Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 26/2007. (VI. 21.) rendelete * 

Debrecen Megyei Jogú Város helyi építési szabályzatáról és szabályozási tervéről szóló 8/2003. (V. 23.) Kr. rendelet módosításáról

Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése az 1990. évi LXV. törvény 8. § (1) bekezdés szerinti feladatkörben, a 16. § (1) bekezdés szerinti jogkörben, valamint az 1997. évi LXXVIII. törvény 7. § (3) bekezdés szerinti hatáskörben Debrecen Megyei Jogú Város helyi építési szabályzatáról és szabályozási tervéről szóló 8/2003. (V. 23.) Kr. rendelet (a továbbiakban R.) módosításáról az alábbi rendeletet alkotja:

1. § A R. 1. § (2) bekezdése a „rendeltetést megváltoztatni” szövegrészt követően kiegészül a „, homlokzatát átalakítani, annak színezését megváltoztatni” szövegrésszel.

2. § (1) A R. 2. § (4) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:

„(4) Településszerkezeti és szabályozási terv módosítása nélkül az építési övezetek határai egy telek vonatkozásában a Főépítész véleményezésével módosíthatók, ha a határmódosítással érintett szomszédos építési övezet a vonatkozó szabályok alapján beépíthető marad.”

(2) A R. 2. § (8) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:

„(8) A szabályozási tervlapon méretvonalakkal nem rögzített tervezett szabályozási elemek + 2 m-rel módosíthatóak anélkül, hogy a szabályozási terv módosítása szükségessé válna.”

(3) A R. 2. § (9) bekezdésében a „méréssel kell megállapítani.” szövegrész helyébe „a Főépítész állapítja meg, erről igazolást ad ki, melyet az építésügyi hatóság felhasznál.„szövegrész lép.

3. § A R. 3. §-a az alábbi (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) A tervezett beépítésre szánt területeken, ahol a terület eredeti rendeltetése a szabályozási terv szerint megváltozik, a megváltozott rendeltetéshez kapcsolódó építési jogot csak akkor gyakorolhat az ingatlan tulajdonosa/felhasználója, illetve azok csoportja, ha a szabályozási tervben meghatározott valamennyi feltételt teljesíti (művelési ág változás, telekalakítás, közlekedési területek kialakítása, közművesítés stb.).”

4. § A R. 4. §-a az alábbi f) ponttal egészül ki:

f) várospolitikai”

5. § A R. 5. §-át megelőző „A RENDELTETÉSI ZÓNÁK ELŐÍRÁSAI” cím, a címet megelőzően az alábbi jelöléssel egészül ki :

„1. CÍM”

6. § (1) A R. 5. § a) 1. pontja helyébe az alábbi rendelkezés lép:

„1. a beépítésre szánt területen:

- lakó:(L) ezen belül:

= nagyvárosias (Ln)

= kisvárosias (Lk)

= kertvárosias (Lke)

= falusias (Lf)

- vegyes:(V) ezen belül:

= településközponti vegyes (Vt)

= központi vegyes (Vk)

- gazdasági:(G) ezen belül:

= kereskedelmi, szolgáltató (Gk)

= zavaró hatású ipari (Gip)

= egyéb ipari (Ge)

- üdülő:(Ü) ezen belül:

= üdülőházas (Üü)

= hétvégi házas (Üh)

- különleges:(K) ezen belül:

= különleges kereskedelmi célú (Kke)

= különleges közhasználatú építményi (Ki)

= bányászati (Kb)

= honvédelmi és belbiztonsági (Kho)

= hulladék elhelyezésére szolgáló (Kh)

= városüzemeltetési célokat szolgáló kertészeti (Kk)

= különleges közlekedési (Kkö)”

(2) A R. 5. § a) 2. pontja helyébe az alábbi rendelkezés lép:

„2. a beépítésre nem szánt területen:

- közlekedési és közmű:(Kö) ezen belül:

= általános közlekedési (Köá)

= vasúti közlekedési (Köv)

= légi közlekedési (Köl)

= közpark:(Z)

- erdő:(E) ezen belül:

= védelmi rendeltetésű (Ev)

= egészségügyi-szociális-turisztikai rendeltetésű (Ee)

= gazdasági rendeltetésű (Eg)

= mezőgazdasági:(M) ezen belül:

= mezőgazdasági kertes (Mke)

= mezőgazdasági tanyás (Mt)

= mezőgazdasági különleges I. (Mk 1)

= mezőgazdasági különleges II. (Mk 2)

= vízügyi: (V)”

7. § A R. a 6. § -t megelőzően az alábbi alcímmel egészül ki:

„1.1.

Horizontális rendeltetési zónák”

8. § (1) A R. 6. § (2) bekezdésének b) pontja helyébe az alábbi rendelkezés lép:

b) A területen

- lakóépület, a helyi lakosság ellátását szolgáló, kereskedelmi, vendéglátó épület, egyházi, oktatási épület, továbbá

- különleges esetben szálláshely, szolgáltató épület, igazgatási épület, sportlétesítmény, egészségügyi, szociális épület, üzemanyagtöltő, a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró egyéb gazdasági építmény, kézműipari épület helyezhető el ”

(2) A R. 6. § (2) bekezdésének c) pontjának első mondata hatályát veszti, a második mondatában az „50%” szövegrész helyébe a „40%, saroktelek esetén 75%” szövegrész lép, a harmadik mondatában a „sajátos” szövegrész hatályát veszti.

9. § (1) A R. 6. § (3) bekezdésében a „négy” szövegrész helyébe a „két” szövegrész lép.

(2) A R. 6. § (3) bekezdésének b) pontja helyébe az alábbi rendelkezés lép:

b) A területen

- legfeljebb kétlakásos lakóépület, a helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület, továbbá

- különleges esetben a helyi lakosság közbiztonságát szolgáló építmény, sportépítmény, kizárólag maximum 3,5 t önsúlynál nem nehezebb gépjárművek kiszolgálására alkalmas üzemanyagtöltő helyezhetők el.”

(3) A R. 6. § (3) bekezdésének c) pontjában a „350” szövegrész helyébe a „450” szövegrész lép.

(4) A R. 6. § (3) bekezdése az alábbi f) ponttal egészül ki:

„(f) Az előírt gépjármű-elhelyezési igényt saját építési telken belül kell kielégíteni és a gépkocsi épületben történő elhelyezésének lehetőségét a telek beépítettségénél (minimum bruttó 20 m 2 /gépkocsi tároló) figyelembe kell venni.”

10. § A R. 6. § (4) bekezdésének c) pontja helyébe az alábbi rendelkezés lép:

„c.) Lakásonként (rendeltetési egységenként) legalább 600 m 2 telekhányadot kell biztosítani.”

11. § (1) A R. 7. § (1) bekezdésének a) pontjában az „alapvetően” szövegrész hatályát veszti.

(2) A R. 7. § (1) bekezdése b) pontjának első francia bekezdésében a „kivételesen” szövegrész hatályát veszi.

(3) A R. 7. § (1) bekezdése b) pontjának második francia bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:

„- különleges esetben nem zavaró hatású egyéb gazdasági építmény”

(4) A R. 7. § (1) bekezdésének c) pontjában a „közterület felőli oldalon” szövegrész helyébe a „közterülettel határos épületszárnyban” szövegrész lép.

(5) A 7. § (2) bekezdésének b) pontja helyébe az alábbi rendelkezés lép:

b) A területen elhelyezhető igazgatási épület, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató épület, egyéb közösségi szórakoztató, nem zavaró hatású egyéb gazdasági építmény, kulturális épület, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület, sportépítmény, továbbá a közterülettel határos épületszárny földszintjének kivételével lakások, különleges esetben üzemanyagtöltő.”

12. § (1) A 8. § (1) bekezdésének b) pontja helyébe az alábbi rendelkezés lép:

b) A területen

- mindenfajta, nem jelentős zavaró hatású gazdasági célú épület, igazgatási épület, parkolóház, üzemanyagtöltő, sportépítmény, továbbá

- különleges esetben a gazdasági célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakások, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület, egyéb közösségi szórakoztató épület

helyezhető el.”

(2) A 8. § (2) bekezdésének b) pontjában a „bűzös vagy nagy zajjal” szövegrész helyébe a „jelentős levegőterhelést vagy bűzös hatást okozó, illetve veszélyes mértékű zajjal” szövegrész lép.

(3) A 8. § (3) bekezdése b) pontjának első francia bekezdésében a „kivételesen” szövegrész helyébe a „különleges esetben” szövegrész lép.

13. § (1) A R. 9. § (1) bekezdése az alábbi g) ponttal egészül ki:

g) A beépítés feltételeit elvi építési engedélyezési eljárásban kell tisztázni.”

(2) A R. 9. § (2) bekezdésének a) pontja helyébe az alábbi rendelkezés lép:

a) A terület legfeljebb két üdülőegységet magába foglaló maximum 4,5 m építménymagasságú üdülőépületek elhelyezésére szolgál, melynek rendeltetési egységenként 300 m 2 telekhányadot kell biztosítani. ”

(3) A R. 9. § (2) bekezdése b) pontjának második mondata helyébe az alábbi rendelkezés lép:

„Elhelyezhetők sportlétesítmények is, melyek beépítési feltételeit elvi építési engedélyezési eljárással kell tisztázni.”

14. § (1) A R. 10. § (1) bekezdése b) pontjában a „kivételesen” szövegrész helyébe a „különleges esetben” szövegrész lép.

(2) A R. 10. § (6) bekezdésének c) pontja helyébe az alábbi rendelkezés lép:

c) A területen a tulajdonos, a használó és a személyzet számára különleges esetben telepíthető lakás is, mely lakásterület nem haladhatja meg építési engedély alapján a beépített nettó alapterület 5%-át”

15. § (1) A R. 11. § (1) bekezdésének b) pontja helyébe az alábbi rendelkezés lép:

b) A területen a vasutak, a légi közlekedés építményeit kivéve

- az országos és a helyi közutak, a kerékpárutak, a gépjármű-várakozóhelyek (parkolók), járdák és gyalogutak, mindezek csomópontjai, vízelvezetési rendszere és környezetvédelmi létesítményei, a közművek és a hírközlés építményei.

- a zóna közlekedés, parkolás céljára szolgáló létesítménnyel térszint alatt beépíthető. Az így kialakított építmények a telekhatárokon keresztül összekapcsolhatók a szomszédos zónák pinceszintjeivel, és számukra közös lejárat is biztosítható.

- a közlekedést kiszolgáló közlekedési építmények, különleges esetben kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató épület, igazgatási épület helyezhető el.”

(2) A R. 11. § (2) bekezdése az „igazgatási épület” szövegrészt követően kiegészül a „továbbá” szövegrésszel.

16. § (1) A R. 12. § (2) bekezdése a „vendéglátó épület” szövegrészt megelőzően kiegészül a „különleges esetben” szövegrésszel.

(2) A R. 12. § (4) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:

„(4) Az újonnan elhelyezhető épületek építmény magassága legfeljebb 4,5 m lehet és az általa elfoglalt terület nem haladhatja meg a telekterület 2%-át.”

(3) A R. 12. § (5) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:

„(5) A területen terepszint alatti garázsok elhelyezhetők, ha a garázsok felett legalább 80 cm földtakarás biztosítható a növények telepítéséhez, és a terület legalább 10%-a nagyméretű fák egyenletes elosztásban való ültetésére is alkalmas aktív zöldfelület marad.”

17. § (1) A R. 13. § (2) bekezdése b) pontjának első mondatában a „100.000 m2-t” szövegrész helyébe a „10 ha-t” szövegrész lép.

(2) A R. 13. § (2) bekezdése b) pontjának második mondata a „legfeljebb” szövegrészt követően kiegészül az „azoknál” szövegrésszel.

(3) A R. 13. § (3) bekezdésének b) pontjában a „100.000 m2-t” szövegrész helyébe a „10 ha-t” szövegrész lép.

18. § (1) A R. 14. § (1) bekezdés c) 3. pontjában a „fóliás kertészeti” szövegrész helyébe a „kert” szövegrész lép.

(2) A R. 14. § (1) bekezdés c) 4. pontjában a „gyep” szövegrész helyébe a „rét, legelő” szövegrész lép.

(3) A R. 14. § (1) bekezdése d) pontja helyébe az alábbi rendelkezés lép:

d) A telek beépítettsége nem haladhatja meg a 3%-ot, és a 600 m 2 -t sem. Önálló lakóépülettel a telekterület legfeljebb 1,5%-a (de max. 300 m 2 ) építhető be, de a teleknagyságtól függetlenül az állattartó épület által elfoglalt telekterület nem haladhatja meg a bruttó beépített terület 30%-át.”

(4) A R. 14. § (1) bekezdés e) 3. pontja hatályát veszti.

(5) A R. 14. § (2) bekezdés c) 1.1 pontjában az „intenzív” szövegrész hatályát veszti.

(6) A R. 14. § (2) bekezdés c) 1.2 pontjában a „gyep (legelő)” szövegrész helyébe a „rét, legelő” szövegrész lép.

(7) A R. 14. § (2) bekezdés c) 1.3 pontjában a „gyep (rét)” szövegrész hatályát veszti.

(8) A R. 14. § (2) bekezdés c) 2.3 pontjábana „gyep (legelő, rét)” szövegrész helyébe a „rét, legelő” szövegrész lép.

(9) A R. 14. § (2) bekezdés c) 2.2 pontjában a „gyep” szövegrész helyébe a „rét, legelő” szövegrész lép.

19. § A R. 15. §-a és az e § (1), (2), (3) és (4) bekezdéseinek számozása a R. 14. § (4) bekezdését követően (5) bekezdésre és a), b), c) és d) pontokra változnak, egyidejűleg a 16. §, 17. §, 18. §, 19. §, és 21. § számozása 15. §, 16. §, 17. §, 18. § és 20. § számozásra változik. Az R. 20. § címe, (1) bekezdés első mondata, és (2) bekezdése paragrafusszámozása 19. §-ra, az R. 20. §-ában lévő 1/a, 1/b, 2/a, 2/b, 3/a, 3/b. sz. táblázatok paragrafusszámozása 21. §-ra változik, azzal, hogy e paragrafuson belül a táblázatokat jelölő alszámok nem változnak.

20. § A R. 15. §-a rendelkezéseinek 14. § (5) bekezdésre és a), b), c) és d) pontokra módosított rendelkezése az alábbi e) és f) pontokkal egészül ki:

e) Lakóépület esetén legfeljebb 2 lakás, maximum 4,5 méter építménymagassággal, gazdasági épület maximum 3,5 méter építménymagassággal létesíthető.

f) Amennyiben a terület rendeltetésével (használatával) összefüggő gazdálkodás (mezőgazdasági) indokolttá teszi, úgy a területen az előírt beépítettség mértékéig, gazdasági épület esetén, az (5) bekezdésben meghatározottnál nagyobb építménymagasságú épületek is elhelyezhetőek (pl. terménytárolók, géptárolók) az Építészeti-Műszaki Tervtanács előzetes véleményével.”

21. § A R. 16. §-a helyébe az alábbi rendelkezés lép:

„Valamennyi mezőgazdasági és erdőzónában a DÉSZ hatályba lépése előtt az ingatlan nyilvántartásba bejegyzett, vagy már jogerős és végrehajtható használatbavételi engedéllyel rendelkező, és statikailag állékony meglévő tanyaépületek, illetve idegenforgalmi, vendéglátó, kiskereskedelmi és szolgáltató célokat szolgáló épületek - függetlenül a teleknagyságtól - átalakíthatók, korszerűsíthetők, felújíthatók, illetve a DÉSZ hatályba lépését követően csak egy alkalommal, legfeljebb nettó 50 m 2 szint területtel bővíthetők. A bővítéssel önálló, új rendeltetési egység nem jöhet létre.”

22. § A R. 17. § (2) bekezdés a) pontjában az „egyéni” szövegrész helyébe az „egyedi” szövegrész lép.

23. § A R. 18. §-ában a „Vertikális rendeltetési zóna” alcím, az alcímet megelőzően az alábbi jelöléssel egészül ki:

„1.2.”

24. § A R. 19. §-át megelőző „ÉPÍTÉSI ZÓNÁK ELŐÍRÁSAI” cím, a címet megelőzően az alábbi jelöléssel egészül ki:

„2. CÍM”

25. § A R. 19. § (1) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:

„(1) A szabályozási terv a város közigazgatási területén

1. belvárosi,

2. cívis,

3. villanegyedi,

4. belső kertségi,

5. külső kertségi és

6. egyéb

karakterű építési zónákat határol le.”

26. § (1) A R. 20. § (1) bekezdésében a „19. §” -ra hivatkozás „18. §” -ra változik és az „ az 1-3. sz.” szövegrész helyébe a „a 21. § szerinti 1-3. sz.” szövegrész lép.

(2) A R. 20. § (2) bekezdésének a), b) és c) pontjai helyébe az alábbi pontok lépnek:

a) Ha a telek jelenlegi beépítési százaléka nem felel meg az építési előírásoknak, a meglévő épület felújítható, de sem a beépítettség, sem az épület(ek) szintterülete, építménymagassága nem növelhető, kivéve a tetőtér-beépítést, amely esetben az építménymagasság (kivéve az új szerkezet kialakításából eredő minimális építménymagasság növekedést) és a beépítettség megtartása mellett a szintterület növelése megengedhető. Ha az épület lebontásra kerül, a telket beépítetlen teleknek kell tekinteni és az (1) bekezdés szerinti előírásokat kell alkalmazni.

b) Ha a telek jelenlegi, vagy a telekalakítás utáni méretei nem felelnek meg az építési előírásoknak, akkor a telekméretek - a szabályozási tervlapon jelölt közterületi határrendezést kivéve - tovább nem csökkenthetők és a telek beépíthető, ha a telekre vonatkozó egyéb építési előírások betarthatók.

c) Ha a telek jelenlegi beépítési módja és az előkert nagysága nem felel meg az építési előírásoknak, az előírástól eltérő beépítési mód megtartható, de az épületek csak a telekre vonatkozó egyéb építési előírások betartása esetén átalakíthatók és rendeltetésük megváltozható és az előírások szerinti építési helyen belül bővíthetők, de önálló rendeltetési egység az átalakítás (bővítés) során nem jöhet létre.”

27. § (1) A R. 21. § első és második mondata helyébe az alábbi rendelkezés lép:

„Az építési zónákon belül kijelölt, már kialakult és átalakításra nem szánt kialakult szabályozási kategóriába sorolt (továbbiakban kialakult) területeken a beépítési módot, az előkert szükségességét és mértékét, az építési hely területét, a hátsókert mértékét és a telek alakításának, beépítésének feltételeit sajátos előírások (jelen rendelet IV. fejezetében rögzített előírások) hiányában a szomszédos telkeken kialakult adottságok és az egyéb országos érvényű előírások alapján és a 21. § 1/a-b sz. táblázatban meghatározott keretek között az Étv. 18. § (2) bekezdése szerinti illeszkedés elve szerint az építési hatóság határozza meg szükség szerint a városi főépítész, előzetes állásfoglalásának figyelembevételével. Az építtető elvi építési engedélyben az építési hatóságtól kérheti a vonatkozó illeszkedési szabályok tételes meghatározását. A legnagyobb beépítettséget az építési zóna előírásokban minden esetben számszerűen a 21. § 2/a-b. sz. táblázat keretei között meg kell határozni.

A 20. §-ban rögzített előírásokat megfelelően alkalmazni kell a kialakult szabályozási kategóriába sorolt zónák esetében is.”

(2) A R. 20. §-ában a „A választható beépítési módok és telekméretek városépítészeti karakterek szerint” cím, a címet megelőzően az alábbi jelöléssel és címmel egészül ki:

„21. §

Kimutatás a választható beépítési módokról és telekméretekről, beépítési %-okról és zöldfelületi fedettségről, valamint az építménymagasságról városépítészeti karakterek szerint”

„1.

Kódszám”

(4) A R. 20. §-ában a 2/b táblázat helyébe az alábbi táblázat lép:

„2/b táblázat



Kód


Beépítési %
Előírt zöld-
felületi fedettség %
1 _ 5 80 _ - ha a telek saroktelek vagy átmenő (két utca között elhelyezkedő) telek a maximális beépítettsége
2 _ 15 75 _ - zártsorú (általános és keretes) beépítési mód esetén további 25%-kal, növelhető, de újonnan alakított telek esetén, ezen kedvezmény csak az övezetre előírt minimális telekterület kétszereséig illeti meg, a fennmaradó telekterület esetén az általános(közbenső telekre vonatkozó) szabályok az irányadóak
3 _ 20 65 _
4 _ 30 55 _
5 _ 40 45 _
6 _ 50 35 _
7 _ 60 _ 25
8 _ 80 10 _
9 100 -

(5) A R. 20. §-a 3/b táblázatának kilencedik és tizedik sora helyébe az alábbi rendelkezés lép:

9 Az övezetre előírt maximális építménymagasság és a városképi szempontból megtartandó, kialakult, környező épületek magasságának figyelembevételével, a Főépítész véleménye alapján
0 Irányadóan a telken meglévő legmagasabb épület vagy épületrész magassága, a Főépítész véleménye alapján

28. § (1) A R. 22. § (3) és (4) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:

„(3) Újonnan előkert nem alakítható ki. Az épület utcai homlokvonala az utcai telekhatár irányába különleges esetben léphet vissza, de ez esetben az utcai telekhatár és az épület közötti területeken a közterületi építési szabályokat kell alkalmazni, és azt a közforgalom céljára át kell adni.

(4) Újonnan nyúlványos (nyeles) telek a szabályozási tervben irányadó elemként jelzetteken kívül nem alakítható ki. Újonnan kialakítható telekterület 450 m 2 -nél és mélysége 25 m-nél kisebb nem lehet.”

(2) A R. 22. § (7) bekezdésének második mondatában a „-tároló” szövegrész hatályát veszti.

(3) A R. 22. §-a az alábbi (9) bekezdéssel egészül ki:

„(9) Újonnan kialakítandó, vagy felújítandó homlokzatokon meg kell tervezni a tájékoztató táblák helyét, azokon kívül feliratokat és reklámhordozókat elhelyezni csak építési engedéllyel szabad.”

29. § (1) A R. 23. § (1) bekezdésében a „cívis” szövegrész helyébe a „cívisház” szövegrész lép.

(2) A R. 23. § (2) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:

„(2) A zóna területén

a) újonnan az utcavonalon, ha a szabályozási tervlap másként nem intézkedik, magastetős, legalább 6,0 m és legfeljebb 12,5 m építménymagasságú épületek helyezhetők el. Újonnan előkert nem alakítható ki. Az épület utcai homlokvonala az utcai hosszán különleges esetben léphet vissza, de ez esetben az utcai telekhatár és az épület közötti területeken a közterületi építési szabályokat kell alkalmazni, és azt a közforgalom céljára át kell adni.

b) udvari szárny telekhatáron állóan csak tűzfalasan alakítható ki. Azon szomszédos telek felé, amelynek telekhatárán az épület áll, az udvari szárny tetőfelülete nem lejthet.

c) újonnan kialakítandó telek legkisebb területe 300 m2 lehet.

d) új építményeket zártsorú-általános, vagy zártsorú-keretes beépítési módhoz tartozó építési helyen belül kell elhelyezni.

e) a 450 m 2 -nél kisebb telkeknél a beépítettség a zóna előírását további 10%-kal túllépheti.”

(3) A R. 23. § (4) bekezdése hatályát veszti.

(4) A R. 23. § (5) bekezdésében a „csúzda” szövegrész helyébe a „csúszda” szövegrész lép.

(5) A R. 23. §-a az alábbi (5) és (6) bekezdéssel egészül ki és egyidejűleg a jelenlegi (5) bekezdés jelölése „(4)” jelölésre változik.

„(5) A gépjárművek elhelyezését bővítés, rendeltetés változás esetén - amennyiben az saját telken belül nem lehetséges - az önkormányzati parkolási rendeletben előírtak szerint lehet biztosítani.

(6) Gépjármű-tároló saját telken belül, épületben vagy terepszint alatti építményben helyezhető el. Lakásonként (rendeltetési egységenként) 1 db gépkocsi elhelyezését saját telken belül kell biztosítani.”

30. § (1) A R. 24. § (1) bekezdésében a „villanegyed” szövegrész helyébe a „villa” szövegrész lép.

(2) A R. 24. § (2) bekezdése d) pontja az „5,0 m előkert” szövegrészt megelőzően kiegészül a „legalább” szövegrésszel.

(3) A R. 24. § (3) és (4) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:

„(3) A zónában önálló rendeltetési egység építésének feltétele a teljes közművesítettség.

(4) Az előírt gépjármű-elhelyezési igény 100%-át saját építési telken belül épületben kell kielégíteni.”

(4) A R. 24. § (5) bekezdésében a „zúzda” szövegrész helyébe a „csúszda” szövegrész lép, valamint e bekezdés a „lábonálló kerti tető” szövegrészt megelőzően kiegészül a „telkenként egy” szövegrésszel.

31. § (1) A R. 25. § (2) bekezdésének a) pontjában a „10,0 m” szövegrész helyébe a „9,5 m” szövegrész lép.

(2) A R. 25. § (2) bekezdésének b) pontjában a „180 m2” szövegrész helyébe a „300 m2” szövegrész lép.

(3) A R. 25. § (2) bekezdése d) pontja az „5,0 m előkert” szövegrészt megelőzően kiegészül a „legalább” szövegrésszel.

(4) A R. 25. § (3) és (4) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:

„(3) A zónában önálló rendeltetési egység építésének feltétele a teljes közművesítettség.

(4) Az előírt gépjármű-elhelyezési igény 100%-át saját építési telken belül épületben kell kielégíteni.”

32. § (1) A R. 26. § (2) bekezdés b) pontja helyébe az alábbi rendelkezés lép:

b) újonnan kialakítható telek legkisebb területe szabadonálló és oldalhatáron álló beépítés esetén 720 m 2 , ikres beépítés esetén 600-600 m 2 lehet”

(2) A R. 26. § (2) bekezdés d) pontja helyébe az alábbi rendelkezés lép:

d) ha a szabályozási tervlap másként nem rendelkezik, új építés esetén, legalább 5,0 m-es előkert létesítése kötelező;”

(3) A R. 26. § (3) és (4) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:

„(3) Az építési hely mélységét az építési vonal határától merőlegesen mért 30 m-ben kell kijelölni, kivéve, ha az állattartásról szóló helyi önkormányzati rendelettel összhangban állattartó épület elhelyezhető, akkor erre a célra az építési hely mélysége további 15 m-rel növelhető.

(4) A zónában önálló rendeltetési egység építésének feltétele a teljes közművesítettség,.”

(4) A R. 26. § (6) bekezdésében az „utcára” szövegrész helyébe a „beépítési vonalra” szövegrész lép.

33. § (1) A R. 27. § (4) bekezdése kiegészül az alábbi szövegrésszel:

„, kivéve a korábban kialakult egyedi telkeket.”

(2) A R. 27. § (5) bekezdése helyébe a az alábbi rendelkezés lép:

„(5) A zónába eső lakótelepeken úszótelek határait túllépő építést, illetőleg a szintterület növelését engedélyezni csak a helyi építési szabályzatban rögzítetteknek megfelelően szabad.”

34. § (1) A R. 28. § (1) bekezdésében az „az 1-3. sz.” szövegrész helyébe a „a 21. § 1-3. sz” szövegrész lép.

(2) A R. 28. § (3) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:

„(3) A lakó- és üdülőépületek pinceszintjei a hátsókert irányába, terepszint alatti építményei a hátsó- és oldalkertek irányába építési helyen kívül is engedélyezhetőek. Az előkert minimális méretén belül pinceszint, illetve terepszint alatti építmény és lehajtó rámpa nem engedélyezhető. A hátsó kert irányába létesülő pinceszint esetén minimum 3,00 m távolságot kell tartani.”

(3) A R. 28. § (5) bekezdése b), c) és d) pontjai helyébe az alábbi pontok lépnek és e bekezdés az alábbi e) ponttal egészül ki:

b) épületrész kinyúlása közterület fölé - kivéve az ereszt, az előtetőt és az erkélyt - 12 m-nél keskenyebb utcákon nem engedélyezhető, 12 m-nél szélesebb utcákon legfeljebb 0,6 méter. A közterület fölé az épület hasznos alapterületét képező kinyúló épületrész homlokzati hossza szintenként nem haladhatja meg az épület utcai homlokzati hosszának 1/3-át.

c) Az a) és b) pontokban leírtaktól való eltérés csak az Építészeti-Műszaki Tervtanács ajánlásával engedélyezhető.

d) Az épületeken elhelyezett reklámok, információs táblák csak a homlokzat részeként arra a célra megtervezett és kialakított felületeken helyezhetők el. Reklámfelületek a homlokzat jellegét csak építési engedélyezési eljárás lefolytatását követően változtathatják meg.

e) A köz- és közösségi funkciót ellátó, illetve telepszerű, főútvonalak mentén (bel- és külterületen) meglévő épületek és a 6 lakásnál nagyobb lakóépületek színezésének, homlokzati anyagainak megváltoztatására építési engedélyt kell kérni.”

(4) A R. 28. § (6) bekezdésének utolsó mondata hatályát veszti.

(5) A R. 28. § (7) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:

„(7) Nem zártsorú építési mód szerint elhelyezett épület utcai építési vonalra merőlegesen mért vetületi hossza - ha a sajátos előírások vagy szabályozási terv másként nem rendelkeznek - épület esetén az építési hely mélysége legfeljebb 30 m lehet. Saroktelek esetén a vetületi hosszra vonatkozó előírást az egyik közterület felől kell betartani.”

(6) A R. 28. § (9) bekezdésében a „3,0 m” szövegrész helyébe a „3,5 m” szövegrész lép.

(7) A R. 28. § (10) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:

„(10) A szomszédos telkeken meglévő és tervezett építmények közötti legkisebb tűz (telepítési) távolság az I-III. tűzállósági fokozatú - nem éghető anyagú, külső térelhatároló szerkezetű, falazatú, burkolatú, illetve héjazatú épületeknél:

a) 4,0 m-ig csökkenthető, beépítési módtól függetlenül, ha az egymást átfedő szemben fekvő homlokzatok közül legalább az egyik homlokzaton a nyílások helységenként 0,40 m2 nyíló felületnél nem nagyobbak. Ezen előírás maximum 6,00 méteres építménymagasságig alkalmazható.

b) 2,0 m-ig csökkenthető, zártsorú beépítési mód esetén, ha az egyik homlokzat nyílás nélküli tűzfal és a másik homlokzaton helységenként 0,40 m2 nyíló felületnél nem nagyobbak a nyílások;

c) ha az építmények között a tűztávolság a kialakult állapot miatt nem tartható be, úgy azt a tűzvédelmi hatóság egyedileg meghatározhatja. ”

(8) A R. 28. § (11) bekezdésének a) és b) pontja helyébe az alábbi szövegrész lép:

„amennyiben előkert nem alakítható ki, úgy a telekirányban a különleges esetben kialakítható építési vonal és a szabályozási vonal közötti területet a közhasználat elöl nem szabad elzárni, és a területre a közterületi építési szabályokat kell alkalmazni.”

(9) A R. 28. § (15) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:

„(15) Újonnan nyúlványos (nyeles) telek a szabályozási tervben irányadó elemként jelzetteken kívül nem alakítható ki.”

(10) A R. 28. § az alábbi (17), (18), (19), (20), (21) és (22) bekezdésekkel egészül ki:

„(17) Ha az adott építési övezetre - a kialakult állapot miatt - az előírt minimális telekméretek (telekszélesség, telekmélység, telekterület) közül a telekterület és telekszélesség teljesül, úgy a telekalakítás engedélyezhető.

(18) Új utcai kerítés csak a hatályos településrendezési tervben rögzített szabályozási vonalon építhető. Meglévő jogi telekhatáron, amennyiben az nem felel meg a hatályos településrendezési tervben rögzített új szabályozási vonalnak, kerítés nem létesíthető.

(19) A rendelet hatálybalépésekor már meglévő magánút csak abban az esetben tartható meg, fejleszthető tovább, illetve vehető igénybe új telkek kialakítására (megközelítésére), amennyiben annak igénybevett része, vagy teljes egésze megfeleltethető a hatályos szabályozási tervben rögzítetteknek.

(20) A már kialakult legalább 9,00 m és legfeljebb 14,00 méter szélességű (szabályozási vonalon mért) telkek, oldalhatáron álló építési helyen történő beépítési mód esetén 4,00 méteres oldalkert kialakítással is létesíthetők, ha az építménymagasság legfeljebb 6,0 méter. A 9,00 m telekszélesség alatti ingatlanok nem beépíthetők.

(21) Beépítésre szánt területen magánutat csak a hatályos szabályozási tervben jelölt helyen lehet kialakítani, és a közforgalom számára azt át kell adni.

(22) Utak, járdák burkolatainak helyreállítása annak a kötelessége, akinek érdekében a burkolat felbontása történt, illetve akinek érdekében az állagromlás bekövetkezett. Az útburkolatot minden esetben legalább egy forgalmi sáv, a járdákat pedig teljes szélességben kell helyreállítani. A járdák helyreállítása során az eredetitől eltérő burkolat is előírható.”

35. § A R. 29. §-át megelőző „KÖRNYEZETVÉDELMI ZÓNÁK ELŐÍRÁSAI” cím, a címet megelőzően az alábbi jelöléssel egészül ki:

„3. CÍM”

36. § A R. 29. § (3) bekezdésében a táblázatok első oszlopában az „érzékeny” szövegrész helyébe a „csendes” szövegrész lép.

37. § A R. 30. § (4) bekezdésében az „elfogadott” szövegrész helyébe az „elfoglalt” szövegrész lép.

38. § A R. 31. §-át megelőző „ÉRTÉKVÉDELMI ZÓNÁK ELŐÍRÁSAI” cím, a címet megelőzően az alábbi jelöléssel egészül ki:

„4. CÍM”

39. § A R. 31. §-a helyébe - a cím kivételével - az alábbi rendelkezés lép:

„(1) Országos védelem alatt álló műemléki környezetben építés, felújítás, átalakítás, használatváltozás csak az országos előírások megtartásával, az országos műemlékvédelmi hatóság engedélyével végezhető.

(2) A helyi védelmi zónába eső telkeken építés, felújítás, átalakítás csak az alábbiak szerint végezhető:

a) a meglévő, kialakult utcák szabályozási szélessége nem változtatható.

b) a nem közterületi telkek csak kialakult karakterű építési zónákba sorolhatók;

c) a zónában hirdető berendezés csak építési engedély alapján helyezhető el.

d) a zónában műtárgyak elhelyezése és cseréje, utak, járdák burkolatainak cseréje csak a Főépítész előzetes véleménye alapján engedélyezhető.”

40. § (1) A R. 32. § első mondatában az „az országos” szövegrész helyébe az „a területileg illetékes” szövegrész lép.

(2) A R. 32. § (3) bekezdésében az (1) bekezdésre hivatkozás „(2)” hivatkozásra változik.

(3) A R. 32. §-ának első mondata „(1)” számozással egészül ki és egyidejűleg a jelenlegi (1), (2) és (3) bekezdések számozása „(2)”, „(3)” és „(4)” számozásra változik

41. § A R. 33. §-át megelőző „TILALMI ÉS KORLÁTOZÁSI ZÓNÁK ELŐÍRÁSAI” cím, a címet megelőzően az alábbi jelöléssel egészül ki:

„5. CÍM”

42. § A R. 33. § (1) bekezdésében a „tilalmat kell elrendelni” szövegrész helyébe a „tilalom alatt állnak” szövegrész lép.

43. § (1) A R. 34. § (1) bekezdésének második mondatában a „vasútról szóló 1993. évi XCV. törvény 10. §-ában” szövegrész helyébe a „vasúti közlekedésről szóló jogszabályban” szövegrész lép.

(2) A R. 34. § (4) bekezdése hatályát veszti, egyidejűleg a § (5), (6), (7) és (8) bekezdések számozása (4), (5), (6) és (7) számozásra változik.

44. § A R. 35. §-át megelőző „VÁROSPOLITIKAI ZÓNÁK ELŐÍRÁSAI” cím, a címet megelőzően az alábbi jelöléssel egészül ki:

„6. CÍM”

45. § (1) A R. 36. § (2) bekezdésében a „mindenkor” szövegrész hatályát veszti.

(2) A R. 36. § (3) bekezdésében a „hatásvizsgálattal” szövegrész hatályát veszti.

(3) A R. 36. § (4) bekezdésében az „és a helyi közterületi rendelet szerint” szövegrész hatályát veszti.

(4) A R. 36. § (5) bekezdése az alábbi mondattal egészül ki:

„Amennyiben egyéb előírás a gépkocsi elhelyezését építményben teszi kötelezővé, akkor az előírt gépkocsi-elhelyezési igényt továbbra is az épületben belül, a megmaradó gépkocsi tárolókkal kell ki elégíteni.”

46. § (1) A R. 37. § (1) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:

„(1) A közüzemi közműhálózatok és közműlétesítmények, így

- a vízellátás,

- az elektromos ellátás,

- a szennyvízelvezetés,

- a csapadékvíz-elvezetés,

- a földgázellátás,

- a távhőellátás,

- a kábel-TV

- a távközlés

létesítményeit közterületen, magánúton, vagy a közműszolgáltatást igénybe vevő telkén belül kell elhelyezni.

Az előírások szerinti védőtávolságon belül mindennemű építési tevékenység csak az illetékes üzemeltető hozzájárulásával engedélyezhető.”

(2) A R. 37. § (3), (4), (5) és (6) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:

„(3) Beépítésre szánt területeken, ahol a közművek kiépültek, a megvalósult épületeket azokra rá kell kötni. Az (1) bekezdés első és harmadik francia bekezdésében előírt kötelezettségek teljesüléséig kertvárosi és falusias lakózónában, a szakhatóságokkal egyeztetett zárt közműpótló alkalmazható.

(4) Azokon a területeken, ahol a távfűtés rendelkezésre áll, az új, és a teljes rekonstrukció alá vont építmények hőenergia-ellátását távfűtésről kell biztosítani.

(5) A közterületen lévő feleslegessé vált közművek elbontásáról - ha a telek közterületi besorolása megszűnik - az önkormányzat köteles gondoskodni.”

47. § (1) A R. 38. § (1) bekezdésének b) pontja helyébe az alábbi rendelkezés lép:

b) Külterületen lakás, kereskedelmi, vendéglátási célú szállásjellegű új épület építése vagy meglévő épület felsorolt célra történő átalakítása csak az egészséges ivóvíz-ellátás biztosítása mellett engedélyezhető.”

(2) A R. 38. § (3) bekezdésének a) pontja helyébe az alábbi rendelkezés lép:

a) Városképvédelmi szempontból a villamos - közép- és kisfeszültségű és közvilágítási - hálózatokat, illetve egyéb vezetékeket a települési értékvédelmi zónákon belül földbe fektetve, illetve közműfolyosóba kell építeni. Amennyiben ez műszakilag nem oldható meg, és a meglévő tartóoszlopok cserére szorulnak, úgy azok csak a Főépítész előzetes állásfoglalásával helyezhetők el.”

(3) A R. 38. § (6) bekezdésének b) pontja helyébe az alábbi rendelkezés lép:

b) Távközlési építmények telepítésénél a településkép védelmi követelmények érvényesítése érdekében a Városi Főépítész előzetes véleményét be kell szerezni.”

48. § A R. 39. § (2) bekezdésében a „sorfákhoz” szövegrész helyébe a „fákhoz” szövegrész lép.

49. § (1) A R. 42. § (1) bekezdés c) pontja helyébe az alábbi rendelkezés lép:

„c.) A lakó rendeltetési zónában, - a kiskörút által határolt területen belül a Hatvan u., Széchenyi u., Miklós u., Szent Anna u., Kossuth u., Csapó u. mindkét oldalának és a kiskörút nyugati szakaszának, valamint saroktelken zártsorú beépítés esetének kivételével - rendeltetési egységenként (lakásonként, más rendeltetésű épületrészek eltérő funkciójú egységeiként, vagy ha az utóbbi nem állapítható meg, úgy minden megkezdett 50 m2 hasznos alapterületre jutóan) a telekhányad nem lehet kevesebb, mint:

Közbenső telken Átmenő telken
ha az építési zóna teleknagyság kódja 1 és 2-es jelű és ezzel együttesen az építménymagasság kódja 3-as jelű
120 m2

100 m2
Minden más kódjelű építési zónában 100 m2 80 m2

(2) A R. 42. § (1) bekezdésének d) pontja a „zártsorúan” szövegrészt követően kiegészül a „(telekhatártól telekhatárig)” szövegrésszel.

(3) A R. 42. § (1) bekezdésének f) pontja helyébe az alábbi rendelkezés lép:

f) Az épület fő tömegének tető-hajlásszöge 30-40° lehet. Ettől eltérő tetőformát csak az Építészeti-Műszaki Tervtanács véleményével lehet kialakítani.”

(4) A R. 42. § (1) bekezdésének j) pontjának második mondata az „utat” szövegrészt megelőzően kiegészül a „hatályos rendezési tervnek megfelelően kialakított” szövegrésszel.

(5) A R. 42. § (1) bekezdésének k) pontjában a „2 méternél” szövegrész helyébe az „1,0 méternél” szövegrész lép.

(6) A R. 42. § (1) bekezdésének l) pontja helyébe az alábbi rendelkezés lép:

l) Az előírt építménymagasságot az alábbiak szerint kell alkalmazni:

1. a 3-5. kódjelű építménymagasságok 1 m-rel túlléphetők

2. az X építménymagasság kódjelű zónában a meglévő utca mentén a 4-es, míg a tömbbelső új közterülete vagy magánútja mentén a 3-as kódhoz tartozó magasságot kell alkalmazni

3. az Y építménymagasság kódjelű zónában a meglévő utca mentén az 5-ös, míg a tömbbelső új közterülete vagy magánútja felől a 3-as kódhoz tartozó magasságot kell alkalmazni”

(7) A R. 42. § (1) bekezdésének m) pontja hatályát veszti.

(8) A R. 42. § (1) bekezdésének q) pontja helyébe az alábbi rendelkezés lép:

„q.) A telek közterület felé eső telekhatárain, - kivéve a tömbfeltáró utak mentén megvalósult épületeket, - telekhatáronként maximum két kapu, vagy garázslehajtó alakítható ki. Ezek összes szélessége sem lehet több a homlokvonal 1/3-ánál sem 6,60 m-nél.”

(9) A R. 42. § (1) bekezdése az alábbi t) és u) pontokkal egészül ki:

„t.) A Rákóczi u.- Leány u.- Kölcsey u. (mindkét oldala) - Kazinczy u. (mindkét oldala) Sennyei Oláh u.- Fonatos u.- Kút u. (mindkét oldala) - Kétmalom u.- Bem tér - Péterfia u.- Eötvös u. által határolt területen, Becsényi u.- Csapó u.- Pacsirta u.- Monostor u.- Kígyó u. (mindként oldala)- Lórántffy u.- Fazekas M. u.- Pacsirta u.- Bocskai tér által határolt területek, valamint az Ötmalom u. (mindkét oldala) és a Lőrinc pap u.(mindkét oldala), illetve a Domb u.- és a Monti ezredes u. (mindkét oldalán) elhelyezkedő lakóterületeken maximum 2 lakás (rendeltetési egység) építhető, legalább 6,0 méter és legfeljebb 8,0 méter építménymagassággal, mely korlátozást az utcai homlokzatra önállóan is be kell tartani

u) A kiskörút nyugati szakaszán, - ahol az építménymagasság a keleti oldalhoz képest alacsonyabb mértékű előírást tartalmaz - ott az egységes térfal kialakításának érdekében a nagyobb(nyugati oldali) értékhez közelítően egy építménymagassági kóddal el lehet térni.”

50. § (1) A R. 42. § (2) bekezdésének b) pontjában az „és/” szövegrész hatályát veszti és az „ Építészeti Szakmai Tervtanács” szövegrész helyébe az „Építészeti-Műszaki Tervtanács” szövegrész lép.

(2) A R. 42. § (2) bekezdésének d) pontjában az „épületkontúron” szövegrész helyébe „építési helyen” szövegrész lép.

(3) A R. 42. § (2) bekezdésének e) pontjában a „szomszédos” szövegrész hatályát veszti.

(4) A R. 42. § (2) bekezdése f) 3. pontjában „az utca felé csak a 2. emelettől vagy legalább 7,5 m padlószint magassággal helyezhetők el.” szövegrész hatályát veszti.

(5) A R. 42. § (2) bekezdésének h), l) és n) pontja hatályát veszti.

(6) A R. 42. § (2) bekezdésének k) pontja helyébe az alábbi rendelkezés lép:

k) A telek közterület felé eső telekhatárain, - kivéve a tömbfeltáró utak mentén megvalósuló épületeket, - telekhatáronként maximum két kapu, vagy garázslehajtó alakítható ki. Ezek összes szélessége nem lehet több az utcai homlokvonal 1/3-ánál, illetve 6,6 m-nél”

51. § (1) A R. 42. § (3) bekezdésének a) pontjában a „Görgey utca” megnevezés helyébe „Görgény utca” megnevezés lép.

(2) A R. 42. § (3) bekezdésének b) pontjában a felsorolás az alábbi két sorral egészül ki:

612X61(NYI)

612X65(NYI)”

(3) A R. 42. § (3) bekezdésének c) pontja helyébe az alábbi rendelkezés lép:

c) A 612X63 (NYI), a 612X51 (NYI) valamint a 612X41(NYI) és a 612X44(NYI) építési zónákban a 21. § 1-3.táblázat szerint helyezhetők el építmények. A GE-612X61(NYI) építési zónában a területre általánosan előírt minimum 10 m-es előkert, ezen övezetre nem kötelező, ott az épületek akár előkert nélkül is elhelyezhetőek.”

(4) A R. 42. § (3) bekezdésének d) pontjában a „DÉSZ 1-3.” szövegrész helyébe a „21. § 1-3. sz.” szövegrész lép.

52. § (1) A R. 42. § (4) bekezdésének c)1., d)1. és e)1. pontjaiban a „DÉSZ 1-3.” szövegrész helyébe a „21. § 1-3. sz.” szövegrész lép.

(2) A R. 42. §. (4) bekezdésének f) pontjában a „ a 40/1999. (IV. 23.) FVM rendelet szerinti Építészeti Tervtanáccsal” szövegrész helyébe az „az Építészeti-Műszaki Tervtanáccsal” szövegrész lép.

53. § A R. 42. § (5) bekezdésének f) pontjában az „a 40/1999. (IV. 23.) FVM rendelet szerinti területi építészeti tervtanáccsal” szövegrész helyébe az „az Építészeti-Műszaki Tervtanács” szövegrész lép.

54. § A R. 42. § (6) bekezdésének c) 1. és d) 1. pontjaiban a „DÉSZ 1-3.” szövegrész helyébe a „21. § 1-3. sz.” szövegrész lép.

55. § A R. 42. § (7) bekezdésének c) pontjában a „DÉSZ 1-3.” szövegrész helyébe a „21. § 1-3. sz.” szövegrész lép.

56. § (1) A R. 42. § (8) bekezdésének d) 1. és e) 1. pontjaiban a „DÉSZ 1-3.” szövegrész helyébe a „21. § 1-3. sz.” szövegrész lép.

(2) A R. 42. § (8) bekezdése f) pontjának első sorában az „e) pontban felsorolt” szövegrész, valamint az 1.1 sorában a „sarokteleknél 12,0 m-nél;” szövegrész hatályát veszti.

(3) A R. 42. § (8) bekezdésének f) 4. pontja helyébe az alábbi rendelkezés lép:

„(4) Az építési telek határvonalán csak áttört kerítés létesíthető. A kerítés magassága a lakópark területén legfeljebb 1,8 m lehet.”

(4) A R. 42. § (8) bekezdésének g) pontjában a „kivételek:” szövegrészt követően a felsorolás helyébe az alábbi rendelkezés lép:

„ 1. a saroktelkek, ahol az épületnek csak az egyik oldalhatárhoz kell csatlakozni,

2. az északi irányú zsákutca tengelyéhez csatlakozó építési telkek, ahol az épületnek - a benapozás biztosítása miatt - a tengelyben lévő oldalhatárhoz kell csatlakoznia,

3. A 19384 és a 16477/11 hrsz-ú telkeken gondoskodni kell kocsányos tölgy, fehérnyár, szil, juhar, vadgyümölcsfák elegyes telepítésével a lakópark által igénybevett erdőterületek pótlásáról.”

57. § (1) A R. 42. § (9) A) bekezdésének b) pontja az alábbi mondatrésszel egészül ki:

„, kivéve a Mezőgazdász utca, Mathiász J. utca, Bánat utca, Tormai B. utca, Manninger G. utca alap rendelet hatálybalépése előtt már kialakult szakasza ahol az általános (OTÉK) szabályok az alkalmazandóak.”

(2) A R. 42. § (9) B) bekezdésének g) 2. pontjában az „1,2 méter” szövegrész helyébe az „1,6 méter” szövegrész lép.

(3) A R. 42. § (9) B) bekezdésének h) pontja helyébe az alábbi rendelkezés lép:

h) A szabályozási tervlapon jelölt építési vonalon épület úgy helyezhető el, hogy annak közterület felöli homlokzati határfala legalább egy ponton érintkezzen az építési vonallal, és a többi pontjainál a mélységi eltérés legfeljebb 8,0 méter lehet.”

58. § (1) A R. 42. § (11) bekezdésének b) pontjában a „belül legfeljebb 1 db,” szövegrész helyébe az „egy épületben” szövegrész lép.

(2) A R. 42. § (11) bekezdésének d) pontjában a „homlokvonal-hosszának,” szövegrész helyébe a „homlokvonalán mért telekszélesség-hosszának” szövegrész lép.

(3) A R. 42. § (11) bekezdésének g) pontjában a „korszerű” szövegrész hatályát veszti

59. § A R. 42. § (13) bekezdése b) pontjának második mondata helyébe az alábbi rendelkezés lép:

„E telkekre építési engedélyt kiadni csak az Építészeti-Műszaki Tervtanács véleményével lehet.”

60. § A R. 42. § (14) bekezdése b) pontjában a „terület” szövegrész helyébe a „lakóterület” szövegrész, az „a tömbbelsőben” szövegrész helyébe a „minden más helyen” szövegrész lép.

61. § (1) A R. 42. § (15) bekezdése a) pontjában a „Nyugati utca” szövegrész helyébe a „Külsővásártér” szövegrész lép.

(2) A R. 42. § (15) bekezdése b) pontjában a „területen” szövegrész helyébe a „lakóterületen” szövegrész, a „a tömbbelsőben” szövegrész helyébe a „minden más helyen” szövegrész lép.

62. § A R. 42. § (17) bekezdésének e) pontja helyébe az alábbi rendelkezés lép:

e) A terv területén az oldalhatáron álló beépítési móddal szabályozott építési övezetek építési helyeinek építési határvonala a telek ÉK-i oldalhatárához csatlakozzon. Az oldalhatáron álló építési hellyel szabályozott építési övezetekben a saroktelkek szabadonálló beépítési módnak megfelelően is beépíthetők.”

63. § A R. 42. § (18) bekezdésének f) pontja hatályát veszti.

64. § A R. 42. § (22) bekezdésének b) pontjában az „épület” szövegrész helyébe a „épületek” szövegrész, a „helyezhető” szövegrész helyébe a „helyezhetők” szövegrész lép.

65. § A R. 42. § (24) bekezdésének i) pontjában és a (28) bekezdésének f) pontjában a „20. §”-ra hivatkozás helyébe a „19. §-ra hivatkozás lép.

66. § A R. 42. §-a az alábbi (31) és (32) bekezdéssel egészül ki:

„(31) Debrecen Böszörményi út - Füredi út - Honvédtemető u.- Hősök útja által határolt területére vonatkozó sajátos előírások:

a) A Füredi út és a Böszörményi út mentén lévő telkeken az építési hely területe kiterjed a terepszint alatt a telek teljes területére is..”

„(32) Debrecen, Szabó Lőrinc u.- Akadémia u.- Böszörményi út - József A. u. által határolt területére vonatkozó sajátos előírások:

a) A területen lakásonként (rendeltetési egységenként) 350 m2 telekhányadot kell biztosítani.

b) A terület jellemzően alacsony laksűrűségű, legfeljebb két önálló rendeltetési egységet magába foglaló jellemzően lakóépületek elhelyezésére szolgál.”

67. § (1) A R. 43. §-ában az alábbi fogalmak meghatározása hatályát veszti:

Beépítésre nem szánt terület, Beépítésre szánt terület, Építési hely, Építési övezet, Építési telek, Építési terület, Építési vonal, Építmény, Építmény magassága (építménymagasság), Építményszint, Építmény-szintterület, Épület, Ikres beépítési mód, Kivételesen elhelyezhető építmények, Közhasználatú építmény, Közterület, Külterület, Melléképítmény, Hátsókert, Oldalhatáron álló beépítési mód, Oldalkert, Részletesebb szabályozási terv, Szabadon álló beépítési mód, Szabályozási terv, Szintterület-sűrűség, Telek, Terepszint alatti építmény, Tetőtérbeépítés, Telektömb, Zártsorú beépítési mód.

(2) A R. 43. §-ának „Adottságoktól függő beépítési mód” fogalom-meghatározás utolsó mondatában az „(1/a, 1/b táblázatok)” szövegrész helyébe a „(21. § 1/a, 1/b táblázatok)” szövegrész lép.

(3) A R. 43. §-ának Helyi jelentőségű természetvédelmi zóna” fogalom-meghatározás második mondatában a „rendelettervezet” szövegrész helyébe a „rendelet” szövegrész lép.

(4) A R. 43. §-ának a „Kialakult szabályozási kategóriájú terület” fogalom-meghatározásban „pozitív módon” szövegrész helyébe a „településszerkezetét tekintve kedvezően és a környezetéhez illeszthetően” szövegrész lép.

(5) A R. 43. §-ának az „Építési tilalom” fogalom-meghatározás első francia bekezdésében az „ideje alatt” szövegrész helyébe az „idejére” szövegrész lép.

(6) A R. 43. §-ának a „Közművesítés, részleges” fogalom-meghatározás harmadik francia bekezdésében a „ korszerű” szövegrész hatályát veszti.

(7) A R. 43. §-ának a „Nem zavaró hatású építmény” fogalom-meghatározása a „korlátozó hatást” szövegrészt követően kiegészül a „- az érintett szakhatóságok által kiadott állásfoglalások birtokában - ” szövegrésszel.

(8) A R. 43. §-ának a „Pavilon” fogalom-meghatározása az alábbi mondatrésszel egészül ki:

„, építészeti megjelenése magas színvonalú, alkalmazott anyagai igényesek.”

(9) A R. 43. §-ának a „Saroktelek” fogalom-meghatározása a „közterülettel” szövegrészt követően kiegészül a „, vagy már kialakított magánúttal” szövegrésszel

(10) A R. 43. §-ának az „Szabályozási elem” fogalom-meghatározás utolsó mondatában a „a DÉSZ,” szövegrész hatályát veszti.

(11) A R. 43. §-ának az „Települési terület” fogalom-meghatározásban a „területek” szövegrész helyébe a „területeinek” szövegrész lép.

(12) A R. 43. §-ának az „Zóna” fogalom-meghatározás helyébe az alábbi rendelkezés lép:

„Zóna: Olyan területegység, ahol egy-egy előírás a telkekre vonatkozóan azonos.”

(13) A R. 43. §-a az alábbi fogalmak meghatározásával egészül ki e rendelet 67. § (14) bekezdésében jelölt számozással:

„Belvárosi zóna: A zónában az épületek tömegarányait a zóna teljes egészére jellemző kialakult léptéke határozza meg, amely következik a szokásos telekméretekből és magassági viszonyokból. Ezen léptéken belüli épülettömeg - tagolás, a belső párkányok megtörése, az utcakép karakterét és átláthatóságát megváltoztató tetőfelépítmények, homlokzati építményelemek megléte nem jellemző. Az épületek tömegükben az utca térfalába illeszkednek úgy, hogy azok egymás mellé sorolva mind függőleges, mind pedig vízszintes értelemben egységes, átlátható utcaképet alkotnak. A sarokjelleg általában túlhangsúlyozás nélkül, de határozottan jelezve van.

Cívisház: Debrecen belvárosára jellemző utcai telekhatáron álló, általában „L” alaprajzú épület, amelynek utcai szárnya telekhatártól telekhatárig tart, jellegzetes kapuja, tagolatlan lábazata és párkánya van, továbbá általában síkban kevéssé tagolt jó arányú homlokzattal, és egyenletes nyílásrenddel bír. Tetőgerince az utcával párhuzamos, azon felépítmények nincsenek.

„Különleges esetben” elhelyezhető építmények: a rendeltetési zónákban használt fogalom. A különleges esetben elhelyezhető építmények csak akkor helyezhetők el, ha azok az adott területre vonatkozó építési övezeti, övezeti előírásoknak, továbbá a rendeltetése szerinti külön hatósági előírásoknak megfelel, valamint a más rendeltetési használatból eredő sajátos hatások nem korlátozzák a szomszédos telek építési övezeti, övezeti előírások szerinti beépítését, használatát. Ezen építmények engedélyezéséhez minden esetben szükséges a Főépítész vagy - amennyiben azt jogszabály kötelezővé teszi - az Építészeti-Műszaki Tervtanács előzetes véleménye, mely során a fentiek megítéléséhez a Főépítész jogosult megkérni az érintett hatóságok, illetve bizottságok véleményét, valamint a véleménye kialakításához az általa szükségesnek ítélt munkarészeket (vizsgálati anyagok, látványterv stb.) bekérhet.

Villa: Eredetileg egy nagyobb méretű, az adott kor építészeti arculatát jellemzően tükröző, több elegáns lakást magába foglalható lakóház, amely telkén szabadon áll, kertje nagy zöldfelületet és ápolt parkot tartalmaz, kerítése átlátható. Színvonalas építészeti megjelenése igényes anyaghasználattal párosul.”

(14) A R. 43. §-ában a fogalom-meghatározások számozása helyébe az alábbi számozás lép:

„(1) Adottságoktól függő beépítési mód

(2) Állatkifutó

(3) Beépítési mód

(4) Belvárosi zóna

(5) Cívis ház

(6) Építési zóna

(7) Építési tilalom

(8) Értékvédelmi zóna

(9) Helyi jelentőségű természetvédelmi zóna

(10) Homlokvonal

(11) Hulladékudvar

(12) Kialakult szabályozási kategóriájú terület

(13) Közkert

(14) Közlekedési célú közterület

(15) Közművesítés, részleges

(16) Közművesítés, teljes

(17) Különleges zónák

(18) Kötelező erejű szabályozás (kötelező szabályozási elemek)

(19) Közhasználatra szánt terület

(20) Központi települési terület

(21) Közösségi cél

(22) Lakótelepi telektömb területe

(23) Melléképületek

(24) Mezőgazdasági építmény

(25) Nem kialakult szabályozási kategóriájú terület

(26) Nem zavaró hatású építmény

(27) Ömlesztett anyagtároló

(28) Pavilon

(29) Rendeltetési zónák

(30) Saroktelek

(31) Siló

(32) Szabályozási elem

(33) Szabályozási szélesség:

(34) Tanyaudvar

(35) Telek homlokvonala

(36) Települési terület

(37) Tervezett beépítésre szánt terület

(38) Utcai épület, épületrész

(39) Úszótelek (meglévő)

(40) Várospolitikai zóna

(41) Védőterület, védősáv

(42) Villa

(43) Zóna

(44) Zóna tervlap”

68. § (1) A R.

a) 6. §- ával jelölt „Lakózónák” cím helyébe a „Lakózóna (L)” cím,

b) 7. §- ával jelölt „Vegyes zónák” cím helyébe a „Vegyes zóna (V)” cím,

c) 8. §- ával jelölt „Gazdasági zónák” cím helyébe a „Gazdasági zóna (G)” cím,

d) 9. §- ával jelölt „Üdülőzónák” cím helyébe a „Üdülőzóna (Ü)” cím,

e) 11. §-ával jelölt „Közlekedési zónák” cím helyébe a „Közlekedési és közmű zóna (Kö)” cím,

f) 12. §- ával jelölt „Közpark zóna” cím helyébe a „Közpark zóna (Z)” cím,

g) 13. §- ával jelölt „Erdőzónák” cím helyébe a „Erdőzóna (E)” cím,

h) 14. §- ával jelölt „Mezőgazdasági zónák” cím helyébe a „Mezőgazdasági zóna (M)” cím,

i) 17. §- ával jelölt „Vízgazdálkodási zóna” cím helyébe a „Vízügyi zóna (V)” cím

lép.

(2) A R.

a) 19. §- ával jelölt „Építési zónák kategóriái” cím a „(1. kódszám)” jelöléssel,

b) 20. §- ával jelölt „Nem kialakult szabályozási kategóriába sorolt zónák közös előírásai” cím a „(2. kódszám)” jelöléssel,

c) 21. §- ával jelölt „Kialakult szabályozási kategóriába sorolt zónák közös előírásai” cím a „(1. kódszám)” jelöléssel,

d) 20. §- ában a „A választható beépítési módok” címrészlet a „(3. kódszám)” jelöléssel,

e) 20. §- ában az „és telekméret” címrészlet” a „(4. kódszám)” jelöléssel,

f) 20. §- ában a „A választható beépítési % és zöldfelületi fedettség” címrészlet az „(5. kódszám)” jelöléssel,

g) 20. §- ában a „A választható építménymagasság” címrészlet a „(6.kódszám)” jelöléssel

egészül ki.

69. § E rendelet kihirdetése napján lép hatályba.

Dr. Szekeres Antal s. k.,

jegyző

Kósa Lajos s. k.,

polgármester


  Vissza az oldal tetejére