Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 9/2010. (II. 23.) rendelete * 

Debrecen Megyei Jogú Város helyi építési szabályzatáról és szabályozási tervéről szóló 8/2003. (V. 23.) Kr. rendelet módosításáról

Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése az 1990. évi LXV. törvény 8. § (1) bekezdése szerinti feladatkörében, a 16. § (1) bekezdése szerinti jogkörében, valamint az 1997. évi LXXVIII. törvény 7. § (3) bekezdés szerinti hatáskörében Debrecen Megyei Jogú Város helyi építési szabályzatáról és szabályozási tervéről szóló 8/2003. (V. 23.) Kr. rendelet (a továbbiakban R.) módosításáról az alábbi rendeletet alkotja:

1. § A R. bevezető része helyébe az alábbi szövegrész lép:

„Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyűlése az 1990. évi LXV. törvény 8. § (1) bekezdése szerinti feladatkörében, a 16. § (1) bekezdése szerinti jogkörében, valamint az 1997. évi LXXVIII. törvény 7. § (3) bekezdése szerinti hatáskörében Debrecen Megyei Jogú Város helyi építési szabályzatáról és szabályozási tervéről az alábbi rendeletet alkotja:”

2. § A R. 1. § (2) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:

„(2) A város közigazgatási területén területet felhasználni, továbbá telket alakítani, építményt, építményrészt, épületegyüttest építeni, átalakítani, bővíteni, felújítani, helyreállítani, korszerűsíteni és lebontani, elmozdítani, a rendeltetést megváltoztatni, homlokzatát átalakítani, annak színezését megváltoztatni (továbbiakban együtt: építési munkát folytatni) e rendelet előírásai szerint szabad.”

3. § (1) A R. 2. § (4) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:

„(4) Településszerkezeti és szabályozási terv módosítása nélkül az építési övezetek határait egy telek vonatkozásában a Főépítész állásfoglalásával az építésügyi hatóság pontosíthatja ugyanazon telekre vonatkozóan egy alkalommal, ha a határmódosítással érintett szomszédos építési övezet a vonatkozó szabályok alapján beépíthető marad. Az övezeti határ pontosítással érintett telek területe nem haladhatja meg az adott ingatlanra kiterjesztendő övezet területét, illetve lakóterület esetén az 5.000 m 2 -t.”

(2) A R. 2. § (7) bekezdése a jelölést követően az a) pont előtt az alábbi szövegrésszel egészül ki:

„Szabályozási elemek módosítása:”

(3) A R. 2. § (8) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:

„(8) A szabályozási tervlapon tervezett szabályozási elemek + 2 m-rel pontosíthatóak anélkül, hogy a szabályozási terv módosítása szükségessé válna.”

(4) A R. 2. § (9) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:

„(9) A szabályozási beavatkozások mértékéről, ahol azt a terv numerikusan nem tünteti fel, (pl. utcaszabályozások mértéke, gyűjtőutak mentén az építési vonal helye, stb.) a digitális terv alapján a Főépítész ad tájékoztatást.”

4. § A R. 3. § (2) és (3) bekezdései helyébe az alábbi rendelkezések lép:

„(2) A tervezett beépítésre szánt területeken - az OTÉK 32. §-ában felsorolt építményeket kivéve - építeni

a) újonnan építésbe bevont területeken csak a teljes közmű kiépítése esetén szabad. A felszíni vizek elvezetésére a nyíltárkos megoldás is elfogadható.

b) az a) pontban előírt kötelezettségek teljesüléséig, illetőleg a szabályozási terv elfogadásáig csak a jelen rendelet 14. § (4) bekezdésének előírásai szerint szabad.

c) Az a) és b) pontban előírt kötelezettségek teljesüléséig kertvárosias és falusias lakózónában zárt közműpótló alkalmazható.

(3) A tervezett beépítésre szánt területeken, ahol a terület eredeti rendeltetése a szabályozási terv szerint megváltozik, a megváltozott rendeltetéshez kapcsolódó építési jog csak akkor illeti meg az ingatlan tulajdonosát/használóját, illetve azok csoportját, ha a szabályozási tervben meghatározott valamennyi feltételt teljesítik (művelési ág változás, telekalakítás, közlekedési területek kialakítása, közművesítés, stb.).”

5. § (1) A R. 5. §-ának második sorában a „horizontális rendeltetési zónákat” szövegrész „a)” jelölése „A)” jelölésre változik.

(2) A R. 5. §-ának 1. pontjában

a) a „lakó:(L) ezen belül:” szövegrész, a szövegrészt megelőzően „a)”;

b) a „vegyes:(V) ezen belül:” szövegrész, a szövegrészt megelőzően „b)”;

c) a „gazdasági:(G) ezen belül:” szövegrész, a szövegrészt megelőzően „c)”;

d) az „üdülő:(Ü) ezen belül:” szövegrész, a szövegrészt megelőzően „d)”;

e) a „különleges:(K) ezen belül:” szövegrész, a szövegrészt megelőzően „e)”

jelöléssel egészül ki.

(3) A R. 5. §-ának 2. pontjában

a) a „közlekedési és közmű:(Kö) ezen belül:” szövegrész, a szövegrészt megelőzően „a)”;

b) a „közpark:(Z)” szövegrész, a szövegrészt megelőzően „b)”;

c) az „erdő:(E) ezen belül:” szövegrész, a szövegrészt megelőzően „c)”;

d) a „mezőgazdasági:(M) ezen belül:” szövegrész, a szövegrészt megelőzően „d)”;

e) a „vízügyi: (V)” szövegrész, a szövegrészt megelőzően „e)” jelöléssel

jelöléssel egészül ki.

(4) A R. 5. §-ának utolsó sorában a „vertikális rendeltetési zónákat” szövegrész „b)” jelölése „B)” jelölésre változik.

6. § (1) A R. 6. § (1) bekezdése b) pontjának második francia bekezdése a „többszintes” szövegrészt követően kiegészül a „parkolóház és ahhoz” szövegrésszel.

(2) A R. 6. § (2) bekezdése c) pontjának első mondata helyébe az alábbi rendelkezés lép:

„A területen lakásonként (rendeltetési egységenként) legalább 140 m 2 telekhányadot kell biztosítani. Lakásonként (rendeltetési egységenként) maximum nettó 100 m 2 alapterület vehető figyelembe, mely a telekhányadra vonatkozó előírás teljesítése mellett összevonható. Ettől eltérni csak különleges esetben lehet. Továbbá, a területen a beépítés mértéke legfeljebb 40 %, saroktelek esetén zártsorú építési hely szerinti beépítési módban legfeljebb 75 % lehet.”

(3) A R. 6. § (3) bekezdésének b) pontja helyébe az alábbi rendelkezés lép:

b) A területen elhelyezhető:

- legfeljebb két rendeltetési egység, mely lehet lakóépület, a helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális, illetőleg ahol azt az állattartásról szóló helyi önkormányzati rendelet megengedi, állattartó épület, továbbá

- különleges esetben a helyi lakosság közbiztonságát szolgáló építmény, sportépítmény, maximum 3,5 t önsúlynál nem nehezebb gépjárművek kiszolgálására alkalmas üzemanyagtöltő.”

(4) A R. 6. § (4) bekezdésének b) pontja a „szociális” szövegrészt követően kiegészül az „állattartó épület, valamint a lakóépület kiszolgálására szolgáló” szövegrésszel.

7. § A R. 7. § (1) bekezdésének b) pontja a „lakóépület” szövegrészt követően kiegészül a „- melyben a kiskörút tervezett nyugati szakasza mentén a közterülettel határos épületszárny földszintjén lakást létesíteni nem szabad -,” szövegrésszel.

8. § (1) A R. 8. § (1) bekezdésének a) pontjában a „befogadására kijelölt terület” szövegrész helyébe a „elhelyezésére szolgál” szövegrész lép.

(2) A R. 8. § (1) bekezdése b) pontjának első francia bekezdésében a „gazdasági célú épület” szövegrész helyébe a „kereskedelmi, gazdasági, szolgáltató célú épület” szövegrész lép.

(3) A R. 8. § (2) bekezdésének b) pontja az „építmények” szövegrészt követően kiegészül az „ , üzemanyagtöltők” szövegrésszel.

(4) A R. 8. § (3) bekezdése b) pontjának első francia bekezdése az „épületek” szövegrészt követően kiegészül az „üzemanyagtöltők.” szövegrésszel.

9. § A R. 10. § (1) bekezdésének a) pontja helyébe az alábbi rendelkezés lép:

a) A terület elsősorban a 10 000 m 2 bruttó szintterületet meghaladó bevásárlóközpontok és nagykiterjedésű kereskedelmi célú létesítmények, vásárok, kiállítások, kongresszusi létesítmények elhelyezésére szolgál. A hasznos bruttó területbe a gépkocsi tároló szintterület nem tartozik bele.”

10. § A R. 11. § (2) bekezdésében a „a gazdasági célú épületen belül” szövegrész helyébe a „gazdasági célú épület és ezen épületeken belül különleges esetben” szövegrész lép.

11. § A R. 12. § (5) bekezdésében a „biztosítható” szövegrész helyébe a „létesül” szövegrész lép.

12. § A R. 13. § (1) bekezdésének b) pontja helyébe az alábbi rendelkezés lép:

b) A területen épület csak a 15. § (2) bekezdésében foglaltak szerint helyezhető el.”

13. § (1) A R. 14. § (1) bekezdésének c) 2. pontja helyébe az alábbi rendelkezés lép:

„2. 1500 m 2 feletti telekterületen (csak szőlő, gyümölcsös és kert művelési ágban nyilvántartott telken) max. három gazdasági épület és egy pince, továbbá különleges esetben kizárólag a terület rendeltetésével összefüggő kereskedelmi, szolgáltató épület (rendeltetés módosítással is) létesíthető, legfeljebb 80 m 2 nettó alapterülettel,”

(2) A R. 14. § (1) bekezdésének c) 4. pontja helyébe az alábbi rendelkezés lép:

„4. szántó, rét, legelő, nádas művelési ágú telek nem építhető be, csak abban az esetben, ha a telek az 1., 2., 3. pont alatt meghatározott nagyságú és művelési ágú telekrészt is tartalmaz.”

(3) A R. 14. § (1) bekezdésének d) pontjában a „beépített” szövegrész helyébe a „beépíthető” szövegrész lép.

(4) A R. 14. § (1) bekezdésének e) 4. pontjában a „telepíthető” szövegrész helyébe a „létesíthető” szövegrész lép.

(5) A R. 14. § (2) bekezdésének d) pontjában az „illetve a (birtokközpont telkén a 45%-ot)” szövegrész helyébe a „birtokközpont telkén a 45%-ot” szövegrész lép.

(6) A R. 14. § (2) bekezdésének e) pontja helyébe az alábbi rendelkezés lép:

e) A telken újonnan elhelyezhető építmények - beleértve a mezőgazdasági technológiához közvetlen kapcsolódó építményeket is - csak

1. szabadon álló beépítési mód szerint,

2. az úttengelytől mért legalább 11,0 m előkert biztosításával,

3. önálló lakóépület esetén legfeljebb 4,5 m építménymagassággal és magas tetővel, max. 45° tetőhajlásszöggel

telepíthetők.”

(7) A R. 14. § (2) bekezdése f) 1. pontja helyébe az alábbi rendelkezés lép:

„1. nem lehet nagyobb, mint 6000 m 2 és nem haladhatja meg a telek területének az 50%-át,”

(8) A R. 14. § (2) bekezdése az alábbi g) ponttal egészül ki:

g) A birtokközpont telekterülete min. 1 ha.”

(9) A R. 14. § (3) bekezdésének (e) pontja helyébe az alábbi rendelkezés lép:

e) 600 m 2 beépített területet meghaladó épületet létesíteni, továbbá védett természeti területet érintő beépítést megvalósítani csak a beépítés feltételeit tisztázó elvi építési engedély alapján lehet.”

(10) A 14. § (5) bekezdésének c) pontjában az „engedélyezhető” szövegrész helyébe a „lehetséges” szövegrész lép.

(11) A 14. § (5) bekezdésének e) pontjában a „lakás maximum 4,5 méter építménymagassággal” szövegrész helyébe a „lakást (rendeltetési egységet) tartalmazó épület legfeljebb 4,5,” szövegrész lép.

14. § (1) A R. 15. §-ában a „meglévő tanyaépületek” szövegrész helyébe „külterületen meglévő lakóépület” szövegrész lép, egyidejűleg a jelenlegi bekezdés „(1)” jelöléssel egészül ki.

(2) A R. 15. §-a az alábbi (2) bekezdéssel egészül ki:

„(2) A területen különleges esetben elhelyezhetők olyan szabadidős, sportolási tevékenységek létesítményei, amelyek a terület mezőgazdasági jellegéhez illeszthetők (pl. lovassport, golf, horgászat, tenisz, füves pályás labdajátékok). Épületet és a működéshez szükséges építményeket művelési ágtól függetlenül legalább 5 ha telekterületen, legfeljebb 4,5 m építménymagassággal, szabadonálló módon szabad létesíteni legfeljebb 300 m 2 nettó alapterülettel (pl. szociális blokk, öltözők-mosdók, étterem). Lakó- és szállás épület, az őrzést és a területi gondnokságot célzó szolgálati lakáson kívül nem létesíthető. Ezen szolgálati lakás legfeljebb nettó 60 m 2 alapterületű lehet, az általános előírás szerint maximálisan beépíthető területet (300 m 2 -t) meghaladóan is.”

15. § (1) A R. 16. § (1) bekezdése az alábbi francia bekezdéssel egészül ki:

„- vízjárta (időszakosan elöntésre kerülő, vagy vízzel telített talajú) területek”

16. § A R. 17. § (1) bekezdésében a „funkciókat kell telepíteni” szövegrész helyébe a „rendeltetési egységek helyezhetőek el” szövegrész lép.

17. § (1) A R. 19. § (2) bekezdésének c) pontja helyébe az alábbi rendelkezés lép:

c) Ha a telek jelenlegi beépítési módja és az előkert nagysága nem felel meg az építési előírásoknak, az előírástól eltérő beépítési mód megtartható, de az épületek csak a telekre vonatkozó előírások szerinti építési helyen belül bővíthetők, alakíthatók át és változtatható meg rendeltetésük, azonban önálló rendeltetési egység az átalakítás (bővítés) során nem jöhet létre.”

(2) A R. 19. § (2) bekezdése az alábbi e) ponttal egészül ki:

e) Ha a szabályozási terv szerinti telekalakítás során visszamaradó telekrész önállóan nem beépíthető, a telek kialakítható, de ezen tényt - miszerint a telek önállóan nem beépíthető - az ingatlan tulajdoni lapjára építésügyi hatósági határozat alapján be lehet jegyeztetni.”

18. § (1) A R. 20. §-ának első bekezdése a § címe.

(2) A R. 20. §-ának második és harmadik bekezdései „(1)” és „(2)” jelöléssel egészülnek ki azzal, hogy az (1)-ként jelölt bekezdése a „hátsókert mértékét” szövegrész után a „, a telek minimális méretét” szövegrésszel egészül ki és a (2)-ként jelölt bekezdésben a 20. §-ra hivatkozás „19. § - 21. §”-ra változik.

19. § (1) A R. 21. §-ának a „Kimutatás a választható beépítési módokról (3. kódszám) és telekméretekről (4. kódszám), beépítési %-okról és zöldfelületi fedettségről (5. kódszám), valamint az építménymagasságról városépítészeti karakterek szerint” címe „Kimutatás” címre változik.

(2) A R. 21. §-ának 1/a és 1/b táblázatai az alábbi alcímmel egészülnek ki:

a) A választható beépítési módok (3. kódszám) és telekméretek (4. kódszám)”

(3) A R. 21. §-ának 2/a és 2/b táblázatainak alcíme, az alcímet megelőzően „b)” jelöléssel egészül ki.

(4) A R. 21. §-ának 3/a és 3/b táblázatainak alcíme, az alcímet megelőzően „c)” jelöléssel egészül ki.

(5) A R. 21. §-ának 1/b táblázatát követő mondat, illetőleg felsorolás helyébe az alábbi rendelkezés lép:

„A saroktelek legkisebb szélességi mérete:

- 20 m alatti telekszélesség esetén a közbensőnél szabályozott + 2,0 m

- 20 m, illetve 20 m feletti legkisebb telekszélességi méret esetén nincs különbség a közbenső és saroktelek között.”

(6) A 21. §-ában a 2/b táblázat helyébe az alábbi táblázat lép:

2/b táblázat

Kód Beépítési % Előírt zöld- felületi fedettség %
1 5 75
2 15 70
3 20 60
4 30 50
5 40 40
6 50 30
7 60 20
8 80 5
9 100 -

20. § A R. 22. § (7) bekezdésének második mondata helyébe az alábbi rendelkezés lép:

„Az előírt számú gépjármű elhelyezését épületben vagy terepszint alatt kell biztosítani.”

21. § (1) A R. 23. § (1) bekezdésében a „cívisház” szövegrész helyébe a „cívis” szövegrész lép.

(2) A R. 23. § (4) bekezdése a „továbbá” szövegrész után a „telkenként egy” szövegrésszel egészül ki.

(3) A R. 23. § (6) bekezdésének második mondata helyébe az alábbi rendelkezés lép:

„Lakásonként (rendeltetési egységenként) legalább 1 db gépkocsi elhelyezését kell biztosítani.”

22. § (1) A R. 24. § (2) bekezdésének d) pontja az alábbi mondatrésszel egészül ki:

„, zártsorú építési hely szerinti beépítési módban a kialakult állapot az irányadó (a területen kötelező beépítési vonal nincs, az épület, épületek helye az építési helyen belül szabadon megválasztható)”

(2) A R. 24. § (5) bekezdésében a „telkenként egy lábonálló"szövegrész helyébe „telkenként egy db lábon álló” szövegrész lép.

23. § (1) A R. 25. § (2) bekezdésének b) pontjában az „oldalhatáron álló ikres” szövegrész helyébe az „oldalhatáron álló és ikres” szövegrész lép.

(2) A R. 25. § (2) bekezdésének c) pontjában az „ikres” szövegrész helyébe az „oldalhatáron álló és ikres” szövegrész lép.

(3) A R. 25. § (2) bekezdésének d) pontja a mondat végén az alábbi mondatrésszel egészül ki:

„, zártsorú építési hely szerinti beépítési módban a kialakult állapot az irányadó (a területen kötelező beépítési vonal nincs, az épület, épületek helye az építési helyen belül szabadon megválasztható);”

(4) A R. 25. § (4) bekezdése a mondat elején az alábbi mondatrésszel egészül ki:

„Lakóépület, illetve lakásokat tartalmazó épület esetén a lakásokhoz”

(5) A R. 25. § (5) bekezdésében a „csúzda” szövegrész helyébe a „csúszda” szövegrész, a „lábonálló” szövegrész helyébe a „telkenként egy db lábon álló” szövegrész lép.

24. § (1) A R. 26. § (2) bekezdésének d) pontja az alábbi mondatrésszel egészül ki:

„, zártsorú építési hely szerinti beépítési módban a kialakult állapot az irányadó (a területen kötelező beépítési vonal nincs, az épület, épületek helye az építési helyen belül szabadon megválasztható)”

(2) A R. 26. § (3) bekezdésében az „építési vonal” szövegrész helyébe az „előkerti építési vonal” szövegrész lép.

(3) A R. 26. § (3) bekezdése az alábbi mondattal egészül ki:

„Ettől eltérni csak különleges esetben lehet.”

(4) A R. 26. § (6) bekezdésében az „állattartási rendelet” szövegrész helyébe az „állattartásról szóló helyi önkormányzati rendelet” szövegrész lép.

25. § A R. 27. § (5) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:

„(5) A zónába eső lakótelepeken úszótelek határait túllépően építeni, illetőleg a szintterületet növelni csak a helyi építési szabályzatban rögzítetteknek megfelelően szabad.”

26. § A R. 28. § (3)-(22) bekezdései helyébe az alábbi 28/A. §-28/G. §-ok lépnek:

„28/A. § (1) Újonnan nyúlványos (nyeles) telek a szabályozási tervben irányadó elemként jelzetteken kívül nem alakítható ki.

(2) Ha az adott építési övezetre - a kialakult állapot miatt - az előírt minimális telekméretek (telekszélesség, telekmélység, telekterület) közül a telekterület és telekszélesség teljesül, úgy a telekalakítás elvégezhető.

(3) Nem kialakult telektömbben lévő telekre építmény akkor helyezhető el, amennyiben annak mérete megfelel az oda vonatkozó előírásoknak és az építtető igazolni tudja, hogy a beépítés és az általa rögzülő telekállapot nem akadályozza a tömb egyéb részein az előírásnak megfelelő telekalakítást.

28/B. § (1) A rendelet hatálybalépésekor már meglévő magánút csak abban az esetben fejleszthető tovább, illetve vehető igénybe új telkek kialakítására (megközelítésére), amennyiben annak igénybevett része, vagy teljes egésze megfeleltethető a hatályos szabályozási tervben rögzítetteknek, és az közforgalom elől el nem zárt.

(2) Beépítésre szánt lakóterületen magánutat (tömbfeltáró kiszolgáló utat) csak a hatályos szabályozási tervben jelölt helyen lehet kialakítani, melytől eltérni csak különleges esetben lehet, és a magánutat közforgalom elől elzárni nem lehet és az közműépítés céljára igénybe vehető.

(3) Amennyiben az építési telek megközelíthetősége magánútról biztosított, a telken épület csak akkor helyezhető el, ha a telek megközelítésére szolgáló ezen magánút az ingatlan-nyilvántartás szerint közforgalom elől el nem zárt. Ettől eltérni csak különleges esetben lehet.

(4) Ahol a szabályozási terv a közlekedés és a beépítésre szánt terület között zöldterületeket jelöl, ott a zöldterület a telek megközelítésére a szükséges mértékben igénybe vehető, amennyiben az közvetlenül közlekedési területről nem megoldható.

(5) Azon gyűjtőutak mentén, ahol a szabályozási terv építési vonalat jelöl, a beépítettség mértékének meghatározása szempontjából az építési vonal előtti 5,00 m-es telek sávval kiegészített (számított) terület vehető figyelembe. Közműbekötések és építményei csak ezen területen belül helyezhetők el. Építési helyen kívül épület bővítményt (tetőtérbeépítést is beleértve) és rendeltetés módosítást megvalósítani nem lehet.

(6) Ahol a szabályozási terv építési helyet jelöl, attól eltérni az elő-, oldal- és hátsókertre vonatkozó általános (OTÉK) előírások betartása mellett különleges esetben lehet.

28/C. § (1) A lakó- és üdülőépületek pinceszintjei a hátsókert irányába, terepszint alatti épületrészei a hátsó- és oldalkertek irányába építési helyen kívül is elhelyezhetőek. Az előkert minimális méretén belül pinceszint, illetve terepszint alatti építmény és rámpa nem létesíthető. A hátsó kert irányába létesülő pinceszint esetén minimum 3,00 m távolságot kell tartani a hátsó telekhatártól.

(2) Az egyes zónákban előírt legnagyobb építmény magasság - ha a sajátos előírások másként nem rendelkeznek - az épület utcai homlokzatánál nem léphető túl.

(3) Ha a sajátos előírások, illetve egyéb védelemre vonatkozó jogszabályok másként nem rendelkeznek:

a) Az építési telken elhelyezendő épület, építmény bármely része - kivéve az ereszt, előtetőt és az erkélyt - az épület járdaszintjétől mért 3,00 m magasság felett legfeljebb a közterület szabályozási szélességének 1/20 mértékéig, de max 1.5 m-re nyúlhat be a közterületbe. A 12 m-nél keskenyebb utcákon az épület erkélye max. 90 cm-re benyúlhat a közterületbe. Az épület hasznos alapterületét képező közterületbe kinyúló épületrész homlokzati hossza szintenként nem haladhatja meg az épület utcai homlokzati hosszának az 1/3-át.

b) Az a) pontban foglaltaktól eltérni csak különleges esetben lehet.

c) Az előkert minimális 5,00 m-es méretén belül - kivéve az OTÉK 35. § (9) és (10) bekezdéseinek megfelelően kialakított erkélyt, előtetőt és előlépcsőt - épületrészt elhelyezni nem lehet, azonban a szabadon- és oldalhatáron álló, ikres, valamint előkertes zártsorú beépítés esetén építményrész 3,00 m magasság felett legfeljebb 0,60 m-re az előkertbe benyúlhat, ha a benyúló épületrészek összes szélessége nem nagyobb, mint az épület előkertre néző homlokzati hosszának 1/3-a.

(4) Zártsorú (általános és keretes) beépítés esetén az épület beépítési vonalra merőlegesen mért vetületi hossza lakó rendeltetési zónában - ha a sajátos előírások vagy szabályozási terv másként nem rendelkeznek - 30,0 méternél nagyobb nem lehet. Ettől eltérni csak különleges esetben lehet, csak meglévő épület esetén, annak egységes építészeti arculatban történő megvalósítása érdekében.

(5) Nem zártsorú építési mód szerint tervezett épület építési vonalra merőlegesen mért vetületi hossza lakó rendeltetési zónában - ha a sajátos előírások vagy szabályozási terv másként nem rendelkeznek - az építési hely mélysége legfeljebb 30 m lehet. Saroktelek esetén a vetületi hosszra vonatkozó előírást az egyik közterület felől kell betartani.

(6) I. rendű közterületről kisgarázsok közvetlenül nem nyithatók.

(7) Önálló melléképület építménymagassága nem lépheti túl a 3,5 m-t, ha a sajátos előírások másként nem rendelkeznek.

(8) A szomszédos telkeken meglévő és tervezett építmények közötti legkisebb tűz (telepítési) távolság az I-III. tűzállósági fokozatú - nem éghető anyagú, külső térelhatároló szerkezetű, falazatú, burkolatú, illetve héjazatú épületeknél:

a) 4,0 m-ig csökkenthető, beépítési módtól függetlenül, ha az egymást átfedő szemben fekvő homlokzatok közül legalább az egyik homlokzaton a nyílások helységenként 0,40 m2 nyíló felületnél nem nagyobbak. Ezen előírás maximum 6,00 méteres építménymagasságig alkalmazható.

b) 2,0 m-ig csökkenthető, zártsorú beépítési mód esetén, ha az egyik homlokzat nyílás nélküli tűzfal és a másik homlokzaton helyiségenként 0,40 m2 nyíló felületnél nem nagyobbak a nyílások.

(9) Gazdasági és különleges rendeltetési övezetekben az előírt építménymagasság alsó korlátját nem kell figyelembe venni.

(10) Tetőtér csak egy szintben építhető be.

(11) Amennyiben a sajátos előírás eltérően nem rendelkezik, az oldalkert minimális mérete nem lehet kevesebb szabadonálló építési hely szerinti beépítési módban, sem az övezetre előírt maximális építménymagasság, illetve az adott oldalkert felé néző tényleges homlokzat magasság felénél, sem pedig 3,00 m-nél, oldalhatáron álló építési hely szerinti beépítési módban sem az övezetre előírt maximális építménymagasság, sem pedig az oldalkert felé néző tényleges homlokzat magasság mértékénél. A már kialakult legalább 9,00 m és legfeljebb 14,00 méter szélességű (szabályozási vonalon mért) telkek, oldalhatáron álló építési helyen történő beépítési mód esetén 4,00 méteres oldalkert kialakítással is beépíthetők és bővíthetők, ha az építménymagasság legfeljebb 6,0 méter. A 9,00 m telekszélesség alatti ingatlanok nem beépíthetők.

(12) Amennyiben az építési helyen belül az egyes rendeltetési egységek nem egy épületben valósulnak meg, úgy a különálló épületek átfedő homlokzatai között legalább 4,0 m épülettávolságot kell biztosítani.

(13) Ha a telek kialakult sarok- vagy átmenő (két utca között elhelyezkedő) telek, a maximális beépítettsége zártsorú (általános és keretes) beépítési mód esetén további 25%-kal növelhető - három utcával határolt, már kialakult telek esetén a sarok és átmenő telkekre vonatkozó kedvezmények összevonhatóak -, de újonnan alakított telek esetén, ezen kedvezmény csak az övezetre előírt minimális telekterület kétszereséig illeti meg, a fennmaradó telekterület esetén az általános (közbenső telekre vonatkozó) szabályok az irányadóak.

Ebben az esetben is többlet beépítés csak akkor valósítható meg, ha az épület a telken nem hézagosan kerül elhelyezésre.

(14) Zártsorú építési hely szerinti beépítési módban a telek hézagosan is beépíthető, ha az építési telek szabályozási vonalon mért szélessége legalább 12,00 m. Ebben az esetben a hézag legalább 3,00 m legyen, de annak szélessége nem haladhatja meg a telek szabályozási vonalon mért szélességének 1/3-t . A hézagot legalább 2,50 m magas, az épülethez igazodó, annak részeként megtervezett, zárt kapuzattal kell az utcai homlokzat síkjában lezárni.

(15) Az engedély nélkül létesíthető védőtető, előtető is csak építési helyen belül helyezhető el. Lábon álló kerti tetőt az előkertben és az oldalkert minimális méretén belül nem lehet elhelyezni, azonban az a hátsó kertben elhelyezhető. A kerti tetőből egy telken 1 db helyezhető el, melynek alapterülete nem haladhatja meg a 20 m2-t.

(16) Az ún. Nyugati kiskörút tervezett szakaszának nyomvonala mentén lévő telektömbökben telket alakítani vagy telket beépíteni akkor lehet, ha az adott épület megtervezésére, illetőleg megépítésére oly módon kerül sor, hogy ha beépítési tervvel előzetesen igazolásra kerül az egységes építészeti térfal kialakításának a lehetősége zártsorú beépítési módban, továbbá a visszamaradó (önállóan nem beépíthető) telekrészek csatolásra kerülnek a beépítendő ingatlanhoz.

A nyomvonal mentén kialakuló ún. „átmenő telkes” tömb esetében mindkét utcára néző térfal kialakításának megoldása kötelező úgy, hogy a szabályozási vonalaktól számított legalább 8-8 méteres mélységben a beépítés lehetőségét biztosítani kell.

Ettől eltérni csak különleges esetben lehet.

(17) Zártsorú építési hely szerinti beépítési módban, illetve Vk és Vt zónákban, amennyiben a telek beépítésének lehetősége a 60%-ot meghaladja, ezen mértéken túl, a földszinten, max 2,40 m-es belmagassággal, gépjármű tárolás céljából a telek 100%-ig beépíthető, ha a telekre előírt maximális beépítettségen túl fennmaradó telekterület 90%-án - ezen földszint fölötti födémen - legalább 80 cm földtakarás és két szintes zöldfelület létesül. Ezen zöld takarással megvalósult épületrész az építménymagasság számításánál nem vehető figyelembe, továbbá felépítmény nem helyezhető el rajta, kivéve a födémbe épített bevilágítókat, szellőzőket és a telekhatáron létesített max 1,80 m magas kerítést.

(18) Új utcai kerítés csak a hatályos településrendezési tervben rögzített szabályozási vonalon építhető. Meglévő jogi telekhatáron, amennyiben az nem felel meg a hatályos településrendezési tervben rögzített új szabályozási vonalnak, kerítés nem létesíthető. Az utcai kerítést, ha a sajátos előírások másként nem rendelkeznek legalább a felső részen 50%-os mértékben áttört módon, legfeljebb 1,80 m magassággal lehet létesíteni, melynek lábazati mérete nem haladhatja meg a magassági méret 1/3-át, ettől eltérni csak különleges esetben lehet.

(19) A különleges esetben elhelyezhető építmények csak akkor helyezhetők el, ha azok az adott területre vonatkozó építési övezeti, övezeti előírásoknak, továbbá a rendeltetése szerinti külön hatósági előírásoknak megfelelnek, valamint a más rendeltetési használatból eredő sajátos hatások nem korlátozzák a szomszédos telek építési övezeti, övezeti előírások szerinti beépítését, használatát.

28/D. § (1) A terepszint alatti építmény fölött kialakított zöldfelületet és a tetőkert zöldfelületét a telek aktív zöldterületének lehet tekinteni az OTÉK előírásai szerint.

(2) A fásított parkolók területének 20%-a az építési zóna zöldfelületi fedettség számításánál figyelembe vehető. A telek zöldterületébe a gyephézagos burkolt felületek nem vehetők figyelembe. Az építésügyi hatósági engedélyhez és bejelentéshez nem kötött kerti tó vízfelülete az előírt zöldfelület számításánál 60%-ban figyelembe vehető.

(3) A telek zöldfelülete rendeltetésének megfelelő karbantartása és fenntartása kötelező, az gépjármű tárolásra és elhelyezésre nem vehető igénybe.

28/E. §

Klímaberendezést, szerelvényeit és egyéb tartozékait, azok épülethez igazodó optikai takarása nélkül a homlokzaton, tetőzeten elhelyezni nem lehet. A takarás építészeti kialakítását a Főépítésszel véleményeztetni kell.

28/F. § (1) Előkert nélküli beépítések esetén telekirányban a különleges esetben kialakítható tényleges beépítési- és az építési vonal közötti terület fenntartásáról a mindenkori tulajdonos köteles gondoskodni.

(2) Utak, járdák burkolatainak helyreállítása annak a kötelessége, akinek érdekében a burkolat felbontása történt, illetve akinek érdekében az állagromlás bekövetkezett. Az útburkolatot minden esetben legalább egy forgalmi sáv, a járdákat pedig teljes szélességben kell helyreállítani. A járdák helyreállítása során az eredetitől eltérő burkolat is előírható.

28/G. §

Hirdetőberendezések elhelyezése:

a) Hirdetőberendezést elhelyezni annak kialakításától, anyagától, méretétől, a terület státuszától (magán-, vagy közterület) és az elhelyezés módjától függetlenül csak a városi főépítész előzetes véleményének beszerzésével lehet.

b) Hirdetőberendezést az utcai kerítésen és az ingatlan előkertjében -kivéve a városi főutak és gyűjtőutak mentén elhelyezett totemoszlopot, valamint a térbeli betűkből álló cégjelzést és logót- elhelyezni nem lehet.

c) Új épületen, építményen hirdetőberendezés csak a homlokzat részeként, arra a célra megtervezett és kialakított felületen helyezhető el. Ettől eltérni csak különleges esetben lehet. Hirdető-berendezés még részben sem takarhatja épület nyílászáró szerkezetét, párkányát, korlátját és egyéb meghatározó építészeti elemét. Amennyiben egyazon homlokzatra több hirdető-berendezés kerül, azokat egymással összhangban kell kialakítani, különös tekintettel az egyes hirdető-berendezések hasonló méretére, anyaghasználatára, szerkezeti kialakítására. Nyílást tartalmazó épülethomlokzatra molinót elhelyezni nem szabad.

d) A város belterületén egy adott építményfelületen (épületfal, kerítés, stb.) a teljes felülethez képest a hirdető-berendezés elhelyezésével érintett - nyílás nélküli - felület nagysága legfeljebb 10% lehet.

Az épülettől, építménytől különállóan elhelyezett hirdető-berendezés felülete beleszámítandó a takart falfelületbe, ha a hirdetőfelület az épület, építmény falától kevesebb, mint 5 m-en belül kerül elhelyezésre, függetlenül attól, hogy a hirdető-berendezés milyen szöget zár be a falfelülettel. A hirdető-berendezés felülete a hordozó szerkezettel együtt (befoglaló méret) értelmezendő, függetlenül a rá helyezett hirdetés, reklám nagyságától. Szerkezetileg több elemből álló reklámhordozó egynek minősül. Önálló betűk vagy ábrák esetében azok körbehatárolt idomainak felületét kell figyelembe venni

e) Az épülethomlokzat részét képező kirakatok üvegezésére dekorációt, feliratot elhelyezni nem szabad, kivéve a térbeli betűkből vagy ábrából álló cégjelzést, melynek mérete nem haladja meg a kirakat felületének 10%-át.

f) A közvilágítási oszlopokon oszloponként legfeljebb egy darab, kétoldalas tábla helyezhető el, összefüggő útszakaszonként azonos méretben, magasságban és befoglaló szerkezetben, kivéve a választási eljárásról szóló külön jogszabályban meghatározott választási kampány időszakát.

g) Egy rendeltetési egység esetében bejáratonként egy cégjelzés, cégér alkalmazható. Amennyiben kettőnél több cégjelzést, cégért kívánnak elhelyezni, úgy azokat egy feliratrendszeren belül, összefogottan kell kialakítani, amelyek ilyen módon egy cégjelzésnek minősülnek. Több egységből álló irodacsoportok, ipari-, kereskedelmi-, szolgáltató létesítménycsoportok esetében egységes módon kialakított cég- illetve címtábla helyezhető el egységes formában.”

27. § A R. 31. §-a helyébe az alábbi rendelkezés lép:

„A zónában műtárgyakat elhelyezni és cserélni, utak, járdák burkolatainak cseréjét elvégezni csak a Főépítész előzetes véleménye alapján lehet.”

28. § (1) A R. 33. § (1) bekezdésében a „10 évig” szövegrész helyébe az „5 évig” szövegrész lép.

(2) A R. 33. § (3) és (4) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezések lépnek:

„(3) Repülőtér védőterületének a tilalmi zónájába eső telken építési munka nem végezhető.

(4) A szabályozási terven jelölt honvédségi korlátozási zónába eső területen a beépítés feltételeit elvi építési engedélyezési eljárásban kell tisztázni.”

29. § (1) A R. 34. § (1) bekezdésében a „létesítése nem engedélyezhető” szövegrész helyébe a „nem létesíthető” szövegrész lép.

(2) A R. 34. § (1) bekezdésében „A vasút védőterületének korlátozási zónájában” szövegrész, a szövegrészt megelőzően „(2)” jelöléssel egészül ki.

(3) A R. 34. § (2) bekezdésében az „Országos közút védőterületének korlátozási zónájában” szövegrész, a szövegrészt megelőzően „(4)” jelöléssel egészül ki, valamint az „1988. évi I. törvény 42/a. §-ában” szövegrész helyébe a „jogszabályban” szövegrész lép.

(4) A R. 34. § (2), (3), (4), (5) és (6) bekezdéseinek számozása (3), (5), (6), (7) és (8) bekezdésre változnak.

(5) A R. 34. § (5) bekezdésre módosított rendelkezésében az „épületre építési engedély nem adható” szövegrész helyébe az „épület nem helyezhető el” szövegrész lép.

(6) A R. 34. § (7) bekezdésre módosított rendelkezése helyébe az alábbi rendelkezés lép:

„Védőfásítási korlátozási zónában a telkeken a szabályozási tervlapon jelölt védőfásítások végrehajtását telken belüli védőfásítás esetén új épület létesítésekor, annak használatbavételéig be kell fejezni. Ha a jelölt telekrész jelenleg beépített, a telekrészre eső épületek nem bővíthetők, nem újíthatók fel. A védőfásítás legalább két fasor telepítését jelenti, ha a szabályozási tervlap másként nem jelöli. Amennyiben a telepítés által elfoglalt terület a telekterület 15%-át meghaladja, a külön önkormányzati rendeletben meghatározott mértékben a tulajdonost költségtérítés illeti meg.”

(7) A R. 34. § (8) bekezdésre módosított rendelkezésében az „újonnan építmény nem helyezhető el,” szövegrész helyébe az „a beépítés feltételeit elvi építési engedélyezési eljárásban kell tisztázni” szövegrész lép.

30. § A R. 35. §-ában a „%” jelölés helyébe a „százalék” szövegrész lép.

31. § (1) A R. 36. § (2) bekezdésében az „a hatályos Debrecen Megyei Jogú Város közterület-használat engedélyezéséről szóló” szövegrész helyébe a „közterület használatának és igénybevételének szabályozásáról szóló helyi” szövegrész lép.

(2) A R. 36. § (5) bekezdésében a „rendeltetés módosítása akkor engedélyezhető” szövegrész helyébe a „rendeltetése akkor módosítható,” szövegrész lép.

32. § (1) A R. 37. § (1) bekezdésének

a) első mondatában a „magánúton” szövegrész helyébe a „szabályozási terven jelölt magánúton”,

b) második mondatában az „engedélyezhető” szövegrész helyébe a „végezhető” szövegrész lép.

(2) A R. 37. §-a az alábbi (7) bekezdéssel egészül ki:

„(7) Ivóvizet szállító vezeték megközelítésénél be kell tartani a külön ágazati jogszabályban előírtakat.”

33. § (1) A R. 38. § (1) bekezdésének a) pontjában az „elhelyezése nem engedélyezhető” szövegrész helyébe a „nem helyezhető el” szövegrész lép.

(2) A R. 38. § (1) bekezdésének b) pontja helyébe az alábbi rendelkezés lép:

b) Külterületen lakást, kereskedelmi-, vendéglátási célú, szállásjellegű új épületet építeni vagy meglévő épületet a felsorolt célra átalakítani csak az egészséges ivóvíz-ellátás biztosítása mellett szabad.”

(3) A R. 38. § (2) bekezdésének b) pontjában az „ipari eredetű szennyvíz” szövegrész helyébe a „bármilyen halmazállapotú vízszennyezést okozó anyag” szövegrész lép.

(4) A R. 38. § (3) bekezdésének a) pontja az „értékvédelmi zónákon” szövegrészt követően kiegészül az „és beépítésre újonnan bevont területeken” szövegrésszel.

(5) A R. 38. § (3) bekezdése az alábbi c) ponttal egészül ki:

c) A Nagykörút által határolt területen, valamint az Egyetem Város, Nagyerdő és a Nagyerdei villanegyed területein trafóházat elhelyezni csak süllyesztett kivitelben lehet, más építészeti megoldásra csak különleges esetben kerülhet sor.”

(6) A R. 38. § (4) bekezdésének b) pontjában az „elhelyezése nem engedélyezhető” szövegrész helyébe a „nem helyezhető el” szövegrész lép.

34. § (1) A R. 40. § (2) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:

„(2) A város területén állattartás céljára szolgáló építményt elhelyezni csak az állatok tartásáról szóló helyi önkormányzati, a jelen rendelet előírásai és a vonatkozó egyéb jogszabályok, hatósági előírások együttes figyelembevételével szabad.”

(2) A R. 40. § (5) bekezdése a „veszélyes hulladékot” szövegrészt megelőzően a „veszélyes anyagot” szövegrésszel egészül ki.

(3) A R. 40. §-a az alábbi (10) és (11) bekezdésekkel egészül ki:

„(10) Az építési tevékenységet úgy kell végezni, az építőanyagokat és az építéshez használt gépeket úgy kell tárolni, hogy a felszín alatti vizek jó minőségi állapota a vonatkozó külön jogszabályok alapján biztosított legyen.

(11) Tartós környezeti kár bejegyzéssel terhelt ingatlanon, illetve folyamatban lévő kármentesítés esetén tevékenység csak úgy folytatható, hogy az ne akadályozza a kármentesítés végrehajtását.”

35. § A R. 41. § (2) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:

„Pavilonok csak a rendeltetési zóna előírásainak betartásával telepíthetők.”

36. § A R. IV. fejezetének 42. §-ában a város egy-egy részére érvényes sajátos előírások címének (1)-(38) bekezdéseinek megjelölése 42. § - 79. § megjelölésre változik.

37. § (1) A R. 42. §-ra módosított rendelkezésében az a), b), c), d), f), h), i), j), k), l), n), o), p), q), r), s), t), u) pont (1), (2), (3), (4), (7), (8), (9), (10), (11), (12), (13), (14), (15), (16), (17), (18), (19), (20) bekezdésre változik.

(2) A R. 42. § (1) bekezdésre módosított rendelkezése kiegészül a „,kivéve a városközpont (V) területét” szövegrésszel.

(3) A R. 42. § (2) bekezdésre módosított rendelkezésében a felsorolás „1.”, „2.”, „3.” és „4.” jelölései helyébe az „a)”, „b)”, „c)” és „d)” jelölések lépnek.

(4) A R. 42. § (3) bekezdésre módosított rendelkezésében a „Miklós u.” szövegrészt követően a „(kivéve annak Nagykörúton kívüli szakaszát)” szövegrésszel egészül ki.

(5) A R. 42. § (4) bekezdésre módosított rendelkezés második mondata, a mondatot megelőzően „(5)” jelöléssel, a negyedik mondata, a mondatot megelőzően „(6)” jelöléssel egészül ki.

(6) A R. 42. § (7) bekezdésre módosított rendelkezése helyébe az alábbi rendelkezés lép:

„Az épület fő tömegének tető-hajlásszöge 30-40°-os lehet”.

(7) A R. 42. § (11) bekezdésre módosított rendelkezése helyébe az alábbi rendelkezés lép:

„A szomszédos, utcai telekhatáron álló új épületek, épületrészek közötti magasság különbség 1.0 méternél nagyobb nem lehet (függetlenül attól, hogy azok egy telken, vagy szomszédos telkeken állnak egymás mellett), ettől eltérni csak különleges esetben lehet kivéve, ha védett épülethez való igazodás megköveteli, illetőleg a foghíjtelek beépítése esetén, vagy ha a szomszédos épület magassága nem felel meg az előírásoknak.”

(8) A R. 42. § (14) bekezdésre módosított rendelkezése helyébe az alábbi rendelkezés lép:

„(14) A tömbbelsőket feltáró II. rendű közlekedési célú közterületeken kiemelt szegélyű útburkolatot létesíteni nem lehet, azokat vegyes forgalmú útként kell kialakítani, faltól-falig burkolattal, zöldfelületekkel, és legalább egyoldali fásítással.”

(9) A R. 42. § (16) bekezdésre módosított rendelkezésében a „garázslehajtó” szövegrész helyébe a „garázsbehajtó"szövegrész lép.

(10) A R. 42. § (17) bekezdésre módosított rendelkezésében az „(1) bekezdés c) pontja” szövegrész helyébe a „(3) bekezdés” szövegrész lép.

(11) A R. 42. § (19) bekezdésre módosított rendelkezésében a „területen” és a „lakóterületeken” szövegrészek helyébe a „lakóterület építési telkein” szövegrész lép.

(12) A R. 42. §-ra módosított rendelkezése az alábbi (21) és (22) bekezdésekkel egészül ki:

„(21) Amennyiben a beépítéssel érintett telekkel szomszédos ingatlanon a meglévő és megtartandó beépítés indokolttá teszi, úgy a környezethez való illeszkedés céljából a Főépítész előzetes véleményezésével az építménymagasság vonatkozó előírásától egy építménymagassági kóddal kisebb és nagyobb mértékben el lehet térni.

(22) A területen azokban a már kialakult telektömbökben, ahol a szabályozási terv nem irányoz elő tömbfeltárást, az általános előírást (30,00 m-t) meghaladó beépítési mélység is alkalmazható, de az nem lehet több a szabályozás után visszamaradó telekmélység 60%-ánál.”

38. § (1) A R. 43. §-ra módosított rendelkezésében az a), b), c), d), e), f), g), i), j), k), pontok megjelölése (1), (2), (3), (4), (5), (6), (7), (8), (9), (10) bekezdésre változik.

(2) A R. 43. § (4) bekezdésre módosított rendelkezésében az „épület-” szövegrész helyébe a „telepítési-” szövegrész lép.

(3) A R. 43. § (5) bekezdésre módosított rendelkezésében az „engedélyezhető” szövegrész helyébe a „lehet” szövegrész lép és a „kivéve” szövegrészt megelőzően e bekezdés az alábbi rendelkezéssel egészül ki: „ettől eltérni csak különleges esetben lehet”.

(4) A R. 43. § (6) bekezdésre módosított rendelkezésében a felsorolás „1.”, „2.” és „3.” jelölései helyébe az „a)”, „b)” és „c)” jelölések lépnek.

(5) A R. 43. § (7) bekezdésre módosított rendelkezésében a felsorolás „1.” és „2.” jelölései helyébe az „a)” és „b)” jelölések lépnek.

(6) A R. 43. § (8) bekezdésre módosított rendelkezésében az „útburkolat nem engedélyezhető” szövegrész helyébe az „útburkolatot létesíteni nem lehet” szövegrész lép.

(7) A R. 43. § (10) bekezdésre módosított rendelkezésében a „garázslehajtó” szövegrész helyébe a „garázsbehajtó”, a „6,6 m-nél” szövegrész helyébe „6,60 m-nél” szövegrész lép.

(8) A R. 43. §-ra módosított rendelkezése az alábbi (11) és (12) bekezdésekkel egészül ki:

„(11) Amennyiben a beépítéssel érintett telekkel szomszédos ingatlanon a meglévő és megtartandó beépítés indokolttá teszi, úgy a környezethez való illeszkedés céljából a Főépítész előzetes véleményezésével az építménymagasság vonatkozó előírásától egy építménymagassági kóddal kisebb és nagyobb mértékben el lehet térni.

(12) A területen azokban a már kialakult telektömbökben, ahol a szabályozási terv nem irányoz elő tömbfeltárást, az általános előírást (30,00 m-t) meghaladó beépítési mélység is alkalmazható, de az nem lehet több a szabályozás után visszamaradó telekmélység 60%-ánál.”

39. § (1) A R. 44. §-ra módosított rendelkezésében az a), b), c), d), e), f), g) pontok megjelölése (1), (2), (3), (4), (5), (6), (7) bekezdésre változik.

(2) A R. 44. § (2) bekezdésre módosított rendelkezésében az „(a) bekezdésben” szövegrész helyébe az „(1) bekezdésben” szövegrész lép.

40. § A R. 45. §-ra módosított rendelkezésében az a), b), c), d), e) pontok megjelölése (1), (2), (3), (4), (5) bekezdésre változik.

41. § (1) A R. 46. §-ra módosított rendelkezésében az a), b), c), d), e), g), h) pontok számozása (1), (2), (3), (4), (5), (6), (7) bekezdésszámozásra változik.

(2) A R. 46. § (3) bekezdésre módosított rendelkezésében a „rendeltetés” szövegrész helyébe a „rendeltetésre”, a „beépítettség” szövegrész helyébe a „beépítettségre”, az „építménymagasság” szövegrész helyébe „építménymagasságra”, az „engedélyezhető” szövegrész helyébe a „vonatkozó szabályozást kell betartani” szövegrész lép.

(3) A R. 46. §-ra módosított rendelkezése az alábbi (8) bekezdéssel egészül ki:

„(8) Épülethez csatlakozó térszint alatti építmény és közműfolyosó építési helyen kívül is elhelyezhető. Önálló térszint alatt építmény nem helyezhető el. Ettől eltérni csak különleges esetben lehet.”

42. § (1) A R. 47. §-ra módosított rendelkezésében az a), b), c), d), e), f), g), h) pontok megjelölése (1), (2), (3), (4), (5), (6), (7), (8) bekezdésre változik.

(2) A R. 47. § (2) bekezdésre módosított rendelkezésében az „(a) bekezdésben” szövegrész helyébe az „(1) bekezdésben” szövegrész lép.

43. § (1) A R. 48. §-ra módosított rendelkezésében az a), b), c), d) pontok megjelölése (1), (2), (3), (4) bekezdésre változik.

(2) A R. 48. § (2) bekezdésre módosított rendelkezésében az „(a) bekezdésben” szövegrész helyébe az „(1) bekezdésben” szövegrész lép.

(3) A R. 48. § (3) bekezdésre módosított rendelkezésében a „(b) bekezdésben” szövegrész helyébe a „(2) bekezdésben” szövegrész lép.

44. § A R. 49. §-ra módosított rendelkezésében az a), b), c), d), e), f), g), h), i) pontok megjelölése (1), (2), (3), (4), (5), (6), (7), (8), (9) bekezdésre változik.

45. § (1) A R. 50. §-ra módosított rendelkezésében az A), B), C) pontok jelölése (1), (2), (3) bekezdésre változik.

(2) A R. 50. § (1) bekezdésre módosított rendelkezésében a „B) és C) pontokban” szövegrész helyébe a „(2) és (3) bekezdésekben” szövegrész lép.

(3) A R. 50. § (1) bekezdésre módosított rendelkezés b) pontjában a „Mathiász J. utca Bánat utca, Tormai B. utca, Manninger G. utca alaprendelet hatálybalépése előtt már kialakult szakasza ahol” szövegrész helyébe a „Mathiász J. utca déli oldala, Bánat utca, Tormai B. utca, Manninger G. utca e rendelet hatálybalépése előtt már kialakult szakasza, ahol” szövegrész lép.

46. § A R. 51. §-ra módosított rendelkezésében az a), b), c), d) pontok jelölése (1), (2), (3), (4) bekezdésre változik.

47. § (1) A R. 52. §-ra módosított rendelkezésében az a), b), c), d), e), f), g) pontok jelölése (1), (2), (3), (4), (5), (6), (7) bekezdésre változik.

(2) A R. 52. § (3) bekezdésre módosított rendelkezésében az „(a) bekezdésben” szövegrész helyébe az „(1) bekezdésben” szövegrész lép.

(3) A R. 52. § (4) bekezdésre módosított rendelkezésében az „(c) bekezdés” szövegrész helyébe az „(3) bekezdés” szövegrész lép.

(4) A R. 52. § (7) bekezdésre módosított rendelkezés helyébe az alábbi rendelkezés lép:

„Az építés megkezdhető akkor is, ha a szennyvíztisztítás és szennyvíz elhelyezés közműpótlóval az adott terület, építmény használatba vételéig biztosított.”

48. § (1) A R. 53. §-ra módosított rendelkezésében az a), b) pontok jelölése (1), (2) bekezdésre változik.

(2) A R. 53. § (2) bekezdésre módosított rendelkezésében a táblázat második oszlopában a százalékértékek mértéke 25%-ról 35%-ra változik.

49. § (1) A R. 54. §-ra módosított rendelkezésében az a), b) pontok jelölése (1), (2) bekezdésre változik.

(2) A R. 54. § (1) bekezdésre módosított rendelkezésében az „a jelen rendelet 22. sz. mellékletében lehatárolt zóna tervlapok szerint” szövegrész helyébe a „szabályozási tervlapok szerinti” szövegrész lép.

(3) A R. 54. § (2) bekezdésre módosított rendelkezésében az „a) pontban” szövegrész helyébe az „(1) bekezdésben” szövegrész lép.

50. § A R. 55. §-ra módosított rendelkezésében az a), b) pontok jelölése (1), (2) bekezdésre változik. A bekezdések a mondat elején az „A” szövegrésszel egészülnek ki.

51. § A R. 56. §-ra módosított rendelkezésében az a), b) pontok jelölése (1), (2) bekezdésre változik. A bekezdések a mondat elején az „A” szövegrésszel egészülnek ki.

52. § (1) A R. 57. §-ra módosított rendelkezésében az a), b), c), d), e), f) pontok számozása (1), (2), (3), (4), (5), (6) bekezdésszámozásra változik.

(2) A R. 57. § (2) bekezdésre módosított rendelkezés helyébe az alábbi rendelkezés lép:

„(2) A területen - az OTÉK 32. §-ában felsorolt építményeket kivéve- építeni:

1./ lakóterületen legalább a részleges közművesítettség kiépítése esetén,

2./ az 1./ pontban nem említett területeken teljes közmű kiépítésével - a teljes közműcsatlakozás megvalósulásáig egyedi elbírálással - lehet.

A közlekedési célú területeken a felszíni vizek elvezetése nyílt árok létesítésével is megoldható.”

53. § A R. 58. §-ra módosított rendelkezésében az a), b), c), d), e), f), g), h) pontok jelölése (1), (2), (3), (4), (5), (6), (7), (8) bekezdésre változik.

54. § (1) A R. 59. §-ra módosított rendelkezésében az a), b), c), d), e), g), h), i), j), k), l), m), n), o), p) pontok jelölése (1), (2), (3), (4), (5), (6), (7), (8), (9), (10), (11), (12), (13), (14), (15) bekezdésre változik.

(2) A R. 59. § (2) bekezdésre módosított rendelkezésében az „engedélyezhetők” szövegrész helyébe a „végezhetőek” szövegrész lép.

(3) A R. 59. § (8) bekezdésre módosított rendelkezésében a „DÉSZ 20. § (1) bekezdésének” hivatkozások helyébe a „DÉSZ 19. § - 21. §-ainak” hivatkozások lépnek.

55. § A R. 60. §-ra módosított rendelkezésében az a), b), c), d), e) pontok jelölése (1), (2), (3), (4), (5) bekezdésre változik.

56. § (1) A R. 61. §-ra módosított rendelkezésében az a), b), c), d), e), f), h) pontok jelölése (1), (2), (3), (4), (5), (6), (7) bekezdésre változik.

(2) A R. 61. § (3) bekezdésre módosított rendelkezésében a „b) pont” szövegrész helyébe a „(2) bekezdés” szövegrész lép.

57. § (1) A R. 62. §-ra módosított rendelkezésében az a), b), c), d) pontok jelölése (1), (2), (3), (4) bekezdésre változik.

(2) A R. 62. § (3) bekezdésre módosított rendelkezésében a „b) pont” szövegrész helyébe a „(2) bekezdés” szövegrész lép.

58. § A R. 63. §-ra módosított rendelkezésében az a) és b) pontok helyébe az alábbi bekezdések lépnek:

„(1) A sajátos előírások hatálya a Csigekert utca - Balmazújvárosi út - Köntösgátsor utca - Bartók Béla utca által határolt területre terjed ki.

(2) A területen az egyéb előírások betartása mellett - a „Ge” és „Gk” övezeti jelű egyéb ipari, gazdasági és kereskedelmi szolgáltató, gazdasági zónák területének kivételével - a Bartók Béla út, Köntösgátsor és Csigekert u. közötti szakaszán egy telek mélységig telkenként legfeljebb négy rendeltetési egység helyezhető el, melyek közül legfeljebb kettő lehet lakás. A terület Lk övezeti jelű egyéb területén legfeljebb két lakás rendeltetési egység helyezhető el.”

59. § (1) A R. 64. §-ra módosított rendelkezésében az a), b), d), e), f), g), h), i), j), l), m), n), o), p), q), r) pontok jelölése (1), (2), (3), (4), (5), (6), (7), (8), (9), (10), (11), (12), (13), (14), (15), (16) bekezdésre változik.

(2) A R. 64. § (2) bekezdésre módosított rendelkezésében az „engedélyezhetők” szövegrész helyébe a „végezhetőek” szövegrész lép.

60. § (1) A R. 65. §-ra módosított rendelkezésében az a), b), d), e), f), g), h), i), j), k), l), m), n) pontok jelölése (1), (2), (3), (4), (5), (6), (7), (8), (9), (10), (11), (12), (13) bekezdésre változik.

(2) A R. 65. § (2) bekezdésre módosított rendelkezésében az „engedélyezhetők” szövegrész helyébe a „végezhetőek” szövegrész lép.

61. § (1) A R. 66. §-ra módosított rendelkezésében az a), b), c), d), e), f) pontok számozása (1), (2), (3), (4), (5), (6) bekezdésre változik.

(2) A R. 66. § (3) bekezdésre módosított rendelkezésében a „b) pont” szövegrész helyébe a „(2) bekezdés” szövegrész lép.

62. § (1) A R. 67. §-ra módosított rendelkezésében az a), b), pontok jelölése (1), (2) bekezdésre változik azzal, hogy a (2) bekezdésre módosított rendelkezés utolsó mondata, a mondatot megelőzően „(3)” jelöléssel egészül ki.

(2) A R. 67. §-ra módosított és (1), (2) bekezdésszámozásra változott bekezdések a mondat elején az „A” szövegrésszel egészülnek ki és a (2) bekezdésben a „helyezhetők” szövegrész helyébe a „helyezhetők el” szövegrész lép.

63. § (1) A R. 68. §-ra módosított rendelkezésében az a), b), c) d), e), f), g) pontok jelölése (1), (2), (3), (4), (5), (6), (7) bekezdésre változik.

(2) A R. 68. § (5) bekezdésre módosított rendelkezés

a) 1. pontjának első mondata helyébe az alábbi rendelkezés lép:

„A terv területén belüli kiszolgáló intézményi ki építési alövezetekben az alövezet jele szerinti rendeltetésre, beépítettségre és építménymagasságra vonatkozó szabályozást kell betartani.”

b) 3. pontjának a ki. 1. és a ki. 4. alpontjaiban az „engedélyezhető” szövegrész helyébe a „lehet” szövegrész lép,

c) 3. pontjának a ki. 3. alpontjában a „Gazdasági tevékenységek közül a temető funkciójához kapcsolódó funkciók engedhetőek meg” szövegrész helyébe a „Csak a temető funkciójához kapcsolódó gazdasági tevékenységek folytathatók” szövegrész lép.

(3) A R. 68. § (6) bekezdésre módosított rendelkezése 2.1. pontjában

a) a második francia bekezdést követő három mondat helyébe az alábbi rendelkezés lép:

„A tervet minden alapelemével együtt egy eljárási folyamatban kell kezelni. A tervet egyeztetni szükséges a városi főépítésszel.”

b) a harmadik francia bekezdést megelőző második mondatában az „egyeztetve engedélyeztetni” szövegrész helyébe a „véleményeztetni” szövegrész lép.

(4) A R. 68. § (7) bekezdésre módosított rendelkezés

a) 4.1. pontjának t.1.1. alpontjában a „zsűriztetni kell a városi tervtanáccsal, illetve ennek hiányában a műemléki tervtanáccsal” szövegrész helyébe „a főépítésszel véleményeztetni kell” szövegrész lép,

b) 4.2. pontjának t.2.1., t.2.2. alpontjai helyébe az alábbi alpontok lépnek:

„t.2.1. Kiemelt sírsorok

csak a temetői mintakönyvben megadott síremléktípusok alkalmazhatók

t.2.2. Egyéb kiemelt sírsorok

csak a temetői mintakönyvben megadott síremléktípusok alkalmazhatók

egyedi síremlékeket a főépítésszel véleményeztetni kell.”

c) 4.2 pontjának t.2.3. alpontjában a „bővítésük nem engedélyezett” szövegrész helyébe a „bővíteni nem lehet” szövegrész lép,

d) 4.2 pontjának t.2.4. 1) alpontjában az „engedélyezni” szövegrész helyébe a „létesíteni” szövegrész lép,

e) 4.3 pontjában az „urnasírbolt létesítése nem engedélyezhető” szövegrész helyébe az „urnasírboltot létesíteni nem lehet” szövegrész, a t.3.3 pontban az „engedélyezhető” szövegrész helyébe a „lehet” szövegrész lép.

f) 4.6. pontja helyébe az alábbi rendelkezés lép:

„4.6. Hamuszórásos temetkezési sírmező

A sírmező csak egyedi tervek alapján létesíthető. A tervnek tartalmaznia kell a kegyeleti építmények, térburkolatok, közművek és zöldterületek terveit.

A terveket csak jogosult tervezők készíthetik

Az engedélyezés előtt a tervet a városi főépítésszel véleményeztetni kell.

A zöldterületi fedettség mértéke legalább 60%.”

64. § (1) A R. 69. §-ra módosított rendelkezésében az a), b), c), d), e), f), g), h), i), j), k), l), m) pontok jelölése (1), (2), (3), (4), (5), (6), (7), (8), (9), (10), (11), (12), (13) bekezdésre változik.

(2) A R. 69. § (2) bekezdésre módosított rendelkezésében az „engedélyezhetők” szövegrész helyébe a „végezhetőek” szövegrész lép.

(3) A R. 69. §-ában a „DÉSZ 20. § (1) bekezdésének” hivatkozások helyébe a „DÉSZ 19. §-21. §-ainak” hivatkozások lépnek.

65. § (1) A R. 70. §-ra módosított rendelkezésében az a), b), c), d), e), f), g), h) pontok jelölése (1), (2), (3), (4), (5), (6), (7), (8) bekezdésre változik.

(2) A R. 70. § (7) bekezdésre módosított rendelkezése helyébe az alábbi rendelkezés lép:

„(7) A külterületen meglévő lakóépületek a DÉSZ 15. §-ban rögzített előírások figyelembe vétele mellett azon túl idegenforgalmi rendeltetésű építményekkel is bővíthetők, illetőleg idegenforgalmi rendeltetésre is átalakíthatók (kereskedelmi szálláshely, vendéglátás). A lovas turizmust szolgáló állattartó építményeken kívül más állattartó építmény a helyi állattartási rendelet szerint, de csak a saját szükségletnek megfelelő mértékű állattartás céljából helyezhető el. Ezen új építmények elhelyezése, a külterületen meglévő lakóépületekkel együtt is max. 5%-os beépítettséget eredményezhet a telken.”

66. § A R. 71. §-ra módosított rendelkezésében az a), b), c) pontok jelölése (1), (2), (3) bekezdésre változik.

67. § A R. 73. §-ra módosított rendelkezésében az a), b) pontok jelölése (1), (2) bekezdésre változik.

68. § A R. 74. §-ra módosított rendelkezésében az a), b), c), d) pontok jelölése (1), (2), (3), (4) bekezdésre változik.

69. § A R. 75. §-ra módosított rendelkezésében az a), b) pontok jelölése (1), (2) bekezdésre változik.

70. § A R. 76. §-ra módosított rendelkezésében az a), b), c), d), e), f), g) pontok jelölése (1), (2), (3), (4), (5), (6), (7) bekezdésre változik.

71. § A R. 77. §-ra módosított rendelkezésében az a), b), c), d), e), f), g) pontok jelölése (1), (2), (3), (4), (5), (6), (7) bekezdésre változik.

72. § A R. 79. §-ra módosított rendelkezésében az a), b), c) pontok jelölése (1), (2), (3) bekezdésre változik.

73. § A R. V. fejezetének címe az alábbiak szerint változik:

„VEGYES ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK”

74. § A R. 43. §-a helyébe az alábbi 80. § lép:

„80. §

Fogalmak

A rendelet alkalmazása tekintetében:

1. Adottságoktól függő beépítési mód: A kialakult karakterű építési zónákban alkalmazott szabályozási fogalom, mely az építési zónára jellemző beépítési módra, módokra utal. Ilyen zónába eső telkeken az adott tömbben vagy a tömb oldalon kialakult és jellemzővé vált beépítési módot kell alkalmazni. Amennyiben a kialakult karakterű építési zónában nem határozható meg a jellemző beépítési mód, akkor az adott karakter zóna általános előírásai (21. § 1/a, 1/b táblázatok) szerint valósítható meg beépítési mód.

2. Állatkifutó: Az állatoknak mozgási lehetőséget adó bekerített, tágas térség (2,0x2,0 m-nél nagyobb területet elfoglaló) az állattartó építmény előtt.

3. Belvárosi zóna: A zónában az épületek tömegarányait a zóna teljes egészére jellemző kialakult léptéke határozza meg, amely következik a szokásos telekméretekből és magassági viszonyokból. Ezen léptéken belüli épülettömeg - tagolás, a belső párkányok megtörése, az utcakép karakterét és átláthatóságát megváltoztató tetőfelépítmények, homlokzati építményelemek megléte nem jellemző. Az épületek tömegükben az utca térfalába illeszkednek úgy, hogy azok egymás mellé sorolva mind függőleges, mind pedig vízszintes értelemben egységes, átlátható utcaképet alkotnak. A sarokjelleg általában túlhangsúlyozás nélkül, de határozottan jelezve van.

4. Cívisház: Debrecen belvárosára jellemző utcai telekhatáron álló, általában „L” alaprajzú épület, amelynek utcai szárnya telekhatártól telekhatárig tart, jellegzetes kapuja, tagolatlan lábazata és párkánya van, továbbá általában síkban kevéssé tagolt jó arányú homlokzattal, és egyenletes nyílásrenddel bír. Tetőgerince az utcával párhuzamos, azon felépítmények nincsenek.

5. Cégtábla: vállalkozás azonosítására, nevének, címének, elérhetőségének, tevékenységének közlésére szolgáló, a vállalkozások székhelyének, telephelyének bejáratánál a fal síkjához illeszkedő, reklámot nem tartalmazó felirat.

6. Címtábla: nem vállalkozás által végzett tevékenység esetén a tevékenységre, annak folytatójára, továbbá címére, elérhetőségére vonatkozó információkat megjelenítő felirat.

7. Építési zóna: Az építéssel kapcsolatos homogén előírások területei, ahol az építés feltételeit és módját meghatározó szükséges előírások azonosak. Az építési zónák kategóriái az építészeti karakterjegyek alapján csoportosíthatók, amelyek az alábbiak:

- belvárosi,

- cívis,

- villanegyed,

- belső kertségi,

- külső kertségi és

- egyéb

karaktertípusok.

A fő karaktertípusokat altípusokba lehet sorolni, az előírt beépítési mód, a telekméretek, beépítési % és építménymagasság alapján.

Az építési övezet annyiban eltér az építési zóna fogalmától, hogy az előbbi az építési zóna előírásain túl tartalmazza a rendeltetési zóna előírásait is.

8. Értékvédelmi zóna: Az értékvédelemmel kapcsolatos előírások homogén területei. Típusai aszerint különböztethetők meg, hogy

- a települési értékvédelemre, vagy

- a táj- és természetvédelemre vonatkoznak.

9. Helyi jelentőségű természetvédelmi zóna:

A természeti értékek helyi védelméről szóló rendeletben használt helyi védelmi kategória.

A rendelet szerint

- fa, facsoport, erdő kivágása vagy ültetése,

- kutatás,

- gyep feltörése és felújítása,

- nád és más növényzet égetése,

- az erdőről és az erdő védelméről szóló törvény hatálya alá tartozó fa, facsoport, fás legelőn levő fa kivágása, telepítése,

- bármilyen építési tevékenység,

- művelési ág megváltoztatása, valamint

- természetvédelmi célt károsan befolyásoló bármely tevékenység

csak a rendelet szerinti hozzájárulás útján történhet A helyi jelentőségű természetvédelmi területen csak honos fafajok telepíthetők.

10. Hirdető-berendezés: a közterület használatának és igénybevételének szabályozásáról szóló önkormányzati rendelet szerint meghatározott hirdető-berendezés.

11. Hulladékudvar: a hulladékkezelés, elszállítás számára kialakított terület, ahová a lakosság a feleslegessé vált háztartási eszközeit, tárgyait szelektív módon elhelyezheti, és ahonnan rendszeres időközönként elszállítják azokat. A hulladékudvart üzemeltetőknek szervezett módon gondoskodniuk kell a környezetvédelmi, egészségügyi szempontok maradéktalan betartásáról.

12. Kialakult szabályozási kategóriájú terület: Az építési zónák csoportosításánál használt fogalom. Ez olyan építési zóna, amelynek építészeti karaktere településszerkezetét tekintve kedvezően és a környezetéhez illeszthetően kialakult és ahhoz történő további igazodás követelménye, mint építési előírás, elfogadható. Ilyen helyen a normatív építési szabályozás kevesebb elemet tartalmaz, mint a nem kialakult területen.

13. Közlekedési célú közterület: Az a közterület, amely általában gépkocsi-közlekedés célját szolgálja. De ilyen terület a gyalogos közlekedés célját szolgáló közterület is.

14. Különleges zónák: A rendeltetési zónák egyik csoportja, melyek csak a településszerkezeti tervben jelölt különleges terület megnevezésű területfelhasználási egységen belül jelölhetők ki. Az ilyen zónákban a szabályozási tervlap rögzíti a kizárólagos használat jellegét.

15. Különleges eset: a rendeltetési zónákban használt fogalom, e rendeletben foglalt általános szabályoktól eltérő, a speciális adottságokat figyelembevevő területfelhasználás meghatározására vonatkozó egyedi szabály. Ilyen esetekben szükséges a Főépítész előzetes véleménye, mely során a fentiek megítéléséhez a Főépítész szükség szerint beszerezheti az érintett hatóságok, illetve bizottságok véleményét, valamint a véleménye kialakításához az általa szükségesnek ítélt munkarészeket (vizsgálati anyagok, látványterv stb.) bekérhet.

16. Közösségi cél: A település közösségének közös érdekeit szolgáló célkitűzés. A közösségi célok érdekében lehet közcélú tilalmakat, korlátozásokat elrendelni. Ilyen közösségi célt szolgáló tilalom, pl. a közutak, a zöldfelületek létesítése, vagy a közösségi intézmények építése érdekében elrendelt területbiztosítás.

17. Lakótelepi telektömb területe: A szabályozási tervlapon a meglévő lakótelepek szabályozási vonallal vagy övezethatárral lehatárolt területe. Az így lehatárolt területre kell értelmezni az építési övezet előírásait.

18. Melléképületek: A jelen rendeletben használt fogalom. Az építmények azon csoportja, amelyek a rendeltetési zóna előírásaiban megnevezett építmények használatát kiegészítik, különállóan épülnek és nem minősülnek melléképítménynek. A melléképületek építménymagassága legfeljebb 3,5 m, gerincmagassága legfeljebb 5 m lehet.

19. Mezőgazdasági építmény: A növénytermesztés és az állattenyésztés, továbbá az ezekkel kapcsolatos termékfeldolgozás és tárolás építménye.

20. Nem kialakult szabályozási kategóriájú terület: Az építési zónák csoportosításánál használt fogalom. Olyan építési zóna, amely vagy beépítetlen, vagy a kialakult építészeti karakterjobbításra, illetve változtatásra szorul. Az utóbbi általában a beépítési mód, a beépítési % és/vagy építménymagasság változásával jár. Ilyen helyen a normatív építési szabályozás több elemet tartalmaz, mint a kialakult területen.

21. Nem zavaró hatású építmény: Olyan rendeltetésű építmény, amely az adott rendeltetési zónában meghatározott általános rendeltetési és környezetvédelmi követelményeknek megfelel, és a rendeltetési zóna alapfunkciói szerinti építményekre, azok rendeltetés szerinti használatára korlátozó hatást - az érintett szakhatóságok által kiadott állásfoglalások birtokában - bizonyítottan nem fejt ki.

22. Ömlesztett anyagtároló: Az ömlesztett anyagtárolás céljára létesített olyan melléképítmény, amelynek területe a 2,0 x 2,0 m alapterületet és a 2,5 m magasságot nem haladhatja meg.

23. Pavilon: Olyan építmény, amely huzamos tartózkodásra alkalmas helyiséget foglal magában, épületszerkezete könnyűszerkezet, nem nagyobb, mint 20 m2, valamint az építmény magassága legfeljebb 3,0 m, építészeti megjelenése magas színvonalú, alkalmazott anyagai igényesek.

24. Rámpa: az építési telek szabályozási vonalán mért kialakult terepszinthez képest 10%-nál nagyobb lejtésű, közlekedési célt szolgáló építmény, melynek szélessége meghaladja a telek szabályozási vonalon mért szélességének 1/3-át.

25. Rendeltetési zónák: Az olyan telkek összessége, ahol a telkek használatára vonatkozó előírások minden telekre azonosak. A rendeltetési zónák lehetnek horizontálisak és vertikálisak, aszerint, hogy előírásai horizontális, vagy vertikális előírásként értelmezendők.

26. Saroktelek: Az a telek, amely a közterülettel, vagy már kialakított magánúttal egynél több, egymással szöget bezáró határvonallal érintkezik.

27. Siló: Takarmány tárolására szolgáló, légmentesen elzárt tartály vagy verem.

28. Szabályozási elem: A rendelet előírásainak egységei (elemei). A szabályozási elemek csoportosíthatók témakörönként, illetve aszerint, hogy szövegben, vagy csak rajzilag rögzíthetők.

A szöveges szabályozási elemeket a Debreceni Építési Szabályzat (DÉSZ), a rajzi szabályozási elemeket pedig a szabályozási terv részét képező szabályozási tervlap rögzíti.

29. Szabályozási szélesség: meglévő és/vagy tervezett szabályozási vonalak közötti közterület méret.

30. Tömbfeltáró út: A meglévő telekállapot szerkezetileg optimális felhasználását lehetővé tévő, szabályozási tervben rögzített olyan új kiszolgáló út, melynek megnyitása elsősorban az érintett tulajdonosok érdekét szolgálja és legalább két építési telek feltárását célozza. Tömbfeltáró utat létesíteni a szabályozási tervben rögzített helyeken kívül csak különleges esetben - az út kialakítására, használatára és közművesítésére vonatkozó tulajdonosi szándék előzetes kinyilvánításával és az erre vonatkozó kötelezettségnek az Önkormányzattal kötött szerződésben történő vállalását követően - szabad.

31. Tetőtérbeépítés: Tetőtérben helyiség(ek), helyiségcsoport(ok) vagy önálló rendeltetési egység építésével építményszint létrehozása.

32. Telek homlokvonala: A telek közterület felé eső szabályozási tervben rögzített határvonala.

33. Tervezett beépítésre szánt terület: A területbe azok a földrészletek tartoznak, melyek a jelen előírás jóváhagyása előtt beépítésre nem szánt területbe tartoztak és a jelen DÉSZ beépítésre szánt területbe sorolja.

34. Utcai épület, épületrész: A telek homlokvonalától 15,0 m-en belül álló épület, illetve épületrész.

35. Úszótelek (meglévő): Az épület kontúrjával vagy attól 1,0 m-re meghúzott határvonallal határolt terület, amely általában nem felel meg az építési telek kritériumainak (pl.: a közterülettel való közvetlen kapcsolat, a telekméretek, a beépítettség mértéke stb. alapján), és amelyet a tulajdoni lapra önálló helyrajzi számmal bejegyeztek. Újonnan úszótelek nem alakítható ki.

36. Várospolitikai zóna: Általában támogatás (bonusz) típusú, fejlesztésre ösztönző előírások vonatkozási egysége. Az előírások közösségi jellegű fejlesztést támogatnak rendezési eszközökkel (pl. többlet építés megengedésével).

37. Villa: Eredetileg egy nagyobb méretű, az adott kor építészeti arculatát jellemzően tükröző, több elegáns lakást magába foglalható lakóház, amely telkén szabadon áll, kertje nagy zöldfelületet és ápolt parkot tartalmaz, kerítése átlátható. Színvonalas építészeti megjelenése igényes anyaghasználattal párosul.

38. Zóna: Olyan területegység, ahol egy-egy előírás a telkekre vonatkozóan azonos.

39. Zóna tervlap: Egy-egy szabályozási előírás vonatkoztatási területét rögzítő alátámasztó tervlap. A zóna tervlapok felsorolását e rendelet függeléke tartalmazza.”

75. § A R. 44. §-a helyébe az alábbi 81. § lép:

„81. §

A helyi előírások mellékletei:

1. sz. melléklet: belterületi szabályozási tervlapok

2. sz. melléklet: külterületi szabályozási tervlapok”

76. § A R. 45. §-ának számozása 82. §-ra változik és a címet követően a rendelkezés helyébe az alábbi rendelkezés lép:

„A helyi építési szabályzatot a jelen előírások módosításaként, a sajátos előírások kiegészítéseként, míg a szabályozási tervet e rendelet 1-2. sz. mellékletében szereplő szabályozási tervlapok módosításaként kell rendelettel jóváhagyni.”

77. § A R. 46. §-ának számozása 83. §-ra változik és a „Záró rendelkezések” szövegrész helyébe a „Hatálybalépés” szövegrész lép.

78. § (1) E rendelet 2010. március 1. napján lép hatályba.

(2) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a R.:

1. 2. § (6) bekezdése,

2. 2. § (7) bekezdésének a) pontjában a „felülvizsgálata és” szövegrész,

3. 2. § (7) bekezdésének b) pontjában a „meg” szövegrész,

4. 6. § (1) és (2) bekezdése a) pontjában a „terület” szövegrészt követően a „jellemzően” szövegrész,

5. 6. § (3) bekezdése a) pontjában a „terület” szövegrészt követően a „jellemzően” szövegrész,

6. 6. § (4) bekezdése a) pontjában a „terület” szövegrészt követően a „jellemzően” szövegrész,

7. 8. § (1) bekezdése b) pontjának első francia bekezdésében a „mindenfajta,” szövegrész,

8. 8. § (3) bekezdése b) pontjának második francia bekezdése,

9. 10. § (1) bekezdésének c) pontja,

10. 10. § (6) bekezdésének c) pontjában az „is, mely lakásterület nem haladhatja meg építési engedély alapján a beépített nettó alapterület 5%-át” szövegrész,

11. 14. § (3) bekezdése c) pontjában az „intenzív” szövegrész,

12. 14. § (5) bekezdésének a) pontjában az „(5.6 pont)” szövegrész,

13. 14. § (5) bekezdésének f) pontjában az „az Építészeti-Műszaki Tervtanács előzetes véleményével” szövegrész,

14. 16. § (2) bekezdésének a) pontjában az „egyedi” szövegrész,

15. 21. §-ának 1/b táblázat harmadik oszlopának harmadik sorában a „Kódszám” szövegrész,

16. 22. § (4) bekezdésének első mondata,

17. 22. § (9) bekezdése,

18. 23. § (2) bekezdésének a) pontjában az „az utcai hosszán” szövegrész,

19. 23. § (2) bekezdése b) pontjának második mondata,

20. 24. § (2) bekezdésének e) pontja,

21. 26. § (6) bekezdésének utolsó mondata,

22. 27. § (6) bekezdése,

23. 29. §-ának (2) és (3) bekezdése és a jelenlegi „(1)” bekezdés jelölés,

24. 30. § (4) bekezdésében a „- a jelen rendelet hatálybalépését követő 2 éven belül-” szövegrész,

25. 32. § (1) bekezdése,

26. 33. § (2) bekezdése,

27. 34. § (1) bekezdésében a „36. § (7) bekezdésében” szövegrész,

28. 34. § (2) bekezdésében a „36. § (6) bekezdésében” szövegrész,

29. 34. § (7) bekezdése,

30. 36. § (2) bekezdésében a „39. §-a” szövegrész,

31. 37. § (3) bekezdésében az „a szakhatóságokkal egyeztetett” szövegrész,

32. 37. § (4) bekezdése,

33. 40. § (8) bekezdésének harmadik mondata,

34. 41. § (1) bekezdése,

35. 42. §-ra és (3) bekezdésre módosított rendelkezésében a „kiskörút által határolt területen belül” szövegrész,

36. a jelenlegi 42. § (1) bekezdésének e) és g) pontja,

37. 42. § (10) bekezdésre módosított rendelkezés második mondata,

38. 43. § (2) bekezdésre módosított rendelkezésében „Az építési engedélyezési eljárás során”, valamint az „és az Építészeti-Műszaki Tervtanács” szövegrész,

39. 43. § (4) bekezdésre módosított rendelkezésében az „aktív” szövegrész,

40. 44. § (1) bekezdésre módosított rendelkezésében a „tervezett” szövegrész,

41. a jelenlegi 42. § (4) bekezdésének f) pontja,

42. 46. § (4) bekezdésre módosított rendelkezésében az „engedélyezhető” szövegrész,

43. a jelenlegi 42. § (5) bekezdésének f) pontja,

44. 47. § (7) bekezdésre módosított rendelkezésének 1. és 2. pontjában „(az alábbi ábra szerint)” szövegrész,

45. 47. § (8) bekezdésre módosított rendelkezésében a „melyet az építési engedélyben az építtető kötelezettségével a használatbavételi engedély feltételeként elő kell írni” mondatrész,

46. a jelenlegi 42. § (6) bekezdésének i) pontja,

47. 49. § (6) bekezdésre módosított rendelkezésének 1.1 pontjában az „általában” szövegrész és a 4. pontjában a második mondat,

48. 50. § (3) bekezdésre módosított rendelkezés b) pontjának második mondata,

49. 54. § (2) bekezdésre módosított rendelkezésének második mondata,

50. 57. § (5) bekezdésre módosított rendelkezés első mondatában az „és az üzemi tevékenységből származó zaj megengedett határértékét a 29. § (3) bekezdés táblázata szerint kell megtartani”, valamint a harmadik mondatában az „illetve ilyen tevékenység céljára engedély nem adható” szövegrész,

51. a jelenlegi 42. § (19) bekezdésének f) pontja,

52. a jelenlegi 42. § (20) bekezdésének g) pontja,

53. 62. § (4) bekezdésre módosított rendelkezésének második mondata,

54. a jelenlegi 42. § (23) bekezdésének c) és k) pontja,

55. 64. § (16) bekezdésre módosított rendelkezésében az „a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal Igazgatási és Hatósági Igazgatóság Debreceni Regionális Irodája számára” szövegrész,

56. a jelenlegi 42. § (24) bekezdésének c) pont,

57. a jelenlegi 42. § (25) bekezdésének g) pontja,

58. 68. § (5) bekezdésre módosított rendelkezés

a) 3. pontjának aki. 1, a ki. 3. és a ki. 4. alpontjaiban a „megengedett” szövegrész,

b) 5. pontja,

59. 68. § (6) bekezdésre módosított rendelkezése 2.1. pontjának harmadik francia bekezdésében az „engedélyezési” szövegrész,

60. 68. § (7) bekezdésre módosított rendelkezés 2.1. pontjának utolsó mondata,

61. 68. § (7) bekezdésre módosított rendelkezés 4.2 pontjának t.2.4. 1) alpontjában a „a kriptát az építési hatósággal építési engedéllyel engedélyeztetni szükséges, ezért jogosult építész tervező bevonása indokolt” szövegrész, valamint az „és az Örökségvédelmi Hivatallal jóváhagyólag” szövegrész,

62. 68. § (7) bekezdésre módosított rendelkezés 4.2 pontjának t.2.4. 2) alpontjában a „kriptát csak építész bevonásával lehet létesíteni, és az építéshatósággal kell engedélyeztetni” szövegrész, valamint az „és az Örökségvédelmi Hivatallal jóváhagyólag” szövegrész,

63. 69. § (9) bekezdésre módosított rendelkezésének második mondata,

64. a jelenlegi 42. § (29) bekezdésének i) pontja,

65. 71. § (3) bekezdésre módosított rendelkezésének a „melyet az építési engedélyben az építtető kötelezettségével a használatbavételi engedély feltételeként elő kell írni” szövegrésze,

66. 73. § (2) bekezdésre módosított rendelkezésében a „terület” szövegrészt követően a „jellemzően” szövegrész.

(3) E rendelet hatályba lépése előtt az utcai kerítésre és az ingatlan előkertjében elhelyezett hirdetőberendezést 2010. december 31. napjáig el kell távolítani.

Dr. Szekeres Antal s. k.,

jegyző

Kósa Lajos s. k.,

polgármester

Függelék:

Zóna tervlapok

1. sz. függelék: érvényesség

2. sz. függelék: belterület/külterület

3. sz. függelék beépítésre szánt/nem szánt terület

4. sz. függelék: közterület/nem közterület

5. sz. függelék: közcélú tilalom és változtatási tilalom

6. sz. függelék: repülőtér védőterülete

7. sz. függelék: bűzös létesítmény védőterülete

8. sz. függelék: vasút védőterülete

9. sz. függelék közmű védőterülete

10. sz. függelék: országos közút védőterülete

11. sz. függelék: HM korlátozások

11/a. sz. függelék: egyéb korlátozások

12. sz. függelék: elővásárlási jog érvényesítése

13. sz. függelék: védőfásítási (beültetési) kötelezettség

14. sz. függelék: horizontális rendeltetés

15. sz. függelék: vertikális rendeltetés

16. sz. függelék: építés - karakter/kialakult - nem kialakult

16/a. sz. függelék: építés - beépítési mód/telekméretek

16/b. sz. függelék: építés - beépítettség

16/c. sz. függelék: építés - építménymagasság

17. sz. függelék: zaj- és rezgésvédelem

18. sz. függelék: levegőtisztaság-védelem

19. sz. függelék: települési területi értékvédelem

20. sz. függelék: táj- és természetvédelem

21. sz. függelék: várospolitika

22. sz. függelék: egy-egy városrész sajátos előírásai


  Vissza az oldal tetejére