Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 6/2017. (II. 16.) önkormányzati rendelete * 

Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata 2017. évi költségvetéséről

Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlése az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés f) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva,

a 24. § tekintetében a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény 234. § (3) és (4) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva,

a 30. § tekintetében a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény 93. § (2) bekezdése és 232/A. § (1) bekezdése, valamint Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 35. § (1) bekezdése, a 67. § (1) bekezdés d) pontja alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva,

a 31. § tekintetében a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 1. és 13. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva

a következőket rendeli el:

1. Az önkormányzat költségvetésének főösszege

1. § (1) E rendelet forintban (a továbbiakban: Ft) tartalmazza a bevételi és kiadási előirányzatok összegeit.

(2) Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata (a továbbiakban: önkormányzat) 2017. évi mérlegét az 1. melléklet tartalmazza.

(3) *  Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlése (a továbbiakban: Közgyűlés) az önkormányzat 2017. évi költségvetésének költségvetési egyenlegét 2017. december 31-i állapot szerint az alábbiak szerint állapítja meg:

a) működési költségvetését 31.651.907.253 Ft módosított bevételi, és 35.380.493.251 Ft módosított kiadási előirányzattal, valamint a tárgyévi működési bevételek és működési kiadások különbözeteként a működési költségvetés egyenlegét 3.728.585.998 Ft hiánnyal,

b) felhalmozási költségvetését 4.546.231.718 Ft módosított bevételi, és 32.626.495.135 Ft módosított kiadási előirányzattal, valamint a tárgyévi felhalmozási bevételek és kiadások különbözeteként a felhalmozási költségvetés egyenlegét 28.080.263.417 Ft hiánnyal,

összességében a tárgyévi módosított költségvetési bevételek és módosított költségvetési kiadások különbözeteként a költségvetési előirányzatok egyenlegét 31.808.849.415 Ft hiánnyal fogadja el.

(4) *  A Közgyűlés megállapítja, hogy az önkormányzat 2017. évi költségvetésében a módosított finanszírozási bevételek és kiadások különbözeteként a finanszírozási előirányzatok egyenlege 2017. december 31-i állapot szerint 31.808.849.415 Ft többletet mutat, amelyből a 2016. évi maradvány összege 29.041.332.266 Ft.

(5) Az önkormányzat a 2017. évi költségvetés egyensúlyának biztosításához szükséges felhalmozási, fejlesztési célú külső finanszírozású forrás összegét 3.000.000.000 Ft-ban állapítja meg, amelynek fedezetét hitel felvételével biztosítja.

(6) A (4) bekezdésben meghatározott 2016. évi maradvány elsődlegesen működési célt szolgál azáltal, hogy a működési költségvetés (3) bekezdés a) pontjában kimutatott hiányát fedezi. A 2016. évi maradvány fennmaradó része és az (5) bekezdés szerinti külső finanszírozású forrás a (3) bekezdés b) pontjában kimutatott felhalmozási költségvetés hiányát fedezi.

(7) *  A Közgyűlés a (3)-(5) bekezdések alapján, az önkormányzat 2017. évi költségvetésének főösszegét 2017. december 31-i állapot szerint 86.035.781.961 Ft módosított mérlegfőösszeggel fogadja el.

2. § A költségvetési bevételek kiemelt előirányzatonkénti megbontását a 2. melléklet, további részletezését a 2.1., 2.2., 2.3., 2.4., 2.5., 2.6., 2.7., 2.8., 2.9. melléklet tartalmazza.

3. § Az önkormányzat irányítása alá tartozó költségvetési szervek (a továbbiakban: költségvetési szervek) költségvetési és finanszírozási bevételeit a Közgyűlés a 3. melléklet szerint, a költségvetési szervek költségvetési kiadásait a 4. és 4.1. melléklet szerint állapítja meg.

4. § (1) A Közgyűlés a költségvetési kiadásokon belül az önkormányzat központi kezelésű feladatait - amely a költségvetési szervekhez nem rendelt feladatok költségvetési kiadási előirányzatait tartalmazza - az 5. melléklet szerint állapítja meg, amelynek további részletezését az 5.1., 5.2., 5.3., 5.4., 5.5., 5.6., 5.7., 5.8., 5.9., 5.10., 5.11., 5.12., 5.13., 5.14., 5.15., 5.16., 5.17., 5.18. melléklet rögzíti.

(2) *  A Közgyűlés 2017. december 31-i állapot szerint az általános tartalék módosított kiadási előirányzatát (5. melléklet 25. cím) 377.246.798 Ft összegben, a céltartalék módosított kiadási előirányzatát (5. melléklet 26. cím, és az 5.17. melléklet) 212.280.899 Ft összegben állapítja meg.

(3) Az önkormányzat finanszírozási bevételeit a 6. melléklet, a finanszírozási kiadásait a 7. melléklet tartalmazza.

(4) Az európai uniós forrásból finanszírozott támogatással megvalósuló programok, projektek bevételeit és kiadásait, valamint a helyi önkormányzat ilyen projektekhez történő hozzájárulásait a 8. melléklet foglalja össze.

2. A költségvetési gazdálkodással kapcsolatos általános szabályok

5. § (1) Amennyiben az önkormányzat kezességet vállal, az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (a továbbiakban: Áht.) 96. § (1) bekezdésében rögzített feltételeken túlmenően, az önkormányzati kezesség-vállalás legfeljebb csak a hitel, kölcsön felvételkori folyósítási árfolyamon számolt tőkéjére és annak kamatára terjed ki, nem vonatkozik az árfolyamkockázatokból eredő veszteségre, késedelmi kamatokra és a kezességgel biztosított adósság kezelésével kapcsolatos egyéb díjakra, költségekre.

(2) Az önkormányzat az általa vállalt kezességért díjat számít fel. A kezességvállalás éves díja megegyezik a kezességgel biztosított összeg és a Támogatásokat Vizsgáló Iroda által közzétett mindenkori diszkont kamatláb százalékban meghatározott értékének a szorzatával.

6. § (1) A tárgyévi költségvetés végrehajtása során a folyamatos fizetőképesség biztosítása céljából - az önkormányzat által megkötött 2017. évi folyószámla-hitelszerződés rendelkezései alapján -, a pénzügyi szükségletekhez igazodva, év közben legfeljebb 3.500.000.000 Ft folyószámla-hitel vehető igénybe.

(2) A folyószámla-hiteltől függetlenül az önkormányzat további, legfeljebb 300.000.000 Ft összegű munkabér-hitelt vehet igénybe (amennyiben a havi munkabérek, illetmények kifizetése céljából rendelkezésre álló bankszámla-egyenleg a kifizetés időpontjában nem biztosít elegendő fedezetet). A folyószámla-hitel és a munkabér-hitel egyidejűleg is igénybe vehető.

7. § (1) A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 42. § 4. pontja alapján, az önkormányzat által az alapítványok részére nyújtandó támogatások (források) összegeit elkülönített költségvetési kiadási előirányzatok tartalmazzák, az előirányzatok megnevezésében feltüntetve az alapítványok neveit.

(2) Amennyiben a költségvetés végrehajtása során, év közben olyan alapítványt kíván az önkormányzat támogatni, amelynek támogatása a költségvetési rendeletben nem került betervezésre az (1) bekezdés szerint, az alapítvány támogatásával kapcsolatos fedezet biztosításáról a polgármester dönt a 15. §-ban foglalt szabályok szerint, a támogatási döntést pedig a Közgyűlés jogosult meghozni. Ha alapítvány által az önkormányzat számára felajánlott forrás átvételére kerülne sor, az előirányzat-módosításról a Közgyűlés jogosult dönteni.

8. § Ha az önkormányzat államháztartáson kívülről kap forrást, a forrást átadó által meghatározott feltételek, célok és határidők szerint használja fel az önkormányzat az átvett forrást. A forrást átadó erre irányuló kikötése esetén, az átvett forrást elkülönített előirányzaton tartja nyilván az önkormányzat a tárgyévi költségvetésben. Amennyiben tárgyéven belül nem történik meg az átvett forrás célhoz kötött maradéktalan felhasználása, az átvett forrás fel nem használt részét a maradvány szabályai alapján, kötelezettséggel terhelt előirányzatként kell kimutatni a tárgyévre vonatkozó zárszámadási rendeletben.

9. § (1) Amennyiben önkormányzati rendelet eltérően nem rendelkezik, az önkormányzat által államháztartáson kívülre átadott forrás esetén a (2)-(5) bekezdésben foglalt szabályokat kell alkalmazni.

(2) Ha az önkormányzat több költségvetési évet terhelő kötelezettséget vállal államháztartáson kívülre történő forrás átadására, a forrást átvevő köteles évenként elszámolni a forrás cél szerinti felhasználásáról. Részletekben történő folyósítás és részelszámolás kikötése esetén, a soron következő részlet folyósítására csak akkor kerülhet sor, ha a forrást átvevő az előző részlettel szabályszerűen elszámolt.

(3) Államháztartáson kívülre átadott forrás esetén írásbeli megállapodást kell kötni a forrást átvevővel. A megállapodásban rögzíteni kell különösen az átadott forrás felhasználási célját, a cél szerinti felhasználási kötelezettséget, a felhasználásról szóló elszámolás módját és határidejét. A forrást átvevő köteles igazolni, hogy nincs köztartozása, továbbá az önkormányzat - mint kedvezményezett - nevére szóló felhatalmazó levélben foglalt beszedési megbízást köteles saját számlavezető hitelintézetével kiállíttatni az államháztartáson kívülre átadott forrás esetleges visszafizetésének biztosítékaként.

(4) A polgármester jogosult az államháztartáson kívülre átadott forrás folyósítását felfüggeszteni, vagy a forrás átadásáról szóló megállapodást felmondani, amennyiben

a) a kiadás költségvetési fedezetét érintően bármilyen ok következtében az önkormányzat tárgyévi költségvetése módosításra, és a kiadás költségvetési fedezetének előirányzata zárolásra vagy más célra átcsoportosításra kerül; vagy

b) az Áht. 30. § (3) bekezdése alapján, a bevételi előirányzatok tervezettől történő elmaradása miatt, a kiadási előirányzatokat törvényi előírás alapján csökkenteni kell; vagy

c) az önkormányzat likviditási helyzete nem teszi lehetővé a forrás további folyósítását; vagy

d) a forrást átvevő a megállapodásban foglalt kötelezettségeit nem teljesíti.

(5) Amennyiben az önkormányzat támogatás jogcímén adott át forrást államháztartáson kívüli személy részére, és e személy bármilyen neki felróható szabálytalanság miatt a támogatás összegének visszafizetésére lett kötelezve, akkor további szankcióként, külön döntéssel e személy határozott időre, de legfeljebb 3 évre kizárható az önkormányzat támogatási rendszeréből. A kizárás időbeli hatálya alatt a kizárt személy az önkormányzat támogatási forrásaiból nem részesülhet. A kizárásról a polgármester dönt.

3. A költségvetési szervek gazdálkodására vonatkozó szabályok

10. § A helyi önkormányzatok és szerveik, a köztársasági megbízottak, valamint egyes centrális alárendeltségű szervek feladat- és hatásköreiről szóló 1991. évi XX. törvény 140. § (1) bekezdés g) pontja alapján, a jegyző e rendeletben megtervezett önkormányzati támogatást a tényleges szükségletekhez igazítva (teljesítésarányosan) biztosítja a költségvetési szervek részére, különös tekintettel a rendszeres személyi juttatás fedezetére, amely a havi csoportos utalással kerül biztosításra. A dologi kiadások fedezete havonta az éves előirányzat 1/12-e erejéig időarányosan finanszírozható.

11. § (1) A költségvetési szervek közfoglalkoztatás keretében akkor létesíthetnek munkaviszonyt a munkavállalóval, ha az irányító szerv vezetője az önkormányzat központi kezelésű feladatainak terhére a közfoglalkoztatással összefüggő önerőhöz szükséges forrást a költségvetési szerv részére átcsoportosította.

(2) A költségvetési szervek a Közgyűlés döntésével megvalósuló feladatváltozás miatt megüresedett álláshelyeket nem tölthetik be, az ehhez kapcsolódóan jelentkező kiadási megtakarításokat kötelesek előirányzat zárolás vagy csökkentés céljából bejelenteni a Polgármesteri Hivatal Pénzügyi Osztályának.

(3) Azoknál a költségvetési szerveknél, amelyeknél közhatalmi bevétel teljesül, a költségvetési szerv létszámába tartozók jutalmazására összesen legfeljebb az adott költségvetési szerv költségvetésében megtervezett személyi juttatások eredeti kiemelt előirányzat összegének 15%-a fordítható.

(4) A költségvetési szervek által vállalt, több év előirányzatait terhelő kötelezettségek esetén, a költségvetési szerv vezetője köteles olyan szerződést kötni a költségvetési szerv nevében, amely lehetőséget biztosít a szerződés hátrányos jogkövetkezmények nélküli módosítására, ha az önkormányzat az adott költségvetési évben nem tudja biztosítani a költségvetési szerv részére az általa több évre megkötött szerződés kiadási fedezetét.

12. § (1) A költségvetési szervek a költségvetési kiemelt kiadási előirányzataik között, valamint a dologi kötött kiadási előirányzataik között csak a polgármester előzetes jóváhagyásával csoportosíthatnak át. A költségvetési szervek saját hatáskörben végrehajtott előirányzat módosítása vagy előirányzat átcsoportosítása, az önkormányzatot terhelő többlettámogatási igényt sem a tárgyi évben, sem az azt követő években nem eredményezhet.

(2) A költségvetési szervek a (3) bekezdésben foglalt kivétellel csak a polgármester előzetes jóváhagyásával módosíthatják a bevételi és a kiadási előirányzataikat.

(3) Nincs szükség a polgármester előzetes jóváhagyására a működési vagy a felhalmozási célú átvett pénzeszközök esetén történő előirányzat módosítás végrehajtásához, azonban a költségvetési szerv vezetője ebben az esetben tájékoztatni köteles a Polgármesteri Hivatal Pénzügyi Osztályát az általa végrehajtott előirányzat módosításról.

(4) A polgármester előzetes engedélye szükséges a költségvetési szervek elemi költségvetéseiben megtervezett, személyi juttatások kiemelt kiadási előirányzatát növelő, az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Ávr.) 36. § (2)-(3) bekezdés és a 43. § (3) bekezdésében meghatározott feltételeknek megfelelő saját hatáskörű előirányzat átcsoportosításuk és előirányzat módosításuk végrehajtásához.

13. § (1) A költségvetési szervek a saját bevételeik között kötelesek megtervezni különösen az intézményi ellátás díját, az alkalmazottak térítését, amely étkeztetés esetében: a köznevelési költségvetési szerveknél az ellátotti nyersanyagnormával azonos, a személyes gondoskodás keretébe tartozó gyermekjóléti alapellátást biztosító költségvetési szerveknél, a kulturális költségvetési szerveknél, valamint a szociális ellátást nyújtó költségvetési szerveknél pedig a DMJV Idősek Háza vonatkozásában háromszori étkeztetésre megállapított nyersanyagnormát kell alkalmazni. (A tervezett bevétel és Áfa vonzata együttesen szerepel a bevételek között.)

(2) Az étkeztetésről és az igénybevételéért fizetendő intézményi térítési díjakról szóló önkormányzati rendelet (a továbbiakban: étkeztetési térítési díjakról szóló rendelet) hatálya alá tartozó költségvetési szervek alkalmazottai esetében az étkezéshez szorosan kapcsolódó munkakörben dolgozókat megillető hozzájárulást 2017. évre az önkormányzat a rezsiköltség + nyersanyagnorma 20%-a mértékben határozza meg. A költségvetési szervek kötelesek a hozzájárulással érintett dolgozói körről és létszámáról a Polgármesteri Hivatal Pénzügyi Osztályát előzetesen tájékoztatni. Az ellátotti étkeztetéssel összefüggő kiadások elszámolásánál (az általános forgalmi adó alapjaként) az étkeztetési térítési díjakról szóló rendelet 3. mellékletében felsorolt költségvetési szervek a nyersanyagnormát és rezsiköltségként a nyersanyagnorma 68%-át veszik alapul, a szociális ellátást nyújtó költségvetési szervek esetén a nyersanyagnormát, valamint rezsiköltségként a szolgáltató által megajánlott nyersanyagnormára vetített rezsikulcs százalékát veszik alapul.

14. § A költségvetési szervek az alapító okiratuk szerint meghatározott alaptevékenységük ellátásának fedezetére a 18. § (3) bekezdésben megnevezett kiadási előirányzat terhére támogatási igényt nem nyújthatnak be.

4. A Közgyűlés által a polgármesterre átruházott hatáskörök

15. § (1) A Közgyűlés az Áht. 34. § (2) bekezdése alapján, a bevételi és kiadási előirányzatok módosítási jogát, valamint az (5) bekezdésben foglaltak kivételével a kiadási előirányzatok közötti átcsoportosítás jogát a polgármesterre ruházza át.

(2) A Közgyűlés az Ávr. 43/A. § (2) bekezdése alapján, az önkormányzat költségvetési kiadási kiemelt előirányzatai közötti átcsoportosítás jogát a polgármesterre ruházza át. A polgármester a költségvetési kiemelt kiadási előirányzatot csak az érintett címen, alcímen, jogcímen, feladaton belül csoportosíthatja át.

(3) A Közgyűlés az általános tartalékkal és a céltartalékkal való rendelkezés (átcsoportosítás) jogát a polgármesterre ruházza. A polgármester az általános tartalékon és a céltartalékon megtervezett előirányzatokat jogosult átcsoportosítani a központi kezelésű feladatokra vagy a költségvetési szervek kiadási előirányzataira.

(4) A polgármester által végrehajtott előirányzat módosítások és átcsoportosítások csak az adott költségvetési évben érvényesülő (egyszeri) hatással bírhatnak, a következő költségvetési évek előirányzatait nem érinthetik.

(5) A polgármester az (1) bekezdésben meghatározott jogkörében eljárva:

a) nem állapíthat meg új bevételi vagy kiadási előirányzatot,

b) nem módosíthatja az előirányzatok megnevezését,

c) a meghatározott felhasználási célhoz kötötten érkezett bevételek esetében a felhasználási célnak megfelelően rendelkezésre álló azonos összegű kiadási előirányzatokat - kivéve az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény 142. §-ában meghatározott „fordítottan adózó” általános forgalmi adó összegét - más kiadási előirányzatokra nem csoportosíthatja át.

(6) Az (5) bekezdés c) pontja szerinti kiadási előirányzatokon év végén rendelkezésre álló szabad kiadási előirányzat a maradvány megállapítása és jóváhagyása során nem használható fel más célra.

16. § A Közgyűlés az önkormányzati tulajdonú lakóingatlanokkal kapcsolatos kiadásokon (5. melléklet 6. cím; 5.5. melléklet) (a továbbiakban: lakásalap) meghatározott felhasználási célok megvalósításával összefüggő egyéb döntések jogát a polgármesterre ruházza. A polgármester e jogkörében dönt a lakásalap terhére megvalósuló pénzeszköz átadásról, és a lakásalap tárgyévi felhasználási céljai között be nem tervezett, év közben felmerülő kiadások fedezetének megjelöléséről.

17. § (1) Az Ávr. 75. § (4) bekezdés a) pontja alapján, a Közgyűlés felhatalmazza a polgármestert, hogy - a pályázat benyújtásáról, és a saját forrás biztosításáról szóló külön közgyűlési döntés hiányában - az önkormányzat által Magyarország központi költségvetésében megtervezett előirányzatokra benyújtani kívánt támogatási igény (pályázat) esetében, az önkormányzat nevében előzetesen nyilatkozzon a saját forrás rendelkezésre állásáról azzal, hogy a nyertes pályázat támogatási szerződésének megkötéséhez közgyűlési döntés szükséges.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltak alapján, amennyiben a saját forrás biztosítása az önkormányzat tárgyévi költségvetésében megtervezett központi kezelésű feladatokon rendelkezésre álló szabad kiadási előirányzatok átcsoportosításával nem oldható meg, a polgármester a saját forrás rendelkezésre állása érdekében jogosult a 15. § (3) bekezdés alapján az általános tartalékról vagy a céltartalékról átcsoportosítani a szükséges saját forrás összegét a kötelezettség-vállalással érintett kiadási előirányzat javára.

18. § (1) Az önkormányzat a központi kezelésű feladatai között megtervezett, pályázati úton vagy pályázati rendszeren kívül nyújtható, működési vagy felhalmozási célú, vissza nem térítendő vagy visszatérítendő pénzbeli támogatást támogatási szerződés alapján folyósítja a támogatottak részére.

(2) Amennyiben önkormányzati rendelet eltérően nem rendelkezik, az (1) bekezdésben meghatározott támogatási szerződés megkötését megelőzően a polgármester jogosult a támogatási döntést meghozni. Nem szükséges a polgármester külön döntése abban az esetben, ha a Közgyűlés az önkormányzat központi kezelésű feladatai között megtervezett, az (1) bekezdésben meghatározott, pályázati rendszeren kívüli pénzbeli támogatás összegét rögzítő kiadási előirányzat megnevezése egyértelműen tartalmazza a támogatott szervezet nevét.

(3) Az e rendeletben megtervezett Civil, Kulturális és Ifjúsági „Alap” (5. melléklet 18. cím) kiadási előirányzatának legfeljebb 70%-a pályázati úton kerülhet felhasználásra. A fennmaradó kiadási előirányzat terhére a polgármester pályázati rendszeren kívül, egyedi támogatások odaítélésről dönthet.

19. § (1) A (2) bekezdésben foglaltak kivételével a Közgyűlés a polgármesterre ruházza az önkormányzat finanszírozási bevételeivel és kiadásaival összefüggő előirányzat-módosítás, az önkormányzat finanszírozási kiadási előirányzatai közötti átcsoportosítás, valamint az önkormányzat központi kezelésű feladatain megtervezett költségvetési kiadások és az önkormányzat finanszírozási kiadásai közötti átcsoportosítás jogát.

(2) Az előző évi maradvány megállapítása, valamint a Mötv. 42. §-ában felsorolt, az önkormányzat számára finanszírozási bevételt vagy kiadást jelentő hatáskörök esetében az előirányzat-módosítás és előirányzat-átcsoportosítás a Közgyűlés hatásköre.

(3) A Közgyűlés az 1. § (5) bekezdésben meghatározott felhalmozási, fejlesztési célt szolgáló külső finanszírozású forrás igénybevételével összefüggő hatáskörként határozza meg:

a) a Kormány előzetes hozzájárulásának megkérését, ha az adósságot keletkeztető ügylet tárgya szerint szükség van a Kormány előzetes hozzájárulására, és az ügylet értéke eléri, vagy meghaladja a Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény alapján számított értékhatárt,

b) a hitelt nyújtó hitelintézet kiválasztását (az ajánlatok értékelését),

c) a b) pont szerint kiválasztott hitelintézettel történő hitelszerződés megkötését.

(4) A (3) bekezdésben meghatározott hatásköröket a Közgyűlés a polgármesterre ruházza át, amelyet az 1. § (5) bekezdésben rögzített felhalmozási, fejlesztési célú hitel felvételével kapcsolatban, a gazdaságossági szempontok figyelembe vétele mellett, a Pénzügyi Bizottság előzetes véleményezését követően gyakorolhat.

20. § Az önkormányzat fizetőképességének és a költségvetési egyensúlyának biztosítása érdekében a polgármester jogosult a központi kezelésű feladatok és a költségvetési szervek kötelezettséggel nem terhelt szabad költségvetési kiadási előirányzatait zárolni. A zárolás feloldásáról vagy a zárolt összegnek megfelelő költségvetési kiadási előirányzat csökkentéséről, átcsoportosításáról, módosításáról legkésőbb a költségvetési év zárását megelőzően a polgármester dönt.

21. § Az önkormányzat fizetési számláján lévő szabad pénzeszköz az önkormányzat fizetési számlájához kapcsolódó betétlekötésre szolgáló alszámlán betétként leköthető. A betétlekötésről való döntés jogát a Közgyűlés a polgármesterre ruházza át. A letéti számla és a 15. § (5) bekezdés c) pontjában meghatározott kiadási előirányzatokhoz tartozó számlák és alszámlák egyenlege betétlekötés céljára nem vehetők igénybe.

22. § A Közgyűlés a Mötv. 68. § (4) bekezdése szerinti értékhatárt éves szinten az 1. § (7) bekezdése szerinti mérlegfőösszeggel azonos összegben állapítja meg az önkormányzat központi kezelésű feladatain megtervezett kiadási előirányzatok esetében.

5. Egyéb gazdálkodási szabályok

23. § E rendelettel elfogadott eredeti bevételi és kiadási előirányzatok tartalmazzák a 2017. évi átmeneti gazdálkodásról szóló 39/2016. (XI. 24.) önkormányzati rendelet felhatalmazása alapján beszedett bevételek és teljesített kiadások előirányzatait is.

24. § (1) A Polgármesteri Hivatal köztisztviselői számára az illetményalap 2017. évre (2017. január 01. napjától 2017. december 31. napjáig) 42.500 Ft.

(2) A Polgármesteri Hivatal felsőfokú iskolai és középiskolai végzettségű köztisztviselőit 2017. évben (2017. január 1. napjától 2017. december 31. napjáig) illetménykiegészítés illeti meg, melynek mértéke a köztisztviselő alapilletményének 20%-a.

25. § (1) A Közgyűlés 2017. évre:

a) a Pro Urbe díj összegét díjazottanként nettó 300.000 Ft-ban,

b) a Csokonai-díj, a Hatvani-díj, a Hajós Alfréd díj, a Sajtódíj, a Borsos József Nívódíj, a Debrecen Város Kiváló Pedagógusa díj, a Debrecen Város Közoktatásért díj és a Boncz László díj összegét díjazottanként nettó 200.000 Ft-ban,

c) a Cívis Talentum ösztöndíj összegét díjazottanként nettó havi 50.000 Ft-ban,

d) a Békessy Béla sportösztöndíj összegét díjazottanként legfeljebb havi bruttó 250.000 Ft-ban

határozza meg.

(2) *  A Kölcsey Ferenc ösztöndíj járulékokkal és SZJA-előleggel együtt számított bruttó összege 2.500.000 Ft.

26. § Az önkormányzat költségvetésének terhére, támogatási szerződés alapján folyósított, pénzbeli támogatások felhasználását és a felhasználásról adott számadást ellenőrizni kell. Az „Éves ellenőrzési munkatervbe” be kell építeni azoknak a szervezeteknek az ellenőrzését, amelyek az önkormányzat tárgyévi költségvetéséből 500.000 Ft-ot elérő vagy azt meghaladó összegű pénzbeli támogatásban részesültek.

27. § (1) Az Áht. 109. § (6) bekezdés alapján, a kiadások készpénzben történő teljesítésére:

a) a költségvetési szervek házipénztárában „K1101 Törvény szerinti illetmények, munkabérek” elnevezésű rovatból a közfoglalkoztatásban résztvevők bére, valamint a „K3. Dologi kiadások” rovat alá tartozó kiadások esetében;

b) az önkormányzat és a Polgármesteri Hivatal házipénztárában az a) pontban felsorolt esetekben és a „K123. Egyéb külső személyi juttatások” rovat alá tartozó kiadások, valamint az államháztartás számviteléről szóló 4/2013. (I. 11.) Korm. rendelet által meghatározott kisértékű tárgyi eszközök beszerzése esetében

van lehetőség, amennyiben nincs mód a banki átutalással történő teljesítésre.

(2) A költségvetési szervek az (1) bekezdés szerinti kiadások készpénzben történő teljesítésének választása esetén az önkormányzattól nem igényelhetnek többlettámogatást a készpénzes kifizetéssel együtt járó költségekre.

(3) Az önkormányzat házipénztára biztosítja a debreceni székhelyű helyi nemzetiségi önkormányzatok számára történő készpénzfelvétel lehetőségét is az (1) bekezdés b) pontjában foglalt szabályok szerint.

28. § (1) Jogszabály eltérő rendelkezése hiányában, az önkormányzatot megillető követelésről lemondani a Pénzügyi Bizottság jogosult.

(2) Jogszabály eltérő rendelkezése hiányában, az önkormányzat irányítása alá tartozó költségvetési szerveket megillető, a költségvetési törvényben meghatározott kis összegű követelés értékhatárát el nem érő összegű követelésről lemondani a költségvetési szerv vezetője jogosult azzal, hogy a költségvetési szerv vezetőjének döntéséről a Pénzügyi Bizottságot tájékoztatni kell.

(3) A (2) bekezdésben foglaltaktól eltérően, ha az önkormányzat irányítása alá tartozó költségvetési szervet megillető követelés összege eléri vagy meghaladja a költségvetési törvényben meghatározott kis összegű követelés értékhatárát, a követelésről való lemondásról a Pénzügyi Bizottság jogosult dönteni.

(4) A Pénzügyi Bizottság e §-ban foglalt döntéseiről a Közgyűlést tájékoztatni kell a zárszámadási rendelet előterjesztésében.

(5) Az (1)-(3) bekezdésben foglaltak alkalmazása során követelésről akkor lehet lemondani, ha a követelésről való lemondás az önkormányzat vagy a költségvetési szerv számára a követeléssel összevethető mértékű egyéb előnnyel jár. A követelésről való lemondás során a döntéshozó köteles indokolással ellátni döntését.

6. Záró rendelkezések

29. § (1) Ez a rendelet - a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel - a kihirdetését követő napon lép hatályba.

(2) A 30. § 2017. január 1-jén lép hatályba.

30. § * 

31. § * 

Dr. Szekeres Antal sk.
jegyző
Dr. Papp László sk.
polgármester

1. melléklet a 6/2017. (II. 16.) önkormányzati rendelethez * 

2-2.9. melléklet a 6/2017. (II. 16. ) önkormányzati rendelethez * 

3. melléklet a 6/2017. (II. 16. ) önkormányzati rendelethez * 

4-4.1. melléklet a 6/2017. (II. 16. ) önkormányzati rendelethez * 

5-5.18. melléklet a 6/2017. (II. 16. ) önkormányzati rendelethez * 

6. melléklet a 6/2017. (II. 16. ) önkormányzati rendelethez * 

7. melléklet a 6/2017. (II. 16. ) önkormányzati rendelethez * 

8. melléklet a 6/2017. (II. 16. ) önkormányzati rendelethez * 


  Vissza az oldal tetejére