjáról;

6.3.9. a főváros térképészeti határ kiigazításáról;

6.3.10. a tárcaközi Földrajzinév-bizottság hatáskörébe tartozó névmegállapításokról;

6.3.11. a kerület városrendezési és építési szabályzatáról és a kerületi szabályozási tervekről;

6.3.12. Budapest Főváros Önkormányzatának közúthálózat fejlesztési tervéről;

6.3.13. az Önkormányzat éves költségvetésének tervezéséről;

6.3.14. az Önkormányzat gazdasági programjáról;

6.3.15. az Önkormányzat fejlesztési elképzeléseiről;

6.3.16. az ingatlankezelés- és fenntartás fejlesztésével kapcsolatos feladatok meghatározásáról;

6.3.17. a lakáspolitikai és lakásépítési programról és a főépítész által kezdeményezett tervpályázatok elbírálásáról;

6.3.18. és rangsorolja az előkészítés időszakában a beruházási feladatokat.

6.4. Javaslatot tesz

6.4.1. a tulajdonost képviselő személy, igazgatósági és felügyelőbizottsági tagság kijelölésére;

6.4.2. az Önkormányzat által alapított gazdasági társaságok üzleti tervének és az éves beszámolójának elfogadására;

6.4.3. a lakásépítési programok megvalósítására;

6.4.4. a lakásgazdálkodásra, a lakáselosztásra irányuló feladatokra;

6.4.5. a környezetvédelmi szempontból védett területek kijelölésére;

6.4.6. a környezeti ártalmak megszüntetésére vagy csökkentésére;

6.4.7. a kerület koordinált területfejlesztésével, településfejlesztő és gazdaságfejlesztő programjának végrehajtásával, az épített környezet emberhez méltó és esztétikus kialakításával, a helyi építészeti örökség és a kerületben lévő műemlékek védelmével kapcsolatos pályázatok kiírására;

6.4.8. az Önkormányzat költségvetési szervei használatában lévő ingatlanok és ingók egy évet meghaladó, de öt évet meg nem haladó időtartamú bérbeadására;

6.4.9. a Képviselő-testület részére szándékbejelentések alapján lefolytatott vizsgálat eredményeként, hogy az adott épület elidegenítésre történő kijelölése veszélyezteti-e a lakásgazdálkodási feladatok ellátását, a távlati területfejlesztési tervek megvalósítását, a kerületi gazdálkodást vagy a jogszabályban meghatározott feladatok teljesítését;

6.4.10. a Képviselő-testületnek az egyes épületek más lakbér-kategóriába történő átsorolására;

6.4.11. a polgármesternek a településrendezési szerződés, valamint közhasználatra felajánlott terület átvételéről szóló megállapodás megkötésére;

6.4.12. a díszpolgári címre, „Budapest Főváros XIII. Kerületért” díjra és „Polgármesteri Dicséret” elismerésre;

6.4.13. a polgármesternek az Önkormányzat költségvetésében szereplő bevételek és kiadások módosítására, a kiadások közötti átcsoportosításra, a kiadások kiemelt előirányzatai közötti átcsoportosításra.

6.5. Ellenőrzi

6.5.1. a lakáspolitikai és lakásépítési programok végrehajtását;

6.5.2. az építkezésekhez kapcsolódó járulékos beruházások szervezését és kivitelezését;

6.5.3. a kerületszabályozási tervek végrehajtását.

3. melléklet az 1/2011. (I. 14.) Budapest Főváros XIII. kerületi önkormányzati rendelethez * 

A Hivatal belső szervezeti tagozódása, munkarendje, az ügyfélfogadás rendje

1. A Hivatal szervezeti tagozódása: * 

1.1. Polgármesteri Iroda

1.2. Jegyzői és Jogi Osztály

1.3. Adóügyi Osztály

1.4. Igazgatási Osztály

1.5. Pénzügyi Osztály

1.6. Szociális és Köznevelési Osztály

2. A Hivatal munkarendje:

2.1. A Hivatal dolgozóinak munkaideje heti 40 óra - az alábbiak szerint:

hétfő - csütörtök 8.00-16.30
péntek 8.00-14.00

2.2. Az ügyfélfogadást végző dolgozók munkarendje:

hétfő 8.00-18.00
kedd-csütörtök 8.00-16.30
péntek 8.00-12.30

2.3. A Hivatal ügyfélfogadási rendje:

hétfő 13.30-18.00
szerda 8.00-16.30
péntek 8.00-11.30

2.4. A Szociális és Köznevelési Osztály ügyfélfogadási rendje a hivatali ügyfélfogadási rendtől eltérő: * 

hétfő 8.00-18.00
kedd-szerda 8.00-16.30
péntek 8.00-11.30

2.5. Az Ügyfélszolgálati Iroda ügyfélfogadási rendje:

hétfő 8.00-18.00
kedd-csütörtök 8.00-16.30
péntek 8.00-12.30

4. melléklet az 1/2011. (I. 14.) Budapest Főváros XIII. kerületi önkormányzati rendelethez * 

A minősített szavazattöbbséget igénylő kérdések jegyzéke

Az önkormányzati törvényben meghatározott tárgykörökön túl:

1. a polgármester fegyelmi és anyagi felelősségének megállapítása;

2. hitelfelvétel és kötvénykibocsátás;

3. önkormányzati vagyon tulajdonjogának ingyenes átruházása vagy használatba adása 5 millió forint forgalmi érték felett;

4. a korlátozottan forgalomképes vagyontárgyak elidegenítése, gazdasági társaságba történő bevitele, az Önkormányzat vagyona feletti tulajdonjog gyakorlásának átruházása;

5. nem kötelező jellegű helyi népszavazás elrendelése;

6. „Budapest Főváros XIII. kerület Díszpolgára” cím és „Budapest Főváros XIII. Kerületért” díj adományozása, illetve a díszpolgári cím visszavonása.

5. melléklet az 1/2011. (I. 14.) Budapest Főváros XIII. kerületi önkormányzati rendelethez * 

A Testület és bizottságai ülésére meghívandó szervezetek jegyzéke

1. *  A Képviselő-testület ülésére meg kell hívni a 12. § (1) bekezdésében meghatározottakat és a Civil Kerekasztal képviselőjét (elnökét).

2. Az állandó bizottságok üléseire az alábbi szerveket meg kell hívni:

2.1. Szociális, Egészségügyi és Művelődési Bizottság ülésére:

2.1.1. Budapest Főváros Kormányhivatala Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve, IV., V., XIII. Kerületi Népegészségügyi Intézet

2.1.2. Magyar Orvosi Kamara XIII. Kerületi Szervezete

2.1.3. Szociális Kerekasztal

2.2. Tulajdonosi, Kerületfejlesztési és Lakásgazdálkodási Bizottság ülésére:

2.2.1. Lakásbérlők Egyesülete XIII. Kerületi Szervezete

2.2.2. Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara XIII. Kerületi Tagcsoport