A jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 23. § (4) bekezdés j) pontja alapján e normatív utasítás – mint közjogi szervezetszabályozó eszköz – módosítja a Budapest Főváros XIII. Kerületi Önkormányzat és Polgármesteri Hivatal számviteli politikáját.
1. Az Önkormányzat és a Polgármesteri Hivatal számviteli politikájáról szóló XI/3- 15/2019. (XII. 31.) számú polgármesteri-jegyzői együttes utasítás (a továbbiakban: Utasítás) 2.5. pont második francia bekezdése az alábbi ponttal egészül ki:
(adómentes tevékenységek a tevékenység közhatalmi jellegére tekintettel:)
– „közterület-használat engedélyezése.”
2. Az Utasítás 5.3. pont nyolcadik francia bekezdésének helyébe az alábbi szöveg lép:
(Havi egyeztetési feladatok:)
„– időközi költségvetési jelentés a MÁK felé,”
3. Az Utasítás 5.4. pont hetedik francia bekezdésének helyébe az alábbi szöveg lép:
(Negyedévi zárlati feladatok a havi zárlati feladatok elvégzésén túl:)
mérlegjelentés és időközi költségvetési jelentés elkészítése és határidőre továbbítása a MÁK felé,”
4. Az Utasítás 9.1. pont második bekezdése helyébe az alábbi szöveg lép:
„Egy éven belül elhasználódónak tekintjük a beszerzett eszközt és a beszerzést dologi kiadásként elszámoljuk:
– fizikai tulajdonsága alapján: egyszer használatos, rövid tartósságú (pl. valamennyi irodaszer),
– használati tapasztalatok alapján: textíliák, napi használati cikkek (pl.: edények, evőeszközök, üvegtermékek), számítástechnikai kiegészítő eszközök (pl.: egér, klaviatúra, pendrive),
– eltulajdonításnak, elvesztésnek nagymértékben kitett eszközök (pl.: bevásárló kocsik).”
5. Az Utasítás 9.2.2. pont második bekezdése az alábbi szöveggel egészül ki:
„A tervekkel, tervezéssel kapcsolatban felmerült költségek beruházás ráfordításaként történő elszámolásának speciális kérdései:
A kiviteli tervek minden típusát (szakági) a beruházás ráfordításaként kell elszámolni.
A döntés-előkészítő, tanulmány-, koncepció- stb. terveket a tervezést előkészítő szervezeti egység írásban minősíti, az alábbi két típus valamelyikébe sorolja:
a) a beruházás megvalósításához közvetlenül kapcsolódó terv (amely alapján a kiviteli terv készül, megvalósul a beruházás),
b) konkrét beruházás megvalósításához közvetlenül nem kapcsolódó terv (pályázatra beadott, tervezői ötleteket bemutató, „étlap” jellegű).
Az a) csoportba tartozó dokumentumok költségeit a beruházás ráfordításaként kell elszámolni, a b) csoportba soroltakat nem (dologi kiadás).
Amennyiben az elszámolás alapját képező számviteli bizonylat (számla) egy összegben tartalmazza több terv költségeit, a tervezést előkészítő szervezeti egység írásban, a számlához csatolt dokumentumban a tervező nyilatkozata vagy szakmailag megalapozott mutatószám alapján a kiadás összegét felosztja az aktiválandó és nem aktiválandó részre.”
6. Az Utasítás 9.2.2. pont hetedik bekezdése helyébe az alábbi szöveg lép:
„Az épületek/építmények teljes vagy részleges bontási költségei minden esetben dologi költségek, nem számolhatók el a kapcsolódó telek értékét növelő tételként. Sem abban az esetben, ha az építési telekként történő értékesítés előfeltétele a bontás, sem akkor, ha az Önkormányzat végez beruházást (új épület/építmény létrehozása). Amennyiben az ingatlan földterület értéke a vagyonelem értékében nem szerepel, nem ismert, értékbecslés alapján kerülhet be az Önkormányzat vagyonába.
Ingatlanhoz kapcsolódó vagyonértékű jogok a víziközmű-fejlesztési hozzájárulás, a villamosenergia-hálózati csatlakozási díj, és a gázhálózati csatlakozási díj.”
7. Az Utasítás 9.2.3. pont első francia bekezdése helyébe az alábbi szöveg lép:
(befektetett pénzügyi eszközök:)
„– tartós részesedések (önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságok részvényei, üzletrészei, befektetési jegyek),”
8. Az Utasítás 9.5.2. pont helyébe az alábbi szöveg lép:
„értékpapírok
Itt tartjuk nyilván a nem tartós részesedéseket (befektetési jegyek) és forgatási célú hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokat (államkötvény, kincstárjegy). A nyilvántartásra, leltározásra vonatkozóan a befektetett pénzügyi eszközöknél leírtak irányadók.”
9. Az Utasítás 12.6. pont harmadik bekezdés első mondata helyébe az alábbi szöveg lép:
„Az Önkormányzat által alkalmazott százalékos mutatók meghatározását a Magyar Államkincstár az általa működtetett ASP programban végzi (figyelemmel az adónemre, felszámolási eljárásra, a követelés éven belüli vagy túli státuszára).”
10. Az Utasítás az alábbi 12.6.1. ponttal egészül ki:
„12.6.1. A 12.6. pontban szereplő helyi adók kivételével a közterület-használat során keletkező és egyéb közhatalmi bevételekre vonatkozó követelések értékelése során az Önkormányzat nem alkalmazza az egyszerűsített, csoportos értékelés módszerét. Az egyes tételekre mindig egyedi elbírálás alapján, a követelést előíró, nyilvántartó szervezeti egység vezetőjének javaslata szerint kell értékvesztést elszámolni, ha a követelés nem minősül behajthatatlannak. Az értékvesztés nagyságának meghatározásánál a várható megtérülést kell figyelembe venni, ez alapján az értékvesztés 50% vagy 100% lehet.”
11. Az Utasítás 2.5. pont harmadik francia bekezdésében hatályát veszti az alábbi pont:
(adóköteles tevékenységek:)
– „közterület-használati díj,”
Ez az utasítás 2021. szeptember 1-jén lép hatályba.
Budapest, 2021. augusztus 31.
Dr. Tóth József s. k. polgármester | Dr. Bujdosó Sándor s. k. jegyző |