Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 39/2018. (X. 25.) önkormányzati rendelete * 

a közterület használatáról

Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlése az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében,

az épített környezet alakításáról és védelméről szóló szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 54. § (5) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva,

Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 1/2013. (I. 24.) önkormányzati rendelet 59. § (2) bekezdés 13. pontjában biztosított véleményezési jogkörében eljáró Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének Környezetvédelmi és Városfejlesztési Bizottsága és

a Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 1/2013. (I. 24.) önkormányzati rendelet 62. § (2) bekezdés 13. pontjában biztosított véleményezési jogkörében eljáró Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének Pénzügyi Bizottsága

véleményének kikérésével a következőket rendeli el:

I. Fejezet

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. A rendelet hatálya

1. § (1) E rendelet területi hatálya a Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata (a továbbiakban: az Önkormányzat) közigazgatási területén lévő, az Önkormányzat tulajdonában álló közterületekre terjed ki, kivéve

a) az Önkormányzat díjfizetési kötelezettség alá eső várakozási területeinek és fizető várakozóhelyeinek;

b) a piacok- és vásárok, valamint

c) a taxiállomások

területét.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően a 3. § (3) és (4) bekezdései, valamint az V. Fejezet hatálya kiterjed az Önkormányzat közigazgatási területén lévő valamennyi közterületre.

(3) E rendelet személyi hatálya az (1) és (2) bekezdés szerinti közterület tulajdonosára, használójára terjed ki.

2. Értelmező rendelkezések

2. § E rendelet alkalmazásában:

1. ajánló tábla: a településkép védelméről szóló meghatározott eszköz;

2. alkalmi árusítás: a kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 210/2009. (IX. 29.) Korm. rendelet 28. § a) pontja szerinti alkalmi rendezvényen, továbbá az idényjellegű árusítás kivételével ugyanezen Korm. rendelet 12. § (2) bekezdése szerinti közterületi értékesítés keretében folytatott kereskedelmi tevékenység;

3. automatából történő értékesítés: a kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 210/2009. (IX. 29.) Korm. rendelet 13. §-ában meghatározott értékesítés;

4. állami támogatás: az európai uniós versenyjogi értelemben vett állami támogatásokkal kapcsolatos eljárásról és a regionális támogatási térképről szóló 37/2011. (III. 22.) Korm. rendelet 2. § 1. pontja szerinti támogatás;

5. cég- és címtábla: a településkép védelméről szóló önkormányzati rendeletben meghatározott információhordozó;

6. cégér: a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 2. § 1b. pontjában meghatározott épülettartozék;

7. Cityboard formátumú eszköz: a településkép védelméről szóló önkormányzati rendeletben meghatározott eszköz;

8. Citylight formátumú eszköz: a településkép védelméről szóló önkormányzati rendeletben meghatározott eszköz;

9. egy és ugyanazon vállalkozás: az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének a csekély összegű támogatásokra való alkalmazásáról szóló, 2013. december 18-i 1407/2013/EU bizottsági rendelet (HL L 352, 2013.12.24. 1.o.) (a továbbiakban: 1407/2013/EU bizottsági rendelet) 2. cikk (2) bekezdése szerinti vállalkozás;

10. egyéb műszaki berendezés: a településkép védelméről szóló önkormányzati rendeletben meghatározott eszköz;

11. építési reklámháló: a településkép védelméről szóló törvény reklámok közzétételével kapcsolatos rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 104/2017. (IV. 28.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) 1. § 1. pontja szerinti berendezés;

12. ideiglenes árusítás: közterületen történő, legfeljebb 3 hónapig tartó árusítás;

13. idényjellegű árusítás: közterületen zöldségek, gyümölcsök, virág, fenyőfa időszakonként megismétlődő, de 60 napot meg nem haladó szezonális árusítása;

14. közterület: a közterület felügyeletről szóló 1999. évi LXIII. törvény 27. § a) pontjában ekként meghatározott terület;

15. közterület eredeti állapota: a közterület használatának megkezdésekor fennálló állapot;

16. közterületi értékesítés: a kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény 2. § 14. pontjában meghatározott értékesítés;

17. közterület-használó: az a természetes vagy jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet, mely az e rendelet hatálya alá tartozó közterületet használja;

18. közterület-hasznosító szerv: a Debreceni Közterület Felügyelet, míg az utasváró, CityLight és CityBoard formátumú eszközök vonatkozásában Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata polgármestere;

19. mozgóbolt útján folytatott kereskedelmi tevékenység: a kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény 2. § 17. pontjában meghatározott kereskedelmi formák;

20. mutatványos tevékenység: az erre vonatkozó jogszabályok szerint mutatványos berendezésekkel üzletszerűen folytatott szórakoztató tevékenység;

21. nagykörút: Petőfi tér - Wesselényi u. - Hajnal u. - Rakovszky u. - Árpád tér - Nyíl u. - Hadházi u. - Füredi u. - Böszörményi u. - Pesti u. - Segner tér - Nyugati u. - Külsővásár tér - Erzsébet u. - Petőfi tér által körülhatárolt terület, továbbá a körülhatároló utak, terek mindkét oldala;

22. önkormányzati kulturális rendezvények: az Önkormányzat Közgyűlésének határozatában felsorolt kulturális nagyrendezvények és a polgármester által hozott egyedi döntésekben meghatározott kulturális rendezvények;

23. pavilon: a helyi építési szabályozási előírásokról szóló önkormányzati rendeletben meghatározott építmény;

24. Piac utcai sétálóövezet: a Kossuth tér, a Piac utca elejétől a Kossuth és Széchenyi utcai kereszteződésig terjedő szakasz;

25. plakát: a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény 144. §-ában meghatározott kampányeszköz;

26. reklám: a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 11/F. § 3. pontja szerinti fogalom;

27. reklámhordozó: a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 11/F. § 4. pontja szerinti eszköz;

28. reklámhordozó személyi szolgáltatás: reklámhirdetményt testén hordozó személy szolgáltatása;

29. reklámozási célú árubemutatás: termék, nyeremény stb. közterületen történő elhelyezésével történő bemutatása, termékminta osztása, melyhez árusító tevékenység nem kapcsolódik;

30. sátor-, ponyvagarázs: a földhöz rögzített, vagy rögzítetlen, sátor, ponyva, vagy egyéb anyagból készített, merevítő eszközökkel képzett, a gépjármű távozása után is közterületen maradó gépjárműtároló építmény;

31. támogatástartalom: az európai uniós versenyjogi értelemben vett állami támogatásokkal kapcsolatos eljárásról és a regionális támogatási térképről szóló 37/2011. (III. 22.) Korm. rendelet 2. § 19. pontja szerinti tartalom;

32. utasváró: a településkép védelméről szóló törvény reklámok közzétételével kapcsolatos rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 104/2017. (IV. 28.) Korm. rendelet 1. § 18. pontjában meghatározott létesítmény;

33. útbaigazító tábla: a településkép védelméről szóló önkormányzati rendeletben meghatározott közterületi jelzés;

34. utcabútor: a településkép védelméről szóló törvény reklámok közzétételével kapcsolatos rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 104/2017. (IV. 28.) Korm. rendelet 1. § 19. pontja szerinti berendezés;

35. utcai zenélés: a 2. § 19. pontjába nem tartozó közterületi zenélés, ha az e célra használt terület az 5 m2-t meghaladja, vagy ha a zene szolgáltatásához hangosító berendezést használnak;

36. üzemképtelen, roncs és elhagyott jármű: az üzemképtelen járművek közterületen való tárolásának szabályairól szóló önkormányzati rendeletben meghatározott személy-gépjárművek.

3. A közterület használatának általános szabályai

3. § (1) A közterületet a II. Fejezetben meghatározott esetekben és feltételekkel díjmentesen, szerződéskötés nélkül lehet használni, amennyiben a tevékenység közterületen történő gyakorlásához a polgármesteri és - amennyiben szükséges - a közútkezelői hozzájárulás rendelkezésre áll.

(2) A közterületet a III. Fejezetben meghatározott esetekben az egyes díjfizetési övezetekre megállapított közterület-használati díj megfizetése ellenében, polgármesteri és - amennyiben szükséges - közútkezelői hozzájárulás birtokában, a közterület-hasznosító szervvel megkötött közterület-hasznosítási szerződés alapján és a jelen rendeletben meghatározott feltételek szerint lehet használni. A díjfizetési övezeteket az 1. melléklet, az egyes tevékenységekhez kapcsolódó közterület-használati díjakat a 2. melléklet tartalmazza.

(3) A közterület használata során a közterület-használó köteles gondoskodni arról, hogy a használat az erre vonatkozó jogszabályi előírások szerint történjen, különösen, hogy az ne járjon önkormányzati vagyonvesztéssel, ne károsítsa, ne szennyezze a közterületet, a közterületi létesítményeket, a zöldterületeket, és ne veszélyeztesse a közlekedés biztonságát.

(4) Az e rendeletben foglalt előírások betartását a közterület-hasznosító ellenőrzésre jogosító okirattal ellátott megbízottai és a közterület-felügyelők ellenőrzik.

II. Fejezet

A KÖZTERÜLET DÍJMENTES HASZNÁLATÁRA VONATKOZÓ ELŐÍRÁSOK

4. A díjmentes közterület használatra vonatkozó rendelkezések

4. § (1) A közterület a jogszabályi előírások betartása mellett díjmentesen használható az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvényben meghatározott alapvető rendeltetési célokra, valamint a (2)-(6) bekezdésben meghatározott esetekben.

(2) Díjmentes közterület-használónként legfeljebb

a) egy darab önállóan létesített cég- és címtábla, valamint - legfeljebb 1 m2- ig - egy darab ajánló tábla, vagy

b) egy feliratrendszeren belül összefogottan több cég- és címtábla bejáratonkénti - jogszabályi kötelezettség alapján történő -, továbbá

c) egy darab cégér

elhelyezése.

(3) A (2) bekezdés a) és b) pontjaiban meghatározott berendezések díjmentes elhelyezésének feltétele, hogy azok a közterület-használó székhelyének, telephelyének közterületi homlokzata síkjában, a közterületbe legfeljebb 10 cm-re nyúló tábla formájában legyenek elhelyezve.

(4) Díjmentes a közterület használata

a) a Kormány által nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségűvé nyilvánított, illetve önkormányzati beruházások esetén a beruházással, valamint a műemlékké nyilvánított épületek felújításával, renoválásával összefüggő építési lakó-, műhely- vagy raktárkocsi, konténer, állványzat, munkagép, szállítóeszköz és más építési eszközök elhelyezéséhez, építőanyag, építési hulladék tárolásához,

b) a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény hatálya alá tartozó ajánlásgyűjtés, valamint a népszavazásról szóló 2013. évi CCXXXVIII. törvény hatálya alá tartozó aláírásgyűjtés céljára szolgáló pult, asztal használata céljából, továbbá

c) a hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény 37/C. §-ában meghatározott célból.

(5) Díjmentes

a) a fogyatékossággal élő személyek számára a szolgáltatásokhoz, épületekhez, információkhoz történő egyenlő esélyű hozzáférést biztosító speciális eszközök, illetve műszaki megoldások, építmények közterületen való elhelyezése, mindaddig amíg ezt a jellegüket megtartják,

b) az állandó kereskedelmi pavilon előtetője alatt történő reklámozási célú árubemutatás, feltéve, hogy az állandó kereskedelmi pavilon közterület használata közterület-hasznosítási szerződésen alapszik.

(6) A közterület az (1)-(5) bekezdésben szabályozottakon túl díjmentesen, szerződéskötés nélkül használható mindazon célokra, amelyeket a rendelet nem tilt és nem sorol a díjfizetés ellenében történő közterület használati célok közé.

III. Fejezet

A KÖZTERÜLET HASZNÁLATA HASZNOSÍTÁSI SZERZŐDÉSSEL

5. A közterület használatának módjai és céljai

5. § (1) A közterület használatba vehető kereskedelmi, vendéglátási és szolgáltatási tevékenységek gyakorlása céljából, különösen

a) állandó kereskedelmi pavilon és a pavilonnal egybeépített raktár létesítéséhez,

b) kereskedelmi rendezvényhez szükséges mobil pavilon ideiglenes telepítéséhez,

c) mozgóbolt területének biztosításához, pavilon, sátor telepítése nélküli kereskedelmi árusítás során asztal, pult, állvány, hűtőberendezés, konténer, sütőberendezés, kemence, étkező asztalok, ülőhelyek közterületi elhelyezéséhez,

d) idényjellegű árusításhoz szükséges mobil pavilon, forgalmazó, rakodó-, tároló terület, kialakításához,

e) alkalmi árusításhoz,

f) vendéglátó üzlet teraszához a 11. §-ban foglaltaknak megfelelően, továbbá alkalmi vendéglátó rendezvény területének kialakításához,

g) vendéglátó üzlet teraszán, rendezvény területén kívüli közterületen napernyő, hűtőberendezés elhelyezéséhez,

h) kereskedelmi árusító automata elhelyezéséhez,

i) zsűrizett iparművészeti termékek árusításához,

j) reklámozási célú árubemutatáshoz, kereskedelmi kiállításhoz, a virágot, zöldséget és gyümölcsöt is árusító üzlet homlokzatával érintkező területen az üzlet kereskedője által végzett zöldség-gyümölcs és virágárusításhoz,

k) a mindenszentek ünnepéhez és a halottak napjához kötődő virág, koszorú és kegyeleti tárgyak árusításához a IV-V. díjövezetekben,

l) ideiglenes árusításhoz szükséges terület kialakítása, valamint bankautomata elhelyezése céljából.

(2) A közterület használatba vehető építési-, szerelési tevékenységekhez, továbbá építmények, berendezések elhelyezése céljából, különösen

a) munka- és biztonsági terület kialakításához, ideiglenes kerítés, védőtető elhelyezéséhez,

b) a 4. § (4) bekezdés a) pontjában foglaltakon kívüli esetben építési lakó-, műhely- vagy raktár-kocsi, konténer állványzat, munkagép, szállítóeszköz és más építési eszközök elhelyezéséhez, építőanyag, építési hulladék tárolásához,

c) épület közterületbe nyúló előtetőjének, szellőztető berendezés kültéri egységének továbbá dobogójának, legalább 0,5 m-re benyúló lépcsőjének előírások szerinti elhelyezéséhez,

d) sajtó-, vagy szerencsejáték tevékenységek céljára szolgáló gyűjtőláda elhelyezéséhez.

(3) A közterület használatba vehető szórakoztató tevékenységhez, különösen:

a) mutatványos, cirkuszi szolgáltatás településéhez,

b) hőlégballon bemutatóhoz,

c) tűzijáték szolgáltatáshoz,

d) légvár telepítéséhez,

e) gépi meghajtású, továbbá emberi erővel meghajtott városnéző jármű, valamint lovas fogat útvonalhoz kötött üzletszerű üzemeltetéséhez,

f) utcai zenélés céljára, feltéve, hogy a használatba vett terület az 5 m2 -t meghaladja, vagy ha a zene szolgáltatásához hangosító berendezést használnak,

g) lovagoltatás szolgáltatás céljára,

h) alkotó tevékenység végzéséhez.

(4) A közterület használatba vehető egyházi- és karitatív tevékenységek gyakorlása, továbbá kulturális és sport rendezvények tartása céljából, különösen

a) ideiglenes építmény, pavilon, sátor, színpad, berendezések elhelyezéséhez egyházi- vagy karitatív, kulturális és sport rendezvények területén,

b) elkerítés nélküli rendezvényterület kialakításához,

c) ételosztáshoz,

d) kondipark, játszópark kialakításához,

e) irodalmi állvány elhelyezéséhez.

(5) A közterület a gyülekezési jog hatálya alá nem eső, az (1)-(4), továbbá a (6) bekezdésben nem szabályozott tevékenységek gyakorlásához szükséges pult, asztal, színpad és választással nem kapcsolatos politikai hirdetés elhelyezéséhez - a 4. § (4) bekezdés b) pontjában foglalt kivétellel - díjfizetés ellenében vehető használatba. A rendezvénnyel összefüggő kereskedelmi tevékenységhez, vendéglátáshoz szükséges közterület használatára az (1) bekezdés szerinti előírásokat kell megfelelően alkalmazni.

(6) A közterület használatba vehető ideiglenes tárolás, s egyéb alkalomszerű tevékenység céljára, különösen

a) a szokásos életvitelhez kapcsolódó anyagok, tárgyak (pl.: tüzelőanyag, termőföld, bútor konténer stb.) és 4 m2-t meg nem haladó építőanyag 72 órán túli tárolásához,

b) az üzemképtelen személygépjárműveknek 10 napon túli, legfeljebb további 30 nap időtartamra történő tárolására a III-V. díjfizetési övezetekben,

c) az (1)-(5) bekezdésekben szabályozott közterület-használati célokhoz hulladékgyűjtő elhelyezésére, higiénés szolgáltatásra (így különösen mosdó, illemhely elhelyezésére).

(7) A közterület használatba vehető reklám közzététele, reklámhordozó, reklámhordozót tartó berendezés elhelyezése céljából a 12. §-ban foglaltaknak megfelelően.

IV. Fejezet

A KÖZTERÜLET-HASZNOSÍTÁSI ELJÁRÁS

6. § (1) A közterület-hasznosítási szerződés megkötése előtt közterület-hasznosítási eljárást kell lefolytatni.

(2) Amennyiben a közterületet a településkép védelméről szóló önkormányzati rendelet szerinti településképi bejelentéshez kötött tevékenység céljára kívánják használni, az önálló közterület-hasznosítási eljárás lefolytatása előtt a közterület-használónak a településkép védelméről szóló önkormányzati rendelet szerinti bejelentési eljárást kell kezdeményeznie a polgármesternél.

(3) A (2) bekezdés szerinti eljárást a polgármester nevében a Polgármesteri Hivatal Főépítészi Irodája folytatja le.

(4) Az (1) bekezdésben meghatározott eljárás a kérelmezőnek a közterület használatára irányuló szerződési ajánlatával indul, melyet a közterület-hasznosító szerv részére a 3. mellékletben foglaltaknak megfelelően kell megtennie. Amennyiben a közterület-hasznosítási eljárást a (2) bekezdésben foglaltak szerint bejelentési eljárás előzte meg, az ajánlattételhez csatolni kell a polgármester bejelentési eljárásban hozott végleges döntését is.

(5) Az (1) bekezdésben foglalt szerződési ajánlatot a

a) a használat megkezdése,

b) a már meglevő közterület-hasznosítási szerződés alapján folyó tevékenység

ba) továbbfolytatására irányuló szándék esetén a szerződés hatályának lejárta,

bb) megváltoztatása esetén a tervezett új használatot

legalább 30 nappal megelőzően kell benyújtani a közterület-hasznosító szerv részére.

(6) Amennyiben a közterület-hasznosító szerv egyidejűleg több közterületi helyet kíván hasznosítani, az azonos helyre és időszakra tett szerződési ajánlattételek esetén előzetesen meghirdetett, az ajánlattevők jelenlétében megtartott nyilvános sorsolással kiválasztott közterület-használóval kell a hasznosítási szerződést megkötni. A nyilvános sorsolási eljárásra vonatkozó előírásokat a 4. melléklet tartalmazza. Azonos helyre és időszakra tett ajánlattételnek minősül a közterület használatára adott első ajánlat beérkezésétől számított 15 napig, de legfeljebb az első ajánlat elfogadásáig tett további használati ajánlat.

6. A szerződéskötés szabályai

7. § (1) A közterület-hasznosítási szerződés csak akkor köthető meg, ha

a) a tervezett használat nem zavarja, vagy akadályozza a közterület alapvető rendeltetés céljára való használatát,

b) a közterület-használó

ba) a 3. § (3) bekezdésében előírt követelményeket teljesíti,

bb) a közterület-használati díjat megfizette, továbbá a hasznosító szervvel szemben korábbi közterület használatból eredő díjhátraléka vagy költségmegfizetési kötelezettsége nem áll fenn,

bc) természetvédelmi terület esetében végleges természetvédelmi engedéllyel rendelkezik,

bd) műemlékké nyilvánított épület esetében örökségvédelmi hatóság által kiadott engedéllyel rendelkezik,

c) a közterületen történő tevékenység gyakorlásához a polgármesteri és a közútkezelői hozzájárulás, valamint - amennyiben a tevékenység gyakorlásához a településkép védelméről szóló rendelet szerinti bejelentési eljárás lefolytatása szükséges - a polgármester bejelentési eljárásban hozott végleges döntése, továbbá az érintett ingatlan tulajdonosának hozzájárulása rendelkezésre áll,

d) a jelen rendeletben előírt egyéb feltételek teljesülnek.

(2) Megadottnak kell tekinteni az (1) bekezdés c) pontja szerinti polgármesteri hozzájárulást

a) az 5. § (1) bekezdés d), e), j) és k) pontjaiban,

b) az 5. § (2) bekezdés a) és b) pontjában,

c) az 5. § (3) bekezdés c) pontjában, valamint

d) az 5. § (6) bekezdésében

meghatározott közterület használati módok és célok esetében, feltéve, hogy a közterület használatának időtartama nem haladja meg a 6 hónapot, és a kérelemről a polgármester nem hoz elutasító döntést a Polgármesteri Hivatal feladatkör szerint illetékes szervezeti egységéhez történő beérkezést követő 5 munkanapon belül.

(3) Az (1) bekezdés a) pontja alkalmazása tekintetében a tervezett használat zavarja a közterület alapvető rendeltetése céljára való használatát különösen, ha e használat előkészítésével, megvalósításával térben vagy időben ütközik, vagy azt korlátozza, annak céljától, jellegétől eltérő hatásokat fejt ki, az adott terület vagy épített környezet történelmi, helytörténeti, kulturális, turisztikai, kegyeleti, vagy más társadalmi jelentőségével kapcsolatos programokat, rendezvényeket zavarja.

(4) A közterület-használó köteles gondoskodni arról, hogy a közterület-hasznosítási szerződés megkötéséhez történő ajánlat megtételekor, továbbá a szerződés fennállásának időtartama alatt a tevékenység végzéséhez, valamint a közterületen létesítendő vagy a meglévő építményhez a jogszabályokban előírt hatósági, szakhatósági hozzájárulások és egyéb dokumentumok rendelkezésre álljanak.

(5) A közterület-használó csak építmény elhelyezésére szóló közterület hasznosítási jogosultságát ruházhatja át. Az építmény új tulajdonosa vagy használója - e jogának szerződéssel történő bizonyítása mellett - a változás bekövetkeztét követő 8 munkanapon belül köteles ezt bejelenteni a közterület-hasznosító szervnél. Ha az új tulajdonos vagy használó az építményben funkcióváltás nélkül folytatja a tevékenységet, az eredeti jogosult által kötött közterület-hasznosítási szerződés feltételei szerint, s a bejelentés napján hatályos közterület-használati díjjal veheti igénybe a közterületet, feltéve, hogy a szerződésben foglalt feltételek változatlanul fennállnak, s az új használó kizáró okok alá nem esik.

(6) Önkormányzati kulturális rendezvények esetén a rendezvények kijelölt szervezőjével köthető közterület-hasznosítási szerződés. A rendezvény szervezője jogosult az igénybe vett terület tovább- hasznosítására.

7. A díjfizetési kötelezettség

8. § (1) A közterület-használónak

a) a díj teljes összegét a szerződéskötéssel egyidejűleg kell megfizetnie, amennyiben a szerződés alapján fizetendő díj összege nem éri el az évi 100.000,- Ft-ot,

b) ez irányú kérelme alapján a szerződéskötéssel egyidejűleg legalább az első negyedévi (töredék negyedév esetén ezen időtartamra eső) díjat kell megfizetnie, amennyiben a fizetendő díj összege eléri az évi 100.000,- Ft-ot. Ha a közterület-használó részletfizetés iránti kérelmet nem terjeszt elő, az egy évre eső díj teljes összegét meg kell fizetnie a szerződéskötéssel egyidejűleg. Részletfizetés esetén a további időszakokra vonatkozó díjat legalább negyedéves részletekben előre, a tárgynegyedév első hónapjának 5. napjáig kell megfizetni.

(2) A közterület-használati díjat a 2. mellékletben meghatározott eltérések kivételével

a) az adott közterület használati eszköz (különösen előtető, napernyő, kiszolgáló pult, árusító asztal stb.) használati állapota szerinti, közterületre vetített alapterületének,

b) a reklámhordozó reklámközzétételre használható, m2-ben számított felületének nagysága szerint kell megfizetni.

(3) Ha a hasznosítási szerződés több különböző tevékenység közterületen való végzésére szól, a közterület-használati díjat a legmagasabb díjtételű tevékenység alapján kell megfizetni.

(4) Ha a közterületet a szerződéskötés előtt használatba vették és a szerződés megkötésre kerül, a közterület-használó a díjat a tényleges használattól számítva köteles megfizetni.

(5) A kedvezményes díjfizetési övezetben közterületen létesített vendéglátó üzlet terasza esetében a közterület-használati díj a (2) bekezdés szerint számított területnagyság után sávosan, az alábbi bontásban fizetendő:

a) 200 m2 nagyságú, vagy annál kisebb alapterület esetén a 2. melléklet szerinti díj tíz százaléka,

b) a 200 m2 feletti területrész után 500 m2-ig a 2. melléklet szerinti díj öt százaléka,

c) 501 m2 és a felette levő rész után nettó 10 Ft/m2/hó.

8. A közterület-használati díj visszatérítése

9. § (1) A közterület-használati díjat 10 munkanapon belül vissza kell fizetni, ha a díj megfizetése után

a) a szerződés nem jött létre és közterület-használat nem történt, vagy

b) a szerződést megkötötték, de a közterület-használó a közterületet neki fel nem róható okból nem tudja használatba venni.

(2) Ha a közterület-hasznosítási szerződés a hatályának lejárta előtt megszűnik, a közterület-használó által befizetett, közterület használattal nem ellentételezett díjat vissza kell fizetni. A díj visszafizetését azt követő 10 munkanapon belül kell teljesíteni, amikor a volt közterület-használó a közterületet az eredeti állapotában, megtisztítva a hasznosító szerv birtokába visszabocsátja. A visszafizetendő díjból a közterület-hasznosító szerv visszatartja

a) a közterület általa elvégzett helyreállításával, megtisztításával felmerült költség, továbbá

b) a közterület helyreállításáig, megtisztításáig terjedő időtartamra fizetendő közterület-használati díj

összegét.

9. A közterület birtokbavétele, eredeti állapotának helyreállítása és visszaadása

10. § (1) A közterületet a használatra jogosult csak a közterület-hasznosítási szerződés megkötését követően, a szerződésben kikötött időpontban és feltételek szerint veheti használatba. A közterület birtokba adása során rögzíteni kell a közterület és tartozékai eredeti állapotát. A közterület eredeti állapotának rögzítése fényképfelvétellel is történik.

(2) Amennyiben a közterület-hasznosítási szerződés megszűnik, vagy ha a közterületen addig végzett tevékenység helyett a 6. § (5) bekezdés b) pont bb) pontja szerint új tevékenységet kíván a közterület-használó folytatni, köteles saját költségén 15 napon belül az eredeti birtokállapotot helyreállítani és a közterületet megtisztítani.

(3) A közterület-hasznosító szerv a tevékenység jellegétől függően a helyszínen, vagy a rendelkezésre álló dokumentumok (különösen szakértői vélemény, fotó, videó felvétel) alapján ellenőrzi az eredeti állapot visszaállítását és a közterület megtisztításának megtörténtét. Helyszíni szemle esetén a közterület állapotát jegyzőkönyvben, feljegyzésben kell rögzíteni.

(4) Ha a közterület-használó a közterület visszaadásakor a (2) bekezdés szerinti kötelezettségének 15 napon belül nem tesz eleget, a közterület-hasznosító szerv felszólítja erre. A felszólítás közlését követő 8. nap eredménytelen elteltével a közterület-hasznosító szerv a közterület-használó költségére jogosult elvégeztetni a közterület és tartozékai eredeti állapotának helyreállítását, megtisztítását. Amennyiben a közterület használója üzemképtelen járművét hagyja a közterületen a hasznosítási szerződés megszűnése után, a 14. § (4) bekezdése szerint kell eljárni.

(5) Ha a közterület-használó a közterületen végzett tevékenysége jellegének megváltoztatására kíván a 6. § (5) bekezdés b) pontja szerint szerződést kötni, a szerződés mindaddig nem köthető meg, amíg a közterület-használó a (2) bekezdésben előírt kötelezettségének nem tesz eleget.

10. A vendéglátó üzlet teraszára vonatkozó különös szabályok

11. § (1) Az 5. § (1) bekezdés f) pontjában meghatározott vendéglátó üzletek teraszai esetében közterületet a jelen §-ban meghatározott eltérésekkel lehet igénybe venni.

(2) A közterület (1) bekezdésben meghatározott használata esetén a 6. § (4) bekezdésében meghatározott szerződési ajánlat kötelező melléklete a helyszínrajz, a dokumentáció részét képező alaprajz, műszaki leírás, valamint a környezetbe illesztett színes látványterv és az Önkormányzat Főépítészének ezen dokumentumokról kiadott írásbeli állásfoglalása 1 eredeti példányban.

(3) Amennyiben a közterület-hasznosító szerv a hiánytalan szerződési ajánlat benyújtásától számított 30 munkanapon belül nem küldi meg a kérelmező részére a közterület-hasznosítási szerződés megkötésére vonatkozó értesítést, úgy a 7. § (1) bekezdés c) pontjában meghatározott hozzájárulásokat - a közútkezelői hozzájárulás kivételével - megadottnak kell tekinteni.

(4) A közterület-hasznosítási szerződés legfeljebb 3 évre köthető. Amennyiben a szerződés időtartama alatt a közterület-használó a vendéglátó üzlet teraszának külső megjelenésén szerződésmódosítás nélkül bármilyen módon változtat, úgy a közterület hasznosítási szerződést a közterület hasznosító szerv felmondhatja.

(5) Vendéglátó üzlet teraszának üzemeltetésére közterületet nyári időszakban március 15-től november 14-ig, téli időszakban november 15-től március 14-ig lehet használatba venni. Mindkét üzemeltetési időszakra önálló közterület használati eljárást kell lefolytatni és külön közterület hasznosítási szerződést kell kötni.

11. A reklám közzététele, reklámhordozó, reklámhordozót tartó berendezés elhelyezése céljából történő közterület- használatra vonatkozó különös rendelkezések

12. § (1) Az 5. § (7) bekezdésében meghatározott célból a közterületet az e §-ban meghatározott eltérésekkel lehet igénybe venni.

(2) Reklám, reklámhordozó, reklámhordozót tartó berendezés közterületen csak a településkép védelméről szóló törvényben és a végrehajtására kiadott kormányrendeletben, valamint a településkép védelméről szóló önkormányzati rendeletben foglaltaknak megfelelő módon és helyen helyezhető el.

(3) A közterület-hasznosítási eljárás előtt minden esetben le kell folytatni a településkép védelméről szóló önkormányzati rendelet szerinti bejelentési eljárást.

(4) A közterület (1) bekezdésben meghatározott használata esetén a 6. § (4) bekezdésében meghatározott szerződési ajánlat kötelező melléklete a polgármester bejelentési eljárásban hozott végleges döntése.

(5) Az utasváró, a Citylight és a Cityboard formátumú eszközök esetében a közterület-hasznosítási szerződés legfeljebb 15 évre köthető meg.

V. Fejezet

A JOGELLENES KÖZTERÜLET-HASZNÁLATRA VONATKOZÓ ELŐÍRÁSOK

12. Jogellenes közterület-használat formái

13. § (1) Jogellenes a közterület használata, ha azt a közterület-használó

a) jogosulatlanul (a továbbiakban: jogosulatlan használat), vagy

b) tiltott módon (a továbbiakban: tiltott módon történő használat)

használja.

(2) Jogosulatlanul használja a közterületet az, akinek erre nincs érvényes jogcíme.

(3) Tiltott módon használja a közterületet az, aki azt

a) valamely jogszabály előírásaiba ütközően, vagy

b) a (4) bekezdésben foglalt tilalmakba ütközően

használja.

(4) Tilos a közterületet használni

a) lakó-, műhely-, raktárkocsi és munkagép tárolására, kivéve az 5. § (2) bekezdése b) pontjában foglalt tárolást,

b) olyan járművel vagy utánfutóval történő várakozásra, amelyet elsődlegesen reklámozó eszközként használnak, vagy erre a célra átalakítottak,

c) üzemképtelen gépjárműnek 40 napon túl közterületen történő tárolására,

d) roncs- vagy elhagyott gépjármű tárolására,

e) sátor-, illetve ponyvagarázs elhelyezésére, áru vagy göngyöleg tárolására és a földről történő árusításra, kivéve az idényjellegű árusítást,

f) a nagykörút által körülhatárolt területen belüli koldulásra,

g) ipari javító, karbantartó és más szolgáltató tevékenység végzésére, kivéve építmény, vagy gépészeti berendezései javítását, karbantartását,

h) reklámnak reklámhordozón kívül történő elhelyezésére, melynek során hordozófelületként különösen a közterület burkolatát, közterületi vagy közterülettel határos építményt, berendezést, tartozékot (pl.: a szökőkutat vagy csobogót, parki építményt, útbaigazító táblát, közműépítményt vagy közműszekrényt, szobrot, emlékművet vagy emléktáblát, játszótéri vagy sporteszközt, hulladékgyűjtő edényt, közúti forgalomirányító eszközt, fásszárú növényt) használják fel,

i) szórólapnak postaládába helyezésen kívül bármilyen más módon való terítésére (pl.:közvetlen szétosztás, közterületre való kirakás vagy szétszórás, gépjárművek szélvédőjén való elhelyezés, címkeként való felragasztás stb.), választási kampányidőszakban a plakát kivételével,

j) a gyalogosok közlekedésére szolgáló, vagy zöldterületnek minősülő közterületre állított, a szolgáltatás igénybevételére invitáló reklámcélú hirdetmény (megállító tábla, bábu, áru stb.) elhelyezésére, kivéve a vendéglátóhelyek, teraszok bejáratánál elhelyezett ajánló táblát,

k) reklámhordozó személyi szolgáltatásra,

l) épület árkádja területén közterületi értékesítésre, automatából történő értékesítésre, mozgóbolt útján folytatott kereskedelmi tevékenységre,

m) a Nagyerdei körút mindkét oldalán és az általa körülhatárolt területen mozgóbolt útján folytatott kereskedelmi tevékenységre,

n) készpénz fizetésére irányuló adománygyűjtő tevékenység végzésére.

13. A közterület használat eszközének a közterületről történő eltávolítása

14. § (1) A közterület-felügyelő a közterület jogellenes használóját - ha jelen van közvetlenül, egyébként írásban (az ismeretlen, vagy ismeretlen helyen tartózkodó közterület-használót hirdetményben) - felhívja a tevékenység megszüntetésére és a közterületen hagyott dolog haladéktalan eltávolítására. A felhívásnak tartalmaznia kell, hogy e határidő elmulasztása esetén az otthagyott dolgot a közterületről a jogellenes használó költségére a Debreceni Közterület Felügyelet eltávolítja.

(2) Ha a jogellenes közterület-használó az (1) bekezdés szerinti felhívásnak nem tesz eleget, a Debreceni Közterület Felügyelet a közterületre helyezett dolgot elszállítja vagy elszállíttatja.

(3) Az otthagyott dolognak közterületről történő eltávolítása előtt, illetve az eltávolítás során a használati állapotot és az eltávolítás folyamatát képi rögzítéssel dokumentálni kell, s az eltávolított dolgokról nyilvántartást kell vezetni. Ezen dolgok őrizetére a megbízás nélküli ügyvitelre vonatkozó polgári jogi szabályokat kell megfelelően alkalmazni, a következő előírások betartásával:

a) ha az eltávolított dologért az azzal rendelkezni jogosult nem jelentkezik, írásban (az ismeretlen, vagy ismeretlen helyen tartózkodó közterület-használót hirdetményben) értesíteni kell a tárolás helyéről és a további eljárás rendjéről,

b) a jogosulatlan közterület- használó a közterületről eltávolított dolgait csak az eltávolítás, tárolás és az ezzel kapcsolatos eljárás költségeinek megfizetése után veheti át,

c) ha az eltávolított dologért az azzal rendelkezni jogosult az a) pont szerinti értesítés közlésétől számított 60 napon belül nem jelentkezik, vagy jelentkezik ugyan, azonban a költségeket nem fizeti meg, a Debreceni Közterület Felügyelet a dolgot értékesítheti,

d) ha az értékesítés eredménytelen volt, vagy ha az elérhető bevételt feltehetően meghaladja a tárolás és az értékesítési eljárás költsége, a Debreceni Közterület Felügyelet jegyzőkönyv felvétele mellett megsemmisítheti a közterületről eltávolított dolgot.

(4) A roncs, az elhagyott és az üzemképtelen járművek közterületről történő eltávolítására vonatkozóan - az (1)-(3) bekezdéstől eltérően - az üzemképtelen járművek közterületen való tárolásának szabályairól szóló önkormányzati rendelet és a közterület felügyeletről szóló 1999. évi LXIII. törvény előírásait kell alkalmazni.

(5) A jogellenes közterület-használó - a jogosulatlan közterületi értékesítés kivételével - a jogellenes közterület-használat időtartamára - melybe beletartozik a tényleges használat időtartamán túl az eredeti állapot utólagos helyreállításának és utólagos tisztításnak az időtartama is - az adott díjfizetési övezetre irányadó közterület-használati díj ötszörösét köteles megfizetni. Azokban a díjfizetési övezetekben, ahol az adott tevékenységre nem köthető szerződés, a jogellenes közterület-használó az azonos tevékenységre vonatkozó, az egyes díjfizetési övezetekre érvényes közterület-használati díjak számtani átlagának ötszörösét köteles megfizetni. A 8. § (5) bekezdésében meghatározott kedvezményes díj jogosulatlan közterület használat esetén nem érvényesíthető.

(6) Amennyiben a jogellenes használat az 13. § (4) bekezdésében meghatározott tilalomba ütközően valósul meg, a jogellenes közterület-használó által fizetendő ötszörös mértékű közterület-használati díjat a tiltott tevékenység 5. § figyelembevételével megállapítható jellege szerint kell meghatározni.

(7) Az (5)-(6) bekezdés szerinti közterület-használati díj fizetésére vonatkozó felhívást a közterület hasznosító szerv írásban közli a jogellenes közterület-használóval és érvényesíti azt.

VI. Fejezet

VEGYES RENDELKEZÉSEK

14. Az Önkormányzat tulajdonában álló közterület filmforgatási célú használatára vonatkozó előírások

15. § (1) A közterület filmalkotás forgatása - ezen alcím alkalmazásában ideértve a gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól szóló 2008. évi XLVIII. törvény hatálya alá tartozó reklámfilmet, valamint azokat az eseteket is, amikor a közterület használatra csak a filmforgatáshoz kapcsolódó technikai jellegű tevékenység, illetve a stáb parkolása, kiürítés, a közlekedés elől elzárt terület biztosítása miatt kerül sor - céljából történő használatra ezen fejezet szabályait kell alkalmazni.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott célú közterület használat iránti kérelmet a Magyar Nemzeti Filmalap Közhasznú Nonprofit Zártkörűen Működő Részvénytársaságnál (a továbbiakban: MNF) kell előterjeszteni.

(3) Az MNF az (1) bekezdésben meghatározott célú közterület használatról az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény 92. §-a szerinti hatósági szerződésben állapodik meg a közterület használójával. A hatósági szerződés átruházott hatáskörben a polgármester jóváhagyásával válik érvényessé.

(4) A hatósági szerződés jóváhagyásánál a polgármester különösen az alábbi feltételek teljesítését veszi figyelembe:

a) a kérelmező tudomásul veszi, hogy

aa) köteles a közterület-használat során úgy eljárni, hogy az ne járjon önkormányzati vagyonvesztéssel, ne károsítsa a közterületi és zöldterületi létesítményeket és ne veszélyeztesse a közlekedés biztonságát;

ab) amennyiben a részére átadottnál nagyobb közterületen, vagy az (1) bekezdésben rögzítettől eltérő tevékenységet folytat, vagyis jogellenes közterület-használatot valósít meg, a túlhasználattal, illetőleg a szerződéstől eltérő tevékenységgel érintett területre vonatkozóan a mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény (a továbbiakban: Mktv.) 3. mellékletében meghatározott, egyébként irányadó filmforgatási célú használati díj ötszörös összegének megfizetésére kötelezhető;

ac) amennyiben a filmforgatási célú közterület használat közhasználatú zöldterületet érint, ahhoz a zöldterület fenntartójának behajtási hozzájárulása és zöldterület védelmi díj megfizetése szükséges a város közterületének tisztántartásáról és a zöldterületek védelméről szóló önkormányzati rendelet alapján;

ad) a szerződés megszűnése, vagy annak visszavonása esetén köteles a közterület eredeti állapotát saját költségén a megszűnéstől vagy visszavonástól számított 15 napon belül helyreállítani és a közterületet megtisztítani. Amennyiben a fenti határidőn belül ennek nem tesz eleget, a Debreceni Közterület Felügyelet felszólítja erre. A felszólítástól számított 8 nap elteltével a Debreceni Közterület Felügyelet a kérelmező költségére az eredeti állapotot helyreállíttatja és a közterületet megtisztíttatja.

b) a filmforgatáshoz szükséges eszközöket kellő körültekintéssel kell a helyszínre szállítani, ott azokat a gyalogos és kerékpár forgalom akadályozása nélkül, biztonságosan kell felállítani, majd a forgatás befejezése után a közterület-használó saját költségen köteles elszállítani;

c) a forgatás biztonságos lebonyolításáért a polgári jogi, büntető jogi felelősség a kérelmezőt terheli;

d) amennyiben a filmforgatás közutat érint, a kérelmező köteles a közutak igazgatásáról szóló 19/1994. (V. 31.) KHVM rendeletben előírt ideiglenes forgalomszabályozási tervet készíttetni és azt az Önkormányzatnál jóváhagyás céljából benyújtani;

e) a közterületi filmforgatást akadályozó, de a közterület-használónak fel nem róható esetben (pl.: csőtörés), valamint rendkívüli természeti események esetén (pl.: árvíz, tűzvész, viharos időjárás) a filmforgatás, illetőleg az ahhoz használt eszközök, felszerelések, esetleges építmények és a stáb járművei nem akadályozhatják a rendkívüli körülmények megszüntetését, a következmények elhárítását, az ilyen jellegű eseménnyel összefüggésben szükségessé váló élet-és vagyonmentési, kárelhárítási, illetve hibaelhárítási munkálatok elvégzését. Ezekben az esetekben a közterület használója az elhárítási, mentési munkálatokhoz szükséges mértékben és ideig köteles az érintett közterület használatával felhagyni.

(5) A közterületek filmforgatási célú használatának díjai a használat célja szerint az Mktv. 3. melléklet 5. és 6. sorában megállapított díjak a (6)-(7) bekezdésben megállapított kedvezmények és mentességek kivételével.

(6) Oktatási, tudományos vagy ismeretterjesztő témájú, vagy filmművészeti állami felsőoktatási képzés keretében készülő filmalkotásokkal kapcsolatos filmforgatási célú közterület használat esetén az Mktv. 3. melléklet 5. és 6. sorában meghatározott díjakhoz képest 10%-kal csökkentett mértékű díjakat kell megfizetni.

(7) A közterületek filmforgatási célú használata díjának megfizetése alól mentesség kizárólag abban az esetben adható, amennyiben közérdekű célokat szolgáló filmalkotással kapcsolatos filmforgatási célú közterület használat valósul meg. E tekintetben közérdekű célnak minősül az önkormányzat, az önkormányzat intézménye, az önkormányzati tulajdonban álló gazdasági társaság, valamint ezek tulajdonában lévő gazdasági társaság által vagy érdekében végzett filmforgatás, továbbá a város történelmének, kulturális örökségének, egyházi életének, gazdasági, tudományos, művészeti értékeinek, sportjának, kulturális életének, közművelődési kínálatának, közösségi színtereinek, civil szervezeteinek és tevékenységüknek, az épített és természeti környezet értékeinek, turisztikai nevezetességeinek, debreceni székhellyel működő önkormányzati költségvetési szervek tevékenységének bemutatása érdekében végzett filmforgatás.

(8) A közterület filmforgatási célú használatának tekintetében turisztikailag kiemelt körzetek az I. és II. díjfizetési övezetbe tartozó közterületek.

(9) Amennyiben a (4) bekezdés e) pontjában meghatározott, a közterület-használónak fel nem róható okból bekövetkezett rendkívüli körülmények, akadályok miatt a közterület használója a közterület filmforgatási célból történő használatának szüneteltetésére kényszerül, az akadály megszűnését követő 10 napon belül a szünetelés időtartamával megegyező időre külön kérelem benyújtása nélkül a közterületet filmforgatási célból ismételten igénybe veheti.

15. Csekély összegű támogatásra vonatkozó rendelkezések

16. § (1) A 15. § (6)-(7) bekezdésben meghatározott kedvezmény vagy mentesség formájában nyújtott támogatás csekély összegű támogatásnak minősül, amelyet az 1407/2013/EU bizottsági rendelet szabályai alapján lehet nyújtani.

(2) Az egy és ugyanazon vállalkozásnak minősülő vállalkozások részére az 1407/2013/EU bizottsági rendelethatálya alá tartozó, Magyarországon odaítélt csekély összegű támogatás bruttó támogatástartalma nem haladhatja meg a 200.000 eurónak, közúti kereskedelmi árufuvarozást ellenszolgáltatás fejében végző, egy és ugyanazon vállalkozásnak minősülő vállalkozások esetén a 100.000 eurónak megfelelő forintösszeget, figyelembe véve az 1407/2013/EU bizottsági rendelet 3. cikk (8) és (9) bekezdését.

(3) A támogatás odaítélése során az adott pénzügyi évben, valamint az előző két pénzügyi év alatt odaítélt csekély összegű támogatások bruttó támogatástartalmának összegét kell figyelembe venni.

(4) A kérelmező vállalkozás a csekély összegű támogatást - az 1407/2013/EU bizottsági rendelet 1. cikke (2) bekezdésének kivételével - nem használhatja az 1. cikk (1) bekezdésében meghatározott célokra, továbbá - az 1407/2013/EU bizottsági rendelet 3. cikk (2) bekezdésének megfelelően - közúti kereskedelmi árufuvarozás ellenszolgáltatás fejében történő végzése céljából teherszállító jármű vásárlására.

(5) Az 1407/2013/EU bizottsági rendelet alapján nyújtott csekély összegű támogatás az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének az általános gazdasági érdekű szolgáltatást nyújtó vállalkozások számára nyújtott csekély összegű támogatásokra való alkalmazásáról szóló 2012. április 25-i 360/2012/EU bizottsági rendeletnek (HL L 114., 2012.4.26., 8. o.) megfelelően nyújtott csekély összegű támogatással a 360/2012/EU bizottsági rendeletben meghatározott felső határig halmozható. Az 1407/2013/EU bizottsági rendelet szerinti csekély összegű támogatás más csekély összegű támogatásokról szóló rendeleteknek megfelelően nyújtott csekély összegű támogatással az 1407/2013/EU bizottsági rendelet 3. cikkének (2) bekezdésében meghatározott felső határig halmozható.

(6) A csekély összegű támogatás azonos elszámolható költségek vonatkozásában vagy azonos kockázatfinanszírozási célú intézkedés vonatkozásában nyújtott állami támogatással nem halmozható, amennyiben az így halmozott összeg meghaladná bármely csoportmentességi rendeletben vagy az Európai Bizottság által elfogadott határozatában az egyes esetek meghatározott körülményeire vonatkozóan rögzített maximális támogatási intenzitást vagy összeget.

(7) A kérelmezőnek az 1407/2013/EU bizottsági rendelet 5. cikk (1) bekezdése figyelembevételével - az ott meghatározott feltételek teljesítésének megállapítására alkalmas módon - nyilatkoznia kell a részére a támogatás odaítélésének évében és az azt megelőző két pénzügyi évben nyújtott csekély összegű támogatások támogatástartalmáról. A nyilatkozat-formanyomtatvány e rendelet 5. mellékletét képezi.

(8) A támogatást nyújtó (önkormányzat) - e rendelet 6. mellékletében meghatározott tartalmú igazolás útján - írásban tájékoztatja a vállalkozást a támogatás bruttó támogatási egyenértékben kifejezett összegéről és arról, hogy az csekély összegűnek minősül.

(9) A kérelmező vállalkozásnak a támogatáshoz kapcsolódó iratokat az odaítélést követő 10 évig meg kell őriznie, és a támogatást nyújtó ilyen irányú felhívása esetén a vállalkozás köteles azokat bemutatni. A csekély összegű támogatási jogcímen nyújtott támogatásokról az Európai Bizottság kérésére 20 munkanapon belül információt kell szolgáltatni.

VII. Fejezet

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

17. § Ez a rendelet 2018. december 1. napján lép hatályba.

18. § (1) A rendelet hatályba lépése előtt megkötött közterület-hasznosítási szerződések szerinti közterület-használatra

a) határozott időtartamú szerződések esetében a szerződés lejártáig,

b) határozatlan időtartamú szerződések esetében 2019. december 31-ig

a közterület-használati díjak kivételével, a szerződéskötéskor hatályos szabályokat kell alkalmazni.

(2) A rendelet hatályba lépése előtt hatályos jogszabályok szerint a közterületen szerződéskötési kötelezettség nélkül, jogszerűen elhelyezett azon dologra, amellyel a hatálybalépéstől a közterület jogellenes használata valósulna meg - a (3) bekezdésben foglaltak kivételével - 2018. december 31-ig az azzal rendelkezni jogosult

a) szerződési ajánlatot tehet a közterület-hasznosító szerv részére, vagy

b) köteles a dolgot eltávolítani, vagy

c) ha azzal a jogellenes állapot megszüntethető, a jogszabályi előírások szerint köteles az átalakítást elvégezni.

(3) Az (1)-(2) bekezdésben meghatározott határidők elmulasztása esetén a közterület jogellenes használatára vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.

19. § E rendelet 16. §-a alapján az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének a csekély összegű támogatásokra való alkalmazásáról szóló, 2013. december 18-i 1407/2013/EU bizottsági rendelet (HL L 352, 2013.12.24. 1.o.) hatálya alá tartozó támogatás nyújtható.

20. § * 

Dr. Szekeres Antal sk.
címzetes főjegyző
Dr. Papp László sk.
polgármester

1. melléklet a 39 /2018. (X. 25.) önkormányzati rendelethez

Díjfizetési övezetek meghatározása

Díjfizetési övezet Díjfizetési övezet területi lehatárolása
1. I. a Petőfi tér, a Piac utca, a Révész tér, a Kossuth tér, a Kálvin tér, ide értve a Kálvin téri üzletközpont udvarát is, továbbá a Csapó utcának a Piac utcától a Burgundia és a Rákóczi utcákig terjedő szakasza, a Simonffy utcának a Piac utcától a Hal közig terjedő szakasza (ide értve a Hal közt is), a Bajcsy-Zsilinszky utcának a Piac utcától a Bajcsy- Zsilinszky u. 4. sz.-ig terjedő szakasza, valamint a Nagyerdei körút által határolt terület, s a határoló körút mindkét oldala.
2. II. a Szent Anna utcának a Piac utcától a Klaipeda és a Sumen utcákig terjedő szakasza, a Kossuth utcának a Piac utcától a Burgundia és a Klaipeda utcákig terjedő szakasza, a Miklós utca, az Arany János utca, a Széchenyi utcának a Piac utcától a Nyugati utcáig és a Külsővásár térig terjedő szakasza, a Simonffy utcának a Hal köztől a Szepességi utcáig terjedő szakasza, a Bajcsy-Zs. utcának a Bajcsy- Zs. u. 4. sz.-tól a Nyugati utcáig terjedő szakasza, a Hatvan utca, a Füvészkert utca, a Múzeum utca, a Péterfia utca, a Bem tér, a Simonyi utca, az Egyetem tér.
3. III. a Wesselényi u. - a Hajnal u. - a Rakovszky D. u. - az Árpád tér - a Nyíl u. - a Hadházi u. - a Füredi u. - az Egyetem sgt. - a Bethlen u. - a Mester u. - a Csemete u. - a Honvéd u. - a Böszörményi u. - a Pesti u. - a Segner tér - a Nyugati u. - a Külsővásár tér - az Erzsébet u. által határolt terület, kivéve a körülírt területnek az I-II. sz. díjfizetési övezetekbe eső területét.
4. IV. a I-III. sz. övezetekbe, továbbá az V. sz. övezetbe nem tartozó területek.
5. V. a szabályozási terv szerinti egyéb belterületek: Ondód, Nagymacs, Kismacs, Nagycsere, Haláp, Bánk, Dombos, Pallag, Józsa.
6. VI.
Kedvez-
ményes
a Piac utcának a páros oldalában a Holló János utcától, a páratlan oldalában a Vásáry István utcától a Kossuth térig terjedő szakasza és ebben az oldalban a becsatlakozó utcák első kereszteződéséig terjedő területe, a Kossuth tér - a Kálvin tér - Vár utca - Liszt Ferenc utca - Batthyány utca - Szent Anna utca - Piac utca által határolt terület, a Halköz, a Baltazár Dezső tér, a Csapó utcának a Piac utcától a Rákóczi és Burgundia utcákig terjedő szakasza, valamint a Nagyerdei körút által határolt terület és a határoló körút mindkét oldala.

2. melléklet a 39 /2018. (X. 25.) önkormányzati rendelethez

A díjfizetéshez kötött közterület-használat díjai

A B C D E F G
Közterület foglalás célja Egység I. övezet II. övezet III. övezet IV. övezet V. övezet
1. Kereskedelmi, vendéglátási és szolgáltatási tevékenységek
1.1. Állandó kereskedelmi pavilon és a pavilonnal egybeépített raktár létesítése Ft/m2/hó 3 040 1 925 1 240 835 565
1.2. Kereskedelmi rendezvényhez szükséges mobil pavilon ideiglenes telepítése Ft/db/hó 119 090 109 395 96 935 83 095 83 095
1.3. Mozgóbolt területének biztosítása, pavilon, sátor telepítése nélküli kereskedelmi árusítás során asztal, pult, állvány, hűtőberendezés, konténer, sütőberendezés, kemence, étkező asztalok, ülőhelyek közterületi elhelyezése
(a 210/2009. (IX. 29.) Korm. rendelet 5. számú melléklete
szerinti termékek értékesítéséhez)
Ft/m2/hó 3 960 3 225 2 360 1 620 740
1.4. Idényjellegű árusításhoz szükséges mobil pavilon, forgalmazó, rakodó, tároló terület kialakítása Ft/m2/hó 3 960 3 225 2 360 1 620 740
1.5. Alkalmi árusításhoz szükséges terület kialakítása Ft/m2/hó 3 960 3 225 2 360 1 620 740
1.6. Vendéglátó üzlet teraszának, alkalmi vendéglátó rendezvény területének kialakítása Ft/m2/hó 2 350 1 805 1 530 835 565
1.7. Vendéglátó üzlet teraszán, rendezvényterületén kívüli közterületen napernyő, hűtőberendezés elhelyezése Ft/m2/hó 1 620 1 320 885 590 290
1.8. Kereskedelmi árusító automata elhelyezése Ft/m2/hó 4 700 3 960 3 225 2 360 1 620
1.9. Zsűrizett iparművészeti termékek árusítása Ft/m2/hó 1 980 1 615 1 175 810 365
1.10. Reklámozási célú árubemutatás, kereskedelmi kiállítás, zöldség, gyümölcs, virág üzlet előtti árusításhoz Ft/m2/hó 2 360 2 220 1 910 1 620 740
1.11. Halottak napjához kötődő virág, koszorú, kegyeleti tárgyak értékesítése Ft/4m2/hó nem köthető szerződés nem köthető szerződés nem köthető szerződés 22 840 11 750
1.12. Ideiglenes árusításhoz szükséges terület kialakítása, valamint bankautomata elhelyezése céljából Ft/m2/hó 3 960 3 225 2 360 1 620 740
2. Építési-, szerelési tevékenységek, továbbá építmények, berendezések elhelyezése
2.1. Munka- és biztonsági terület kialakítása, ideiglenes kerítés, védőtető elhelyezése Ft/m2/hó 290 265 250 235 205
2.2. Építési lakó-, műhely- vagy raktárkocsi, konténer, állványzat, munkagép, szállító eszköz és más építési eszközök elhelyezése, építőanyag, építési hulladék tárolása Ft/m2/hó 290 265 250 235 205
2.3. Épület közterületbe nyúló előtetőjének, szellőztető berendezés kültéri egységének, lépcsőjének, dobogójának előírások szerinti elhelyezése Ft/m2/hó 1 620 1 320 885 590 290
2.4. Sajtó-, vagy szerencsejáték tevékenységek céljára szolgáló gyűjtőláda elhelyezése Ft/m2/hó 3 960 3 225 2 360 1 620 740
3. Szórakoztató tevékenységek
3.1. Mutatványos, cirkuszi szolgáltatás települése, alkotó tevékenység Ft/m2/nap 365 365 365 365 365
3.2. Hőlégballon bemutató Ft/hőlég-
ballon
darabszáma/
nap
13 855 11 080 8 310 6 925 6 925
3.3. Tűzijáték szolgáltatás Ft/m2/nap 34 625 34 625 20 770 20 770 20 770
3.4 Légvár telepítés Ft/m2/nap 365 365 365 365 365
3.5. Elektromos miniautó üzemeltetés, emberi erővel meghajtott városnéző jármű Ft/nap 645 645 575 nem köthető szerződés nem köthető szerződés
3.6. Városnéző gumikerekes kisvonat üzemeltetése Ft/db/hó nem köthető szerződés 40 000 40 000 40 000 nem köthető szerződés
3.7. Városnéző lovas fogat üzemeltetés Ft/hó 13 075 13 075 13 075 nem köthető szerződés nem köthető szerződés
3.8. Lovagoltatás Ft/lovak darabszáma/hó 25 000 25 000 25 000 10 000 10 000
3.9. Utcai zenélés, feltéve, hogy az e célra használatba vett terület az 5 m²-t meghaladja, vagy ha a zene szolgáltatásához hangosító berendezést használnak Ft/m2/nap 365 365 365 365 365
4. Egyházi és karitatív tevékenységek, kulturális és sport rendezvények
4.1. Ideiglenes építmény, pavilon, sátor, színpad, berendezések felállítása egyházi- és karitatív és kulturális és sport tevékenységek gyakorlásához Ft/m2/nap 1 910 1 910 1 910 1 910 1 910
4.2. Egyházi- és karitatív, kulturális és sport rendezvényterület elkerítés nélküli kialakítása Ft/m2/nap 35 35 35 35 35
4.3. Önkormányzati kulturális rendezvények területe, különösen Virágkarnevál felvonulási útvonala, Békás-tó melletti rendezvényterület céljára közterület igénybevétele Ft/m2/hó 10 10 10 10 10
4.4. Ételosztás Ft/m2/nap 35 35 35 35 35
4.5. Irodalmi állvány elhelyezése Ft/m2/hó 1 200 1 200 1 200 1 200 1 200
4.6. Kondipark, játszópark kialakítása Ft/m2/hó 1 050 1 050 1 050 1 050 1 050
5. A gyülekezési jog hatálya alá nem eső politikai és egyéb tevékenységek
5.1. Választással nem kapcsolatos politikai hirdetés elhelyezése Ft/m2/nap 2 495 2 455 2 220 1 910 1 180
5.2. Gyülekezési jog hatálya alá nem eső tevékenység, gyakorlásához szükséges pult, asztal, színpad stb. elhelyezése, a 4. § (4) bekezdés b) pontjában foglalt kivétellel Ft/m2/nap 1 910 1 910 1 910 1 910 1 910
6. Ideiglenes tárolás, és egyéb alkalomszerű tevékenységek
6.1. Szokásos életvitelhez kapcsolódó anyagok, tárgyak (pl.: tüzelőanyag, termőföld, bútor, konténer, stb.) és 4 m2-t meg nem haladó építőanyag 72 órán túli tárolása Ft/m2/hó 290 265 250 235 205
6.2. Üzemképtelen személygépjárművek 10 napon túli, legfeljebb további 30 nap időtartamra történő tárolása Ft/m2/hó nem köthető szerződés nem köthető szerződés 445 445 445
6.3. Hulladékgyűjtő elhelyezése, higiénés szolgáltatás (mosdó illemhely, stb. elhelyezése) bármely, a rendeletben díjfizetéshez kötött közterület használati célra Ft/m2/hó 290 265 250 235 205
7. Közterület hirdetés, reklámozás céljára történő használata
7.1. Utcabútoron és információs célú berendezésen használatba vett világító reklámfelület elhelyezése Ft/m2/hó 2 495 2 360 2 220 1 910 1180
7.2. Utcabútoron és információs célú berendezésen használatba vett világítás nélküli reklámfelület elhelyezése Ft/m2/hó 2 360 2 220 1 910 1 620 740
7.3. Egyéb műszaki berendezésen világító reklámfelület elhelyezése Ft/m2/hó 2 360 2 220 1 910 1 620 740
7.4. Egyéb műszaki berendezésen világítás nélküli reklámfelület elhelyezése Ft/m2/hó 2290 2155 1855 1575 720
7.5. Gazdasági útirányjelző tábla Ft/m2/hó 615 490 365 245 125
7.6. Építési reklámháló Ft/m2/hó 2 360 2 220 1 910 1 620 740
7.7. Világító Citylight formátumú eszköz Ft/m2/hó 2 495 2 360 2 220 1 910 1180
7.8. Világítás nélküli Citylight formátumú eszköz Ft/m2/hó 2 360 2 220 1 910 1 620 740
7.9. Világító CityBoard formátumú eszköz Ft/m2/hó 2 495 2 360 2 220 1 910 1180
7.10. Világítás nélküli CityBoard formátumú eszköz Ft/m2/hó 2 360 2 220 1 910 1 620 740
7.11. Utasvárók Ft/m2/hó 1 000 1 000 1 000 1 000 1 000
A fenti díjak az általános forgalmi adót nem tartalmazzák.

3. melléklet a 39 /2018. (X. 25.) önkormányzati rendelethez

A közterület-hasznosításra irányuló szerződési ajánlatra vonatozó előírások

I. A közterület hasznosítására beadott szerződési ajánlatnak az alábbiakat kell tartalmaznia:

a) a közterület-használó nevét, lakóhelyének, székhelyének címét, irányítószámát, adószámát, elérhetőségét (telefonszám);

b) a közterület használatának célját, módját, tervezett időtartamát;

c) a közterület használatára helyének, mértékének pontos meghatározását;

d) hirdető berendezés, közterületi hirdetmény méretarányos rajzát, színezéssel, feliratozással;

e) az árusító pavilon, vendéglátó terasz, pult, asztal, állvány, sátor látványtervét és a közterületen gyakorolni kívánt tevékenység rövid leírását;

f) út, járda, zöldterületi sétány, zöldterület, közpark használata esetén a terület helyreállításra vonatkozó megrendelés egy eredeti példányát, vagy a közterület-használó nyilatkozatát arról, hogy a helyreállítást konkrét időpontra önerőből, kellő szakértelemmel el fogja végezni;

g) rendezvény, árusítás, vásár, mutatványos tevékenység, stb. esetében a terület folyamatos takarítására vonatkozó megrendelés egy eredeti példányát, vagy a közterület-használó nyilatkozatát arról, hogy a közterület tisztántartásáról miként gondoskodik.

II. A szerződési ajánlathoz 3 példányban mellékelni kell:

a) a használatot feltüntető tervet (helyszínrajzot M=1:1000, helyrajzi számot, vázlatot, szükség esetén műszaki leírást);

b) cég esetén aláírási címpéldány, egyéni vállalkozó esetén vállalkozói igazolvány másolatot;

c) szükség esetén, ha az használat közlekedési célú területet érint, úgy mellékelni kell a forgalomszabályozás (korlátozás, forgalomterelés) tervét;

d) a közterületen folytatni kívánt tevékenység gyakorlására jogosító okiratok másolatát. Mutatványos tevékenység esetén csatolni kell a technológiai vizsgálatára jogszabályokban előírt legutolsó szakvéleményt is.

III. Egyes használati célokra vonatkozó külön rendelkezések

a) Az 5. § (1) bekezdés f) pontjában meghatározott, vendéglátó üzlet teraszára vonatkozó használat esetén a szerződési ajánlathoz - az I. és II. pontban foglaltakon túl - 1 eredeti példányban mellékelni kell a helyszínrajzot, a dokumentáció részét képező alaprajzot, műszaki leírást, valamint a környezetbe illesztett színes látványtervet és az Önkormányzat Főépítészének írásbeli állásfoglalását is.

b) Az 5. § (7) bekezdésben meghatározott, reklám közzététele, reklámhordozó, reklámhordozót tartó berendezés elhelyezése céljából történő közterület- használat esetén a szerződési ajánlathoz mellékelni kell a polgármester bejelentési eljárásban hozott végleges döntését is.

c) A b) pontban meghatározottakon túl, minden esetben, amikor a közterület-hasznosítási eljárást a településkép védelméről szóló önkormányzati rendelet szerinti bejelentési eljárás előzte meg, a szerződési ajánlathoz mellékelni kell a polgármester bejelentési eljárásban hozott végleges döntését is.

4. melléklet a 39 /2018. (X. 25.) önkormányzati rendelethez

A közterület hasznosítására megtartott nyilvános sorsolási eljárás szabályai

1. A közterületet az Önkormányzat előzetes kijelölése alapján nyilvános sorsolás útján adhatja bérbe a közterület-hasznosító szerv

a) az idényjellegű zöldség-, gyümölcsárusításhoz,

b) a mindenszentek ünnepéhez és a halottak napjához kötődő virág, koszorú, kegyeleti tárgyak értékesítéséhez,

c) a fenyőfa árusításhoz.

2. A sorsolásról szóló hirdetményt a közterület-hasznosító szerv

a) saját honlapján, továbbá

b) helyi napilapban és

c) a Polgármesteri Hivatal Debrecen, Kálvin tér 11. szám alatti épületének földszinti hirdető tábláján

köteles közzétenni olyan időpontban, hogy a sorsolásra jelentkezőknek legalább 15 napot kell biztosítani az ajánlat benyújtásához.

3. A sorsolási hirdetménynek tartalmaznia kell:

a) a meghirdetett közterületek címét és nagyságát és a tervezett hasznosítási célját;

b) az árusításra jogosultság időtartamát;

c) az ajánlat beadásának időpontját, módját, feltételeit;

d) a sorsolással kapcsolatos szempontokat.

5. melléklet a 39 /2018. (X. 25.) önkormányzati rendelethez

NYILATKOZAT
az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107.
és 108. cikkének a csekély összegű támogatásokra való alkalmazásáról szóló, 2013. december 18-i 1407/2013/EU bizottsági rendelet (HL L 352., 2013.12.24., 1. o.) szerinti csekély összegű (de minimis) támogatás esetén

1. Kedvezményezett adatai
Név:
Adószám:
Elérhetőség:
Aláírásra jogosult képviselő:
E-mail cím:
(jelölje X-szel)
Egyesülés a folyamatban lévő és az azt megelőző két adóév során
Szétválás a folyamatban lévő és az azt megelőző két adóév során
Egyesülés, szétválás ideje:
_________ ___________ _________
(év) (hónap) (nap)
Ezúton nyilatkozom, hogy a folyó pénzügyi évben és az azt megelőző két pénzügyi év során a kedvezményezett, továbbá az olyan vállalkozások, amelyekkel a kedvezményezett az 1407/2013/EU bizottsági rendelet 2. cikk (2) bekezdése alapján egy és ugyanazon vállalkozásnak minősül, Magyarországon a következő csekély összegű támogatás(ok)ban részesültek.
Nyilatkozatom arra is kiterjed, hogy a kedvezményezett, továbbá az olyan vállalkozások, amelyekkel a kedvezményezett egy és ugyanazon vállalkozásnak minősül, milyen csekély összegű támogatás(ok)ra nyújtottak be támogatási kérelmet (az elutasított kérelmekről nem kell nyilatkozni, csak azokról, amelyek elbírálása folyamatban van).
Nyilatkozatom a 1407/2013/EU bizottsági rendelet 3. cikk (8)-(9) bekezdéseiben írtak betartásához szükséges adatokat is tartalmazza.
2. Csekély összegű támogatások[1]
Sor-
szám
Támogatás jogalapja (bizottsági rendelet száma) Támoga-
tást nyújtó szervezet
Támogatás kedvez-
ménye-
zettje és célja
A támo-
gatást ellenszol-
gáltatás fejében végzett közúti kereske-
delmi árufuva-
rozáshoz vette igénybe?
Kérelem benyúj-
tásának dátuma[2]
Odaítélés dátuma Támogatás összege Támogatás bruttó támogatás-
tartalma[3]
Forint Euró Forint Euró
1] Az egyesülésre és szétválásra vonatkozó szabályok, valamint és az egy és ugyanazon vállalkozás fogalma által érintett vállalkozások tekintetében is ki kell tölteni.
2] Amennyiben a támogatásról még nem született döntés.
3] Az európai uniós versenyjogi értelemben vett állami támogatásokkal kapcsolatos eljárásról és a regionális támogatási térképről szóló 37/2011. (III. 22.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 37/2011. (III. 22.) Korm. rendelet] 2. melléklete alapján.
3. Adatok az egy és ugyanazon vállalkozásokról
Nyilatkozom, hogy az 1407/2013/EU bizottsági rendelet 2. cikk (2) bekezdése értelmében a kedvezményezett az alábbi vállalkozásokkal minősül egy és ugyanazon vállalkozásnak.
Vállalkozás neve Adószáma
Az 1407/2013/EU bizottsági rendelet szerint csekély összegű támogatás nem halmozható azonos elszámolható költségek vonatkozásában nyújtott állami támogatással vagy olyan kockázatfinanszírozási célú intézkedéssel, amelyhez a 1407/2013/EU bizottsági rendelet szerinti csekély összegű támogatást nyújtják, amennyiben az így halmozott összeg meghaladná a csoportmentességi rendeletekben vagy az Európai Bizottság határozatában meghatározott maximális támogatási intenzitást vagy összeget. Ennek megfelelően a kedvezményezett vonatkozásában az alábbiakról nyilatkozom.
Nyilatkozatom arra is kiterjed, hogy a kedvezményezett milyen, a jelen nyilatkozattal érintett csekély összegű támogatás elszámolható költségeivel azonos elszámolható költséget tartalmazó, vagy milyen kockázatfinanszírozási célú intézkedésre nyújtott be támogatási kérelmet, amelyhez a jelen nyilatkozattal érintett csekély összegű támogatást is kéri (az elutasított kérelmekről nem kell nyilatkozni, csak azokról, amelyek elbírálása folyamatban van).
4. Adatok az azonos elszámolható költségek vagy a csekély összegű támogatással azonos célú kockázatfinanszírozási célú intézkedés vonatkozásában nyújtott állami támogatásokra
Sor-
szám
Támogatás jogalapja (uniós állami támogatási szabály) Támo-
gatást nyújtó szervezet
Támo-
gatási kategória
(pl. regionális beruhá-
zási támo-
gatás)
Kérelem benyúj-
tásának dátuma
Odaítélés dátuma Azonos elszámolható költségek teljes összege jelentértéken Azonos kockázat-
finanszírozási célú intézkedés vonatkozásában nyújtott állami támogatás bruttó támogatástartalma / azonos elszámolható költségek vonatkozásában nyújtott állami támogatás bruttó támogatástartalma
Maxi-
mális támo-
gatási intezitás (
%) vagy maxi-
mális támoga-
tási összeg
Forint Euró Forint Euró
Nyilatkozom, hogy a kedvezményezett aláírásra jogosult képviselője vagyok, és a fent megadott adatok helyesek.
Hozzájárulok ahhoz, hogy a fenti adatokat a tárgyban illetékes szerveknek az adatkezelő átadja.
Tudomásul veszem, hogy amennyiben a nyilatkozat kelte és a támogatás odaítélése közötti időszakban egyéb csekély összegű vagy a támogatáshalmozás szempontjából figyelembe veendő más támogatást ítélnek oda a kedvezményezett számára, a kedvezményezett erről haladéktalanul - még a jelen nyilatkozat szerinti támogatás odaítélése előtt - értesíteni köteles a támogatást nyújtót, és köteles megfelelően módosított adattartalommal újból kiállítani a jelen nyilatkozatot.
Kelt:
...........................................
Kedvezményezett
(aláírás, pecsét)

Útmutató

Az 1407/2013/EU bizottsági rendelet szerinti, egy és ugyanazon vállalkozás részére a folyó pénzügyi évben, valamint az azt megelőző két pénzügyi év során az 1407/2013/EU bizottsági rendelet alapján odaítélt csekély összegű támogatások bruttó támogatástartalma tagállamonként nem haladhatja meg a 200.000 eurónak, közúti kereskedelmi árufuvarozást ellenszolgáltatás fejében végző vállalkozások esetében a 100.000 eurónak megfelelő forintösszeget, figyelemmel az egyesülésre valamint a szétválásra vonatkozó szabályokra is.

Mi a bruttó támogatástartalom?

A több részletben, éven átnyúlóan fizetendő támogatást az odaítélése időpontjában érvényes értékre kell diszkontálni az odaítélés idején érvényes referencia ráta alkalmazásával.

Milyen esetekben tekintendő a támogatást igénylő egy másik vállalkozással egy és ugyanazon vállalkozásnak?

- Egyik a másikban a részvényesek vagy tagok szavazati jogának többségével rendelkezik, vagy

- Egyik a másik igazgatási, irányítási vagy felügyeleti testülete tagjainak többségét jogosult kinevezni vagy elmozdítani, vagy

- Egyik a másik felett szerződés, vagy alapító okiratban vagy társasági szerződés alapján meghatározó befolyást gyakorolhat, vagy

- Egyik a másik részvényese vagy tagja, a többi részvényessel vagy taggal kötött megállapodás alapján egyedül birtokolja a szavazati jogok többségét

- Amennyiben a támogatást igénylő a fenti kapcsolatok bármelyikével egy vagy több másik vállalkozáson keresztül rendelkezik, úgy azok vonatkozásában is egy és ugyanazon vállalkozásnak kell tekinteni.

Milyen esetben kell alkalmazni a támogatást igénylőre az egyesülés, illetve a szétválás szabályait?

Abban az esetben, ha az egyesülésre vagy szétválásra a folyó pénzügyi évben, valamint az azt megelőző két pénzügyi év során került sor.

Az egyesülés által érintett vállalkozásoknak nyújtott valamennyi korábbi csekély összegű támogatást bele kell számítani az egyesülés révén létrejövő, vagy jogutód támogatást igénylő csekély összegű támogatási keretébe. Az egyesülést megelőzően jogszerűen odaítélt csekély összegű támogatás később is jogszerű marad.

Ha egy vállalkozás két vagy több vállalkozásra válik szét, a szétválást megelőzően nyújtott csekély összegű támogatást az eredetileg a támogatásban részesülő azon vállalkozásnak kell betudni, amely a csekély összegű támogatással támogatott tevékenységet átvállalta. Ha ennek meghatározására nincs lehetőség, a csekély összegű támogatást a saját tőkének a szétválás tényleges időpontjában érvényes könyv szerinti értéke alapján arányosan el kell osztani a szétválás által érintett vállalkozások között.

Annak meghatározásához, hogy az újabb csekély összegű támogatás meghaladja-e az alkalmazandó felső határt, figyelembe kell venni az azon vállalkozások részére nyújtott csekély összegű támogatásokat is, amelyek a kedvezményezettel egy és ugyanazon vállalkozásnak minősülnek.

Halmozódás szabályai

Az 1407/2013/EU bizottsági rendelet szerinti csekély összegű támogatás más csekély összegű támogatásokról szóló rendeleteknek megfelelően nyújtott csekély összegű támogatással [pl. az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének a mezőgazdasági ágazatban nyújtott csekély összegű támogatásokra való alkalmazásáról szóló, 2013. december 18-i 1408/2013/EU bizottsági rendelet (HL L 352., 2013.12.24., 9. o.) alapján nyújtott mezőgazdasági csekély összegű támogatással] az 1407/2013/EU bizottsági rendeletben meghatározott 200.000 eurónak, a közúti kereskedelmi árufuvarozást ellenszolgáltatás fejében végző vállalkozások esetében a 100.000 eurónak megfelelő forintösszegig halmozható.

Például ha a egy kizárólag mezőgazdasági és közúti árufuvarozási tevékenységet végző vállalkozás mezőgazdasági de minimis támogatásnak minősülő 15.000 euró támogatásban részesül, részére a közúti árufuvarozási tevékenységéhez az alacsonyabb 100.000 eurós értékhatárra figyelemmel, 85.000 euró támogatás nyújtható. Amennyiben ez a vállalkozás egyéb tevékenységet (pl. könyvvizsgálat) is végez, úgy rá, már az 1407/2013/EU bizottsági rendelet 200.000 eurós értékhatára vonatkozik, így részére 185.000 euró de minimis támogatás nyújtható.

Az 1407/2013/EU bizottsági rendelet alapján nyújtott csekély összegű támogatás az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének az általános gazdasági érdekű szolgáltatást nyújtó vállalkozások számára nyújtott csekély összegű támogatásokra való alkalmazásáról szóló 2012. április 25-i 360/2012/EU bizottsági rendeletnek (HL L 114, 2012.4.26., 8-13. o.) (a továbbiakban: 360/2012/EU bizottsági rendelet) megfelelően nyújtott közszolgáltatási csekély összegű támogatással a 360/2012/EU bizottsági rendeletben meghatározott 500.000 eurónak megfelelő forintösszegig halmozható.

Amennyiben a halászati és akvakultúra-ágazatban működő valamely vállalkozás az 1407/2013/EU rendelethatálya alá tartozó egy vagy több ágazatban vagy egyéb tevékenységi körökben is folytat tevékenységet, a halászati és akvakultúra-ágazatba tartozó tevékenységek tekintetében az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének a halászati és akvakultúra- ágazatban nyújtott csekély összegű támogatásokra való alkalmazásáról szóló, 2014. június 27-i 717/2014/EU bizottsági rendeletnek (HL L 190., 2014.06.28., 45.o.) megfelelően nyújtott halászati csekély összegű támogatás az 1407/2013/EU bizottsági rendelet alapján nyújtott csekély összegű támogatással az 1407/2013/EU bizottsági rendeletben meghatározott 200.000 eurónak, a közúti kereskedelmi árufuvarozást ellenszolgáltatás fejében végző vállalkozások esetében a 100.000 eurónak megfelelő forintösszegig halmozható.

Ha létező támogatási program másként nem rendelkezik, az euróban meghatározott összegek forintra történő átszámításánál a támogatási döntés napját megelőző hónap utolsó napján érvényes, a Magyar Nemzeti Bank által közzétett, két tizedes jegy pontossággal meghatározott devizaárfolyam alkalmazandó.

A feleknek a támogatáshoz kapcsolódó iratokat az odaítélést követő 10 évig meg kell őrizniük, és a támogatást nyújtó ilyen irányú felhívása esetén a támogatott köteles azokat bemutatni. A csekély összegű támogatási jogcímen nyújtott támogatásokról az Európai Bizottság kérésére 20 munkanapon belül információt kell szolgáltatni.

6. melléklet a 39 /2018. (X. 25.) önkormányzati rendelethez

Igazolás csekély összegű támogatásról

Alulírott ______________________________, a ________________________________ mint támogatást nyújtó képviseletében eljárva ezúton igazolom, hogy a ________________________ mint kedvezményezett a(z) ___________________________ bizottsági rendelet (HL ...., dátum, oldal) (a továbbiakban: bizottsági rendelet) alapján a következő csekély összegű támogatásban részesül:

a) Projekt megnevezése:

b) Támogatást nyújtó döntésének száma:

c) Támogatás odaítélésének időpontja:

d) A támogatás bruttó támogatástartalma jelenértéken:

A jelen támogatással érintett célra a(z) .... bizottsági rendelet alapján ..... eurónak megfelelő forintösszeg nyújtható.

Jelen igazolást a(z) .... bizottsági rendelet 6. cikk (1) bekezdése alapján állítottam ki.

Kelt, _____________________ 20____ év. ___ hó ____ nap

..............................................................................
Támogatást nyújtó szervezet (aláírás, pecsét)


  Vissza az oldal tetejére