Budapest Főváros VII. kerület Erzsébetváros Önkormányzata Képviselő-testületének 25/2018. (XII. 21.) számú rendelete

Erzsébetváros Építési Szabályzatáról

Budapest Főváros VII. kerület Erzsébetváros Önkormányzat Képviselő-testülete az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. § (6) bekezdés 6. pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 23. § (5) bekezdés 6. pontjában és az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 13. § (1) bekezdésben meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

ELSŐ RÉSZ

Általános rendelkezések

1. § (1) E rendeletet Budapest Főváros VII. kerület Erzsébetváros (továbbiakban: Erzsébetváros) településkép-védelmi rendeletével (továbbiakban: EVR) együtt kell alkalmazni.

(2) E rendelet hivatkozásai utalnak: az Országos Településrendezési és Építési Követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendeletre (továbbiakban: OTÉK) és az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvényre (továbbiakban: Étv).

(3) E rendelet alkalmazásakor a közterületekre vonatkozó szabályokat kell érvényesíteni a közterü-leteken túlmenően a közhasználatú területekre is.

(4) Erzsébetváros a katasztrófavédelmi osztályba sorolás szerint a II. kategóriába tartozik.

1. Értelmező rendelkezések

2. § E rendelet alkalmazásában:

1. Elektromostöltő: 7-22 kWh teljesítményű, hiteles mérővel ellátott OCPP kompatibilis töltő.

2. Elektromos-villámtöltő: 22 kWh, vagy afölötti teljesítményű egyenáramú, hiteles mérővel ellá-tott OCPP kompatibilis töltő.

3. Építési helyen belüli határvonal: szabályozási elem, az épületeknek az - előírások keretei közöt-ti - eltérő magasságú, eltérő kialakítású épületrészeinek elválasztását jelölő határvonal.

4. Épületszárny: épülettömeg szögtörésben csatlakozó részei.

5. Eredeti állapot: az értékvédelmi szempontok szerinti kedvező állapot, mely - amennyiben fellel-hetők - az eredeti építési tervekkel, vagy fotókkal igazolt, vagy az építéskori-, illetve a tervezett stílus-jegyek alapján rekonstruálható, vagy az ezekből összeállított kortárs építészeti javaslatot jelenti.

6. Kézműipar: az a tevékenység, amely a kézműipari szakmák jegyzékébe került felvételre, beleértve a művészi kézművességet is.

7. Kialakult közterületi átlagos homlokzatmagasság: a tömb közhasználatú területi oldala mentén kialakult – terepszint felett legalább kétszintes – 14 m-es sávon belüli épületek homlokzatának tényle-ges magasságainak átlagos, az összes felület és hossz hányadosával meghatározott értéke (ΣF/ΣL).

8. Kisipar: kisüzemi árutermelő és lakosságnak szolgáltató tevékenységek összessége.

9. Környezetet zavaró hatás: egyéb jogszabályokban meghatározott káros anyag kibocsátási mér-tékektől függetlenül minden olyan hatás, amelyből adódó másodlagos következmények a környezet rendeltetésszerű használatát korlátozzák, kedvezőtlenül befolyásolják. A másodlagos következmé-nyek alatt értve a jogszabályban meg nem határozott, de a tevékenységgel összefüggésbe hozható ha-tásokat, például: a megengedett forgalom során levegőbe kerülő zaj, por, aromás anyag okozta levegőszennyezés (bűz), vagy italozással összefüggésbe hozható biztonsági és környezeti hatásokat.

10. Közcélú parkolóhely: magán-, vagy köztulajdonú parkolóhely, mely közcélra átadott és igény-bevételét önkormányzati rendelet szabályozza.

11. Közhasználatú terület: közterület; közhasználat céljára átadott; közforgalom számára megnyitott terület; (köz)használati joggal, vagy közcélú szolgalommal érintett telekrész, magánút; közforgalommal másképp érintett (például: árkád, átjáró, aluljáró) telekterületek.

12. Közterületi homlokzat: a közterület, közhasználatú terület felé néző homlokzat.

13. Közterületről látható: a telek közhasználatú terület telekhatárával érintkező 18 m-es sávon belüli homlokzatok, homlokzatrészek, tűzfalak.

14. Rakodóhely: teher-, akadálymentes- vagy csoportos személyszállítás céljára kialakított beálló-hely, mely legalább 2,5 m szélességű, 5,5 m hosszúságú és közlekedő útról elérhető.

15. Tetőemelet: a legfelső teljes építményszint feletti szint, melynek homlokzata visszahúzott. Az épület magasságának meghatározásánál alkalmazott, az épület irányában emelkedő 45°-os sík alatt kialakított tetőemelet(rész)re a tetőtér-beépítésre vonatkozóan szabályok alkalmazandók.

16. Udvari homlokzat: az épület összes homlokzata, kivéve a közterületi-, a zárt légaknára, lég-udvarra néző homlokzato(ka)t és a tűzfal(ak)at.

17. Udvarméret: a huzamos tartózkodásra szolgáló helyiségek nyílását tartalmazó, szembenéző udvari homlokzatok közötti távolság.

18. Városrendezési szerződés (továbbiakban: Vrsz): Étv szerinti településrendezési szerződés.

MÁSODIK RÉSZ

Erzsébetváros általános építési előírásai

I. Fejezet

Keretszabályok

3. § E rendelet második része és 1. számú melléklete - a Szabályozási terv (továbbiakban: Szt.) - meghatározza a szabályozási elemeket, a harmadik része és a 2. számú melléklete az egyes övezetek, építési övezetek előírásait határozza meg.

4. § Telekalakításkor a méretekre vonatkozóan az övezeti előírásokat kell alkalmazni, kivéve:

a) Szt.-en „G” jellel érintett telkek - terepszint alatti gépjárműtároló célú - összevonása esetén,

b) a telekhatárok eredeti történeti állapotának visszaállítása érdekében,

c) a hitéleti rendeltetésű épületek telkeinek alakítása esetében, vagy

d) a telket érintő szabályozási kötelezettség végrehajtásakor.

5. § A Szt.-en jelölt ingatlan, ingatlanrész esetében az önkormányzatot elővásárlási jog illeti meg közhasználatra átadandó terület kialakítása érdekében.

2. Megengedett rendeltetések

6. § (1) Az egyes övezetekben, építési övezetekben az OTÉK és a fővárosi rendezési szabályzat szerinti rendeltetések helyezhetők el, kivéve e szakaszban és az övezeti előírásokban leírt eseteket.

(2) Nem helyezhető el környezetet zavaró hatású építmény.

(3) Új ipari rendeltetésű épület nem helyezhető el, meglévő ipari rendeltetés nem bővíthető, nem korszerűsíthető, kivéve a kézműipar, kisipar körébe tartozó tevékenységeket.

(4) Autós gyorsétterem és új üzemanyagtöltő állomás építmény - elektromos töltőállomás kivéte-lével - önállóan nem alakítható ki.

(5) A 3000 m2 bruttó kereskedelmi célú szintterületet meghaladó méretű bevásárló központot, kiskereskedelmi rendeltetési egységeket magában foglaló építmény nem alakítható ki.

(6) Szálláshely szolgáltató épületrész, rendeltetési egység - jogszabály vagy egyéb megállapodás (beleértve a társasház határozatát, szervezeti- és működési szabályzatát, alapító-okiratát) hiányában - nem helyezhető el, ilyen célra lakás rendeltetési egység használati módja nem változtatható meg.

3. Beépítettség

7. § (1) Az egyes telkekre tervezett beépítettség a 2. számú mellékletben meghatározott határér-tékektől a (2)-(3) bekezdésekben leírtak szerint lehet eltérni.

(2) A legnagyobb beépítettség övezeti előírásokban meghatározott mértéke engedményes értékkel növelhető - kivéve a 11. § (2) szerinti engedmény érvényesítésének esetében - legfeljebb 80%-ig, a legkisebb zöldfelület növelésével arányosan:

a) +10% zöldfelület esetén legfeljebb +5%-kal nagyobb beépítettség;

b) +15% zöldfelület esetén legfeljebb +10%-kal nagyobb beépítettség;

c) +20% zöldfelület esetén legfeljebb +15%-kal nagyobb beépítettség;

d) +25% zöldfelület esetén legfeljebb +20%-kal nagyobb beépítettség lehet.

(3) A tervezett beépítettség az övezeti előírásokban előírt legnagyobb beépítettségre megadott felsőértékeket nem haladhatja meg, kivéve:

a) ha már van, vagy egyidejűleg létesül felvonó, akkor meglévő épület bővítéseként - ha elhelyezé-sére más műszaki lehetőség nincsen - az OTÉK övezeti felső határértékéig, de legfeljebb:

aa) 25 m2-rel meghaladva felvonó és lépcsőház egyidejű létesítése esetén, vagy

ab) 9 m2-rel meghaladva felvonó létesítése esetén, vagy

b) zártsorú beépítési módú telken:

ba) parkolóház építése esetén, vagy

bb) a 21. § feltételei alapján zártudvaros épület udvarának utólagos lefedése esetén, vagy

bc) meglévő épület felvonóval való bővítése esetén - ha elhelyezésére más műszaki lehetőség nincsen - legfeljebb 7 m2-rel meghaladható.

8. § (1) A terepszint alatti beépítettség mértéke - eltérő övezeti előírás hiányában - nem haladhatja meg a legnagyobb beépítettség mértékét, kivéve járműtároló rendeltetés érdekében.

(2) Pinceszint zárófödéme felett kialakított udvari terepszint az utcai járdaszint magasságához képest a termőföld takarással együtt sem lehet 1 méterrel magasabban kivéve, ha Szt.-en az udvari terepszint magassága ettől eltérően kerül rögzítésre.

(3) Terepszint alatt - Vrsz-ben rögzített feltételekkel - a közterület alá nyúlhat építmény.

(4) A zártsorúan csatlakozó épületek között több pinceszint csak abban az esetben létesíthető, ha a létesítendő pince bruttó alapterülete meghaladja a 400 m2-t.

(5) Az első pinceszint alatti szinteken csak a rendeltetéshez tartozó tároló-, gépészeti helyiségek vagy gépjárműtároló helyezhető el.

4. Épületek magassága

9. § (1) Az alkalmazandó épületmagasság, közterületi homlokzatmagasság, udvari homlokzat-magasság, épület legmagasabb pontja, épület szintszámának (továbbiakban együtt: épületek magassága) legnagyobb mértékeit az övezeti előírások határozzák meg kivéve, ha az EVR, jelen alcím vagy a Szt. ettől eltérőt ír elő.

(2) Zártsorú, előkert nélküli beépítés esetén a közterületi homlokzatmagasság értékeit az adott homlokvonal síkjában kell számítani.

(3) A közterületi homlokzatmagasság legnagyobb mértéke a (4) bekezdés alapján meghatározott mértékadó magasság, melytől - műszakilag indokolt esetben - 1,2 méterrel el szabad térni.

(4) Két szomszéd épülethez való zártsorú csatakozás esetén - a két szomszédépület homlokzat-magasság értékei közötti viszonytól függően - mértékadó magasságot kell meghatározni:

a) két védett, vagy két nem védett épület között:

aa) ha legfeljebb 6 m a különbség, akkor a két homlokzatmagasság értékének átlagaként;

ab) ha több mint 6 m a különbség, akkor a c) pontban meghatározottak szerint.

b) egy védett és egy nem védett épület között, ha a védett épület:

ba) a magasabb, akkor annak homlokzatmagasság értékeként;

bb) az alacsonyabb, akkor

bba) legfeljebb 6 m különbség esetén: a két homlokzatmagasság értékének átlagaként;

bbb) 6 m-t meghaladó különbség esetén: a c) pont szerint kell eljárni.

c) 6 m-t meghaladó különbség esetén a kialakult közterületi átlagos homlokzatmagasság számított értékének korrigálásával úgy, hogy ha az átlag számítása során figyelembe vett épületek homlokzatmagasság értékei közül:

ca) csak egy haladja meg az átlagot, akkor a számított átlag 3 méterrel növelt értékeként;

cb) legalább kettő haladja meg az átlagot, akkor a számított átlagot a legkisebb mértékben meghaladó épület homlokzatmagasságának értékeként.

10. § Az épület legmagasabb pontjának legnagyobb mértéke a közterületi homlokzatmagasság 7 méterrel növelt magassági értéke, de legfeljebb az övezeti előírásokban meghatározott érték lehet.

11. § (1) A terepszint feletti építményszintek száma a megengedett értéket nem haladhatja meg.

(2) A meghatározott legnagyobb szintszám mértéke engedményes értékkel növelhető - kivéve a 7. § (2) szerinti engedmény érvényesítésének esetében - legfeljebb az épületek magasságára vonat-kozó előírások keretein belül, a legkisebb zöldfelület növelésével arányosan:

a) +10% zöldfelület esetén legfeljebb 2 szinttel;

b) +15% zöldfelület esetén legfeljebb 3 szinttel;

c) +20% zöldfelület esetén legfeljebb 4 szinttel.

12. § Az épületek magasságának meghatározása során - az EVR-ben meghatározott városképi konzultáció keretében - legfeljebb az övezeti előírások, illetve az engedményes értékkel növelt határértékeken belül - az egyedi udvari illeszkedési adottságok kezelése érdekében - el lehet térni az e rendelet rendelkezései alapján, illetve a Szt.-en meghatározott udvari homlokzatmagasság, az épület legmagasabb pontjának megengedett értékétől 7 méterrel, illetve a legnagyobb szintszám esetében 2 szinttel.

5. Építési hely

13. § (1) A telkek beépítési módját, építési határvonalait - a Szt., vagy jelen alcím eltérő rendelke-zése hiányában - az övezeti előírások alapján kell meghatározni.

(2) Ahol az építési hely határa a homlokzatmagassághoz van kötve, ott az adott távolság az arra néző tényleges homlokzatmagasság értéke alapján számítandó.

(3) Az előkert mérete az érintett közterületszakaszon kialakult méret legyen.

(4) A hátsókert mérete nem lehet kisebb az odanéző homlokzatmagasság értékénél, sem 6 m-nél, kivéve csatlakozó tűzfal takarása érdekében.

(5) Nem kell hátsókertet kialakítani zártudvaros beépítés esetén, vagy ha a terepszint felett 100%-os beépítettség megengedett.

(6) Zártsorú beépítési módú telken az építési hely határvonalai azonosak a telek határvonalaival.

(7) Szt.-en a telek be nem építhető részeként lehatárolt területén belül műtárgyak és mellék-építmények, továbbá út- és térburkolatok - az övezeti előírások az építési helyen kívüli területekre vonatkozó és az egyéb előírások keretei között - elhelyezhetők, de a telek legnagyobb beépítettsé-gének mértékébe beszámító építmények nem.

14. § (1) Épületrész (például erkély, zárterkély) közhasználatú terület fölé 7 méteres magasság felett - a közhasználatú terület két oldalán szembenéző homlokzatok közötti 10 métert meghaladó távolsága esetén - kilóghat, ha ez a távolság:

a) 12 méternél kisebb, akkor legfeljebb 30 cm kilógással, a homlokzat hosszának legfeljebb 2/5-én és felületének legfeljebb 2/5-én lóghat ki;

b) eléri a 12 m-t, vagy meghaladja, akkor legfeljebb a távolság 5%-a, de legfeljebb 80 cm kilógással, a homlokzat hosszának legfeljebb 2/5-én és felületének legfeljebb 2/5-én lóghat ki.

(2) Építési határvonalon túlnyúló épületrész

a) hossza legfeljebb az épület adott teljes homlokzathosszának 3/5-e,

b) túlnyúlása legfeljebb 1 méter,

c) telekhatártól legalább a kiugrás másfélszeresére, de legalább 1 méter távolságra,

d) 3,5 méter felett lehet.

15. § (1) Ahol a közhasználatú terület felőli telekhatáron meglévő épület áll és a Szt. a kötelező építési vonalat és az előkert mélységét nem határozza meg, ott az építési helyet a meglévő épülettel, épületrésszel együtt, kiterjesztve kell értelmezni és a közhasználatú terület felőli telekhatáron álló meglévő épület beépített alapterületét, kontúrját az építési hely részének kell tekinteni.

(2) Előkert nélküli zártsorú beépítés esetén a közhasználatú terület felőli építési vonal és építési hely határvonala azonos a homlokvonallal, kivéve ahol a Szt. az építési vonalat a szomszéd telkekhez csatlakozóan elindítja, ott - a jelölt csatlakozások között - az építési vonalat meg lehet szakítani.

(3) Épületköz megtartása kötelező a Szt.-en jelölt helyeken.

16. § A szomszédos telkeken szembenéző épületek közötti telepítési távolság nem lehet kisebb, mint a nagyobbik homlokzatmagasság tényleges értékének 2/3-a.

6. Zöldfelület

17. § (1) Az övezeti előírásokban előírt legkisebb zöldfelület határértékénél kisebb zöldfelület nem alakítható ki, kivéve a - 21. § szerinti - épület udvarának utólagos üvegtetős lefedését.

(2) A terepszint alatt beépíthető területet úgy kell kialakítani, hogy a hátsó telekhatártól mért 6 mé-teres sávban fás növényzet telepítésére alkalmas területsáv maradjon, amely előírástól eltérni e rende-letben foglaltak alapján lehet.

18. § (1) Fák kihelyezése céljából az építési telkek előírt teljesértékű zöldfelületének minden 25 m2 alapterülete után legalább egy, 3x3 méter alapterületű, legalább 2,5 méter mély talajt (ültetőközeget) kell biztosítani, kivételt képeznek azok a telkek, ahol teljesértékű zöldfelületet nem kell kialakítani.

(2) A csatlakozó szomszédos udvarok terepszintjeit a telekhatár menti legalább 3 m széles sávban - a felszíni vizek elvezetése érdekében - azonosan kell kialakítani.

(3) Az élő természet védelme a 3. számú melléklet rendelkezéseinek alkalmazásával biztosítandó.

II. Fejezet

Építmények

7. Meglévő épületek

19. § (1) Tetőtér-beépítés, emelet-ráépítés csak a teljes épületet érintően és egy ütemben alakítható ki, kivéve a tetőkontúron belül tervezett tetőtér-beépítés eseteit.

(2) A városképi hangsúlyok, kiemelések, tornyok eredeti állapot szerinti tömege visszaépíthető, e rendelet és az EVR eltérő rendelkezései ellenére is.

20. § (1) Építmény(rész) bővítése nem megengedett, ha szabályozási vonal átmetszi.

(2) Az ingatlant érintő Szt.-ben meghatározott beavatkozásokat, különösen a részleges bontást, tetőidom-korrekciót és közhasználat biztosítását egyidejűleg végre kell hajtani:

a) meglévő épület bővítése, tetőtér-beépítése, illetve

b) az építmény - szintterületének legalább 50%-át érintő - rendeltetés-módosítása esetén.

21. § Meglévő épület udvarának utólagos tetővel való lefedésére - a legnagyobb beépítettség mér-tékét meghaladóan - csak akkor kerülhet sor, ha

a) a földszint és első emelet 100%-os beépítését e rendelet előírásai lehetővé teszik, és

b) az első emelet 100%-os beépítése esetén tetőkert kerül kialakításra, és

c) az udvart minden oldalról saját telken álló épületrészek határolják, és

d) az érintett helyiségek, területek, rendeltetési egységek rendeltetésszerű használatát és a hatályos építési előírásoknak való megfelelését nem korlátozza és

e) az első emeletszint beépítettségét nem érintő udvarlefedés:

ea) megőrzésre érdemes fát nem érint, vagy az értékes növényzet megfelelő védelme biztosítható,

eb) érték (különösen burkolat, épületdísz, karakteres építészeti elem) nem semmisül meg és

ec) az udvar lefedésére növényzettel telepített és fenntartott tetőkerttel vagy üvegtetővel kerül sor.

8. Udvar

22. § (1) Új épület építése vagy meglévő bővítése során az udvarméret és a szembenéző udvari homlokzatok tényleges homlokzatmagasság értékei feleljenek meg a (2)-(3)-ban előírtaknak.

(2) Légakna és légudvar kivételével az udvar - szabad keresztmetszetében - az 50 m2-t és az udvar-méret értékei a 3,6 métert érjék el.

(3) Az udvari homlokzatmagasságok (a magasabbik: Uhm1, az alacsonyabbik: Uhm2) értékét úgy kell meghatározni, hogy az udvarméret a „3/5 x (Uhm1+Uhm2)/2 - (Uhm1-Uhm2)/10” képlet alapján kiszámolt értéket érje el.

23. § (1) Udvari homlokzat és annak külső oldalán csatlakozó telekhatár szakasza által bezárt szög:

a) ha hegyesszög, akkor a telekhatártól 3 m távolságon belül;

b) ha merőleges, vagy tompaszög, akkor a metszésponttól 1 méteren belül

nem létesíthető nyílászáró (nyílás) sem a homlokzaton, sem a tetőn.

(2) A szomszéd telekhatárhoz illesztett 2 m-es sávban mellvéddel csatlakozó tetőterasz nem alakítható ki kivéve, ha a csatlakozó tűzfal a mellvédnél legalább 0,5 méterrel magasabb.

(3) Udvari homlokzaton a konzolosan túlnyúló épületrész csatlakozó telekhatártól legalább a kiugrás másfélszeresére, de legalább 1 méter távolságra legyen.

(4) A 16. §-ban meghatározott távolságból - övezeti előírás, vagy Szt. eltérő rendelkezése hiányá-ban - a fele, de legalább 3 m a tervezett udvari homlokzat és a telekhatár között saját telekre essen.

9. Egyes rendeltetésekre vonatkozó követelmények

24. § Lakás-, szállás céljára szolgáló önálló rendeltetési egység alapterülete 30 m2-nél legyen nagyobb és huzamos tartózkodásra szolgáló helyiségei

a) nem alakíthatók ki:

aa) előkert nélküli, közhasználatú terület felé nézően - magasföldszintet kivéve - földszinten;

ab) - járdaszinthez viszonyítottan - terepszint alatt;

b) közül legalább egynek a legkisebb alaprajzi mérete is a 3,6 méter értéket érje el.

10. Közművek

25. § (1) A beépítésre szánt területeken épületet elhelyezni csak teljes közművesítéssel ellátott telken, a csapadékvíz zárt csatornahálózattal történő elvezetésével szabad.

(2) Épületben helyezhető el: vízműgépház, gáznyomás-szabályozó, transzformátor, áramátalakító.

(3) A közhasználatú területen a (2) bekezdésben meghatározott építmények csak terepszint alatt helyezhetők el, de önállóan nem létesíthetők.

(4) A közmű-, távközlési és adatátviteli hálózatokat és létesítményeket a vonatkozó szabványoknak, ágazati előírásoknak és eseti szakhatósági, illetve üzemeltetői előírásoknak megfelelően, a legkorszerűbb technológiák felhasználásával kell elhelyezni, illetve kialakítani.

(5) A közmű-, távközlési és adatátviteli hálózatok felújítása vagy telepítése esetén az ott található, meglévő, használaton kívüli vezetéket el kell távolítani.

(6) A közüzemi közműhálózatokat és egyéb vezetékeket terepszint alatt kell elhelyezni.

(7) Közhasználatú területen - az átépítése, a közművek cseréje, átépítése, új közművezeték építése, telek beépítése és a közhasználatú területet érintő építési munka során - legalább a Szt.-ben megha-tározott helyeken fák kihelyezésére alkalmas közműmentes sávot kell kialakítani és ott fákat, fasort kell kihelyezni a közlekedési felületekkel összehangoltan.

III. Fejezet

Járművek elhelyezése

26. § (1) Új épület építése, meglévő bővítése, rendeltetés-módosítása, vagy új önálló rendeltetési egység kialakítása esetén az elhelyezendő járművek számát az 4. számú melléklet állapítja meg.

(2) Új épület építése, meglévő bővítése, vagy rendeltetés-módosítása esetén - szállítás céljára - a rendeltetésekhez a szükséges mennyiségű rakodóhelyet biztosítani kell, de telkenként legalább egyet.

(3) Meglévő épülethez kötődő jármű elhelyezést érintő szerzett jogok a hatósági iratok, vagy - azok hiányában - az építéskor hatályos jogszabályok alapján vehetők figyelembe.

(4) A szükséges rakodóhelyek és elhelyezendő járművek számát önálló rendeltetési egységenként, egészre kerekítve kell megállapítani.

(5) Az (1)-(2) szerintiek elhelyezését telken belül kell biztosítani kivéve, ha az OTÉK megengedi az ettől való eltérést, vagy ha a rakodó-, parkolóhely:

a) a telken belül műszaki ok miatt nem alakítható ki,

b) a telken belül csak az előírt legkisebb zöldfelület, az engedményes szabályozási jellemzők érdekében kialakított zöldfelület sérelmével lenne kialakítható, vagy

c) elhelyezése ideiglenes hasznosítású beépítetlen telket érintene.

(6) A (5)-ben felsorolt esetekben a rakodó- és parkolóhelyeket Vrsz alapján közhasználatú terüle-ten ki lehet alakítani, vagy önkormányzati rendeletben szabályozott feltételekkel meg lehet váltani.

(7) Az elhelyezett személygépkocsik számának megállapításakor a parkolóhelyet:

a) közcélú parkolóhely esetén: kétszeres;

b) elektromostöltővel kialakított közcélú parkolóhely esetén: háromszoros;

c) elektromos-villámtöltővel kialakított közcélú parkolóhely esetén: négyszeres

szorzóval számoltan kell figyelembe venni.

(8) Nem vehető figyelembe:

a) parkológép, gépkocsiemelő-berendezés,

b) felszíni parkolóhely,

c) közforgalom elől el nem zárt magánúton, kivéve Vrsz alapján kialakítottan.

HARMADIK RÉSZ

Övezeti előírások

27. § Az egyes övezetek és alövezetek jele a következő:

a) Lakóterületek:

aa) nagyvárosias: Ln-1, alövezetei: Ln-1/1, Ln-1/2, Ln-1/3, Ln-1/4 és Ln-1/E;

ab) kisvárosias: Lk-2/1.

b) Vegyes területek:

ba) városközponti terület: Vt-V, alövezetei: Vt-V/1, Vt-V/2, Vt-V/3 és Vt-V/4;

bb) intézmények területe: Vi-2/1.

c) Különleges terület:

ca) honvédelmi, katonai és nemzetbiztonsági: K-Hon;

cb) oktatási központok: K-Okt.

d) Zöldterületek: közpark: Z-FK, közkert: Z-KK.

e) Közúti közlekedési terület: Köu.

28. § (1) Ln-1 jelű építési övezetben:

a) Önálló parkolóház nem helyezhető el, kivéve az Szt.-ben meghatározott helyen és feltételekkel, vagy a főútvonalakkal határos telkeken.

b) Nem helyezhető el emeleti gépjárműtároló.

c) Legfeljebb összesen 1000 m2 kereskedelmi célú szintterület helyezhető el telkenként, legfeljebb az épület pinceszintjén, földszintjén, vagy első emeletén.

(2) Ln-1/1 jelű építési övezetben:

a) A Dózsa György út menti tömbökben a legkisebb épületmagasság 24,5 m lehet.

b) A közhasználatú zöldterülettel és annak elérésére kialakítandó átjárással érintett telkek esetén az e rendeletben előírt legnagyobb telekmértéktől el lehet térni.

(3) Ln-1/2 jelű építési övezetben sport rendeltetés esetén a beépítettség elérheti a 100%-ot.

(4) Ln-1/3 jelű építési övezetben:

a) Egészségügyi rendeltetés esetén a legkisebb zöldfelület 30% lehet.

b) Oktatási rendeltetés esetén a legnagyobb beépítettség 40%, a legkisebb zöldfelület 45% lehet.

(5) Ln-1/4 jelű építési övezetben az 5000 m2-t elérő területű telkeken a legkisebb zöldfelület legalább 30% legyen.

29. § Lk-2 jelű építési övezetben:

a) Nem helyezhető el: önálló parkolóház, sem földszinti-, sem emeleti gépjárműtároló.

b) Legfeljebb 500 m2 kereskedelmi célú szintterület helyezhető el, legfeljebb az épület pinceszintjén és földszintjén.

c) A telepítési távolságra a 16. § rendelkezése nem alkalmazható.

30. § Vi-2/1 jelű építési övezetben a hitéleti és az azt kiegészítő rendeltetések helyezhetők el, lakás nem helyezhető el.

31. § Köu jelű övezet telkein épület nem helyezhető el.

NEGYEDIK RÉSZ

Záró rendelkezések

IV. Fejezet

Hatálybalépés

32. § E rendelet a kihirdetését követő 16-dik napon lép hatályba.

33. § * 

V. Fejezet

Átmeneti rendelkezések

34. § E rendeletet azon építésügyi hatósági eljárásokban kell alkalmazni, melyekben az adott eljáráshoz kapcsolódó városképi véleményezési eljárást is e rendelet hatálybalépését követően indították.

dr. Gotthard Gábor
jegyző
Vattamány Zsolt
polgármester

Záradék

A rendelet kihirdetése 2018. december 21-én a Szervezeti- és Működési Szabályzat szerint a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján megtörtént.

A rendelet közzététel céljából megküldésre került a www.erzsebetvaros.hu honlap szerkesztője részére.

dr. Gotthard Gábor
jegyző

Melléklet a 25/2018. (XII. 21.) önkormányzati rendelethez

1.: Szabályozási terv (Szt.)

2.: Övezeti előírások

Z = zártsorú, SZ = szabadonálló, O = oldalhatáron-álló; K = kialakult állapot, (../..) = legkisebb/legnagyobb határérték, □ = e rendelet rendelkezése szerint

3.: Az élő természet és a környezet védelme

1. A föld védelme érdekében - a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet 3. § 19. pontjában, valamint a 2. számú mellékletben részletezett érzékenységi térképek alapján - Erzsébetváros szennyeződés érzékenységi besorolása: „B” érzékeny területek, intézkedési szennyezettségi határérték Ci=C2.

2. A levegő védelme érdekében a levegőminőségi besorolás szempontjából csak a külön jogszabályban meghatározott határértékek alatti kibocsátású új pontforrások és felületi szennyező források helyezhetők el.

3. A vizek védelme érdekében a keletkező csapadékvizek elvezetéséről gondoskodni kell.

4. A talajvíz, rétegvíz egyéb vizek felhasználására - beleértve az energetikai célú felhasználást is - csak az illetékes szakhatóságok egyetértésével kerülhet sor.

5. A veszélyes hulladékok keletkezésével járó tevékenység céljára szolgáló építmény csak az illetékes szakhatóságok előírásainak megfelelően létesíthető. Veszélyes hulladékok tárolására - kivéve a keletkezés helyén történő átmeneti, az elszállításig történő tárolásra - szolgáló építmény nem helyezhető el.

6. A káros környezeti hatások elleni védelem érdekében olyan megoldásokat kell alkalmazni, melyek biztosítják, hogy sem a járművek, sem a köz- és térvilágítás, sem a reklámok, sem azok tükröződése nem zavarja a lakó- és szállásépületek rendeltetésszerű használatát.

4.: Járművek elhelyezése

I. Egy személygépkocsi elhelyezését kell biztosítani:

1. lakás, és üdülő önálló rendeltetési egység minden megkezdett 50 m2 nettó alapterülete után;

2. kereskedelmi, szolgáltató önálló rendeltetési egység árusítóterének 0-100 m2-ig minden megkezdett nettó 10 m2, e fölött minden megkezdett 20 m2 nettó alapterülete után;

3 szállás jellegű (beleértve kollégium, diákotthon, diákszálló, idősek otthona, hajléktalanszálló) önálló rendeltetési egység összes alapterületének minden megkezdett nettó 50 m2-e után;

4. vendéglátó önálló rendeltetési egység fogyasztóterének minden megkezdett 5 m2 nettó alapterülete után (beleértve a terasz, kerthelyiség területét is);

5. bölcsőde, mini bölcsőde, alap- és középfokú nevelési, oktatási önálló rendeltetési egység: OTÉK 4. számú melléklet alapján;

6. felsőfokú nevelési, oktatási és kutatási önálló rendeltetési egység: OTÉK 4. számú melléklet alapján;

7. kulturális és közösségi szórakoztató önálló rendeltetési egység (színház, báb-, filmszínház, ope-raház, koncert-, hangversenyterem, művelődési központ, disco, vigadó, kaszinó, variete, cirkusz stb.) minden megkezdett 5 férőhelye után, valamint ahol a férőhely száma nem állapítható meg (múzeum, művészeti galéria, levéltár stb.) a huzamos tartózkodásra szolgáló helyiségek minden megkezdett 50 m2 nettó alapterülete után, (I.4.) pontot kell alkalmazni, ha a vendéglátás a jellemző funkció, azaz nem csak a kulturális és szórakoztató tevékenységek szünetében, hanem az folyamatosan elérhető);

8. sportolás, strandolás célját szolgáló önálló rendeltetési egységek, lelátóval rendelkező, fedetlen vagy részben fedett sportlétesítmény esetén az OTÉK 4. számú melléklet alapján;

9. igazgatási, nem fekvőbeteg-ellátó egészségügyi önálló rendeltetési egységek: OTÉK 4. számú melléklet alapján;

10. fekvőbeteg-ellátó egészségügyi önálló rendeltetési egység: OTÉK 4. számú melléklet alapján;

11. ipari (üzemi) önálló rendeltetési egység: OTÉK 4. számú melléklet alapján;

12. raktározási önálló rendeltetési egység raktárhelyiségeinek minden megkezdett 200 m2-e után;

13. iroda, és egyéb önálló rendeltetési egységek összes alapterületének minden megkezdett nettó 50 m2-e után;

14. jelentős zöldfelületet igénylő közösségi kulturális önálló rendeltetési egység: OTÉK 4. számú melléklet alapján,

15. Csökkenthető az elhelyezendő személygépjárművek száma:

a) - Vrsz-ben meghatározott feltételekkel - az 5., 7., 8. és 14. pontok eseteiben;

b) az 1. pont esetében a főútvonal mentén lévő, meglévő műemlék és műemléki környezetként egyszerre kijelölt ingatlanon épület emelet-ráépítéssel, vagy tetőtér-beépítéssel való bővítésekor, az EVR-ben meghatározott városképi konzultáció keretében meghatározott - a korszerű városképi meg-jelenésre és építészeti minőségre vonatkozó - feltételekkel.

16. Nem kötelező biztosítani közforgalmú személyközlekedés célját szolgáló egységek esetében személygépjármű elhelyezését.

II. Nem kötelező biztosítani a rendeltetésekhez autóbusz-várakozóhelyet.

III. Egy kerékpár elhelyezését kell biztosítani:

1. lakás, és üdülő önálló rendeltetési egység minden megkezdett 50 m2 nettó alapterülete után,

2. szállás jellegű (beleértve kollégium, diákotthon, diákszálló, idősek otthona, hajléktalanszálló), és iroda önálló rendeltetési egység alapterületének minden megkezdett nettó 50 m2-e után.

3. Kerékpáronként legalább 1 m2 alapterülettel számított tárolási helyet kell kialakítani, mely során 3,5 m2-nél kisebb alapterületű helyiség nem vehető figyelembe.

4. Nem kötelező biztosítani a rendeltetésekhez a III.a)-b). eseteken túl kerékpár elhelyezését.

IV. Nem kell biztosítani járműtároló- és gépészeti helyiségekhez jármű elhelyezését.


  Vissza az oldal tetejére