Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 13/2001. (IV. 27.) Kr. rendelete * 

az önkormányzati tulajdonú helyiségek bérbeadásáról

Debrecen Megyei Jogú Város Közgyűlése az 1993. évi LXXVIII. tv. 36. §. (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az 1990. évi LXV. tv. 16. §. (1) bekezdésében biztosított jogkörében eljárva a nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérbeadásáról az alábbi rendeletet alkotja:

A rendelet hatálya

1. § *  (1) *  A rendelet hatálya kiterjed minden önkormányzati feladatellátást nem szolgáló a Polgármesteri Hivatal használatában, valamint a Cívis Ház Zrt. vagyonhasznosításában lévő nem lakás céljára szolgáló helyiségekre, valamint a gyógyszertárakra.

(2) Minden egyéb önkormányzati tulajdonú, nem lakás céljára szolgáló helyiség vonatkozásában az önkormányzat vagyonáról szóló többször módosított 25/1997. (VI. 20.) Kr. rendelet szabályait kell alkalmazni.

A helyiségek bérbeadása

2. § (1) A helyiség bérbe adható határozott, határozatlan időre vagy feltételhez kötötten.

(2) A bérleti jogviszony a bérbeadó és a bérlő által írásban megkötött szerződéssel jön létre.

Árverés

3. § (1) A helyiséget árverés útján kell bérbe adni, kivéve a rendelet 5. §. (1) és (2) bekezdésében foglaltakat.

(2) Az árverést meg kell hirdetni legalább egy helyi napi-, hetilapban vagy hirdetési újságban, illetve a hirdetményt ki kell függeszteni a bérbeadó székhelyén lévő hirdetőtáblán.

(3) A hirdetésben közölni kell a helyiség pontos címét, funkcióját, alapterületét, a használat időtartamát, az induló bérleti díjat, az árverés időpontját és helyét, a bánatpénz összegét, valamint a pályázat benyújtásának határidejét.

(4) *  Az árverési kiírásban a bérbeadó meghatározza a bérleti szerződés biztosítására hivatott óvadék összegét.

(5) *  Az óvadék összege megegyezik a helyiségre számított 6 havi bérleti díj összegével. Amennyiben a szerződés szerinti bérleti díj az árverési kiírásban meghatározott bérleti díjat meghaladja, úgy az óvadék összege ez alapján számítandó.

4. § (1) Az árverésre az önkormányzat vagyonáról szóló módosított 25/1997. (VI. 20.) Kr. rendelet 2. sz. mellékletében rögzítetteket kell alkalmazni az e rendeletben foglalt eltérésekkel.

(2) Az árverésen közjegyző jelenléte nem kötelező.

(3) *  Az árverésen csak az vehet részt, aki az árverési kiírásban meghatározott bérleti díj alapján számított 1 éves bérleti díj 10%-át a bérbeadó pénztárába befizeti.

(4) A bérbeadó azzal köt bérleti szerződést, aki a legmagasabb bérleti díjra tesz ajánlatot. Amennyiben az árverésen a legmagasabb bérleti díjat ajánló 8 napon belül nem köt szerződést a bérbeadóval, úgy a bánatpénz teljes összegét elveszíti. Egyéb esetekben a bánatpénzt a bérbeadó köteles visszafizetni.

(5) Az árverésen sorrendben a következő legtöbbet ajánló a győztes visszalépése esetén - a bérbeadó felhívására - eredeti ajánlatának fenntartásával bérleti szerződést köthet a felhívástól számított 8 napon belül.

(6) Amennyiben az árverés második helyezettje sem köti meg határidőben a bérleti szerződést, az árverést eredménytelennek kell nyilvánítani és új árverést kell meghirdetni.

(7) *  Kétszeri eredménytelen árverés esetén az induló bérleti díj összege legfeljebb 50%-kal csökkenthető.

(8) *  A bérleti díjra történő licitálás esetén a licitlépcső nettó 10.-Ft/m 2 összegnél kevesebb nem lehet.

4/A. § *  (1) A bérbeadó gazdasági érdeke, vagy a Közgyűlés által megfogalmazott városérdek szerint szerződéses ajánlatban értesíti a bérlőt. Az értesítés tartalmazza a helyiség díjövezeti besorolását, és az egyéb szerződési feltételeket. Mindaddig, amíg a bérlő nem köti meg az új szerződést, a régi hatályban marad.

(2) Az új szerződéses ajánlatban a bérlőnek legfeljebb 5 éves, határozott idejű szerződés ajánlható fel. A határozott idejű szerződés további maximum 10 évvel meghosszabbítható, összesen legfeljebb 15 éves időtartamra. A bérleti jog hosszabbításáért a 6. és a 10. év közötti hosszabbított időszakra vonatkozó bérleti díj 10 %-a, 2003. december 31. utáni hosszabbítás esetén 20 %-a, míg a 11. és 15. év közötti hosszabbított időszakra a bérleti díj 20 %-a fizetendő, mint bérleti jog meghosszabbításának díja. A bérlőt a szerződés lejártakor előbérleti jog illeti meg.

4/B. § *  (1) Ha a bérlő, a nem lakás céljára szolgáló helyiségre a bérbeadó által tett szerződéses javaslatot nem fogadja el és azt követően harmadik személytől a bérlő felé közölt szerződéses ajánlatnak megfelelő megkeresés érkezik, úgy a bérbeadó a jogviszonyt - betartva a magasabb szintű jogszabály rendelkezéseit - felmondhatja.

(2) A bérbeadó az (1) bekezdésben rögzítettek esetén köteles az elfogadott ajánlat szerinti 1 éves bérleti díjnak megfelelő bánatpénzt az előszerződés megkötésekor a jelentkezőtől beszedni. Végleges bérleti szerződés megkötésére a helyiségnek a bérbeadó által történő birtokba vételét követően van lehetőség. Az új bérlő által befizetett bánatpénz ebben az esetben a megszerzési díjba beszámít.

(3) Amennyiben a bérleti szerződés megkötése a bánatpénzt befizető jelentkező érdekkörében hiúsul meg, úgy a bánatpénzt elveszíti.

5. § (1) A Közgyűlés dönt

a) *  a kisebbségi önkormányzatok részére biztosítandó helyiségek árverés nélkül történő bérbeadásáról, valamint a fizetendő bérleti díjról;

b) önkormányzati feladat ellátása esetén az illetékes bizottság véleményezését követően az egyes helyiségek árverés nélküli bérbeadásáról, valamint a fizetendő bérleti díjról;

c) *  a Kulturális és Oktatási Bizottság véleménye alapján a kizárólagosan műteremként hasznosítható helyiségek árverés nélküli bérbe-adásáról, a vonatkozó jogszabályok alapján.

(2) Amennyiben önkormányzati érdek úgy kívánja, az árveréstől el lehet tekinteni.

(3) A (2) bekezdés szerinti árverés nélkül történő bérbeadásról és a fizetendő bérleti díjról, valamint az önkormányzati tulajdonú helyiségek vagyonkezelésével megbízott gazdasági társaság kezelésében nem lévő helyiségek bérbeadásáról a Tulajdonosi Bizottság dönt.

(4) *  Az (1)-(2) bekezdés alapján kötött szerződések esetén a bérlő csak a bérbeadó javára mondhat le bérleti jogáról.

6. § (1) A bérlő a helyiségbe csak a bérbeadó hozzájárulásával fogadhat be harmadik személyt. A hozzájárulás megadásának feltétele a bérleti díj hátralék mentesség és a helyiség rendeltetésszerű használata.

(2) A használat átengedésének és a hasznosítás szabályainak megszegése felmondási ok.

(3) *  Amennyiben a bérlő végzi el a bérbeadót terhelő beruházásokat, úgy szerződésben kell szabályozni az elvégzendő munka paramétereit és a beruházás ellenértékének érvényesítési módját. A szerződésben ki kell térni a beruházás értékére, az időtartamra, amely alatt az a bérleti díjba beszámításra kerül. A díjkedvezmény a havi bérleti díj 50 %-ánál több nem lehet.

(4) *  Bérleti díj kedvezmény adható abban az esetben, ha a helyiség használhatóságában, megközelíthetőségében a bérlőtől független, lényeges negatív változás áll be. A kedvezmény időtartama nem haladhatja meg a hátrányt okozó körülmény fennállását. Mértéke maximálisan a bérleti díj 50 %-a azzal, hogy ilyen kedvezmény 5 évenként legfeljebb összesen 6 hónapig biztosítható.

A felek jogai és kötelezettségei, a bérbeadói hozzájárulás szabályai

7. § (1) A bérlő az általa bérelt helyiség cseréje során köteles a bérbeadó hozzájárulását megkérni és a csere folytán megszerzett helyiségre az új bérleti szerződést megkötni.

(2) Amennyiben a helyiségek cseréjekor értékkülönbözet merül fel, úgy annak 20 %-át az értékesebb helyiséget megszerző fél köteles a bérbeadónak az új szerződés megkötésével egyidejűleg megfizetni.

(3) Hozzájárulás nélkül végrehajtott csere esetén a bérbeadó a bérleti jogviszonyt azonnali hatállyal felmondhatja.

8. § A bérlő kérheti a bérbeadótól, hogy más személlyel bérlőtársi jogviszonyt létesíthessen.

9. § (1) A bérlő a bérelt helyiséget - a bérbeadó előzetes hozzájárulásával - albérlet útján hasznosíthatja.

(2) Albérleti szerződés csak határozott időre, legfeljebb 2 éves időtartamra szólhat.

(3) A helyiség rendeltetésszerű használatáért a bérlő tartozik felelőséggel (főbérlő).

(4) Az 50 m2 alapterületnél kisebb helyiség albérlet útján történő hasznosítása esetén a bérlő az összterület után fizetendő bérleti díj 150 %-ának megfelelő díjat köteles megfizetni a bérbeadónak. Az 50 m2 alapterületnél nagyobb helyiségek albérletbe adása esetén az albérlet útján hasznosított területre számítható bérleti díj 150 %-át kell fizetni. A bérlő által használt további terület díja a bérleti szerződés szerint fizetendő.

(5) *  A jelen rendelet 4/A. és 4/B. §-ai szerinti bérbeadáskor a bérlő a bérbeadó hozzájárulásával a helyiséget albérletbe adhatja, ebben az esetben a jelen § (2), (4) bekezdéseiben írtak nem alkalmazandóak.

10. § (1) Ha a bérlő által alapított, vagy a bérlő tagságával működő gazdasági társaság kívánja használni a helyiséget, a bérlő köteles a bérbeadónak ezt megelőzően bejelenteni. A bejelentési kötelezettség elmulasztása felmondási ok.

(2) A helyiség bérleti joga nem apportálható.

(3) A bérlő tagsági viszonyának megszűnésével a használó helyiséghasználati joga megszűnik. Ezt a bérlő 15 napon belül köteles bejelenteni. Ennek elmulasztása felmondási ok.

11. § A bérlő köteles előzetesen bejelenteni, hogy milyen tevékenységet kíván folytatni a helyiségben. A bejelentési kötelezettség elmulasztása felmondási ok.

12. § Ha a bérlő a közbiztonságot, a közerkölcsöt veszélyeztető tevékenységet folytat a helyiségben, bérbeadó a tevékenység megszüntetésére szóló előzetes felhívás eredménytelensége esetén jogosult a szerződést felmondani.

13. § (1) A bérlő köteles a helyiség műszaki állapotában történő változást a bérbeadónak haladéktalanul bejelenteni. Építési engedélyhez kötött műszaki tevékenységet csak a bérbeadó előzetes hozzájárulásával lehet végezni.

(2) Az épület felújításával kapcsolatos bérbeadói munkálatok ideje alatt a bérlő bérleti jogviszonya szünetel. Amennyiben a felújítás során megváltozik a helyiség alapterülete, beosztása, jellege, a bérleti szerződés felmondását a bérbeadó jogosult kezdeményezni, másik megfelelő helyiség biztosítása mellett.

A bérleti jogviszony megszűnésének esetei

14. § (1) A bérlő lemondhat bérleti jogáról. Más személy javára történő lemondáshoz szükséges a bérbeadó előzetes hozzájárulása.

(2) *  Azokban az esetekben, amikor a bérleti szerződés a jogviszony megszűnésének esetére a bérbeadó által történő bérleti jog ellenérték térítését írja elő, annak megállapítása a mindenkori piaci értékviszonyok alapján történik.

(3) Ha a bérlő a bérbeadó javára mond le és nem jön létre megállapodás a térítési díj kérdésében, a bérlő lemondhat bérleti jogáról más személy javára is. Ehhez a bérbeadó előzetes hozzájárulása szükséges, valamint a bérbeadó által a piaci viszonyokra figyelemmel megállapított térítési díj 20 %-ának az új bérlő által - átruházási jutalékként - történő egyösszegű megfizetése.

(4) Amennyiben az előzetes hozzájárulástól eltérő összegű térítési díjra vonatkozó megállapodás alapján kérik a felek az új bérleti szerződés megkötését, a bérbeadó élhet azzal a jogával hogy a helyiséget ezen térítésért visszavegye.

(5) *  A hozzájárulást meg kell adni, ha a bérlő bérleti díj hátralékkal nem rendelkezik, illetve az új bérlő vállalja a jogelőddel kötött bérleti szerződésben foglaltakat. Fenti körülmények fennállta esetén is a bérbeadó a hozzájárulást megtagadhatja, amennyiben az az Önkormányzat gazdasági érdekeivel ellentétes. A bérbeadó a jóváhagyást akkor is megtagadhatja, amennyiben az átruházási szerződésben rögzítettekkel azonos feltételek mellett a helyiség bérleti jogát visszavásárolja.

(6) A bérbeadói hozzájárulás megadásának további feltétele, hogy a bérleti jog átvevője által a helyiségben folytatni kívánt tevékenység nem ütközik jogszabályi előírásba, a szakhatóság állásfoglalásába és nem ellentétes a helyiség hasznosításának céljával.

(7) *  A 4/B. § szerinti bérbeadáskor a bérlő átruházási jutalékként a piaci viszonyokra figyelemmel megállapított térítési díj 2 %-át köteles megfizetni.

15. § Ha a bérlő bérleti joga - neki nem felróható okból - a helyiség megsemmisülése miatt szűnik meg, megfelelő cserehelyiségre tarthat igényt.

16. § (1) A bérlő elhalálozása esetén csak a bérbeadónak bejelentett és a helyiséget ténylegesen használó közeli hozzátartozójával (Ptk. 685. § b) pont) köthető bérleti szerződés. Ebben az esetben a jogelődre vonatkozó szerződési feltételek változatlanul irányadóak.

(2) A bérbeadó az új szerződést a jogutóddal, a jogelődre vonatkozó szerződési feltételek mellett köti.

17. § Ha a helyiség bérlője nem természetes személy, a jogutód kérheti a bérleti szerződés javára történő módosítását a jogutódlás tényének jogerős megállapítását követő 15 napon belül.

18. § A bérlő halála esetén a helyiségben jogcím nélkül visszamaradó kérheti a bérleti jogviszony elismerését. Amennyiben vállalja a jogelőd bérleti szerződésében foglalt feltételeket, a bérbeadó vele bérleti szerződést köt.

19. § (1) A bérbeadó köteles a helyiségekről nyilvántartást vezetni és szükség szerint az adatok helyességét ellenőrizni.

(2) *  Bérbeadó a helyszínen évente négy alkalommal ellenőrizheti a bérlemény rendeltetésszerű használatát, a bérlő önként vállalt, vagy a jogszabályban előírt kötelezettségeinek teljesítését.

Záró rendelkezések

20. § (1) Ez a rendelet 2001. május 1-én lép hatályba.

(2) E rendelet hatályba lépésével egyidejűleg az önkormányzati tulajdonú helyiségek bérbeadásáról szóló 60/1993. (XII. 20.) Kr. sz. rendelet, valamint az ezt módosító 17/1995. (V. 2.) Kr. sz., 16/1996. (III. 18.) Kr. sz., 49/1997. (XII. 20.) Kr. sz., 28/1998. (IX. 10.) Kr. sz. rendeletek hatályukat vesztik.

(3) Bérbeadó: az önkormányzati tulajdonú nem lakás céljára szolgáló helyiségek vagyonkezelésével és bérbeadási feladatainak ellátásával megbízott gazdasági társaság, a Közgyűlés, valamint a Tulajdonosi Bizottság.


  Vissza az oldal tetejére