Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 45/2017. (XII. 14.) önkormányzati rendelete * 

a településkép védelméről

A településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 12. § (2) bekezdésében, az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 57. § (3) bekezdésében és a 62. § (6) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva,

a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 43/A. § (6) bekezdés c) pontjában biztosított véleményezési jogkörében eljáró

állami főépítészi hatáskörében eljáró Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal,

a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság,

a kulturális örökség védelméért felelős miniszter és

a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság

véleményének kikérésével a következőket rendeli el:

I. FEJEZET

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. A rendelet célja

1. § E rendelet célja Debrecen Megyei Jogú Város (a továbbiakban: város) történeti hagyományainak, építészeti értékeinek, idegenforgalmi nevezetességeinek, valamint a város arculati értékeinek megőrzése érdekében a város Településképi Arculati Kézikönyvében (a továbbiakban: kézikönyv) meghatározott - a városképi értékek megőrzésére és formálására vonatkozó - szempontok alapján történő helyi anyagi és eljárási szabályok megalkotásával a város történelme, identitása szempontjából meghatározó épített értékek védelme, a város építészeti örökségének, arculatának a jövő nemzedékek számára való megtartása, és minőségi formálása az általános építészeti környezet és kultúra, építészeti kultúra szemléletformáló elemeire figyelemmel.

2. Értelmező rendelkezések

2. § E rendelet alkalmazásában:

1. ajánló tábla: valamely vendéglátó üzlet tevékenységéhez kapcsolódó, kizárólag a tevékenységre vonatkozó, a bejáratnál vagy a terasz területén vagy annak határán a nyitvatartási idő alatt elhelyezett mobil eszköz;

2. cég- és címtábla: természetes személyek, jogi személyek, vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek nevét, megnevezését, tevékenységét, jelképét, logóját, címerét vagy közérdekű információt megjelenítő, az épület, vagy ingatlan bejáratánál elhelyezett, a fal síkjához igazodó, egyéb reklámot nem tartalmazó információhordozó;

3. CityLight formátumú eszköz: olyan függőleges elhelyezésű berendezés, amelynek mérete legfeljebb 120 cm x 180 cm, látható, papíralapú reklámközzétételre alkalmas felülettel vagy legfeljebb 90” képátlójú, 16:9 arányú, álló helyzetű digitális kijelzővel rendelkezik;

4. egyéb műszaki berendezés (épületre szerelt műszaki eszköz) különösen az épületgépészeti, hírközlési, biztonságtechnikai, térelhatárolási funkciókat betöltő berendezések, cég- és címtábla, cégér, építési reklámháló, molinó, közterület fölé nyúló árnyékoló berendezés, hirdetővitrin, és egyéb hirdető eszköz;

5. falmező: oszlopok, párkányok, végigmenő tagozatok, kiszögellések, sarkok közötti falsík;

6. gazdasági útirányjelző tábla: természetes vagy jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet székhelyére, telephelyére és fióktelepére vonatkozó útirányt jelző tábla, amelyen a szervezet arculatának megfelelő felirat és logó is szerepelhet;

7. hirdetővitrin: az üzlet helyiségével közvetlen kapcsolatban nem lévő, az üzlet homlokzatára vagy közterületre helyezett, üvegezett felületű, dobozszerű hirdetőeszköz;

8. *  információs célú berendezésnek minősül a totemoszlop, az ajánló tábla és az önállóan elhelyezett (saját lábakon álló) CityLight formátumú eszköz, valamint a CityBoard formátumú eszköz;

9. kirakat: az üzlet helyiségével közvetlen kapcsolatban lévő, elsősorban árubemutatásra szolgáló, közterületre néző vagy közterületről látható, üvegezett felületű homlokzatrész;

10. más célú berendezésnek minősül az utasvárónak, kioszknak, közművelődési célú hirdetőoszlopnak és információs célú berendezésnek nem minősülő utcabútor (pl. pad, telefonfülke, korlát, rácsozat, közmű szerelvények, trafó állomás, hírközlési építmények, gázfogadó állomás);

11. molinó: falra vagy más tartószerkezetre rögzített, nem merev anyagból készült hordozófelülettel rendelkező hirdetőeszköz;

12. totemoszlop: olyan információs célú berendezés, amely jellemzően kétoldalas, nem papír alapon megjelenített ábrázolást hordozó és egy vagy több vállalkozás megnevezését, cégérét, cégtábláját tartalmazó reklámhordozóeszköz, magasságának és szélességének hányadosa legalább 3, illetve vastagsága az oszlop teljes magasságában legalább 30 cm. Nem minősül totemoszlopnak az üzemanyagtöltő állomás területén elhelyezett cégjelzést és üzemanyagárat tartalmazó tábla;

13. útbaigazító tábla: olyan információt nyújtó közterületi jelzés, amelynek funkciója idegenforgalmi eligazítás, közösségi szolgáltatásról tájékoztatás, információ vagy egyéb közérdekű tájékoztatás;

14. *  CityBoard formátumú eszköz: olyan 2,5 métertől 3,5 méter magassági méretig terjedő, egy, aszimmetrikusan elhelyezett lábon álló berendezés, amelynek reklám közzétételre alkalmas mérete 7-9 négyzetméter, amely látható, papír vagy fólia alapú, nem ragasztott, hátulról megvilágított reklám közzétételre alkalmas, hátsó fényforrás által megvilágított felülettel, vagy ilyen méretű digitális kijelzővel rendelkezik.

II. FEJEZET

A HELYI ÉPÍTÉSZETI ÖRÖKSÉG VÉDELME

3. § (1) A város épített értékei - tulajdonformára való tekintet nélkül - a város kulturális kincsének részei, ezért fenntartásuk, méltó használatuk, bemutatásuk és megőrzésük közérdek.

(2) A településfejlesztésben a településrendezési tervek elkészítésekor a helyi védelem követelményeit az épített környezet egészének alakítása és védelme, a műemlékvédelem és az arányos városfejlesztés érdekében e rendelet célkitűzésével összhangban kell érvényesíteni.

(3) A helyi védelem a város közigazgatási területén az építészeti örökség mindazon elemére kiterjed, amely külön jogszabály alapján nem áll védelem alatt, és melyet Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata (a továbbiakban: Önkormányzat) Közgyűlése épített környezetének értékeként védetté nyilvánít.

(4) Helyi értékvédelem feladata

a) a városkép védelme,

b) a különleges oltalmat érdemlő építészeti, építészettörténeti, régészeti, várostörténeti, kultúrtörténeti, művészeti, ipartörténeti szempontból védelemre érdemes területek, épületegyüttesek, épületek, építészeti elemek, köztéri alkotások felkutatása, számbavétele, forráskutatása, dokumentálása és a közvéleménnyel való megismertetése,

c) a védett értékek fennmaradásának, helyreállításának és karbantartásának, hasznosításának elősegítése, az értékek károsodásának megelőzése, elhárítása,

d) a műemlékvédelem és a helyi építészeti örökség védelme egymásra épülő kapcsolatának biztosítása és

e) az általános környezetkultúra, építészeti kultúra szemléletformáló terjesztésének, és az erre való nevelésének támogatása.

3. A helyi építészeti örökség egyedi és területi védelme

4. § (1) A helyi védelem területi védelem (HT) vagy egyedi védelem (HE) lehet.

(2) E rendelet területi védelmet állapít meg az 1. melléklet szerint meghatározott területekre.

(3) E rendelet egyedi védelmet állapít meg a 2. mellékletben felsorolt építményekre, építményrészletekre, képzőművészeti alkotásokra és a hozzájuk tartozó földrészlet, telek egészére.

4. Helyi építészeti örökség feltárása, számbavétele, nyilvántartása

5. § (1) Az önkormányzati főépítész a településképi intézkedései során folyamatosan figyelemmel kíséri a helyi védelem alá helyezés lehetőségét az arra érdemes településképi területek és elemek vonatkozásában.

(2) Az értékek feltárását bárki kezdeményezheti, a feltáráshoz anyagi támogatás biztosítható.

(3) A helyi építészeti örökség számbavétele során az e rendeletben kitűzött célok figyelembe vételével kell eljárni.

(4) A jegyző az önkormányzati főépítész útján a 6. § (1) bekezdése szerinti kezdeményezéseket összegyűjti, rendszerezi, értékeli és javaslatát a Környezetvédelmi és Városfejlesztési Bizottság elé terjeszti döntésre.

(5) A településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendeletben (a továbbiakban: Korm. rendelet) felsorolt szempontokon túl a nyilvántartás tartalmazza a védelem alá helyezési, illetőleg megszüntetési eljárás során keletkezett valamennyi iratot, valamint a közgyűlési előterjesztést, és a védelmet elrendelő és/vagy megszüntető közgyűlési rendeletet.

(6) A nyilvántartásba bárki betekinthet, naprakész vezetéséről a jegyző az önkormányzati főépítész útján gondoskodik.

5. Helyi építészeti örökség védetté nyilvánítása

6. § (1) A helyi védetté nyilvánításra hivatalból vagy természetes személy, jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező egyéb szervezet a jegyzőhöz írásban benyújtott kezdeményezése alapján kerülhet sor.

(2) A kezdeményezésnek tartalmaznia kell:

a) a helyi védelemre javasolt érték megnevezését, leírását, ismertetését,

b) a védelem rövid indokolását,

c) a védendő érték helyének ingatlan-nyilvántartási azonosítására vonatkozó adatait (utca, házszám, helyrajzi szám, épület vagy telekrész megjelölését, a tulajdonos adatait),

d) a védendő érték felmérési terveit, korábbi építési fázisainak fellelhető archív dokumentumait (ezen anyagokat a jegyző is elkészíttetheti, ha a többi anyag alátámasztja a kezdeményezés megalapozottságát),

e) a védendő terület esetében annak pontos körülhatárolását tartalmazó adatokat,

f) a védendő érték fényképét,

g) valamint a kezdeményező nevét és címét.

(3) A helyi védetté nyilvánítással kapcsolatos előzetes egyeztetést és eljárást a jegyző az önkormányzati főépítész útján folytatja le.

(4) Az eljárással felmerülő költségeket a kezdeményező köteles megelőlegezni. Az Önkormányzat helyi védelmet elrendelő döntését követő 15 napon belül a megelőlegezett költségeket a kezdeményező részére vissza kell téríteni.

(5) A helyi védetté nyilvánítást megelőzően az önkormányzati főépítész értékvizsgálatot végez(tet) a védendő érték jellegétől függően, a megfelelő szakirányú szakképesítéssel rendelkező szakértő bevonásával.

(6) Az előkészítés során a védelem alá helyezendő védett értékről részletes dokumentációt kell készíteni a (2) bekezdés szerinti tartalommal, amelyhez csatolni kell az értékvizsgálat során keletkező szakvéleményeket.

(7) A helyi védelem alá helyezésre irányuló eljárás megindításáról az érdekelteket (tulajdonos, kezdeményező) értesíteni kell az alábbiak szerint:

a) helyi egyedi védelemmel érintett elemre vonatkozó kezdeményezés esetén az értesítést az érdekeltnek írásban kell kézbesíteni,

b) helyi területi védelemmel kapcsolatos kezdeményezés esetén az értesítés hirdetmény útján történik.

(8) A helyi védetté nyilvánítást kezdeményező közgyűlési előterjesztésben ismertetni kell a megalapozó szakvéleményeket és csatolni kell az érdekeltek írásos észrevételeit, valamint a Környezetvédelmi és Városfejlesztési Bizottság állásfoglalását.

6. Helyi építészeti örökség fenntartása

7. § (1) A helyi védelem alatt álló értéknek a védelem céljának megfelelő folyamatos karbantartásáról, rendeltetésének megfelelő használatáról, illetve fenntartásáról a helyi védelem alatt álló érték tulajdonosa köteles gondoskodni. Ezen kötelezettségei teljesítéséhez kérheti az Önkormányzat 10. § szerinti támogatását.

(2) A tulajdonos kötelezettsége kiterjed a védelem alá helyezett érték minden alkotóelemére, függetlenül attól, hogy azok a rendeltetésszerű használathoz szükségesek-e vagy sem.

(3) A használat és a fenntartás a helyi védelem alá helyezett érték anyagi és eszmei értékét nem veszélyeztetheti.

7. A helyi védelem megszüntetése

8. § (1) A helyi védettség megszüntetésére hivatalból vagy természetes személy, jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező egyéb szervezet a jegyzőhöz írásban benyújtott kezdeményezése alapján kerülhet sor.

(2) Helyi védettség megszüntetése akkor kezdeményezhető, ha a védettséget alátámasztó indokok már nem állnak fenn.

(3) A megszüntetésre irányuló kezdeményezésnek tartalmaznia kell:

a) a kezdeményezéssel érintett érték megnevezését, leírását, ismertetését,

b) a védelem megszüntetésének rövid indokolását,

c) a kezdeményezéssel érintett érték helyének ingatlan-nyilvántartási azonosítására vonatkozó adatait (utca, házszám, helyrajzi szám, épület vagy telekrész megjelölését, a tulajdonos adatait), terület esetében annak pontos körülhatárolását tartalmazó adatokat,

d) a kezdeményezéssel érintett érték fényképét,

e) valamint a kezdeményező nevét és címét.

(4) A helyi védettség megszüntetésével kapcsolatos eljárást a jegyző az önkormányzati főépítész útján folytatja le a kezdeményező költségére.

(5) A helyi védettség megszüntetésének kezdeményezését követően az önkormányzati főépítész értékvizsgálatot végez(tet) a kezdeményezéssel érintett védett érték jellegétől függően, megfelelő szakirányú szakképesítéssel rendelkező szakértő bevonásával.

(6) A helyi védettség megszüntetésére irányuló eljárás megindításáról az érdekelteket (tulajdonos, kezdeményező) értesíteni kell a 6. § (7) bekezdésében foglaltak szerint.

(7) A helyi védettség megszüntetését kezdeményező közgyűlési előterjesztésben ismertetni kell a megalapozó szakvéleményeket és csatolni kell az érdekeltek írásos észrevételeit, valamint a Környezetvédelmi és Városfejlesztési Bizottság állásfoglalását.

(8) A helyi védettséget megszüntetni akkor lehet, ha azt az értékvizsgálati szakértői vélemény alátámasztja.

(9) A jegyző a Közgyűlés döntésétől számított 15 napon belül kezdeményezi a helyi védettség jogi jellegének ingatlan-nyilvántartásból való törlését.

8. A védettséggel összefüggő korlátozások és kötelezettségek

9. § (1) A helyi védelem alatt álló érték tulajdonosa köteles a jó műszaki állapot fenntartásának kötelezettségén belül a védett értéket megőrizni, illetve rongálódás esetén azt helyreállítani.

(2) A helyi védelem alatt álló értéket nem veszélyeztetheti, településképi vagy műszaki szempontból károsan nem befolyásolhatja az adott építészeti örökségen vagy közvetlen környezetében végzett építési tevékenység, területhasználat.

(3) Helyi egyedi védelem alatt álló épület csak a védelem megszüntetése után bontható le.

(4) Funkcióváltás esetén is meg kell őrizni a helyi védelem alapját képező értéket.

(5) A tulajdonos köteles megóvni az épület alkotórészeit, különösen a kapuzatot, a nyílászárót, a vasalatot, az épületornamentikát, a faragványt, az anyaghasználatot, az ipar- és képzőművészeti alkotást, a vakolatarchitektúrát.

9. Támogatási és ösztönző rendszer

10. § Az Önkormányzat a helyi érték feltárásához, továbbá a helyi védelem alatt álló értékek, fenntartásához, karbantartásához, felújításához szükséges anyagi fedezet megteremtése érdekében éves költségvetésében meghatározott költségvetési forrást biztosíthat. Az összeg felhasználásáról a Környezetvédelmi és Városfejlesztési Bizottság által kiírt pályázat alapján a polgármester dönt.

10. A védett érték megjelölése

11. § (1) A helyi egyedi védelem alatt álló értéket meg kell jelölni. A megjelölés táblával történik, melyen fel kell tüntetni a helyi egyedi védelem tényét és elrendelésének időpontját. („Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata védetté nyilvánította - dátum (év)”)

(2) A tábla elhelyezéséről a jegyző gondoskodik, a tulajdonos a tábla elhelyezését tűrni köteles. A tábla megőrzése és karbantartása a tulajdonos feladata.

III. FEJEZET

TELEPÜLÉSKÉPI SZEMPONTBÓL MEGHATÁROZÓ TERÜLETEK

12. § (1) Jellegzetes, értékes, hagyományt őrző építészeti arculatot, településkaraktert hordozó szempontok, valamint településszerkezeti adottságok alapján meghatározott településképi szempontból meghatározó területek

a) a város történelmi településszerkezetét alkotó városközponti, belvárosi cívis építészeti karakterrel jelölt területek,

b) a taksástelkes, belső és külső kertségi, valamint a villanegyedi építészeti karakterrel jelölt területek,

c) a lakótelepi „egyéb” építészeti karakterrel jelölt területek,

d) a belterületi és a belterülethez kapcsolódó gazdasági és intézményterületek, valamint

e) a város bevezető fő közlekedési útjai mentén lévő 100-100 méter széles területek.

(2) A településképi szempontból meghatározó területek rajzi ábrázolását a 3. melléklet tartalmazza.

IV. FEJEZET

TELEPÜLÉSKÉPI KÖVETELMÉNYEK

11. Településképi követelmények a műemléki értékre és a műemléki környezetre

13. § A műemléki értéken és a műemléki környezet területén az egyéb jogszabályokban meghatározott előírásokat kell alkalmazni azzal, hogy a műemléki érték és a műemléki környezet megjelenését befolyásoló beavatkozást vagy azok bármely alkotóelemét érintő átalakítást az önkormányzati főépítész településképi véleményezési eljárás keretében előzetesen véleményez.

12. Településképi követelmények a helyi védelemmel érintett területen

14. § Területi építészeti településképi követelmények:

a) az adott terület beépítésének, tetőidomainak vizsgálatát el kell végezni, beleértve a szemközti oldal utcaképének vizsgálatát is, az egy adott útszakasz érintett ingatlana mindkét oldalán utcaképi egységet képező 3-3 telek bevonásával és a szemközti oldal ezzel megegyező kiterjedésű figyelembe vételével,

b) átépítés esetén a helyi védelem alapjául szolgáló értékeket meg kell őrizni és a településrész karakteréhez illő használatot kell megvalósítani,

c) az érintett terület jellegét és a közterületen elhelyezkedő elemet meg kell óvni, fenn kell tartani,

d) érintett területeken a város történelmileg kialakult utca- és térszerkezetét, (utcai) légtérarányait, a helyi egyedi védelemmel érintett elemein a város jellegzetes építészeti hangulatát meg kell őrizni.

15. § Egyedi építészeti településképi követelmények:

a) új beépítés esetén az adott környezet feltárt értékeit - az ahhoz illeszkedő egyedi minőségi építészeti megoldással - kell figyelembe venni,

b) építési tevékenység esetén az adott utcaszakasz épületeinek összehangolt karakteri jellemzőjét tartalmazó tervet kell készíteni az adott ingatlan mindkét oldalán utcaképi egységet képező 3-3 telek bevonásával és a szemközti oldal ezzel megegyező kiterjedésű figyelembe vételével,

c) az épület felújítása, átalakítása, bővítése, átépítése, valamint funkcióváltás esetén a helyi értékvédelem alapját képező érték nem változtatható meg,

d) az érték védelmét a védelem alapjául szolgáló részletek megtartásával, elsődlegesen az eredeti anyagok felújításával, valamint azok ismételt felhasználásával kell szolgálni,

e) új elem megalkotása során a már meglévőhöz illeszkedő, arra utaló építészeti megoldásokat kell anyaghasználatban, tömegformálásban, homlokzati megjelenésben alkalmazni,

f) megfelelően alkalmazni kell a 17. § (2) és bekezdésben foglaltakat.

13. Településképi követelmények a településképi szempontból meghatározó területen

16. § Területi építészeti településképi követelmények:

a) meg kell őrizni az eredeti karaktert, egységes arculatot,

b) az érintett terület beépítésének, tetőidomainak vizsgálatát a városképpel való összhang és építészeti egység érdekében el kell végezni, beleértve a szemközti oldal utcaképének vizsgálatát is, az érintett ingatlan mindkét oldalán 2-2 telek mélységig,

c) átépítés esetén a terület jellegéhez, a településrész karakteréhez illő funkciót kell megvalósítani,

d) figyelemmel kell lenni az adott elemek megóvására, fenntartására,

e) kereskedelmi, szolgáltatási rendeltetési egység előtti zöldterületet várakozási, parkolási célú használatához a közterület tulajdonosának hozzájárulását be kell szerezni,

f) érintett területeken a város történelmileg kialakult utca- és térszerkezetét, (utcai) légtérarányait, a helyi egyedi védelemmel érintett elemein a város jellegzetes építészeti hangulatát meg kell őrizni.

17. § (1) Egyedi építészeti településképi követelmények a legalább három rendeltetési egységet magába foglaló épület esetében:

a) klímaberendezés kültéri egysége, illetve szerelvénye az épület homlokzatán, illetve egyéb elemein történő elhelyezésére az alábbiak figyelembe vételével kerülhet sor:

aa) klímaberendezés kültéri egységének kihelyezése az épület tervezett arculatának megtartása céljából, városképvédelmi szempontból abban az esetben megfelelő, amennyiben annak az épület adottságaihoz igazodó, egységes elv alapján kidolgozott optikai takarása megoldásra kerül,

ab) a klímaberendezés optikai takarási rendszere egy ütemben valósítható meg és kivitelezhető, függetlenül attól, hogy van-e benne kültéri egység vagy sem,

ac) az erkélyre, loggiára klímaberendezés kültéri egységét csak úgy lehet kihelyezni, hogy az a közterületről ne legyen látható vagy úgy, hogy az az épület erkélyén vagy a loggia falán befordulva kerüljön kihelyezésre, anélkül hogy a fő homlokzati falsíkból kiállna,

b) *  a homlokzatot átalakítani (megjelenését megváltoztatni), erkélyt, teraszt, loggiát lehatárolni az ezt igazoló tervdokumentáció és a tulajdonos(ok)nak az ezen tevékenység(ek)hez való - külön jogszabály szerint meghozott - hozzájáruló döntésének becsatolása mellett, továbbá az egységes építészeti megjelenés biztosításával, a hatályos jogszabályi előírások figyelembevétele mellett lehet,

c) erkélyt, loggiát lehatárolni vagy azokon rácsozatot el-, illetve visszahelyezni csak az épület egy adott rendeltetési egységére (homlokzatrészére) vonatkozóan nem lehet, kizárólag az épület építészeti egységeként értelmezhető homlokzatrészére (azaz az érintett épületszint vízszintes valamennyi erkélyére, vagy a függőlegesen egy sávba eső erkélyekre) kiterjedően, az építész tervező által megtervezetten, illetve az épület anyaghasználatához és az építészeti arculatához illeszkedő módon, egységes szín-, és anyaghasználat esetén lehet,

d) épületen szabadon vagy védőcsőben vezetett kábel közterületről látható homlokzaton nem helyezhető el,

e) a homlokzatképzésre, színezésre vonatkozó követelmények:

ea) az egyes épületek színezésénél a városképpel való összhang és az építészeti egység érdekében a homlokzat teljes falfelületén telített élénk és neon színek nem alkalmazhatók,

eb) telepszerű, iparosított technológiával épült lakóépületek homlokzati színezésénél épületenként színdinamikai terv alapján meghatározott szín(ek) alkalmazható(k), amiből a falmezőt csak törtszínek (Coloroid, RAL, Pantone stb. színskálán megjelölt telítetlen és világos színekből kevert színezés) alkalmazásával lehet megvalósítani,

ec) homlokzati tagozat és lábazat más telítettségű színekkel is festhető, vakolható,

ed) az Ln, Lk és Vt területfelhasználási, vagy a szabályozási terv szerint „egyéb” építészeti kategóriába tartozó lakótelepen összefüggő épülettömbönként azonos tört alapszín alkalmazása mellett az épület eredeti színdinamikájához igazodó, vagy a színéhez közeli árnyalattal lehet a homlokzati felületképzések felújítását megvalósítani (lakótelepi társasházak homlokzat színezése) az épületre kidolgozott színdinamikai tervnek megfelelően az utcaképi szempontból meghatározó szomszédos két épület színhelyes ábrázolásával az illeszkedés megítélése érdekében,

ee) a homlokzatok részleges felújítását, állagmegóvását érintő munkálatok azonos vagy ismétlődő homlokzati elemek teljes felületén végezhetőek, illetőleg akkor, ha az a földszint vagy a lábazat egységes felújítását, állagmegóvását célozza,

ef) amennyiben az épület magastetővel létesült, úgy a tetőzetet érintő felújítás is csak egy ütemben végezhető,

f) utólagos hőszigetelést, homlokzatszínezést csak az épület egészére vonatkozó homlokzatképzési, színezési terv alapján lehet megvalósítani, lakásonként (rendeltetési egységenként) nem,

g) az utcafronti homlokzati nyílások, nyílászárók osztásrendjének megváltoztatása csak a homlokzat egészével összhangban lehetséges, egyedi nyílászáró csere esetében a nyílásméretek és a nyílászárók osztása, színe, anyaghasználata nem térhet el az épület homlokzatán kialakult nyílásrendtől, nyílásméretektől, osztásrendszertől, azok színétől, anyaghasználatától,

h) új elem megalkotása során a már meglévőhöz illeszkedő tömegformálású, anyaghasználatú építészeti megoldásokat lehet alkalmazni.

i) *  a rendeltetési egységek nyílászáró szerkezetein

ia) csak céglogó és cégnév helyezhető el,

ib) a matricázás a felület legfeljebb 10%-ában megengedett, ezen mértéket csak betekintésgátló, opálfólia, vagyonvédelmi fólia, illetve szépia, vagy monochrom színhasználatú fóliázás alkalmazása esetén lehet meghaladni,

j) *  a rendeltetési egység kirakatában, üvegfelületein, és azok mögött futófény típusú berendezés a kirakat üvegezett felületének legfeljebb 5% mértékéig helyezhető el.

(2) Egyedi építészeti településképi követelmények vendéglátóipari terasz kialakítása esetében:

a) épület homlokzati síkjára rögzített, kiálló, kitekerhető árnyékoló szerkezetet a homlokzat tagolásának, építészeti viszonyrendszere egységes kialakításának figyelembe vételével lehet elhelyezni,

b) árnyékolásra az épület homlokzatához illeszkedő homogén színű, vászon borítású napernyő használható,

c) cégfeliratot, dekorációt csak az ernyő lelógó szegélyén lehet megjeleníteni,

d) az árnyékoló szerkezetek nem egészíthetőek ki, építhetőek össze szélfogóval, oldalfallal,

e) dobogót kialakítani csak indokolt esetben (különösen: szintkülönbség áthidalása, növényzet feletti áthidalás) lehet,

f) téliesített terasz csak kioszk-jellegűen, áttetsző szerkezeti lehatárolással, épülethez közvetlenül nem csatlakozva létesíthető,

g) műnövényeket térelhatárolásra, dekorációs célra használni nem lehet,

h) csak egységes arculatú növényültető ládák kerülhetnek elhelyezésre,

i) a terasz területén legfeljebb 1 darab ajánló tábla helyezhető el.

(3) *  Egyedi építészeti településképi követelmények az egy és két rendeltetési egységet magába foglaló épületek esetében:

a) a tervezett beavatkozás során be kell venni az épület egységes formavilágát, anyaghasználatát, tömegformálását, valamint a környezetbe való illeszkedését,

b) a tetőzetek tervezett felújítása során figyelembe kell venni a tetőforma jellegének megtartását,

c) az épület utcai homlokzatán épületgépészeti szerelvény (pl. klímaberendezés kültéri egysége, folyadékhűtő) nem helyezhető el,

d) a két rendeltetési egységet magába foglaló épület homlokzati hőszigetelését, színezését egymással összhangban, harmonizálva kell megoldani.

14. Reklámra, reklámhordozóra és a reklámhordozót tartó berendezésekre vonatkozó követelmények a településképi szempontból meghatározó területen

18. § (1) A közterületen reklámhordozót úgy kell elhelyezni, hogy további reklámhordozó az utasvárók területétől számított harminc méteren belül, valamint egy adott útszakasz menetirány szerinti azonos oldalán ötven méteren belül nem helyezhető el. A tilalom nem vonatkozik a reklámközzétételre nem használt információs célú berendezésekre, más célú berendezésekre, közművelődési célú hirdetőoszlopra, továbbá az építési reklámhálóra.

(1a) *  Az (1) bekezdéstől eltérően CityBoard formátumú eszköz a közterület alábbi részein helyezhető el úgy, hogy a reklámhordozók közötti távolság az adott útszakasz menetirány szerinti azonos oldalán a száz métert haladja meg:

a) a 35. sz. főút keleti oldalán a 35. sz. főút és a vasúti szintbeli csomópontjától a Fülehalmi utcai csomópontig tartó útszakaszon;

b) a 35. sz. főút nyugati oldalán a 35. sz főút és a vasúti szintbeli csomópontjától a Tücsök utcai csomópontig tartó útszakaszon;

c) a 471. sz. főút mentén a Körösi Csoma utcai csomóponttól a Simon István utcai csomópontig tartó útszakasz mindkét oldalán;

d) a 48. sz. főút (Vámospércsi út) északi oldalán a Veres Péter utcai csomóponttól a Zúzmara utcai csomópontig tartó útszakaszon;

e) a 47. sz. főút (Mikepércsi út) nyugati oldalán a Somlyai úti csomóponttól a Hosszúpályi úti csomópontig tartó útszakaszon;

f) a 47. sz. főút (Mikepércsi út) keleti oldalán a Somlyai úti csomóponttól az Ozmán utcai csomópontig tartó útszakaszon;

g) a 4. sz. főút északi oldalán a Határ úti csomóponttól a belterületi határig tartó szakaszon;

h) a 4. sz. főút északi oldalán a 15850/3, 15850/4 hrsz-ú útcsatlakozástól az István úti csomópontig tartó útszakaszon;

i) a Kishegyesi út északi oldalán az M35 autópályától a 17142/8 hrsz-ú út csomópontjáig tartó útszakaszon;

j) a 33. sz. főút északi oldalán a Domokos Márton úti csomóponttól a belterületi határig;

k) a 33. sz. főút déli oldalán a Kishatár úti csomóponttól a Köntösgát sori csomópontjáig tartó útszakaszon;

l) a 4. sz. főút északi oldalán a Hadházi úttól a Kurta utcáig terjedő útszakaszon;

m) a 4. sz. főút északi oldalán a Baksay Sándor utcától a Zákány utcáig terjedő útszakaszon;

n) a Faraktár utca, és a Mák utca folytatásaként jelölt, 1300/12 hrsz-ú önkormányzati út csomópontjától mért 150 méteres körív területén belül;

o) a Petőfi tér 4. sz. főúttól délre eső szakaszán;

p) Segner tér területe;

r) a Füredi út és a Böszörményi út csomópontjától számított 150 méteres körív területén belül;

s) a Doberdó utca és a Böszörményi út csomópontjától mért 150 méteres körív területén belül.

(2) Az utasvárón történő reklámozás:

a) utasváró tetején reklámhordozó, illetve reklámhordozót tartó berendezés nem helyezhető el,

b) egy adott utasváróban - annak méretétől függetlenül - legfeljebb 2 darab, 2 oldalas CityLight formátumú eszköz alakítható ki, melyek az utasváró oldalsó vagy hátulsó részen helyezhetőek el,

c) reklám kizárólag zárt reklámhordozóban helyezhető el,

d) megvilágításra kizárólag belső fényforrás használható, amely nem lehet villogó vagy káprázást okozó, illetve olyan berendezés, amely elhelyezése, kialakítása révén a közúton közlekedőket vakíthatja,

e) a reklámhordozó kialakítása csak az utasváró méretének, anyag- és színhasználatának figyelembevételével történhet.

(3) Kioszkon legfeljebb 2 darab 60 x 100 cm méretű reklámhordozó helyezhető el, felületenként 1-1 db, egymáshoz rendezett viszonyban, cserélhető felülettel.

(4) Építési reklámháló helyezhető ki az építményen vagy építési állványzatán az építési tevékenység idejére, de legfeljebb az építési tevékenység megkezdésétől számított 2 évig azzal, hogy az építési tevékenység megkezdését építésinapló-bejegyzéssel kell igazolni. A reklámháló illusztrálhatja a mögötte lévő épület homlokzatát.

(5) Más célú berendezésen reklámozási tevékenység nem végezhető.

19. § A reklámozásra vonatkozó közös szabályok:

a) reklámhordozón papír alapú reklám kizárólag feszített vagy fixen rögzített módon tehető közzé, gyűrött, hajlott reklámot reklámhordozón elhelyezni nem lehet,

b) * 

c) a reklámhordozó az érintett területen meglévő épített és természetes környezet adottságaihoz igazodó lehet,

d) * 

e) * 

f) * 

g) a reklámhordozó ipari technológiával készült, fém tartószerkezetű lehet.

15. A reklámok és reklámhordozók elhelyezésére vonatkozó egyedi szabályok

20. § (1) A polgármester bármely, a város szempontjából jelentős eseményről való tájékoztatás érdekében, legfeljebb évente összesen tizenkét naptári hét időszakra eltérést engedhet a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 11/B. § (1) és (2) bekezdésében, valamint az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározott tilalmak és követelmények alól.

(2) Az eltérés engedélyezésére irányuló kérelmet írásban kell benyújtani a polgármesterhez, melyhez mellékelni kell legalább az eltérést bemutató helyszínrajzot és a színes, környezetbe illesztett látványtervet.

(3) A polgármester döntését az Önkormányzat a honlapján közzéteszi.

16. Helyi védelemmel érintett területen, valamint a településképi szempontból meghatározó területen egyéb műszaki berendezésekre vonatkozó településképi követelmények

21. § (1) Egyéb műszaki berendezéssel épület nyílászáró szerkezete, párkánya, korlátja és egyéb meghatározó építészeti eleme még részben sem takarható el.

(2) Épület homlokzatán, jellemzően az épület földszinti részén rendeltetési egységenként legfeljebb 3 darab cég- és címtábla vagy cégér helyezhető el.

(3) *  Amennyiben a cég- és címtábla, a cím- és cégfelirat, a cégér világító típusú (akár önálló fényforrással, akár külső-, vagy belső fényforrással rendelkezik), úgy az vagy annak anyagaként használt szerkezete, eleme nem vibrálhat, nem villoghat, nem lehet káprázást okozó és nem lehet futófény.

17. Sajátos építményekkel kapcsolatos településképi követelmények

22. § (1) A város ellátását biztosító felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak elhelyezésére elsősorban alkalmas terület az út és a járda közötti közterület közlekedésre igénybe nem vett része.

(2) Felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak elhelyezésére az alábbi területek nem vehetők igénybe:

a) műemléki környezet,

b) Natura 2000 területe,

c) műemléki és helyi védelem alatt álló épület,

d) beépítésre újonnan bevont területek.

(3) A területi védelemmel érintett területen a sajátos építmény, műtárgy három homlokzati elemét úgy kell kialakítani, hogy az alkalmas legyen növényzet telepítésére.

V. FEJEZET

A TELEPÜLÉSKÉPI KÖVETELMÉNYEK ÉRVÉNYESÍTÉSÉNEK ESZKÖZEI

18. Helyi Építészeti-Műszaki Tervtanács

23. § (1) A polgármester a településképi követelmények érvényesítésére és a településkép-védelmi feladatok ellátása érdekében Helyi Építészeti-Műszaki Tervtanácsot (a továbbiakban: Tervtanács) működtet.

(2) A Tervtanács szakmai tanácsadó testületként működik, elnöke az önkormányzati főépítész.

(3) A Tervtanács munkájának szervezését, valamint a működésével kapcsolatos adminisztratív feladatokat a Polgármesteri Hivatal feladatkör szerint illetékes szervezeti egysége látja el.

(4) Tervtanácsi tagot az elnök javaslatára legfeljebb négy évre a polgármester bízhat meg, e megbízást bármikor visszavonhatja. Ha a megbízást kizáró körülmény, feltétel a megbízást követően merül fel, a polgármester a megbízást haladéktalanul visszavonja.

(5) A Tervtanács ülése 5 taggal, köztük az elnökkel vagy helyettesével határozatképes.

(6) A tervtanácsi tagok álláspontját az elnök foglalja össze. A Tervtanács többségi szavazással hozza meg a véleményt.

(7) A Tervtanács üléséről jegyzőkönyv készül, amelyet a jelenlévő tagok és a jegyzőkönyvvezető hitelesítenek.

(8) A Tervtanács tagjait, elnökét részvétel esetén az önkormányzati köztisztviselői illetményalap 150%-ának megfelelő összegű tiszteletdíj illeti meg. Nem jár tiszteletdíj a Tervtanács köztisztviselő elnökének, tagjának.

(9) A Tervtanács működésének és eljárásának egyéb szabályait - ideértve az elnök és a tagok vonatkozásában az összeférhetetlenségi szabályozást is - a Tervtanács ügyrendje határozza meg, melyet a Tervtanács elnökének javaslata alapján a Tervtanács fogad el.

(10) A Tervtanács véleményezési eljárása díj- és illetékmentes.

(11) A Tervtanács a 4. melléklet II. pontjában meghatározott esetekben alakít ki szakmai véleményt, melyet a polgármester a településképi véleménye kialakítása során figyelembe vesz.

(12) Ugyanazon ténybeli állapot mellett azonos építészeti megoldást tartalmazó építészeti-műszaki dokumentáció ismételten nem bírálható el.

19. Településképi véleményezési eljárás

24. § (1) A polgármester településképi véleményezési eljárás keretében hozott településképi véleménye a 4. melléklet I. pontjában meghatározott esetekben az önkormányzati főépítész, a 4. melléklet II. pontjában meghatározott esetekben a Tervtanács szakmai véleményén alapul.

(2) A településképi véleményezési eljárás a 6. melléklet szerinti formanyomtatvány benyújtásával indítható.

(3) A településképi vélemény kialakítása során - a vonatkozó kormányrendeletben meghatározottakon túl - az alábbi szempontokat kell figyelembe venni:

a) kialakult település (telek) szerkezetnek való megfelelőség,

b) a védendő (megmaradó) adottságoknak való megfelelőség,

c) a tervezett, távlati adottságoknak való megfelelőség,

d) vertikális megfelelőség,

e) területfelhasználás megfelelősége,

f) a telepítéssel kapcsolatosan a telek beépítési módjának vizsgálata során

fa) az esetleges távlati ütemezés lehetőségét,

fb) a környezetbe való illeszkedést a szomszédos ingatlanok beépítésének, rendeltetésének, és léptékének figyelembe vételével, valamint

fc) a helyi védett építészeti érték érintettsége esetén annak érvényesülését,

g) az építészeti összhang vizsgálata az alaprajzi elrendezés és a homlokzat, továbbá az alaprajzi elrendezés, a funkció és az építészeti tömeg között,

h) az épület külső megjelenésével (homlokzat, tetőforma) kapcsolatos vizsgálat arra vonatkozóan, hogy a terv tartalmaz-e a rendeltetéssel összefüggő reklám és információhordozók megjelenésére, elhelyezésére javaslatot, továbbá a telek vagy felépítmény vonatkozásában látható épületgépészeti vagy közmű megoldásokat,

i) az ingatlan közterületi kapcsolatának vizsgálata a tekintetben, hogy a terv megfelelő javaslatot ad-e az esetleges közterületet közvetlenül, vagy közvetve érintő beavatkozásokra, továbbá biztosítja-e a biztonságos közlekedés feltételeit, jelent-e korlátozást a forgalomban résztvevők számára,

j) a településképi követelményeknek való megfelelés vizsgálata,

k) településképi arculati kézikönyvben foglalt ajánlások érvényesülésének vizsgálata.

20. Településképi bejelentési eljárás

25. § (1) Településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni közterületen és közterületről látható magánterületen történő

a) valamennyi reklám közzététele és reklámhordozó, reklámhordozót tartó berendezés elhelyezése esetén, továbbá

b) az e rendeletben meghatározott területi védelemmel érintett területen, a helyi egyedi védelemmel érintett elemen (annak területén), illetőleg a településképi szempontból meghatározó területen építésügyi hatósági engedélyhez és az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 33/A. §-a szerinti egyszerű bejelentéshez nem kötött - az 5. mellékletben meghatározott - építési tevékenységek tekintetében.

(2) *  Településképi bejelentési eljárás a 7. és/vagy a 8. melléklet szerinti formanyomtatvány benyújtásával - a tulajdonos(ok) teljes bizonyító erejű magánokiratba vagy közokiratba foglalt hozzájárulásával - indítható.

(3) A bejelentéshez tartozó építészeti műszaki tervnek - tárgyának megfelelően - a Korm. rendelet 26/B. § (3) bekezdése alapján tartalmaznia kell legalább:

a) reklám közzététele, reklámhordozó, illetve a reklámhordozót tartó berendezés elhelyezése, létesítése esetén:

aa) műszaki leírást a telepítésről; ingatlan adatait; ingatlan, vagy épület védettségi minősítését; tervezett reklám, reklámhordozó, reklámhordozót tartó berendezés anyagát, méretét, színét, kialakításának módját, elhelyezéssel érintett felület leírását, felelős tervező (amennyiben szükséges) nyilatkozatát a jogszabályoknak való megfelelősségről,

ab) reklám, reklámhordozó, illetve a reklámhordozót tartó berendezés tervét - annak befoglaló méreteinek, kialakításának, anyagának, rögzítésének a reklám elhelyezésével érintett felületen történő ábrázolása, továbbá a reklámelhelyezéssel érintett építmény homlokzatának ábrázolása a meglévő adottságok feltüntetésével,

ac) a közterület burkolatának, műtárgyainak, növényzetének, továbbá épület megvilágítása esetén annak bemutatását,

ad) utcaképi látványtervet - a környezetbe, illetve a településképbe való illeszkedés bemutatásával,

ae) fényképet a telepítés helyéről,

af) a tervezett állapotról beillesztett látványtervet.

b) építési tevékenység esetén:

ba) műszaki leírást - a tervezett épület, építmény telepítéséről; építészeti kialakításáról; ingatlan adatai; ingatlan, épület védettségi minősítése, beépítettség számítás, építmény- /épület-/ homlokzatmagasság számítás; felelős tervező nyilatkozata a jogszabályoknak való megfelelősségről,

bb) helyszínrajzot a szomszédos építmények, terepviszonyok és égtáj feltüntetésével,

bc) alaprajz(ok) - egyezményes és olvasható jelöléssel olvashatósághoz és a megértéshez szükséges léptékben,

bd) homlokzatok, metszetek, utcaképi vázlat/színterv/látványtervet az épület teljes homlokzati felületére kiterjedően,

be) zöldfelületi fedettség számítást,

bf) a legalább három rendeltetési egységet magába foglaló épületben található erkély, loggia vagyonvédelmét szolgáló rácsozat ábrázolását egységesen megtervezetten (részlettervvel rendelkező) az épület homlokzatát érintő tervdokumentációban,

bg) utcai kerítés építése esetén az ingatlanon lévő épületről készített fényképet. Amennyiben az ingatlanon épület nem található, de annak építésére vonatkozóan jogerős építési engedély vagy egyéb okirat (egyszerű bejelentés) kiadásra került, illetve eljárás van folyamatban, úgy a tervezett (megvalósulandó) állapotot bemutató látványtervet.

(4) *  A településképi bejelentési eljárásban a tevékenység tudomásulvételéről vagy megtiltásáról szóló döntés kialakítása során az e rendeletben meghatározott településképi követelmények mellett a Kézikönyvben lévő ajánlásokra is tekintettel - különösen - az alábbi szempontokat kell figyelembe venni:

a) kialakult település- és telekszerkezeteknek, utcaképnek való megfelelőség,

b) a védendő (megmaradó) adottságoknak és értékeknek, karaktereknek való megfelelőség,

c) városképi adottságoknak való megfelelőség,

d) az épített környezet magassági adottságainak való megfelelőség,

e) reklám, reklámhordozó és reklámhordozót tartó berendezés meglévő épített és természetes környezetbe, valamint a településképbe illeszkedése,

f) építmény homlokzatán elhelyezett - reklámnak, reklámhordozónak és reklámhordozót tartó berendezésnek nem minősülő eszköz, ábrázolás, berendezés építmény karakteréhez, színezéséhez, arányrendszeréhez igazodása,

g) egységes épülethomlokzaton (tűzfalon) elhelyezett műszaki eszközök egymással és az építménnyel való összhangja.

(5) *  A polgármester a tevékenység tudomásul vételéről határozattal dönt, melynek érvényességi ideje - ha a határozat másképpen nem rendelkezik -

a) állandó építmény és egyéb műszaki berendezésnek minősülő épületgépészeti, hírközlési, biztonságtechnikai, térelhatárolási funkciókat betöltő berendezések esetén végleges,

b) legfeljebb 180 napig fennálló építmény esetén 180 nap,

c) reklám, reklámhordozó és reklámhordozót tartó berendezés esetén 1 év,

d) cégér, cég- és címtábla, árnyékoló berendezés, hirdető vitrin, molino, egyéb hirdetőeszköz esetén ameddig a célját nem veszti, de legfeljebb 5 év,

e) útbaigazító tábla esetén ameddig célját nem veszti de legfeljebb 2 év,

mely a b)-e) pontok esetében - a bejelentő érvényességi idő lejártát megelőző kezdeményezésére - meghosszabbítható, ha a határozat kiadására vonatkozó jogszabályi feltételek változatlanok.

(6) A polgármesteri döntés az önkormányzati főépítész szakmai álláspontján alapul.

(7) Amennyiben a polgármester a bejelentés beérkezésétől számított 15 napon belül nem dönt a bejelentés tudomásul vételéről, azt - a bejelentésben és annak mellékletében foglalt tevékenységet a becsatolt tervdokumentáció szerinti kivitelezése vonatkozásában - településképi szempontból megadottnak kell tekinteni az (5) bekezdés szerinti időtartamra.

21. Településképi kötelezési eljárás

26. § (1) Településképi kötelezési eljárást kell lefolytatni

a) a településképi bejelentés elmulasztása,

b) a bejelentett tevékenység megtiltás ellenére történő folytatása,

c) ha a bejelentett és tudomásul vett tevékenység végrehajtása a döntésben foglaltaktól eltérően történik,

d) a helyi védelemmel és a településképi szempontból meghatározó területeken a területi és egyedi építészeti településképi követelmények megsértése

esetén.

(2) A településképi kötelezési eljárás hivatalból és kérelemre is indulhat.

22. Településkép-védelmi bírság

27. § (1) *  A bejelentés elmulasztása, a polgármester döntésének - ideértve a 25. § (5) bekezdése szerinti érvényességi idő betartását is - megszegése, a jogszabálysértés megszüntetésére megállapított határidő eredménytelen eltelte esetén e magatartás megszegőjével szemben természetes személyek esetében 50.000 forinttól 200.000 forintig, jogi személyek és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek esetén 50.000 forinttól 1.000.000 forintig terjedő településkép-védelmi bírságot (a továbbiakban: bírság) kell kiszabni.

(2) A bírság kiszabásának esetkörei:

a) településképi bejelentési kötelezettség elmulasztása,

b) a településképi bejelentési eljárás során meghozott döntésben foglaltak megszegése,

c) településképi kötelezésben foglaltak végre nem hajtása.

(3) *  A településkép-védelmi bírság kiszabása esetén a polgármester a bírság összegéről a közigazgatási szabályszegések szankcióinak átmeneti szabályairól, valamint a közigazgatási eljárásjog reformjával összefüggésben egyes törvények módosításáról és egyes jogszabályok hatályon kívül helyezéséről szóló törvényben meghatározott szempontok mérlegelésével dönt.

(4) A bírságot 15 napon belül az Önkormányzat számlájára kell befizetni. Ennek elmulasztása esetén azt adók módjára kell behajtani.

(5) Az (1) bekezdés szerinti bírság megfizetése nem mentesíti a kötelezettet a jogsértő állapot megszüntetésének kötelezettsége alól.

VI. FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

28. § (1) Ez a rendelet 2018. január 1. napján lép hatályba.

(2) * 

1. melléklet a 45/2017. (XII. 14.) önkormányzati rendelethez

Helyi területi védelem hatálya alá tartozó területek elnevezése és lehatárolásának térképi bemutatása - „HT”

1. Kossuth tér

2. Kálvin tér

3. Déri tér

4. A Piac utcának a Kossuth tértől a Kossuth-Széchenyi utcáig terjedő szakasza

5. Debrecen-Józsa Árpád kori emlékrom és klastrompark

6. Egyetem tér

7. Ady tér

8. A Nagyerdei Parkerdő lehatárolt területe

2. melléklet a 45/2017. (XII. 14.) önkormányzati rendelethez

Helyi egyedi védelem alá tartozó elemek - „HE”

A. Épületek

A B C
1. Cím Megnevezés Hrsz.
2. Ajtó utca 1. szám Földszintes lakóház és vendéglátóhelyiség 7515
3. Ajtó utca 23/A. szám Földszintes lakóház 7353
4. Ajtó utca 28. szám Földszintes lakóház 20548
5. Antall József utca 8. szám Földszintes lakóház 9244
6. Antall József utca 10. szám Földszintes lakóház 9243
7. Arany János utca 4. szám Egyemeletes lakóház 9159
8. Arany János utca 6. szám Földszintes lakóház 9158
9. Arany János utca 10. szám Földszintes lakóház 9156
10. Arany János utca 11. szám Földszintes lakóház 9108
11. Arany János utca 20. szám Egyemeletes lakóház 9151
12. Arany János utca 47. szám Földszintes lakóház 9140
13. Arany János utca 48. szám Földszintes lakóház 9196
14. Arany János utca 50. szám Földszintes lakóház 9198
15. Arany János utca 54. szám Kétemeletes bérház 9200
16. Arany János utca 57. szám Földszintes lakóház 9135
17. Árpád tér 1. szám Árpád téri református templom 5880
18. *  Bajcsy-Zsilinszky utca 1-3-5. szám Kettő + egy emeletes bérház 8528.
8530.
19. Bajcsy-Zsilinszky utca 6-8. szám Egyemeletes bérház 8721-8722
20. Bajcsy-Zsilinszky utca 33. szám Földszintes lakóház 8572
21. Bajcsy-Zsilinszky utca 35-37. szám Kétemeletes bérház 8571-8570
22. Bajcsy-Zsilinszky utca 51. szám Földszintes lakóház 8593
23. Bajcsy-Zsilinszky utca 64. szám Óvoda 8674
24. Bajcsy-Zsilinszky utca 75. szám Földszintes lakóház 8623
25. Bartók Béla út 1. szám. Mester Utcai Református Egyházközség Temploma 20009
26. Batthyány utca 2. szám, illetve
Kossuth utca 19. szám
Egyemeletes bérház 8889
27. Batthyány utca 4. szám Földszintes lakóház utcai részén üzlethelyiségekkel 8890
28. Batthyány utca 6. szám Földszintes lakóház 8891
29. Batthyány utca 8. szám Földszintes lakóház 8892/1
30. Batthyány utca 16. szám Földszintes lakóház 8896
31. Batthyány utca 20. szám Földszintes lakóház később kialakított utcai üzlettel 8898/1
32. Bem tér 9. szám Egyemeletes épület.
Egykori Bábaképző Intézet, később a hajdani Debreceni Torna Egylet székháza.
20415/1
33. Bem tér 18/A-C. szám. Atommagkutató Intézet 21066/1 21066/2 21066/3
34. Bem tér 25. szám, illetve
Kétmalom utca 1. szám
Földszintes lakóház 20563
35. Bem tér 27. szám Földszintes lakóház 20535
36. Bessenyei utca 4. szám Egyemeletes villa 20941
37. Bessenyei utca 14-16. szám Egyemeletes villa 20946
38. Bethlen utca 11-17. szám Rendelő intézet 8312
39. Borz utca 5. szám Földszintes lakóház 8051
40. *  Borsos József tér 1. szám Borsos villa 20182/2.
41. Csanak József utca 7. szám Egyemeletes villa 20955/1
42. Csanak József utca 8-10. szám Földszintes villa 20963
43. Csapó utca 29-35. szám, illetve
Burgundia utca. 1. szám
Debreceni Szakképzési Centrum Vegyipari Szakgimnáziuma 8466
44. Csapó utca 51. szám Földszintes lakóház 6892/1
45. Csillag utca 20. szám Földszintes lakóház 6623
46. Csillag utca 22. szám Földszintes lakóház 6622
47. Csillag utca 69. szám Földszintes lakóház 6659
48. Csokonai utca 38. szám Földszintes lakóház 8203
49. Csokonai utca 40. szám Földszintes lakóház 8204
50. Csokonai utca 42. szám Földszintes lakóház 8205
51. Csokonai utca 46. szám Földszintes lakóház 8207
52. Darabos utca 19. szám Csokonai ház 7641
53. *  Darabos utca 33. szám Ady lakás 7609.
54. Darabos utca 39. szám Földszintes lakóház 7631
55. Darabos utca 41. szám Földszintes lakóház 7630
56, Darabos utca 43. szám Földszintes lakóház 7629
57. Darabos utca 45. szám Földszintes lakóház 7628
58. Domb utca 12. szám Földszintes lakóház 6891
59. *  Domb utca 16. szám Földszintes lakóház 6897.
60. Dombos-tanya Parlagi templomrom Templomrom 02499/5
61. *  Dóczy József út 1-7. szám
illetve
Nagyerdei körút 98. szám
Egyemeletes épületek, úgynevezett

Professzori villák
22246/1.

22249/1.
62. Dósa Nádor tér 3. szám Egyemeletes lakóház
E helyen működött” egykor a
Debreczen-Nagyváradi Értesítő
8585
63. * 
64. Egymalom utca 3/A-B. szám Földszintes lakóház 7555-7556
65. Egymalom utca 4. szám Földszintes lakóház 7549
66. Egymalom utca 5. szám Földszintes lakóház 7557
67. Egymalom utca 6. szám Földszintes lakóház 7548
68. Ember Pál utca 12. szám, illetve
Weszprémi utca 7. szám
Földszintes villa 20871
69. Ember Pál utca 15. szám, illetve
Weszprémi utca 10. szám.
Egyemeletes villa A megosztás
utáni telkek
helyrajzi
száma:
20853/1-20853/2
70. Erzsébet utca 33. szám Földszintes lakóház 9431
71. Faraktár utca 113. szám Szent István Római Katolikus templom 1253
72. Füvészkert utca 2. szám Egyemeletes épület
Egykori Gazdasági Akadémia és Városi Képtár
8320
73. Füvészkert utca 6. szám Kétemeletes bérház 8317
74. * 
75. Hatvan utca 1. szám Háromemeletes egyházi bérház, Püspöki palota 8310
76. Hatvan u. 6. szám Sajó bérház 8533
77. Hatvan utca 21. szám Földszintes lakóház 8257
78. Hatvan utca 24. szám Unitárius Egyház imahelye és temploma 8552
79. Hatvan utca 25. szám Földszintes lakóház 8255
80. Hatvan utca 27. szám Földszintes lakóház 8254
81. Hatvan utca 30. szám Földszintes lakóház 8555
82. Hatvan utca 58. szám Földszintes lakóház 8602
83. Hortobágy utca 26. szám Földszintes lakóház 7868/1
84. Iparkamara utca 2-4. szám Háromemeletes bérpalota földszintjén üzletsorral.
Egykori Kereskedelmi és Iparkamara székháza.
9642
85. Iparkamara utca 6. szám Földszintes lakóház 9641/1-9641/2
86. Iparkamara utca 10. szám Földszintes lakóház, modern emeletráépítéssel 9639
87. Iparkamara utca 12. szám Egyemeletes lakóház 9638
88. Iparkamara utca 14. szám Kétemeletes bérház 9736
89. Iskola utca 8. szám Földszintes lakóház 9266
90. Jánosi utca 86. szám, illetve
Kisfaludy utca 41-45. szám.
Általános Iskola 4831/1
91. Jókai utca 35. szám Földszintes lakóház 8059
92. Kar u. 29. szám. Oláh Gábor szülőháza. 7870/2
93. Kar u. 37. szám Földszintes lakóház 7877
94. Kálvin tér 8. szám Földszintes épület 8401
95. Kétmalom utca 11. szám Földszintes lakóház 20557
96. Kígyó utca 42. szám Földszintes lakóház 6771
97. Kígyó utca 47. szám Földszintes lakóház 6818
98. Komáromi Csipkés György tér Szabadságtelepi Református Egyházközség Temploma 1315
99. Komlóssy út 20. szám Egyemeletes villa 21017
100. Komlóssy út 21. szám Kétemeletes villa 20956
101. Kossuth utca 3. szám Egykori Debreczeni Takarékpénztár
Részvénytársulat kétemeletes épülete,
földszintjén üzletsorral
9012
102. Kossuth u. 5. szám Egyemeletes lakóház földszintjén üzletsorral 9011
103. Kossuth utca 7. szám Kétemeletes lakóház földszintjén üzletsorral 9010
104. Kossuth utca 8. szám, illetve
Sas u. 4. szám
Kétemeletes bérház földszintjén üzletsorral.
Itt működött egykor a Kölcsönös Segélyező Egylet
8511
105. Kossuth utca 9. szám Egyemeletes lakóház 9009
106. Kossuth utca 11. szám Egyemeletes lakóház földszintjén üzletsorral 9008
107. Kossuth utca 15. szám Egyemeletes lakóház földszintjén üzlethelyiséggel 9006
108. Kossuth utca 17. szám, illetve
Batthyány utca 1. szám
Egyemeletes bérház földszintjén üzletsorral 9004
109. Kossuth utca 20. szám Rendőrkapitányság épülete 8493
110. *  Kossuth utca 23. szám. Egyemeletes lakóház 8887.
111. Kossuth utca 35. szám Egykori Dóczy Leánynevelő Intézet épülete 8876
112. Kossuth utca 39. szám Egykori kétemeletes lakóház, jelenleg irodaház 8875
113. Külsővásártér 1. szám Földszintes lakóház, utcafronti részén üzlethelyiségekkel 9126
114. Külsővásártér 3. szám Földszintes lakóház, utcafronti részén jelenleg üzlethelyiségekkel 9128/1
115. Külsővásártér 6. szám Földszintes lakóház 9131
116. Leány utca 2. szám, illetve
Rákóczi utca 31. szám
Földszintes épület, egykori Református Elemi Iskola 7202
117. Lórántffy utca 42. szám Földszintes lakóház 6768
118. Lórántffy utca 46. szám Földszintes lakóház, utcafronti részén üzlethelyiségekkel 6766
119. Madách Imre tér 1. szám. Homokkerti Református Egyházközösség Temploma 13301
120. Mátyás király utca 23. szám Csapókerti Református Egyházközség Temploma 4223/2
121. Medgyessy sétány 1. szám Egyemeletes villa 22325
122. Medgyessy sétány 2. szám Egyemeletes villa 22326
123. Medgyessy sétány 3. szám Egyemeletes villa 22327
124. Medgyessy sétány 4. szám Egyemeletes villa 22328
125. *  Mester utca 21. szám Egykori földszintes lakóház
(Csak utcai homlokzat)
7794/7.
126. Mester utca 22. szám Földszintes épület, egykori elemi iskola 8101
127. Mester utca 24. szám Földszintes lakóház, jelenleg Baptista gyülekezet épülete 8100
128. Mester utca 26. szám Földszintes lakóház 8079
129. Mester utca 27. szám Földszintes lakóház 7797
130. Mester utca 29. szám Földszintes lakóház 7798
131. Mester utca 31. szám Földszintes lakóház 7799
132. Mester utca 36. szám Egykori földszintes lakóház. Utcafronti részén üzlethelyiség 8070
133. Meszena utca 19. szám Földszintes lakóház 7107
134. Mezőgazdász utca 1. szám
Pallag.
Egykori Debreceni Magyar Királyi Gazdasági Akadémia. 66066
135. Mikes Kelemen utca 31. szám Jézus szíve Római Katolikus templom 5415
136. Miklós utca 3. szám Agostai hitvallású evangélikus egyház temploma 9168
137. Miklós utca 19. szám Földszintes lakóház 9176
138. Miklós utca 20. szám Földszintes lakóház 9248
139. Miklós utca 30. szám Földszintes lakóház 9225
140. Miklós utca 33. szám Földszintes lakóház. Utcafronti részén üzlethelyiség van 9220/1
141. Miklós utca 41. szám Földszintes lakóház 9216
142. Miklós utca 50. szám, illetve
Erzsébet utca 41. szám
Földszintes lakóház sarkán üzlethelyiséggel 9427
143. Miklós utca 51. szám Földszintes lakóház 9211
144. Múzeum utca 4. szám Volt Nemzeti Bank 8313
145. Nagyerdei körút 64. szám, illetve
Bessenyei utca 20. szám
Földszintes villa 20948
146. Nagyerdei körút 68. szám, illetve
Csanak utca 16. szám
Egyemeletes villa 20968
147. Nap utca 1. szám Földszintes lakóház 8817
148. Nap utca 6. szám Földszintes lakóház 6434
149. Nádor utca 4. szám Jost villa 21244
150. Pallagi út 7. szám Nagyerdei víztorony 22335
151. *  Pásti utca 2-4. szám, illetve
Hatvan utca 18. szám
Kétemeletes bérház földszintjén üzletsorral 8546.
152. Petőfi tér 12. szám Nagyállomás B. épülete 9555/5
153. Péterfia utca 13. szám Földszintes lakóház 7576
154. Péterfia utca 19. szám Földszintes lakóház 7567
155. Péterfia utca 25. szám Egyemeletes lakóház 7562
156. Péterfia utca 29. szám, illetve
Egymalom utca 2. szám
Földszintes lakóház a Péterfia utca felől üzlethelyiségekkel 7552
157. Péterfia utca 35. szám Földszintes lakóház 7544
158. Péterfia utca 39. szám Földszintes lakóház 7540
159. Péterfia utca 41. szám Földszintes lakóház 7537
160. Péterfia utca 42-44. szám, illetve
Thaly Kálmán utca 2. szám
Egyemeletes bérház 7623
161. Péterfia utca 43. szám Földszintes lakóház 7536
162. Péterfia utca 45. szám. Egyemeletes lakóház 7535
163. Péterfia utca 47. szám Földszintes lakóház 7532
164. Péterfia utca 48. szám Egyemeletes lakóház 7647/1
165. Péterfia utca 50. szám Földszintes lakóház későbbi emeletráépítéssel 7649
166. Piac utca 10. szám Háromemeletes bérház, földszintjén üzletekkel 8415
167. Piac utca. 12-14. szám, illetve
Csapó utca 2. szám
Kétemeletes bérház, földszintjén üzletekkel
Egykor a Takarék és Hitelintézet Rt. bankja
8416
168. Piac utca 17. szám, illetve
Bajcsy-Zsilinszky utca 2.
szám
Egyemeletes lakóház földszintjén üzlethelyiséggel 8717
169. Piac utca 19. szám Kétemeletes lakóház földszintjén üzlethelyiségekkel 8716
170. Piac utca 21. szám Egyemeletes lakóház földszintjén üzlethelyiséggel és étteremmel 8715
171. Piac utca 26. szám, illetve
Piac utca 28/B. szám
Négyemeletes bérház földszintjén üzlethelyiségekkel 9014; 9016
172. Piac utca 30. szám Egyemeletes lakóház földszintjén üzlethelyiségekkel 9017
173. Piac utca 3 1. szám Egyemeletes lakóház földszintjén üzlethelyiségekkel 8745
174. Piac utca 32. szám Kétemeletes bérház, földszintjén üzlethelyiségekkel 9018
175. Piac utca 38. szám Egyemeletes lakóház, földszintjén üzlethelyiségekkel 9060
176. Piac utca 43/B. szám Négyemeletes bérház, földszintjén üzlethelyiségekkel 9065
177. Piac utca 53-55. szám, illetve
Arany János utca 2. szám
Kétemeletes bérházak földszintjükön üzlethelyiségekkel. A sarki épületben működött hajdanán a Debreceni Első Takarékpénztár 9160-9161
178. *  Piac utca 53-55. szám, illetve
Arany János utca 2. szám
Kétemeletes bérházak földszintjükön üzlethelyiségekkel. 9160.
179. Piac utca 58. szám Kétemeletes bérház 9708
180. Piac utca 59. szám Háromemeletes lakóház földszintjén üzlethelyiségekkel 9163
181. Piac utca 61. szám Háromemeletes lakóház földszintjén üzlethelyiségekkel 9164
182. Piac utca 63. szám Egyemeletes lakóház földszintjén üzlethelyiséggel 9165
183. Piac utca 65. szám Egyemeletes lakóház. Földszintjén az Apolló mozi működik 9166
184. Piac utca 68. szám Kétemeletes lakóház földszintjén üzlethelyiséggel 9703
185. Piac utca 69. szám Kétemeletes lakóház földszintjén üzlethelyiségekkel 9276
186. Piac utca 71. szám Kétemeletes lakóház földszintjén üzlethelyiségekkel 9277
187. Piac utca 73. szám Egyemeletes lakóház 9278/1
188. Piac utca 75. szám Kétemeletes lakóház földszintjén üzlethelyiségekkel 9279/1
189. Piac utca 77. szám Kétemeletes lakóház földszintjén üzlethelyiségekkel 9280/1
190. Piac utca 79. szám Kétemeletes lakóház földszintjén üzlethelyiségekkel 9281/1
191. Piac utca 81. szám Kétemeletes lakóház földszintjén üzlethelyiségekkel 9282
192. Poroszlay út 10. szám Egyemeletes épület, egykori úgynevezett
Andaházy-Szilágyi Leányinternátus
21141
193. Rákóczi utca 7. szám Földszintes lakóház, utcafrontján üzlethelyiségekkel 8453
194. Rákóczi utca 9. szám Földszintes lakóház, utcafrontján üzlethelyiséggel 8451
195. Rákóczi utca 11. szám Földszintes lakóház 8450
196. Rákóczi utca 15. szám Földszintes lakóház 8448
197. Rákóczi utca 17. szám Földszintes lakóház 8447
198. Rákóczi utca 19. szám Földszintes lakóház, utcafrontján üzlethelyiséggel 8446
199. Rákóczi utca 21. szám Földszintes lakóház 8445
200. Rákóczi utca 25. szám Egyemeletes lakóház 8443
201. * 
202. Rákóczi utca 60. szám Földszintes lakóház 7534
203. Rákóczi utca 62. szám Földszintes lakóház 7533
204. Rákóczi utca 65. szám Földszintes lakóház 7391
205. Révész tér. 2-3-4. szám, illetve Széchenyi utca 2. szám Földszintes, úgynevezett bazársor 9069
206. Sennyei-Oláh István utca 20. szám,
illetve Faragó utca 2. szám
Egyemeletes lakóház 7039
207. Simonffy utca 21-23. szám Egyemeletes épület.
Egykori Debreceni Izraelita Hitközség
koedukált elemi iskolája
8693
208. Simonffy utca 26. szám, illetve
Széchenyi utca 25. szám
Földszintes lakóház 8761
209. Simonffy utca 42. szám Földszintes lakóház 8771
210. Simonyi út 1. szám Egyemeletes villa 20863
211. Simonyi út 2. szám Egyemeletes villa 21039
212. Simonyi út 4. szám Egyemeletes villa 21038
213. Simonyi út 6. szám Egyemeletes villa közepén padlástérbeépítéssel 21037
214. Simonyi út 8. szám Egyemeletes villa 21036
215. Simonyi út 21. szám Földszintes villa 20899
216. Simonyi út 22. szám Eredetileg földszintes villa későbbi emeletráépítéssel 20935/6
217. Simonyi út 23. szám Egyemeletes villa 20900
218. Simonyi út 25. szám Eredetileg földszintes villa későbbi emeletráépítéssel bővítve 20901
219. Simonyi út 31. szám, illetve
Kodály Zoltán utca 10. szám
Földszintes villa 20906
220. Simonyi út 33. szám Földszintes villa 20907
221. Simonyi út 38. szám Egyemeletes villa 20917
222. Szappanos utca 5. szám Földszintes lakóház 2129
223. Szávay Gyula utca 17. szám Kerekestelepi Református Egyházközség Temploma 12302/1
224. Széchenyi utca 17. szám Egyemeletes lakóház földszintjén üzlethelyiséggel 8756
225. Széchenyi utca 37. szám Egyemeletes lakóház 8793
226. Széchenyi utca 39. szám Egyemeletes lakóház 8792
227. Széchenyi utca 41. szám Földszintes lakóház 8791
228. Széchenyi utca 42. szám Egyemeletes lakóház földszintjén üzlethelyiséggel 9119
229. Széchenyi utca 43. szám Földszintes lakóház 8790
230. Széchenyi utca 48. szám Földszintes lakóház utcafrontján üzlethelyiség kialakítással 9122
231. Széchenyi utca 50. szám Földszintes lakóház utcafrontján üzlethelyiség kialakítással 9123
232. Széchenyi utca 53. szám Földszintes lakóház utcafrontján üzlethelyiség kialakítással 8785
233. Széchenyi utca 58. szám Volt Magyar Állami Fa- és Fémipari Szakiskola. Kétemeletes épület 9442
234. Széchenyi utca 60. szám Hallássérültek Tanintézete 9443
235. Szent Anna utca 9. szám Egyemeletes lakóház 9716
236. Szent Anna utca 10-12 szám Négyemeletes bérház földszintjén üzlethelyiségekkel 9056
237. Szent Anna utca 16. szám Földszintes lakóház 9000
238. *  Szent Anna utca 17. szám Kétemeletes épület
Szent József Általános Iskola, Gimnázium, Szakgimnázium és Kollégium
9754.
239. Szent Anna utca 18. szám Földszintes lakóház, egyik szuterénjében egy üzlethelyiséggel alakítottak ki 8881
240. Szent Anna utca 27. szám Egyemeletes lakóház földszintjén üzletekkel 9572/10
241. Szent Anna utca 29. szám Egyemeletes lakóház földszintjén üzletekkel 9760/1
242. Szent Anna utca 48. szám Földszintes lakóház, üzlethelyiséggel 8862/2
243. Szent Anna utca 50. szám Földszintes lakóház 8860
244. Szent Anna utca 57. szám, illetve
Teleki utca 1. szám
Földszintes lakóház 9862
245. Szív utca 13. szám Földszintes lakóház 9418
246. Szív utca 15. szám Földszintes lakóház 9417
247. Tanító utca 16. szám Földszintes lakóház 8069/2
248. Török Bálint utca 2. szám Földszintes lakóház 9264
249. Török Bálint utca 15. szám Földszintes lakóház 9238
250. Varga utca 2. szám Kétemeletes épület
Egykori Piarista rendház, jelenleg kollégium
9752/1
251. Varga utca 3. szám Földszintes lakóház 9719
252. Varga utca 4. szám Kétemeletes épület, Római Katolikus Püspöki Hivatal 9751
253. Varga utca 6. szám Földszintes lakóház 9750
254. Varga utca 7. szám Földszintes lakóház 9721
255. Varga utca 8. szám Egykori lakóház 9749
256. Varga utca 10. szám Földszintes lakóház 9748
257. Varga utca 12. szám Földszintes lakóház 9747
258. Varga utca 37. szám, illetve
Iparkamara utca 3. szám
Földszintes lakóház 9636/1
259. Vágóhíd u. 2. sz. Dohánybeváltó és Dohánygyár épületei 10003
260. *  Nagy-Gál István utca 6. szám Tímárház épületegyüttes 9791.

B. Szobrok és síremlék

1. Diószegi Sámuel és Fazekas Mihály emlékműve a Perényi utcán

2. Kossuth szobor, Kossuth tér

3. melléklet a 45/2017. (XII. 14.) önkormányzati rendelethez

4. melléklet a 45/2017. (XII. 14.) önkormányzati rendelethez

I. Építmények, amelyek építésére, bővítésére, településképet érintő átalakítására irányuló építési, összevont vagy fennmaradási engedélyezési eljárásaihoz a polgármester településképi véleményét az önkormányzati főépítész szakmai véleményére alapozza

1. Helyi területi védelemmel érintett területen, valamint a településképi szempontból meghatározó területen elhelyezkedő valamennyi olyan építmény és építményegyüttes rendeltetéstől függetlenül, amelyek nettó összalapterületének nagysága meghaladja 20 m2-t, de nem haladja meg az 1.200 m2-t.

2. Helyi egyedi védelem alatt álló építmények szomszédságában lévő építmények.

3. Közterületen önálló kert, park.

4. Műemléki értéknek minősülő építmények és a műemléki környezet területén lévő építmények.

II. Építmények, amelyek építésére, bővítésére, településképet érintő átalakítására irányuló építési, összevont vagy fennmaradási engedélyezési eljárásaihoz a polgármester településképi véleményét a Tervtanács szakmai véleményére alapozza

1. Helyi egyedi védelem alatt álló építmény.

2. A településképi szempontból meghatározó területen lévő építmény.

3. Közterületen, közlekedési területen lévő építmény.

4. Tömbtelek építménye.

5. Valamennyi olyan építmény és építmény együttes rendeltetéstől függetlenül, amelyek nettó összalapterületének nagysága az 1.200 m2-t meghaladja.

6. Háromnál több rendeltetési egységet tartalmazó építmény.

7. A belvárosi, cívis és a villanegyedi építészeti karakterű zónába tartozó építmény.

8. Lakóparkokban, telepszerű, illetve sorházas beépítésű területen épület, épületegyüttes, legalább 3 szomszédos önálló épületegység esetében;

9. Az önálló lakó rendeltetés vitelére alkalmas, de közös előtérből nyíló rendeltetési egységeket is tartalmazó lakóépületek, melyek így számított rendeltetési egységeinek száma eléri a 6 darabot.

10. Különleges területen (K) megvalósuló építmények.

11. A 7,0 m vagy azt meghaladó építménymagasságot, épületmagasságot, homlokzat magasságot meghaladó építmények esetén.

5. melléklet a 45/2017. (XII. 14.) önkormányzati rendelethez

Településképi bejelentéshez kötött építési tevékenységek

1. *  Az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 1. melléklet 1., 3., 4., 5., 7., 8., 9., 14. a) és 23. pontjaiban meghatározott tevékenységek.

2. A három lakásnál kisebb lakóépület kivételével meglévő építmény utólagos hőszigetelése, homlokzati nyílászáró cseréje, a homlokzatfelület színezése, a homlokzat felületképzésének megváltoztatása.

3. Utcai kerítés építése.

6. melléklet a 45/2017. (XII. 14.) önkormányzati rendelethez

KÉRELEM
településképi véleményezési eljáráshoz

Kérelmező (építtető) adatai:
Név/Megnevezés:
Lakcím/Székhely:
Tel/fax.:
e-mail:
Kérelem tárgya:
Az ingatlan adatai:
címe:
területe (m2): hrsz.:
Melléklet:
Építészeti-műszaki dokumentáció, melynek tartalma:
a) a településképi követelményeknek való megfelelést igazoló építészeti-műszaki terv,
b) ha tervezett, a reklámhordozók ábrázolása,
c) a rendeltetés meghatározása,
d) a településképi követelményeknek való megfelelésről szóló rövid műszaki leírás.
Az építészeti - műszaki dokumentációhoz tartozó adatok:
Telekkel kapcsolatos adatok az építési tevékenység végzése
előtt után
Beépítés módja:
Beépítettség mértéke: % %
Zöldterületi fedettség mértéke: % %
Oldalkert(ek) mérete: m m
m m
Hátsókért mérete: m m
Élőkért mérete: m m
Épülettel kapcsolatos adatok az építési tevékenység végzése
előtt után
Rendeltetés:
Rendeltetési egységek száma: db db
Építménymagasság: m m
Személygépkocsi elhelyezése
(pl: épületben, telken belül.
Személygépkocsi parkoló száma: db db
Egyéb - tervvel kapcsolatos - lényeges adat, információ
Tájékoztatás
A 314/2012. (XI. 18.) Korm. rendelet 26/A. § (1) bekezdése szerinti polgármesteri településképi vélemény akkor adható, amennyiben az építtető a mellékleteket az építésügyi hatósági eljáráshoz biztosított tárhelyre feltölti, melyhez a polgármester részére hozzáférést biztosít.
Kelt: .................................
.....................................................
Kérelmező (építtető) aláírása

7. melléklet a 45/2017. (XII. 14.) önkormányzati rendelethez * 

KÉRELEM
Településképi bejelentési eljáráshoz Illetékbélyeg helye
Építési tevékenységhez
Kérelmező (építtető) adatai
Név/Megnevezés:
Lakcím/Székhely:
Tel/fax.:
e-mail:
Kérelem tárgya:
Az ingatlan adatai
Címe:
Hrsz.:
Telekkel kapcsolatos adatok az építési tevékenység végzése
előtt után
Beépítés módja:
Beépítettség mértéke: % %
Zöldterületi fedettség mértéke: % %
Oldalkert(ek) mérete: m m
m m
Hátsókert mérete: m m
Előkert mérete: m m
Melléklet: bejelentéshez tartozó (3 példányban benyújtandó) építészeti-műszaki tervnek - tárgyának megfelelően - tartalmaznia kell:
- műszaki leírást - a tervezett épület, építmény telepítéséről; építészeti kialakításáról; ingatlan adatai; ingatlan, épület védettségi minősítése, beépítettség számítás, építmény-/ épület-/ homlokzatmagasság számítás; felelős tervező nyilatkozata a jogszabályoknak való megfelelősségről
- helyszínrajzot a szomszédos építmények, terepviszonyok és égtáj feltüntetésével
Épülettel kapcsolatos adatok az építési tevékenység végzése
előtt után
Rendeltetés:
Rendeltetési egységek száma: db db
Építménymagasság: m m
Tető hajlásszöge: ° °
Személygépkocsi elhelyezés
(pl: épületben, telken belül, közterületen):
Személygépkocsi parkoló száma: db db
- alaprajz(ok) - egyezményes és olvasható jelöléssel olvashatósághoz és a megértéshez szükséges léptékben
- homlokzatok, metszetek, utcaképi vázlat/színterv/látványtervet az épület teljes homlokzati felületére kiterjedően
- zöldfelületi fedettség számítást
- a legalább három rendeltetési egységet magába foglaló épületben található erkély, loggia vagyonvédelmét szolgáló rácsozat ábrázolását egységesen megtervezetten (részlettervvel rendelkező) az épület homlokzatát érintő tervdokumentációban
- utcai kerítés építése esetén az ingatlanon lévő épület(ek)ről készített fényképet. Amennyiben az ingatlanon épület nem található, de annak építésére vonatkozóan jogerős építési engedély vagy egyéb okirat (egyszerű bejelentés) kiadásra került, illetve eljárás van folyamatban, úgy a tervezett (megvalósulandó) állapotot bemutató látványtervet
- amennyiben a kérelem szerinti tevékenység társasházat/ vagy abban található rendeltetési egységet érint, úgy a közös képviseletet ellátó megnevezését, levelezési címét, vagy egyéb elérhetőségét a kérelmen fel kell tüntetni
Egyéb - tervvel kapcsolatos - lényeges adat, információ
Kelt: ..............................
.......................................................
Kérelmező (építtető) aláírása

8. melléklet a 45/2017. (XII.14.) önkormányzati rendelethez * 

KÉRELEM
Településképi bejelentési eljáráshoz
Reklám közzétételéhez, reklámhordozó, illetve a reklámhordozót
tartó berendezés elhelyezéséhez, létesítéséhez
Illetékbélyeg helye
Kérelmező (építtető) adatai
Név/Megnevezés:
Lakcím/Székhely:
Tel/fax.:
e-mail:
Kérelem tárgya:
A közterület adatai
Címe:
Hrsz.:
A tervezett reklám, reklámhordozó, illetve a reklámhordozót tartó berendezés adatai:
Helye Mérete Színe Anyaga
1
2
3
4
5
6
Melléklet: 3 példány építészeti-műszaki terv, melynek tartalmaznia kell:
- műszaki leírás - telepítésről; ingatlan adatai; ingatlan, vagy épület védettségi minősítése; tervezett reklám, reklámhordozó, reklámhordozót tartó berendezés anyaga, mérete, színe, kialakításának módja, elhelyezéssel érintett felület leírása, felelős tervező (amennyiben szükséges) nyilatkozata a jogszabályoknak való megfelelősségről,
- reklám, reklámhordozó, illetve a reklámhordozót tartó berendezés terve - annak befoglaló méreteinek, kialakításának, anyagának, rögzítésének a reklám elhelyezésével érintett felületen történő ábrázolása, továbbá a reklámelhelyezéssel érintett építmény homlokzatának ábrázolása a meglévő adottságok feltüntetésével,
- a közterület burkolatának, műtárgyainak, növényzetének, továbbá épület megvilágítása esetén annak bemutatása,
- utcaképi látványterv - a környezetbe, illetve a településképbe való illeszkedés bemutatásával, - fénykép a telepítés helyéről,
- a tervezett állapotról beillesztett látványterv.
Egyéb - tervvel kapcsolatos - lényeges adat, információ
Kelt: ..............................
.........................................................
Kérelmező (építtető) aláírása

9. melléklet a 45/2017. (XII.14.) önkormányzati rendelethez * 

A B C
1. Városrendezési körzet A városrendezési körzeten belül szabályozással érintett terület Sajátos előírások
2. 21. számú vrk. A Balmazújvárosi út, 19382/4 hrsz-ú út, 19373/22 és 19373/35 hrsz-ú védelmi rendeltetésű erdőterület, 19373/15 és 19373/8 hrsz-ú út által határolt területe a) Balmazújvárosi út felőli déli telektömb hátsókerti kerítésének kialakítása egységes megjelenésű (anyaghasználat, magasság, szín) lehet.
b) Az épületek tömegképzését, utcafronti homlokzatát, illetve az utcafronti kerítést egységes településképi arculattal kell megtervezni legalább négy, egymás melletti fő rendeltetéssel.
c) A klímaberendezések helyét a közterületről nem látható helyen előre ki kell alakítani, vagy egységes - az épület részeként - komponált takarásban kell megvalósítani.
3. 71. számú vrk. Debrecen-Józsa 71. számú városrendezési körzet Szentgyörgyfalvi út (27990) - Bocskai István út (27905/3) - Tócó csatorna - 27986/17 hrsz-ú, 27987/2 hrsz-ú terület - 27986/21 hrsz-ú út által határolt területe 1) Lakófunkciót befogadó épületrész kialakítására vonatkozó előírások:
a) A lakófunkciójú épületrész maximális szintszáma pince + földszint + tetőtér vagy 1 emelet lehet.
b) A lakófunkciójú épületrészt utcára merőleges tetőgerinccel, oromzatos kialakítással, 25° ± 1°-os tetőhajlásszöggel lehet kialakítani.
c) A lakófunkciójú épületrész homlokzat-magassága minimum 5,0 m, maximum 7,0 m lehet, melyet építménymagasság számítással igazolni kell.
d) A zártsorú beépítés miatt túlnyúló ereszkialakítás nem tervezhető.
e) A tetőhéjalásra cserép, sík eternit kiselemes pala, korcolt fémlemez használható.
f) A lakófunkciójú épületrészen tetőfelépítmény csak a kapuáthajtó - gépkocsitároló tetején létesített terasz megközelítésére építhető.

2) Kapuáthajtó - gépkocsitároló épületrész kiala-kítására vonatkozó előírások:
a) A kapuáthajtó - gépkocsitároló épületrész utcai homlokzati határfalának távolsága a lakófunkciójú épületrész utcai homlokzati határvonalától minimum 0,5 m, maximum
2,5 m lehet.
b) A kapuáthajtó - gépkocsitároló épületrész maximális szintszáma pince + földszint lehet.
c) A kapuáthajtó - gépkocsitároló épületrész tetőformája lapostető (járható terasz, zöldtető kialakítású) vagy alacsony hajlású tető (legfeljebb 5° hajlású, félnyeregtető kialakítású, a hátsókert irányába lejtő) lehet.
d) A félnyeregtető kialakítás esetén a tetőhéjalásra korcolt fémlemez használható.

3) A melléképület kialakítására vonatkozó előírások:
a) A melléképület maximális szintszáma pince + földszint lehet.
b) A melléképület tetőformája az udvar felé lejtő félnyeregtető kialakítású legyen, melynek tetőhajlásszöge 5° - 25° közötti lehet.
c) A tetőhéjalásra cserép, sík eternit kiselemes pala, korcolt fémlemez használható.
d) A tetőhéjalásra használt anyag egyezzen meg a lakófunkciójú épületrész fedésének anyagával és színével. Amennyiben alacsony hajlásszögű fedés kerül a melléképületre, akkor korcolt fémlemezfedés alkalmazandó.

  Vissza az oldal tetejére