Budapest Főváros XIII. Kerületi Önkormányzat Képviselő-testületének 19/2011. (IV. 22.) önkormányzati rendelete

a XIII. kerületi Önkormányzat tulajdonában álló lakások és helyiségek bérletének, valamint elidegenítésének feltételeiről

Budapest Főváros XIII. Kerületi Önkormányzat Képviselő-testülete (a továbbiakban: Képviselő-testület) a lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló többször módosított 1993. évi LXXVIII. törvényben (a továbbiakban: Ltv.) kapott felhatalmazás alapján a tulajdonában álló lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek (a továbbiakban: helyiségek) bérbeadásának és elidegenítésének feltételeiről a következő rendeletet alkotja:

I. Fejezet

Általános rendelkezések

1. § *  (1) A rendelet hatálya - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - kiterjed a Budapest Főváros XIII. Kerületi Önkormányzat (a továbbiakban: Önkormányzat, Bérbeadó) tulajdonában álló lakásokra és nem lakás céljára szolgáló helyiségekre (a továbbiakban együttesen: ingatlan) az ingatlan elhelyezkedésére tekintet nélkül.

(2) *  Nem terjed ki e rendelet hatálya az Önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól szóló önkormányzati rendelet szerinti forgalomképtelen törzsvagyonra, a korlátozottan forgalomképes vagyonra - így különösen az Önkormányzat intézményeinek használatában lévő vagyonra, a sportpályákra és sportcélú létesítményekre, az egészségügyi ellátást szolgáló vagyonra, valamint a kulturális és művelődési feladatok ellátását szolgáló vagyonra -, továbbá nem terjed ki a 1134 Budapest, Váci út 9-15. szám alatti Lehel Csarnok létesítményben található helyiségre, valamint a Klapka Szolgáltatóház nem lakás célú helyiségeinek bérbeadására.

(3) E rendelet személyi hatálya kiterjed az Önkormányzatra, mint bérbeadóra és eladóra, az ingatlanok kezelésével megbízott szervezetre, az ingatlanok bérlőire, használóira, az ingatlanok hasznosítása, elidegenítése során ajánlattevőkre, vevőkre egyaránt.

2. § *  (1) A Képviselő-testületet megillető tulajdonosi és bérbeadói jogokat a Budapest Főváros XIII. Kerületi Önkormányzat Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 1/2011. (I. 14.) önkormányzati rendelet 2. mellékletében foglaltak szerint kell gyakorolni.

(2) *  A tulajdonosi jog gyakorlója a bérbeadói feladatok ellátásával, a pályázati eljárások előkészítésével és lebonyolításával, valamint a Bérbeadót megillető bérleti díjak beszedésével - közszolgáltatási szerződés alapján - ingatlankezelő szervezetet bíz meg (továbbiakban: Megbízott).

2/A. § *  E rendelet alkalmazásában:

a) lakásleadás: a Bérbeadó tulajdonában álló lakás bérleti jogáról való lemondás másik, a Bérbeadó tulajdonában lévő bérlakás bérleti jogáért, vagy pénzbeli térítésért cserébe;

b) felajánlott lakás: a Bérbeadó tulajdonában álló lakás, amelynek bérleti jogáról a bérlő lakáspályázati feltétel teljesítéseként lemond;

c) * 

d) *  beköltözhető lakás: a műszaki és kiürített állapota alapján az érintett személy számára életvitelszerű lakhatásra ténylegesen alkalmas lakás, amely akkor is beköltözhetőnek minősül, ha jövedelemszerző célra hasznosított;

e) jogcím nélküli használó: minden olyan használó, aki a Bérbeadó tulajdonában álló lakást vagy helyiséget a Bérbeadó hozzájárulása és érvényes bérleti szerződés hiányában használja;

f) *  önkényes lakáshasználó: olyan jogcím nélküli használó, aki az önkormányzati bérlakást úgy tartja birtokában, hogy annak használatára korábban bérleti joggal vagy más érvényes jogcímmel nem rendelkezett, avagy a lakást a kiürítést követően újra önkényesen elfoglalta;

g) bérleti díj: az önkormányzati tulajdonú lakások béréről szóló önkormányzati rendeletben meghatározott lakbér és külön szolgáltatások díja;

h) használati díj: a lakás vagy helyiség jogcím nélküli használata esetén a volt bérlő vagy a lakást vagy helyiséget ténylegesen használó által fizetendő, a Bérbeadó által - a bérleti díj alapulvételével - megállapított díj;

i) *  család: a bérlő és a vele együttköltözők együttes megnevezése;

j) *  fiatal kerületi vállalkozó: Budapest XIII. kerület közigazgatási területén működő, itt székhelyként nyilvántartott gazdálkodó szervezet vezető tisztségviselője, vagy többségi tulajdonosa, egyéni vállalkozás esetén az egyéni vállalkozó, aki a 35. életévét még nem töltötte be, és legalább 3 éve állandó lakóhellyel rendelkezik Budapest XIII. kerületében.

II. Fejezet

A lakásbérlet szabályai

1. A lakások bérbeadásának jogcímei

3. § (1) A lakásokat

a) bérlőkijelölési és ismételten gyakorolható bérlő-kiválasztási jog, vagy

b) törvényben vagy jogerős bírói ítéletben előírt elhelyezési vagy bérbeadási kötelezettség, vagy

c) a jogszabályban előírt - másik lakás biztosítására vonatkozó - kötelezettség, vagy

d) lakásgazdálkodási feladatok teljesítése, vagy

e) közérdekű feladatok megvalósítása, vagy

f) lakások cseréje, vagy

g) elővásárlási jog, vagy a nehéz helyzetbe került, lakáshitellel rendelkező természetes személy által előterjesztett kérelem alapján lakottan a Bérbeadó tulajdonába került lakás első alkalommal történő bérbeadása, vagy

h) a bérleti jogviszony közös megegyezéssel történő megszűnésével összefüggésben másik lakás bérbeadása, vagy

i) jogcím nélküli lakáshasználat rendezése, vagy

j) szolgálati lakás biztosítása, vagy

k) a határozott idő lejártát követő újra bérbeadás

alapján határozott vagy határozatlan időre, illetve feltétel bekövetkeztéig szociális, költség vagy piaci béren lehet bérbe adni,

l) *  a bérlő által lakott lakás minőségének javítása (helyiségeinek bővítése, komfortfokozat növelése) érdekében, a Bérbeadó előzetes műszaki vizsgálata alapján történő csatolási jogcím.

(2) Az Bérbeadó tulajdonában álló üres lakásokat az (1) bekezdésben foglalt kivételekkel kizárólag pályázat útján lehet bérbe adni.

(3) *  A Szobabérlők Házában lévő lakóegység bérbeadására a II. Fejezet 18/A. pontjában szereplő előírások az irányadóak.

(4) *  Önkormányzati lakás bérleti jogának magántulajdonú ingatlan tulajdonjogával történő cseréje esetén a Bérbeadó az önkormányzati tulajdonú lakások béréről szóló önkormányzati rendeletben a cserével érintett bérlakásra meghatározott lakbérkategória szerinti, piaci vagy költségalapú bérleti díj megfizetésének előírásával adhat hozzájárulást.

2. A lakáspályázat szabályai

4. § *  (1) A pályázat kiírásáról, a pályázat egyedi feltételeinek és érvénytelenségi okainak meghatározásáról a tulajdonosi jognak a Budapest Főváros XIII. Kerületi Önkormányzat Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló önkormányzati rendeletben meghatározott gyakorlója dönt.

(2) Pályázat csak üres lakás esetén, illetve akkor írható ki, ha a lakásban lakó személy nyilatkozata alapján az üressé válás időpontja ismert.

(3) *  A pályázatot a Bérbeadó és a Megbízott honlapján, valamint a Bérbeadó költségvetéséből támogatott, hirdetési felületet a legkedvezőbb feltételekkel biztosító, XIII. kerületi újságban közzé kell tenni és 30 napra a Bérbeadó, továbbá a Megbízott hirdetőtábláján ki kell függeszteni.

5. § (1) A pályázat általános feltételei, szabályai:

1. *  Amennyiben a meghirdetett lakásra lakásleadás mellett lehet pályázni, a pályázat nyertese olyan legfeljebb 5 évre szóló határozott vagy határozatlan idejű bérleti jogot szerez, amellyel a felajánlott lakásra vonatkozóan rendelkezett.

2. *  A lakásleadás nélkül megpályázható lakások határozott időre, legfeljebb 5 évre adhatóak bérbe, kivéve, ha a pályázat nyertese határozatlan idejű bérleti jogot ajánl fel.

3. Amennyiben a pályázó, vagy a vele együtt költöző családtag 3 hónapnál idősebb terhességet igazol, a születendő gyermeket a költözők számánál figyelembe kell venni.

4. A meghirdetett lakásokra olyan személy pályázhat, akinek vagy házastársának, élettársának, avagy a vele együtt költöző hozzátartozójának nincs a tulajdonában, haszonélvezetében beköltözhető lakás, és nem rendelkezik másik önkormányzati vagy állami tulajdonú bérlakás bérleti vagy bérlőtársi jogával. Amennyiben a jelen rendelkezésben megjelölt személy a Bérbeadó tulajdonában lévő lakás bérleti jogával rendelkezik, a pályázott lakásra szóló bérleti jog elnyerésének feltétele a korábbi bérleti jogról térítési igény nélkül, a Bérbeadó javára történő lemondás. A jövedelemszerző célra hasznosított lakást beköltözhetőnek kell tekinteni. * 

5. Pályázatban a pályázónak 1 db lakás megjelölésére van lehetősége. * 

6. A pályázat elbírálásával kapcsolatban jogorvoslatnak helye nincs.

7. *  Amennyiben a pályázatban meghirdetett lakásra önkormányzati lakás leadásának feltételével lehet pályázni, a pályázott lakás bérleti jogának elnyerése esetén a bérlő köteles - a pályázati eredményről szóló értesítésben megjelölt határidőben - a felajánlott lakást tiszta, üres, kifestett, tehermentes és beköltözhető állapotban a Megbízó birtokába visszaadni. A bérlő köteles továbbá a leadott lakásba bejelentett személyek kijelentése iránt, legkésőbb a birtok átadásáig gondoskodni. Amennyiben a pályázó e pontban előírt kötelezettségének nem tesz eleget, a Bérbeadó a felajánlott önkormányzati bérlakásra szóló, és a pályázatban meghirdetett lakásra kötött bérleti szerződés felmondására is jogosult.

8. *  A pályázatban meghirdetett lakásra érvényesen olyan személy pályázhat, aki legalább 5 éve, önkormányzati tulajdonú bérlakás leadása esetén legalább 3 éve létesített állandó lakóhelyet a XIII. kerület közigazgatási területén és életvitelszerűen a XIII. kerületben él. E jogszabályi feltétel alól mentesül az a pályázó, aki az Önkormányzat XIII. kerületen kívül található lakásának felajánlásával pályázik, amennyiben legalább 3 éve létesített állandó lakóhelyet az Önkormányzat tulajdonában lévő lakásban vagy e lakcímlétesítés és a XIII. kerületi lakhatás együttesen eléri a 3 évet, és az életvitelszerű lakhatás feltéletei minden esetben igazoltak.

(2) *  A lakáspályázat részletes szabályait a tulajdonosi jognak a Budapest Főváros XIII. Kerületi Önkormányzat Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 1/2011. (I. 14.) önkormányzati rendelet 2. mellékletében foglaltak szerint meghatározott gyakorlója állapítja meg.

(3) *  A pályázati feltételek és az érvénytelenségi okok fennállását a Megbízott a rendelkezésére álló adatok, valamint a Bérbeadótól kért adatszolgáltatás alapján, a pályázó életvitelszerű lakhatási körülményeit a pályázatban bejelentett állandó lakóhelyen jogosult ellenőrizni.

6. § * 

7. § * 

8. § *  (1) A pályázatokat a benyújtási határidő lejártától számított 60 napon belül a Budapest Főváros XIII. Kerületi Önkormányzat Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló önkormányzati rendelet alapján átruházott hatáskörében a tulajdonosi jogot gyakorló bizottság bírálja el. A tulajdonosi döntéssel szemben jogorvoslatnak helye nincs.

(2) *  A tulajdonosi jognak a Budapest Főváros XIII. Kerületi Önkormányzat Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 1/2011. (I. 14.) önkormányzati rendelet 2. mellékletében foglaltak szerint meghatározott gyakorlója - amennyiben a meghirdetett lakásra kellő számú pályázat érkezik - minden lakásra I-III. helyezettet rangsorol.

(3) * 

(4) *  A pályázók a pályázat eredményéről a Megbízó internetes honlapján és hirdetőtábláján megjelenő hirdetményen keresztül értesülnek. Az I-II-III. helyezést elért pályázók e-mailben vagy postai úton is kapnak értesítést.

(5) *  A pályázat nyertesének a Bérbeadó döntéséről, vagy a szerződéskötés lehetőségéről szóló értesítés kézhezvételétől számított 30 napon belül kell a lakásbérleti szerződést megkötni.

(6) A lakások birtokbaadását követő 30 napon belül köteles a pályázó bérletében lévő lakást üres, tehermentes, kifestett, tiszta, beköltözhető állapotban a Megbízott rendelkezésére bocsátani.

(7) *  A pályázat szerződéskötésre jogosult I-III. helyezettje a Megbízott felhívására - a felhívás kézhezvételétől számított - 15 napon belül köteles a kért igazolásokat és mellékleteket benyújtani.

(8) * 

(9) *  Átruházott hatáskörben az Önkormányzat Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatban kijelölt bizottsága jogosult dönteni a pályázat érvényességéről. A tulajdonosi jog gyakorlója a pályázatot érvénytelennek nyilváníthatja, jogosult a pályázót a pályázati eljárásból két évre kizárni, ha

a) az I-III. helyre rangsorolt pályázó által közölt tény vagy adat valódiságát az utóbb benyújtott igazolások nem bizonyítják,

b) az I-III. helyre rangsorolt pályázó a kért igazolásokat vagy a szerződéskötés feltételeként előírt mellékleteket nem vagy nem határidőben csatolja be, vagy

c) a szerződéskötésre jogosult a bérleti szerződést határidőben nem köti meg.

(9a) *  Amennyiben a tulajdonosi jog gyakorlója a pályázatot érvénytelennek nyilvánítja, és van mögé rangsorolt érvényes pályázó, úgy a második, ezt követően a harmadik helyezett számára nyílik lehetőség a szerződéskötésre.

(10) *  Amennyiben a bérleti szerződés megkötését követően a bérlő nem tesz eleget a pályázatban vállalt felújítási kötelezettségének vagy a szerződését felmondja, átruházott hatáskörben az Önkormányzat Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatban kijelölt bizottsága jogosult dönteni a pályázati eljárásból két évre történő kizárásáról.

8/A. § * 

3. Bérbeadás törvényben vagy jogerős bírói ítéletben előírt kötelezettség alapján

9. § *  (1) Törvényben, bírósági vagy hatósági határozatban előírt bérbeadási kötelezettség esetén a tulajdonosi jognak a Budapest Főváros XIII. Kerületi Önkormányzat Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 1/2011. (I. 14.) önkormányzati rendelet 2. mellékletében foglaltak szerint meghatározott gyakorlója és a jogosult úgy is megállapodhatnak, hogy a Bérbeadó a kötelezettségét pénzbeli térítés fizetésével megválthatja. A jogosult olyan összegű pénzbeli térítésre tarthat igényt, mint amilyen összegű térítés a lakásbérleti jogviszony közös megegyezéssel történő megszüntetése esetén fizetendő.

(2) *  Elővásárlási jog alapján - a (3) bekezdésben foglalt kivétellel - lakottan a Bérbeadó tulajdonába került lakást annak a részére kell határozott időre piaci alapon legfeljebb 5 évre bérbe adni, aki a lakást önkormányzati tulajdonba kerülésekor tulajdonosként vagy bérlőként, illetve más jogcímen jogszerűen használta.

(3) A bírósági és közigazgatási végrehajtási eljárásban elővásárlási jog alapján adós vagy zálogkötelezett által lakottan a Bérbeadó tulajdonába került lakást, ha a kérelmező a bérbeadás feltételeit elfogadja

a) a Bérbeadó tulajdonában álló lakások béréről szóló rendeletben szereplő lakbéren,

b) a tulajdoni lapon adósként vagy zálogkötelezettként bejegyzett kérelmére,

c) határozatlan időre kell bérbe adni.

(4) *  Az elővásárlási jog gyakorlásáról a tulajdonosi jognak a Budapest Főváros XIII. Kerületi Önkormányzat Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 1/2011. (I. 14.) önkormányzati rendelet 2. mellékletében foglaltak szerint meghatározott gyakorlója dönt.

4. Bérbeadás közérdekű feladatok végrehajtása érdekében

10. § *  (1) A lakáspályázat e rendeletben meghatározott rendelkezéseit nem kell figyelembe venni, ha a Bérbeadónak kisajátítási kérelme alapján lefolytatott eljárás eredményeként kerül sor a lakás bérbeadására.

(2) *  Nem kell figyelembe venni a lakáspályázat e rendeletben meghatározott rendelkezéseit, ha a lakás bérbeadására más önkormányzattal való megállapodás alapján vagy a Bérbeadó tulajdonában lévő lakás megsemmisülése miatt elhelyezési kötelezettség teljesítéseként kerül sor.

(3) *  A bérbe adott lakások szolgálati jellegét a bérlő kérelmére, a munkáltató javaslatára a közérdek megszűnése esetén a tulajdonosi jognak a Budapest Főváros XIII. Kerületi Önkormányzat Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 1/2011. (I. 14.) önkormányzati rendelet 2. mellékletében foglaltak szerint meghatározott gyakorlója megszüntetheti.

5. Jogcím nélküli lakáshasználók elhelyezése

11. § (1) Amennyiben a lakásbérleti szerződés bármely okból történő megszűnése esetén a lakásban olyan jogcím nélküli személy marad vissza, aki a lakásbérleti jog folytatására nem jogosult, részére (2) és (3) bekezdés szerint biztosítható lakásbérlet.

(2) *  Ha a visszamaradt személy az Ltv. hatálybalépése előtt jelentkezett be állandó jelleggel az önkormányzati bérleménybe és a lakásbérleti szerződés megszűnésekor életvitelszerűen a lakásban lakott, részére - a 13-14. § figyelembevételével - a lakást határozott időre bérbe kell adni, vagy másik lakást kell biztosítani.

(3) *  A tulajdonosi jognak a Budapest Főváros XIII. Kerületi Önkormányzat Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 1/2011. (I. 14.) önkormányzati rendelet 2. mellékletében foglaltak szerint meghatározott gyakorlója annak a jogcím nélküli személynek is hozzájárulhat a lakás, vagy másik lakás bérbeadásához, aki nem felel meg a (2) bekezdésben előírt feltételeknek, de a lakást igazolhatóan, életvitelszerűen lakja.

(4) *  Annak a jogcím nélküli lakáshasználónak, akinek a korábbi bérleti jogviszonyát a Bérbeadó lakbértartozás miatt felmondta, vagy a bérleti jogviszony más okból megszűnt, a Bérbeadó a lakást a lakáshasználó erre vonatkozó kérelmére, legfeljebb 5 évig tartó határozott időre ismételten bérbe adhatja, a tulajdonosi jogot gyakorló döntése alapján, amennyiben a használó az előírt feltételeket maradéktalanul teljesítette.

6. Szolgálati lakás bérbeadása

12. § *  (1) Az önkormányzati tulajdonú épületben lévő gondnoki lakás annak adható bérbe, aki az adott épületben a Bérbeadóval, a Bérbeadó költségvetési szervével, vagy a Megbízottal kötött szerződés alapján gondnoki, házmesteri, koordinátori feladatokat lát el.

(2) *  Az (1) bekezdés szerinti lakásbérleti jogviszonyt a Bérbeadó a munkaviszony megszűnése esetén jogosult felmondani.

7. A lakásigény mértéke

13. § *  (1) A lakásokat - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - komfortfokozattól függetlenül, a szobaszám és a költöző személyek figyelembevételével az alábbiak szerint lehet bérbe adni:

1 szobás lakás 1-4 személy
1 + félszobás lakás 2-5 személy
2 szobás lakás 2-6 személy
1 + két félszobás lakás 3-7 személy
2 + félszobás lakás 4-8 személy
3 szobás lakás 4-8 személy
1 + három félszobás lakás 5-9 személy
2 + két félszobás lakás 5-9 személy
4 szobás lakás 5-9 személy
4 szobásnál nagyobb lakás fél vagy egy szobánként + 1 fő.

(2) A lakás ismételt bérbeadása, a lakásbérleti jogviszony meghosszabbítása vagy helyreállítása esetén az (1) bekezdés rendelkezését nem kell alkalmazni.

8. Szociális helyzet alapján történő bérbeadás, valamint a költség és piaci alapú lakásbérlet szabályai

14. § *  (1) Szociális alapú bérleti jog megszerzésére és gyakorlására az a személy jogosult, akinek és vele együttlakó személyeknek az egy főre jutó havi jövedelme a bérbeadáskor - vagy a szerződés bármely okból történő felülvizsgálatakor - az öregségi nyugdíj legkisebb összegének két és félszeresét, egyedülálló esetében a háromszorosát nem haladja meg, és a család nem rendelkezik olyan vagyonnal, amelynek együttes forgalmi értéke a bérbeadáskor vagy a szerződés felülvizsgálatakor az öregségi nyugdíj legkisebb összegének a 250-szeresét meghaladja.

(2) *  A szociális alapú, határozatlan időre szóló, érvényes bérleti szerződéssel rendelkező bérlő a szociális lakbérre való jogosultságát erre irányuló felülvizsgálati eljárás során, a Bérbeadó képviseletében eljáró Megbízott felhívására igazolni köteles (a továbbiakban: szociális lakbérre való jogosultság felülvizsgálata).

(3) *  A szociális lakbérre jogosultság igazolására - a bérlőre és az együttlakó személyekre egyaránt - az alábbi okiratok alkalmasak:

a) a benyújtást megelőző folyamatos 6 havi, ennél rövidebb idejű munkaviszony esetén a rendelkezésre álló, legalább egy havi nettó átlagkeresetről szóló munkáltatói igazolás,

b) tárgyévi nyugdíjról, időskorúak járadékáról szóló igazolás,

c) társadalombiztosítási ellátás esetében a bejelentés benyújtását megelőző három hónapban kifizetett ellátást igazoló szelvény, vagy társadalombiztosítási szerv igazolása,

d) a szülői felügyeleti jog egyik szülő általi gyakorlása esetén az erre vonatkozó megállapodást tartalmazó határozat,

e) a tartósan beteg, illetőleg fogyatékos gyermek egészségi állapotára vonatkozó igazolás, vagy annak igazolása, hogy tartósan beteg ellátásáért ápolási díjban részesül,

f) oktatási intézmény nappali tagozatán tanuló esetében az oktatási intézmény igazolása a tanulói vagy hallgatói jogviszony fennállásáról,

g) álláskereső esetén az álláskeresési ellátásról, vagy a regisztrálás tényéről szóló, illetékes munkaügyi kirendeltség által kiállított igazolás, határozat,

h) a gyermek elhelyezése vagy ideiglenes hatályú elhelyezése és a gyámrendelés tárgyában hozott bírósági és gyámhatósági jegyzőkönyv, rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény igazolása,

i) különélés tényének igazolása,

j) egyéb orvosi igazolás vagy hatósági határozat,

k) a lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások viseléséhez nyújtott települési támogatásról szóló igazolás.

(4) *  Amennyiben a bérlő a Megbízott felhívására, a felhívásban előírt határidőben nem adja meg a felülvizsgálathoz kért adatokat, vagy nem megfelelően igazolja a szociális lakbérre való jogosultságát, a Megbízott legfeljebb további két alkalommal, jogvesztő határidő tűzésével, ismételten felhívja a bérlőt a jogosultság igazolására.

(5) *  A szociális lakbérre való jogosultságot a bérlő által benyújtott dokumentumok és a Megbízott rendelkezésére álló adatok együttes értékelése alapján kell megállapítani. Amennyiben a szociális lakbérre való jogosultság felülvizsgálata alapján a szociális lakbér fizetésének jogszabályi feltételei nem állnak fenn, a bérlő a bérlakásra meghatározott lakbérkategória és a jelen rendelet szerinti piaci vagy költség alapú lakbért köteles fizetni.

(6) * 

(7) *  Amennyiben a bérlő a szociális lakbérre való jogosultságának fennállását felhívásra nem igazolja, a felülvizsgálat lezárultát követő hónaptól a bérlakásra meghatározott lakbérkategória szerinti piaci alapú lakbért köteles fizetni.

(8) *  Költség alapú bérleti jog megszerzésére és gyakorlására az a személy jogosult,

a) akinek és a vele együttlakó személyeknek az egy főre jutó havi jövedelme a bérbeadáskor - vagy a szerződés bármely okból történő felülvizsgálatakor - meghaladja a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegének két és félszeresét, egyedülálló esetében a háromszorosát, de nem éri el a mindenkori öregségi nyugdíjminimum négyszeresét, egyedülálló esetén az ötszörösét, és a család nem rendelkezik olyan vagyonnal, amelynek együttes forgalmi értéke a bérbeadáskor vagy a szerződés felülvizsgálatakor az öregségi nyugdíj legkisebb összegének a 250-szeresét meghaladja,

b) aki a méltányolható lakásigény mértékénél nagyobb szobaszámú lakásban lakik, még abban az esetben is, ha a lakásban lakók egy főre jutó jövedelme alapján szociális alapú lakbérre lenne jogosult.

(9) *  Piaci alapú bérleti díjat köteles fizetni az a személy,

a) akinek és a vele együttlakó személyeknek az egy főre jutó havi jövedelme a bérbeadáskor - vagy a szerződés bármely okból történő felülvizsgálatakor - meghaladja a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegének négyszeresét, egyedülálló esetében az ötszörösét,

b) aki a méltányolható lakásigény mértékénél nagyobb szobaszámú lakásban lakik, még abban az esetben is, ha a lakásban lakók egy főre jutó jövedelme alapján költség alapú lakbérre lenne jogosult.

15. § *  (1)

(2) * 

16. § *  (1) *  A bérlő a saját vagy a lakásban jogszerűen vele együttlakó igazolhatóan megváltozott jövedelmi helyzete, vagy jelentősen megváltozott életkörülményei alapján kérheti a költség alapú bérleti díjának szociális alapúra, valamint a piaci alapú lakbérének költség alapúra történő ideiglenes módosítását.

(2) * 

(3) *  A megváltozott vagyoni, jövedelmi helyzetének és életkörülményeinek igazolására a 14. § (3) bekezdésben meghatározott okiratok alkalmasak.

(4) *  A költség és a piaci alapú lakbér módosítására vonatkozó kérelmeket a Budapest Főváros XIII. Kerületi Önkormányzat Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 1/2011. (I. 14.) önkormányzati rendelet 2. mellékletében foglaltak szerint kell elbírálni.

(5) *  A tulajdonosi jognak a Budapest Főváros XIII. Kerületi Önkormányzat Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 1/2011. (I. 14.) önkormányzati rendelet 2. mellékletében foglaltak szerint meghatározott gyakorlója - indokolt esetben - 1 évre adhat hozzájárulást a bérleti szerződésben szereplő költség vagy piaci alapú bérleti jogviszony változatlanul hagyása mellett a szociális, vagy költség alapú lakbér fizetéséhez.

(6) *  A tulajdonosi jognak a Budapest Főváros XIII. Kerületi Önkormányzat Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 1/2011. (I. 14.) önkormányzati rendelet 2. mellékletében foglaltak szerint meghatározott gyakorlója 1 év elteltével felülvizsgálja a lakbér csökkentésének feltételeit. Amennyiben az indokoltság fennáll, további 1 évre biztosíthatja a szociális, vagy költség alapú lakbér fizetését.

(7) *  A kérelmező az (5) bekezdés szerinti fizetési kedvezmény érvényességi ideje alatt is köteles a Megbízott felé bejelenteni, ha a kedvezményes díjfizetés feltételei már nem állnak fenn. Ennek elmulasztása esetén a Bérbeadó a bérlőt a különbözet megfizetésére kötelezheti.

(8) *  A lakásbérleti díj nem csökkenthető annak a bérlőnek, aki

a) a Bérbeadó részére nem igazolt, vagy a valóságtól eltérő adatot vagy tényt közöl, vagy

b) a méltányolható lakásigény mértékét legalább egy szobával meghaladó szobaszámú lakásban lakik.

(9) *  A lakbércsökkentés engedélyezéséről, a lakbér csökkentés meghosszabbításáról, valamint a kedvezmény megvonásáról a tulajdonosi jognak a Budapest Főváros XIII. Kerületi Önkormányzat Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló önkormányzati rendeletben meghatározott gyakorlója jogosult dönteni. A döntéssel szemben jogorvoslatnak helye nincs.

(10) *  A Rendelet 14. § (5) bekezdése szerinti lakbér kiigazítást két részletben kell végrehajtani. A lakbér összegét a felülvizsgálat lezárultát követő hónaptól a felülvizsgálat eredményeként megállapított lakbér és a korábbi szociális alapú lakbér különbözetének a felével lehet emelni. Amennyiben a felülvizsgálat június 30. napjáig lezárul, a bérlő a felülvizsgálat eredményeként megállapított lakbér teljes összegét a felülvizsgálatot követő év július 1. napjától köteles fizetni. Amennyiben a felülvizsgálat június 30. napjáig nem zárul le, a bérlő a lakbér teljes összegét a felülvizsgálatot követő második év január 1. napjától fizeti.

16/A. § *  A tulajdonosi jog gyakorlója - a méltányolható lakásigény mértékétől függetlenül - a szociális lakbér mértékének felülvizsgálati eljárásban megállapított költség alapú lakbér megállapítása helyett szociális alapú lakbér, piaci lakbér megállapítása helyett költség alapú lakbér megállapításáról jogosult dönteni

a) amennyiben a határozatlan időtartamú bérleti jogviszonnyal rendelkező bérlő igazolt jövedelme legfeljebb 15%-kal haladja meg a szociális vagy költség alapú jövedelmi értékhatár felső mértékét és

b) a bérlő által benyújtott lakbér csökkentési kérelem alapján.

17. § (1) A lakás bérlője a lakás nem szociális helyzet alapján történő bérbeadása esetén óvadékot köteles fizetni.

(2) Az óvadék mértéke

a) költségalapon bérbe adott lakás esetében a lakás lakbérének 2 havi összege,

b) piaci alapon bérbe adott lakás esetében a lakás lakbérének 3 havi összege.

(3) Az (1) és (2) bekezdések rendelkezéseit kell alkalmazni, ha az Bérbeadó a bérlő részére a lakásbérleti jogviszony közös megegyezéssel történő megszűnése esetén másik lakást ad bérbe.

(4) A befizetett óvadék után a bérlő részére kamat nem fizethető.

(5) *  Az (1)-(3) bekezdés előírásait nem kell alkalmazni a lakásból bármely okból történő kihelyezés, lakbér felülvizsgálatot követő lakbéremelés esetén.

(6) *  A befizetett óvadék a lakásnak a Megbízott részére történő igazolt átadás-átvételét követően fizethető ki a bérlő részére.

18. § (1) A bérlő a szerződés fennállása alatt köteles életvitelszerűen a lakásban lakni.

(2) *  A bérlő köteles a lakásból történő két hónapot meghaladó távollétét és annak időtartamát a Bérbeadó részére írásban bejelenteni. A bérlő köteles továbbá a távollét okát indokolni, munkáltatói vagy egészségügyi, oktatási intézmény által kiállított igazolással alátámasztani. E kötelezettség megszegése esetén a Bérbeadó a bérleti szerződés felmondására jogosult.

9. Bérbeadás bérlőtársak részére

19. § (1) Bérlőtársi jogviszonyban kell a lakást bérbe adni azok részére, akik a bérlő halála esetén a bérleti jogviszony folytatására - eltérő megállapodás hiányában - azonos sorrendben jogosultak.

(2) A Bérbeadó a bérlő és a vele együttlakó gyermeke, unokája, szülője, nagyszülője vagy testvére közös kérelmére a bérlőtársi szerződést akkor kötheti meg, ha

a) a gyermek, unoka és a testvér a 18. életévét betöltötte,

b) *  a testvér a bérlővel a lakásban legalább 1 év óta folyamatosan együtt lakik.

(3) Ha a lakásbérleti szerződés a rendelet hatálybalépésekor már fennáll, a szerződés módosításával bérlőtársi jogviszony az (1) és (2) bekezdés alkalmazásával jöhet létre.

(4) *  Nem köthető meg a bérlőtársi szerződés, ha a (2) bekezdésben említett hozzátartozó beköltözhető lakással rendelkezik.

(5) * 

10. A bérbeadás időtartama

20. § (1) Ha jogszabály vagy megállapodás másként nem rendelkezik, a lakást határozott időre kell bérbe adni.

(2) *  Határozott idejű lakásbérleti szerződés legfeljebb 5 évre köthető. A bérlő által a határozott idő lejárta után benyújtott kérelme alapján a tulajdonosi jognak a Budapest Főváros XIII. Kerületi Önkormányzat Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló önkormányzati rendeletben meghatározott gyakorlója jogosult dönteni a lakás 1-5 évre történő ismételt bérbeadásáról, vagy a bérlő által a határozott idő lejárta előtt benyújtott kérelme alapján a szerződés hatályának 1-5 évre szóló meghosszabbításáról. A tulajdonosi hozzájárulás akkor adható, ha a bérlő eleget tett a jogszabály által előírt és a lejáró szerződésben vállalt kötelezettségeinek.

(3) * 

(4) * 

(5) * 

(6) Feltétel bekövetkeztéig kell a lakást bérbe adni, ha a Bérbeadó, a bérlőkijelölési vagy bérlőkiválasztási jog jogosultja így rendelkezik.

(7) Határozatlan időre kell a lakást bérbe adni

a) határozatlan időtartamra szóló bérleti szerződéssel rendelkező részére, ha a fennálló bérleti szerződés úgy szűnik meg, hogy ugyanazon bérlő részére másik önkormányzati lakás bérbeadására kerül sor, vagy

b) a lakás alapterületének megváltoztatása esetén a csatolt terület esetében, ha az eredeti alapterületű bérleményre a bérlő határozatlan időtartamú bérleti szerződéssel rendelkezik, vagy

c) ha a beköltözhető állapotban értékesítendő lakóingatlan bírósági és közigazgatási végrehajtási árverése, valamint nyilvános pályázati értékesítése során - az árverésen, nyilvános pályázaton a Bérbeadót törvényesen megillető elővásárlási jog alapján az adós vagy zálogkötelezett által lakottan kerül a Bérbeadó tulajdonába.

11. Bérleményellenőrzés

21. § (1) A Megbízott a lakás rendeltetésszerű használatát és a szerződésben vállalt és jogszabályban előírt kötelezettségek teljesítését évente legalább egyszer ellenőrzi. A bérlő köteles a lakásba történő bejutást biztosítani, az ellenőrzést tűrni.

(2) *  A Megbízott a lakásban évente több alkalommal tarthat bérleményellenőrzést.

12. Bérbeadó és bérlő megállapodása

22. § *  (1) A Bérbeadó és a bérlő a szerződéskötéskor, a lakásbérleti szerződésben foglalt módon állapodik meg a bérlőt terhelő felújítási, költségviselési, karbantartási, valamint kiürítési és visszabocsátási kötelezettségről.

(2) A lakás bérleti jogviszony ideje alatt történő átalakítása, korszerűsítése, felújítása, a lakás alkotórészévé váló elemek beépítése kizárólag előzetes bejelentéssel, a Bérbeadó jóváhagyása alapján, ennek tárgyában írásba foglalt megállapodás szerint végezhetőek. A bérlő az általa végzett értéknövelő beruházásokért megtérítési igényt csak a Bérbeadó által előzetesen engedélyezett munkák esetében és az előzetes írásbeli megállapodás alapján támaszthat.

(3) A bérlő a Bérbeadót terhelő munkálatokat a Bérbeadó helyett és költségére csak akkor végezheti el előzetes, írásos megállapodás nélkül, amennyiben az azonnali beavatkozást igényel, vagy annak előzetes bejelentésére már nincs lehetőség.

(4) Ha a bérlő a lakást jogosulatlanul alakította át, a Bérbeadó felhívására köteles az eredeti állapotot helyreállítani.

13. Jogcím nélküli használat esetén alkalmazható használati díj

23. § (1) A lakás jogcím nélküli használója használati díjat köteles fizetni.

(2) A használati díj megegyezik a bérleti díj összegével.

(3) *  Amennyiben a lakás jogcímnélküli használója elhelyezésre nem tarthat igényt, a Bérbeadó jogosult a lakáshasználóval szemben használati díj címén a lakásbérleti jogviszony megszűnését követő két hónap elteltével, önkényes lakáshasználat esetén a foglalás megállapításától a lakásra vonatkozó bérleti díj ötszöröséig terjedő használati díjat érvényesíteni.

14. Hozzájárulás a lakásba való befogadáshoz

24. § *  (1) A Bérbeadó a bérlő írásbeli kérelmére hozzájárulhat ahhoz, hogy a bérlő nagyszülőjét, házastársának gyermekét és unokáját, nem befogadott gyermekének a gyermekét, testvérét, élettársát, élettársa gyermekét és unokáját, gyermeke házastársát, vagy élettársát és annak gyermekét, valamint gyámhatósági határozattal igazolható gondozottját a lakásba befogadja.

(2) A hozzájárulásban ki kell kötni, hogy a bérlő lakásbérleti jogviszonyának megszűnése esetén a befogadott személy köteles a lakásból elköltözni.

(3) A lakásba történő befogadáshoz nem adható hozzájárulás, ha a befogadással a lakásban lévő személyek száma meghaladja a 13. §-ban szabályozott lakásigény mértékének felső határát.

(4) *  Amennyiben a bérlő a lakást jelen rendelet által előírtak megsértésével albérletbe adja, és a lakás tényleges használója a lakás birtokát felszólításra nem adja vissza, a Bérbeadó jogosult a lakás tényleges használójával szemben a kiürítésre tűzött határidő eredménytelen elteltétől a bérleti díj ötszörösének megfelelő használati díjat érvényesíteni.

15. Albérletbe adás szabályai

25. § (1) Lakás albérletbe adásához nem adható hozzájárulás.

(2) *  Az (1) bekezdésben meghatározott tilalmat nem kell alkalmazni, ha

a) a lakás bérlőjét gondnokság alá helyezték, és szociális otthoni elhelyezést nyert, vagy hosszabb távú kórházi kezelés alatt áll, vagy

b) a kiskorú bérlő gyámja a lakást addig az ideig kívánja albérlet útján hasznosítani, ameddig a bérlő nagykorúvá válik.

(3) *  A tulajdonosi jognak a Budapest Főváros XIII. Kerületi Önkormányzat Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 1/2011. (I. 14.) önkormányzati rendelet 2. mellékletében foglaltak szerint meghatározott gyakorlója a (2) bekezdésben foglalt feltételek esetén kizárólag határozott időre vagy feltétel bekövetkeztéig kötött albérleti szerződéshez adhat tulajdonosi hozzájárulást. A kérelem benyújtása mellé a gondnoknak vagy gyámnak csatolnia kell az albérleti szerződés tervezetét.

16. A lakás nem lakás céljára történő használatának szabályai

26. § (1) Lakás egészének nem lakás céljára történő használatához tulajdonosi hozzájárulás nem adható.

(2) A lakás egy részét akkor lehet nem lakás céljára használni a Bérbeadó hozzájárulásával, ha

a) a bérlő írásbeli kérelmére a bérlő vagy a lakásban állandó bejelentéssel rendelkező személy a saját jogán vagy gazdasági társaság tagjaként kíván a lakásban székhelyet vagy telephelyet létesíteni, és

b) bérlőtársak esetében a bérlőtárs a lakás egy részének más célra történő használatát tudomásul vette.

(3) *  A lakás egy részének más célú használatához történő hozzájárulás nem mentesít az egyéb jogszabályokon alapuló engedélyek beszerzése alól. A lakásbérleti szerződés megszűnése napján a hozzájárulás érvényét veszíti.

17. A lakásbérletre vonatkozó egyéb szabályok

27. § (1) Amennyiben a szükséglakásra fennálló lakásbérleti szerződés megszűnik, azt ismételten lakás céljára bérbe adni nem lehet.

(2) *  Ha a bérleti szerződés megkötését követően a Bérbeadó tudomására jut, hogy a bérlőnek vagy házastársának, élettársának, avagy a vele együtt költöző hozzátartozójának a tulajdonában, haszonélvezetében beköltözhető lakás van, a Bérbeadó a bérleti szerződés felmondására jogosult. A Bérbeadó a korábbi bérleti szerződés felmondására jogosult akkor is, ha a bérleti jog jogosultja másik önkormányzati bérlakás bérleti jogát jogviszony folytatóként megszerzi.

(3) Annak részére, aki szociális intézménybe utaláskor pénzbeli térítés nélkül mondott le a lakásbérleti jogviszonyáról a Bérbeadó vagy jogelődje javára, az intézményből történő kihelyezésekor legalább félkomfortos lakást kell bérbe adni.

(4) *  Amennyiben bérlőkijelölési, vagy a bérlő-kiválasztási joggal érintett lakás megüresedik és a lakást ismételten bérbe lehet adni, a bérlő kijelölésére, kiválasztására jogosultat fel kell hívni arra, hogy az értesítés kézhezvételétől számított 15 napon belül - jogosultságának igazolásával - közölje a bérlő személyét, és határozza meg a bérbeadás feltételeit.

(5) *  A jogosult figyelmét fel kell hívni arra, hogy amennyiben határidőben nem jelöl új bérlőt, jogosultságát nem igazolja, vagy az általa közölt adatok alapján a szerződést nem lehet megkötni, úgy a bérbeadónak számlázott közüzemi, valamint közös költséget - bérlőkijelölő joga gyakorlásáig - köteles megtéríteni.

28. § (1) A megüresedett társbérleti lakrészt a lakásban maradt társbérlőnek kell bérbe adni, ha a teljes lakás nem, vagy egy szobánál nem nagyobb mértékben haladja meg a visszamaradt társbérlő lakásigénye mértékét és vállalja a lakás tényleges komfortfokozatának és alapterületének megüresedett része után számított lakbér megfizetését.

(2) A lakásban maradt társbérlő lakásigénye mértékének számításánál azokat a lakásban lakó személyeket lehet figyelembe venni, akiket a bérlő a tulajdonos hozzájárulása nélkül fogadhat be a lakásba.

(3) Ha az (1) bekezdésben meghatározott feltételek nem állnak fenn, a bérbeadó a lakásban visszamaradt társbérlő lakásbérleti szerződését cserelakás egyidejű felajánlása mellett közös megegyezéssel megszüntetheti.

(4) Amennyiben a visszamaradt társbérlő a (1) vagy a (3) bekezdésben rögzített feltételeket nem fogadja el, úgy a bérbeadó köteles a szerződést felmondani.

18. A bérleti jogviszony megszüntetése közös megegyezéssel

29. § (1) A határozatlan idejű bérleti joggal rendelkező bérlő a lakásbérleti jogviszonyt a Bérbeadó részére pénzbeli térítés ellenében felajánlhatja.

(2) *  A tulajdonosi jognak a Budapest Főváros XIII. Kerületi Önkormányzat Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló önkormányzati rendeletben meghatározott gyakorlója a pénzbeli térítés ellenében történő lakásfelajánlást nem köteles elfogadni, arról a lakásgazdálkodási feladatok ismeretében dönt.

(3) *  Határozott időre, vagy feltétel bekövetkeztéig bérbe adott lakás bérleti joga is megváltható a bérlő erre irányuló kérelmére. A kérelemről a tulajdonosi jognak a Budapest Főváros XIII. Kerületi Önkormányzat Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló önkormányzati rendeletben meghatározott gyakorlója jogosult dönteni a lakásgazdálkodási feladatok ismeretében. E rendelkezés szerinti megváltás esetén pénzbeli térítés a lakás ingatlanszakértői értékbecslésen alapuló forgalmi értéke és a bérleti jogviszonyból még hátralévő idő együttes figyelembevételével, az alábbiak szerint állapítható meg:

szerződés lejártáig
hátralévő idő
forgalmi érték
kifizethető hányada
0-1 év maximum 10%
1-2 év maximum 15%
2-3 év maximum 20%

(4) A lakásbérleti jogviszony megszüntetéséről úgy is meg lehet állapodni, hogy a bérlő kisebb alapterületű vagy kevesebb szobaszámú másik lakás bérbeadását és pénzbeli térítés megfizetését kéri.

(5) *  A (4) bekezdés esetén pénzbeli térítésként a bérbeadandó és a lakásbérleti jogviszony megszűnésével érintett lakás tulajdonjog értéke különbségének legfeljebb 50%-a fizethető, amennyiben a Bérbeadó részére visszaadott lakás bérleti jogviszonya határozatlan időtartamra szól.

(6) *  Ha a határozatlan idejű bérleti joggal rendelkező bérlő a lakásbérleti jogviszonyt úgy kívánja megszüntetni, hogy csak pénzbeli térítést kér, pénzbeli térítésként a lakás ingatlanszakértői értékbecsléssel megállapított forgalmi értékének legfeljebb 50%-a fizethető ki.

(7) * 

(8) A pénzbeli térítés a lakás bérbeadó részéről történő átvétele után fizethető ki.

(9) *  Amennyiben a Bérbeadó javára olyan bérlő mond le térítésért a lakás bérleti jogáról, aki a felajánlott lakást a Bérbeadótól 5 éven belül egy alacsonyabb komfortfokozatú vagy kisebb alapterületű lakásért kapta, úgy a pénzbeli térítést a kisebb értékű lakás után kell megállapítani.

(10) A (9) bekezdésben szabályozott eljárás nem vonatkozik arra az esetre, ha a bérlő a korábbi lakásáért már kapott pénzbeli térítést az értékkülönbség miatt. Ilyen esetben a jelenlegi lakás szolgál a térítés megállapításának alapjául, amennyiben a lakás határozatlan időre van bérbe adva.

18/A. Szobabérlők Házára vonatkozó rendelkezések * 

29/A. § *  (1) A Szobabérlők Házában lévő lakások bérlőit (a továbbiakban: lakóegység használó) a Budapest Főváros XIII. Kerületi Önkormányzat Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 1/2011. (I. 14.) önkormányzati rendelet 2. mellékletében foglaltak szerint kell kijelölni. A bérleti szerződéseket a tulajdonos megbízottja köti meg.

(2) Az Önkormányzat a lakóegységeket e rendeletben meghatározott módon és feltételekkel bérbeadás útján hasznosítja.

(3) A Szobabérlők Házának házirendjét a bérbeadó állapítja meg.

(4) A lakóegységek használati joga nem cserélhető el.

29/B. § *  (1) A lakóegységhez jutás személyi feltétele, hogy a kérelmező Budapest Főváros XIII. kerületében bejelentett állandó lakóhellyel rendelkezzen.

(2) A lakóegység használatára nem jogosult az a személy, aki:

a) beköltözhető lakástulajdonnal rendelkezik;

b) bérlője önkormányzati lakásnak.

(3) A bérbeadó a lakóegység használóval meghosszabbítható, 5 év határozott időre szóló bérleti szerződést köt.

(4) A bérbeadó a szerződést a lakóegység használóval nem újítja meg, ha a lakóegység használó ezen rendeletben foglalt szabályokat, a Szobabérlők Háza házirendjét vagy a bérleti szerződés rendelkezéseit súlyosan megsérti, különösen, ha:

a) a lakóegység használónak egy évre visszamenőleg legalább 3 havi lakbér tartozása van; vagy

b) a lakóegység használó a bérleményt felszólítás ellenére nem rendeltetésszerűen használja.

(5) A lakóegység használójának vállalnia kell, hogy amennyiben a bérleti jogviszonya bármilyen okból megszűnik, a lakóegységet a szerződés megszűnését követően 15 napon belül a leltár szerinti berendezési, felszerelési tárgyakkal együtt rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban átadja és a Szobabérlők Házából kiköltözik.

18/B. *  A Bérbeadó tulajdonában álló, passzív technológiával épített, és passzív energia felhasználásával üzemeltetett épületekben található lakások (a továbbiakban: passzív lakás) bérbeadására vonatkozó speciális rendelkezések

29/C. § *  (1) A Rendelet 5. § (1) bekezdésében előírt pályázati feltételeket azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy passzív lakásra csak a Bérbeadó tulajdonában lévő lakás bérleti jogának leadásával lehet pályázni. A pályázat érvényességi feltétele a pályázó nyilatkozata arra vonatkozóan, hogy a bérleti jogáról a pályázat elnyerése esetén, a bérleti szerződés megkötésekor az Önkormányzat javára, feltétlenül és visszavonhatatlanul, térítési igény nélkül lemond.

(2) A Rendelet 5. § (1) bekezdésében előírt pályázati feltételeken felül a passzív lakásra kiírt pályázat további érvényességi feltétele a pályázó - büntetőjogi felelőssége tudatában tett - nyilatkozata arra vonatkozóan, hogy van-e gépkocsi a saját vagy vele együtt költöző személy használatában tulajdonosként vagy üzembentartóként.

(3) Passzív lakás bérbevételére szóló szerződés megkötésének feltétele, hogy a pályázó és a vele együtt költöző közeli hozzátartozó(i)nak a pályázat benyújtását megelőző 12 hónapban, az egy főre jutó jövedelme - iratokkal igazoltan - eléri az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének egyedül költöző esetében az 5-szörösét, két vagy több együtt költöző esetében a 3-szorosát.

(4) Passzív lakás bérbevételére szóló szerződés megkötésekor a bérlőnek - a szerződésszegés jogkövetkezményeivel - vállalnia kell a passzív ingatlan házirendjében, valamint a lakás- és helyiséghasználati útmutatóban előírt egyedi kötelezettségek teljesítését, továbbá lakásonként legalább egy gépkocsibeállóra szóló szerződés egyidejű megkötését, amennyiben van a saját vagy vele együtt költöző személy használatában gépkocsi tulajdonosként vagy üzembentartóként.

(5) Passzív lakásra 5 év határozott időre szóló szerződés köthető akkor is, ha a pályázat nyertese olyan lakást ajánl fel, amelyre határozatlan idejű bérleti jogviszonnyal rendelkezik.

(6) A passzív lakásra szerződést kötött bérlő köteles a korábbi önkormányzati bérlakást legkésőbb a passzív lakás birtokba vételétől számított 30 napon belül, egyeztetett időpontban, rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban és a közüzemi szolgáltatásokra vonatkozó tartozásmentesség hitelt érdemlő igazolásával birtokba adni. Amennyiben a bérlő e kötelezettségének nem tesz eleget, úgy a Bérbeadó a leadásra felajánlott lakásbérleti szerződés felmondására jogosult.

(7) Passzív lakás és passzív ingatlanban álló gépkocsibeálló albérletbe nem adható.

(8) Amennyiben a jogviszony ideje alatt még be nem jelentett gépkocsi kerül a passzív lakást bérlő vagy a vele együttlakó tulajdonába vagy üzembentartásába, a bérlő köteles gépkocsi beállóra szóló bérleti szerződést kötni, ha a lakáshoz kapcsolódóan még nem bérel másik gépkocsi beállót. Amennyiben a bérlő e kötelezettségének felszólításra sem tesz eleget, a Bérbeadó a lakásbérleti szerződés felmondására jogosult.

(9) Az (1)-(8) bekezdések rendelkezései nem alkalmazandóak a passzív ingatlanban lévő fecskeházi hasznosítású lakásokra, valamint a koordinátori feladatok ellátásához rendelkezésre bocsátott lakások bérbeadására.

18/C. *  A Klapka Szolgáltatóház lakásainak bérbeadására vonatkozó speciális rendelkezések

29/D. § *  (1) A Rendelet 5. § (1) bekezdésében előírt pályázati feltételeket azzal az eltéréssel kell alkalmazni a Klapka Szolgáltatóházban lévő lakásainak bérbeadására, hogy a pályázatban meghirdetett lakásra érvényesen olyan személy pályázhat, akinek és a vele együtt költöző közeli hozzátartozóinak együttesen a pályázat benyújtását megelőző 12 hónapban az egy főre jutó nettó jövedelme eléri a megpályázott lakás bruttó bérleti díjának egyedül költöző esetében a kétszeresét, két vagy több együttköltöző esetében a 1,5-szeresét.

(2) A Klapka Szolgáltatóházban lévő lakásra 5 év határozott időre szóló szerződés köthető, abban az esetben is, ha a pályázat nyertese olyan lakást ajánl fel, amelyre határozatlan idejű bérleti jogviszonnyal rendelkezik.

(3) A Klapka Szolgáltatóházban lévő lakásokat - a szobaszám és a költöző személyek figyelembevételével - az alábbiak szerint lehet bérbe adni:

1 + félszobás lakás 1-3 személy
2 + félszobás lakás 2-4 személy
3 szobás lakás 2-5 személy

(4) A Klapka Szolgáltatóházban lévő lakás bérlője a bérleti szerződés megkötésének feltételeként 3 havi bérleti díjnak megfelelő mértékű óvadékot köteles megfizetni.

(5) A lakások bérletére és bérbeadására e rendelet 5. § (1) bekezdés 2. pontjában, a 14. § (1)-(8) bekezdésében, valamint a 16/A. §-ban meghatározott feltételeit a Klapka Szolgáltatóházban lévő lakások esetében nem kell alkalmazni.

(6) A Klapka Szolgáltatóházban lévő lakásokra kiírt lakáspályázat e rendeletben nem szabályozott további, részletes szabályait a Tulajdonosi, Kerületfejlesztési és Lakásgazdálkodási Bizottság jogosult megállapítani.

III. Fejezet

A helyiségbérlet szabályai

A helyiségek bérbeadására a lakások bérbeadásáról szóló rendelkezéseket az e fejezet szerinti eltérésekkel kell alkalmazni.

19. A helyiségek bérbeadásának jogcímei és módjai

30. § *  (1) Helyiséget a Bérbeadó által elfogadott célra lehet bérbe adni.

(2) A helyiségek bérbeadására a lakások bérbeadásáról szóló rendelkezéseket az e fejezet szerinti eltérésekkel kell alkalmazni.

31. § (1) A helyiségeket

a) pályázat vagy

b) bérbevételi kérelem

alapján lehet bérbe adni.

(2) *  A helyiség bérbeadására szóló pályázat kiírásáról, valamint a helyiség bérbeadásáról, profilmódosításhoz való hozzájárulásról, bérleti jog átruházásához vagy cseréjéhez való hozzájárulásról, és a helyiség albérletbe adásához való hozzájárulásról a tulajdonosi jognak a Budapest Főváros XIII. Kerületi Önkormányzat Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló önkormányzati rendeletben meghatározott gyakorlója dönt.

(3) *  A Bérbeadó Magyarország Országgyűlésében, vagy a XIII. Kerületi Önkormányzat Képviselő-testületében képviselettel rendelkező pártok részére, feltétel bekövetkeztéig, bérleti díjért biztosít helyiséget.

(4) *  Amennyiben a (3) bekezdésben meghatározott bérleti jogviszony megszűnik, úgy a volt bérlő a szerződés megszűnését követő 60 napon belül köteles a helyiséget kiüríteni és a Bérbeadó vagy a Megbízottja részére visszaadni.

20. A bérbeadás időtartama

32. § (1) Helyiséget bérbe adni határozatlan, vagy határozott időre, továbbá feltétel bekövetkezéséig lehet.

(2) Határozatlan időre a helyiség akkor adható bérbe, ha

a) a pályázati kiírás tartalmazza és

b) a bérbevételi kérelem alapján a Bérbeadó és a bérlő erről megállapodnak.

(3) *  A helyiséget határozott időre, 1-5 évre lehet bérbe adni.

(4) *  A határozott idejű bérleti jogviszony lejárta esetén a bérlőt további 5 évre szóló előbérleti jog illeti meg, amennyiben a bérleti szerződésben vállalt, és a jogszabályban előírt kötelezettségeinek maradéktalanul eleget tett, az előbérleti jog gyakorlására irányuló kérelmét a határozott időtartam megszűnése előtt legalább 90 nappal a Bérbeadó részére írásban benyújtja, és a Bérbeadóval a bérleti díj mértékében megállapodik.

21. A határozatlan időre vonatkozó bérbeadás szabályai

33. § *  (1) A helyiséget akkor lehet határozatlan időre bérbe adni, ha a bérlő vállalja az éves bruttó bérleti díjnak megfelelő összegű, de minimum 500.000,-Ft szerződéskötési díj egy összegben történő befizetését, mely összeg a szerződés megszűnése esetén nem jár vissza.

(2) *  A bérlő a határozott idejű szerződés időtartama alatt bármikor kérheti a szerződésnek az (1) bekezdés szerinti, határozatlan időre történő módosítását.

(3) *  Határozatlan idejű bérleti szerződést a Bérbeadó a szerződés megkötésétől számított 15 évig kártalanítás nélküli rendes felmondással nem szüntetheti meg.

22. Az óvadék, a felhatalmazói levél és a közjegyzői szerződéskötés szabályai

34. § (1) A bérlő a bérleti szerződés aláírása előtt a tulajdonosi hozzájárulásban előírt óvadékot köteles befizetni.

(2) Az óvadék mértéke a bruttó bérleti díj 2-4 havi összege.

(2a) *  Fiatal kerületi vállalkozók részére kiírt pályázat nyertese a bruttó bérleti díj 1 havi összegének megfelelő óvadékot köteles fizetni.

(3) Ha a tulajdonosi hozzájárulás a bérleti szerződés feltételeként az azonnali beszedési megbízáshoz szükséges és a bérlő számlavezető bankja által záradékolt felhatalmazó levél leadását írja elő, akkor ennek beszerzése a szerződéskötés előtt a bérlő kötelezettsége.

(4) *  Havi 100.000,-Ft nettó bérleti díj felett - ha a tulajdonosi hozzájárulásban szerepel - a bérlőnek vállalnia kell, hogy a megkötött helyiségbérleti szerződéssel és a módosításokkal megegyező tartalmú, egyoldalú kötelezettségvállaló nyilatkozatokat közjegyző előtt aláírja és annak eredeti példányát 15 napon belül a Megbízottnak átadja.

(5) A közjegyzői okirat költsége a bérlőt terheli.

(6) * 

(7) * 

23. Bérbeadás nyilvános pályázat alapján

35. § (1) *  Pályázaton meghirdetett helyiség licittárgyalása esetén - az (1a) bekezdésben foglalt kivétellel - nettó havi bérleti díj összegével lehet licitálni.

(1a) *  Fiatal kerületi vállalkozók részére kiírt pályázat esetén a bérleti díj összegén kívüli bírálati szempontokat, a pályázat további feltételeit, részletes szabályait a pályázati kiírás tartalmazza.

(2) A pályázati kiírásnak tartalmaznia kell:

a) a helyiség címét, alapterületét, felszereltségét, műszaki állapotát,

b) a Megbízott megnevezését, címét, telefonszámát,

c) a helyiség rendeltetését,

d) a helyiségben folytatható tevékenység felsorolását,

e) a pályázati ajánlat benyújtásakor a letétbe helyezendő biztosíték összegét,

f) a bérleti díj alsó határát, amelyre licitálni lehet,

g) a bérleti díj értékkövetésének módját és mértékét,

h) a bérleti jogviszony időtartamát,

i) a helyiség átadásával, karbantartásával, felújításával, a szerződés megszűnésekor a helyiség visszaadásával kapcsolatos előírásokat,

j) a pályázat benyújtásának módját, helyét, és idejét,

k) a helyiség megtekintésének időpontját,

l) a licittárgyalás időpontját és helyét,

m) óvadék mértékét, és

n) a felhatalmazói levél és a közjegyzői szerződéskötés szabályait,

o) *  a licitbiztosíték jogcímén befizetett összeg visszafizetésének szabályait.

(3) A pályázatnak tartalmaznia kell:

a) a bérbevételre ajánlatot tevő nevét, lakóhelyét, telefonszámát, e-mail címét, gazdasági társaság esetében cégnevét, székhelyét, képviselőjének nevét, címét, telefonszámát,

b) a helyiségben folytatni kívánt tevékenységet,

c) amennyiben a pályázati kiírás lehetővé teszi annak közlését, hogy a pályázat nyertese milyen időtartamú szerződést kíván kötni, melynek feltételeit ismeri és kötelezően elfogadja, és

d) a pályázatban kiírt szerződéskötési feltételek elfogadását.

(4) *  A helyiséget annak kell bérbe adni, aki

a) a pályázati feltételeknek megfelel,

b) a pályázatban kiírt feltételeket a pályázatának benyújtásával egy időben írásban elfogadja és vállalja,

c) a licittárgyalás esetén a legmagasabb bérleti díjra tesz ajánlatot,

d) fiatal kerületi vállalkozók részére kiírt pályázat esetén a pályázati kiírásban meghatározott bírálati szempontok alapján, összességében a legelőnyösebb ajánlatot teszi.

(5) *  A pályázati eljárás nyilvános. A jelen rendeletben meghatározott kivétellel helyiség bérbevételi pályázaton részt vehet minden természetes és jogi személy, amelynek a pályázat kiírását megelőző 5 évben a Bérbeadóval szemben tartozása, vagy más köztartozása nem volt.

(5a) *  Fiatal kerületi vállalkozók részére kiírt pályázaton olyan gazdálkodó szervezetek vehetnek részt, amelyeknek a pályázat kiírását megelőző 5 évben a Bérbeadóval szemben tartozása, vagy más köztartozása nem volt.

(5b) *  Lakóközösségek részére bérbeadásra felajánlott helyiségre a kerületi társasházak, szövetkezeti lakóházak tulajdonosi közössége, kizárólagos önkormányzati tulajdonban lévő lakóépület lakóközössége, vagy ezen közösség tagja indulhat, amelynek a pályázat kiírását megelőző 5 évben a Bérbeadóval szemben tartozása, vagy más köztartozása nem volt.

(6) Érvényesnek csak az a pályázat fogadható el, amelyik a kiírási feltételeknek megfelel és a pályázó a biztosíték megfizetését igazolja. A biztosítékot a Megbízott pénztárába kell befizetni, vagy banki átutalással kell teljesíteni.

(7) *  A biztosíték összege a kiírásban szereplő induló havi bruttó bérleti díj 4 havi összege, amelyet szerződéskötéskor a fizetendő óvadék összegébe kell beszámítani. Ha a biztosíték összege a fizetendő óvadék összegénél magasabb, a pályázat nyertesének a szerződéskötés során a különbözet bérleti díjba beszámítását fel kell ajánlani. Ha a pályázat nyertese a beszámításhoz nem járul hozzá, a biztosíték óvadékon felüli összegét a szerződéskötéskor visszakapja.

(8) *  A pályázatot a Bérbeadó és a Megbízott honlapján, valamint a Bérbeadó költségvetéséből támogatott, erre a célra hirdetési felületet a legkedvezőbb feltételekkel biztosító, XIII. kerületi újságban közzé kell tenni és 15 napra a Bérbeadó, továbbá a Megbízott hirdetőtábláján ki kell függeszteni.

(9) *  Amennyiben a pályázat nyertese a bérleti szerződést - tulajdonosi hozzájárulás átvételét követő 15 napon belül - önhibájából nem köti meg, a biztosítékot elveszti. Az eredménytelenül és az érvénytelenül pályázók részére - második helyezettet kivéve - a licittárgyalást követő legkésőbb 8 napon belül a befizetett biztosíték összegét vissza kell téríteni.

(10) A pályázat nyertesének visszalépése esetén a helyiség bérleti jogát a sorban következő legmagasabb összegű bérleti díjra ajánlatot tevő szerzi meg. Ez esetben a második helyezettre a pályázat nyertesére vonatkozó rendelkezések az irányadóak.

(11) *  Amennyiben az érvényesen pályázó a licittárgyaláson nem jelenik meg, úgy az a pályázattól való visszalépésnek minősül, mely esetben a befizetett biztosíték összegét a pályázó elveszíti, visszatérítésre nem tarthat igényt.

24. Bérbeadás bérbevételi kérelem alapján

36. § (1) Helyiség bérleti joga a kérelmező által benyújtott bérbevételi kérelem alapján is megszerezhető, melynek feltétele, hogy a Bérbeadó a helyiségben folytatni kívánt tevékenységet elfogadja és a Bérbeadóval megállapodjon:

a) a helyiségbérlet időtartamában,

b) a bérleti díj mértékében,

c) a fizetendő óvadék összegében, és

d) a helyiség bérlőt terhelő felújításának, a használat alatti karbantartásának és a szerződés megszűnésekor történő visszaadásának feltételeiről.

(2) Az (1) bekezdésen túlmenően a bérleti szerződés létrejöttének további feltétele a tulajdonosi hozzájárulásban szereplő feltételek elfogadása.

(3) *  Amennyiben a bérbe vehető helyiségre - a tulajdonosi hozzájárulás megadásáig - több bérbevételi kérelem érkezik, úgy a Megbízó a kérelmezők között - a 35. §-ban foglaltak szerint - licittárgyalást tart. A bérleti jogot a magasabb bérbevételi ajánlatot adó kérelmező szerzi meg. A licit - a Bérbeadó eltérő rendelkezése hiányában - a legmagasabb ajánlott nettó bérleti díjról indul.

25. A helyiséghasználat szabályai

37. § (1) A helyiséget csak a bérleti szerződésben feltüntetett bérlő veheti igénybe. A bérlő szerződéstől eltérő helyiséghasználata csak a tulajdonos előzetes írásbeli hozzájárulásán alapulhat.

(2) A helyiség engedély nélküli más célra való használata, vagy más személy, vagy társaság részére történő átengedése esetén a Bérbeadó a bérleti szerződést felmondhatja.

(3) *  Amennyiben a helyiségben tervezett tevékenység az érintett társasház szervezeti és működési szabályzatában foglalt közgyűlési döntésével ellentétes, a Bérbeadó jogosult a bérbeadást, a profilmódosításra irányuló kérelmet megtagadni, a már fennálló helyiségbérleti szerződést jogosult felmondani.

26. A helyiség felújításával kapcsolatos szabályok

38. § (1) A bérlő a Bérbeadó hozzájárulásával - a szakhatóságok engedélyében megszabott feltételekkel - saját költségén köteles a helyiséget az abban folytatni kívánt tevékenység gyakorlásához szükséges módon átalakítani és felújítani, mely költség nem igényelhető vissza és a bérleti díjba nem számítható be.

(2) A bérlő - eltérő megállapodás hiányában - köteles gondoskodni

a) a helyiség burkolatainak felújításáról, pótlásáról, cseréjéről,

b) a helyiséghez tartozó üzlethomlokzat, kirakatszekrény, védő, előtető, ernyős szerkezet biztonsági berendezések karbantartásáról, felújításáról,

c) az épület olyan központi berendezéseinek karbantartásáról, amelyeket a bérlő kizárólagosan használ és tart üzemben, és

d) a bérlő tevékenységével összefüggően az épület, továbbá a közös használatra szolgáló helyiségek és területek tisztításáról és megvilágításáról és a szemét elszállításáról.

(3) A (2) bekezdésben felsoroltakon kívüli bérlői kötelezettségekre a Bérbeadó és a bérlő megállapodása az irányadó.

(4) Bérbeadó a helyiség felújítására - a helyiség állapotától függően - a bérlő részére 1-3 havi bérleti díjmentességet biztosíthat.

27. Bérbeadás bérlőtársak részére

39. § (1) A helyiséget akkor lehet bérlőtársak részére bérbe adni, ha ebben a bérlő és a leendő bérlőtárs megállapodtak, és az általuk folytatni kívánt tevékenységek egy helyiségben történő gyakorlása jogszabályba nem ütközik.

(2) Bérlőtársi szerződés csak olyan helyiségre köthető, mely méreténél fogva a bérlőtársak által folytatni kívánt tevékenységre alkalmas.

(3) A bérlőtársaknak vállaniuk kell a tulajdonosi hozzájárulásban előírt feltételeket.

28. Hozzájárulás profilmódosításhoz

40. § (1) *  A Bérbeadó a bérlő kérelmére hozzájárulást adhat profilmódosításhoz, ha

a) a bérlő által folytatni kívánt tevékenység nem ütközik jogszabályba, továbbá nem ellentétes a helyiséggel érintett társasház szervezeti és működési szabályzatával, és

b) a bérlő a bérleti szerződésben vállalt és a jogszabályban előírt kötelezettségeinek maradéktalanul eleget tett, és

c) a bérlő vállalja az új bérleti szerződés megkötésének a feltételeit, és

d) a helyiség profilmódosítással járó átalakítása a településképi előírásoknak megfelel.

(2) Bérlőtársi jogviszonyban használt helyiség esetén a profilmódosításhoz a bérlőtárs hozzájárulása szükséges.

29. Hozzájárulás a bérleti jog átruházásához és cseréjéhez

41. § (1) A helyiség bérleti jogát a bérlő a tulajdonos hozzájárulásával átruházhatja.

(2) Az átruházásra vonatkozóan polgári jogi megállapodást kell kötni, amelyet a szerződés keltétől számított 15 napon belül a bérbeadóhoz be kell nyújtani.

(3) A tulajdonosi hozzájárulás feltétele:

a) a bérleti jog átvevőjének az új bérleti díj mértékében és a bérbeadás egyéb feltételeiben a Bérbeadóval meg kell állapodnia és

b) amennyiben a bérleti jog átadással érintett helyiség, épület 5 éven, illetve az 5 éves előbérleti jog időtartamán belül bontásra kerül, úgy az átvevőnek vállalnia kell, hogy a helyiséget a felszólítástól számított 90 napon belül mindennemű kártalanítási igény nélkül kiüríti, és a tulajdonos részére visszaadja.

(4) A bérleti jog átadásához nem adható tulajdonosi hozzájárulás, ha

a) a helyiség bérleti jogát átvevő által folytatni kívánt tevékenység gyakorlása jogszabályba ütközik, vagy a helyiség a folytatni kívánt tevékenységre nem alkalmas és alkalmassá sem tehető, vagy

b) a helyiségben folytatni kívánt tevékenység a közrend, vagy a közbiztonság érdekeit súlyosan sértené, vagy

c) a helyiségre bérleti, vagy közüzemi díjhátralék áll fenn, vagy

d) a bérleti jog átruházására kötött megállapodást szerződő felek a (2) bekezdésben meghatározott határidőn túl nyújtják be a Bérbeadóhoz.

(5) A helyiség bérleti jogának cseréjére az átruházásra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

30. Hozzájárulás albérletbe adáshoz

42. § *  (1) A bérlő a Bérbeadó hozzájárulásával a helyiség egy részét albérletbe adhatja. A Bérbeadó azzal a feltétellel adhatja hozzájárulását a helyiség egy részének albérletbe adásához, ha a bérlő a bérleti szerződés módosításával vállalja az albérletbe adott helyiségrészre vonatkozóan a bérleti szerződésben megállapított bérleti díj kétszeresének megfelelő összegű bérleti díj fizetését. A bérlő az emelt összegű bérleti díjat köteles fizetni mindaddig, amíg az albérleti szerződés megszűnését írásban be nem jelenti, és a felek a bérleti szerződésben a bérleti díjra vonatkozóan eltérően nem rendelkeznek.

(2) Az albérleti szerződéshez a tulajdonos a bérlő bérleti jogviszonyának lejártáig, de legfeljebb 2 évig járul hozzá.

(3) *  Az albérleti hozzájárulás érvényességének lejártával, vagy a bérleti szerződés bármely okból történő megszűnése esetén a bérlő és az albérlő a helyiség - elhelyezési, kártalanítási igény nélküli - kiürítésére egyetemlegesen kötelesek.

(4) *  Az albérletbe adás engedélyezése esetén, a bérleti szerződés módosításakor a bérlőnek vállalnia kell a tulajdonosi hozzájárulásban előírt feltételeket.

(5) *  A helyiség egy részének albérletbe adására abban az esetben adható tulajdonosi hozzájárulás, amennyiben a Bérlőnek a Bérbeadóval szemben bármilyen jogcímen tartozása, köztartozása nincs és a helyiség méreténél fogva alkalmas a bérlő és albérlő által párhuzamosan folytatni kívánt tevékenységekre.

31. A helyiségbérleti jogviszony megszüntetésével kapcsolatos szabályok

43. § *  (1) A bérlő a határozott időre kötött bérleti szerződést a határidő lejárta előtt írásban felmondhatja.

(2) *  A bérleti szerződés bármely okból történő megszűnése esetén a bérlőt nem illeti meg kártalanítás, és kizárólag a Bérbeadó erről szóló előzetes hozzájárulása esetén jogosult a helyiség felújítására fordított összeg visszatérítésére.

(3) *  A helyiségbérleti szerződés bármely okból történő megszűnése esetén a bérlő a tulajdonosi hozzájárulásban előírt határidőben, de legkésőbb a szerződés megszűnését követő 60 napon belül köteles a helyiséget a Bérbeadó vagy a Megbízó részére, a birtokba adáskor felvett átadás-átvételi jegyzőkönyvben foglaltaknak megfelelő, rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban visszaadni.

(4) *  Amennyiben a bérlő a helyiségbérleti szerződés megszűnését követően a helyiséget határidőben nem üríti ki, a Bérbeadó jogosult a jogcím nélküli használóval szemben használati díj címén a kiürítési határidő eredménytelen leteltétől a tényleges kiürítésig a helyiségbérleti díj ötszöröséig terjedő használati díjat érvényesíteni.

(5) *  Amennyiben a bérlő bérleti jogviszonya díjtartozása miatt, felmondással megszűnik, a jogviszonyának visszaállítása, kérelme alapján, 1-5 évre szóló határozott időre és előbérleti jog biztosítása nélkül abban az esetben engedélyezhető, amennyiben a bérlő a tartozását maradéktalanul rendezte, a kiegyenlítést követő hat hónapban újabb tartozást nem halmozott fel, a szerződésben vállalt és jogszabályban előírt egyéb kötelezettségeit teljesítette, valamint a tulajdonosi hozzájárulásban előírt további díjfizetési biztosítékot a szerződéskötésig rendelkezésre bocsátja.

IV. Fejezet

Az Önkormányzat tulajdonában álló lakások és helyiségek elidegenítésére vonatkozó rendelkezések

32. Az elővásárlási joggal érintett lakásokra vonatkozó rendelkezések

44. § (1) A lakás elidegenítése iránti kérelmet a bérlő nyújthatja be a Megbízott részére.

(2) *  A lakások elidegenítésére vonatkozó kérelem beérkezése esetén a lakás elidegenítésre kijelöléséről és az elidegenítéshez való hozzájárulásról a tulajdonosi jognak a Budapest Főváros XIII. Kerületi Önkormányzat Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló rendeletben meghatározott gyakorlója jogosult dönteni.

(3) *  Az elidegenítésre kijelölésnél figyelembe kell venni különösen:

a) a lakással érintett társasház kerületfejlesztési szempontú értékelése, jövőbeni bontását,

b) a Bérbeadó társasházon belüli tulajdoni hányadát,

c) a lakás komfortfokozatát, alapterületét,

d) a lakásbérleti szerződés típusát, jellegét, létrejöttének körülményeit,

e) a bérleti díj bevétel és a Bérbeadót terhelő kiadások egymáshoz viszonyítását az érintett lakás vonatkozásában,

f) a lakás elidegenítése esetén felmerülő lakásgazdálkodási feladatokat.

(4) * 

(5) *  Az elidegenítésre kijelölést követően a tulajdonosi jog gyakorlója az érintett lakásra készített ingatlanforgalmi értékbecslés alapján dönt a lakás elidegenítéséről.

(6) * 

(7) *  Az elidegenítésről szóló tulajdonosi döntés alapján a Megbízott a kérelmező részére eladási ajánlatot tesz, melyhez az Önkormányzat 90 napig kötve van. Az eladási ajánlat a következőket tartalmazza:

a) a címzett nevét, lakcímét,

b) az elidegeníthető lakás megjelölését az alapító okirat szerint,

c) az értékbecsléssel megállapított forgalmi értéket,

d) a vételár mértékét,

e) a vételár összegét,

f) a vételárelőleg összegét,

g) egyösszegű fizetés esetén a vételárkedvezményt és összegét,

h) az ajánlati kötöttség időtartamát és

i) a kedvezményekről szóló tájékoztatást.

(8) A Bérbeadó az elővásárlási jog gyakorlása alapján az adásvételi szerződést az elővásárlásra jogosulttal - vagy az Ltv. alapján az általa meghatározott személlyel - az írásbeli elfogadó nyilatkozat kézhezvételétől számított 30 napon belül megköti.

(9) Ha az elővásárlásra jogosult az ajánlati kötöttség lejártáig az adásvételi szerződést a saját érdekkörében felmerült okokból nem írja alá, a Bérbeadó az ajánlati kötöttség alól mentesül.

45. § *  (1) A tulajdonosi jognak a Budapest Főváros XIII. Kerületi Önkormányzat Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 1/2011. (I. 14.) önkormányzati rendelet 2. mellékletében foglaltak szerint meghatározott gyakorlója a Megbízott javaslata alapján elővásárlási joggal érintett lakást kijelölhet értékesítésre.

(2) Amennyiben az (1) bekezdés alapján értékesítésre kijelölt lakás bérlője nem él elővásárlási jogával, a lakást a lakott forgalmi érték figyelembevételével nyilvános árverés útján lehet értékesíteni.

33. A lakásvételár megállapításának szabályai

46. § (1) Attól függően, hogy az elidegenítésre kijelölt lakás hány lakásos épületben van, a lakás vételárát a forgalmi érték alábbi százalékában kell megállapítani:

a) 1 lakásos házingatlannál a forgalmi érték 100%
b) 2-6 lakásos házingatlannál a forgalmi érték 90%-a
c) 7 vagy több lakásos házingatlannál a forgalmi érték 75%-a.

(2) * 

(3) A vevőt kérelmére 25 évi részletfizetési kedvezményben kell részesíteni. Ebben az esetben az elővásárlásra jogosult a vételárnak legalább 10%-át a szerződés aláírásával egyidejűleg köteles megfizetni. A vételárhátralékot és a vételárhátralékra megállapított kamatot a vevő havi egyenlő részletekben fizeti meg.

(4) * 

(5) * 

(6) *  Amennyiben az elővásárlási jogával élő bérlő a lakás vételárát egyösszegben teljesíti, a vételárból 10% vételárkedvezmény illeti meg.

47. § (1) Az elővásárlási jog jogosultjának vagyoni, jövedelmi helyzete és szociális rászorultsága alapján:

a) a nyugdíjasnak, vagy

b) a saját háztartásban 3 vagy több gyermeket eltartó szülőnek, vagy

c) a saját háztartásában fogyatékos gyermeket nevelő szülőnek

a szerződés megkötésekor nem kell a vételár tíz százalékát készpénzben megfizetnie.

(2) Az (1) bekezdésben szabályozott kedvezmény nem illeti meg azt, aki a szerződés megkötésekor üdülőtulajdonnal vagy lakástulajdonnal rendelkezik.

48. § (1) Részletfizetés esetében a vételárhátralék összege után a Bérbeadót kamat illeti meg.

(2) Az (1) bekezdésben írt kamat mértéke a magánszemélyek pénztartozására megállapított törvényes kamat mértékével egyenlő. A késedelmesen teljesített törlesztő részletekre késedelmi kamatot kell felszámítani.

49. § *  (1) Részletfizetés esetén a lakásra a vételárhátralék teljes kifizetéséig szóló jelzálogjogot, elidegenítési és terhelési tilalmat kell az ingatlan-nyilvántartásban a Bérbeadó javára bejegyeztetni. Az elidegenítési és terhelési tilalom fennállása alatt a tulajdonosi jognak a Budapest Főváros XIII. Kerületi Önkormányzat Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 1/2011. (I. 14.) önkormányzati rendelet 2. mellékletében meghatározott gyakorlója jogosult dönteni elidegenítési és terhelési tilalom feloldásáról.

(2) Egyösszegű kifizetés vagy a vételár szerződéskötést követő három éven belüli teljes kiegyenlítése esetén a vételár kiegyenlítését követő, további 3 évre szóló elidegenítési és terhelési tilalmat kell az ingatlan-nyilvántartásban a Bérbeadó javára bejegyeztetni. Az elidegenítési és terhelési tilalom fennállása alatt a vevő a lakást úgy idegenítheti el, cserélheti el, vagy terhelheti meg, hogy az általa megvásárolt ingatlan forgalmi értékének és kedvezményes vételárának különbözetét, valamint az egyösszegű fizetésre tekintettel megállapított kedvezményt (a továbbiakban együtt: kedvezmény) az Önkormányzat részére megfizeti. A vevő kérelmére a kedvezmény visszafizetése nélkül a tulajdonosi jognak a Budapest Főváros XIII. Kerületi Önkormányzat Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 1/2011. (I. 14.) önkormányzati rendelet 2. mellékletében meghatározott gyakorlója jogosult dönteni az elidegenítési és terhelési tilalom feloldásáról.

34. A kizárólag önkormányzati tulajdonú épületben lévő lakások elidegenítésre kijelölésének szabályai

50. § (1) A kizárólag önkormányzati tulajdonú épületben lévő lakásokra vonatkozó elidegenítési eljárást csak abban az esetben lehet kezdeni, ha a bérlők több mint 50 %-a vételi szándéknyilatkozatot nyújt be a Bérbeadóhoz.

(2) *  A szándékbejelentések alapján a tulajdonosi jognak a Budapest Főváros XIII. Kerületi Önkormányzat Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 1/2011. (I. 14.) önkormányzati rendelet 2. mellékletében foglaltak szerint meghatározott gyakorlója vizsgálja, hogy az adott épület elidegenítésre történő kijelölése veszélyezteti-e a Bérbeadó lakásgazdálkodási feladatainak ellátását, a távlati területfejlesztési tervek megvalósítását, a kerületi gazdálkodást vagy a jogszabályban meghatározott feladatainak teljesítését és ezek figyelembevételével tesz javaslatot a Képviselő-testület részére.

(3) *  A Képviselő-testület a tulajdonosi jognak a Budapest Főváros XIII. Kerületi Önkormányzat Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 1/2011. (I 14.) önkormányzati rendelet 2. mellékletében foglaltak szerint meghatározott gyakorlója javaslata figyelembevételével dönt az ingatlan elidegenítésre kijelöléséről.

51. § (1) Amennyiben a Képviselő-testület az adott önkormányzati épületet elidegenítésre kijelölte, úgy azt társasházzá kell átalakítani.

(2) A társasház alapító okiratának tervezetét a társasház leendő tulajdonostársaival úgy kell ismertetni, hogy az alapító okirattal kapcsolatos észrevételekre, javaslatokra legalább 30 napot kell biztosítani.

(3) Ha a lakók többségi döntéssel megválasztották képviselőjüket, a Megbízott jogosult az alapító okirat tervezetéről a leendő tulajdonosok képviselőjével tárgyalni.

(4) A (3) bekezdésben írt többségi egyetértés megszerzése érdekében a Bérbeadó a társasházi közgyűlésre irányadó szabályok szerint lakógyűlést hív össze, amelyen a Bérbeadót képviselő személy nem szavaz.

(5) A Megbízott köteles az alapító okirathoz szükséges többségi egyetértés megszerzése érdekében a lakógyűlést ismételten összehívni.

(6) A társasházi alapító okirat tervezetének meg kell felelnie a leendő tulajdonosok többségi akaratának. A Bérbeadó csak a többségi egyetértés esetében jogosult az alapító okirat tervezetét az ingatlan-nyilvántartási bejegyzésre benyújtani.

52. § *  Az önkormányzati épület társasházzá alapítását követően a lakások értékesítésére vonatkozó eljárásra a IV. Fejezetben foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni.

35. Az elővásárlási joggal érintett helyiségek elidegenítésre kijelölésének, vételár mértékének, valamint megfizetésének módjára és feltételeire vonatkozó szabályok

53. § (1) Az elővásárlási joggal rendelkezők részére a helyiség csak akkor idegeníthető el, ha:

a) az ingatlan-nyilvántartásban önálló ingatlanként szerepel,

b) a bérlőnek nincsen adó- vagy adók módjára behajtandó köztartozása és közműdíj hátraléka,

c) a bérlő jogi személlyel vagy jogi személyiség nélküli gazdasági társasággal szemben nincs folyamatban csőd-, felszámolási vagy végelszámolási eljárás,

d) a bérlőnek nincs a helyiséggel kapcsolatos bérleti díj hátraléka, és

e) a Bérbeadó és a bérlő között nincsen folyamatban a helyiséggel kapcsolatos per.

(2) A helyiség elidegenítése iránti kérelmet a bérlő nyújthatja be a Megbízott részére.

(3) *  A helyiségek elidegenítésére vonatkozó kérelmekről a jogszabályban megállapított értékhatár figyelembevételével a tulajdonosi jognak a Budapest Főváros XIII. Kerületi Önkormányzat Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 1/2011. (I. 14.) önkormányzati rendelet 2. mellékletében foglaltak szerint meghatározott gyakorlója dönt.

(4) *  Ha a helyiséget a tulajdonosi jognak a Budapest Főváros XIII. Kerületi Önkormányzat Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 1/2011. (I. 14.) önkormányzati rendelet 2. mellékletében foglaltak szerint meghatározott gyakorlója elidegenítésre kijelölte, akkor a helyiség vételára a forgalmi érték legalább 100%-a.

(5) *  A tulajdonosi jognak a Budapest Főváros XIII. Kerületi Önkormányzat Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 1/2011. (I. 14.) önkormányzati rendelet 2. mellékletében foglaltak szerint meghatározott gyakorlója értékbecslés figyelembevételével dönt a helyiség elidegenítéséről.

(6) Az eladási ajánlatra, az ajánlati kötöttségre és az elővásárlási jog gyakorlásának szabályaira a lakás elidegenítésre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

36. A vételárengedményre és a részletfizetésre vonatkozó szabályok

54. § *  (1) A helyiségek vételára a tulajdonosi jognak a Budapest Főváros XIII. Kerületi Önkormányzat Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 1/2011. (I. 14.) önkormányzati rendelet 2. mellékletében foglaltak szerint meghatározott gyakorlója által megállapított összeg, amelyet csökkenteni lehet a Bérbeadó helyett elvégzett, a helyiség minimális rendeltetésszerű használatához szükséges, Bérbeadó által előzetesen jóváhagyott, vissza nem térült, saját beruházásban bonyolított, számlával igazolt átépítés, felújítás költségeivel.

(2) Az (1) bekezdésben írt vételárcsökkentés nem haladhatja meg a helyiség forgalmi értéke 20%-át.

55. § *  (1) A helyiség vételárának a megfizetéséhez - a vevő kérelmére - a tulajdonosi jognak a Budapest Főváros XIII. Kerületi Önkormányzat Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 1/2011. (I. 14.) önkormányzati rendelet 2. mellékletében foglaltak szerint meghatározott gyakorlója indokolt esetben részletfizetési kedvezményt nyújthat.

(2) A részletfizetési kedvezmény legfeljebb a vételár 50%-ára és legfeljebb 5 évi időtartamra szólhat. Az egész vételár 20%-a foglalónak tekintendő.

(3) Részletfizetés esetében a vételárhátralékra a gazdálkodó szervezetek pénztartozására megállapított törvényes kamatot kell megállapítani. A késedelmesen teljesített törlesztő részletekre késedelmi kamatot kell felszámítani.

(4) *  Ha a helyiség vevője a részletfizetési kötelezettségét két egymás után esedékes részletre elmulasztja teljesíteni, írásban fel kell szólítani a teljesítésre és ismertetni kell a felszólításban a további mulasztás jogkövetkezményeit. A felszólítás ellenére nem teljesített harmadik esedékes részlet befizetési határidejének lejártát követően a tulajdonosi jognak a Budapest Főváros XIII. Kerületi Önkormányzat Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 1/2011. (I. 14.) önkormányzati rendelet 2. mellékletében foglaltak szerint meghatározott gyakorlója döntése alapján az eladó a szerződéstől elállhat.

56. § (1) A vételárhátralék teljes kifizetéséig a helyiségre elidegenítési és terhelési tilalmat kell az ingatlan-nyilvántartásban a Bérbeadó javára bejegyeztetni.

(2) *  Az (1) bekezdésben írt elidegenítési és terhelési tilalom fennállása alatt a tulajdonos a helyiséget a tulajdonosi jognak a Budapest Főváros XIII. Kerületi Önkormányzat Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 1/2011. (I. 14.) önkormányzati rendelet 2. mellékletében foglaltak szerint meghatározott gyakorlója engedélyével idegenítheti vagy cserélheti el és terhelheti meg.

(3) Szerződésszerű teljesítés esetén a vevőnek joga a részletfizetés teljes időtartama alatt bármikor a vételárhátralékot egy összegben kamatmentesen megfizetni.

37. Elővásárlási joggal nem érintett lakások és helyiségek eladásának feltételeire vonatkozó rendelkezések

57. § Elővásárlási joggal nem érintett lakás vagy helyiség elidegenítése esetén az elidegenítésre vonatkozó szabályokat azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a lakás és a helyiség vételára, a teljes forgalmi érték, melyből a vevőt semmilyen jogcímen sem illeti meg vételárkedvezmény.

38. Önkormányzati tulajdonú szabad rendelkezésű lakásokra és nem lakás céljára szolgáló helyiségekre vonatkozó rendelkezések

58. § (1) A Bérbeadó tulajdonában álló, társasházban lévő, az ingatlan-nyilvántartásban önálló ingatlanként szereplő, üres, bérleti jogviszonnyal nem terhelt, elővásárlási joggal nem érintett lakásokat és helyiségeket nyilvános árverés útján kell értékesíteni.

(2) *  A (1) bekezdés hatálya alá tartozó lakások és helyiségek árverésen történő értékesítéséről a Megbízott előterjesztése és az értékbecslés alapján megállapított kikiáltási ár egyidejű meghatározása mellett a tulajdonosi jognak a Budapest Főváros XIII. Kerületi Önkormányzat Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 1/2011. (I. 14.) önkormányzati rendelet 2. mellékletében foglaltak szerint meghatározott gyakorlója dönt.

(3) Nem kell árverés útján értékesíteni a Bérbeadó tulajdonában lévő ingatlanokat, ha azokat az általa alapított társaság részére értékesíti.

(4) *  Amennyiben a tulajdonosi jognak a Budapest Főváros XIII. Kerületi Önkormányzat Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 1/2011. (I. 14.) önkormányzati rendelet 2. mellékletében foglaltak szerint meghatározott gyakorlója által eladásra kijelölt lakás és helyiség értékesítése - 2 éven belül - háromszori árverésen is eredménytelen, úgy a lakás vagy a helyiség árverésen kívüli értékesítéséről a tulajdonosi jognak a Budapest Főváros XIII. Kerületi Önkormányzat Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 1/2011. (I. 14.) önkormányzati rendelet 2. mellékletében foglaltak szerint meghatározott gyakorlója dönt.

V. Fejezet

Záró rendelkezések

59. § *  A Bérbeadó és a Megbízott - az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló jogszabály vonatkozó rendelkezéseinek keretei között - jogosult nyilvántartani és kezelni mindazokat a személyes adatokat, amelyek a bérbeadásról, valamint az elidegenítésről szóló döntéshez, a bérleti szerződés, illetve adásvételi szerződés megkötése érdekében, valamint a bérleti jogviszony során kelt tulajdonosi döntések meghozatalához szükségesek.

60. § (1) Ez a rendelet 2011. július 15-én lép hatályba.

(2) Hatályát veszti a Budapest Főváros XIII. Kerületi Önkormányzat tulajdonában álló lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérbeadásának feltételeiről szóló 7/2006. (III. 20.) önkormányzati rendelet, valamint a Budapest Főváros XIII. Kerületi Önkormányzat tulajdonában álló lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek elidegenítésének feltételeiről szóló 38/1996. (XII. 2.) önkormányzati rendelet.

Dr. Prehlik Lajos s. k. Dr. Tóth József s. k.
jegyző polgármester

  Vissza az oldal tetejére