Budapest Főváros VII. kerület Erzsébetváros Önkormányzata Képviselő-testületének 56/2012. (XII. 17.) önkormányzati rendelete

az Erzsébetváros építészeti-műszaki tervtanács létrehozásáról, működési feltételeiről és eljárási szabályairól

Budapest Főváros VII. kerület Erzsébetváros Önkormányzat (a továbbiakban: Önkormányzat) Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott jogkörében, az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Étv.) 62. § (6) bekezdésének 4. pontjában kapott felhatalmazás alapján - figyelemmel az Étv. 30/C. § (4) bekezdésében, továbbá a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 21. és 22. §-ában foglaltakra - a helyi építészeti-műszaki tervtanács létrehozásáról, működési feltételeiről és eljárási szabályairól a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 23. § (5) bekezdés 5. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következő önkormányzati rendeletet alkotja.

I. FEJEZET

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. A rendelet célja

1. § (1) A rendelet célja az Erzsébetváros épített környezetének alakítása, illetve építészeti örökségének védelme szempontjából jelentős építészeti-műszaki tervek szakszerűségének és magas színvonalának biztosítása, a tervszerű városfejlesztés követelményeinek érvényre juttatása, valamint a városkép esztétikus kialakításának elősegítése.

(2) Az Önkormányzat a jogszabály előírásai szerint építési engedélyhez kötött és más tervtanács hatáskörébe nem utalt, az Önkormányzat külön rendelete szerint tervtanácsi véleményre alapozott településképi véleményezési eljárásra kijelölt, valamint a jelen rendeletben meghatározott egyéb építmények építészeti-műszaki terveinek előzetes véleményezésére, továbbá egyes önkormányzati döntések szakmai megalapozása érdekében építészeti-műszaki tervtanácsot (a továbbiakban: Tervtanács) működtet.

2. A rendelet hatálya

2. § (1) A rendelet hatálya az Budapest VII. kerület Erzsébetváros közigazgatási területét érintő, a jelen rendelet alapján előzetes tervtanácsi véleményezési kötelezettség alá eső építészeti tervekre, valamint azok készítőire, tervezőire terjed ki.

(2) A jelen rendelet határozza meg továbbá a Tervtanács működésének és eljárási rendjének egyes szabályait is.

II. FEJEZET

A TERVTANÁCS FELADATA

1. A Tervtanács feladata

3. § (1) A Tervtanács feladata - az 1. § (1) bekezdésében meghatározott célok elérése érdekében - különösen

a) a meglévő településszerkezet és településkép értékeinek védelme,

b) a településkép harmonikus és nívós alakításának elősegítése,

c) a településrendezési és -fejlesztési döntések szakmai megalapozása és hatékony érvényre juttatása, valamint

d) a fentiekkel ellentétes hatások mérséklése, kiküszöbölése.

(2) A Tervtanács véleményezi a jelen rendelet 1. számú mellékletében szereplő terveket.

III. FEJEZET

A TERVTANÁCS ÖSSZETÉTELE

1. A Tervtanács összetétele

4. § (1) A Tervtanács az építészeti-műszaki tervezésben magas szintű elméleti és gyakorlati ismeretekkel rendelkező természetes személyekből álló szakmai tanácsadó testület.

(2) A Tervtanács elnökből és tervtanácsi tagokból áll, akik a tervtanácsi tárgyaláson szavazati joggal rendelkeznek.

(3) *  A Tervtanács tagjainak száma - az elnököt is ide számítva - maximum 40 fő.

(4) A Tervtanács tagjait - a főépítész javaslatának a figyelembe vételével - a polgármester nevezi ki.

(5) A Tervtanács munkájának szervezését, valamint a működésével kapcsolatos egyéb adminisztratív feladatokat a Polgármesteri Hivatal erre kijelölt köztisztviselője (a Tervtanács asszisztense) látja el, aki erre irányuló tevékenységét a Tervtanács elnökének irányításával végzi.

2. A Tervtanács elnöke

5. § (1) A Tervtanács elnöke az önkormányzati főépítész.

(2) A Tervtanács elnöke

a) előkészíti a Tervtanács ügyrendjét és javaslatot tesz annak elfogadására,

b) kiválasztja a tervtanácsi tárgyaláson résztvevő tagokat,

c) a tárgyalandó témától függően szakbíráló kér fel,

d) összehívja és irányítja a Tervtanács munkáját, vezeti a tervtanácsi tárgyalásokat,

e) a tárgyaláson elhangzott véleményeket összefoglalja a jegyzőkönyv számára,

f) vizsgálja a Tervtanács hatáskörének és illetékességének fennállását, amennyiben ezek hiányát állapítja meg, gondoskodik a tervdokumentáció áttételéről,

g) kiadmányozza a Tervtanács állásfoglalásait és jegyzőkönyveit.

(3) A (2) bekezdés a) pontjaiban meghatározottak az elnök kizárólagos, át nem ruházható jogkörét képezi, további jogköreit a Tervtanács Ügyrendjében meghatározottak szerint átadhatja. Tartós akadályoztatása esetén az elnök helyettesítése ugyancsak az Ügyrendben meghatározottak szerint történik.

3. A tervtanácsi tag

6. § (1) A Tervtanács tagja felsőfokú szakirányú végzettséggel, és legalább öt éves szakmai gyakorlattal rendelkező természetes személy lehet, a tervtanács építész tagjainak tervezői, vagy szakértői jogosultsággal kell rendelkezni, speciális ismeretek igénye esetén, tervtanácsi tag lehet művészettörténész, régész, stb. felsőfokú végzettségű személy is.

(2) A tervtanácsi tagok kinevezése négy évre szól, amely meghosszabbítható. Ha a kinevezést kizáró körülmény, a kinevezést követően merül fel, a polgármester a kinevezést visszavonja.

4. A szakbíráló

7. § (1) A Tervtanács elnöke az egyes szakkérdések tisztázása, illetve a Tervtanács megalapozottabb vélemény-nyilvánítása érdekében szakbírálót kérhet fel.

(2) A szakbírálóra a Tervtanács tagjára vonatkozó - a 6. § szerinti - szakmai feltételek az irányadók. Szakbírálónak tervtanácsi tag is felkérhető.

(3) *  A szakbíráló feladata a tervtanácsra benyújtott tervdokumentáció írásos bírálatának elkészítése. A szakbírálat elkészítésére legalább 5 munkanapot kell biztosítani.

5. A Tervtanács asszisztense

8. § (1) A Tervtanács asszisztense

a) az elnök döntésének megfelelően meghívja a tervtanácsi tárgyalás résztvevőit,

b) vezeti és összeállítja a jegyzőkönyvet,

c) az elnök részére kiadmányozásra előkészíti a Tervtanács állásfoglalását,

d) megküldi az érintetteknek a tervtanácsi állásfoglalást,

e) végzi a Tervtanács működésével kapcsolatos iratkezelési feladatokat.

(2) *  A Tervtanács asszisztense gondoskodik a tervtanácsi tárgyalások állásfoglalásainak nyilvántartásáról.

6. Összeférhetetlenségi szabályok

9. § (1) Tagként, valamint szakbírálóként nem vehet részt a tervtanácsi eljárásban

a) a tárgyalandó tervdokumentáció tervezője, valamint annak hozzátartozója,

b) aki a tervdokumentáció benyújtását megelőző egy éven belül szerzői jogi védelem alá eső alkotás tekintetében a tervezőnek szerzőtársa vagy munkatársa volt,

c) a tervező

ca) munkatársa,

cb) gazdasági társaságban tulajdonostársa,

cc) tulajdonában álló gazdasági társaság alkalmazottja vagy aki azzal megbízási jogviszonyban áll, illetve

d) akinek a tulajdonában lévő gazdasági társasággal a tervező alkalmazotti vagy megbízási jogviszonyban áll.

(2) A Tervtanácsban nem vehet részt az, akitől nem várható el az ügy tárgyilagos megítélése.

(3) Az összeférhetetlenség elbírálásának részletes szabályairól a Tervtanács Ügyrendje rendelkezik.

(4) A tag, valamint szakbíráló a Tervtanács elnökének haladéktalanul, de legkésőbb az ok felmerülésétől számított 3 napon belül köteles bejelenteni, ha vele szemben összeférhetetlenségi ok áll fenn. Az összeférhetetlenségi okot az összeférhetetlenségi okról való tudomásszerzéstől számított nyolc napon, de legkésőbb a tervtanácsi eljárás megindulásától számított hat hónapon belül a tervtanácsi tárgyaláson részt vevő, valamint a tervtanácsi állásfoglalással érintett személy is bejelentheti.

IV. FEJEZET

A TERVTANÁCSHOZ BENYÚJTANDÓ DOKUMENTUMOK

10. § (1) A Tervtanácshoz benyújtott tervdokumentációnak legalább az alábbi munkarészeket kell tartalmaznia:

a) műszaki leírást,

b) (tető-felülnézeti) helyszínrajzot

ba) a tervezéssel érintett, valamint a szomszédos telkeken álló építmények,

bb) a terepviszonyok és a be nem épített területek kialakításának, valamint

bc) az érintett közterület adottságainak, berendezéseinek, műtárgyainak és növényzetének

ábrázolásával,

c) az épület működését és tömegalakítását meghatározó jellemző szintek alaprajzát,

d) metszeteket a megértéshez szükséges mértékben,

e) valamennyi homlokzatot,

f) utcaképet, ha a tervezett építmény az utcaképben megjelenik,

g) látványtervet vagy modellfotót (legalább két-két madártávlati, valamint szemmagasságból ábrázolt nézettel), továbbá

h) a terv jellemző adatait, az építtető és a tervező nevét vagy elnevezését, valamint címét, illetve székhelyét, továbbá a tervező tervezési jogosultságának megnevezését és az azt igazoló okirat számát is tartalmazó, kitöltött adatlapot,

i) Amennyiben előzetes írásbeli tájékoztatás, konzultáció történt, akkor a tájékoztató (emlékeztető), és annak esetleges mellékleteit.

(2) Az (1) bekezdés h) pontja szerinti adatlapot a rendelet melléklete tartalmazza.

V. FEJEZET

A TERVTANÁCS ELJÁRÁSA

1. A tervtanácsi eljárás rendje

11. § (1) A tervtanácsi eljárás a tervdokumentáció benyújtójának kérelmére indul.

(2) *  A tervdokumentációt a tervtanács ülése előtt legalább 8 nappal, ÉTDR-re feltöltve kell benyújtani.

(3) *  Amennyiben a benyújtott tervdokumentáció nem felel meg a 10. §-ban előírt tartalmi követelményeknek, a Tervtanács elnökének asszisztense 5 napon belül egy alkalommal legfeljebb 8 napos határidővel hiánypótlásra szólíthatja fel a benyújtót. A hiánypótlás ideje nem számít bele véleményezési határidőbe.

(4) *  A Tervtanács - szükség szerinti gyakorisággal ülésezik.

(5) *  A benyújtott tervdokumentációt a Tervtanács tagjai és a meghívott résztvevők számára a tárgyalás előtt legalább 5 munkanappal tanulmányozásra elektronikusan hozzáférhetővé kell tenni, illetve szakbíráló kijelölése esetén számára is elektronikusan meg kell küldeni. A szakbíráló szakmai véleményét legkésőbb a Tervtanács ülése előtti napon meg kell elektronikusan küldeni a Tervtanács asszisztensének, aki tovább küldi a meghívottaknak

(6) *  A Tervtanács az állásfoglalását a kérelem előterjesztésétől számított 15 munkanapon belül hozza meg.

(7) *  A Tervtanács asszisztense az elnök által aláírt állásfoglalást megküldi a tervezőnek, építtetőnek, tervtanácsi ülésen résztvevő tagoknak és meghívottaknak ÉTDR-en.

(8) * 

(9) *  A tervező, illetve az építtető - a napirend megtárgyalását konzultációs eljárásban is kérheti a tervtanácsi kérelemben illetve az ülés során is. A konzultációs tervtanács jegyzőkönyve nem használható fel településképi vélemény kiadásához.

(10) A Tervtanács a külön jogszabályokban foglalt előírásoknak megfelelően gondoskodik a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról, valamint a titokvédelemről.

12. § (1) A Tervtanács a tárgyalandó dokumentáció tartalmától függően az Ügyrendjében meghatározott eltérő összetételben, általában legalább - az elnökkel együtt - 5, de rendkívül sürgős esetben 3 taggal ülésezik.

(2) A Tervtanács a döntéseit egyszerű szótöbbséggel hozza meg, szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt. A Tervtanács bármely jelenlévő tagja - beleértve az elnököt is - kezdeményezheti a többségi döntéstől eltérő, írásban benyújtott különvéleményének a napirendről készült jegyzőkönyvhöz, illetve állásfoglaláshoz történő csatolását.

(3) * 

(4) A tervtanácsi tárgyalásra tanácskozási joggal meg kell hívni:

a) a megtárgyalt terv tervezőjét,

b) a beruházót (építtetőt),

c) a polgármestert,

d) a területileg illetékes helyi önkormányzati képviselőt,

e) az első fokon eljáró építési hatóság vezetőjét,

f) a Fővárosi Állami Főépítészt,

g) a Fővárosi Önkormányzat főépítészét,

h) kerület határoló utca esetében az érintett szomszédos önkormányzati főépítészt.

(5) Az elnök a Tervtanács ülésére tanácskozási joggal meghívhat(ja) továbbá

a) a tervvel érintett más személyt, vagy szervezet, illetőleg hatóság képviselőjét,

b) indokolt esetben szakértőket és más érdekelt személyeket.

(6) A tanácskozási joggal meghívottak távolmaradása az ülés megtartását nem akadályozza.

(7) Nem vehet részt a tervtanácsi eljárásban tagként, valamint szakbírálóként az a személy, aki

a) bűncselekményt vagy szakmagyakorlással kapcsolatos szabálysértést követett el annak jogerős megállapításától számított egy évig, bűncselekmény esetében a büntetett előélethez fűződő hátrányok alóli mentesülés időpontjáig, de legalább egy évig,

b) a Magyar Építész Kamara illetékes szervétől etikai-fegyelmi büntetést kapott a büntetés időtartama alatt és annak a kamarai nyilvántartásból való törléséig.

(8) Ha a Tervtanács az e rendeletben számára előírt határidőben nem hozza meg az állásfoglalását, a véleményezési kötelezettség teljesítettnek, a terv - a településképi véleményezési eljárásról szóló önkormányzati rendeletben foglalt sajátos szabályok figyelembe vételével - a konzultatív tervtanács kivételével - ajánlott minősültnek kell tekinteni.

(9) A Tervtanács működésének és eljárásának - a jelen rendeletben nem szabályozott - egyéb szabályait a Tervtanács Ügyrendje határozza meg. Az Ügyrendet a Tervtanács elnökének javaslata alapján a Tervtanács fogadja el.

2. A tervtanácsi jegyzőkönyv

13. § (1) A tervtanácsi tárgyalásról minden esetben hangfelvétel, az elhangzott lényeges megállapításokról jegyzőkönyv készül. A hangfelvétel és - amennyiben készül - a szakbírálat a jegyzőkönyv mellékletét képezi.

(2) A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell:

a) a Tervtanács nevét és székhelyét, a tárgyalás helyét és idejét,

b) a megtárgyalt tervdokumentáció tartalmának megnevezését, az építés helyét (címét), az építtető nevét, illetve elnevezését, valamint címét, illetve székhelyét,

c) napirendi pontonként a tervtanácsi tagok létszámát és a határozatképesség vagy határozatképtelenség tényét,

d) a tervező nevét, illetve elnevezését, valamint címét, illetve székhelyét, szakmagyakorlási névjegyzék számát,

e) a jelenlévő tervtanácsi tagok napirendi pontonkénti felsorolását,

f) a jelenlévő meghívottak napirendi pontonkénti felsorolását,

g) a szakbíráló nevét és címét,

h) a tervtanácsi tárgyalás esetleges előzményeit (pl. korábbi konzultáció),

i) a Tervtanács elnöke által összefoglalt állásfoglalást,

j) a szavazás eredményét, ha a kisebbségben maradó igényli, akkor az esetleges külön véleményét,

k) a napirendenként felvett és a jelenlévők által aláírt jelenléti ívet.

3. A tervdokumentáció minősítésének szempontjai

14. § (1) A Tervtanács a szakmai véleményezés során vizsgálja, hogy a benyújtott építészeti-műszaki terv megfelel-e

a) az építészeti minőség, szakmai igényesség és szakszerűség, ezen belül különösen:

aa) a telepítés (a környezetbe illeszkedés, a beépítés),

ab) az esztétikus megjelenés (tömeg- és homlokzat-formálás, anyaghasználat, színezés) követelményének, valamint hogy

ac) a javasolt megoldás településképi és településszerkezeti hatásai kedvezőek-e, továbbá hogy megfelel-e a rálátás és látványvédelem elvárásainak,

b) a helyi építési szabályzatnak és a szabályozási tervnek, illetve ezek hiányában vagy nem teljes körű szabályozásuk esetén az illeszkedés követelményének.

(2) A Tervtanács az épület funkcionális tartalmát (alaprajzi megoldását) is vizsgálhatja, azzal kapcsolatban ajánlásokat fogalmazhat meg, de állásfoglalásában csak abban az esetben minősítheti, ha az közvetlen hatással van az épület tömegének, illetve homlokzatának kialakítására.

4. A tervtanácsi állásfoglalás

15. § (1) A Tervtanács szakmai véleményét a 14. §-ban meghatározott szempontok vizsgálata alapján alakítja ki.

(2) A Tervtanács a tervdokumentációt állásfoglalásában engedélyezésre

a) ajánlja,

b) nem ajánlja.

(3) Konzultatív tervtanács esetén állásfoglalás helyett részletes javaslatokat tesz a módosításokra. Felhívva a figyelmet, hogy a vélemény nem tekinthető tervtanácsi állásfoglalásnak.

(4) Az állásfoglalás indokolása tartalmazza a 14. §-ban meghatározott szempontok vizsgálatát és annak eredményét, javaslatot tesz továbbá a (2) bekezdés b) pontja esetében az átdolgozás szempontjaira.

(5) A Tervtanács asszisztense a jegyzőkönyvben és annak mellékleteiben foglaltak alapján külön dokumentumba foglalja a Tervtanács állásfoglalását, amely tartalmazza a 13. § (2) bekezdésének a)-d) pontjaiban foglaltakon túlmenően az állásfoglalás számát (sorszám és évszám), a (2) bekezdés szerinti ajánlást és annak (3) bekezdés szerinti indokolását, továbbá a 12. § (2) bekezdés szerinti esetleges különvélemény(eke)t.

VI. FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

1. Finanszírozás

16. § (1) A tervtanácsi eljárás díj- és illetékmentes.

(2) A Tervtanács működésével kapcsolatos költségeket az Önkormányzat viseli, ennek előirányzatát a Polgármesteri Hivatal költségvetésében kell megtervezni.

(3) Jogszabály eltérő rendelkezésének hiányában tiszteletdíj illeti meg

a) - az elnök kivételével - a Tervtanács tagját, és a szakbírálót.

(4) A tiszteletdíj mértéke

a) a tervtanács tagját ülésenként,

ab) ha legalább 6 napirendi pont kerül megtárgyalásra a mindenkori köztisztviselői alapilletmény szerinti összeg,

ac) ha legalább 4. napirendi pont kerül megtárgyalásra a mindenkori köztisztviselői alapilletmény 75%-ának megfelelő összeg,

ad) ha 4.-nél kevesebb napirendi pont kerül megtárgyalásra a mindenkori köztisztviselői alapilletmény 50%-ának megfelelő összeg,

b) a felkért szakbírálót. Ha tagja a tervtanácsnak, akkor a mindenkori köztisztviselői alapilletmény szerinti összeg fele. Ha nem tagja a tervtanácsnak a mindenkori köztisztviselői alapilletmény szerinti összege illeti meg,

c) a tervtanács működési költségeit az Önkormányzat éves költségvetésében tervezni kell.

2. Hatályba lépés

17. § (1) Ez a rendelet 2013. január 1. napjával lép hatályba, rendelkezéseit a hatálybalépését követően kezdeményezett tervtanácsi eljárásokban kell alkalmazni.

(2) * 

dr. Gotthard Gábor
jegyző
Vattamány Zsolt
polgármester

Záradék

A rendelet kihirdetése 2012. december 17-én a Szervezeti- és Működési Szabályzat szerint a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján megtörtént.

A rendelet közzététel céljából megküldésre került a www.erzsebetvaros.hu honlap szerkesztője részére.

dr. Gotthard Gábor
jegyző

1. melléklet a Budapest Főváros VII. kerület Erzsébetváros Önkormányzata Képviselő-testületének 56/2012. (XII. 17.) önkormányzati rendeletéhez

1. Budapest VII. kerület Erzsébetváros közigazgatási területén belül - a magasabb rendű jogszabály által más tervtanács hatáskörébe nem utalt - az építési engedélyhez kötött munkák közül az alábbiakra terjed ki:

1.1. Beépítetlen üres telken bármilyen új épület építése

1.2. Meglévő épületen emeletráépítés

1.3. Meglévő épületen emeletráépítés létesítése, kivéve, ha a tetőkontúr nem változik, és kizárólag tetősík ablakok kerülnek elhelyezésre

1.4. A Polgármester településképi véleményezési hatáskörébe tartozó, a 1.1-1.3. pontokban nem szereplő azon építési munkák melyek vonatkozásában

1.4.1 a Polgármester

1.4.2 a Főépítész

1.4.3 az illetékes eljáró építési hatóság

olyan jelentőségűnek ítél, hogy indokoltnak tartja, és kéri a tervtanácsi eljárás lefolytatását.

2. A polgármester, vagy a főépítész felkérése esetén. a polgármesteri véleményezési hatáskörbe nem tartozó munkák közül:

2.1.1. az Önkormányzat saját beruházásában tervezett, új épületek, jelentősebb felújítások terveit (a véleményezés nem vonhatja el más tervtanács hatáskörét, a vélemény tájékoztató jellegű)

2.1.2. Közterület alakítási terveket.

2.1.3. Parkok játszóterek átépítését

2.1.4. a köztéri műalkotások környezetalakítására vonatkozó terveket