Budapest Főváros XIII. Kerületi Önkormányzat Képviselő-testületének 8/2019. (VI. 4.) önkormányzati rendelete

a Budapest Főváros XIII. Kerület Építési Szabályzatáról szóló 19/2016. (XI. 15.) önkormányzati rendelet módosításáról

Budapest XIII. Kerületi Önkormányzat Képviselő-testülete az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. § (6) bekezdés 6. pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 23. § (5) bekezdés 6. pontjában, és az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 13. § (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendeletben meghatározott államigazgatási és egyéb szervek az érintett önkormányzatok véleményének kikérésével és véleményük figyelembevételével, a partnerségi egyeztetés szabályainak megfelelően a következőket rendeli el:

1. § (1) A Budapest Főváros XIII. Kerület Építési Szabályzatáról szóló 19/2016. (XI. 15.) önkormányzati rendelet (továbbiakban: Rendelet) 2. §-a új 10.a. ponttal egészül ki:

„10.a. épülethézag: a telekhatár mentén a közterület felé eső zárt térfalat megszakító, a szomszédos telken álló meglévő épület nyílászáróval ellátott homlokzatától való távolság biztosítása céljából kialakított, terepszint felett nem, a terepszint alatt beépíthető terület;”

(2) A Rendelet 2. §-a új 10.b. ponttal egészül ki:

„10.b. épületköz: zártsorú beépítési módú övezetben a közterület felé eső zárt térfalat az átlátás vagy átközlekedés érdekében megszakító - terepszint felett nem vagy csak kivételesen, a terepszint alatt beépíthető terület egy, vagy két szomszédos telken;”

(3) A Rendelet 2. §-a új 11.a. ponttal egészül ki:

„11.a. garázs (gépjárműtároló): személygépjárművek és kerékpárok tárolására kialakított maximum két gépjárművet befogadó helyiség vagy építményrész, melyen belül a közlekedőn (lépcsőház, lift) kívül más helyiség nem létesül;”

(4) A Rendelet 2. §-a új 12.a. ponttal egészül ki:

„12.a. a hátsókert mérete: a hátsókert legkisebb mélységi mérete;”

(5) A Rendelet 2. §-a új 18.a. ponttal egészül ki:

„18.a. lakórendeltetésű épület: az a lakóépület, amelyben a lakások és a lakásokat kiszolgáló önálló rendeltetési egységeken kívül más önálló rendeltetési egység csak a földszinten van vagy létesül;”

(6) A Rendelet 2. § 24.a. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„24.a. az oldalkert mérete: az oldalkert legkisebb szélességi mérete;”

(7) A Rendelet 2. § 25. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„25. parkolási szintterület: egy épület kizárólag parkolási célú építményszint részeinek (garázs, teremgarázs, mélygarázs) összesített bruttó alapterülete;”

(8) A Rendelet 2. § 27.a. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„27.a. szintterületi mutató kedvezmény: a telek általános szintterületi mutatójának a rendeletben meghatározott feltételekkel adott többletértéke.”

(9) A Rendelet 2. §-a új 27.b. ponttal egészül ki:

„27.b. tároló: a lakás rendeltetési egységen kívül elhelyezett és lakásonként elhatárolt, vagy több lakáshoz tartozó közös tároló helyiség az épületen belül;”

(10) A Rendelet 2. §-a új 30.b. ponttal egészül ki:

„30.b. Telekszélesség: az építési teleknek a közterülettel vagy magánúttal határos telekhatárának mérete;”

(11) A Rendelet 2. § 31.a. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„31.a. telek legnagyobb terepszint alatti beépítettsége: a telek terepszint alatti beépítettségének a telek teljes - nyúlványos telek esetében a teleknyúlvány területével csökkentett - területéhez viszonyított megengedett mértéke;”

(12) A Rendelet 2. §-a új 31.b. ponttal egészül ki:

31.b. Teremgarázs: Kettőnél több gépkocsi tárolására szolgáló közös légterű helység, helységcsoport, melyen belül a gépjárműtárolást szolgáló egyéb helyiség, közlekedő, lépcsőház, lift, illemhely, gépészeti helyiség is létesülhet, függetlenül attól, hogy az épület vagy az épületrész az ingatlan-nyilvántartásban önálló ingatlanként szerepel vagy nem;”

(13) A Rendelet 2. §-a új 34. ponttal egészül ki:

34. Toronyépület: olyan magasépület, amelynek a terepcsatlakozásához, lejtős terepen a lejtőoldali legalacsonyabb terepcsatlakozásához mért legmagasabb pontja - beleértve minden építményrészt, a kupolát, saroktornyot, tetőfelépítményt, az épület tetőzetén elhelyezett antennát, kéményt, szellőzőt, egyéb tartozékot és műszaki berendezést - a 65 métert meghaladja, de legfeljebb 90 méter;”

(14) A Rendelet 2. § 39. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„39. udvari sáv: a keretes beépítés esetén az udvar felőli, a terepszint alatt a telek teljes szélességében beépíthető, a terepszint felett nem, vagy csak meghatározott szabályok figyelembevételével korlátozottan beépíthető az utcai sávhoz csatlakozó, azzal párhuzamos sáv;”

2. § A Rendelet 3. § (1) bekezdés a) pont ah) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

ah) a Duna-parton az FRSZ-ben feltüntetett szerkezeti jelentőségű és a Szabályozási terven jelölt Duna-parti városias jellegű sétány DÉSZ és DKÉSZ hatálya alá nem tartozó területe, a sétány jelentős átalakítása, új szakaszának kiépítése esetén, továbbá”

3. § A Rendelet 7. § (3) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„a) szintterületi mutató kedvezmény alkalmazandó a 33. § rendelkezései alapján,”

4. § (1) A Rendelet 8. §-a új (2a) bekezdéssel egészül ki:

„(2a) Közterület területe szakaszosan is kialakítható.”

(2) A Rendelet 8. § (4) bekezdése új d) ponttal egészül ki:

„d) a magánút által feltárt telkeket úgy kell kialakítani, azok építési helyét meghatározni, valamint az építményeket, épületeket elhelyezni, mintha a magánút közterület lenne.”

5. § A Rendelet 9. § (3) bekezdés b) pont ba) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

ba) az Ln-2., Ln-3 és Vt-M jelű építési övezetbe sorolt 1500 m2-nél,”

6. § A Rendelet 10. § (2) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„b) a tervezett térszín alatti beépítésnél gondoskodni kell a talajvíz elleni védelemről, a talajvíz áramlásának lehetősége műszaki eszközökkel biztosítandó a talaj vízháztartásának és a térszín alatti épületszerkezet károsodásának megelőzése céljából, figyelembe véve a szomszédos meglévő épületek pinceszintjeit is.”

7. § A Rendelet 11. §-a új f) ponttal egészül ki:

„f) lakóterületi építési övezetbe sorolt ingatlanon legfeljebb 10 férőhelyes parkoló létesíthető átmenetileg, amennyiben a szomszédos ingatlanon lakóépület van.”

8. § (1) A Rendelet 12. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) a) a személygépjárművek számát - a (3a) bekezdés kivételével - az 5.a melléklet szerinti eltérő szabályozású területeken az 5.b mellékletben,

b) a kerékpárok számát az 5.c mellékletben,

c) az autóbuszok számát az 5.d mellékletben

előírt mértékben kell megállapítani egész számra kerekítéssel.”

(2) A Rendelet 12. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A személygépjárművek, tehergépjárművek telken belüli elhelyezésének férőhelyszám engedményei a következők:

a) az építéssel, vagy a rendeltetésmódosítással érintett telken belül a biztosítandó férőhelyszám igény csökkenése esetén, a telken meglévő parkolók száma annak megfelelő mértékben csökkenthető

b) az előírt személygépjármű parkoló-férőhelyek a (3) bekezdésben felsorolt esetekben az építéssel, vagy rendeltetésmódosítással érintett telken kívül is biztosíthatók az (5) bekezdésben foglalt kivételekkel, az alábbiak szerint:

ba) a közterületi telekhatártól légvonalban mért legfeljebb 500 méteren belül lévő parkoló-létesítményben (parkolóházban, mélygarázsban), vagy

bb) 500 méteren belül saját tulajdonban lévő más ingatlanon, vagy

bc) az 5.b mellékletben előírt mértékig közterületen, vagy közforgalmú magánúton a (4) bekezdés figyelembevételével.”

(3) A Rendelet 12. § (3) bekezdés a) és b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„a) a telekre való be- és kihajtás forgalomtechnikai okokból nem engedhető meg, vagy

b) a telken a már meglévő épület vagy más műszaki adottság nem teszi lehetővé a parkolási műtárgy megépítését, vagy az építési övezetben lehetővé tett felszíni parkoló kialakítását,”

(4) A Rendelet 12. § (4) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„e) a c) pont szerinti kialakított férőhely megszüntetése esetén az más telken, vagy más közterületen pótlásra kerül.”

(5) A Rendelet 12. §-a új (7a) bekezdéssel egészül ki:

„(7a) Autóbusz várakozóhely céljára csak burkolt felület vehető figyelembe.”

(6) A Rendelet 12. § (8) bekezdése új c) ponttal egészül ki:

„c) Tehergépjármű várakozóhely céljára csak burkolt felület vehető figyelembe.”

9. § (1) A Rendelet 13. § (1) bekezdése új e) ponttal egészül ki:

„e) épületrésszel, vagy tetőzettel fedett felszíni parkoló esetén a b)-c) pont rendelkezései nem alkalmazandók.”

(2) A Rendelet 13. § (2) bekezdése új c) ponttal egészül ki:

„c) egy telektömb megosztásával létrejövő telkek esetében a szomszédos garázsok telekhatáron összeköthetők a tűzvédelmi követelmények betartásával, de a telekhatáron ebben az esetben is egymástól független épületszerkezettel alakítható csak ki.”

10. § (1) A Rendelet 14. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„a) önálló kialakítással nem helyezhető el

aa) a lakóterületi övezetben,

ab) a Róbert Károly körút mentén és az attól délre eső területeken, a Gksz építési övezetbe, vagy Köu-2 övezetbe sorolt terület kivételével,

ac) a Róbert Károly körúttól északra eső területeken a Duna és a Váci út közötti területen, valamint a Váci út menti egy tömbmélységben,”

(2) A Rendelet 14. § (1) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„b) önálló kialakítással az építményeinek a legkisebb távolsága egészségügyi, szociális, valamint oktatási rendeltetésű meglévő épülettől, illetve azok építési helyétől legalább 50 méter kell legyen, továbbá”

11. § A Rendelet 17. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az építési helyet, valamint annak a terepszint felett is beépíthető és a kizárólag terepszint alatt beépíthető részét a Szabályozási terv határozza meg, ennek hiányában a Rendelet építési helyre vonatkozó rendelkezéseit kell figyelembe venni, [7. melléklet 2. ábra]”

12. § (1) A Rendelet 18. §-a előtti alcím helyébe a következő alcím lép:

„Az építési hely a szabadonálló és ikres beépítési módú területeken”

(2) A Rendelet 18. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„18. § A szabadonálló beépítési mód építési helyét - ha az építési övezet, a Szabályozási terv és a VII. Fejezet Kiegészítő előírása eltérő építési helyet nem állapít meg - a következők szerint kell meghatározni:

a) ahol a Szabályozási terv előkerti sávot nem jelöl, ott nincs előkert,

b) az oldalkert mérete az építési övezethez tartozó 4. mellékletben meghatározott legnagyobb megengedett épületmagasság felével megegyező,

c) a hátsókert mérete az építési övezethez tartozó 4. mellékletben meghatározott legnagyobb megengedett épületmagassággal azonos méretű.”

13. § A Rendelet új 18/A. §-sal egészül ki:

„18/A. § Az ikres beépítési mód esetében az előkertet a Szabályozási terv rögzíti az oldalkert és a hátsókert méretét az építési övezet határozza meg.”

14. § (1) A Rendelet 19. § (2) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„c) a foghíjtelek közterület felőli sávjában legfeljebb 10 méter épületmélységű épület akkor is elhelyezhető, ha a hátsókert vagy a hátulsó távolság azt egyébként nem tenné lehetővé és a Szabályozási terven építési hely nem került rögzítésre.”

(2) A Rendelet 19. §-a új (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) A zártsorú építési helyen belül a telek oldalhatára egyben építési vonal, melyen az épület tűzfallal áll, és csatlakozik a szomszédos épülethez, kivéve a légudvar, a légakna szakaszára eső részét. Nem kell az építési vonalon állnia az épületnek az épületköz, az épülethézag kialakítása, a telek oldalhatárán közös nyitott udvar, épülethátraléptetés, továbbá a ZSZ jelű építési övezet szabályai szerint elhelyezett épületrész esetén.”

(3) A Rendelet 19. §-a új (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) A zártsorú beépítési mód esetén a Szabályozási terven előírt előkerttől el kell tekinteni, amennyiben a szomszéd telekre a korábbi szabályok alapján érvényes építési engedély van, az épület már építés alatt áll vagy megépült, és az az építési övezetben meghatározott beépítési magasság legalább 2/3-át eléri.”

15. § A Rendelet 21. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A keretes építési helyet az utcai sáv, és az udvari sáv alkotja, melyek szabályai alapján az építési övezetek „A”, „B” és „C” típusú keretes beépítést különböztetnek meg, és betűvel való jelölésüket az építési övezet kódja tartalmazza.”

16. § (1) A Rendelet 23. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A zártsorú építési helyen belül szabadonálló jellegű az épületelhelyezés, ha az épületrészek nem csatlakoznak zártan a telekhatáron a szomszédos telkek épületeihez.”

(2) A Rendelet 23. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A zártsorú beépítési módú, szabadonálló jellegű épületelhelyezésre kijelölt „ZSz” jelű építési övezetben

a) az épület vagy épületrész - a szomszédos beépítés függvényében - szabadonálló jelleggel helyezhető el, melynek során

aa) a terepszint alatti épületrész, továbbá a földszint és az I. emelet épületrésze bárhol elhelyezhető, a telekhatárig tűzfalasan is kiépíthető,

ab) az aa) alpont szerinti terepszint alatti építményszintek vagy a földszint és az I. emeleti építményszintek feletti épületrész a meglévő vagy a tervezett szomszédos épülettől való telepítési távolság betartásával kerülhet elhelyezésre;

b) az a) pont szerinti szabadon álló jellegű épületrészekre vonatkozóan nem kell figyelembe venni az építési vonal szabályait.”

17. § (1) A Rendelet 24. § (3) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„a) létesíthetőségét az építési övezet előírása határozza meg, és”

(2) A Rendelet 24. §-a új (3a) bekezdéssel egészül ki:

„(3a) Épülethézag nem létesíthető, amennyiben a szomszédos telek

a) nem beépített, vagy

b) meglévő épülete a Pmu értékének felét nem éri el, kivéve, ha az épületcsatlakozás műszaki okból másként nem lehetséges, vagy kedvezőtlen építészeti vagy műszaki következménnyel jár.”

18. § A Rendelet 26. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) Az általános és az eltéréssel szabályozott építési vonalon nem kell, hogy homlokzat álljon

a) az épületköz vagy épülethézag helyén,

b) 27. § szerinti épületrész hátraléptetése, nyitott udvar, vagy nyitott sarok kialakítása helyén, továbbá

c) a Szabályozási terven feltüntetett

ca) „zöldfelület létesítés preferált helye” jelölés helyén, valamint

cb) az építési vonallal érintkező első- vagy másodrendű zöldfelület jelölés helyén

a területre vonatkozó építési övezetek előírásainak figyelembevételével, továbbá;

d) a „ZSz” szabadonálló jellegű épületelhelyezést lehetővé tevő építési övezetek területén a szabadonálló jelleggel elhelyezett épület, épületrész helyén, kivéve, ha a VII. Fejezet Kiegészítő előírása másként rendelkezik.”

19. § (1) A Rendelet 27. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„a) a telek oldalhatárától mért 4 méteres távolságon belül az épület az építési vonalon áll, kivéve, ha a hátraléptetés két, vagy több épületre vonatkozik, mely esetben a telekhatáron csatlakozó épületek épületrészeinek hátraléptetése azonos méretű,”

(2) A Rendelet 27. § (1) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„c) az épületrész közterületi határvonaltól történő hátraléptetésének legkisebb szélessége

ca) egy épület esetén 8,0 méter,

cb) két telek közös határán hátralépő épületek estében együttesen legalább 12 méter, mely esetben egy-egy telekhez legalább 5 méter kell, hogy tartozzon,”

(3) A Rendelet 27. § (1) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„d) megfelel a hátraléptetés felsorolt követelményeinek, ha az a)-c) pontokban foglalt méretek megtartásával a földszinten és az I. emeleti szinten az épület érintett része nem lép hátra és a hátraléptetés az ezek feletti építményszinteken kerül kialakításra.”

20. § A Rendelet 28. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„28. § Az épületrész közterület fölé történő benyúlásának szabályai, ha az építési övezet, vagy a kiegészítő előírás másként nem rendelkezik:

a) a benyúló épületrész alsó síkja és a járdatő szintjének távolsága legalább 4,5 méter legyen,

b) a Váci út, a Róbert Károly körút mentén a d) pont rendelkezését nem kell figyelembe venni,

c) erkély az oldalsó telekhatártól legalább 1,20 méter távolságra létesíthető,

d) a legalább 14 méter széles közterület esetén

da) az erkélyek, zárterkélyek benyúlása legfeljebb a közterület szélességének 1/20-a, de legfeljebb 1,50 méter,

db) az erkélyek, zárterkélyek összesített hossza egy épületszinten legfeljebb a homlokzatszélesség 3/5-e lehet,

dc) zárterkélynek nem számító épületkiugrás benyúlása legfeljebb a közterület szélességének 1/30-a lehet, egybefüggő szélessége nem haladhatja meg a homlokzatszélesség 2/5-ét, 21 méternél szélesebb közterület esetén a 3/5-ét,

dd) a közterület fölé benyúló erkély, zárterkély, a legalább 0,6 méterre benyúló (épített vagy szerelt) árnyékoló-szerkezet vagy más épületrész homlokzattal párhuzamos összesített hossza nem haladhatja meg a homlokzatszélesség épületszintenkénti összesített hosszának felét - a földszint kihagyásával -, melynek számítása során az ereszt, az előtetőt, az építménydíszt figyelmen kívül kell hagyni,

e) a 14 méternél kisebb, de legalább 12 méter széles közterület esetén

ea) az erkélyek, zárterkélyek benyúlása legfeljebb a közterület szélességének 1/20-a,

eb) az erkélyek, zárterkélyek összesített hossza egy épületszinten legfeljebb a homlokzatszélesség 2/5-e lehet,

ec) zárterkélynek nem számító épületkiugrás benyúlása legfeljebb a közterület szélességének 1/30-a lehet, homlokzati egybefüggő felülete nem haladhatja meg a teljes homlokzatfelület 1/5-ét,

ed) a közterület fölé árnyékoló-szerkezet benyúlása legfeljebb 0,4 méter lehet,

f) előtető legfeljebb a homlokzat 1/3-a szélességében létesülhet, a közúti űrszelvény figyelembevételével.”

21. § A Rendelet 29. §-a új (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) Nem építhető be az a beépítetlen és korábban sem beépített telek, amelynek területe vagy szélességi mérete az övezetben előírt méret 50%-át nem éri el.”

22. § A Rendelet 31. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A parkolási szintterületbe kizárólag a gépjárműtárolást szolgáló garázs, teremgarázs, mélygarázs parkoláshoz szükséges építményszint részei, helyiségei és helyiségrészei tartoznak, melybe beszámítható

a) a parkolóhely és a hozzá vezető épületen belüli útfelület,

b) a behajtást és a gépjármű manipulációját szolgáló útfelület, egyéb manipulációs tér területe,

c) a lehajtó és felhajtó rámpa területe,

d) a parkoló területén belüli lépcső, lift és gyalogos megközelítésre szolgáló felület, továbbá

e) a parkoló üzemeltetését szolgáló és a parkolóval azonos szinten lévő helyiségek: biztonsági személyzet számára kialakított tartózkodó, fülke, illem- és tisztálkodó helyiség, valamint raktár területe, továbbá

f) a kerékpártároló területe, és

g) az előírtak szerint a lakásokhoz tartozó legfeljebb 4 m2 tároló területe,

melyek figyelembevétele során az azonos építményszinten a határoló szerkezeti elemek (falak, pillérek) területe is hozzászámolandó, továbbá hozzáadódik az általános szintterülethez tartozó építményrésztől elválasztó határfal felezővonalától számított területe, ha az nem kerül beszámításra az általános szintterületbe.”

23. § A Rendelet 32. §-a új (2a) bekezdéssel egészül ki:

„(2a) A meglévő épület utólagos rendeltetésmódosítása, átalakítása, bővítése során utólag új építményszintként létrejövő parkolási szintterület legfeljebb a 2. mellékletben meghatározott parkolási szintterületi mutató fele lehet, kivéve,

a) ha egy telken több meglévő épület van, melynek esetében a 2. melléklet szerinti parkolási szintterületi mutatót kell alkalmazni, továbbá

b) az FRSZ szerint jelentős változással érintett területen a 2. melléklet szerinti parkolási szintterületi mutató 75%-át kell alkalmazni.”

24. § A Rendelet 33. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A szintterületi mutató kedvezmény alkalmazandó, ha

a) az építési övezetben, vagy a VII. Fejezet Kiegészítő előírásában kifejezetten e célból meghatározott feltétel vagy az építés infrastrukturális feltétele teljesül, vagy

b) a telek egy része közhasználatú területként kerül kialakításra, vagy

c) a Szabályozási terven közhasználatra javasolt előkerti sáv kialakításra kerül, vagy

d) új épület létesítése esetén, ha az épület BREEAM, LEED, DGNB vagy más nemzetközi vagy hazai akkreditációval rendelkező környezeti minősítő-rendszer szerinti minősítéssel tervezett.”

25. § (1) A Rendelet 37. §-a előtti alcím helyébe a következő rendelkezés lép:

„Magasépület - magasház és toronyépület - elhelyezési és magassági szabályai”

(2) A Rendelet 37. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

37. § (1) Toronyház nem építhető.

(2) Magasház és toronyépület kizárólag a 4. mellékletben e célból kijelölt területek azon részén létesíthető, ahol a Szabályozási terv kifejezetten rögzíti az építési hely magasház vagy toronyépület céljára kijelölt részét, és az elhelyezésére alkalmas telken a 4. melléklet meghatározza a telekre vonatkozóan

a) a magasépület (magasház, toronyépület) létesíthető legmagasabb pontját, melyről a Szabályozási terv vagy a VII. Fejezet Kiegészítő előírása kisebb értékben is rendelkezhet, továbbá

b) a magasépületnek nem minősülő épület, épületrész párkánymagasságát, vagy

c) a magasépületnek nem minősülő épület, épületrész épületmagasságát,

továbbá több magasház vagy toronyépület 350 méteren belül való elhelyezése esetén figyelembe kell venni azok egymáshoz és a környezethez való viszonyát, összképét.

(3) A Szabályozási terven rögzített építési hely magasház vagy toronyépület céljára kijelölt részén

a) magasház, toronyépület vagy annak minősülő épületrész az (2) bekezdés a) pont szerint,

b) magasépületnek nem minősülő épület, épületrész az (2) bekezdés b) vagy az (2) bekezdés c) pont szerint

létesíthető.

(4) Magasház esetén az épület OTÉK szerinti legmagasabb pontja az (5) bekezdésben foglalt kivétellel legfeljebb 45,0 méter lehet.

(5) A Váci út és Róbert Károly körút két oldalán lévő Vt-M mellékközponti övezet területén

a) a magasház OTÉK szerinti legmagasabb pontja 65 méter lehet,

b) toronyépület legmagasabb pontja a 2. § 34. pontja figyelembevételével 90 méter lehet,

kivéve, ha a Szabályozási terv, az építési övezeti előírások vagy a VII. Fejezet Kiegészítő előírása azt kisebb értékben határozza meg.

(6) A magasház, vagy toronyépület méretezése során a 30 méter feletti építményszintek kiterjedésére vonatkozóan az FRSZ előírásait kell figyelembe venni.

(7) A magasház vagy toronyépületek távolságának meghatározása során

a) azok 30 méter feletti magasságú épületrészeinek más épülettől való legkisebb távolságát a tűzvédelmi és biztonsági követelmények mellett az elhelyezés helyszínének együttes figyelembevételével kell meghatározni, és

b) az a) pont szerinti legkisebb távolság nem lehet kisebb sem a magasabbik épület legmagasabb pontja magasságának harmadánál, sem 25 méternél, kivéve, ha az építési övezet, a Szabályozási terv, vagy a VII. Fejezet Kiegészítő előírása másként rendelkezik, továbbá

c) eltérő magasságú épületek létesítése esetén a nagyobb távolságot kell figyelembe venni.

(8) Magas műtárgy nem létesíthető.

(9) A magasháznak vagy toronyépületnek minősülő épületrész esetén nem kell betartani a 35. § szerinti magassági idom szabályait.

(10) Magasház vagy toronyépület létesítése esetén

a) az épület környezetének rendezése meg kell, hogy feleljen a magasépület elhelyezéséből adódó sajátos városépítési igényeknek,

b) a forgalomtechnikailag szükséges beavatkozások, közlekedési, és közúti fejlesztések meg kell, hogy feleljenek az épület által igényelt forgalmi követelményeknek, feltételeknek,

c) az épület ellátásának sajátos közműfeltételeit biztosítani kell,

d) felszíni parkoló a telken nem létesíthető.”

26. § (1) A Rendelet 38. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Lakóhelyiségek legkisebb padlószintmagassága

a) új épületek létesítésénél a közterület felé eső épületrészben az utcai járdatőtől legalább 7,0 méter, vagy a földszinti üzlethelyiségek galériás kialakítása esetén legalább 6,0 méter

aa) a Szent István körút,

ab) a Váci út,

ac) a Róbert Károly körút,

ad) a Dózsa György út,

ae) az Újpesti rakpart,

af) a Pozsonyi út,

ag) a Pannónia utca,

ah) a Hegedűs Gyula utca,

ai) a Lehel utca,

aj) a Dráva utca,

ak) az Esztergomi út

mentén,

b) az a) pont alá nem tartozó esetekben új épület létesítése, és meglévő épület vagy önálló rendeltetési egység rendeltetésmódosítása esetén

ba) előkert hiányában legalább 3,0 méter,

bb) 2,0 - 5,0 méteres előkerti méret esetén legalább 1,5 méter,

bc) legalább 5,0 méteres előkerti méret esetén legalább 0,3 méter.”

(2) A Rendelet 38. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) Meglévő magasföldszintes saroképületben az (1) bekezdés a) pont szerinti közterülettel közvetlenül határos épületrészében új rendeltetés nem telepíthető.”

27. § (1) A Rendelet 39. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) Lakás rendeltetési egységre (a továbbiakban: lakás) vonatkozó szabályok:

a) az újonnan létesülő lakások esetén

aa) nettó 30 négyzetméter alapterületnél kisebb lakás nem létesíthető;

ab) az egy épületen belüli lakások nettó alapterületének átlaga nem lehet kisebb, mint 50 négyzetméter, kivéve a meglévő épületen belüli átalakítással létrejött lakásokat és

ac) egy épületen belül legfeljebb a lakások 20%-a lehet 35 négyzetméter nettó alapterületnél kisebb, kivéve a meglévő épületen belüli átalakítással létrejött lakásokat;

b) az újépítésű, 45 négyzetmétert meghaladó nettó alapterületű lakás után egy legalább 4 négyzetméteres tárolót kell biztosítani a lakáson kívül az épületen belül

c) nem létesíthető lakás

ca) a közterülettel közvetlenül határos földszinti épületrészben, továbbá

cb) olyan udvarból nyílóan, amelyről más közforgalmú rendeltetési egységek is nyílnak.”

(2) A Rendelet 39. §-a új (7) bekezdéssel egészül ki:

„(7) Az Ln-1, Ln-2, Ln-3 jelű építési övezetek zártsorúan lakórendeltetésű épülettel beépült telkeivel szomszédos ingatlanokon talajvibrációt okozó építési technológia nem alkalmazható.”

28. § (1) A Rendelet 42. § (3) bekezdés c) pont ca) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

ca) a Duna-part felőli párkány magassága legfeljebb 22 méter lehet, kivéve, ahol a Szabályozási terv az építési hely magasház céljára kijelölt részét rögzíti,”

(2) A Rendelet 42. § (4) bekezdés k) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„k) a Cserhalom utca Csavargyár utca és Rákos-patak közötti szakasza mentén az épületek sarkaitól számított 30 méter hosszon az épület legmagasabb pontja elérheti a 31 métert.”

29. § A Rendelet 43. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) Lakás rendeltetési egység létesítése során

a) az újonnan létesülő lakások esetén

aa) nettó 30 négyzetméter alapterületnél kisebb lakás nem létesíthető;

ab) az egy épületen belüli lakások nettó alapterületének átlaga nem lehet kisebb, mint 50 négyzetméter, kivéve a meglévő épületen belüli átalakítással létrejött lakásokat és

ac) egy épületen belül legfeljebb a lakások 20%-a lehet 35 négyzetméter nettó alapterületnél kisebb, kivéve a meglévő épületen belüli átalakítással létrejött lakásokat;

b) az újépítésű, 45 négyzetmétert meghaladó nettó alapterületű lakás után egy legalább 4 négyzetméteres tárolót kell biztosítani a lakáson kívül az épületen belül;

c) nem létesíthető lakás a közterülettel közvetlenül határos földszinti épületrészben a magasföldszint kivételével.”

30. § (1) A Rendelet 45. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) Lakás rendeltetési egység létesítése során

a) az újonnan létesülő lakások esetén

aa) nettó 30 négyzetméter alapterületnél kisebb lakás nem létesíthető;

ab) az egy épületen belüli lakások nettó alapterületének átlaga nem lehet kisebb, mint 50 négyzetméter, kivéve a meglévő épületen belüli átalakítással létrejött lakásokat és

ac) egy épületen belül legfeljebb a lakások 20%-a lehet 35 négyzetméter nettó alapterületnél kisebb, kivéve a meglévő épületen belüli átalakítással létrejött lakásokat;

b) az újépítésű, 45 négyzetmétert meghaladó nettó alapterületű lakás után egy legalább 4 négyzetméteres tárolót kell biztosítani a lakáson kívül az épületen belül;

c) nem létesíthető lakás

ca) a közterülettel közvetlenül határos földszinti épületrészben a magasföldszint kivételével.

cb) olyan udvarból nyílóan, amelyről más közforgalmú rendeltetési egységek is nyílnak;

d) földszinti udvarra nyíló lakás rendeltetése nem módosítható közhasználatú rendeltetésre, ha ugyanazon udvarra még más lakások is nyílnak.”

(2) A Rendelet 45. §-a új (7) bekezdéssel egészül ki:

„(7) Az Lk-1, Lk-2 jelű építési övezetek zártsorúan lakórendeltetésű épülettel beépült telkeivel szomszédos ingatlanokon talajvibrációt okozó építési technológia nem alkalmazható.”

31. § (1) A Rendelet 46. § (2) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„d) meglévő épület bővítése során

da) meglévő zártudvaros beépítés esetén emeletráépítés csak az épület közterület felé eső részében, a közterülettel párhuzamosan megengedett,

db) a padlástér tetőtérként legfeljebb egy önálló lakószinttel építhető be,

dc) a tetőtér beépítése érdekében az épület kialakult párkánymagassága legfeljebb 0,5 méterrel növelhető a Pmu érték egyidejű betartásával;”

(2) A Rendelet 46. § (2) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„e) építményrész

ea) 16,0 méternél szélesebb közterület fölé legfeljebb 1,0 métert, a homlokzathossz legfeljebb 1/3-án,

eb) 16,0 méter széles, vagy annál keskenyebb közterület fölé csak az eresz, a párkány, az erkély vagy loggia eleme, legfeljebb 0,50 méterre

nyúlhat be;”

32. § (1) A Rendelet 46/A. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az Lke-1 jelű kertvárosias lakóterület övezetei - az építési övezettől függően zártsorú, ikres vagy szabadonálló - általában egy vagy két önálló rendeltetési egységet magába foglaló, jellemzően az 5,5 méteres beépítési magasságot nem meghaladó, elsősorban lakórendeltetésű épületek elhelyezésére szolgálnak.”

(2) A Rendelet 46/A. § (3) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„a) egy főépítmény és egy felszín feletti garázs létesíthető, amennyiben a telken való gépjárműtárolásra nincs más megoldás;”

(3) A Rendelet 46/A. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A hátsókertben csak garázs létesíthető.”

33. § (1) A Rendelet 46/B. § (2) bekezdés a) pont új ad) alponttal egészül ki:

ad) a meglévő épületközt figyelembe kell venni, új épületköz nem létesíthető;”

(2) A Rendelet 46/B. § (2) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„b) meglévő épületköz esetében, továbbá saroktelken az építési helyet a d) és e) pontban foglaltak szerint kell megállapítani;”

(3) A Rendelet 46/B. § (2) bekezdés d) pont db) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

db) a da) alpont szerinti területen kívül az építési hely kizárólag terepszint alatt építhető be;”

(4) A Rendelet 46/B. § (2) bekezdés e) pont ed) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

ed) a rövidebb oldalsó telekhatártól mért 6 méteres sáv nem építhető be, kivéve a gd) alpontban foglalt esetben;”

(5) A Rendelet 46/B. § (2) bekezdés g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„g) garázs

ga) terepszint alatti önálló építményként legalább 0,5 méteres földtakarással létesíthető, vagy

gb) épületen belül kell kialakítani a gc)-gd) alpontok szerint,

gc) a Nővér utcai 26085/357, 358, 359, 360 hrsz-ú és a Násznagy utcai 26085/308, 309, 310, 311 hrsz-ú ingatlanokon térszínt felett ikresen csatlakozva is elhelyezhető, a Rokon utca, illetve a Sógor utca felőli megközelítéssel, mely esetben az alapterülete nem haladhatja meg a bruttó 18 m2-t, ahhoz csatlakozóan más funkciójú tároló (barkácsműhely, egyéb) nem építhető,

gd) ahol a behajtás megoldható - a hátsókertben, vagy saroktelek esetén a telek rövidebb oldalsó határa melletti 6 méteres sávban legfeljebb 18 m² bruttó alapterülettel létesíthető, elsősorban a szomszédos telkek garázselhelyezéséhez igazodóan.”

(6) A Rendelet 46/B. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Az Lke-1/IK-1 és Lke-1/SZ-1 jelű építési övezet területén

a) az előkert méretét a Szabályozási terv határozza meg;

b) az oldalkert

ba) az Lke-1/IK-1 építési övezet területén a telek egyik oldalhatárától számítva a kialakult állapot szerinti, vagy 3,0 méter,

bb) az Lke-1/SZ-1 építési övezet területén mindkét oldalon a kialakult állapot szerinti, vagy 3,0 méter;

c) a hátsókert 5,5 méter;

d) garázs

da) új épület esetében az épületen belül,

db) bővítés esetében a mélyebb előkert felőli bővítményben, vagy önálló terepszint alatti építményben, mely esetben az oldalkertben lehajtó létesíthető, vagy az építési helyen belül, vagy a hátsó telekhatár menti 6 méteres sávban létesíthető, ahol a mélyebb előkert alatt a szabályozási terven a „KA+4,0” jelölésű kialakult állapot szerinti előkert + 4,0 méter értékében meghatározott előkerti szakasz értendő;

e) a gépjárműtároló különálló épületben való elhelyezése esetén

ea) egy legfeljebb bruttó 18,0 m2 alapterületű garázs, és

eb) vele egy tömegben összesen további maximum bruttó 12,0 m2-en a háztartással kapcsolatos tároló, barkácsműhely, műterem létesíthető.

34. § (1) A Rendelet 47. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) Lakás rendeltetési egység létesítése során

a) az újonnan létesülő lakások esetén

aa) nettó 30 négyzetméter alapterületnél kisebb lakás nem létesíthető;

ab) az egy épületen belüli lakások nettó alapterületének átlaga nem lehet kisebb, mint 50 négyzetméter, kivéve a meglévő épületen belüli átalakítással létrejött lakásokat és

ac) egy épületen belül legfeljebb a lakások 20%-a lehet 35 négyzetméter nettó alapterületnél kisebb, kivéve a meglévő épületen belüli átalakítással létrejött lakásokat;

b) az újépítésű, 45 négyzetmétert meghaladó nettó alapterületű lakás után egy legalább 4 négyzetméteres tárolót kell biztosítani a lakáson kívül az épületen belül;

c) nem létesíthető lakás

ca) a közterülettel közvetlenül határos földszinti épületrészben, továbbá

cb) olyan udvarból nyílóan, amelyről más közforgalmú rendeltetési egységek is nyílnak;”

(2) A Rendelet 47. §-a új (7) bekezdéssel egészül ki:

„(7) A Vt-V jelű építési övezetek zártsorúan lakórendeltetésű épülettel beépült telkeivel szomszédos ingatlanokon talajvibrációt okozó építési technológia nem alkalmazható.”

35. § (1) A Rendelet 49. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A Vt-M jelű építési övezetek a kerület mellékközpontjainak területei, melyek a kerületi, a fővárosi, valamint az országos szintű igazgatási és kulturális intézmények, a gazdasági élet irányításában szerepet játszó üzleti központok, irodaházak, továbbá a helyi lakosság ellátását szolgáló épületek elhelyezésére szolgálnak, amelyek mellett lakóépületek és lakások, továbbá a 47. §-ban foglalt rendeltetések is létesíthetők.”

(2) A Rendelet 49. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) A Vt-M/ZSz-1 és Vt-M/ZSz-3 jelű építési övezetek területén toronyépület létesítésének feltételei az (5) bekezdésben foglaltakon túl - ha a Szabályozási terv vagy a VII. Fejezet Kiegészítő előírása másként nem rendelkezik -

a) a toronyépület 65 métert meghaladó épületrésze

aa) kizárólag a Szabályozási terven a toronyépület számára kijelölt helyen beépítési terv alapján létesíthető,

ab) a közterület túloldalán lévő teleksor meglévő épületeinek homlokzatától, építési vonalától, annak hiányában építési helyétől való távolsága legalább az adott épületrész legmagasabb pontja magasságának fele legyen;

b) a toronyépületek 30 méter magasságot meghaladó épületrészeinek

ba) egymástól, vagy más magasépület (magasház, toronyépület) 30 méter magasságot meghaladó épületrészétől való távolsága legalább a 37. § (4) bekezdés szerinti legyen a tűzvédelmi előírások figyelembevétele mellett,

bb) a közterület túloldalán lévő teleksor meglévő épületeinek homlokzatától, építési vonalától, annak hiányában építési helyétől való távolsága legalább az adott épületrész legmagasabb pontja magasságának fele legyen.”

(3) A Rendelet 49. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(7) A Vt-M/ZSz-1 jelű építési övezet területén - ha a Szabályozási terv vagy a VII. Fejezet Kiegészítő előírása másként nem rendelkezik - magasház és toronyépület létesítésének általános feltételei

a) a telekterület legalább 25%-án a közhasználatú terület biztosítása - a VII. Fejezet Kiegészítő előírásaiban rögzítettek szerint;

b) a magasház részére kijelölt építési helyen belül egy telken két azonos magasságú, magasépületnek minősülő épületrész nem létesíthető;

c) a VII. Fejezet szerinti Kiegészítő előírásokban meghatározott pontokból nézve a magasházak, toronyépületek nem képezhetnek egybefüggőnek látszó épülettömeget, homlokzatfelületet;

d) az épületek 20,0 méternél alacsonyabb lapostetős részeit tetőkertként kell kialakítani;

e) a megengedett legnagyobb általános szintterületi mutató kedvezményekkel növelt értéke összesen 6,0 m²/m² lehet, aminek feltétele, hogy

ea) a telekterület legalább 25%-a közhasználatú területként kerül kialakításra, mely esetben a kedvezmény legnagyobb értéke 0,5 m²/m², vagy

eb) az épület(ek) a 33. § szerinti környezeti minősítőrendszer szerint kerül(nek) megtervezésre és megvalósításra, mely esetben a kedvezmény legnagyobb értéke 0,5 m²/m²;

f) az épület minden szintje a 3. melléklet 7. számú táblázata szerint 100%-osan építhető be, ha közhasználat céljára átadásra kerül a földszinti terület legalább 10%-a, amely legalább 20 méteres szakaszon közvetlenül csatlakozik a közterülethez;

g) önálló kereskedelmi létesítmény vagy kereskedelmi rendeltetési egységet tartalmazó épület kereskedelmi célú bruttó alapterülete nem haladhatja meg a 10 000 négyzetmétert;

h) lakórendeltetésű épület nem létesíthető, az épület általános szintterületének legfeljebb 25%-a lehet lakásrendeltetés;

i) a telekre előírt legkisebb zöldfelületi arány kedvezményes értékét akkor szabad alkalmazni, ha a 30. § (4) és (4a) bekezdésben foglaltak betartásával a 3. melléklet 7. számú táblázatában meghatározottak szerinti fásítás a telekre meghatározott legkisebb kedvezményes zöldfelület méretének megfelelő zöldfelület területén kívül történik.”

(4) A Rendelet 49. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(8) A Vt-M/ZSz-3 és a Vt-M/ZSz-4 jelű építési övezet területén - ha a Szabályozási terv vagy a VII. Fejezet Kiegészítő előírása másként nem rendelkezik -

a) amennyiben az övezet teljes területére vonatkozóan a terepszinten a közhasználatú terület aránya nem éri el a telektömb teljes területére vonatkozóan a 35%-ot, akkor

aa) a beépítés mértéke legfeljebb 40%,

ab) a terepszint felett létesíthető általános szintterületi mutató 2,5 m²/m²,

ac) a terepszint alatt létesíthető általános szintterületi mutató 0,5 m²/m²,

ad) a parkolási szintterületi mutató 2,0 m²/m²;

b) lakórendeltetésű épület nem létesíthető, az épület(ek) létesíthető szintterületének legalább 25%-a nem lakásrendeltetésű kell, hogy legyen;

c) a telekre előírt legkisebb zöldfelületi arány kedvezményes értékét akkor szabad alkalmazni, ha a 30. § (4) és (4a) bekezdésben foglaltak betartásával a 3. melléklet 7. számú táblázatában meghatározottak szerinti fásítás a telekre meghatározott legkisebb kedvezményes zöldfelület méretének megfelelő zöldfelület területén kívül történik;

d) felszíni parkoló nem alakítható ki;

e) a Vt-M/ZSz-3 jelű építési övezet Róbert Károly körút - Váci út - Árbóc utca - Esztergomi út által határolt együttes területén magasház és toronyépület létesítésének feltétele, elhelyezési és méretbeli szabályai

ea) a telektömb területének legalább 50%-án a közhasználatú terület biztosítása - a VII. Fejezet Kiegészítő előírásaiban rögzítettek szerint,

eb) a metró aluljáróhoz akadálymentes műszaki kialakítással kapcsolódó legalább 5000 négyzetméter összesített szintterületű kereskedelmi és szolgáltató rendeltetési egységet kell létesíteni,

ec) a telekosztástól függetlenül - legfeljebb négy magasépület(rész) (magasház, toronyépület) létesíthető az e célból kijelölt építési helyen belül,

ed) a VII. Fejezet Kiegészítő előírásában meghatározott pontokból nézve a magasházak, toronyépületek nem képezhetnek egybefüggőnek látszó épülettömeget, homlokzatfelületet.”

(5) A Rendelet 49. § (13) bekezdés b) pont bb) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

bb) 35 méternél mélyebb telek esetében 6,0 méter,”

(6) A Rendelet 49. § (14) bekezdése új d) ponttal egészül ki:

„d) a földszinten teremgarázs létesíthető.”

36. § (1) A Rendelet 50. § (5) bekezdés b) pont bb) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

bb) 35 méternél mélyebb telek esetében 6,0 méter,”

(2) A Rendelet 50. § (5) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„c) lakórendeltetésű épület, lakás létesíthető;”

(3) A Rendelet 50. § (6) bekezdés b) pont bb) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

bb) 35 méternél mélyebb telek esetében 6,0 méter,”

(4) A Rendelet 50. § (12) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„b) lakórendeltetésű épület nem létesíthető;”

37. § A Rendelet 51. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Lakás rendeltetési egység akkor létesíthető, ha azt az építési övezet nem tiltja, és amelynek során

a) az újonnan létesülő lakások esetén

aa) nettó 30 négyzetméter alapterületnél kisebb lakás nem létesíthető;

ab) az egy épületen belüli lakások nettó alapterületének átlaga nem lehet kisebb, mint 50 négyzetméter, kivéve a meglévő épületen belüli átalakítással létrejött lakásokat és

ac) egy épületen belül legfeljebb a lakások 20%-a lehet 35 négyzetméter nettó alapterületnél kisebb, kivéve a meglévő épületen belüli átalakítással létrejött lakásokat;

b) az újépítésű, 45 négyzetmétert meghaladó nettó alapterületű lakás után egy legalább 4 négyzetméteres tárolót kell biztosítani a lakáson kívül az épületen belül;

c) nem létesíthető lakás

ca) a közterülettel közvetlenül határos földszinti épületrészben, továbbá

cb) olyan udvarból nyílóan, amelyről más közforgalmú rendeltetési egységek is nyílnak;”

38. § (1) A Rendelet 52. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A Vi-1/Z-1, Vi-1/Z-2, Vi-1/Z-3, Vi-1/Z-4, Vi-1/Z-5, Vi-1/Z-6, Vi-1/Z-7, Vi-1/Z-8, Vi-1/Z-9, Vi-1/Z-10, Vi-1/Z-11, Vi-1/Z-12, Vi-1/Z-13, Vi-1/Z-14, Vi-1/Z-15, Vi-1/Z-16, Vi-1/Z-17, Vi-1/Z-18, Vi-1/Z-19, Vi-1/Z-20, Vi-1/Z-21, Vi-1/Z-22, Vi-1/Z-23, Vi-1/Z-24, Vi-1/Z-25, Vi-1/Z-26, Vi-1/Z-27, Vi-1/Z-28, Vi-1/Z-29, Vi-1/Z-30, Vi-1/Z-31,Vi-1/Z-32, Vi-1/Z-33, Vi-1/Z-34, Vi-1/Z-35, Vi-1/Z-36, Vi-1/Z-37, Vi-1/Z-38, Vi-1/Z-39, Vi-1/Z-40, Vi-1/Z-41és Vi-1/Z-42 és Vi-1/Z-45 jelű építési övezetek területén - ha a Szabályozási terv vagy a VII. Fejezet Kiegészítő előírása másként nem rendelkezik -

a) a telek az általános zártsorú beépítés szabályai szerint építhető be;

b) hátsókert új épület zártudvaros kialakítása esetében 0 méter;

c) hátsókert általános zártsorú vagy keretes beépítésnél

ca) 35 méteres vagy annál kisebb telekmélység esetében 0 méter,

cb) 35 méternél mélyebb telek esetében 6,0 méter,

cc) 50 méternél mélyebb telek esetében 12,0 méter,

cd) területén teljesértékű zöldfelületet kell kialakítani,

ce) területén épület nem létesíthető, épületrész nem nyúlhat be, csak kerti építmény létesíthető;

d) új épület elhelyezése során

da) épületköz létesíthető, épülethézag nem létesíthető,

db) az épületek zárt sora épületközzel megszakítható, kivéve, ha a Szabályozási terv attól eltérően építési vonalat határoz meg,

dc) a pinceszint feletti 50 négyzetmétert meghaladó zárófödém területének minimum 25%-án legalább félintenzív zöldtetőt kell létesíteni;

e) lakás létesítése

ea) nem létesíthető lakás az övezetek Váci út, Róbert Károly körút, Dózsa György út felőli telkein,

eb) az ea) alponton kívüli területen lakás létesíthető, de a közterület felé eső földszinten, magasföldszinten nem helyezhetők el;

f) az épület párkánymagassága nem lehet kisebb, mint

fa) 20 méter, a Róbert Károly körút és a Váci útnak a Lehel tértől a Rákos patakig terjedő szakasza menti telkeken,

fb) 18 méter, a Váci útnak a Rákos patak és az északi kerülethatár közötti szakasza menti telkeken,

fc) az fa) és fb) alpontoktól legfeljebb a közterület felé eső homlokzathossz 20%-a térhet el;

g) az udvar az épület bármely szintjén lefedhető üvegtetővel, amennyiben az épületben az így lefedésre kerülő udvarra nem néz lakásrendeltetési egység;

h) a földszinti beépítés mértéke növelhető és elérheti a 3. melléklet 9. számú táblázata szerinti kedvezményes értéket, amennyiben a Szabályozási terv másként nem rendelkezik, és ha az alábbiak teljesülnek

ha) a földszinten a következő funkciók kerülnek elhelyezésre: kereskedelmi, vendéglátási, szolgáltatási, szórakoztatási, kulturális vagy sport rendeltetési egység, iroda, szállásszolgáltatáshoz, irodaházhoz tartozó kiegészítő rendeltetések (nagy területet igénylő helyiségek és funkciók, valamint ezek működését szolgáló kiegészítő helyiségek), az épület közösségi terei, továbbá a földszint területének legfeljebb 25%-án garázsrendeltetés, de önálló raktározás nem létesíthető, és

hb) a 100%-osan beépített szint feletti szintek beépítési mértéke - a már meglévő épületek utólagos udvarbeépítése, udvarlefedése kivételével - nem haladja meg a 70%-ot, továbbá

hc) a földszintes, vagy egyemeletes épületrész feletti zárófödém területének minimum 35%-án legalább 50 centiméter termőréteg vastagsággal legalább kétszintes növényállományú intenzív zöldtető létesül, kivéve, ha üvegtetővel fedett a földszinti vagy az I. emeleti épületrész területének legalább 50%-a;

i) a telek beépítési mértéke a 3. melléklet 9. számú táblázata szerint 100%-ig növelhető az épület egésze tekintetében, kivéve a Vi-1/Z-37, a Vi-1/Z-39 és Vi-1/Z-45 jelű építési övezetek területén, amennyiben

ia) a Váci út és a Róbert Károly körút menti telkek esetében kulturális, művelődési, kereskedelmi épület kerül elhelyezésre, vagy meglévő épület rendeltetésének e célra való megváltoztatása történik és

ib) ha közhasználat céljára átadásra kerül a földszinti terület legalább 20%-a, amely legalább 10 méteres szakaszon közvetlenül csatlakozik a közterülethez,

ic) a ia)-ib) alpontoktól függetlenül, ha az udvar üvegtetővel kerül lefedésre az épület bármely szintjén, mely esetben a lefedett udvarra nem nézhet lakásrendeltetési egység;

j) udvari épületszárnyak létesítésére és csatlakozására vonatkozó szabályok:

ja) azon a telekhatáron, ahol a szomszédos telken nem áll épület, új épületszárny - az utcai épületszárny kivételével - nem létesülhet,

jb) az épület kizárólag akkor csatlakozhat tűzfalasan a szomszédos telekhatáron (oldalsó és hátsó telekhatár), amennyiben az ott lévő épület tűzfalának magassága legalább a Pmu értéket eléri és a tömb egészére a zártudvaros beépítés a jellemző,

jc) az épület tetőgerince, vagy lapostető esetén az attikája a jb) alpont szerinti szomszédos csatlakozó épület tűzfalának magasságát legfeljebb 1,0 méterrel haladhatja meg;

k) meglévő épület padlásterének beépítése során az épület legfeljebb egy önálló lakószinttel beépíthető, mely esetben az általános szintterületi mutatót nem kell figyelembe venni;

l) meglévő épület tetőtér beépítése érdekében az épület kialakult párkánymagassága legfeljebb 0,8 méterrel növelhető, ha az nem haladja meg

la) a Pmu értéket, és

lb) a szomszédos magasabb épület csatlakozó párkánymagasságát;

m) földszinten az utca felé csak a környező területhez illő közforgalmú és közhasználatú rendeltetési egységek, továbbá irodák létesíthetők, földszinten lakás nem hozható létre;

n) kereskedelmi rendeltetés esetén a bruttó kereskedelmi szintterület

na) az épület pinceszintjén, földszintjén és I. és II. emeletén összesen legfeljebb 6.000 négyzetméter;

nb) az épületben összesen legfeljebb 10.000 négyzetméter a 15. § figyelembevételével, továbbá

nc) az épület minden szintjén a Róbert Károly körút menti telkek esetében összesen legfeljebb 15.000 négyzetméter;

o) a személygépjárművek telken belüli elhelyezése

oa) mélygarázsban, vagy részben földszinti és a Vi-1/Z-8, a Vi-1/Z-9, a Vi-1/Z-10, a Vi-1/Z-16, Vi-1/Z-18, a Vi-1/Z-26, a Vi-1/Z-28, a Vi-1/Z-29, a Vi-1/Z-30, a Vi-1/Z-31, Vi-/Z-37, a Vi-1/Z-39 és a Vi-1/Z-40 jelű építési övezetek kivételével I. emeleti teremgarázsban,

ob) a Vi-1/Z-26 és a Vi-1/Z-39 építési övezet területén a létesítendő parkolók legfeljebb 25%-a számára - az előkert területének kivételével - felszíni parkolóban történhet;

p) parkolóház létesítése esetén a parkolási szintterületi mutató és az általános szintterületi mutató figyelmen kívül hagyandó;

q) további előírások a Vi-1/Z-37, a Vi-1/Z-39 és Vi-1/Z-45 jelű építési övezetek területén, melyeken a korábbi ipari, raktározási területek átalakulása jellemző:

qa) az általános zártsorú és a keretes beépítés is megengedett a zártsorú építési helyen belül, kivéve, ahol a Szabályozási terv vagy a VII. Fejezet Kiegészítő előírásai eltérően rendelkeznek,

qb) ha a Szabályozási terv nem rögzít építési helyet, a zártsorú keretes beépítés „B” típusa alapján lehet új épületet elhelyezni,

qc) lakóépület nem létesíthető a Vi-1/Z-45 építési övezetben, továbbá az Vi-1/Z-37 és a Vi-1/Z-39 építési övezetek Váci út menti telkein,

qd) az 1. emelet felett a homlokzat szélességének maximum 2/3-a legfeljebb 1,0 méterrel az előkert fölé nyúlhat;

r) az általános szintterületi mutató 0,5 (m²/m²) értékkel csökken a Vi-1/Z-41 építési övezet kivételével, amennyiben az épület általános szintterületének több mint 50%-a lakást és azokhoz tartozó kiszolgáló helyiségeket foglal magába;

s) a 3. melléklet 9. számú táblázatában szereplő szintterületi mutató kedvezmény alkalmazandó,

sa) ha az épület nem lakóépület és környezeti minősítőrendszer szerint tervezett, vagy

sb) ha közhasználatú terület kerül kialakításra

vagy

sc) a Vi-1/Z-28 és a Vi-1/Z-39 építési övezetben, amennyiben a távvezeték földkábeles kiváltása a fejlesztés terhére történik;

t) meglévő magasföldszint esetén az na) pontot nem kell figyelembe venni.

u) terepszint feletti létesítés során a teremgarázs

ua) tömör utcai homlokzata nem haladhatja meg a telekszélesség egyharmadát,

ub) utcai homlokzata a Váci út, a Róbert Károly körút és a Dózsa György út felé nem nézhet.”

(2) A Rendelet 52. § (3a) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„c) a b) pont kivételével a hátsókert

ca) 35 méteres vagy annál kisebb telekmélység esetében 0 méter,

cb) 35 méternél mélyebb telek esetében 6,0 méter,

cc) 50 méternél mélyebb telek esetében 12,0 méter,

cd) területén teljesértékű zöldfelületet kell kialakítani,

ce) területén épület nem létesíthető, épületrész nem nyúlhat be, csak kerti építmény létesíthető;”

(3) A Rendelet 52. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A Vi-1/ZSZ-1 jelű építési övezet területén - ha a Szabályozási terv vagy a VII. Fejezet Kiegészítő előírása másként nem rendelkezik -

a) a telek zártsorú építési helyén belül szabadon álló jelleggel is elhelyezhetők az épületek;

b) lakórendeltetésű épület, lakás nem létesíthető;

c) kereskedelmi rendeltetés csak a földszinten és az első emeleten létesíthető;

d) a személygépjárművek telken belüli elhelyezése

da) mélygarázsban történhet, melyek a telekhatáron egymással összeköthetők,

db) felszíni parkoló nem létesíthető.

e) a 3. melléklet 9. számú táblázatában szereplő szintterületi mutató kedvezmény alkalmazandó,

ea) ha az épület környezeti minősítőrendszer szerint tervezett, vagy

eb) ha közhasználatú terület kerül kialakításra;

f) a telekre előírt legkisebb zöldfelületi arány kedvezményes értékét akkor szabad alkalmazni, ha a 30. § (4) és (4a) bekezdésben foglaltak betartásával a 3. melléklet 7. számú táblázatában meghatározottak szerinti fásítás a telekre meghatározott legkisebb kedvezményes zöldfelület méretének megfelelő zöldfelület területén kívül történik.”

(4) A Rendelet 52. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) A Vi-1/SZ-2, Vi-1/SZ-3, Vi-1/SZ-4 és a Vi-1/SZ-5 jelű építési övezetek területén - ha a Szabályozási terv vagy a VII. Fejezet Kiegészítő előírása másként nem rendelkezik -

a) a telek a szabadon álló beépítés szabályai szerint építhető be;

b) lakórendeltetésű épület nem, de lakás létesíthető;

c) kereskedelmi rendeltetés, szolgáltatás csak a földszinten és az első emeleten létesíthető;

d) a személygépjárművek telken belüli elhelyezése

da) mélygarázsban, illetve

db) a létesítendő parkolók legfeljebb 15%-a számára felszíni parkolóban történhet;

e) A Vi-1/SZ-4 övezet területén a szomszédos panelépületek magasságát az új épületek nem haladhatják meg.”

39. § (1) A Rendelet 53. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A Vi-2/SZ-1 jelű építési övezet területén - ha a Szabályozási terv vagy a VII. Fejezet Kiegészítő előírása másként nem rendelkezik -

a) az övezet telkei a szabadon álló beépítési módú építési helyen belül jellemzően lakóépület elhelyezésére szolgálnak;

b) az előkert 3,0 méter;

c) az épület földszintjén nem helyezhető el

ca) lakás és

cb) teremgarázs, a megközelítés épületrészei kivételével;

d) kereskedelmi rendeltetés legnagyobb bruttó alapterülete 10 000 négyzetméter;

e) a személygépjárművek telken belüli elhelyezése mélygarázsban történhet.”

(2) A Rendelet 53. § (4) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„c) lakások nem helyezhetők el

ca) az épületek közterület felé eső épületrészének földszintjén, magasföldszintjén és

cb) a Váci út, Róbert K. krt., Dózsa György út felé eső épületrészben, továbbá

cc) a Cserhalom utca felé eső épületrész I. emeletén”

(3) A Rendelet 53. § (4) bekezdés k) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„k) a Vi-2/SZ-5 és Vi-2/SZ-9 jelű építési övezet területén az elektromos alállomás működéséig lakás nem létesíthető.”

(4) A Rendelet 53. §-a új (6) bekezdéssel egészül ki:

„(6) A Vi-2/Z-1 jelű építési övezetek területén - ha a Szabályozási terv vagy a VII. Fejezet Kiegészítő előírása másként nem rendelkezik -

a) az épületek a zártsorú építési helyen belül szabadonálló jelleggel is elhelyezhetők, az építési helyet a Szabályozási terv határozza meg,

b) a földszint felett a telekhatáron épített épület tűzfala legfeljebb 20,0 méter hosszú lehet, és a telekhatáron már meglévő új épület tűzfalához zártsorúan kell csatlakozni,

c) ahol a telekhatáron meglévő épület van, ott zártsorúan kell annak tűzfalához csatlakozni,

d) lakás létesíthető az 51. §-ban foglaltakon túl,

e) az épületek Röppentyű utca felé eső földszintjén és első emeletén lakás nem létesíthető;

f) a belső udvarok mentén a megengedett legnagyobb homlokzatmagasság legfeljebb 24,0 m lehet

g) a kedvező benapozás biztosítása érdekében a kialakuló belső (hátsó) kertek légtéraránya legalább 1:1 kell legyen.”

40. § A Rendelet 56. § (3) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„c) a telekre előírt legkisebb zöldfelületi arány kedvezményes értékét akkor szabad alkalmazni, ha a 30. § (4) és (4a) bekezdésben foglaltak betartásával a 3. melléklet 12. számú táblázat alapján számított fák a telekre meghatározott legkisebb kedvezményes zöldfelület méretének megfelelő zöldfelület területére, más ezen kívüli zöldfelületre, burkolt területre, fásított felszíni parkolóba vagy előkertbe kerülnek telepítésre,”

41. § (1) A Rendelet 58. § (4a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4a) A K-Rek/SZ-3-SP jelű építési övezet területén a (4) bekezdésben foglaltakon túl a telekre előírt legkisebb zöldfelületi arány kedvezményes értékét akkor szabad alkalmazni, ha a 30. § (4) és (4a) bekezdésben foglaltak betartásával a 3. melléklet 13. számú táblázat alapján számított fák a telekre meghatározott legkisebb kedvezményes zöldfelület méretének megfelelő zöldfelület területére, más ezen kívüli zöldfelületre, burkolt területre, vagy előkertbe kerülnek telepítésre, amelybe a fásított felszíni parkolóban ültetett fák nem számíthatók bele.”

(2) A Rendelet 58. § (5) bekezdés f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„f) a telekre előírt legkisebb zöldfelületi arány kedvezményes értékét akkor szabad alkalmazni, ha a 30. § (4) és (4a) bekezdésben foglaltak betartásával a 3. melléklet 13. számú táblázat alapján számított fák a telekre meghatározott legkisebb kedvezményes zöldfelület méretének megfelelő zöldfelület területére, más ezen kívüli zöldfelületre, burkolt területre, vagy előkertbe kerülnek telepítésre, amelybe a fásított felszíni parkolóban ültetett fák nem számíthatók bele.”

42. § (1) A Rendelet 59. § (4) bekezdés b) pont ba) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

ba) a nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális, kulturális rendeltetések,”

(2) A Rendelet 59. § (5) bekezdés j) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„j) a telekre előírt legkisebb zöldfelületi arány kedvezményes értékét akkor szabad alkalmazni, ha a 30. § (4) és (4a) bekezdésben foglaltak betartásával a 3. melléklet 14. számú táblázat alapján számított fák a telekre meghatározott legkisebb kedvezményes zöldfelület méretének megfelelő zöldfelület területére, más ezen kívüli zöldfelületre, burkolt területre, fásított felszíni parkolóba vagy előkertbe kerülnek telepítésre.”

43. § (1) A Rendelet 61. §-a új (2) bekezdéssel egészül ki:

„(2) A beépítésre szánt területfelhasználás területére eső közkertek Zkk-1/Ln3 övezetbe soroltak.”

(2) A Rendelet 61. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A Zkp-Kp, a Zkp-Kk és a Zkk-1/Ln jelű övezetek területén - ha a Szabályozási terv vagy a VII. Fejezet Kiegészítő előírása másként nem rendelkezik - elhelyezhető

a) fenntartáshoz szükséges építmény,

b) a terület rendeltetésszerű használatához szükséges építmény,

c) kerti építmény,

d) épületnek nem minősülő sportépítmény,

e) vendéglátó rendeltetést tartalmazó épület,

f) közhasználatú út,

g) ismeretterjesztés épületnek nem minősülő építménye,

h) a Zkk-1/Ln jelű övezet kivételével nyilvános illemhely.”

(3) A Rendelet 61. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) A Zkp-Kp, a Zkp-Kk és a Zkk-1/Ln jelű övezetek területén, ha a Szabályozási terv vagy a VII. Fejezet Kiegészítő előírása másként nem rendelkezik -:

a) a zöldterületeket a közhasználat elől elzárni nem lehet, de sötétedés után közbiztonsági okból a területük lezárható,

b) a zöldterületek területén csak áttört kerítés létesíthető,

c) terepszint alatti beépítés csak a Szabályozási terven jelölt „terepszint alatti parkolólétesítmény céljára kijelölt hely telken, vagy közterületen” lehatároláson belül létesíthető,

d) a c) pont szerinti terepszint alatti beépítés zárófödémén háromszintes növényállományú intenzív zöldtetőt kell létesíteni a zárófödém legalább 65%-án,

e) a fásítottság mértéke legalább 1 db közepes vagy nagy lombkoronájú fa/100 négyzetméter kell, hogy legyen.”

(4) A Rendelet 61. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(7) A Zkp-Kk közkert és a Zkk-1/Ln övezetbe az 1 hektárnál kisebb rekreációs zöldterületek tartoznak, melyeken az elhelyezhető épület bruttó beépített alapterülete - a testedzést szolgáló építmények kivételével - nem lehet nagyobb 50 négyzetméternél.”

44. § A Rendelet 62. §-a új (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) Az övezet területén kerítés nem létesíthető.”

45. § A Rendelet 63/B. § (3) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„a) az építési hely magasház céljára kijelölt részén

aa) legfeljebb 3 magasház(rész) létesíthető,

ab) a magasházak 30 méter feletti magasságú épületrészei között legalább 22 méter távolság biztosítandó;”

46. § (1) A Rendelet 67/C. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Egy telken belül az egymással átfedésben lévő épülethomlokzatok távolsága a magasabbik épület homlokzatmagasságának legalább

a) az egyharmada legyen, ha az átfedés hossza kisebb 20 méternél,

b) a fele legyen, ha az átfedés hossza 20 méter, vagy annál nagyobb, de legfeljebb 48 méter,

c) a kétharmada legyen, ha az átfedés hossza 48 méter, vagy annál nagyobb.”

(2) A Rendelet 67/C. § új (4)-(5) bekezdéssel egészül ki:

„(4) Az előtető kivételével az épületrészek felsőbb szintekről látható tetőfelületein tetőkertet, vagy legalább biológiailag aktív zöldtetőt kell létesíteni.

(5) Közhasználat céljára átadott terület fölé nyúló előtető beépítésbe beszámító területével az építési övezetben meghatározott megengedett legnagyobb beépítési mutató - legfeljebb 5%-kal - növelhető.”

47. § A Rendelet 68/B. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A Csele utca közforgalmú magánútként is kialakítható.”

48. § (1) A Rendelet 68/E. § (1) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„b) a közhasználatú előkerttel, valamint a Dagálysétány utcával egységes megjelenés biztosítandó,”

(2) A Rendelet 68/E. § (3) bekezdés b) pontja ba) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

ba) kizárólag a Jakab József utca és Bodor utca közötti lakóépületek parkolási igényei céljára, legfeljebb 350 férőhellyel,”

(3) A Rendelet 68/E. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) Az építés infrastrukturális feltétele kiterjed a Dagálysétány utca közhasználatú szakaszától északra eső terület beépítése esetén az Esztergomi út Turbina utca és Vizafogó utca közötti szakaszának csomópontokkal együtt történő forgalomba helyezésére.”

49. § (1) A Rendelet 68/F. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„a) a közhasználatra javasolt telekrész (Dagálysétány utca)

aa) használata időben nem korlátozható,

ab) széleitől számított, legfeljebb 3-3 méteres sávban helyezhető el a területén vendéglátó terasz;”

(2) A Rendelet 68/F. § (5) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„a) közhasználatú szabadtéri vagy nem idényjellegű sportfunkció biztosítandó telkenként a Szabályozási terven jelölt „szöveges szabályozási elem”-ként lehatárolt területen belül

aa) a Bodor utca és a Dagálysétány utca között a lehatárolás területének legalább 30%-án,

ab) a Dagálysétány utca és a szennyvízátemelő telep déli telekhatára között a lehatárolás területének legalább 20%-án;”

50. § A Rendelet 71/A. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Az építmények elhelyezése és illeszkedése során

a) a magasház, toronyépület elhelyezését meghatározó alábbi távlati nézőpontokból az épületek kompozíciós egységet kell, hogy mutassanak:

aa) Halászbástya (GPS: 47°30’6.92”É / 19° 2’5.93” K),

ab) Sikló - Sándor palota (GPS: 47°29’51.03”É / 19° 2’19.15” K),

ac) Palota - Savoyai terasz (GPS: 47°29’47.22”É / 19° 2’24.36” K),

ad) Várkert Bazár (GPS: 47°29’43.74”É / 19° 2’29.14” K),

továbbá

b) az épületek együttlátása az a) pont szerinti pontokból nézve nem eredményezheti a jelenlegi látványhoz képest a parlamenti kupola uralkodó sziluettjének városképi sérülését,

c) az a) pont szerint meghatározott pontokból az egyben látszódó épülettömegek szélessége nem haladhatja meg az adott nézetben a parlamenti kupola szélességének felét,

d) a tervezés során figyelembe kell venni a 71/B. § szerinti terület magasházaival, toronyépületeivel együtt mutatkozó látványt, a megadott nézőpontokból feltárulkozó együttes városképi megjelenést, azok ismert tervei, vagy városléptékben modellezett magasházak, toronyépületek látványaival együtt,

e) kerítés kizárólag a Vt-M/Z-3 építési övezet telkein létesíthető, az alábbiak szerint

ea) legfeljebb 50 centiméter magas lábazattal,

eb) a lábazat felett legalább 70%-os áttörtséggel.”

51. § A Rendelet 71/B. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) Az építmények elhelyezése és illeszkedése során

a) a magasházak, toronyépületek egymáshoz viszonyított magasságát úgy kell meghatározni, hogy a Váci út - Róbert Károly körút csomópontja felől a Duna irányába és a déli irányba a magasházak, toronyépületek legmagasabb pontja csökkenjen,

b) a Róbert Károly körút menti épületek 30 méter magasság feletti, Róbert Károly körúttal párhuzamos szélességi mérete nem haladhatja meg a Szabályozási terven meghatározott térfal hosszának 1/5-ét,

c) a magasház, toronyépület elhelyezését meghatározó alábbi távlati nézőpontokból az épületek kompozíciós egységet kell, hogy mutassanak:

ca) Halászbástya (GPS: 47°30’6.92”É / 19° 2’5.93” K),

cb) Sikló - Sándor palota (GPS: 47°29’51.03”É / 19° 2’19.15” K),

cc) Palota - Savoyai terasz (GPS: 47°29’47.22”É / 19° 2’24.36” K),

cd) Várkert Bazár (GPS: 47°29’43.74”É / 19° 2’29.14” K),

továbbá

d) az épületek együttlátása a c) pont szerinti pontokból nézve nem eredményezheti a jelenlegi látványhoz képest a parlamenti kupola uralkodó sziluettjének városképi sérülését,

e) a c) pont szerint meghatározott pontokból az egyben látszódó épülettömegek szélessége nem haladhatja meg az adott nézetben a parlamenti kupola szélességének felét,

f) a tervezés során figyelembe kell venni a 71/A. § szerinti terület magasházaival, toronyépületeivel együtt mutatkozó látványt, a megadott nézőpontokból feltárulkozó együttes városképi megjelenést, azok ismert tervei, vagy városléptékben modellezett épületek látványaival együtt.”

52. § A Rendelet 41. § (6) bekezdés l) pontjában, (7) bekezdés k) pontjában, (9) bekezdés m) pontjában, (10) bekezdés j) pontjában, (11) bekezdés f) pontjában, a 42. § (3) bekezdés g) pontjában, (4) bekezdés j) pontjában, a 44. § (5) bekezdés c) pontjában, a 48. § (6) bekezdés n) pontjában, a 49. § (9) bekezdés n) pontjában, (10) bekezdés o) pontjában, (11) bekezdés e) pontjában, (12) bekezdés e) pontjában, az 50. § (3) bekezdés h) pontjában, (4) bekezdés g) pontjában, (5) bekezdés g) pontjában, (6) bekezdés g) pontjában, (8) bekezdés e) pontjában, az 52. § (3) bekezdés s) pontjában, (3a) bekezdés m) pontjában, (4) bekezdésében, az 53. § (4) bekezdés j) pontjában, a 63/B. § (5) bekezdésében, a 65/B. § (3) bekezdés a) és b) pontjában, a 67/B. § (3) bekezdésében, a 68/D. § (4) bekezdésében, a 68/E. § (4) bekezdésében, a 68/F. § (6) bekezdésében az „alkalmazható” szövegrész helyébe az „alkalmazandó” szöveg lép.

53. § A Rendelet 41. § (6) bekezdés b) pont bb) alpontjában, 41. § (7) bekezdés c) pont cb) alpontjában, 41. § (9) bekezdés c) pont cb) alpontjában, 41. § (10) bekezdés c) pont cb) alpontjában, 46. § (2) bekezdés b) pont bb) alpontjában, 48. § (6) bekezdés b) pont bb) alpontjában a „legalább 6,0 méter” szövegrész helyébe a „6 méter” szöveg lép.

54. § A Rendelet 41. § (6) bekezdés b) pont bc) alpontjában, 41. § (9) bekezdés c) pont cc) alpontjában, 41. § (10) bekezdés c) pont cc) alpontjában, 42. § (9) bekezdés c) pont cb) alpontjában a „legalább 12 méter” szövegrész helyébe a „12 méter” szöveg lép.

55. § (1) A Rendelet 1. melléklete helyébe a jelen rendelet 1. melléklete lép.

(2) A Rendelet 3. melléklete helyébe a jelen rendelet 2. melléklete lép.

(3) A Rendelet 4. melléklete helyébe a jelen rendelet 3. melléklete lép.

(4) * 

(5) A Rendelet 5.d. melléklete helyébe a jelen rendelet 5. melléklete lép.

(6) A Rendelet 6. melléklete helyébe a jelen rendelet 6. melléklete lép.

(7) A Rendelet 7. melléklete helyébe a jelen rendelet 7. melléklete lép.

56. § * 

57. § (1) Ez a rendelet a (2) bekezdésben foglalt kivétellel 2019. június 15. napján lép hatályba.

(2) Az 55. § (4) bekezdése, az 56. §, az 58. § (2) bekezdése és az 59. § 2019. július 1. napján lép hatályba.

58. § (1) Hatályát veszti a Rendelet 8. § (5) bekezdése, a 12. § (3) bekezdés c) pontja, a 24. § (2) bekezdés a) pontja, a 24. § (3) bekezdés d) pontja, a 46/B. § (1) bekezdés b) pontja, a 68/F. § (7) bekezdés b) pontja, és a 76. § (6) bekezdése.

(2) * 

59. § * 

Dr. Bujdosó Sándor s. k. Dr. Tóth József s. k.
jegyző polgármester

1. melléklet a 8/2019. (VI. 4.) önkormányzati rendelethez

„1. melléklet a 19/2016. (XI. 15.) önkormányzati rendelethez

2. melléklet a 8/2019. (VI. 4.) önkormányzati rendelethez

„3. melléklet a 19/2016. (XI. 15.) önkormányzati rendelethez

Az építési övezetek és az övezetek paramétereit meghatározó táblázatok

1. számú táblázat

A B C D E F G H I J
1 területfelhasználási kategória a telek beépítési módja / a kialakítható telek megengedett legkisebb a telek megengedett legnagyobb a telek meg-engedett legkisebb az épület megengedett legnagyobb
2 Ln-1 beépítettsége szintterületi mutatója zöldfelületi beépítési
3 építési övezet jele az épület
elhelyezés módja
területe széles-sége terepszint felett terepszint alatt általános parkolási aránya magassága
4. melléklet
(m²) (m) (%) (%) (m²/m²) (m²/m²) (%) szerint
4 Ln-1/ZU-1 ZU 800 18 80
100 F§
100 4,5
5,0 S
3 15 párkány-magasság
5 Ln-1/ZU-2 ZU 800 18 75
100 F§
100 3,5
4,0 S
2,2 20 párkány-magasság
6 Ln-1/ZU-3
ZU 800 18 75
100 F§
100 3,5 2,2 20 párkány-magasság
7 Z -általános zártsorú o ZU - zárt udvaros o ZK-A - zártsorú keretes „A” típus o ZK-B - zártsorú keretes „B” típus o ZK-C - zártsorú keretes „C” típus o SZ - szabadonálló o Z/SZ - zártsorú, szabadonálló jellegű épületelhelyezéssel o T - telepszerű o KA - kialakult állapot
8 1500/5000§/900SZ a legkisebb telekterület - telekhatár-rendezés esetén / legkisebb telekterület - a telek megosztása esetén / legkisebb telekterület - telekből történő leszabályozás esetén
9 S kizárólag saroktelek esetén alkalmazható mérték
10 F, F+I kizárólag Földszint, Földszint + I. emelet
11 KH szintterületi mutató kedvezmény: a 33. § szerint, közhasználatú terület kialakítása esetén
12 E szintterületi mutató kedvezmény: a 33. § szerint, energiaminősítéssel rendelkező épület esetén
13 L lakófunkció meghatározott aránya esetén
14 § előírásban foglalt feltétel esetén
15 KA kialakult állapot

2. számú táblázat

A B C D E F G H I J
1 területfelhasználási kategória a telek beépítési módja / a kialakítható telek megengedett legkisebb a telek megengedett legnagyobb a telek meg-engedett legkisebb az épület megengedett legnagyobb
2 Ln-2 beépítettsége szintterületi mutatója zöldfelületi beépítési
3 építési övezet jele az épület
elhelyezés módja
területe széles-sége terepszint felett terepszint alatt általános parkolási aránya magassága
4. melléklet
(m²) (m) (%) (%) (m²/m²) (m²/m²) (%) szerint
4 Ln-2/ZU-1 ZU 800 18 80
100 F§
100 4,5
5,0 S
3 15 párkány-magasság
5 Ln-2/ZU-2 ZU 800 18 70
100 F§
100 4
4,5 S
3 20 párkány-magasság
6 Ln-2/Z-1 Z 1000 18 80
90 F
90 4,5
0,5 KH
2 10 párkány-magasság
7 Ln-2/Z-2 Z 800/
1200 §
18 65
70 S
70 4
0,5KH
0 20 párkány-magasság
8 Ln-2/Z-3 Z 800 18 70
100 F§
100 4,5 2,5 20 párkány-magasság
9 Ln-2/Z-4 Z 800 18 70
75 F
100 4,25 3 20 párkány-magasság
10 Ln-2/Z-5 Z 3000 30 65 75 3,5
0,5 KH
0,25 E§
2 35 párkány-magasság
11 Ln-2/Z-6 Z 800 18 70 100 4 - 25
20 S
párkány-magasság
12 Ln-2/Z-7 Z 800 18 70
100 F§
100 4 3 20 párkány-magasság
13 Ln-2/Z-8 Z 800/
1500 §
18 70
100 F§
100 4 3 20 párkány-magasság
14 Ln-2/Z-9 Z 800/
720SZ
18 70 100 4 3 20 párkány-magasság
15 Ln-2/Z-10 Z 1000 18 75
85 F
90 4 2 10 párkány-magasság
16 Ln-2/Z-11 Z 800/
720SZ
18 70
100 4 3 20 párkány-magasság
17 Ln-2/Z-12 Z 1500 30 65 70
75 S
4 3 35 párkány-magasság
18 Ln-2/Z-13 Z 800 18 45
50 F
65 3,5 - 35 párkány-magasság
19 Ln-2/Z-14 Z 600 18 65
70 S
70 3,5 - 30 párkány-magasság
20 Ln-2/Z-15 Z 600 18 60
65 S
70 3,5 - 30 párkány-magasság
21 Ln-2/Z-16 Z 800 18 60
70 S
70 3,5 2 30 párkány-magasság
22 Ln-2/Z-17 Z 800 18 60
70 S
70 3,5 2 30 párkány-magasság
23 Ln-2/Z-18 Z 800 18 60
70 S
70 3,5 2 30 párkány-magasság
24 Ln-2/Z-19 Z 800 14 60
70 S
80 3,25
3,5 S
2 30 párkány-magasság
25 Ln-2/Z-20 Z 2000 30 50
70 S
50
70 S
2,5
0,5 KH
0,25 E§
2 50 párkány-magasság
26 Ln-2/Z-21 Z 800/
2500 §
18 60
70 S
75 3 2 35
30 S
párkány-magasság
27 Ln-2/Z-22 Z 4000 30 55
65 F
80 2,75
0,25 E§
2 25 párkány-magasság
28 Ln-2/Z-23 Z 800 16 60
70 S
70
70 S
2,5 2 30 párkány-magasság
29 Ln-2/Z-24 Z 600 18 70
100 F§
100 4,5 2 15 párkány-magasság
30 Ln-2/A-1 ZK-A 800 0 60
70 S
70 3,5
4,0 S
0,25 KH
0,5 E§
- 25
párkány-magasság
31 Ln-2/A-2 ZK-A 0 18 - - - - 0 párkány-magasság
32 Ln-2/A-3 ZK-A 600 18 - - - - 15 párkány-magasság
33 Ln-2/A-4 ZK-A 800 18 - - - - 20 párkány-magasság
34 Ln-2/A-5 ZK-A 800 0 - - - - 25
15§
párkány-magasság
35 Ln-2/B-1 ZK-B 800 18 70
100 F§
100 5 3 20 párkány-magasság
36 Ln-2/B-2 ZK-B 800 18 70 100 4,5 2,5 20 párkány-magasság
37 Ln-2/B-3 ZK-B 600 18 65
75 S
70
75 S
4 2 30 párkány-magasság
38 Ln-2/B-4 ZK-B 1500 30 65
75 S
70
75 S
4
4,5 S
3 35 párkány-magasság
39 Ln-2/B-5 ZK-B 600 18 65
75 S
70
75 S
3,5 2 30
25 S
párkány-magasság
40 Ln-2/B-6 ZK-B 1000 30 50 75 3,5 2 35 párkány-magasság
41 Ln-2/B-7 ZK-B 1500 30 65 75 3,5 2 35 párkány-magasság
42 Ln-2/B-8 ZK-B 800 18 75
100 F§
100 3,5 2 20 párkány-magasság
43 Ln-2/B-9 ZK-B 1500 30 65 75 3
0,25 E
2 35 párkány-magasság
44 Ln-2/B-10 ZK-B 800 18 60
70 S
70 3 2 20 párkány-magasság
45 Ln-2/B-11 ZK-B 800 18 60
70 S
70 2,75 2 25 párkány-magasság
46 Ln-2/B-12 ZK-B 1000/
900SZ
18 50 65 2,75 2 30 párkány-magasság
47 Ln-2/B-13 ZK-B 800 18 60
70 S
70 2,75 2 20 párkány-magasság
48 Ln-2/B-14 ZK-B 800 16 50
70 S
65
70 S
2,25 2 25 párkány-magasság
49 Ln-2/C-1 ZK-C 800 16 50
70 S
65
70 S
2,5 2 25
20 S
párkány-magasság
50 Ln-2/C-2 ZK-C 800 16 50
70 S
65
70 S
2,25 2 25 párkány-magasság
51 Ln-2/C-3 ZK-C 800/
500SZ
16 50
70 S
65
70 S
2,25 2 25 párkány-magasság
52 Ln-2/KA-1 KA 800 18 KA KA KA KA 20 párkány-magasság
53 Ln-2/KA-2 KA 600 18 KA KA KA KA 30 párkány-magasság
54 Ln-2/ZSz-1 Z/Sz 1500 30 60
65 S
75 3,5
0,25 KH
2 30 épület-magasság
55 Ln-2/ZSz-2 Z/Sz 1500/
5000 §
18 70 100 3,5
0,5 KH
0,25 E§
3 35 épület-magasság
56 Ln-2/ZSz-3 Z/Sz 1500/
5000 §
30 65 70 3,5
0,5 KH
2 35 épület-magasság
57 Ln-2/ZSz-4 Z/Sz 3000 30 65 75 3,75
0,25 KH
2 35 épület-magasság
58 Ln-2/ZSz-5 Z/Sz 1500 30 65 75 3
0,5 KH
0,25 E§
2 35 épület-magasság
59 Ln-2/ZSz-6 Z/Sz 2500 40 50
70 S
65
70 S
2,5 1,75 45 épület-magasság
60 Ln-2/ZSz-7 Z/Sz 3000 - KA KA KA KA 20 épület-magasság
61 Ln-2/SZ-1 SZ 4000 30 65 70 3,5 2 35 épület-magasság
62 Ln-2/SZ-2 SZ 3000 30 40 50 2 2 35 épület-magasság
63 Ln-2/SZ-3 SZ 4000 30 65 65 - - 35 épület-magasság
64 Ln-2/SZ-1-AI SZ 2500 40 50 60 2 2 35 épület-magasság
65 Ln-2/SZ-2-AI SZ 1500 30 65 70 2 2 35 épület-magasság
66 Ln-2/T-1 T - - - - - 1 KA párkány-magasság
67 Ln-2/Kp-1 közpark - - - - - - 50 párkány-magasság
68 Z -általános zártsorú o ZU - zárt udvaros o ZK-A - zártsorú keretes „A” típus o ZK-B - zártsorú keretes „B” típus o ZK-C - zártsorú keretes „C” típus o SZ - szabadonálló o Z/SZ - zártsorú, szabadonálló jellegű épületelhelyezéssel o T - telepszerű o KA - kialakult állapot
69 1500/5000§/900SZ a legkisebb telekterület - telekhatár-rendezés esetén / legkisebb telekterület - a telek megosztása esetén / legkisebb telekterület - telekből történő leszabályozás esetén
70 S kizárólag saroktelek esetén alkalmazható mérték
71 F, F+I kizárólag Földszint, Földszint + I. emelet
72 KH szintterületi mutató kedvezmény: a 33. § szerint, közhasználatú terület kialakítása esetén
73 E szintterületi mutató kedvezmény: a 33. § szerint, energiaminősítéssel rendelkező épület esetén
74 L lakófunkció meghatározott aránya esetén
75 § előírásban foglalt feltétel esetén
76 KA kialakult állapot

3. számú táblázat

A B C D E F G H I J
1 területfelhasználási kategória a telek beépítési módja / a kialakítható telek megengedett legkisebb a telek megengedett legnagyobb a telek meg-engedett legkisebb az épület megengedett legnagyobb
2 Ln-3 beépítettsége szintterületi mutatója zöldfelületi beépítési
3 építési övezet jele az épület
elhelyezés módja
területe széles-sége terepszint felett terepszint alatt általános parkolási aránya magassága
4. melléklet
(m²) (m) (%) (%) (m²/m²) (m²/m²) (%) szerint
4 Ln-3/B-1 Z-KB 800/
1500 § /500SZ
30 50
70 S
70 2,5 2 20 párkány-magasság
5 Ln-3/ZSz-1 Z/SZ 3500 40 40
75 F§
80 4
0,4 KH
0,25 E§
2 20 épület-magasság
6 Ln-3/ZSz-2 Z/SZ 4000 - 40
75 F§
80 3
0,25 KH
0,25 E§
2 20 épület-magasság
7 Ln-3/ZSz-3 Z/SZ 600 18 60
65 S
70 F§
70
100 G
3
+ 0,25 §
2 30 épület-magasság
8 Ln-3/SZ-1 SZ 600 18 60
65 S
70
100 G
3 2 25 épület-magasság
9 Ln-3/SZ-2 SZ 1200 30 50 70 2,75 2 20 épület-magasság
10 Ln-3/SZ-3 SZ 5000 30 50 65 2,5 2 40 épület-magasság
11 Ln-3/SZ-4 SZ 19000 120 35 35 1,5 1,5 60 épület-magasság
12 Ln-3/ZSz-1-AI Z/SZ 3000 30 50 60 1,5 1,2 35 épület-magasság
13 Z -általános zártsorú o ZU - zárt udvaros o ZK-A - zártsorú keretes „A” típus o ZK-B - zártsorú keretes „B” típus o ZK-C - zártsorú keretes „C” típus o SZ - szabadonálló o Z/SZ - zártsorú, szabadonálló jellegű épületelhelyezéssel o T - telepszerű o KA - kialakult állapot
14 1500/5000§/900SZ a legkisebb telekterület - telekhatár-rendezés esetén / legkisebb telekterület - a telek megosztása esetén / legkisebb telekterület - telekből történő leszabályozás esetén
15 S kizárólag saroktelek esetén alkalmazható mérték
16 F, F+I kizárólag Földszint, Földszint + I. emelet
17 100 G a 100% terepszint alatti beépítés csak a terepszint alatti garázs vgy teremgarázs funkció és a lakásokhoz előírt pinceszinti tárolók létesítése esetében
18 KH szintterületi mutató kedvezmény: a 33. § szerint, közhasználatú terület kialakítása esetén
19 E szintterületi mutató kedvezmény: a 33. § szerint, energiaminősítéssel rendelkező épület esetén
20 L lakófunkció meghatározott aránya esetén
21 § előírásban foglalt feltétel esetén
22 KA kialakult állapot

4. számú táblázat

A B C D E F G H I J
1 területfelhasználási kategória a telek beépítési módja / a kialakítható telek megengedett legkisebb a telek megengedett legnagyobb a telek meg-engedett legkisebb az épület megengedett legnagyobb
2 Ln-T beépítettsége szintterületi mutatója zöldfelületi beépítési
3 építési övezet jele az épület
elhelyezés módja
területe széles-sége terepszint felett terepszint alatt általános parkolási aránya magassága
4. melléklet
(m²) (m) (%) (%) (m²/m²) (m²/m²) (%) szerint
4 Ln-T/Z-1 Z - - 50 60 2,5 1 30 párkány-magasság
4a Ln-T/Z-2 Z - - 65
80(F+1)
80 3,0
0,25E§+
2 20 párkány-magasság
5 Ln-T/Kp-1 KA - - 2 20 - 0,5 60 párkány-magasság
6 Ln-T/P-1 KA - - - - - 0,5 25 párkány-magasság
7 Ln-T/SZ-1 SZ 1500 30 65 70 4 0,75 35 épület-magasság
8 Ln-T/SZ-1-AI SZ - - KA+25§ - - - 35 épület-magasság
9 Ln-T/SZ-2 SZ 3000 30 65 70 3,5
0,5 KH
1 35 épület-magasság
10 Ln-T/SZ-2-AI SZ 1500 30 65 70 2 0,5 30 épület-magasság
11 Ln-T/SZ-3 SZ 1500 30 65 75 3 0,5 35 épület-magasság
12 Ln-T/SZ-4 SZ 2000 30 45 70 2,25 0,5 30 épület-magasság
13 Ln-T/SZ-5 SZ - - 45 70 1,5
1,0 L
0,5 30 épület-magasság
14 Ln-T/T-1 T - - - - - - 35 ZÁÉ épület-magasság
15 Ln-T/T-2 T - - - - - - 35 ZÁÉ épület-magasság
16 Z -általános zártsorú o ZU - zárt udvaros o ZK-A - zártsorú keretes „A” típus o ZK-B - zártsorú keretes „B” típus o ZK-C - zártsorú keretes „C” típus o SZ - szabadonálló o Z/SZ - zártsorú, szabadonálló jellegű épületelhelyezéssel o T - telepszerű o KA - kialakult állapot
17 1500/5000§/900SZ a legkisebb telekterület - telekhatár-rendezés esetén / legkisebb telekterület - a telek megosztása esetén / legkisebb telekterület - telekből történő leszabályozás esetén
18 S kizárólag saroktelek esetén alkalmazható mérték
19 F, F+I kizárólag Földszint, Földszint + I. emelet
20 KH szintterületi mutató kedvezmény: a 33. § szerint, közhasználatú terület kialakítása esetén
21 E szintterületi mutató kedvezmény: a 33. § szerint, energiaminősítéssel rendelkező épület esetén
22 L lakófunkció meghatározott aránya esetén
23 § előírásban foglalt feltétel esetén
24 KA kialakult állapot
25 ZÁÉ zöldfelületi átlagérték a lakótelepi egység övezetére

5. számú táblázat

A B C D E F G H I J
1 területfelhasználási kategória a telek beépítési módja / a kialakítható telek megengedett legkisebb a telek megengedett legnagyobb a telek meg-engedett legkisebb az épület megengedett legnagyobb
2 Lk-1
Lk-2
beépítettsége szintterületi mutatója zöldfelületi aránya beépítési magassága
3 építési övezet jele az épület
elhelyezés módja
területe széles-sége terepszint felett terepszint alatt általános parkolási
4. melléklet
(m²) (m) (%) (%) (m²/m²) (m²/m²) (%) szerint
4 Lk-1/B-1 ZK-B 500 18 65
75 S
90 3 0,5 20 párkány-magasság
5 Lk-1/SZ-1 SZ 3000 30 40 50 2,25 0,5 40 épület-magasság
6 Lk-2/SZ-1 SZ 4000 - 50 50 1,25 0,5 45 épület-magasság
6a. Lk-2/SZ-2 SZ 4000 - 50 50 1,5 0,5 35 épület-magasság
7 Lk-2/Z-B-1Á ZK-B 1500 30 50
60 F
70 2,5 1 35 párkány-
magasság
8 Z -általános zártsorú o ZU - zárt udvaros o ZK-A - zártsorú keretes „A” típus o ZK-B - zártsorú keretes „B” típus o ZK-C - zártsorú keretes „C” típus o SZ - szabadonálló o Z/SZ - zártsorú, szabadonálló jellegű épületelhelyezéssel o T - telepszerű o KA - kialakult állapot
9 1500/5000§/900SZ a legkisebb telekterület - telekhatár-rendezés esetén / legkisebb telekterület - a telek megosztása esetén / legkisebb telekterület - telekből történő leszabályozás esetén
10 S kizárólag saroktelek esetén alkalmazható mérték
11 F, F+I kizárólag Földszint, Földszint + I. emelet
12 KH szintterületi mutató kedvezmény: a 33. § szerint, közhasználatú terület kialakítása esetén
13 E szintterületi mutató kedvezmény: a 33. § szerint, energiaminősítéssel rendelkező épület esetén
14 L lakófunkció meghatározott aránya esetén
15 § előírásban foglalt feltétel esetén
16 KA kialakult állapot

5a. számú táblázat

A B C D E F G H I J
1 területfelhasználási kategória a telek beépítési módja / a kialakítható telek megengedett legkisebb a telek megengedett legnagyobb a telek meg-engedett legkisebb az épület megengedett legnagyobb
2 Lke-1 beépítettsége szintterületi mutatója zöldfelületi beépítési
3 építési övezet jele az épület
elhelyezés módja
területe széles-sége terepszint felett terepszint alatt általános parkolási aránya magassága
4. melléklet
(m²) (m) (%) (%) (m²/m²) (m²/m²) (%) szerint
4 Lke-1/Z-1 Z 400 10 35 40 0,85 0,25 50 épület-magasság
5 Lke-1/IK-1 IK 400 12 30 35 0,7 0,25 50 épület-magasság
6 Lke-1/SZ-1 SZ 400 18 30 35 0,7 0,25 50 épület-magasság
9 Z -általános zártsorú o ZU - zárt udvaros o ZK-A - zártsorú keretes „A” típus o ZK-B - zártsorú keretes „B” típus o ZK-C - zártsorú keretes „C” típus o SZ - szabadonálló o IK - ikres o Z/SZ - zártsorú, szabadonálló jellegű épületelhelyezéssel o T - telepszerű o KA - kialakult állapot
10 1500/5000§/900SZ a legkisebb telekterület - telekhatár-rendezés esetén / legkisebb telekterület - a telek megosztása esetén / legkisebb telekterület - telekből történő leszabályozás esetén
11 S kizárólag saroktelek esetén alkalmazható mérték
12 F, F+I kizárólag Földszint, Földszint + I. emelet
13 KH szintterületi mutató kedvezmény: a 33. § szerint, közhasználatú terület kialakítása esetén
14 E szintterületi mutató kedvezmény: a 33. § szerint, energiaminősítéssel rendelkező épület esetén
15 L lakófunkció meghatározott aránya esetén
16 § előírásban foglalt feltétel esetén
17 KA kialakult állapot

6. számú táblázat

A B C D E F G H I J
1 területfelhasználási kategória a telek beépítési módja / a kialakítható telek megengedett legkisebb a telek megengedett legnagyobb a telek meg-engedett legkisebb az épület megengedett legnagyobb
2 Vt-V beépítettsége szintterületi mutatója zöldfelületi beépítési
3 építési övezet jele az épület
elhelyezés módja
területe széles-sége terepszint felett terepszint alatt általános parkolási aránya magassága
4. melléklet
(m²) (m) (%) (%) (m²/m²) (m²/m²) (%) szerint
4 Vt-V/ZU-1 ZU 800 18 KA 100 F§ 100 - - - párkány-magasság
5 Vt-V/ZU-2 ZU 800 18 80
100F+I/70§
100 5,5
5,0L
3 10 párkány-magasság
6 Vt-V/ZU-3 ZU 800 18 80
100F+I/70§
100 5,0
4,5L
0,5 KH §
3 15 párkány-magasság
7 Vt-V/ZU-4 ZU 800 18 80
100F+I/70§
100 5,0
4,5L
3 10 párkány-magasság
8 Vt-V/ZU-5 ZU 800 18 80
100 F §
100 4,5
5,0 S
3 15 párkány-magasság
9 Vt-V/A-1 ZK-A 800 18 80
100 F §
100 5
4,5L
0,25 KH§
0,25 E§
3 20 párkány-magasság
10 Vt-V/A-2 ZK-A 800 18 70
80 S
100 5
4,5L
0,25 KH§
0,25 E§
3 20 párkány-magasság
11 Vt-V/Z-5-En Z 2000 30 60
70 S
80 2 3 20 párkány-magasság
12 Vt-V/Z-7-Vcs Z 2500 - - - - - - párkány-magasság
13 Vt-V/SZ-6-Te SZ - - - 50 - - 20 épület-magasság
16 Z -általános zártsorú o ZU - zárt udvaros o ZK-A - zártsorú keretes „A” típus o ZK-B - zártsorú keretes „B” típus o ZK-C - zártsorú keretes „C” típus o SZ - szabadonálló o Z/SZ - zártsorú, szabadonálló jellegű épületelhelyezéssel o T - telepszerű o KA - kialakult állapot
17 1500/5000§/900SZ a legkisebb telekterület - telekhatár-rendezés esetén / legkisebb telekterület - a telek megosztása esetén / legkisebb telekterület - telekből történő leszabályozás esetén
18 S kizárólag saroktelek esetén alkalmazható mérték
19 F, F+I kizárólag Földszint, Földszint + I. emelet
20 KH szintterületi mutató kedvezmény: a 33. § szerint, közhasználatú terület kialakítása esetén
21 E szintterületi mutató kedvezmény: a 33. § szerint, energiaminősítéssel rendelkező épület esetén
22 L lakófunkció meghatározott aránya esetén
23 § előírásban foglalt feltétel esetén
24 KA kialakult állapot
25 100 F
100 F/70
100F+I/70
földszint 100%-os beépítése
földszint 100%-os beépítése esetén az emeleti szintek beépítési aránya 70%
földszint + I. emelet 100%-os beépítése esetén az emeleti szintek beépítési aránya 70%

7. számú táblázat

A B C D E F G H I J
1 területfelhasználási kategória a telek beépítési módja / a kialakítható telek megengedett legkisebb a telek megengedett legnagyobb a telek meg-engedett legkisebb az épület megengedett legnagyobb
2 Vt-M beépítettsége szintterületi mutatója zöldfelületi beépítési
3 építési övezet jele az épület
elhelyezés módja
területe széles-sége terepszint felett terepszint alatt általános parkolási aránya magassága
4. melléklet
(m²) (m) (%) (%) (m²/m²) (m²/m²) (%) szerint
4 Vt-M/ZU-1 ZU 1500 18 80
100F+I/70§
100 5 ,0
4,5L
0,25 KH
0,25 E§
3 15 párkány-magasság
5 Vt-M/ZU-2 ZU 800 18 70
100 F+I
100 3,5
3,0L
2,5 20 párkány-magasság
6 Vt-M/Z-1 Z 1500 18 80
100F+I/70§
100§
100 5,0
4,5L
0,5 KH
0,25 E§
3 15 párkány-magasság
7 Vt-M/Z-2 Z 1500 18 80
100F+I70§
100§
100 5,0
4,5L
0,5 KH
0,25 E§
3 15 párkány-magasság
8 Vt-M/Z-3 Z 1500 18 80
100F+I/70§
100§
100 5,0
4,5L
0,25 KH
0,25 E§
3 15 párkány-magasság
9 Vt-M/Z-4 Z 2000 40 65 70 4
0,5 KH
2,2 35 párkány-magasság
10 Vt-M/Z-5 Z 1500 30 65 70 4 3 35 párkány-magasság
11 Vt-M/Z-6 Z 1500 30 65 70 4
0,25 E§
3 35 párkány-magasság
12 Vt-M/Z-7 Z 4000 40 40
75 F
80 4
0,25 E§
1,75 20 párkány-magasság
13 Vt-M/Z-8 Z 800 18 65 100 3,5 2,5 30 párkány-magasság
14 Vt-M/Z-9 Z 1500 30 60
70 F+I
80 2,5 2 35 párkány-magasság
15 Vt-M/ZSz-1 Z/SZ 1500 18 80
100§
100 5
0,5 KH §
0,5 E
3,5
10
5k+5%FA
párkány-magasság
16 Vt-M/ZSz-2 Z/SZ 1500 18 80
100 F+I
100 5
0,5 KH
3 10 párkány-magasság
17 Vt-M/ZSz-3 Z/SZ 5000 - 65§ 100 5,0TF
+ 0,5 TA
0,25KH§
0,25KH§+
0,25 E§
0,25M§
2,5 §
10
(+10)+5% FA
párkány-magasság
17a Vt-M/ZSz-4 Z/SZ 5000 - 65§ 100 4,25TF
+0,25TA
0,25KH§
0,25E§
2,5§
15
10k+5%FA
párkány-magasság
18 Vt-M/SZ-1 SZ 4000 18 60 100 4
0,25 KH
0,25 E§
2 30 épület-magasság
19 Vt-M/SZ-2 SZ 4000 18 - - - 2 40 épület-magasság
20 Vt-M/Kt-1 - 1500 18 15 90 0,5 TF + 1,5 TA
0,5 KH
3 10
párkány-magasság
21 Z -általános zártsorú o ZU - zárt udvaros o ZK-A - zártsorú keretes „A” típus o ZK-B - zártsorú keretes „B” típus o ZK-C - zártsorú keretes „C” típus o SZ - szabadonálló o Z/SZ - zártsorú, szabadonálló jellegű épületelhelyezéssel o T - telepszerű o KA - kialakult állapot
22 1500/5000§/900SZ a legkisebb telekterület - telekhatár-rendezés esetén / legkisebb telekterület - a telek megosztása esetén / legkisebb telekterület - telekből történő leszabályozás esetén
23 S kizárólag saroktelek esetén alkalmazható mérték
24 F, F+I kizárólag Földszint, Földszint + I. emelet
25 KH szintterületi mutató kedvezmény: a 33. § szerint, közhasználatú terület kialakítása esetén
26 KH+ szintterületi mutató kedvezmény: a 33. § szerint, kiemelt kiterjedésű közhasználatú terület kialakítása esetén
27 E szintterületi mutató kedvezmény: a 33. § szerint, energiaminősítéssel rendelkező épület esetén
28 M szintterületi muatató kedvezmény: több magasházas épületrésszel rendelkező beépítés esetén
29 L lakófunkció meghatározott aránya esetén
30 § előírásban foglalt feltétel esetén
31 5k a 30. § (4) bekezdés szerinti legkisebb zöldfelületi arány kedvezményes értéke,
32 +5% Fa a 30. § (4) bekezdés szerinti fásítás céljából meghatározott területi arány
33 KA kialakult állapot
34 TF / TA terepszint feletti / terepszint alatti építményszintek
35 100 F
100 F/70
100F+I/70
földszint 100%-os beépítése
földszint 100%-os beépítése esetén az emeleti szintek beépítési aránya 70%
földszint + I. emelet 100%-os beépítése esetén az emeleti szintek beépítési aránya 70%

8. számú táblázat

A B C D E F G H I J
1 területfelhasználási kategória a telek beépítési módja / a kialakítható telek megengedett legkisebb a telek megengedett legnagyobb a telek meg-engedett legkisebb az épület megengedett legnagyobb
2 Vt-H beépítettsége szintterületi mutatója zöldfelületi beépítési
3 építési övezet jele az épület
elhelyezés módja
területe széles-sége terepszint felett terepszint alatt általános parkolási aránya magassága
4. melléklet
(m²) (m) (%) (%) (m²/m²) (m²/m²) (%) szerint
4 Vt-H/Z-1 Z 2500 30 65
100 F §
100 4,0
3,5L
0,25 KH
0,25 E§
3 20 párkány-magasság
5 Vt-H/Z-2 Z 2000 30 65 70 3,5
0,5 KH
0,25 E§
2,2 35 párkány-magasság
6 Vt-H/B-1 ZK-B 1500 30 65 70 3,75
3,25L
0,25 KH
2 35 párkány-magasság
7 Vt-H/B-2 ZK-B 2000 30 50
55 §
60 §
75 2,8
2,3L
0,2 KH §
2 35
30 §
25§
párkány-magasság
8 Vt-H/SZ-1 SZ 2000 40 65
75 F
85 3,5 2 20 épület-magasság
9 Vt-H/SZ-2 SZ 8000 0 50 65 2,5
0,5 KH §
2,25 35 épület-magasság
10 Vt-H/SZ-3 SZ 1500 30 60 75 3 1,5 35 épület-magasság
11 Vt-H/SZ-4 SZ 1500 30 60 75 3 2 35 épület-magasság
12 Vt-H/SZ-5 SZ 1500 30 50 75 3 2 35 épület-magasság
13 Vt-H/SZ-6 SZ - - 70 65 2,5 2,25 35 épület-magasság
14 Vt-H/SZ-7-Te SZ 1500 80 65 70 1,25
0,5 KH §
2 35 épület-magasság
15 Vt-H/SZ-1-AI SZ 2000 30 50 60 1 - 35 épület-magasság
16 Z -általános zártsorú o ZU - zárt udvaros o ZK-A - zártsorú keretes „A” típus o ZK-B - zártsorú keretes „B” típus o ZK-C - zártsorú keretes „C” típus o SZ - szabadonálló o Z/SZ - zártsorú, szabadonálló jellegű épületelhelyezéssel o T - telepszerű o KA - kialakult állapot
17 1500/5000§/900SZ a legkisebb telekterület - telekhatár-rendezés esetén / legkisebb telekterület - a telek megosztása esetén / legkisebb telekterület - telekből történő leszabályozás esetén
18 S kizárólag saroktelek esetén alkalmazható mérték
19 F, F+I kizárólag Földszint, Földszint + I. emelet
20 KH szintterületi mutató kedvezmény: a 33. § szerint, közhasználatú terület kialakítása esetén
21 E szintterületi mutató kedvezmény: a 33. § szerint, energiaminősítéssel rendelkező épület esetén
22 L lakófunkció meghatározott aránya esetén
23 § előírásban foglalt feltétel esetén
24 KA kialakult állapot

9. számú táblázat

A B C D E F G H I J
1 területfelhasználási kategória a telek beépítési módja / a kialakítható telek megengedett legkisebb a telek megengedett legnagyobb a telek meg-engedett legkisebb az épület megengedett legnagyobb
2 Vi-1 beépítettsége szintterületi mutatója zöldfelületi beépítési
3 építési övezet jele az épület
elhelyezés módja
területe széles-sége terepszint felett terepszint alatt általános parkolási aránya magassága
4. melléklet
(m²) (m) (%) (%) (m²/m²) (m²/m²) (%) szerint
4 Vi-1/Z-1 Z 1500 18 100 100 4,5
4,0L
0,5 KH
0,25 E§
3 15 párkány-magasság
5 Vi-1/Z-2 Z 800 30 70 100 4,5
4,0L
0,5 KH
3 20 párkány-magasság
6 Vi-1/Z-3 Z 1000 30 70
75 S
100 4,5
4,0L
0,5 KH
3 20 párkány-magasság
7 Vi-1/Z-4 Z 4000 30 80 100 4,5
4,0L
0,25 E§
3 20 párkány-magasság
8 Vi-1/Z-5 Z 1500 30 65 80 4,0
3,5L
0,5 KH
0,25 E§
3 35 párkány-magasság
9 Vi-1/Z-6 Z 4000 30 80
100 F/70 §
100 4,5
4,0L
0,25 E§
3 20 párkány-magasság
10 Vi-1/Z-7 Z 800/
600SZ
30 70
100 F§
100 4,5
4,0L
3 20 párkány-magasság
11 Vi-1/Z-8 Z 4000 40 65
75 F
80 4,0
3,5L
0,25 KH
0,25 E§
3 30 párkány-magasság
12 Vi-1/Z-9 Z 1500 30 65 70 4,0
3,5L
0,25 KH
0,25 E§
3 35 párkány-magasság
13 Vi-1/Z-10 Z 2500 30 70
100 F§
100 4,0
3,5L
0,5 KH
3 20 párkány-magasság
14 Vi-1/Z-11 Z 1500 30 65 70 4,0
3,5L
0,5 KH
3 35 párkány-magasság
15 Vi-1/Z-12 Z 1500 18 70
100 F§
100§
100 4,5
4,0L
3 15 párkány-magasság
16 Vi-1/Z-13 Z 800 30 70 100 4,5
4,0L
3 20 párkány-magasság
17 Vi-1/Z-14 Z 800 30 80 100 4,5
4,0L
3 20 párkány-magasság
18 Vi-1/Z-15 Z 3000 18 70
85 F
100 4,25
-3,75L
0,25 E§
3 15 párkány-magasság
19 Vi-1/Z-16 Z 1500 30 65 70 3,75
-3,25L
0,25 KH
0,25 E§
3 30 párkány-magasság
20 Vi-1/Z-17 Z 1000 18 75
85 F
90 4,0
3,5L
0,25 KH
3 15 párkány-magasság
21 Vi-1/Z-18 Z 4000 40 40
75 F
100 3,75
3,25L
0,25 E§
3 20 párkány-magasság
22 Vi-1/Z-19 Z 1500/
500SZ
30 65 70 4,0
3,5L
3 30 párkány-magasság
23 Vi-1/Z-20 Z 1500 30 65 70 4,0
3,5L
3 35 párkány-magasság
24 Vi-1/Z-21 Z 800 14 70 80 4,0
3,5L
4,50 S
3 30 párkány-magasság
25 Vi-1/Z-22 Z 1500 30 65 70 4,0
3,5L
3 35 párkány-magasság
26 Vi-1/Z-23 Z 800 30 70 100 4,0
3,5L
3 20 párkány-magasság
27 Vi-1/Z-24 Z 1500 30 65 70 4,0
3,5L
3 35 párkány-magasság
28 Vi-1/Z-25 Z 1500 30 65 70 4,0
3,5L
3 35 párkány-magasság
29 Vi-1/Z-26 Z 3000 30 65 80 3,75
3,25L
0,25 E§
3 25 párkány-magasság
30 Vi-1/Z-27 Z 800 14 65 80 3,75
3,25L
3 30 párkány-magasság
31 Vi-1/Z-28 Z 3000 40 55 70 3,5
3,0L
0,25 E
0,25§
1,9 35 párkány-magasság
32 Vi-1/Z-29 Z 2000 40 40
75 F
80 3,0
2,5L
0,25 KH
0,25 E§
2 25 párkány-magasság
33 Vi-1/Z-30 Z 2000 30 60 65 3,0
2,5L
0,25 KH
0,25 E§
2 25 párkány-magasság
34 Vi-1/Z-31 Z 2500 30 65 70 3,5
3,0L
0,25 E§
2 30 párkány-magasság
35 Vi-1/Z-32 Z 600 0 60 70 3,5
3,0L
2 30 párkány-magasság
36 Vi-1/Z-33 Z 600 0 65 70 3,5
3,0L
2 30 párkány-magasság
37 Vi-1/Z-34 Z 600 0 65 70 4,0
3,5L
2 30 párkány-magasság
38 Vi-1/Z-35 Z 1500 30 70 90 3,5
3,0L
2,2 25 párkány-magasság
39 Vi-1/Z-36 Z 800 18 80 100 3,5
3,0L
2 20 párkány-magasság
40 Vi-1/Z-37 Z 1500 30 60 65 3,0
2,5L
0,25 KH
2 25 párkány-magasság
41 Vi-1/Z-38 Z 800 18 80 100 3,1
2,6L
2 20 párkány-magasság
42 Vi-1/Z-39 Z 4000 30 60 70 2,5
2,0L
0,25 KH
0,25 E
0,2§
2 25 párkány-magasság
43 Vi-1/Z-40 Z 2000 40 50 65 2,5
2,0L
2 30 párkány-magasság
44 Vi-1/Z-41 Z 1500 30 65 70 3,0 3 35 párkány-magasság
44a Vi-1/Z-42 Z 1500 30 65
75 S
70
75 S
4
4,5 S
3 35 párkány-magasság
44b Vi-1/Z-43 Z 1500 18 55
85F
85 3,5
3,0 L
0,5 KH
0,6 10 párkány-magasság
44c Vi-1/Z-44 Z 800 30 70
100F
100 4,5 3,0 20 párkány-magasság
44d Vi-1/Z-45 Z 1500 30 70 100 3,25
0,25 S
0,25 KH
0,25 E§
3 25 párkány-
magasság
45 Vi-1/ZSZ-1 Z/SZ 1500 - 65
70§

95
4,5

0,5 KH
0,25 E§
3,5 35
25k+10%FA
épület-magasság
46 Vi-1/SZ-1-AI SZ 3000 30 50 70 3,0 2,2 35 épület-magasság
47 Vi-1/SZ-2 SZ 1500 30 65 70 4 3 35 épület-magasság
48 Vi-1/SZ-3 SZ 3000 40 65 70 3,5 1,9 35 épület-magasság
49 Vi-1/SZ-4 SZ 1500 30 80 100 3,25
0,5 KH
0,25 E§
3,0 30 épület-magasság
50 Vi-1/SZ-5 SZ 1500 30 50 50 1,5 2,2 35 épület-magasság
51 Vi-1/T-1 T - - - 100 - 2,2 10 párkány-magasság
52 Z -általános zártsorú o ZU - zárt udvaros o ZK-A - zártsorú keretes „A” típus o ZK-B - zártsorú keretes „B” típus o ZK-C - zártsorú keretes „C” típus o SZ - szabadonálló o Z/SZ - zártsorú, szabadonálló jellegű épületelhelyezéssel o T - telepszerű o KA - kialakult állapot
53 1500/5000§/900SZ a legkisebb telekterület - telekhatár-rendezés esetén / legkisebb telekterület - a telek megosztása esetén / legkisebb telekterület - telekből történő leszabályozás esetén
54 S kizárólag saroktelek esetén alkalmazható mérték
55 F, F+I kizárólag Földszint, Földszint + I. emelet
56 KH szintterületi mutató kedvezmény: a 33. § szerint, közhasználatú terület kialakítása esetén
57 E szintterületi mutató kedvezmény: a 33. § szerint, energiaminősítéssel rendelkező épület esetén
58 L lakófunkció meghatározott aránya esetén
59 § előírásban foglalt feltétel esetén
60 KA kialakult állapot
61 100 F/70 földszint 100%-os beépítése esetén az emeleti szintek beépítési aránya 70%
62 5k a 30. § (4) bekezdés szerinti legkisebb zöldfelületi arány kedvezményes értéke,
63 +5% Fa a 30. § (4) bekezdés szerinti fásítás céljából meghatározott területi arány

10. számú táblázat

A B C D E F G H I J
1 területfelhasználási kategória a telek beépítési módja / a kialakítható telek megengedett legkisebb a telek megengedett legnagyobb a telek meg-engedett legkisebb az épület megengedett legnagyobb
2 Vi-2 beépítettsége szintterületi mutatója zöldfelületi beépítési
3 építési övezet jele az épület
elhelyezés módja
területe széles-sége terepszint felett terepszint alatt általános parkolási aránya magassága
4. melléklet
(m²) (m) (%) (%) (m²/m²) (m²/m²) (%) szerint
4 Vi-2/ZSz-1 Z/SZ 2500 30 60 65 3 2 35 párkány-magasság
5 Vi-2/ZSz-2 Z/SZ 2500 30 50 65 3 1,35 50 párkány-magasság
6 Vi-2/SZ-1 SZ 2000 30 60 70 3,5 1,35 25 épület-magasság
7 Vi-2/SZ-2 SZ 2500 30 60 70 3,0
2,5L
2 35 épület-magasság
8 Vi-2/SZ-3 SZ 2500 30 60 70 3,0
2,5L
2 35 épület-magasság
9 Vi-2/SZ-4 SZ 2000 30 35 35 2,5
2,0L
0,25 E§
1,35 50 épület-magasság
10 Vi-2/SZ-5 SZ 1500 30 65 70 2,5
2,0L
0,25 KH
0,25 E§
2 35 épület-magasság
11 Vi-2/SZ-6 SZ 1500 30 65 70 2,5
2,0L
1,4 35 épület-magasság
12 Vi-2/SZ-7 SZ 2000 30 35 35 2,5
2,0L
1,35 50 épület-magasság
13 Vi-2/SZ-8 SZ 1500 18 60 70 2,5
2,0L
1,5 25 épület-magasság
14 Vi-2/SZ-9 SZ 4000 30 45 70 2,4
1,9L
1,4 35 épület-magasság
15 Vi-2/SZ-10 SZ 3000/
2500SZ
40 35 50 2,0
1,5L
1,35 35 épület-magasság
16 Vi-2/SZ-11 SZ 1000 18 35 40 2,0
1,5L
2 35 épület-magasság
17 Vi-2/SZ-12 SZ 15000 18 50 60 2,0
0,25 KH
0,25 E§
1,5 30 épület-magasság
17a. Vi-2/SZ-13 SZ 2500 30 50 75 2,5 1,25 25 épület-magasság
17b. Vi-2/Z-1 Z 800 18 65 75 4,0
3,5L
1,5 25 párkány-magasság
18 Z -általános zártsorú o ZU - zárt udvaros o ZK-A - zártsorú keretes „A” típus o ZK-B - zártsorú keretes „B” típus o ZK-C - zártsorú keretes „C” típus o SZ - szabadonálló o Z/SZ - zártsorú, szabadonálló jellegű épületelhelyezéssel o T - telepszerű o KA - kialakult állapot
19 1500/5000§/900SZ a legkisebb telekterület - telekhatár-rendezés esetén / legkisebb telekterület - a telek megosztása esetén / legkisebb telekterület - telekből történő leszabályozás esetén
20 S kizárólag saroktelek esetén alkalmazható mérték
21 F, F+I kizárólag Földszint, Földszint + I. emelet
22 KH szintterületi mutató kedvezmény: a 33. § szerint, közhasználatú terület kialakítása esetén
23 E szintterületi mutató kedvezmény: a 33. § szerint, energiaminősítéssel rendelkező épület esetén
24 L lakófunkció meghatározott aránya esetén
25 § előírásban foglalt feltétel esetén
26 KA kialakult állapot

11. számú táblázat

A B C D E F G H I J
1 területfelhasználási kategória a telek beépítési módja / a kialakítható telek megengedett legkisebb a telek megengedett legnagyobb a telek meg-engedett legkisebb az épület megengedett legnagyobb
2 Vi-3 beépítettsége szintterületi mutatója zöldfelületi beépítési
3 építési övezet jele az épület
elhelyezés módja
területe széles-sége terepszint felett terepszint alatt általános parkolási aránya magassága
4. melléklet
(m²) (m) (%) (%) (m²/m²) (m²/m²) (%) szerint
4
5
6 Vi-3/SZ-1 SZ 1500 30 50 75 1,75 0,6 35 épület-magasság
7
8 Z -általános zártsorú o ZU - zárt udvaros o ZK-A - zártsorú keretes „A” típus o ZK-B - zártsorú keretes „B” típus o ZK-C - zártsorú keretes „C” típus o SZ - szabadonálló o Z/SZ - zártsorú, szabadonálló jellegű épületelhelyezéssel o T - telepszerű o KA - kialakult állapot
9 1500/5000§/900SZ a legkisebb telekterület - telekhatár-rendezés esetén / legkisebb telekterület - a telek megosztása esetén / legkisebb telekterület - telekből történő leszabályozás esetén
10 S kizárólag saroktelek esetén alkalmazható mérték
11 F, F+I kizárólag Földszint, Földszint + I. emelet
12 KH szintterületi mutató kedvezmény: a 33. § szerint, közhasználatú terület kialakítása esetén
13 E szintterületi mutató kedvezmény: a 33. § szerint, energiaminősítéssel rendelkező épület esetén
14 L lakófunkció meghatározott aránya esetén
15 § előírásban foglalt feltétel esetén
16 KA kialakult állapot

12. számú táblázat

A B C D E F G H I J
1 területfelhasználási kategória a telek beépítési módja / a kialakítható telek megengedett legkisebb a telek megengedett legnagyobb a telek meg-engedett legkisebb az épület megengedett legnagyobb
2 Gksz-1
Gksz-2
beépítettsége szintterületi mutatója zöldfelületi aránya beépítési magassága
3 építési övezet jele az épület
elhelyezés módja
területe széles-sége terepszint felett terepszint alatt általános parkolási 4. melléklet
szerint
(m²) (m) (%) (%) (m²/m²) (m²/m²) (%)
4 Gksz-1/SZ-1 SZ 1500 30 50 65 2,25 - 25
20k+5%FA
épület-magasság
5 Gksz-1/SZ-2 SZ 1500 30 50 75 0,5 - 30
épület-magasság
6 Gksz-2/SZ-1 SZ 3000 30 50 65 2 - 25
20k+5%FA
épület-magasság
7 Gksz-2/Z-1 Z 800 18 65 100 4 - 20
15k+5%FA
párkány-magasság
8 Gksz-2/Z-2 Z 800 18 80 100 4,5 - 20
15k+5%FA
párkány-magasság
9 Gksz-2/Z-3 Z 2000 30 50 65 2 - 25
15k+10%FA
párkány-magasság
10 Gksz-2/Z-4 Z 2000/
1000SZ
30 50
60 S
65 2 - 25
20k+5%FA
párkány-magasság
11 Gksz-2/Z-5 Z 2000/
600SZ
30 50
60 S
65 2 - 25
20k+5%FA
párkány-magasság
12 Gksz-2/Z-6 Z 2000/
900SZ
30 50
60 S
65 2 - 20
15k+5%FA
párkány-magasság
13 Gksz-2/Z-7 Z 2000/
900SZ
30 50
60 S
65 2,5 - 25
20k+5%FA
párkány-magasság
14 Gksz-2/Z-8 Z 2000 30 50 55 2,5 - 20
párkány-magasság
15 Z -általános zártsorú o ZU - zárt udvaros o ZK-A - zártsorú keretes „A” típus o ZK-B - zártsorú keretes „B” típus o ZK-C - zártsorú keretes „C” típus o SZ - szabadonálló o Z/SZ - zártsorú, szabadonálló jellegű épületelhelyezéssel o T - telepszerű o KA - kialakult állapot
16 1500/5000§/900SZ a legkisebb telekterület - telekhatár-rendezés esetén / legkisebb telekterület - a telek megosztása esetén / legkisebb telekterület - telekből történő leszabályozás esetén
17 S kizárólag saroktelek esetén alkalmazható mérték
18 F, F+I kizárólag Földszint, Földszint + I. emelet
19 KH szintterületi mutató kedvezmény: a 33. § szerint, közhasználatú terület kialakítása esetén
20 E szintterületi mutató kedvezmény: a 33. § szerint, energiaminősítéssel rendelkező épület esetén
21 L lakófunkció meghatározott aránya esetén
22 § előírásban foglalt feltétel esetén
23 5k a 30. § (4) bekezdés szerinti legkisebb zöldfelületi arány kedvezményes értéke,
24 +5% Fa a 30. § (4) bekezdés szerinti fásítás céljából meghatározott területi arány
25 KA kialakult állapot

13. számú táblázat

A B C D E F G H I J
1 területfelhasználási kategória a telek beépítési módja / a kialakítható telek megengedett legkisebb a telek megengedett legnagyobb a telek meg-engedett legkisebb az épület megengedett legnagyobb
2 K-REK
K-SP
beépítettsége szintterületi mutatója zöldfelületi aránya beépítési magassága
3 építési övezet jele az épület
elhelyezés módja
területe széles-sége terepszint felett terepszint alatt általános parkolási 4. melléklet
szerint
(m²) (m) (%) (%) (m²/m²) (m²/m²) (%)
4 K-REK/SZ-1 SZ 2500 30 35 70 1 0,5 40 épület-magasság
5 K-REK/SZ-1-ST SZ 20000 150 35 30 1 - 40 épület-magasság
6 K-REK/SZ-2-SP SZ 4000 30 35 35 1 0,5 40 épület-magasság
7 K-REK/SZ-3-SP SZ 4000 - 30 30 0,75 0,5 40
35k+5%FA
épület-magasság
8 K-SP/SZ-1 SZ 10000 15 30 65 1,5 0,8 40
35k+5%FA
épület-magasság
9 Z -általános zártsorú o ZU - zárt udvaros o ZK-A - zártsorú keretes „A” típus o ZK-B - zártsorú keretes „B” típus o ZK-C - zártsorú keretes „C” típus o SZ - szabadonálló o Z/SZ - zártsorú, szabadonálló jellegű épületelhelyezéssel o T - telepszerű o KA - kialakult állapot
10 1500/5000§/900SZ a legkisebb telekterület - telekhatár-rendezés esetén / legkisebb telekterület - a telek megosztása esetén / legkisebb telekterület - telekből történő leszabályozás esetén
11 S kizárólag saroktelek esetén alkalmazható mérték
12 F, F+I kizárólag Földszint, Földszint + I. emelet
13 KH szintterületi mutató kedvezmény: a 33. § szerint, közhasználatú terület kialakítása esetén
14 E szintterületi mutató kedvezmény: a 33. § szerint, energiaminősítéssel rendelkező épület esetén
15 L lakófunkció meghatározott aránya esetén
16 § előírásban foglalt feltétel esetén
17 5k a 30. § (4) bekezdés szerinti legkisebb zöldfelületi arány kedvezményes értéke,
18 +5% Fa a 30. § (4) bekezdés szerinti fásítás céljából meghatározott területi arány
19 KA kialakult állapot

14. számú táblázat

A B C D E F G H I J
1 területfelhasználási kategória a telek beépítési módja / a kialakítható telek megengedett legkisebb a telek megengedett legnagyobb a telek meg-engedett legkisebb az épület megengedett legnagyobb
2 K-EÜ
K-HON
K-SZ
beépítettsége szintterületi mutatója zöldfelületi aránya beépítési magassága4. melléklet
3 építési övezet jele az épület
elhelyezés módja
területe széles-sége terepszint felett terepszint alatt általános parkolási szerint
(m²) (m) (%) (%) (m²/m²) (m²/m²) (%)
4 K-EÜ/SZ-1 SZ 0 0 40 60 2 1,5 40 épület-magasság
5 K-Hon/SZ-1-Eü SZ 50000 0 60 70 3,2 1 25 épület-magasság
6 K-Hon/SZ-2 SZ 3000 40 35 50 2 1 40
35k+5%FA
épület-magasság
7 K-SZ/SZ-1 SZ 25000 0 15 50 1 - 70 épület-magasság
8 Z -általános zártsorú o ZU - zárt udvaros o ZK-A - zártsorú keretes „A” típus o ZK-B - zártsorú keretes „B” típus o ZK-C - zártsorú keretes „C” típus o SZ - szabadonálló o Z/SZ - zártsorú, szabadonálló jellegű épületelhelyezéssel o T - telepszerű o KA - kialakult állapot
9 1500/5000§/900SZ a legkisebb telekterület - telekhatár-rendezés esetén / legkisebb telekterület - a telek megosztása esetén / legkisebb telekterület - telekből történő leszabályozás esetén
10 S kizárólag saroktelek esetén alkalmazható mérték
11 F, F+I kizárólag Földszint, Földszint + I. emelet
12 KH szintterületi mutató kedvezmény: a 33. § szerint, közhasználatú terület kialakítása esetén
13 E szintterületi mutató kedvezmény: a 33. § szerint, energiaminősítéssel rendelkező épület esetén
14 L lakófunkció meghatározott aránya esetén
15 § előírásban foglalt feltétel esetén
16 5k a 30. § (4) bekezdés szerinti legkisebb zöldfelületi arány kedvezményes értéke,
17 +5% Fa a 30. § (4) bekezdés szerinti fásítás céljából meghatározott területi arány
18 KA kialakult állapot

15. számú táblázat

A B C D E F G H I J
1 területfelhasználási kategória a telek beépítési módja / a kialakítható telek megengedett legkisebb a telek megengedett legnagyobb a telek meg-engedett legkisebb az épület megengedett legnagyobb
2 Zkp beépítettsége szintterületi mutatója zöldfelületi beépítési
3 építési övezet jele az épület
elhelyezés módja
területe széles-sége terepszint felett terepszint alatt általános parkolási aránya magassága
4. melléklet
(m²) (m) (%) (%) (m²/m²) (m²/m²) (%) szerint
4 Zkp-Kp SZ 10000 - 2 20 - - 70 Ém=7,5
5 Zkp-Kk SZ - - 2 20 - - 60 Ém=4,5
6 Z -általános zártsorú o ZU - zárt udvaros o ZK-A - zártsorú keretes „A” típus o ZK-B - zártsorú keretes „B” típus o ZK-C - zártsorú keretes „C” típus o SZ - szabadonálló o Z/SZ - zártsorú, szabadonálló jellegű épületelhelyezéssel o T - telepszerű o KA - kialakult állapot
7 1500/5000§/900SZ a legkisebb telekterület - telekhatár-rendezés esetén / legkisebb telekterület - a telek megosztása esetén / legkisebb telekterület - telekből történő leszabályozás esetén
8 S kizárólag saroktelek esetén alkalmazható mérték
9 F, F+I kizárólag Földszint, Földszint + I. emelet
10 KH szintterületi mutató kedvezmény: a 33. § szerint, közhasználatú terület kialakítása esetén
11 E szintterületi mutató kedvezmény: a 33. § szerint, energiaminősítéssel rendelkező épület esetén
12 L lakófunkció meghatározott aránya esetén
13 § előírásban foglalt feltétel esetén
14 KA kialakult állapot”

3. melléklet a 8/2019. (VI. 4.) önkormányzati rendelethez

„4. melléklet a 19/2016. (XI. 15.) önkormányzati rendelethez

AZ ÉPÍTÉSI ÖVEZETEK MAGASSÁGI SZABÁLYOZÁSA

4. melléklet a 8/2019. (VI. 4.) önkormányzati rendelethez * 

5. melléklet a 8/2019. (VI. 4.) önkormányzati rendelethez

„5.d. melléklet a 19/2016. (XI. 15.) önkormányzati rendelethez:

A B C
1. rendeltetés rendeltetési egység kapacitása biztosítandó várakozóhely
2. szállásjellegű önálló rendeltetési egység 50 vendégszobát meghaladó 200 férőhelyenként 1 db
3. sport vagy rekreáció célját szolgáló rendeltetési egység 200 férőhelyet meghaladó
4. lelátóval rendelkező sportlétesítmény 500 férőhelyet meghaladó

A TELKEN ELHELYEZENDŐ AUTÓBUSZ VÁRAKOZÓHELYEK SZÁMÁNAK ELŐÍRÁSA

6. melléklet a 8/2019. (VI. 4.) önkormányzati rendelethez

„6. melléklet a 19/2016.(XI. 15.) önkormányzati rendelethez

FORGALMI SZEREPET BETÖLTŐ GYŰJTŐUTAK JEGYZÉKE

A
1. a Pannónia utca
2. a Hegedűs Gyula utca
3. a Csanády utca
4. a Victor Hugo utca
5. a Kassák Lajos utca (a Dózsa György út és a Róbert Károly körút között)
6. a Szent László út (a Vágány utca és Kisgömb utca között)
7. a Kisgömb utca (a Reitter Ferenc utca és a Szent László út között)
8. a Mór utca (a Reitter Ferenc utca és a Szent László út között)
9. a Róbert Károly körút - Népfürdő utca csomópont északi felhajtója
10. a Róbert Károly körút - Népfürdő utca csomópont déli felhajtója
11. a Dagály utca
12. a Frangepán utca (a Váci út és a Reitter Ferenc utca között)
13. a Petneházy utca (a Váci út és a Béke utca között)
14. a Szegedi út (a Lehel utcától nyugatra)
15. a Gömb utca (a Szegedi út és a Pap Károly utca között)
16. a Fiastyúk utca
17. a Babér utca (a Váci út és a Madarász Viktor utca között)
18. a Madarász Viktor utca (a Babér utca és a Gyöngyösi utca között)
19. a Gyöngyösi utca (a Madarász Viktor utcától keletre)
20. a Juta utca és tervezett folytatása (a Váci út és az Új Palotai út között)
21. a Cserhalom utca
22. az Esztergomi út (Róbert Károly körút és a Vizafogó utca között)

7. melléklet a 8/2019. (VI. 4.) önkormányzati rendelethez

„7. melléklet a 19/2016. (XI. 15.) önkormányzati rendelethez

AZ ÉPÍTÉSI HELY, AZ ÉPÍTÉSI VONAL, AZ ÉPÜLET SZINTTERÜLETÉNEK ÉS A MAGASSÁGÁNAK RAJZI MEGHATÁROZÁSA

2. ábra
Az építési hely részei

3. ábra
Zártudvaros beépítés

4. ábra
Keretes építési hely „A” típus

5. ábra
Keretes építési hely „B” típus

6. ábra
Keretes építési hely „C” típus

7. ábra
Épületköz és épülethézag kialakítása

8.a. ábra
A közterület felé eső építési vonal értelmezése

8.b. ábra
A közterület felé eső építési vonal értelmezése

9. ábra
Az épületrész hátraléptetése, nyitott udvar, nyitott sarok

10. ábra
Első- és másodrendű zöldfelület

11. ábra
A szintterületi mutató alkalmazása

12.a. ábra
A párkánymagasság megállapítása - az utcai párkánymagasság vonala

12.b. ábra
A párkánymagasság megállapítása - a magassági idom szabályai

8. melléklet a 8/2019. (VI. 4.) önkormányzati rendelethez * 

Általános indokolás

A Budapest Főváros XIII. Kerület Építési Szabályzatáról szóló 19/2016. (XI. 15.) önkormányzati rendelet (KÉSZ) 2017. január 1-jén hatályba lépett. A jogalkalmazás során észrevételeket tett az építéshatóság, az építésztervezők, a Kerületi Tervtanács, az ingatlantulajdonosok. Az Önkormányzat megalkotta 22/2017. (X. 17.) önkormányzati rendeletét a KÉSZ módosításáról, mely 2018. január 1-jén lépett hatályba. A benyújtott észrevételek alapján készült el jelen módosító rendelet, mely 2019. június 15-től lesz alkalmazandó.

Részletes indokolás

az 1. §-hoz

Az értelmező rendelkezések kiegészítése, valamint módosításai váltak szükségessé a jogalkalmazás egyértelművé tétele érdekében.

a 2. §-hoz

Az átfogalmazást a Duna-parti Építési Szabályzattal és a Duna-parti Kerületi Építési Szabályzattal való összhang megteremtése indokolja.

a 3-4. §-hoz

Az előírások kiegészítésében a szóhasználat került pontosításra.

az 5. §-hoz

További két övezet területével bővült a csapadékvíz visszatartásról szóló előírás.

a 6. §-hoz

Lakossági panaszok és környezetvédelmi megfontolások miatt szigorodik a be nem épített építési telkek használatára vonatkozó előírás.

a 7-8. §-hoz

A partnerségi egyeztetés során beérkezett javaslatok alapján pontosításra kerülnek a személygépjárművek és autóbusz várakozó helyek, továbbá a rakodóhelyek létesítésének feltételei. Egyértelművé válik az előírás a parkolóhely létesítés engedményéről.

Államigazgatási és partnerségi javaslatok szerint részletezik a parkolóhely kialakítás műszaki meghatározásait - kiemelten a növényzet alkalmazására.

a 9. §-hoz

Az üzemanyagtöltő állomások telepítésének jogszabályváltozását követő előírások jelennek meg a rendeletben.

a 10. §-hoz

Építéshatósági javaslatra kerül a szabályzatba.

a 11. §-hoz

Az építési hely alkalmazásának pontosítása.

a 12. §-hoz

Elsősorban megfogalmazásbeli változtatások szerepelnek itt az építési hely adott környezetben sajátos módjának leírásáról.

a 13. §-hoz

A zártsorú építési hely értelmezésének alátámasztását szolgáló meghatározások kerülnek kisebb változtatásra a partnerségi egyeztetés során beérkezett javaslatok befogadása céljából.

a 14. §-hoz

Nyelvtanilag egyértelműbb meghatározás születik az építéshatóság javaslatára.

a 15. §-hoz

Az épületek zártsorú telepítésére vonatkozó pontosítás.

a 16. §-hoz

Az épülethézag alkalmazásának pontosítása.

a 17. §-hoz

Az építési vonal értelmezésének pontosítása.

a 18. §-hoz

A homlokzati hátraléptetés szabályainak kiegészítései.

a 19. §-hoz

A közterület fölé nyúló épületrészek szabályainak pontosítása.

a 20. §-hoz

Az előírt telekmérettől jelentősen elmaradó ingatlanok beépíthetőségének korlátozása az építési hatóság javaslatára.

a 21-22. §-hoz

A parkolási szintterület értelmezését segítő szövegmódosítás.

a 23. §-hoz

A szintterületi mutató számításának további pontosítását kezdeményezte az építési hatóság - figyelembe vételre került.

a 24. §-hoz

A magasház és toronyépület szabályainak értelmezését segítő előírások.

a 25. §-hoz

A lakóhelyiségek legkisebb padlószint magasságát egyértelműsítő rendelkezés.

a 26. §-hoz

A lakóépület lakásmixének kialakítását segítő rendelkezés.

a 27. §-hoz

Kiemelt helyszínek épületmagassági előírásainak pontosítása.

a 28-29. §-hoz

Új lakóépületek lakásösszetételének, méreteinek részlet szabályai.

a 30. §-hoz

Meglévő épületállomány bővítési lehetőségeinek részlet szabályai.

a 31. §-hoz

A kertvárosi övezet szabályainak kiegészítése.

a 32. §-hoz

Zártsorú, keretes beépítés részletszabályainak pontosítása indokolt. A földszinti teremgarázs homlokzatkialakításának utcaképi oldása szükséges.

a 33. §-hoz

A Vt övezetben épülő lakóházak lakásösszetételre vonatkozó előírásai.

a 34. §-hoz

A Vt-M övezetbe sorolt ingatlanok beépítési rendelet szabályainak átfogalmazása a jogalkotás tapasztalatai alapján.

a 35. §-hoz

A Vt-H övezetbe sorolt ingatlanok beépítésének új szabályai.

a 36-38. §-hoz

Intézmény övezeti ingatlanok beépítésének pontosításai.

a 39-40. §-hoz

Zöldfelületi szigorítás új szabálya.

a 41. §-hoz

Kiemelt állami beruházás építési programja alapján készült módosítás.

a 42. §-hoz

Zöldterületi övezet előírásainak pontosításai.

a 43. §-hoz

Városképi okokból szükséges előírás a kerítéslétesítés tiltására.

a 44-45. §-hoz

Új Intézményterületi beépítésekre vonatkozó előírások.

a 46. §-hoz

Kiegészítő előírások pontosítása.

a 47. §-hoz

Egy korábban megszüntetett utca közforgalmúvá minősítése.

a 48. §-hoz

Kiemelt lakásépítési terület új részlet szabályai.

a 49. §-hoz

Közterület megnevezésének pontosítása.

az 50-51. §-hoz

Magasház és toronyépület létesítésének követelményei.

az 52. §-hoz

Hatósági kérésre a lehetőséget kötelezettséggé tévő előírások átfogalmazása.

az 53-54. §-hoz

Szövegpontosítás több szakasznál egységesen.

az 55. §-hoz

A rendelet új mellékleteinek felsorolása.

az 56. §-hoz

A Népsziget Duna-parti Szabályzat hatályba lépő melléklete.

az 57. §-hoz

A rendelet hatálybalépésének időpontjáról szól a 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet alapján.

az 58-59. §-hoz

A hatályukat vesztő rendelkezések felsorolása.


  Vissza az oldal tetejére