Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlése a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 24. § (1) bekezdés b) pontjában, a 36. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján,
az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 11. pontjában, a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 24. § (4) bekezdésében, valamint a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 46. § (1) bekezdés c) pontjában meghatározott feladatkörben eljárva,
a Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 1/2013. (I. 24.) önkormányzati rendelet 59. § (2) bekezdés 28. pontjában meghatározott feladatkörében eljáró Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének Környezetvédelmi és Városfejlesztési Bizottsága,
a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 48. § (3) bekezdésében biztosított véleményezési jogkörében eljáró Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal Debreceni Járási Hivatala Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztály véleményének kikérésével a következőket rendeli el: *
1. § (1) E rendelet célja egyrészt, hogy a helyi jelentőségű természeti területek őrizzék meg a megmaradt élővilágnak továbbra is potenciális élőhelyeit, tudományos, kulturális közérdekből biztosítsa a rekreációt, lehetőséget adva a lakosság részére a természeti értékek megismerésére, másrészt a helyi jelentőségű természeti értékű fák, fasorok megőrzése, mivel kiemelkedő értékes fajok.
(2) E rendelet hatálya kiterjed Debrecen Megyei Jogú Város (a továbbiakban: város) közigazgatási területén lévő valamennyi természeti területre és értékre, amely külön jogszabály alapján nem áll védelem alatt, és melyet Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlése (a továbbiakban: Közgyűlés) helyi jelentőségű természeti értékként védetté nyilvánít (a továbbiakban: helyi természeti védelem).
2. § * (1) Az 1. § (1) bekezdésben meghatározott célok teljesítése érdekében védetté nyilvánítja az 1. mellékletben felsorolt természetvédelmi területeket és a 2. mellékletben felsorolt természeti emlékeket.
(2) A helyi jelentőségű természeti értékek védetté nyilvánításáról szóló 45/1994. (IX. 12.) Kr. sz. rendeletben védetté nyilvánított és a 3. mellékletben felsorolt természetvédelmi területek természeti védettségét feloldja.
(3) A védett természeti értékek fenntartásával kapcsolatos kezelési terveket a helyi jelentőségű védett természeti területek tekintetében a 4. melléklet, a helyi jelentőségű védett fák tekintetében az 5. és 6. melléklet tartalmazza.
3. § E rendelet 2006. augusztus 15. napján lép hatályba, ezzel egyidejűleg a helyi jelentőségű természeti érték védetté nyilvánításáról szóló 17/1992. (IV. 6.) Kr. sz. rendelet, a helyi jelentőségű természeti értékek védetté nyilvánításáról szóló 26/1993. (V. 28.) Kr. sz. rendelet, a helyi jelentőségű természeti értékek védetté nyilvánításáról szóló 45/1994. (IX. 12.) Kr. sz. rendelet, a helyi jelentőségű természeti értékek védetté nyilvánításáról szóló 42/1995. (IX. 25.) Kr. sz. rendelet, a helyi jelentőségű természeti érték védetté nyilvánításáról szóló 45/1992. (X. 5.) Kr. sz. rendelet és az e rendeletet módosító 41/2004. (XII. 14.) Kr. rendelet hatályát veszti.
Hajdúné dr. Csabai Éva s. k.,
jegyző
Kósa Lajos s. k.,
polgármester
1. Belterület
1.1. Balásházy János Mezőgazdasági Szakközépiskola parkja
1.1.1. Védetté nyilvánító döntés száma: Debrecen Megyei Városi Tanács VB.MÉM Oszt., a 13320/1970. sz. ügyirata szerint
1.1.2. Elhelyezkedés: Debrecen-Pallag
1.1.3. Helyrajzi szám: 66066
1.1.4. Terület: 6,8 ha
1.1.5. Védettség indoka: az iskola parkja értékes fás szárú növényállományának hosszú távú fenntartása és fejlesztése a védetté nyilvánítás révén lehetséges.
1.1.6. Természetvédelmi célja: az értékes fa és cserjeállomány megóvása, fejlesztése, a park területi épségének fenntartása.
1.2. Néhai Széles Vencel erdész arborétuma
1.2.1. Védetté nyilvánító jogszabály száma: 2/1986. (VI. 25.) Tr. sz. rendelet HB Megyei Tanács VB.MÉM Oszt., 17034–8/1986. sz. ügyirata szerint
1.2.2. Elhelyezkedés: A Vámospércsi út és a Portörő utca sarkán
1.2.3. Helyrajzi szám: 1087/1
1.2.4. Terület: 729 m2 kivett (udvar)
1.2.5. Védettség indoka: az arborétum értékes fás szárú növényállományának hosszú távú fenntartása és fejlesztése a védetté nyilvánítás révén lehetséges.
1.2.6. Természetvédelmi célja: az értékes fa és cserjeállomány megóvása, fejlesztése, az arborétum területi épségének fenntartása.
1.3. Diószegi Sámuel Iskolai Botanikus Kert
1.3.1. Védetté nyilvánító jogszabály száma: 17/1992. (IV. 06.) Kr. számú rendelet
1.3.2. Elhelyezkedés: Hollós utca 17.
1.3.3. Helyrajzi szám: 22007
1.3.4. Terület: 22007 m2
1.3.5. Védettség indoka: a botanikus kert jelentős helyi értéket képvisel, kiemelkedően értékes fás és lágyszárú növényállományának hosszú távú fenntartásához és fejlesztéséhez hozzájárul a terület védett státusza.
1.3.6. Természetvédelmi célja: az értékes fa, cserje és lágyszárú állomány megóvása, fejlesztése, a kert területi épségének fenntartása.
1.4. Debreceni Egyetem Botanikus Kertje
1.4.1. Védetté nyilvánító döntés száma: Debrecen Megyei Városi Tanács VB.MÉM Oszt., 175/1975. (XII. 16.) VB határozat a 13011–2/1976. ügyiratszámon
1.4.2. Helyrajzi szám: 22246/1
1.4.3. Terület: 15,6400 ha
1.4.4. A terület a Debrecen-Hajdúböszörményi tölgyesek (HUHN20033) kiemelt jelentőségű különleges természetvédelmi terület (Natura 2000 terület) által is védett.
1.4.5. Védettség indoka: a botanikus kert jelentős helyi értéket képvisel, kiemelkedően értékes fás és lágyszárú növényállományának, valamint értékes faunájának hosszú távú fenntartásához és fejlesztéséhez hozzájárul a terület védett státusza.
1.4.6. Természetvédelmi célja: az értékes fa, cserje és lágyszárú állomány valamint a kertre jellemző gazdag állatvilág megóvása, fejlesztése, a kert területi épségének fenntartása.
1.5. Honvédtemető
1.5.1. Védetté nyilvánító döntés száma: Debrecen Megyei Városi Tanács VB.MÉM Oszt., 2/1986. (VI. 25.) VB határozat a 17034–16/1986. ügyiratszámon
1.5.2. Helyrajzi szám: 19929
1.5.3. Terület: 1,9256 ha
1.5.4. Védettség indoka: a temető jelentős helyi értéket képvisel, fontos történelmi emlékhely, tájképi szempontból is kiemelkedő, számos idős fa található itt.
1.5.5. Természetvédelmi célja: az értékes fa és cserjeállomány megóvása, fejlesztése, a temető történeti értékeinek ápolása, területi épségének fenntartása.
1.6. Kálvin téri Emlékkert
1.6.1. Védetté nyilvánító döntés száma: Debrecen Megyei Városi Tanács VB.MÉM Oszt., 175/1975. (XII. 16.) VB határozat a 13011/1976. ügyiratszámon
1.6.2. Helyrajzi szám: 8325
1.6.3. Terület: 0,5 ha
1.6.4. Védettség indoka: a kert jelentős helyi értéket képvisel, fontos történeti, kultúrtörténeti emlékhely, tájképi szempontból is kiemelkedő, számos idős fa található itt.
1.6.5. Természetvédelmi célja: az értékes fa és cserjeállomány megóvása, fejlesztése, a kert kultúrtörténeti értékeinek ápolása, területi épségének fenntartása.
1.7. A debreceni Nagyerdő (városi) belterülete
1.7.1. Védetté nyilvánító jogszabály száma: 26/1993. (VI. 25.) Kr. számú rendelet
1.7.2. Terület: 50,6425 ha
1.7.3. A terület keleti része (a stadion melletti öreg tölgyesek) a Debrecen-Hajdúböszörményi tölgyesek (HUHN20033) kiemelt jelentőségű különleges természetvédelmi terület (Natura 2000 terület) által is védett.
1.7.4. Védettség indoka: a Nagyerdő parkerdő része jelentős helyi értéket képvisel, mint a város legnagyobb egységes parkja tájképi és rekreációs szempontból is kiemelkedő, számos idős fa található itt. Zoológiai szempontból fontos denevér, madár, ízeltlábú, és kétéltű élőhely.
1.7.5. Természetvédelmi célja: az értékes fa, cserje és lágyszárú állomány valamint a parkra jellemző tájképi értékek és a gazdag állatvilág megóvása, fejlesztése, a park területi épségének fenntartása.
1.7.6. Ingatlanok:
| A | B | ||
| 1. | Helyrajzi számok: | Művelési ág: | |
| 2. | 22324 | erdő és gazdasági épület | |
| 3. | 22331 | közpark (Natura 2000) | |
| 4. | 22335 | Vízmű (Natura 2000) | |
| 5. | 22345 | erdő | |
| 6. | 22347 | Sporttelep | |
| 7. | 22348 | Állatkert | |
| 8. | 22349/1 | Vidámpark | |
| 9. | 22350 | erdő | |
| 10. | 22355 | táborhely | |
| 11. | 22356 | erdő |
2. Külterület
2.1. Halápi rét
2.1.1. Védetté nyilvánító döntés száma: 19/1981. (I. 06.) VB határozat Debrecen Megyei Városi Tanács VB.
2.1.2. Elhelyezkedés: a 48. sz. főút É-i oldalán, a 17-es km után
2.1.3. Helyrajzi szám: 01644/c, 01644/d
2.1.4. Terület: 0,7 ha
2.1.5. Védettség indoka: az Erdőspuszták máig fennmaradt természeti értékeinek – különös tekintettel a vizes területekre, a tájra jellemző nyirvízlaposokra –, és élőviláguknak a megóvása, rekonstrukciója a védetté nyilvánítás révén lehetséges.
2.1.6. Természetvédelmi célja: a terület vízháztartásának, értékes fa, cserje és lágyszárú állományának és gazdag állatvilágának megóvása, fejlesztése, a rét területi épségének fenntartása.
2.2. Debrecen-Józsa Tócóvölgyi Természetvédelmi terület
2.2.1. Védetté nyilvánító jogszabály száma: 45/1992. (X. 05.) Kr. sz. rendelet
2.2.2. Terület: 128,3773 ha
2.2.3. A terület a Tócó-völgy (HUHN20122) különleges természet-megőrzési terület (Natura 2000 terület) által is védett.
2.2.4. Védettség indoka: a tájhatáron (Hajdúság és Nyírség) fekvő természetes vízfolyás és az azt kísérő rétek és erdők máig fennmaradt tájképi és természeti értékeinek, és az ott élő növény és állatvilág megóvása, rekonstrukciója a védetté nyilvánítás révén lehetséges.
2.2.5. Természetvédelmi célja: a terület vízháztartásának és természetes viszonyainak (vízhez kötődő és egyéb társulások, a patak természetes nyomvonala, stb.), értékes fa, cserje és lágyszárú állományának és gazdag állatvilágának megóvása, fejlesztése, a patak és a környező gyep és erdőterületek területi épségének fenntartása.
2.2.6. Ingatlanok:
| A | B | ||
| 1. | Helyrajzi számok: | Művelési ág: | |
| 2. | 27091/5 | Gyep Natura 2000 | |
| 3. | 27101/2 | (gyep) legelő Natura 2000 | |
| 4. | 27101/5 | (gyep) legelő Natura 2000 | |
| 5. | 27962 | Tócó csatorna Natura 2000 | |
| 6. | 27907/2 | (gyep) legelő Natura 2000 | |
| 7. | 27985 | Tócó csatorna Natura 2000 | |
| 8. | 27986/4 | beépítetlen Natura 2000 | |
| 9. | 27986/14 | közterület | |
| 10. | 27986/17 | (p alr.) (gyep) legelő | |
| 11. | 27986/17 | (b alr.) (gyep) legelő | |
| 12. | 27986/17 | (d alr.) mocsár Natura 2000 | |
| 13. | 27986/19 | Tócó csatorna Natura 2000 | |
| 14. | 27986/23 | Műemlék | |
| 15. | 27986/18, 26, 58 | gyep | |
| 16. | 27091/5 | (gyep) legelő | |
| 17. | 27102/73 | erdő | |
| 18. | 27100 | Tócó csatorna | |
| 19. | 0132/37-45-ig | (gyep) legelő Natura 2000 (0132/27-43) | |
| 20. | 0134 | Tócó csatorna Natura 2000 | |
| 21. | 0135/32-46-ig | gyep (rét) Natura 2000 (0135/33-46) | |
| 22. | 0135/53-54 | gyep (rét) | |
| 23. | 0135/61 | gyep (rét) | |
| 24. | 0147/1 | (gyep) legelő Natura 2000 | |
| 25. | 0150/1 | (gyep) legelő Natura 2000 | |
| 26. | 0150/2 | (gyep) legelő Natura 2000 | |
| 27. | 0151 | (gyep) legelő Natura 2000 | |
| 28. | 0152/1-20 | gyep (legelő) Natura 2000 (0152/3,4,15-17) | |
| 29. | 0153/2-20-ig | b gyep (rét) Natura 2000 (0153/2-5) | |
| 30. | 0154/1-14-ig | (gyep) legelő | |
| 31. | 0155 | Tócó csatorna Natura 2000 | |
| 32. | 0156/1 | gyep (rét) | |
| 33. | 0171/3 | (gyep) legelő | |
| 34. | 0172/1-2-ig | (gyep) legelő | |
| 35. | 0173/1 | árok | |
| 36. | 0173/2 | árok | |
| 37. | 0174/2 | kivett | |
| 38. | 0174/3-9-ig | gyep (legelő) | |
| 39. | 0175/1 | Tócó csatorna | |
| 40. | 0176/11-13 | gyep (legelő) | |
| 41. | 0177 | árok | |
| 42. | 0178/1 | gyep (legelő) |
2.3. Nagycserei Hármashegyi akácos
2.3.1. Védetté nyilvánító döntés száma: Debrecen Megyei Városi Tanács VB.MÉM Oszt., 22/1981 (I. 06.) VB. határozat
2.3.2. Helyrajzi számok: 01844/2, 01846, 01854/12, 01856, 01858, 01859/1
2.3.3. Terület: 42,8 ha (A terület tényleges nagysága a rendeletben jelzettnél nagyobb. A teljes kiterjedés 95,1447 ha. Ezen belül a ténylegesen védendő területeket az erdőterv alapján lehet beazonosítani, elsősorban a 109 F, K, N és O, illetve a 112 A, B, G, J, K, M, N, O és P jelű erdőrészletek)
2.3.4. A terület a Hármashegyi-tölgyesek (HUHN20023) kiemelt jelentőségű természet-megőrzési terület (Natura 2000 terület) által is védett.
2.3.5. Védettség indoka: az Erdőspuszták máig fennmaradt természeti értékeinek – különös tekintettel az őshonos, természetközeli, vagy védett növény és állatfajoknak menedéket nyújtó erdőkre-, és élőviláguknak a megóvása, rekonstrukciója a védetté nyilvánítás révén lehetséges.
2.3.6. Természetvédelmi célja: az értékes fa, cserje és lágyszárú állomány valamint az erdőre jellemző társulások, tájképi értékek és a gazdag állatvilág megóvása, fejlesztése, az erdő területi épségének fenntartása.
2.4. Monostori- és Szentgyörgyi-erdő
2.4.1. Védetté nyilvánító jogszabály száma: 45/1994. (IX. 12.) Kr. sz. rendelet
2.4.2. Helyrajzi számok: 085/1, 087, 089, 0116/1, 3, 5, 6
2.4.3. Terület: 591,3141 ha
2.4.4. A terület a Debrecen-Hajdúböszörményi tölgyesek (HUHN20033) kiemelt jelentőségű különleges természetvédelmi terület (Natura 2000 terület) által is védett.
2.4.5. Védettség indoka: a Dél-Nyírség máig fennmaradt természeti értékeinek – különös tekintettel az őshonos, természetközeli, és védett növény és állatfajoknak menedéket nyújtó erdőkre-, és élőviláguknak a megóvása, rekonstrukciója a védetté nyilvánítás révén lehetséges.
2.4.6. Természetvédelmi célja: az értékes fa, cserje és lágyszárú állomány valamint az erdőre jellemző társulások, tájképi értékek és a gazdag állatvilág megóvása, fejlesztése, különös tekintettel az idős tölgyes állományok fenntartására.
2.5. Nagycserei ligeterdő maradványok (I–II)
2.5.1. Védetté nyilvánító döntés száma: 115158/39 OTT, illetve Debrecen Megyei Városi Tanács VB. 20/1981. (I. 06.) VB határozat
2.5.2. Helyrajzi szám: 01536
2.5.3. Terület: 4,32 ha (Ténylegesen a hrsz mérete nagyobb.)
2.5.4. Védettség indoka: az Erdőspuszta máig fennmaradt természeti értékeinek – különös tekintettel az őshonos, természetközeli, és védett növény és állatfajoknak menedéket nyújtó erdőkre-, és élőviláguknak a megóvása, rekonstrukciója a védetté nyilvánítás révén lehetséges.
2.5.5. Természetvédelmi célja: az értékes fa, cserje és lágyszárú állomány valamint az erdőre jellemző társulások, tájképi értékek és a gazdag állatvilág megóvása.
2.6. Nagycserei tölgyerdők
2.6.1. Védetté nyilvánító döntés száma: 13/1981 (I. 06.) VB. határozat
2.6.2. Elhelyezkedés: A hármashegyi pihenőközponttól Északra találjuk őket két részletben (5,9, illetve 2 hektár)
2.6.3. Helyrajzi számok: 01832/1-2, 01843/2-6
2.6.4. Terület összesen: 7,9 ha (A terület tényleges nagysága a rendeletben jelzettnél nagyobb. A teljes kiterjedés 37,6669 ha. Ezen belül a ténylegesen védendő területeket az erdőterv alapján lehet beazonosítani, elsősorban a 125 K, L, N, illetve a 126 D, B jelű erdőrészletek.)
2.6.5. Védettség indoka: az Erdőspuszta máig fennmaradt természeti értékeinek – különös tekintettel az őshonos, természetközeli, és védett növény és állatfajoknak menedéket nyújtó erdőkre-, és élőviláguknak a megóvása, rekonstrukciója a védetté nyilvánítás révén lehetséges.
2.6.6. Természetvédelmi célja: az értékes fa, cserje és lágyszárú állomány valamint az erdőre jellemző társulások, tájképi értékek és a gazdag állatvilág megóvása, fejlesztése.
2.7. Nyírségi ősláp („Szikigyakor”)
2.7.1. Védetté nyilvánító döntés száma: 10/1981 (I. 06.) VB. határozat
2.7.2. Elhelyezkedés: A 471-es út mellett
2.7.3. Helyrajzi számok: 02410/10, 11, 13
2.7.4. Terület: 3,3 ha (A tényleges területe nagyobb: 8,3 ha)
2.7.5. Védettség indoka: az Erdőspuszták máig fennmaradt természeti értékeinek – különös tekintettel a vizes területekre, a tájra jellemző nyirvízlaposokra –, és élőviláguknak a megóvása, rekonstrukciója a védetté nyilvánítás révén lehetséges.
2.7.6. Természetvédelmi célja: a terület vízháztartásának, értékes fa, cserje és lágyszárú állományának és gazdag állatvilágának megóvása, fejlesztése, az „ősláp” területi épségének fenntartása.
2.8. Bánki fehér nyáras
2.8.1. Védetté nyilvánító jogszabály száma: 42/1995. (IX. 25.) Kr. számú rendelet
2.8.2. Helyrajzi számok: 0844/1-2.
2.8.3. Terület: 18,6 ha
2.8.4. Védettség indoka: az Erdőspuszta máig fennmaradt természeti értékeinek – különös tekintettel az őshonos, természetközeli, és védett növény és állatfajoknak menedéket nyújtó erdőkre-, és élőviláguknak a megóvása, rekonstrukciója a védetté nyilvánítás révén lehetséges.
2.8.5. Természetvédelmi célja: az értékes fa, cserje és lágyszárú állomány valamint az erdőre jellemző társulások, tájképi értékek és a gazdag állatvilág megóvása, fejlesztése.
2.9. Kamarás halom
2.9.1. Védetté nyilvánító jogszabály száma: 42/1995. (IX. 25.) Kr. számú rendelet
2.9.2. Helyrajzi szám: 0417/26
2.9.3. Terület: 1,5 ha
2.9.4. Védettség indoka: a halom jelentős helyi értéket képvisel, fontos történelmi emlékhely, tájképi szempontból is kiemelkedő, értékes löszpusztai növényzetnek ad otthont.
2.9.5. Természetvédelmi célja: az értékes növényzet megóvása, a halom történeti értékeinek ápolása, területi épségének fenntartása.
2.10. Debreceni Erdőspuszták
2.10.1. Védetté nyilvánító jogszabály száma: 45/1994. (IX. 12.) Kr. sz. rendelet
2.10.2. Védettség indoka: az Erdőspuszták máig fennmaradt természeti értékeinek – vizes területek, a tájra jellemző nyirvízlaposok, nedves és száraz gyepek, természetközeli erdőtársulások-, és élőviláguknak a megóvása, rekonstrukciója, a tájba nem illő beépítés és területhasználat megakadályozása a védetté nyilvánítás révén lehetséges.
2.10.3. Természetvédelmi célja: a terület vízháztartásának, eredeti társulási viszonyainak, értékes fa, cserje és lágyszárú állományának és gazdag állatvilágának megóvása, fejlesztése, az egyes területegységek területi integritásának megóvása, a tájba nem illő területhasználat és beépítés megakadályozása.
2.10.4. Részegységek:
a) Bánk – Fancsika, Pihenőerdő Központ,
b) Ördögárok,
c) Hármashegyi Pihenőközpont (Egy része a Hármashegyi-tölgyesek (HUHN20023) kiemelt jelentőségű természet-megőrzési terület (Natura 2000 terület) által is védett.),
d) Nagycsere Erdészeti Pihenőközpont,
e) Panoráma út melletti terület,
f) Vekeri Pihenőközpont,
g) Mézeshegy.
a) Bánk – Fancsika, Pihenőerdő Központ:
| A | B | ||
| 1. | Helyrajzi számok: | Művelési ág: | |
| 2. | 01018/5 | erdő | |
| 3. | 01018/7 | erdő | |
| 4. | 01018/8, 10, 11 | gyep (rét) | |
| 5. | 01019/1 | víztározó (Fancsika III.), gyep (rét) | |
| 6. | 01031 | kivett, csatorna | |
| 7. | 01032 | a erdő | |
| 8. | 01033 | erdő | |
| 9. | 01038 | árok | |
| 10. | 01039 | erdő | |
| 11. | 01040 | erdő és gazd. épület | |
| 12. | 1041 | a erdő, b erdő (arborétum), c víztározó, d sh.út f erdő, g víztározó, h erdő, k erdő, gazd.ép. | |
| 13. | 01042/2-7 | erdő, kivett út, gyep (rét) | |
| 14. | 01057 | a gyep (rét), b erdő, c út | |
| 15. | 01058 | kivett út (Panoráma út) | |
| 16. | 01120/1 | gyep | |
| 17. | 01162/13 | gyep | |
| 18. | 01162/16 | gyep | |
| 19. | 01170/1 | erdő | |
| 20. | 01170/2 | gyep (rét) | |
| 21. | 01170/3 | erdő | |
| 22. | 01172 | mocsár (csatorna) | |
| 23. | 01173/1 | a erdő, b vá. | |
| 24. | 01174 | a gyep (rét), b erdő | |
| 25. | 01176 | erdő | |
| 26. | 01179 | a erdő, b vá. | |
| 27. | 01180/1 | erdő | |
| 28. | 01181/2 | gyep, erdő | |
| 29. | 01182/1 | a erdő, b gyep (rét), c víztározó (Fancsika I.), d erdő, f erdő | |
| 30. | 01183/1 | a erdő, b út, c erdő, d erdő, f erdő, g erdő, h tó, j gyep (rét) | |
| 31. | 01188/4 | a L, b erdő | |
| 32. | 01188/5 | a L, b erdő | |
| 33. | 01188/8 | gyep (rét) | |
| 34. | 01188/12 | erdő és gyep (rét) | |
| 35. | 01188/13 | gyep (rét) | |
| 36. | 01188/14 | kivett út | |
| 37. | 01188/15-16 | erdő | |
| 38. | 01199 | erdő | |
| 39. | 01201 | erdő | |
| 40. | 01203 | erdő | |
| 41. | 01205/5 | erdő | |
| 42. | 01205/6 | gyep (rét) | |
| 43. | 01205/7 | gyep (rét) | |
| 44. | 01218 | a erdő, b vá. | |
| 45. | 01220/1 | a mocsár (vá.), b, c erdő | |
| 46. | 01237 | saját haszn.út | |
| 47. | 01240/7, 9, 11, 12, 13, 14 | ||
| 48. | 01240/10 | a erdő, b vá. | |
| 49. | 01242/1 | a erdő, b vá. | |
| 50. | 01251/4 | a erdő, b út, c erdő, d erdő | |
| 51. | 01254 | a víztározó (Fancsika II.), b gyep (rét) | |
| 52. | 01256/2 | erdő | |
| 53. | 01256/3-6 | gyep (rét) | |
| 54. | 01258/1-3 | erdő | |
| 55. | 02012/3 | gyep (rét) | |
| 56. | 02012/6 | gyep (rét) | |
| 57. | 02012/7 | gyep (rét) | |
| 58. | 02059 | erdő | |
| 59. | 02060 | kivett, út (Panoráma út) |
b) Ördögárok:
| A | B | ||
| 1. | Helyrajzi számok: | Művelési ág: | |
| 2. | 02061/2 | gyep (rét) | |
| 3. | 02061/3 | gyep (rét) | |
| 4. | 02061/5 | erdő | |
| 5. | 02061/8 | erdő | |
| 6. | 02061/10 | a erdő, b gyep (rét) |
c) Hármashegyi Pihenőközpont (NATURA 2000 terület):
| A | B | ||
| 1. | Helyrajzi számok: | Művelési ág: | |
| 2. | 1799 | erdő Natura 2000 | |
| 3. | 01801 | erdő Natura 2000 | |
| 4. | 01802 | erdő Natura 2000 | |
| 5. | 01803 | gyep (rét) | |
| 6. | 01804 | erdő | |
| 7. | 01809/4 | erdő | |
| 8. | 01809/6 | gyep (rét) | |
| 9. | 01809/7 | gyep (rét) | |
| 10. | 01809/8 | erdő |
d) Nagycsere Erdészeti Pihenőközpont:
| A | B | ||
| 1. | Helyrajzi számok: | Művelési ág: | |
| 2. | 02008/8 | erdő | |
| 3. | 02008/11 | gyep (rét) | |
| 4. | 02008/12 | erdő | |
| 5. | 02010 | erdő | |
| 6. | 02012/5 | erdő | |
| 7. | 02014/10 | gyep, erdő, kivett | |
| 8. | 02031/1 | erdő és út | |
| 9. | 02100 | erdő | |
| 10. | 02104 | kivett, út (Panoráma út) | |
| 11. | 02105 | erdő | |
| 12. | 02106 | a erdő, b út, c gyep (rét), d gyep (rét) | |
| 13. | 02107/1-9 | Erdészeti Központ épületei | |
| 14. | 02108 | a, c, d erdő, b gyep (rét), mocsár, f, g, h | |
| 15. | 02110 | erdő | |
| 16. | 02112/1 | a erdő, b, d gyep (rét), c árok | |
| 17. | 02114/1 | a erdő, b kivett út, c erdő | |
| 18. | 02120 | a gyep (rét), b erdő és út | |
| 19. | 02277/1 | a erdő és út, b mocsár, c gyep (rét), d | |
| 20. | 02277/2 | erdő | |
| 21. | 02280 | erdő | |
| 22. | 02281/1 | erdő | |
| 23. | 02282 | erdő |
e) Panoráma út melletti terület:
| A | B | ||
| 1. | Helyrajzi számok: | Művelési ág: | |
| 2. | 0625/7 | a gyep (rét), b szántó, c mocsár | |
| 3. | 0625/8 | a gyep (rét) | |
| 4. | 0625/9 | kivett, út | |
| 5. | 0625/10 | gyep (rét) | |
| 6. | 0625/11-18 | szántó | |
| 7. | 0627 | árok | |
| 8. | 0628/11 | gyep (rét) (Fancsikai templom MŰEMLÉK) | |
| 9. | 0631/7 | b gyep (rét) | |
| 10. | 0631/9 | c gyep (rét) | |
| 11. | 0631/10 | b gyep (rét) | |
| 12. | 0631/11 | b, d gyep (rét) | |
| 13. | 0632 | Panoráma út, országos közút | |
| 14. | 0633/6 | gyep (rét) | |
| 15. | 0633/13 | erdő | |
| 16. | 0633/12-14 | erdő | |
| 17. | 0633/16 | gyep (rét) | |
| 18. | 0633/17 | erdő | |
| 19. | 0633/21 | gyep (rét) | |
| 20. | 0633/22 | erdő | |
| 21. | 0633/24 | erdő | |
| 22. | 0633/25 | erdő | |
| 23. | 0669/5 | erdő | |
| 24. | 0669/7 | erdő | |
| 25. | 0732 | a erdő és út, c erdő, g, h, j, k erdő és út | |
| 26. | 0736 | erdő | |
| 27. | 0744/6 | tanya | |
| 28. | 0744/7 | erdő és út | |
| 29. | 0744/9 | gyep (legelő) | |
| 30. | 0744/10 | gyep (legelő) | |
| 31. | 0744/11 | gyep (legelő) | |
| 32. | 0746 | erdő | |
| 33. | 0752/13 | gyep (rét) | |
| 34. | 0752/14 | kivett, út | |
| 35. | 0752/15 | gyep (rét) | |
| 36. | 0752/16 | árok | |
| 37. | 0752/17 | gyep (rét) | |
| 38. | 0752/19 | gyep (rét) | |
| 39. | 0752/20 | kivett, út |
f) Vekeri Pihenőközpont:
| A | B | ||
| 1. | Helyrajzi számok: | Művelési ág: | |
| 2. | 0682/54-56 | a erdő, c gyep (rét), f erdő, m gyep (rét) | |
| 3. | 0682/16 | erdő és gyep (rét) | |
| 4. | 0682/21 | gyep (rét) | |
| 5. | 0682/26-38 | gyep (rét) | |
| 6. | 0682/39 | gyep (rét) | |
| 7. | 0682/48 | kivett, csatorna | |
| 8. | 0682/49 | gyep (rét) | |
| 9. | 0682/51 | a erdő, b gyep (rét), c gyep (rét) | |
| 10. | 0684 | a víztározó Vekeri tó, b gyep (rét) c, d erdő | |
| 11. | 0685 | a tó, b gyep (rét), c, d erdő | |
| 12. | 0686/1 | erdő | |
| 13. | 0786/3-9-ig | gyep (rét) | |
| 14. | 0687 | kivett, csatorna 1. sz. Főfolyás | |
| 15. | 0688 | erdő | |
| 16. | 0725/3 | a erdő, b kivett út, c, f | |
| 17. | 0725/5-7 | gyep (rét) | |
| 18. | 0729 | a erdő, b kivett út |
g) Vekeri Pihenőközpont Mézeshegyi Alközpontja:
| A | B | ||
| 1. | Helyrajzi számok: | Művelési ág: | |
| 2. | 0713 | b, k nádas, f gyep (rét), g erdő, j gyep (rét) | |
| 3. | 0713/9 | gyep (rét) | |
| 4. | 0716/10-27 | gyep (rét) és nádas | |
| 5. | 0717/1-6 | erdő | |
| 6. | 0718/1-2 | erdő | |
| 7. | 07632 | Panoráma út | |
| 8. | 0765/1 | a víztározó (Mézeshegyi tó), f gyep (rét), b, c, d, g nádas | |
| 9. | 0768/1 | erdő | |
| 10. | 0768/3-5 | gyep (rét) | |
| 11. | 0768/6 | erdő | |
| 12. | 0770/4 | nádas | |
| 13. | 0770/7 | erdő | |
| 14. | 0771 | víztározó (Csonkás tó) | |
| 15. | 0772/1-2 | erdő | |
| 16. | 0774 | víztározó (Kerek tó) | |
| 17. | 0775 | víztározó (Sás tó) | |
| 18. | 0776/3 | Erdő, gyep, vízállás | |
1. Magyar kőris (Fraxinus angustifolia sp. pannonica)
1.1. Védetté nyilvánító jogszabály száma: 26/1993. (VI. 28.) Kr. számú rendelet
1.2. Elhelyezkedés: Debrecen, Bem tér 18/a. sz.
1.3. Helyrajzi szám: 21066/2
2. Bartók Béla úti tölgyfasorok (Quercus robur). (2x2 sor: dupla allé)
2.1. Védetté nyilvánító döntés száma: Debrecen Megyei Városi Tanács VB.MÉM Osztálya, 21/1981. (I. 6.) VB határozat
2.2. Elhelyezkedés: Debrecen, Bartók Béla út
2.3. Helyrajzi szám: 20008, kivett
3. Magas kőris (Fraxinus excelsior)
3.1. Védetté nyilvánító jogszabály száma: 26/1993. (VI. 28.) Kr. számú rendelet
3.2. Elhelyezkedés: Debrecen, Bem tér 18/b. sz.
3.3. Helyrajzi szám: 21066/3
4. Páfrányfenyő (Ginkgo biloba)
4.1. Védetté nyilvánító döntés száma: Debrecen Megyei Városi Tanács VB.MÉM Oszt., 175/1975. (XII. 16.) VB határozat, a 13011/1976. ügyiratszámon
4.2. Elhelyezkedés: Debrecen, Bem tér 19. sz. előtt
4.3. Helyrajzi szám: 20529
5. Juharlevelű platán (Platanus hybrida)
5.1. Védetté nyilvánító jogszabály száma: 45/1994. (IX. 12.) Kr. sz. rendelet
5.2. Elhelyezkedés: Debrecen, Böszörményi út 20. sz.
5.3. Helyrajzi szám: 20025
6. Déri téri kocsányos tölgy (Quercus robur)
6.1. Védetté nyilvánító döntés száma: Debrecen Megyei Városi Tanács VB.MÉM Oszt., 175/1975. (XII. 16.) VB határozat, a 13011/1976. ügyiratszámon
6.2. Elhelyezkedés: Debrecen, Déri tér
6.3. Helyrajzi szám: 8316
7. Déri téri piramistölgyek (Quercus robur f.fastigiata) (5 fa)
7.1.Védetté nyilvánító döntés száma: Debrecen Megyei Városi Tanács VB.MÉM Oszt., 175/1975. (XII. 16.) VB határozat, a 13011/1976. ügyiratszámon
7.2. Elhelyezkedés: Debrecen, Déri tér
7.3. Helyrajzi szám: 8316
8. Nyugati ostorfák (Celtis occidentalis), (2 példány)
8.1. Védetté nyilvánító jogszabály száma: 42/1995. (IX. 25.) Kr. számú rendelet
8.2. Elhelyezkedés: Debrecen, Dobozi u. 6. sz.
8.3. Helyrajzi szám: 5931/5
9. Egyetem téri kocsányos tölgyek (Quercus robur) (2 példány)
9.1. Védetté nyilvánító döntés száma: Debrecen Megyei Városi Tanács VB.MÉM Oszt., 11/1981. (I. 06.) VB határozat
9.2. Elhelyezkedés: Debrecen, Egyetem tér
9.3. Helyrajzi számok: 22246/1, 22246/2
10. Tiszafák (Taxus baccata)
10.1. Védetté nyilvánító döntés száma: 12/1981. (I. 6.) VB határozat
10.2. Elhelyezkedés: Debrecen, a Fűvészkert u. 4–6. szám alatt
10.3. Helyrajzi szám: 8322
11. Páfrányfenyő (Ginkgo biloba)
11.1. Védetté nyilvánító jogszabály száma: 45/1994. (IX. 12.) Kr. sz. rendelet
11.2. Elhelyezkedés: Debrecen, Hajnal u. 15. sz.
11.3. Helyrajzi szám: 6391
12. Kálvin téri ördögcérna, más néven lícium (Lycium barbarum)
12.1. Védetté nyilvánító döntés száma: Debrecen Megyei Városi Tanács VB.MÉM Oszt., 175/1975. (XII. 16.) VB határozat, a 13011/1976. ügyiratszámon
12.2. Elhelyezkedés: Debrecen, Kálvin tér
12.3. Helyrajzi szám: 8327
13. Páfrányfenyő (Ginkgo biloba)
13.1. Védetté nyilvánító jogszabály száma: 21/1986. (VI. 25.) Tr. sz. rendelet, HB Megyei Tanács VB.MÉM Oszt., 17034–13/1986. ügyiratszámon
13.2. Elhelyezkedés: Debrecen, Nádor utca (volt Végh D. u.) 4. sz. alatt
13.3. Helyrajzi szám: 21244, tulajdoni lap sz.: 39686
14. Páfrányfenyő (Gingko biloba)
14.1. Védetté nyilvánító döntés száma: Debrecen Megyei Városi Tanács VB.MÉM Oszt., 14/1981. (I. 6.) VB határozat
14.2. Elhelyezkedés: Debrecen, Nagyerdei körút 68. sz.
14.3. Helyrajzi szám: 20968
15. Péterfia utca 1–7. alatti tiszafák (Taxus baccata) (5 pld.)
15.1. Védetté nyilvánító döntés száma: Debrecen Megyei Városi Tanács VB.MÉM Oszt., 175/1975. (XII. 16.) VB határozat, a 13011/1976. ügyiratszámon
15.2. Elhelyezkedés: Debrecen, Péterfia u. 1–7. sz.
15.3. Helyrajzi szám: 7581
16. Simonyi út 11. sz. alatti páfrányfenyő (Ginkgo biloba)
16.1. Védetté nyilvánító jogszabály száma: 42/1995. (IX. 25.) Kr. számú rendelet
16.2. Elhelyezkedés: Debrecen, Simonyi út 11. sz.
16.3. Helyrajzi szám: 20879
17. Simonyi út 15. sz. alatti hegyi juhar (Acer pseudoplatanus)
17.1. Védetté nyilvánító jogszabály száma: 42/1995. (IX. 25.) Kr. számú rendelet
17.2. Elhelyezkedés: Debrecen, Simonyi út 15. sz.
17.3. Helyrajzi szám: 20895
18. Simonyi út 29. sz. alatti platánfa (Platanus hybrida)
18.1. Védetté nyilvánító jogszabály száma: 42/1995. (IX. 25.) Kr. számú rendelet
18.2. Elhelyezkedés: Debrecen, Simonyi út 29. sz.
18.3. Helyrajzi szám: 20904
19. Simonyi út kétoldali hársfasora (Tilia ssp.)
19.1. Védetté nyilvánító jogszabály száma: n.a.
19.2. Elhelyezkedés: Debrecen, Simonyi út
19.3. Helyrajzi szám: 20910
20. Húsos som (Cornus mas)
20.1. Védetté nyilvánító döntés száma: Debrecen Megyei Városi Tanács VB.MÉM Oszt., 175/1975. (XII. 16.) VB határozat, a 13011/1976. ügyiratszámon
20.2. Elhelyezkedés: Debrecen, Széchenyi u. 80. sz.
20.3. Helyrajzi szám: 15426
21. Tócóskert téri kocsányos tölgy (Quercus robur)
21.1. Védetté nyilvánító döntés száma: Debrecen Megyei Városi Tanács VB.MÉM Oszt., 175/1975. (XII. 16.) VB határozat, a 13011/1976. ügyiratszámon
21.2. Elhelyezkedés: Debrecen, Tócóskert tér
21.3. Helyrajzi szám: 15855/110
22. Tócóskert téri páfrányfenyő (Ginkgo biloba)
22.1. Védetté nyilvánító döntés száma: Debrecen Megyei Városi Tanács VB.MÉM Oszt., 175/1975. (XII. 16.) VB határozat, a 13011/1976. ügyiratszámon
22.2. Elhelyezkedés: Debrecen, Tócóskert tér
22.3. Helyrajzi szám: 15855/110
23. Gömbkőris sor (Fraxinus excelsior-ba oltott Fraxinus ornus „Globosa”-k)
23.1. Elhelyezkedés: Debrecen, Péterfia u. (Bem tértől a Rákóczi u.- Péterfia u. sarkáig)
23.2. Helyrajzi számok: 7594, 20529/1
24. Piramis kocsányos tölgyfa sor (Quercus robur „Fastigiata”)
24.1. Elhelyezkedés: Debrecen, Egyetem sugárút-Bethlen utcán kettős fasor
24.2. Helyrajzi számok: 21775, 21643, 21144, 20383, 7688
25. Nyugati ostorfa sor (Celtis Occidentalis”)
25.1. Elhelyezkedés: Debrecen, Böszörményi út (a fasor a Debreceni Egyetem Agrár- és Gazdálkodástudományok Centruma északi határának vonalától kezdődik és a Füredi útig tart)
25.2. Helyrajzi szám: 21457/100
26. Páfrányfenyő (Ginkgo biloba)
26.1. Elhelyezkedés: Debrecen, Nyár u. 15. sz. előtt
26.2. Helyrajzi szám: 20240/1
27. Platán fák (Platanus hybrida)
27.1. Elhelyezkedés: Debrecen – Nagymacs, Kastélykert u. 44. sz.
27.2. Helyrajzi szám: 67101
28. Kocsányos tölgy (Quercus robur)
28.1. Elhelyezkedés: Debrecen, Kartács u. 84. sz. előtt
28.2. Helyrajzi szám: 22117
29. Kocsányos tölgy (Quercus robur)
29.1. Elhelyezkedés: Debrecen, Honvédtemető u. 10. sz. alatt
29.2. Helyrajzi szám: 19983
30. Kocsányos tölgy (Quercus robur)
30.1. Elhelyezkedés: Füredi út 54–56. szám alatti tömbbelsőben
30.2. Helyrajzi szám: 20188
31. 10 db egyedből álló piramis tölgy fasor (Quercus robur ’Fastigiata’)
31.1. Elhelyezkedés: Tócóskert tér 1–2. szám alatti ingatlanok előtt
31.2. Helyrajzi szám: 15855/167
32. Piramis tölgy (Quercus robur ’Fastigiata)
32.1. Elhelyezkedés: Csemete és Honvéd utcák kereszteződésénél
32.2. Helyrajzi szám: 7689/19
33. Kocsányos tölgy (Quercus robur)
33.1. Elhelyezkedés: Egyetem sugárút – Ibolya utca – Libakert utca által határolt tömbbelsőben
33.2. Helyrajzi szám: 20365
34. Kocsányos tölgy (Quercus robur)
34.1. Elhelyezkedés: Bem tér 23. szám alatti ingatlan előtt
34.2. Helyrajzi szám: 20529/1
35. Kocsányos tölgy (Quercus robur)
35.1. Elhelyezkedés: Bem tér 29. szám alatti ingatlan előtt
35.2. Helyrajzi szám: 20529/1
36. Kocsányos tölgy (Quercus robur)
36.1. Elhelyezkedés: Bem tér 30. szám alatti ingatlan előtt
36.2. Helyrajzi szám: 20529/1
37. 2 db csüngő japánakác (Styphnolobium japonicum ’Pendulum’)
37.1. Elhelyezkedés: Kossuth utca 10., a Csokonai Színház előtt
37.2. Helyrajzi szám: 8498
1. Bánk-Fancsika, Pihenőerdő Központ
1.1. 70751 erdő
1.2. 71036 erdő
1.3. 71037/2 kivett, tanya
1.4. 71037/8 a erdő, b gyep (rét), c mocsár, d víztározó
1.5. 71037/9 rét
1.6. 71042/5 erdő, kivett út, gyep (rét)
1.7. 71042/6 erdő, kivett út, gyep (rét)
1.8. 71042/7 erdő, kivett út, gyep (rét)
1.9. 71042/8 erdő, kivett út, gyep (rét)
1.10. 71042/9 (előzetes hrsz) erdő, kivett út, gyep (rét)
1.11. 71042/11 (előzetes hrsz) erdő, kivett út, gyep (rét)
1.12. 71053 erdő
1.13. 71054 erdő
1.14. 71056 kivett, árok
1.15. 71060 a. erdő, b. kivett árok, c. erdő
1.16. 71061 kivett, közút
1.17. 71064 erdő
1.18. 71065/1 erdő
1.19. 71065/2 erdő
1.20. 71066/2 gyep
1.21. 71066/4 erdő
1.22. 71066/5 kivett, saját használatú út
1.23. 71066/6 erdő
1.24. 71066/7 kivett, saját használatú út
1.25. 71066/8 gyep (rét)
1.26. 71066/9 gyep (rét)
1.27. 71067/2 kivett, tanya
1.28. 71067/3 erdő
1.29. 71067/4 gyep
1.30. 71067/5 kivett, saját használatú út
1.31. 71068/4 gyep (rét)
1.32. 71068/5 erdő
1.33. 71068/6 kivett, saját használatú út
1.34. 71070 erdő
1.35. 71071 kivett, saját használatú út
2. Vekeri Pihenőközpont
2.1. 71034/1 a erdő, b árok, c gyep (rét), d mocsár, g erdő
2.2. 71034/2 gyep (rét)
2.3. 71034/3 erdő
a) A területek természetes és természetközeli erdeinek fenntartása, állapotának helyreállítása, felújítása, az erdők szukcessziós, regenerációs folyamatainak fenntartása és elősegítése, természetes élőviláguk megőrzése, helyreállítása.
b) A tájidegen és nem őshonos fafajú erdők természetközelivé alakítása, a monokultúrák felszámolása.
c) A természetes és természetközeli állapotú vizes élőhelyek és élőviláguk sokféleségének megőrzése.
d) A területek vízháztartásának javítása.
e) A gyepek megőrzése, biológiai sokféleségének fenntartása, növelése.
f) A jellegzetes mozaikos erdőspusztai tájkép megőrzése.
g) A védett természeti értékek állományainak megőrzése, növelése.
a) A nem őshonos és tájidegen fafajú erdők, monokultúrák fokozatos fafajcserés átalakítása a területre jellemző természetes erdőtársulások irányába.
b) A természetes, vagy természetközeli állapotú erdőállományok véghasználatának kitolása a biológiailag lehetséges legvégső korig.
c) Az éger és fűz ligetek, tölgy-kőris-szil ligeterdők és homoki és gyöngyvirágos tölgyesek gazdasági hasznosításának alárendelése a természetvédelmi céloknak.
d) Invazív növényfajok állományának visszaszorítása.
e) A lápok, vizes területek vízviszonyainak rekonstruálása, mesterséges kiszárításuk megakadályozása.
f) Az értékes lágyszárú növényzettel rendelkező láprétek, lápi területek elcserjésedésének megállítása.
g) A degradált gyepek helyreállítása.
h) A gyepek átalakításának megakadályozása.
i) A szántóföldi művelés környezetterhelésének mérséklése.
j) A védett fajok állományainak, élőhelyeinek megőrzése, károsításuk megelőzése.
1.3.1. Művelési ághoz nem köthető természetvédelmi kezelési módok, korlátozások és tilalmak
1.3.1.1. Élőhelyek kezelése, fenntartása
a) A vizes területek mesterséges lecsapolását meg kell szüntetni olyan módon, hogy a környező területek gazdasági hasznosítását ne veszélyeztesse.
b) A lápok ökológiai vízkészletének biztosítása érdekében a lecsapoló csatornákon vízvisszatartást kell alkalmazni úgy, hogy az a környező területek jogos használatát ne veszélyeztesse.
c) A védett területeken a gépjárművek közlekedésére a meglévő utakat kell használni.
d) A területre hazánkban nem őshonos vadfaj újonnan nem telepíthető be.
e) A területen új belvíz levezető csatornák nem létesíthetők.
1.3.1.2. Fajok védelme
a) Nedves kaszáló területeken, földön fészkelő, fokozottan védett faj (pl. haris) megtelepedése esetén a természetvédelmi hatóság a kaszálást esetileg térben és időben korlátozza.
b) Mesterséges tavakon, víztározókon a fokozottan védett cigányréce jelenléte esetén a vízivad vadászatot a természetvédelmi hatóság október 1-ig korlátozhatja.
c) A védett területen vadon élő növény- és állatvilágnak – a vadászható és halászható fajok kivételével – minden faja védett, azokat elpusztítani, gyűjteni, szaporodásukban, élettevékenységükben zavarni tilos.
d) Minden olyan tevékenység (növényzet égetése, homokfal bontásával fészkek rombolása, stb.), amely a védett fajok pusztulását idézi elő, fokozottan védett fajok szaporodását zavarja, hatósági eljárást von maga után.
e) A védett területen a mezőgazdasági munkagépeket vadriasztó berendezéssel kell ellátni.
1.3.1.3. Terület és földhasználat
Új bányák, hulladéklerakók, szennyvíztisztítók, ipari létesítmények a védett területen nem hozhatók létre.
1.3.2. Művelési ághoz köthető természetvédelmi kezelési módok, korlátozások és tilalmak
1.3.2.1. Gyepek kezelése
a) Védett gyepterület erdősítése, fásítása csak különlegesen indokolt esetben és csak degradált, vagy telepített gyepen végezhető, pl.: védelmi, tájképvédelmi fasor, erdősáv kialakítása, tájképi rekonstrukció céljából.
b) A védett gyepeken trágya, vagy más anyagok depózása, hígtrágya kihelyezés, műtrágyázás és egyéb vegyszerhasználat nem végezhető.
c) Szilárd szervestrágya egyedi elbírálással a természetvédelmi hatóság engedélyével juttatható ki gyepterületre.
d) Tilos a természetes, vagy természetközeli állapotú gyepek talajlazítása, felülvetése.
e) A nedves, felázott gyepekre gépjárművel ráhajtani nem szabad.
f) Azokban a „gyep” művelési ágban nyilvántartott zsombéksásosokban, magassásosokban, lápréteken, amelyeket az elgyomosodás és a beerdősülés nem veszélyeztet, de taposásra érzékenyek, kaszálás, szárzúzózás, legeltetés nem végezhető. Erről a gazdálkodókat előzetesen tájékoztatni kell.
g) A legelők elsősorban marhával és juhhal, illetve kisebb létszámú lóval, kecskével legeltethetők.
h) Kiegészítő takarmányozás a gyepeken nem végezhető.
i) Liba és sertés legeltetése a védett gyepeken nem végezhető.
j) A gyepek védett, vagy fokozottan védett növények által benépesített foltjain a legeltetés időbeli korlátozására is sor kerülhet a virágzás és termésérés idejére.
k) Kaszálásra érzékeny védett növényfajok előfordulási helyeit a természetvédelmi hatóságnak a területen gazdálkodó jelenlétében előzetesen ki kell jelölnie és kihagyni a kaszálásból.
l) A lekaszált szénát a gyepterületekről minden esetben le kell hordani.
m) Gyepterület más célú hasznosítása, beépítése csak természetvédelmi érdekből engedélyezhető (pl.: legeltetést segítő létesítmények).
n) Az invazív növényfajok terjedését elsősorban kaszálással, szárzúzással vissza kell szorítani.
1.3.2.2. Szántók kezelése
a) A légi vegyszerezés tilos!
b) Kizárólag az ún. zöld és sárga vegyszerek használata engedélyezhető.
c) A biogazdálkodás a területen ajánlott, ezért az ilyen gazdálkodást folytatókat a természetvédelmi vagyonkezelésben álló szántók bérbeadásánál előnyben kell részesíteni.
d) Az értékes gyepek, láprétek, lápok védelme érdekében a közéjük ékelődő, természetvédelmi vagyonkezelésben levő szántók elsődlegesen visszagyepesítendők, a tájegységre jellemző szárazodási folyamatok működése mellett fásítás, a termőhelynek megfelelő fafajokkal való erdősítés megvalósítása szakértő bevonásával is megfontolandó.
1.3.2.3. Erdők kezelése
a) Törekedni kell arra, hogy az erdősítésben használt szaporítóanyag (mag, csemete) helyi származási körzetből kerüljön ki.
b) Az elegyítés érdekében a csemeteültetéssel történő mesterséges erdőfelújítások során már az első kivitelt is több fafajjal kell elvégezni.
c) A tölgyesek és tölgy-kőris-szil ligeterdők felújításánál teljes talajelőkészítés nem végezhető. Ajánlott a pásztás talajelőkészítés alkalmazása.
d) A magvetés esetén pótlásokkal kell az elegyítést megoldani.
e) Az elegyítés módja szálankénti vagy csoportos, a csoportok területe legfeljebb 500 m2 legyen.
f) A faállomány-nevelés (tisztítás, gyérítés) a modelltáblák szerint, de a természetes erdőtársulás gerincét adó fafajok érdekeit szem előtt tartva és nem a fatömeg produkcióra kiélezve történjen. A nem őshonos fafajok (pl. akác, kései meggy, zöldjuhar, amerikai kőris stb.) kiszorítására kell törekedni. Kímélni kell a ritkább elegyfákat, főként a vadgyümölcsöket.
g) Az erdők felújítása és ápolása során a felújítási területről a nem őshonos fafajokat ki kell szorítani!
h) Az egészségügyi termelések során az őshonos fafajú állományokban minimum hektáronként 3 odvas, vagy száraz törzset meg kell hagyni.
i) A tájra jellemző őshonos fafajokkal történő egységes felújítás érdekében nem őshonos fafajú (akác, erdei fenyő, nemesnyár stb.) erdőállományokban a tarvágás mérete a 3 ha-t nem haladhatja meg.
j) Véghasználat utáni kituskózás esetén tuskóprizma őshonos fafajú erdőállomány szélére nem helyezhető el.
k) Az őshonos fafajú erdőrészletek véghasználata esetén hagyásfákat kell visszahagyni a természetvédelmi hatósággal történt helyszíni kijelölés alapján.
l) Hagyásfaként csak őshonos fafajú példányok maradhatnak vissza.
m) Fahasználati korlátozásra bármely erőterületen sor kerülhet, ha azt fokozottan védett faj, vagy védett fajok jelentős állományának megőrzése indokolja. Védett és fokozottan védett növények esetén a korlátozás huzamosabb idejű lehet.
n) Láp és ligeterdőben, homoki tölgyesben az erdészeti kezelés kizárólag a nem őshonos fafajok eltávolítására szorítkozhat.
o) Az erdő művelési ágú területeken az üzemterv szerinti VI és a TN megnevezésűek közül a láp és mocsár jellegű vizes élőhelyek erdőgazdasági és vízrendezési tevékenységgel nem érinthetők, kivéve az ökológiai vízszükséglet biztosítását.
p) Erdei tisztás és rét (TI, üzemtervi megjelöléssel) valamint cserjés (CE) erdei rakodónak és faanyag- mozgatási útvonalnak nem használható, valamint nem erdősíthető.
1.3.2.4. Nádasok, vizes területek, vízfolyások kezelése
a) Az esetlegesen szükséges kotrás, illetve a patakok „élővíz” jellegének visszaállításához a későbbiekben szükséges a vízutánpótlás megteremtése, a technikai megoldások körültekintő, az érintett szakhatóságok javaslatainak betartásával, a szükséges engedélyezési eljárás lefolytatásával történhet.
b) Biztosítani kell a természetes állapot fenntartását szolgáló optimális talaj- és felszíni vízháztartást.
c) A védett területre szennyvizet vezetni, azt elhelyezni még tisztított állapotban sem szabad.
d) Erek, csatornák, tavak karbantartási munkái során a depóniák földanyagát rekultiválni, tereprendezni kell.
e) Nád vágásához vonatkozó előírások szerint (1996. évi LIII. törvény) engedélyt kell kérni.
f) A nád és egyéb vízi növényzet aratását, kiszállítását október 15. és március 15. között kell végezni.
g) A vízi madarak fészkelő telepeinek védelme érdekében a nádasok egy részét 4–5 éves forgóban kell kezelni.
h) A nád és más vízi növényzet égetéséhez a természetvédelmi hatóság engedélye szükséges.
1.3.2.5. Tavak kezelése
a) Horgászattal hasznosított mesterséges tavakon csónakból horgászni nem szabad.
b) Horgászattal hasznosított mesterséges tavakon a természeti értékek figyelembevételével horgászatra nem használható partszakaszokat kell kijelölni.
c) Hal telepítése csak a természetvédelmi hatóság hozzájárulásával végezhető.
d) A mesterséges tavak, víztározók feltöltését és lecsapolását a természetvédelmi kezelővel egyeztetett időben és feltételekkel kell végezni a rajtuk megtelepedett védett élőlények megóvása érdekében.
1.3.2.6. Kivett területek kezelése
a) A természetvédelmi hozzájárulás nélküli funkciót fel kell számolni, és a területet az eredetihez hasonló állapotba vissza kell állítani.
b) Az engedéllyel működő létesítményeknél a nem kívánatos látványt takarófásítással kell mérsékelni.
c) Az új épületeknél és a felújításoknál törekedni kell azok tájba illeszkedő kivitelezésére, a földszintes építés, a hagyományos tetőfedés (cserép, nád) alkalmazására.
d) Vízállások művelésbe fogásához (mezőgazdasági művelés, nádvágás, kaszálás, legeltetés) a természetvédelmi hatóság engedélye szükséges.
1.3.2.7. Régészeti lelőhelyek védelme
A szántásokból előkerülő régészeti leletek eredeti állapotban való megtartását biztosítani kell. Régészeti kutatás, feltárás csak a vonatkozó jogszabályok betartásával, a szükséges feltételek teljes mértékű biztosítása mellett történhet.
1.4.1. Természetvédelmi hatósági ügyekben első fokon eljáró szerv Debrecen Megyei Jogú Város Jegyzője.
1.4.2. A területek védettségét „Természetvédelmi terület” feliratú táblával meg kell jelölni.
1.4.3. A védetté nyilvánítás tényét az illetékes földhivatal ingatlan-nyilvántartásába be kell jegyezni.
1.4.4. A fentieken túlmenően a területet érintő természetvédelmi korlátozások és szabályozás tekintetében az 1996. évi LIII. törvény és egyéb vonatkozó jogszabályok rendelkezései az irányadóak.
2.1.1. Tervezési terület
A debreceni Nagyerdő (városi) belterületén a Nagyerdei körút és a Pallagi út által közbezárt, 21.0762 ha terület: a Nagyerdei Parkerdő (Békás-tó körüli park és Parkerdő).
A terület, mint kultúrtörténeti emlék, a város fejlődésének sajátos időszakára, a város és a Nagyerdő kapcsolatára is emlékeztet.
A Nagyerdei Parkerdő jelentős helyi értéket képvisel, mint a város legnagyobb egységes parkja tájképi és rekreációs szempontból is kiemelkedő. Számos idős, a korábbi természetes erdőtársulásra jellemző kocsányos tölgy (Quercus robur) fa található itt. Zoológiai szempontból fontos denevér, madár, ízeltlábú, és kétéltű élőhely.
Természetvédelmi célja az értékes fa, cserje és lágyszárú állomány, valamint a parkra jellemző tájképi értékek és a gazdag állatvilág megóvása, fejlesztése, a park területi épségének fenntartása.
A parkerdő területének mérete kicsi ahhoz, hogy az erdőre jellemző életközösséget fenntartsa. A tervezési terület elszakadt a Nagyerdő nagy biológiai változatosságú országos védettségű részeitől.
A terület biológiai sokfélesége jelentősen elmarad a Nagyerdő természetszerű élőhelyeitől, főként a nagyobb tűrőképességű generalista fajok jellemzik, az érzékenyebb specialista fajok közül főleg az idős kocsányos tölgyekben élő fajok fordulnak elő nagyobb számban (nagy hőscincér).
A tervezési terület természeti rendszereinek természetessége igen alacsony, az erdőtípusra jellemző társulások teljesen hiányoznak.
A ritka, természetvédelmi szempontból jelentős fajok közül a nagy hőscincér (Natura 2000 jelölő faj) emelhető ki.
A korábbi veszteségek, a hosszú ideje folyó degradációs folyamatok miatt a sérülékenység alacsony, mivel az érzékeny, sérülékeny elemeket a terület elvesztette. Tovább romolhat a helyzet, ha a kocsányos tölgy öreg egyedeit nem tudjuk megóvni és nem sikerül a tölgyek tőszámát megőrizni, esetleg emelni.
A jellemzőség a fentiek értelmében szintén alacsony, a valamikori gyöngyvirágos tölgyes emlékét is csak kevés elem őrzi, a meglévő struktúra jellegtelen.
Jelenlegi értékét a pihenő, rekreációs funkció, színvonalas rendezvény-tér, esztétikus környezet adja. Ehhez a Nagyerdei Parkerdő, mint természeti érték kapcsolódik, a rekreációs funkciókat kiegészítve.
2.1.2. Térképi vázlat
A tervezési területet a térképen sötét vonal határolja, melynek rendeltetése, hogy megőrizze a megmaradt élővilágnak továbbra is potenciális és valós élőhelyeit. A természetvédelmi kezelési módszerekkel fenntartott területegységeket „E1-E28” számozás jelöli.
A világosabb vonal jelzi az intenzív kertészeti módszerekkel kezelt park (P1 és P2) terület határát, mely mint kultúr- és turisztikai parkká alakított terület és pihenőpark, tudományos-, kulturális közérdekből biztosítja a rekreációt, lehetőséget adva a lakosság részére a természeti értékek megismerésére.
2.1.3. Természetvédelmi kezelő
a) A térképvázlaton P1 és E jelű részleteken a természetvédelmi kezelői feladatokat Debrecen Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatalának a helyi jelentőségű természetvédelmi területek fenntartásáért felelős szervezeti egysége (a továbbiakban: természetvédelmi kezelő) látja el, aki ezt a feladatát szakmai koordinátoron keresztül, ökológus szakértő bevonásával gyakorolja.
b) * A térképvázlaton P2 jelű részleten a természetvédelmi kezelői feladatokat az Aquaticum Termálfürdőt üzemeltető az Aquaticum Debrecen Kft. látja el az Önkormányzat és a Kft. között hatályban lévő szolgáltatási koncessziós szerződés időtartama alatt.
2.2.1. Gyakorlati célkitűzéseket befolyásoló veszélyeztető tényezők
a) Mivel a természetes társulások hiányoznak, a területen a legnagyobb probléma a tájidegen, invazív hajlamú fajok, nitrofita gyomok jelenléte.
b) Gondot jelent a terület képének és vegetációjának vázát jelentő matuzsálemi korú kocsányos tölgyek egészségi állapotának romlása. Ezért kezelésükre kiemelt figyelmet kell fordítani, folyamatosan kell gondoskodni a száraz vázágak, valamint az egyéb élősködők, félélősködők (fehér fagyöngy) folyamatos eltávolításáról.
c) A tervezési területen tervezett célok megvalósulását veszélyezteti a terület egyéb, természetvédelmi célkitűzésekkel ellentétes felhasználása.
d) A parki és parkerdei területeket egyaránt veszélyezteti a nyári rendezvények alatt és a kiemelt turisztikai időszakokban jellemző rendkívül intenzív használat (növénytelepítések kitaposása, rongálás, illegális hulladékok megjelenése).
2.2.2. Gyakorlati célkitűzések
a) Az egyedi tájkép és táji értékek megőrzése, fenntartása (E; P1).
b) A természetes folyamatok fenntartása (E).
c) A területen élő védett növény- és állatfajok állományainak megőrzése, és bemutatási lehetőségének fejlesztése (E).
d) A biológiai sokféleség megőrzése, elősegítése a degradálódó területeken (E).
e) A természetvédelem érdekeivel összhangban álló kutatások elősegítése (E).
f) A nagy forgalmú látogatás feltételeit, és egyben a terület természeti értékeinek védelmét biztosító infrastruktúra kiépítése, folyamatos karbantartása (E; P1–2).
2.2.3. Gyakorlati célkitűzések indoklása
a) A Nagyerdei Parkerdő évtizedek óta erdészeti módszerekkel kezelt, intenzíven bolygatott terület volt, melynek következtében az invazív tulajdonságú fajok előtörésével az őshonos fajú vegetáció elemei háttérbe szorultak. Ez együtt járt a terület degradációjával, gyomosodásával, melyet az éghajlat változása is felerősít. Súlyos problémát jelent a globális klímaváltozásban is gyökerező, szélsőségesen szárazuló klíma, amely további degradációs folyamatok táptalaját jelentheti. A változó környezeti viszonyokhoz a tájidegen fajok jobban tudnak alkalmazkodni, nemhogy elviselik a szárazabb mikroklimatikus viszonyokat, hanem eredményesebben szaporodnak és gyorsabban terjednek, mint a vegetáció őshonos elemei. Feladatunk és célunk a megmaradt élővilág értékes, védett és veszélyeztetett fajai számára túlélést jelentő természetközeli élőhelyek fenntartása, fejlesztése. Ehhez kapcsolódóan a természetes folyamatok érvényesülésének elősegítése, az őshonos fa és cserjefajok betelepítése, a meglévők támogatása, védelme, és a tájidegen fajok hosszú távú, tartós visszaszorítása az erdei részekről. Minél intenzívebben és drasztikusabban próbálunk meg egy terület helyzetébe beleavatkozni, annál nagyobb mértékű lesz a bolygatás, amely aztán az inváziós hajlamot növeli. Ezért kell szakaszosan, „apró” lépésenként haladni. Ennek megfelelően az utóbbi 2–3 évben az erdei területek fenntartása szakmailag megalapozottan (ökológus szakértők bevonásával), a természeti rendszerek érzékenységére való fokozott odafigyeléssel történik.
b) „Városi” erdőként, a parkerdő, illetve arborétum jelleget szem előtt tartva egy szép, élvezhető, a városlakók pihenését, rekreációs céljait szolgáló erdő fenntartása fontos szempont a kezelés során.
a) Termőhelyek leromlásának megállítása, azok átalakítása őshonos fajokkal (E).
b) Invazív fás- és lágyszárú fajok visszaszorítása aktív természetvédelmi kezeléssel (E).
c) Az invazív gyomfajok visszaszorítása, további terjedésük megakadályozása (E, P1–2).
d) A terület jellegzetes táji értékeinek védelme a tájkép átalakítással járó tevékenységek szabályozásával (E; P1).
e) A természetvédelmi kezeléseket megalapozó és azokat továbbfejlesztő kutatások (vizsgálatok) beindítása (állománytérképezés, egyedszámlálás) (E).
f) A területen történő kutatási tevékenység megkezdése előtt engedélyt kell kérni a természetvédelmi hatóságtól.
g) A látogatás, valamint az oktatási és kutatási tevékenység irányítása, szabályozása irányító táblák kihelyezésével, a meglévő sétautak fenntartásával (E; P1).
h) A faállomány gazdagítása különleges esztétikai (virágzás, őszi lombszíneződés stb.) élményt nyújtó, őshonos preferenciájú fajokkal (P1; az E és P1 határán).
2.4.1. Művelési ághoz nem köthető természetvédelmi kezelési módok, korlátozások és tilalmak
a) Élőhelyek kezelése, fenntartása E jelű területeken
1. A munkálatok során be kell tartani Debrecen Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatalának a természetvédelmi kezelési feladatokat ellátó szervezeti egysége által kijelölt szakmai koordinátor utasításait, ajánlásait.
2. A munkálatok megkezdése előtt a munkavezetőket és a résztvevőket oktatásban kell részesíteni a szakmai koordinátornak és ökológus szakértőnek a helyszínen.
3. A környezet- és természet védelme érdekében csak megfelelő műszaki állapotú munkagépek használhatóak.
4. A deponálás, felvonulás, közlekedés elsősorban a vegetációval nem borított, kiépített közlekedési utakon, aszfaltozott területeken történhet.
5. A védett területeken a gépjárművek közlekedésére a meglévő utakat kell használni.
6. A munkálatok során meg kell akadályozni a hulladékok és szennyező anyagok (pl. olaj) elszóródását, szivárgását.
7. A munkálatok során fokozott figyelmet kell fordítani a védett és nem védett természeti értékek megóvására, azokat elpusztítani, bennük kárt okozni tilos.
8. Minden olyan tevékenység, amely a védett fajok pusztulását idézi elő, fokozottan védett fajok szaporodását zavarja, hatósági eljárást von maga után.
9. Figyelmet kell fordítani a fák és környezetük természetes viszonyainak fenntartására és eredeti jellegének megőrzésére.
10. Amennyiben a munkálatokkal érintett területen, növényeken védett fajok (fészkelő madarak, védett rovarfajok, denevérek stb.), vagy azokra utaló jelek (fészek, stb.) találhatók, a munkálatokat azonnal fel kell függeszteni és a szükséges intézkedésekről az illetékes természetvédelmi hatóság engedélyével gondoskodni kell.
11. A munkák elvégzését követően a zöldterületet a hulladéktól és törmeléktől mentesen, rendezett állapotban kell átadni. Törmeléket, hulladékot a területen tárolni nem lehet, annak 24 órán belüli elszállításról gondoskodni kell a munkák befejeztével.
12. A munkálatok az oktatásban részt vett munkavezető jelenlétében és a szakmai koordinátor vagy ökológus szakértő ellenőrzése mellett végezhetőek.
13. A munkálatokat az avarszint kíméletével a lehető legkisebb bolygatással és terheléssel kell végezni. A területen munkálatok elvégzésekor egyszerre legfeljebb harminc fő tartózkodhat. A területen munkálatok elvégzésekor egy munkacsapatban egyszerre legfeljebb tizenöt fő tartózkodhat.
14. A munkavégzés megkezdése előtt a területen a védett geofiták (pl.: téltemető, hóvirág) ismert előfordulási helyeit körül kell keríteni, hogy a munkálatok során ne sérüljenek.
15. A munkálatok kezdetének tervezett időpontjáról a természetvédelmi kezelőt értesíteni kell.
16. Amennyiben a munkálatok ütemezésében, az elvégezni kívánt munkálatokban változás történik, úgy arról a természetvédelmi kezelőt 3 munkanapon belül értesíteni kell.
17. A területen biztosítani kell a hatáskörrel rendelkező hatóságoknak a hatósági-, valamint a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság természetvédelmi őrének és a természetvédelmi kezelőnek az ellenőrzés lehetőségét.
18. A védőfunkciók ellátásának, illetve a terület mezo- és mikroklímájának megóvása érdekében biztosítani kell a folyamatos ligetes jellegű erdőborítást.
19. A Parkerdő területén az invazív cserjefajok (pl. akác, nyugati ostorfa, bálványfa) gyérítéses szelekciója október közepétől a következő év március közepéig, korai tavaszodás esetén február végéig végezhető. A cserjeszelekciót csak úgy lehet megkezdeni, hogy előtte a területen felmérést kell végezni és még lombleveles állapotban meg kell jelölni azokat a tájidegen, invazív fajokat, amelyeket a védett területről el kell távolítani.
20. A cserjeszelekció során a cserjeszint nem távolítható el teljes mértékben. A területen hektáronként 4–5 (egyenként 45–50 m2-es), lehetőleg őshonos fajok alkotta, vagy jelentős mértékben őshonos fajok dominanciájával jellemezhető cserjefoltot kell hagyni. Amennyiben nem állnak rendelkezésre őshonos fajú cserjefoltok, gondoskodni kell azok kialakításáról. A meghagyandó cserjefoltokat szakmai koordinátor jelenlétében kell kijelölni. A cserjeszint invazív fajait fokozatosan a Nagyerdő eredeti vegetációjára jellemző cserjefajokra (pl: galagonya, kökény, fagyal, mogyoró stb.) kell cserélni.
21. Az erdőkezelési beavatkozások lehetséges irányai, feladatai az állományrészek fafaj-összetételétől, szerkezetétől, szintezettségétől, az „újulat” jelenlététől, stb. függően az alábbiak:
a) Az erős koronájú, kielégítő egészségi állapotú, várhatóan magas életkort elérő faegyedek megsegítése, alánövések megszűntetése, öreg tölgyek kiszabadítása, látványhelyzetbe hozása.
b) A sűrű állományrészek kismértékű, csoportos mintázatú fellazítása.
c) Az állományok alatt megjelent faegyedek, facsoportok megsegítése, felszabadítása.
d) A feltörekvő fiatalos foltokban – a természetes szelekció kiegészítéseképpen – a kiugró, erőteljesebb egyedek megsegítése, a fafaj-arányok kontrollja.
e) Ligetes célállapot eléréséhez tereprendezés és tuskóeltávolítással együtt talajelőkészítési munkálatok elvégzése a homoki tölgyesekre jellemző nyílt, fényjárta ligetes tisztások kialakítása, a gyepnövényzet későbbi cserjésedésének megakadályozása érdekében.
22. A tájidegen, invazív, Nagyerdőre nem jellemző és vegetációt veszélyeztető fák kivágását és gallyazását fészkelési és fiókanevelési időszakon és a denevérek téli nyugalmi periódusán kívül, augusztus 20. és október 15. között kell elvégezni. Amennyiben az időjárási körülmények hirtelen megváltoznak (gyors lehűlés, tartósan csapadékos időjárás, stb.), úgy a fakivágások, illetve az ahhoz kapcsolódó munkálatok befejezési határidejét ennek megfelelően kell ütemezni. Gallyazást követően minden esetben sebkezelést kell alkalmazni. Amennyiben minden kétséget kizáróan bizonyítható, hogy a fa nem telelőhelye denevéreknek, a kitermelés március 15-ig végezhető. A munkát lehetőség szerint – a lágyszárú szint védelme érdekében – fagyott talajon kell végezni.
23. Az invazív fák kivágását „szakaszosan” (több évre ütemezve) egészségi állapotuk figyelembevételével kell elvégezni. Ezen fák sem távolíthatóak el a munkálatok során egyszerre. Az invazív fajok „lecserélése” őshonos, Nagyerdőre jellemző fajokra a kisebb környezeti terhelés csökkentése miatt szintén csak szakaszosan, több évre kiterjedően végezhető. Az invazív fajok sarjadásának megakadályozására kiemelt figyelmet kell fordítani, gondoskodni kell az utókezelésről.
24. A kivágandó fák kijelölését a szakmai koordinátor jelenlétében kell elvégezni.
25. Invazív, gyökérről újrasarjadó fák esetében a fakivágást a talajszinten kell elvégezni. Tuskózással kizárólag a 10 cm-nél kisebb vágáslappal „hátramaradt” tuskók távolíthatóak el. A bolygatás elkerülése érdekében a 10 cm-nél nagyobb tuskók esetében glifozátsav tartalmú szerrel kell a tuskók felületét kezelni. A kezeléseket csak növényvédelmi szakember végezheti.
26. Amennyiben fakivágásra kerül sor, úgy a tájidegen fajok kivágott törzsét a területről el kell szállítani. Az őshonos fák törzsét szakmailag meghatározott mennyiségben holtfaként a területen kell hagyni (kivétel: növény-egészségügyi kitermelés), ezzel is segítve a korhadéklakó fajok fennmaradását, faj és egyedszámának növekedését.
27. A munkálatokkal érintett területen néhány invazív fásszárú impozáns egyede meghagyható (nyugati ostorfa, stb.), melyek védett madárfajoknak táplálékot szolgáltathatnak.
28. A feltörekvő és kialakuló őshonos újulat kíméletére az invazív és/vagy tájidegen fajokat el kell távolítani.
29. A területről őshonos fafajok növény-egészségügyi okokból, illetve balesetveszély miatt távolíthatóak el.
30. A fák gallyazása emelőkosaras autóról kizárólag a sétányok melletti utakról a szakmai koordinátor által eldöntött és kijelölt helyről végezhető. Emelőkosaras autó kizárólag a vegetációval nem borított, kiépített közlekedési utakon, aszfaltozott területeken közlekedhet. A vegetációval sűrűn borított részekre emelőkosaras autót bevinni tilos.
31. Amennyiben a kivágandó fák emelőkosaras autóról nem közelíthetőek meg, úgy a kivágást alpin technika alkalmazásával kell megvalósítani. A kivágást – amennyiben egyéb korlátozó okok (denevérvédelem) nincsenek – lehetőleg fagyott talajon kell végezni.
32. Az emberéletet, közlekedést nem veszélyeztető lábon száradó, őshonos, keménylombú (kocsányos tölgy, mezei juhar, mezei szil) fafajok példányainak kitermelése tilos. Kizárólag növény-egészségügyi okokból (pl.: szú fajok elszaporodása) indokolt mennyiségben eltávolíthatóak.
33. Őshonos fajú fákat érintően fakivágási és gallyazási munkálatok csak életvédelmi és balesetveszély elhárítási célból történhetnek.
34. Amennyiben a fakivágás olyan fát érint, amelyen természetes odú, vagy olyan korhadás van, amely alkalmas denevérek, egyéb kisemlősök meghúzódására, azt előtte szakemberrel meg kell vizsgáltatni, hogy valóban „lakatlan”-e.
35. Az odúlakó madarak számára A, B, C, D típusú mesterséges odúkat, valamint denevérodúkat kell kihelyezni a területen. Az odúkat kizárólag szakmai koordinátor által előre kijelölt helyen lehet elhelyezni a telepítendő fajok territórium igényének figyelembevételével, a tájolás pontos meghatározása miatt, valamint a zavaró hatások elkerülése érdekében.
36. Azon fák eltávolítása melyeken már mesterséges odú van kihelyezve, csak balesetveszély megelőzése érdekében lehetséges, és az odú áthelyezéséről szakmai koordinátor felügyeletével gondoskodni kell.
37. Természetvédelmi szempontból és a koros tölgyek egészségi állapotromlásának megfékezésére a fák törzsére feltörekvő borostyánt vissza kell szorítani. A felfutó indákat el kell vágni, és a törzs környezetében 1 méteres sugarú körben a borostyánt el kell távolítani.
38. A munkálatokkal érintett területeken meg kell akadályozni a gyomosodást. Kizárólag mechanikai (kézi gyomlálás, kaszálás) gyomirtás alkalmazható. A kaszálások havi egy alkalommal végezhetőek június közepétől. A gyomok intenzív előretörése esetén a terület előzetes felmérése után a vegetációs időszak elejétől végezhető a terület kaszálása. A mechanikai gyomirtás során kímélni kell az őshonos fajokból álló „újulat” egyedeit. Leghatékonyabb eljárás a kézi gyomirtás. A feljövő nitrofita gyomokat (vérehulló fecskefű, kisvirágú nenyúljhozzám), a parlagfüvet, és a mérgező (termésű) gyomnövényeket is (alkörmös, fekete csucsor) kézi gyomirtással kell eltávolítani.
39. A kivágott fák helyére kijelölt őshonos, a Nagyerdő korábbi vegetációjára jellemző fafajok telepítését minden év december 15-ig el kell végezni. A telepítést úgy kell elvégezni, hogy a fák fajuknak, habitusuknak megfelelően tudjanak növekedni. A telepítést követően gondoskodni kell a telepített fák növényápolási munkáinak (öntözés, gyomirtás, stb.) elvégzéséről. A növényápolási munkálatok során növényvédő szerek közül csak a vektor rovarok szájszervével átvihető vírusfertőzést csökkentő, paraffinolaj hatóanyag tartalmú szerek használhatóak.
40. A cserjeszelekcióval érintett erdőfoltok területén őshonos cserjefajokat kell telepíteni (csíkos kecskerágó, bibircses kecskerágó, közönséges mogyoró, egybibés galagonya, ükörke lonc, veresgyűrű som, közönséges kutyabenge, kökény, stb.).
41. A területen a cserjék telepítése szeptember végén, míg az őshonos fafajok telepítése november közepétől kezdhetőek meg és december közepéig végezhető. Az újonnan telepített fák és cserjék tavaszi metszését a vegetáció beindulásáig (rügypattanás előtt!), de legkésőbb adott év március 31-ig be kell fejezni.
42. Az őshonos fajok mellett kiemelkedő esztétikai élményt nyújtó fák, cserjék is telepíthetők az E és P jelű részletek határán, a P jelű területeken. Kizárólag olyan fajok, amelyeknek nincs inváziós hajlama és a területre jellemző őshonos fajokkal nem hibridizálódik.
43. El kell végezni a lágyszárú szint rekonstrukcióját is. Az erdő sétányainak közelében a Nagyerdő korábbi vegetációjára jellemző fajú növények telepítését kell elvégezni (gyöngyvirág, odvas keltike, széleslevelű salamonpecsét, soktérdű salamonpecsét, bogláros szellőrózsa), elősegítve ezzel a gyomosodás megakadályozását.
44. Az értékes lágyszárú fajok egyedeit, csoportjait GPS koordinátáik meghatározásával nyilvántartásba kell venni, és térképen jelölni.
45. Az ökoszisztémák éjszakai nyugalmának biztosítása, illetve az éjjel aktív élőlények zavarásának elkerülése érdekében tilos a munkavégzés, valamint a fényszennyezés elkerülése céljából tilos minden olyan tevékenység, amely tartós, erős fényhatást kelt.
b) Fajok védelme
1. Az egykori Nagyerdő mára megmaradt elemeinek – a biológiai kor felső határát elérő kocsányos tölgyek és a hozzájuk kötődő nagy hőscincér – védelmét biztosítani kell a területen. A lágyszárú szint megmaradt fragmentumai még hordozzák az euroszibériai erdőssztyepp tölgyesek egyes karakterfajait jelölő elemeit: odvas keltike, bogláros szellőrózsa, foltos kontyvirág.
2. A területen élő madárfajok élő- és szaporodó helyének fokozott védelme, biztosítása érdekében fészkelő és búvóhelynek alkalmas cserjefoltokat kell kialakítani.
3. Mesterséges odúk kihelyezésével segíteni kell az odúlakó madár és denevérfajok sikeres megtelepedését, faj és egyedszámának növekedését.
4. A dolmányos varjú állomány erőteljes csökkentésére kell törekedni.
5. A partmenti növényzet (gyékényes foltok) kiterjedésének optimalizálásával kell hozzájárulni a kétéltű- és a hüllőfauna állománynövekedéséhez, illetve annak fenntartásához.
6. Az értékes rovarfajok (cincérek, orrszarvú bogár, szarvasbogár, stb.) élőhelyeinek (öreg fák, korhadó területen hagyott törzsek), biotópjainak védelmét biztosítani kell, illetve az idős őshonos fafajokat, melyek a denevérpopuláció fennmaradásához nélkülözhetetlenek.
c) Táj- és kultúrtörténeti értékek
A tervezési terület tájképi jellegét az alábbi táji értékek megtartásával meg kell őrizni:
1. Egységes parki jelleg, amely tartalmaz nyílt gyepfelületeket, ligetes parki területeket, lombkoronaszintben zárt erdei részeket és tisztásokat.
2. Ligetes öregtölgyes erdőrészletek.
3. Békás-tó (egységes nagy vízfelület).
4. Természetes felszíni formák, homokalakulatok (pl. a Szabadtéri Színpad mögötti és a kerítés közötti homokbefúvásos terület).
5. Szabadtéri Színpad eredeti épületrésze.
6. A Nagyerdei Parkerdő déli részén található Tóth Árpád emlékmű.
7. Medgyessy-sétány kétoldali hársfasora.
8. Medgyessy-sétány villasora.
9. A tervezési terület keleti határa melletti Régi Vigadó épülete.
d) Látogatás
da) Turizmust érintő kezelési előírások, általános korlátozások
1. A Nagyerdei Parkerdőnek a térképi vázlaton P1 és E jelöléssel ellátott részletei a park nyitvatartási idejében szabadon látogathatók, de ott bármilyen tevékenység csakis a természetvédelmi kezelői előírások figyelembevételével végezhető.
2. * A Nagyerdei Parkerdőnek a térképi vázlaton P2 jelöléssel ellátott részlete szabadon nem látogatható, közforgalom elől elzárt, a terület az Aquaticum Termálfürdő területéről közelíthető meg.
3. A területen tüzet gyújtani tilos!
4. A fenntartó beavatkozások idején és balesetveszély esetén a természetvédelmi hatóság időszakos látogatási korlátozást rendelhet el.
5. Az erdőállományt és a hozzá kötődő élővilágot károsítani tilos!
6. Minden olyan tevékenység, amely a védett fajok pusztulását idézi elő, vagy fokozottan védett fajok szaporodását zavarja, hatósági eljárást von maga után.
db) A területen tartandó közösségi eseményeket, illetve rendezvényeket érintő speciális előírások a P1 és E jelű jelöléssel ellátott területeken
1. Védett területen a gépjárművek közlekedésére a meglévő utakat kell használni.
2. A rendezvény során folyamatosan gondoskodni kell a hulladék gyűjtéséről és elszállításáról.
3. A rendezvény lebonyolítása előtt, és a rendezvény lebonyolítását követően a természetvédelmi kezelővel helyszíni bejárás megtartása szükséges, melynek során jegyzőkönyvben rögzítésre kerül a parkalkotók állapota, és a szükséges helyreállítási munkálatok előírásai.
4. A rendezvény befejezését követően a szervező haladéktalanul, de legkésőbb a rendezvényt követő munkanapon meg kell kezdeni az eredeti állapot helyreállítását. A helyreállítás végső határideje a rendezvényt követő helyszíni bejáráson felvett jegyzőkönyvben kerül megállapításra.
5. Amennyiben a rendezvény során a közterületi parkban, bútorzatban kár keletkezik, annak helyreállítási költségei a szervezőt terhelik.
6. A rendezvényen részt vevőknek be kell tartani a környezetvédelmi és természetvédelmi előírásokat.
7. A terület használata során kiemelt figyelmet kell fordítani a természeti értékek és rendszerek, a tájképi adottságok és egyedi értékek megőrzésére.
e) Oktatás és bemutatás a P1 és E jelű jelöléssel ellátott területeken
A tervezési területen az oktatást és bemutatást szolgáló infrastruktúrát a védettséget jelző táblák és információs táblák karbantartásával és bővítésével fejleszteni kell.
f) Kutatás, vizsgálatok a P1 és E jelű jelöléssel ellátott területeken
A területen kutatási tevékenység az egyéb jogszabályi előírások betartása mellett a természetvédelmi kezelőnek legalább 30 nappal előre benyújtott, és elfogadott kutatási terv alapján végezhető.
g) Terület és földhasználat
1. A területen új építmény csak kiemelt közérdekből, vagy természetvédelmi célok valamint a parki, rekreációs fejlesztések kapcsán szükséges indokból épülhet.
2. A földutakon csak a természetvédelmi kezelés, a tulajdonosi jogok gyakorlása, jogszabályban előírt, valamint jogszabályban előírt engedéllyel rendelkező tevékenységek végzése érdekében lehetséges a gépjárművel történő közlekedés, illetve munkavégzés.
h) Természetvédelmi infrastruktúra
ha) Általános előírások
1. A nem szilárd (szórt) burkolatú járdák és sétányok fenntartása során gondoskodni kell azok tavaszi és évközi frissítő felületgereblyézéséről és ezzel együtt a gyepfelülettel határos részeken a gyepszél vágásról, vegetációs időszakban a mechanikai módszerekkel történő gyommentesen tartásáról. Az erdei sétányok (szórt, mulcs, murva) tisztán tartását, seprését szükség szerint, folyamatosan el kell végezni, a kommunális eredetű szemetet és egyéb hulladékot naponta el kell távolítani. A hóeltakarítást a felületeken az időjárási viszonyoknak megfelelően a főbb utakon sepréssel el kell végezni. A szórt burkolatú járdák, sétányok felülterítését évente a teljes felületen el kell végezni.
2. Szilárd burkolatú járdák, sétányok fenntartása során naponta gondoskodni kell azok tisztántartásáról kézzel vagy géppel végzett sepréssel, a nagyobb és könnyű hulladékok folyamatos gyűjtéséről és elszállításáról. A hó eltakarítását, síkosság mentesítést szükség szerint el kell végezni folyami homok vagy egyéb természetes eredetű érdesítő anyag felhasználással. A területen sózás vagy más vegyi síktalanító anyag, csákány, jégvágó nem használható. A síkosság-mentesítést a jegesedés észlelésétől számított 3 órán belül kell megkezdeni. A burkolaton megjelent gyomokat rendszeresen el kell távolítani. A díszburkolatot folyamatosan tisztán kell tartani, a megjelenő gyomok, és foltot hagyó szennyeződések eltávolításával. A burkolat fugáinak ellenőrzését, tisztántartását, szükség szerinti fugázását, a burkolatban lévő víznyelők, csapadékvíz elvezető folyókák, átereszek tisztítását havi rendszerességgel kell végezni.
3. A területen lévő hulladékgyűjtők ürítését szükség szerint, a park terhelésének megfelelően folyamatosan kell végezni. Gondoskodni kell a hulladékgyűjtők rendszeres takarításáról, fertőtlenítéséről.
4. A közterületre kihelyezett padok tisztántartásáról, takarításáról folyamatosan, kezelésükről évente kell gondoskodni.
5. Az ivókutak fenntartása során folyamatosan el kell végezni azok tisztítását, a kutak környékének fertőtlenítését és a műkőelemek tisztántartását.
6. A köztéri műtárgyak fenntartása során a szükség szerinti takarítást, tisztítást kell végezni a land-art és mászószobrok, a kerékpártárolók, a napozódekkek, a sakkasztal, az óriás sakkasztal és a pentaque esetében. A land-art és mászószobrok, valamint a napozódekkek felületeit évente át kell festeni, tisztasági és állagmegóvási célokból. Kiemelt figyelmet kell fordítani a stég folyamatos, napi tisztán tartására, valamint évente elvégzendő kezelésére, festésére.
7. A parkerdőt övező kerítés ellenőrzését, átvizsgálását teljes hosszában, folyamatosan kell végezni.
8. A megrongált információs táblák helyreállításáról folyamatosan gondoskodni szükséges.
9. A játszótéri gumiburkolatos és homokfelületek fenntartása során kiemelt figyelmet kell fordítani a takarításra, a hulladék eltávolítására, a felületek napi átgereblyézésére, frissítésére, a játszótéri elemek tisztántartására. Szükség szerint el kell végezni a homokfelületek rotálását, felülterítését, fertőtlenítését. A játszótéri elemek kezelését évente, a gyártó által meghatározott színek, színkódok szerint vízbázisú, magas minőségű, gyermekbarát UV álló vastag lazúrral szükséges elvégezni.
10. A játszótér melletti szociális helyiségek takarítását folyamatosan, naponta több alkalommal, megfelelő higiéniát biztosító hatékonysággal el kell végezni, a berendezések karbantartásáról szükség szerint gondoskodni kell.
hb) Vízgazdálkodást érintő kezelési előírások
1. A terület vízellátása érdekében nem engedélyezhető olyan beavatkozás, amely csökkentheti a terület vízkészletét, illetve ronthatja annak mezo- és mikroklímáját.
2. A vízfelhasználás jelentős csökkenése érhető el a nem odavaló (tájidegen) növények (gyomosító aljnövényzet és gyomfák) eltávolításával, valamint a tájidegen erdőalkotó fafajok fokozatos lecserélésével honos fafajokra, hogy több talajnedvesség maradjon meg a legfontosabb növényeknek.
3. Az „E”-jelű területeken az őszi avartakarót a területen kell hagyni.
4. A Békás-tó többletvízelvezető árokrendszerének lomblevéltől és egyéb hulladéktól történő tisztítását rendszeresen el kell végezni az átjárhatóság és a víz szabad áramlásának biztosítása érdekében.
2.4.2. Művelési ághoz köthető természetvédelmi kezelési módok, korlátozások és tilalmak
2.4.2.1. Művelés alól kivett területek kertészeti kezelése (P1, P2)
A növényápolási munkák során keletkező növényi hulladékot a lehető legrövidebb időn belül el kell szállítani, a munkavégzést követően növényi hulladék nem maradhat a területen.
A virágfelület akkor tekinthető gondozottnak, hogy ha nincs a területen gyom, elvirágzott növényi rész, hulladék.
Az egyes munkaműveletek gyakorisága és súlyszámai az Önkormányzat mindenkor hatályos parkfenntartásra megkötött szerződése (a továbbiakban: parkfenntartási szerződés) szerint kerülnek megállapításra, figyelemmel a terület természetvédelmi státuszára és kiemelt jellegére.
A tervezési területen belül, a kezelési terv térképi vázlatán világos vonallal körülhatárolt, intenzív kertészeti módszerekkel fenntartott parkrész kezelési előírásai:
a) A park gyepfelületeinek kezelése
1. Az egészséges és erős gyepfelület fenntartása, valamint a gyomosodás megakadályozása érdekében a mesterségesen kialakított, parki gyepfelületeken tavaszi levegőztető gereblyézést, tavasszal egy alkalommal gyepszellőztetést és évente 2 alkalommal gyeplyuggatást kell alkalmazni. Évente legalább 20 alkalommal kaszálást kell végezni, a kaszálék összegyűjtéséről és elszállításáról minden esetben gondoskodni kell. A kaszálást megelőzően a kétszikű gyomok mechanikai eltávolítása szükséges évi 2 alkalommal. A parlagfüves területek, gyomos foltok gyomtalanítása kézzel történjen.
2. A tápanyagutánpótlás, talajerő visszapótlás engedélyezett készítményekkel, illetve érett, morzsalékos trágyával, komposzttal, alacsony mennyiségű, a talaj adottságoknak megfelelő trágya alkalmazásával megengedhető.
3. Az áttaposások és rongált gyepfelületek újrafüvesítésekor a felülvetést kertészeti módszerekkel 6 dkg/m2 pázsit fűmagkeverék felhasználással fűmagvető kiskocsival, első kaszálásig történő gondozással kell elvégezni. A füvesítést követően a friss vetés megóvásáról a kivitelezőnek kell gondoskodnia; a füvesítés akkor elfogadott, ha a kelés mértéke eléri a 90%-ot és az egyenletes.
4. Az őszi lombgereblyézést a lombhullás ütemének megfelelően kell elvégezni. A munkavégzést követően növényi hulladék nem maradhat a területen.
5. Növényvédő szerek használata csak indokolt esetben és csak természetvédelmi célból engedélyezhető.
6. Az „E”- jelű területek gyepterületein természetvédelmi célú tevékenységek (élőhely-rekonstrukció, gyepfelülvetés) kivételével tilos a talajmozgatással járó agrotechnikai beavatkozás.
b) Cserje- és talajtakaró és sövény felületek fenntartása
1. A tavaszi, őszi cserjeágy ásást az időjárási körülmények figyelembevételével kell elvégezni ősszel lomb beforgatással, késő ősszel cserjék takarásával együtt.
2. A cserje- és talajtakaró ágyak folyamatos gyommentesen tartása érdekében kapálást, gyomlálást kel végezni a gyomok kiszedésével, és a keletkező zöld hulladék elszállításával.
3. A cserje- és talajtakaró ágyak növényeinek fenntartó metszését a koratavaszi időszakban, rügypattanásáig el kell végezni; de a növények növekedési ütemének figyelembevételével évközben is szükséges metszés.
4. A cserjék és talajtakaró növények különböző eredetű megbetegedéseinek kezelése, növényvédelme teljes felületen a természetvédelmi hatóság által engedélyezett szerekkel, illetve a fertőzött hajtások visszavágásával történhet. A kártevők megjelenését észlelés után azonnal jelezni kell, hogy a védekezés a lehető leghamarabb megkezdődhessen. A növényvédelem akkor megfelelő, ha nincs a területen kártevő által elpusztított növény egyed.
5. A pótlást az időjárási körülményeknek megfelelően, de legkésőbb május 15-ig el kell végezni.
6. A fenyőréteg (mulcs) borítás frissítését, pótlását évente 2 alkalommal el kell végezni.
7. A cserje és talajtakaró felületek tápanyagutánpótlását a növények növekedési erejének figyelembevételével, szükség szerint, engedélyezett készítményekkel kell elvégezni.
c) Évelő, rózsa és vízi mocsári növényzet fenntartása
1. A tavaszi visszavágást, takarítást a fagyok elmúltával minden év április végéig, az elhalt növényi részek eltávolításával kell elvégezni.
2. A rózsafelületek nyitásának, takarásának, metszésének elvégzését az időjárási körülmények figyelembevételével kell elvégezni.
3. Az évelő, rózsa és gyeppótló ágyak gyommentesen tartását, vadalását, kapálását, rózsák metszését a vegetációs időszakban kell elvégezni, különösen a rendezvények előtt.
4. Az elvirágzott növényi részek eltávolítását a növények tavaszi visszavágása után a vegetációs időszakban havonta kell végezni.
5. A tápanyagot tavasszal az első metszéssel egyidejűleg kell a növények alá kihelyezni.
6. A növények pótlását a parkfenntartási szerződésnek megfelelő darabszámokkal kell elvégezni.
d) Virágfelületek fenntartása (egynyári, kétnyári, hagymás)
1. A virágágyak előkészítése ültetéshez: kiürítés, ásás, vonalazás, stb. kiültetési terv szerint.
2. Ültetés: egynyári, Canna, kétnyári palánták és/vagy hagymás növények.
3. Virágágyak gyomlálását, kapálását, gyepszél-vágást az elvirágzott növényi részek eltávolításával áprilistól októberig folyamatosan kell végezni, kiemelten ügyelve arra, hogy a rendezvények előtt minden ágyás rendezett legyen. A virágfelület akkor tekinthető gondozottnak, hogy ha nincs a felületükön gyom, elvirágzott növényi rész, hulladék.
4. Öntözést az automata öntözőrendszerrel ki nem épített felületeken az időjárási viszonyoknak megfelelően kell végezni.
5. Növényvédelem különböző eredetű megbetegedések kezelése érdekében, a teljes felületen a természetvédelmi hatóság által engedélyezett szerekkel, módszerekkel végezhető.
6. Évközi pótlást egy és kétnyári felületeken szükség szerint kell elvégezni.
7. Talajjavítást tőzeges földkeverékkel, a kiültetések előtt a teljes felületen szükséges végezni.
8. A tápanyagot tavasszal a kiültetéssel egyidejűleg kell a területre kijuttatni, majd még kétszer meg kell ismételni, a virágzás meghosszabbításának érdekében.
e) Park- és parki sorfák, örökzöldek fenntartása
1. A metszési munkálatokat 6 méterig, 6–15 m között és 15 m felett kosaras autóval kell végezni. A fitotechnikai munkálatok során a 6 cm-t elérő vagy meghaladó metsz-felületű sebeket kezelni kell. Szükséges szárazoló-, koronaalakító-, ifjító- és koronakönnyítő gallyazás, valamint az épületekre nőtt ágak eltávolítása. A metszési munkálatokat, fakivágásokat elsősorban a növények nyugalmi állapotában, valamint fészkelési időn kívül (augusztus 20. – március 15.) kell elvégezni, ez alól kivételt jelentenek az életveszély- és balesetveszély megelőzése és elhárítása érdekében végzett faápolási munkálatok. Szükséges továbbá a jelzett fákon odúkezelés, mely során az odú megtisztítását kell elvégezni, az odú kitöltésével.
2. A tő- és törzssarjak eltávolítását 5 m-es magasságig a vegetációs időszakban évente 4 alkalommal szükséges végezni
3. A fiatal telepítésű fák tányérozását az öntözési időszakban el kell végezni, a kialakított tányérokat folyamatosan gyommentesen kell tartani.
4. Növényvédelem különböző eredetű megbetegedések kezelése érdekében, a fertőzött faegyedeken a természetvédelmi hatóság által engedélyezett szerekkel, módszerekkel végezhető.
5. A tápanyagot tavasszal az első metszéssel egyidejűleg kell a facsemeték alá kihelyezni.
6. A park és sorfák pótlását a parkfenntartási szerződésben megadott méretű pl. 20/25-ös SF I. oszt. minőségű 3xi földlabdás fák telepítésével, 3 irányú karózással, 50%-os földcserével járulékos munkával együtt, a gondozás megfakadást követő 1 éves garanciával kell teljesíteni. A park és sorfák pótlását kora tavasszal vagy ősszel kell elvégezni fagymentes időben. Parkfák, sorfák ültetésénél magas tőzeg tartalmú ültetőközeg alkalmazható!
7. Tuskómarást a talajszint alatt minimum 30 cm mélységig kell elvégezni, a lemart faaprítékot el kell szállítani, a talajszintig a marás helyét termőfölddel fel kell tölteni.
8. Örökzöldek tavaszi tisztogatását, elfagyott növényi részek eltávolítását évente 1 alkalommal április 30-ig kell elvégezni. Örökzöldek tányérozását, gyomlálását évente kétszer, első alkalommal április 30-ig a tavaszi tisztogatással egyidejűleg, majd augusztus 20-a előtt ismételten kell teljesíteni. Örökzöldek metszését, sebkezelését évente egyszer, június 15-ig, az elhalt részek eltávolításával szükséges foganatosítani.
f) Automata öntözőrendszerek üzemeltetése
A P1 és P2 jelöléssel ellátott parki részek növényzetének fenntartására, a megfelelő vízkészlet biztosítására az arra műszaki szempontból is alkalmas területen automata öntözőrendszer kerüljön kiépítésre és üzemeltetésre.
g) Vízfelület tisztántartása
1. A tófelszín tisztítását, a növényi és egyéb hulladék elszállítása naponta szükséges elvégezni.
2. A csobogó és az átereszek tisztántartását naponta el kell végezni.
3. A hínár és egyéb felszaporodott vízi növényzet gyérítését a tófelület 75%-án szükség szerint el kell végezni, a kiszedett hínárt el kell szállítani.
3.1.1. Tervezési terület
A debreceni Nagyerdő (városi) belterületén a Nagyerdei körút, Pallagi út és az Ady Endre sugárút által közbezárt, 9.6733 ha terület: a Nagyerdei Stadion körüli park és parkerdő.
A terület, mint kultúrtörténeti emlék, a város fejlődésének sajátos időszakára, a város és a Nagyerdő kapcsolatára is emlékeztet.
A Nagyerdei Stadion körüli park és parkerdő jelentős helyi értéket képvisel, tájképi és rekreációs szempontból kiemelkedő. Számos idős, a korábbi természetes erdőtársulásra jellemző kocsányos tölgy (Quercus robur) fa található itt. Zoológiai szempontból fontos denevér, madár, ízeltlábú élőhely.
Természetvédelmi célja az értékes fa, cserje és lágyszárú állomány, valamint a parkra jellemző tájképi értékek és a gazdag állatvilág megóvása, fejlesztése, a park területi épségének fenntartása.
A tervezési terület a „HUHN 20033 Debrecen-hajúböszörményi tölgyesek” elnevezésű NATURA 2000 kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület részét képezi, mely alapján a területen végzendő tevékenységek tekintetében a Natura 2000 területekre vonatkozó rendeletek is hatályosak.
A területen fennmaradt erdőrészletek területének mérete kicsi ahhoz, hogy az erdőre jellemző életközösséget hosszú távon fenntartsa.
A tervezési területen négy különböző struktúrájú erdei élőhely található, melyek az „E4” jelű erdőrészlet kivételével teljesen elszakadtak a Nagyerdő nagy biológiai változatosságú országos védettségű részeitől. Az „E4” jelű erdőrészlet természetszerű erdei élőhelyet tart fenn. A heterogén korösszetételű, elegyes üde tölgyes kiemelkedő elemei a matuzsálemi korú tölgyek. A területen értékes, őshonos fajok (kecskerágó, egybibés galagonya, kökény) uralta cserjeszint található. Az országos védettségű nagyerdei tömbtől csupán egy két sávos út választja el, ezért a terület nem izolálódott oly mértékben, mint a Békás-tó körüli Nagyerdei Parkerdő. Folyamatos az élőlények (rovarok, madarak, kisemlősök) beáramlása a területre. Ezáltal az egykori Nagyerdő jellemzőit még hordozza.
A tervezési terület biológiai sokfélesége jelentősen elmarad a Nagyerdő természetszerű élőhelyeitől, főként a nagyobb tűrőképességű generalista fajok jellemzik, az érzékenyebb specialista fajok közül főleg az idős kocsányos tölgyekben élő fajok fordulnak elő nagyobb számban (nagy hőscincér, csonkafülű denevér).
A tervezési terület természeti rendszereinek természetessége igen alacsony, az erdőtípusra jellemző társulások kizárólag az „E4” jelű erdőrészletben lelhetőek fel.
A ritka, természetvédelmi szempontból jelentős fajok közül a nagy hőscincér (Natura 2000 jelölő faj) emelhető ki.
A korábbi veszteségek, a hosszú ideje folyó degradációs folyamatok miatt a sérülékenység alacsony, mivel az érzékeny, sérülékeny elemeket a terület elvesztette. Tovább romolhat a helyzet, ha a kocsányos tölgy öreg egyedeit nem tudjuk megóvni és nem sikerül a tölgyek tőszámát megőrizni, esetleg emelni.
A jellemzőség a fentiek értelmében szintén alacsony, a valamikori gyöngyvirágos tölgyes emlékét is csak kevés elem őrzi, a meglévő struktúra jellegtelen.
Jelenlegi értékét a pihenő, rekreációs funkció, színvonalas rendezvény-tér, esztétikus környezet adja. Ehhez a Nagyerdei Stadion körüli park és parkerdő, mint természeti érték kapcsolódik, a rekreációs funkciókat kiegészítve.
3.1.2. Térképi vázlat
A tervezési területet a térképen piros vonal határolja, melynek rendeltetése, hogy megőrizze a megmaradt élővilágnak továbbra is potenciális és valós élőhelyeit. A természetvédelmi kezelési módszerekkel fenntartott, zöld színnel határolt területegységeket „E1-E4” számozás jelöli.
A sárga vonal jelzi az intenzív kertészeti módszerekkel kezelt park (P) terület határát, mely mint kultúrparkká alakított terület és pihenőpark, tudományos-, kulturális közérdekből biztosítja a rekreációt, lehetőséget adva a lakosság részére a természeti értékek megismerésére.
3.1.3. Természetvédelmi kezelő
A tervezési területen a természetvédelmi kezelői feladatokat Debrecen Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatalának a helyi jelentőségű természetvédelmi területek fenntartásáért felelős szervezeti egysége (a továbbiakban: természetvédelmi kezelő) látja el, aki ezt a feladatát szakmai koordinátoron keresztül, ökológus szakértő bevonásával gyakorolja.
3.2.1. Gyakorlati célkitűzéseket befolyásoló veszélyeztető tényezők
a) Mivel a természetes társulások hiányoznak, a területen a legnagyobb probléma a tájidegen, invazív hajlamú fajok, nitrofita gyomok jelenléte.
b) Gondot jelent a terület képének és vegetációjának vázát jelentő matuzsálemi korú kocsányos tölgyek egészségi állapotának romlása. Ezért kezelésükre kiemelt figyelmet kell fordítani, folyamatosan kell gondoskodni a száraz vázágak, valamint az egyéb élősködők, félélősködők (sárga fagyöngy) folyamatos eltávolításáról.
c) A tervezési területen tervezett célok megvalósulását veszélyezteti a terület egyéb, természetvédelmi célkitűzésekkel ellentétes felhasználása.
d) A parki és parkerdei területeket egyaránt veszélyezteti a nyári rendezvények alatt és a kiemelt turisztikai időszakokban jellemző rendkívül intenzív használat (gyepfelületek és növénytelepítések kitaposása, rongálás, illegális hulladékok megjelenése).
3.2.2. Gyakorlati célkitűzések
a) Az egyedi tájkép és táji értékek megőrzése, fenntartása (E; P).
b) A természetszerű folyamatok fenntartása (E).
c) A területen élő védett növény- és állatfajok állományainak megőrzése, és bemutatási lehetőségének fejlesztése (E).
d) A biológiai sokféleség megőrzése, elősegítése a degradálódó területeken (E).
e) A természetvédelem érdekeivel összhangban álló monitorozó tevékenységek elősegítése (E).
f) A nagy forgalmú látogatás feltételeit, és egyben a terület természeti értékeinek védelmét biztosító infrastruktúra kiépítése, folyamatos karbantartása (E; P).
3.2.3. Gyakorlati célkitűzések indoklása
a) A Nagyerdei Stadion körüli park és parkerdő erdészeti módszerekkel telepített, évtizedek óta magára hagyott, kezeletlen terület volt, melynek következtében az invazív tulajdonságú fajok előretörésével az őshonos fajú vegetáció elemei háttérbe szorultak. Ez együtt járt a terület degradációjával, gyomosodásával, melyet az éghajlat változása is felerősít. Súlyos problémát jelent a globális klímaváltozásban is gyökerező, szélsőségesen szárazuló klíma, amely további degradációs folyamatok táptalaját jelentheti. A változó környezeti viszonyokhoz a tájidegen fajok jobban tudnak alkalmazkodni, nemhogy elviselik a szárazabb mikroklimatikus viszonyokat, hanem eredményesebben szaporodnak és gyorsabban terjednek, mint a vegetáció őshonos elemei. Feladatunk és célunk a megmaradt élővilág értékes, védett és veszélyeztetett fajai számára túlélést jelentő természetközeli élőhelyek fenntartása, fejlesztése. Ehhez kapcsolódóan a természetes folyamatok érvényesülésének elősegítése, az őshonos fa és cserjefajok betelepítése, a meglévők támogatása, védelme, és a tájidegen fajok hosszú távú, tartós visszaszorítása az erdei részekről. Minél intenzívebben és drasztikusabban próbálunk meg egy terület helyzetébe beleavatkozni, annál nagyobb mértékű lesz a bolygatás, amely aztán az inváziós hajlamot növeli. Ezért kell szakaszosan, „apró” lépésenként haladni. Ennek megfelelően az utóbbi 2–3 évben az erdei területek fenntartása szakmailag megalapozottan (ökológus szakértők bevonásával), a természeti rendszerek érzékenységére való fokozott odafigyeléssel történik.
b) „Városi” erdőként, a parkerdő, illetve arborétum jelleget szem előtt tartva egy szép, élvezhető, a városlakók pihenését, rekreációs céljait szolgáló erdő fenntartása fontos szempont a kezelés során.
a) Termőhelyek leromlásának megállítása, azok átalakítása őshonos fajokkal (E).
b) Invazív fás- és lágyszárú fajok visszaszorítása aktív természetvédelmi kezeléssel (E).
c) Az invazív gyomfajok visszaszorítása, további terjedésük megakadályozása (E).
d) A terület jellegzetes táji értékeinek védelme a tájkép átalakítással járó tevékenységek szabályozásával (E; P).
e) A természetvédelmi kezeléseket megalapozó és azokat továbbfejlesztő kutatások (vizsgálatok) beindítása (állománytérképezés, egyedszámlálás) (E).
f) A területen történő kutatási tevékenység megkezdése előtt engedélyt kell kérni a természetvédelmi hatóságtól.
g) A látogatás, valamint az oktatási és kutatási tevékenység irányítása, szabályozása irányító táblák kihelyezésével, a meglévő sétautak fenntartásával (E; P).
h) A faállomány gazdagítása különleges esztétikai (virágzás, őszi lombszíneződés stb.) élményt nyújtó fajokkal (P).
3.4.1. Művelési ághoz nem köthető természetvédelmi kezelési módok, korlátozások és tilalmak
a) Erdei élőhelyek kezelése, fenntartása E1-E4
1. A munkálatok során be kell tartani Debrecen Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatalának a természetvédelmi kezelési feladatokat ellátó szervezeti egysége által kijelölt szakmai koordinátor utasításait, ajánlásait.
2. A munkálatok megkezdése előtt a munkavezetőket és a résztvevőket oktatásban kell részesíteni a szakmai koordinátornak és ökológus szakértőnek a helyszínen.
3. A környezet- és természet védelme érdekében csak megfelelő műszaki állapotú munkagépek használhatóak.
4. A deponálás, felvonulás, közlekedés elsősorban a vegetációval nem borított, kiépített közlekedési utakon, aszfaltozott területeken történhet.
5. A védett területeken a gépjárművek közlekedésére a meglévő utakat kell használni.
6. A munkálatok során meg kell akadályozni a hulladékok és szennyező anyagok (pl. olaj) elszóródását, szivárgását.
7. A munkálatok során fokozott figyelmet kell fordítani a helyi védett természeti értékek megóvására, azokat elpusztítani, bennük kárt okozni tilos.
8. Minden olyan tevékenység, amely a védett fajok pusztulását idézi elő, fokozottan védett fajok szaporodását zavarja, hatósági eljárást von maga után.
9. Figyelmet kell fordítani a fák és környezetük természetes viszonyainak fenntartására és eredeti jellegének megőrzésére.
10. Amennyiben a munkálatokkal érintett területen, növényeken védett fajok (fészkelő madarak, védett rovarfajok, denevérek stb.), vagy azokra utaló jelek (fészek, stb.) találhatók, a munkálatokat azonnal fel kell függeszteni és a szükséges intézkedésekről az illetékes természetvédelmi hatóság engedélyével gondoskodni kell.
11. A munkák elvégzését követően a zöldterületet a hulladéktól és törmeléktől mentesen, rendezett állapotban kell átadni. Törmeléket, hulladékot a területen tárolni nem lehet, annak 24 órán belüli elszállításról gondoskodni kell a munkák befejeztével.
12. A munkálatok az oktatásban részt vett munkavezető jelenlétében és a szakmai koordinátor vagy ökológus szakértő ellenőrzése mellett végezhetőek.
13. A munkálatokat az avarszint kíméletével a lehető legkisebb bolygatással és terheléssel kell végezni. A területen munkálatok elvégzésekor egyszerre legfeljebb harminc fő tartózkodhat. A területen munkálatok elvégzésekor egy munkacsapatban egyszerre legfeljebb tizenöt fő tartózkodhat.
14. A munkavégzés megkezdése előtt a területen a védett geofiták (pl.: téltemető, hóvirág) ismert előfordulási helyeit körül kell keríteni, hogy a munkálatok során ne sérüljenek.
15. A munkálatok kezdetének tervezett időpontjáról a természetvédelmi kezelőt értesíteni kell.
16. Amennyiben a munkálatok ütemezésében, az elvégezni kívánt munkálatokban változás történik úgy arról a természetvédelmi kezelőt 3 munkanapon belül értesíteni kell.
17. A területen biztosítani kell a hatáskörrel rendelkező hatóságoknak a hatósági-, valamint a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság természetvédelmi őrének és a természetvédelmi kezelőnek az ellenőrzés lehetőségét.
18. A védőfunkciók ellátásának, illetve a terület mezo- és mikroklímájának megóvása érdekében biztosítani kell a folyamatos ligetes jellegű erdőborítást.
19. A tervezési területen az invazív cserjefajok (pl. akác, nyugati ostorfa, bálványfa) gyérítéses szelekciója október közepétől a következő év március közepéig, korai tavaszodás esetén február végéig végezhető. A cserjeszelekciót csak úgy lehet megkezdeni, hogy előtte a területen felmérést kell végezni és még lombleveles állapotban meg kell jelölni azokat a tájidegen, invazív fajokat, amelyeket a védett területről el kell távolítani.
20. A cserjeszelekció során a cserjeszint nem távolítható el teljes mértékben. A területen hektáronként 4–5 (egyenként 45–50 m2-es) őshonos fajokból álló cserjefoltot kell hagyni, vagy telepíteni. A meghagyandó cserjefoltokat szakmai koordinátor jelenlétében kell kijelölni. A cserjeszint invazív fajait fokozatosan a Nagyerdő eredeti vegetációjára jellemző cserjefajokra (pl: galagonya, kökény, fagyal, mogyoró stb.) kell cserélni.
21. Az erdőkezelési beavatkozások lehetséges irányai, feladatai az állományrészek fafaj-összetételétől, szerkezetétől, szintezettségétől, az „újulat” jelenlététől, stb. függően az alábbiak:
a) Az erős koronájú, kielégítő egészségi állapotú, várhatóan magas életkort elérő faegyedek megsegítése, alánövések megszűntetése, öreg tölgyek kiszabadítása, látványhelyzetbe hozása.
b) A sűrű állományrészek kismértékű, csoportos mintázatú fellazítása.
c) Az állományok alatt megjelent faegyedek, facsoportok megsegítése, felszabadítása.
d) A feltörekvő fiatalos foltokban – a természetes szelekció kiegészítéseképpen – a kiugró, erőteljesebb egyedek megsegítése, a fafaj-arányok kontrollja.
e) Ligetes célállapot eléréséhez tereprendezés és tuskóeltávolítással együtt talajelőkészítési munkálatok elvégzése a homoki tölgyesekre jellemző nyílt, fényjárta ligetes tisztások kialakítása, a gyepnövényzet későbbi cserjésedésének megakadályozása érdekében.
22. A tájidegen, invazív, Nagyerdőre nem jellemző és vegetációt veszélyeztető fák kivágását és gallyazását fészkelési és fiókanevelési időszakon és a denevérek téli nyugalmi periódusán kívül, augusztus 20. és október 15. között kell elvégezni. Amennyiben az időjárási körülmények hirtelen megváltoznak (gyors lehűlés, tartósan csapadékos időjárás, stb.), úgy a fakivágások, illetve az ahhoz kapcsolódó munkálatok befejezési határidejét ennek megfelelően kell ütemezni. Gallyazást követően az 5 cm-nél nagyobb átmérőjű vágáslapok esetében sebkezelést kell alkalmazni, mely kizárólag sebkezelő anyaggal végezhető. Amennyiben minden kétséget kizáróan bizonyítható, hogy a fa nem telelőhelye denevéreknek, a kitermelés március 15-ig végezhető. A munkát lehetőség szerint – a lágyszárú szint védelme érdekében – fagyott talajon kell végezni.
23. Az invazív fák kivágását „szakaszosan” (több évre ütemezve) egészségi állapotuk figyelembevételével kell elvégezni. Az invazív fafajok egyedei a több évtizede kialakult jelenlegi élőhely szerves részét képezik, fészkelő-, búvó- és táplálkozó helyet biztosítva. Ezért ezen fák nem távolíthatóak el a munkálatok során egyszerre. Az invazív fajok „lecserélése” őshonos, Nagyerdőre jellemző fajokra a – kisebb környezeti terhelés csökkentése miatt – csak szakaszosan, több évre kiterjedően végezhető.
24. A kivágandó fák kijelölését a szakmai koordinátor jelenlétében kell elvégezni.
25. Invazív, gyökérről újrasarjadó fák esetében a fakivágást a talajszinten kell elvégezni. A nagyobb törzskörméretű invazív fajú faegyedek fakivágást megelőzően indokolt a kivágást megelőző vegyszeres kezelés. Tuskózással kizárólag a 10 cm-nél kisebb vágáslappal „hátramaradt” tuskók távolíthatóak el. A bolygatás elkerülése érdekében a 10 cm-nél nagyobb tuskók esetében glifozát tartalmú szerrel kell a tuskók felületét kezelni közvetlenül a kivágási munkálatokat követően. A kezeléseket csak növényvédelmi szakember végezheti.
26. Amennyiben fakivágásra kerül sor, úgy a tájidegen fajok kivágott törzsét a területről el kell szállítani. Az őshonos fák törzsét szakmailag meghatározott mennyiségben holtfaként a területen kell hagyni (kivétel: növény-egészségügyi kitermelés), ezzel is segítve a korhadéklakó fajok fennmaradását, faj és egyedszámának növekedését.
27. A feltörekvő és kialakuló őshonos újulat kíméletére az invazív és/vagy tájidegen fajokat el kell távolítani.
28. A területről őshonos fafajok növény-egészségügyi okokból, illetve balesetveszély miatt távolíthatóak el.
29. A fák gallyazása emelőkosaras autóról kizárólag a sétányok melletti utakról a szakmai koordinátor által eldöntött és kijelölt helyről végezhető. Emelőkosaras autó kizárólag a vegetációval nem borított, kiépített közlekedési utakon, aszfaltozott területeken közlekedhet. A vegetációval sűrűn borított részekre emelőkosaras autót bevinni tilos.
30. Amennyiben a kivágandó fák emelőkosaras autóról nem közelíthetőek meg, úgy a kivágást alpin technika alkalmazásával kell megvalósítani. A kivágást – amennyiben egyéb korlátozó okok (denevérvédelem) nincsenek – lehetőleg fagyott talajon kell végezni.
31. Őshonos fajú fákat érintően fakivágási és gallyazási munkálatok csak életvédelmi és balesetveszély elhárítási célból történhetnek. Amennyiben a fakivágás olyan fát érint, amelyen természetes odú, vagy olyan korhadás van, amely alkalmas denevérek, egyéb kisemlősök meghúzódására, azt előtte szakemberrel meg kell vizsgáltatni, hogy valóban „lakatlan”-e.
32. Az odúlakó madarak számára A, B, C, D típusú mesterséges odúkat, valamint denevérodúkat kell kihelyezni a területen. Az odúkat kizárólag szakmai koordinátor által előre kijelölt helyen lehet elhelyezni a telepítendő fajok territórium igényének figyelembevételével, a tájolás pontos meghatározása miatt, valamint a zavaró hatások elkerülése érdekében.
33. Azon fák eltávolítása melyeken már mesterséges odú van kihelyezve, csak balesetveszély megelőzése érdekében lehetséges, és az odú áthelyezéséről szakmai koordinátor felügyeletével gondoskodni kell.
34. Természetvédelmi szempontból és a koros tölgyek egészségi állapotromlásának megfékezésére a fák törzsére feltörekvő borostyánt vissza kell szorítani. A felfutó indákat el kell vágni, és a törzs környezetében 1 méteres sugarú körben a borostyánt el kell távolítani.
35. A munkálatokkal érintett területeken meg kell akadályozni a gyomosodást. Kizárólag mechanikai (kézi gyomlálás, kaszálás) gyomirtás alkalmazható. A kaszálások havi egy alkalommal végezhetőek június közepétől. A gyomok intenzív előretörése esetén a terület előzetes felmérése után a vegetációs időszak elejétől végezhető a terület kaszálása. A mechanikai gyomirtás során kímélni kell az őshonos fajokból álló „újulat” egyedeit. Leghatékonyabb eljárás a kézi gyomirtás. A feljövő nitrofita gyomokat (vérehulló fecskefű, kisvirágú nenyúljhozzám), a parlagfüvet, és a mérgező (termésű) gyomnövényeket is (alkörmös, fekete csucsor) kézi gyomirtással kell eltávolítani.
36. A kivágott fák helyére kijelölt őshonos, a Nagyerdő korábbi vegetációjára jellemző fafajok telepítését minden év december 15-ig el kell végezni. A telepítést úgy kell elvégezni, hogy a fák fajuknak, habitusuknak megfelelően tudjanak növekedni. A telepítést követően gondoskodni kell a telepített fák növényápolási munkáinak (öntözés, gyomirtás, stb.) elvégzéséről. A növényápolási munkálatok során növényvédő szerek közül csak a vektor rovarok szájszervével átvihető vírusfertőzést csökkentő, paraffinolaj hatóanyag tartalmú szerek használhatóak.
37. A cserjeszelekcióval érintett erdőfoltok területén őshonos cserjefajokat kell telepíteni (csíkos kecskerágó, bibircses kecskerágó, közönséges mogyoró, egybibés galagonya, ükörke lonc, veresgyűrű som, közönséges kutyabenge, kökény, fagyal, stb.).
38. A területen a cserjék telepítése szeptember végén, míg az őshonos fafajok telepítése november közepétől kezdhetőek meg és december közepéig végezhető. Az újonnan telepített fák és cserjék tavaszi metszését a vegetáció beindulásáig (rügypattanás előtt!), de legkésőbb adott év március 31-ig be kell fejezni.
39. Az őshonos fajok mellett kiemelkedő esztétikai élményt nyújtó fák, cserjék is telepíthetők. Kizárólag olyan fajok, amelyeknek nincs inváziós hajlama és a területre jellemző őshonos fajokkal nem hibridizálódik.
40. El kell végezni a lágyszárú szint rekonstrukcióját is. Az erdő sétányainak közelében a Nagyerdő korábbi vegetációjára jellemző fajú növények telepítését kell elvégezni (gyöngyvirág, odvas keltike, széleslevelű salamonpecsét, soktérdű salamonpecsét, bogláros szellőrózsa). Elősegítve ezzel a gyomosodás megakadályozását.
41. Az értékes lágyszárú fajok egyedeit, csoportjait GPS koordinátáik meghatározásával nyilvántartásba kell venni, és térképen jelölni.
42. Az ökoszisztémák éjszakai nyugalmának biztosítása, illetve az éjjel aktív élőlények zavarásának elkerülése érdekében tilos a munkavégzés, valamint a fényszennyezés elkerülésére tilos minden olyan tevékenység, amely tartós, erős fényhatást kelt.
b) Fajok védelme
1. Az egykori Nagyerdő mára megmaradt elemeinek – a biológiai kor felső határát elérő kocsányos tölgyek és a hozzájuk kötődő nagy hőscincér – védelmét biztosítani kell a területen. A lágyszárú szint megmaradt fragmentumai még hordozzák az euroszibériai erdőssztyepp tölgyesek egyes karakterfajait, jelölő elemeit: odvas keltike, bogláros szellőrózsa, foltos kontyvirág.
2. A területen élő madárfajok élő- és szaporodó helyének fokozott védelme, biztosítása érdekében fészkelő és búvóhelynek alkalmas cserjefoltokat kell kialakítani.
3. Mesterséges odúk kihelyezésével segíteni kell az odúlakó madár és denevérfajok sikeres megtelepedését, faj és egyedszámának növekedését.
4. A dolmányos varjú állomány erőteljes csökkentésére kell törekedni.
5. Az értékes rovarfajok (cincérek, orrszarvú bogár, szarvasbogár, stb.) élőhelyeinek (öreg fák, korhadó területen hagyott törzsek), biotópjainak védelmét biztosítani kell, illetve az idős őshonos fafajokat, melyek a denevérpopuláció fennmaradásához nélkülözhetetlenek.
c) Táj- és kultúrtörténeti értékek
A tervezési terület tájképi jellegét az alábbi táji értékek megtartásával meg kell őrizni:
1. Egységes parki jelleg, amely tartalmaz nyílt gyepfelületeket, ligetes parki területeket, lombkoronaszintben zárt erdei részeket és tisztásokat.
2. Ligetes öregtölgyes erdőrészletek.
3. Természetes felszíni formák, homokalakulatok (pl. a Nagyerdei Stadion mögötti homokbefúvásos terület).
4. A tervezési terület északnyugati részén lévő Víztorony épülete.
5. A Nagyerdei Stadion északi bejáratánál a „régi stadion” egykori bejáratát övező falak.
d) Látogatás
da) Turizmust érintő kezelési előírások, általános korlátozások
1. A tervezési terület szabadon látogatható, de az ott végzett tevékenységek csakis a természetvédelmi kezelői előírások figyelembevételével végezhetők.
2. A területen tüzet gyújtani tilos!
3. A fenntartó beavatkozások idején és balesetveszély esetén a természetvédelmi hatóság időszakos látogatási korlátozást rendelhet el.
4. Az erdőállományt és a hozzá kötődő élővilágot károsítani tilos!
5. Minden olyan tevékenység, amely a védett fajok pusztulását idézi elő, vagy fokozottan védett fajok szaporodását zavarja, hatósági eljárást von maga után.
db) A területen tartandó közösségi eseményeket, illetve rendezvényeket érintő speciális előírások
1. Védett területen a gépjárművek közlekedésére a meglévő utakat kell használni.
2. A rendezvény lebonyolítása előtt, és a rendezvény lebonyolítását követően a természetvédelmi kezelővel helyszíni bejárás megtartása szükséges, melynek során jegyzőkönyvben rögzítésre kerül a parkalkotók állapota, és a szükséges helyreállítási munkálatok előírásai.
3. A nagy forgalmú rendezvényeket megelőzően a terület kiemelt jellegének megfelelő gyepek színvonalának megőrzése érdekében az előzetes helyszíni bejárás során jegyzőkönyvben rögzített időpontokban (rendezvény előtt és után) a rendező köteles gondoskodni a gyepfelületek kondicionálásáról (gyepszellőzetés, tápanyagutánpótlás, felülevetés).
4. A terület használata során kiemelt figyelmet kell fordítani a természeti értékek és rendszerek, a tájképi adottságok és egyedi értékek megőrzésére.
5. A rendezvényen részt vevőknek be kell tartani a környezetvédelmi és természetvédelmi előírásokat.
6. A rendezvény során folyamatosan gondoskodni kell a hulladék gyűjtéséről és elszállításáról.
7. A rendezvény befejezését követően a szervezőnek haladéktalanul, de legkésőbb a rendezvényt követő munkanapon meg kell kezdeni az eredeti állapot helyreállítását. A helyreállítás végső határideje a rendezvényt követő helyszíni bejáráson felvett jegyzőkönyvben kerül megállapításra.
8. Amennyiben a rendezvény során a közterületi parkban, bútorzatban kár keletkezik, annak helyreállítási költségei a szervezőt terhelik.
9. A rendezvényt követően a szükséges helyreállítási munkálatok keretében kiemelt figyelmet kell fordítani a terület parki jellegét meghatározó gyepfelületek helyreállítására. Amennyiben egy adott területegység gyepfelülete károsodik, úgy a gyepfelület egységes esztétikai megjelenésének megőrzése érdekében a helyreállítási munkálatoknak a területegység egészére ki kell terjednie.
10. Rendezvény érdekében, a területen történő őshonos cserje, vagy más őshonos növényzet irtása, kizárólag a rendezvény lebonyolításának megkönnyítése, vagy befogadó képességének növelése érdekében nem lehetséges.
e) Oktatás és bemutatás
1. A tervezési területen az oktatást és bemutatást szolgáló infrastruktúrát védettséget jelző táblák és információs táblák karbantartásával és bővítésével, valamint mesterséges madár- és denevérodúk kihelyezésével fejleszteni kell.
2. A területen oktatási és bemutatási tevékenység az egyéb jogszabályi előírások betartása mellett a természetvédelmi kezelőnek legalább 5 nappal előre benyújtott tájékoztatás alapján végezhető.
f) Kutatás, vizsgálatok
A területen kutatási tevékenység az egyéb jogszabályi előírások betartása mellett a természetvédelmi kezelőnek legalább 30 nappal előre benyújtott, és elfogadott kutatási terv alapján végezhető.
g) Terület és földhasználat
1. A területen csak kiemelt közérdekből, vagy természetvédelmi célok, valamint a parki, rekreációs fejlesztések kapcsán szükséges indokból épülhet olyan építmény (a továbbiakban mobil építmény), amelyek kihelyezése nem jár földmunkák végzésével.
2. A mobil építmények elhelyezése, valamint a földmunkák végzésével járó munkálatok megkezdése előtt a természetvédelmi kezelővel előzetes helyszíni bejárás szükséges.
3. A földutakon csak a természetvédelmi kezelés, a tulajdonosi jogok gyakorlása, jogszabályban előírt, valamint jogszabályban előírt engedéllyel rendelkező tevékenységek végzése érdekében lehetséges a gépjárművel történő közlekedés, illetve munkavégzés.
h) Természetvédelmi infrastruktúra
ha) Általános előírások
1. A nem szilárd (szórt) burkolatú járdák és sétányok fenntartása során gondoskodni kell azok tavaszi és évközi frissítő felületgereblyézéséről és ezzel együtt a gyepfelülettel határos részeken a gyepszél vágásról, vegetációs időszakban a mechanikai módszerekkel történő gyommentesen tartásáról. Az erdei sétányok (szórt, mulcs, murva) tisztán tartását, seprését szükség szerint, folyamatosan el kell végezni, a kommunális eredetű szemetet és egyéb hulladékot naponta el kell távolítani. A hóeltakarítást a felületeken az időjárási viszonyoknak megfelelően a főbb utakon sepréssel el kell végezni. A szórt burkolatú járdák, sétányok felülterítését évente a teljes felületen el kell végezni.
2. Szilárd burkolatú járdák, sétányok fenntartása során naponta gondoskodni kell azok tisztántartásáról kézzel vagy géppel végzett sepréssel, a nagyobb és könnyű hulladékok folyamatos gyűjtéséről és elszállításáról. A hó eltakarítását, síkosság mentesítést szükség szerint el kell végezni folyami homok vagy egyéb természetes eredetű érdesítő anyag felhasználással. A területen sózás vagy más vegyi síktalanító anyag, csákány, jégvágó nem használható. A síkosság-mentesítést a jegesedés észlelésétől számított 2 órán belül kell megkezdeni. A burkolaton megjelent gyomokat rendszeresen el kell távolítani. A díszburkolatot folyamatosan tisztán kell tartani, a megjelenő gyomok, és foltot hagyó szennyeződések eltávolításával. A burkolat fugáinak ellenőrzését, tisztántartását, szükség szerinti fugázását, a burkolatban lévő víznyelők, csapadékvíz elvezető folyókák, átereszek tisztítását havi rendszerességgel kell végezni.
3. A területen lévő hulladékgyűjtők ürítését szükség szerint, a park terhelésének megfelelően folyamatosan kell végezni. Gondoskodni kell a hulladékgyűjtők rendszeres takarításáról, fertőtlenítéséről.
4. A közterületre kihelyezett padok tisztántartásáról, takarításáról folyamatosan, kezelésükről évente kell gondoskodni.
5. Az ivókutak fenntartása során folyamatosan el kell végezni azok tisztítását, a kutak környékének fertőtlenítését és a műkőelemek tisztántartását.
6. A megrongált információs táblák helyreállításáról folyamatosan gondoskodni szükséges.
hb) Vízgazdálkodást érintő kezelési előírások
1. A terület vízellátása érdekében nem engedélyezhető olyan beavatkozás, amely csökkentheti a terület vízkészletét, illetve ronthatja annak mezo- és mikroklímáját.
2. A vízfelhasználás jelentős csökkenése érhető el a nem odavaló (tájidegen) növények (gyomosító aljnövényzet és gyomfák) eltávolításával, valamint a tájidegen erdőalkotó fafajok fokozatos lecserélésével honos fafajokra, hogy több talajnedvesség maradjon meg a legfontosabb növényeknek.
3. Az „E”-jelű területeken az őszi avartakarót a területen kell hagyni.
3.4.2. Művelési ághoz köthető természetvédelmi kezelési módok, korlátozások és tilalmak
3.4.2.1. Művelés alól kivett területek kertészeti kezelése
A növényápolási munkák során keletkező növényi hulladékot a lehető legrövidebb időn belül el kell szállítani, a munkavégzést követően növényi hulladék nem maradhat a területen.
A virágfelület akkor tekinthető gondozottnak, hogy ha nincs a területen gyom, elvirágzott növényi rész, hulladék.
Az egyes munkaműveletek gyakorisága és súlyszámai a parkfenntartási szerződés szerint kerülnek megállapításra, figyelemmel a terület természetvédelmi státuszára és kiemelt jellegére.
A tervezési területen belül, a kezelési terv térképi vázlatán világos vonallal körülhatárolt, intenzív kertészeti módszerekkel fenntartott parkrész kezelési előírásai:
a) A park gyepfelületeinek kezelése
1. Az egészséges és erős gyepfelület fenntartása, valamint a gyomosodás megakadályozása érdekében a mesterségesen kialakított, parki gyepfelületeken tavaszi levegőztető gereblyézést, tavasszal egy alakommal gyepszellőztetést és évente 2 alkalommal gyeplyuggatást kell alkalmazni. Évente legalább 20 alkalommal kaszálást kell végezni, a kaszálék összegyűjtéséről és elszállításáról minden esetben gondoskodni kell. A kaszálást megelőzően a kétszikű gyomok mechanikai eltávolítása szükséges évi 2 alkalommal. A parlagfüves területek, gyomos foltok gyomtalanítása kézzel történjen.
2. A tápanyagutánpótlás, talajerő visszapótlás engedélyezett készítményekkel, illetve érett, morzsalékos trágyával, komposzttal, alacsony mennyiségű, a talaj adottságoknak megfelelő trágya alkalmazásával megengedhető.
3. Az áttaposások és rongált gyepfelületek újrafüvesítésekor a felülvetést kertészeti módszerekkel 6 dkg/m2 pázsit fűmagkeverék felhasználással fűmagvető kiskocsival, első kaszálásig történő gondozással kell elvégezni. A füvesítést követően a friss vetés megóvásáról a kivitelezőnek kell gondoskodnia; a füvesítés akkor elfogadott, ha a kelés mértéke eléri a 90%-ot és az egyenletes.
4. Az őszi lombgereblyézést a lombhullás ütemének megfelelően kell elvégezni. A munkavégzést követően növényi hulladék nem maradhat a területen.
5. Növényvédő szerek használata csak indokolt esetben és csak természetvédelmi célból engedélyezhető.
6. Az „E”- jelű területek gyepterületein természetvédelmi célú tevékenységek (élőhely-rekonstrukció, gyepfelülvetés) kivételével tilos a talajmozgatással járó agrotechnikai beavatkozás.
b) Cserje- és talajtakaró és sövény felületek fenntartása
1. A tavaszi, őszi cserjeágy ásást az időjárási körülmények figyelembevételével kell elvégezni ősszel lomb beforgatással, cserjék takarása késő ősszel.
2. A cserje- és talajtakaró ágyak folyamatos gyommentesen tartása érdekében kapálást, gyomlálást kel végezni a gyomok kiszedésével, és a keletkező zöld hulladék elszállításával.
3. A cserje- és talajtakaró ágyak növényeinek fenntartó metszését a koratavaszi időszakban, rügypattanásáig el kell végezni; de a növények növekedési ütemének figyelembevételével évközben is szükséges metszés.
4. A cserjék és talajtakaró növények különböző eredetű megbetegedéseinek kezelése, növényvédelme teljes felületen a természetvédelmi hatóság által engedélyezett szerekkel, illetve a fertőzött hajtások visszavágásával történhet. A kártevők megjelenését észlelés után azonnal jelezni kell, hogy a védekezés a lehető leghamarabb megkezdődhessen. A növényvédelem akkor megfelelő, ha nincs a területen kártevő által elpusztított növény egyed.
5. A pótlást az időjárási körülményeknek megfelelően, de legkésőbb május 15-ig el kell végezni.
6. A fenyőréteg (mulcs) borítás frissítését, pótlását évente 2 alkalommal el kell végezni.
7. A cserje és talajtakaró felületek tápanyagutánpótlását a növények növekedési erejének figyelembevételével, szükség szerint, engedélyezett készítményekkel kell elvégezni.
c) Park- és sorfa fenntartás
1. A gallyazási munkálatokat 6 méterig, 6–15 m között és 15 m felett kosaras autóval kell végezni. A fitotechnikai munkálatok során a 6 cm-t elérő vagy meghaladó metsz-felületű sebeket kezelni kell. Szükséges szárazoló-, koronaalakító-, ifjító- és koronakönnyítő gallyazás, valamint az épületekre nőtt ágak eltávolítása. A gallyazásokat, fakivágásokat elsősorban a növények nyugalmi állapotában, valamint fészkelési időn kívül (augusztus 20. – március 15.) kell elvégezni, ez alól kivételt jelent az életveszély- és balesetveszély megelőzése és elhárítása érdekében végzett faápolási munkálatok. Szükséges továbbá életvédelmi és biztonsági okokból, valamint az egyes faegyedek egészségi állapotromlásának megfékezésére, a fa stabilitásának növelése érdekében a fákon lévő természetes odúk kezelése. Az odúk kezelését azok tisztításával, drénezésével kell megoldani. Az odúkezelési munkálatokat fészkelési és fiókanevelési időszakon és a denevérek téli nyugalmi periódusán kívül, augusztus 20. és október 15. között kell elvégezni. Az odúkezelési munkálatokat megelőzően egyeztetni kell a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság természetvédelmi őrével.
2. A tő- és törzssarjak eltávolítását 5 m-es magasságig a vegetációs időszakban évente 4 alkalommal, szükséges végezni.
3. A fiatal telepítésű fák tányérozását az öntözési időszakban el kell végezni, a kialakított tányérokat folyamatosan gyommentesen kell tartani.
4. Növényvédelem különböző eredetű megbetegedések kezelése érdekében, a fertőzött faegyedeken a természetvédelmi hatóság által engedélyezett szerekkel, módszerekkel végezhető.
5. A tápanyagot tavasszal az első metszéssel egyidejűleg kell a facsemeték alá kihelyezni.
6. A park és sorfák pótlását a parkfenntartási szerződésben megadott méretű pl. 20/25-ös SF I. oszt. minőségű 3xi földlabdás fák telepítésével, 3 irányú karózással, 50%-os földcserével járulékos munkával együtt, a gondozás megfakadást követő 1 éves garanciával kell teljesíteni. A park és sorfák pótlását kora tavasszal vagy ősszel kell elvégezni fagymentes időben. Parkfák, sorfák ültetésénél magas tőzeg tartalmú ültetőközeg alkalmazható!
7. Tuskómarást a talajszint alatt minimum 30 cm mélységig kell elvégezni, a lemart faaprítékot el kell szállítani, a talajszintig a marás helyét termőfölddel fel kell tölteni.
8. Örökzöldek tavaszi tisztogatását, elfagyott növényi részek eltávolítását évente 1 alkalommal április 30-ig kell elvégezni. Örökzöldek tányérozását, gyomlálását évente kétszer, első alkalommal április 30-ig a tavaszi tisztogatással egyidejűleg, majd augusztus 20-a előtt ismételten kell teljesíteni. Örökzöldek metszését, sebkezelését évente egyszer, június 15-ig, az elhalt részek eltávolításával szükséges foganatosítani.
d) Évelő növényzet fenntartása
1. A tavaszi visszavágást, takarítást a fagyok elmúltával minden év április végéig, az elhalt növényi részek eltávolításával kell elvégezni.
2. Az évelő és gyeppótló ágyak gyommentesen tartását, vadalását, kapálását, rózsák metszését vegetációs időszakban kell elvégezni, különösen a rendezvények előtt.
3. Az elvirágzott növényi részek eltávolítását a növények tavaszi visszavágása után a vegetációs időszakban havonta kell végezni.
4. A tápanyagot tavasszal az első metszéssel egyidejűleg kell a növények alá kihelyezni.
5. A növények pótlását a parkfenntartási szerződés szerinti darabszámokkal kell elvégezni.
e) Virágfelületek fenntartása (egynyári, kétnyári, hagymás)
1. A virágágyak előkészítése ültetéshez: kiürítés, ásás, vonalazás, stb. kiültetési terv szerint
2. Ültetés: egynyári, Canna, kétnyári palánták és/vagy hagymás növények.
3. Virágágyak gyomlálását, kapálását, gyepszél-vágást az elvirágzott növényi részek eltávolításával áprilistól októberig folyamatosan kell végezni, kiemelten ügyelve arra, hogy a rendezvények előtt minden ágyás rendezett legyen. A virágfelület akkor tekinthető gondozottnak, hogy ha nincs a felületükön gyom, elvirágzott növényi rész, hulladék.
4. Öntözést az automata öntözőrendszerrel ki nem épített felületeken az időjárási viszonyoknak megfelelően kell végezni.
5. Növényvédelem különböző eredetű megbetegedések kezelése érdekében, a teljes felületen a természetvédelmi hatóság által engedélyezett szerekkel, módszerekkel végezhető.
6. Évközi pótlást egy és kétnyári felületeken szükség szerint kell elvégezni.
7. Talajjavítást tőzeges földkeverékkel, a kiültetések előtt a teljes felületen szükséges végezni.
8. A tápanyagot tavasszal a kiültetéssel egyidejűleg kell a területre kijuttatni, majd még kétszer meg kell ismételni, a virágzás meghosszabbításának érdekében.
f) Automata öntözőrendszerek üzemeltetése
A P1 és P2 jelöléssel ellátott parki részek növényzetének fenntartására, a megfelelő vízkészlet biztosítására az arra műszaki szempontból is alkalmas területen automata öntözőrendszer kerüljön kiépítésre és üzemeltetésre.
1.1. Helyi jelentőségű védett fák köre
A kezelési tervben foglaltakat a rendelet 2. mellékletében szereplő természeti emlékekre kell alkalmazni.
1.2. Általános jellemzés
A Debrecent körülvevő természeti rendszerek – Hajdúsági Tájvédelmi Körzet, Debreceni Nagyerdő – erdőtársulási, homoki – és gyöngyvirágos tölgyesek, kisebb részben tölgy-kőris-szil ligetek. A felsorolt erdőtípusok mindegyikének legfontosabb fafaja a kocsányos tölgy (Quercus robur), Debrecen város védett természeti értékei között is többségében ez a fafaj szerepel. A tölgyfák mellett a városban számos, jelentős dendrológiai értéket képviselő, vagy történeti jelentőséggel bíró fa található. A helyi jelentőségű védett fák és fasorok (a továbbiakban: fák és fasorok) fajuk és fajtájuk reprezentánsai, magas esztétikai értéket képviselve környezetük fontos díszítőelemei, mind városképi, mind tájképi szempontból Debrecen város meghatározó értékeit jelentik. A védettséget élvező faegyedek száma, kora és méretei kiválóan tükrözik a város fa- és természetvédelmi törekvéseit.
A fákon, fákban és a fák környezetében élő, megtelepedő védett és nem védett vadon élő állatfajok a városi környezet természeti rendszereinek legfontosabb alkotóelemei, ezért a fák, fasorok, mint élőhelyek megőrzendők. A fák által fenntartott mikro- és makroélőhelyek a korábbi, eredeti élőhelyek fajai és azok urbanizálódott állományainak bázisait jelentik.
1.3. Természetvédelmi kezelő
A fák és fasorok esetében a természetvédelmi kezelői feladatokat Debrecen Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatalának a helyi jelentőségű természetvédelmi területek fenntartásáért felelős szervezeti egysége (a továbbiakban: természetvédelmi kezelő) látja el, aki ezt a jogát ökológus szakértő bevonásával gyakorolja.
2.1. Gyakorlati célkitűzések
a) A védett fákat – beleértve a fák felszín alatti és felszín feletti részeit is – valamint azok közvetlen környezetét is óvni kell minden olyan antropogén hatástól, mely fennmaradásukat veszélyezteti, például: rongálás, közműépítés, beruházások, stb. okozta károk.
b) Figyelmet kell fordítani a fák számára megfelelő minőségű és méretű termőhely fenntartására, indokolt esetben és lehetőség szerint a termőhely, élettér helyreállítására. Természetközeli környezetben pedig – pl. Nagyerdei városrész – a természetközeli viszonyok megőrzésére.
c) A biológiai sokféleség megőrzése érdekében – a természetszerű folyamatok fenntartására – a fákon és a fák környezetében élő védett és nem védett állatfajok állományainak megőrzésének, vagy megtelepedésének elősegítésére csökkenteni kell a zavaró hatásokat.
2.2. Gyakorlati célkitűzések indoklása
a) A helyi oltalom alatt álló fák és fasorok a városban működő természeti rendszerek alappilléreit képezik.
b) A faegyedek környezetében lezajló természetes folyamatok fenntartása, megőrzése, a faegyedek megfelelő egészségi állapotát hosszú távon biztosító szakszerű ápolás elengedhetetlen.
c) A fák megtartása csak megfelelő nagyságú és minőségű élőhely biztosításával lehetséges.
d) A fák és fasorok jelentős szerepet töltenek be a városi mikroklíma szabályozásában, a szélsőségek mérséklésben, ezért megőrzésüket hosszú távon biztosítani kell.
2.3. Gyakorlati célkitűzéseket befolyásoló veszélyeztető tényezők
a) Gondot jelent a matuzsálemi korú faegyedek egészségi állapotának romlása. A városi környezet, a megváltozott élőhelyi viszonyok, a szélsőséges időjárási tényezők (erős szél, vízhiány, tápanyaghiány, légköri aszály, stb.) hozzájárulhatnak az általános fiziológiai állapot romlásához. Ezért kezelésükre kiemelt figyelmet kell fordítani, gondoskodni kell a száraz vázágak, valamint az egyéb élősködők, félélősködők (sárga fagyöngy), epifiton növények folyamatos eltávolításáról.
b) A városi parkokba koncentrálódó rendezvények és közösségi események miatti rendkívül intenzív, a városi parkok eredeti, rekreációs funkcióitól és a kisebb rendezvényektől eltérő területhasználat fokozott terhelést ró a fák környezetére.
c) Az utak menti fasorok esetében a kedvezőtlen környezeti hatások (légszennyezés, az út sózása, út, közműhálózat építése, felújítása) megnövekedett terhelést jelentenek a fákra és környezetükre nézve.
a) A természetvédelmi stratégiák érvényesítése a természetvédelmi kezelő feladata.
b) A fák védettségét „Védett fa” feliratú táblával meg kell jelölni.
c) A fák egészségi állapotának megőrzésére, a fák hosszútávon történő megtartása érdekében rendszeresen szakszerű faápolási munkálatokat kell elvégezni.
d) Szükség esetén – az időjárási és talajviszonyok függvényében – biztosítani kell az öntözést és a tápanyag utánpótlást.
e) A fák egészségi állapotának nyomon követesére, szakszerű ápolásának megalapozására rendszeresen állapotfelmérést, helyszíni bejárást kell végezni.
f) A fák és környezetük védelme az eredeti jelleg, a természetes állapot átalakításával járó tevékenységek szabályozásával.
g) A rendeletben foglalt előírások érvényre juttatásáért mindent meg kell tenni, és megszegőivel szemben a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvényben foglaltak szerint kell eljárni.
a) A fák környezetének kezelése
1. Közterületen a fák környezetének kezelése a természetvédelmi kezelő, magánterületen az ingatlan tulajdonosának feladata.
2. Gondoskodni kell a fák környezetének általános tisztaságáról, rendezettségéről, a növénytakaró ápolásáról.
3. Biztosítani kell, hogy a fák lombkoronája és gyökérzete számára megfelelő földterület és növekedést biztosító élettér álljon rendelkezésre.
4. A növényi és állati kártevők elleni növényvédelmi beavatkozások elvégzését környezetbarát hatóanyagú, a környezetre nem ártalmas szerekkel kell biztosítani.
b) A fák környezetében végzendő valamennyi tevékenység és munkálat esetében betartandó előírások
1. A munkák megkezdése előtt favédelmi tervet kell készíteni, melyben a fák felszín alatti- és feletti részeire egyaránt ki kell térni.
2. Amennyiben a tervezett munkálatok védett fa, fasor közvetlen közelében, környezetében kerültek betervezésre, a munkálatok megkezdése előtt szakértő bevonásával helyszíni bejárás keretében vizsgálatot kell végezni az ott élő, fészkelő fajok egyedeinek felmérésére. Bárminemű munkálat kizárólag a felmérést követően végezhető.
3. Abban az esetben, ha az előzetesen felmért fákon védett, fokozottan védett madárfajok fészkelése, denevérfajok jelenléte bizonyítható, azok élőhelyeinek-, élettevékenységeinek zavartalanságát biztosítani kell.
4. Amennyiben az előzetes felmérés eredményeihez képest, a munkálatok során nyer megállapítást, hogy a munkálatokkal érintett területen, növényeken védett fajok egyedei (fészkelő madarak, védett rovarfajok, denevérek stb.), vagy azokra utaló jelek (lakott fészek, odú, stb.) találhatók, a munkálatokat azonnal fel kell függeszteni és a szükséges intézkedésekről az illetékes természetvédelmi hatóság engedélyével gondoskodni kell.
5. A munkálatok kezdetének tervezett időpontjáról a természetvédelmi kezelőt értesíteni kell.
6. A munkálatok során be kell tartani a természetvédelmi kezelő utasításait, ajánlásait.
7. Amennyiben a munkálatok ütemezésében, az elvégezni kívánt munkálatokban változás történik, úgy arról a természetvédelmi kezelőt 3 munkanapon belül értesíteni kell.
8. A környezet- és természet védelme érdekében csak megfelelő műszaki állapotú munkagépek használhatóak.
9. A munkálatok során meg kell akadályozni a hulladékok és szennyező anyagok (pl. olaj) elszóródását, szivárgását.
10. A munkálatok során fokozott figyelmet kell fordítani a helyi védett természeti érték megóvására, azt elpusztítani, benne kárt okozni tilos.
11. Figyelmet kell fordítani a fa és környezete természetes viszonyainak fenntartására és eredeti jellegének megőrzésére.
12. A fák védőtávolsága azok lombkoronájának szélétől (csurgó vonaltól) számított, a lombkorona átmérő plusz 10%-a, de minimum 2 méter. Amennyiben ez nem biztosítható, akkor olyan műszaki megoldást kell alkalmazni, amellyel biztosítható, hogy a lombkorona által levezetett csapadékvíz a gyökérzethez eljusson. Ennek megvalósításához szükséges védelmi intézkedéseket a favédelmi tervben kell meghatározni.
13. A munkák elvégzését követően a zöldterületet, a védett faegyed környezetét hulladéktól mentesen, rendezett állapotban kell átadni. Hulladékot a területen tárolni nem lehet, annak 24 órán belüli elszállításról gondoskodni kell a munkák befejezését követően.
ba) Gallyazási munkálatokra (továbbiakban metszés) vonatkozó speciális előírások
1. A metszési és faápolási munkálatokat kizárólag szakkivitelező végezheti.
2. A metszési munkálatok fészkelési- és fiókanevelési időszakon kívül (augusztus közepétől március közepéig) végezhetők.
3. A vegetációs időszakban végzett metszési munkálatok – amennyiben azok madárfészkelést nem érintik – a növény-egészségügyi szempontból az 1. pontban meghatározott időszaknál jóval kedvezőbb hatásúak. Ennek oka, hogy a fák saját védekezési mechanizmusai a nyugalmi időszakban nem működnek. Vegetációs időszakban a metszést követően a fa azonnal megkezdi a keletkezett sebek zárását.
4. A metszési munkálatok során – amennyiben az a környezet biztonságát nem veszélyezteti – kiemelt figyelmet kell fordítani a fák eredeti habitusának megőrzésére, a faji jellegből adódó jellegzetességek megtartására.
5. Szárazoló metszési munkálatok során az elszáradt, korhadt, beteg ágak levágását kell elvégezni.
6. A koronakönnyítő gallyazás – koronaredukció – során a fák egyedi állapotát kell figyelembe venni úgy, hogy a korona 20%-ánál, indokolt esetben 30%-nál több rész ne kerüljön eltávolításra.
7. Kiemelten kell figyelni a nagyon mélyre hajló ágak eltávolítására, visszametszésére, valamint amennyiben indokolt, el kell végezni az épületet elérő, arra ráhajló oldalágak és azok mellékágainak eltávolítását is.
8. A metszést – amennyiben azt emelőkosaras daruval végzik – az ép, egészséges ágak törése, sérülése nélkül kell végezni.
9. A metszési munkálatok során növény-egészségügyi okokból el kell végezni a fák lombkoronájában lévő élősködők, fél-élősködők (sárga fagyöngy/fakín (Lornathus europaeus), fehér fagyöngy (Viscum album)) és epifiton növényzet (vadszőlő, borostyán, stb.) eltávolítását is.
10. A munkálatok során – a gombás fertőzések megelőzése érdekében – kiemelt figyelmet kell fordítani az ápolás során használt eszközök fertőtlenítésére, a vágáslapok megfelelő sebkezelésére. A sebkezelést az 5 cm-nél nagyobb átmérőjű vágáslapok esetén a metszés során haladéktalanul el kell végezni.
11. Azonnali intézkedést igénylő, életveszéllyel vagy súlyos kárral fenyegető helyzet esetén a fa biztosító metszését el kell végezni, és ezt az első fokú természetvédelmi hatóságnak, valamint a természetvédelmi kezelőnek haladéktalanul be kell jelenteni.
bb) Fakivágási munkálatokra vonatkozó speciális előírások
1. Fát kivágni akkor lehet, ha természetes okból kiszáradt, statikai vagy egyéb szempontból helyreállíthatatlan sérülést szenvedett, a balesetveszély máshogyan nem hárítható el, vagy kiemelt közérdek indokolja. Azonnali intézkedést igénylő, életveszéllyel vagy súlyos kárral fenyegető helyzet esetén a fa kivágását el lehet végezni, azonban azt az első fokú természetvédelmi hatóságnak haladéktalanul be kell jelenteni.
2. A fa kivágásához a tulajdonos hozzájárulása szükséges.
3. A fakivágási munkálatokat megelőzően a kérelmezőnek fakivágási tervet kell készítenie, melyet a természetvédelmi kezelő részére be kell nyújtania. A fakivágási munkálatok a fakivágási terv jóváhagyását követően végezhetőek el.
4. A fakivágási munkálatokat kizárólag szakkivitelező végezheti el.
5. A kivágott fa helyett a kérelmező – Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének a város közterületének tisztántartásáról és a zöldterületek védelméről szóló 29/2010. (VII. 14.) önkormányzati rendeletének 2. mellékletében foglaltak szerint – a természetvédelmi kezelő által megállapított faértéknek megfelelően, a természetvédelmi kezelő által meghatározott helyre, meghatározott típusú, darabszámú, fát köteles ültetni.
6. A telepítést a kivágást követően az aktuális vegetációs időszak után, de legkésőbb egy éven belül el kell végezni.
7. A telepítés elvégzéséhez szükséges közműegyeztetéseket a kérelmezőnek kell lefolytatnia. A telepítést úgy kell végezni, hogy a fák fajuknak, habitusuknak megfelelően tudjanak növekedni.
8. Az ültetés során teljes talajcsere elvégzése szükséges, az ültető gödörbe visszahelyezett talaj javításával, tápanyagutánpótlással, komposzttal való dúsítással, lassú lebomlású kombinált műtrágya hozzáadásával.
9. Az elültetett faegyedek 3 oldali karóval történő megtámasztását biztosítani kell.
10. Az ültetést követően legalább 3 éven keresztül, szükség esetén tovább gondoskodni kell az elültetett fák növényápolási munkáinak (rendszeres öntözés, gyomirtás, stb.) elvégzéséről.
11. Amennyiben az elültetett faegyedek 3 éven belül kipusztulnak, gondoskodni kell azok pótlásáról.
bc) Talajbolygatással és földmunkával járó tevékenységekre vonatkozó speciális előírások
1. A tevékenység megkezdését megelőzően és befejezését követően helyszíni bejárást kell tartani a természetvédelmi kezelővel, melynek során jegyzőkönyvben rögzítésre kerülnek a helyszíni bejárás megállapításai.
2. Kiemelt figyelmet kell fordítani a faegyedek kíméletére, különös tekintettel a faegyedek gyökérnyak környéki részének épségének megőrzésére és gyökereinek védelmére.
3. A munkálatokat úgy kell elvégezni, hogy azok az érintett faegyed tövét legfeljebb 2 méterig közelítsék meg.
4. Az építési munkálatokat megelőzően a talajbolygatással érintett területen a gyökérzónában kézi erővel kell a feltárást végezni.
5. A gyökérzónában végzendő munkálatok során tilos a támasztógyökerek megsértése, átvágása, eltávolítása.
6. Amennyiben a munkálatok során elkerülhetetlen egyes oldalgyökerek bolygatása, azokat kizárólag kézi erővel történő feltárást követően, arra alkalmas eszközzel lehet elvágni, azt követően pedig minden esetben sebkezelést kell alkalmazni. Tilos a gyökérzetet géppel eltépni.
7. Jelentős gyökér sérülés esetén a statikai állapotot és fiziológiai egyensúlyt helyre kell állítani.
8. Amennyiben a talaj- és gyökérzóna bolygatással járó tevékenység több napon keresztül tart (különösen száraz időjárási viszonyok esetében) a bolygatással érintett gyökerek takarásáról (jutaszövet, geotextil) gondoskodni kell.
9. A fák törzse mellett 2 méteren belül árok, illetve nyomvonalas létesítmény elhelyezésének engedélyezése csak egyedi vizsgálatot követően történhet.
10. Közművezetékek fektetési munkálatainál a csurgó vonalon belül az árokásással szemben előnyben kell részesíteni a fa gyökérzete alatt történő fúrást. Árokásás és a gyökerek átvágása csak abban az esetben lehetséges, ha más műszaki megoldás nem jöhet szóba. A gyökerek feltépése tilos, azokat el kell vágni és megfelelő módon kezelni.
bd) Fák környezetében, a területen tartandó közösségi eseményekre, rendezvényekre vonatkozó speciális előírások
1. Tilos a védett faegyedek törzsének, kérgi részének rongálása, jelölése, ráfestés.
2. Tilos a védett faegyedek gyökérnyak környéki részén azok sérülését okozó tevékenység (talajfelszín- és talajbolygatás, földmunka, mobil felépítmények elhelyezése talajba rögzítéssel) végzése.
3. Tilos a védett faegyedek lombkorona palást síkján belül, és a lombkoronától számított 2 méteren belül tüzet gyújtani.
4. A terület használata során kiemelt figyelmet kell fordítani a természeti értékek és rendszerek, a tájképi adottságok és egyedi értékek megőrzésére.
5. A rendezvényen résztvevőknek be kell tartania a környezetvédelmi és természetvédelmi előírásokat.
6. Tilos a védett – különös tekintettel a kocsányos tölgy – faegyedekhez kötődő védett és fokozottan védett állatfajok (pl. nagy hőscincér, csonkafülű denevér, stb.) egyedének károsítása, kínzása, elpusztítása, szaporodásának és más élettevékenységének veszélyeztetése, lakó,- élő,- táplálkozó,- költő,- pihenő- vagy búvóhelyeinek lerombolása, károsítása.
7. A rendezvényt megelőzően és azt követően is helyszíni bejárást kell tartani, melyek során jegyzőkönyvben rögzíteni kell a rendezvény által igénybe vett terület körülírását, a területhasználatra vonatkozó speciális előírásokat, valamint az esetlegesen szükséges helyreállítási munkálatokat.
8. A rendezvényt követően a zöldterületet hulladéktól mentesen, rendezett állapotban kell hagyni. A hulladékot tárolni nem lehet, gondoskodni kell az azonnali elszállításról.
9. A rendezvény befejezését követően a szervezőnek haladéktalanul, de legkésőbb a rendezvényt követő munkanapon meg kell kezdenie az eredeti állapot helyreállítását. A helyreállítás végső határideje a rendezvényt követő helyszíni bejáráson felvett jegyzőkönyvben kerül megállapításra.
1.1. A Fasor meghatározása
A kezelési tervben foglaltakat a rendelet 2. mellékletének 19. pontjában szereplő természeti emlékre kell alkalmazni.
1.2. Általános jellemzés
A Fasor mind városképi, mind tájképi szempontból Debrecen város meghatározó értékét jelenti. Magas esztétikai értéket képvisel és történeti jelentőséggel bír.
A nagykállói születésű Simonyi József óbester szorosan kötődik Debrecen múltjához. Simonyi óbester 1818-ban vonult be ezredével Debrecenbe új állomáshelyére. Az óbester ettől kezdve minden igyekeztével azon volt, hogy az akkor még „vadregényes” Nagyerdő bekapcsolódjon a város kulturális életébe. A híres huszártiszt a katonai gyakorlatozásokon túl gyakorta rendezett mulatságokat a Nagyerdőben a Péterfia kapujához közelebb eső részen. Így vetődött fel a Nagyerdő felé vezető út szükségessége és építése, hogy a Nagyerdő az egészséget, üdülést, pihenést szolgálja. Az óbester a városi magisztrátussal 1818. június 1-jén ezt levélben közölte. Ennek megvalósítására a város és az erdő összekötésére nyílegyenes „közsétány” vonalát rajzolta a tervekre a tanács. A Nagyerdőig tartó 500 méteres, sétálásra alkalmas utca kialakításához Simonyi óbester felajánlott 200 forintot, valamint a katonák munkáját az építéshez, és 600 db jegenyefa csemete ültetéséhez. Még a csemeték őrzéséről is intézkedett. Debrecen hálás közönsége ezért adta a sétáló útnak a „Simonyi-gát” nevet. A századvégi átfogó utcanévrendezés „Simonyi út” formában örökítette az utókorra az elnevezést. A mai hársak telepítése az 1930-as évek elején történt.
A Fasor városképi szempontból különleges és egyedi felépítésű (kétoldali kettős), hiszen az út mindkét oldalán az úttest és járda, valamint a járda és az ingatlanok utcafronti kerítése közötti is található fasor.
A Fasor 1974 óta védett, a védetté nyilvánítás évében 301 hárspéldány szegélyezte a Simonyi utat. Napjainkban 226 db hársfa található a Fasorban.
1.3. Természetvédelmi kezelő
A Fasor esetében a természetvédelmi kezelői feladatokat Debrecen Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatalának a helyi jelentőségű természetvédelmi területek fenntartásáért felelős szervezeti egysége (a továbbiakban: természetvédelmi kezelő) látja el, aki ezt a feladatát ökológus szakértő bevonásával gyakorolja.
2.1. Gyakorlati célkitűzések
a) A Fasort – beleértve a fák felszín alatti és felszín feletti részeit is – valamint azok közvetlen környezetét is óvni kell minden olyan antropogén hatástól, mely fennmaradásukat veszélyezteti, például: rongálás, közműépítés, beruházások, stb. okozta károk.
b) Figyelmet kell fordítani a fák számára megfelelő minőségű és méretű termőhely fenntartására, indokolt esetben és lehetőség szerint a termőhely, élettér helyreállítására. Természetközeli környezetben pedig – pl. Nagyerdei városrész – a természetközeli viszonyok megőrzésére.
c) A biológiai sokféleség megőrzése érdekében – a természetszerű folyamatok fenntartására – a fákon és a fák környezetében élő védett és nem védett állatfajok állományainak megőrzésének, vagy megtelepedésének elősegítésére csökkenteni kell a zavaró hatásokat.
d) A Fasor teljes rekonstrukciója a rohamosan romló egészségi állapot fejlesztésével, állagmegőrzésével.
2.2. Gyakorlati célkitűzések indoklása
a) A Fasor a városban működő természeti rendszerek alappilléreinek része.
b) A Fasor hosszútávon történő megmaradása és megtartása szempontjából elengedhetetlen az egyes faegyedek szakszerű kezelésével, cseréjével, pótlásával megvalósuló átfogó rekonstrukció.
c) A faegyedek környezetében lezajló természetes folyamatok fenntartása, megőrzése érdekében, a városi körülmények károsító hatásával szemben a faegyedek megfelelő egészségi állapotát hosszútávon biztosító szakszerű ápolás szükséges.
d) A Fasor jelentős szerepet tölt be a városrész mikroklímájának szabályozásában, a szélsőségek mérséklésben, ezért megőrzését hosszú távon biztosítani kell.
2.3. Gyakorlati célkitűzéseket befolyásoló veszélyeztető tényezők
a) A városi környezet, a megváltozott élőhelyi viszonyok, a szélsőséges időjárási tényezők (erős szél, vízhiány, tápanyaghiány, légköri aszály, stb.) hozzájárulhatnak az általános fiziológiai állapot romlásához. Ezért a Fasor kezelésére kiemelt figyelmet kell fordítani, gondoskodni kell a száraz vázágak, valamint az egyéb élősködők, félélősködők (sárga fagyöngy), epifiton növények folyamatos eltávolításáról.
b) A fasor városrészi helyzete és forgalmas közlekedési útvonalak menti elhelyezkedése (úttest, villamospálya, járda és kerékpárút) miatti fokozottan jelentkező kedvezőtlen környezeti hatások (légszennyezés, az út sózása, út, közműhálózat építése, felújítása, damilos kaszálás) megnövekedett terhelést jelentenek a fákra és környezetükre nézve.
a) A természetvédelmi stratégiák érvényesítése a természetvédelmi kezelő feladata.
b) A Fasor védettségét táblával meg kell jelölni.
c) A Fasor egészségi állapotának megőrzésére, a fák hosszútávon történő megtartása érdekében rendszeresen szakszerű faápolási- és kertészeti munkálatokat kell elvégezni.
d) Fasor rekonstrukció részeként egyes faegyedek cseréjét, pótlását el kell végezni.
e) Az időjárási függvényében biztosítani kell az öntözést és a tápanyag utánpótlást.
f) A fák egészségi állapotának nyomon követesére, szakszerű ápolásának megalapozására rendszeresen állapotfelmérést, helyszíni bejárást kell végezni.
g) A fák és környezetük védelme az eredeti jelleg, a természetes állapot átalakításával járó tevékenységek szabályozásával.
h) A rendeletben foglalt előírások érvényre juttatásáért mindent meg kell tenni, és megszegőivel szemben a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvényben foglaltak szerint kell eljárni.
a) A fák környezetének kezelése
1. A Fasor környezetének kezelése a természetvédelmi kezelő feladata.
2. Gondoskodni kell a Fasor környezetének általános tisztaságáról, rendezettségéről, a növénytakaró ápolásáról.
3. Biztosítani kell, hogy a fák lombkoronája és gyökérzete számára megfelelő földterület és növekedést biztosító élettér álljon rendelkezésre.
4. A növényi és állati kártevők elleni növényvédelmi beavatkozások elvégzését környezetbarát hatóanyagú, a környezetre nem ártalmas szerekkel kell biztosítani.
b) A fák környezetében végzendő valamennyi tevékenység és munkálat esetében betartandó előírások
1. A munkák megkezdése előtt favédelmi tervet kell készíteni, melyben a fák felszín alatti- és feletti részeire egyaránt ki kell térni.
2. Amennyiben a tervezett munkálatok a Fasor közvetlen közelében, környezetében kerültek betervezésre, a munkálatok megkezdése előtt szakértő bevonásával helyszíni bejárás keretében vizsgálatot kell végezni az ott élő, fészkelő fajok egyedeinek felmérésére. Bárminemű munkálat kizárólag a felmérést követően végezhető.
3. Abban az esetben, ha az előzetesen felmért fákon védett, fokozottan védett madárfajok fészkelése, denevérfajok jelenléte bizonyítható, azok élőhelyeinek-, élettevékenységeinek zavartalanságát biztosítani kell.
4. Amennyiben az előzetes felmérés eredményeihez képest, a munkálatok során nyer megállapítást, hogy a munkálatokkal érintett területen, növényeken védett fajok egyedei (fészkelő madarak, védett rovarfajok, denevérek stb.), vagy azokra utaló jelek (lakott fészek, odú, stb.) találhatók, a munkálatokat azonnal fel kell függeszteni és a szükséges intézkedésekről az illetékes természetvédelmi hatóság engedélyével gondoskodni kell.
5. A munkálatok kezdetének tervezett időpontjáról a természetvédelmi kezelőt értesíteni kell.
6. A munkálatok során be kell tartani a természetvédelmi kezelő utasításait, ajánlásait.
7. Amennyiben a munkálatok ütemezésében, az elvégezni kívánt munkálatokban változás történik, úgy arról a természetvédelmi kezelőt 3 munkanapon belül értesíteni kell.
8. A környezet- és természet védelme érdekében csak megfelelő műszaki állapotú munkagépek használhatóak.
9. A munkálatok során meg kell akadályozni a hulladékok és szennyező anyagok (pl. olaj) elszóródását, szivárgását.
10. A munkálatok során fokozott figyelmet kell fordítani a helyi védett természeti érték megóvására, azt elpusztítani, benne kárt okozni tilos.
11. Figyelmet kell fordítani a Fasor és környezete természetes viszonyainak fenntartására és eredeti jellegének megőrzésére.
12. A fák védőtávolsága azok lombkoronájának szélétől (csurgó vonaltól) számított, a lombkorona átmérő plusz 10%-a, de minimum 2 méter. Amennyiben ez nem biztosítható, akkor olyan műszaki megoldást kell alkalmazni, amellyel biztosítható, hogy a lombkorona által levezetett csapadékvíz a gyökérzethez eljusson. Ennek megvalósításához szükséges védelmi intézkedéseket a favédelmi tervben kell meghatározni.
13. A munkák elvégzését követően a zöldterületet, a védett faegyed környezetét hulladéktól mentesen, rendezett állapotban kell átadni. Hulladékot a területen tárolni nem lehet, annak 24 órán belüli elszállításról gondoskodni kell a munkák befejezését követően.
ba) Metszési munkálatokra vonatkozó speciális előírások
1. A metszési és faápolási munkálatokat kizárólag szakképzet személyzet, illetve minősített faápló végezheti.
2. A metszési munkálatok fészkelési- és fiókanevelési időszakon kívül (augusztus közepétől március közepéig) végezhetők.
3. A vegetációs időszakban végzett metszési munkálatok – amennyiben azok madárfészkelést nem érintik – a növény-egészségügyi szempontból a 2. pontban meghatározott időszaknál jóval kedvezőbb hatásúak. Ennek oka, hogy a fák saját védekezési mechanizmusai a nyugalmi időszakban nem működnek. Vegetációs időszakban a metszést követően a fa azonnal megkezdi a keletkezett sebek zárását.
4. A metszési munkálatok során – amennyiben az a környezet biztonságát nem veszélyezteti – kiemelt figyelmet kell fordítani a fák eredeti habitusának megőrzésére, a faji jellegből adódó jellegzetességek megtartására.
5. Szárazoló metszési munkálatok során az elszáradt, korhadt, beteg ágak levágását kell elvégezni.
6. A koronakönnyítő gallyazás – koronaredukció – során a fák egyedi állapotát kell figyelembe venni úgy, hogy a korona 20%-ánál, indokolt esetben 30%-nál több rész ne kerüljön eltávolításra.
7. Kiemelten kell figyelni a nagyon mélyre hajló ágak eltávolítására, visszametszésére, valamint amennyiben indokolt, el kell végezni az épületet elérő, arra ráhajló- valamint a közlekedési utak űrszelvényébe lógó oldalágak és azok mellékágainak eltávolítását is.
8. A metszést – amennyiben azt emelőkosaras daruval végzik – az ép, egészséges ágak törése, sérülése nélkül kell végezni.
9. A metszési munkálatok során növény-egészségügyi okokból el kell végezni a fák lombkoronájában lévő élősködők, fél-élősködők (sárga fagyöngy/fakín (Lornathus europaeus), fehér fagyöngy (Viscum album)) és epifiton növényzet (vadszőlő, borostyán, stb.) eltávolítását is.
10. A munkálatok során – a gombás fertőzések megelőzése érdekében – kiemelt figyelmet kell fordítani az ápolás során használt eszközök fertőtlenítésére, a vágáslapok megfelelő sebkezelésére. Az eszközök fertőtlenítését minden olyan esetben el kell végezni a faápolást követően, amennyiben a faegyed, vagy az eltávolított farész vizuálisan megállapítható betegséggel terhelt, fertőzött. A sebkezelést az 5 cm-nél nagyobb átmérőjű vágáslapok esetén a metszés során haladéktalanul el kell végezni.
11. Azonnali intézkedést igénylő, életveszéllyel vagy súlyos kárral fenyegető helyzet esetén a fa biztosító metszését el kell végezni, és ezt az első fokú természetvédelmi hatóságnak, valamint a természetvédelmi kezelőnek haladéktalanul be kell jelenteni.
bb) Fakivágási munkálatokra vonatkozó speciális előírások
1. Fát kivágni akkor lehet, ha természetes okból kiszáradt, statikai vagy egyéb szempontból helyreállíthatatlan sérülést szenvedett, a balesetveszély máshogyan nem hárítható el, vagy kiemelt közérdek indokolja. Azonnali intézkedést igénylő, életveszéllyel vagy súlyos kárral fenyegető helyzet esetén a fa kivágását el lehet végezni, azonban azt az első fokú természetvédelmi hatóságnak haladéktalanul be kell jelenteni.
2. A fa kivágásához a tulajdonos hozzájárulása szükséges.
3. A fakivágási munkálatokat megelőzően a kérelmezőnek fakivágási tervet kell készítenie, melyet a természetvédelmi kezelő részére be kell nyújtania. A fakivágási munkálatok a fakivágási terv jóváhagyását követően végezhetőek el.
4. A fakivágási munkálatokat kizárólag szakkivitelező végezheti el.
5. A kivágott fa helyett a kérelmező – Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének a város közterületének tisztántartásáról és a zöldterületek védelméről szóló 29/2010. (VII. 14.) önkormányzati rendeletének 2. mellékletében foglaltak szerint – a természetvédelmi kezelő által megállapított faértéknek megfelelően, a természetvédelmi kezelő által meghatározott helyre, meghatározott típusú, darabszámú, fát köteles ültetni.
6. A telepítést a kivágást követően az aktuális vegetációs időszak után, de legkésőbb egy éven belül el kell végezni.
7. A telepítés elvégzéséhez szükséges közműegyeztetéseket a kérelmezőnek kell lefolytatnia. A telepítést úgy kell végezni, hogy a fák fajuknak, habitusuknak megfelelően tudjanak növekedni.
8. Az ültetés során teljes talajcsere elvégzése szükséges, az ültető gödörbe visszahelyezett talaj javításával, tápanyagutánpótlással, komposzttal való dúsítással, lassú lebomlású kombinált műtrágya hozzáadásával.
9. A fák pótlását, ültetését az MSZ 12172:2019 szabvány szerint kell elvégezni.
10. Az elültetett faegyedek 3 oldali karóval történő megtámasztását biztosítani kell.
11. Az ültetést követően legalább 3 éven keresztül, szükség esetén tovább gondoskodni kell az elültetett fák növényápolási munkáinak (rendszeres öntözés, gyomirtás, stb.) elvégzéséről.
12. A telepített csemeték törzsét napégés elleni védelemmel (jutaszövettel, nádszövettel) kell ellátni.
13. Amennyiben az elültetett faegyedek 3 éven belül kipusztulnak, gondoskodni kell azok pótlásáról.
bc) Fasor rekonstrukcióhoz kapcsolódó, a természetvédelmi kezelőre vonatkozó kezelési-, fakivágási és pótlási munkálatokra vonatkozó speciális előírások
1. Amennyiben a Fasor egyede környezetbiztonsági kockázatot jelent, kiszáradt, vagy egészségi- és fiziológiai állapota miatt már nem lehet belőle megfelelő ökológiai hasznot hozó, a környezetébe illeszkedő esztétikai értékű fát nevelni, úgy a faegyed kivágása elvégezhető.
2. A rekonstrukció keretében kivágott faegyed helyére a Fasor egyedeivel megegyező alapfajú faegyedet kell ültetni a kivágáshoz képesti aktuális vegetációs időszak után, vagy a kivágást közvetlenül követő ültetési időszakban. A Fasor esztétikai jellegének megőrzése érdekében alkalmazható olyan hárs kertészeti változat, mely a városi környezet miatt megváltozott ökológiai feltételekhez jobban alkalmazkodik, a tűrőképessége széles spektrumon mozog (szárazságtűrő, alacsonyabb növekedésű, pl. Tilia tomentosa ’Szeleste’).
3. A kivágott faegyed darabszámmal legalább megegyező, vagy annál – a Fasor egyedeinek aktuális helyzetének figyelembevételével az ültetésre alkalmas terület méretétől és számától függően, előzetes felmérés alapján – nagyobb darabszámú fát kell pótolni a Fasor korábban kivágott, vagy kiszáradt egyedei helyén a 20910 hrsz.-ú ingatlanon.
4. A fák pótlását, ültetését az MSZ 12172:2019 szabvány szerint kell elvégezni.
5. A telepített csemeték törzsét napégés elleni védelemmel (jutaszövettel, nádszövettel) kell ellátni.
6. A fakivágási és ültetési munkálatok kizárólag szakkivitelező végezheti el.
7. A parkfenntartási munkálatok során végzett kaszálási munkákból adódó mechanikai sérülések elkerülésére a Fasor egyedeinek törzsén törzsvédő hálót (vagy erre a célra szolgáló műanyag törzsvédő elemet) kell elhelyezni.
8. A Fasor közti járdák síktalanítására, jégmentesítésére a sózás káros hatásának mérséklésére a Fasor egyedeinek védelmére zeolit, homok, kálium-klorid, péti só, ammónium-nitrát alkalmazható.
9. Öntözés kivitelezésére a fák körül megfelelő, az öntözéshez alkalmas „tányért” kell kialakítani. Ezt minden esetben körültekintően, a fákat és gyökérzetüket nem megsértve kell elkészíteni, úgy, hogy legalább 50 liter víz befogadására alkalmas legyen. Az öntözés az időjárás függvényében tartálykocsiból végezhető.
10. Az öntözéssel a Fasor fiziológiai állapotának függvényében el kell végezni a tápanyagutánpótlást az öntöző vízzel együtt történő kijuttatás által.
11. A szorosan körbeaszfaltozott- vagy burkolt, beszorult faegyedek környezetében a fák helyeit megfelelően ki kell alakítani a gyökérzet és a fa sérülése nélküli burkolat visszabontásával a jelenleginél nagyobb fahelyet létrehozva. A talaj szükséges burkolása faverem ráccsal, víz- és légáteresztő burkolási technológiával biztosítható.
bd) Talajbolygatással és földmunkával járó tevékenységekre vonatkozó speciális előírások
1. A tevékenység megkezdését megelőzően és befejezését követően helyszíni bejárást kell tartani a természetvédelmi kezelővel, melynek során jegyzőkönyvben rögzítésre kerülnek a helyszíni bejárás megállapításai.
2. Kiemelt figyelmet kell fordítani a faegyedek kíméletére, különös tekintettel a faegyedek gyökérnyak környéki részének épségének megőrzésére és gyökereinek védelmére.
3. A munkálatokat úgy kell elvégezni, hogy azok az érintett faegyed tövét legfeljebb 2 méterig közelítsék meg.
4. Az építési munkálatokat megelőzően a talajbolygatással érintett területen a gyökérzónában kézi erővel kell a feltárást végezni.
5. A gyökérzónában végzendő munkálatok során tilos a támasztógyökerek megsértése, átvágása, eltávolítása.
6. Amennyiben a munkálatok során elkerülhetetlen egyes oldalgyökerek bolygatása, azokat kizárólag kézi erővel történő feltárást követően, arra alkalmas eszközzel lehet elvágni, azt követően pedig minden esetben sebkezelést kell alkalmazni. Tilos a gyökérzetet géppel eltépni.
7. Jelentős gyökér sérülés esetén a statikai állapotot és fiziológiai egyensúlyt helyre kell állítani.
8. Amennyiben a talaj- és gyökérzóna bolygatással járó tevékenység több napon keresztül tart (különösen száraz időjárási viszonyok esetében) a bolygatással érintett gyökerek takarásáról (jutaszövet, geotextil) gondoskodni kell.
9. A fák törzse mellett 2 méteren belül árok, illetve nyomvonalas létesítmény elhelyezésének engedélyezése csak egyedi vizsgálatot követően történhet.
10. Közművezetékek fektetési munkálatainál a csurgó vonalon belül az árokásással szemben előnyben kell részesíteni a fa gyökérzete alatt történő fúrást. Árokásás és a gyökerek átvágása csak abban az esetben lehetséges, ha más műszaki megoldás nem jöhet szóba. A gyökerek feltépése tilos, azokat el kell vágni és megfelelő módon kezelni.
be) Fák környezetében, a területen tartandó közösségi eseményekre, rendezvényekre vonatkozó speciális előírások
1. Tilos a védett faegyedek törzsének, kérgi részének rongálása, jelölése, ráfestés.
2. Tilos a védett faegyedek gyökérnyak környéki részén azok sérülését okozó tevékenység (talajfelszín- és talajbolygatás, földmunka, mobil felépítmények elhelyezése talajba rögzítéssel) végzése.
3. Tilos a védett faegyedek lombkorona palást síkján belül, és a lombkoronától számított 2 méteren belül tüzet gyújtani.
4. A terület használata során kiemelt figyelmet kell fordítani a természeti értékek és rendszerek, a tájképi adottságok és egyedi értékek megőrzésére.
5. A rendezvényen résztvevőknek be kell tartania a környezetvédelmi és természetvédelmi előírásokat.
6. Tilos a védett faegyedekhez kötődő védett és fokozottan védett állatfajok egyedének károsítása, kínzása, elpusztítása, szaporodásának és más élettevékenységének veszélyeztetése, lakó,- élő,- táplálkozó,- költő,- pihenő- vagy búvóhelyeinek lerombolása, károsítása.
7. A rendezvényt megelőzően és azt követően is helyszíni bejárást kell tartani, melyek során jegyzőkönyvben rögzíteni kell a rendezvény által igénybe vett terület körülírását, a területhasználatra vonatkozó speciális előírásokat, valamint az esetlegesen szükséges helyreállítási munkálatokat.
8. A rendezvényt követően a zöldterületet hulladéktól mentesen, rendezett állapotban kell hagyni. A hulladékot tárolni nem lehet, gondoskodni kell az azonnali elszállításról.
9. A rendezvény befejezését követően a szervezőnek haladéktalanul, de legkésőbb a rendezvényt követő munkanapon meg kell kezdenie az eredeti állapot helyreállítását. A helyreállítás végső határideje a rendezvényt követő helyszíni bejáráson felvett jegyzőkönyvben kerül megállapításra.
