Budapest Főváros VII. kerület Erzsébetváros Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2016. (II. 18.) önkormányzati rendelete

a szociális támogatások és szociális szolgáltatások, valamint a pénzbeli, természetbeni és személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti ellátások igénybevételének helyi szabályozásáról

Budapest Főváros VII. kerület Erzsébetváros Önkormányzata Képviselő-testülete a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szt.) 1. § (2) bekezdésében, 25. § (3) bekezdés b) pontjában, 26. §-ában, 32. § (3) bekezdésében, 45. §-ában és 132. § (4) bekezdés d) pontjában, a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 18. § (2) bekezdésében, 29. § (1)–(2) bekezdésében, 131. § (1) bekezdésében és 162. § (5) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontja alapján Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 8. és 8.a pontjában, a 23. § (5) bekezdés 11. és 11.a. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el

I. Fejezet

Bevezető rendelkezések

1-2. * 

1-3. § * 

3. Értelmező rendelkezések

4. § *  (1) E rendelet alkalmazásában az Szt. 4. § (1) bekezdésében, a Gyvt. 5. §-ában és a (2)–(13) bekezdésben meghatározott fogalmakat kell alkalmazni.

(2) külön háztartás: egy adott lakásban élő, ott bejelentett lakóhellyel, vagy tartózkodási hellyel rendelkező személyek esetében:

a) ha a lakás használatát bíróság jogerős ítéletével megosztotta, a megosztás szerint használt,

b) a társbérlők által használt,

c) albérleti szerződés alapján használt

lakásban élők közössége.

(3) lakásra megállapított havi állandó közös költség: a közös költség azon része, melyet nem terhel semmi rendkívüli, időszakosan megállapított költség (pl. kéménybélelés, lépcsőház festés stb.).

(4) életvitelszerű tartózkodás: a magánszemély otthona, amely családi élete helyszínéül szolgál, amely vonatkozásában közüzemi szolgáltatásokat vesz igénybe, illetve amely elsődleges elérhetőségi címeként (levelezési címeként) jelenik meg a hatóságoknál, közműszolgáltatóknál, továbbá máshol nincs olyan lakása, amelyet ténylegesen, rendeltetésszerűen használ.

(5) rokkant: Az a személy, akinek esetében az egészségkárosodás mértéke legalább 50%.

(6) súlyosan fogyatékos személy:

a) az a személy, aki fogyatékossági támogatásban részesül, vagy

b) a lakcíme szerinti rehabilitációs szakigazgatási szerv által kiállított igazolás alapján súlyosan fogyatékos, vagy

c) 18 év alattiak esetében gyermekklinika, gyermek-szakkórház, kórházi gyermekosztály, szakambulancia, szakrendelő vagy szakgondozó intézmény szakorvosa által kiállított igazolás alapján súlyos fogyatékos gyermek.

(7) családfenntartó: Az a személy, aki rendszeres jövedelemmel rendelkezik, és a jövedelemvizsgálatba bevont személyek közül jövedelme a legmagasabb, vagy egyedüli keresőként további személy(ek) tartásáról gondoskodik.

(8) hozzátartozó: A Ptk. 8:1. § (1) bekezdés 2. pontjában meghatározott személy

(9) A rendelet 17–21. §-ában meghatározott ellátás tekintetében:

a) adós: az adóssággal érintett lakás

aa) bérlője, vagy bérlőtársa,

ab) tulajdonosa, tulajdonostársa,

ac) haszonélvezője,

ad) az a jogcím nélküli személy, akinek bérleti jogviszonya a bérleti díj meg nem fizetése miatt szűnt meg, de a kilakoltatásról szóló végzéssel még nem rendelkezik, illetve

ae) az a jogcím nélküli személy, akinek a bérleti jogviszonyra vonatkozó szerződése lejárt és a szerződés meghosszabbítása folyamatban van,

és aki életvitelszerűen a hátralék keletkezése óta a kérelemmel érintett lakásban él.

b) adósság: a

ba) lakbérhátralék, illetve lakáshasználati díj hátralék,

bb) lakhatási költségek körébe tartozó közüzemi díjtartozás (vezetékes gáz-, áram-, távhő-szolgáltatási, víz- és csatornahasználati, szemétszállítási, központi fűtés díjtartozása)

bc) társasházi lakások esetén fizetendő közös költség hátralék,

c) összes adósság: a rendeletben meghatározott támogatások és szolgáltatások igénybevételekor fennálló adósság összegzett mértéke, melynek legkisebb mértéke 50 000 Ft, amely azonban nem haladja meg a 400.000.- Ft-ot;

d) az igénybevételkor fennálló adósság összegzett mértéke: a tartozás azon időpontban fennálló mértéke, amikor az adós a Család- és Gyermekjóléti Központtal megköti a megállapodást az adósságkezelési szolgáltatás igénybevételére;

e) *  kezelésbe vont adósság: az adós és a Humán Szolgáltató között megkötött együttműködési megállapodásban meghatározott összeg, mely legfeljebb 400.000 Ft lehet;

f) önrész: a kezelésbe vont adósságnak a támogatáson felüli összege, melyet az adósságkezelési szolgáltatás megkezdését követően – az együttműködési megállapodásban foglaltak szerint – az adós a lakhatással kapcsolatos adósság csökkentése érdekében az adósságkövetelés jogosultja felé teljesít;

g) hitelező: a b) pontban meghatározott adósság összegét számlázó, nyilvántartó és arra jogosult szolgáltató, illetve társasház, amely az adósságkövetelés jogosultja.

(10) vagyon: az Szt. 4. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott vagyon

(11) gyermekvédelmi települési támogatás esetében krízis helyzetnek minősül:

a) különösen a gyermek testi-lelki épségét, értelmi, érzelmi, erkölcsi fejlődését, napi ellátását veszélyeztető élethelyzet (pl. szülő, gondozó halála, betegsége, szülői családból való kiutasítása),

b) természeti katasztrófa,

c) a lakás bármely okból eredő lakhatatlanná válása,

d) ha hajléktalanná vált a gyermek.

(12) elszámoló számla: Az éves elszámoló számla meg nem fizetéséből származó hátralék tizenkét havi elmaradásnak minősül.

(13) gyermek: az Szt. 4. § (1) bekezdés db) pontjában meghatározott személy.

(14) *  elismert fűtési időszak: október 1-től április 15-ig tartó időszak

4. Hatásköri és eljárási rendelkezések

5. § (1) Az e rendeletbe foglalt szociális feladat- és hatásköröket a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások kivételével – a Képviselő-testület által átruházott hatáskörben I. fokon a polgármester gyakorolja.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott hatáskör tekintetében a másodfokú hatáskört a Képviselő-testület gyakorolja. A Képviselő-testület az e rendeletben meghatározott esetekben a Művelődési, Kulturális és Szociális Bizottság előzetes véleményezése és javaslata alapján méltányosságot gyakorolhat.

(3) Az ellátások igénybevétele önkéntes, illetve a kérelmező beleegyezésével kezdeményezhető nevelési- oktatási intézmények, a gyámhatóság és gyámhivatal, továbbá más család és gyermekvédelemmel foglalkozó intézmény, illetve természetes személy, vagy a gyermekek érdekeinek védelmét ellátó társadalmi szervezet által.

(4) A személyes gondoskodás körébe tartozó bölcsődei ellátás igénybevételére irányuló kérelmet a Bischitz Johanna Integrált Humán Szolgáltató Központ (a továbbiakban: Humán Szolgáltató) bölcsődei intézményénél kell benyújtani.

(5) Az e rendeletben szabályozott egyéb intézményi ellátás igénybevételére irányuló kérelmet a Humán Szolgáltatónál kell benyújtani. Az érintett intézmény a gyermek illetve családja krízishelyzetére tekintettel kezdeményezi az átmeneti elhelyezést. A rendelet alkalmazása szempontjából különösen a 4. § (11) bekezdésében foglaltak minősülnek krízishelyzetnek.

a) A kérelmek ellátó-intézményekhez való továbbítását, a szükséges koordináció ellátását a Humán Szolgáltató végzi, a kérelmek (indítványok) felülvizsgálata nélkül;

b) a Humán Szolgáltató a kérelmezőt, illetve a javaslattevő intézményt értesíti a felvételről, az elutasításról, a várható várakozási időről;

c) a Humán Szolgáltató a kérelmek teljesítéséről írásban tájékoztatja a Polgármesteri Hivatalt (Humánszolgáltató Irodát), mely a szükséges elszámolási teendőket 5 munkanapon belül teljesíti. Az elszámolási határidő mindaddig meghosszabbodik, míg az ahhoz szükséges összes adat rendelkezésre nem áll.

(6) Az ellátás megkezdése előtt az ellátásra jogosultat illetve törvényes képviselőjét tájékoztatni kell

a) az ellátás tartalmáról és feltételeiről,

b) az intézmény által vezetett, reá vonatkozó nyilvántartásról,

c) az intézmény házirendjéről,

d) fizetendő térítési illetve gondozási díjról.

(7) Az ellátásra jogosult az igénybevételkor, illetve az alatt szükség szerint

a) nyilatkozik az (5) bekezdésben foglaltak tudomásulvételéről,

b) adatokat szolgáltat az intézményi nyilvántartásokhoz,

c) nyilatkozik a nyilvántartott adatokban történt változásokról.

(8) *  E rendeletben meghatározott pénzbeli és természetbeni ellátásokkal kapcsolatban az eljárás kezdeményezésére irányuló kérelmek – meghatározott tartalmú, erre a célra rendszeresített nyomtatványokon – a Polgármesteri Hivatal Ügyfélszolgálati Irodáin hozzáférhetők, valamint az önkormányzat honlapjáról (www.erzsebetvaros.hu) letölthetők, továbbá a gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról szóló 147/1997. (IX. 10.) Korm. rendeletben közzétett nyomtatványon nyújthatók be.

(9) E rendelet 15–19. §-ában körülírt támogatási forma tekintetében a kérelmeket a Humán Szolgáltatóval történt egyeztetést követően lehetséges a Polgármesteri Hivatalhoz benyújtani.

(10) *  E rendeletben meghatározott pénzbeli és természetbeni ellátások tekintetében a mindenkor hatályos elektronikus ügyintézés és bizalmi szolgáltatások szabályairól szóló törvényben meghatározottak szerint az ügyfél jogosult az ügyei intézése során az ügyintézési cselekményeit elektronikus úton végezni, nyilatkozatait elektronikus úton megtenni.

6. § *  (1) Jelen rendeletben szabályozott valamennyi pénzbeli és természetbeni támogatás megállapítása iránti kérelemhez csatolni kell a jogosultsági feltételeket igazoló azon dokumentumokat, amelyeket jogszabállyal rendszeresített közhiteles nyilvántartás nem tartalmaz.

(2) Gyermekét egyedül nevelő kérelmező esetében csatolni kell

a) a tartásdíjat megállapító bírósági ítélet másolatát, vagy az egyezség bíróság általi jóváhagyását, ennek hiányában,

b) a havonta rendszeresen folyósított, átutalt, kézbe adott összeg esetében az átutalás postai szelvényét, átutalási értesítőt, és a gyermektartásban részesülő szülő által aláírt hiteles nyilatkozatot, vagy

c) amennyiben a gyermek után a másik szülő nem fizet tartásdíjat, az erről szóló nyilatkozatot.

(3) *  Általános iskolai tanuló esetében a diákigazolványt és a befejezett évfolyamra vonatkozó bizonyítvány másolatát, 16. év feletti személy esetében a nevelési, oktatási intézmény által kiállított tanulói jogviszony igazolását kell csatolni, nappali tagozatos felsőfokú képzésben résztvevő személy esetén hallgatói jogviszony igazolást kell benyújtani, melynek tartalmaznia kell a kérelem benyújtását megelőző 12 hónapban folyósított ösztöndíjakat, valamint a diákmunkáról szóló jövedelemigazolást vagy nyilatkozatot.

(4) A jövedelemszámítás és a vagyonvizsgálat során a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény esetén a Gyvt. vonatkozó rendelkezései, az e rendeletben szabályozott további pénzbeli és természetbeni ellátások esetén az Szt. szabályai az irányadók.

(5) E rendelet 15–19. §-a által szabályozott támogatás esetében a kérelemhez az alábbiakat kell csatolni:

a) nyilatkozatokat, (vagyonnyilatkozat: kérelmező és a háztartás tagjaira vonatkoztatva, iratbeszerzésre vonatkozó nyilatkozat bérlakás esetében)

b) az adós és az adósságkezeléssel foglalkozó tanácsadó között megkötött adósságkezelési megállapodást, mely tartalmazza az adósságkezelés egyéni tervét, és az adósságkezeléssel foglalkozó tanácsadó javaslatát az adósságcsökkentési támogatás mértékéről és ütemezéséről, valamint a jövedelemszámítási adatlapot,

c) a lakás használatának jogcímét igazoló iratot, amennyiben a lakás használatának jogcímére vonatkozóan adatot jogszabállyal rendszeresített közhiteles nyilvántartás nem tartalmaz,

d) a hitelező (szolgáltató) által kiállított 30 napnál nem régebbi iratot az adósság jogcíméről és összegéről, (a lakás fenntartásával kapcsolatos – a szolgáltató(k) által kiadott – legalább hat hónap hátralékot tartalmazó igazolást), vagy a közüzemi szolgáltatás kikapcsolásának tényéről szóló igazolást,

e) * 

f) a háztartásban élő, illetőleg súlyos fogyatékos személyről, a fogyatékosság, rokkantság tényét igazoló iratot, amennyiben a fogyatékosságra, rokkantságra vonatkozóan adatot jogszabállyal rendszeresített közhiteles nyilvántartás nem tartalmaz.

g) fennálló gyámság, gondnokság igazolására szolgáló okiratok (gyámkirendelő, gondnok-kirendelő határozat).

(6) *  E rendelet 9. §–19. §-ai – a 13/B. § kivételével – és 22. §-a által szabályozott ellátások tekintetében a kérelmező és családja vagy háztartása részére a jogosultság abban az esetben állapítható meg, amennyiben a kereső tevékenységgel, valamint rendszeres pénzellátással nem rendelkező nagykorú kérelmező, illetve a vele együtt élőként figyelembe veendő nagykorú munkanélküli személy a kérelem benyújtását közvetlenül megelőző, legalább 60 nap időtartamban az illetékes munkaügyi központtal tartósan, a munkába állás szándékával együttműködik, és az együttműködés valóban a munkába állás érdekében valósul meg, nem pusztán egyszeri kapcsolatfelvétel a segélykérés céljából. Az együttműködés kérelmező által történő igazolása esetén csak a kérelem benyújtását megelőző 30 napnál nem régebbi, a területileg illetékes Munkaügyi Központ által kiállított igazolás fogadható el.

A 60 nap együttműködéstől csak abban az esetben lehet eltekinteni, ha

a) a munkanélküli személy a kérelem benyújtását megelőző 30 napban veszítette el állását, (vagy szűnt meg rendszeres pénzellátása), vagy

b) a munkanélküli személyt az állami foglalkoztatási szerv neki fel nem róható ok miatt törölt az álláskeresők nyilvántartásából és az újbóli nyilvántartásba vételére a kérelem benyújtásának időpontjában nincs lehetőség, vagy az álláskeresőként történő nyilvántartásba vételt neki fel nem róható ok miatt elutasították, vagy

c) a munkaviszonyának (rendszeres pénzellátásának) megszűnését követő 10 napon belül az illetékes munkaügyi hivatalnál nyilvántartásba vétette magát, és e tény, valamint a kérelem benyújtása közötti időszakban 60 nap még nem telt el.

(7) A szociális hatáskört gyakorló szerv az e rendeletben meghatározott támogatások jogosultsági feltételeit felülvizsgálhatja, ha olyan információ jut tudomására, mely a támogatás további folyósítását már nem indokolja.

(8) *  A támogatást megállapító szerv a támogatás felhasználásának ellenőrzése céljából a felhasználást alátámasztó dokumentumok (pl. számla, nyugta, egyéb igazolás) becsatolására hívhatja fel a jogosultat. Amennyiben a jogosult a felhívás átvételétől számított 8 napon belül az alátámasztó dokumentumokat nem csatolja a támogatás jogosulatlanul igénybe vett támogatásnak minősül. Jogosulatlanul igénybe vett támogatás esetén az Szt. 17. §–17/A. § szabályai szerint kell eljárni.

5. Környezettanulmány

7. § (1) *  Az Szt. 10. § (6) bekezdésében, valamint a Gyvt. 130. § (1), 131. § (4) bekezdésében foglaltakra tekintettel a kérelmező és a kérelemmel érintett egyéb személyek életkörülményeinek, vagyoni, szociális, egészségügyi, kulturális helyzetének, lakás- vagy egyéb körülményeinek pontos megállapítása érdekében, amennyiben a kérelemhez benyújtott dokumentumok alapján a tényállás nem tisztázható egyértelműen a Polgármesteri Hivatal helyszíni szemle keretében szociális helyzetfelmérést (környezettanulmány) készít, különös tekintettel az alábbi támogatási formák megállapítása vonatkozásában:

a) átmeneti vagy tartós létfenntartási gondhoz nyújtott települési támogatás;

b) egyszeri gondozási támogatás;

c) gyermekvédelmi települési támogatás;

d) rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény.

(1a) *  A II. fokú kérelmek esetében a felterjesztést előkészítő Polgármesteri Hivatal szükség esetén környezettanulmányt készít.

(2) A környezettanulmánynak tartalmaznia kell különösen:

a) a kérelmező és a vele közös háztartásban élők személyes adatait, jövedelmi és vagyoni viszonyait;

b) a kérelmező lakásának és vagyonának fenntartási költségeire vonatkozó alapadatokat

c) a kérelmező szociális helyzetével és életkörülményeivel kapcsolatos fontos adatokat (pl. gyógyszerköltség, általános egészségi állapot, egyéb speciális körülmények, jövedelmi és vagyoni helyzet stb.).

II. Fejezet

Szociális rászorultságtól függő pénzbeli és természetbeni ellátások

8. § (1) Az Önkormányzat a szociálisan rászorultak részére az Szt. 25. § (3) bekezdés b) pontjában, valamint a 48. §-ban meghatározott ellátási formákat biztosítja.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltakon túl Erzsébetváros Önkormányzata az Szt. 26. §-a alapján – további kiegészítő, szociális rászorultságtól függő pénzbeli támogatást nyújt.

(3) *  Az e rendeletben szabályozott szociális rászorultságtól függő pénzbeli és természetbeni ellátások a Budapest Főváros VII. kerületében érvényes lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkező és e lakcímen életvitelszerűen élő személyek számára állapíthatóak meg.

6. Átmeneti vagy tartós létfenntartási gondhoz nyújtott települési támogatás

9. § *  (1) Erzsébetváros Képviselő-testülete az Szt. 7. § (1) bekezdésében, valamint a 45. § (3) és (4) bekezdésében meghatározott kötelezés és felhatalmazás alapján rendkívüli települési támogatást nyújt a létfenntartást veszélyeztető váratlan élethelyzetbe került, valamint időszakosan vagy tartósan létfenntartási gonddal küzdő személyek részére. A rendkívüli települési támogatás

a) Létfenntartási rendkívüli települési támogatás rendszeres jelleggel,

b) Eseti rendkívüli települési támogatás,

c) Krízishelyzetre nyújtott rendkívüli települési támogatás

címen nyújtható.

(2) A meghatározott időszakra rendszeres jelleggel megállapított Létfenntartási települési támogatás vagy az Eseti rendkívüli települési támogatás annak állapítható meg, akinek családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg

a) egyedülálló személy, vagy gyermekét egyedül nevelő szülő esetében az érvényes szociális vetítési alap 575%-át,

b) 2 fős család esetében az érvényes szociális vetítési alap 460%-át,

c) 3 és több fős család esetében az érvényes szociális vetítési alap 400%-át.

(3) Létfenntartási rendkívüli települési támogatás nyújtható, amennyiben a kérelmező vagy közeli hozzátartozója

a) aktív korúak ellátása keretében egészségkárosodási és gyermekfelügyeleti támogatásban, vagy foglalkoztatást helyettesítő támogatásban részesül és a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt 5 éven belül betölti,

b) öregségi nyugdíjban vagy időskorúak járadékában, vagy hozzátartozói nyugellátásban részesül,

c) rehabilitációs ellátásban, nyugdíj előtti álláskeresési segélyben, rokkantsági járadékban vagy rokkantsági ellátásban részesül,

d) gondnokolt személy,

e) egészségkárosodásának mértéke legalább 30%, de kevesebb, mint 50%

f) rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesül, a támogatásra vonatkozó feltételek fennállásáig.

(4) A Létfenntartási települési támogatás adott naptári évben legfeljebb 12 hónapra állapítható meg úgy, hogy havi összege a 10.000,- Ft-ot, éves összege a 120.000,- Ft-ot nem haladhatja meg.

(5) Az Eseti rendkívüli települési támogatás, vagy meghatározott időszakra rendszeres jelleggel megállapított Létfenntartási települési támogatás összeszámított mértéke adott naptári évben családonként nem haladhatja meg a 120.000,- Ft-ot.

(6) A meghatározott időszakra rendszeres jelleggel megállapított Létfenntartási települési támogatás vagy az Eseti rendkívüli települési támogatás iránti kérelemhez csatolni kell a jelen rendelet 6. §-ának (1)–(4) bekezdése szerinti nyilatkozatokat és igazolásokat, továbbá

a) eszközvásárlás vagy szolgáltatás igénybevétel esetén a kérelmező vagy a vele azonos lakcímen élő hozzátartozója nevére a kérelem benyújtását megelőző 60 napnál nem régebben kiállított számlát;

b) hátralék esetén a szolgáltató által kiállított igazolást a hátralék összegéről és fennállásának időtartamáról;

c) a táppénz időszakáról és összegéről szóló igazolást, vagy szakorvosi véleményt;

d) továbbá minden olyan dokumentumot, mely a kérelem alapját képező okot alátámasztja.

(7) Eseti rendkívüli települési támogatásban elsősorban azokat a személyeket indokolt részesíteni, akiknek alkalmanként jelentkező többletkiadásuk:

a) fűtőberendezés, vízmelegítő, hűtőgép, mosógép vagy főzőkészülék meghibásodása (amennyiben a készülékvásárlást/szerelést a kérelem benyújtását megelőző 60 napnál nem régebbi számlával igazolja a kérelmező);

b) rendszeres pénzellátás folyósítását megelőző ellátatlan időszak

c) elsősorban a biztonságos lakhatást elősegítő, a kérelem benyújtását megelőző 3 hónapban keletkezett hátralék rendezése

d) előre fizető mérő felszerelése;

e) kikapcsolt mérőóra visszaállítása;

f) bármely, a mindennapi megélhetést közvetlenül és váratlanul veszélyeztető élethelyzet;

g) egészségbiztosítás által nem, vagy csak részben támogatott egészségügyi vizsgálat, szolgáltatás, készülék költsége;

h) kártevő irtás;

i) hosszantartó betegség (táppénz időszakára, amennyiben időtartama a 30 napot meghaladja és a kérelem előterjesztésére legkésőbb a keresőképessé válást követő 30 napon belül kerül sor)

miatt létfenntartást veszélyeztető anyagi nehézségeik adódtak.

(8) Az eseti jelleggel megállapított települési támogatás a kérelmező nevére kiállított számlával igazolt költségek legfeljebb 100%-ig, de maximum 120 000,- Ft összeghatárig nyújtható a (7) bekezdés d), e) és g) pontjai esetében. A támogatás mértéke a kérelmező nevére kiállított számlával igazolt költségek legfeljebb 50%-ig, de maximum 60 000,- Ft összeghatárig nyújtható a (7) bekezdés a) c) és h) pontja esetében. A (7) bekezdés b), f) és i) pontja esetében a támogatás mértéke diszkrecionális döntés alapján kerül megállapításra, mely összeg nem lehet magasabb az (5) bekezdés szerinti mértéknél.

(9) Az Eseti rendkívüli települési támogatás iránti kérelem egy hónapban egy alkalommal, egy naptári évben legfeljebb négy alkalommal nyújtható be.

(10) Eseti rendkívüli települési támogatás tárgyévben egyazon indok alapján csak egyszer folyósítható, alkalmanként és családonként csak egy kérelmező számára állapítható meg.

(11) A díjhátralék rendezéshez nyújtott Eseti rendkívüli települési támogatást az érintett közüzemi szolgáltató részére kell utalni.

(12) Eseti rendkívüli települési támogatás nem állapítható meg hátralékrendezésre abban az esetben, amennyiben a kérelemmel érintett lakásra adósságcsökkentési támogatás került megállapításra vagy díjhátralékkal rendelkező háztartások részére nyújtott lakásfenntartási támogatás került megállapításra.

(13) Az előre fizető mérőóra felszereléséhez nyújtott támogatás, az éves rendkívüli települési támogatás segélykeretén felül az ügyfél kérelmére, jövedelmi helyzetére való tekintet nélkül megállapítható, legfeljebb 100.000,- Ft összegig, az adósságkezelési szolgáltatás lezárását követően, amennyiben a kezelésbe vont hátraléka villamos energia – vagy gáz szolgáltatás tekintetében keletkezett és az előre fizető mérőóra felszerelésének megrendelését hitelt érdemlően igazolja.

(14) A Krízishelyzetre nyújtott rendkívüli települési támogatás az Eseti rendkívüli települési támogatás és a rendszeres jellegű Létfenntartási rendkívüli települési támogatás éves keretösszegén túl, legfeljebb 150.000,- Ft összegig nyújtható azon kérelmező részére, aki neki fel nem róható okból olyan, különösen méltánylást érdemlő esetnek tekinthető élethelyzetbe kerül, hogy annak átmeneti megoldására külső segítség nélkül, önállóan képtelen, és a segítség elmaradása helyrehozhatatlan kárt okozna. Ilyen élethelyzetnek tekintendő:

a) létfenntartást befolyásoló hirtelen haláleset (családfenntartó halála);

b) elemi kár;

c) a kérelem benyújtását megelőző 12 hónapban diagnosztizált súlyos betegség;

d) létfenntartását váratlanul befolyásoló egyéb ok.

(15) Ha a kérelmező fogyatékkal élő személy vagy a kérelmező családjában fogyatékkal élő személy él a támogatás az a)–c) pontokban fel nem sorolt, különös méltánylást érdemlő esetben is megállapítható.

(16) A Krízishelyzetre nyújtott rendkívüli települési támogatás iránti kérelem elbírálásakor az e rendelet 6. § (6) bekezdésében foglaltakat nem kell figyelembe venni.

(17) Krízishelyzetre nyújtott rendkívüli települési támogatás állapítható meg adott naptári évben egy alkalommal, vagyoni helyzetre való tekintet nélkül, amennyiben a családban az egy főre jutó havi jövedelem a szociális vetítési alap 575%-át nem haladja meg.

(18) Krízishelyzetre nyújtott rendkívüli települési támogatás adott naptári évben családonként egy kérelmező részére állapítható meg.

(19) *  Az (1) bekezdés a)–c) pontja szerinti települési támogatás nem állapítható meg Budapest Főváros VII. kerület közigazgatási területén működő bentlakásos szociális és gyermekjóléti intézményekben bejelentett lakó vagy tartózkodási hellyel rendelkező ellátottak részére.

6/A. Egyszeri gondozási települési támogatás * 

9/A. § *  (1) Egyszeri gondozási támogatásra jogosult az a nagykorú személy,

a) *  akinek a családjában az egy főre eső jövedelem nem haladja meg a szociális vetítési alap 630%-át, és

b) aki a kérelem benyújtását közvetlenül megelőző 30 napon belül fekvőbeteg-ellátást nyújtó intézményből elbocsátottak, és az orvosi dokumentáció alapján ápolásra, gondozásra szorul.

(2) A támogatás összege egyszeri 100.000 Ft.

(3) Az egyszeri gondozási támogatás egy ápolásra, gondozásra szoruló személyre tekintettel évente egy alkalommal állapítható meg.

(4) A kérelemhez csatolni kell a fekvőbeteg-ellátást nyújtó intézmény zárójelentését és igazolást arról, hogy az érintett személy ápolásra, gondozásra szorul.

(5) A kérelem elbírálásakor az Ör. vagyonvizsgálatra vonatkozó szabályait, valamint a 6. § (6) bekezdését nem kell alkalmazni.

9/B. § * 

7. Temetési települési támogatás * 

9/C. § * 

9/D. § *  (1) Ápolási díjat kiegészítő támogatásra jogosult, aki Erzsébetváros közigazgatási területén bejelentett lakóhellyel, vagy tartózkodási hellyel rendelkezik, és tartósan gondozásra szoruló hozzátartozójára tekintettel az Szt. szerinti ápolási díjban, kiemelt ápolási díjban vagy emelt összegű ápolási díjban részesül.

(2) Az ápolási díjat kiegészítő támogatás a kérelem benyújtásának hónapjától számított legfeljebb 12 hónapra állapítható meg, azzal, hogy a jogosultság időtartama nem haladhatja meg az ápolási díj megállapításáról szóló döntés szerinti jogosultsági idő megszűnésének dátumát.

(3) Az ápolási díjat kiegészítő támogatás megállapítása iránti kérelemhez – a 6. § (1)–(4) és (6) bekezdésben foglaltak mellőzésével, csak a kormányhivatal által kiállított ápolási díjra való jogosultságot megállapító véglegessé vált döntést kell mellékelni.

(4) Az ápolási díjat kiegészítő támogatást a kérelem benyújtása hónapjának első napjától kell megállapítani.

(5) Az ápolási díjat kiegészítő támogatás összege havi 15 000,- Ft.

(6) Az ápolási díjat kiegészítő támogatásra való jogosultságot – amennyiben arra okot adó körülmény felmerül – a támogatás folyósításának időtartama alatt bármikor felül lehet vizsgálni.

(7) Az ápolási díjat kiegészítő támogatást meg kell szüntetni, ha

a) az ápolási díjra való jogosultságot a kormányhivatal megszüntette vagy

b) az ápolási díjat kiegészítő támogatásra jogosult személy vagy tartósan gondozásra szoruló hozzátartozójának lakcíme az Önkormányzat közigazgatási területén megszűnt, vagy

c) az ápolt elhunyt.

(8) Az ápolási díjat kiegészítő támogatást a (7) bekezdés a-b) pontjai esetében a megszüntetésre okot adó körülmény bekövetkeztének hónapjának utolsó napjával kell megszüntetni.

(9) Az ápolási díjat kiegészítő támogatást a (7) bekezdés c) pontja esetében az elhalálozás hónapját követő hónap utolsó napjával kell megszüntetni.

10. § (1) *  Települési támogatás nyújtható az elhunyt személy eltemettetésének költségeihez való hozzájárulásként, amennyiben kérelmező családjában az egy főre jutó havi nettó jövedelem nem haladja meg

a) *  egyedülálló esetében az érvényes szociális vetítési alap 690%-át

b) *  2 vagy több fős család esetében az érvényes szociális vetítési alap 575%-át.

(2) A haláleset okán kérelmezett települési támogatás beadási határideje a temetést követő harmadik hónap utolsó napja.

(3) *  A temetési költségekhez nyújtott települési támogatás összege a számlával igazolt temetési költségek 30%-a, mely nem haladhatja meg az érvényes szociális vetítési alap 600%-át.

(4) *  A temetőkről és a temetkezésről szóló 1999. évi XLIII. törvény 20. § (1) bekezdésére figyelemmel nem részesíthető temetési költségekhez kérelmezett települési támogatásban az a kérelmező, aki szerződésben vállalta, hogy gondoskodik a szerződő fél eltemettetéséről, mivel a temettetésre elsősorban az köteles, aki azt szerződésben vállalta.

(5) *  Temetési települési támogatás nem állapítható meg, ha a kérelmező által becsatolt számlák összege meghaladja:

a) hamvasztást követő urnakiadás esetén a 350 000,- Ft-ot;

b) Hamvasztásos temetés esetén a 450 000,- Ft-ot;

c) Hamvasztásos szórásos temetés esetén az 550 000,- Ft-ot;

d) Hagyományos földbetemetés esetén a 750 000,- Ft-ot

(6) *  A temetési költségekre tekintettel igényelt települési támogatás megállapítása iránti kérelemhez csatolni kell a jelen rendelet 6 § (1)–(4) bekezdése szerinti nyilatkozatokat és igazolásokat, továbbá a temetés költségeiről – a kérelmező, vagy vele azonos lakcímen élő közeli hozzátartozója nevére, a halálesetet követően – kiállított számlát.

(7) * 

8. Gyermekvédelmi települési támogatás

11. § *  (1) A gyermek törvényes képviselője által benyújtott kérelemre gyermekvédelmi települési támogatás állapítható meg a gyermek részére, ha a gyermeket gondozó család időszakosan létfenntartási gonddal küzd, vagy létfenntartást veszélyeztető rendkívüli – különös méltánylást érdemlő – élethelyzetbe került.

(2) Támogatásra jogosult a gyermekkorú, valamint a 23 évesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkező, nappali tagozaton tanulói jogviszonnyal, és a 25 évesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkező, hallgatói jogviszonnyal rendelkező gyermek.

(3) A gyermekvédelmi települési támogatás mértéke adott naptári évben, gyermekenként legfeljebb az érvényes szociális vetítési alap 300%-os mértékéig nyújtható, azzal, hogy az (5)–(6) bekezdés alapján, adott naptári évben megállapításra került támogatási összegek összeszámítandók.

(4) A gyermeket gondozó családban az egy főre jutó havi jövedelem nem haladhatja meg az érvényes szociális vetítési alap 460%-át.

(5) Létfenntartási gondnak minősülnek különösen az Szt. 45. § (4) bekezdése szerinti élethelyzetek, valamint a kérelem vizsgálatakor felmerülő egyéb ok, melynek ellátásáról más módon nem lehet gondoskodni.

(6) Létfenntartást veszélyeztető rendkívüli – különös méltánylást érdemlő – élethelyzetnek minősül:

a) a gyermek részére gyógyászati segédeszköz beszerzése, javíttatása, működéséhez szükséges tartozék pótlása,

b) a gyermek időszakos gyógyszerköltségeihez, gyógykezeléseihez való hozzájárulás;

c) a gyermek speciális diétájához nyújtott támogatás (tejfehérje allergia és tejcukor érzékenység, lisztérzékenység, cukorbetegség és egyéb súlyos anyagcsere betegségek esetén, továbbá ha a gyermek étkeztetése csak tápszerrel oldható meg);

d) a gyermek bölcsődei elhelyezésével, óvodai nevelésével kapcsolatos költségekhez való hozzájárulás

e) kiskorú részére évszaknak megfelelő ruházat beszerzéséhez való hozzájárulás.

(7) A támogatás iránti kérelmeket a (6) bekezdés c)–d) pontjai esetében évente egy alkalommal, a (6) bekezdés e) pontja esetében évi három alkalommal lehet benyújtani.

(8) A támogatás a (6) bekezdés a)–b) pontja esetében szakorvosi vélemény és árajánlat, a c) pont esetében szakorvosi vélemény benyújtásával állapítható meg és a támogatás összege az igazolt költségének mértékéig terjedhet, de gyermekenként nem haladhatja meg a (3) bekezdésben foglalt mértéket.

(9) A (6) bekezdés e) pontjára történő hivatkozással adott naptári évben legfeljebb három alkalommal nyújtható be támogatás iránti kérelem, azzal, hogy a kérelmek benyújtása között legalább három hónapnak el kell telnie.

(10) A (6) bekezdés d) pontjára történő hivatkozással benyújtott kérelmek esetén a támogatás mértéke legfeljebb 25 000,- Ft gyermekenként.

(11) A (6) bekezdés e) pontjára történő hivatkozással benyújtott kérelmek esetén alkalmanként és gyermekenként a (3) bekezdésben meghatározott támogatási összeg legfeljebb 1/3 része nyújtható, legfeljebb a támogatás éves keretösszegének mértékéig.

(12) Amennyiben a gyermekvédelmi települési támogatás az Szt. 45. § (5) bekezdése szerint hivatalból kerül megállapításra, a támogatás az érintett szervezet részére is utalható.

(13) A gyermekvédelmi települési támogatás iránti kérelem mellékleteként a jelen rendelet 6. § (1)–(4) bekezdése szerinti nyilatkozatokat és igazolásokat kell csatolni.

(14) A gyermekvédelmi települési támogatás iránti kérelem mellékleteként csatolni kell továbbá:

a) a (6) bekezdés a) pontjára történő hivatkozás esetén szakorvosi véleményt, vagy árajánlatot;

b) a (6) bekezdés b) pontjára történő hivatkozás esetén a gyógykezelés költségének, vagy a gyógyszerkiadások költségének igazolását;

c) a (6) bekezdés c) pontjára történő hivatkozás esetén speciális diéta szükségességét igazoló orvosi szakvéleményt;

d) továbbá minden olyan dokumentumot, mely a kérelem indokolásában foglaltakat igazolja.

(15) Az (1)–(11) bekezdésében foglalt szabályoktól függetlenül gyermekvédelmi települési támogatás állapítható meg:

a) a gyermek részére, amennyiben az élethelyzet a gyermek életét, testi épségét veszélyeztetné.

b) a válsághelyzetben lévő várandós anya részére a gyermekének megtartásához, gyermekfogadásának előkészítéséhez.

(16) A támogatás mértéke a 15. § a)–b) pontjai szerinti megállapítás esetén sem haladhatja meg az érvényes szociális vetítési alap 300%-át.

9. Beiskolázási települési támogatás

12. § (1) *  Beiskolázási települési támogatás állapítható meg minden olyan nappali tagozaton tanulói jogviszonnyal rendelkező gyermek, és 23 évesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkező, gyermekként figyelembe veendő személy részére, akinek családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az érvényes szociális vetítési alap 460%-át.

(2) *  A beiskolázási támogatás csak az adott év VIII–X. hónapjában kérelmezhető.

(2a) *  A beiskolázási települési támogatás hivatalbóli eljárás keretében kerül megállapításra azok részére, akiknek a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultsága adott év VIII–IX. hónapjában fennáll.

(3) *  A támogatás összege évente egy alkalommal 30.000,- Ft

(4) *  A beiskolázási települési támogatás megállapítása iránti kérelemhez mellékelni kell:

a) a diákigazolvány másolatát és a bizonyítvány másolatát, mely tartalmazza az előző évfolyam lezárásának igazolását.

b) Első osztályt megkezdő tanulók esetén a beiratkozásról szóló igazolást vagy tanulói jogviszony igazolást.

10. Lakásfenntartási települési támogatások * 

13. § (1) *  A díjhátralékkal nem rendelkező háztartások részére nyújtott lakásfenntartási támogatás a szociálisan rászorulók részére a háztartás tagjai által lakott lakás, vagy nem lakás céljára szolgáló helyiség fenntartásával kapcsolatos rendszeres kiadásaik viseléséhez nyújtott hozzájárulás. A díjhátralékkal nem rendelkező háztartások részére nyújtott lakásfenntartási támogatás a villanyáram-, a víz- és a gázfogyasztás, a távhő-szolgáltatás, a csatornahasználat és a szemétszállítás díjához, a lakbérhez, a közös költséghez, illetve a tüzelőanyag költségeihez állapítható meg.

(2) *  Abban az esetben állapítható meg a támogatás, amennyiben.

a) a kérelmező a kérelemmel érintett ingatlan tulajdonosa, bérlője vagy haszonélvezője, és

b) *  nem rendelkezik díjhátralékkal sem a társasház, sem az EVIN Zrt., sem a közműszolgáltatók felé.

(3) *  A lakásfenntartási támogatást természetbeni szociális ellátás formájában, elsősorban közös költséghez, lakbérhez, továbbá közüzemi szolgáltatók díjához kell megállapítani

(4) *  A támogatási formára jogosult az a személy, akinek háztartásában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg

a) *  egyedülálló személy, vagy gyermekét egyedül nevelő szülő esetében az érvényes szociális vetítési alap 575%-át,

b) *  2 fős háztartás esetében az érvényes szociális vetítési alap 460%-át,

c) *  3 és több fős háztartás esetében az érvényes szociális vetítési alap 400%-át.

(5) *  A támogatás havi összege tekintet nélkül a lakásban élő személyek számára és a lakás nagyságára egységesen 15.000 Ft.

(6) *  A támogatás folyósítása elsősorban a szolgáltató részére történik a jogosultság megállapítását követő hónaptól kezdődően minden hónap 5. napjáig, melynek összegét a támogatással érintett költség(ek) tekintetében a szolgáltató írja jóvá.

(7) Lakásfenntartási támogatás ugyanazon lakásra csak egy jogosultnak állapítható meg, függetlenül a lakásban élő személyek és háztartások számától.

(8) A lakásfenntartási támogatást a kérelem benyújtásának hónapjától számított egy évre kell megállapítani. A támogatás iránti új kérelmet legkorábban a lejárat hónapjában lehetséges előterjeszteni.

(9) Ha a lakásfenntartási támogatásban részesülő személy lakcíme a támogatás folyósításának időtartama alatt megváltozik, vagy a jogosult a támogatással érintett lakást elhagyja (elköltözik), illetve a jogosult meghal, a változás, illetve a haláleset hónapjára járó támogatást teljes összegben kell folyósítani, de a támogatás további folyósítását meg kell szüntetni.

(10) Ugyanazon lakás tekintetében bekövetkezett szolgáltató váltás esetén a változás hónapjára járó támogatást teljes összegben a korábbi szolgáltatónak, míg a változást követő hónapra járó támogatást az új szolgáltatónak kell folyósítani.

(11) *  A lakásfenntartási támogatást megállapításához szükséges csatolni

a) a jelen rendelet 6. § (1)–(4) bekezdése szerinti nyilatkozatokat és igazolásokat, továbbá

b) a lakásban tartózkodás jogcímét igazoló iratokat, amennyiben a lakásban tartózkodás jogcímére vonatkozóan adatot jogszabállyal rendszeresített közhiteles nyilvántartás nem tartalmaz;

c) a támogatott szolgáltatást szolgáltatási vagy közüzemi szerződés alapján szerződőként igénybe vevő fogyasztónak és a fogyasztási helynek a szolgáltató általi azonosításához szükséges adatot, igazolást;

d) a kérelmet megelőző hónapra vonatkozó valamennyi kiegyenlített közüzemi számlát, valamint tartozásmentességről szóló igazolást.

(12) *  A díjhátralékkal nem rendelkező háztartások részére nyújtott lakásfenntartási települési támogatásra való jogosultság megállapításával egyidejűleg automatikus döntéshozatali eljárással az e Rendelet 22. §-a szerinti rezsitámogatás állapítható meg. A rezsitámogatás a lakásfenntartási támogatásra való jogosultság megszűnésével megszüntetésre kerül.

(13)–(15) * 

13/A. § *  (1) *  A díjhátralékkal rendelkező háztartások részére nyújtott lakásfenntartási támogatás a szociálisan rászorulók részére a háztartás tagjai által lakott lakás, vagy nem lakás céljára szolgáló helyiség fenntartásával kapcsolatos rendszeres kiadásaik viseléséhez nyújtott hozzájárulás. A díjhátralékkal rendelkező háztartások részére nyújtott lakásfenntartási támogatást elsősorban a lakbérhez, a közös költséghez, továbbá a villanyáram-, a víz- és a gázfogyasztás, a távhő-szolgáltatás, a csatornahasználat és a szemétszállítás díjához, vagy a tüzelőanyag költségeihez állapítható meg.

(2) Abban az esetben állapítható meg a támogatás, amennyiben a kérelmező

a) a kérelemmel érintett ingatlan tulajdonosa, bérlője vagy haszonélvezője,

b) díjhátralékkal rendelkezik és a Humán Szolgáltató adósságkezelési tanácsadását igénybe veszi, valamint az EVIN Zrt.-vel és a Humán Szolgáltatóval együttműködik a díjhátralék rendezése érdekében, vagy adósságcsökkentési támogatásban részesül.

(3) *  A lakásfenntartási támogatást természetbeni szociális ellátás formájában elsősorban közös költséghez, lakbérhez, továbbá közüzemi szolgáltatók díjához kell megállapítani.

(4) A támogatási formára jogosult az a háztartás, amelyben az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg

a) *  egyedülálló személy, vagy gyermekét egyedül nevelő szülő esetében az érvényes szociális vetítési alap 575%-át,

b) *  2 fős háztartás esetében az érvényes szociális vetítési alap 460%-át,

c) *  3 és több fős háztartás esetében az érvényes szociális vetítési alap 400%-át.

(5) A támogatás havi összege tekintet nélkül a lakásban élő személyek számára és a lakás nagyságára egységesen 15.000 Ft.

(6) A támogatás folyósítása elsősorban a szolgáltatók részére történik a jogosultság megállapítását követő hónaptól kezdődően minden hónap 5. napjáig, melynek összegét a támogatással érintett költség(ek) tekintetében a szolgáltató írja jóvá.

(7) Lakásfenntartási támogatás ugyanazon lakásra csak egy jogosultnak állapítható meg, függetlenül a lakásban élő személyek és háztartások számától.

(8) A lakásfenntartási támogatást a kérelem benyújtásának hónapjától számított egy évre kell megállapítani. A támogatás iránti új kérelmet legkorábban a lejárat hónapjában lehetséges előterjeszteni.

(9) Ha a lakásfenntartási támogatásban részesülő személy lakcíme a támogatás folyósításának időtartama alatt megváltozik, vagy a jogosult a támogatással érintett lakást elhagyja (elköltözik), illetve a jogosult meghal, a változás, illetve a haláleset hónapjára járó támogatást teljes összegben kell folyósítani, de a támogatás további folyósítását meg kell szüntetni.

(10) Ugyanazon lakás tekintetében bekövetkezett szolgáltató váltás esetén a változás hónapjára járó támogatást teljes összegben a korábbi szolgáltatónak, míg a változást követő hónapra járó támogatást az új szolgáltatónak kell folyósítani.

(11) A lakásfenntartási támogatás megállapításához szükséges csatolni

a) a jelen rendelet 6. § (1)–(4) bekezdése szerinti nyilatkozatokat és igazolásokat, továbbá

b) a lakásban tartózkodás jogcímét igazoló iratokat, amennyiben a lakásban tartózkodás jogcímére vonatkozóan adatot jogszabállyal rendszeresített közhiteles nyilvántartás nem tartalmaz;

c) a támogatott szolgáltatást szolgáltatási vagy közüzemi szerződés alapján szerződőként igénybe vevő fogyasztónak és a fogyasztási helynek a szolgáltató általi azonosításához szükséges adatot, igazolást;

d) a Humán Szolgáltató és szükség esetén az EVIN Zrt.-vel való együttműködést igazoló dokumentumot;

e) adósságcsökkentési támogatás folyósítása esetén az adósságcsökkentési támogatás mértékét és ütemezését tartalmazó megállapodásban foglalt önrész befizetéséről szóló hitelt érdemlő igazolást;

f) *  a kérelmet megelőző hónapra vonatkozó valamennyi (kiegyenlített vagy kiegyenlítésre nem került) közüzemi számlát, valamint valamennyi közüzemi szolgáltató által kiállított – 30 napnál nem régebbi – tartozásmentességről, vagy fennálló tartozásról szóló igazolást.

(12) A díjhátralékkal rendelkező háztartások részére nyújtott lakásfenntartási támogatásra szerzett jogosultság alapján a kérelmező részére a rezsitámogatás automatikusan megállapításra kerül.

(13) A támogatás folyósításának feltételei:

a) *  4 hónapot nem meghaladó díjhátralékkal rendelkezők esetén együttműködés a Humán Szolgáltatóval (adósságkezelési tanácsadás), tárgyhóban befizetett közüzemi számlák bemutatása, továbbá amennyiben rendelkezik részletfizetési megállapodással a közműszolgáltatóval, a részletfizetés teljesítését is igazolnia szükséges minden hónap 15. napjáig, de legkésőbb minden hónap utolsó munkanapjáig;

b) *  4 hónapot meghaladó díjhátralékkal rendelkezők esetén a Humán Szolgáltató és a díjhátralékkal rendelkező között megkötött együttműködési megállapodásban foglaltak teljesítése, a tárgyhóban befizetett közüzemi számlák bemutatása, és az adósságcsökkentési támogatás keretében, az önrész befizetésének igazolása szükséges minden hónap 15. napjáig, de legkésőbb minden hónap utolsó munkanapjáig a Humánszolgáltató Iroda felé.

(14) A (13) bekezdésben foglalt feltételek teljesítésének mellőzését követő 1. hónapban a Humánszolgáltató Iroda felszólítja a támogatásban részesülőt a feltételek teljesítését igazoló dokumentumok bemutatására. Amennyiben a támogatásban részesülő ennek nem tesz eleget, úgy a mulasztást követő 2. hónapban a Humánszolgáltató Iroda a támogatás folyósítását megszünteti.

(15) *  A rezsitámogatás hivatalbóli eljárás keretében kerül megállapításra azon háztartások részére, ahol a díjhátralékkal rendelkezők részére megállapított lakásfenntartási támogatásra való jogosultságuk az elismert fűtési időszakon belül fennáll. A rezsitámogatásra való jogosultság az elismert fűtési időszakra kerül megállapításra. A rezsitámogatás a lakásfenntartási támogatásra való jogosultság megszűnésével megszüntetésre kerül.

10/A. *  Lakásfejlesztési települési támogatás

13/B. § *  (1) Lakásfejlesztési támogatás kizárólag a VII. kerületi önkormányzat által kiírt 2023. évi energiahatékonysági és klímavédelmi pályázaton (a továbbiakban: Pályázat) való részvételhez vehető igénybe.

(2) A lakásfejlesztési támogatás az igénylő által lakott társasház fejlesztéséhez szükséges, az igénylő lakását érintő, a Pályázaton való részvételből adódó többletköltségek viseléséhez nyújtott hozzájárulás.

(3) Lakásfejlesztési támogatásra az a kérelmező jogosult, akinek az egy főre eső jövedelme nem haladja meg

a) egyedülálló személy, vagy gyermekét egyedül nevelő szülő esetében az érvényes szociális vetítési alap 575%-át,

b) 2 fős háztartás esetében az érvényes szociális vetítési alap 460%-át,

c) 3 és több fős háztartás esetében az érvényes szociális vetítési alap 400%-át.

(4) Abban az esetben állapítható meg a támogatás, amennyiben a kérelmező a kérelemmel érintett lakóingatlan tulajdonosa, és életvitelszerűen a pályázaton résztvevő társasházban lévő lakóingatlanban él.

(5) Nem jogosult a támogatás igénybevételére az a tulajdonos, aki a pályázaton résztvevő társasházban lévő lakóingatlanát kiadja, vagy egyéb módon hasznosítja.

(6) A lakásfejlesztési támogatás igénybe vehető egyrészről:

a) célbefizetési támogatásként; utólagos finanszírozással a pályázaton induló társasház önrésznek, a lakásfejlesztési támogatásra jogosult lakó által lakott lakásra jutó részének 90%-a erejéig, valamint

b) törlesztőrészlet támogatásként; a Pályázaton visszatérítendő támogatást elnyert társasház havi törlesztőrészletének, a lakásfejlesztési támogatásra jogosult lakó lakására jutó részének 90%-a erejéig.

(7) A (6) bekezdés a) és b) pontjaiban részletezett támogatások együttes összege nem haladhatja meg a lakásonkénti 500 ezer Ft-os támogatás mértékét.

(8) A támogatás feltétele, hogy a társasház a pályázaton elnyert támogatásról szóló Támogatási Szerződést az Önkormányzattal megkösse, valamint a társasház közgyűlési határozatába foglalja a kérelmező lakóingatlanára vonatkozó többletköltséget, ami alapján a folyósítás ütemezése és a támogatás összege megállapításra kerül.

(9) A lakásfejlesztési támogatásban részesülő kérelmező a kérelem benyújtását követően, a (6) bekezdés a) pontja szerinti célbefizetés támogatást az Önkormányzat a társasház számlájára folyósítja.

(10) A kérelmező számára megállapított lakásfejlesztési törlesztőrészlet támogatás havi részletét az Önkormányzat a társasház számlájára utalja minden hónap 10. napjáig.

(11) Az (6) bekezdés b) pontjában részletezett támogatás annak a hónapnak a végéig folyósítható, ameddig a kérelmező a lakásban lakik, és ameddig a (3) és (4) bekezdésben részletezett jogosultság fennáll. A jogosultság megszűnését 15 napon belül be kell jelenteni az Önkormányzat felé.

(12) A jogosultsági feltételeket a Hivatal a megállapítástól számítva évente felülvizsgálja. Amennyiben a jogosultsági feltétel már nem áll fent, úgy a támogatást meg kell szüntetni.

(13) A támogatásra való jogosultság megszűnése esetén, a folyósítás megszüntetéséről szóló határozatot az Iroda haladéktalanul megküldi az energiahatékonysági és klímavédelmi pályázatot kiíró Iroda számára, annak érdekében, hogy a jogosulatlanul felvett támogatás visszaköveteléséről intézkedjen.

(14) Lakásfejlesztési támogatás ugyanazon lakóingatlanra csak egy kérelmező részére állapítható meg, függetlenül a lakásban élő személyek és háztartások számától.

(15) A lakásfejlesztési támogatás megállapításához szükséges csatolni

a) a jelen rendelet 6. § (1)–(4) bekezdése szerinti jogosultsági feltételeket igazoló dokumentumokat;

b) a lakásban tartózkodás jogcímét igazoló iratokat, amennyiben a lakásban tartózkodás jogcímére vonatkozóan adatot jogszabállyal rendszeresített közhiteles nyilvántartás nem tartalmaz;

c) a célbefizetést, és közös költség többletet előíró közgyűlési határozatot;

d) az Önkormányzat és a társasház között megkötött, a Pályázatra vonatkozó támogatási szerződés másolata.

11. Gyógyszerkiadásokhoz és gyógyászati segédeszköz vásárláshoz nyújtott települési támogatás * 

14. § (1) *  Az Önkormányzat gyógyszertámogatást állapít meg annak a kérelmezőnek, aki közgyógyellátással nem rendelkezik és igazolt gyógyszer, vagy gyógyászati segédeszköz beszerzésének igazolt térítési díja meghaladja saját jövedelme 10%-át és családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg

a) *  egyedülálló vagy gyermekét egyedül nevelő szülő esetében az érvényes szociális vetítési alap 575%-át

b) *  2 fős család esetében az érvényes szociális vetítési alap 460%-át

c) *  3 vagy több fős család esetében az érvényes szociális vetítési alap 400%-át

d) *  80 éven felüli kérelmező esetében az érvényes szociális vetítési alap 630%-át.

(2) *  A gyógyszertámogatás megállapítható eseti és rendszeres támogatásként is, az ügyfél jogos érdekeinek figyelembevételével. Az (1) bekezdés szerinti jogosult részére a rendszeres támogatásként megállapított gyógyszertámogatás összege havonta nem haladhatja meg az igazolt gyógyszer, vagy gyógyászati segédeszköz költségének 60%-át, ill. havi összege nem lehet több 10.000 Ft-nál. Az eseti támogatásként megállapított gyógyszertámogatás összege nem haladhatja meg az igazolt gyógyszer, vagy gyógyászati segédeszköz költségének 60%-át. Az eseti és rendszeres támogatásként megállapított gyógyszertámogatás együttes összege egy naptári évben nem lehet több 120.000 Ft-nál.

(3) *  Az (1) bekezdésben foglaltakon túl gyógyszertámogatásra jogosult az a személy is, aki közgyógyellátási igazolvánnyal rendelkezik és az egészségbiztosítási szerv által elismert összes rendszeres gyógyító ellátási költsége meghaladja az Szt-ben meghatározott egyéni gyógyszerkeret maximális összegét, melyet az éves központi költségvetés határoz meg.

(4) *  A (3) bekezdésben foglalt esetben a gyógyszertámogatás mértéke, az egészségbiztosítási szerv által elismert összes gyógyító ellátás költségének és az egyéni gyógyszerkeret Szt-ben meghatározott havi maximális mértéke különbözetének 60%-a, de egy naptári évben nem haladhatja meg a 120.000 Ft-ot.

(5) *  Annak, akinek nincs közgyógyellátási igazolványa, de gyógyszertámogatás iránti kérelméből vélelmezhető, hogy jövedelme az igazolt gyógyszerköltsége alapján jogosult lenne közgyógyellátásra, kérelme alapján csak egyszeri támogatás állapítható meg, ami nem haladhatja meg az igazolt havi gyógyszerszükséglete 60%-át, és nem lehet több 6000 Ft-nál. Ez esetben a gyógyszertámogatást megállapító I. fokú határozatban fel kell hívni a jogosult figyelmét a közgyógyellátás kérelmezésére. Amennyiben ezen felhívás ellenére a következő gyógyszertámogatás kérelme beadásáig ezt nem tette meg, úgy a továbbiakban gyógyszertámogatás nem állapítható meg.

(6) Abban az esetben, ha a gyógyszertámogatást kérő személy közgyógyellátásra is beadta már a kérelmét, de abban döntés még nem született, csak egyszeri támogatás állapítható meg, a (5) bekezdésben meghatározott mértékig.

(7) *  Amennyiben a számítások alapján a gyógyszertámogatás havi mértéke az 500 Ft-ot nem érné el, gyógyszertámogatást nem lehet megállapítani.

(8) *  Amennyiben a támogatás havi mértéke a szociális vetítési alap 10%-át nem éri el, úgy a támogatást negyedévente szükséges utalni. A rendszeres támogatásként megállapított gyógyszertámogatást az adott naptári évre időarányosan kell megállapítani. A gyógyszertámogatás megállapítása esetén az éves keretösszeg fennmaradó része akár rendszeres, akár további eseti megállapítással is kiadható.

11/A. * 

14/A. § * 

14/B. § *  (1) Az Önkormányzat a gyógyszerkiadásokhoz és gyógyászati segédeszköz vásárláshoz nyújtott települési támogatás keretében szemüveg-vásárlásához támogatást állapít meg annak a kérelmezőnek, akinek családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg

a) *  egyedülálló, vagy gyermekét egyedül nevelő szülő esetében az érvényes szociális vetítési alap 575%-át;

b) *  2 vagy több fős család esetében az érvényes szociális vetítési alap 460%-át;

c) *  3 vagy több fős család esetében az érvényes szociális vetítési alap 400%-át;

d) *  80 éven felüli kérelmező esetében az érvényes szociális vetítési alap 630%-át.

(2) A támogatás a szemüvegvásárlás igazolt költsége, de legfeljebb 35.000 Ft összegben állapítható meg, mely

a) 2–14 éves korig évente;

b) 14 éves kor felett 2 évente igényelhető.

(3) A megállapításhoz szükséges csatolni szemész szakorvos, vagy optikus javaslatát, továbbá árajánlatot vagy a szemüveg megrendelését igazoló dokumentumot.

(4) A támogatás látásjavítást célzó, dioptriás szemüveg esetén állapítható meg.

(5) Szemüveg vásárlása esetén nyújtott támogatás összege a 14. §-ban szabályozott gyógyszertámogatás éves keretösszegébe nem számít bele.

(6) Az (1)–(2) bekezdésben meghatározott életkor megállapítására a kérelem benyújtásának időpontja az irányadó.

12. Lakhatási hátralékot felhalmozó személyek részére nyújtott települési támogatás

15. § (1) A szociálisan hátrányos helyzetbe került, de fizetési kapacitással és készséggel rendelkező személyek, háztartások lakhatással kapcsolatos adósságterheinek enyhítése, valamint a folyamatos fizetési kötelezettségek teljesítéséhez való hozzásegítése végett adósságkezelés céljára szolgáló települési támogatás állapítható meg (a továbbiakban: adósságkezelési szolgáltatás).

(2) A lakhatási kiadásokhoz kapcsolódó hátralékot felhalmozó személyek részére biztosított adósságkezelési szolgáltatás keretében a jogosultak részére a Humán Szolgáltató Család-és Gyermekjóléti Központjának szervezeti keretén belül adósságkezelési tanácsadást működtet, és Erzsébetváros Önkormányzata adósságcsökkentési támogatást nyújt.

(3) *  Az adósságkezelési tanácsadás során a Humán Szolgáltató az adóssal együttműködve előkészíti a kérelmet a Polgármesteri Hivatalhoz való benyújtásra.

(4) A támogatás iránti kérelemnek tartalmaznia kell a támogatást kérő nyilatkozatát

a) a lakásban tartózkodásának jogcíméről,

b) a kérelmezővel közös háztartásban élők számáról,

c) azon adósságának jogcíméről és összegéről, amelynek kezelését kéri,

d) arról, hogy vállalja az adósságkezelési programba bevont adósság és az önkormányzat által megállapított adósságcsökkentési támogatás különbözetének megfizetését,

e) arról, hogy vállalja az adósságkezelési tanácsadáson való részvételt,

f) a háztartás tagjainak jövedelméről szóló nyilatkozatokat,

g) a hitelező által kiállított iratot az adósság jogcíméről és összegéről, vagy a közszolgáltatás kikapcsolásának tényéről,

h) az adósságkezeléssel foglalkozó tanácsadó javaslatát a kérelmező adósságkezelési szolgáltatásba történő bevonására,

i) továbbá e rendelet 6. §-ának (1)–(5) bekezdése szerinti igazolásokat, dokumentumokat.

(5) Az adósság rendezése érdekében a Humán Szolgáltató és az adós együttműködési megállapodást kötnek, mely tartalmazza az adósságkezelés egyéni tervét és az adósságkezeléssel foglalkozó tanácsadó javaslatát az adósságcsökkentési támogatás mértékéről és ütemezéséről.

(6) Az adósságkezelési megállapodás (a továbbiakban: megállapodás) az adós és a Humán Szolgáltató között az adósságkezelés időtartamára szóló megegyezési forma, mely a felek jogait és kötelezettségeit írásos formában rögzíti.

(7) A megállapodásban a felek rögzítik különösen:

a) a támogatás igénybevételéhez szükséges együttműködés idejét,

b) *  az adós által igénybe veendő Humán Szolgáltató által nyújtott szolgáltatásokat az adósságcsökkentési támogatás időszaka alatt és az adósságcsökkentési támogatás folyósítását követő három hónapos utánkövetői időszakban;

c) *  az adós által fizetendő önrész mértékét és fizetésének ütemét

(8) Az adós köteles az együttműködési megállapodás szerint

a) * 

b) az adósságcsökkentési támogatás időszaka alatt és

c) *  az adósságcsökkentési támogatás folyósítását követő három hónapos utánkövetői időszakban az adósságkezeléssel foglalkozó tanácsadóval, és a megállapodásban foglaltak szerinti szolgáltatás igénybevételében együttműködni,

d) az adósságkezelés eredményes lebonyolítása érdekében háztartása vagyoni, jövedelmi viszonyait valósan feltárni,

e) a fennálló adósságra vonatkozó adatokat, iratokat, információkat beszerezni és/vagy a beszerzésükben közreműködni és azok megismeréséhez az adósságkezelésben résztvevő adósságkezeléssel foglalkozó tanácsadót hozzásegíteni,

f) havonta legalább egy alkalommal az az adósságkezeléssel foglalkozó tanácsadóval személyesen találkozni és tájékoztatni a megállapodásban foglaltak végrehajtásáról.

(9) Az adós köteles a jogosultságot megállapító határozat kézhezvételét követő 5 napon belül felkeresni a Humán Szolgáltató adósságkezeléssel foglalkozó tanácsadóját a hitelezővel történő – a tartozás megfizetéséről szóló – szerződés megkötése érdekében.

(10) Az adós köteles az önrész befizetését érintő akadályokról 15 napon belül értesíteni a Humán Szolgáltatót, amely erről soron kívül tájékoztatja a Polgármesteri Hivatalt.

(11) Az adósságkezelési szolgáltatást nyújtó adósságkezeléssel foglalkozó tanácsadó által ellátandó feladatok:

a) hátralékosság okainak feltárása,

b) a hátralékos háztartás jövedelmi helyzetének, fizetési készségének és képességének, valamint törlesztési kapacitásának vizsgálata,

c) erőforrás felkutatása, ügyfelek motiválása,

d) az adósságkezelés időtartama alatt hátralékossal folyamatos kapcsolattartás és legalább havonta egy személyes találkozás, valamint háromhavonta családlátogatás meghatározása,

e) javaslattétel az adósságcsökkentési támogatás megállapítására, a támogatás mértékére, szükség esetén kezdeményezi az adósságcsökkentési támogatásra vonatkozó döntés módosítását, életvezetési tanácsadás szervezése,

f) a kérelem benyújtása előtt szociális helyzetfelmérés készítése, és másolat megküldése a Polgármesteri Hivatal részére.

(12) A szociális helyzetfelmérés az alábbiak vizsgálatára terjed ki:

a) a lakásban együtt élő személyek száma, jövedelmeik;

b) van-e arra utaló jel a lakásban, hogy a kérelemben az ügyfél által megjelölteken kívül más személyek is élnek?

c) a lakásban meglévő és kikapcsolt közművek felsorolása, mivel történik a lakás fűtése, van-e a kérelemmel érintett lakásra hiteltörlesztési vagy jelzálog fizetési kötelezettség?

d) kérelmező és a lakásban élő személyek mióta lakják a kérelemmel érintett ingatlant?

e) a háztartásban él-e rokkant, fogyatékos, súlyos fogyatékos vagy tartósan beteg személy?

f) részesült-e már a háztartás bármely tagja korábban adósságkezelésben? ha igen, mikor ért véget és a sikeres adósságkezelést követően milyen ok(ok)ból kifolyólag keletkezett újból hátralék?

g) A háztartás aktuális erőforrásainak részletes bemutatása, ill. annak feltárása, hogy az adósság keletkezésének időszakában a háztartás milyen erőforrásokkal rendelkezett, különös tekintettel az esetlegesen bekövetkezett szociális válsághelyzetre, mely egyértelműen bizonyítja, hogy az adós önhibáján kívül keletkezett a hátralék.

(13) *  Az adósságkezelési szolgáltatás időtartama legfeljebb 18 hónap.

(14) *  Az adósságkezelési jelzőrendszer működtetése okán a Humán Szolgáltató és az EVIN Zrt. az önkormányzati ingatlanban élők tekintetében a hátralék keletkezésének megelőzése és a keletkezett hátralék kezelésének támogatása érdekében fokozott együttműködésre kötelesek, melynek részleteit külön eljárásrendben rögzítik. A jelzőrendszeri működés keretében a bérlő két havi lakbértartozása esetén az EVIN Zrt. köteles 15 napon belül tájékoztatást nyújtani a Humán Szolgáltató felé, valamint a tárgyhót követő 5. munkanapig a Humánszolgáltató Iroda részére. Amennyiben a lakbértartozást az erre vonatkozó adatok átadását követően rendezi az érintett bérlő, erről az adatkezelők egymást haladéktalanul értesíteni kötelesek, melynek megtörténtét követően a tartozókról vezetett nyilvántartásból a tartozását rendező bérlő tartozáshoz kapcsolódó személyes adatait 3 hónapon belül törlik az adatkezelők, nem érintve az egyéb jogalappal történő adatkezelés(eke)t.

13. Az adósságcsökkentési támogatás

16. § (1) *  Adósságcsökkentési támogatásra jogosult a kérelmező a kérelem benyújtása hónapjának első napjától, legfeljebb 18 hónap időtartamig, amennyiben a kérelemmel érintett ingatlan vonatkozásában az összegzett adósság mértéke meghaladja az 50.000 Ft-ot, de nem haladja meg a 400.000 Ft-ot, valamint tartozása az egyik adósságtípus esetében legalább négy havi, továbbá

a) háztartásában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg a

aa) *  egyedülálló, vagy gyermekét egyedül nevelő szülő esetében az érvényes szociális vetítési alap 575%-át,

ab) *  2 fős család esetében az érvényes szociális vetítési alap 460%-át,

ac) *  3 és több fős család esetében az érvényes szociális vetítési alap 400%-át

b) vállalja,

ba) a támogatás első alkalommal történő megállapítása esetén a legalább 25%-os önrész egy összegben, vagy a hitelezővel kötött írásosos megállapodás alapján részletekben történő megfizetését,

bb) a támogatás második alkalommal történő megállapítása esetén a legalább 50%-os önrész egy összegben, vagy a hitelezővel kötött írásosos megállapodás alapján részletekben történő megfizetését, és

bc) az adósságkezelési szolgáltatás időtartama alatt az adósságkezeléssel foglalkozó tanácsadóval való folyamatos együttműködést; továbbá

c) kérelmező és a háztartás tagjai nem rendelkeznek vagyonnal.

(2) * 

(3) *  A rezsitámogatás hivatalbóli eljárás keretében kerül megállapításra azon háztartások részére, ahol az adósságcsökkentési támogatásra való jogosultságuk az elismert fűtési időszakon belül fennáll. A rezsitámogatásra való jogosultság az elismert fűtési időszakra kerül megállapításra. A rezsitámogatás az adósságcsökkentési támogatásra való jogosultság megszűnésével megszüntetésre kerül.

14. Az adósságcsökkentési támogatás folyósításának szabályai

17. § (1) A támogatás folyósítására csak akkor kerülhet sor, amennyiben a kedvezményezett az adósságcsökkentési támogatást megállapító határozat kézhezvételétől számított 30 napon belül a számára előírt önrész megfizetését a Humán Szolgáltatóval való megállapodás szerinti részletekben megkezdte, vagy egy összegben teljesítette. Amennyiben a megfizetésére a fenti határidő leteltét követően kerül sor, úgy a kedvezményezett támogatásra való jogosultságát meg kell szüntetni.

A támogatás folyósításának megkezdéséről a Polgármesteri Hivatal végzésben rendelkezik.

(2) A Humán Szolgáltató minden hónap utolsó napjáig jelzi az önkormányzat felé, hogy az önrész befizetése megtörtént.

(3) Az adósságcsökkentési támogatás egy személy részére csak egy lakás vonatkozásában állapítható meg, függetlenül a lakásban élő személyek és háztartások számától.

(4) *  Az adósságcsökkentési támogatás mértéke első kérelem esetén nem haladhatja meg az adósságkezelés körébe bevont adósság 75%-át, és összege legfeljebb 300 000 Ft.

(5) *  Az adósságcsökkentési támogatás mértéke második kérelem esetén nem haladhatja meg az az adósságkezelés körébe bevont adósság 50%-át, és összege legfeljebb 200 000 Ft.

(5a) *  Ha az első kérelem esetén az adósságcsökkentési támogatás mértéke nem haladja meg 200.000 Ft-ot, a második kérelem esetén a (4) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni.

(6) Az adósságcsökkentési támogatást az adósságkövetelés jogosultjának kell utalni

a) egy összegben, ha az adós az önrészt egy összegben fizette meg, vagy

b) havi részletekben az adós vállalásától függően.

(7) Az adósságcsökkentési támogatásban részesülő személy az adósságcsökkentési támogatásról szóló határozat birtokában a hitelezővel szerződést köt a tartozása megfizetéséről.

(8) *  A (4), (5) és (5a) bekezdés vonatkozásában a 2021. január 1-jét követően megállapított támogatások vehetők figyelembe.

15. Az adósságcsökkentési támogatás megszüntetése

18. § (1) Az adósságcsökkentési támogatás tovább nem folyósítható, ha a jogosult

a) az adósságkezelési tanácsadást nem veszi igénybe, vagy

b) *  az általa vállalt adósságtörlesztés három részletét nem teljesíti, illetve

c) az adósságkezelési szolgáltatás igénybevételének időtartama alatt a lakásfenntartási kiadásokkal kapcsolatos fizetési kötelezettségének két hónapig nem tesz eleget, vagy

d) a kérelemmel érintett lakást elidegenítette, vagy

e) bérleti jogviszonya megszűnt és a lakást elhagyta.

(2) Ha az adósságcsökkentési támogatásban részesülő személy lakcíme a támogatás folyósításának időtartama alatt megváltozik, vagy a jogosult meghal, a változás, illetve a haláleset hónapjára járó támogatást teljes összegben kell folyósítani, de a támogatás további folyósítását meg kell szüntetni.

(3) Nem állapítható meg a támogatás, ill. a már megállapított támogatás tovább folyósítását meg kell szüntetni amennyiben az adós

a) a támogatás iránti kérelemben, illetve annak elbírálására irányuló eljárás során valótlan adatot közöl, lényeges információt eltitkol, valamint akinél – a 15. § (12) bekezdése alapján végzett szociális helyzetfelmérés során tapasztalt életvitel és a kérelem mellé csatolt jövedelemnyilatkozatok/igazolások között jelentős ellentmondás tapasztalható.

b) azon tartozásrészre is támogatást igényel, mely akkor keletkezett, amikor a lakásra lakáshasználati joga nem volt.

(4) Amennyiben az (1) bekezdésében foglalt valamely feltétel bekövetkezik, az adósságkezeléssel foglalkozó tanácsadó a tudomásra jutástól számított 8 munkanapon belül értesíti a Polgármesteri Hivatalt és javaslatot tesz a támogatás megszüntetésére.

(5) *  Az adósságcsökkentési támogatás az (1) bekezdés a)–c) pontjában foglaltak szerinti megszüntetéstől számított 24 hónapon belül ismételten nem állapítható meg, továbbá a folyósításra (kifizetésre) került összeget vissza kell követelni.

(6) Az adósságcsökkentési támogatás visszafizetését legfeljebb olyan összegű részletekben lehet elrendelni, mint amilyen összegben a támogatást adták.

(7) *  Ugyanazon személy vagy háztartásának tagja az adósságkezelési szolgáltatás lezárásától számított 12 hónapon belül – ide nem értve az (1) bekezdés a)–c) pontok szerinti megszüntetést – nem részesülhet adósságkezelési szolgáltatásban.

(8) Az adósságkezelési szolgáltatás akkor tekinthető lezártnak, ha az adósságkövetelés jogosultja igazolást állít ki a tartozás maradéktalan rendezéséről. Az igazolás hiányában az (5) bekezdés szerint kell eljárni.

(9) Adósságkezelési szolgáltatásban ugyanazon személy, illetve ugyanazon háztartás, ugyanazon lakás vonatkozásában két alkalommal részesülhet.

(10) Amennyiben az adósság villamos energia vagy gáz szolgáltatás meg nem fizetése miatt keletkezett, úgy az adósságkezelési szolgáltatás lezárását követően előre fizető mérőórát kell felszereltetni jelen rendelet 9. §-ának (5) bekezdése figyelembevételével. Amennyiben mérőóra felszerelésére nem kerül sor, és ismételten hátralék keletkezik a fenti szolgáltatások tekintetében, úgy újabb adósságcsökkentési támogatás nem állapítható meg.

(11) E rendelet értelmében megkezdett adósságkezelési szolgáltatásnak minősül az is, ha a jogerősen megállapított adósságcsökkentési támogatás folyósítására a kérelmezőnek felróható okból nem került sor.

16. Az adósságkezelési szolgáltatáshoz kapcsolódó adatok kezelése

19. § (1) A jegyző és a Humán Szolgáltató gondoskodik az adósságkezelési szolgáltatásra jogosultak adatainak törvényes kezeléséről, ennek keretében nyilvántartást vezet a jogosultakról és a részükre nyújtott ellátásokról.

(2) A jegyző és a Humán Szolgáltató a nyilvántartásban kezelt adatokat személyes azonosító adatok nélkül statisztikai célra felhasználhatják, illetőleg azokból statisztikai célra adatot szolgáltathatnak.

(3) *  Az e rendelet alapján elrendelt adatkezelésre és az adatok védelmére az Szt. 18–24. §-a, az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény, valamint az Európai Parlament és a Tanács 2016/679. általános adatvédelmi rendelet rendelkezései az irányadóak.

17. Kiegészítő szállítási támogatás

20. § (1) *  Az a család, melyben súlyosan fogyatékos, vagy tartósan beteg személy nevelése, ápolása folyik, kérheti a beteg szállításához való támogatást.

(2) *  A kérelemhez azon intézmény (pl. rehabilitációs intézet) igazolását kell csatolni, melybe vagy melyből a beteg szállítását bonyolítani kell (az igazolás a szállítás tényét és a látogatás időszakát dokumentálja). Amennyiben kísérettel a fogyatékos személy tömegközlekedési eszközöket igénybe tud venni, abban az esetben ehhez is megállapítható a támogatás a kísérő családtag és a fogyatékos személy számára is. A budapesti közösségi közlekedési bérlethez való támogatás csak egy kísérőnek állapítható meg.

(3) A támogatás a szállítás költségeihez való utólagos hozzájárulás, melyhez a kérelmező nevére kiállított számla benyújtása szükséges (taxi, benzin számla stb.). A számla esetében vizsgálni kell a költség és a szükséges távolság elfogadható arányát. A budapesti közösségi közlekedési bérlethez nyújtott támogatás esetében azt számlára kell megvásárolni, s ezt kell a támogatási kérelemhez benyújtani, illetve azzal utólagosan elszámolni.

(4) *  A támogatás mértéke a szállítás igazolt költségének 100%-a, mely évente nem haladhatja meg a szociális vetítési alap négyszeresét.

18. Köztemetés

21. § (1) A közköltségen történő temetés elrendelésekor az Szt. 48. §-a, valamint a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól szóló kormányrendelet szerint kell eljárni.

(2) A köztemetés költségeként az önkormányzat csak a szolgáltatást végző temetkezési intézet által kibocsátott számlán szereplő, a kegyeleti szabályok betartásával indokolt temetkezési szolgáltatási, valamint az a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól szóló kormányrendeletben előírt költségeket ismeri el.

(3) A köztemetés költségeinek megtérítésére vonatkozó szabályozást az Szt. 48. § (3) bekezdése tartalmazza.

(4) Nem mentesíthető a közköltségen történő temetés költségeinek megtérítése alól az a személy, aki a temetést szerződésben vállalta.

(5) Amennyiben a köztemetési kérelem beérkezésekor, vagy a Polgármester eljárása során több, a közköltségen történő temetés költségeinek megtérítésére kötelezhető személy azonosítható be, akkor a költségek megtérítését azonos arányban kell megállapítani.

19. Rezsitámogatás * 

22. § (1) *  Az Önkormányzat a lakhatás biztonságának megőrzése érdekében rezsitámogatást nyújt annak a lakástulajdonosnak, haszonélvezőnek vagy bérlőnek, aki életvitelszerűen a kérelemmel érintett lakásban él, és megfelel az alábbi feltételek valamelyikének:

a) egyedül él és havi jövedelme nem haladja meg az érvényes szociális vetítési alap 515%-át,

b) házastársával, élettársával vagy egyenesági rokonával él két vagy több személyes háztartásban és a háztartásában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az érvényes szociális vetítési alap 425%-át,

c) mozgásszervi, értelmi fogyatékos, hallás- vagy látássérült, súlyosan vagy halmozottan fogyatékos, illetve autista személy vagy háztartásában él a fent említett személy, és háztartásában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az érvényes szociális vetítési alap 460%-át,

d) háztartásában 2 vagy több gyermek tartásáról, neveléséről gondoskodnak, és az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az érvényes szociális vetítési alap 400%-át,

e) előrefizető mérőórával rendelkezik és háztartásában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az érvényes szociális vetítési alap 400%-át,

f) *  adósságcsökkentési támogatásban részesül,

g) *  díjhátralékkal nem rendelkezők részére megállapítható lakásfenntartási támogatásban részesül,

h) *  díjhátralékkal rendelkezők részére megállapítható lakásfenntartási támogatásban részesül,

i) *  azon lakástulajdonos, bérlő vagy haszonélvező részére, akinek gyermeke(i) rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesül(nek).

(2) *  A rezsitámogatás összege havi 15.000 Ft.

(3) *  A rezsitámogatás szempontjából elismert fűtési időszak október 1. napjától április 15. napjáig tart. A támogatás a kérelem benyújtásával érintett hónap első napjától állapítható meg. A támogatást a kérelem benyújtása hónapjának első napjától kell megállapítani. Április hónapra a rezsitámogatás havi összegének a fele folyósítható.

(4) *  A kérelmet minden év szeptember 1. napjától április 1. napjáig lehet benyújtani.

(5) *  A rezsitámogatás egyazon lakásra csak egy kérelmezőnek állapítható meg, függetlenül a lakásban élő személyek és háztartások számától.

(6) * 

(6a) * 

(7) *  A rezsitámogatás megállapításához csatolni kell

a) a jelen rendelet 6. § (1)–(4) bekezdése szerinti nyilatkozatokat és igazolásokat,

b) a lakásban tartózkodás jogcímét igazoló iratokat, amennyiben a lakásban tartózkodás jogcímére vonatkozóan adatot jogszabállyal rendszeresített közhiteles nyilvántartás nem tartalmaz;

c) az (1) bekezdés c) pontjában meghatározott esetekben a kérelemhez csatolni kell a fogyatékosság tényét igazoló iratokat, amennyiben azokat jogszabállyal rendszeresített közhiteles nyilvántartás nem tartalmazza;

d) az (1) bekezdés e) pontjában meghatározott esetben az előrefizető mérőóra meglétét igazoló dokumentumot, feltöltést igazoló számlát.

(8) *  A rezsitámogatásra való jogosultság automatikus döntéshozatali eljárás alapján kerül megállapításra az (1) bekezdés g) pont szerinti jogosult részére és hivatalból indított eljárás alapján kerül megállapításra, az (1) bekezdés f), h), i) pont szerinti jogosult részére a (3) bekezdésében meghatározott elismert fűtési időszakra.

(9) *  Ha a Jogosultságot megalapozó döntés kezdő időpontja az elismert fűtési időszak időintervallumán belül kerül megállapításra, a rezsitámogatásra való jogosultság időtartamát az elismert fűtési időszakon belül úgy kell megállapítani, hogy annak kezdő időpontja megegyezzen a jogosultságot megalapozó döntés kezdő időpontjával.

(10) *  Ha a Jogosultságot megalapozó döntés megszűnésének időpontja az elismert fűtési időszak időintervallumán belül kerül megállapításra, a rezsitámogatásra való jogosultság időtartamát az elismert fűtési időszakon belül úgy kell megállapítani, hogy a megszűnés időpontja megegyezzen az jogosultságot megalapozó döntés megszűnésének időpontjával.

(11) *  A Jogosultságot megalapozó döntés szerinti jogosultság fennállása alatt a rezsitámogatás újbóli megállapításáról rendelkezni kell a (9), (10) bekezdések figyelembevételével.

(12) *  Ha az adósságcsökkentési támogatásra, a lakásfenntartási támogatásra vagy a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultság az elismert fűtési időszakban megszűnik, a megszűnés napjával a rezsitámogatásra való jogosultságot is meg kell szüntetni.

20. * 

23. § * 

21. Táborozási támogatás

24. § (1) *  Azon általános és középiskolai oktatás keretében tanulói jogviszonnyal rendelkező gyermek után, akinek családjában az egy főre eső jövedelem nem haladja meg a szociális vetítési alap 460%-át, évente egy alkalommal táborozási támogatás állapítható meg, szorgalmi időszakban az „erdei” tábor, vagy osztálykirándulás, illetve a nyári időszakban a nyári tábor vagy edzőtábor költségeihez való hozzájárulásként.

(2) *  A támogatás mértéke a tábor vagy osztálykirándulás költségének megfelelő összeg, de legfeljebb 14 000 Ft.

(3) *  A táborozásról szóló igazolások a kérelem mellékletét képezik. A támogatás csak abban az esetben állapítható meg, ha a mellékletek hitelt érdemlően bizonyítják a táborozás tényét, költségét és a gyermek azon való részvételét.

(4) A támogatás készpénzben fizethető ki az érintett gyermek szülője, illetve gondviselője részére, vagy a táboroztató számlájára utalható.

22. Ösztöndíj-támogatás

25. § (1) *  Ösztöndíj-támogatás állapítható meg azon nappali rendszerű általános iskola felső tagozatán, valamint középiskola 9–12. évfolyamán tanulmányokat folytató személy részére, akinek családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg a szociális vetítési alap 460%-át.

(2) *  Az ösztöndíj-támogatás azon 5–8. osztályos általános iskolai valamint középiskola 9–12. évfolyamán tanulmányokat folytató személy részére állapítható meg, aki az 5. osztály első félévi, valamint az ezt követő év végi, továbbá a következő tanítási évek félévi és év végi tanulmányi eredménye alapján a négyes átlagot elérte, vagy meghaladta. A kérelem utolsó alkalommal a 12. osztály első féléves eredménye alapján nyújtható be.

(3) Az ösztöndíj-támogatás havi mértéke:

a) *  4.00 és 4.50 közötti tanulmányi áltag esetén 14 000 Ft.

b) *  4.51 és 5.00 közötti tanulmányi átlag esetén 20 000 Ft.

(3a) *  Annak a hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzetű, a középiskola 9–12. évfolyamán tanulmányokat folytató személy részére, aki nem éri el a (3) bekezdésben meghatározott tanulmányi átlagot, részére havonta 10.000 Ft összegű támogatás állapítható meg.

(4) A megállapított ösztöndíj-támogatást a Polgármesteri Hivatal július – augusztus hónapokra nem folyósítja.

(5) *  Az ösztöndíj-támogatást megalapozó félév eredményét a tanulmányokat folytató személy iskolája igazolja a kérelemnyomtatvány megfelelő részén, az iskola azonosítására szolgáló bélyegző-lenyomatokkal és aláírással együtt. A tanulmányi eredmény átlagába a magatartás, szorgalom érdemjegyek nem vehetők figyelembe.

(6) A kérelemhez csatolni szükséges az e rendelet 6. §-ának (1)–(4) bekezdésében foglalt igazolásokat és nyilatkozatokat, valamint az adott félév eredményét igazoló bizonyítvány hiteles másolatát is.

(7) *  Az ösztöndíj támogatást kiskorú jogosult esetén a kérelmet benyújtó törvényes képviselő nevére folyósítja a Polgármesteri Hivatal.

III. Fejezet

Gyermekjóléti ellátások

26. § (1) A gyermekjóléti ellátások célja a gyermek családban történő nevelésének elősegítése, a veszélyeztetettség kialakulásának, illetve a gyermek családból való kiemelésének megelőzése, valamint a kialakult veszélyeztetettség megszüntetése. Az ellátásnak hozzá kell járulnia a gyermek testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődéséhez, életkörülményeinek javításához.

(2) *  Az Önkormányzat az alábbi gyermekjóléti ellátásokat biztosítja:

a) Pénzbeli és természetbeni ellátások keretében:

aa) rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény

ab) gyermekétkeztetés (intézményi gyermekétkeztetés, ingyenes és kedvezményes gyermekétkeztetés, szünidei gyermekétkeztetés).

b) Személyes gondoskodást nyújtó ellátások keretében:

ba) gyermekjóléti szolgáltatás;

bb) bölcsődei ellátás;

bc) óvodai és iskolai napközis ellátás;

bd) gyermekek átmeneti gondozása keretében gyermekek átmeneti otthona;

be) gyermekek átmeneti gondozása keretében családok átmeneti otthona;

bf) alternatív napközbeni ellátás;

bg) napközbeni gyermekfelügyelet.

(3) A személyes gondoskodást nyújtó ellátásokat a Humán Szolgáltató bölcsődéi, a Humán Szolgáltató Család- és Gyermekjóléti Központja és az Önkormányzattal szerződésben álló intézmények szolgáltatják.

(4) A (2) bekezdés b) pont bc) pontjába foglalt ellátásokat e rendelet nem szabályozza.

23. Rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény

27. § (1) Az Önkormányzat jegyzője a Gyvt. 19–20/B. §-a szerint megállapítja a gyermek rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultságát.

(2) Az Önkormányzat jegyzője a Gyvt. 19. § (1a) bekezdése szerint pótlékot állapít meg, a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult gyermek után a gyermek családba fogadó gyámjául kirendelt hozzátartozó részére.

(3) *  A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult gyermek törvényes képviselője részére a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultság megállapításával egyidejűleg hivatalból indított eljárás alapján az e Rendelet 22. §-a szerinti rezsitámogatás állapítható meg.

24. Gyermekétkeztetés

28. § (1) A Gyvt. 21–21/C. §-a alapján a gyermek életkorának megfelelő gyermekétkeztetést kell biztosítani.

(2) *  Erzsébetváros Önkormányzata gyermekétkeztetést biztosít

a) az általa fenntartott bölcsődékben,

b) az általa fenntartott óvodákban,

c) az állami intézményfenntartó központ, valamint az állami szakképzés- és felnőttképzési szerv által fenntartott nem bentlakásos nevelési-oktatási intézményekben (továbbiakban: iskola), továbbá

d) a napközis és nyári szünidei táborokban

(2a) * 

(3) A gyermekétkeztetés intézményi térítési díjának alapja az élelmezés nyersanyagköltségének egy ellátottra jutó napi összege. A (2) bekezdés szerinti intézményekben az intézményi étkezési térítési díjakat a rendelet 4. melléklete tartalmazza.

(4) A (2) bekezdés szerinti intézményekben biztosított gyermekétkezetési feladatok tekintetében alkalmazandó nyersanyagnorma összegét a rendelet 5. melléklete tartalmazza.

(5) A gyermekétkeztetés személyi térítési díját a (3) bekezdés szerinti napi összeg általános forgalmi adóval növelt összegének és az igénybe vett étkezések számának, valamint a Gyvt. 21/B. §-ában megjelölt normatív kedvezményeknek a figyelembevételével kell megállapítani.

(6) Az étkezésben részesülőkről az intézmény köteles a pénzügyi előírásoknak megfelelő nyilvántartást vezetni.

(7) * 

(8) A gyermekétkeztetés biztosításáról a Humán Szolgáltató gondoskodik, a szünidei gyermekétkeztetés tekintetében a Polgármesteri Hivatal Humánszolgáltató Irodájának koordinációja mellett.

28/A. § *  (1) Az Önkormányzat a Gyvt. 21/C. §-ban meghatározott szünidei gyermekétkeztetést biztosít a tanév rendjéről szóló miniszteri rendeletben meghatározott évközi, vagyis az őszi, a téli és a tavaszi szünet minden napján, valamint a nyári tanítási szünet időtartamára, 55 munkanapon keresztül.

(2) Az Önkormányzat a szünidei gyermekétkeztetést a szülő, törvényes képviselő kérelmére Gyvt. 21/C. §-ban meghatározott jogosultak körén túl a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyermekek számára ingyenesen biztosítja.

(3) Erzsébetváros Önkormányzatának jegyzője a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátások és gyermekvédelmi szakellátások térítési díjáról és az igénylésükhöz felhasználható bizonyítékokról szóló kormányrendeletben foglaltak alapján tájékoztatja a jogosult gyermek szülőjét vagy törvényes képviselőjét a szünidei gyermekétkeztetés igénybevételének lehetőségéről, az igénybevétel módjáról, biztosításának időtartamáról és helyszínéről. A szünidei gyermekétkeztetés iránti igényt a Polgármesteri Hivatal Humánszolgáltató Irodájára vagy a Humán Szolgáltatóhoz lehet benyújtani.

(4) Az Önkormányzat a szünidei gyermekétkeztetéssel kapcsolatos feladatok ellátását a Humán Szolgáltató közreműködése által biztosítja és valósítja meg.

(5) A szünidei gyermekétkeztetés megvalósításához szükséges fedezet a Képviselő-testület mindenkori éves költségvetésében kerül meghatározásra, melyet az Önkormányzat a Humán Szolgáltató rendelkezésére bocsát. A szünidei gyermekétkeztetésre biztosított fedezetet a Humán Szolgáltató elkülönítetten kezeli.

IV. Fejezet

Személyes gondoskodást nyújtó ellátások

29. § *  (1) *  E rendelet alkalmazásában szociális alapszolgáltatás:

a) étkeztetés (Szt. 62. §)

b) házi segítségnyújtás (Szt. 63. §)

c) családsegítés (Szt. 64. §)

d) jelzőrendszeres házi segítségnyújtás (Szt. 65. §)

e) nappali ellátás – idősek klubja, pszichiátriai betegek nappali ellátása (Szt. 65/F. §)

(2) *  Az önkormányzat ellátási szerződés keretében biztosítja:

a) utcai szociális munka (Szt. 65/E. §)

b) fogyatékos személyek nappali ellátása (Szt. 65/F. §)

c) nappali melegedő (Szt. 65/F. §)

(3) E rendelet alkalmazásában szociális szakosított ellátás:

a) átmeneti elhelyezést nyújtó intézmény: Időskorúak Gondozóháza

b) ápolást, gondozást nyújtó intézmény: Idősek Otthona

(4) *  Az átmeneti gondozóház, az idősek otthona ellátás és a demens nappali ellátás tekintetében elsődlegesen Budapest VII. kerület közigazgatási területén lakóhellyel rendelkező személyek ellátásáról kell gondoskodni.

30. § (1) Az Szt. személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmény fenntartójának feladat- és hatáskörére vonatkozó szabályozáson túli kérdésekben e rendelet és a kapcsolódó jogszabályok az irányadók.

(2) Budapest Főváros VII. Kerület Erzsébetváros Önkormányzata az Szt. 86. §-ában meghatározott szolgáltatásokat biztosítja a működéshez szükséges tárgyi és személyi feltételekkel együtt.

(3) *  Az Szt. 7. §-ban szabályozott esetben a rászoruló személy az intézményvezető egyedi döntése alapján azonnali ellátásban részesül.

(4) *  A Humán Szolgáltató az Szt. 65/E. § (3) bekezdésében meghatározott Vörös Kód figyelmeztetés kiadásakor a mindenkori „Vörös Kód protokoll” és az ennek figyelembevételével kidolgozott eljárásrend szerint ellátást biztosít az Szt. vonatkozó rendelkezésében meghatározott személyek részére.

31. § A személyes gondoskodást nyújtó alap- és szakosított ellátások iránti kérelemhez csatolni kell a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások igénybevételéről szóló jogszabály szerinti, a kérelmezett szociális ellátás igénybevételéhez szükséges dokumentumokat és nyilatkozatokat, valamint azokat, melyek felhasználásával az intézményvezető az Szt. 20. § (1) bekezdésében előírt kötelezettségének megfelelően elkészíti és vezeti az Szt. 20. § (2) bekezdése szerinti nyilvántartást.

32. § (1) Az átmeneti gondozóházba történő elhelyezéshez az e rendelet 31. § -ában meghatározottakon túlmenően csatolni kell a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások igénybevételéről szóló jogszabályban meghatározottakat.

(2) Az átmeneti gondozóházba való bekerüléskor az igénybevevő számára nyújtott szolgáltatások tartalmáról az Szt. 66. § (2) bekezdései szerint gondozási tervet kell készíteni.

(3) Annak a kérelmezőnek, aki nyugdíjasházi lakóként kéri az átmeneti gondozóházi ellátást, lehetősége van a szolgáltatást saját nyugdíjasházi lakrészében – ellátási szerződés (megállapodás) alapján – igénybe venni. Ezen kérelmező esetében arra is mód nyílik, hogy egészségügyi okból az ellátást az intézmény az átmeneti gondozóház betegszobájában biztosítsa.

(4) Átmeneti gondozóházból történő végleges idősotthoni elhelyezéskor intézményvezetői döntés alapján lehetőség van az Szt. 80. § (1) és (2) bekezdésében foglalt határidők egyszeri meghosszabbítására. Erre akkor nyílik lehetőség, ha az Szt-ben és az e rendeletben meghatározottak szerint az elhelyezés időtartama már lejárt és az érintett személy rendelkezik végleges elhelyezést biztosító idősotthoni beutalással, azonban a hely elfoglalására még nincs lehetőség.

33. § Az Önkormányzat azon személyek részére, akiknek emelt szintű idősek otthona ellátását átminősítette idősek otthona ellátásra a megállapodásuk megszűnéséig az alábbi szolgáltatásokat nyújtja továbbra is:

a) lakhatás, fűtés, világítás, melegvíz-ellátás;

b) *  napi háromszori étkezés (legalább egy alkalommal főtt étel);

c) szükség szerint a ruházattal, illetve textíliával való ellátás és a textíliák, ruházat mosása, javítása;

d) az ellátást igénybe vevő mentális gondozása, egészségügyi ellátás illetve az ellátáshoz való hozzájutás biztosítása, gyógyszereinek beszerzése;

e) szabadidő kulturált eltöltése (egyeztetett módon);

f) vagyontárgyak őrzése (házirendben szabályozott módon);

g) benntartózkodó érdekeinek védelme;

h) alapfeladatokat meghaladó szolgáltatások és programok (ezen szolgáltatásokért önköltségi mértékű térítési díj szedhető);

i) kulturált és zavartalan körülmények az ellátott és hozzátartozója közötti kapcsolattartáshoz.

V. Fejezet

Személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti ellátások

25. Családsegítés- és gyermekjóléti szolgáltatás

34. § (1) Az önkormányzat a gyermekek érdekeit védő szociális szolgáltatásokat a Humán Szolgáltató keretében működő Család-és Gyermekjóléti Központ működtetésével látja el. Az intézmény a szociális munka keretein belül gondoskodik a gyermekek testi és lelki egészségének védelméről, családban történő nevelkedésük elősegítéséről, a gyermekek veszélyeztetettségének megelőzéséről, a kialakult veszélyeztetettség megszüntetéséről.

(2) A Család-és Gyermekjóléti Központ ellátja a Gyvt. 39. § és 40. §-a szerinti gyermekjóléti szolgáltatási feladatokat, valamint a családsegítés Szt. 64. § szerinti feladatait.

(3) A Család- és Gyermekjóléti Központ feladata a gyermekvédelmi jelzőrendszer működtetése, melynek során oktatási és nevelési intézményeknek, gyermekvédelemmel foglalkozó egyéb intézményeknek, természetes személyeknek lehetősége nyílik a gyerekek veszélyhelyzetét s egyéb, a gyerekekkel kapcsolatos gondokat, problémákat jelezni.

(4) A gyermekvédelmi jelzőrendszer működtetése során a Család- és Gyermekjóléti Központ rendszeresen kapcsolatot tart az oktatási-nevelési intézmények gyermekvédelmi felelőseivel, s évente legalább két alkalommal együttes értekezletet tart a területen munkálkodó szakemberek részére az aktuális kérdések közös elemzésére és értékelésére.

(5) A Család- és Gyermekjóléti Központ a Humán Szolgáltató intézményi keretein belül együttműködik az önkormányzat által fenntartott többi gyermekjóléti intézménnyel az önkormányzat illetékességi területén élő, szociális helyzetük, egészségügyi, mentálhigiénés állapotuk miatt rászorult családok, gyermekek ellátásában.

(6) A Család- és Gyermekjóléti Központ feladatkörében ellátja a VII. kerületi önkormányzat tulajdonában lévő ingatlanban családok átmeneti otthonát szerződés alapján működtető szervezettel való szakmai együttműködést.

26. A bölcsődei ellátás

35. § *  (1) A bölcsőde alapellátásként a családban nevelkedő gyermekek napközbeni ellátását, szakszerű gondozását és nevelését biztosítja, a gyermek húszhetes korától hároméves koráig a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény 42/A. § (1)–(3) bekezdésében foglaltak figyelembe vételével.

(2) A bölcsőde az alapellátáson túli szolgáltatásként időszakos gyermekfelügyelettel, speciális tanácsadással vagy más gyermeknevelést segítő szolgáltatásokkal segíti a családokat.

(3) A Gyvt. 42. § (5) bekezdése alapján Budapest Főváros VII. kerület Erzsébetváros Önkormányzatának fenntartásában lévő bölcsődei intézmények nyári nyitvatartási rendjét a Képviselő-testület hagyja jóvá. A fenntartó minden év február 15-éig tájékoztatja a szülőket a bölcsőde nyári nyitvatartási rendjéről.

(4) Az Önkormányzat Karácsony és Újév közötti időszakban ügyeleti rendszerben gondoskodik a bölcsődei ellátás biztosításáról.

27. A gyermekek átmeneti gondozása

36. § (1) A gyermekek átmeneti gondozása keretében az Önkormányzat a gyermek testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődését elősegítő gondozásról, neveléséről és lakhatásáról, életkorának, egészségi állapotának és egyéb szükségleteinek megfelelő étkeztetéséről, ruházattal való ellátásáról, mentálhigiénés és egészségügyi ellátásáról részben vagy egészben gondoskodik.

(2) A gyermekek átmeneti gondozása a szülő kérelmére vagy beleegyezésével történhet.

(3) Az átmeneti gondozást elsősorban akkor kell teljes körű ellátással biztosítani, ha a szülő egészségi állapota, életvezetési problémája, indokolt távolléte vagy más akadályoztatása miatt a gyermek nevelése a családban nem megoldható.

(4) A gyermekek átmeneti gondozását a Gyvt. 45. § (6) bekezdésében és a Gyvt. 47. § (3) bekezdésében foglaltak figyelembe vételével kell biztosítani.

(5) A gondozást meg kell szüntetni, ha:

a) annak okai már nem állnak fenn,

b) a megszüntetést a szülő kéri.

(6) *  Az átmeneti gondozás keretében az Önkormányzat biztosítja

a) a gyermekek átmeneti otthonát,

b) *  a családok átmeneti otthonát,

c) *  krízisközpont szolgáltatást.

(7) *  A családok átmeneti otthona, gyermekek átmeneti otthona, és a krízisközpont ellátási formákat az Önkormányzat ellátási szerződések alapján biztosítja.

37. § *  (1) Az Önkormányzat alternatív napközbeni ellátást biztosít az általa szervezett nyári napközis táborban a Gyvt. alapján a nyári iskolai szünet ideje alatt.

(2) A nyári napközis táborban való részvételre jogosult

a) *  az Önkormányzat tulajdonában lévő ingatlanban működő állami fenntartású köznevelési intézménnyel (továbbiakban: Intézmény) tanulói jogviszonyban álló első-nyolcadik osztályos tanuló,

b) az Önkormányzat közigazgatási területén a személyi adat, – és lakcímnyilvántartás adatai szerint bejelentett állandó lakóhellyel, vagy tartózkodási hellyel rendelkező, az a) pontba nem tartozó köznevelési intézménnyel tanulói jogviszonyban álló első-nyolcadik osztályos tanuló.

(3) Az Önkormányzat a nyári napközis táboroztatással kapcsolatos feladatok ellátását a Humán Szolgáltató közreműködése által biztosítja és valósítja meg. A Humán Szolgáltató alapvető feladatai a következők:

a) a nyári táborban részt vevő gyermekek étkeztetésének, táboroztatásának megszervezése, a térítési díj összegének beszedése és kezelése,

b) *  a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult a hátrányos helyzetű; a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult halmozottan hátrányos helyzetű; a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult, valamint a térítési díjat fizető gyermekek adatainak és a kedvezményre jogosító dokumentumok másolatainak nyilvántartása,

c) táborvezetők (táborvezető: a nyári napközis tábor vezetője), táboroztató pedagógusok és segítőik megbízási szerződéseinek elkészítése, teljesítésük igazolása, majd a megbízási díjak kifizetése részükre,

d) a nyári napközis táborban való részvételre vonatkozó megállapodás megkötése az igénybevevő tanuló törvényes képviselőjével,

e) a szabadidős programok költségeinek kezelése,

f) egyéb dologi kiadások kezelése,

g) a nyári tábor házirendjének megalkotása

h) egyéb, a táboroztatással kapcsolatos teendők ellátása.

(3a) *  A nyári napközis táborban a gyermekek napi háromszori étkezésben részesülnek. A Gyvt. 21/C. §-a szerinti déli meleg főétkezésen túl az Önkormányzat tízórait és uzsonnát is biztosít.

(3b) *  A feladat ellátásához szükséges fedezet a Képviselő-testület mindenkori éves költségvetésében kerül meghatározásra, melyet az Önkormányzat a Humán Szolgáltató rendelkezésére bocsát. A nyári napközis tábor megvalósításához biztosított fedezetet a Humán Szolgáltató elkülönítetten kezeli.

(4) *  A nyári napközis tábor szolgáltatásainak igénybevételéért – az e rendelet 4. mellékletében meghatározott étkeztetési térítési díj kivételével – térítési díjat nem kell fizetni. Az étkezési térítési díjat a Gyvt. 21/B–C. §-a, a rendelet 28/A. § (2) bekezdése és a 37. § (4a) bekezdése szerint kell megállapítani.

(4a) *  Az Önkormányzat a tanév időszaka alatt ingyenes és kedvezményes intézményi gyermekétkezésben részesülő gyermekek számára változatlan feltételekkel biztosítja az étkeztetési díjkedvezményt a nyári napközis tábor ideje alatt történő igénybevétel során.

(5) Az ingyenes vagy kedvezményes étkeztetésre való jogosultságban bekövetkezett változást a szülő/törvényes képviselő haladéktalanul jelezni köteles.

(6) A nyári napközis táborban fizetendő étkezési térítési díjat az igénybevételt megelőzően előre kell megfizetni.

(7) Ha az igénylő az étkeztetést betegség vagy más ok miatt nem kívánja igénybe venni, a távolmaradását a táborvezetőnél, vagy az általa megbízott személynél kell jelezni.

(8) A nyári napközis tábor időpontját, a turnusok helyszínét a Képviselő-testület évente határozatban állapítja meg.

37/A. § *  (1) Az Önkormányzat alternatív napközbeni ellátást biztosít a Humán Szolgáltató által működtetett játszóház keretében.

(2) A játszóház szolgáltatásainak igénybevételére az 1–14 éves korú gyermek jogosult.

(3) A játszóház ellátási területe Budapest közigazgatási területe.

(4) A játszóház igénybevételéért fizetendő térítési díjak mértékét e rendelet 6. melléklete tartalmazza.

37/B. § * 

VI. Fejezet

Térítési díj

38. § (1) Az Szt. 114. § (1) bekezdése szerint személyes gondoskodást nyújtó ellátásokért térítési díjat kell fizetni. A térítési díj (intézményi térítési díj) megállapításáról az Szt. 115. § (1) bekezdése rendelkezik. A személyi térítési díj összegének meghatározásáról az Szt. 115. § (2)–(3) bekezdése rendelkezik, melyet a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások térítési díjáról szóló Kormányrendelet alapján az intézményvezető konkrét összegben állapít meg.

(2) A szociális étkeztetést az önkormányzat napi egyszeri étkeztetés formájában biztosítja. Házhoz szállítás esetében e rendelet szabályainak figyelembe vételével szállítási díjat is fel kell számítani úgy, hogy a közös háztartásban élők számára szállított étel kiszállításáért személyi térítési díjat csak egy személyre lehet megállapítani. A szállítási díjat annak a személynek kell megállapítani, akit a közös háztartásban élők nyilatkozatukban megjelölnek.

(3) Egyéb szolgáltatások díjtétele az 1. melléklet szerint az egyéni igények alapján kerülnek megállapításra.

(4) Az átmeneti gondozást nyújtó ellátás térítési díja:

a) VII. kerületi ellátottak esetében e rendelet 1. melléklete szerint;

b) *  más ellátottak részére külön megállapodás alapján a VII. kerületi ellátottak esetében megállapított térítési díj 120%-a;

c) nyugdíjasházi lakó ellátása esetén a térítési díj a jövedelem 60%-a, csökkentve a nyugdíjasházi lakás „rezsi” költségének összegével. A közös mérővel mért fogyasztás esetében, a mért fogyasztásból az adott lakrészre jutó költséget kell figyelembe venni.

(5) Az önkormányzat által biztosított szociális szolgáltatásokra vonatkozó intézményi térítési díjat e rendelet 1. melléklete tartalmazza.

(6) *  Az önkormányzat által biztosított szociális étkeztetés, házi segítségnyújtás, valamint az étkeztetés házhoz szállításának személyi térítési díjait az 2. melléklet tartalmazza figyelembe véve az Szt. 115. § (1) bekezdését. A jövedelemsávok alapján – 2. melléklet – meghatározandó személyi térítési díjak megállapításához a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvény végrehajtásáról rendelkező kormányrendelet 11. §-ában meghatározott, a szociális vetítési alap összegét kell alkalmazni.

(7) Az önkormányzat által biztosított szociális étkeztetés nyersanyagnormájának meghatározását jelen rendelet 3. számú melléklete tartalmazza.

39. § (1) A szociális étkeztetés és a házhoz szállítás esetében fizetendő térítési díjat az igénybe vevő által meghatározott napokra előre kell megfizetni.

(2) Amennyiben az adott hónapra fizetendő térítési díj kevesebb lenne, mint a már befizetett összeg, az előre befizetett térítési díjat a következő befizetés alkalmával be kell számítani, vagy azt vissza kell fizetni. A visszafizetésről a lemondás közlésétől számított 15 napon belül a Humán Szolgáltató gazdasági szervezetének vezetője intézkedik.

(3) Az (1) bekezdésbe nem tartozó szolgáltatások esetében a személyi térítési díjat a tényleges igénybevétel alapján utólag kell megfizetni.

(4) Az intézmény minden étkezést igénybevevővel köteles közölni azt a telefonszámot, ahol reggel 8 óra és délután 16 óra között az étkezést lemondhatja.

(5) *  A térítési díjat az időskorúak gondozóháza és az idősek otthona tekintetében az igénybevételt követő hónap 25. napjáig kell befizetni az ellátást nyújtó intézmény elszámolási számlájára.

40. § (1) A személyi térítési díj összegét e rendelet 2. melléklete tartalmazza, mely összeg az intézményvezető egyedi döntése alapján csökkenthető, vagy elengedhető, amennyiben az Szt. 7. § (1) bekezdése szerint a szociális ellátás elmaradása az ellátásra szoruló életét, vagy testi épségét veszélyezteti.

(2) *  A személyi térítési díj összege a megállapítás időpontjától függetlenül évente két alkalommal vizsgálható felül és változtatható meg. Kivéve, ha a kötelezett jövedelme oly mértékben csökken, hogy fizetési kötelezettségének az eredeti fizetési besorolás szerint nem tud eleget tenni, vagy ha jövedelme a szociális vetítési alap összegének 25%-át meghaladó mértékben növekedett.

A felülvizsgálatra e rendelet felhatalmazása alapján az intézmény vezetője jogosult. Az intézményvezető köteles a személyi térítési díjat felülvizsgálni:

a) minden év elején, a jogosult év eleji nyugdíjközlőjének kézbesítését követő három héten belül, legkésőbb február 28-ig és

b) a 2. mellékletben foglalt térítési díjtételek változása esetén, vagy

c) évközbeni jövedelemváltozás esetében.

(3) *  A szociális segítést első alkalommal igénybe vevő 80 év feletti személy részére a szolgáltatásra kötött megállapodást követő első három óra térítésmentes.

41. § (1) A Gyvt. 146. §-a értelmében a gyermekjóléti alapellátás keretében biztosított ellátásokért térítési díjat kell fizetni. A térítési díj (intézményi térítési díj) megállapításáról az a Gyvt. 147. §- 151. §-a rendelkezik.

(2) A gyermekjóléti alapellátás keretében biztosított átmeneti gondozás térítési díja nem haladhatja meg a kötelezett havi jövedelmének 25%-át, több beutalt esetében az 50%-át.

(3) A gyermekek napközbeni ellátását biztosító bölcsődékben

a) a gondozásért fizetendő ellátás személyi térítési díja 0 Ft

b) az étkezés térítési díja

ba) Budapest Főváros VII. kerület Erzsébetváros Önkormányzat közigazgatási területén állandó lakóhellyel, vagy tartózkodási hellyel rendelkező gyermek esetén: 0 Ft

bb) *  a ba) pontba nem tartozó gyermek esetén: nettó 605,- Ft/nap – kivéve, ha a Gyvt. 21/B. § (1) bekezdése a) pontjában foglaltaknak megfelel.

A szolgáltatást nyújtó intézmény vezetője az ellátás megkezdésekor, de legkésőbb az ellátás igénybevételétől számított 30 napon belül értesíti a kötelezettet a személyi térítési díjról.

(4) *  Az alapellátáson túl nyújtott időszakos gyermekfelügyelet szolgáltatás térítési díja nettó 420, Ft/óra.

(5) Ha az alapellátás keretében nyújtott szolgáltatást betegség, vagy más ok miatt a jogosult nem veszi igénybe, a távolmaradást be kell jelenteni.

(6) Erzsébetváros Önkormányzata gyermek és ifjúsági tábort működtet Balatonmáriafürdőn és a szlovákiai Ruzinán. A gyermek és ifjúsági táborok térítési díját a mindenkori költségvetési rendelet alapján a Képviselő-testület határozza meg.

42. § Az önkormányzat fenntartásában működő szociális intézményben az intézményi jogviszony megszűnése, vagy megszűntetése esetére az Szt. 100–104. §-aiba foglalt szabályokat kell alkalmazni.

VII. Fejezet

Közfoglalkoztatás

43. § (1) A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény 8. § (4) bekezdése határozza meg az önkormányzat feladatát a közfoglalkoztatás szervezésében.

(2) A közfoglalkoztatáshoz nyújtható támogatásokról szóló kormányrendelet szabályozza a közfoglalkoztatási pályázat feltételeit, mely alapján a pályázó szervezet a munkaügyi szakigazgatás szervének kirendeltsége által kiközvetített álláskereső tevékenységet folytató számára a közfoglalkoztatást biztosítja az együttműködési szerződésben vállaltak szerint.

(3) A közfoglalkoztatáshoz szükséges álláshelyeket az Önkormányzat az általa fenntartott intézményekben biztosítja.

VIII. Fejezet

Szociálpolitikai Kerekasztal

44. § (1) Az Szt. 58/B. § (2) bekezdésében foglaltak szerint Erzsébetváros Önkormányzata Szociálpolitikai Kerekasztalt (a továbbiakban: kerekasztal) hoz létre.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott szervezet hivatalos megnevezése Budapest Főváros VII. Kerület Erzsébetváros Önkormányzatának Szociálpolitikai Kerekasztala.

(3) A szociálpolitikai kerekasztal szavazati joggal rendelkező tagjai:

a) Budapest Főváros VII. Kerület Erzsébetváros Önkormányzatának polgármestere,

b) *  Budapest Főváros VII. Kerület Erzsébetváros Önkormányzatának polgármestere által a Kerekasztal elnökének kijelölt alpolgármestere,

c) Budapest Főváros VII. Kerület Erzsébetváros Önkormányzata illetékességi területén működő nem önkormányzati szociális intézmények fenntartói,

d) Budapest Főváros VII. Kerület Erzsébetváros Önkormányzat Képviselő-testülete által a Művelődési, Kulturális és Szociális Bizottság tagjai közül delegált három tag,

e) Budapest Főváros VII. Kerület Erzsébetváros illetékességi területén lévő, a Budapest Főváros Önkormányzata fenntartásában működő szociális intézmény(ek) képviselője.

f) Budapest Főváros VII. Kerület Erzsébetváros Önkormányzata fenntartásában működő egészségügyi, szociális és gyermekvédelmi intézmény képviselője

(4) A szociálpolitikai kerekasztal ülésein tanácskozási joggal résztvevő állandó meghívottak:

a) a Budapest Főváros Kormányhivatala, Budapest VI., VII., VIII., IX. kerületi Népegészségügyi Osztálya;

b) Budapesti Rendőr-főkapitányság VI–VII. kerületi Rendőrkapitányság;

c) Fővárosi ellátottjogi képviselő;

d) Erzsébetváros illetékességi területén működő történelmi egyházak képviselői, amennyiben nincs fenntartói képviseltük a szociálpolitikai kerekasztalnál;

e) Budapest Főváros VII. kerület Erzsébetvárosi Polgármesteri Hivatal jegyzője, vagy az általa megbízott személy;

f) Budapest Főváros VII. Kerület Erzsébetváros Önkormányzata Képviselő-testületének szociális és egészségügyi tanácsnoka

(5) A kerekasztal szakértő meghívottai:

a) szociális ügyekért felelős minisztérium szociális szolgáltatásokkal érintett főosztálya által delegált képviselő;

b) Budapest Főváros Főpolgármesteri Hivatal szociális ügyekért felelős főosztályának képviselője;

c) A Fővárosi Szociálpolitikai Kerekasztal által delegált személy, a szervezet képviselője;

d) a kerületi szociális és gyermekvédelmi területen működő egyéb szervezetek képviselői (pl. Gyámhivatal, gyermekintézmények)

45. § (1) *  A kerekasztal évente szükség szerint, de legalább egy alkalommal ülést tart. A kerekasztal üléseit az elnök hívja össze. A működéssel kapcsolatos szervezési és ügyviteli feladatok ellátásáról a Polgármesteri Hivatal gondoskodik.

(2) A kerekasztal döntéseit a szavazati joggal rendelkezők szavazatai nyomán született határozatok formájában hozza. A határozatok meghozatalának szabályairól a kerekasztal ügyrendje rendelkezik.

(3) * 

(4) A kerekasztal ügyrendjében meghatározott módon bővítheti a tanácskozási joggal meghívottak körét.

IX. Fejezet

Fellebbezési eljárás

46. § *  (1) Az első fokú döntés ellen a kézhezvételtől számított 15 napon belül a Képviselő-testületnek címzett és a Polgármesteri Hivatalhoz benyújtott fellebbezéssel lehet élni.

(2) A Képviselő-testület méltányosságot gyakorolhat, e rendelet 9. §-a és 16–19. §-a szerinti támogatási formák esetében hozott I. fokú, a kérelem elutasításáról rendelkező döntés ellen benyújtott fellebbezés elbírálásakor, amennyiben az elutasítás indoka e rendeletben meghatározott jövedelemhatár okán került sor.

(3) A rendelet 9. §-a szerinti támogatást elutasító I. fokú határozat ellen benyújtott fellebbezés elbírálásakor méltányosság gyakorlására akkor van lehetőség, ha a kérelmező családjában az egy főre jutó jövedelem:

a) egyedülálló személy, vagy gyermekét egyedül nevelő szülő esetében a szociális vetítési alap összegének 630%-át,

b) 2 fős család esetében a szociális vetítési alap összegének az 515%-át,

c) 3 és több fős család esetében a szociális vetítési alap összegének 460%-át nem haladja meg.

(4) A rendelet 16–19. § szerinti támogatást elutasító I. fokú határozat ellen benyújtott fellebbezés elbírálásakor méltányosság gyakorlására akkor van lehetőség, ha a kérelmező háztartásában az egy főre jutó jövedelem:

a) egyedülálló személy, vagy gyermekét egyedül nevelő szülő esetében a szociális vetítési alap összegének 630%-át,

b) 2 fős háztartás esetében a szociális vetítési alap összegének az 515%-át,

c) 3 és több fős háztartás esetében a szociális vetítési alap összegének 460%-át nem haladja meg.

(5) Képviselő-testület az adósságcsökkentési támogatás I. fokú határozata ellen benyújtott fellebbezés esetében méltányosság gyakorlása során az alábbi körülmények mérlegelésével dönt:

a) a kérelemmel érintett háztartásban kiskorú gyermek ellátásról, neveléséről gondoskodnak;

b) a kérelmező gyermekét vagy gyermekeit egyedül nevelő szülő;

c) a kérelmező munkanélküli;

d) a kérelmező, vagy a PTK. 8:1. § (1) bekezdés 1. pontja szerinti közeli hozzátartozója rokkant,

e) a nagykorú kérelmező kérelme benyújtását megelőző 5 éven belül átmeneti vagy tartós nevelésben volt;

f) a kérelmező 70 éven felüli, egyedül élő személy,

g) ha az adós hitelt érdemlően igazolja, hogy az adósságkezelési szolgáltatás megkezdésének időpontját megelőző 6 hónapon belül méltányolható változás (hozzátartozó halála, válás, hirtelen fellépő egészségkárosodás, mely tartós kereset kieséssel jár) következett be;

h) a kérelemmel érintett háztartásban súlyosan fogyatékos gyermek ellátásáról, neveléséről gondoskodnak,

i) több fős háztartás esetén az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg a szociális vetítési alap 690%-át.

(6) A jogosulatlanul és rosszhiszeműen felvett támogatás visszafizetésére kötelező határozat ellen benyújtott fellebbezésre a képviselő-testület dönthet

a) a visszafizetendő összeg – legfeljebb 12 havi – részletekben történő megfizetésének engedélyezéséről, vagy

b) a visszafizetendő összeg legfeljebb 50%-os mérsékléséről.

(7) A jogosulatlanul, de nem rosszhiszeműen felvett támogatás visszafizetésére kötelező határozat ellen benyújtott fellebbezésre a képviselő-testület dönthet

a) a visszafizetendő összeg – legfeljebb 12 havi – részletekben történő megfizetésének engedélyezéséről, vagy

b) a visszafizetendő összeg legfeljebb 50%-os mérsékléséről, vagy

c) az érintett szociális körülményeinek figyelembevételével, a teljes visszafizetendő összeg elengedéséről.

(8) A köztemetés költségeinek megtérítésére kötelezett személy fellebbezése esetén a Képviselő-testület méltányossági jogkörében különös méltánylást érdemlő körülmények fennállása esetében dönthet

a) a visszafizetendő összeg – legfeljebb 12 havi – részletekben történő megfizetésének engedélyezéséről, vagy

b) a visszafizetendő összeg legfeljebb 50%-os mérsékléséről, vagy

b) különös méltánylást érdemlő körülmények fennállása esetén a teljes visszafizetendő összeg elengedéséről.

(9) Köztemetés esetén a Képviselő-testület mentesítheti a kötelezettet a köztemetés teljes költségének visszafizetése alól, ha a kötelezett vagyonnal nem rendelkezik és az alábbi különös méltánylást érdemlő körülmények közül legalább egy fennáll:

a) háztartásában az egy főre eső jövedelem az érvényes szociális vetítési alap 350%-a alatt van,

b) az egyedül élő kötelezett jövedelme az érvényes szociális vetítési alap 400%-a alatt van,

c) 70 évnél idősebb személy

d) súlyosan fogyatékos személy, vagy súlyosan fogyatékos személy ellátásáról gondoskodik,

e) gyermekvédelmi szakellátásban nőtt fel,

f) gondnokolt személy.

(10) A támogatás visszafizetését elrendelő határozat ellen benyújtott fellebbezésre a Képviselő-testület a Művelődési, Kulturális és Szociális Bizottság javaslata alapján az Szt. 17. § (5) bekezdése szerint méltányosságot gyakorolhat.

X. Fejezet

Záró rendelkezések

47. § (1) E rendelet 2016. február 19-én lép hatályba.

(2) E rendeletben foglaltakat a rendelet hatályba lépését követően indult eljárásokban kell alkalmazni.

(3) * 

dr. Gotthard Gábor
jegyző
Vattamány Zsolt
polgármester

Záradék

A rendelet kihirdetése 2016. február 18-án a Szervezeti- és Működési Szabályzat szerint a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján megtörtént.

A rendelet közzététel céljából megküldésre került a www.erzsebetvaros.hu honlap szerkesztője részére.

dr. Gotthard Gábor
jegyző

1. számú melléklet a 6/2016. (II. 18.) önkormányzati rendelethez * 

I. Szociális alapszolgáltatások

1. Szociális étkeztetés (napi 1x-i ebéd)
1. 1. étkezés helyben fogyasztással 605,- Ft / nap / fő + ÁFA
étkezés elvitellel 605,- Ft / nap / fő + ÁFA
étkezés házhozszállítás esetén 605,- Ft / nap / fő + ÁFA
1. 2. Házhozszállítás 100,- Ft / nap / háztartás + ÁFA
2. Házi segítségnyújtás
2. 1. Házi segítségnyújtás
személyi gondozás 670,- Ft / gondozási óra
szociális segítés 1660,- Ft / óra
2. 2. Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás 630,- Ft / nap / készülék
3. Időskorúak nappali ellátása térítésmentes
4. Pszichiátriai és szenvedélybetegek nappali ellátása
4.1. csak napközbeni tartózkodást igénybe vevő térítésmentes
4.2. napközbeni tartózkodást és ott étkezést (egyszeri étkezés) igénybe vevő 605,- Ft/nap/fő + ÁFA
5.Idős demensek nappali ellátása
5.1. csak napközbeni tartózkodást igénybe vevő térítésmentes
5.2. napközbeni tartózkodást és ott étkezést (egyszeri étkezés) igénybe vevő 605,- Ft/nap/fő + ÁFA

II. Szociális bentlakásos és átmeneti elhelyezés

1. Időskorúak ápoló-gondozó otthoni ellátása 4390,- Ft / fő / nap
2. Átmeneti elhelyezést nyújtó ellátás 3840,- Ft / fő / nap
3. Napi 3x étkezés személyi térítési díja 1660,- Ft/fő/nap + ÁFA

2. számú melléklet a 6/2016. (II. 18.) önkormányzati rendelethez * 

Napi egyszeri étkezés személyi térítési díja jövedelemi sávonként

Jövedelemsávok
szociális vetitési alap
%-ban (28.500,-)
Napi egyszeri étkezés személyi Napi egyszeri étkezés napi személyi térítési díja
Ft-ban
1 0 nincs jövedelem 0 0
2 0 (+5 Ft) – 100 – 28500 10 80
3 100 (+1 Ft) – 200 28501 – 57000 20 155
4 200 (+1 Ft) – 300 57001 – 85500 40 310
5 300 (+1 Ft) – 400 85501 – 114000 60 460
6 400 (+1 Ft) – 500 114001 – 142500 80 615
7 500 (+1 Ft) - 142501 - 100 770

Nappali ellátás keretében igénybe vett napi egyszeri étkezés személyi térítési díja jövedelemi sávonként

Jövedelemsávok
szociális vetitési alap
%-ban (28.500,-)
Nappali ellátás keretében igénybe vett Napi egyszeri étkezés napi személyi térítési díja
Ft-ban
1 0 nincs jövedelem 0 0
2 0 (+5 Ft) – 100 – 28500 10 80
3 100 (+1 Ft) – 200 28501 – 57000 20 155
4 200 (+1 Ft) – 300 57001 – 85500 40 310
5 300 (+1 Ft) – 400 85501 – 114000 60 460
6 400 (+1 Ft) – 500 114001 – 142500 80 615
7 500 (+1 Ft) - 142501 - 100 770

Napi háromszori étkezés személyi térítési díja jövedelemi sávonként

Jövedelemsávok
szociális vetitési alap
%-ban (28.500,-)
Napi háromszori étkezés Napi háromszori étkezés napi személyi térítési díja
Ft-ban
1 0 nincs jövedelem 0 0
2 0 (+5 Ft) – 100 – 28500 10 160
3 100 (+1 Ft) – 200 28501 – 57000 20 325
4 200 (+1 Ft) – 300 57001 – 85500 40 650
5 300 (+1 Ft) – 400 85501 – 114000 60 970
6 400 (+1 Ft) – 500 114001 – 142500 80 1295
7 500 (+1 Ft) - 142501 - 100 1620

A szociális étkeztetés házhoz szállításának személyi térítési díja jövedelmi sávonként

Jövedelemsávok
szociális vetitési alap %-ban (28.500,-) A szociális étkeztetés házhoz A szociális étkeztetés házhoz szállításának személyi
1 0 nincs jövedelem 0 0
2 0 (+5 Ft) – 100 – 28500 10 15
3 100 (+1 Ft) – 200 28501 – 57000 20 25
4 200 (+1 Ft) – 300 57001 – 85500 40 50
5 300 (+1 Ft) – 400 85501 – 114000 60 75
6 400 (+1 Ft) – 500 114001 – 142500 80 100
7 500 (+1 Ft) - 142501 - 100 130

A házi segítségnyújtás személyi gondozás személyi térítési díja jövedelmi sávonként

Jövedelemsávok
szociális vetitési alap
%-ban (28.500,-)
A házi segítségnyújtás személyi A házi segítségnyújtás személyi térítési díja
Ft-ban
1 0 – 200 0 – 57000 0 0
2 200 (+1 Ft) – 300 57001 – 85500 10 70
3 300 (+1 Ft) – 400 85501 – 114000 20 135
4 400 (+1 Ft) – 500 114001 – 142500 50 335
5 500 (+1 Ft) – 600 142501- 171000 80 535
6 600 (+1 Ft) - 171001- 100 670

A házi segítségnyújtás szociális segítés személyi térítési díja jövedelmi sávonként

Jövedelemsávok
szociális vetitési alap
%-ban (28.500,-)
A házi segítségnyújtás személyi A házi segítségnyújtás személyi térítési díja
Ft-ban
1 0 – 200 0 – 57000 0 0
2 200 (+1 Ft) – 300 57001 – 85500 10 165
3 300 (+1 Ft) – 400 85501 – 114000 20 330
4 400 (+1 Ft) – 500 114001 – 142500 50 830
5 500 (+1 Ft) – 600 142501- 171000 80 1330
6 600 (+1 Ft) - 171001- 100 1660

3. számú melléklet a 6/2016. (II. 18.) önkormányzati rendelethez * 

A szociális étkeztetés nettó nyersanyagnormája:

Étkezés megnevezése Nettó nyersanyagnorma
Egyszeri étkezés (ebéd) normál 657 Ft
Egyszeri étkezés (ebéd) diétás 755 Ft
Háromszori étkezés (ebéd+reggeli+vacsora) nem választható
Háromszori étkezés (ebéd+reggeli+vacsora) nem választható

A szociális bentlakásos és átmeneti elhelyezés nettó nyersanyagnormája:

Étkezés megnevezése Nettó nyersanyagnorma
Háromszori étkezés (ebéd+reggeli+vacsora) normál 1073 Ft
Háromszori étkezés (ebéd+reggeli+vacsora) diétás 1232 Ft

4. számú melléklet a 6/2016. (II. 18.) önkormányzati rendelethez * 

Az óvodai étkeztetés térítési díjai:

Étkezés megnevezése Nettó térítési díj (Ft/adag)
Egyszeri étkezés (ebéd) nem választható
Kétszeri étkezés (ebéd+reggeli vagy uzsonna) nem választható
Háromszori étkezés (ebéd+reggeli+uzsonna) 500 Ft

Az általános és középiskolai tanulók étkeztetésének térítési díjai:

Étkezés megnevezése Nettó térítési díj (Ft/adag)
Egyszeri étkezés (ebéd) 280 Ft
Kétszeri étkezés (ebéd+tízórai vagy uzsonna) 345 Ft
Háromszori étkezés (ebéd+tízórai+uzsonna) 425 Ft

A napközis és nyári szünidei táborokban résztvevő tanulók étkeztetésének térítési díjai:

Étkezés megnevezése Nettó térítési díj (Ft/adag)
Egyszeri étkezés (ebéd) nem választható
Kétszeri étkezés (ebéd+tízórai vagy uzsonna) nem választható
Háromszori étkezés (ebéd+tízórai+uzsonna) 425 Ft

A normál és a diétás étkeztetés térítési díjai minden ellátotti csoport esetében megegyeznek.

5. számú melléklet a 6/2016. (II. 18.) önkormányzati rendelethez * 

Az óvodai normál étkeztetés nettó nyersanyagnormája:

Étkezés megnevezése Nettó nyersanyagnorma
Egyszeri étkezés (ebéd) normál 413 Ft
Egyszeri étkezés (ebéd) diétás 474 Ft
Kétszeri étkezés (ebéd+reggeli vagy uzsonna) normál 556 Ft
Kétszeri étkezés (ebéd+reggeli vagy uzsonna) diétás 638 Ft
Háromszori étkezés (ebéd+reggeli+uzsonna) normál 698 Ft
Háromszori étkezés (ebéd+reggeli+uzsonna) diétás 801 Ft

Az általános iskolai 7–10 éves korosztály normál étkeztetésének nettó nyersanyagnormája:

Étkezés megnevezése Nettó nyersanyagnorma
Egyszeri étkezés (ebéd) normál 438 Ft
Egyszeri étkezés (ebéd) diétás 503 Ft
Kétszeri étkezés (ebéd+tízórai vagy uzsonna) normál 604 Ft
Kétszeri étkezés (ebéd+tízórai vagy uzsonna) diétás 695 Ft
Háromszori étkezés (ebéd+tízórai+uzsonna) normál 763 Ft
Háromszori étkezés (ebéd+tízórai+uzsonna) diétás 885 Ft

Az általános és középiskolai 11–14 éves korosztály normál étkeztetésének nettó nyersanyagnormája:

Étkezés megnevezése Nettó nyersanyagnorma
Egyszeri étkezés (ebéd) normál 497 Ft
Egyszeri étkezés (ebéd) diétás 571 Ft
Kétszeri étkezés (ebéd+tízórai vagy uzsonna) normál 673 Ft
Kétszeri étkezés (ebéd+tízórai vagy uzsonna) diétás 771 Ft
Háromszori étkezés (ebéd+tízórai+uzsonna) normál 865 Ft
Háromszori étkezés (ebéd+tízórai+uzsonna) diétás 982 Ft

A középiskolai, 15. életévét betöltött korosztály normál étkeztetésének nettó nyersanyagnormája:

Étkezés megnevezése Nettó nyersanyagnorma
Egyszeri étkezés (ebéd) normál 557 Ft
Egyszeri étkezés (ebéd) diétás 640 Ft
Kétszeri étkezés (ebéd+tízórai vagy uzsonna) normál 756 Ft
Kétszeri étkezés (ebéd+tízórai vagy uzsonna) diétás 871 Ft
Háromszori étkezés (ebéd+tízórai+uzsonna) normál 957 Ft
Háromszori étkezés (ebéd+tízórai+uzsonna) diétás 1102 Ft

A napközis és nyári szünidei táborokban résztvevő tanulók normál étkeztetésének nettó nyersanyagnormája:

Étkezés megnevezése Nettó nyersanyagnorma
Egyszeri étkezés (ebéd) nem választható
Kétszeri étkezés (ebéd+tízórai vagy uzsonna) normál nem választható
Kétszeri étkezés (ebéd+tízórai vagy uzsonna) diétás nem választható
Háromszori étkezés (ebéd+tízórai+uzsonna) normál 865 Ft
Háromszori étkezés (ebéd+tízórai+uzsonna) diétás 994 Ft

6. melléklet a 6/2016. (II. 18.) önkormányzati rendelethez * 

1. Klasszikus játszóház térítési díj:




Gyermek
(teljes ár)



Felnőtt 1. kísérő
(teljes ár)



Felnőtt 2. kísérő
(teljes ár)



Gyermek
(kedvezményes ár)
Budapest Főváros VII. kerület Erzsébetváros Önkormányzata által fenntartott bölcsődékből és óvodákból, valamint az állami fenntartású VII. kerületi iskolákból érkező gyermekek
(ingyenes időszak)
Nyitvatartás hétfőtől-péntekig 15.00–19.00
szombat, vasárnap 10.00–19.00
szerda
10.00–14.00
Első 1 óra 2 500 Ft 0 Ft 400 Ft 1 800 Ft 0 Ft
További negyed óránként 400 Ft 0 Ft 0 Ft 300 Ft 0 Ft
1 életév alatt 0 Ft 0 Ft 400 Ft 0 Ft 0 Ft
Napidíj, 1 kísérővel 2 500 Ft 0 Ft 400 Ft 1 800 Ft 0 Ft
Bérlet (5 alkalmas) 1 kísérővel 12 000 Ft 0 Ft 0 Ft 9 000 Ft -
Bérlet (10 alkalmas) 1 kísérővel 22 000 Ft 0 Ft 0 Ft 15 000 Ft -
Nem Budapest Főváros VII. kerület Erzsébetváros Önkormányzata által fenntartott bölcsődékből, óvodákból érkező csoportok és egyéb, nem állami fenntartású köznevelési intézményi csoportok
(maximum 1,5 óra időtartam)
2 800 Ft/gyermek
Családi jegy
(legfeljebb 4 gyermek+1 felnőtt)
5 000 Ft/alkalom
Születésnapi party
(maximum 3 óra időtartam)
3 300 Ft/gyermek

2. Az 1. pontban található táblázatban feltüntetett kedvezményes árra jogosultak a VII. kerületi bejelentett lakóhellyel, vagy tartózkodási hellyel rendelkezők.

3. További játszóházi térítési díjak:

Nyitva tartás:
H–P: 8:00–19:00
Sz-V: igény szerint (legfeljebb 10:00–19:00)
Vizsgálatok
Egyéb információ Térítési díj Kedvezményes
térítési díj 20%
Térítési díj bérlet esetén
(6 alkalom)
Kedvezményes bérlet
20%
Pedagógiai vizsgálatok:
Általános képességmérés 1 alkalom (60–90 perc) 10 000 Ft 8 000 Ft
Komplex iskolaérettség vizsgálat szakvéleménnyel 1 alkalom (2,5–3 óra) 25 000 Ft 20 000 Ft
Tanulási képességek vizsgálata (7–14 éves korig) 1 alkalom (90–120 perc) 15 000 Ft 12 000 Ft
Anyanyelvi képességek vizsgálata 1 alkalom 10 000 Ft 8 000 Ft
Logopédiai állapotfelmérés 1 alkalom 10 000 Ft 8 000 Ft
Kombinált vizsgálatok:
Pedagógiai vizsgálat + pszichológiai állapotfelmérés 3 alkalom 22 000 Ft 17 600 Ft
Pedagógiai vizsgálat + mozgásvizsgálat + pszichológiai állapotfelmérés 4 alkalom 30 000 Ft 24 000 Ft
Egyéb vizsgálatok
Mozgásvizsgálat 1 alkalom (60–90 perc) 10 000 Ft 8 000 Ft
Gyógytorna állapotfelmérés 1 alkalom (60 perc) 12 000 Ft 9 600 Ft
Pszichológiai állapotfelmérés 2 alkalom (2x 60 perc) 15 000 Ft 12 000 Ft
Egyéb tevékenységek
Szakvélemény írása 3 000 Ft 2 400 Ft
Fejlesztések, terápiák
Egyéb információ Térítési díj Kedvezményes
térítési díj 20%
Térítési díj bérlet esetén
(6 alkalom)
Kedvezményes bérlet
20%
Pszichológia:
Képes vagyok rá! Csoport ovisoknak 10 alkalom+2 konzultáció 48 000 Ft 38 400 Ft
Szociális készségfejlesztő tréning kisiskolásoknak 5 alkalom+2 konzultáció 28 000 Ft 22 400 Ft
Mesecsoport ovisoknak 10 alkalom+2 konzultáció 38 000 Ft 30 400 Ft
Érzelemkalauz kisiskolásoknak 10 alkalom+2 konzultáció 48 000 Ft 38 400 Ft
Szülőcsoport 10 alkalom 40 000 Ft 32 000 Ft
Testvércsoport 10 alkalom 40 000 Ft 32 000 Ft
Egyéni pszichológiai ellátás 1 alkalom (50 perc) 9 000 Ft 7 200 Ft
Szülőkonzultáció, tanácsadás 1 alkalom (50 perc) 10 000 Ft 8 000 Ft
Fejlesztő foglalkozások (csoportos):
Beszédindító foglalkozás 4 000 Ft 3 200 Ft 22 000 Ft 17 600 Ft
Komplex iskola-előkészítő foglalkozás 5 000 Ft 4 000 Ft 28 000 Ft 22 400 Ft
Mesevarázs- Komplex képességfejlesztés BTMN gyerekeknek 5 000 Ft 4 000 Ft 28 000 Ft 22 400 Ft
Anyanyelvi készségfejlesztés iskolásoknak 4 000 Ft 3 200 Ft 22 000 Ft 17 600 Ft
Tanulástechnika tréning 5 000 Ft 4 000 Ft 28 000 Ft 22 400 Ft
Mozgásfejlesztés:
Torna felírás, konzultáció 9 000 Ft 7 200 Ft
TSMT/DSZIT egyéni 6 000 Ft 4 800 Ft 33 000 Ft 26 400 Ft
TSMT/ DSZIT csoportos 4 000 Ft 3 200 Ft 21 000 Ft 16 800 Ft
Alapozó Terápia, fejlesztés egyéni 9 000 Ft 7 200 Ft 50 000 Ft 40 000 Ft
Alapozó Terápia, fejlesztés kiscsoportos 5 500 Ft 4 400 Ft 30 000 Ft 24 000 Ft
Gyógypedagógia, logopédia:
Komplex gyógypedagógiai fejlesztés, terápia egyéni 6 000 Ft 4 800 Ft 33 000 Ft 26 400 Ft
Logopédiai fejlesztés, terápia egyéni 6 500 Ft 5 200 Ft 36 000 Ft 28 800 Ft
Dadogó csoport 5 000 Ft 4 000 Ft 28 000 Ft 22 400 Ft
Gyógytorna:
Korai fejlesztés (0–2 éves korig) 7 000 Ft 5 600 Ft 39 000 Ft 31 200 Ft
Egyéni gyógytorna 7 000 Ft 5 600 Ft 39 000 Ft 31 200 Ft
Játszócsoport
Napidíj Kedvezményes
napidíj 20%
Bérlet díja Kedvezményes bérlet
20%
Alkalom/ gyermek 4 000 Ft 3 200 Ft
Havi bérlet/gyermek
heti 1 nap esetén 16 000 Ft 12 800 Ft
heti 2 nap esetén 29 600 Ft 23 680 Ft
heti 3 nap esetén 42 000 Ft 33 600 Ft
heti 4 nap esetén 51 200 Ft 40 960 Ft
heti 5 nap esetén 60 000 Ft 48 000 Ft
Egyéb foglalkozások
Térítési díj Kedvezményes
térítési díj 20%
Bérlet díja Kedvezményes bérlet
20%
Ringató foglalkozás 1 200 Ft 960 Ft
Bábos mesekuckó 3 000 Ft 2 400 Ft
Baba-mama jóga 1 800 Ft 1 440 Ft

7. melléklet a 6/2016. (II. 18.) önkormányzati rendelethez *