Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlése az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében foglalt eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el: *
1. § (1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata (a továbbiakban: önkormányzat).
(2) Az önkormányzat székhelye: 4024 Debrecen, Piac utca 20.
(3) * Az önkormányzat képviselő-testületének hivatalos megnevezése: Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlése (a továbbiakban: Közgyűlés). A Közgyűlés tagjainak száma a polgármesterrel együtt 33 fő.
(4) A polgármesteri hivatal hivatalos megnevezése: Debrecen Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala (a továbbiakban: Polgármesteri Hivatal).
(5) Az önkormányzat jelképeit, valamint használatuk rendjét a város jelképeiről szóló önkormányzati rendelet szabályozza.
2. § * A Közgyűlés – a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 41. § (2) bekezdésében meghatározott – szervei:
a) a polgármester,
b) a Közgyűlés e rendeletben meghatározott bizottságai,
c) a Józsai Településrészi Önkormányzat testülete,
d) a jegyző,
e) a Polgármesteri Hivatal,
f) a Debreceni Agglomeráció Hulladékgazdálkodási Társulás.
3. § (1) Az önkormányzat a jogszabályban meghatározott kötelező feladatok ellátása mellett a Mötv-ben meghatározott szabályok szerint önként vállalhatja további feladat- és hatáskörök ellátását.
(2) A feladat- és hatáskör önkéntes vállalásáról szóló előterjesztésnek tartalmaznia kell a megvalósításhoz szükséges költségvetési források ismertetését.
(3) A feladat- és hatáskör önkéntes vállalása előtt előkészítő eljárás folytatható le, melynek keretében - ha a feladatvállalás jelentősebb költségkihatással jár - a Közgyűlés érintett bizottsága, valamint külső szakértő szakmai közreműködése is igénybe vehető. Az előkészítő eljárás lefolytatásáról a polgármester vagy a jegyző gondoskodik.
4. § (1) A Közgyűlés polgármesterre átruházott hatásköreit az 1. melléklet, bizottságokra átruházott hatásköreit a 2. melléklet, jegyzőre átruházott hatásköreit a 3. melléklet tartalmazza.
(2) Az átruházott hatáskör gyakorlásáról a polgármester a 77. § (1) bekezdésének a) pontja szerint, a bizottság az 57. § (2) bekezdésének f) pont fb) alpontja szerint, a jegyző a 80. § (1) bekezdés e) pontja szerint beszámol a Közgyűlésnek, azzal, hogy a jegyző e feladatkörének a Polgármesteri Hivatal működéséről szóló beszámolóval együtt tesz eleget.
5. § (1) A Közgyűlés alakuló, rendes, rendkívüli ülést és ünnepi ülést tart.
(2) Az ülések folytatólagos ülésként is tarthatóak,
a) amennyiben a Közgyűlés a tanácskozási rendjére vonatkozó szabályok alapján egy nap alatt nem végzett az elfogadott napirenden szereplő napirendi pontok megtárgyalásával, vagy
b) ha a polgármester az ülést folytatólagos ülésként hívja össze.
(3) A folytatólagos ülést az ülés napjától számított 8 napon belül kell megtartani.
6. § (1) Az alakuló ülés meghívóját és a javasolt napirendi pontokat - a Mötv. alakuló ülésre vonatkozó rendelkezéseinek figyelembevételével - a polgármester állítja össze. Az alakuló ülésre előterjesztett napirendi pontok esetében - a Mötv-ben kötelezően meghatározott napirendi pontok, valamint a rendelettervezetek kivételével - az előterjesztések formai követelményeire vonatkozó előírások alkalmazása mellőzhető.
(2) Az alakuló ülés meghívója kézbesítésének időpontjára a rendkívüli ülésre vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.
(3) * Az alakuló ülésen a helyi választási bizottság elnöke tájékoztatást ad a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásának eredményéről.
7. § A Közgyűlés évente legalább nyolc alkalommal, lehetőleg a hónap harmadik hetének csütörtöki napján rendes ülést tart.
8. § (1) A Közgyűlés rendkívüli ülését a polgármester az ok felmerülésétől, vagy a kezdeményezéstől számított 15 napon belül hívja össze.
(2) A polgármester rendkívüli ülést hívhat össze saját döntése alapján, vagy az e rendeletben megjelölt előterjesztésre jogosultak kezdeményező indítványára, ha azt halaszthatatlan ügy, vagy önkormányzati érdek indokolttá teszi.
(3) A rendkívüli ülés összehívását kezdeményező indítványt a napirendi pontként javasolt előterjesztéssel együtt a polgármesternél kell előterjeszteni. Az indítványban meg kell jelölni a rendkívüli ülés összehívásának indokát.
(4) *
(5) A meghívó tartalma megegyezik a rendes ülésre küldött meghívó tartalmával, azzal az eltéréssel, hogy „Interpellációk, kérdések” napirendi pont nem szerepel a napirendi javaslatban.
(6) A rendkívüli ülés meghívóját a napirendi pontként javasolt előterjesztéssel (és az indítvánnyal) együtt legkésőbb a Közgyűlés ülését megelőző napon kell kézbesíteni.
(7) A rendkívüli ülés napirendjére kerülő előterjesztés tárgyalásának - ha jogszabály másként nem rendelkezik - nem feltétele az előzetes bizottsági vélemény beszerzése.
(8) A rendkívüli ülés vezetése egyebekben a rendes ülésre vonatkozó szabályok szerint történik.
9. § * (1) A Közgyűlés április 11-ét Debrecen Város Napjává nyilvánítja abból az alkalomból, hogy Debrecen az 1693. április 11-én kelt, I. Lipót császár által kibocsátott kiváltságlevéllel szabad királyi városi rangot kapott.
(2) A Közgyűlés a Város Napja, valamint október 23-a alkalmából ünnepi ülést tart.
(3) Az ünnepi ülésre az e rendeletben az ülés meghívójának tartalmára, valamint annak kézbesítési rendjére, a napirendre, az előterjesztésekre, a 27. §-ban foglaltak kivételével a tanácskozás rendjére, valamint a Közgyűlés döntéseire vonatkozó szabályokat nem kell alkalmazni, de a Közgyűlés határozatképességét az ülés teljes időtartama alatt biztosítani kell.
10. § (1) A Közgyűlés üléseit a polgármester írásbeli meghívóval hívja össze.
(2) A polgármesteri és a Közgyűlés tagjai közül választott alpolgármesteri tisztségek egyidejű betöltetlensége, illetve egyidejű tartós akadályoztatásuk esetén a Közgyűlés összehívásával és vezetésével kapcsolatos polgármesteri feladatokat a legidősebb képviselő (korelnök), a korelnök akadályoztatása esetén a soron következő nem akadályoztatott legidősebb képviselő látja el.
11. § A meghívónak tartalmaznia kell az ülés helyének és napjának, kezdési időpontjának, a tervezett írásbeli előterjesztés tárgyának és előterjesztőjének megjelölését, az ülés minősítését (alakuló, rendes, rendkívüli).
12. § (1) A Közgyűlés meghívóját a tervezett írásbeli előterjesztésekkel együtt a Közgyűlés napjától visszafelé számított 7. nap, sürgősségi napirend és a rendkívüli ülés napirendje esetén előző nap 24:00 órájáig kell kézbesíteni.
(2) A kézbesítés elektronikus formában (e-mailen keresztül, a megadott elektronikus elérhetőségről történő letöltés útján, vagy elektronikus adathordozón) vagy nyomtatott formában történik.
(3) A Közgyűlés ülésének meghívóját és azzal együtt az előterjesztéseket
a) a képviselő, meghívott elektronikus kézbesítési címére, vagy
b) a képviselő, meghívott által megjelölt postai címre
kell kézbesíteni.
(4) A képviselők, meghívottak számára korábban már kézbesített előterjesztéseket nem kell a meghívóval együtt ismételten megküldeni, amennyiben azok tartalmában változás nem következett be.
13. § (1) A Közgyűlés ülésére - a Mötv-ben meghatározott személyeken túl - tanácskozási joggal meg kell hívni:
a) * az aljegyzőket,
b) * a Polgármesteri Hivatal főosztályvezetőit, osztályvezetőit, irodavezetőit,
c) a város egyéni választókerületeiben megválasztott országgyűlési képviselőket,
d) a lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról szóló 2011. évi CCVI. törvény mellékletében nevesített elismert egyházak képviselőit a tevékenységüket közvetlenül érintő napirendi pont tárgyalásakor,
e) a tevékenységét érintő napirend tárgyalásánál a könyvvizsgálót és a főépítészt,
f) * azt, akinek jelenlétét jogszabály kötelezővé teszi, illetve azt, aki jogszabály alapján a Közgyűlés ülésén tanácskozási joggal rendelkezik – így különösen a Mötv. 75. § (2) bekezdésére figyelemmel a nem a Közgyűlés tagjai közül választott alpolgármestert,
g) akinek a meghívását a polgármester a napirendi pont megtárgyalásához indokoltnak tartja,
h) a napirendi javaslat előterjesztőjét az általa előterjesztett napirendi pont tárgyalására.
(2) A tanácskozási joggal meghívottak a Közgyűlés ülésén - a döntéshozatalban való részvétel kivételével - a képviselőket megillető jogosultsággal rendelkeznek.
(2a) * A (2) bekezdéstől eltérően arra az alpolgármesterre, akit nem a Közgyűlés tagjai közül választottak, a Mötv. 75. § (2) bekezdésében foglalt kivétellel a Közgyűlés tagjai közül választott alpolgármesterre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
(3) * A Hajdú-Bihar Vármegyei Kormányhivatal képviselője a rá irányadó, törvényességi felügyeleti jogkört szabályozó jogszabályok szerint a Közgyűlés bármely ülésén részt vehet.
14. § (1) A Közgyűlés ülései - a Mötv. 46. § (2) bekezdésében meghatározott esetkörök kivételével - nyilvánosak. Az ülés időpontjáról a választópolgárokat a napirendet is tartalmazó meghívónak a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján történő megjelentetésével, valamint a meghívónak és a nyilvános ülés keretében tárgyalandó előterjesztéseknek a www.debrecen.hu portálon történő közzétételével tájékoztatni kell.
(2) A nyilvános ülésen a hallgatóság - ideértve a tömegtájékoztatási szervek képviselőit is - csak a kijelölt helyeken foglalhat helyet, és az engedély nélküli véleménynyilvánítás bármely formájától tartózkodni köteles. A Közgyűlés ülésén a tömegtájékoztatási szervek munkatársai tevékenységükkel nem zavarhatják a testület munkáját. A 27. § (1) bekezdésének d) pontja szerinti intézkedés e személyekkel szemben is foganatosítható.
(3) Az önkormányzati rendeletek véleményezésében való társadalmi részvétel lehetőségét az önkormányzat a www.debrecen.hu honlapon közzétett eszrevetelek@ph.debrecen.hu elektronikus elérhetőségen keresztül biztosítja.
(4) Az önkormányzati rendeletek társadalmi egyeztetése keretében a közzétett rendelettervezetekről a természetes személyek, valamint nem állami és nem önkormányzati szervek, szervezetek a (3) bekezdésben megnevezett elektronikus elérhetőség igénybevételével a Közgyűlés ülését megelőző második nap 12.00 óráig nyilváníthatnak véleményt.
(5) A társadalmi egyeztetés keretében a rendelettervezethez megküldött vélemények ismeretében az előterjesztő dönt a rendelettervezet esetleges módosításáról, vagy kiegészítéséről.
(6) A lakosság, egyesületek közvetlen tájékoztatása, fontosabb döntések előkészítésébe való bevonása szintén a www.debrecen.hu honlapon, illetve az e helyen közzétett eszrevetelek@ph.debrecen.hu elektronikus elérhetőség biztosításával történik.
15. § (1) Ha az érintett a Mötv. 46. § (2) bekezdés b) pontja alapján zárt ülés tartását kéri, ez irányú kérését a Közgyűlés ülésének megkezdéséig írásban terjesztheti elő a polgármesternél. A zárt ülés tartására vonatkozó szabályokat a kérelem átvételétől kell alkalmazni.
(2) A zárt ülésre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni a Mötv. 46. § (2) bekezdésének c) pontjában meghatározott esetekben a Közgyűlés zárt ülés elrendeléséről szóló döntéséig.
16. § (1) A polgármester a Közgyűlésnek ajánlott írásbeli előterjesztésekről, azok sorrendjéről, a közgyűlési meghívó végleges tartalmáról az ülést megelőző 7. napon, sürgősségi indítványok és a rendkívüli ülés esetében az ülés előtti napon dönt.
(2) Az előterjesztést legkésőbb a benyújtástól számított harmadik rendes ülésre a polgármester köteles napirendi pontként javasolni.
(3) A polgármester köteles napirendi pontnak javasolni a soron következő rendes ülésen azt az előterjesztést, amelyet a közgyűlési tagok legalább egynegyede írásban javasol.
17. § (1) A Közgyűlés ülésén a napirendre a polgármester tesz javaslatot, amelynek alapján a napirendet a Közgyűlés egyszerű többséggel, vita nélkül megállapítja.
(2) A polgármester és az előterjesztő az előterjesztést a napirend elfogadásáig visszavonhatja.
(3) A polgármester, a képviselők, a jegyző, valamint saját előterjesztéseik tekintetében az előterjesztési joggal rendelkezők kezdeményezhetik valamely napirendi pont elnapolását, az ülés napirendi javaslatáról történő levételét, illetve a javasolt sorrend megváltoztatását. A kezdeményezésről a Közgyűlés vita nélkül egyszerű többséggel dönt.
(4) A már napirendre vett napirendi pont elnapolásáról, napirendről történő levételéről, a napirendi pontok sorrendjének megváltoztatásáról bármely képviselő javaslatára a Közgyűlés egyszerű többséggel dönt.
18. § A közgyűlési előterjesztés:
a) írásbeli előterjesztés,
b) sürgősségi indítvánnyal előterjesztett írásbeli előterjesztés,
c) rendkívüli indítvánnyal előterjesztett írásbeli előterjesztés,
d) szóbeli előterjesztés,
e) beszámoló,
f) tájékoztató.
19. § (1) Írásbeli közgyűlési előterjesztést nyújthat be:
a) a polgármester, alpolgármester,
b) a képviselő, képviselőcsoport,
c) a tanácsnok,
d) a Közgyűlés bizottsága,
e) a településrészi önkormányzat,
f) a jegyző, aljegyző,
g) * a Polgármesteri Hivatal főosztályvezetője, osztályvezetője, irodavezetője és a főépítész,
h) azon szerv vezetője, aki jogszabály alapján beszámol vagy tájékoztatást ad,
i) az, akit a polgármester előterjesztőként felkér.
(2) Az előterjesztés törvényességi véleményeztetéséről a jegyző olyan határidő kitűzésével gondoskodik, hogy az lehetőleg a Közgyűlés üléséről szóló meghívó és a közgyűlési előterjesztések kézbesítéséig megtörténjen.
(3) Határozati javaslatot az előterjesztésre vonatkozó törvényességi nyilatkozat hiányában a Közgyűlés csak akkor tárgyalhat, ha a jogi vélemény mellőzhetőségéről egyszerű többséggel dönt. Rendelettervezet törvényességi vélemény nélkül nem tárgyalható.
20. § (1) Sürgősségi indítvánnyal előterjesztést akkor lehet tenni, ha
a) az jogszabályban előírt, vagy a Közgyűlés által megállapított határidő mulasztása miatt, vagy önkormányzati érdeksérelem nélkül a következő ülésre már nem terjeszthető be, vagy
b) azt pályázat benyújtása, elbírálása vagy véleményezése indokolja.
(2) Sürgősségi indítvánnyal rendelettervezet csak akkor tűzhető napirendre, ha a rendeletalkotási kötelezettséget magasabb szintű jogszabály írja elő olyan határidővel, hogy a jogszabályi előírás másképp nem teljesíthető.
(3) * Az (1)-(2) bekezdésben meghatározott feltételek fennállása esetén a testületi tagok legalább egynegyede, a polgármester, a bizottság, a jegyző, valamint a jegyző útján a főosztályvezető és az irodavezető írásban sürgősségi indítvánnyal javasolhatja valamely téma napirendre tűzését.
(4) Sürgősségi indítvánnyal előterjesztett javaslat tárgyalásának - ha jogszabály másként nem rendelkezik - nem feltétele az előzetes bizottsági vélemény beszerzése.
(5) A sürgősséggel történő tárgyalásról a Közgyűlés egyszerű többséggel dönt. Ha az indítványt elfogadja, akkor az előterjesztést az írásbeli meghívóval, a rendes postázási rend szerint megküldött napirendi javaslatban szereplő napirendi pontok előtt tárgyalja.
21. § (1) Az írásbeli előterjesztéshez fedőlapot kell készíteni, amely tartalmazza:
a) az előterjesztő megnevezését,
b) a tárgyat,
c) az ügyirat iktatószámát,
d) az ügyintéző nevét,
e) a mellékletek számát és tárgyát,
f) a „feladatot jelent” megjelölés alatt név szerint fel kell sorolni azokat, akiknek a feladatkörét, hatáskörét az előterjesztés érinti, valamint akik részére a határozati javaslat feladatot állapít meg,
g) „véleményező bizottság” megjelölés alatt a feladatkörrel rendelkező bizottságok (részönkormányzat) megnevezését,
h) „egyéb véleményező szerv” megjelölés alatt azon szervek felsorolását, akiknek a hatályos jogszabályok szerint az előterjesztésre vonatkozóan véleményezési, javaslattételi, vagy egyetértési joguk van,
i) a törvényességi véleményezésre benyújtás időpontját,
j) a törvényességi ellenőrzést végző nevét,
k) ha az előterjesztés zárt ülésen kerül vagy kerülhet megtárgyalásra, ennek tényét vagy lehetőségét, utalva a zárt ülés tartását kötelezővé vagy lehetővé tevő jogszabályi rendelkezésre.
(2) Az írásbeli előterjesztés szöveges része tartalmazza:
a) a határozati javaslat, vagy rendelettervezet megértéséhez szükséges - az előterjesztő által lényegesnek tartott - előzményeket, magyarázatot, az alapjául szolgáló tényeket, adatokat, jogszabályokat,
b) annak említését, hogy a témakör szerepelt-e már korábban napirenden, és ha igen milyen döntés született, mi indokolja az ismételt tárgyalását,
c) szükség szerint a döntési alternatívákat, várható hatásaikkal,
d) * a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvényben (a továbbiakban: Jat.) meghatározott döntések tervezetét tartalmazó előterjesztés esetében azok indokolását, ennek keretében
da) az előzetes hatásvizsgálat eredményéről szóló tájékoztatást, valamint
db) az előterjesztőnek a rendelet tervezetéhez tartozó indokolás közzétételére vonatkozó álláspontját.
(3) Az írásbeli előterjesztés határozati javaslatot, határozati javaslatokat, illetve rendelettervezetet, rendelettervezeteket tartalmazhat.
(4) Az írásbeli előterjesztés határozati javaslata tartalmazza:
a) az előterjesztőt,
b) a közgyűlési hatáskört biztosító jogszabályt, illetve ha a javaslat korábbi közgyűlési döntést érint, annak számát,
c) a rendelkező részt,
d) az esetleges döntési változatokat - azzal, hogy a határozati javaslatban döntési alternatívaként nem szerepelhet ugyanazon javaslat elfogadása és elutasítása,
e) a végrehajtási határidőt,
f) a végrehajtásért felelős személy megnevezését,
g) a javasolt személyt vagy személyeket név szerint.
(5) Amennyiben a Közgyűlés normatív határozat meghozatalára irányuló javaslatot tartalmazó előterjesztést tárgyal, az előterjesztésre, valamint a határozati javaslatra a Jat. közjogi szervezet-szabályozó eszközökre vonatkozó rendelkezéseit alkalmazni kell.
(6) Az előterjesztésben rögzíteni kell azt, hogy a határozati javaslat elfogadásához minősített, vagy egyszerű többségű döntés szükséges.
(7) A sürgősségi indítvánnyal előterjesztett írásbeli előterjesztés formai és tartalmi követelményeire e § rendelkezéseit kell alkalmazni az (1) bekezdés g) pontjában foglalt kivétellel. Az előterjesztést sürgősségi indítvánnyal kell kiegészíteni, amelynek
a) szöveges része tartalmazza annak indokolását, hogy a téma sürgősséggel történő napirendre tűzése milyen okból szükséges,
b) határozati javaslata - az e rendelet sürgősségi indítvánnyal történő előterjesztésre vonatkozó rendelkezése megjelölésével - rögzíti azt, hogy az előterjesztést a Közgyűlés sürgősséggel tárgyalja.
(8) A rendkívüli indítvánnyal előterjesztett írásbeli előterjesztés formai és tartalmi követelményeire e § rendelkezéseit kell alkalmazni az (1) bekezdés g) pontjában foglalt kivétellel. Az előterjesztést rendkívüli indítvánnyal kell kiegészíteni, amelynek
a) szöveges része tartalmazza annak indokolását, hogy a téma rendkívüli ülésen történő tárgyalása milyen okból szükséges,
b) határozati javaslata - az e rendelet rendkívüli indítvánnyal történő előterjesztésre vonatkozó rendelkezése megjelölésével - rögzíti azt, hogy az előterjesztést a Közgyűlés rendkívüli ülésen tárgyalja.
22. § (1) A szóbeli előterjesztésről 1 (eredeti) példány írásbeli előterjesztés készül, amelyre alkalmazni kell az e rendeletben az írásbeli előterjesztésre vonatkozóan rögzített tartalmi követelményeket. Amennyiben a napirend szóbeli előterjesztés keretében kerül megtárgyalásra, az adott napirendi pont tárgyalása kezdetén az előterjesztés írásban a képviselők számára kiosztásra kerül.
(2) Szóbeli előterjesztést tehet:
a) a polgármester,
b) az alpolgármester.
(3) Szóbeli előterjesztés keretében a Közgyűlés kizárólag változtatási tilalom elrendelésével kapcsolatos döntést tárgyalhat.
23. § (1) A beszámoló
a) önkormányzati hatáskör gyakorlásáról,
b) a Közgyűlés valamely határozatának végrehajtásáról,
c) az interpelláció kivizsgálásáról,
d) a Közgyűlés és szervei működéséről,
e) az önkormányzati feladatot ellátó szervezet vagy jogszabályban beszámolásra kötelezett szerv tevékenységéről
készíthető.
(2) A beszámoló benyújtására a polgármester, bizottsági elnök, tanácsnok, jegyző, továbbá jogszabály alapján beszámolásra kötelezett jogosult.
(3) *
(4) * A lejárt határidejű határozatokról szóló beszámoló keretében nem kell a Közgyűlésnek beszámolni azokról a határozatokról, amelyekben a meghatározott feladatok végrehajtásáról a Közgyűlés már tájékoztatást kapott, vagy döntést hozott.
24. § (1) A tájékoztató olyan írásos információk Közgyűlés elé terjesztését jelenti, amelyek az önkormányzati döntések meghozatalát általános jelleggel támasztják alá, illetve amelyek valamely, a város életével kapcsolatos jelenségnek, nem önkormányzati szerv tevékenységének megismerését segítik elő.
(2) Tájékoztató benyújtására a polgármester, a bizottság, a tanácsnok, a jegyző, a jogszabály alapján tájékoztatásra kötelezett, továbbá a polgármester által felkért személy, vagy szervezet vezetője jogosult.
(3) A tájékoztató jellegű napirendi pont esetében nem kötelező vitát nyitni.
25. § (1) Az írásbeli előterjesztésre vonatkozó alaki és tartalmi követelményeket a beszámolóra és a tájékoztatóra is megfelelően alkalmazni kell.
(2) A beszámoló elfogadásáról és a tájékoztató tudomásul vételéről a Közgyűlés határozatot hoz.
26. § (1) Az ülést a polgármester nyitja meg, megállapítja a jelenlévő képviselők számát, az ülés határozatképességét.
(2) Ha a Közgyűlés nem határozatképes vagy határozatképtelenné válik, a polgármester kísérletet tesz a határozatképesség helyreállítására.
(3) Amennyiben a Közgyűlés a polgármester (2) bekezdésben foglalt intézkedése ellenére sem határozatképes, a polgármester az ülést berekeszti. Az ülés berekesztése esetén a Közgyűlést a polgármester 8 napon belül köteles az eredeti napirendi javaslattal, illetve a határozatképesség hiányában meg nem tárgyalt napirendi pontokkal újból összehívni.
27. § (1) Az ülés rendjének biztosítása érdekében a polgármester
a) figyelmezteti a hozzászólót, hogy
aa) csak a napirenddel kapcsolatosan tegye meg észrevételét, javaslatát, s attól ne térjen el,
ab) a tanácskozáshoz nem illő, másokat sértő kijelentésektől tartózkodjon,
b) rendre utasíthatja azt, aki a Közgyűléshez méltatlan magatartást tanúsít,
c) megvonhatja a szót attól a képviselőtől, aki a fenti pontokban foglalt rendzavaró magatartást megismétli,
d) a nem képviselő résztvevőt ismételt rendzavarás esetén a teremből kiutasíthatja.
(2) A Közgyűlés bármely tagjának javaslatára, vita nélküli minősített többséggel hozott határozata alapján rendbírsággal sújthatja azt a tagját, aki
a) az adott ülésen több mint két alkalommal engedély nélkül túllépte a részére biztosított időkeretet,
b) a Közgyűlés ülésén ismételten másokat sértő, illetve a testülethez méltatlan, nem illő kifejezést használ, magatartást tanúsít,
c) a napirendtől ismételt figyelmeztetés ellenére eltér,
d) személyes érintettséggel kapcsolatos bejelentési kötelezettségét elmulasztja.
(3) A rendbírság összege alkalmanként 5.000.-Ft.
(4) * A rendbírságot az érintett képviselő az ülést követő 15 napon belül köteles befizetni az Önkormányzat fizetési számlájára.
(5) A Közgyűlés ülésének ideje alatt az ülésteremben mobiltelefont használni nem lehet.
28. § (1) A polgármester bármikor tárgyalási szünetet rendelhet el, amelynek az időtartamát is megállapítja. Az ülések idején - a szünetek kivételével - a képviselőcsoportok és a bizottságok nem ülésezhetnek.
(2) A képviselőcsoportok vezetőinek javaslatára, a képviselőcsoportok álláspontjainak kialakítása érdekében szünetet kell tartani. Egy képviselőcsoport ülésnaponként egyszer kérheti 10 perc szünet megtartását.
29. § Az ülés napi időtartama a tiszta tárgyalási időt tekintve csak akkor haladhatja meg a 10 órát, ha erről a Közgyűlés egyszerű többséggel vita nélkül határoz.
30. § (1) A polgármester minden napirendi pontról külön vitát nyit. A vita 5 részből áll:
a) 1. részben: Az előterjesztő szóbeli kiegészítést tehet az írásbeli előterjesztéshez legfeljebb 5 percben, vagy ismerteti a szóbeli előrjesztést.
Az előterjesztőnek az ülés megkezdése előtt írásban előterjesztett kérelmére a szóbeli kiegészítéshez kivetítésre alkalmas multimédiás eszköz használatát a polgármester engedélyezi.
b) 2. részben:
ba) Az előterjesztést előzetesen megtárgyaló bizottságok véleményének ismertetésére kerül sor legfeljebb 5-5 percben.
bb) A bizottsági vitában kisebbségben maradt vélemények ismertetésére kerülhet sor az érintett bizottsági tagok által, bizottságonként legfeljebb 2-2 percben.
c) * 3. részben: A képviselők és a tanácskozási joggal rendelkezők mindegyike legfeljebb 1-1 percben kérdéseket tehet fel az előterjesztőhöz, amire az legfeljebb 2 percben válaszol.
d) 4. részben:
da) A képviselőcsoportok vezetői ismertetik álláspontjukat legfeljebb 5-5 percben.
db) A képviselők és a tanácskozási joggal rendelkezők ismertetik véleményüket (hozzászólás) egy-egy alkalommal legfeljebb 3-3 percben.
e) 5. részben: A vita lezárása előtt az előterjesztő reagál a hozzászólásokra és véleményt nyilvánít a módosító javaslatokról, nyilatkozik azok esetleges befogadásáról.
(2) * A polgármester és az alpolgármesterek a vita bármelyik részében kifejthetik véleményüket.
(2a) * A jegyző a Mötv. 81. § (3) bekezdés e) pontjával meghatározott jogszabálysértés esetén soron kívül, ügyrendi felszólalás keretében jelzéssel él.
(3) A képviselő és a tanácskozási joggal rendelkező a személyét érintő hozzászólást követően - napirendi pontonként egy alkalommal - legfeljebb 1 percben viszontválaszra jogosult.
(4) A tárgyalt napirendi pontot érintően ügyrendi felszólalás keretében a Közgyűlés tagjai egy-egy alkalommal kérhetnek szót. Az ügyrendi javaslatról a képviselőcsoportok vezetői alkalmanként 2-2 perc időtartamban véleményt nyilváníthatnak.
(5) Új változatot vagy módosító indítványt csak a vita lezárásáig lehet előterjeszteni. Nagyobb terjedelmű módosító indítványt előzetesen, a vita során elhangzottakat a polgármester kérésére írásban kell benyújtani. Ez utóbbi elkészítése érdekében a napirend tárgyalását a polgármester felfüggesztheti.
(5a) * Amennyiben az írásbeli módosító indítvány benyújtására a Közgyűlés ülésének megkezdéséig sor kerül, az indítvány benyújtója ezen időpontig kérheti a jegyzőtől, hogy az indítvány a Közgyűlés ülésén a Közgyűlés tagjai részére kerüljön kiosztásra.
(6) A polgármester a vitaszakaszban elhangzottakat összefoglalja és a vitát lezárja. A vita mindaddig nem zárható le, amíg a hozzászólásra jelentkező képviselők és tanácskozási joggal résztvevők között van olyan, aki a napirendi ponttal kapcsolatban még nem nyilvánított véleményt.
31. § A Közgyűlésen az alábbi felszólalásokra kerülhet sor:
a) napirenden kívüli felszólalás,
b) napirendhez kapcsolódó felszólalás,
c) ügyrendi felszólalás,
d) kérdés,
e) interpelláció,
f) állampolgári jogon történő hozzászólás.
32. § (1) A Közgyűlés rendes ülésén rendkívüli ügyben valamennyi napirendi pont lezárását követően bármely képviselő legfeljebb 2 perc időtartamban felszólalhat (napirenden kívüli felszólalás). A napirenden kívüli felszólalási igényt írásban, a tárgy megjelölésével az ülés megkezdése előtt közölni kell a polgármesterrel.
(2) Amennyiben a polgármester szerint a megjelölt tárgy nem minősül rendkívüli ügynek és ezért a napirenden kívüli felszólalás lehetőségét megtagadja, a képviselő igényéről a Közgyűlés vita nélkül egyszerű többséggel dönt.
(3) A napirenden kívüli felszólalás tartalmáról vita nem nyitható, azonban a felszólalással érintett 2 perc időtartamban viszontválaszra jogosult.
33. § A napirendhez kapcsolódó felszólalásra a képviselőknek a jelentkezés sorrendjében, a tanácskozási joggal megjelenteknek és az állampolgári jogon hozzászólóknak az általa megállapított sorrendben a polgármester adja meg a szót, a vitavezetésre vonatkozó szabályok szerinti rendben.
34. § (1) Az ügyrendi felszólalás ügyrendi hozzászólás, ügyrendi javaslat, vagy ügyrendi kérdés lehet. Ügyrendi felszólalás keretében a Közgyűlés tagjai legfeljebb 2-2 percben kérhetnek szót.
(2) Az ügyrendi hozzászólás olyan, a Közgyűlés működésének, ülésének rendjével kapcsolatos, a tárgyalt napirendi pont tartalmát érdemben nem érintő, intézkedést igénylő észrevétel, amelyről dönteni nem szükséges.
(3) Ügyrendi javaslat a Közgyűlés vezetésével, működésével, rendjével összefüggő, a tárgyalt napirendi pont tartalmát érdemben nem érintő, döntést igénylő eljárási kérdésre vonatkozó javaslat. Az ügyrendi javaslatról a Közgyűlés vita nélkül határoz, egyszerű többséggel.
(4) Ügyrendi kérdésben a Közgyűlés tagjai e rendelet vitavezetési szabályai keretében meghatározottak szerint kérhetnek szót. Az ügyrendi kérdést annak feltételét követően megválaszolja az, akihez a képviselő kérdését intézte. A válaszadást követően az ügyrendi kérdésről további vita nem nyitható.
35. § A képviselő a Közgyűlés ülésén az Interpellációk, kérdések napirendi pont keretében kérdést intézhet a polgármesterhez, az alpolgármesterhez, a jegyzőhöz, a bizottság elnökéhez, a jegyző útján a főosztályvezetőhöz és a főépítészhez.
36. § (1) Interpellációnak minősül az olyan, intézkedést igénylő kérdés vagy véleménynyilvánítás, amelyet a képviselő a polgármesterhez, a bizottsági elnökhöz, vagy a jegyzőhöz intéz önkormányzati feladatkörébe tartozó ügyben.
(2) Az interpellációt legkésőbb az ülést megelőző 6. napon a hivatali munkaidő vége előtt írásban kell benyújtani a jegyzőhöz, aki gondoskodik annak a címzetthez való eljuttatásáról.
Az interpellációnak tartalmaznia kell a képviselő nevét, az interpelláció tárgyát és címzettjét.
(3) A Közgyűlés ülésén lehetőséget kell adni az interpelláció szóban történő előadására is.
Az interpelláció előadásának időtartama legfeljebb 3 perc, az arra adott válasz legfeljebb 5 perc lehet. A viszontválasz időtartama legfeljebb 2 perc.
(4) Az interpellációra adott válasz elfogadásáról az interpelláló nyilatkozik. A válasz el nem fogadása esetén a Közgyűlés egyszerű többséggel vita nélkül határoz.
(5) Ha az interpellációra adott választ a Közgyűlés nem fogadta el, további vizsgálat és javaslattétel céljából a kérdést az általa kijelölt bizottság elé utalja. Az interpellációra adott válasz elfogadása esetén - amennyiben az ügy további intézkedést, vagy eljárást igényel - a kérdést az általa kijelölt bizottság elé utalhatja. A bizottság ülésére az interpellálót meg kell hívni. A bizottság elé az interpellációt megválaszoló terjeszti az anyagot. A bizottság válaszát a következő rendes ülésen, hosszabb kivizsgálást igénylő ügyben a Közgyűlés által meghatározott időpontban terjeszti a testület elé.
(6) Ismételt el nem fogadás esetén a polgármester javaslatára a Közgyűlés dönt az interpelláló által felvetett kérdés lezárásának módjáról.
(7) A Közgyűlésen idő hiányában válasz nélkül maradt, vagy az interpellált részéről előkészítést igénylő esetekben az interpellációkra a választ írásban kell megadni az ülést követő 15 napon belül.
(8) Amennyiben az interpelláció megtárgyalásánál az interpelláló képviselő nincs jelen, a távollévő képviselő által benyújtott interpelláció nem tárgyalható meg, azt elnapoltnak kell tekinteni.
(9) Egyazon kérdésben újabb interpellációnak nincs helye. Az interpelláció azonosságáról - kétség esetén - a Közgyűlés vita nélkül, egyszerű többséggel határoz.
37. § A Közgyűlés záró napirendi pontjaként a képviselők részére összesen legfeljebb 30 perc áll rendelkezésre kérdésfeltevésre, interpellációra és azok megválaszolására. Egy képviselő kérdései legfeljebb 2 percben adhatóak elő, a válaszra legfeljebb 3 perc áll rendelkezésre.
38. § A napirendi ponthoz állampolgári jogon történő hozzászólásra jelentkező állampolgárnak a polgármester adja meg a szót legfeljebb 3 perc időtartamra, amennyiben hozzászólási szándékát a napirendi pont megjelölésével a polgármesternél az ülés megkezdése előtt írásban jelezte. Az állampolgári jogon történő hozzászólásokra összesen 30 perc áll rendelkezésre.
39. § Minősített többség szükséges a javaslat elfogadásához a Mötv-ben felsorolt döntéseken túl az alábbi ügyekben:
a) a Közgyűlés hatáskörének átruházása,
b) hitelfelvétel, kötvény kibocsátás,
c) önkormányzati jelképek, kitüntetések és elismerő címek meghatározása, használatuk szabályozása, díszpolgári cím adományozása,
d) a polgármester fegyelmi és anyagi felelősségének megállapítása,
e) önkormányzati vagyonnal való rendelkezés,
f) helyi népszavazás kiírása,
g) településszerkezeti terv jóváhagyása,
h) közjogi szervezetszabályozó eszköz (normatív határozat) elfogadása,
i) az e rendeletben meghatározott más esetben.
40. § (1) A szavazás tárgyát képező határozati javaslatot a polgármester ismerteti. A javaslatot nem kell ismertetni, elegendő arra utalni,
a) ha az mindenben megegyezik az eredetileg írásban előterjesztett javaslattal, vagy
b) ha a javaslat a vita során félreérthetetlenül megfogalmazást nyert.
(2) A polgármester a vita során elhangzott javaslatokat külön-külön bocsátja szavazásra úgy, hogy előbb a vitában elhangzott módosító, kiegészítő javaslatot, majd a teljes javaslatot bocsátja szavazásra.
(3) Ha a módosító vagy kiegészítő javaslatot az előterjesztő változtatás nélkül teljes egészében befogadja és erről nyilatkozik, akkor a módosító vagy kiegészítő javaslatról az eredeti javaslat módosítással, kiegészítéssel nem érintett pontjaival együtt kell szavazni.
(4) A szavazás számszerű eredményének megállapítása után a polgármester kihirdeti a döntést.
(5) Az ügyrendi javaslatokat a polgármester soron kívül, az elhangzást követően azonnal szavazásra bocsátja.
41. § A nyílt szavazás elsősorban szavazatszámláló gép alkalmazásával, ennek hiányában kézfelemeléssel történik.
42. § (1) A Mötv. 48. § (3) bekezdésében foglalt esetek kivételével bármely képviselő javaslatot tehet név szerinti szavazásra. A kérdésben a Közgyűlés vita nélkül, egyszerű többséggel dönt.
(2) A név szerinti szavazás esetén a képviselők névsorát ABC sorrendben a polgármester olvassa fel. A képviselők „igen”, „nem”, „tartózkodom” nyilatkozattal szavaznak. A polgármester szavazatát utolsóként adja le. A névsort a személyek szavazatának feltüntetésével a jegyzőkönyvhöz kell csatolni.
43. § Titkos szavazást tarthat a Közgyűlés a Mötv. 46. § (2) bekezdésében meghatározott ügyekben a polgármester, valamint a Közgyűlés tagjai legalább egynegyedének kezdeményezésére. A titkos szavazás elrendeléséről a Közgyűlés vita nélkül, minősített többséggel dönt. A titkos szavazás elrendelésével egyidejűleg annak módjáról akkor dönt a Közgyűlés, amennyiben a szavazatszámláló géppel való szavazás technikai feltételei nem biztosítottak.
44. § (1) Ha a Közgyűlés kinevezési, megbízási, választási jogkörének gyakorlása során több jelölt közül választ, valamint ha a határozati javaslat több változatot tartalmaz, azok mindegyikéről szavazni kell. Azt a jelöltet, illetve változatot kell elfogadottnak tekinteni, amelyik a legtöbb igen szavazatot kapta, feltéve, hogy a szavazatok száma eléri a szükséges többséget.
(2) Az (1) bekezdésben foglalt eljárás során megvalósult szavazategyenlőség esetén újabb szavazási fordulót kell tartani a legtöbb azonos szavazatot elért jelöltek, illetve változatok között. Ez alapján azt a jelöltet, illetve változatot kell elfogadottnak tekinteni, amelyik a legtöbb igen szavazatot kapta, feltéve, hogy a szavazatok száma eléri a szükséges többséget.
(3) Ha az előző bekezdésekben foglaltak alapján a jelölt, illetve a határozati javaslat nem kapja meg a szükséges szavazatot, az előterjesztőnek új pályázatot kell kiírnia, illetve új határozati javaslatot kell készítenie.
45. § (1) A rendelettervezetről szóló döntéshozatalnál a határozathozatalra vonatkozó szabályokat megfelelően alkalmazni kell, azzal, hogy a módosító javaslatot csak írásban, a napirendi pont tárgyalásának megkezdéséig lehet benyújtani a polgármester részére.
(2) A szóbeli előterjesztés keretében tárgyalt rendelettervezet esetében módosító javaslat írásban a vita lezárásáig terjeszthető elő.
46. § Az önkormányzati rendeleteket és a határozatokat Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közlönyében kell kihirdetni, illetve közzétenni, amely nyomtatott formában is megjelenik. A Közlönyt - a nyomtatott formában történő hiteles megjelenéssel azonos tartalommal - a www.debrecen.hu honlapon is haladéktalanul közzé kell tenni.
47. § (1) A Közgyűlés üléséről készült jegyzőkönyvnek a Mötv-ben meghatározott tartalmi elemeken túl tartalmaznia kell
a) napirendi pontonként az elhangzott előterjesztői kiegészítést, bizottsági véleményt, a feltett kérdéseket és az azokra adott válaszokat,
b) külön indítványra az elhangzott bizottsági kisebbségi véleményt,
c) a polgármester ülésvezetéssel összefüggő intézkedéseit,
d) a Közgyűlésen történt fontosabb eseményeket,
e) a kérdéseket, interpellációkat és az azokra adott választ.
(2) Az ülésen elhangzottakat hangfelvételen is rögzíteni kell.
48. § * (1) A közmeghallgatás összehívására, a meghívottak körére a Közgyűlés nyilvános ülésére vonatkozó általános szabályok az irányadók azzal, hogy a meghívottak köre bővíthető.
(2) A közmeghallgatás időpontját legalább 3 nappal korábban a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján közölni kell, valamint a www.debrecen.hu honlapon meg kell jelentetni.
(3) Amennyiben a közérdekű kérdés vagy javaslat az ülésen nem válaszolható meg, a meg nem válaszolt közérdekű kérdést és javaslatot a polgármester, jegyző, vagy a tárgykör szerint érintett bizottság, illetve tanácsnok vizsgálja.
(4) A válaszról a Közgyűlést a soron következő ülésen tájékoztatni kell.
48/A. § * Helyi népszavazást Debrecen város választópolgárai legalább 20 százalékának megfelelő számú választópolgár kezdeményezhet.
49. § (1) A Közgyűlés tagjai Debrecen város egészéért vállalt felelősséggel képviselik választóik érdekeit.
(2) A képviselő - más jogszabályban meghatározott jogai mellett - jogosult:
a) * megbízatása idejére képviselői munkájához igénybe venni a következő természetbeni juttatásokat:
aa) * Debrecen közigazgatási területén a helyi személyszállítási közszolgáltatás igénybevételére jogosító havi utazási bérletet, vagy Debrecen közigazgatási területén belül mobilparkolás szolgáltatást havi 15.000.- Ft összegben,
ab) * a részére térítésmentesen átadott - az önkormányzat tulajdonát képező - hordozható számítógépet, annak tartozékait és a működéshez szükséges szoftvereket,
ac) az önkormányzat által biztosított mobilinternet szolgáltatást,
ad) az önkormányzat által térítésmentesen biztosított informatikai szolgáltatásokat,
b) képviselői munkájával összefüggésben - az önkormányzattól kapott megbízás alapján - képviselői igazolványának felmutatásával az önkormányzati intézmények, gazdasági társaságok, egyéb szervezetek (a továbbiakban: intézmények) helyiségeibe - az intézmény vezetője, vagy távolléte esetén az erre kijelölt személlyel történő előzetes egyeztetés után - belépni,
c) képviselői munkájával összefüggésben az intézmények tevékenységével, működésével kapcsolatban adatot, tájékoztatást és információt - a Polgármesteri Hivatal illetékes szervezeti egysége útján - kérni.
(3) * A képviselő testületi munkában való részvételét a testületi ülésről készült jegyzőkönyv jelenlétre vonatkozó adatai alapján, a részvétel időtartamának megjelölésével kérelemre a jegyző igazolja.
49/A. § * (1) A képviselőt megválasztása időpontjától megbízatása megszűnéséig - e minőségben végzett munkájáért - tiszteletdíj illeti meg.
(2) * A képviselői tiszteletdíj mértéke 195.000 Ft/hó (továbbiakban: alapdíj).
(3) * Ha a képviselő bizottságnak tagja - megválasztásától kezdődően - tiszteletdíja az alapdíjon felül:
a) * egy állandó bizottsági tagság esetén az alapdíj 60%-a,
b) kettő vagy több állandó bizottsági tagság esetén az a) pontban meghatározott összegen felül további 15.000 Ft,
c) állandó bizottság elnöke esetén az alapdíj 100 %-a, függetlenül a betöltött megbízatások számától.
49/B. § * (1) Ha a képviselő a tárgyhavi közgyűlések szavazásai több mint a felén nem vesz részt, a 49/A. § (2) bekezdésében megállapított tárgyhavi alapdíja 25%-kal csökken, kivéve, ha hivatalos ügyben van távol és azt a polgármester igazolja.
(2) Ha az állandó bizottságban résztvevő képviselő a tárgyhavi bizottsági ülések időtartama több mint felén nem vesz részt, a bizottsági tagságért járó 49/A. § (3) bekezdésében meghatározott tárgyhavi tiszteletdíja 25%-kal csökken, kivéve, ha hivatalos ügyben van távol, melyet az adott bizottság elnöke igazol. Több bizottsági tagság esetén a bizottsági üléseken való részvételt külön-külön, azaz bizottságonként kell figyelembe venni.
49/C. § * (1) Ha a képviselő a mandátumáról hóközben lemond, számára a megállapított tiszteletdíj időarányos része jár.
(2) Ha a bizottsági tag vagy tisztségviselő hóközben mond le tagságáról, vagy tisztségéről, számára a megállapított tiszteletdíj időarányos része jár.
(3) A képviselők tiszteletdíjának számfejtése és kifizetése a tárgyhónapot követő hónap 15. napjáig történik.
50. § (1) A képviselő - más jogszabályban meghatározott kötelezettségei mellett - köteles:
a) írásban vagy szóban a polgármesternek, illetve a bizottság elnökének bejelenteni, ha a Közgyűlés ülésén, illetve bizottsági ülésen részt venni nem tud, vagy egyéb megbízatása teljesítésében akadályoztatva van,
b) a Közgyűlés vagy bizottság megbízásából történő eljárásról a következő ülésen beszámolni,
c) a választópolgárokkal közvetlen és rendszeres kapcsolatot tartani.
(2) A képviselő a lakossági kérelmek, panaszok, bejelentések megismerése érdekében fogadóórát tarthat.
(3) * A képviselő az összeférhetetlenségi okot a megválasztásától vagy az összeférhetetlenségi ok felmerülésétől számított harminc napon belül köteles megszüntetni. Amennyiben jogszabályban meghatározottak szerint nem lehetséges az összeférhetetlenségi ok alapjául szolgáló jogviszony harminc napon belül történő megszüntetése, akkor a képviselő által tett és a jogviszony megszüntetéséről szóló, az arra jogosult által írásban megerősített lemondó nyilatkozatát, amelyet az összeférhetetlenség megszüntetésének kell tekinteni, az Ügyrendi Bizottsághoz nyújtja be.
51. § (1) A Közgyűlésben képviselettel rendelkező pártok, egyéb szervezetek a képviselői tevékenységük összehangolására egy-egy képviselőcsoportot (frakciót) hozhatnak létre. A független képviselő egy képviselőcsoporthoz csatlakozhat.
(2) A képviselőcsoport megalakításához és működéséhez
a) egy - a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek általános választásán jelölő szervezetként induló - jelölő szervezet esetében legalább 3 képviselő,
b) két - a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek általános választásán jelölő szervezetként induló - jelölő szervezet esetében legalább 6 képviselő,
c) három vagy ennél több - a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek általános választásán jelölő szervezetként induló - jelölő szervezet esetében legalább 9 képviselő szükséges.
(3) A független képviselőt a képviselőcsoport létszámának meghatározása szempontjából úgy kell tekinteni, mintha jelölő szervezet jelöltjeként szerzett volna mandátumot.
(4) Frakció tagságának megszűnése esetén a képviselő csak 6 hónap elteltével csatlakozhat más frakcióhoz.
(5) A képviselőcsoport működésének szabályait e rendelet keretei között önállóan határozza meg.
52. § (1) A képviselőcsoport megalakulását a megalakulástól számított 5 napon belül kell írásban bejelenteni a polgármesternél.
(2) A képviselőcsoport vezetője a képviselőcsoport megalakítását, megszűnését, elnevezését, tagságának létszámát, vezetőjének nevét, valamint az ezekben az adatokban bekövetkezett változásokat a polgármesternek tett írásbeli nyilatkozattal jelenti be.
(3) A polgármester a beérkezett nyilatkozatot a Közgyűlés soron következő rendes ülésén ismerteti.
(4) A képviselőcsoport köteles vezetőt és legalább 1 vezető-helyettest választani.
(5) Egy képviselő csak egy képviselőcsoporthoz tartozhat.
53. § (1) A tanácsnok megválasztása határozott időre, vagy meghatározott feladatok ellátására szólhat.
(2) A tanácsnokra eltérő szabályozás hiányában a bizottsági elnökre vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.
(3) A tanácsnok megbízatása megszűnik:
a) a képviselői mandátuma megszűnésével,
b) határozott időre történő választás esetén a határozott idő elteltével,
c) meghatározott feladatok ellátására történő választás esetén feladatának elvégzését követően, az erről szóló jelentésnek a Közgyűlés által történő elfogadásával,
d) felmentéssel,
e) lemondással.
(4) A tanácsnok megbízatásának időtartama alatt évente egy alkalommal tevékenységéről beszámol a Közgyűlésnek.
(5) * A tanácsnok tiszteletdíja az alapdíjon felül az alapdíj 100 %-a, függetlenül a betöltött megbízatások számától.
54. § * (1) * A képviselői munkához szükséges adminisztratív közreműködést elsősorban a Polgármesteri Hivatal e célból kijelölt helyiségeiben, ennek hiányában a Szervezési Osztályon vehetik igénybe a képviselők.
(2) A folyamatos közreműködést a jegyző biztosítja.
(3) A képviselői munkához szükséges tájékoztatást a már befejezett és folyamatban lévő ügyekről a jegyző útján a Hivatal főosztályvezetőitől, irodavezetőitől, illetve az általuk megbízottaktól lehet kérni.
(4) Legfeljebb 3 lap terjedelmű iratokról a képviselő másolatot kérhet, ettől nagyobb oldalszámú anyagokat megfelelő körülmények biztosítása mellett betekintésre kaphat meg a jegyző útján az osztályvezetőtől, irodavezetőtől.
(5) A képviselő szóbeli és írásbeli tájékoztatást igényelhet a Polgármesteri Hivataltól a jegyző megkeresésével, melyre a tájékoztatást felkészülést nem igénylő ügyekben legkésőbb 3 munkanapon belül, alaposabb felkészülést igénylő ügyekben legkésőbb 8 munkanapon belül kapja meg.
(6) Ha a képviselő a közgyűlési bizottság feladat- és hatáskörét érintő felvilágosítást kér, a tárgykör szerint érintett osztályvezető, irodavezető a jegyző útján erről a bizottságot legközelebbi ülésén értesíti. A képviselő részére adott tájékoztatásokról az osztályvezetők, irodavezetők részletes nyilvántartást vezetnek.
(7) A képviselő közérdekű ügyekben kezdeményezheti a polgármester intézkedését, melynek eredményéről a kezdeményező képviselőt írásban, 30 napon belül kell tájékoztatni.
(8) *
55. § * A Közgyűlés állandó bizottságai és – a bizottság elnökével együtt számított – tagjaik száma:
a) Egészségügyi és Szociális Bizottság (7 képviselő + 6 nem képviselő tag = 13 fő)
b) Ifjúsági és Sportbizottság (7 képviselő + 6 nem képviselő tag = 13 fő)
c) Környezetvédelmi és Városfejlesztési Bizottság (6 képviselő + 5 nem képviselő tag = 11 fő)
d) Kulturális és Oktatási Bizottság (8 képviselő + 7 nem képviselő tag = 15 fő)
e) Pénzügyi Bizottság (6 képviselő + 5 nem képviselő tag = 11 fő)
f) Tulajdonosi Bizottság (7 képviselő tag)
g) Ügyrendi Bizottság (8 képviselő tag)
56. § A Közgyűlés által létrehozott állandó bizottságok ügyrendjüket saját maguk állapítják meg. A bizottsági ügyrendet a bizottság megalakulását követő 30 napon belül a jegyzőnek meg kell küldeni. Az ügyrendet a bizottságnak folyamatosan felül kell vizsgálnia, figyelemmel e rendelet és más jogszabályok változásaira.
57. § (1) Az állandó bizottságok feladata, hogy folyamatosan segítsék a Közgyűlés tevékenységét, illetve munkájának eredményességét.
(2) Az állandó bizottság általános feladatai
a) Dönt:
aa) ügyrendjének meghatározásáról,
ab) a Közgyűlés által hatáskörébe utalt ügyekben.
b) Előkészíti:
a feladatkörébe tartozó önkormányzati rendeletek koncepcióját, rendelet-tervezeteket, valamint a Közgyűlés által feladatkörébe utalt további előterjesztéseket.
c) Állást foglal, illetve véleményezi:
ca) a hatáskörébe tartozó közgyűlési előterjesztéseket,
cb) a Közgyűlés által meghatározott rendelet-tervezeteket,
cc) a polgármester által előterjesztett, feladatkörét érintő javaslatokat, tervezeteket,
cd) * az önkormányzat gazdasági programjának tervezetét a bizottság feladatkörét érintő kérdésekben,
ce) az önkormányzat költségvetési rendelet-tervezetét,
cf) * a feladatköréhez tartozó önkormányzati intézmények intézményvezetői, gazdasági társaságok vezető tisztségviselői, egyéb szervezetek vezetői pályázataival kapcsolatos, a vezetők kinevezésére, megbízására, felmentésére, megbízás visszavonására, a vizsgálati eljárásra, hátrányos jogkövetkezmény alkalmazására, fegyelmi eljárásra irányuló előterjesztéseket,
cg) a feladatkörét érintő intézmények, gazdasági társaságok, egyéb szervezetek alapításával, megszüntetésével, átszervezésével kapcsolatos koncepciókat, előterjesztéseket.
d) Kapcsolatot tarthat:
a feladatkörét érintő területen működő közigazgatási szervekkel, más szervekkel, civil szervezetekkel, önszerveződő közösségekkel,
e) Figyelemmel kísérheti:
ea) a szakterületét érintő városi szintű nemzetközi kapcsolatokat,
eb) a szakterületén működő önkormányzati intézmények tevékenységét.
f) Egyéb feladatok:
fa) *
fb) évente egy alkalommal beszámol a Közgyűlésnek az átruházott hatáskör gyakorlásáról.
58. § * (1) Az Egészségügyi és Szociális Bizottság dönt a Közgyűlés által a bizottságra ruházott hatáskörökben.
(2) Az Egészségügyi és Szociális Bizottság véleményezi:
a) a szociális ellátó és gyermekjóléti intézményrendszer fejlesztésével, átszervezésével kapcsolatos koncepciókat, tervezeteket,
b) a feladatkörét érintő területen az önkormányzat intézményrendszere szervezetének kialakítására, változtatására irányuló tervezetet,
c) a feladatkörét érintő szakmai kérdéseket és új kezdeményezéseket,
d) a személyes gondoskodást nyújtó, a pénzbeli és természetbeni szociális ellátásokról szóló, valamint a gyermekek védelmét biztosító pénzbeli és természetbeni ellátásokról szóló rendelettervezeteket,
e) * az egészségügyi alapellátási körzetekről szóló előterjesztéseket,
f) Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata mindenkori éves gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatai ellátásáról szóló átfogó értékelését,
g) Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata szolgáltatástervezési koncepcióját,
h) Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata Idősügyi Stratégiáját,
i) * az önkormányzati tulajdonú lakások és helyiségek elidegenítésére, bérbeadására vonatkozó közgyűlési előterjesztéseket.
(3) Az Egészségügyi és Szociális Bizottság figyelemmel kíséri az önkormányzattal szerződéses kapcsolatban álló egészségügyi szolgáltatóknál a feladat ellátására vonatkozó szerződésben foglaltak teljesülését.
(4) Az Egészségügyi és Szociális Bizottság kapcsolatot tarthat:
a) a városban működő egészségügyi intézményekkel, szolgáltatókkal, egészségügyi hatósággal, egészségbiztosítási szervvel,
b) a feladatkörébe tartozó területen működő civil és egészségfejlesztő szervezettel, egyházzal.
(5) Az Egészségügyi és Szociális Bizottság figyelemmel kísérheti:
a) jogszabályi keretek között a lakosság egészségügyi ellátását,
b) az egészséges város közösségi feltételeinek elősegítése érdekében az erre vonatkozó mutatókat, különösen a megbetegedési és halálozási mutatókat,
c) a város környezet-egészségügyi helyzetének alakulását,
d) a város polgárai szociális helyzetének alakulását,
e) rendszeresen áttekinti a városban élők lakhatási problémáit, kapcsolatot tart a lakhatással összefüggő feladatokat ellátó szervekkel,
f) az önkormányzati feladatot ellátó nem önkormányzati fenntartású szociális szervezetek feladatellátását.
(6) Az Egészségügyi és Szociális Bizottság egyéb feladatai:
a) értékeli a feladatkörét érintő ellátási rendszer működésének tapasztalatait, javaslatot tesz azok továbbfejlesztésére,
b) együttműködik a szociális gondoskodás kiterjesztése érdekében az állami, önkormányzati szervekkel, egyházakkal, karitatív szervezetekkel és szakmai egyesületekkel,
c) önkormányzati lakások pályázat útján történő bérbeadása esetén az ajánlattevő zárt borítékban elhelyezett ajánlatának bontására az Egészségügyi és Szociális Bizottság elnöke, vagy az általa kijelölt tag jelenlétében kerülhet sor.
59. § (1) A Környezetvédelmi és Városfejlesztési Bizottság dönt:
a) a Közgyűlés által a bizottságra ruházott hatáskörökben,
b) a működő köztemetők üzemeltetőjének a kegyeleti közszolgáltatás keretében végzett tevékenységéről készült éves tájékoztatójának elfogadása tárgyában.
(2) A Környezetvédelmi és Városfejlesztési Bizottság véleményezi:
1. az önkormányzat illetékességi területén lévő földrajzi nevek megállapítására, megváltoztatására irányuló tervezetet, a településrészek és közterületek elnevezését, a névváltozás indokoltságát,
2. a településrendezési programot, annak módosításait és tervezeteit, a településfejlesztési koncepció és módosításai tervezetét, a településszerkezeti terv és módosításai tervezetét, a helyi építési szabályzat és módosításai tervezetét, beleértve annak környezetvédelmi munkarészét, a településrendezési- és tervezési szerződésekre vonatkozó közgyűlési előterjesztéseket,
3. az önkormányzat területét érintő villamos energia korlátozás sorrendjének megállapítására irányuló tervezetet,
4. az állattartásról szóló, illetve azt módosító rendelet tervezetét,
5. * a Debrecen közigazgatási területén a díjfizetési kötelezettség alá tartozó várakozási területek járművel történő használatának szabályairól szóló közgyűlési előterjesztéseket,
6. az önkormányzat illetékességi területén lévő és műemléki oltalmat, valamint a helyi védelmet (egyedi és területi) érdemlő értékek védetté nyilvánítására, illetőleg a védelem megszüntetésére irányuló kezdeményezést,
7. az ipari park és egyéb területfejlesztési egység létrehozására vonatkozó előterjesztést,
8. a piaci árusító helyekre vonatkozó helypénz, illetve bérleti díjak megállapítására, módosítására vonatkozó előterjesztést,
9. a közút forgalmi rendjének a város közlekedésében jelentősebb változást eredményező intézkedések tervezetét,
10. a köztemető fenntartásával kapcsolatos előterjesztéseket, az (1) bekezdés b) pontja szerinti előterjesztés kivételével,
11. a helyi víziközművek működtetésével kapcsolatos előterjesztéseket,
12. a települési közműben vízszolgáltatás korlátozására vonatkozó terv jóváhagyására és a vízfogyasztás rendjének megállapítására vonatkozó döntési javaslatot,
13. * a közterületek rendjével, használatával és hasznosításával kapcsolatos és a közterület használati díj mértékének megállapítására irányuló tervezetet,
14. * a távhőszolgáltatással kapcsolatos közgyűlési előterjesztéseket,
15. * a műemlékileg védett épületek, építmények és a hozzájuk tartozó föld, a kulturális javak, a védett természeti értékek és területek ellenérték fejében történő hasznosítására vonatkozó javaslatokat.
16. a települési térkép kiigazítással kapcsolatos önkormányzati vélemény kialakítására vonatkozó előterjesztést,
17. a Nemzeti Környezetvédelmi Programban foglalt célokkal, feladatokkal és a település rendezési tervével összhangban az önkormányzat illetékességi területére készített települési környezetvédelmi program tervezetét,
18. a rendkívüli levegőtisztaság-védelmi intézkedési terv tervezetét,
19. az egészséges ivóvíz hosszú távú biztosításának és a szennyvíz elvezetésének és kezelésének hosszú távú koncepcióját,
20. a helyi jelentőségű természeti terület védetté nyilvánításáról, óvásáról, őrzéséről, fenntartásáról, valamint természeti állapotának fejlesztéséről való gondoskodás körében készített, továbbá a védettség feloldására irányuló előterjesztést;
21. * a településkép védelméről szóló önkormányzati rendelet helyi védettségre vonatkozó rendelkezései szerinti, a védetté nyilvánítás, vagy a védettség megszüntetésének kezdeményezéséről szóló előterjesztést,
22. *
23. a települési hulladék elhelyezésére és ártalmatlanítására szolgáló lerakóhely kijelölésére vonatkozó előterjesztést,
24. a helyi zaj- és rezgésvédelmi szabályok megállapítására vonatkozó előterjesztést,
25. a környezetvédelmi feladatok megoldására kibocsátandó rendelet-tervezeteket, a környezet-védelmi és mezőgazdasági jellegű közgyűlési előterjesztéseket,
26. az önkormányzati tulajdonú mezőgazdasági művelésű földterületekkel kapcsolatos közgyűlési döntéseket,
27. a városfejlesztési, gazdaságfejlesztési és beruházási terveket,
28. a hulladékgazdálkodási közszolgáltatással és a nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz begyűjtésére vonatkozó közszolgáltatással kapcsolatos előterjesztéseket,
29. a kormányzati terület- és településfejlesztési célokat szolgáló eszközök igénybevételéről, és az ezekhez kapcsolódó helyi feladatok meghatározásáról szóló előterjesztést,
30. *
31. * az üzemképtelen-, roncs-, elhagyott járművek közterületen való tárolásának szabályaira vonatkozó közgyűlési előterjesztéseket,
32. * a helyi közutak nem közlekedési célú igénybevétele esetén fizetendő díjakról szóló előterjesztéseket,
33. * a közterület tisztántartásával és a zöldterületek védelmével kapcsolatos előterjesztéseket,
34. * az autóbusszal végzett különcélú menetrend szerinti személyszállítási szolgáltatással kapcsolatos előterjesztéseket,
35. * a Debreceni Közterület Felügyelet feladatellátásával kapcsolatos előterjesztéseket.
(3) A Környezetvédelmi és Városfejlesztési Bizottság figyelemmel kíséri:
a) az önkormányzat közútkezelői feladatainak ellátását, az útellenőri szolgálat működését,
b) a helyi személyszállítási közszolgáltatást ellátó gazdálkodó szervezet szolgáltató tevékenységét,
c) a hulladékgazdálkodással, a szennyvízkezeléssel, a nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz begyűjtésére vonatkozó közszolgáltatással, a közterület tisztántartásával és a nagydarabos hulladékkal (lommal) kapcsolatos akciók szervezésével kapcsolatos önkormányzati feladatok ellátását,
d) a közhasználatú zöldterületek fenntartásával kapcsolatos önkormányzati feladatellátást,
e) a Környezetvédelmi Alap felhasználását.
(4) A Környezetvédelmi és Városfejlesztési Bizottság figyelemmel kísérheti:
a) a települési környezetvédelmi programban foglalt feladat végrehajtását, a végrehajtás feltételeinek biztosítását,
b) a környezet állapotát, és annak az emberi egészségre gyakorolt hatását,
c) a település forgalmi rendjét, a helyi közlekedés és a közlekedéssel összefüggő környezeti terhelés alakulását,
d) a természeti értékek megóvását és őrzését,
e) a csapadék és egyéb vizek által okozott kártételek megelőzése, a védőművek fenntartása, fejlesztése és azokon a védekezés ellátása körébe tartozó önkormányzati feladat ellátását,
f) a város közigazgatási területén fekvő gazdasági célt szolgáló erdők kezelését, a rekultivációs célokat szolgáló erdőterületek használatát, fejlesztési beruházásaik megvalósítását.
(5) A Környezetvédelmi és Városfejlesztési Bizottság kapcsolatot tarthat:
a) a városban működő közmű üzemeltető szervekkel,
b) a környezet védelméért felelős illetékes szervvel,
c) a kulturális örökség védelméért felelős illetékes szervvel,
d) a közúti, vasúti közlekedéssel, a hajózással, valamint a polgári légiközlekedéssel kapcsolatos közlekedési hatósági feladatok ellátására jogosult szervvel,
e) a bizottság feladatkörét érintő területen működő önszerveződő közösségekkel, szervekkel, hatóságokkal, a Debreceni Egyetem szakirányú tanszékeivel, a gazdasági kamarákkal és az ágazathoz kapcsolódó szervezetekkel,
f) az önkormányzat illetékességi területén a természetes személyekkel és szervezeteikkel, a gazdálkodást végző szervezetek és mindezek érdekvédelmi szervezeteivel, valamint más intézményekkel a környezet védelme érdekében (az 1995. évi LIII. törvény 10. § (1) és (2) bekezdései, valamint a 46. § (1) bekezdés d) pontja szerinti esetekben)
g) a Közterület Felügyelettel.
(6) A Környezetvédelmi és Városfejlesztési Bizottság egyéb feladatai:
a) feltárja a külföldi mezőgazdasági és környezetvédelmi vállalkozási lehetőségeket,
b) közreműködik a mezőgazdasági és környezetvédelmi vállalkozásokat érintő pályázatok kiírásában,
c) előterjesztést tesz a „Debrecen Város Borsos József Nívódíja” elismerés adományozására
d) * állást foglal a helyi védettség megszüntetésével kapcsolatban,
e) * javaslatot tesz polgármesternek a helyi érték feltárásához, továbbá a helyi védelem alatt álló értékek fenntartásához, karbantartásához, felújításához szükséges anyagi fedezet megteremtésének támogatására kiírt pályázat alapján az összeg felhasználására.
60. § * (1) A Kulturális és Oktatási Bizottság dönt a Közgyűlés által a bizottságra ruházott hatáskörökben.
(2) * A Kulturális és Oktatási Bizottság részt vesz a város kulturális, civil feladatainak ellátását szolgáló rendelet, stratégia előkészítésében, módosításában.
(3) * A Kulturális és Oktatási Bizottság véleményezi:
1. az önkormányzat által fenntartott kulturális és köznevelési intézmények, valamint az önkormányzat tulajdonában álló kulturális, köznevelési vagy idegenforgalmi feladatot ellátó gazdasági társaságok működésével, alapításával, megszüntetésével, átszervezésével, nevének megállapításával, költségvetésének meghatározásával és módosításával összefüggő előterjesztéseket,
2. az önkormányzati tulajdonban lévő köznevelési intézmény tulajdonosi vagy fenntartói jogának – részben vagy egészben – más fenntartó részére történő átengedéséről szóló előterjesztést,
3. a közterületen elhelyezett emléktáblák, emlékoszlopok megjelenési formáit és feliratait,
4. feladatkörébe tartozó intézmények vezetőit, gazdasági társaságok vezető tisztségviselőit érintő előterjesztéseket,
5. a kulturális feladatot ellátó gazdasági társaságokkal, egyéb szervezetekkel kötendő közszolgáltatási szerződések megkötésére, módosítására, illetve ezen szervezetek részére történő ingatlanok biztosítására, használatára vonatkozó előterjesztéseket,
6. művészeti alkotások közterületen, valamint önkormányzati tulajdonú épületen való elhelyezésével, áthelyezésével, lebontásával kapcsolatos közgyűlési előterjesztéseket,
7. a közterületek és intézmények elnevezésével kapcsolatos előterjesztéseket,
8. a kizárólagosan műteremként hasznosítható helyiségek árverés nélküli bérbeadásával kapcsolatos előterjesztéseket,
9. önkormányzati feladat ellátása esetén a civil szervezetek, illetve kulturális vagy oktatási feladatellátás esetén az egyházak részére történő helyiségek ingyenes hasznosításba adásával vagy árverés nélküli, kedvezményes bérbeadásával kapcsolatos előterjesztéseket,
10. a kiemelt városi kulturális rendezvények megrendezését érintő önkormányzati döntéseket,
11. a nevezetes személyek sírhelyeinek nyilvántartásával összefüggő kérelmeket,
12. a feladatköréhez kapcsolódó alapítványok, közalapítványok működésével kapcsolatos előterjesztéseket,
13. a Közgyűlés által alapított elismerések adományozásáról szóló önkormányzati rendeletben foglaltak szerint az elismerések adományozására irányuló javaslatokat,
14. köznevelési intézményekre vonatkozó köznevelési és egyéb megállapodások tervezeteit,
15. kulturális és köznevelési intézmények fejlesztésére kiírt pályázatokra vonatkozó előterjesztéseket,
16. a Kölcsey Ferenc-ösztöndíj pályázati felhívásaira beérkezett pályázatokat és javaslatot tesz adományozásukra,
17. a Civil Stratégia megvalósulásáról szóló beszámolót,
18. * a helyi közművelődési feladatok ellátásáról szóló közgyűlési előterjesztéseket,
19. * a város kulturális életét és köznevelési feladatait érintő szakmai kérdéseket és új kezdeményezéseket.
(4) A Kulturális és Oktatási Bizottság figyelemmel kíséri:
a) a közművelődési feladatokat ellátó civil szervezetek és az önkormányzat között létrejött megállapodásban foglaltak teljesítését,
b) feladatkörébe tartozó önkormányzati intézmények és gazdasági társaságok, szervezetek kezdeményezését, tevékenységét a Közgyűlés felkérése alapján,
c) a kulturális és köznevelési intézmények működését, szükség esetén javaslatot tehet működési feltételrendszerük változtatására.
(5) A Kulturális és Oktatási Bizottság kapcsolatot tart a nem önkormányzati fenntartású köznevelési intézményekkel, valamint azokkal a nem önkormányzati fenntartású intézményekkel és civil szervezetekkel, melyek tevékenységük során kapcsolatba kerülnek a város kulturális és idegenforgalmi életével.
(6) A Kulturális és Oktatási Bizottság egyéb feladatai:
a) közreműködik a város kulturális stratégiájának és idegenforgalmi koncepciójának megvalósulásában, szükség szerint javaslatot tesz módosítására,
b) közreműködik a feladatköréhez tartozó önkormányzati támogatási rendszer működtetésében,
c) tudomásul veszi az önkormányzat által fenntartott előadóművészeti intézmények elmúlt évadjának művészeti évadbeszámolóját, valamint a következő évadjának művészeti, közönségszervezési és marketing célkitűzéseiről, művészeti programjáról szóló tájékoztatóját,
d) javaslatot tesz a polgármesternek az önkormányzat által biztosított közművelődési alapszolgáltatások megszervezésére vonatkozó közművelődési megállapodás megkötésére,
e) javaslatot tesz a polgármesternek a közművelődési megállapodás alapján közművelődési alapszolgáltatást nyújtó természetes és jogi személyek részére nyújtható pénzügyi támogatásra,
f) elősegíti a város kulturális hagyományainak ápolását.
61. § * (1) Az Ifjúsági és Sportbizottság dönt a Közgyűlés által a bizottságra ruházott hatáskörökben.
(2) Az Ifjúsági és Sportbizottság előkészíti a város ifjúsági és sport feladatairól szóló rendelettervezeteket, koncepciókat.
(3) Az Ifjúsági és Sportbizottság véleményezi:
a) a sport és ifjúsági feladatot ellátó önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságok működésére, megszüntetésére, átszervezésére, létesítő okirata módosítására, költségvetésének meghatározására és módosítására, továbbá a vezető tisztségviselőket érintő tulajdonosi döntésekre vonatkozó előterjesztéseket,
b) * a sport és ifjúsági feladatot ellátó gazdasági társaságokkal, egyéb szervezetekkel kötendő közszolgáltatási szerződések megkötésére, módosítására, illetve ezen szervezetek részére történő ingatlanok biztosítására, használatára vonatkozó előterjesztéseket,
c) * a Cívis Talentum ösztöndíj és a Békessy Béla-sportösztöndíj pályázati felhívásaira beérkezett pályázatokat, javaslatot tesz adományozásukra, a Békessy Béla-sportösztöndíj esetében az ösztöndíj mértékére is,
d) a Közgyűlés által alapított elismerések adományozásáról szóló önkormányzati rendeletben foglaltak szerint az elismerések adományozására irányuló javaslatokat,
e) ifjúsági és sportrendezvények megrendezését érintő önkormányzati előterjesztéseket,
f) * az ifjúsági és sportlétesítmények fejlesztésére, elnevezésére vonatkozó előterjesztéseket,
g) sport- és ifjúsági ügyekre vonatkozó beszámolókat,
h) * a sportól szóló közgyűlési előterjesztéseket,
i) * a város sportéletét és az ifjúsági ügyeket érintő szakmai kérdéseket és új kezdeményezéseket.
(4) Az Ifjúsági és Sportbizottság figyelemmel kíséri:
a) a sport és ifjúságpolitika területén működő önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságok, szervezetek kezdeményezéseit, tevékenységét,
b) az illetékes szakbizottsággal együttműködve a gyermek- és ifjúsági önkormányzati feladatok megvalósulását.
(5) Az Ifjúsági és Sportbizottság kapcsolatot tart azokkal a szervezetekkel, melyek tevékenységük során részt vesznek a város sport és ifjúsági életében.
(6) Az Ifjúsági és Sportbizottság egyéb feladatai:
a) közreműködik a feladatköréhez tartozó önkormányzati támogatási rendszer működtetésében,
b) koordinálja, folyamatosan áttekinti a város sport és ifjúsági koncepciójának megvalósulását, szükség szerint javaslatot tesz módosítására, illetve új koncepció megalkotására,
c) elősegíti a város ifjúsági és sporthagyományainak ápolását.
62. § (1) A Pénzügyi Bizottság dönt a Közgyűlés által a bizottságra ruházott hatáskörökben.
(2) A Pénzügyi Bizottság véleményezi:
1. * a hitelfelvétel indokait és gazdasági megalapozottságát,
2. a költségvetési rendelet módosítására vonatkozó előterjesztéseket,
3. az átmeneti gazdálkodás szabályairól szóló rendelet tervezetét,
4. a helyi adók bevezetésére, mértékének megállapítására, módosítására irányuló rendelet-tervezetet,
5. az adósságrendezési eljárás kezdeményezésére irányuló előterjesztést,
6. az önkormányzati gazdálkodást érintő fejlesztési, működtetési, átszervezési koncepciókat, tervezeteket,
7. a cél- és címzett, valamint egyéb állami támogatások igénylésével kapcsolatos előterjesztéseket,
8. az önkormányzat költségvetési szerveinek, valamint kizárólagos és többségi önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságainak gazdálkodását, pénzügyi helyzetét,
9. a kizárólagos önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságok működését felügyelő bizottságoknak az éves beszámolóival kapcsolatos jelentési kötelezettségét,
10. az önkormányzat intézményi rendszerének vagyonmozgással vagy 1 millió forintot meghaladó költséggel járó átalakulását, átszervezését,
11. az önkormányzat belső ellenőrzési stratégiai és éves tervét,
12. a 25%-nál nagyobb önkormányzati tulajdonnal működő önkormányzati társaságok éves pénzügyi mérlegét és üzleti tervét,
13. az árak és díjak megállapítására vonatkozó előterjesztéseket,
14. * az önkormányzat zárszámadási rendelettervezetét,
15. a könyvvizsgáló kiválasztására beérkező pályázatokat,
16. *
17. az Állami Számvevőszék által az önkormányzatnál lefolytatott ellenőrzés lezárásaként összeállított ellenőrzési jelentésben foglalt megállapítások végrehajtására készített intézkedési tervet.
(3) A Pénzügyi Bizottság figyelemmel kíséri:
a) a költségvetési bevételek alakulását, különös tekintettel a saját bevételekre,
b) a pénzkezelési szabályzat megtartását, a bizonylati rend és a bizonylati fegyelem érvényesítését,
c) az önkormányzati képviselők, a bizottság elnökei és tagjai, valamint a tanácsnok részére megállapított tiszteletdíj és egyéb juttatás kifizetésének szabályszerűségét,
d) a városi költségvetésből származó támogatások felhasználását,
e) az önkormányzati fejlesztések, beruházások pénzügyi kihatásait.
(4) A Pénzügyi Bizottság kapcsolatot tarthat az önkormányzat könyvvizsgálójával.
(5) A Pénzügyi Bizottság figyelemmel kísérheti:
a) az elfogadott éves költségvetés bevétel-kiadás alakulását, az önkormányzat likviditási helyzetét,
b) saját bevételi források tekintetében az önkormányzat eszközeit és kötelezettségét mennyiségben és értékben, különös tekintettel a vagyonváltozás alakulására, értékeli az előidéző okokat.
(6) A Pénzügyi Bizottság egyéb feladatai:
a) áttekintheti a Közgyűlés irányítása alá tartozó költségvetési szervek ellenőrzésének tapasztalatait,
b) betekinthet az Állami Számvevőszék, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal, a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal és a Magyar Államkincstár önkormányzatot érintő, gazdasági-pénzügyi ellenőrzésekről készült jegyzőkönyveibe, jelentéseibe;
c) bekérheti a Közgyűlés irányítása alá tartozó költségvetési szerveknél, és az önkormányzat kizárólagos, vagy többségi tulajdonú gazdasági társaságainál végzett adó-, pénzügyi-, gazdasági ellenőrzések jegyzőkönyveit,
d) indítványozhatja önkormányzati biztos kirendelését, amennyiben a polgármester nem tesz eleget az önkormányzati biztos kirendelésével kapcsolatos kötelezettségének.
63. § (1) A Tulajdonosi Bizottság dönt a Közgyűlés által a bizottságra ruházott hatáskörökben.
(2) A Tulajdonosi Bizottság véleményezi:
1. a fejlesztési és beruházási terveket,
2. a 25%-nál nagyobb önkormányzati tulajdonnal működő gazdasági társaságok beszámolóját és üzleti tervét; társasági szerződései (alapszabályai) megállapításával, módosításával, valamint a felügyelő bizottság tagjainak megválasztásával, visszahívásával és díjazásának megállapításával, a felügyelő bizottsági ügyrend jóváhagyásával, könyvvizsgálói megválasztásával, visszahívásával és díjazásának megállapításával kapcsolatos előterjesztést,
3. az önkormányzat vagyonával kapcsolatos közgyűlési előterjesztéseket; a helyi önkormányzat tulajdonában lévő korlátozottan forgalomképes és forgalomképes vagyon az önkormányzat vagyonáról szóló rendeletében meghatározott körére - az önkormányzati közfeladat átadásához kapcsolódó - vagyonkezelői jog létesítésével kapcsolatos előterjesztéseket,
4. az önkormányzat gazdasági társaságban való részvételére, alapítványhoz való csatlakozására vonatkozó előterjesztéseket,
5. az önkormányzat javára történő vagyon felajánlás elfogadására irányuló javaslatot, melyre az önkormányzat akkor jogosult, ha képes az azzal járó kötelezettségek teljesítésére,
6. a kormányzati terület- és település fejlesztési célokat szolgáló eszközök igénybevételéről és az ezekhez kapcsolódó helyi feladatok meghatározásáról szóló előterjesztést,
7. a címzett és céltámogatások igényléséről szóló előterjesztést,
8. * az önkormányzati tulajdonú lakások és helyiségek elidegenítésére, bérbeadására vonatkozó közgyűlési előterjesztéseket.
9. a hitelfelvételről, kötvénykibocsátásról szóló előterjesztést,
10. a közérdekű kötelezettség vállalására vonatkozó előterjesztést,
11. megszűnt közalapítvány vagyonának a közalapítvány céljához hasonló célra történő felhasználására vonatkozó közgyűlési döntés tervezetét,
12. az önkormányzat által alapított költségvetési szerv részére gazdasági társaság alapítására, vagy abban érdekeltség megszerzésére irányuló engedély megadására vonatkozó előterjesztést,
13. az önkormányzati fenntartású költségvetési szerv vállalkozási tevékenységével kapcsolatos előterjesztést,
14. gazdasági szükséghelyzetben a költségvetési szervet megillető pénzmaradvány felhasználásának korlátozására vonatkozó előterjesztést,
15. az önkormányzat vagyonát képező egyes vagyontárgyak forgalomképesség szerinti minősítésére, átminősítésére vonatkozó előterjesztést,
16. az értékpapír vásárlással és értékesítéssel kapcsolatos előterjesztést,
17. az önkormányzat gazdálkodását érintő fejlesztési, működtetési, átszervezési tárgyú előterjesztést,
18. a nemzetiségi önkormányzatok kezdeményezése esetén a jogszabályban meghatározott feladataik ellátásához a használatukba adandó vagyon meghatározására vonatkozó előterjesztést,
19. *
20. *
21. *
(3) A Tulajdonosi Bizottság figyelemmel kíséri az önkormányzati vagyonnyilvántartás vezetését.
(4) A Tulajdonosi Bizottság kapcsolatot tarthat:
a) az önkormányzat tulajdonában álló vagyon hasznosítását, kezelését végző szervekkel,
b) az önkormányzati érdekeltségű gazdasági társaságok felügyelő bizottságaival,
c) az önkormányzat társaságai által megbízott könyvvizsgálókkal,
d) az önkormányzati tulajdont üzemeltető közmű üzemeltető szervekkel,
e) az önkormányzati feladatkörben közhasznú, kiemelkedően közhasznú tevékenységet folytató szervekkel.
(5) *
64. § (1) * Az Ügyrendi Bizottság dönt a Közgyűlés által a bizottságra ruházott hatáskörökben.
(2) Az Ügyrendi Bizottság véleményezi:
a) *
b) * a Hajdú-Bihar Vármegyei Kormányhivatal, valamint egyéb, az önkormányzatok törvényes működése tekintetében hatáskörrel rendelkező szerv által jelzett, a Közgyűlés és bizottságai jogszabálysértő döntésére vonatkozó felhívását, észrevételét,
c) az önkormányzati költségvetési szervek, illetve a részben vagy kizárólagos önkormányzati tulajdonban lévő gazdasági társaságok, közalapítványok alapítását, átszervezését, megszüntetését,
d) érdekképviseleti szervezethez való csatlakozás tervét,
e) * a rendőrkapitány, valamint a tűzoltóparancsnok Közgyűlés elé kerülő beszámolóját,
f) előzetesen a Közgyűlés üléseinek napirendi javaslatát,
g) * a Polgármesteri Hivatal működéséről, az átruházott hatáskör gyakorlásáról és a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról szóló beszámolót,
h) *
i) a részben vagy kizárólagos önkormányzati tulajdonban lévő gazdasági társaságok, alapítványok és egyéb szervezetek tagjainak és tisztségviselőinek megválasztásáról és visszahívásáról szóló előterjesztéseket,
j) egyéb személyi kérdéseket érintő közgyűlési előterjesztéseket,
k) az önkormányzat és az egyházak, más önkormányzatok, önkormányzati társulások közötti együttműködési megállapodás tervezetet,
l) az önkormányzat nemzetközi külkapcsolatait, testvérvárosi kapcsolatait, nemzetközi szervezetekben való részvételét.
(3) Az Ügyrendi Bizottság figyelemmel kísérheti:
a) az önkormányzati rendeletek hatályosulását,
b) a Közgyűlés határozatainak végrehajtását,
c) az emberi jogok alapvető normáinak betartását, megsértésük esetén intézkedéseket kezdeményez, tekintettel a nemzetközi alapdokumentumokra,
d) az önkormányzat és intézményei működésével összefüggően az etikai normák és az emberi jogok alapvető normáinak érvényesülését,
e) az önkormányzat és az egyházak közötti megállapodások végrehajtását,
f) az egyházakkal kötendő együttműködés lehetőségeit,
g) a nemzetiségek jogainak érvényesülését, az ellenőrzések során szerzett tapasztalatokat elemzi és javaslatokat készít,
h) Debrecen Megyei Jogú Város közbiztonsági helyzetét.
(4) * Az Ügyrendi Bizottság kapcsolatot tarthat az egyházakkal, a települési nemzetiségi önkormányzatokkal, a helyi humanitárius és karitatív civil szervezetekkel elméleti, gyakorlati, szakmai együttműködés lehetőségének feltárása érdekében.
(5) Az Ügyrendi Bizottság kivizsgálja:
a) a polgármester által véleményezésre kiadott egyedi etikai ügyeket,
b) a képviselőkkel szembeni etikai bejelentéseket.
c) * a vagyonnyilatkozattal kapcsolatos bejelentéseket,
d) * az összeférhetetlenség megállapítására irányuló kezdeményezést,
e) * a méltatlanság megállapítására irányuló kezdeményezést.
(6) Az Ügyrendi Bizottság tájékozódik a város azon intézményeiben, ahol az alapvető emberi jogok érvényesülése a feladat ellátása során fokozott figyelmet igényel.
(7) * Az Ügyrendi Bizottság egyéb feladatai:
a) a vagyonnyilatkozatok átadása-átvétele, őrzése, nyilvántartása, megsemmisítése, az ellenőrzési eljárás lefolytatása, a kötelezetti vagyonnyilatkozatokba történő betekintés biztosítása, a vagyonnyilatkozattal kapcsolatos bejelentések kivizsgálását követően az eljárás eredményéről a Közgyűlés tájékoztatása,
b) az összeférhetetlenség megállapítására irányuló kezdeményezés kivizsgálását követően amennyiben szükséges, az összeférhetetlenségről szóló közgyűlési döntés előterjesztése,
c) az összeférhetetlenség megszüntetésére irányuló lemondó nyilatkozat fogadása,
d) a méltatlanság megállapítására irányuló kezdeményezés kivizsgálását követően amennyiben szükséges, a méltatlanságról szóló közgyűlési döntés előterjesztése,
e) a köztartozásmentes adózói adatbázisba való felvételről szóló igazolás fogadása.
65. § (1) Az állandó bizottság elnöke e megbízatásáról történő lemondása esetén a lemondó bizottsági elnöknek a folyamatban lévő ügyekről - lemondó nyilatkozata benyújtásával egyidejűleg - tájékoztatnia kell a bizottságot.
(2) A bizottság tevékenysége szünetel, ha a bizottságban a képviselők létszáma nem haladja meg a nem képviselő tagok létszámát.
(3) Ha önkormányzati rendelet eltérően nem rendelkezik, a szünetelés időtartama alatt a bizottság hatáskörébe tartozó ügyekben a Közgyűlés jár el.
(4) A bizottságot legkésőbb a Közgyűlés második soron következő rendes ülésén működőképessé kell tenni.
(5) A (4) bekezdésben foglaltak megvalósítása érdekében a szükséges intézkedések megtételére a képviselőcsoportok előzetes egyeztetése után azok vezetői tesznek javaslatot a polgármesternek.
(6) A bizottságok működésére az e rendeletben a Közgyűlés működésére vonatkozóan meghatározott rendelkezések közül a 8. § (1)-(6) bekezdése és (8) bekezdése, a 10. § (1) bekezdése, a 11. §, a 13. § (2)-(3) bekezdése, a 15. §, a 16. § (2)-(3) bekezdése, a 17. §, a 19. § (1) bekezdése, a 21. § (1)-(2) bekezdése, (4)-(6) bekezdése és (8) bekezdése, a 23. § (1)-(2) bekezdése, a 24 - 27. §, a 28. § (1) bekezdése, a 30. §, a 32 - 34. §, a 39 - 40. §, a 41 - 44. § rendelkezéseit - a IV. fejezetben foglalt eltérésekkel - megfelelően alkalmazni kell.
65/A. § (1) * Az állandó bizottság nem képviselő tagját megválasztásától kezdődően megbízatása megszűnéséig tiszteletdíj illeti meg, melynek mértéke az alapdíj 60%-a, kettő vagy több állandó bizottsági tagság esetén ezen felül további 15.000 Ft, melyre a 49/C. § (2) és (3) bekezdésében foglaltakat megfelelően kell alkalmazni.
(2) * Az állandó bizottság nem képviselői tagja jogosult megbízatása idejére munkájához természetbeni juttatásként Debrecen közigazgatási területén belül mobilparkolás szolgáltatást havi 3.000.-Ft összegben igénybe venni.
(3) Ha az állandó bizottságban résztvevő nem képviselő tag a tárgyhavi bizottsági ülések időtartama több mint felén nem vesz részt, az (1) bekezdésben meghatározott tárgyhavi tiszteletdíja 25%-kal csökken, kivéve, ha hivatalos ügyben van távol, melyet az adott bizottság elnöke igazol. Több bizottsági tagság esetén a bizottsági üléseken való részvételt külön-külön, azaz bizottságonként kell figyelembe venni.
(4) Az állandó bizottság nem képviselő tagja az egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekről szóló 2007. évi CLII. törvény (a továbbiakban: Vnytv.) alapján köteles vagyonnyilatkozat-tételre, amennyiben a Vnytv. 3. § (3) bekezdés eb)-ed) alpontjaiban meghatározott feladatok tekintetében javaslattételre, döntésre, illetve ellenőrzésre jogosult.
66. § (1) A bizottság üléseinek összehívásáról a bizottság elnöke - akadályoztatása esetén alelnöke - évente legalább hat alkalommal gondoskodik. A bizottsági elnök és alelnök egyidejű akadályoztatása esetén a legidősebb képviselő hívja össze a bizottság ülését. Az elnök köteles a bizottságot olyan időpontra összehívni, hogy a Közgyűlés rendes ülése előtt a napirendként javasolt előterjesztések megtárgyalása megtörténjen. A bizottság feladatkörébe tartozó ügy megtárgyalására előterjesztést az e rendeletben írásbeli előterjesztés benyújtására jogosultként felsoroltak, valamint a bizottság nem képviselő tagjai nyújthatnak be.
(2) A bizottság elnöke a meghívót és az írásos napirendi anyagokat az ülés előtt legalább 3 nappal megküldi a bizottság tagjainak, valamint az egyéb meghívottaknak. Nem kell megküldeni a bizottság képviselő tagjainak a közgyűlési meghívóval megküldött anyagokat. A kézbesítés a bizottsági tag által megjelölt kézbesítési címre, elektronikus úton, vagy nyomtatott formában történik.
(3) A bizottság ülésére tanácskozási joggal meg kell hívni a polgármestert, az alpolgármestereket, a Polgármesteri Hivatal tárgyalt ügyben érintett szervezeti egységének vezetőjét, valamint - a tevékenységi körükbe tartozó napirendi pont tárgyalására - az e rendeletben tanácskozási joggal felruházott szervezetek képviselőjét. A bizottság elnöke a bizottság ülésére más érdekeltet is meghívhat.
(4) A bizottság üléséről - a napirend közlésével - minden képviselőt értesíteni kell a helyben szokásos módon.
67. § (1) Bármely képviselő javasolhatja a bizottság elnökének a bizottság feladatkörébe tartozó kérdés megtárgyalását, amelyet a bizottság legközelebbi ülése elé kell terjeszteni.
A tárgyalásra az indítványozó képviselőt meg kell hívni.
(2) A bizottság elnöke a napirendi javaslat - meghívó szerinti - írásos tervezetét szóban módosíthatja az ülésen kiosztott anyagok napirendre vételére szóló javaslattal. A bizottság ülésén kiosztott anyag tárgyalására csak halasztást nem tűrő esetben, az előterjesztő rövid szóbeli indoklásával kerülhet sor, ha a napirendre vételt a bizottság minősített többséggel megszavazta.
68. § A szavazás után a bizottság kisebbségben maradó tagjai bejelenthetik, hogy kisebbségi véleményt terjesztenek elő. A kisebbségi véleményt a Közgyűlésen, a bizottság többségi véleményének ismertetése után, a kisebbségi álláspontot képviselő bizottsági tagok által maguk közül választott előadó ismerteti.
69. § (1) A bizottság elnöke a Mötv-ben meghatározott feladatain túl:
a) a döntéshozatalt követően ismerteti a bizottság határozatát,
b) kiadmányozza a bizottság döntéseit,
c) ellenőrzi a bizottság határozatainak végrehajtását.
(2) * A bizottság elnökét akadályoztatása, vagy távolléte esetén az alelnök - több alelnök esetén az elnök által kijelölt alelnök - helyettesíti. Az alelnök akadályoztatása vagy távolléte esetén az elnök a bizottság tagjának adhat írásban helyettesítés keretében ellátandó feladatra, vagy képviseletre megbízást. Az elnököt helyettesítő bizottsági tag jogai és kötelezettségei az elnökével azonosak.
70. § (1) A Mötv-ben a jegyzőkönyv kötelező tartalmi elemeiként meghatározottakon túl a bizottsági ülésről készült jegyzőkönyv tartalmazza:
a) az ülés kezdetének és befejezésének tényleges időpontját,
b) a bizottsági elnök ülésvezetéssel összefüggő intézkedéseit,
c) a bizottsági ülésen történt fontosabb eseményeket.
(2) A jelenléti íven a jelenlévő bizottsági tagok és meghívottak nevét oly módon kell rögzíteni, hogy bizottsági tagonként az ülésen való megjelenés és az arról való távozás időpontja egyaránt megjelenjen. Az ülésen való megjelenés és az onnan való távozás időpontját az elnök a jelenléti íven aláírásával igazolja. A jelenléti ív és a meghívó egy példányát a jegyzőkönyvhöz mellékelni kell.
(2a) * A bizottsági tag testületi munkában való részvételét a bizottsági ülésről készült jegyzőkönyv jelenlétre vonatkozó adatai alapján, a részvétel időtartamának megjelölésével kérelemre a bizottság elnöke igazolja.
(3) A bizottság jegyzőkönyvét a törvényességi ellenőrzés érdekében az ülést követő 8 napon belül meg kell küldeni a jegyzőnek.
71. § (1) A bizottságok ügyviteli feladatainak ellátásáról a Polgármesteri Hivatal gondoskodik.
A bizottság tevékenységéhez adatot szolgáltatni, a döntéstervezetet előkészíteni, a bizottság ülésén részt venni a jegyző által kijelölt köztisztviselő feladata.
(2) * A Közgyűlés állandó bizottságai és a Polgármesteri Hivatal - bizottságok feladatköréhez kapcsolódó, munkájukat közvetlenül segítő - szervezeti egységei:
| a) Egészségügyi és Szociális Bizottság | Intézményfelügyeleti Osztály | ||
| b) Ifjúsági és Sportbizottság | Kulturális Osztály | ||
| c) Környezetvédelmi és Városfejlesztési Bizottság | Főépítészi Iroda | ||
| d) Kulturális és Oktatási Bizottság | Kulturális Osztály | ||
| e) Pénzügyi Bizottság | Pénzügyi Osztály | ||
| f) Tulajdonosi Bizottság | Vagyonkezelési Osztály | ||
| g) Ügyrendi Bizottság | Jogi Osztály |
72. § (1) A Közgyűlés egyes önkormányzati feladatok ellátásának időtartamára ideiglenes bizottságot hozhat létre, a Közgyűlés állandó bizottságai tagjainak megválasztására vonatkozó szabályok szerint.
(2) Az ideiglenes bizottság elnevezését, tagjainak számát, feladatát és megbízatásának időtartamát a Közgyűlés a bizottság felállításakor határozza meg.
(3) Az ideiglenes bizottság működésének szabályaira az állandó bizottság működésére vonatkozó szabályokat megfelelően kell alkalmazni.
(4) * Az ideiglenes bizottságok munkájában résztvevő szakértő tiszteletdíját egyszeri juttatásként a polgármester állapítja meg, a bizottság elnökének javaslatára.
73. § (1) A Közgyűlés és a bizottságok meghatározott feladat elvégzésére munkacsoportot hozhatnak létre.
(2) A munkacsoport működésére - az ülések összehívásának gyakoriságára vonatkozó rendelkezések, valamint a Mötv-ben a bizottság összetételére vonatkozóan meghatározott szabályok kivételével - a közgyűlési bizottságokra vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.
73/A. § * A Közgyűlés a Debrecen 2030 fejlesztési program keretében megvalósuló beruházások végrehajtásával összefüggő feladatok ellátására D2030 Munkacsoport elnevezéssel munkacsoportot hoz létre, amely egyben – a 2015. október 1. napjától létrehozott – Irányító Szervezet jogutódjaként működik. Tagjai a polgármester, valamennyi alpolgármester, a jegyző és valamennyi aljegyző. A D2030 Munkacsoport a projektek koordinálására – az adott szakterületért felelős alpolgármester irányításával működő – projekt bizottságok létrehozásáról dönthet.
74. § (1) A Közgyűlés Józsa városrészben településrészi önkormányzatot hoz létre, Józsai Településrészi Önkormányzat elnevezéssel.
(2) * A településrészi önkormányzat 9 főből áll, akiket a Közgyűlés választ. Elnökét és alelnökét a Közgyűlés elsősorban a terület önkormányzati egyéni választókerületeiben megválasztott, valamint az ott lakó képviselők közül választja.
74/A. § * (1) A településrészi önkormányzat képviselő tagját bizottsági tagnak, elnökét állandó bizottsági elnöknek kell tekinteni és esetükben a bizottsági tagokra és bizottsági elnökre vonatkozó rendelkezéseket megfelelően alkalmazni kell.
(2) A településrészi önkormányzat nem képviselő tagjára a 65/A. §-t megfelelően kell alkalmazni.
75. § (1) A településrészi önkormányzat működésének részletes szabályait maga állapítja meg, e rendelet keretein belül.
(2) A Józsai Településrészi Önkormányzat feladatai és működésének szabályai:
a) Általános feladatköre:
aa) közgyűlési és más szervek előtt a településrész lakossága érdekeinek képviselete,
ab) a településrész céljainak, terveinek kialakításában és megvalósításában való részvétel és kezdeményezés,
ac) az állampolgári jogok gyakorlásának és kötelességek teljesítésének elősegítése, a lakosság helyi tájékoztatásában való közreműködés,
ad) kapcsolattartás és folyamatos együttműködés más önkormányzati szervekkel, közszolgáltatást végző gazdasági társaságokkal, intézményekkel, civil szervezetekkel,
ae) a helyi feladatok megvalósításának szervezése.
b) A Közgyűlés a településrészt érintő ügyekben véleményezési jogot biztosít az alábbi témakörökben:
ba) a közgyűlési előterjesztések véleményezése,
bb) helyi építési szabályzat és szabályozási terv településrészt érintő részeinek véleményezése,
bc) működési területén a közterületek elnevezése, elnevezésének megváltoztatása,
bd) *
be) a településrészen lévő önkormányzati intézmény megszüntetése, átszervezése, nevének megállapítása, megváltoztatása,
bf) útkorszerűsítés, javítás, járdaépítés,
bg) közműhálózat, közvilágítás bővítés.
c) A településrészi önkormányzat működési területét érintő bármely ügyben javaslatot tehet, intézkedést kezdeményezhet.
d) Feladat- és hatáskörének gyakorlásához a döntés előkészítését és végrehajtását a Hivatal érintett szervezeti egységei végzik, munkáját a Polgármesteri Hivatal Szervezési Osztálya segíti.
76. § * (1) A polgármester tisztségét főállásban látja el.
(2) A polgármester felett az egyéb munkáltatói jogokat az Ügyrendi Bizottság gyakorolja.
77. § * (1) A polgármester más jogszabályban meghatározott feladatai mellett
a) ellátja a Közgyűlés által polgármesterre átruházott feladatokat, és az átruházott hatáskör gyakorlásáról az önkormányzati ciklus vége előtt beszámol a Közgyűlésnek,
b) ellenőrzi a Közgyűlés határozatainak végrehajtását,
c) koordinálja az önkormányzat nemzetközi kapcsolatait, és évente tájékoztatja a Közgyűlést a kapcsolatok alakulásáról.
(2) A Közgyűlés nem határoz meg olyan ügyet, amelyben a polgármester a Mötv. 68. § (2) bekezdésében meghatározott jogkörében döntést hozhat.
(3) A polgármester - a Mötv. 68. § (3) bekezdése szerinti - két ülés közötti időszakban felmerülő, halaszthatatlan önkormányzati ügyekben történő döntési jogköre az alábbi ügyekre terjed ki:
a) döntés pályázat benyújtásáról az önkormányzat nevében,
b) hatósági, cégeljárási és pályázati ügyekben hiánypótlási felhívás teljesítése,
c) pályázatokkal kapcsolatos nyilatkozatok megtétele,
d) területszervezési eljárásokkal kapcsolatos véleménynyilvánítás,
e) véleménynyilvánítás központi államigazgatási szervek megkeresésére.
78. § A Közgyűlés önkormányzati tanácsadói munkakört hoz létre a polgármester tevékenységéhez közvetlenül kapcsolódó egyes feladatok ellátására. Az önkormányzati tanácsadók száma négy fő. A önkormányzati tanácsadó tevékenységét a polgármester irányítja, feladatait a polgármester határozza meg.
79. § * (1) A Közgyűlés a polgármester javaslatára 4 főállású alpolgármestert választ.
(2) A Közgyűlés 3 fő alpolgármestert a saját tagjai közül, 1 fő alpolgármestert nem a tagjai közül választ.
(3) Az alpolgármester jogszabályban meghatározott feladatai mellett ellátja mindazon feladatokat, melyekkel a polgármester megbízza.
80. § (1) A jegyző - a jogszabályban meghatározott feladatai mellett -:
a) gondoskodik a Közgyűlés és a bizottságok elé kerülő előterjesztések előkészítéséről,
b) biztosítja a Közgyűlés, a bizottságok szervezési és ügyviteli tevékenységével kapcsolatos feladatok ellátását,
c) az önkormányzat, ezen belül a Közgyűlés feladat- és hatáskörét, tevékenységét érintő jogszabályokról a Közgyűlést és a polgármestert rendszeresen tájékoztatja,
d) szakmai tanácsadói és szakmai főtanácsadói címet adományozhat a Polgármesteri Hivatal 20 köztisztviselőjének,
e) * a Polgármesteri Hivatal működéséről, valamint ennek keretében az átruházott hatáskör gyakorlásáról és a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról évente egy alkalommal beszámol a Közgyűlésnek.
(2) * A jegyzőt távolléte, vagy akadályoztatása esetén az aljegyzők helyettesítik. A jegyzői és aljegyzői tisztségek egyidejű betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatásuk esetére a jegyzői feladatok ellátásának rendjét a polgármester határozza meg.
(3) * A jegyző írásban, indokolással ellátva, haladéktalanul jelzi a Közgyűlés Mötv. 41. § (2) bekezdésében felsorolt valamely szervének, ha a Mötv. 81. § (3) bekezdés e) pontjában meghatározott jogszabálysértést észlel.
81. § (1) * A Polgármesteri Hivatal az alábbi belső szervezeti egységekre tagozódik:
Ellenőrzési Iroda
Főépítészi Iroda
Városképvédelmi Csoport
Várostervezési Csoport
Polgármesteri Kabinetiroda
Fejlesztéspolitikai Csoport
Kommunikációs Csoport
Társadalmi-kapcsolati Csoport
Gazdálkodási Főosztály
Társasági Vagyoni Csoport
Adóügyi Osztály
Behajtási Csoport
Építményadó Csoport
Könyvelési Csoport
Vállalkozói Csoport
Hivatalgazdálkodási Osztály
Közbeszerzési Osztály
Pénzügyi Osztály
Intézménygazdálkodási Csoport
Költségvetési Csoport
Pénzügyi-számviteli Csoport
Vagyonkezelési Osztály
Ingatlangazdálkodási Csoport
Stratégiai Ingatlangazdálkodási Csoport
Vagyonnyilvántartási Csoport
Humán Főosztály
Igazgatási Osztály
Általános Igazgatási Csoport
Anyakönyvi Csoport
Vállalkozási Csoport
Intézményfelügyeleti Osztály
Kulturális Osztály
Szociális Osztály
Támogatási Csoport I.
Támogatási Csoport II.
Szervezési és Jogi Főosztály
Ellátási Osztály
Ellátó Csoport
Gépjármű Csoport
Jogi Osztály
Humánpolitikai Csoport
Jogi Csoport
Szervezési Osztály
Iktató Csoport
Szervezési Csoport
Városfejlesztési Főosztály
Településfejlesztési és Beruházási Részleg
Településüzemeltetési és Környezetvédelmi Részleg
Városépítési Osztály
Beruházási Csoport
Magasépítési Csoport
Városüzemeltetési Osztály
Közlekedési és Közmű Csoport
Mélyépítési Csoport
Zöldterületi Osztály
Fejlesztési Csoport
Fenntartási Csoport.
(2) * A közvetlen irányítás, valamint közvetlen vezetés alatt álló szervezeti egységek működése során az irányítási és vezetési jogkör gyakorlása a következő rend szerint történik:
a) Az Ellenőrzési Iroda az irodavezetőn keresztül a jegyző közvetlen vezetésével működik.
b) A Főépítészi Irodát a polgármester a főépítész útján irányítja, míg az iroda vezetését az irodavezető látja el.
c) A polgármester a Polgármesteri Kabinetiroda vezetőjén keresztül közvetlenül irányítja a Polgármesteri Kabinetiroda, mint önálló szervezeti egység munkáját.
(2a) * A Városfejlesztési Főosztály részlegei egy-egy főosztályvezető-helyettes vezetésével az alábbi munkamegosztás szerint látják el feladataikat:
a) A Városfejlesztési Főosztály Településfejlesztési és Beruházási Részleg szervezeti egységéhez a Városépítési Osztály, a Városüzemeltetési Osztály Mélyépítési Csoportja és a Zöldterületi Osztály Fejlesztési Csoportja tartozik.
b) A Városfejlesztési Főosztály Településüzemeltetési és Környezetvédelmi Részleg szervezeti egységéhez a Városüzemeltetési Osztály Közlekedési és Közmű Csoportja és a Zöldterületi Osztály Fenntartási Csoportja tartozik.
(3) A Polgármesteri Hivatal belső szervezeti egységeinek általános és részletes feladatait a Debrecen Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala Szervezeti és Működési Szabályzata tartalmazza.
(4) A Polgármesteri Hivatal, mint költségvetési szerv működésének személyi és tárgyi feltételeit az önkormányzat éves költségvetése útján biztosítja.
(5) * A Polgármesteri Hivatal szakmai, pénzügyi, gazdasági, felügyeleti és ügyviteli jellegű ellenőrzési feladatait a belső kontrollrendszer működtetésével, különösen a vezetői és a munkafolyamatokba épített ellenőrzések keretében folyamatosan, a függetlenített belső ellenőrzést munkatervek szerint kell ellátni.
(6) * Az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény 102–103. §-ában meghatározott záradékolásra a polgármester mellett, az alpolgármesterek, a jegyző, az aljegyzők és a Polgármesteri Hivatal főosztályvezetői jogosultak.
82. § (1) * A Polgármesteri Hivatal munkarendjéről a 4. melléklet, ügyfélfogadási rendjéről az 5. melléklet rendelkezik, azzal, hogy a Közszolgálati Tisztviselők Napja, július 1-je – amennyiben munkanapra esik – munkaszüneti nap.
(1a) *
(2) * A Polgármesteri Hivatal anyakönyvvezetői a Munka Törvénykönyvéről szóló törvényben meghatározott munkaszüneti napok kivételével munkaidőn túl is kötelesek közreműködni a házasságkötésekben és a bejegyzett élettársi kapcsolatok létesítésében az egyes anyakönyvi események engedélyezésével kapcsolatos helyi szabályokról szóló önkormányzati rendeletben foglaltak szerint.
82/A. § * A Debreceni Közterület Felügyelet önálló költségvetési szervként működik, amely ellátja a közterület-felügyelet feladat- és hatáskörét érintő jogszabályokban a felügyelet, illetve a felügyelő részére meghatározott feladatokat.
83. § (1) Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata a nemzetiségi egyéni és közösségi jogok érvényesülése, a nemzetiséghez tartozók érdekeinek kifejezésre juttatása - különösen az anyanyelv ápolása, őrzése és gyarapítása, továbbá a nemzetiségek kulturális autonómiájának a nemzetiségi önkormányzatok által történő megvalósítása és megőrzése - érdekében együttműködik a települési nemzetiségi önkormányzatokkal.
(2) * Debrecen Megyei Jogú Városban 9 települési nemzetiségi önkormányzat működik: a bolgár, a görög, a lengyel, a német, az örmény, a roma, a román, a ruszin, és az ukrán nemzetiségi önkormányzat.
84. § (1) Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata a települési nemzetiségi önkormányzatok hatékony érdekérvényesítéséhez, törvényben meghatározott egyéni és közösségi jogainak gyakorlásához biztosítja valamennyi települési nemzetiségi önkormányzat részére a működésükhöz szükséges tárgyi feltételeket, így különösen hivatali munkaidőben, időkorlátozás nélkül - a nemzetiségi feladatellátáshoz szükséges tárgyi és technikai eszközökkel felszerelt - ingyenes helyiséghasználatot. A települési nemzetiségi önkormányzatok rendelkezésére bocsátott irodai helyiségek, ingatlanok és vagyontárgyak körét és leírását a 6. melléklet tartalmazza.
(2) Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata biztosítja a települési nemzetiségi önkormányzatok részére az önkormányzati működéshez szükséges személyi feltételeket akként, hogy a települési nemzetiségi önkormányzatok működésével kapcsolatos végrehajtási feladatok ellátásáról a Polgármesteri Hivatal kijelölt ügyintézői gondoskodnak.
85. § *
86. § Helyben szokásos módon történő közzétételnek a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján vagy a www.debrecen.hu internetes portálon történő közzététel minősül.
87. § Ez a rendelet 2013. február 1. napján lép hatályba.
87/A. § *
88. § *
Dr. Szekeres Antal s. k.,
jegyző
Kósa Lajos s. k.,
polgármester
| A | ||
| 1. | 36/2000. (X. 18.) Kr. rendelet a) 9. § (2) bekezdése: díszsírhelyet adományozhat a haza, a közösség, a város érdekében végzett kimagaslóan eredményes munkában, hosszan tartó közéleti tevékenységben kiemelkedően érdemeket szerzett személyek részére, b) 9. § (3) bekezdése: a díszsírhelyekben nyugvó házastársának, gyermekének rátemetését vagy urnáinak elhelyezését engedélyezheti, c) 9/A. § (1) bekezdése: a közéleti személyek sírhelysorán sírhelyet adományozhat annak a személynek, aki életében a város érdekében kimagaslóan eredményes munkát végzett, hosszan tartó közéleti tevékenységében kiemelkedő érdemeket szerzett, d) 10. § (4) bekezdése: ha a sírbolt, sírjel a biztonságos használatot veszélyezteti, köteles felhívni a rendelkezésre jogosultat, hogy gondoskodjon a helyreállításról, e) 12. § (9) bekezdése: a hamvak szétszórásához és bemosásához a megfelelően elkülönített temetőrészt kijelöli. | |
| 2. | 6/2001. (III. 6.) Kr. rendelet 6/B. § (2) bekezdése: az Egészségügyi és Szociális Bizottság megbízásának lejárata és az újonnan megválasztott Egészségügyi és Szociális Bizottság megalakulása közötti időszakban, illetve ha működése szünetel, a Bizottság 6/2001. (III. 6.) Kr. rendeletben meghatározott hatásköreit a polgármester gyakorolja. | |
| 3. | 7/2001. (III. 6.) Kr. rendelet a) 11. § (1) bekezdése: az intézményi szolgálati lakásra vonatkozó lakásbérleti szerződés megkötésére a költségvetési szerv intézményvezető tekintetében a polgármester jogosult, b) 11. § (2) bekezdés: ha a bérbeadásra jogosult nem a polgármester, a szolgálati lakásokra kötendő bérleti szerződés tervezetét a költségvetési szerv intézményvezetője előzetesen köteles véleményezésre megküldeni a polgármesternek, c) 12. § (2) bekezdése: az 1993. évi LXXVIII. törvény 23. § (4) bekezdésében meghatározottak szerint megsemmisült vagy életveszélyessé minősített lakásból kiköltöztetett személy lakhatásának megoldása érdekében biztosított rendkívüli elhelyezés során az elhelyezésre fenntartott lakás vagyonkezelője a polgármester döntését követően – üres férőhely függvényében – haladéktalanul köteles a kijelölt személy elhelyezéséről és az ingatlan hasznosításba adásáról gondoskodni, d) 13. § (4) bekezdése: városi érdekből történő bérlőkijelölés és bérlőkijelölési jog biztosítása esetén a Tulajdonosi Bizottság véleményezését követően a polgármester dönt a bérlő személyéről, a bérlőkijelölési jog jogosultjáról, a bérleti jogviszony időtartamáról és a biztosítandó lakásról, e) 13. § (7) bekezdése: városi érdekből történő bérlőkiválasztási jog biztosítása esetén – a Tulajdonosi Bizottság véleményezését követően – a polgármester dönt a bérlőkiválasztási jog megállapodással történő biztosításáról. f) 24. § (1) bekezdés b) pontja: a bérlő részére határozatlan idejű bérleti jogviszony esetén fizethető térítési díj különösen fontos városi beruházási érdek esetén maximum a lakás üres, beköltözhető forgalmi értékével egyezik meg, mely esetben a Tulajdonosi Bizottság véleményezését követően a polgármester dönt, g) 33/A. § (3) bekezdése: azon személyek, akiknek lakáscélú kölcsönszerződését az abból eredő fizetési kötelezettségük nem teljesítése miatt a pénzintézet felmondta, és a végrehajtási eljárás eredményeként lakásukból kiköltöztették, legfeljebb 12 hónapos elhelyezésre vonatkozó igényt nyújthatnak be a bérbeadóhoz, mely igényekről a Tulajdonosi Bizottság javaslata alapján a polgármester soron kívül dönt. | |
| 4. | 10/2004. (IV. 5.) Kr. rendelet a) 6. § (1) és (2) bekezdése: amennyiben az építtető nem tudja biztosítani a parkolási normát, kérelmére a polgármester dönthet úgy, hogy az önkormányzat megállapodást köt arra, hogy az építtető helyett a 10/2004. (IV. 5.) Kr. rendelet 3. számú mellékletében meghatározott mértékű parkolóhely biztosítási hozzájárulás egyösszegű megfizetése ellenében biztosítja a szükséges számú parkolóhelyet, azzal, hogy az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1993. évi LXXVIII. törvény 60/H. § d) pontjában foglalt esetben a polgármesternek a megállapodás megkötése tekintetében nincs mérlegelési jogköre. b) 6/A. § (1) bekezdése: amennyiben lakásokat és üzleteket vagy irodákat is tartalmazó vegyes funkciójú épületek esetében a gépjárműtárolókat nem zártan alakítják ki, az üzletekhez, irodákhoz szükséges parkolási norma biztosítására a polgármester döntése alapján a lakásokhoz tartozó parkolóhelyek darabszámának mértékéig a hozzájárulás összegéből parkolóhelyenként 1.000.000 Ft kedvezmény adható, feltéve, hogy az építtető a megállapodásban vállalja, hogy a parkolóhelyeket munkanapokon 7.30–18.00 óráig a közhasználat számára megnyitja. | |
| 5. | 53/2005. (XII. 9.) Kr. rendelet a) 4. § (8) bekezdés: az Önkormányzat a hazai sportági szakszövetségekkel együttműködve polgármesteri döntés alapján részt vehet kiemelt sportesemények, nemzetközi sportversenyek lebonyolításában, ha a sportrendezvény szerepel a nemzetközi vagy országos sportági szakszövetség versenynaptárában, b) 6. § (1) bekezdése: azon költségvetési előirányzatoknál, melyeknél a sporttámogatásra jogosult nem került meghatározásra a költségvetési rendeletben, dönt a támogatás összegéről és a támogatás jogosultjáról, c) 6/G. § (2) bekezdés: a tárgyévi költségvetésben külön nevesített előirányzat formájában nem szereplő sportrendezvények támogatásáról vagy ha a tárgyévi költségvetésben nincs más felhasználható sportcélú előirányzat, vagy a támogatás a következő évi költségvetést érintené, a támogatás mértékéről a Közgyűlés, minden egyéb esetben a polgármester dönt, d) 2. melléklet III. pont (4) bekezdés: az 53/2005. (XII. 9.) Kr. rendelet szerinti pályázatokról szóló döntést a bizottság véleményezését követően a polgármester hozza meg. | |
| 6. | 3/2007. (II. 1.) rendelet a) 7/A. § (2) bekezdése: az a természetes személy, akinek Debrecen közigazgatási területén lévő lakóingatlana elemi csapás, vagy baleset okozta kár következtében életveszélyessé, vagy lakhatatlanná vált, kezdeményezheti saját tulajdonú lakóingatlanának cseréjét önkormányzati tulajdonú lakásra, amennyiben Debrecen közigazgatási területén nem rendelkezik további saját tulajdonú, beköltözhető lakóingatlannal, vagy önkormányzati tulajdonú bérlakás bérleti jogával, és a csere az önkormányzat érdekeit szolgálja; az önkormányzati érdek vonatkozásában a döntés joga a polgármester hatáskörébe tartozik, b) 9. § (4) bekezdése: az önkormányzati tulajdonú lakások bérlő javára történő elidegenítése során a vételár megállapítására a polgármester jogosult. | |
| 7. | 13/2013. (III. 28.) önkormányzati rendelet 12. § (4) bekezdése: az Egészségügyi és Szociális Bizottság megbízatásának lejárta és az újonnan megválasztott Egészségügyi és Szociális Bizottság megalakulása közötti időszakban, vagy ha működése szünetel, a Bizottság 13/2013. (III. 28.) önkormányzati rendeletben meghatározott hatásköreit a polgármester gyakorolja. | |
| 8. | 15/2013. (III. 28.) önkormányzati rendelet 12. § (6) bekezdése: az Egészségügyi és Szociális Bizottság megbízatásának lejárta és az újonnan megválasztott Egészségügyi és Szociális Bizottság megalakulása közötti időszakban, továbbá ha működése szünetel, a Bizottság 15/2013. (III. 28.) önkormányzati rendeletben meghatározott hatásköreit a polgármester gyakorolja. | |
| 9. | 22/2013. (IV. 25.) önkormányzati rendelet a) 4. § (1) bekezdése – a személyszállítási szolgáltatásokról szóló 2012. évi XLI. törvény értelmében járati engedéllyel végezhető különcélú menetrend szerinti személyszállítási szolgáltatásra vonatkozó járati engedélyt a polgármester adja ki, b) 6. § (2) bekezdése: rendkívüli forgalmi helyzet esetén a polgármester jogosult a megállóhely használatát a rendkívüli forgalmi helyzet megszűnéséig megtiltani, c) 8. § (3) bekezdése: a polgármester az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény 101. § (1) bekezdése szerinti jogkövetkezményeken felül a kiadott járati engedélyt a rendeletben foglaltak megsértése miatt visszavonhatja és a járat üzemeltetője részére további járati engedély kiadását legfeljebb 1 évre megtagadhatja. | |
| 10. | 24/2013. (V. 30.) önkormányzati rendelet 1. 5. § (1) bekezdés b) pontja: a polgármester és a Közgyűlés bizottságai az önkormányzat tulajdonosi jogait és kötelezettségeit átruházott hatáskörben, a Mötv. 42. §-ában foglalt korlátozással a 24/2013. (V. 30.) önkormányzati rendelet előírásai szerint gyakorolják, illetve teljesítik, 2. 5. § (3) és (4) bekezdése: a Közgyűlés, illetve az állandó bizottságok működésképtelenné válása esetén azok hatásköreit a polgármester gyakorolja, melyről hozott döntéseiről összefoglaló tájékoztatást köteles adni a jogkör eredeti gyakorlójának az ismételt működése megkezdését követő első ülésén, 3. 7. § (2) bekezdése: a vagyonkezelői jog létesítése a közművek és a hozzájuk tartozó ingó vagyontárgyak tekintetében a polgármester, minden más vagyontárgy esetében a Közgyűlés hatásköre, 4. 7. § (10a) bekezdése: a vagyonkezelésbe adott ingatlanok kedvezményes vagy ingyenes – közfeladat ellátása céljából történő – használatba való továbbadásához a polgármester előzetes véleményének a beszerzése szükséges, 5. 8. § (1) és (7) bekezdése: a vagyonkezelőt megillető jogok gyakorlását, annak szabályszerűségét, célszerűségét a polgármester az általa megbízott szerv vagy személy útján (vagyonellenőr) ellenőrzi; a polgármester az adott évben elvégzett tulajdonosi ellenőrzés legfontosabb megállapításairól, összefoglaló jelentésben – a tárgyévet követő év április 30-ig – tájékoztatja a Közgyűlést, 6. 11. §: az önkormányzati vagyon szerzése a polgármester, az önkormányzat fenntartásában lévő költségvetési szerv vagyonszerzése a költségvetési szerv vezetőjének hatáskörébe tartozik, 7. 12. §: az önkormányzatot terhelő követelés elismerésére a polgármester a Pénzügyi Bizottság előzetes véleményének kikérése után abban az esetben jogosult, ha a követelés jogossága megalapozottan nem vitatható, valamint döntésével az önkormányzatot további szükségtelen kiadástól mentesíti, 8. 13. § (2) bekezdése: a Közgyűlés az önkormányzatot megillető tulajdonosi hozzájárulással kapcsolatos döntés jogát a polgármesterre ruházza át, 9. 14. § (1) bekezdése: az önkormányzati ingó vagyon közfeladat ellátása céljából történő ingyenes vagy kedvezményes hasznosításáról a polgármester dönt, 10. 14. § (2) bekezdése: az önkormányzati ingó vagyon kedvezményes átruházásáról 1 millió Ft nyilvántartási értékig a polgármester dönt, | |
| 11. 16. § a) pontja: a 24/2013. (V. 30.) önkormányzati rendelet 4. § a), c) és d) pontjában foglalt önkormányzati ingó vagyon elidegenítésének a joga az önkormányzati vagyonhasznosító szerv vezetőjének javaslatára 1 millió Ft és ez alatti forgalmi érték esetén a Tulajdonosi Bizottság tájékoztatásával a polgármester hatáskörébe tartozik, 12. 17. § (2) bekezdése: az önkormányzat által fenntartott közfeladatot ellátó költségvetési szerv, önkormányzati intézmény elhelyezését, valamint azok feladatának ellátását szolgáló épület, épületrész, továbbá a 24/2013. (V. 30.) önkormányzati rendelet 4. § d) pontjában meghatározott vagyon kedvezményes vagy ingyenes használatba való továbbadásáról a vagyonhasznosító szerv vezetőjének javaslata alapján a polgármester dönt, 13. 18. § (1) bekezdése: a nem önkormányzati fenntartású köznevelési intézmények esetében az önkormányzati vagyonhasznosító szerv ingyenes használatba csak az intézmény köznevelési feladatainak ellátásához nem szükséges önkormányzati vagyont adhat át másnak, melyről a polgármester dönt, 14. 18/A. § (2) bekezdése: az önkormányzati költségvetési szervek tulajdonában lévő ingók értékesítéséről 500 ezer Ft és ez alatti egyedi beszerzési, előállítási értékű vagyontárgy esetén a polgármester tájékoztatásával, 500 ezer Ft feletti, de 2 millió Ft alatti egyedi beszerzési, előállítási értékű vagyontárgy esetén a polgármester előzetes egyetértésével dönt a költségvetési szerv vezetője, 15. 18/A. § (2a) bekezdése: az önkormányzati költségvetési szervek tulajdonában lévő ingók tulajdonjogának ingyenes átruházásáról – amennyiben azok a közfeladat ellátásához nem szükségesek – a polgármester előzetes egyetértésével a költségvetési szerv vezetője dönt, 16. 18/A. § (3) bekezdése: az önkormányzati költségvetési szervek tulajdonában lévő ingatlanok értékesítéséről 5 millió Ft alatti nyilvántartási értékű vagyontárgy esetén a polgármester előzetes egyetértésével dönt a költségvetési szerv vezetője, 17. 19. § (1) bekezdés b) pontja: a Közgyűlés az üzleti vagyon tulajdona átruházásának jogát egyéb vagyon esetében 10 millió Ft és ez alatti forgalmi értéknél a polgármesterre ruházza át, 18. 20. § (1) bekezdése: a Közgyűlés az önkormányzat gazdasági társaságban meglévő részesedéséhez kapcsolódó tagsági jogának gyakorlását a polgármesterre ruházza át a 24/2013. (V. 30.) önkormányzati rendelet 20. § (2) bekezdésben foglalt eseteket kivéve, 19. 20. § (2) bekezdés a) pontja: azokban a kérdésekben, amelyeket törvény, valamint a létesítő okirat a legfőbb szerv kizárólagos hatáskörébe utal, ha a gazdasági társaságban meglévő önkormányzati társasági részesedés a 25%-ot meghaladja, úgy a társaság legfőbb szervének ülésén a polgármester a Közgyűlés előzetes utasításának megfelelően szavaz, 20. 1. melléklet 8.2. pontja: az önkormányzati vagyon vagyonkezelői jogának pályázat útján történő létesítésének szabályai szerint a pályázati eljárás 24/2013. (V. 30.) önkormányzati rendelet 1. melléklet 8.1. pont szerinti érvénytelenségét a polgármester állapítja meg, 21. 1. melléklet 9.5. pontja: az önkormányzati vagyon vagyonkezelői jogának pályázat útján történő létesítésének szabályai szerint a nyertes pályázó személyéről a Kiíró dönt a polgármester előterjesztésére, 22. 1. melléklet 10.3. pontja: az önkormányzati vagyon vagyonkezelői jogának pályázat útján történő létesítésének szabályai szerint összeférhetetlenségi kérdésben vita esetén a polgármester dönt. | ||
| 11. | 10/2015. (II. 26.) önkormányzati rendelet 5. § (5) bekezdése: a szükséges dokumentumok beszerzését követően a konkrét névjavaslatot, illetve annak indokolását – figyelembe véve a lakossági igényeket és megkérve az Önkormányzat által megbízott szakértői testület véleményét – a polgármester terjeszti a Közgyűlés elé. | |
| 12. | 3/2016. (II. 25.) önkormányzati rendelet a) 4. § (2) bekezdése: a Környezetvédelmi Alap éves felhasználási tervéről a Környezetvédelmi és Városfejlesztési Bizottság javaslata alapján a polgármester dönt, b) 4. § (3) bekezdése: az elfogadott felhasználási terv alapján, csak a rendelet 2. §-ában meghatározott bevételek teljesülése esetén vállalható kötelezettség a Környezetvédelmi Alap kiadási előirányzatára, amennyiben az év közben teljesült bevételekkel történő előirányzat emelésről a költségvetési rendelet szabályai szerint a polgármester dönt, c) 7. § (5) bekezdése: a Környezetvédelmi Alapból támogatást jogi személy, továbbá egyéni vállalkozó és természetes személy kaphat, a nyertes pályázatról a Környezetvédelmi és Városfejlesztési Bizottság javaslata alapján a polgármester dönt, d) 10. § (1) bekezdése: a Környezetvédelmi Alap felhasználásáról a polgármester évente a zárszámadásról szóló rendelettervezet tárgyalásával egyidejűleg köteles a Közgyűlésnek beszámolni. | |
| 13. | 8/2016. (III. 31.) önkormányzati rendelet a) 8. § (1) bekezdése: a szmogriadó fokozatainak elrendelésére és megszüntetésére a polgármester jogosult, b) 8. § (2) bekezdése: a szmogriadó fokozatainak elrendelése, valamint megszüntetése a polgármester által kiadott sajtóközlemény útján történik, c) 10. § (4) bekezdése: a polgármester a szmogriadó riasztási fokozatának megszüntetésével egyidejűleg elrendelheti a szmogriadó tájékoztatási fokozatát, d) 11. § (3) bekezdése: a korlátozó intézkedések elrendelése előtt a polgármester a legrövidebb úton kikéri a 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet 20. § (4) bekezdésében meghatározott szervek véleményét, e) 12. § (1) bekezdés b) pontja: a szmogriadó során elrendelt korlátozások betartását a vonatkozó jogszabályok szerint a helyhez kötött légszennyező pontforrások tekintetében a polgármester nevében eljáró Debrecen Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala, valamint a Kormányhivatal jogosult ellenőrizni, f) 12. § (2) bekezdése: a szmogriadó terv végrehajtásával kapcsolatos levegőtisztaság-védelmi hatósági ügyben a polgármester jár el első fokon, g) 13. § (2) bekezdése: a szmogriadó terv megvalósításában résztvevők kapcsolattartása és tájékoztatása telefonon és elektronikus levelezés útján történik, szükség esetén a polgármester személyes tanácskozást is összehívhat, h) 3. mellékletben foglalt táblázat 2. sora: tartalmazza a szmogriadó terv megvalósításában részt vevő polgármester feladatait. | |
| 14. | 37/2016. (X. 13.) önkormányzati rendelet a) 12. § (1) bekezdése: a vállalkozás részletes támogatási kérelmét a beruházás megkezdése előtt írásban benyújtja a polgármesternek, b) 12. § (3) bekezdése: a Polgármester ellenőrzi, hogy a kérelem a követelményeknek megfelel-e, a hiánytalan kérelmet döntésre előterjeszti a vállalkozás értesítése mellett, a hiányos kérelmet benyújtó vállalkozást 15 napon belül ésszerű határidő tűzésével a hiány pótlására hívja fel, c) 12. § (4) bekezdése: a polgármester az ellenőrzés befejezését követően a támogatási kérelem alaki és tartalmi megfelelőségéről írásban tájékoztatja a vállalkozást, d) 12. § (9) bekezdése: a polgármester a döntésről annak meghozatalát követően írásban tájékoztatja a vállalkozást, e) 1. melléklet B) ÚTMUTATÓ címet viselő részének III./ pontja: tartalmazza a kérelem benyújtásával kapcsolatos polgármesteri feladatokat. | |
| 15. | 38/2016. (XI. 24.) önkormányzati rendelet a) 2. § (1) bekezdése: csekély összegű támogatás jogcímén a polgármester támogatási döntése alapján a kedvezményezett vállalkozás részére nyújtható támogatás, b) 2. § (2) bekezdése: a 38/2016. (XI. 24.) önkormányzati rendelet 2. § (1) bekezdés b) és c) pontjaiban foglalt esetekben, ha a csekély összegű támogatás összege eléri vagy meghaladja a 15 millió forintot, a polgármester Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének Tulajdonosi Bizottsága javaslata alapján hoz támogatási döntést, c) 11. § (4) bekezdése: ha a támogatási szerződést a kedvezményezett vállalkozásnak felróható ok miatt az Önkormányzat felmondta, a kedvezményezett vállalkozás határozott időre, de legfeljebb három évre kizárásra kerül az önkormányzat támogatási rendszeréből; a kizárásról a polgármester dönt. | |
| 16. | 5/2017. (II. 16.) önkormányzati rendelet a) 2. § (1) bekezdése: a polgármester a településfejlesztési, településrendezési, valamint településképi dokumentumok készítése, módosítása tekintetében a partnerségi egyeztetést a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló Korm. rendelet szabályai alkalmazásával folytatja le, b) 2. § (2) bekezdése: a polgármester az értelmezéshez szükséges részletezettségű és szükség esetén alátámasztó munkarészeket tartalmazó tájékoztatást a településfejlesztési, településrendezési, valamint településképi dokumentumoktól és az egyeztetési eljárás módjától, valamint a tájékoztatás helyétől és módjától függően – a meghatározott egyeztetési szakaszokra (előzetes tájékoztató, munkaközi tájékoztató) is figyelemmel – készíti el, c) 4. § (1) bekezdése: az elkészített és közzétett dokumentumtervezetre érkezett valamennyi érdemi észrevételt, javaslatot az Önkormányzat főépítésze értékeli, összegzi és eltérő észrevételek, javaslatok esetén a polgármester azok tisztázása érdekében egyeztetést kezdeményezhet. | |
| 17. | 45/2017. (XII. 14.) önkormányzati rendelet a) 10. §-a: a polgármester dönt a Környezetvédelmi és Városfejlesztési Bizottság által a helyi érték feltárásához, továbbá a helyi védelem alatt álló értékek fenntartásához, karbantartásához, felújításához szükséges anyagi fedezet megteremtésének támogatására kiírt pályázat alapján az összeg felhasználásáról, b) 20. § (1) bekezdése: a polgármester bármely, a város szempontjából jelentős eseményről való tájékoztatás érdekében, legfeljebb évente összesen tizenkét naptári hét időszakra eltérést engedhet a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 11/B. § (1) és (2) bekezdésében, valamint az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározott tilalmak és követelmények alól, c) 23. § (1) bekezdése: a polgármester a településképi követelmények érvényesítésére és a településkép-védelmi feladatok ellátása érdekében Helyi Építészeti-Műszaki Tervtanácsot működtet, d) 23. § (4) bekezdése: a tervtanácsi tagot az elnök javaslatára legfeljebb négy évre a polgármester bízhat meg, e megbízást bármikor visszavonhatja; ha a megbízást kizáró körülmény, feltétel a megbízást követően merül fel, a polgármester a megbízást haladéktalanul visszavonja, e) 23. § (11) bekezdése: a Tervtanács a 45/2017. (XII. 14.) önkormányzati rendelet 4. melléklet II. pontjában meghatározott esetekben alakít ki szakmai véleményt, melyet a polgármester a településképi véleménye kialakítása során figyelembe vesz, f) 24. § (1) bekezdése: a polgármester a településképi véleményezési eljárás keretében településképi véleményt alkot, mely a 45/2017. (XII. 14.) önkormányzati rendelet 4. melléklet I. pontjában meghatározott esetekben az önkormányzati főépítész, a 4. melléklet II. pontjában meghatározott esetekben a Tervtanács szakmai véleményén alapul. | |
| 18. | 2/2018. (II. 22.) önkormányzati rendelet a) 5. § (4) bekezdése: amennyiben nincs lehetőség a címer eredeti színben való ábrázolására, a polgármester engedélyezheti, hogy a címer kizárólag a tárgy anyagának színeiben, a címertan általános szabályainak megtartásával készüljön el, b) 10. § (1) bekezdése: a címer és a zászló használatát a jogosult kérelmére a polgármester engedélyezi, c) 15. §-a: a címer és a zászló használatára kiadott engedélyekről a polgármester nyilvántartást vezet, d) 16. §-a: az engedélyt a polgármester a 2/2018. (II. 22.) önkormányzati rendeletben meghatározott esetekben visszavonja, e) 17. §-a: a „Debrecen” név használatát a polgármester engedélyezi. | |
| 19. | 37/2018. (X. 25.) önkormányzati rendelet a) 6. § (2) bekezdése: az önkormányzat által biztosított közművelődési alapszolgáltatások megszervezésére vonatkozó közművelődési megállapodás megkötéséről a Kulturális és Oktatási Bizottság javaslatára a polgármester dönt, b) 7. § (1) és (2) bekezdése: az önkormányzat kérelemre pénzügyi támogatásban részesítheti a közművelődési megállapodás alapján közművelődési alapszolgáltatást nyújtó természetes és jogi személyeket, melyről a Kulturális és Oktatási Bizottság javaslatára a polgármester dönt, valamint a közművelődési célú tevékenységet folytatókat, melyről a polgármester dönt. | |
| 20. | 39/2018. (X. 25.) önkormányzati rendelet a) 2. § 18. pontja: közterület-hasznosító szerv az utasváró, CityLight és CityBoard formátumú eszközök vonatkozásában a polgármester, b) 2. § 22. pontja: önkormányzati kulturális rendezvények az Önkormányzat Közgyűlésének határozatában felsorolt kulturális nagyrendezvények és a polgármester által hozott egyedi döntésekben meghatározott kulturális rendezvények, c) 3. § (1) bekezdése: a közterületet a 39/2018. (X. 25.) önkormányzati rendelet II. Fejezetében meghatározott esetekben és feltételekkel díjmentesen, szerződéskötés nélkül lehet használni, amennyiben a tevékenység közterületen történő gyakorlásához többek között a polgármesteri hozzájárulás rendelkezésre áll, d) 3. § (2) bekezdése: a közterületet a 39/2018. (X. 25.) önkormányzati rendelet III. Fejezetében meghatározott esetekben az egyes díjfizetési övezetekre megállapított közterület-használati díj megfizetése ellenében többek között polgármesteri hozzájárulás birtokában, a közterület-hasznosító szervvel megkötött közterület-hasznosítási szerződés alapján és e rendeletben meghatározott feltételek szerint lehet használni, e) 7. § (1) bekezdés c) pontja: a közterület-hasznosítási szerződés csak akkor köthető meg, ha a közterületen történő tevékenység gyakorlásához többek között a polgármesteri hozzájárulás rendelkezésre áll, f) 15. § (3) bekezdése: a Nemzeti Filmintézet Közhasznú Nonprofit Zrt. filmalkotás forgatása célú közterület használatról hatósági szerződésben állapodik meg a kérelmezővel, mely átruházott hatáskörben a polgármester jóváhagyásával válik érvényessé, g) 15/A. § (1) bekezdése: a hatósági szerződés jóváhagyásánál a polgármester különösen a 39/2018. (X. 25.) önkormányzati rendelet 15/A. § (2)–(9) bekezdésében foglalt feltételek teljesítését veszi figyelembe. | |
| 21. | 24/2020. (VIII. 27.) önkormányzati rendelet a) 2. § (2) bekezdése: Debrecen Város Cívis Díszoklevele elismerést adományoz, b) 14. § (4) bekezdése: az önkormányzati elismerések adományozására irányuló javaslatot k javaslattételi lapon lehet benyújtani a polgármesterhez, c) 15. § (2) bekezdése: Debrecen Város Déri Frigyes-díjára szakmai testület tesz javaslatot, amelynek tagjai a polgármester, a Hajdú-Bihar Vármegyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke és a Debreceni Egyetem rektora; a szakmai testület javaslatát a polgármester terjeszti a Közgyűlés elé, d) 18. § (3) bekezdése: az önkormányzati elismeréseket a polgármester adja át az adományozottnak vagy hozzátartozójának, megbízottjának, e) 20. § (2) bekezdése: dönt a Békessy Béla-sportösztöndíjra, Cívis Talentum ösztöndíjra, Kölcsey Ferenc-ösztöndíjra pályázók személyéről, f) 23. § (3) bekezdése: a Kölcsey Ferenc-ösztöndíjhoz kapcsolódó pályamű nyilvános bemutatásának időpontja az ösztöndíj elnyerését követő év április 11-e, amely időponttól az ösztöndíjas kérelmére a polgármester döntése alapján el lehet térni, g) 24. § (1) bekezdése: dönt a Békessy Béla-sportösztöndíj, a Cívis Talentum ösztöndíj és a Kölcsey Ferenc-ösztöndíj pályázati felhívásának kiírásáról, h) 25. § (4) bekezdése: amennyiben az ösztöndíj pályázatot nem a megfelelő adatlapon vagy hiányosan terjesztették elő, a polgármester egy ízben hiánypótlásra hívja fel a pályázót 8 napos határidő tűzésével, i) 25. § (5) bekezdése: a polgármester a pályázatot visszautasítja, amennyiben a pályázó a hiánypótlási felhívásnak határidőre nem tesz eleget, vagy azt határidőn túl nyújtják be, j) 26. §-a: az ösztöndíjak odaítélésére – a Békessy Béla-sportösztöndíj esetében az ösztöndíj mértékére is – az állandó bizottságok tesznek javaslatot a polgármester részére. | |
| 22. | 3/2022. (II. 24.) önkormányzati rendelet (a továbbiakban: költségvetési rendelet) 1. 7. § (2) bekezdése: amennyiben a költségvetés végrehajtása során, év közben olyan alapítványt kíván az önkormányzat támogatni, amelynek támogatása a költségvetési rendeletben nem került betervezésre, az alapítvány támogatásával kapcsolatos fedezet biztosításáról a polgármester dönt a költségvetési rendelet 15. §-ában foglalt szabályok szerint, 2. 9. § (4) bekezdése: a polgármester jogosult az államháztartáson kívülre átadott forrás folyósítását felfüggeszteni, vagy a forrás átadásáról szóló megállapodást felmondani, 3. 9. § (5) bekezdése: amennyiben az önkormányzat támogatás jogcímén adott át forrást államháztartáson kívüli személy részére, és e személy bármilyen neki felróható szabálytalanság miatt a támogatás összegének visszafizetésére lett kötelezve, akkor további szankcióként, külön döntéssel e személy határozott időre, de legfeljebb 3 évre kizárható az önkormányzat támogatási rendszeréből, melyről a polgármester dönt, 4. 11. § (2) bekezdése: a költségvetési szervek a Közgyűlés döntésével megvalósuló feladatváltozás miatt megüresedett álláshelyeket nem tölthetik be, az ehhez kapcsolódóan jelentkező kiadási megtakarításokat kötelesek előirányzat zárolás vagy előirányzat-módosítás céljából bejelenteni; a zárolásról vagy az előirányzat módosításról a polgármester dönt, 5. 15. § (1) bekezdése: a Közgyűlés az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 34. § (2) bekezdése alapján a bevételi és kiadási előirányzatok módosítási jogát, valamint a költségvetési rendelet 15. § (5) bekezdésében foglaltak kivételével a kiadási előirányzatok közötti átcsoportosítás jogát a polgármesterre ruházza át, 6. 15. § (2) bekezdése: a Közgyűlés az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Ávr.) 43/A. § (2) bekezdése alapján az önkormányzat költségvetési kiadási kiemelt előirányzatai közötti átcsoportosítás jogát a polgármesterre ruházza át, 7. 15. § (3) bekezdése: a Közgyűlés az általános tartalékkal és a céltartalékkal való rendelkezés (átcsoportosítás) jogát a polgármesterre ruházza, 8. 15. § (4) bekezdése: a polgármester által végrehajtott előirányzat módosítások és átcsoportosítások csak az adott költségvetési évben érvényesülő (egyszeri) hatással bírhatnak, a következő költségvetési éveket nem terhelheti, 9. 15. § (5) bekezdése: a polgármester a költségvetési rendelet 15. § (1) bekezdésben meghatározott jogkörében eljárva nem állapíthat meg új bevételi vagy kiadási előirányzatot, nem módosíthatja az előirányzatok megnevezését, a meghatározott felhasználási célhoz kötötten érkezett bevételek esetében a felhasználási célnak megfelelően rendelkezésre álló azonos összegű kiadási előirányzatokat más kiadási előirányzatokra nem csoportosíthatja át, 10. 16. §-a: a Közgyűlés az önkormányzati tulajdonú lakóingatlanokkal kapcsolatos kiadásokon (a továbbiakban: lakásalap) meghatározott felhasználási célok megvalósításával összefüggő egyéb döntések jogát a polgármesterre ruházza, | |
| 11. 17. § (1) bekezdése – az Ávr. 75. § (4) bekezdés a) pontja alapján a Közgyűlés felhatalmazza a polgármestert, hogy – a pályázat benyújtásáról, és a saját forrás biztosításáról szóló külön közgyűlési döntés hiányában – az önkormányzat által Magyarország központi költségvetésében megtervezett előirányzatokra benyújtani kívánt támogatási igény (pályázat) esetében, az önkormányzat nevében előzetesen nyilatkozzon a saját forrás rendelkezésre állásáról, 12. 17. § (2) bekezdése: amennyiben a saját forrás biztosítása az önkormányzat tárgyévi költségvetésében megtervezett központi kezelésű feladatokon rendelkezésre álló szabad kiadási előirányzatok átcsoportosításával nem oldható meg, a polgármester a saját forrás rendelkezésre állása érdekében jogosult a költségvetési rendelet 15. § (3) bekezdése alapján az általános tartalékról vagy a céltartalékról átcsoportosítani a szükséges saját forrás összegét a kötelezettség-vállalással érintett kiadási előirányzat javára, 13. 18. § (2) bekezdése: amennyiben önkormányzati rendelet eltérően nem rendelkezik, a költségvetési rendelet 18. § (1) bekezdésében meghatározott támogatási szerződés megkötését megelőzően a polgármester jogosult a támogatási döntést meghozni, 14. 18. § (3) bekezdése: a költségvetési rendeletben megtervezett Civil, Kulturális és Ifjúsági „Alap” kiadási előirányzatának legfeljebb 70%-a pályázati úton kerülhet felhasználásra, a fennmaradó kiadási előirányzat terhére a polgármester pályázati rendszeren kívül, egyedi támogatások odaítéléséről dönthet, 15. 19. § (2) bekezdése: a Közgyűlés a költségvetési rendelet 19. § (1) bekezdésében foglaltak kivételével – a polgármesterre ruházza az önkormányzat finanszírozási bevételeivel és kiadásaival összefüggő előirányzat-módosítás, az önkormányzat finanszírozási kiadásai közötti előirányzat-átcsoportosítás, az önkormányzat központi kezelésű feladatain megtervezett költségvetési kiadások és az önkormányzat finanszírozási kiadásai közötti előirányzat-átcsoportosítás, a Közgyűlés által a költségvetési rendelet 6. §-a szerint jóváhagyott rövid lejáratú (éven belüli) folyószámla-hitel igénybevételével összefüggő előirányzat-módosítás jogát, 16. 19. § (3) bekezdése: a Közgyűlés a külső finanszírozású forrás (hitel) igénybevételével összefüggő alábbi hatásköröket átruházza a polgármesterre: a Kormány előzetes hozzájárulásának megkérését, ha az adósságot keletkeztető ügylet tárgya szerint szükség van a Kormány előzetes hozzájárulására, és az ügylet értéke eléri, vagy meghaladja a Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény alapján számított értékhatárt, a hitelt nyújtó hitelintézet kiválasztását (az ajánlatok értékelését), valamint a kiválasztott hitelintézettel történő hitel- és kölcsönszerződés megkötését, 17. 20. §-a: az önkormányzat fizetőképességének és a költségvetési egyensúlyának biztosítása érdekében a polgármester jogosult a központi kezelésű feladatok és a költségvetési szervek kötelezettséggel nem terhelt szabad költségvetési kiadási előirányzatait zárolni; a zárolás feloldásáról vagy a zárolt összegnek megfelelő költségvetési kiadási előirányzat csökkentéséről, átcsoportosításáról, módosításáról legkésőbb a költségvetési év zárását megelőzően a polgármester dönt, 18. 21. §-a: az önkormányzat fizetési számláján lévő szabad pénzeszköz az önkormányzat fizetési számlájához kapcsolódó betétlekötésre szolgáló alszámlán betétként leköthető, melyről szóló döntés jogát a Közgyűlés a polgármesterre ruházza át. | ||
| 23. * | ||
| 24. | 172/2013. (VIII. 12.) határozat 4./ pontja A Közgyűlésnek a köztulajdonban álló gazdasági társaságok takarékosabb működéséről szóló 2009. évi CXXII. törvényben előírt valamennyi szabályzatalkotási és javaslattételi hatáskörét átruházott hatáskörben a polgármester gyakorolja. | |
| 25. | 185/2013. (X. 3.) határozat A rendőrségről szóló 1994. Évi XXXIV. Törvény 42. § (3) bekezdésében meghatározott, a rendőrség által elhelyezni kívánt közterületi képfelvevők szükségességével, valamint a megfigyelésre kerülő közterület kijelölésével kapcsolatos döntés jogkörét átruházott hatáskörben a polgármester gyakorolja. | |
| 26. | 236/2014. (XI. 27.) határozat 6./ pontja A Közgyűlés kizárólagos önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságok vezető tisztségviselői teljesítménybére meghatározásának, teljesítménykövetelményei megállapításának és teljesítményértékelésének jogára vonatkozó hatáskörét átruházott hatáskörben a polgármester gyakorolja. | |
| 27. | 250/2015. (XII. 17.) határozat melléklete A Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közbeszerzési Szabályzatában a polgármester számára meghatározott feladatok és döntési jogkörök gyakorlása (II.5.4. pontja, III.2.1. pontja, III.4.7. pontja, IV.1.3. pontja, IV.2.8. pontja, IV.3.6. pontja, V.2. pontja). | |
| 28. | 201/2016. (VI. 23.) határozat 3./ pontja Az Ávr. 9. § (5a) bekezdésében meghatározott munkamegosztási megállapodás jóváhagyásának hatáskörét átruházott hatáskörben a polgármester gyakorolja. | |
| 29. | 64/2017. (IV. 27.) határozat 10./ pontja A Közgyűlés a Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata, mint ajánlatkérő által kiírt tervpályázati eljárások során közreműködő bírálóbizottságok elnökeként a polgármestert jelöli ki, a bírálóbizottságok további tagjainak felkérésére, megbízására vonatkozó hatáskörét a polgármesterre ruházza át. | |
| 30. | 236/2019. (XI. 28.) határozat 3./ pontja Az alapítványok kivételével elbírálja a Zenei Támogatási Program pályázati felhívására benyújtott pályázatokat. | |
| 31. * | ||
| 32. | 323/2021. (III. 29.) PM határozat 2./ pontja Egyetértési jogot gyakorol a közművelődési, közgyűjteményi intézmény intézményvezető-helyettesének megbízása és felmentése esetén (39/2020. (X. 30.) EMMI rendelet 7. § (2) bekezdés). | |
| 33. | 323/2021. (III. 29.) PM határozat 3./ pontja Adatot szolgáltat a minősített előadó-művészeti szervezet tekintetében a kijelölt szervnek (428/2016. (XII. 15.) Korm. rendelet 9. § (1) bekezdés). | |
| 34. | 323/2021. (III. 29.) PM határozat 4./ pontja Adatot szolgáltat a minősített előadó-művészeti szervezet tekintetében a kijelölt szervnek a központi költségvetésből folyósított támogatásnak az adatszolgáltatást követő költségvetési évre meghatározott mértékének megállapítása érdekében (428/2016. (XII. 15.) Korm. rendelet 17. § (1) bekezdés). | |
| 35. | 323/2021. (III. 29.) PM határozat 5./ pontja Az előadó-művészeti szervezet tekintetében a központi költségvetési támogatás felhasználásáról a kijelölt szerv részére szakmai és pénzügyi beszámolót készít (2008. évi XCIX. törvény 23. § (1) bekezdés). | |
| 36. | 443/2021. (IV. 26.) határozat PM határozat mellékletének 2.1.2. pontja Az autóbusszal történő közúti és a kötöttpályás (villamos, trolibusz) menetrend módosításáról a polgármester dönt. | |
| 37. | 6/2021. (VI. 24.) határozat 2./ pontja Gyakorolja a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 28/A. § (2) bekezdésében meghatározott hatáskört, mely szerint a településrendezési eszköz, koncepció, stratégia, kézikönyv és településképi rendelet készítésére, illetve módosítására irányuló döntést meghozza annak érdekében, hogy a 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet Korm. rendelet 28/A. § (1) és (1a) bekezdésében hivatkozott adatbázisok és adatok szolgáltatása megtörténhessen. | |
| 38. | 41/2022. (IV. 21.) határozat 1./ pontja Gyakorolja a termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény 15. § (2) bekezdésében meghatározott hatáskört, mely szerint a termőföld belterületbe vonása iránti kérelmet terjeszthet elő az ingatlanügyi hatóságnál, valamint a településrendezési eszköz módosítását nem igénylő fekvéshatár-változás ingatlan-nyilvántartásba történő átvezetéséhez szükséges önkormányzati nyilatkozatot megteszi. | |
| 39. | 41/2022. (IV. 21.) határozat 2./ pontja Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 4. § (5) bekezdésében meghatározott hatáskörben eljárva véleményezési jogkört gyakorol a rozsdaövezeti akcióterület, az azonnali rozsdaövezeti akcióterület, valamint a közép- és hosszú távú rozsdaövezeti akcióterület lehatárolásának kormányrendeletben történő megállapítását megelőzően. | |
| 40. | A művészeti alkotásnak nem minősülő emléktáblák, emlékoszlopok közterületen, önkormányzati épületen való elhelyezéséről, áthelyezéséről, lebontásáról, annak megjelenési formájáról, feliratáról a bizottsági véleményezést követően a polgármester dönt. | |
| 41. | Véleményt alkot az iskolai felvételi körzetek meghatározásához (2011. évi CXC. törvény 50. § (8) bekezdése, 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 24. § (1) bekezdése). | |
| 42. | Véleményt alkot azon köznevelési intézmények megszüntetésével, átszervezésével, feladatának megváltoztatásával, nevének megállapításával kapcsolatban, amelyek az önkormányzat tulajdonában lévő ingatlanban működnek (2011. évi CXC. törvény 83. § (3) és (4) bekezdése). | |
| 43. | Gyakorolja a közbeszerzésekről szóló törvényben kivételi körben nevesített eljárások eredményeként megköthető szerződéssel kapcsolatos hatásköröket. | |
| 44. | Érdemi választ ad a köznevelési intézmények működésével kapcsolatban a diákönkormányzat, a nevelőtestület, az iskolaszék, óvodaszék, a szülői szervezet, közösség javaslatára (2011. évi CXC. törvény 39. § (1) bekezdése). | |
| 45. * | Kötelezheti az önkormányzati fenntartású köznevelési intézmény igazgatóját – nevelési évenként legfeljebb egy alkalommal – arra, hogy az intézmény tevékenységéről átfogó módon beszámoljon (2011. évi CXC. törvény 85. § (2) bekezdés). | |
| 46. | Jóváhagyja és közzéteszi a Helyi Esélyegyenlőségi Programban szereplő „Hátrányos helyzetű gyermekek nyári üdültetésének biztosítása” elnevezésű intézkedés keretén belül a gyermeküdültetés pályázati felhívását és elbírálja a gyermeküdültetésre benyújtott pályázatokat. | |
| 47. * | Egyetértési jogot gyakorol az önkormányzat által fenntartott köznevelési intézményben esetlegesen szükségessé váló közvetítői eljárás során az oktatásügyi közvetítő személyének igazgató által történő felkéréséhez (20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 62. § (3) bekezdése). | |
| 48. * | ||
| 49. * | A fenntartó képviseletében – a fenntartói szintű érdekegyeztető fórum működésére vonatkozó szabályairól – megállapodást köt a települési szinten reprezentatív szakszervezetekkel, valamint a köznevelési ágazatban a 2023. évi LII. törvény 144. § (1) bekezdés b) pontja, vagy a (3) bekezdése szerinti szakszervezettel (1992. évi XXXIII. törvény 6. § (7) bekezdése és a 2023. évi LII. törvény 143. §-a). | |
| 50. | Dönt a több külterületi telephellyel is rendelkező háziorvos, házi gyermekorvos számára nyújtandó működési jellegű önkormányzati támogatás mértékéről. | |
| 51. | Ellátja a szociális és gyermekjóléti intézmények működésére vonatkozó hatósági szerződés megkötésével kapcsolatos feladatokat (369/2013. (X. 24.) Korm. rendelet 40. § (1) bekezdés g) pontjának gc) alpontja, valamint 41. § (2) bekezdés b) pontja). | |
1. Egészségügyi és Szociális Bizottság:
| A | ||
| 1. | 6/2001. (III. 6.) Kr. rendelet 6/B. § (2) bekezdése Az önrész és a szociális lakbértámogatás mértékének jóváhagyásával kapcsolatos hatáskört gyakorolja. | |
| 2. | 7/2001. (III. 6.) Kr. rendelet 32. §-a A krízis elhelyezésre fenntartott lakások üzemeltetője – üres férőhely függvényében – az Egészségügyi és Szociális Bizottság döntését követően haladéktalanul köteles a kijelölt személy elhelyezéséről és a bérleti szerződés megkötéséről gondoskodni. | |
| 3. | 13/2013. (III. 28.) önkormányzati rendelet a) 5. § (4) bekezdése: a bölcsőde nyári nyitvatartási rendjét jóváhagyja, b) 5/A. § (1) és (2) bekezdése: az Önkormányzat DMJV Család- és Gyermekjóléti Központja útján az alternatív napközbeni ellátás keretében szabadidős programokat és prevenciós szolgáltatásokat nyújt; biztosítja – erre vonatkozó kérelem alapján – a debreceni lakóhellyel rendelkező általános iskolás gyermekek szünidei felügyeletét, foglalkoztatását és étkeztetését a Gyvt. 41. § (1) bekezdésében foglaltak figyelembevételével; a szünidei gyermekfelügyelet időszakáról és helyszínéről az Egészségügyi és Szociális Bizottság dönt, c) 9. § (7) bekezdése: ha az ellátást igénylő vagy törvényes képviselője az intézmény vezetőjének döntését vitatja, vagy ha az intézményvezető az ellátás igénybevételéről nem intézkedik, a kérelmező vagy törvényes képviselője az arról való tudomásszerzéstől számított 8 napon belül a fenntartóhoz fordulhat, mely esetben az Egészségügyi és Szociális Bizottság határozattal dönt, d) 11. § (3) bekezdése: amennyiben a kötelezett az intézményvezető által megállapított személyi térítési díj összegét vitatja, az értesítés kézhezvételétől számított 8 napon belül az Egészségügyi és Szociális Bizottsághoz fordulhat, amely határozattal dönt a személyi térítési díj mértékéről, e) 11. § (4) és (5) bekezdése: amennyiben a kérelmező az intézményvezető által megállapított személyi térítési díj csökkentését, vagy elengedését kéri, a kérelmet az intézményvezetőnél kell benyújtani, aki azt írásos véleményével együtt azonnal továbbítja az Egészségügyi és Szociális Bizottság felé, amely a kötelezett jövedelmi viszonyai figyelembe vételével határozattal dönt a személyi térítési díj mértékéről, f) 12. § (1) és (2) bekezdése: az Egészségügyi és Szociális Bizottság megtárgyalja és elfogadja a gyermekjóléti intézmények éves beszámolóját, egyidejűleg ellenőrzi és értékeli a szakmai munka eredményességét és a szakmai program végrehajtását, valamint ellenőrzi a gyermekjóléti intézmények működésének törvényességét, g) 12. § (3) bekezdése: az Egészségügyi és Szociális Bizottság jóváhagyja a gyermekjóléti intézmények szakmai programját, valamint az ellátásra jogosultak érdekvédelmét szolgáló érdekképviseleti fórum megalakításának és működésének szabályait. | |
| 4. | 15/2013. (III. 28.) önkormányzati rendelet a) 8. § (7) bekezdése – ha az ellátást igénylő, illetve törvényes képviselője az intézmény vezetőjének az intézményi jogviszonnyal kapcsolatos döntését vitatja, az arról szóló értesítés kézhezvételétől számított 8 napon belül a fenntartóhoz fordulhat. Ilyen esetben az Egészségügyi és Szociális Bizottság határozattal dönt, b) 10. § (3) bekezdése: amennyiben a térítési díj fizetésére kötelezett az intézményvezető által megállapított személyi térítési díj mértékét vitatja, vagy annak csökkentését, vagy elengedését kéri, az értesítés kézhezvételétől számított 8 napon belül az Egészségügyi és Szociális Bizottsághoz fordulhat, amely határozattal dönt a fizetendő személyi térítési díj mértékéről, c) 10. § (4) bekezdése: azon térítési díj fizetésére kötelezett esetében, aki igazolt rendszeres havi kiadásai kifizetése után megmaradó jövedelméből a 15/2013. (III. 28.) önkormányzati rendelet alapján megállapított személyi térítési díjat nem képes megfizetni, mert annak megfizetése a kötelezett megélhetését súlyosan veszélyeztetné, az Egészségügyi és Szociális Bizottság a személyi térítési díj csökkentéséről vagy elengedéséről dönthet, d) 10. § (5) bekezdése: az Egészségügyi és Szociális Bizottság ingyenes ellátásban részesíti azt az ellátottat, aki jövedelemmel nem rendelkezik és akinek tartós bentlakásos intézményi ellátás esetében az Szt. 119. § (2) bekezdése szerinti jelzálog alapjául szolgáló vagyona és az Szt. 117/D. § (3) bekezdése szerinti eljárásban jogerősen térítési díj fizetésre kötelezett nagykorú, vér szerinti vagy örökbe fogadott gyermeke nincs, e) 12. § (1) és (2) bekezdése: az Egészségügyi és Szociális Bizottság megtárgyalja és elfogadja a szociális intézmények éves beszámolóját, egyidejűleg ellenőrzi és értékeli a szakmai munka eredményességét és a szakmai program végrehajtását, valamint ellenőrzi a szociális intézmények működésének törvényességét, f) 12. § (3) bekezdése: az Egészségügyi és Szociális Bizottság jóváhagyja a szociális intézmények szakmai programját, valamint tartós bentlakásos intézmény esetén az intézményi jogviszonyban állók és az ellátásra jogosultak érdekvédelmét szolgáló érdekképviseleti fórum megalakításának és működésének szabályait, g) 12. § (4) bekezdése: az Egészségügyi és Szociális Bizottság elfogadja a bentlakásos intézmény vezetőjének a férőhelyek kihasználtságáról szóló negyedéves tájékoztatását, h) 12. § (5) bekezdése: az Egészségügyi és Szociális Bizottság határozattal dönt a 2019. január 1-jét követően, Debrecen Megyei Jogú Város közigazgatási területén indított népkonyha szolgáltatás szolgáltatói nyilvántartásba történő bejegyzése iránti eljárással összefüggésben érkezett hozzájárulási megkeresések ügyében. | |
| 5. | 6/2015. (II. 26.) önkormányzati rendelet 27/A. § (1) bekezdése Az Egészségügyi és Szociális Bizottság kérelemre szociális lakbértámogatást állapít meg az önkormányzati tulajdonú bérlakások lakbérének megállapításáról szóló 6/2001. (III. 6.) Kr. rendeletben foglalt feltételek alapján annak a bérlőnek, akinek bérleti jogviszonya 2001. április 1. napja után keletkezett. | |
| 6. | 62/2013. (III. 28.) határozat 3./ pontja A praxisjog elidegenítéséhez kapcsolódó előszerződés megkötésére, valamint a háziorvosi, házi gyermekorvosi, fogorvosi feladatok ellátására vonatkozó feladatellátási szerződés megkötésére, módosítására irányuló döntési jogot átruházott hatáskörben az Egészségügyi és Szociális Bizottság gyakorolja. | |
| 7. | 149/2017. (VI. 22.) határozat 2./ pontja Az Autista Gyermekeink Mosolyáért Közhasznú Alapítvány; a Debreceni Jóga Egyesület, a Fény Felé Alapítvány; a Magyar Ökumenikus Segélyszervezet Szociális és Fejlesztő Központja, Debrecen; a Magyar Vöröskereszt Hajdú-Bihar Megyei Szervezete ingyenesen hasznosításba vagy árverés nélkül határozatlan időre bérbe adott ingatlanokban folytatott tevékenységéről és az ingatlanok hasznosításáról szóló beszámolói elfogadásának hatáskörét átruházott hatáskörben a bizottság gyakorolja. | |
| 8. | 240/2019. (XII. 12.) határozat 2./ pontja A szociális és gyermekjóléti intézmények szervezeti és működési szabályzatának jóváhagyásával kapcsolatos hatáskört az Egészségügyi és Szociális Bizottság gyakorolja. | |
| 9. | 121/2021. (XI. 25.) határozat 6./ pontja Az egészségügyi alapellátás nyújtásával kapcsolatban döntési jogot gyakorol, ide nem értve a 2015. évi CXXIII. törvény 6. §-ában foglalt hatáskört. |
2. Környezetvédelmi és Városfejlesztési Bizottság:
| A | ||
| 1. | 3/2016. (II. 25.) önkormányzati rendelet a) 4. § (2) bekezdése: a Környezetvédelmi Alap éves felhasználási tervéről a Környezetvédelmi és Városfejlesztési Bizottság javaslata alapján dönt a polgármester, b) 6. § (1) bekezdése: a Környezetvédelmi Alapból pályázat útján elnyerhető támogatás pályázati feltételeit a Környezetvédelmi és Városfejlesztési Bizottság határozza meg, c) 7. § (5) bekezdése: a 3/2016. (II. 25.) önkormányzati rendelet 7. § (1) bekezdése alapján a Környezetvédelmi Alapból támogatást jogi személy, továbbá egyéni vállalkozó és természetes személy kaphat; a nyertes pályázatról a Környezetvédelmi és Városfejlesztési Bizottság javaslata alapján a polgármester dönt, d) 9. § (1) bekezdése: a Környezetvédelmi és Városfejlesztési Bizottság a pályázati cél megvalósulását ellenőriztetni köteles, külső szakértő bevonásával, e) 9. § (2) bekezdése: amennyiben a támogatás kedvezményezettje a szerződésben meghatározott feltételeket – olyan okból, amelyért felelős – nem, vagy csak részben teljesíti, a támogatást a Környezetvédelmi és Városfejlesztési Bizottság köteles visszavonni. | |
| 2. | 8/2016. (III. 31.) önkormányzati rendelet 5. §-a A Környezetvédelmi és Városfejlesztési Bizottság értékeli az előző évben előforduló szmoghelyzeteket, az értékeléshez kapcsolódóan javaslatokat fogalmaz meg a szmoghelyzetek megelőzése, csökkentése érdekében. | |
| 3. | 5/2017. (II. 16.) önkormányzati rendelet 4. § (3) bekezdése A beérkezett észrevételeket, javaslatokat – egyeztetés esetén a jegyzőkönyvet is – ismertetni kell a Környezetvédelmi és Városfejlesztési Bizottsággal, amelyek elfogadásáról vagy el nem fogadásáról a bizottság dönt. | |
| 4. | 45/2017. (XII. 14.) önkormányzati rendelet a) 5. § (4) bekezdése: dönt a helyi védetté nyilvánítás kezdeményezése alapján előterjesztett javaslatról, amelyet a jegyző a főépítész útján terjeszt elő, b) 10. §-a: pályázatot ír ki a helyi érték feltárásához, továbbá a helyi védelem alatt álló értékek fenntartásához, karbantartásához, felújításához szükséges anyagi fedezet megteremtésének támogatására. | |
| 5. | 24/2020. (VIII. 27.) önkormányzati rendelet a) 2. § (2) bekezdése és 18. § (4) bekezdése: Fenntartható Debrecen Díj és Fenntartható Debrecen Nagydíj önkormányzati elismerést adományoz, valamint dönt ezen elismerések visszavonásáról, b) 16. §-a: a Debrecen Város Déri Frigyes-díja adományozására beérkezett javaslatokat a Környezetvédelmi és Városfejlesztési Bizottság közgyűlési előterjesztés formájában véleményezi. | |
| 6. | 266/2006. (XII. 14.) Ö.h. 3./ pontja Környezetvédelmi és Városfejlesztési Bizottság dönt az egyes tervek, illetve programok környezeti vizsgálatáról szóló 2/2005. (I. 11.) Korm. rendelet 3. és 4. §-ában meghatározott hatáskörökben. | |
| 7. | 240/2019. (XII. 12.) határozat 5./ pontja A Debreceni Közterület Felügyelet szervezeti és működési szabályzatának jóváhagyásával kapcsolatos hatáskört a Környezetvédelmi és Városfejlesztési Bizottság gyakorolja. | |
| 8. | 68/2020. (VII. 2.) határozat A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 46. § (1) bekezdés e) pontjában meghatározottak szerint elemzi, értékeli a környezet állapotát és arról szükség szerint, de legalább évente egyszer tájékoztatja a lakosságot. | |
| 9. | Dönt a helyi építési szabályzat és településszerkezeti terv – a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 39. § (2) bekezdése szerinti – véleményezési szakaszában érkezett vélemények elfogadásáról vagy el nem fogadásáról. |
3. Kulturális és Oktatási Bizottság:
| A | ||
| 1. | 37/2018. (X. 25.) önkormányzati rendelet 6. § (3) bekezdése Jóváhagyja a közművelődési megállapodás alapján közművelődési alapszolgáltatást nyújtó természetes vagy jogi személy beszámolóját a tárgyévet megelőző évben általa nyújtott közművelődési alapszolgáltatásról. | |
| 2. | 236/2019. (XI. 28.) határozat 2./ pontja Zenei Támogatási Program elbírálási szempontrendszerének meghatározása, a pályázati felhívás kiírása és a benyújtott pályázatok értékelése. | |
| 3. | 240/2019. (XII. 12.) határozat a) 3./ pont b./ alpontja: jóváhagyja a Déri Múzeum küldetésnyilatkozatát, stratégiai tervét, tárgyévi munkatervét és előző évi beszámolóját, állományvédelmi tervét, gyűjtemény gyarapítási és revíziós tervét, múzeumi digitalizálási stratégiáját, b) 3./ pont c./ alpontja: elfogadja a Méliusz Juhász Péter Könyvtár stratégiai tervét, minőségpolitikai nyilatkozatát, szakmai munkatervét, előző évi szakmai beszámolóját és használati szabályzatát, jóváhagyja a fejlesztésére vonatkozó terveket, valamint értékeli a szakmai tevékenységét az országos szakértői névjegyzékben szereplő szakértők közreműködésével, c) 3./ pont e./ alpontja: a nem önkormányzati tulajdonú épületen lévő művészeti alkotásokat – szakvélemény kikérésével – védeni köteles, új elhelyezés esetén véleményezési joga van, d) 49/2021. (I. 18.) PM határozattal módosított 3./ pont f./ alpontja: meghatározza a Debreceni Értéktár Bizottság működési szabályzatát és elfogadja a Debreceni Értéktár Bizottság éves tevékenységéről szóló beszámolót, e) 323/2021. (III. 29.) PM határozat 7./ pontjával, a 85/2022. (V. 26.) határozat 6./ pontjával és a 13/2023. (I. 19.) határozat 7./ pontjával módosított 3./ pont h/ alpontja: a Hajdú-Bihar Megyei Népművészeti Egyesület, a Más-Mozaik Szociokulturális Egyesület, az NMI Művelődési Intézet Nonprofit Közhasznú Korlátolt Felelősségű Társaság, a Szeredás Hagyományőrző Egyesület, a Zene Theatrum Kulturális Egyesület, a Debreceni Képzőművész Céh Egyesület és a Debrecen-Nagytemplomi Református Egyházközség részére ingyenesen hasznosításba vagy árverés nélkül határozatlan időre bérbe adott ingatlanokban folytatott tevékenységről és az ingatlanok hasznosításáról szóló beszámolók elfogadása. | |
| 4. | 118/2020. (IX. 24.) határozat 3./ pontja A Magyar Házak Közhasznú Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság tevékenységéről szóló éves beszámoló elfogadása. | |
| 5. | 128/2020. (X. 22.) határozat 24./ pontja Jóváhagyja a közművelődési, közgyűjteményi és előadó-művészeti intézmények szervezeti és működési szabályzatát, valamint jóváhagyja a közművelődési intézmény tárgyévi munkatervét és elfogadja a használati szabályzatát. | |
| 6. | 323/2021. (III. 29.) PM határozat 6./ pontja A köznevelési intézmény gazdálkodása, működésének törvényessége, hatékonysága, a szakmai munka eredményessége, a gyermek- és ifjúságvédelmi tevékenység, a tanuló- és gyermekbaleset megelőzése érdekében tett intézkedések tekintetében ellenőrzési jogkört gyakorol (2011. évi CXC. törvény 83. § (2) bekezdés e) pontja). | |
| 7. | 25/2022. (II. 24.) határozat 4./ pont a) alpontja Elfogadja a Nemzeti Művelődési Intézet Nonprofit Közhasznú Kft.-vel és a Szent Efrém Közhasznú Alapítvánnyal kötött közszolgáltatási szerződésekben vállalt kötelezettségek tárgyévet megelőző évi teljesítéséről szóló szakmai beszámolót. | |
| 8. | 158/2022. (VIII. 18.) határozat 2./ pontja Elfogadja az EGY–MÁSÉRT Waldorf Pedagógiai Alapítvány éves tevékenységéről, valamint a hasznosításába ingatlan hasznosításáról szóló beszámolóját. | |
| 9. | 209/2022. (X. 27.) határozat 2./ pontja Elfogadja a DEBRECENI CAMPUS Szolgáltató és Tanácsadó Nonprofit Közhasznú Korlátolt Felelősségű Társaság közszolgáltatási szerződésben vállalt feladatainak tárgyévet megelőző évi teljesítéséről szóló beszámolóját. | |
| 10. | 232/2022. (XII. 15.) határozat 14./ pontja Jóváhagyja a MODEM Modern és Kortárs Művészeti Központ Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság, mint muzeális intézmény stratégiai tervét, valamint tárgyévi munkatervét és előző évi szakmai beszámolóját. | |
| 11. | Dönt az óvodába történő jelentkezés módjáról, az óvodai általános felvételi időpontról, az óvoda heti és éves nyitvatartási idejének meghatározásáról (2011. évi CXC. törvény 83. § (2) bekezdés b) pontja). | |
| 12. | Meghatározza és közzéteszi az óvoda felvételi körzetét (2011. évi CXC. törvény 49. § (3) bekezdése). | |
| 13. * | Az önkormányzat fenntartásában lévő köznevelési intézmény házirendje esetében – amennyiben az egyes rendelkezések érvénybelépéséhez a fenntartóra többletkötelezettség hárul – egyetértési jogot gyakorol (2011. évi CXC. törvény 25. § (4) bekezdése). | |
| 14. * | Értékeli a nevelési-oktatási intézmény pedagógiai programjában meghatározott feladatok végrehajtását, a pedagógiai-szakmai munka eredményességét, ellenőrzi a házirendet (2011. évi CXC. törvény 83. § (2) bekezdés h) és i) pontja). | |
| 15. | Évente felméri a magyar nyelvi előkészítés, a nemzetiség nyelvén folyó nevelés iránti igényt az érintett első óvodai nevelési évre beiratkozni szándékozók körében az érdekelt települési nemzetiségi önkormányzat és az országos nemzetiségi önkormányzat bevonásával (2011. évi CXC. törvény 83. § (7) bekezdése). | |
| 16. * | Jóváhagyja az önkormányzati fenntartású köznevelési intézmény SZMSZ-ét, pedagógiai programját, éves munkatervét, továbbképzési programját (2011. évi CXC. törvény 83. § (2) bekezdés g) pontja). | |
| 17. | Gyakorolja az önkormányzat területén székhellyel rendelkező iskolák intézményi tanácsába a személyek delegálására vonatkozó hatáskört (2011. évi CXC. törvény 73. § (3)–(4) bekezdés, 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 121. § (1) bekezdés f) pontja). | |
| 18. * | Szakmai véleményt alkot az intézmény igazgatójának meghallgatása után az önkormányzat fenntartásában lévő köznevelési intézmény igazgatói beosztásának ellátására vonatkozó pályázat kiírásának mellőzésével kapcsolatos eljárásban (2023. évi LII. törvény 37. § (1) bekezdés). | |
| 19. * | Dönt a nevelési-oktatási intézmény munkáját átfogó elemzések, értékelések, beszámolók elfogadásáról (2011. évi CXC. törvény 83. § (2) bekezdés j) pontja). | |
| 20. * |
4. Ifjúsági és Sportbizottság:
| A | ||
| 1. | 240/2019. (XII. 12.) határozat 4./ pont b/ alpontja A Békessy Béla Vívó Klub, a Kortársak az Egészséges Fiatalokért Egyesület és a Loki Szurkolók Egyesülete ingyenesen hasznosításba vagy árverés nélkül határozatlan időre bérbe adott ingatlanokban folytatott tevékenységéről és az ingatlanok hasznosításáról szóló beszámolói elfogadásának hatásköre. | |
| 2. | 79/2020. (VII. 2.) határozat 2./ pontja A Debreceni Kábítószerügyi Egyeztető Fórum éves tevékenységéről szóló szakmai beszámoló elfogadása. | |
| 3. | 25/2022. (II. 24.) határozat 4./ pont b) alpontja Elfogadja a Speedwolf Sportszervező Nonprofit Kft.-vel kötött közszolgáltatási szerződésben vállalt kötelezettségek tárgyévet megelőző évi teljesítéséről szóló szakmai beszámolót és a tárgyévi szolgáltatási tervet. |
5. Pénzügyi Bizottság:
| A | ||
| 1. | 24/2013. (V. 30.) önkormányzati rendelet a) 12. §-a: az önkormányzatot terhelő követelés elismerésére a polgármester a Pénzügyi Bizottság előzetes véleményének kikérése után abban az esetben jogosult, ha a követelés jogossága megalapozottan nem vitatható, valamint döntésével az önkormányzatot további szükségtelen kiadástól mentesíti, b) 12/A. § (1) bekezdése: jogszabály eltérő rendelkezése hiányában, az önkormányzatot megillető követelésről lemondani a Pénzügyi Bizottság jogosult, c) 12/A. § (2) bekezdése: jogszabály eltérő rendelkezése hiányában az önkormányzat irányítása alá tartozó költségvetési szerveket megillető, a költségvetési törvényben meghatározott kis összegű követelés értékhatárát el nem érő összegű követelésről lemondani a költségvetési szerv vezetője jogosult azzal, hogy a költségvetési szerv vezetőjének döntéséről a Pénzügyi Bizottságot tájékoztatni kell, d) 12/A. § (3) bekezdése: ha az önkormányzat irányítása alá tartozó költségvetési szervet megillető követelés összege eléri vagy meghaladja a költségvetési törvényben meghatározott kis összegű követelés értékhatárát, a követelésről való lemondásról a Pénzügyi Bizottság jogosult dönteni, e) 18. § (4) bekezdése: korlátozottan forgalomképesnek minősülő vagyontárgyat jogszabály eltérő rendelkezése hiányában közfeladat ellátásához szükséges beruházás megvalósítása érdekében lehet megterhelni, melyről a Közgyűlés a Pénzügyi Bizottság előzetes véleményezését követően dönt, f) 21. §-a: üzleti vagyontárgyat a Közgyűlés a Pénzügyi Bizottság előzetes véleményezését követően terhelhet meg. | |
| 2. * |
6. Tulajdonosi Bizottság:
| A | ||
| 1. | 7/2001. (III. 6.) Kr. rendelet a) 4. § (1) bekezdése: ha jogszabály másként nem rendelkezik, a szociálisan támogatott személyek, valamint a szociálisan nem támogatott személyek elhelyezése pályáztatás útján bérbeadási módra a bizottság javaslatot tesz a bérbeadónak úgy, hogy a pályáztatandó lakásállomány legalább 50%-át szociális támogatással pályázó részére hirdesse meg, b) 13. § (4) és (7) bekezdése: a Tulajdonosi Bizottság véleményezését követően a polgármester dönt a bérlő személyéről, a bérlőkijelölési jog jogosultjáról, a bérleti jogviszony időtartamáról és a biztosítandó lakásról, illetőleg a bérlőkiválasztási jog megállapodással történő biztosításáról, c) 13/A. § (7) bekezdése: a bizottság dönt a garzonházi lakásokban elhelyezendő személyekről, d) 14. § (1) bekezdése: évente legfeljebb 5 lakásra vonatkozóan a bizottság dönt az önkormányzati intézmények szolgálati lakásaiban lakó elhelyezésére vonatkozóan, e) 19. §-a: a bizottság járul hozzá a lakásnak nem lakássá történő átminősítéséhez, f) 24. § (1) bekezdés b) pontja: a bizottság véleményezi a bérlő részére határozatlan idejű bérleti jogviszony keretében, különösen fontos városi beruházási érdek esetén fizethető térítési díj mértékét, g) 30. § (3) bekezdése: a bizottság dönt a bérbeadó által a beérkezés sorrendjében megküldött nyugdíjasházi elhelyezési igényekről, h) 33/A. §: azon személyek, akiknek lakáscélú kölcsönszerződését az abból eredő fizetési kötelezettségük nem teljesítése miatt a pénzintézet felmondta, és a végrehajtási eljárás eredményeként lakásukból kiköltöztették, legfeljebb 12 hónapos elhelyezésre vonatkozó igényt nyújthatnak be a bérbeadóhoz, melyről a Tulajdonosi Bizottság javaslata alapján a polgármester soron kívül dönt. | |
| 2. | 13/2001. (IV. 27.) Kr. rendelet 5. § (3) bekezdése Dönt az önkormányzati tulajdonú helyiségek árverés nélkül történő bérbeadásáról és a fizetendő bérleti díjról, valamint az önkormányzati tulajdonú helyiségek vagyonkezelésével megbízott gazdasági társaság kezelésében nem lévő helyiségek bérbeadásáról. | |
| 3. | 3/2007. (II. 1.) rendelet a) 2. § (3) bekezdése: az önkormányzati tulajdonban lévő lakások elidegenítéséről 80 millió Ft és az ez alatti forgalmi érték esetén a Tulajdonosi Bizottság jogosult dönteni, b) 10. § (3) bekezdése: a főépítészi nyilatkozattól függően a Tulajdonosi Bizottság jogosult akként határozni, hogy a szükséges teleknagyságot meghaladó terület adásvétel tárgyát képezhesse a vásárolni szándékozó bérlő javára, c) 16. § (1) bekezdése: csak az a helyiség idegeníthető el, amelyet a Közgyűlés vagy felhatalmazása alapján a Tulajdonosi Bizottság értékesítésre kijelölt, d) 17. § (1) bekezdése: az adásvételi szerződésben a vételár hátralék és járulékai erejéig jelzálogjogot és annak biztosítására elidegenítési és terhelési tilalmat a vevő kérelmére a Tulajdonosi Bizottság hozzájárulásával lehet más ingatlanra átjegyeztetni. | |
| 4. | 24/2013. (V. 30.) önkormányzati rendelet a) 7. § (2a) bekezdése: a Közgyűlés döntése alapján megkötött vagyonkezelési szerződés módosítása a vagyonkezelésbe adott ingó vagyontárgyak vonatkozásában a Tulajdonosi Bizottság hatásköre, b) 13. § (1a) bekezdése: amennyiben az önkormányzati vagyon hasznosításáról a Közgyűlés dönt, az általa megállapított bérleti díjak esedékes felülvizsgálata és a felülvizsgálat eredményeképpen a bérleti díjak szükséges módosítása a Tulajdonosi Bizottság hatáskörébe tartozik, c) 14. § (2) bekezdése: az önkormányzati ingó vagyon kedvezményes átruházásáról 1 millió Ft feletti, de 3 millió Ft-ot meg nem haladó nyilvántartási érték esetén a Közgyűlés feladatkörében eljáró bizottsága javaslata alapján a Tulajdonosi Bizottság dönt, d) 14. § (3) bekezdése: az önkormányzati ingó vagyon Mötv. 108/C. §-a szerinti ingyenes átruházásáról 20 millió Ft nyilvántartási értékig a Tulajdonosi Bizottság dönt, e) 16. §-a: a 24/2013. (V.30.) önkormányzati rendelet 4. § a), c) és d) pontjaiban foglalt önkormányzati ingó vagyon elidegenítésének a joga az önkormányzati vagyonhasznosító szerv vezetőjének javaslatára 1 millió Ft feletti, de 10 millió Ft-nál nem nagyobb forgalmi érték esetén a Tulajdonosi Bizottság hatáskörébe tartozik, f) 17. § (3) bekezdése: az önkormányzati vagyonhasznosító szerv, amennyiben a 24/2013. (V. 30.) önkormányzati rendelet 17. § (1) bekezdése szerinti hasznosításába adott ingatlant 1 évre, vagy 1 éven túli időtartamra bérbe adja, a szerződéstervezetet aláírás előtt köteles megküldeni véleményezésre a Tulajdonosi Bizottságnak, g) 18. § (2) és (3) bekezdése: a műemlékileg védett épületek, építmények és a hozzájuk tartozó föld, a kulturális javak, a védett természeti értékek és területek ellenérték fejében történő hasznosításáról a Tulajdonosi Bizottság dönt; a döntést megelőzően a Tulajdonosi Bizottság köteles a Környezetvédelmi és Városfejlesztési Bizottság véleményét kikérni, h) 18/A. § (2) bekezdés c) pontja: az önkormányzati költségvetési szervek tulajdonában lévő ingók értékesítéséről 2 millió Ft és e feletti egyedi beszerzési, előállítási értékű vagyontárgy esetén a Tulajdonosi Bizottság előzetes egyetértésével a költségvetési szerv vezetője dönt, i) 18/A. § (3) bekezdés b) pontja: az önkormányzati költségvetési szervek tulajdonában lévő ingatlanok értékesítéséről 5 millió Ft és e feletti nyilvántartási értékű vagyontárgy esetén a Tulajdonosi Bizottság előzetes egyetértésével a költségvetési szerv vezetője dönt, j) 18/A. § (3a) bekezdése: az önkormányzati költségvetési szervek tulajdonában lévő ingatlanok tulajdonjogának ingyenes átruházásáról – amennyiben azok a közfeladat ellátásához nem szükségesek – a Tulajdonosi Bizottság előzetes egyetértésével a költségvetési szerv vezetője dönt, k) 19. § (1) bekezdés a) pontja: az üzleti vagyon tulajdona átruházásának jogát ingatlan esetében 80 millió Ft és ez alatti forgalmi értéknél a Tulajdonosi Bizottság gyakorolja átruházott hatáskörben, l) 19. § (2) bekezdése: a Közgyűlés az üzleti vagyonnak minősülő önkormányzati vagyon hasznosításának jogát 500 millió Ft és ez alatti forgalmi értéknél a Tulajdonosi Bizottság gyakorolja átruházott hatáskörben, m) 20. § (2) bekezdés c) pont: azokban a kérdésekben, amelyeket törvény, valamint a létesítő okirat a legfőbb szerv kizárólagos hatáskörébe utal, az önkormányzat 100%-os tulajdonában álló, korlátolt felelősségű – nem nonprofit – gazdasági társaság tulajdonában lévő gazdasági társaság esetén a Tulajdonosi Bizottság dönt. | |
| 5. | 37/2016. (X. 13.) önkormányzati rendelet a) 12. § (7) bekezdése: a Beruházásösztönzési Munkacsoport véleményezését követően a kérelem elbírálásáról a Tulajdonosi Bizottság 30 napon belül dönt, b) 17. § (5) bekezdése: a támogatott vállalkozásnak a végső elszámolási határidő lejártát megelőzően benyújtott írásbeli kérelmére a Tulajdonosi Bizottság döntése alapján az elszámolási határidő egy alkalommal, 30 nappal meghosszabbítható. | |
| 6. | 38/2016. (XI. 24.) önkormányzati rendelet 2. § (2) bekezdése A 38/2016. (XI. 24.) önkormányzati rendelet 2. § (1) bekezdés b) és c) pontjaiban foglalt esetekben, ha a csekély összegű támogatás összege eléri vagy meghaladja a 15 millió forintot, a polgármester a Tulajdonosi Bizottság javaslata alapján hoz támogatási döntést. | |
| 7. | 326/1991. (XI. 4.) Kgy. számú határozat A korábban odaítélt lakásvásárlási, építési támogatások másik ingatlanra történő átvitelére irányuló kérelmek elbírálását a bizottság végzi. | |
| 8. | 376/1991. (XII. 2.) Kgy. számú határozat Az építési telkek beépítési kötelezettségének teljesítésére megállapított határidők meghosszabbításával és az elidegenítési tilalom alóli felmentés adásával kapcsolatos hatáskört a bizottság gyakorolja. | |
| 9. | 370/1992. (IX. 7.) Kgy. számú határozat A magánerőből beépíthető üres, családi ház építésére szolgáló építési telkekre és a Nagysándor telep területére eső, az önkormányzat tulajdonában lévő ingatlanokon álló felépítmény tulajdonosai részére – részarányuk alapján – az ingatlanok eladásához a vevőkijelölést a bizottság gyakorolja. | |
| 10. | 74/2017. (IV. 27.) határozat 4./ pontja Az Önkormányzat tulajdonában vagy hasznosításában lévő tálaló- és főzőkonyha helyiségek bérleti díja módosításának hatáskörét átruházott hatáskörben a Tulajdonosi Bizottság gyakorolja. | |
| 11. | 94/2018. (V. 31.) határozat A Közgyűlésnek a területrendezési hatósági eljárásokról szóló 76/2009. (IV. 8.) Korm. rendelet 3. § (4b) bekezdésében meghatározott hatáskörét átruházott hatáskörben a Tulajdonosi Bizottság gyakorolja. | |
| 12. | 154/2022. (VIII. 18.) határozat Elfogadja a Csokonai Színház részére ingyenes hasznosításba adott ingatlanok hasznosításáról szóló beszámolót. |
7. Ügyrendi Bizottság:
| A | ||
| 1. | 36/2000. (X. 18.) Kr. rendelet 9/A. § (3) bekezdése A nevezetes személyek temetési helyének nyilvántartásba vételéről, illetve a nyilvántartás kiegészítéséről természetes személyek, jogi személyek és jogi személyiség nélküli szervezetek javaslata alapján az Ügyrendi Bizottság dönt. | |
| 2. | 1/2013. (I. 24.) önkormányzati rendelet 76. § (2) bekezdése A polgármester feletti egyéb munkáltatói jogokat az Ügyrendi Bizottság gyakorolja (figyelemmel a 2011. évi CLXXXIX. törvény 19. § b) pontjára és a 2011. évi CXCIX. törvény 225/A. § (1) bekezdésére.) | |
| 3. | 219/2014. (IX. 25.) határozat 3./ pontja: Az egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekről szóló 2007. évi CLII. törvény alapján ellátja Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlése állandó bizottságainak vagyonnyilatkozat-tételre kötelezett nem képviselő tagjai vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettsége teljesítéséhez kapcsolódó feladatokat a határozat mellékletét képező Szabályzatban foglaltak szerint. | |
| A | ||
| 1. | 6/2001. (III. 6.) Kr. rendelet 15. § (1) bekezdés a) pontja Az önkormányzati tulajdonú bérlakások lakbérének megállapításáról szóló 6/2001. (III. 6.) Kr. rendelet módosításáról szóló 21/2020. (VIII. 27.) önkormányzati rendelet 1. § és 2. §-ával megállapított felülvizsgálatot a 2001. március 31. napjáig kötött bérleti szerződéssel rendelkező, vagy ilyen jogviszonyt 2001. április 1. után folytató bérlők – ideértve az öregségi nyugdíjban részesülő bérlőket is – esetében a jegyző első alkalommal 2020. szeptember 1. napjától hivatalból elvégzi. | |
| 2. | 6/2006. (II. 24.) rendelet a) 4. § (6) bekezdése: dönt a tehetséges tanulók támogatása iránti kérelemről, b) 5. § (2) bekezdés b) és c) pont: az önkormányzati fenntartású, a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szt.) hatálya alá tartozó fogyatékos gyermekek nappali ellátását nyújtó intézményben, valamint az önkormányzat közigazgatási területén az állami intézményfenntartó központ által fenntartott nevelési-oktatási intézményben a rászorultsági alapú térítési díjkedvezmény megállapítására jogosult, c) 5. § (8) bekezdése: a gyermekek napközbeni ellátása keretében biztosított gyermekétkeztetés térítési díj kedvezménye körében, ha a személyi térítési díj fizetésére kötelezett kérelmező az önkormányzati fenntartású intézményekben az intézményvezető által megállapított térítési díj összegét vitatja, vagy annak csökkentését, illetve elengedését kéri, a kérelem tárgyában a fenntartói döntést meghozza. | |
| 3. | 13/2013. (III. 28.) önkormányzati rendelet 11. § (7) bekezdése Dönt a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátások esetében az intézmény vezetőjének kezdeményezésére a térítési díjhátralékok behajtásáról. | |
| 4. | 15/2013. (III. 28.) önkormányzati rendelet a) 10. § (6) bekezdése: tartós bentlakásos intézményi ellátás esetében amennyiben az Szt. 117/D. § (2) bekezdése szerinti díjkülönbözet megfizetésére irányuló megállapodás nem jön létre, az Önkormányzat a bíróságtól kérheti a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény rokontartásra irányadó szabályai alapján a tartásra köteles és képes gyermeknek a tartási kötelezettsége és képessége mértékével arányban állóan a díjkülönbözet megfizetésére kötelezését, mely esetben a kereset benyújtásáról az intézményvezető kezdeményezésére a jegyző dönt, b) 11. § (2) bekezdése: az intézmény vezetőjének kezdeményezésére dönt a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások esetében a térítési díjhátralék behajtásáról. | |
| 5. | 6/2015. (II. 26.) önkormányzati rendelet a) 4. § (1) bekezdése: a Közgyűlés a 6/2015. (II. 26.) önkormányzati rendelet 3. § (2)–(4) bekezdés szerinti támogatásokkal kapcsolatos hatáskörét a 3. § (4) bekezdés e) pontjában meghatározott támogatás kivételével a jegyző gyakorolja, b) 4. § (2) bekezdése: gyakorolja az Szt. 48. §-ában foglalt, az elhunyt személy közköltségen történő eltemettetésével kapcsolatos hatásköröket, c) 5. § (3) bekezdése: a jogosulatlanul és rosszhiszeműen igénybe vett támogatás megtérítésének elrendelése esetén a megtérítés összegét, illetve pénzegyenértékét és a kamat összegét – amennyiben annak megfizetése a kötelezett megélhetését súlyosan veszélyeztetné – méltányosságból elengedheti, vagy csökkentheti, vagy legfeljebb 12 havi részletben történő megfizetését engedélyezheti. | |
| 6. | 10/2015. (II. 26.) önkormányzati rendelet a) 5. § (1) bekezdése: közterület elnevezésére, az elnevezés megváltoztatására irányuló eljárást kérelemre vagy a központi címregiszterről és a címkezelésről szóló kormányrendelet alapján a jegyző megkeresésére lehet indítani, b) 8. § (1) bekezdése: a közterületi névtábla kihelyezésének, karbantartásának és pótlásának elrendelése a jegyző feladata. | |
| 7. | 13/2015. (III. 26.) önkormányzati rendelet a) 4. § (3) bekezdése: a fizetendő mezőőri járulék mértékét és megfizetésének kötelezettségét hatósági határozattal a jegyző állapítja meg, b) 5. § (5) bekezdése: a jegyző és a Debreceni Közterület Felügyelet nyilvántartja a mezei őrszolgálat működési területén nyilvántartott termőföldek helyrajzi számát, nagyságát (m²), művelési ágát, tulajdonos(ai) nevét, tulajdonos(ai) címét, jogszerű használó(i) nevét, jogszerű használó(i) címét, jogszerű használatának jogcímét. | |
| 8. | 3/2016. (II. 25.) önkormányzati rendelet 4. § (1) bekezdése A jegyző a költségvetés tervezése során minden évben felhasználási tervet készít az Önkormányzati Környezetvédelmi Alapba várhatóan befolyó bevételeknek a 3/2016. (II. 25.) önkormányzati rendelet 3. §-ában részletezett célok megvalósítását biztosító felhasználására. | |
| 9. | 8/2016. (III. 31.) önkormányzati rendelet 3. melléklet A szmogriadó terv intézkedéseinek megvalósítása keretében a jegyző a helyi közutak kezelőjeként a hatályos jogszabályok szerint intézkedik a városon átmenő közutak esetleges forgalomkorlátozásának megvalósításáról, valamint ellátja az intézkedések törvényességi felügyeletét. | |
| 10. | 27/2016. (VI. 23.) önkormányzati rendelet a) 1/A. § (3) bekezdése: amennyiben az elhagyott hulladékra vonatkozó bejelentésből nem derül ki kétséget kizáróan a hulladék fajtája, összetétele, úgy azt a jegyző a helyszínen ellenőrzi, b) 1/A. § (4) bekezdése: a bejelentés vagy a helyszíni ellenőrzés alapján a jegyző intézkedik a hulladék elszállítása iránt, c) 6. § (2) bekezdése: a lakóingatlant egyedül és életvitelszerűen használó természetes személy ingatlanhasználó részére a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás végzésének feltételeiről szóló kormányrendelet szerinti igazolást a jegyző adja ki. | |
| 11. | 45/2017. (XII. 14.) önkormányzati rendelet a) 6. § (1) bekezdése: a helyi építészeti örökség védetté nyilvánítása körében a helyi védetté nyilvánításra hivatalból vagy természetes személy, jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező egyéb szervezet jegyzőhöz írásban benyújtott kezdeményezése alapján kerülhet sor, b) 8. § (1) bekezdése: a helyi védettség megszüntetésére hivatalból vagy természetes személy, jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező egyéb szervezet jegyzőhöz írásban benyújtott kezdeményezése alapján kerülhet sor, c) 8. § (9) bekezdése: a jegyző a Közgyűlés döntésétől számított 15 napon belül kezdeményezi a helyi védettség jogi jellegének ingatlan-nyilvántartásból való törlését, d) 11. § (2) bekezdése: a helyi egyedi védelem alatt álló értékre vonatkozó tábla elhelyezéséről a jegyző gondoskodik, e) 25. § (1) bekezdése: a jegyző településképi bejelentési eljárást folytat le, f) 26. § (1) bekezdése: a jegyző településképi kötelezési eljárást folytat le, g) 27. § (1) bekezdése: a jegyző a bejelentés elmulasztása, döntésének – ideértve a 45/2017. (XII. 14.) önkormányzati rendelet 25. § (5) bekezdés szerinti érvényességi idő betartását is – megszegése, a jogszabálysértés megszüntetésére megállapított határidő eredménytelen eltelte esetén az ingatlan tulajdonosával szemben településkép-védelmi bírságot szab ki. | |
| 12. | 39/2018. (X. 25.) önkormányzati rendelet a) 6. § (2) bekezdése: amennyiben a közterületet a településkép védelméről szóló önkormányzati rendelet szerinti településképi bejelentéshez kötött tevékenység céljára kívánják használni, az önálló közterület-hasznosítási eljárás lefolytatása előtt a közterület-használónak a településkép védelméről szóló önkormányzati rendelet szerinti bejelentési eljárást kell kezdeményeznie a jegyzőnél, b) 7. § (1) bekezdés c) pontja: a közterület-hasznosítási szerződés többek között csak akkor köthető meg, ha – amennyiben a tevékenység gyakorlásához a településkép védelméről szóló önkormányzati rendelet szerinti bejelentési eljárás lefolytatása szükséges – a jegyző bejelentési eljárásban hozott végleges döntése rendelkezésre áll. | |
| 13. | 272/2012. (XII. 13.) határozat 1. pontja Gyakorolja a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 46. §-ában meghatározott közútkezelői hatáskört. | |
| 14. | 18/2013. (I. 24.) határozat Gyakorolja az üzemképtelen járművek közterületen való tárolásának szabályairól szóló 46/2007. (X. 25.) rendeletben meghatározott közútkezelői hatáskört. | |
| 15. | 288/2014. (XII. 18.) határozat Az ebösszeírással, az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv által vezetett országos adatbázis kezelésével, az ebösszeírás adatait tartalmazó helyi elektronikus nyilvántartás vezetésével, valamint a nyilvántartott ebekről történő adatszolgáltatással kapcsolatos feladatok ellátása az 1998. évi XXVIII. törvény 42/B. § (1)–(4) bekezdése alapján. | |
| A heti munkaidő: | ||
| Munkanap: | A munkaidő időtartama: | |
| Hétfő | 8. 00 - 16.00 óráig | |
| Kedd | 8. 00 - 16.00 óráig | |
| Szerda | 8. 00 - 16.00 óráig | |
| Csütörtök | 8. 00 - 18.00 óráig | |
| Péntek | 8.00 - 14.00 óráig” | |
| A | B | C | D | ||
| 1. | Munkanap | Általános ügyfélfogadási idő a Polgármesteri Hivatal valamennyi telephelyén működő szervezeti egységnél | A Debrecen, Kálvin tér 11. szám alatti földszinti nagy ügyféltérben ügyfélszolgálatot ellátó Adóügyi Osztály, Igazgatási Osztály és Szociális Osztály ügyfélfogadási ideje | A Polgármesteri Hivatal Józsai Településrészi Önkormányzat mellett működő telephelyének általánostól eltérő ügyfélfogadási ideje | |
| 2. | Hétfő | - | 8.00–12.00 óráig | 10.00–14.00 óráig | |
| 3. | Kedd | - | 8.00–15.00 óráig | - | |
| 4. | Szerda | 8.00–12.00 óráig | 8.00–12.00 óráig | 10.00–14.00 óráig | |
| 5. | Csütörtök | 13.00–17.00 óráig | 8.00–17.00 óráig | 13.00–17.00 óráig | |
| 6. | Péntek | - | 8.00–12.00 óráig | - |
Kéthetenként csütörtöki napokon 14:00 órától, egymást váltva fogadónapot tartanak Debrecen Megyei Jogú Város polgármestere, alpolgármesterei, jegyzője és aljegyzője (aljegyzői).
Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata az Njtv. 80. § (1) bekezdés a) pontjában foglaltak alapján Debrecen Megyei Jogú Város települési nemzetiségi önkormányzatai részére a működési feltételeket Debrecen Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala 4025 Debrecen, Barna u. 23. szám alatti telephelyének hivatalos helyiségeiben biztosítja, továbbá a nemzetiségi önkormányzatok erre irányuló igénye alapján a következőkben megjelölt ingatlanokat és az alábbiakban részletezett vagyontárgyakat adja át ingyenes használatra a települési nemzetiségi önkormányzatokkal megkötött együttműködési megállapodások alapján.
Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata Debrecen Megyei Jogú Város Bolgár Nemzetiségi Önkormányzat részére a működéshez szükséges tárgyi feltételeket Debrecen Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala 4025 Debrecen, Barna u. 23. szám alatti telephelyén, a Szervezési Osztály hivatalos helyiségében biztosítja hivatali munkaidőben, időkorlátozás nélkül, továbbá testületi ülések tartása céljából – erre irányuló igény alapján – előzetes egyeztetést követően a Nemzetiségi Önkormányzat rendelkezésére bocsátja a 4025 Debrecen, Barna u. 23. szám alatti tárgyalót.
Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata Debrecen Megyei Jogú Város Görög Nemzetiségi Önkormányzat részére a működéshez szükséges tárgyi feltételeket Debrecen Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala 4025 Debrecen, Barna u. 23. szám alatti telephelyén, a Szervezési Osztály hivatalos helyiségében biztosítja hivatali munkaidőben időkorlátozás nélkül, továbbá testületi ülések tartása céljából – erre irányuló igény alapján – előzetes egyeztetést követően a Nemzetiségi Önkormányzat rendelkezésére bocsátja a 4025 Debrecen, Barna u. 23. szám alatti tárgyalót.
Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata Debrecen Megyei Jogú Város Lengyel Nemzetiségi Önkormányzat részére a működéshez szükséges tárgyi feltételeket Debrecen Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala 4025 Debrecen, Barna u. 23. szám alatti telephelyén, a Szervezési Osztály hivatalos helyiségében biztosítja hivatali munkaidőben időkorlátozás nélkül, továbbá testületi ülések tartása céljából – erre irányuló igény alapján – előzetes egyeztetést követően a Nemzetiségi Önkormányzat rendelkezésére bocsátja a 4025 Debrecen, Barna u. 23. szám alatti tárgyalót.
Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata Debrecen Megyei Jogú Város Német Nemzetiségi Önkormányzat részére a működéshez szükséges tárgyi feltételeket Debrecen Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala 4025 Debrecen, Barna u. 23. szám alatti telephelyén, a Szervezési Osztály hivatalos helyiségében biztosítja hivatali munkaidőben időkorlátozás nélkül, továbbá testületi ülések tartása céljából – erre irányuló igény alapján – előzetes egyeztetést követően a Nemzetiségi Önkormányzat rendelkezésére bocsátja a 4025 Debrecen, Barna u. 23. szám alatti tárgyalót.
Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata Debrecen Megyei Jogú Város Örmény Nemzetiségi Önkormányzat részére a működéshez szükséges tárgyi feltételeket Debrecen Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala 4025 Debrecen, Barna u. 23. szám alatti telephelyén, a Szervezési Osztály hivatalos helyiségében biztosítja hivatali munkaidőben, időkorlátozás nélkül, továbbá testületi ülések tartása céljából – erre irányuló igény alapján – előzetes egyeztetést követően a Nemzetiségi Önkormányzat rendelkezésére bocsátja a 4025 Debrecen, Barna u. 23. szám alatti tárgyalót.
Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata Debrecen Megyei Jogú Város Roma Nemzetiségi Önkormányzat részére a működéshez szükséges tárgyi feltételeket Debrecen Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala 4025 Debrecen, Barna u. 23. szám alatti telephelyén, a Szervezési Osztály hivatalos helyiségében biztosítja hivatali munkaidőben, időkorlátozás nélkül, továbbá testületi ülések tartása céljából – erre irányuló igény alapján – előzetes egyeztetést követően a Nemzetiségi Önkormányzat rendelkezésére bocsátja a 4025 Debrecen, Barna u. 23. szám alatti tárgyalót.
A fentieken túl a Nemzetiségi Önkormányzat részére átadott vagyontárgyak köre:
| A helyiséghasználathoz szükséges ingatlan adatai | |||||||
| A) Helyrajzi szám | B) Fekvés | C) Alapterülete | D) Tulajdoni jelleg | ||||
| 6.1. | 17935/3 hrsz | Debrecen, Pósa u. 1. | 1030 m2 | DMJV Önkormányzata tulajdona | |||
| A működési feltételek biztosításához szükséges ingó vagyontárgyak köre | |||||||
| A) Cikknév | B) Mennyiség (db) | ||||||
| 6.2. | Asztal klf. | 1 | |||||
| 6.3. | Bojler | 1 | |||||
| 6.4. | Bordásfal | 18 | |||||
| 6.5. | Fali tábla | 1 | |||||
| 6.6. | Fémszekrény | 2 | |||||
| 6.7. | Íróasztal | 3 | |||||
| 6.8. | Kosárlabda fali állvány | 1 | |||||
| 6.9. | Létra klf. | 1 | |||||
| 6.10. | Mikrohullámú sütő | 1 | |||||
| 6.11. | Pénzkazetta | 1 | |||||
| 6.12. | Számítógép DTR | 1 | |||||
| 6.13. | Szék klf. | 85 | |||||
| 6.14. | Tárgyalóasztal | 7 | |||||
| 6.15. | Telefon | 1 | |||||
| 6.16. | Tornapad | 2 | |||||
Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata Debrecen Megyei Jogú Város Román Nemzetiségi Önkormányzat részére a működéshez szükséges tárgyi feltételeket Debrecen Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala 4025 Debrecen, Barna u. 23. szám alatti telephelyén, a Szervezési Osztály hivatalos helyiségében biztosítja hivatali munkaidőben, időkorlátozás nélkül, továbbá testületi ülések tartása céljából – erre irányuló igény alapján – előzetes egyeztetést követően a Nemzetiségi Önkormányzat rendelkezésére bocsátja a 4025 Debrecen, Barna u. 23. szám alatti tárgyalót.
Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata Debrecen Megyei Jogú Város Ruszin Nemzetiségi Önkormányzat részére a működéshez szükséges tárgyi feltételeket Debrecen Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala 4025 Debrecen, Barna u. 23. szám alatti telephelyén, a Szervezési Osztály hivatalos helyiségében biztosítja hivatali munkaidőben, időkorlátozás nélkül, továbbá testületi ülések tartása céljából – erre irányuló igény alapján – előzetes egyeztetést követően a Nemzetiségi Önkormányzat rendelkezésére bocsátja a 4025 Debrecen, Barna u. 23. szám alatti tárgyalót.
Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata Debrecen Megyei Jogú Város Ukrán Nemzetiségi Önkormányzat részére a működéshez szükséges tárgyi feltételeket Debrecen Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala 4025 Debrecen, Barna u. 23. szám alatti telephelyén, a Szervezési Osztály hivatalos helyiségében biztosítja hivatali munkaidőben időkorlátozás nélkül, továbbá testületi ülések tartása céljából – erre irányuló igény alapján – előzetes egyeztetést követően a Nemzetiségi Önkormányzat rendelkezésére bocsátja a 4025 Debrecen, Barna u. 23. szám alatti tárgyalót.
