Budapest Főváros VII. kerület Erzsébetváros Önkormányzatának Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában, valamint Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 53. § (1) bekezdésében megállapított feladatkörében eljárva az alábbi Szervezeti- és Működési Szabályzatot alkotja meg:
1. § Az Önkormányzat hivatalos megnevezése: Budapest Főváros VII. Kerület Erzsébetváros Önkormányzata (a továbbiakban: Önkormányzat)
2. § Az Önkormányzat székhelye: 1073 Budapest VII. kerület, Erzsébet krt. 6.
3. § * Az Önkormányzat Képviselő-testületének hivatalos megnevezése: Budapest Főváros VII. Kerület Erzsébetváros Önkormányzatának Képviselő-testülete (a továbbiakban: Képviselő-testület). A Képviselő-testület tagjainak névsorát a 3. melléklet tartalmazza.
4. § A Képviselő-testület által létrehozott hivatal megnevezése:
Budapest Főváros VII. Kerület Erzsébetvárosi Polgármesteri Hivatal (a továbbiakban: Polgármesteri Hivatal). A Polgármesteri Hivatal székhelye megegyezik az Önkormányzat székhelyével.
5. § (1) Az Önkormányzat működési területe: Budapest Főváros VII. kerület közigazgatási területe.
6. § (1) Az önkormányzati feladatok ellátását a képviselő-testület és szervei biztosítják.
(2) A Képviselő-testület szervei a polgármester, a képviselő-testület bizottságai, a Polgármesteri Hivatal és a jegyző.
7. § (1) Az Önkormányzat hivatalos honlapjának címe: www.erzsebetvaros.hu
(2) Az Önkormányzat hivatalos lapja az Erzsébetváros Újság, amely tekintetében az alapítói jogokat Budapest Főváros VII. kerület Erzsébetváros Önkormányzata gyakorolja, a kiadói feladatok ellátásáról külön megállapodásban dönthet.
8. § (1) * Az Önkormányzat hivatalos jelképei a kerületi zászló, címer külső dísszel vagy anélkül, valamint a logó, amelyek leírásáról és használatuk rendjéről önkormányzati rendelet rendelkezik.
(2) Az Önkormányzat hivatalos pecsétje kör alakú, melynek közepén Magyarország címere található, és a köríven Budapest Főváros VII. kerület Erzsébetváros Önkormányzata felirat olvasható.
(3) Az önkormányzati helyi kitüntetések és elismerő címek adományozásáról önkormányzati rendelet rendelkezik.
9. § (1) Az Önkormányzat a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvényben (a továbbiakban Mötv.) és egyéb jogszabályban meghatározott kötelezően előírt, és az általa önként vállalt feladat- és hatásköröket
a) a Képviselő-testület és szervei útján
b) az Önkormányzat költségvetési szervei útján
c) az Önkormányzat által alapított gazdasági társaságok útján
d) természetes személy, jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet (a továbbiakban: szervezet) útján, a szervezet és a Képviselő-testület, vagy annak valamely szerve között létrejött szerződés alapján látja el az Mötv. 41–42. §-ban meghatározottak szerint.
(2) Az Önkormányzat önként vállalt feladatokat láthat el. Az Önkormányzat önként vállalt feladatot az Mötv. 10. § (2) bekezdésében és a 12. § (1) bekezdésében foglalt esetben vállalhat.
(3) * A Képviselő-testület a feladat- és hatásköreit a 6. § (2) bekezdésében meghatározott szerveire ruházhatja át.
(4) * A Képviselő-testület által átruházott feladat- és hatásköreit az 1. melléklet tartalmazza.
10. § A Képviselő-testület tagjainak száma 15 fő. A Képviselő-testület tagjai a közvetlenül megválasztott polgármester, 10 fő egyéni választókerületben, és 4 fő kompenzációs listán mandátumot szerzett képviselő.
11. § (1) A Képviselő-testület rendes ülésén a képviselő a polgármesterhez, az alpolgármesterekhez, a kabinetvezetőkhöz, a jegyzőhöz, a bizottsági elnökökhöz és a tanácsnokokhoz önkormányzati ügyben interpellációt intézhet.
(2) Az interpellációt elektronikus úton kell benyújtani az ülést megelőzően legalább három nappal a polgármesterhez.
(3) Az interpellációnak tartalmaznia kell:
a) az interpelláló nevét,
b) az interpelláció címzettjét,
c) az interpelláció tárgyát.
(4) Az interpelláló interpellációja tartalmát a Képviselő-testület ülésén legfeljebb két percben, szóban ismertetheti. Az elmondott interpelláció nem tartalmazhat olyan új tényt, amelyet az interpelláció írott szövege nem tartalmazott. Ettől eltérni csak az interpellált egyetértésével lehet.
(5) Az interpelláció címzettje az ülésen szóban, három percben, vagy az ülést követő 15 napon belül írásban köteles érdemi választ adni. Az írásos választ elektronikus úton kell a képviselő részére eljuttatni.
(6) Írásban adott választ a következő képviselő-testületi ülés napirendjére kell tűzni. Az interpelláció címzettjének írásos válaszát ismertetni kell a Képviselő-testülettel.
(7) A válaszadást követően az interpelláló nyilatkozik arról, hogy a kapott választ elfogadja-e.
(8) Ha az interpellációra adott választ a képviselő nem fogadja el, a Képviselő-testület dönt annak elfogadásáról. Ha a választ a Képviselő-testület sem fogadja el, az ügy további vizsgálat és javaslattétel céljára a Képviselő-testület által kijelölt bizottság elé utalandó. A bizottság állásfoglalását határozati javaslatával a következő ülésen terjeszti elő, amelyről a Képviselő-testület vita nélkül határoz.
(9) Amennyiben az interpelláló az ülésen nem jelenik meg, úgy az interpellációt elnapoltnak kell tekinteni. Az interpelláló két egymást követő képviselő-testületi ülésről való távolmaradása után az interpelláció nem tűzhető napirendre.
(10) A képviselő a polgármesterhez, az alpolgármesterekhez, a kabinetvezetőkhöz, a bizottsági elnökökhöz és a jegyzőhöz a Képviselő-testület, valamint a Polgármesteri Hivatal hatáskörébe tartozó bármely közérdekű ügyben kérdést intézhet, amelyre az ülésen szóban, vagy legkésőbb 15 napon belül írásban kell érdemi választ adni. A képviselői kérdést elektronikus úton kell benyújtani az ülést megelőzően legalább három nappal a polgármesterhez. Az írásos választ elektronikus úton kell a képviselő részére eljuttatni.
(11) A képviselő a kérdése tartalmát a Képviselő-testület ülésén legfeljebb két percben ismertetheti, a válaszadásra rendelkezésre álló idő két perc.
(12) A kérdésre adott válasz elfogadásáról vita nem nyitható, döntéshozatal nem történik.
12. § (1) A képviselő megválasztásának időpontjától megbízatása megszűnéséig tiszteletdíjra és természetbeni juttatásra jogosult, amelyet önkormányzati rendelet szabályoz.
(2) * Ha a képviselő egy adott ülésszakban tartott összes képviselő-testületi ülés több mint a felén indoklás és bejelentés nélkül nem vett részt, a Képviselő-testület a tiszteletdíját legfeljebb 12 hónapra 25%-kal csökkentheti. A képviselő, ha a képviselő-testület bizottságának tagja, távolmaradását köteles a bizottság elnökének 24 órával a meghirdetett bizottsági ülés előtt írásos formában jelezni. Ha a képviselő bizottsági tag a bizottság munkájában – az előre bejelentett, indokolt távollétet kivéve – egy ülésszakon belül két alkalommal nem vesz részt, a Képviselő-testület a képviselő bizottsági tag bizottsági tagságért megállapított tiszteletdíját 50%-kal, maximum 12 havi időtartamra csökkentheti. Amennyiben a bizottsági tag képviselő – az előre bejelentett, indokolt távollétet kivéve – egy ülésszakon belül négy bizottsági ülésen nem vesz részt, a Képviselő-testület a negyedik elmulasztott alkalmat követően a bizottsági tagságért járó tiszteletdíjat ugyanilyen időtartamra megvonhatja
(3) A bizottsági ülések közül csak azokat kell figyelembe venni, amely bizottságnak az érintett képviselő a tagja.
13. § A képviselő az Mötv. 32. §-ában foglaltakon túlmenően köteles
a) aktívan és felkészülten részt venni a Képviselő-testület és a bizottságok munkájában és a tudomására jutott minősített adatot, szolgálati és hivatali titkot megőrizni.
b) Rendszeres kapcsolatot tartani a választóival, a lakosság önszerveződő közösségeivel, a társadalmi szervezetekkel.
c) Az ülés megkezdése előtt írásban, vagy szóban, a polgármesternek vagy a bizottság elnökének előzetesen bejelenteni és indokolni a Képviselő-testület vagy a bizottság üléséről való távolmaradását.
d) * A képviselő az Mötv. 39. §-ában meghatározottak szerint köteles vagyonnyilatkozatot tenni. A vagyon-nyilatkozattételi eljárás további szabályait a 2. melléklet tartalmazza.
14. § (1) A mandátumot szerzett képviselők tevékenységük összehangolására képviselőcsoportot (frakciót) hozhatnak létre.
(2) Képviselőcsoportot legalább két képviselő alakíthat.
(3) Egy képviselő csak egy képviselőcsoportnak lehet tagja.
(4) A képviselőcsoport megalakulását írásban kell bejelenteni a polgármesternél. A bejelentés tartalmazza:
a) a képviselőcsoport elnevezését,
b) a képviselőcsoport vezetőjének nevét,
c) a tagok névsorát és aláírását.
(5) A képviselőcsoport csak a bejelentés után gyakorolhatja a képviselőcsoportra vonatkozó jelen rendeletben biztosított jogokat.
(6) A képviselőcsoport a működési rendjét maga alakítja ki, vezetőjét a tagjai közül maga választja meg.
(7) A képviselőcsoport megalakulásáról a polgármester a következő ülésen tájékoztatja a Képviselő-testületet.
(8) A képviselőcsoportból bármely képviselő kiléphet.
(9) A képviselőcsoportot elhagyó képviselők 30 nap elteltével új képviselőcsoportot alakíthatnak.
(10) A képviselőcsoportot elhagyó képviselő(k) másik képviselőcsoport tagjai lehetnek a képviselői csoportból való kilépés Képviselő-testület előtti bejelentését követően. A képviselői csoportba történő csatlakozását a képviselőnek írásban kell bejelentenie a polgármesternek, amelynek tartalmaznia kell:
a) a képviselőcsoport elnevezését,
b) a képviselő csoport vezetőjének befogadó nyilatkozatát,
c) a képviselőcsoport tagjainak új névsorát.
(11) * A képviselő-csoportok megnevezését és névsorát a 4. melléklet tartalmazza.
15. § (1) A képviselőcsoport megszűnik, ha tagjainak száma 2 fő alá csökken. Ha a képviselőcsoport megszűnik, a függetlenné váló képviselő jelezheti belépési szándékát bármely, már megalakult képviselőcsoportba.
(2) A képviselőcsoport megszűnését, az esetleges változásokat a képviselőcsoport vezetője a polgármesternek írásban, a Képviselő-testületnek szóban – a napirend elfogadása előtt – jelenti be.
16. § A Képviselőcsoportok munkájának megkönnyítése és hatékonyabbá tétele érdekében a Polgármesteri Hivatal épületében önálló irodahasználatra jogosultak. Az iroda személyi és tárgyi feltételeiről a jegyző gondoskodik.
17. § A Képviselő-testület alakuló, ünnepi és rendes ülést tart, és rendkívüli ülést tarthat.
18. § (1) A Képviselő-testület alakuló ülésén az Mötv. 43. §-ban foglaltakon túlmenően:
a) a Képviselő-testület első napirendi pontként meghallgatja a Helyi Választási Bizottság tájékoztatóját a polgármester és a képviselők választásának eredményéről és a választás fontosabb eseményeiről,
b) a polgármester és a képviselők esküt tesznek.
(2) Az alakuló ülés meghívóját az ülés napját megelőző 3 nappal kell kézbesíteni.
19. § (1) A Képviselő-testület ünnepi üléseit a Képviselő-testület munkatervében kell meghatározni.
(2) A Képviselő-testület ünnepi ülésén előterjesztés nem tárgyalható, kérdés és interpelláció nem nyújtható be, napirend utáni felszólalás nem tehető.
(3) A Képviselő-testület ünnepi ülésének összehívására a rendkívüli ülés összehívására vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
20. § (1) * A Képviselő-testület rendes üléseit – lehetőség szerint – az adott hónap 3. szerdai munkanapján tartja.
(2) * A Képviselő-testület évenként saját munkaterve alapján két rendes ülésszakot tart. Az első ülésszak minden év január 15-től július 15-ig, a második ülésszak pedig augusztus 21-től december 20-ig tart.
21. § (1) A Képviselő-testület – a naptári évtől eltérő – éves munkaterv szerint dolgozik.
(2) Az éves munkatervet a polgármester minden év február 28. napjáig köteles beterjeszteni. Az éves munkaterv március 16-tól a következő év március 15-ig szól.
(3) A munkatervnek tartalmaznia kell:
a) a jogszabály által kötelezően előírt napirendeket,
b) * a képviselő-testületi ülések várható ütemezését, a napirendek címét, az előkészítésért felelős és az előterjesztő megjelölését,
c) a közmeghallgatás időpontját,
d) *
e) * a Képviselő-testület ünnepi üléseit, azok témáját és időpontját.
(4) A munkaterv összeállításához a polgármester javaslatot kérhet:
a) a képviselőktől,
b) a bizottságoktól, tanácsnokoktól,
c) az alpolgármesterektől,
d) a jegyzőtől,
e) a nemzetiségi önkormányzatok elnökeitől,
f) a Budapest Főváros Kormányhivatala vezetőjétől,
g) a főpolgármestertől,
h) a területileg határos kerületek polgármestereitől,
i) az Önkormányzat intézményeitől,
j) a kabinetvezetőktől.
(5) *
22. § (1) A polgármester szükség esetén rendkívüli ülést hívhat össze.
(2) A polgármester köteles rendkívüli ülést összehívni az Mötv. 44. §-ban foglalt esetekben, az ott meghatározott időn belül, vagy ha azt jogszabály kötelezően előírja.
(3) * Az Mötv. 44. §-ban meghatározott indítványt írásban, a szükséges aláírásokkal ellátva a polgármesternél kell előterjeszteni.
(4) Rendkívüli ülésen interpelláció, képviselői kérdés nem tehető fel, kivéve
a) * a 11. § (6) bekezdésében foglalt esetet, vagy
b) * ha három egymást követő hónapon belül rendes ülés összehívására nem került sor.
(5) Rendkívüli ülés kitűzhető a rendes ülés napjára, attól eltérő időpontra, vagy a rendes ülésszakon kívüli időpontra is.
23. § (1) A Képviselő-testület nyilvános és zárt ülést tart.
(2) A Képviselő-testület üléseinek nyilvánosságára az Mötv. 46. §-ában foglaltak az irányadók.
(3) A Képviselő-testület nyilvános ülésein megjelenő polgárok (továbbiakban: hallgatóság) a részükre kijelölt helyen foglalhatnak helyet.
(4) A hallgatóság az ülés menetét nem zavarhatja, és csak abban az esetben szólalhat fel, ha erre az ülés vezetője engedélyt ad. A tanácskozás rendjének megzavarása esetén a polgármester rendreutasíthatja a rendzavarót, ismétlődő rendzavarás esetén pedig az érintettet a terem elhagyására kötelezheti.
(5) A lakosság a Képviselő-testület üléséről – a zárt ülés kivételével – az ülések élő közvetítése útján is tájékozódhat.
(6) A zárt ülésen az Mötv. 46. § (3) bekezdésében felsorolt személyek és az ülést segítő köztisztviselők vehetnek részt.
(7) Az Mötv. 46. § (2) bekezdés c) pontja eseteiben tartható zárt ülés megtartását indítványozhatják:
a) a polgármester, az alpolgármesterek,
b) bármely képviselő,
c) a jegyző.
24. § (1) Előterjesztésnek minősül – a (4) bekezdésben felsoroltak által benyújtott – a Képviselő-testületnek tárgyalásra javasolt, írásban benyújtott rendelet- vagy határozat tervezet, beszámoló és tájékoztató.
(2) A képviselő-testületi előterjesztéseket elektronikus formában kell benyújtani a polgármesterhez. A (4) bekezdés f)–h) pontjában meghatározott előterjesztésre jogosultak esetén az írásban benyújtott előterjesztés elektronikus feldolgozását a jegyző látja el.
(3) * A Képviselő-testület tagjai az adott rendes ülésre az ülés munkaterv szerinti időpontját megelőző 10. munkanapig nyújthatnak be előterjesztést.
(4) Előterjesztést tehetnek:
a) a polgármester; az alpolgármesterek,
b) a képviselő,
c) a képviselőcsoport,
d) a jegyző,
e) a Képviselő-testület bizottságai, tanácsnokai,
f) a nemzetiségi önkormányzatok a jogaik gyakorlása körében,
g) Budapest Főváros Kormányhivatala vezetője,
h) mindazon személyek és szervek, akik vagy amelyek részére a jogszabály jogot biztosít,
i) az önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságok vezetői és az önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságok tulajdonában lévő gazdasági társaságok vezetői (alapítói döntésekre vonatkozó előterjesztések kivételével)
j) a kabinetvezetők
(5) Az előterjesztésnek tartalmaznia kell:
a) a tárgyat és a pontos tényállást,
b) az ügyben hozott esetleges korábbi döntéseket,
c) a döntési lehetőségeket,
d) a meghozandó döntés indokait,
e) az előterjesztés készítésében résztvevők megnevezését és javaslataikat,
f) a hatáskörrel rendelkező bizottság véleményét,
g) a könyvvizsgáló írásos véleményét a hatáskörébe tartozó ügyekben.
(6) A tájékoztató kivételével az előterjesztésnek tartalmaznia kell továbbá:
a) a határozati javaslatot alternatívák feltüntetésével,
b) a végrehajtásért felelős megnevezését,
c) a végrehajtási határidőt.
(7) A beszámolónál az előterjesztés:
a) tartalmazza a beszámoló részt, amelyet a Képviselő-testület „elfogad” vagy „nem fogad el”
b) tartalmazhat javaslati részt, amely esetén a határozati javaslat a beszámoló részre támaszkodva, de külön indoklással és külön határozati javaslattal készül.
(8) Az előterjesztésnek alkalmasnak kell lennie a tárgykör valósághű bemutatására, megfelelő következtetések levonására és a legcélszerűbb döntések meghozatalára.
Az előterjesztésnek formailag és tartalmilag, szakmai és jogi szempontból megalapozottnak kell lennie.
(9) A Képviselő-testület ülésén önálló napirendként döntést igénylő kérdésben csak olyan előterjesztés tárgyalható, amely megfelel az előterjesztésekkel szemben támasztott követelményeknek.
(10) A Képviselő-testület napirendjére olyan előterjesztés vehető fel, amelynek tartalmát a jegyző törvényességi szempontból megvizsgálta.
(11) * Az előterjesztések címét úgy kell megfogalmazni, hogy az egyértelműen, precízen, informatívan jelölje az előterjesztés tartalmát, a megfogalmazás a laikus nyilvánosság számára is azonnal érthető és könnyen beazonosítható legyen a korábbi önkormányzati rendeletek ismeretének hiányában is.
25. § (1) Képviselő-testület ülésén a polgármester, az alpolgármesterek, kabinetvezetők jogszabályban meghatározott személyek évente legalább egyszer, igény esetén többször is, a bizottsági elnökök évente egyszer beszámolnak az általuk végzett tevékenységről, a szakterületüket érintő fontosabb eseményekről.
(2) A beszámoló elfogadásáról a Képviselő-testület dönt. Amennyiben a Képviselő-testület a beszámolót nem fogadja el, úgy azt – ha jogszabály másképpen nem rendelkezik – a Képviselő-testület soron következő ülésére ismételten be kell terjeszteni.
(3) Jogszabályban vagy az Önkormányzat rendeleteiben meghatározott személyek, szervek az abban foglaltak szerint tájékoztatják a Képviselő-testületet. A tájékoztatásról döntés nem születik.
26. § (1) A Képviselő-testület ülését az Mötv. 45. §-a szerinti személy hívja össze. Az ülés összehívása a meghívónak elektronikus úton történő megküldésével történik. Az ülést – számítástechnikai üzemzavar esetén – az írásbeli, nyomtatott meghívó kézbesítésével kell összehívni.
(2) * A Képviselő-testület ülését a polgármesteri és az alpolgármesteri tisztségek egyidejű betöltetlensége, tartós akadályoztatásuk esetén a Pénzügyi és Kerületfejlesztési Bizottság elnöke hívja össze.
(3) * Ahol a Képviselő-testület összehívásával és vezetésével kapcsolatos rendelkezéseiben e rendelet polgármestert említ, azon az (1) és (2) bekezdésben leírt esetben az ott meghatározott személyt kell érteni.
(4) * A Képviselő-testület rendes ülésére szóló meghívót a napirendek anyagaival együtt – elektronikus úton – a 27. § (3)–(5) bekezdéseinek figyelembevételével e rendeletben meghatározott személyek részére legkésőbb az ülés napját megelőző 5. munkanapon meg kell küldeni.
(5) * A rendkívüli ülésre szóló meghívót a napirendek anyagaival együtt legalább az ülés napját megelőző 3. munkanap 16 órájáig – elektronikus úton – az érintettek részére meg kell küldeni.
(6) * Amennyiben a rendkívüli ülés összehívására a 22. § (2) bekezdésében leírt esetben kerül sor, úgy a meghívóval együtt az indítványt is meg kell küldeni.
(7) A Képviselő-testület ülésére szóló meghívót – a képviselőknek történő kézbesítést követően – haladéktalanul, a nyílt ülésen tárgyalandó napirendek anyagait másnap 12 óráig a kerület hivatalos honlapján meg kell jelentetni. A meghívót a kézbesítés napján a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján is ki kell függeszteni.
27. § (1) A Képviselő-testület ülésére szóló meghívónak tartalmaznia kell:
a) az ülés minősítését (alakuló ülés, ünnepi ülés, rendes ülés, rendkívüli ülés),
b) az ülés helyét, napját, kezdési időpontját,
c) a javasolt napirendi pontokat,
d) a napirendek tárgyának és előterjesztőjének megjelölését,
e) javasolt napirend nyilvánosságát,
f) az ülést összehívó aláírását, bélyegző lenyomatát és dátumot (a papíralapú meghívó esetében).
(2) A meghívóhoz mellékelni kell az előterjesztéseket, és a javasolt napirendi pontokhoz kapcsolódó – a kézbesítés időpontjáig beérkezett – véleményeket, állásfoglalásokat.
(3) A Képviselő-testület ülésére meg kell hívni:
a) a települési képviselőket,
b) a nemzetiségi önkormányzatok elnökeit,
c) a jegyzőt és aljegyzőt,
d) * azon személyeket és szervezeteket, akik, illetve amelyek részére a Képviselő-testület a rendeletben tanácskozási jogot biztosít,
e) akiknek a jelenlétét jogszabály kötelezővé teszi, illetve akiknek a meghívását a polgármester az egyes napirendi pontok tárgyalásánál indokoltnak tartja,
f) az országgyűlési képviselőt,
g) * a napirend előterjesztőjét, az előterjesztés készítőjét.
(4) Az egyes napirendekhez meghívottak részére csak azokat az előterjesztéseket kell megküldeni, amelyikhez meghívásuk kapcsolódik.
(5) A Képviselő-testület zárt ülésén tárgyalandó előterjesztéseket kizárólag azok számára lehet megküldeni, akik a zárt ülésen részt vehetnek.
28. § (1) A Képviselő-testületi ülés meghívója megküldését követően a polgármester frakcióvezetői ülést hív össze melynek állandó tagjai a polgármester, az alpolgármesterek, a kabinetvezetők, a frakcióvezetők és a frakcióhoz nem tartozó képviselők.
(2) A frakcióvezetői ülésre a polgármester bárkit meghívhat, akit a megtárgyalandó ügyek témája miatt indokoltnak tart.
(3) A frakcióvezetői ülés összehívását bármely állandó tagja kezdeményezheti a polgármesternél.
29. § (1) A Képviselő-testület ülését a Polgármester vezeti. A polgármester akadályoztatása esetén az ülést a Polgármester általános helyettesítésére kijelölt alpolgármester, további akadályoztatás esetén az egyéb feladatra kijelölt alpolgármester vezeti. A polgármester munkáját a jegyző segíti.
(2) A polgármester megnyitja a Képviselő-testület ülését. A jelenléti ív alapján megállapítja a jelenlévő képviselők számát, az ülés határozatképességét, ismerteti a távollétüket bejelentőket. A határozatképességre vonatkozóan az Mötv. 47. §-ban foglaltakat kell alkalmazni.
(3) Ha az ülés megnyitását követően a polgármester megállapítja az ülés határozatképtelenségét, akkor 15 perces szünetet rendel el a határozatképesség helyreállítása érdekében. Amennyiben ez az idő eredménytelenül telik el, az ülést a polgármester berekeszti és változatlan napirendi pontokkal 8 napon belüli időpontra az ülést újra összehívja.
(4) * Ha az ülés ideje alatt a polgármester a Képviselő-testület határozatképtelenségét állapítja meg, a (3) bekezdésben foglaltak szerint jár el azzal az eltéréssel, hogy csak a fennmaradó napirendi pontokkal hívja össze az új ülést.
(5) * A (3) és (4) bekezdés szerint ismételten összehívott Képviselő-testületi ülésre csak a meghívót kell kézbesíteni.
(6) * A polgármester az Önkormányzat mindenkori költségvetéséről szóló rendelet-tervezet előterjesztése előtt, de legalább 9 nappal a végleges tervezet kiküldése előtt költségvetés-egyeztető ülést hív össze, melynek állandó tagjai a polgármester, az alpolgármesterek, a kabinetvezetők, a jegyző, a frakcióvezetők és a frakcióhoz nem tartozó képviselők, valamint az érintett irodák és szervezeti egységek vezetői.
30. § (1) * A Polgármester a meghívó megküldésével a Képviselő-testület ülésén tárgyalandó napirendek sorrendjére, az Mötv. 46. § (2) bekezdés c) pontjában meghatározott esetekben a zárt ülés tartására, – a (2) bekezdésben meghatározottak betartásával – tesz javaslatot.
(2) A Képviselő-testületi ülés tárgyalási sorrendje:
a) az ülés napirendjének elfogadása,
b) előterjesztés,
c) interpelláció,
d) képviselői kérdés,
e) napirend utáni felszólalás.
31. § (1) A meghívó kiküldése után, a meghívóban nem szereplő, új napirendi pont felvételére sürgősségi indítvány előterjesztésével van lehetőség.
(2) Sürgősségi indítvány előterjesztésére a polgármester jogosult, kizárólag az önkormányzat működésével kapcsolatos halaszthatatlan kérdésben. A sürgősségi indítványt írásba kell foglalni, a sürgősség okát az indítványban érdemben alá kell támasztani.
(3) A sürgősségi indítványt a módosító indítvány benyújtására nyitva álló határidő letelte előtt legalább hat órával a képviselők elektronikus címére meg kell küldeni.
(4) A sürgősségi indítvány napirendre vételéről a napirend elfogadásával egyidejűleg kell dönteni.
A sürgősségi indítvány előzetes megtárgyalására bármely képviselőcsoport vezetője kérésére a polgármester minimum 10 perc szünetet rendel el.
(5) A sürgősségi indítványt a meghívóban szereplő nyílt ülés meghívó szerinti napirendi pontjai után, a zárt ülésen tárgyalandó napirendet a zárt ülés meghívó szerinti napirendi pontjai után kell tárgyalni.
32. § (1) * A kiküldött napirendi tervezethez, a határozati javaslatot vagy rendelet-tervezetet tartalmazó előterjesztéshez mindazok, akiknek a 24. § (4) bekezdése előterjesztési jogot biztosít, előterjesztésenként egy módosító indítványt tehetnek.
(2) * A módosító indítvány írásban és elektronikus úton a polgármesterhez nyújtható be, legkésőbb az ülésnek a meghívóban megjelölt kezdési időpontja előtt 48 órával. A 24. § (4) bekezdésének f)–h) pontjaiban foglaltak által benyújtott módosító indítvány elektronikus feldolgozását a jegyző látja el. A benyújtott módosító indítványokat az ülés kezdete előtt 23 órával fel kell tölteni az ELO-ra, a kerület hivatalos honlapjára. Hétfői testületi ülés esetén a módosító indítványokat legkésőbb az ülés előtt 1 órával fel kell tölteni az említett felületekre.
(3) Az előterjesztő legkésőbb a módosítással érintett napirend tárgyalásakor nyilatkozik arról, hogy mely módosító indítványokat fogadja el.
33. § (1) A polgármester a napirendi pont tárgyalásakor:
a) szót ad a napirendi pont előterjesztőjének szóbeli kiegészítésre,
b) ismerteti az előterjesztést megtárgyaló bizottság álláspontját,
c) igény esetén szót ad a bizottsági kisebbségi vélemény előadójának,
d) megnyitja a napirend vitáját,
e) a bejelentkezés sorrendjében ad szót,
f) lezárja a vitát, ha a napirendi ponthoz nincs további hozzászóló, vagy ha a Képviselő-testület a vita lezárásáról döntött,
g) ismét szót ad a napirendi pont előterjesztőjének, hogy válaszoljon a vitában felmerült kérdésekre, és az előzetesen beadott indítványokra.
(2) A polgármester a napirendi pontok tárgyalásakor szükség esetén szünetet rendelhet el. Az elrendeléssel egyidejűleg meghatározza a szünet időtartamát.
(3) A polgármester köteles szünetet elrendelni, ha a Képviselő-testület vita nélkül hozott határozatával így dönt. Ebben az esetben a szünet időtartama 10 perc.
(4) A polgármester – ülésenként és frakciónként egy alkalommal – szünetet köteles elrendelni amennyiben valamely frakció kéri.
34. § (1) A napirendi pontok vitájában egy képviselő legfeljebb kétszer szólhat hozzá a napirendet érintő témában. Az első képviselői hozzászólás időtartama legfeljebb két perc, a második hozzászólás időtartama legfeljebb egy perc. Ha a képviselői hozzászólás nem a napirend témáját érinti, a Polgármester szabályos felszólalásra kéri fel a képviselőt vagy a képviselőtől megvonja a szót.
(2) A vita bármely képviselő ügyrendi javaslatára a Képviselő-testület egyszerű többséggel meghozott döntésével lezárható. A vita lezárásával a bejelentkezett képviselők hozzászólási jogukat elvesztik. A vita ily módon történő lezárását követően valamennyi képviselőcsoport egy-egy képviselője, két-két percben ismertetheti álláspontját.
(3) A polgármester és a jegyző a vitában soron kívül, több alkalommal is felszólalhat. Ha a polgármester egyidejűleg ülésvezető és előterjesztő, akkor a vitában a képviselőkre vonatkozó szabály szerint szólalhat fel.
(4) A Képviselő-testület ülésén – a jegyző kivételével – állandó tanácskozási joggal résztvevők hozzászólásának időtartama két perc.
(5) Azon személyek vagy szervezetek esetében, akiknek, amelyeknek a Képviselő-testület az adott napirend tárgyalásakor biztosít hozzászólási jogot, az erről szóló döntésével egy időben határozza meg a hozzászólás időtartamát. A hozzászólási jogot gyakorló személy vagy szervezet hozzászólását a képviselők első körös hozzászólása után mondhatja el.
(6) * A napirendi pontok vitájában a Kabinet vezetője egyszer szólhat hozzá a napirendet érintő témában. A hozzászólás időtartama legfeljebb két perc. Ha a kabinetvezetői hozzászólás nem a napirend témáját érinti, a polgármester a szabályos felszólalásra kéri fel a kabinetvezetőt vagy a kabinetvezetőtől megvonja a szót.
35. § (1) Az ülés folyamán bármelyik képviselő ügyrendi javaslatot terjeszthet elő legfeljebb egy percben. Ügyrendi javaslat felett a Képviselő-testület azonnal, vita nélkül, egyszerű többséggel dönt.
(2) Ügyrendi javaslat:
a) napirend nyilvánossága,
b) az ülés felfüggesztése, elnapolása, meghosszabbítása, szünet elrendelése,
c) bizottsági kisebbségi vélemény ismertetése,
d) a vita, illetve az általános vita lezárása,
e) a Szervezeti- és Működési Szabályzat, vagy más jogszabály előírásainak megsértése,
f) az előterjesztés visszavonása,
g) hozzászólási jog megadása,
h) a szavazás menete,
i) a szavazás módjára vonatkozó javaslat és
j) személyes érintettség címén tehető.
(3) A szavazási szakaszban csak a szavazás menetét érintően lehet ügyrendi javaslatot tenni.
(4) Az ügyrendi felszólalást a javaslat előterjesztésével kell kezdeni, ezt követően lehet indokolni.
(5) Amennyiben a polgármester megállapítja, hogy a felszólalás a fentieknek nem felel meg, szabályos felszólalásra felkéri a képviselőt, vagy a képviselőtől megvonja a szót. Ez esetben vitának helye nincs.
(6) Amennyiben a polgármester megállapítja, hogy a hozzászólás nem személyes érintettség címén történt, a képviselőtől megvonja a szót.
36. § (1) A Képviselő-testület a döntéseit az Mötv. 48. §-ban meghatározott szavazással hozza meg.
(2) Az előterjesztés vitájának lezárását követően a polgármester szavazásra bocsátja a módosító indítványokat, valamint az előterjesztésben szereplő határozati javaslatokat vagy rendelet-tervezetet. Ha az előterjesztés több, egymástól független részből és határozati javaslatból áll, akkor az előterjesztő kérésére a szavazás történhet az egyes részekre vonatkozó módosító javaslatokról külön-külön is.
(3) A (2) bekezdésben foglalt kérését az előterjesztő ügyrendi indítványként jelezheti a polgármesternek a szavazás megkezdése előtt.
(4) A polgármester a módosító indítványokat az alábbi sorrendben teszi fel szavazásra:
a) az előterjesztő által elfogadott módosító indítványokat, együttesen,
b) az előterjesztő által el nem fogadott módosító indítványokat külön-külön, amennyiben nem állnak ellentétben a már elfogadott módosító indítványokkal.
(5) Az előterjesztő által el nem fogadott módosító indítvány benyújtója – a módosító indítványáról való szavazást megelőzően – egy percben szóbeli kiegészítést tehet, amelyre az előterjesztő szintén egy percben válaszolhat.
(6) A polgármester a módosító indítványokkal korrigált határozati javaslatot vagy rendelet-tervezetet teszi fel szavazásra.
(7) A polgármester megállapítja a szavazás eredményét.
(8) Minősített szavazattöbbség szükséges az Mötv. 50. §-ban foglaltakon túl:
a) az Mötv. 23. § (7) bekezdésében foglalt esetben,
b) az Mötv. 49. § (1) bekezdésében meghatározott döntésből kizárás esetében,
c) az Mötv. 55. § (1) bekezdésében foglalt esetben,
c) az Mötv. 68. § (1) bekezdésében foglalt esetben,
d) az Mötv. 70. § (1) bekezdésében foglalt esetben,
e) az Mötv. 74. § (1) bekezdésében foglalt esetben,
f) az Mötv. 76. § d) pontja esetében,
g) az Mötv. 80. § (1) bekezdésében foglalt esetben,
h) az Mötv. 88–89. §-ban foglalt esetekben,
i) * a 12. § (2) bekezdésében foglalt esetben,
j) * a 39. § (3) bekezdésében foglalt esetben,
k) * a 40. § (2) bekezdésében foglalt esetben,
l) * a 49. § (1) bekezdés a) és b) pontjaiban foglalt esetekben,
m) * az 57. § (1) bekezdésében foglalt esetben,
n) az önkormányzat tulajdonába kerülő, vagy az önkormányzat tulajdonában lévő vagyonelemek korlátozottan forgalomképessé vagy forgalomképtelenné minősítése,
o) a korlátozottan forgalomképes vagy forgalomképtelen vagyonelemek forgalomképessé minősítése.
37. § (1) A nyílt szavazás személyesen, szavazógéppel történik.
(2) Az ülésteremben jelenlévő képviselőnek a szavazógépet be kell kapcsolnia, és az ülés alatt folyamatosan bekapcsolva kell tartania mindaddig, amíg jelen van, kifejezve ezzel, hogy részt kívánnak venni a testület munkájában.
(3) Ha a képviselő az üléstermet elhagyja, a szavazógépet ki kell kapcsolnia.
(4) A szavazógép meghibásodása esetén a szavazás kézfelemeléssel történik. Ez esetben a jegyzőkönyvben külön név szerint kell rögzíteni az igen-nem-tartózkodás szavazatokat.
(5) Amennyiben a képviselő jelzi, hogy a szavazás során a szavazógép nem működött megfelelően, ezért szavazatát nem tudta leadni, vagy a szavazógép más, a szándékától eltérő szavazatot jelez, a szavazást meg kell ismételtetni.
(6) A szavazatok összeszámlálása után a polgármester megállapítja a javaslat mellett szavazók, majd az ellene szavazók, végül a szavazástól tartózkodók számát.
38. § (1) A képviselő-testületi ülésen bármely képviselő javasolhatja név szerinti szavazás elrendelését, melyről a Képviselő-testület egyszerű szavazattöbbséggel dönt.
(2) Név szerinti szavazást kell elrendelni az önkormányzati képviselők egynegyedének javaslatára, és az Mötv. 55. § (1) bekezdésében meghatározott esetben.
(3) A név szerinti szavazás lebonyolításáról a jegyző gondoskodik.
(4) A név szerinti szavazás esetén a képviselők névsorát ábécé sorrendben kell felolvasni. A képviselő „igen”, „nem”, „tartózkodom” nyilatkozattal szavaz. A jegyző a szavazást a névsoron feltünteti, a szavazatokat összeszámolja és a szavazás eredményét – a névsorral együtt – átadja a polgármesternek. A szavazás eredményét a polgármester hirdeti ki. A szavazási névsort a jegyzőkönyvhöz csatolni kell.
(5) Nem lehet név szerinti szavazást tartani, ha a jogszabály titkos szavazást ír elő, valamint ha a Képviselő-testület előzőleg döntött a titkos szavazás alkalmazásáról.
39. § (1) Az Mötv. 48. § (4) bekezdésében meghatározott titkos szavazás elrendeléséről bármely képviselő indítványára a Képviselő-testület dönt.
(2) Titkos szavazást kell tartani az Mötv. 74. § (1) bekezdésébenés a 76. § d) pontjában meghatározott esetekben.
(3) A titkos szavazás lebonyolítására a Képviselő-testület tagjaiból 3 fős (egy elnök és két bizottsági tag) szavazatszámláló bizottságot hoz létre. A bizottság tagjaira és elnökére a Polgármester tesz javaslatot.
(4) A titkos szavazás szavazólappal történik. A szavazás lebonyolításának technikai feltételeit a jegyző biztosítja.
(5) A szavazatszámláló bizottság a szavazatok összeszámlálása után megállapítja az érvényes és érvénytelen szavazatok számát, a szavazás eredményét és a szavazásról külön jegyzőkönyvet készít.
40. § (1) A döntéshozatalból egyszerű szótöbbséggel hozott határozattal kizárható, akit vagy akinek a közeli hozzátartozóját az ügy személyesen érinti.
(2) Ha a képviselő az (1) bekezdésében foglalt bejelentési kötelezettségét megszegi, a Képviselő-testület két havi tiszteletdíját megvonhatja.
41. § (1) Napirend utáni felszólalásra az ülés vezetőjénél bármely képviselő jelentkezhet az ülés megkezdését közvetlenül megelőzően. A napirend utáni felszólalás szövegét írásban kell az ülés vezetőjének átadni, a felszólalásban attól eltérni nem lehet.
(2) A napirend utáni felszólalás frakciócsoportonként öt perc, frakcióhoz nem tartozó képviselő esetén két perc. A felszólalásban foglaltakról vita nem nyitható, döntéshozatal nem történik.
42. § (1) A képviselő-testületi ülésen étkezni, mobiltelefont használni tilos.
(2) A képviselő-testületi ülés rendjének és méltóságának fenntartása érdekében a polgármester a következő intézkedéseket teheti meg:
a) figyelmezteti azt a hozzászólót, aki eltért a tárgytól, vagy a tanácskozáshoz nem illő, sértő kifejezéseket használ, vagy a Képviselő-testület tagjához méltatlan magatartást tanúsít,
b) rendreutasíthatja azt a személyt, aki a tanácskozás rendjét megzavarja,
c) súlyosabb esetben a Képviselő-testület a képviselő-testület tagjaiból választott etikai ideiglenes bizottságot hoz létre az ügy kivizsgálására. Az etikai bizottságba valamennyi képviselőcsoport egy főt delegálhat. Az ügy kivizsgálásáról szóló bizottsági jelentést a Képviselő-testület a soron következő ülésén tárgyalja.
(3) A nyilvános ülésen megjelent állampolgárok a számukra kijelölt helyen tartózkodhatnak.
(4) Tartós rendzavarás, állandó hangoskodás vagy a tanácskozást lehetetlenné tevő egyéb körülmény esetén a levezető elnök az ülést felfüggesztheti, a még meg nem tárgyalt napirendi pontokat a soron következő ülésre elnapolja, vagy rendkívüli ülést hív össze.
(5) A levezető elnöknek a rendfenntartás érdekében tett intézkedései ellen felszólalni, azokat visszautasítani nem lehet.
43. § (1) A Képviselő-testület az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában és (2) bekezdésében valamint az Mötv. 25. §-ában foglaltak figyelembevételével önkormányzati rendeletet alkot.
(2) Önkormányzati rendeletalkotást kezdeményezhet:
a) a polgármester,
b) a jegyző,
c) a települési képviselő,
d) a képviselőtestület-bizottsága,
(3) A Jegyző az önkormányzati rendelet szakmai előkészítése során:
a) meghatározza a rendelet-tervezet szakmai tartalmát,
b) kijelöli az előkészítésben közreműködők körét,
c) megszervezi, elvégzi a kodifikációs munkát,
d) gondoskodik a rendelet-tervezet bizottsági véleményeztetéséről és észrevételek feldolgozásáról,
e) érvényesíti az elvi célkitűzéseket, biztosítja a vitás kérdéseknek megfelelő szintű eldöntését,
f) biztosítja az érintett társszervekkel való koordinációt,
g) megszervezi az előkészítéssel kapcsolatos adminisztrációs munkát,
h) részt vesz a rendelet-tervezet Képviselő-testület előtti megvitatásában.
(4) A tervezet előkészítéséhez a Képviselő-testület – szükség esetén – más szakértőket is felkérhet, illetve előkészítő csoportot hozhat létre.
(5) A rendelet-tervezeteket annak tárgya szerinti feladatkörre hatáskörrel rendelkező bizottság tárgyalja, véleményezi.
(6) * Az önkormányzati rendelet előkészítésének speciális szabályait a polgármester és a jegyző közös utasításban szabályozzák.
(7) * A társadalmi egyeztetés keretében a képviselő-testületi ülésen tárgyalandó rendelet-tervezetekhez a kerület lakói – a rendelet-tervezet honlapon való megjelenésétől a képviselő-testületi ülés napját megelőző nap 48. órájáig – elektronikusan véleményt nyújthatnak be. A véleményeket a jegyzoi@erzsebetvaros.hu e-mail címére kell beküldeni.
(8) A polgármester a beérkezett véleményeket összefoglalva, a rendelet-tervezet tárgyalásakor ismerteti a Képviselő-testülettel.
(9) A polgármester, a jegyző tájékoztatja a testületet az előkészítés során felvett, de a tervezetben nem szereplő javaslatokról is. A szavazás előtt a tervezet törvényességéről a jegyző nyilatkozik.
(10) * Az önkormányzati rendelet megjelölésére a Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről szóló 5/2019. (III. 13.) IM rendelet szabályait valamint a polgármester és a jegyző közös utasításába foglalt rendelkezéseit kell alkalmazni.
(11) A Képviselő-testülete által megalkotott rendeletet a polgármester és a jegyző írja alá.
A kihirdetésről a jegyző gondoskodik. Az Mötv. 51. §-a értelmében az önkormányzati rendeletet a kihirdetését követően meg kell küldeni a helyi önkormányzat törvényességi felügyeletét ellátó Budapest Főváros Kormányhivatalának, és a Budapest Főváros Kormányhivatala továbbítja azt a helyi önkormányzatok törvényességi felügyeletéért felelős miniszternek. Ha az önkormányzati rendelet kihirdetett szövege eltér az önkormányzati rendelet aláírt szövegétől, a polgármester vagy a jegyző kezdeményezi az eltérés helyesbítését. Az önkormányzati rendelet a hatálybalépését megelőzően, de legkésőbb a kihirdetést követő hatodik munkanapon helyesbíthető. Az eltérés megállapítása esetén a helyesbítés megjelentetéséről a jegyző az önkormányzati rendelet kihirdetésével azonos módon gondoskodik.
Az önkormányzati rendelet hitelesítésére az Mötv. 51. § (1) bekezdésébe foglalt rendelkezés az irányadó.
(12) * A rendelet utólagos hatásvizsgálata során a rendelet hatálybalépését követően észlelt hiányosságokat, módosító, kiegészítő javaslatokat a jegyző összegyűjti, értékeli és szükség esetén a módosító javaslatot a Képviselő-testület elé terjeszti. A rendeletek hatályosulását a jegyző folyamatosan figyelemmel kíséri és – szükség szerint – gondoskodik a rendeletek módosításának, hatályon kívül helyezésének kezdeményezéséről, gondoskodik a mellékletekben történt adatváltozások átvezetéséről.
44. § (1) Az Mötv. 1. § 3. pontja alapján a Képviselő-testület határozata lehet egyedi és normatív határozat. Az egyedi határozatok a Képviselő-testület egy konkrét, egyedi ügyre vonatkozó döntései. A Képviselő-testület normatív határozatban szabályozhatja a saját és az általa irányított szervek tevékenységét, cselekvési programját valamint az általa irányított szervek szervezetét és működését.
(2) * A határozatok megjelölésére a Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről szóló 5/2019. (III. 13.) IM rendelet 15. §-ában foglaltakat kell alkalmazni. A határozatokról nyilvántartást kell vezetni, melyről a jegyző gondoskodik. A Képviselő-testület határozatainak végrehajtásával és nyilvántartásával kapcsolatos feladatokat a polgármester és a jegyző közös utasításban szabályozzák.
(3) A Képviselő-testület számozott határozat nélkül, de jegyzőkönyvi rögzítéssel dönt:
a) a napirend elfogadásában,
b) az ügyrendi kérdésekben,
c) a képviselői kérdésekre, interpellációkra adott válaszok esetén,
d) név szerinti szavazás elrendelése esetén.
45. § (1) Az önkormányzati rendeleteket és normatív határozatokat a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján való kifüggesztéssel kell kihirdetni. A rendelet és a normatív határozat elfogadásáról a lakosságot az Önkormányzat hivatalos internetes honlapján azok megjelentetésével tájékoztatni kell.
(2) Hatályos rendeleteket és határozatokat a lakosság számára a Polgármesteri Hivatalban hozzáférhetővé kell tenni.
(3) Az (1) bekezdésben foglaltakról a jegyző gondoskodik.
46. § (1) A jegyzőkönyvet az Mötv. 52. §-a szerint kell elkészíteni, azzal az eltéréssel, hogy a hozzászólók hozzászólásait szó szerint kell rögzíteni. A jegyzőkönyv az Mötv. 52. §-ban foglaltakon túl tartalmazza:
a) nyilvános vagy zárt ülés rögzítését,
b) az igazoltan vagy igazolatlanul távolmaradt képviselők nevét, a távollét okát, Képviselő-testület számszerűen megállapított határozatképességét,
c) az ülésen tanácskozási joggal résztvevők nevét,
d) * napirendi pontonként az előterjesztők nevét,
e) a jegyzőkönyvvezető nevét,
f) a döntéshozatal módját,
g) az ülésvezető intézkedéseit,
h) bejelentéseket, interpellációkat, képviselői kérdéseket,
i) az interpellációra és a kérdésre utólag adott választ,
j) a név szerinti szavazásról készült névsort,
k) a titkos szavazásról készült jegyzőkönyvet,
l) a módosító javaslatokat,
m) a Képviselő-testület ülésén történt fontosabb eseményeket,
n) a képviselő kérésére – az Mötv. 32. § (2) bekezdés c) pontja szerint – véleményének, hozzászólásának rögzítését,
o) a polgármester és a jegyző aláírását, dátumot, pecsétet.
(2) A jegyzőkönyv mellékletei:
a) a meghívó,
b) az előterjesztések
c) a rendeletek, a határozattervezetek egy-egy példánya,
d) a jelenléti ív,
e) a képviselő kérésére az írásban benyújtott hozzászólás (Mötv. 32. § (2) bekezdés c) pont)
(3) A jegyzőkönyv közokirat, amelynek elkészítéséről a jegyző gondoskodik.
(4) Az Mötv. 52. § (2) bekezdése szerint a képviselő-testület ülésének a jegyzőkönyvét a polgármester és a jegyző írja alá. A jegyzőkönyvet az ülést követő tizenöt napon belül a jegyző köteles megküldeni a helyi önkormányzat törvényességi felügyeletét ellátó Budapest Főváros Kormányhivatala vezetőjének.
(5) A jegyzőkönyv alapján kivonatolt jegyzőkönyvet kell készíteni, melynek elkészítéséért a jegyző felelős.
(6) A kivonatolt jegyzőkönyv tartalmazza az ülés helyét, idejét, és a meghozott rendeleteket, valamint határozatokat.
(7) A kivonatolt jegyzőkönyvet a testületi üléstől számított négy munkanapon belül, a jegyzőkönyvet annak elkészültét követő 24 órán belül a honlapra fel kell tenni.
(8) A zárt ülésről külön jegyzőkönyvet kell készíteni. A közérdekű adat és közérdekből nyilvános adat megismerésének lehetőségét zárt ülés tartása esetén is biztosítani kell. A zárt ülésen hozott képviselő-testületi döntés is nyilvános.
(9) A jegyzőkönyvet – a zárt ülés jegyzőkönyvének kivételével – a lakosság számára a Polgármesteri Hivatalban hozzáférhetővé kell tenni. A jegyzőkönyvről, illetve annak részeiről az állampolgárok – térítési díj ellenében – másolatot kérhetnek.
(10) A Képviselő-testület ülésén hangfelvétel készül.
(11) A Képviselő-testület nyílt üléséről kép- és hangfelvétel készül, melyet az ülést követő egy napon belül a honlapra fel kell tölteni letölthető formában.
47. § (1) Helyi népszavazást kezdeményezhet a Budapest Főváros VII. Kerületben lakcímmel és a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásán választójoggal rendelkező választópolgárok legalább 15%-a.
(2) Az Mötv. 54. §-ában foglaltak alapján a Képviselő-testület évente egy közmeghallgatást tart, ezen felül félévente további egy közmeghallgatást tarthat, amelyen a helyi lakosság és a helyben érdekelt szervezetek képviselői a helyi közügyeket érintő kérdéseket és javaslatot tehetnek.
(3) A közmeghallgatást a Képviselő-testület döntése alapján a polgármester – a közmeghallgatás tervezett időpontját megelőzően legalább 10 nappal – hívja össze. A polgármester meghatározhatja a közmeghallgatás vezető témáját.
(4) A lakosság részére biztosítani kell, hogy közérdekű kérdéseiket, javaslataikat a közmeghallgatás előtt írásban vagy telefonon eljuttathassák a képviselő-testülethez. Az állampolgárok, illetve a helyben érdekelt szervezetek a téma rövid megjelölésével legkésőbb a közmeghallgatás időpontjáról szóló Képviselő-testületi döntésben meghatározott időpontig tehetnek fel közérdekű kérdést a jegyzoi@erzsebetvaros.hu e-mail címen, vagy félfogadási időben személyesen a Polgármesteri Hivatal Ügyfélszolgálati Irodáin. A közmeghallgatáson a polgármester beszámolóján és a lakosság által benyújtott helyi közügyeket érintő kérdéseken és javaslatokon kívül egyéb napirend nem tárgyalható.
(5) A közmeghallgatás kezdő időpontját kizárólag munkanapon, délután 17–18 óra közötti idősávban lehet meghirdetni. A közmeghallgatás az előzetesen megküldött kérdésekre adott válaszok és az azt követő közvetlen hozzászólások lezárásáig, de legfeljebb 20 óráig tart.
(6) * A közmeghallgatást a polgármester nyitja meg. A jelenléti ív alapján megállapítja a jelenlévő képviselők számát, az ülés határozatképességét, ismerteti a távollétüket bejelentőket. A közmeghallgatás határozatképtelensége esetén lakossági fórummá alakul, melyre e rendelet lakossági fórumra vonatkozó rendelkezései alkalmazandók. A közmeghallgatás határozatképtelensége esetén a polgármester 15 napon belüli időpontra az ülést újra összehívja. Az ismételt közmeghallgatást a közmeghallgatás tervezett időpontját megelőzően legalább 3 nappal kell összehívni. Az ismételten összehívott közmeghallgatás esetében nem nyújtható be új kérdés a Képviselő-testület felé.
(7) A közmeghallgatásról – a közmeghallgatást követő 15 napon belül – jegyzőkönyvet kell készíteni, melynek elkészítéséért a jegyző a felelős.
48. § (1) Az állampolgárok tájékoztatását a Képviselő-testület döntéseiről, az előkészítés alatt álló fontosabb előterjesztésekről lakossági fórum megtartásával is biztosítani lehet.
(2) Lakossági fórumot lehet tartani tervek, a lakosságot közvetlenül érintő helyi adók bevezetése, a kerületben megvalósuló jelentős beruházások előkészítése ügyében, valamint a lakosság életkörülményeire jelentősen ható rendelet-tervezetek és döntések előkészítésekor.
(3) A lakossági fórumra meg kell hívni a választókerületben megválasztott képviselőt, valamint azt, akit a fórumot kezdeményező indokoltnak tart.
(4) A lakossági fórumot a polgármester hívja össze, a lebonyolításához szükséges feltételeket a Polgármesteri Hivatal biztosítja. A lakossági fórum online formában is tartható.
(5) A lakossági fórum időpontjáról és helyszínéről, valamint témájáról legalább 15 nappal korábban az önkormányzat honlapján, a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján közleményt kell közzétenni.
(6) A lakossági fórumon elhangzott – a döntés-tervezeteket érintő – állásfoglalásokról, kisebbségi véleményekről tájékoztatni kell a Képviselő-testületet.
49. § (1) A képviselő-testület feladatai, döntései előkészítésére az Mötv. 57–58. §-ban meghatározottak szerint
a) állandó bizottságot, és
b) a Képviselő-testület feladatkörébe tartozó kiemelt jelentőségű feladattal kapcsolatos döntés előkészítésére, nagyobb jelentőségű feladat végrehajtásának megszervezésére, javaslattervezet kidolgozására, meghatározott kérdés megvizsgálására ideiglenes bizottságot
(a továbbiakban együtt: bizottság) hozhat létre.
(2) A bizottság hét tagból áll, amelyből négy tagot a képviselő-testület tagjaiból, három tagot pedig nem a képviselő-testület tagjaiból kell választani.
(3) A Képviselő-testület egyes hatásköreit önkormányzati rendeletben bizottságára átruházhatja. A bizottságok az átruházott hatáskörökben önállóan döntenek.
50. § (1) * A Képviselő-testület állandó bizottságai:
a) Városüzemeltetési Bizottság
b) Pénzügyi és Kerületfejlesztési Bizottság
c) Művelődési, Kulturális és Szociális Bizottság
A bizottságok tagjainak névsorát az 5. melléklet tartalmazza.
(2) A vagyonnyilatkozat tételre kötelezettek vagyonnyilatkozataival kapcsolatos feladatokat az Mötv. 39. § (3) bekezdése szerint, valamint az összeférhetetlenség megállapítására vonatkozó kezdeményezés vizsgálatát, és az Mötv. 37. § (1) bekezdésében foglalt lemondó nyilatkozat befogadását a Városüzemeltetési Bizottság végzi. A képviselői vagyonnyilatkozatokat az önkormányzat hivatalos honlapján közzé kell tenni.
(3) Az Mötv. 120. §-ban meghatározott feladatokat a Pénzügyi és Kerületfejlesztési Bizottság látja el.
(4) A polgármester külföldi kiküldetését a Pénzügyi és Kerületfejlesztési Bizottság engedélyezi. Rendkívüli esetben – ha nincs mód a Bizottság összehívására – ezt utólag is jóváhagyhatja.
(5) *
51. § (1) Az Mötv. 59. §-a szerinti feladatokon túl a bizottság feladata:
a) javaslatot tesz – saját szakterülete vonatkozásában – a költségvetési koncepció és az önkormányzat éves költségvetése összeállításához és figyelemmel kíséri azok végrehajtását,
b) véleményezi a bizottság feladatkörét érintő előterjesztéseket.
c) közreműködik a feladatkörébe tartozó önkormányzati rendeletek és határozatok előkészítésében. Az egyes bizottságok feladatkörébe tartozó rendelet-tervezeteket az érintett bizottság köteles véleményezni.
(2) A bizottság önálló kapcsolatot létesíthet és tarthat fenn más önkormányzatok bizottságaival és egyéb szakterületéhez tartozó intézményekkel, szervezetekkel.
52. § (1) Az Mötv. 60. §-ban foglaltak betartásával a bizottság ülését a bizottság elnöke hívja össze és vezeti.
(2) A bizottsági ülést az elnöki tisztség betöltetlensége, vagy az elnök tartós akadályoztatása esetén az általa kijelölt képviselő bizottsági tag hívja össze. Mindkét személy tartós akadályoztatása esetén a bizottsági ülést a polgármester hívja össze.
(3) Az Mötv. 61. § (1) bekezdésében foglaltakon túl a bizottsági ülést az ott meghatározott határidőn belül össze kell hívni, és az indítványukban foglaltakat meg kell tárgyalni:
a) a Képviselő-testület határozatára,
b) a bizottsági tagok egyharmadának indítványára,
c) más bizottság határozatában foglalt indítványra,
d) és a területet felügyelő tanácsnok indítványára.
53. § (1) A bizottság valamennyi tagja (képviselők, nem képviselők) szavazati joggal vesz részt a bizottság munkájában.
(2) A bizottság döntéshozatalából való kizárás feltételeire és szabályaira az Mötv. 60. § rendelkezései az irányadók.
(3) A bizottság elnöke vagy tagja az Mötv. 49. § (1) bekezdésében foglaltak fennállása esetén, vagy ha egyéb okból nem képes az adott ügyben elfogulatlan, döntést hozni, adott ügyben bejelentheti elfogultságát. Kizárásáról a bizottság határoz. A kizárt képviselő az adott ügy döntéshozatalában nem vehet részt, de a határozatképesség szempontjából jelenlévőnek kell tekinteni.
54. § (1) A Bizottság ünnepi ülést nem tart.
(2) A Bizottság az alakuló, vagy azt követő ülésén megalkotja ügyrendjét, és az elnök kijelöli azt a személyt, aki tartós akadályoztatása esetén az elnöki teendőket ellátja.
(3) A bizottság üléseire tanácskozási joggal meg kell hívni a polgármestert, az alpolgármestereket, a kabinetvezetőket, a jegyzőt, az érintett tanácsnokot, valamint érintettség esetén a nemzetiségi önkormányzatok elnökeit.
(4) * A bizottság ülésére szóló meghívót a napirendek anyagaival együtt úgy kell megküldeni, hogy azt a bizottság tagjai rendes és rendkívüli ülés esetén az ülés előtt legalább 3 munkanappal megkapják.
(5) A bizottság ülésére szóló meghívót a nyílt ülés napirendjének anyagaival együtt, a bizottsági tagoknak történő kézbesítést követően az Önkormányzat hivatalos honlapjára fel kell tenni.
(6) Előterjesztést, és módosító indítványt írásban a bizottság elnökénél kell beterjeszteni. Módosító indítvány az ülés megkezdése előtti munkanap 12 óráig nyújtható be.
(7) Bizottsági ülésen az elnök évente többször is beszámolhat, vagy tájékoztatást adhat a bizottságot érintő fontosabb eseményekről.
(8) Bizottsági ülésre interpelláció nem nyújtható be.
(9) A bizottsági döntéseit nyílt szavazással hozza.
(10) Az állandó bizottságok az ügyrendjükben meghatározott időpontban, és szükség szerint üléseznek. A bizottság ügyrendjét maga készíti és fogadja el. Felhatalmazást kap a bizottság, hogy az e rendeletben foglaltak betartása mellett, ügyrendjében szabályozza különösen:
a) a rendes ülésének napját,
b) a bizottság határozatképtelensége esetén a várakozási időt, és ha az eredménytelenül eltelik az ismételt ülés összehívásának módját,
c) azok körét, akik előterjesztést, és módosító indítványt tehetnek,
d) a napirend tárgyalásának, a napirend vitájának menetét, különösen a hozzászólások idejét, számát,
e) az ügyrendi hozzászólások képviselői kérdések, és a napirend utáni felszólalások szabályait,
f) a szavazás menetét.
(11) A bizottsági ülésen kép- és hangfelvétel nem készül.
55. § (1) A bizottság egyes napirendjeit más bizottsággal együttes ülésen is megtárgyalhatja.
(2) Az együttes bizottsági ülés döntéshozatalát, határozatképességét bizottságonként külön kell vizsgálni.
(3) Az együttes bizottsági ülés vezetésében és jegyzőkönyv-vezetésében a bizottságok elnökei állapodnak meg.
(4) Az együttes bizottsági ülésről egy jegyzőkönyv készül, melyet a bizottságok elnökei írnak alá.
56. § (1) A Képviselő-testület az általa meghatározott célfeladatok elvégzésére ideiglenes bizottságokat hozhat létre. Az ideiglenes bizottságokra a rendes bizottságra vonatkozó szabályok az irányadóak. Az ideiglenes bizottság a rábízott feladat elvégzéséről a képviselő-testületnek beszámol. A bizottság részletes feladatait a Képviselő-testület határozza meg.
(2) Az ideiglenes bizottságra önkormányzati hatáskör nem ruházható át.
(3) Az ideiglenes bizottságban végzett munkáért külön díjazás nem jár.
57. § (1) A Képviselő-testület az Mötv. 34. §-ban kapott felhatalmazás alapján alább felsorolt tanácsnokokat választhatja meg:
a) Társasházi tanácsnok,
b) Városgazdálkodási tanácsnok,
c) Ifjúság-, és szociálpolitikáért felelős tanácsnok.
(2) A tanácsnok tevékenységéről évente egyszer beszámol a Képviselő-testületnek.
(3) A tanácsnok feladatkörében
a) * gyakorolja a 24. § (4) bekezdés e) pontban meghatározott Képviselő-testület felé az előterjesztés-benyújtási jogát,
b) véleményezi a szakterületét érintő rendelettervezeteket,
c) véleményt nyújthat be más személy által benyújtott egyéb előterjesztéshez kapcsolódóan.
(4) A tanácsnokok tiszteletdíját az önkormányzati képviselők tiszteletdíjáról és költségtérítéséről szóló önkormányzati rendelet tartalmazza.
(5) * A tanácsnokok nevét e rendelet 6. melléklete tartalmazza.
58. § (1) * A polgármester a Képviselő-testület elnöke, megbízatását főállásban látja el. A Képviselő-testület az Mötv. 71. § (2) bekezdésében foglaltak szerint állapítja meg a polgármester illetményét, gyakorolja felette a munkáltatói jogokat.
(2) A polgármester feladatai az Mötv. 67. § (1) bekezdésében foglaltakon túl:
a) biztosítja a Képviselő-testület demokratikus, széles nyilvánosság melletti működését,
b) segíti a képviselők munkáját,
c) feladategyeztető megbeszélést tart a bizottságok elnökei részére,
d) ellátja a bizottságok rendszeres tájékoztatását,
e) szervezi a kerületfejlesztés, valamint a közszolgáltatás körébe tartozó feladatok ellátását.
(3) A polgármester havonta fogadóórát tart.
(4) A Képviselő-testület által a polgármesterre átruházott, az önkormányzat költségvetési bevételeinek és kiadásainak módosítása és a kiadási előirányzatok közötti átcsoportosítási jogosultság részletes szabályait a mindenkori éves költségvetési rendelet tartalmazza.
(5) A polgármester tisztségének megszűnése esetén a tisztség megszűnését követő nyolc munkanapon belül írásba foglaltan átadja munkakörét az új polgármesternek, ennek hiányában az általános helyettesítést ellátó alpolgármesternek.
(6) A polgármester a Képviselő-testület két ülése közötti időszakban, az Mötv. 42. §-ában foglalt ügyek kivételével, dönthet az Mötv. 68. § (3) bekezdése szerint- a Képviselő-testület hatáskörébe tartozó – halaszthatatlan ügyekben, mely ügyekben a döntések késedelmessége vagy elmulasztása hátrányos következményekkel járna az Önkormányzat számára.
(7) * A polgármester a Képviselő-testület soron következő ülésén beszámol a két ülés között, a (6) bekezdésben foglaltak szerint meghozott döntésekről. Amennyiben a két ülés között nem hozott a (6) bekezdésben foglaltak szerint döntést, akkor napirend utáni felszólalásban erről a polgármester szóban nyilatkozik.
(8) * A polgármester dönt
a) a külföldiek részéről történő ingatlanszerzéssel kapcsolatban felmerülő önkormányzati érdeksérelem tárgyában;
b) az Önkormányzat részére államháztartáson kívülről, a Polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény szerinti gazdálkodótól érkező vagy származó áru/anyag, szolgáltatás átvételéről pénzügyi kötelezettségvállalással nem járó együttműködési megállapodásról a Képviselő-testület utólagos tájékoztatása mellett.
59. § (1) A Képviselő-testület az Mötv. 74. § (1) bekezdésben foglalt szabályok szerint saját tagjai közül legfeljebb négy fő alpolgármestert választhat. Az alpolgármesterek tisztségüket főállású jogviszonyban látják el.
(2) Az alpolgármester a polgármester irányításával látja el a feladatait.
(3) Az alpolgármesterek minden hónapban fogadóórát tartanak.
60. § (1) A jegyzőt a Mötv. 82. § (1) bekezdésben meghatározottak szerint pályázat alapján a polgármester nevezi ki határozatlan időre.
(2) A jegyző a polgármester irányításával, a Képviselő-testület döntései szerint vezeti a Polgármesteri Hivatalt.
(3) A jegyző az Mötv.-ben és egyéb jogszabályokban foglaltakon túl:
a) gondoskodik a Képviselő-testület, valamint a bizottságok elé kerülő előterjesztések elkészítéséről,
b) felügyel a Hivatal tevékenységének törvényességére,
c) ellátja az önkormányzat által alapított és fenntartott költségvetési szervek pénzügyi-gazdasági ellenőrzését,
d) köteles biztosítani a belső ellenőrzés feladatellátásának függetlenségét és szabályos működtetését,
e) rendszeresen ügyfélfogadást tart,
f) döntésre előkészíti a polgármester hatáskörébe tartozó államigazgatási ügyeket,
g) ellátja a törvényben vagy kormányrendeletben előírt államigazgatási feladatot, hatósági jogkört,
h) ellátja a közigazgatási tevékenység korszerűsítésével és fejlesztésével összefüggő feladatokat.
(4) * Amennyiben a jegyző a Képviselő-testület vagy a bizottságok döntésénél, működésénél jogszabálysértést észlel, azt az ülésen szóban, vagy az ülések közötti időszakban a polgármesternek írásban jelzi. A jegyző jogszabálysértésre vonatkozó jelzését az Mötv. 52. § (1) bekezdés k) pontja szerint az ülésről szóló jegyzőkönyv tartalmazza.
61. § (1) A Polgármester a jegyző helyettesítésére és munkájának segítésére az Mötv. 82. § (1) bekezdése szerint aljegyzőt nevez ki, aki a jegyző jogkörét annak távollétében gyakorolja, akadályoztatása esetén helyettesíti.
(2) Az aljegyző a jegyző utasításai alapján látja el feladatát.
(3) A jegyző és az aljegyző együttes akadályoztatása esetén a jegyzői feladatokat a polgármester által megbízott, a jegyzői munkakör szerinti képesítési előírásának megfelelő végzettségű, a hivatal foglalkoztatotti állományában lévő köztisztviselő látja el az Mötv. 82. § (3) bekezdése szerint.
61/A. § * A polgármester a Képviselő-testület hozzájárulásával megbízási jogviszony keretében polgármesteri biztost nevezhet ki bármely, az Önkormányzat érdekében felmerülő nagy jelentőségű feladat ellátása érdekében. A polgármesteri biztos megbízatása határozott időre – de legfeljebb a polgármester megbízatásának idejére – szólhat, mely a polgármester megbízatásának megszűnésével megszűnik. A polgármesteri biztos megbízatása alatt díjazásra jogosult.
62. § (1) Az Önkormányzat és a helyi nemzetiségi önkormányzatok együttműködési megállapodásban rögzítik az együttműködésre vonatkozó szabályokat és eljárási rendet, a munkamegosztás és a felelősség rendszerét, a helyiséghasználatra-, a további feltételek biztosítására és a feladatok ellátására vonatkozó szabályokat.
(2) Az együttműködési megállapodás tartalmazza a költségvetési koncepció készítésére, a költségvetés elkészítésének, jóváhagyásának, módosításának eljárási rendjére, a költségvetési gazdálkodás bonyolítási rendjére, a beszámoló (zárszámadás) elkészítésének és jóváhagyásának eljárási rendjére, a vagyontárgyak kezelésének rendjére, a számviteli, pénzügyi és információ szolgáltatási tevékenység rendjére, a belső ellenőrzés rendjére, a helyi nemzetiségi önkormányzat működési feltételeinek részletszabályozására, és az adatszolgáltatási feladatok teljesítésével kapcsolatos előírásokra vonatkozó előírásokat.
63. § (1) Jelen rendelet 2020. október 1. napján lép hatályba.
(2) *
| dr. Laza Margit | Niedermüller Péter | |
| jegyző | polgármester |
Záradék
A rendelet kihirdetése 2020. szeptember 24. napján a Szervezeti és Működési Szabályzat szerint a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján megtörtént.
A rendelet közzététel céljából megküldésre került a www.erzsebetvaros.hu honlap szerkesztője részére.
| dr. Laza Margit | ||
| jegyző |
| Ssz. | Feladat megnevezése | Helyi önkormányzati rendelet | |
| 1. | A beérkezett pályázatokat Budapest Főváros VII. kerület Erzsébetváros Önkormányzat Képviselő-testületének Művelődési, Kulturális és Szociális Bizottsága bírálja el, és hozza meg döntését az ösztöndíjas személyére, valamint az ösztöndíj mértékére vonatkozóan. | az Erzsébetvárosi Felsőoktatási Ösztöndíjról szóló 20/2015. (IV. 30.) ör. 3. § | |
| 2. | A Polgármester javaslata alapján a pályázati felhívás feltételeinek meghatározásáról és a pályázatok elbírálásáról a Művelődési, Kulturális és Szociális Bizottság jogosult dönteni. | az államháztartáson kívülre nyújtott támogatások rendjéről szóló 15/2020. (IV. 17.) 4. § (3) bek. | |
| 3. | Az ösztöndíj pályázatot a Művelődési, Kulturális és Szociális Bizottság írja ki. A pályázatok elbírálására a Bizottság öt fős szakmai zsűrit választ. Az ösztöndíj odaítéléséről a szakmai zsűri javaslata alapján a Bizottság 20 napon belül dönt. | az Erzsébetvárosi irodalmi ösztöndíjról szóló 49/2020. (X. 21.) ör. 3. § | |
| 4. | A közművelődési megállapodásban vállalt feladatokról készült szakmai beszámolót a Képviselő-testület Művelődési, Kulturális és Szociális Bizottsága fogadja el. | a helyi közművelődési feladatok ellátásáról szóló 13/2021. (II. 17.) ör. 9. § | |
| 5. | Budapest Főváros VII. Kerület Erzsébetváros Önkormányzatának Képviselő-testülete úgy dönt, hogy a 2023/2024-es nevelési évtől Erzsébetváros Önkormányzatának fenntartásában működő óvodák SZMSZ-ének, pedagógiai programjának, éves munkatervének, továbbképzési programjának jóváhagyásával; a nevelési-oktatási intézmény munkáját átfogó elemzések, értékelések, beszámolók elfogadásával; valamint a házirend ellenőrzésével kapcsolatos jogkörét átruházza a Művelődési, Kulturális és Szociális Bizottságra. | 285/2023. (IX. 20.) számú Képviselő-testületi határozat | |
| 6. | Budapest Főváros VII. kerület Erzsébetváros Önkormányzatának Képviselő-testülete úgy dönt, hogy a Bischitz Johanna Integrált Humán Szolgáltató Központ által biztosított ellátásokra vonatkozó szakmai programokkal összefüggő döntéseinek hatáskörét átruházza a Művelődési, Kulturális és Szociális Bizottságra. | 336/2018. (XI. 14.) számú Képviselő-testületi határozat | |
| 7. | Budapest Főváros VII. kerület Erzsébetváros Önkormányzatának Képviselő-testülete úgy dönt, hogy a háziorvosi, házi gyermekorvosi ellátás és a fogorvosi alapellátás körébe tartozó döntések meghozatalával kapcsolatos mindazon hatáskörét, melyet jogszabály nem utal a Képviselő- testület kizárólagos hatáskörébe, a Művelődési, Kulturális és Szociális Bizottság hatáskörébe utalja. | 338/2015. (VI. 24.) számú Képviselő-testületi határozat | |
| 8. | Budapest Főváros VII. Kerület Erzsébetváros Önkormányzata Képviselő-testülete úgy dönt, hogy a Bursa Hungarica Felsőoktatási Önkormányzati Ösztöndíj pályázathoz történő csatlakozással, a vonatkozó önkormányzati pályázat kiírásával, továbbá a beérkezett pályázatokról szóló döntéssel kapcsolatos feladat- és hatáskörét átruházza a Művelődési, Kulturális és Szociális Bizottságra. | 317/2014. (VIII. 25.) számú Képviselő-testületi határozat | |
| 9. | Budapest Főváros VII. kerület Erzsébetváros Önkormányzata Képviselő-testülete a közforgalmú gyógyszertárak nyitvatartási rendjére vonatkozóan véleményezési jogkörének gyakorlását a Szociális és Egészségügyi Bizottságra átruházta. | 297/2009. (V. 22.) számú Képviselő-testületi határozat | |
| 10. | Az önkormányzati tulajdonban álló lakások szociális helyzet alapján történő bérbeadásának lakbér-megállapodási elveiről, a lakásfenntartási támogatás elveiről, valamint a lakásépítés támogatásának rendszeréről szóló 17/2006. (VI. 14.) Főv. Kgy. rendelet 14. § (3) bekezdésében meghatározott esetben a család részére 15 évente egy alkalommal vissza nem térítendő helyi támogatás is nyújtható, melyről a Művelődési, Kulturális és Szociális Bizottság (Szakbizottság) dönt. A fiatal házasok támogatása iránti kérelemről a Szakbizottság dönt. | a lakáscélú támogatásokról szóló 24/2011. (VI. 29.) Ör. 5. § (4) bek., 14. § (2) bek. |
| Ssz. | Feladat megnevezése | Helyi önkormányzati rendelet | |
| 1. | Gyakorolja az Önkormányzatot megillető tulajdonosi jogokat az alábbi kivételekkel: azon tulajdonosi jogkörök, amelyeknek a gyakorlását magasabb szintű jogszabály a Képviselő-testület hatáskörébe utal, vagy a 11/2012. (III. 26.) ör., vagy más önkormányzati rendelet a Képviselő-testület, a Képviselő-testület más bizottsága, vagy a Polgármester hatáskörébe utal. | Erzsébetváros Önkormányzatát megillető tulajdonosi jogok gyakorlása és a tulajdonában álló vagyonnal való gazdálkodás szabályairól szóló 11/2012. (III. 26.) ör. 5. § (1) bek. | |
| 2. | Gyakorolja a tulajdonosi jogokat: a nettó százezer forint forgalmi értéket, vagy százezer forint nyilvántartási értéket elérő, de a nettó ötvenmillió forint forgalmi értéket meg nem meghaladó vagyonelemről, vagy vagyonösszességről (együtt: vagyonról) rendelkező döntések (tulajdonjog átruházás, bármilyen jogcímen történő hasznosítás, vagyonkezelésbe adás, haszonélvezeti jog alapítása, valamint minden más, nem nevesített jogcímen történő tulajdonosi joggyakorlás) esetében; | Erzsébetváros Önkormányzatát megillető tulajdonosi jogok gyakorlása és a tulajdonában álló vagyonnal való gazdálkodás szabályairól szóló 11/2012. (III. 26.) ör. 5. § (1)-(2)-(3) bek. | |
| 3. | Gyakorolja a lakás- és helyiséggazdálkodási, valamint a lakás és nem lakás céljára szolgáló helyiségeket érintő bérbeadói jogokat, amennyiben az ingatlan a nettó százezer forint forgalmi értéket, vagy százezer forint nyilvántartási értéket eléri, de a nettó ötvenmillió forint forgalmi értéket nem haladja meg, és a Képviselő-testület egyedi határozatával nem vonja magához a jog gyakorlását, és amennyiben az Önkormányzat tulajdonában álló lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérbeadásáról szóló, 12/2012 (III. 26.) másként nem rendelkezik. | Erzsébetváros Önkormányzatát megillető tulajdonosi jogok gyakorlása és a tulajdonában álló vagyonnal való gazdálkodás szabályairól szóló 11/2012. (III. 26.) ör. 5. § (1) (2) (3) bek. | |
| 4. | A képviselő-testületi hatáskörből át nem ruházható hatáskörök kivételével gyakorolja a tulajdonost megillető jogokat, amelyek gyakorlását a Képviselő-testület egyedi határozatával átruházza rá. | Erzsébetváros Önkormányzatát megillető tulajdonosi jogok gyakorlása és a tulajdonában álló vagyonnal való gazdálkodás szabályairól szóló 11/2012. (III. 26.) ör. 5. § (4) bek. | |
| 5. | Dönt arról, hogy a nettó százezer forintot meghaladó forgalmi, illetve nyilvántartási értékű, de legfeljebb törvényben meghatározott forgalmi értékű vagyon tulajdonjoga versenyeztetési eljárás útján, vagy az alábbi esetekben az ügy összes körülményeire tekintettel versenyeztetés nélkül kerüljön átruházásra: a) telekegyesítés, telekrendezés, b) életvédelmi (polgári védelmi) célokat szolgáló ingatlan, ingatlanrész elidegenítése, c) az önkormányzat által biztosítandó alapellátást ellátó személy, szervezet, egyéb közfeladatot ellátó civil szervezet, egyház kérelmére vagy más közérdekű cél megvalósítása érdekében történik az átruházás, d) az önkormányzat és más személy(ek) közös tulajdonában álló külön tulajdonú, vagy a társasházi osztatlan közös tulajdon elidegenítésével egyidejűleg az alapító okirat módosításával külön tulajdonba kerülő lakáson vagy nem lakás céljára szolgáló helyiségen fennálló önkormányzati tulajdoni hányad elidegenítése esetén, e) az önkormányzat tulajdonában álló, legalább 2 éve üresen álló lakás vagy nem lakás céljára szolgáló helyiség elidegenítése esetén, amennyiben a lakást vagy a nem lakás céljára szolgáló helyiséget a közvetlenül szomszédos lakás tulajdonosa lakásbővítés, vagy a lakás vagy a nem lakás céljára szolgáló helyiséget a közvetlenül szomszédos nem lakás céljára szolgáló helyiség tulajdonosa helyiség bővítés (csatolás) céljából kívánja megvásárolni, f) az önkormányzat tulajdonában álló, legalább 2 éve üresen álló lakás vagy nem lakás céljára szolgáló helyiség elidegenítése esetén, amennyiben arról a lakást vagy nem lakás céljára szolgáló helyiséget magába foglaló társasház közgyűlése minősített többséggel határozatot hozott, a határozatban megnevezett vevő részére, g) nettó egymillió forintot meg nem haladó forgalmi értékű vagyon átruházása esetén | Erzsébetváros Önkormányzatát megillető tulajdonosi jogok gyakorlása és a tulajdonában álló vagyonnal való gazdálkodás szabályairól szóló 11/2012. (III. 26.) ör. 7. § (5) bek. | |
| 6. | Dönt a legfeljebb nettó ötvenmillió forint forgalmi értékű vagyon tulajdonjogának versenyeztetés útján történő átruházása esetén a versenyeztetési eljárás szabályairól, azokról a szempontokról, amelyek alapján az összességében legkedvezőbb ajánlat kiválasztása történik. | Erzsébetváros Önkormányzatát megillető tulajdonosi jogok gyakorlása és a tulajdonában álló vagyonnal való gazdálkodás szabályairól szóló 11/2012. (III. 26.) ör. 7. § (6) bek. | |
| 7. | Dönt a 11/2012. (III. 26.) 13. § (1) bek. szerinti versenyeztetés feltételeiről, az összességében legelőnyösebb ajánlat kiválasztásának szempontjairól és az eljárás eredménye alapján kiválasztott gazdasági szervezettel megkötésre kerülő szerződés tartalmáról a 11/2012. (III. 26.) 5. § (1)-(3) bek.-ben meghatározott értékhatárok szerint. | Erzsébetváros Önkormányzatát megillető tulajdonosi jogok gyakorlása és a tulajdonában álló vagyonnal való gazdálkodás szabályairól szóló 11/2012. (III. 26.) ör. 13. § (2) bek. | |
| 8. | Gyakorolja az Önkormányzatot, mint tulajdonost megillető tulajdonosi jogokat a részben, vagy egészben az Önkormányzat tulajdonában lévő gazdasági társaságokban és a 100%-ban az Önkormányzat közvetlen tulajdonában lévő gazdasági társaságban a Képviselő-testület és a Polgármester által gyakorolt alábbi tulajdonosi jogok kivételével: a) döntés gazdasági társaság alapításáról és megszüntetéséről, b) döntés gazdasági társaságban történő tulajdonszerzésről, c) döntés a 100%-ban az Önkormányzat közvetlen tulajdonában lévő gazdasági társaság, illetve annak közvetlen 100%-os tulajdonában álló gazdasági társaság vezető tisztségviselőinek, felügyelő bizottsága tagjainak, kinevezéséről és felmentéséről, valamint díjazásuk megállapításáról, d) döntés a 100%-ban az Önkormányzat közvetlen tulajdonában lévő gazdasági társaság, könyvvizsgálójának kinevezéséről és felmentéséről, valamint díjazása megállapításáról, e) a 100%-ban az Önkormányzat közvetlen tulajdonában álló gazdasági társaság egyszemélyes gazdasági társasága létrehozásának, megszüntetésének, átalakulásának előzetes jóváhagyásáról f) a gazdasági társaságok számviteli törvény szerinti éves beszámolójának jóváhagyásáról. | Erzsébetváros Önkormányzatát megillető tulajdonosi jogok gyakorlása és a tulajdonában álló vagyonnal való gazdálkodás szabályairól szóló 11/2012. (III. 26.) ör. 15. § (4) bek. | |
| 9. | Dönt az Önkormányzat intézménye, költségvetési szerve, gazdasági társasága önkormányzati feladata ellátáshoz átmenetileg nem szükséges vagyon 12 hónapot meghaladó időtartamú, vagy a 12 hónap leteltét követő ismételt hasznosításról. | Erzsébetváros Önkormányzatát megillető tulajdonosi jogok gyakorlása és a tulajdonában álló vagyonnal való gazdálkodás szabályairól szóló 11/2012. (III. 26.) ör. 17. § (3) bek. | |
| 10. | Megállapítja azokat a keretszabályokat, amelyeken belül az Önkormányzat által meghatalmazott személy a társasház fenntartásával és üzemeltetésével kapcsolatos javaslatok esetén a közös költség, a felújítási alap mértékére, valamint a kerületi és fővárosi társasházi pályázatokon való induláshoz szükséges fedezet elfogadásán kívül pénzügyi kötelezettséget vállalhat. | Erzsébetváros Önkormányzatát megillető tulajdonosi jogok gyakorlása és a tulajdonában álló vagyonnal való gazdálkodás szabályairól szóló 11/2012. (III. 26.) ör. 21. § (3) bek. c) pontja | |
| 11. | A vegyes tulajdonú, önkormányzati tulajdoni hányaddal érintett társasházakban az önkormányzat képviselője, illetve meghatalmazottja nyilatkozatához a Pénzügyi és Kerületfejlesztési Bizottság hozzájárulása szükséges: a) a rendes gazdálkodás keretein belüli többlet kötelezettség (célbefizetés), valamint a közösséget terhelő egyéb kötelezettség (pl. hitelfelvétel) vállalásához, ha az Önkormányzat tulajdoni részesedése a társasházban eléri vagy meghaladja a 25%-ot, vagy a kötelezettség meghaladja a nettó százezer forintot, de nem haladja meg a nettó ötvenmillió millió forintot; b) a rendes gazdálkodás körét meghaladó kiadások vállalásához (a fenntartás körébe nem tartozó olyan munkával összefüggő kiadások, amelyek az alapító okirat szerint közös tulajdonban lévő épületrész bővítésével, átalakításával, vagy közös tulajdonba kerülő új épületrész, illetőleg épület berendezés létesítésével járnak), amennyiben a kötelezettség meghaladja a nettó százezer forintot, de nem haladja meg a nettó ötvenmillió forintot; c) társasházi alapító okirat módosításához – tulajdoni hányadra tekintet nélkül –; d) a közös tulajdon megszüntetésére irányuló per megindításához; e) a társasházi közös tulajdonban, vagy külön tulajdonban lévő Önkormányzati tulajdonrész elidegenítéséhez vagy más módon való megszüntetéséhez; f) a szervezeti-működési szabályzat és annak módosítása jóváhagyásához, ha az Önkormányzat tulajdoni részesedése a társasházban eléri vagy meghaladja a 25%-ot. | Erzsébetváros Önkormányzatát megillető tulajdonosi jogok gyakorlása és a tulajdonában álló vagyonnal való gazdálkodás szabályairól szóló 11/2012. (III. 26.) ör. 21. § (4) bek. | |
| 12. | Dönt az Önkormányzat bíróság előtt folyó jogvitáiban az Önkormányzat tulajdonosi nyilatkozatainak tartalmáról amennyiben a pertárgy értéke a nettó százezer forintot meghaladja és nem haladja meg a nettó ötvenmillió forintot. | Erzsébetváros Önkormányzatát megillető tulajdonosi jogok gyakorlása és a tulajdonában álló vagyonnal való gazdálkodás szabályairól szóló 11/2012. (III. 26.) ör. 22. § (1) bek. b) pontja | |
| 13. | Dönt peres eljárásban történő perbeli egyezség megkötéséről és a bíróság előtti jogvitának peren kívüli egyezséggel történő lezárásáról, amennyiben a pertárgy értéke a nettó százezer forintot meghaladja, de a nettó ötvenmillió forintot nem haladja meg. | Erzsébetváros Önkormányzatát megillető tulajdonosi jogok gyakorlása és a tulajdonában álló vagyonnal való gazdálkodás szabályairól szóló 11/2012. (III. 26.) ör. 23. § (1) bek. | |
| 14. | Dönt egyéb jogvitát lezáró egyezség megkötéséről, ha a vita alapjául szolgáló dolog értéke a nettó százezer forintot meghaladja, de a nettó ötvenmillió forintot nem haladja meg. | Erzsébetváros Önkormányzatát megillető tulajdonosi jogok gyakorlása és a tulajdonában álló vagyonnal való gazdálkodás szabályairól szóló 11/2012. (III. 26.) ör. 23. § (2) bek. | |
| 15. | Dönt az Önkormányzatot megillető elővásárlási, vagy előbérleti jog gyakorlása tárgyában, amennyiben a vételi, vagy a bérleti ajánlat összege nem haladja meg a nettó 50 millió forintot. | Erzsébetváros Önkormányzatát megillető tulajdonosi jogok gyakorlása és a tulajdonában álló vagyonnal való gazdálkodás szabályairól szóló 11/2012. (III. 26.) ör. 24. § (4) bek. a) | |
| 16. | Közreműködik az Erzsébetváros Önkormányzata tulajdonában álló lakásokra vonatkozó bérbeadói jogok gyakorlásában. | az Önkormányzat tulajdonában álló lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérbeadásáról szóló 12/2012. (III. 26.) ör. 2. § (1) bek. | |
| 17. | Dönt minden évben – a költségvetésről szóló rendelet elfogadását megelőzően – az előző időszak lakásgazdálkodásáról szóló beszámoló elfogadásáról, valamint a tárgyévi lakáshasznosítás irányelveiről és a bérbeadások keretszámairól, továbbá a keretszámoknak az év során történő módosításáról. | az Önkormányzat tulajdonában álló lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérbeadásáról szóló 12/2012. (III. 26.) ör. 3. § (2) bek. | |
| 18. | A 12/2012. (III. 26.) sz. ör. keretei között dönt az Önkormányzat tulajdonát képező lakások bérleti díjával kapcsolatos kérdésekben. | az Önkormányzat tulajdonában álló lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérbeadásáról szóló 12/2012. (III. 26.) ör. 4. § (2) bek. | |
| 19. | Dönt a ténylegesen üres lakás piaci bérrel vagy rendeltetésszerű használatra alkalmassá tételének feltételével történő bérbe adására vonatkozó versenyeztetési eljárás kiírásáról a tárgyévi lakáshasznosítási irányelveket és a bérbeadási keretszámokat figyelembe véve, amennyiben: az ingatlan a nettó százezer forint forgalmi értéket, vagy százezer forint nyilvántartási értéket eléri, de a nettó ötvenmillió forint forgalmi értéket nem haladja meg, és a Képviselő-testület egyedi határozatával nem vonja magához a jog gyakorlását. | az Önkormányzat tulajdonában álló lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérbeadásáról szóló 12/2012. (III. 26.) ör. 8. § (1) bek. | |
| 20. | Dönt bérlő-kijelölési jog alapításáról. | az Önkormányzat tulajdonában álló lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérbeadásáról szóló 12/2012. (III. 26.) ör. 9. § (1) bek. | |
| 21. | Dönt – a vagyonrendeletben meghatározott eseteken túl, a bérlő-kijelölési jog kedvezményezettjének társadalmi tevékenységére, hasznosságára tekintettel – a bérlő-kijelölési jog ellenértékének mérsékléséről, az ellenértéktől való eltekintéséről. | az Önkormányzat tulajdonában álló lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérbeadásáról szóló 12/2012. (III. 26.) ör. 9. § (2) bek. | |
| 22. | Dönt – a bérbeadó megbízottjához benyújtott bérlői kérelmek alapján – versenyeztetési eljárás alkalmazása nélkül – a bérlő részére a bérleti szerződés közös megegyezéssel való megszüntetésével egyidejűleg másik önkormányzati lakás bérbeadásáról. | az Önkormányzat tulajdonában álló lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérbeadásáról szóló 12/2012. (III. 26.) ör. 10. § (1) bek. | |
| 23. | Dönt bérlő részére közös megegyezés alapján a jelenlegi lakásával azonos, vagy kisebb szobaszámú, igényjogosultsága esetén magasabb szobaszámú lakás bérleti jogának felajánlásáról a jelenlegi bérleménye rendeltetésszerű használatra alkalmas, kiürített, tiszta és tartozásmentes állapotban történő leadása mellett. | az Önkormányzat tulajdonában álló lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérbeadásáról szóló 12/2012. (III. 26.) ör. 10. § (2) bek. | |
| 24. | Dönt a lakáscsere kérelmek teljesítéséről. | az Önkormányzat tulajdonában álló lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérbeadásáról szóló 12/2012. (III. 26.) ör. 10. § (5) bek. | |
| 25. | Dönt – azonnali intézkedést igénylő rendkívüli élethelyzet esetén, méltányosságból, egyedi mérlegelés alapján, versenyeztetési eljárás mellőzésével, a tárgyévi bérbeadási jogcímekre vonatkozó keretszámokban meghatározott lakásszámban, a rendelet szerint megállapított lakbérrel – bérleti jogviszony létesítéséről (rendkívüli élethelyzetben lévőkkel létesített bérlet) a Polgármesteri Hivatal szociális feladatokat ellátó szervezeti egysége, intézménye javaslatára, a bérbeadó megbízottjának előterjesztése alapján. | az Önkormányzat tulajdonában álló lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérbeadásáról szóló 12/2012. (III. 26.) ör. 11. § (1) bek. | |
| 26. | Dönt rendkívüli élethelyzetben lévőkkel létesített bérlet esetén a bérlő kérelmére, ha a lakást semmilyen díjtartozás nem terheli, a lakást ismétlődően legfeljebb további 1 év időtartamra bérbe adhatja (a szerződést meghosszabbíthatja). | az Önkormányzat tulajdonában álló lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérbeadásáról szóló 12/2012. (III. 26.) ör. 11. § (2) bek. | |
| 27. | Dönt az épület (a benne lévő lakás) lebontása, átalakítása, korszerűsítése, vagy társbérlet megszüntetése esetén a bérlővel kötendő, a bérleti szerződés megszüntetésére vonatkozó megállapodásról, és arról, hogy a bérlő részére az Ltv. 26. § (1)-(3) bekezdésében foglalt követelményeknek megfelelő cserelakást ad bérbe, vagy pénzbeli térítést fizet. | az Önkormányzat tulajdonában álló lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérbeadásáról szóló 12/2012. (III. 26.) ör. 13. § (1) bek. | |
| 28. | Dönt az épület (a benne lévő lakás) lebontása, átalakítása, korszerűsítése, vagy társbérlet megszüntetése valamint a kiürítésre kijelölt épületek esetében a 12/2012. (III. 26.) önkormányzati rendelet 18. §-a alapján a Bizottság által elhelyezésre javasolt, valamint e rendelet 17. § és 19. § hatálya alá tartozó jogcím nélküli lakáshasználó elhelyezése esetén. | az Önkormányzat tulajdonában álló lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérbeadásáról szóló 12/2012. (III. 26.) ör. 13. § (2) bek. | |
| 29. | Dönt az épület (a benne lévő lakás) lebontása, átalakítása, korszerűsítése, vagy társbérlet megszüntetése esetén a bérleti szerződés megszüntetéséről és cserelakás helyett – a bérlő által lakott lakás beköltözhető forgalmi értéke legfeljebb 50%-ának megfelelő mértékű – pénzbeli térítés fizetéséről történő megállapodásról. | az Önkormányzat tulajdonában álló lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérbeadásáról szóló 12/2012. (III. 26.) ör. 13. § (3) bek. | |
| 30. | Dönt különösen a bontandó épületben lévő lakások kiürítése során lakás átmeneti jelleggel történő bérbe adásáról. | az Önkormányzat tulajdonában álló lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérbeadásáról szóló 12/2012. (III. 26.) ör. 13. § (4) bek. | |
| 31. | Dönt az ideiglenes elhelyezés céljából kijelölt krízislakások felhasználásáról. | az Önkormányzat tulajdonában álló lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérbeadásáról szóló 12/2012. (III. 26.) ör. 14. § (2) bek. | |
| 32. | Dönt a szolgálati lakás bérlőjének jóváhagyásáról. | az Önkormányzat tulajdonában álló lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérbeadásáról szóló 12/2012. (III. 26.) ör. 15. § (2) bek. | |
| 33. | Dönt a lakásnak a lakásban visszamaradt lakáshasználó részére történő bérbeadásáról. | az Önkormányzat tulajdonában álló lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérbeadásáról szóló 12/2012. (III. 26.) ör. 16. § (2) bek. | |
| 34. | Dönt a bérleti jogviszonynak a bérlő halálával történő megszűnése esetén, a lakásban visszamaradt jogcím nélküli lakáshasználó kérelmére az általa használt lakás részére történő bérbeadásáról, amennyiben a bérbeadót elhelyezési kötelezettség terheli, a lakáshasználó kérelmére az általa használt lakás is bérbe adható, ha az nem haladja meg lakásigénye mértékének felső határát és a rendelet hatálybalépésekor fennálló szerződés, vagy a 17. § (2) bekezdésben foglaltak alapján a bérbeadónak ettől eltérő kötelezettsége nincs. Amennyiben a lakáshasználó(k) igényjoga a lakásra nem terjed ki, együttes elhelyezésükre másik, az igényjog(uk) alsó határának megfelelő szobaszámú lakást kell felajánlani. Az elhelyezésnél a kérelmezővel már a bérlő életében is életvitelszerűen együttlakó személyeket lehet számításba venni | az Önkormányzat tulajdonában álló lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérbeadásáról szóló 12/2012. (III. 26.) ör. 17. § (3) bek. | |
| 35. | Dönt kérelemre, egyedi mérlegelés alapján az elhunyt bérlő által jogszerűen befogadott és a lakásban visszamaradt lakáshasználó(k)nak egy évi időtartamra egyszobás lakás bérbeadásáról. | az Önkormányzat tulajdonában álló lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérbeadásáról szóló 12/2012. (III. 26.) ör. 18. § (1) bek. | |
| 36. | Dönt az általa használt lakás határozott időre történő bérbeadásáról a laskásban visszamaradt jogcím nélküli lakáshasználó(k) részére, vagy részükre másik, az igényjoguk alsó határának megfelelő lakás bérbeadásáról. | az Önkormányzat tulajdonában álló lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérbeadásáról szóló 12/2012. (III. 26.) ör. 18. § (2) bek. | |
| 37. | Dönt kérelemre az elhunyt bérlő által jogszerűen befogadott és a lakásban visszamaradt lakáshasználóval egy évi időtartamra egyszobás lakásra, illetve a lakásban visszamaradt jogcím nélküli lakáshasználóval az általa használt lakásra, vagy másik, az igényjoga alsó határának megfelelő lakásra vonatkozóan létrejött bérleti szerződés lejártát követően ismétlődően a szerződés meghosszabbításához, illetve a lakás újabb, legfeljebb 5 évre szóló határozott idejű bérbeadásához történő hozzájárulásról. | az Önkormányzat tulajdonában álló lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérbeadásáról szóló 12/2012. (III. 26.) ör. 18. § (3) bek. | |
| 38. | Dönt a jogszabályban vagy bírósági határozatban előírt bérbeadási kötelezettség esetén a jogosulttal lakás bérbeadása helyett pénzbeli térítésben történő megállapodásról. | az Önkormányzat tulajdonában álló lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérbeadásáról szóló 12/2012. (III. 26.) ör. 19. § (2) bek. | |
| 39. | Egyedi döntéssel – szociális alapon, határozott időre – dönt azon családok átmeneti elhelyezése céljából bérbeadható lakások kijelöléséről, akik a) lakhatásukat átmenetileg elvesztették, és b) gyermeket nevelnek, valamint c) vállalják olyan egyedi megállapodás megkötését a Bischitz Johanna Integrált Humán Szolgáltató Központtal, melynek legfőbb célja a család lakhatásának – ideiglenes elhelyezését követően – végleges megoldása. A bérbeadás ideje maximum 6 hónap, amely egyedi döntés alapján meghosszabbítható. | az Önkormányzat tulajdonában álló lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérbeadásáról szóló 12/2012. (III. 26.) ör. 19/A. § (1) és (3) bek. | |
| 40. | Dönt a kijelölt bérlő által a bérleti szerződést a bérbeadói hozzájárulásban megjelölt (legalább 10 munkanap) határidőn belül történő meg nem kötése esetén a bérlő által benyújtott igazolási kérelem elfogadásáról. | az Önkormányzat tulajdonában álló lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérbeadásáról szóló 12/2012. (III. 26.) ör. 20. § (5) bek. | |
| 41. | Dönt a határozott idejű bérleti jogviszony ismételhető, legfeljebb öt évre történő meghosszabbításáról, vagy lejárata után újabb határozott idejű bérleti jogviszony létesítéséről – a rendeletben meghatározott eltérő eseteket kivéve – . | az Önkormányzat tulajdonában álló lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérbeadásáról szóló 12/2012. (III. 26.) ör. 21. § (1) bek. | |
| 42. | Dönt a bérlő kérelmére a határozott idejű bérleti jogviszony határozatlan időre történő módosításáról, amennyiben a bérlő megfelel a rendeletben a bérleti jogviszony létesítésére előírt feltételeknek, és a bérlő a) a lakást korábban határozatlan idejű bérleti jogviszony alapján bérelte, és e jogviszony bérleti díj és külön szolgáltatás díja vonatkozásában fennállt tartozása miatti felmondással szűnt meg, de a teljes tartozása kiegyenlítését követően bérleti jogviszonya határozott időtartammal állt helyre; vagy b) a lakás bérlőjévé állampolgárok közötti csere útján vált, és a korábbi bérlő bérleti jogviszonya az a) pontban foglaltak alapján volt a csere időpontjában határozott idejű. | az Önkormányzat tulajdonában álló lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérbeadásáról szóló 12/2012. (III. 26.) ör. 21. § (3) bek. | |
| 43. | Dönt a bérbeadó megbízottja és a bérlő közötti azon megállapodásról, amely szerint a bérlő gondoskodik a lakás rendeltetésszerű használatra való alkalmassá tételéről. | az Önkormányzat tulajdonában álló lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérbeadásáról szóló 12/2012. (III. 26.) ör. 29. § (1) bek. | |
| 44. | Dönt költségelvű vagy szociális helyzet alapján bérbeadott lakás esetében a bérleti szerződés mellékletét képező, a rendeltetésszerű használathoz szükséges munkák körét, az azok elvégzésére vonatkozó bérlői szándékot, a bérlő által elvégezni szándékozott munkák várható költségeinek legmagasabb összegét, valamint a bérlő által elvégeztetett ezen munkálatok hitelt érdemlően igazolt költségeinek alapulvételével – havonta egyenlő arányban, legfeljebb a bérleti díj 50%-áig – csökkentett mértékű bérleti díjat tartalmazó megállapodásról. | az Önkormányzat tulajdonában álló lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérbeadásáról szóló 12/2012. (III. 26.) ör. 29. § (2)-(3) bek. | |
| 45. | Dönt azon, a bérlő által elvégzettnek bejelentett munkálatok és azok költségeinek elfogadásáról, melyek a lakás átadás-átvételi jegyzőkönyvében, illetve a lakás rendeltetésszerű használatra alkalmassá tételére vonatkozó megállapodást is tartalmazó bérleti szerződésben rögzítésre nem kerültek. | az Önkormányzat tulajdonában álló lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérbeadásáról szóló 12/2012. (III. 26.) ör. 29. § (4) bek. | |
| 46. | Az 500 ezer forintot és 6 hónapot meg nem haladó tartozás, késedelem esetében dönt a bérbeadó megbízottja vagy a jegyző javaslata alapján legfeljebb 12 havi részletfizetési idő alkalmazásával. Ettől eltérő összegű tartozás, késedelem és részletfizetési kérelem esetében a Bizottság a bérbeadó megbízottja, vagy a jegyző – a Polgármesteri Hivatal belső szervezeti egysége, vagy az önkormányzat e feladat ellátásra kijelölt intézménye útján tett – javaslata alapján dönt, legfeljebb 36 havi részletfizetési idő alkalmazásával. | az Önkormányzat tulajdonában álló lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérbeadásáról szóló 12/2012. (III. 26.) ör. 32. §. | |
| 47. | Dönt a bérbeadó megbízottja javaslatára a 100%-os önkormányzati tulajdonú – elsősorban műemléki védelem alatt álló – épületben lévő, különösen leromlott állapotú lakások vonatkozásában a szociális vagy költségelven megállapított lakbér mértékének legfeljebb 40%-os mértékben történő csökkentéséről abban az esetben, ha a lakás műszaki állapota, valamint további előnytelen adottságai azt indokolttá teszik. | az Önkormányzat tulajdonában álló lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérbeadásáról szóló 12/2012. (III. 26.) ör. 33. § (3) bek. c) | |
| 48. | Meghatározza a lakbércsökkentés mértékét | az Önkormányzat tulajdonában álló lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérbeadásáról szóló 12/2012. (III. 26.) ör. 33. § (4), (5), (5a) (6) bek. | |
| 49. | Dönt a bérbeadói hozzájárulás megadásáról, vagy megtagadásáról a lakásba történő befogadás, tartási szerződés, albérletbe adás, lakáscsere, bérlőtársi bérbeadás, lakásbérleti jogviszony folytatásának elismerése, társbérleti lakrész bérbeadása esetében. | az Önkormányzat tulajdonában álló lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérbeadásáról szóló 12/2012. (III. 26.) ör. 38. § (2) bek.; 42. §(1) bek.; 43. §(3) bek; 45. §(2) bek. | |
| 50. | Dönt a piaci, vagy költségelvű bérleti díjjal bérbe adott lakás vagy annak egy része albérletbe adásához való előzetes hozzájárulásról. | az Önkormányzat tulajdonában álló lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérbeadásáról szóló 12/2012. (III. 26.) ör. 41. § (1) bek. | |
| 51. | Dönt a megüresedett önkormányzati lakás nem lakás célú bérbeadásról, amennyiben a lakás lakhatásra hatóságilag igazolt ok vagy egyéb – műszaki – körülmények miatt nem alkalmas. | az Önkormányzat tulajdonában álló lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérbeadásáról szóló 12/2012. (III. 26.) ör. 46. § | |
| 52. | Dönt egy lakószobával rendelkező üres lakás, vagy alapterülettől függetlenül üres szükséglakás, egyéb helyiség, illetve használaton kívüli nem lakáscélú helyiség, vagy – amennyiben az a szomszédos lakással műszakilag egyesíthető és ehhez a lakók hozzájárulnak- az egyéb közös használatra szolgáló helyiség lakásbővítés (csatolás) céljára történő, határozott idejű használatba adásáról a szomszédos lakás bérlőjének kérelmére, a bérbeadó megbízottjának javaslata alapján (lakásbővítési célú használatba adás); ez alkalmazandó a nem lakás céljára szolgáló helyiségek bővítésére (csatolására) is. | az Önkormányzat tulajdonában álló lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérbeadásáról szóló 12/2012. (III. 26.) ör. 47. § (1) bek., 47. § (8) bek. | |
| 53. | Dönt a lakásbővítési célú használatba adás tartamának meghosszabbításához történő hozzájárulásról a bérbeadó megbízottjának javaslatára, amennyiben a bérlő a műszaki egyesítésre a megállapodásban kikötött határidőn belül nem kapott használatbavételi (fennmaradási) engedélyt, vagy a bérbeadó megbízottja a munkák hiányos elvégzését állapította meg; ez alkalmazandó a nem lakás céljára szolgáló helyiségek bővítésére (csatolására) is. | az Önkormányzat tulajdonában álló lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérbeadásáról szóló 12/2012. (III. 26.) ör. 47. § (4) bek., 47. § (8) bek. | |
| 54. | Több, az üres helyiség csatolási feltételeinek megfelelő kérelmező esetében dönt a bérlő személyéről, illetve, ha a helyiség köztük megosztható a megosztás arányairól, ez alkalmazandó a nem lakás céljára szolgáló helyiségek bővítésére (csatolására) is. | az Önkormányzat tulajdonában álló lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérbeadásáról szóló 12/2012. (III. 26.) ör. 47. § (6) bek.; 47. § (8) bek. | |
| 55. | Dönt – a bérlő kérelmére és a bérbeadó megbízottjának javaslatára – a lakás átalakítására és/vagy korszerűsítésére, a bérleti díjba beszámítható munkák körére vonatkozó, az Ltv. 15. § (1)-(2) bekezdésében foglaltak szerinti megállapodásról. | az Önkormányzat tulajdonában álló lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérbeadásáról szóló 12/2012. (III. 26.) ör. 48. § (1) bek. | |
| 56. | Dönt a lakásbérleti jogiszony megszüntetésére vonatkozó, bérlővel kötendő megállapodásról, amennyiben: az ingatlan a nettó százezer forint forgalmi értéket, vagy százezer forint nyilvántartási értéket eléri, de a nettó ötvenmillió forint forgalmi értéket nem haladja meg és a Képviselő-testület egyedi határozatával nem vonja magához a jog gyakorlását. | az Önkormányzat tulajdonában álló lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérbeadásáról szóló 12/2012. (III. 26.) ör. 50. § (1) bek. | |
| 57. | Dönt a pénzbeli térítés mértékéről, mely legfeljebb a lakás beköltözhető forgalmi értékének 50%-a lehet, ha a határozatlan időtartamra szóló bérleti jogviszonnyal rendelkező bérlő a bérleti jogviszony megszüntetését kezdeményezi pénzbeli térítés ellenében és a lakást kiürítve átadja. | az Önkormányzat tulajdonában álló lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérbeadásáról szóló 12/2012. (III. 26.) ör. 50. § (2) bek. | |
| 58. | Dönt határozott időre vagy feltétel bekövetkeztéig bérbe adott lakás bérleti jogviszonya megszüntetésének bérbeadói kezdeményezése esetén elsődlegesen cserelakás felajánlásáról, illetve amennyiben ezt a bérlő nem fogadja el, úgy – a bérlő által lakott lakás beköltözhető forgalmi értéke legfeljebb 30%-ának, amennyiben a bérleti jogviszony megszűnéséig hat hónapnál kevesebb idő van hátra, abban az esetben legfeljebb 20%-ának megfelelő mértékű – pénzbeli térítés fizetéséről, amennyiben az ingatlan a nettó százezer forint forgalmi értéket, vagy százezer forint nyilvántartási értéket eléri, de a nettó ötvenmillió forint forgalmi értéket nem haladja meg és a Képviselő-testület egyedi határozatával nem vonja magához a jog gyakorlását. | az Önkormányzat tulajdonában álló lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérbeadásáról szóló 12/2012. (III. 26.) ör. 50. § (4) bek. | |
| 59. | Dönt – a gondnok kezdeményezésére – gondnokság alatt álló bérlő szociális vagy pszichiátriai otthonban történő elhelyezésekor a bérleti szerződés közös megegyezéssel történő megszüntetése esetén az érintett lakás Önkormányzat által megállapított beköltözhető forgalmi értéke legfeljebb 50%-ának megfelelő mértékű pénzbeli térítés megfizetéséről, amennyiben az ingatlan a nettó százezer forint forgalmi értéket, vagy százezer forint nyilvántartási értéket eléri, de a nettó ötvenmillió forint forgalmi értéket nem haladja meg és a Képviselő-testület egyedi határozatával nem vonja magához a jog gyakorlását. | az Önkormányzat tulajdonában álló lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérbeadásáról szóló 12/2012. (III. 26.) ör. 50. § (5) bek. | |
| 60. | Dönt a bérleti jogviszony megszüntetését pénzbeli térítés ellenében és a lakás kiürítésének vállalása mellett kezdeményező bérlő kérelmére – a kiürítési határidő egy alkalommal, legfeljebb 60 nappal történő meghosszabbításáról, indokolt esetben. | az Önkormányzat tulajdonában álló lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérbeadásáról szóló 12/2012. (III. 26.) ör. 50. § (6) bek. | |
| 61. | Dönt a bérbe adott helyiségben végzett tevékenység bérlő általi megváltoztatásához történő előzetes hozzájárulás megadásáról, illetve a bérleti szerződés ehhez kapcsolódó módosításáról, amennyiben megállapodás születik a módosított tevékenységre tekintettel módosított bérleti díjról. | az Önkormányzat tulajdonában álló lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérbeadásáról szóló 12/2012. (III. 26.) ör. 55. § (5) bek. | |
| 62. | Dönt – amennyiben a bérlő vállalja óvadék megfizetését – a 25 millió forintot el nem érő forgalmi értékű helyiségre vonatkozó bérleti szerződés versenyeztetés mellőzésével történő megkötéséről, az alábbi esetekben: a) életvédelmi (polgári védelmi) helyiség kerül bérbeadásra; b) a Bizottság a versenyeztetés kiírása alól az önkormányzat által biztosítandó alapellátást ellátó személy, szervezet, egyéb közfeladatot ellátó civilszervezet, egyház kérelmére vagy más közérdekű cél megvalósítása érdekében arra felmentést adott; c) bérleti jog átruházása, cseréje és jogutódlása esetén. d) A bérlő kérelmére a határozott idejű bérleti jogviszony megszűnését követően a helyiség ismételt bérbeadása esetén, amennyiben a bérbeadó által javasolt feltételeket elfogadja. | az Önkormányzat tulajdonában álló lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérbeadásáról szóló 12/2012. (III. 26.) ör. 57. § (3) bek. | |
| 63. | Dönt az üres helyiség bérbeadására vonatkozó versenyeztetési kiírásról és annak tartalmáról, amennyiben: az ingatlan a nettó százezer forint forgalmi értéket, vagy százezer forint nyilvántartási értéket eléri, de a nettó ötvenmillió forint forgalmi értéket nem haladja meg és a Képviselő-testület egyedi határozatával nem vonja magához a jog gyakorlását. | az Önkormányzat tulajdonában álló lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérbeadásáról szóló 12/2012. (III. 26.) ör. 57. § (4) bek. | |
| 64. | Dönt a bérbeadás időtartamáról. A határozott időtartam egy év, de legfeljebb öt év. Amennyiben a helyiség leendő bérlője a szerződésben kötelezettséget vállal a forgalmi értékhez viszonyított jelentős, legalább az öt éves bérleti díj összegét meghaladó mértékű beruházásra, úgy a bérlet időtartama legfeljebb tíz év | az Önkormányzat tulajdonában álló lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérbeadásáról szóló 12/2012. (III. 26.) ör. 61. § (3) bek. | |
| 65. | Dönt – a bérlő kezdeményezésére – a rendelet hatálybalépésekor már fennálló határozatlan idejű bérleti szerződés határozott idejű bérleti szerződésre történő módosításáról, amennyiben: az ingatlan a nettó százezer forint forgalmi értéket, vagy százezer forint nyilvántartási értéket eléri, de a nettó ötvenmillió forint forgalmi értéket nem haladja meg és a Képviselő-testület egyedi határozatával nem vonja magához a jog gyakorlását. | az Önkormányzat tulajdonában álló lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérbeadásáról szóló 12/2012. (III. 26.) ör. 62. § (1)-(2) bek. | |
| 66. | Dönt a bérleti díj átmeneti időszakra történő csökkentéséről különösen az alábbi okok miatt: a) az épületen vagy a közterületen végzett építési, szerelési munka miatt, b) a helyiség átalakítása vagy felújítása miatt, c) a helyiség (helyiségcsoport) egy részének használhatatlan állapota miatt, d) az Önkormányzat érdekeit szolgáló egyéb, vagy közérdekű okból (pl. ha a helyiséget társadalmi szervezet, közalapítvány bérli). amennyiben: az ingatlan a nettó százezer forint forgalmi értéket, vagy százezer forint nyilvántartási értéket eléri, de a nettó ötvenmillió forint forgalmi értéket nem haladja meg és a Képviselő-testület egyedi határozatával nem vonja magához a jog gyakorlását. | az Önkormányzat tulajdonában álló lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérbeadásáról szóló 12/2012. (III. 26.) ör. 63. § (2) bek. | |
| 67. | Dönt – a bérlő kérelmére – a bérleti díj csökkentéséről, ha a vendéglátás, kereskedelmi, lakossági kisipari szolgáltatás, raktározás, garázs céljára szolgáló helyiség bejárata előtt az épületen vagy a közterületen végzett építési, szerelési munka vagy az épületen végzett munka a helyiség megközelítését harminc napnál hosszabb ideig gátolja, a bérlő kérelmére a bérleti díj legfeljebb ötven százalékkal mérsékelhető arra az időtartamra, amíg az említett akadály fennáll. Ha a munkálatok a helyiség megközelítését úgy gátolják, hogy a helyiségben végzett üzleti tevékenység bizonyíthatóan hátrányt szenved, a megállapított bérleti díj ötven százaléknál nagyobb mértékben is mérsékelhető. A mérsékelt bérleti díj összege ugyanakkor nem lehet kisebb, mint a helyiség után fizetendő közös költség összege. E rendelkezést lehet alkalmazni akkor is, ha a bérlő a helyiséget a bérbeadó vagy a bérbeadó megbízottja hozzájárulásával átalakítja, vagy felújítja. | az Önkormányzat tulajdonában álló lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérbeadásáról szóló 12/2012. (III. 26.) ör. 63. § (3) bek. | |
| 68. | Dönt a határozott idejű, minimum 48 hónapra szóló helyiségbérleti jogviszony létesítésekor a fizetendő bérleti díj meghatározott időszakonként és mértékben történő emelésére vonatkozó megállapodásról, amennyiben a bérlő a kerületfejlesztési célok között meghatározott tevékenységet kíván a helyiségben folytatni amennyiben: az ingatlan a nettó százezer forint forgalmi értéket, vagy százezer forint nyilvántartási értéket eléri, de a nettó ötvenmillió forint forgalmi értéket nem haladja meg és a Képviselő-testület egyedi határozatával nem vonja magához a jog gyakorlását. | az Önkormányzat tulajdonában álló lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérbeadásáról szóló 12/2012. (III. 26.) ör. 63. § (4) bek. | |
| 69. | Dönt a bérlő által a kulturális vagy oktatási célra bérbe vett épület, vagy helyiségcsoport éves bérleti díját meghaladó mértékben végzett felújítások hitelt érdemlően igazolt költségeinek bérleti díjba való beszámításáról amennyiben: az ingatlan a nettó százezer forint forgalmi értéket, vagy százezer forint nyilvántartási értéket eléri, de a nettó ötvenmillió forint forgalmi értéket nem haladja meg és a Képviselő-testület egyedi határozatával nem vonja magához a jog gyakorlását. | az Önkormányzat tulajdonában álló lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérbeadásáról szóló 12/2012. (III. 26.) ör. 63. § (5) bek. | |
| 70. | Dönt a helyiség albérletbe adásához adott hozzájárulás időpontjában a bérlő által fizetendő a bérleti díj háromszorosára emelt bérleti díj fizetéséről. | az Önkormányzat tulajdonában álló lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérbeadásáról szóló 12/2012. (III. 26.) ör. 65. § (3) bek. a) | |
| 71. | Dönt fennálló szerződés esetén bérlőtársi jogviszony létesítése és bérlőtársi kör bővítése miatt szükséges szerződésmódosításról, amennyiben: az ingatlan a nettó százezer forint forgalmi értéket, vagy százezer forint nyilvántartási értéket eléri, de a nettó ötvenmillió forint forgalmi értéket nem haladja meg és a Képviselő-testület egyedi határozatával nem vonja magához a jog gyakorlását. | az Önkormányzat tulajdonában álló lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérbeadásáról szóló 12/2012. (III. 26.) ör. 66. § (2) bek. | |
| 72. | Dönt a helyiségbérleti jogviszony közös megegyezéssel történő megszüntetésének bérbeadói kezdeményezése esetén cserehelyiség felajánlásáról, vagy pénzbeli térítés fizetéséről, valamint pénzbeli térítés esetén annak – a bérlő által használt helyiség beköltözhető forgalmi értékének legfeljebb 50 %-áig terjedő – mértékéről, amennyiben: az ingatlan a nettó százezer forint forgalmi értéket, vagy százezer forint nyilvántartási értéket eléri, de a nettó ötvenmillió forint forgalmi értéket nem haladja meg és a Képviselő-testület egyedi határozatával nem vonja magához a jog gyakorlását. | az Önkormányzat tulajdonában álló lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérbeadásáról szóló 12/2012. (III. 26.) ör. 68. § (2) bek. | |
| 73. | Dönt az önkormányzat tulajdonában lévő tárolók, teremgarázsban található vagy felszíni gépkocsi beálló helyek bérleti szerződésének felmondásáról, a felmondási időre vonatkozó általános szabálytól – legalább 30 napos felmondási idővel a hónap utolsó napjával történő felmondás – való eltéréstől, amennyiben: az ingatlan a nettó százezer forint forgalmi értéket, vagy százezer forint nyilvántartási értéket eléri, de a nettó ötvenmillió forint forgalmi értéket nem haladja meg és a Képviselő-testület egyedi határozatával nem vonja magához a jog gyakorlását. | az Önkormányzat tulajdonában álló lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérbeadásáról szóló 12/2012. (III. 26.) ör. 69. § | |
| 74. | Dönt egyedi megállapodás megkötéséről a nem lakás céljára szolgáló helyiségek esetén a bérlő által vállalt felújítási kötelezettség alapján elvégzett munkák költségeinek bérleti díjba történő beszámítására vonatkozóan, a bérleti díj maximum 50 %-a erejéig. | 144/2015. (III.25.) számú Képviselő-testületi határozat 15. pontja | |
| 75. | Dönt a legalább két éve üresen álló pincehelyiségek 144/2015 (III.25.) KT határozat 9) pontban és 12) pont f) és g) alpontjában és a 14) pontban meghatározott bérleti díjaktól eltérő, alacsonyabb, de legalább a közös költség mértékével megegyező mértékű bérleti díjáról. | 144/2015. (III.25.) számú Képviselő-testületi határozat 16. pontja | |
| 76. | Dönt a határozatlan időre szóló bérleti szerződés felmondásáról, amennyiben 144/2015. (III. 25.) KT határozat hatálybalépésekor fennálló bérleti szerződés szerint fizetendő bérleti díj a szerződés alapján alacsonyabb, mint a 144/2015. (III. 25.) KT határozat szerint megállapítható bérleti díj, és/vagy a bérleti szerződés nem tartalmazza a valorizáció lehetőségét, s ezen okból az ERVA Nonprofit Zrt. kezdeményezi a bérleti szerződés módosítását, amely módosítást a bérlő nem fogad el. | 144/2015. (III.25.) számú Képviselő-testületi határozat 17. pontja | |
| 77. | Gyakorolja tulajdonosi jogait a rendelet hatálya alá tartozó bérlemények elidegenítésével kapcsolatban nettó ötvenmillió forint forgalmi érték alatt. Dönt a nettó forgalmi érték alatti bérlemények elidegenítéséről. | Erzsébetváros Önkormányzata tulajdonában álló lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek elidegenítéséről szóló 18/2012. (IV. 27.) ör. 3. § (1) bek. | |
| 78. | Az önkormányzat tulajdonában álló bérlemények elidegenítése esetén kijelöli a bérleményeket elidegenítésre a vételár meghatározásával egyidejűleg. | Erzsébetváros Önkormányzata tulajdonában álló lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek elidegenítéséről szóló 18/2012. (IV. 27.) ör. 4. § (1), (3) bek. | |
| 79. | Nettó 50 millió forint forgalmi érték alatti ingatlan esetében jóváhagyja az értékbecslést, vagy kérheti a felülvizsgálatát, dönt a felülvizsgálat költségeinek viseléséről | Erzsébetváros Önkormányzata tulajdonában álló lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek elidegenítéséről szóló 18/2012. (IV. 27.) ör. 11. § (1)-(3) bek. | |
| 80. | Nettó 50 millió forgalmi érték alatt dönt a térítés nélkül az állami tulajdonból az Önkormányzat tulajdonába került lakás forgalmi értékének és vételárának megállapításáról. | Erzsébetváros Önkormányzata tulajdonában álló lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek elidegenítéséről szóló 18/2012. (IV. 27.) ör. 13. § (1). | |
| 81. | Megállapítja a térítés mellett önkormányzati tulajdonba került lakás vételárát a szerzést követő 5 év elteltével, a forgalmi érték 95%-ában. | Erzsébetváros Önkormányzata tulajdonában álló lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek elidegenítéséről szóló 18/2012. (IV. 27.) ör. 13. § (2) bek. | |
| 82. | Dönt a határozatának módosításáról, ha az ajánlati kötöttség határidején belül az elővásárlásra jogosult kérelmet nyújtott be a határozat módosítása iránt | Erzsébetváros Önkormányzata tulajdonában álló lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek elidegenítéséről szóló 18/2012. (IV. 27.) ör. 14. § (6) bek. | |
| 83. | Dönt új eladási ajánlat kiadásáról az elővásárlásra jogosult költségére, ha az önkormányzat ajánlati kötöttsége lejárt és az adásvételi szerződést a jogosult oldalán felmerült okból nem kötötték meg | Erzsébetváros Önkormányzata tulajdonában álló lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek elidegenítéséről szóló 18/2012. (IV. 27.) ör. 15. § (3) bek., 26. § (3) | |
| 84. | A vevő kérelmére egy alkalommal hozzájárulhat a részletfizetési kötelezettség egy évig tartó szüneteltetéséhez | Erzsébetváros Önkormányzata tulajdonában álló lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek elidegenítéséről szóló 18/2012. (IV. 27.) ör. 17. § (4) bek. | |
| 85. | Ha az épület kizárólag az Önkormányzat tulajdona, a nettó 50 millió forint forgalmi érték alatti ingatlanok esetében a Polgármesteri Hivatal illetékes irodájának javaslata alapján dönt az alapító okiratba, eladási ajánlatba és az adásvételi szerződésbe felveendő rendelkezésekről. | Erzsébetváros Önkormányzata tulajdonában álló lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek elidegenítéséről szóló 18/2012. (IV. 27.) ör. 23. § (4) bek. | |
| 86. | A Polgármesteri Hivatal illetékes irodájának javaslata és a bérbeadó megbízottjának előterjesztése alapján dönt a nettó 50 millió forint forgalmi érték alatti épületen elvégzendő munkálatok tűrésére vonatkozó kötelezettségről. | Erzsébetváros Önkormányzata tulajdonában álló lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek elidegenítéséről szóló 18/2012. (IV. 27.) ör. 24. § (1) bek. | |
| 87. | Dönt a „7305 Központilag kezelt kerület-fejlesztési pályázatok és feladatok” kiadási előirányzatainak felhasználásáról. | Mindenkori éves költségvetési rendelet | |
| 88. | Jóváhagyja az Önkormányzat önállóan gazdálkodó költségvetési szerve és a Gazdasági társasága Közbeszerzési Szabályzatát. | Budapest Főváros VII. kerület Erzsébetváros Önkormányzata Polgármesterének 960/2020. (XII. 16.) határozatával elfogadott, Budapest Főváros VII. Kerület Erzsébetváros Önkormányzatának és Polgármesteri Hivatalának Közbeszerzési Szabályzata 1. számú melléklete (Felelősségi rend) | |
| 89. | Jóváhagyja az Önkormányzat önállóan gazdálkodó költségvetési szerve és a Gazdasági társasága eljárást megindító közbeszerzési dokumentumait. | Budapest Főváros VII. Kerület Erzsébetváros Önkormányzatának és Polgármesteri Hivatalának Közbeszerzési Szabályzata 1. számú melléklete (Felelősségi rend) | |
| 90. | Meghozza az Önkormányzat közbeszerzéseiben a közbeszerzési eljárást lezáró döntéseket, így dönt az egyes ajánlatok érvényessé, érvénytelenné nyilvánításáról, továbbá az eljárás eredményessé, eredménytelenné nyilvánításáról. | Budapest Főváros VII. Kerület Erzsébetváros Önkormányzatának és Polgármesteri Hivatalának Közbeszerzési Szabályzata 1. számú melléklete (Felelősségi rend) | |
| 91. | Az Önkormányzat közbeszerzése esetén dönt a közbeszerzési eljárás eredményeképpen megkötendő szerződés végleges szövegének elfogadásáról. | Budapest Főváros VII. Kerület Erzsébetváros Önkormányzatának és Polgármesteri Hivatalának Közbeszerzési Szabályzata V. Fejezet. 5. 3 pontja | |
| 92. | A Kbt. tárgyi hatálya alá nem tartozó eljárásokban a nettó 10.000.000 Ft összeget elérő vagy meghaladó beszerzési érték esetén a beszerzési eljárást lezáró érdemi döntést meghozza az Önkormányzat/költségvetési szerv beszerzése esetén | Budapest Főváros VII. Kerület Erzsébetváros Önkormányzatának és Polgármesteri Hivatalának Beszerzési Szabályzata IV. 2.4. b) pontja | |
| 93. | Dönt a pénzügyi vonatkozású szerződésmódosításról, amennyiben az önkormányzati/költségvetési szerv általi beszerzés szerződésmódosítással létrejövő nettó értéke ezt indokolja. | Budapest Főváros VII. Kerület Erzsébetváros Önkormányzatának és Polgármesteri Hivatalának Beszerzési Szabályzata V. 2.8 pontja | |
| 94. | Meghozza a Klauzál Csarnokra vonatkozóan a havi vagy az éves helyhasználatra vonatkozó döntést, amelyben meghatározza a végzendő tevékenység körét illetve az árusítandó termékek körét. | Erzsébetváros Önkormányzatának tulajdonában lévő piacokról szóló 9/2015. (III. 31.) ör. 6. § (6a) bek. | |
| 95. | Meghozza a karitatív, kulturális vagy közösségi, illetve magánjellegű rendezvény megtartására vonatkozó döntést, melyben meghatározza a rendezvény célját és jellegét, a rendezvényért felelős személyt, illetve a helyhasználat ellenértékét, és Üzemeltető által a használat során biztosított szolgáltatások díját. | Erzsébetváros Önkormányzatának tulajdonában lévő piacokról szóló 9/2015. (III. 31.) ör. 6. § (6b) bek. | |
| 96. | Dönt a Nyílászáró felújítási pályázat, valamint az energiatakarékos izzó pályázat kiírásáról, a pályázati kiírás tartalmáról, az elbírálási feltételek meghatározásáról, elbírálja a pályázatokat – amennyiben a Képviselő-testület a mindenkori hatályos költségvetési rendeletében erre fedezetet biztosított. | a magánszemélyeknek nyújtható visszatérítendő kamatmentes és vissza nem térítendő nyílászáró-felújítási támogatásról szóló 46/2015. (XII. 18.) önkormányzati rendelet 3. § (1) bekezdés, 8. § | |
| 97. | Felhatalmazást kap a Pénzügyi és Kerületfejlesztési Bizottság a mindenkori költségvetési rendeletben biztosított keretösszeg erejéig, valamint a rendeletben foglalt rendelkezésekkel összhangban a pályázatok kiírására, a pályázati kiírások részletes tartalmának és elbírálási szempontjainak meghatározására, a pályázat benyújtási határidejének és helyének meghatározására, a pályázathoz kötelezően csatolandó dokumentumok (tervek, igazolások, nyilatkozatok) meghatározására, a támogatás formájának megállapítására (visszatérítendő vagy vissza nem térítendő kamatmentes támogatás és ezek százalékos arányának meghatározására), a támogatás visszafizetési módjának és határidejének megállapítására, a beérkező pályázatok elbírálására, a pályázóknak nyújtandó támogatásról való döntés meghozatalára, szerződésszegés esetén a szerződés egyoldalú felmondására. | A társasházaknak nyújtható felújítási támogatásról szóló 7/2016. (II.18.) Ör. 6. § | |
| 98. | A partnerségi egyeztetés során az el nem fogadott véleményeket és azok indokolását a Polgármester a Főépítész szakmai javaslata figyelembevételével a Pénzügyi és Kerületfejlesztési Bizottság elé terjeszti. A Bizottság dönt a vélemények elfogadásáról és el nem fogadásáról. | a partnerségi egyeztetés szabályairól szóló 17/2017. (VI.22.) önkormányzati rendelet 4. § (1) bekezdés | |
| 99. | Dönt a parkolóhely megváltási szerződés megkötéséről. Dönt a közcélú parkolóhely létesítéséről szóló szerződések megkötéséről. | A parkolóhelyek és rakodóhelyek megváltásáról, közcélú parkolóhelyekről szóló 4/2019. (III. 22.) Ör. 5. § (3) bek., 7. § (5) bek. | |
| 100. | Engedélyezi a polgármester külföldi kiküldetését. . | Képviselő-testület Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 38/2020. (IX. 24.) ör. 50. § (4) bekezdés | |
| 101. | Az Önkormányzat a követelésről részben vagy teljes egészében ötmillió forint összeghatárig az Önkormányzat és a költségvetési szervek esetében a polgármester előterjesztésére a Pénzügyi és Kerületfejlesztési Bizottság írásba foglalt, megalapozott döntésével mondhatnak le. | A követelések elengedéséről szóló 23/2022. (V. 25.) ör. 3. § (1) bek. b) pontja |
| Ssz. | Feladat megnevezése | Helyi önkormányzati rendelet | |
| 1. | Dönt a tárgyévi költségvetési rendelet elfogadását követően, a költségvetésben meghatározott keretösszegig növényesítési pályázat kiírásáról a VII. kerület közigazgatási területén lévő társasházak, lakásszövetkezetek (a lakásszövetkezetekről szóló 2004. évi CXV. tv. 2. § (1) bek.), önkormányzati lakóépületek kezelője ( lakóközösségek), továbbá a VII. kerületi önkormányzat által fenntartott intézmények részére. | a lakóközösségeknek és az önkormányzati intézményeknek nyújtandó növényesítési támogatásról szóló 28/2013. (V. 31.) ör. 1. § (1) bek. | |
| 2. | A pályázati kiírás tartalmát (pályázat tárgyát, pályázók körét, a növényesítés támogatásának mértékét, a pályázat egyéb feltételeit, a pályázat benyújtásának feltételeit), az elbírálás és megvalósítás szabályait a rendelet keretei között a Bizottság határozza meg. | a lakóközösségeknek és az önkormányzati intézményeknek nyújtandó növényesítési támogatásról szóló 28/2013. (V. 31.) ör. 2. § (1) bek. | |
| 3. | A pályázatokat a Bizottság bírálja el és dönt a pályázat eredményének megállapításáról, a pályázóknak nyújtandó támogatásról. | a lakóközösségeknek és az önkormányzati intézményeknek nyújtandó növényesítési támogatásról szóló 28/2013. (V. 31.) ör. 2. § (3) bek. | |
| 4. | Dönt a tárgyévi költségvetési rendelet elfogadását követően, a költségvetésben meghatározott keretösszegig az igények ismeretében az alábbi biztonsági berendezések létesítésének támogatására pályázat kiírásáról: a) kapufigyelő rendszer kialakítására, b) szénmonoxid érzékelő berendezés igénylésére, c) hevederzár felszerelésére | a helyi lakóközösségek és az önkormányzati intézmények részére biztonsági berendezések létesítéséhez nyújtandó támogatásról szóló 29/2013. (V. 31.) ör. 1. § (1) bek. | |
| 5. | A pályázati kiírás tartalmát (pályázat tárgyát, pályázók körét, a támogatás mértékét, formáját, a pályázat egyéb feltételeit, a pályázat benyújtásának feltételeit), az elbírálás és megvalósítás szabályait a Bizottság határozza meg. | a helyi lakóközösségek és az önkormányzati intézmények részére biztonsági berendezések létesítéséhez nyújtandó támogatásról szóló 29/2013. (V. 31.) ör. 2. § (2) bek. | |
| 6. | A pályázatokat a Bizottság bírálja el, megállapítja a pályázat eredményét és dönt a pályázóknak nyújtandó támogatásról. | a helyi lakóközösségek és az önkormányzati intézmények részére biztonsági berendezések létesítéséhez nyújtandó támogatásról szóló 29/2013. (V. 31.) ör. 2. § (4) bek. | |
| 7. | Dönt a keretösszegből a tárgyévben még rendelkezésre álló és az elnyert, de a szerződéskötési határidő elmulasztása és a pályázó szerződésszegése miatt felhasználásra nem került összeghatárig a pótpályázat kiírásáról, vagy újabb készlet beszerzéséről. . | a helyi lakóközösségek és az önkormányzati intézmények részére biztonsági berendezések létesítéséhez nyújtandó támogatásról szóló 29/2013. (V. 31.) ör. 3. § (2) bek. | |
| 8. | Dönt vendéglátó-ipari teraszok 22 óra és 24 óra közötti nyitva tartására irányuló kérelmek tekintetében a hozzájárulás megadásáról. Dönt az üzletek eltérő nyitva-tartás engedélyezéséről a hozzájárulások megléte esetén. | az önkormányzat tulajdonában lévő közterületen elhelyezett vendéglátó-ipari teraszok működésének rendjéről szóló 46/2012. (XII. 17.) ör. 3. § (3)-(4) és (8)-(9) bek. | |
| 9. | A teraszok működésével kapcsolatos lakossági panaszok kivizsgálása a Városüzemeltetési Bizottság hatáskörébe tartozik. | az önkormányzat tulajdonában lévő közterületen elhelyezett vendéglátó-ipari teraszok működésének rendjéről szóló 46/2012. (XII. 17.) ör. 5. § (1) bek. | |
| 10. | Dönt a közterület-használati engedély tekintetében – amennyiben a kérelmezett közterület-használat a 2 évet nem haladja meg – az első fokú eljárás lefolytatására a közterület 3 napot meghaladó kereskedelmi-, vendéglátó-, reklám-, vagy kereskedelmi jellegű turisztikai célú használatára irányuló kérelem esetében – a rendezvényt is magába foglaló kérelem, valamint a 4. § c) és g) pontjában meghatározott esetek kivételével. | a Budapest Főváros VII. kerület Erzsébetváros Önkormányzata tulajdonában lévő közterületek használatáról és rendjéről szóló 6/2017. (II. 17.) ör. 3. § (1) bek. a) pontja | |
| 11. | Meghatározza a rendelet 20. § (3) bekezdésében meghatározott kérelmek benyújtásának, valamint a közterület-használati engedélyek kiadásának részletes feltételeit. | a Budapest Főváros VII. kerület Erzsébetváros Önkormányzata tulajdonában lévő közterületek használatáról és rendjéről szóló 6/2017. (II. 17.) ör. 6. § | |
| 12. | Végzi a vagyonnyilatkozat tételére kötelezettek vagyonnyilatkozataival kapcsolatos feladatokat az Mötv. szerint, valamint az összeférhetetlenség megállapítására vonatkozó kezdeményezés vizsgálatát, és az Mötv. szerinti lemondó nyilatkozat befogadását. | Budapest Főváros VII. Kerület Erzsébetváros Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 38/2020. (IX. 24.) 50. § (2) bekezdés | |
| 13. | Meghatározza a „Tiszta utca, rendes ház” pályázati felhívás tartalmát (a pályázat egyéb feltételeit, a pályázat benyújtásának feltételeit, az együttműködés feltételeit), a bonyolítás, helyszíni ellenőrzés, értékelés és díjazás szabályait a rendelet keretei között. Dönt a pályázat eredményének megállapításáról, a pályázók részére nyújtandó díjak összegéről. | A „Tiszta utca, rendes ház” pályázatról szóló 19/2022. (IV. 13.) ör. 1. § (3) bek., 2. § (2) bek. | |
| 14. | Dönt a tárgyévi költségvetési rendelet elfogadását követően minden naptári év április 30. napjáig bruttó 1.000.000,- forint összegben „Erzsébetváros kertje” pályázat kiírásáról. A pályázati kiírás tartalmát (pályázat tárgyát, pályázók körét, a pályázat benyújtásának feltételeit), az elbírálás és megvalósítás szabályait a rendelet keretei között a Bizottság határozza meg. | Az „Erzsébetváros kertje” pályázat létehozásáról szóló 19/2020. (V. 22.) ör. 1. § (1) bek., 2. § (1) bek. |
| Ssz. | Feladat megnevezése | Helyi önkormányzati rendelet | |
| 1. | Gyakorolja a tulajdonosi jogokat a nettó százezer forint forgalmi értéket, vagy százezer forint nyilvántartási értéket meg nem haladó vagyonelemről, vagy vagyonösszességről – a továbbiakban együtt: vagyonról – rendelkező döntések (tulajdonjog átruházás, bármilyen jogcímen történő hasznosítás, vagyonkezelésbe adás, haszonélvezeti jog alapítása, valamint minden más, nem nevesített jogcímen történő tulajdonosi joggyakorlás) esetében. | Erzsébetváros Önkormányzatát megillető tulajdonosi jogok gyakorlása és a tulajdonában álló vagyonnal való gazdálkodás szabályairól szóló 11/2012. (III. 26.) ör. 5. § (3) bek. a) pontja | |
| 2. | Gyakorolja a tulajdonosi jogokat a vagyon forgalmi értékétől, vagy nyilvántartási értékétől függetlenül a vagyon bármely jogcímen történő hasznosításáról, ha a hasznosításból származó bevétel éves szinten a nettó százezer forintot nem haladja meg. | Erzsébetváros Önkormányzatát megillető tulajdonosi jogok gyakorlása és a tulajdonában álló vagyonnal való gazdálkodás szabályairól szóló 11/2012. (III. 26.) ör. 5. § (3) bek. b) pontja | |
| 3. | Dönt nettó százezer forint forgalmi nyilvántartási értéket nem meghaladó vagyon tulajdonjogának átruházásáról versenyeztetési eljárás alkalmazásával kerül sor. | Erzsébetváros Önkormányzatát megillető tulajdonosi jogok gyakorlása és a tulajdonában álló vagyonnal való gazdálkodás szabályairól szóló 11/2012. (III. 26.) ör. 7. § (3) bek. | |
| 4. | Dönt az Önkormányzat tulajdonát képező tőzsdén jegyzett és tőzsdén nem jegyzett értékpapírok – a továbbiakban együtt: értékpapírok – tulajdonjogának átruházása esetén az átruházás lebonyolításában közreműködő gazdasági szervezetet versenyeztetés útján történő kiválasztása esetében a versenyeztetés feltételeiről, az összességében legkedvezőbb ajánlat kiválasztásának szempontjairól és az eljárás eredménye alapján kiválasztott gazdasági szervezettel megkötésre kerülő szerződés tartalmáról abban az esetben, ha az értékpapírok értéke a nettó százezer forintot, vagy a százezer forint nyilvántartási értéket nem haladja meg. | Erzsébetváros Önkormányzatát megillető tulajdonosi jogok gyakorlása és a tulajdonában álló vagyonnal való gazdálkodás szabályairól szóló 11/2012. (III. 26.) ör. 13. § (2) bek. | |
| 5. | Gyakorolja a 100%-ban közvetlenül az Önkormányzat tulajdonában lévő gazdasági társaságok vezető tisztségviselője tekintetében az egyszemélyes gazdasági társaság taggyűlését, illetve az alapítóját megillető munkáltatói jogokat. – kivéve a 100%-ban az Önkormányzat közvetlen tulajdonában lévő gazdasági társaság, illetve annak közvetlen 100%-os tulajdonában álló gazdasági társaság vezető tisztségviselőinek, felügyelő bizottsága tagjainak, kinevezéséről és felmentéséről, valamint díjazásuk megállapításáról. | Erzsébetváros Önkormányzatát megillető tulajdonosi jogok gyakorlása és a tulajdonában álló vagyonnal való gazdálkodás szabályairól szóló 11/2012. (III. 26.) ör. 15. § (3) bek. | |
| 6. | Képviseli az Önkormányzatot azon társasházak vonatkozásában, amelyekben az Önkormányzat tulajdonnal a társasházak közgyűlésein illetve írásbeli szavazás esetén az önkormányzati tulajdont illetően. | Erzsébetváros Önkormányzatát megillető tulajdonosi jogok gyakorlása és a tulajdonában álló vagyonnal való gazdálkodás szabályairól szóló 11/2012. (III. 26.) ör. 21. § (1) bek. | |
| 7. | Dönt az Önkormányzat bíróság előtt folyó jogvitáiban az Önkormányzat tulajdonosi nyilatkozatainak tartalmáról, amennyiben a pertárgy értéke nem határozható meg, vagy meghatározható, de a nettó százezer forintot nem haladja meg. | Erzsébetváros Önkormányzatát megillető tulajdonosi jogok gyakorlása és a tulajdonában álló vagyonnal való gazdálkodás szabályairól szóló 11/2012. (III. 26.) ör. 22. § (1) bek. a) pontja | |
| 8. | Megteszi az Önkormányzat bíróság előtt folyó jogvitáiban az Önkormányzat tulajdonosi nyilatkozatait (a pertárgy értékétől függetlenül), abban az esetben, ha a nyilatkozat megtételére rendelkezésre álló idő rövid, vagy más egyéb kényszerítő körülmény ezt szükségessé teszi. | Erzsébetváros Önkormányzatát megillető tulajdonosi jogok gyakorlása és a tulajdonában álló vagyonnal való gazdálkodás szabályairól szóló 11/2012. (III. 26.) ör. 22. § (2) bek. | |
| 9. | Dönt peres eljárásban történő perbeli egyezség megkötéséről és a bíróság előtti jogvitának peren kívüli egyezséggel történő lezárásáról, amennyiben a pertárgy értéke nem határozható meg, vagy meghatározható, de értéke a nettó százezer forintot nem haladja meg. | Erzsébetváros Önkormányzatát megillető tulajdonosi jogok gyakorlása és a tulajdonában álló vagyonnal való gazdálkodás szabályairól szóló 11/2012. (III. 26.) ör. 23. § (1) bek. | |
| 10. | Dönt egyéb jogvitát lezáró egyezség megkötéséről, ha a vita alapjául szolgáló dolog értéke a nettó százezer forintot nem haladja meg. | Erzsébetváros Önkormányzatát megillető tulajdonosi jogok gyakorlása és a tulajdonában álló vagyonnal való gazdálkodás szabályairól szóló 11/2012. (III. 26.) ör. 23. § (2) bek. | |
| 11. | Dönt a 11/2012. (III. 26.) ör. 22. § hatálya alá nem tartozó, hatósági eljárásokban az Önkormányzat tulajdonosi nyilatkozatainak tartalmáról. | Erzsébetváros Önkormányzatát megillető tulajdonosi jogok gyakorlása és a tulajdonában álló vagyonnal való gazdálkodás szabályairól szóló 11/2012. (III. 26.) ör. 24. § (1) bek. | |
| 12. | Dönt a 11/2012. (III. 26.) ör.-ben nem nevesített, az Önkormányzat tulajdonosi nyilatkozatainak tartalmáról, amennyiben a) a nyilatkozat jog vagy tény fennállását igazolja, vagy b) a nyilatkozat megtétele nem jár pénzügyi kötelezettség vállalásával. | Erzsébetváros Önkormányzatát megillető tulajdonosi jogok gyakorlása és a tulajdonában álló vagyonnal való gazdálkodás szabályairól szóló 11/2012. (III. 26.) ör. 24. § (2) bek. | |
| 13. | Gyakorolja a bérbeadói jogokat az élet és vagyonbiztonságot veszélyeztető, a 12/2012. (III. 26.) ör. 14. §-ban meghatározott azonnali döntést igénylő helyzetben. | az Önkormányzat tulajdonában álló lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérbeadásáról szóló 12/2012. (III. 26.) ör. 2. § (2) bek. | |
| 14 | Dönt az üres helyiség – bérleti jogviszonyt nem létesítő – ideiglenes, legfeljebb 3 hónapig tartó használatba adásáról és hasznosításáról, a használati díjról, az ideiglenes használat egy alkalommal, legfeljebb a lejárt használati idő tartamával történő meghosszabbításáról. | az Önkormányzat tulajdonában álló lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérbeadásáról szóló 12/2012. (III. 26.) ör. 2. § (3) bek. | |
| 15. | Dönt azon felhatalmazás megadásáról, amely alapján a bérbeadó megbízottja a bérlővel, vagy a jogcím nélküli lakáshasználóval – annak kérelmére – a bérleti, illetve a használati díj hátralékra és annak kamataira legfeljebb 12 havi részletfizetési megállapodást köt, amennyiben a hátralék összege az 500 ezer forintot és a késedelem a 6 hónapot nem haladja meg. | az Önkormányzat tulajdonában álló lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérbeadásáról szóló 12/2012. (III. 26.) ör. 32. § | |
| 16. | Dönt a lakossági várakozási hozzájárulás, a gazdálkodói várakozási hozzájárulás és az egészségügyi várakozási hozzájárulás kiadásáról. | Erzsébetváros közterületein a járművel várakozás rendjéről, a várakozási hozzájárulásokról és kiadásának eljárási szabályairól szóló 59/2013. (XI.04.) ör. 6. § | |
| 17. | Dönt a közterület-használati engedély tekintetében – amennyiben a kérelmezett közterület-használat a 2 évet nem haladja meg – az első fokú eljárás lefolytatására – amennyiben nem Budapest Főváros VII. kerület Erzsébetváros Önkormányzata Képviselő-testületének Városüzemeltetési Bizottsága dönt. Jogosult a mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény IV. fejezetében foglalt filmforgatási célú közterület-használattal kapcsolatos nyilatkozat megtételére, a közterület jogosulatlan használatával összefüggő eljárás lefolytatására, az előzetes engedély kiadására, a függő hatályú döntés meghozatalára, a kérelem visszautasítására, az eljárás megszüntetésére, valamint az eljárás felfüggesztésére és szünetelésére. | a Budapest Főváros VII. kerület Erzsébetváros Önkormányzata tulajdonában lévő közterületek használatáról és rendjéről szóló 6/2017. (II. 17.) ör. 3. § (1) bekezdés b) pontja és 4. § | |
| 18. | Dönt a 2/2013. (I.25.) önkormányzati rendeletben meghatározott közösségi együttélés alapvető szabályaival ellentétes magatartás esetén közigazgatási bírság kiszabásáról, kivétel az üzletek éjszakai nyitva tartásával összefüggő magatartást. | a közösségi együttélés alapvető szabályairól és ezek elmulasztásának jogkövetkezményeiről szóló 2/2013. (I.25.) ör. 3. § (1) bek. | |
| 19. | Dönt az Önkormányzat közbeszerzései kapcsán az Előzetes tájékoztató közzétételéről. | Budapest Főváros VII. Kerület Erzsébetváros Önkormányzatának és Polgármesteri Hivatalának Közbeszerzési Szabályzata II. fejezet 2.1. pontja; 1. sz. melléklet (Felelősségi rend) | |
| 20. | Dönt az Önkormányzat közbeszerzései kapcsán a Bírálóbizottság létrehozásáról, a Bírálóbizottság tagjainak felkéréséről, továbbá erre vonatkozó igény esetén az egyéb Külső szakértő eljárásban való közreműködésbe való felkéréséről. | Budapest Főváros VII. Kerület Erzsébetváros Önkormányzatának és Polgármesteri Hivatalának Közbeszerzési Szabályzata III. fejezet 1.1. pontja, 3.4. pontja; 1. sz. melléklet (Felelősségi rend) | |
| 21. | Dönt az eljárás fajtájától függően az Önkormányzat közbeszerzései kapcsán az adott közbeszerzési eljárásban ajánlattételre felkérendő gazdasági szereplők személyéről. | Budapest Főváros VII. Kerület Erzsébetváros Önkormányzatának és Polgármesteri Hivatalának Közbeszerzési Szabályzata III. fejezet 1.1. pontja; 1. sz. melléklet (Felelősségi rend) | |
| 22. | Dönt önkormányzati közbeszerzés esetén a közbeszerzési eljárás megindításáról, visszavonásáról. | Budapest Főváros VII. Kerület Erzsébetváros Önkormányzatának és Polgármesteri Hivatalának Közbeszerzési Szabályzata III. fejezet 1.1. pontja; V. fejezet 1.9. és 1.11. pontja; 1. sz. melléklet (Felelősségi rend) | |
| 23. | Az önkormányzati közbeszerzési eljárásokba bevont személyek kapcsán megállapítja az összeférhetetlenséget, és haladéktalanul gondoskodik más olyan személy kijelöléséről, akivel szemben az összeférhetetlenség nem áll fenn. | Budapest Főváros VII. Kerület Erzsébetváros Önkormányzatának és Polgármesteri Hivatalának Közbeszerzési Szabályzata IV. fejezet 1.3. pontja | |
| 24. | Dönt jogorvoslati eljárásban valamint a bírósági eljárásban az Önkormányzat jogi képviseletét ellátó személyéről. | Budapest Főváros VII. Kerület Erzsébetváros Önkormányzatának és Polgármesteri Hivatalának Közbeszerzési Szabályzata III. fejezet 1.1. pontja; VI. fejezet 4.4. pontja; 1. sz. melléklet (Felelősségi rend) | |
| 25. | Dönt az Önkormányzat közbeszerzései kapcsán a közbeszerzési szerződés módosításáról. | Budapest Főváros VII. Kerület Erzsébetváros Önkormányzatának és Polgármesteri Hivatalának Közbeszerzési Szabályzata III. fejezet 1.1. pontja; VI. fejezet 3.2. pontja; 1. sz. melléklet (Felelősségi rend) | |
| 26. | Önkormányzati beszerzések esetén a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény, vagy az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSz.) 101., illetve 102. cikkében foglalt versenyszabályok megsértésének észlelése esetén dönt a szükséges intézkedések megtételéről a Gazdasági Versenyhivatal felé. | Budapest Főváros VII. Kerület Erzsébetváros Önkormányzatának és Polgármesteri Hivatalának Közbeszerzési Szabályzata IV. fejezet 2. pontja | |
| 27. | Dönt önkormányzati közbeszerzés esetén a külső szakértő megbízásának tartalmáról. | Budapest Főváros VII. Kerület Erzsébetváros Önkormányzatának és Polgármesteri Hivatalának Közbeszerzési Szabályzata III. fejezet 2.15. pontja | |
| 28. | Önkormányzati közbeszerzések esetén, ha a Közbeszerzési Döntőbizottság a jogorvoslati eljárás eredményeként megsemmisíti az eljárást lezáró ajánlatkérői döntést, meghozza a közbeszerzési eljárás további vitelére vonatkozó döntés(eke)t – a FAKSZ szakvéleménye és javaslata, valamint a Bírálóbizottság döntési javaslata alapján. | Budapest Főváros VII. Kerület Erzsébetváros Önkormányzatának és Polgármesteri Hivatalának Közbeszerzési Szabályzata VI. fejezet 4.5. pontja | |
| 29. | Dönt Az Önkormányzat, továbbá a Költségvetési szerv beszerzései tekintetében a beszerzési eljárás megindításáról a nettó 2.000.000 Ft összeget elérő, a Kbt. tárgyi hatálya alá nem tartozó beszerzési eljárásokban. | Budapest Főváros VII. Kerület Erzsébetváros Önkormányzatának és Polgármesteri Hivatalának Beszerzési Szabályzata III. 1.1. pontja | |
| 30. | Az Önkormányzat, továbbá a Költségvetési szerv beszerzései tekintetében dönt az ajánlattételi felhívás tartalmáról a nettó 2.000.000 Ft összeget elérő, a Kbt. tárgyi hatálya alá nem tartozó beszerzési eljárásokban. | Budapest Főváros VII. Kerület Erzsébetváros Önkormányzatának és Polgármesteri Hivatalának Beszerzési Szabályzata III. 1.1. pontja | |
| 31. | Az Önkormányzat, továbbá a Költségvetési szerv beszerzései tekintetében dönt a beszerzési eljárásban ajánlattételre felkérendő gazdasági szereplők személyéről a nettó 2.000.000 Ft összeget elérő, a Kbt. tárgyi hatálya alá nem tartozó beszerzési eljárásokban. | Budapest Főváros VII. Kerület Erzsébetváros Önkormányzatának és Polgármesteri Hivatalának Beszerzési Szabályzata III. 1.1. pontja | |
| 32. | A nettó 5.000.000 Ft összeget meghaladó, de a nettó 10.000.000 Ft összeget el nem érő egyedi beszerzési érték esetén az Önkormányzat, továbbá a Költségvetési szerv e beszerzései tekintetében a beszerzés tárgya szerinti Szakiroda/Költségvetési szerv előterjesztése alapján saját hatáskörben dönt a beszerzési eljárás eredményéről, az ajánlat elfogadásáról, és engedélyezi a szerződéskötést. | Budapest Főváros VII. Kerület Erzsébetváros Önkormányzatának és Polgármesteri Hivatalának Beszerzési Szabályzata IV. 2.2 a) pontja, IV. 2.3. pontja | |
| 33. | Dönt az Önkormányzat/Költségvetési szerv pénzügyi vonatkozású szerződésmódosításáról, amennyiben a beszerzés szerződésmódosítással létrejövő nettó értéke ezt indokolja. | Budapest Főváros VII. Kerület Erzsébetváros Önkormányzatának és Polgármesteri Hivatalának Beszerzési Szabályzata V. 2.5 pontja | |
| 34. | A mindenkori költségvetési rendeletben biztosított keretek közt – a Főépítész javaslatának ismeretében – dönt a helyi védettséget élvező épületek támogatásáról. | Erzsébetváros Településképvédelmi Rendeletéről szóló 25/2017. (X. 09.) rendelet 9. § (3) bekezdés | |
| 35. | A településkép védelme érdekében tájékoztatást ad és szakmai konzultációt biztosít a településképi követelményekről, ennek keretében javaslatot tehet a településképi követelmények érvényesítésének módjára; az önkormányzat kormányrendeletben meghatározott építésügyi engedélyezési eljárást megelőzően véleményt adhat az építésügyi hatósági engedélykérelemhez; településképi bejelentési eljárást folytathat le az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Étv.) 57/F. § hatálya alá nem tartozó, az építésügyi hatósági engedélyhez nem kötött és az Étv. 33/A. §-a szerinti egyszerű bejelentéshez kötött építési tevékenységnek sem minősülő építési tevékenységek, valamint bejelentési eljárást folytat le az Étv. 57/F. § hatálya alá nem tartozó, rendeltetésmódosítást vagy a rendeltetési egységek számának megváltozását jelentő rendeltetésváltozások, továbbá a reklámok és reklámhordozók elhelyezése tekintetében; településképi kötelezést adhat ki és bírságot szabhat ki (ide nem értve a reklámhordozók és reklámok jogellenes elhelyezésével kapcsolatos közigazgatási, valamint a településképi bírságot); a kötelezésben foglaltak nem teljesítése esetén – a településkép-védelmi bírság ismételt kiszabása helyett – a kötelezést tartalmazó döntés végrehajtását foganatosítja. | Erzsébetváros Településképvédelmi Rendeletéről szóló 25/2017. (X. 09.) rendelet 28-37. § | |
| 36. | Dönt a külföldiek részéről történő ingatlanszerzéssel kapcsolatban felmerülő önkormányzati érdeksérelem tárgyában, valamint az Önkormányzat részére államháztartáson kívülről, a Polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény szerinti gazdálkodótól érkező vagy származó áru/anyag, szolgáltatás átvételéről pénzügyi kötelezettségvállalással nem járó együttműködési megállapodásról a Képviselő-testület utólagos tájékoztatása mellett. | a Szervezeti és Működési Szabályzatról szóló 38/2020. (IX. 24.) ör. 58. § (8) bekezdés | |
| 37. | I. fokon gyakorolja a szociális támogatások és szociális szolgáltatások, valamint a pénzbeli, természetbeni és személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti ellátások igénybevételének helyi szabályozásáról szóló 6/2016. (II.18.) önkormányzati rendeletben foglalt szociális feladat- és hatásköröket – a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások kivételével | a szociális támogatások és szociális szolgáltatások, valamint a pénzbeli, természetbeni és személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti ellátások igénybevételének helyi szabályozásáról szóló 6/2016. (II. 18.) ör. 5. § (1) bekezdés | |
| 38. | Dönt az ösztöndíjra való jogosultság megállapításáról és a támogatás folyósításának elrendeléséről. | A Karinthy Frigyes ösztöndíjról szóló 3/2020. (I. 30.) ör. 6. § | |
| 39. | Erzsébetváros ifjú polgárát, valamint a 80., 85., 100., 105. és 110. életévét betöltött idős polgárát egyszeri alkalommal, a 90. életévét betöltött erzsébetvárosi idős polgárát, évente, nagykorú erzsébetvárosi polgárát egyszeri alkalommal köszönti, és támogatásban részesíti. Az Erzsébetvárosban lakóhellyel rendelkező ifjú-, nagykorú-, valamint a 80., 85., 90. és afeletti életévét betöltött polgárát, a 70. és 75. életévét betöltött, Erzsébetvárosban lakóhellyel rendelkező polgárát köszöntőlevél megküldésével köszönti. | Az Erzsébetvárosban élő ifjú, idős és nagykorú állampolgárok köszöntéséről szóló 14/2018. (IX. 13.) ör. | |
| 40. | Engedélyezi a címer és a logó használatát. Dönt az Erzsébetváros névhasználat engedélyezéséről. | Az önkormányzat jelképei használatának szabályozásáról szóló 21/2013. (IV. 30.) ör. 10. § (1) bek. 10/B. § (3) bek. | |
| 41. | Egyéni közlekedési támogatást nyújt. Dönt a támogatásra való jogosultságról. | Az erzsébetvárosi fiatalok egyéni közlekedési támogatásáról szóló 15/2022. (IV. 13.) ör. 3. § (4) bek., | |
| 42. | Fiatalok tanórán kívüli művészeti és sport foglalkozásokon való részvételéhez pénzbeli támogatást biztosít a fiatalok tartalmas szabadidő eltöltése, a testi és mentális egészségük megőrzése, empatikus készségeik és kitartásuk növelése érdekében A művészetek vagy sport területén kimagaslóan tehetséges fiatalok nemzetközi versenyen, vagy más nemzetközi szintű megmérettetésen való részvételéhez egyedi elbírálás alapján tehetségük gondozása, képességeik kiteljesedése és szakmai előmenetelük támogatása érdekében pénzbeli támogatást nyújt Dönt a támogatásra való jogosultságról. | Az erzsébetvárosi fiatalok részére nyújtott művészeti és sport támogatásokról, valamint az erzsébetvárosi fiatal tehetségek támogatásról szóló 14/2022. (IV. 13.) Ör. 1. § (1) bek., 4. § (3) bek. | |
| 43. | Minden évben pedagógusnaphoz kapcsolódóan díszoklevelet adományoz azon kerületben lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkező, vagy a kerületben legalább 30 éves szakmai munkát folytató óvodapedagógusnak, tanítónak, tanárnak, aki pedagógus diplomáját 50, 60, 65, 70 vagy 75 évvel ezelőtt szerezte. A Képviselő-testület a rendeletben foglalt díszoklevél adományozására vonatkozó hatáskörét a polgármesterre ruházta át. | A jubileumi díszoklevél alapításáról és adományozásának rendjéről szóló 38/2021. (IX. 15.) ör. 2. §, 4. § (1) bek. | |
| 44. | Dönt Erzsébetváros saját halottjának nyilvánításáról, a temetési költségek megjelölésével. | Az Önkormányzat saját halottjává nyilvánítás szabályozásáról szóló 9/2021. (II. 17.) ör. 1. § és 2. § (2) bek. | |
| 45. | Az Önkormányzat és az irányítása alá tartozó költségvetési szervek követelésről részben vagy teljes egészében kettőmillió forint összeghatárig a költségvetési szervek esetében az intézményvezető javaslata alapján, a polgármester írásba foglalt, megalapozott döntésével mondhatnak le. | A követelések elengedésének egyes eseteiről szóló 23/2022. (V. 25.) ör. 3. § (1) bek. |
| Ssz. | Feladat megnevezése | Helyi önkormányzati rendelet | |
| 1. | Dönt a magánterületen lévő fás szárú növények védelmével, kivágásával kapcsolatos önkormányzati hatósági eljárásokban, megállapítja a fapótlás módját, mértékét és határidejét. Megállapítja a közterületen lévő, pótlandó fás szárú növények fajtáját, méretét, darabszámát. | a fás szárú növények védelméről szóló 37/2015. (X. 30.) ör. 3. §, 4. § (1) bekezdés | |
| 2. | A közút kezelőjeként dönt a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 3. § (2) bekezdése, 7. § (3) bekezdése, 12. § (5) bekezdése, 14. § (1) bekezdés a) pontja, 34. § (1), (3) és (4) bekezdése, 35. §, 36. § (1) és (3) bekezdése, 37. § (2) és (3) bekezdése, 39. § (1) bekezdése, 41. § (2) bekezdése, 42/A. § (1) bekezdés b) és c) pontja és (2) bekezdése és a 45. § (1) bekezdése vonatkozásában. | A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény | |
| 3. | A Hivatal közbeszerzései kapcsán dönt az Előzetes tájékoztató közzétételéről. | Budapest Főváros VII. Kerület Erzsébetváros Önkormányzatának és Polgármesteri Hivatalának Közbeszerzési Szabályzata 1. számú melléklete (Felelősségi rend) | |
| 4. | A Hivatal közbeszerzései kapcsán dönt a Bírálóbizottság létrehozásáról, a Bírálóbizottság tagjainak felkéréséről, továbbá erre vonatkozó igény esetén az egyéb Külső szakértő eljárásban való közreműködésbe való felkéréséről. | Budapest Főváros VII. Kerület Erzsébetváros Önkormányzatának és Polgármesteri Hivatalának Közbeszerzési Szabályzata 1. számú melléklete (Felelősségi rend) | |
| 5. | A Hivatal közbeszerzési eljárásaiba bevont személyek kapcsán megállapítja az összeférhetetlenséget, és haladéktalanul gondoskodik más olyan személy kijelöléséről, akivel szemben az összeférhetetlenség nem áll fenn. | Budapest Főváros VII. Kerület Erzsébetváros Önkormányzatának és Polgármesteri Hivatalának Közbeszerzési Szabályzata IV. fejezet 1.3. pontja | |
| 6. | A Hivatal közbeszerzései kapcsán dönt a külső szakértő megbízásának tartalmáról. | Budapest Főváros VII. Kerület Erzsébetváros Önkormányzatának és Polgármesteri Hivatalának Közbeszerzési Szabályzata III. Fejezet 2.15. pontja | |
| 7. | A Hivatal közbeszerzései kapcsán dönt a közbeszerzési eljárás megindításáról, visszavonásáról. | Budapest Főváros VII. Kerület Erzsébetváros Önkormányzatának és Polgármesteri Hivatalának Közbeszerzési Szabályzata 1. számú melléklete (Felelősségi rend) | |
| 8. | A Hivatal közbeszerzései kapcsán dönt az eljárás fajtájától függően az adott közbeszerzési eljárásban ajánlattételre felkérendő gazdasági szereplők személyéről. | Budapest Főváros VII. Kerület Erzsébetváros Önkormányzatának és Polgármesteri Hivatalának Közbeszerzési Szabályzata 1. számú melléklete (Felelősségi rend) | |
| 9. | A Hivatal közbeszerzései kapcsán dönt a közbeszerzési szerződés módosításáról. | Budapest Főváros VII. Kerület Erzsébetváros Önkormányzatának és Polgármesteri Hivatalának Közbeszerzési Szabályzata 1. számú melléklete (Felelősségi rend) | |
| 10. | A Hivatal közbeszerzései kapcsán dönt a jogorvoslati eljárásban, valamint a bírósági eljárásban a Hivatal jogi képviseletét ellátó személyéről. | Budapest Főváros VII. Kerület Erzsébetváros Önkormányzatának és Polgármesteri Hivatalának Közbeszerzési Szabályzata 1. számú melléklete (Felelősségi rend) | |
| 11. | A Hivatal közbeszerzése esetén dönt a közbeszerzési eljárás eredményeképpen megkötendő szerződés végleges szövegének elfogadásáról. | Budapest Főváros VII. Kerület Erzsébetváros Önkormányzatának és Polgármesteri Hivatalának Közbeszerzési Szabályzata V. Fejezet. 5. 3 pontja | |
| 12. | Hivatali közbeszerzések esetén a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény, vagy az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSz.) 101., illetve 102. cikkében foglalt versenyszabályok megsértésének észlelése esetén dönt a szükséges intézkedések megtételéről a Gazdasági Versenyhivatal felé. | Budapest Főváros VII. Kerület Erzsébetváros Önkormányzatának és Polgármesteri Hivatalának Közbeszerzési Szabályzata IV. fejezet 2. pontja | |
| 13. | Hivatali közbeszerzések esetén, ha a Közbeszerzési Döntőbizottság a jogorvoslati eljárás eredményeként megsemmisíti az eljárást lezáró ajánlatkérői döntést, meghozza a közbeszerzési eljárás további vitelére vonatkozó döntés(eke)t – a FAKSZ szakvéleménye és javaslata, valamint a Bírálóbizottság döntési javaslata alapján. | Budapest Főváros VII. Kerület Erzsébetváros Önkormányzatának és Polgármesteri Hivatalának Közbeszerzési Szabályzata VI. fejezet 4.5. pontja | |
| 14. | Mint a Beszerző Hivatal képviselője dönt a beszerzési eljárás megindításáról a nettó 2.000.000 Ft összeget elérő, de a Kbt. tárgyi hatálya alá nem tartozó beszerzési eljárásokban. | Budapest Főváros VII. Kerület Erzsébetváros Önkormányzatának és Polgármesteri Hivatalának Beszerzési Szabályzata III. 1.2. pontja | |
| 15. | Mint a Beszerző Hivatal képviselője dönt az ajánlattételi felhívás tartalmáról a nettó 2.000.000 Ft összeget elérő, de a Kbt. tárgyi hatálya alá nem tartozó beszerzési eljárásokban. | Budapest Főváros VII. Kerület Erzsébetváros Önkormányzatának és Polgármesteri Hivatalának Beszerzési Szabályzata III. 1.2. pontja | |
| 16. | Mint a Beszerző Hivatal képviselője dönt a beszerzési eljárásban ajánlattételre felkérendő gazdasági szereplők személyéről a nettó 2.000.000 Ft összeget elérő, de a Kbt. tárgyi hatálya alá nem tartozó beszerzési eljárásokban. | Budapest Főváros VII. Kerület Erzsébetváros Önkormányzatának és Polgármesteri Hivatalának Beszerzési Szabályzata III. 1.2. pontja | |
| 17. | A nettó 5.000.000 Ft összeget meghaladó, de a nettó 10.000.000 Ft összeget el nem érő egyedi beszerzési érték esetén a Hivatal beszerzései tekintetében a beszerzés tárgya szerinti Szakiroda/Költségvetési szerv előterjesztése alapján dönt a beszerzési eljárás eredményéről, az ajánlat elfogadásáról, és engedélyezi a szerződéskötést. | Budapest Főváros VII. Kerület Erzsébetváros Önkormányzatának és Polgármesteri Hivatalának Beszerzési Szabályzata IV. 2.3 pontja | |
| 18. | Dönt a Hivatal pénzügyi vonatkozású szerződés módosításáról, amennyiben a beszerzés szerződésmódosítással létrejövő nettó értéke ezt indokolja. | Budapest Főváros VII. Kerület Erzsébetváros Önkormányzatának és Polgármesteri Hivatalának Beszerzési Szabályzata V. 2.6 pontja | |
| 19. | Az Önkormányzat és az irányítása alá tartozó költségvetési szervek követelésről részben vagy teljes egészében kettőmillió forint összeghatárig az Önkormányzat esetében a jegyző mondhat le. A Polgármesteri Hivatal esetében a gazdasági vezető javaslata alapján a jegyző összeghatár nélkül, írásba foglalt, megalapozott döntésével mondhat le követelésről. | A követelések elengedésének egyes eseteiről szóló 23/2022. (V. 25.) ör. 3. § (1) bek. | |
1.1. Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséget ír elő a polgármester, az alpolgármester, valamint a helyi önkormányzati képviselők részére.
1.2 Az egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekről szóló 2007. évi CLII. törvény (a továbbiakban: Vnytv.) vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséget ír elő az Önkormányzat Képviselő-testületének bizottságai nem képviselő tagjainak, valamint az önkormányzati tulajdonú és többségi tulajdonú gazdasági társaságok vezető tisztségviselői és felügyelőbizottsági tagjai és munkavállalói számára.
1.3. Jelenszabályzatban meghatározott eljárási szabályokat kell alkalmazni az Önkormányzatnak az 1.1. és 1.2. pontokban felsorolt személyek tekintetében a vagyonnyilatkozat-tételi eljárás során.
2.1. Az Mötv. 39. § (1) bekezdése értelmében az önkormányzati képviselő megválasztásától, majd ezt követően minden év január 1-től számított harminc napon belül vagyonnyilatkozatot köteles tenni.
2.2. Az Mötv. 72. § (4) bekezdését figyelembe véve a polgármesterre, az Mötv. 79. § (2) bekezdése alapján az alpolgármesterre is alkalmazni kell az önkormányzati képviselőkre vonatkozó vagyonnyilatkozat-tételi szabályokat.
2.3. A képviselő saját vagyonnyilatkozatához csatolni köteles a vele közös háztartásban élő házas- vagy élettársának, valamint gyermekének vagyonnyilatkozatát.
2.4. Az Mötv. 39. (2) bekezdése alapján vagyonnyilatkozat tétel elmulasztása esetén – annak benyújtásáig – az önkormányzati képviselő (ideértve a polgármestert, alpolgármestert is) e tisztségéből fakadó jogait nem gyakorolhatja, tiszteletdíjat, természetbeni juttatást, költségtérítést nem kaphat.
2.5. Vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség terheli azon személyeket, akikre a Vnytv. 3. § (1) bekezdés c) és (3) bekezdés e) pontja vonatkozik. A vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség az idézett jogszabályok alapján kiterjed az Önkormányzat Képviselő-testületének bizottságainak nem képviselő tagjai, valamint az önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságok vezető tisztségviselői és felügyelőbizottsági tagjaira is.
3.1. A jelen szabályzat 1.1. és 1.2. pontjában meghatározott személyek vagyonnyilatkozatának kezelésével, őrzésével, nyilvántartásával kapcsolatos feladatok ellátásáért a Városüzemeltetési Bizottság (a továbbiakban: Bizottság) felelős, feladatát egy Budapest Főváros VII. Kerület Erzsébetvárosi Polgármesteri Hivatalnak (a továbbiakban: Polgármesteri Hivatal) jegyző által kijelölt köztisztviselője (a továbbiakban: közreműködő köztisztviselő) segíti.
4.1. A Bizottság a Képviselő- testületi tag kötelezettet a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségéről és – az Mötv. 39. § (1) bekezdésében és a Vnytv. 5. § (1) bekezdésében foglaltak szerinti – esedékességének időpontjáról a megbízólevél átvételétől számított 15 napon belül, majd ezt követően az esedékességet megelőzően legalább 30 nappal írásban tájékoztatja. Egyéb kötelezetteket a megválasztásuktól, kinevezésüktől számított 30 napon belül értesíti.
4.2. Amennyiben a Képviselő-testület alakuló ülésén nem kerül sor a Bizottság megválasztására, a Polgármester tájékoztatja a kötelezetteket vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségük fennállásáról a 4.1. pontban foglalt határidőn belül.
4.3. A 4.1. pont szerinti tájékoztatás tartalmazza:
a) az Mötv. 2. melléklete, illetve a Vnytv. melléklete szerinti nyomtatványt,
b) a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség megszegésének jogkövetkezményeire való figyelmeztetést.
4.4. Ha a kötelezett nem tesz vagyonnyilatkozatot, a Bizottság elnöke írásban felszólítja, hogy e kötelezettségét a felszólítás kézhezvételétől számított 8 napon belül teljesítse. Ha ez a határidő eredménytelenül telik el, azt a vagyonnyilatkozat-tétel megtagadásának kell tekinteni, kivéve, ha a kötelezett önhibáján kívül nem tudott eleget tenni kötelezettségének. Ha önhibáján kívül nem tudott eleget tenni kötelezettségének, akkor az akadály megszűnésétől számított 8 napon belül köteles eleget tenni, ennek elmulasztását a vagyonnyilatkozat-tétel megtagadásnak kell tekinteni.
5.1. A vagyonnyilatkozatot a kötelezett két példányban – kézzel (tollal) vagy géppel – tölti ki és valamennyi oldalán aláírva, példányonként külön-külön – a Képviselő-testület tagja vagyonnyilatkozata kivételével – zárt borítékba helyezi.
5.2. A vagyonnyilatkozatot a 4.1. pont szerinti tájékoztatásban megjelölt időpontokban és helyszínen a közreműködő köztisztviselőnek kell benyújtani.
5.3. A kötelezett és a közreműködő köztisztviselő a boríték lezárására szolgáló felületen elhelyezett aláírásával egyidejűleg igazolja, hogy a nyilatkozat átadására zárt borítékban került sor.
5.4. A vagyonnyilatkozatot az Erzsébetvárosi Polgármesteri Hivatal Iratkezelési Szabályzat szerinti iktatószámmal kell ellátni.
5.5. A közreműködő köztisztviselő a vagyonnyilatkozat átvételéről a kötelezett számára átvételi igazolást állít ki.
6.1. A vagyonnyilatkozatok őrzése a Polgármesteri Hivatalban a jegyző által kijelölt helyiségben, zárt lemezszekrényben történik.
6.2. A vagyonnyilatkozatokról a közreműködő köztisztviselő nyilvántartást vezet oly módon, melyből megállapítható nyilatkozattevőként külön-külön a vagyonnyilatkozat benyújtásának és visszaadásának pontos időpontja, a vagyonnyilatkozat felnyitásának ténye, időpontja, oka és a vagyonnyilatkozatba betekintő személye.
6.3. A vagyonnyilatkozat egyik példánya a nyilvántartásba vétel után a kötelezettnél marad.
7.1. A képviselői, polgármesteri és alpolgármesteri vagyonnyilatkozatok vagyoni része – az ellenőrzéshez szolgáltatott azonosító adatok kivételével – közérdekből nyilvános. A vagyonnyilatkozatok nyilvános része az Önkormányzat hivatalos honlapján (www.erzsebetvaros.hu) a benyújtást követő 30 napon belül közzétételre kerül. Az internetes közzétételről a Kabinet gondoskodik. A papíralapú vagyonnyilatkozat nyilvános részének szkennelését a közreműködő köztisztviselő végzi el. A papíralapú vagyonnyilatkozat nyilvános részébe a Polgármesteri Hivatalban a közreműködő köztisztviselő jelenlétében az erre kijelölt helyiségben hivatali munkaidő alatt bárki betekinthet.
7.2. A közérdekből nyilvános vagyonnyilatkozat megismerésére irányuló, nem személyesen előterjesztett igény teljesítése érdekében a közreműködő köztisztviselő az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény alapján tájékoztatja az igénylőt az adatot tartalmazó nyilvános forrás megjelölésével arról, hogy a vagyonnyilatkozat oldalhű másolata az önkormányzat hivatalos honlapján közzétételre került.
8.1. Ha a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség megszűnt, vagy a kötelezett új vagyonnyilatkozatot tett, a közreműködő köztisztviselő a vagyonnyilatkozat általa őrzött példányát – ideértve a hozzátartozókra vonatkozó vagyonnyilatkozatot is – lehetőség szerint az új vagyonnyilatkozat átvételével azonos időben, de legkésőbb 8 napon belül a kötelezett részére visszaadja.
8.2. A vagyonnyilatkozat visszaadásáról átvételi elismervényt kell kiállítani.
8.3. Ha a vagyonnyilatkozat-tételre kötelezettnek személyesen nem lehet visszaadni a vagyonnyilatkozatot (pl. elhunyt), a közreműködő köztisztviselő gondoskodik a vagyonnyilatkozat megsemmisítéséről. A megsemmisítésről jegyzőkönyvet kell felvenni, mely az átvételi elismervénnyel egyenértékű.
8.4. A vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséget megalapozó jogviszony megszűnése esetén a vagyonnyilatkozatnak a megszűnés időpontjában általa őrzött példányát, továbbá a jogviszony megszűnésére tekintettel esedékes vagyonnyilatkozatot a megszűnéstől számított 3 évig meg kell őrizni.
9.1. A Bizottság – írásbeli kérelem alapján – a vagyonnyilatkozattal kapcsolatos ellenőrzési eljárást folytat le, melynek célja a vagyonnyilatkozatban foglaltak valóságtartalmának ellenőrzése.
9.2. Az ellenőrzési eljárás lefolytatására nem kerül sor, ha a bejelentő névtelen, és a bejelentés nyilvánvalóan alaptalan, vagy ugyanazon képviselő esetében megismételt ellenőrzési eljárás lefolytatására vonatkozik új tényállítás nélkül, továbbá, ha a bejelentő nem jelöli meg konkrétan a vagyonnyilatkozat kifogásolt részét és tartalmát, és e hiányt a bejelentő a Bizottság elnökének felhívásától számított 15 napon belül sem pótolja.
9.3. Az ellenőrzési eljárás megindításáról a Bizottság elnöke 8 napon belül értesíti a kötelezettet és felhívja saját, valamint a hozzátartozója vagyonnyilatkozatában feltüntetett adatokra vonatkozó azonosító adatok írásban történő bejelentésére, illetve okirati bizonyításra. Az azonosító adatokat csak a Bizottság tagjai ismerhetik meg, azokat az eljárást lezárását követő 8 napon belül jegyzőkönyv felvétele mellett meg kell semmisíteni.
9.4. Az ellenőrzési eljárás során a Bizottság a kötelezettet – a kötelezett kérelme alapján a kötelezett által megbízott személy jelenlétében –, zárt ülésen, jegyzőkönyvvezetés mellett hallgatja meg, melynek időpontjáról az elnök legalább 5 nappal megelőzően írásban értesíti. A kötelezett számára biztosítani kell, hogy a meghallgatását megalapozó bejelentésre reagáljon, tisztázzon egyes tényeket, körülményeket. A meghallgatás során tisztázni kell a bejelentésben meghatározott tényeket és körülményeket, össze kell vetni a bejelentést a vagyonnyilatkozatban szereplő vagyoni helyzettel. A meghallgatás során fel kell hívni az érintett figyelmét arra, hogy nem köteles nyilatkozatot tenni, de abban az esetben a Bizottság a rendelkezésre álló iratok és ismeretei alapján hoz döntést. A Bizottság a bizonyításra vonatkozó eljárási cselekményei a hitelt érdemlő okiratok beszerzésére irányulhatnak. A közérdekből nem nyilvános vagyonnyilatkozatot tartalmazó zárt boríték felbontásához a Bizottság határozata szükséges.
9.5. A Bizottság legkésőbb a bejelentéstől számított második rendes ülésén lezárja az eljárást és annak eredményéről– az ügy eldöntéséhez szükséges dokumentumok benyújtásával –tájékoztatja az eljárás kezdeményezőjét és a soron következő ülésén a Képviselő-testületet.
9.6. A Bizottságnak és elnökének a vagyonnyilatkozat vizsgálatával kapcsolatos tevékenységét – az ügyviteli feladatok ellátása tekintetében – a közreműködő köztisztviselő segíti.
Niedermüller Péter polgármester
Egyéni képviselők választókerületei:
1. sz. választókerület: Ujvári-Kövér Mónika
2. sz. választókerület: Bárdi Zsuzsanna
3. sz. választókerület: Dr. Kispál Tibor
4. sz. választókerület: Ripka András
5. sz. választókerület: Molnár István
6. sz. választó kerület: Sáli Annamária
7. sz. választókerület: Szücs Balázs
8. sz. választókerület: Nagy Andrea
9. sz. választókerület: Devosa Gábor
10. sz. választókerület: Bónus Éva
Kompenzációs listáról: Benedek Zsolt, Garai Dóra, Radics Béla, Veres Zoltán
(1) Demokratikus Koalíció:
Vezeti: Niedermüller Péter
Tagja: Újvári-Kövér Mónika, Szücs Balázs
(2) MSZP:
Vezeti: Devosa Gábor
Tagja: Dr. Kispál Tibor
(3) Függetlenek Erzsébetvárosért
Vezeti: Nagy Andrea
Tagja: Molnár István
(4) Fidesz-KDNP:
Vezeti: Benedek Zsolt
Tagjai: Veres Zoltán, Ripka András, Radics Béla
(5) Momentum:
Vezeti: Sáli Annamária
Tagjai: Bónus Éva, Bárdi Zsuzsanna
Pénzügyi és Kerületfejlesztési Bizottság
Elnök: Bónus Éva (képviselő)
Bizottsági tagok:
Nagy Andrea (képviselő)
Ripka András (képviselő)
Molnár István (képviselő)
Csontos Gyöngyi (nem képviselő)
Szűcs Zoltán (nem képviselő)
Sztipich Gábor (nem képviselő)
Városüzemeltetési Bizottság
Elnök: Sáli Annamária (képviselő)
Bizottsági tagok:
Devosa Gábor (képviselő)
Benedek Zsolt (képviselő)
Ujvári-Kövér Mónika (képviselő)
Lövei Zsolt József (nem képviselő)
Soós Andrea (nem képviselő)
Szegedi Gábor (nem képviselő)
Művelődési, Kulturális és Szociális Bizottság
Elnök: Veres Zoltán (képviselő)
Bizottsági tagok:
Radics Béla (képviselő)
Sáli Annamária (képviselő)
Garai Dóra (képviselő)
Pleva Dániel (nem képviselő)
Bakonyi Karola (nem képviselő)
Bibók Erzsébet Franciska (nem képviselő)
Társasházi tanácsnok: Molnár István
Városgazdálkodási tanácsnok: Devosa Gábor
Ifjúsági-, és Szociálpolitikáért felelős tanácsnok: Nagy Andrea
