A Fővárosi Közlönyben megjelent, a Fővárosi Önkormányzat által rendelkezésre bocsátott hivatalos szöveg.

Budapest főváros főjegyzőjének határozata

helyi népszavazási kezdeményezésre irányuló aláírásgyűjtő ív mintapéldánya hitelesítésének megtagadásáról * 

A Társadalmi Igazságosság Pártja (székhelye: 1151 Budapest, Sződliget u. 46.) nevében Zsinka László elnök által a Fővárosi Választási Iroda vezetőjéhez 2008. november 13-án benyújtott, helyi népszavazási kezdeményezésre irányuló aláírásgyűjtő ívek hitelesítése tárgyában, a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény 133. § (2) bekezdésében foglalt jogkörömben eljárva meghoztam a következő

határozatot:

1. A Társadalmi Igazságosság Pártja által

„Egyetért-e Ön azzal, hogy Budapest Főváros a fővárosi közműcégekben (FŐGÁZ Zrt., FCSM Zrt., FVM Zrt., BDK Kft.) visszaszerezze 100%-os tulajdonrészét?”

szövegű kérdéssel benyújtott aláírásgyűjtő ív mintapéldányának hitelesítését

megtagadom.

2. Elrendelem e határozat Fővárosi Közlönyben történő soron kívüli közzétételét, valamint a Budapest Portálon (www.budapest.hu) és a Főpolgármesteri Hivatal Ügyfélszolgálati Irodája (1052 Budapest, Bárczy István u. 1-3.) hirdetőtábláján történő megjelenítését.

Határozatom ellen a választásra irányadó jogszabály, illetőleg a választási eljárás alapelveinek megsértésére hivatkozással bárki kifogást nyújthat be a Fővárosi Bírósághoz címezve a Fővárosi Választási Irodánál (1052 Budapest, Városház u. 9-11., faxszám: 327-1855) úgy, hogy a kifogás legkésőbb a határozat Fővárosi Közlönyben történő közzétételét követő 15. nap 16.00 órájáig a Fővárosi Választási Irodához megérkezzen. A kifogásnak tartalmaznia kell a jogszabálysértés megjelölését, a jogszabálysértés bizonyítékait, a kifogás benyújtójának nevét, lakcímét (székhelyét) és - ha a lakcímétől (székhelyétől) eltér - postai értesítési címét, valamint választása szerint telefaxszámát vagy elektronikus levélcímét, illetőleg kézbesítési megbízottjának nevét és telefaxszámát vagy elektronikus levélcímét. A bíróság előtti eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező. A jogi szakvizsgával rendelkező személy saját ügyében ügyvédi képviselet nélkül is eljárhat.

Indokolás

I.

Zsinka László a Társadalmi Igazságosság Pártja elnökeként a Fővárosi Választási Iroda vezetőjéhez budapesti szintű helyi népszavazási kezdeményezésre irányuló aláírásgyűjtő íveket nyújtott be hitelesítés végett 2008. november 13-án. A benyújtott 8 darab különböző kérdésű aláírásgyűjtő ív hitelesítésének ügyében történő döntéshozatalt aláírásgyűjtő ívenként elkülönítettem, hogy minden egyes, aláírásgyűjtő ív hitelesítése tárgyában önálló döntéshozatalra kerülhessen sor. Ezen határozat azon aláírásgyűjtő ív hitelesítése ügyében tartalmaz döntést, amelynek kérdése a következő:

„Egyetért-e Ön azzal, hogy Budapest Főváros a fővárosi közműcégekben (FŐGÁZ Zrt., FCSM Zrt., FVM Zrt., BDK Kft.) visszaszerezze 100%-os tulajdonrészét?”

II.

A választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény (továbbiakban: Ve.) 133. § (1) bekezdése szerint az aláírásgyűjtő ívek egy példányát az aláírásgyűjtés megkezdése előtt - hitelesítés céljából - be kell nyújtani a helyi választási iroda vezetőjéhez, megyei, fővárosi ügyben a területi választási iroda vezetőjéhez.

Ugyanezen § (2) bekezdése szerint a helyi, illetőleg a területi választási iroda vezetője a jogszabályi feltételeknek megfelelő aláírásgyűjtő ívet a benyújtásától számított 15 napon belül hitelesíti. Meg kell tagadni az aláírásgyűjtő ív hitelesítését, ha

a) a kérdés nem tartozik a képviselő-testület, illetőleg a közgyűlés hatáskörébe;

b) a kérdésben nem lehet helyi népszavazást tartani;

c) ugyanabban a kérdésben egy éven belül népszavazást tartottak;

d) az aláírásgyűjtő ív nem felel meg a 118. §-ban foglalt követelményeknek.

Az Ve. 118. § vonatkozó (3)-(5) bekezdései értelemében valamennyi aláírásgyűjtő ívet a népszavazásra javasolt kérdéssel kell kezdeni. Egy aláírásgyűjtő íven csak egy kérdés szerepelhet. Az aláírásoknak a kérdéssel azonos oldalon kell szerepelniük. Az aláírásgyűjtő íveken a saját kezű aláírás mellett - az aláírás hitelességének ellenőrzése céljából - fel kell tüntetni a kezdeményező olvasható családi és utónevét, lakcímét, valamint személyi azonosítóját. Az aláírásgyűjtő ívet az aláírást gyűjtő polgár az aláírásával látja el.

A 133. § (3) bekezdése értelemében a helyi, illetőleg a területi választási iroda vezetőjének az aláírásgyűjtő ív hitelesítésével kapcsolatos határozatát a helyben szokásos módon közzé kell tenni.

A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. tv. (a továbbiakban: Ötv.) 46. § (4) bekezdése szerint nem rendelhető el helyi népszavazás:

a) a költségvetésről való döntésre,

b) a helyi adónemeket, illetőleg mértéküket megállapító rendelet tárgyában,

c) a képviselő-testület hatáskörébe tartozó szervezeti, működési, személyi kérdésekben, a képviselő-testület feloszlásának a kimondásáról.

A választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény helyi népszavazáson és a helyi népi kezdeményezésen történő végrehajtásáról szóló 29/2000. (X. 27.) BM rendelet 3. számú melléklete felsorolja a helyi népszavazás során kötelezően használandó nyomtatványok jegyzékét és mintáit. A 3. számú melléklet 7. számú mintája tartalmazza az aláírásgyűjtő ív mintáját.

III.

Elsőként azt szükséges vizsgálni, hogy a Ve. 133. § (2) bekezdés a) pontjának megfelelően a kérdés a Fővárosi Közgyűlés hatáskörébe tartozik-e.

A közműcégekben való részesedés és az azzal való rendelkezés joga, mint forgalomképes vagyoni értékű jogok összessége, a tulajdonos Fővárosi Önkormányzatot illetik meg. Az Ötv. 80. § (1) bekezdése értelmében a helyi önkormányzatot megilletik mindazok a jogok és terhelik mindazok a kötelezettségek, amelyek a tulajdonost megilletik, illetőleg terhelik. A tulajdonost megillető jogok gyakorlásáról a képviselő-testület rendelkezik. Ezzel összhangban a Fővárosi Önkormányzat vagyonáról, a vagyontárgyak feletti tulajdonosi jogok gyakorlásáról szóló 75/2007. (XII. 28.) Főv. Kgy. rendelet 2. számú melléklete (Önkormányzati társaságok) is felsorolja a kérdésben szereplő társaságokat.

Megállapítottam, hogy az a tárgykör (tulajdonjog kérdésköre), amelyre a kérdés vonatkozik, a Fővárosi Közgyűlés hatáskörébe tartozik.

Jelen esetben azonban a kezdeményezés olyan cél elérésére irányul, amely nem csupán a Fővárosi Közgyűlés elhatározásán múlik, hiszen egy eredményes és igenlő népszavazás esetére biztosítani kellene a kérdésben szereplő közműcégek tulajdonosainak azon szándékát, hogy valamilyen formában átadják tulajdonrészüket a Fővárosi Önkormányzatnak. A Fővárosi Közgyűlés nem alkothat azonban olyan rendeletet, nem tehet bármi egyéb olyan intézkedést, amely a közműcégek tulajdonosait kötelezné tulajdonrészeik Fővárosi Önkormányzat részére történő átadására, erre a Fővárosi Közgyűlésnek nincs hatásköre. Az aláírásgyűjtő ív nem hitelesíthető, mert a Fővárosi Önkormányzat hatáskör hiányában nem tudna eleget tenni az esetlegesen érvényes, és igenlő eredményű népszavazás olyan döntésének, hogy a megadott közműcégekben tulajdonrészét 100%-ra emelje.

Álláspontom szerint már ezen egyetlen ok miatt is a hitelesítés megtagadásának lenne helye, azonban a tényállás teljes körű feltárása érdekében megvizsgáltam az egyéb törvényi feltételek teljesülését is.

A helyi népszavazásra bocsátandó kérdést tovább elemezve megállapítottam, hogy az nem érinti a helyi adónemeket, illetőleg mértéküket megállapító rendeleteket, valamint nem érinti a képviselő-testület hatáskörébe tartozó szervezeti, működési, személyi kérdéseket, és a képviselő-testület feloszlásának kérdését sem [Ve. 133. § (2) bekezdés b) pontja, Ötv. 46. § (4) bekezdés b) és c) pontjai].

A népszavazás költségvetéssel való kapcsolatát [Ve. 133. § (2) bekezdés b) pontja, Ötv. 46. § (4) bekezdés a) pontja] az Alkotmánybíróság több határozatában elemezte. Ezen megállapítások a szabályozás jellegénél fogva alapvetően a költségvetési törvény és az országos népszavazásra feltett kérdés viszonyára vonatkoznak, ám az ennek kapcsán tett elvi-elméleti jellegű megállapításokat itt is irányadónak tekintem.

Az 51/2001. (XI. 29.) AB határozat megállapította, hogy az Országgyűlés hatáskörébe tartozó kérdések közül alig van olyan, amelynek nincs költségvetési kapcsolódása. Önmagában már az országos népszavazás megtartása is költségvetési vonzatú, hiszen a népszavazást elrendelő határozatában az Országgyűlés dönt a népszavazás költségvetéséről. Ezzel párhuzamosan az Ötv. 50. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján alkotott helyi népszavazás és népi kezdeményezés egyes feltételeiről és eljárási rendjéről szóló 55/1995. (X. 20.) Főv. Kgy. rendelet 9. §-a szerint a Közgyűlés által elrendelt helyi népszavazás költségeit a Fővárosi Önkormányzat költségvetéséből kell fedezni. A költségek biztosításának forrásáról a helyi népszavazás elrendelésével egyidejűleg rendelkezni kell.

Önmagában az, hogy a népszavazás eredménye esetlegesen érinti a Közgyűlés mozgásterét a következő évek költségvetési rendeleteinek megalkotásakor nem teszi tiltottá a népszavazást. Jelen esetben a népszavazásra bocsátandó kérdés nem tartalmazza a költségvetési rendelet módosítását, okszerűen nem következik a kérdésből a tiltott tárgykörként megjelölt rendeletek megváltoztatása; a kérdés nem irányul arra, hogy a választópolgárok pontosan határozzanak meg jövőbeli költségvetési rendeletben szereplő egyes kiadásokat.

Elvi jelleggel szögezi le az Alkotmánybíróság, önmagában az, hogy a népszavazásra szánt kérdés távoli, közvetett összefüggésben áll valamely tiltott népszavazási tárgykörrel, nem eredményezi a kérdés tiltott tárgykörűvé válását.

A fenti meggondolások miatt tehát az Ötv. 46. § (4) bekezdés a) pontja alapján nem lehetne megtagadni az aláírásgyűjtő ív hitelesítését.

Az Alkotmánybíróság a fent hivatkozott határozatában leszögezi, hogy a népszavazáshoz való jog garanciája az egyértelműség. E fogalom elemzését több más határozatában is elvégzi [pl. 25/2004. (VII. 7.) AB határozat, 24/2006. (VI. 15.) AB határozat, 77/2007. (X. 31.) AB határozat, 84/2008.(VI. 13.) AB határozat], s megközelíti azt a választópolgár és a jogalkotó oldaláról is.

A választópolgári egyértelműség szempontjából álláspontom szerint a választók nem feltétlenül tudják, hogy a zárójelben szereplő rövidítések mely négy közműcéget takarják.

Továbbá a „fővárosi közműcégekben” szövegrész előtti határozott névelő azt a látszatot kelti, mintha csak ezek volnának fővárosi közműcégek.

A kérdés zárójelében felsorolt rövidítések sem pontosak:

- Az „FCSM Zrt.” alatt a kezdeményező vélhetően a Fővárosi Csatornázási Művek Zártkörűen Működő Részvénytársaságra kíván utalni a rövidített név megadásával, azonban a társaság rövidített neve 2006. május 9-től „Fővárosi Csatornázási Művek Zrt.”, FCsM Zrt. rövidítésű fővárosi közműcég nincs.

- Az „FVM Zrt.” alatt a kezdeményező vélhetően a Fővárosi Vízművek Zártkörűen Működő Részvénytársaságra kíván utalni, a rövidített név megadásával azonban a társaság rövidített neve 2007. június 5-től „Fővárosi Vízművek Zrt.”, FVM Zrt. rövidítésű fővárosi közműcég nincs.

A jelzett téves cégnév rövidítések az aláírásgyűjtő íven szereplő kérdés érthetőségét érdemben befolyásolják, mert az adott név alatt nem létező cégekre utalnak, és ezáltal félrevezetővé teszik a kérdést a választópolgár számára. Itt jegyzem meg, hogy a téves cégmegnevezések a Fővárosi Önkormányzat számára is lehetetlenné teszik annak megállapítását, hogy mely közműcégek vonatkozásában kellene visszaszereznie 100%-os tulajdonrészét.

A hitelesítés szempontjából lényeges az a tévedés is, amely szerint a BDK Kft. (Budapesti Dísz- és Közvilágítási Kft.) 100%-os tulajdonrészét is vissza kellene szerezni, ugyanis a BDK Kft. soha sem volt a Fővárosi Önkormányzat 100%-os tulajdonában (az alapításkor a Fővárosi Önkormányzat tulajdonrésze az 50%-ot sem érte le, jelenleg 50% ugyan, de ennél magasabb sosem volt), így a teljes visszaszerzés ezen társaságban kizárt.

Megállapítottam továbbá, hogy a „közműcégek”-re, és azok körére vonatkozóan jogszabályi definíció és meghatározás nincs. A jelenleg hatályos, irányadó szabályozás csupán a közüzemi vállalatok (feladatok) vonatkozásában tartalmaz előírásokat - az állami vállalatokról szóló 1977. évi IV. törvény 45. § (1)-(2) bekezdése, valamint az e törvény végrehajtására kiadott 33/1984. (X. 31.) MT rendelet 47. § (1) bekezdése -, amelyek köre igen tágan van maghatározva, és ezek egyúttal a Fővárosi Önkormányzat Ötv.-ben foglalt közszolgáltatási feladatait is nagymértékben lefedik.

Ennek alapján a Fővárosi Önkormányzat cégeinek és intézményeinek jelentős része közüzemi kategóriába sorolható. A „közműcég” kifejezés tehát nem elég pontos a kérdéssel érintett, vagy érinteni kívánt társaságok beazonosítására.

A jogalkotói egyértelműség tekintetében az Alkotmánybíróság 84/2008. (VI. 13.) AB határozatában is leszögezi, az Országgyűlés köteles az eredményes népszavazásból következő döntéseket meghozni. Ezért a kérdés egyértelműségének megállapításakor vizsgálni kell azt is, hogy a népszavazás eredménye alapján az Országgyűlés el tudja-e dönteni, hogy terheli-e jogalkotási kötelezettség, ha igen, milyen jogalkotásra köteles.

Ugyanezt a kötelezettséget megfogalmazza a Fővárosi Közgyűlés tekintetében az 55/1995. (X. 20.) Főv. Kgy. 1. § (1) bekezdése: a helyi népszavazás a népszavazásban való részvételre jogosultak Közgyűlést kötelező döntése.

E körben - azok megismétlése nélkül - utalok a Fővárosi Közgyűlés hatáskörének vizsgálata kapcsán tett megállapításokra, amelyek lényege szerint a kezdeményezés olyan cél elérésére irányul, amely nem csupán a Fővárosi Közgyűlésen elhatározásán múlik, hiszen a Fővárosi Önkormányzat semmilyen módon nem tudja a közműcégek tulajdonosait tulajdonrészük átadására kötelezni, továbbá az érintett közműcégeket sem lehet pontosan beazonosítani.

Vizsgáltam az aláírásgyűjtő ívet a Ve. 118. § (3)-(5) bekezdéseinek való megfelelőség tárgyában is, amelynek kapcsán kimondható, hogy az e körben támasztott törvényi feltételeknek az aláírásgyűjtő ív eleget tesz. Megállapítható továbbá az is, hogy a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény helyi népszavazáson és a helyi népi kezdeményezésen történő végrehajtásáról szóló 29/2000. (X. 27.) BM rendeletben található kötelezően használandó nyomtatványok vonatkozó mintájának (3. számú melléklet 7. számú minta) is megfelel.

IV.

Tekintettel a fentebb kifejtettekre, a Társadalmi Igazságosság Pártja által benyújtott, „Egyetért-e Ön azzal, hogy Budapest Főváros a fővárosi közműcégekben (FŐGÁZ Zrt., FCSM Zrt., FVM Zrt., BDK Kft.) visszaszerezze 100%-os tulajdonrészét?” szövegű kérdést tartalmazó aláírásgyűjtő ív hitelesítését a Ve. 133. § (2) bekezdése a) pontja alapján, valamint a nem egyértelmű megfogalmazás miatt megtagadtam.

A határozat Fővárosi Közlönyben történő közzétételét a Ve. 133. § (3) bekezdése, valamint a Fővárosi Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 7/1992. (III. 26.) Főv. Kgy. rendelet 2. számú melléklet II. rész 6/a. pontja alapján rendeltem el. A minél szélesebb körű megismerhetőség érdekében elrendeltem a határozat interneten (Budapest Portál) és a Főpolgármesteri Hivatal hirdetőtábláján való megjelentetését is.

A határozat a Ve. 118. §-án, 133. § (1)-(3) bekezdésén, az Ötv. 46. §-án, az 1977. évi IV. törvény 45. § (1)-(2) bekezdésén, a 33/1984. (X. 31.) MT rendelet 47. § (1) bekezdésén, a 29/2000. (X. 27.) BM rendeleten, az 55/1995. (X. 20.) Főv. Kgy. rendeleten, a jogorvoslati lehetőségről szóló tájékoztatás pedig a Ve. 4. § (3)-(4) bekezdésén, a 77. § (1)-(2) bekezdésén, 84. § (1) bekezdésén, valamint a 146. § (1) bekezdésén alapul.

Budapest, 2008. november 27.

dr. Tiba Zsolt s. k.

főjegyző,

a Fővárosi Választási Iroda
vezetője