Budapest Főváros VII. kerület Erzsébetváros Önkormányzatának Képviselő-testülete a Magyarország Alaptörvénye 32. cikk (2) bekezdésében biztosított eredeti jogalkotói hatáskörében eljárva, az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 97. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a következőket rendeletet alkotja:
1. § A rendelet hatálya kiterjed Budapest Főváros VII. kerület Erzsébetváros Önkormányzatára (a továbbiakban Önkormányzat), és az Önkormányzat valamennyi költségvetési szervére.
2. § Az Önkormányzat az alábbi esetekben mondhat le részben vagy egészben pénzügyi követelésről:
a) *
b) a követelés kis összegű és az önkéntes teljesítésre történő felhívás nem vezetett eredményre,
c) csődegyezségi megállapodásban,
d) bírói egyezség keretében,
e) felszámolási eljárás során, ha a felszámoló által írásban adott nyilatkozat alapján az várhatóan nem térül meg,
f) a követelés a végrehajtás során nem, vagy csak részben térül meg,
g) ha a követelés bizonyítottan csak veszteséggel, vagy aránytalanul nagy költségráfordítással érvényesíthető,
h) a követelés kötelezettje nem lelhető fel, s ez dokumentumokkal hitelt érdemlően bizonyított,
i) jogszabályok által megfogalmazott közérdekű cél esetén, ha a lemondás a közérdekű cél megvalósítását szolgálja, és nem ellentétes az államháztartásról szóló törvény rendelkezéseivel,
j) az önkormányzat tulajdonában lévő gazdasági társaságával szemben fennálló követeléséről, ha a követelés megfizetése a társaság működését veszélyezteti,
k) olyan méltánylást érdemlő körülmények merülnek fel a követelés kötelezettjénél, amelyre tekintettel a követelésről való lemondás indokolt, így különösen, de nem kizárólagosan:
ka) a kötelezett rendszeres jövedelemmel vagy bevétellel legalább 1 éve nem rendelkezik,
kb) a kötelezett egészségi állapota, szociális helyzete miatt képtelen a követelés teljesítésére, és helyzete miatt a kedvező változás a jövőben sem várható,
kc) olyan rendkívüli esemény, káresemény következik be a kötelezettnél, amely a méltányos követelésről való lemondást indokolttá teszi.
3. § (1) Az Önkormányzat és az irányítása alá tartozó költségvetési szervek - a (2) bekezdés és a 2. § c)-e) pontok kivételével - követelésről részben vagy teljes egészében
a) kettőmillió forint összeghatárig az Önkormányzat esetében a jegyző, a költségvetési szervek esetében az intézményvezető javaslata alapján, a polgármester írásba foglalt, megalapozott döntésével,
b) ötmillió forint összeghatárig az Önkormányzat és a költségvetési szervek esetében a polgármester előterjesztésére a Pénzügyi és Kerületfejlesztési Bizottság írásba foglalt, megalapozott döntésével,
c) ötmillió forint összeghatár felett a Képviselő-testület írásba foglalt, megalapozott döntésével
mondhatnak le.
(2) A Polgármesteri Hivatal esetében a gazdasági vezető javaslata alapján a jegyző összeghatár nélkül, írásba foglalt, megalapozott döntésével mondhat le követelésről.
(3) A 2. § (1) bekezdés c)-e) pontjaiban meghatározott esetekben a jegyző előterjesztése alapján a követelés részbeni vagy teljes elengedése
a) a kisösszegű követelés értékhatárát meghaladó, de 2 millió forintot el nem érő követelés esetében a polgármester,
b) 2 millió forintot elérő követelés esetében a Képviselő-testület
hatáskörébe tartozik.
(4) A követelések elengedésére jogosultak eljárásuk során alaposan mérlegelik a kötelezett (adós) pénzügyi helyzetét, személyi körülményeit, az önkormányzattal, önkormányzati intézménnyel fenntartott üzleti és egyéb kapcsolatait, tartós kapcsolat esetén a megállapodások, kötelezettségek betartásával kapcsolatos magatartását, teljesítési készségét és képességét, az elengedés esetleges előnyeit, hátrányait.
(5) Az adósság jellegével és a kötelezett (adós) helyzetével összefüggően az alapos döntéshez szükséges minden iratot be kell szerezni, különösen jövedelemigazolásokat, az üggyel kapcsolatos szerződéseket, számlákat, pénzügyi mérlegeket, más hatóságok, szervek határozatait, ítéleteit, döntéseit, tulajdoni lapot.
(6) Minden követelésről való lemondás esetén részben vagy egészben el lehet tekinteni a késedelmi kamatok megfizetésétől is.
(7) Minden követelésről való lemondás elbírálására és döntésre jogosult megállapodhat a kötelezettel (az adóssal) a követelés behajtása és beszedhetősége érdekében értéket képező és az önkormányzat számára hasznosuló szolgáltatás teljesítésében. Köthető részletfizetési vagy a követelés beszedését, teljesülését biztosító más polgári jogi szerződés is. Így különösen beszámítási megállapodás, tartozásátvállalás, kezesi szerződés, zálogjogi szerződés.
4. § (1) A mindenkori költségvetési törvényben meghatározott kisösszegű követelések tekintetében lemondani csak azokról az értékhatár alatti követelésekről lehet, melyek szolgáltatásnyújtásból, térítési díjból, bérleti díjból, közterület-használati díjból, egyéb díjakból és munkavállalókkal szembeni követelésekből származnak.
(2) A kisösszegű követelés behajtását előírni nem kell, de a követelés törlése előtt legalább 2 alkalommal dokumentáltan meg kell kísérelni a követelés beszedését.
5. § Ez a rendelet nem terjed ki az adók módjára behajtandó követelésekre. A behajthatatlan követelésnek minősülő adótartozások esetében az adóhatóság az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvényben meghatározottak szerint jár el.
6. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.
| Tóth László jegyző | Niedermüller Péter polgármester |
Záradék
A rendelet kihirdetése 2022. május 25. napján a Szervezeti és Működési Szabályzat szerint a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján megtörtént.
A rendelet közzététel céljából megküldésre került a www.erzsebetvaros.hu honlap szerkesztője részére.
| Tóth László jegyző |
