Budapest Főváros Közgyűlése az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. § (7) bekezdés 4. pontjában kapott felhatalmazás alapján a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 23. § (1) bekezdésében és az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 14/A. § (2) bekezdés d) pontjában és a 14/B. §-ában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
1. § E rendelet hatálya Budapest IV. kerület - Újpest az 1. mellékleten lehatárolt területére terjed ki (a továbbiakban: a Terület).
2. § E rendelet alkalmazásában:
1. Áttört kerítés: olyan kerítés, amelynél a tömör felületek aránya a lábazattal együtt a kerítés teljes felületének 50%-át nem haladja meg.
2. Fa élettere: a fa egészséges fejlődéséhez szükséges, a faegyed növekedésével fokozatosan bővülő, felszín alatt és felett elhelyezkedő, a fa lombkoronájával és gyökérzetével lehatárolt térrész.
3. Javasolt, feltételhez kötött szabályozási vonal: olyan szabályozási vonal, amelyet az érintett közterület tulajdonosa és a csatlakozó ingatlan tulajdonosa megegyezése esetén lehet végrehajtani.
4. Szintterületi mutató: az összes építhető bruttó szintterület és a telekterület hányadosa. Az összes építhető bruttó szintterület értéke általános szintterületi mutató értékből és kizárólag az épületen belül elhelyezhető parkolók - a kiszolgáló közlekedési területeikkel együtt - épületen belüli elhelyezésére igénybe vehető parkolási szintterületi mutató értékből adódik össze.
5. Útsorfa: 220 cm törzsmagasságot és 18 cm törzskörméretet meghaladó méretű, legalább kétszer iskolázott fa.
3. § (1) Az 1. mellékleten jelölt „Duna-parti természetközeli sétány” kialakítása során a természetközeli állapot megőrzése érdekében
a) a sétány nyomvonalát, szélességét az igénybevételtől függően úgy kell kialakítani, hogy a természeti környezet értékeinek megtartása biztosított legyen és
b) a burkolatokat vízáteresztő módon kell kialakítani.
(2) Az Ev/2 és Vb jelű övezetekben közvilágítás létesítése nem megengedett.
4. § (1) Az 1. mellékleten „közterületi fásítás”-ként jelölt szakaszokon a közlekedés és a közműlétesítmények helyigényének és a fák 2. § 2. pontja szerinti életterének biztosítása mellett fasort kell telepíteni.
(2) Legalább 14 méter szélességű közúthálózati elemek mentén kétoldali, legalább 2,0-2,0 méter szélességű zöldsávba ültetett fasor telepítendő, a fák életterének biztosításával.
(3) Fasortelepítésnél és -kiegészítésnél várostűrő, útsorfa minőségű fák ültetendők. Az ültetéssel egy időben az öntözőhálózat kiépítéséről, de legalább az öntözés lehetőségéről gondoskodni kell.
5. § (1) Az 1. mellékleten jelölt „megtartandó értékes facsoport, faállomány” és „megtartandó értékes faegyed/fasor” a külön jogszabályban szabályozott közterületi faegyedek kivételével
a) csak élet-, egészség- és vagyonvédelmi okokból, továbbá az árvízi védekezés számára szükséges helyigény biztosítása céljából vágható ki;
b) egyéb okból csak akkor lehet kivágni faegyedet a jelölt területen, amennyiben részletes dendrológiai vizsgálatok alapján a faegyed nem tekinthető értékesnek;
c) új műtárgy, illetve burkolat úgy létesíthető, hogy az a jelölt terület legfeljebb 20%-át foglalhatja el.
(2) Új közművezeték létesítésekor vagy meglévő felújításakor az 1. mellékleten jelölt „megtartandó értékes faállomány/faegyed/fasor” 2. § 2. pontja szerinti életterének védelmét biztosítani kell.
(3) A fa élettere földfelszín alatt kis lombkoronát növelő fák esetében legalább 1,5 m, a nagy lombkoronát növelő fák esetében legalább 2,5 m a fa tövének közepe és a közművezeték között.
6. § (1) Az Országos Erdőállomány Adattár szerinti erdőterületeket a telek zöldfelületeként meg kell őrizni, az erdészeti üzemterv szerint fenntartva.
(2) A telkeken a beépítéssel egyidejűleg annyi lombos fát kell telepíteni és fenntartani, hogy az előírt legkisebb zöldfelület minden megkezdett 100 m2-re legalább egy fa jusson.
(3) Az 1. mellékleten „telek zöldfelületként fenntartandó része”-ként jelölt területeken
a) épület nem helyezhető el,
b) a burkolt felületek aránya
ba) közhasználatú rekreációs rendeltetés elhelyezése esetén legfeljebb 40%;
bb) egyéb esetben legfeljebb 20%.
(4) A parkolófelületek árnyékolását biztosító fásítást minden megkezdett 4 db várakozó (parkoló)hely után 1 db, nagy lombkoronát növelő, környezettűrő, legalább kétszer iskolázott lombos fa telepítésével kell biztosítani, fánként minimum 4 m2 termőföldterület biztosításával.
(5) 10 férőhelynél nagyobb gépkocsi-várakozóhely csak vízzáró burkolattal létesíthető.
(6) K-Rek jelű építési övezetekben az 500 m2-nél nagyobb alapterületű új épületek lapostetős részének legalább 50%-án legalább egyszintes növényállományú, extenzív zöldtetőt kell létesíteni.
7. § (1) A Területen nyúlványos telek nem alakítható ki.
(2) Övezet, építési övezet határa mentén telekhatár alakítandó ki.
(3) Olyan telekalakítás nem megengedett, mely szerint egy telek két, vagy több övezetbe, építési övezetbe tartozzon.
(4) A sajátos építményfajták számára az övezeti, építési övezeti előírásoktól eltérő beépítési mértékű, terepszint alatti beépítési mértékű és zöldfelülettel rendelkező, műszakilag szükséges méretű telek is kialakítható.
(5) Az építési övezetek, övezetek megengedett legkisebb telekméretére, a telek szélességére és hosszára vonatkozó rendelkezéseket a magánút telkére vonatkozóan figyelmen kívül lehet hagyni.
(6) Közterületek területe szakaszosan is kialakítható.
8. § (1) Építési telken teljes közművesítettséget kell biztosítani, a 9. § figyelembevételével.
(2) Meglevő közmű kiváltása vagy megszüntetése esetén a feleslegessé vált közmű műtárgyait el kell bontani, amennyiben a bontási munkálatok nem veszélyeztetik a meglévő értékes faállományt. A bontási munkálatok után a területet helyre kell állítani.
(3) Új épület létesítésének feltétele az építési telken belül meglévő légvezetékek megszüntetése, ez alól kivétel a 120 kV-os távvezeték.
9. § (1) Az üzemszerűen keletkező szenny- és csapadékvizek elvezetésére elválasztott rendszerű csatornahálózatot kell kiépíteni.
(2) Egyedi szennyvízkezelő berendezés és egyedi zárt szennyvíztároló nem létesíthető.
(3) Szennyvíz szikkasztása nem megengedett.
(4) A K-Rek/1, a K-Rek/2 és a K-Rek/SZ jelű építési övezetek területén új beépítés esetén többletcsapadékvíz csak késleltetett módon kerülhet elvezetésre.
10. § (1) Új építmények, önálló rendeltetési egységek, területek rendeltetésszerű használatához a szükséges személygépjármű-elhelyezési kötelezettségét legalább a 4. melléklet szerinti mennyiségben, a (2)-(6) bekezdések szerinti előírások figyelembevételével kell biztosítani.
(2) Bővítés, átalakítás és rendeltetésmódosítás esetén csak a keletkező többlet személygépjármű-elhelyezési kötelezettséget kell biztosítani a meglévő gépjárműtároló helyiségek és felszíni várakozóhelyek számának megtartása mellett.
(3) A rendeltetésszerű használatból származó személygépjármű-elhelyezési kötelezettséget telken belül kell teljesíteni.
(4) A nem kizárólagosan közlekedési célt szolgáló hajóosztályok kikötői létesítményeinek rendeltetésszerű használatához a 4. melléklet szerinti mennyiségben a hajó rendeltetésének megfelelő számú személygépjármű-várakozóhelyet kell biztosítani a partkapcsolati ponttól számított 200 m gyaloglási távolságon belül, közterületen vagy egyéb telken.
(5) Emelőszerkezetes parkolóberendezés (parkológép)
a) kizárólag a rendeltetésszerű használatához szükséges személygépjármű-elhelyezési kötelezettségen felüli többletférőhelyek kialakítása érdekében alkalmazható,
b) alkalmazása esetén kizárólag az önálló gépjárműhasználatot biztosító telepíthető,
c) felszínen nem telepíthető.
(6) Felszíni gépjármű-tárolóhely céljára csak burkolt felület vehető figyelembe.
11. § (1) Új építmények, önálló rendeltetési egységek és területek rendeltetésszerű használatához minden megkezdett 200 férőhelyük után 1 autóbusz telken belüli elhelyezését kell biztosítani rendszeres forgalom esetén. Rendszeres forgalomra kell számítani:
a) 50 vendégszobát meghaladó szállás jellegű önálló rendeltetési egység esetén,
b) 150 férőhelyet meghaladó kulturális és közösségi szórakoztató önálló rendeltetési egység esetén,
c) 300 munkavállalónál többet foglalkoztató ipari, raktározási telephelyeken és
d) 500 férőhelyet meghaladó lelátóval rendelkező sportlétesítmény esetén, több pálya esetén a mértékadó nagyságú lelátóra méretezve.
(2) Bővítés, átalakítás, rendeltetésmódosítás esetén csak a keletkező többlet tehergépjármű-elhelyezési kötelezettséget kell biztosítani a meglévő tárolóhelyiségek és felszíni várakozóhelyek megtartása mellett.
(3) Kabinos turistahajó (szállodahajó) kikötő esetén a partkapcsolati ponttól számított 100 m gyaloglási távolságon belüli közterületen vagy egyéb telken 3 autóbusz megállását és rövid idejű (legfeljebb 1 óra) várakozását kell biztosítani.
(4) Autóbusz-várakozóhely céljára csak burkolt felület vehető figyelembe.
12. § (1) Új építmények, önálló rendeltetési egységek, területek rendeltetésszerű használatához a szükséges tehergépjármű-elhelyezési kötelezettséget telken belül, egyedi méretezés alapján kell biztosítani.
(2) Bővítés, átalakítás, rendeltetésmódosítás esetén csak a keletkező többlet tehergépjármű-elhelyezési kötelezettséget kell biztosítani a meglévő tárolóhelyiségek és felszíni várakozóhelyek megtartása mellett.
13. § (1) Minden építmény, önálló rendeltetési egység és terület rendeltetésszerű használatához a kerékpárok számára elhelyezési kötelezettséget az 5. melléklet szerint kell biztosítani.
(2) A legalább 5 önálló rendeltetési egységet tartalmazó épület esetén a kerékpártárolás céljára önálló helyiséget kell kialakítani, oly módon, hogy az közös használatú helyiségből - földszinten, magasföldszinten vagy pinceszinten - közvetlenül megközelíthető legyen.
(3) A (2) bekezdés szerinti helyiség alapterülete
a) 6-20 kerékpár-elhelyezési kötelezettség esetén legalább 6 m2,
b) 21-50 közötti kerékpár-elhelyezési kötelezettség esetén legalább 10 m2, továbbá
c) minden megkezdett 50 kerékpár-elhelyezési kötelezettség esetén egységenként legalább 12 m2.
14. § (1) Beépítésre szánt területek megközelítését, kiszolgálását biztosító magánút csak közforgalom elől el nem zárt magánútként alakítható ki.
(2) Közforgalom elől el nem zárt magánút kiszolgálóút, kerékpárút vagy gyalogút hálózati szerepet tölthet be, és közterülethez vagy működő magánúthoz kell csatlakoznia.
(3) A 30 méternél hosszabb, közforgalom elől el nem zárt magánút zsákutcaként történő kialakítása esetén, a zsákutca végén a tehergépjárművek számára (hulladékszállítás, katasztrófavédelmi feladatok ellátása) visszafordulási lehetőséget kell kialakítani. A zsákutcaként kialakítható útszakasz legnagyobb hossza 250 méter lehet.
(4) A közforgalom elől el nem zárt magánút által kiszolgált telkeket úgy kell kialakítani és azokon építményeket elhelyezni, mintha a magánút közterület lenne. A magánút felőli építési határvonal és a telek homlokvonala közötti területsáv előkertnek minősül, ezért az arra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.
(5) Közforgalom elől el nem zárt, kiszolgálóút hálózati szerepkört betöltő magánút szélessége legalább 12 méter. Kialakítása esetén biztosítani kell:
a) kétoldali fasor létesítését legalább 2,0-2,0 méter széles zöldsávhelyigénnyel és
b) gyalogosjárda építését legalább 2,0 méter szélességben, minden építési telekkel határos szakaszon.
(6) Közforgalom elől el nem zárt, gyalogút hálózati szerepkört betöltő magánút szélessége legalább 4 méter.
(7) A magánutak területén épület nem helyezhető el.
15. § (1) Építési telek közúti vagy közforgalom számára megnyitott magánúti kapcsolatát a rendszeres forgalom számára a minimálisan szükséges számú ki- és bejárattal kell biztosítani, az alábbiak szerint:
a) személygépjárművek esetén 500 férőhely parkolókapacitásig egy közös ki- és bejárat elegendő,
b) rendszeres teherforgalom esetén a személygépjárművek és a tehergépjárművek forgalma számára önálló kapcsolat létesíthető.
(2) Az építési telek közúti vagy közforgalom számára megnyitott magánúti kapcsolatát - amennyiben az több útról is biztosítható - az alacsonyabb hálózati szerepet betöltőről kell biztosítani.
(3) A Váci útról az ingatlanok gépjárművel történő kiszolgálása nem biztosító, kivéve az alábbi eseteket:
a) a telek nem határos más közúttal, vagy nem alakítható ki ilyen elhelyezkedésű közforgalom elől el nem zárt magánút,
b) beépítésre nem szánt területek övezetei számára.
16. § A gyorsforgalmi úthálózatba tartozó közúti elemek lakott területen kívüli forgalomszabályozású szakaszainak védőtávolságával érintett területeken építményt elhelyezni és területet felhasználni csak a más jogszabályokban meghatározottak figyelembevételével lehet.
17. § A Területen rendszeres forgalom számára helikopter-leszállóhely nem létesíthető, kivételt képez a K-Hon jelű építési övezet, valamint egészségügyi, katonai, rendőrségi, katasztrófavédelmi, államigazgatási rendeltetés elhelyezése esetén.
18. § (1) A közigazgatási határ és a Rév utca között (a IV/58 raszterrel bezáróan) a parthasználat biztosítása, ehhez szükséges kikötői létesítmény elhelyezése az 1. melléklet figyelembevételével
a) közszolgáltatási személyhajó,
b) vízitaxi,
c) közforgalmú személyhajó,
d) kabinos turistahajó,
e) honvédelmi, rendészeti, kitűző vagy VIP,
f) csónak,
g) tároló és karbantartó és
h) közhasználatú rekreációs létesítmény
hajóosztályok számára megengedett.
(2) A Palotai-szigeten a parthasználat biztosítása nem megengedett.
19. § (1) Önállóan, vagy épületen belül urnatárolásra szolgáló helyiség, építmény (urnafal, urnafülke) kialakítása nem megengedett.
(2) A Területen haszonállattartó épület, építmény nem helyezhető el.
(3) Épülettől független felszín alatti beépítés csak gépkocsitárolás elhelyezése céljából hozható létre.
(4) Az oldal- és hátsókert legkisebb mérete, az övezeti előírások eltérő rendelkezése hiányában, az építési övezetben megengedett legnagyobb épületmagasság fele.
(5) A Területen melléképítmények közül kizárólag
a) közmű-becsatlakozási műtárgy,
b) hulladéktartály-tároló,
c) kerti építmény és
d) szabadon álló építménynek minősülő, legfeljebb 6,0 méter magas zászlótartó oszlop
helyezhető el.
(6) Hullámtérben csak lábazat nélküli, áttört kerítés létesíthető.
20. § A területen közforgalmat szolgáló üzemanyagtöltő állomás és gépkocsimosó nem létesíthető.
21. § (1) Amennyiben az egyes építési övezetek előírásai másképp nem rendelkeznek, bármely rendeltetésű épületben a tulajdonos és a személyzet számára szolgáló legfeljebb két lakás helyezhető el.
(2) Az építési övezetek területén - amennyiben az övezeti előírás másképpen nem rendelkezik - 2000 m2-nél nagyobb kereskedelmi célú bruttó szintterület nem létesíthető.
(3) A főrendeltetéshez kötődő kiegészítő rendeltetésű, nem kereskedelmi, szolgáltató rendeltetésű építmények a kerítésbe integráltan elhelyezhetők, legfeljebb 3,0 m párkánymagassággal.
22. § (1) Az építési övezet területén kizárólag sport, sportnevelés és azzal kapcsolatos igazgatási, és azt kiszolgáló (kereskedelmi, szolgáltató, szállás, egészségügyi, iroda) rendeltetés helyezhető el.
(2) Az építési övezetben kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátás rendeltetés csak a sport rendeltetésű épület alapterületének legfeljebb 25%-án alakítható ki.
(3) Az építési övezet határértékeit a 2. melléklet 1. pontja határozza meg.
23. § (1) Az építési övezet területén kizárólag
a) kereskedelmi
b) szolgáltatás rendeltetésen belül kizárólag vendéglátó,
c) szállás,
d) egészségügyi,
e) sport,
f) sporteszköz-tárolási,
g) vízijármű-javítási és
h) kulturális, közösségi-szórakoztató
rendeltetés helyezhető el.
(2) Az építési övezet területén egy ingatlanon legfeljebb 600 m2 kereskedelmi célú bruttó szintterület létesíthető.
(3) Az építési övezet területén új épület terepszint felett kizárólag lábakon álló módon helyezhető el úgy, hogy az épület legalsó padlószintjét 1,30 m-rel a mértékadó árvízszint (a továbbiakban: MÁSZ) felett kell kialakítani.
(4) Az új épület legalsó padlószintje alatt olyan rendeltetés nem helyezhető el, ami árvíz esetén az ár levonulását akadályozza.
(5) Az építési övezetben terület ármentesítésére árvízvédelmi gátat nem lehet kialakítani.
(6) MÁSZ alatti épületszinten csak a raktározást, gépkocsitárolást szolgáló rendeltetések helyezhetők el.
(7) Hullámtérben álló, meglévő épület tárolási, raktározási célra átalakítható, más, a jelenlegi funkció megváltoztatását célzó átalakítás, átépítés nem megengedett.
24. § Az építési övezet határértékeit a 2. melléklet 1. pontja határozza meg.
25. § (1) Az építési övezet területén kizárólag a települési folyékony hulladék kezelését biztosító létesítmények és a tevékenységhez szorosan kötődő, azt kiszolgáló rendeltetések helyezhetőek el.
(2) Az építési övezet határértékeit a 2. melléklet 1. pontja határozza meg.
26. § (1) Az építési övezet területén kizárólag a települési folyékony hulladék kezelését, hasznosítását biztosító létesítmények és a tevékenységhez szorosan kötődő, azt kiszolgáló rendeltetések helyezhetőek el.
(2) Építmény legmagasabb pontja legfeljebb 20,0 méter lehet.
(3) Az építési övezet határértékeit a 2. melléklet 1. pontja határozza meg.
27. § (1) Az építési övezet területén az ivóvíz-szolgáltatási tevékenységgel közvetlenül összefüggő rendeltetések helyezhetők el.
(2) Meglévő, ivóvíz-szolgáltatási tevékenységgel közvetlenül nem összefüggő rendeltetésű épület, építmény nem bővíthető.
(3) Az építési övezet határértékeit a 2. melléklet 1. pontja határozza meg.
28. § (1) Az építési övezet területén a honvédelmi tevékenységgel közvetlenül összefüggő rendeltetések helyezhetők el.
(2) Az építési övezet határértékeit a 2. melléklet 1. pontja határozza meg.
29. § (1) Az övezet az I. rendű főútvonalak, ezek szervizútjainak, csomópontjainak, műtárgyainak, befogadóig kiépített csapadékvíz-elvezető rendszere, valamint parkolók, kerékpáros- és gyalogosinfrastruktúra-elemek, közmű- és hírközlési építmények, zöldfelületi elemek elhelyezésére szolgál.
(2) Az övezet területén épület nem helyezhető el.
(3) Az övezet területén:
a) parkoló csak szervizútról megközelíthetően valósítható meg,
b) új autóbusz-megállóhely csak autóbuszöbölben létesíthető,
c) kerékpáros infrastruktúra csak önállóan kerékpárútként létesíthető, és
d) eseti forgalomkorlátozási beavatkozások kivételével nem szüntethető meg a közúti gépjárműforgalom.
30. § (1) Az övezet a településszerkezeti jelentőségű gyűjtőutak közé nem tartozó, forgalmi szerepet betöltő gyűjtő- és a kiszolgáló(lakó)utak, ezek csomópontjainak, műtárgyainak, csapadékvíz-elvezető rendszerének, valamint parkolók, kerékpáros- és gyalogosinfrastruktúra-elemek, közmű- és hírközlési építmények, zöldfelületi elemek elhelyezésére szolgál.
(2) A forgalmi szerepet betöltő gyűjtőutakat a 3. melléklet tartalmazza.
(3) A kiszolgálóutak egy része vagy egésze lakó-pihenő övezetként, vagy korlátozott sebességű övezetként is kialakítható.
(4) Az övezet területén épület nem helyezhető el.
31. § (1) Az övezet területe árvízvédelmi létesítmények, önálló gyalogos- és kerékpárosinfrastruktúra-elemek elhelyezésére, ezek műtárgyainak, csapadékvíz-elvezető rendszerének, valamint közmű- és hírközlési építmények, zöldfelületi elemek elhelyezésére szolgál.
(2) Az övezet területén a vonatkozó jogszabályok szerinti gépjárműforgalom csak az árvízvédelmi rendeltetéssel kapcsolatosan megengedett.
(3) Az övezet területén épület nem helyezhető el.
32. § (1) Az övezet területén elhelyezhető:
a) pihenést, testedzést szolgáló, épületnek nem minősülő építmények,
b) ismeretterjesztés épületnek nem minősülő építményei,
c) a terület fenntartásához szükséges építmények és
d) kikötői építmények.
(2) Az övezet területén épület nem helyezhető el.
(3) Az övezet területét közhasználat elől elzárni nem lehet.
(4) A víz partját természetközeli állapotban kell kialakítani és fenntartani.
(5) A zöldfelületeket a tájra jellemző növényekből kell kialakítani, vízpartra jellemző fákat kell ültetni.
(6) A sétány csak közterület-alakítási terv szerint alakítható ki.
33. § (1) Az övezetben épületet elhelyezni nem lehet.
(2) Az övezet 1%-án legfeljebb 30 m2 alapterületű építmény helyezhető el.
(3) Az övezetben:
a) pihenés és testedzés építményei,
b) ismeretterjesztés építményei,
c) a terület fenntartásához szükséges építmények és
d) közművezetékek, és azok technológiai építményei
helyezhetők el.
(4) Az övezetben legfeljebb 1 m magas műtárgy létesíthető.
(5) Az övezet Váci út menti területén a vízműberendezések kiszolgálását, valamint a HM dunai kikötőjének megközelítését biztosító út létesíthető.
34. § (1) Az övezetben építmény - a természetközeli sétány biztosításához szükséges építmény kivételével - nem helyezhető el, gyalogút szilárd burkolattal nem burkolható.
(2) Az övezetben a Palotai-sziget természetvédelmi területre vonatkozó természetvédelmi kezelési tervben foglaltakat kell betartani.
35. § (1) Az övezet területén a vízbázisvédelemmel és az ivóvíz-szolgáltatási tevékenységgel közvetlenül összefüggő rendeltetések helyezhetők el.
(2) Bármely rendeltetésű épületben a tulajdonos és a személyzet számára szolgáló legfeljebb két lakás helyezhető el.
(3) A meglévő, ivóvíz-szolgáltatási tevékenységgel közvetlenül nem összefüggő rendeltetésű épületek, építmények szintterülete csak a meglévő épülettömegen belül növelhető.
(4) A Duna-mederben, az övezet területén kívül elhelyezkedő, műemléki védettséget élvező, volt felszíni vízkivételi mű közterületről történő megközelítésére az övezet területe korlátozottan igénybe vehető.
(5) Az övezet területén a volt felszíni vízkivételi műhöz tartozó hídszerkezet a mű gyalogos megközelítésére igénybe vehető, annak bontása esetén a terepszinttől elemelt gyalogoshíd elhelyezhető. A hídszerkezeten gépjárműforgalom nem megengedett.
(6) Az övezet határértékeit a 2. melléklet 2. pontja határozza meg.
36. § Ez a rendelet a kihirdetése napját követő 30. napon lép hatályba.
| Sárádi Kálmánné dr. s. k. | Tarlós István s. k. | |
| főjegyző | főpolgármester |
| A | B | C | D | E | F | G | H | I | J | ||
| 1 | Építési övezet jele | Kialakít- ható legkisebb | Beépítési mód | Meg- engedett legnagyobb | Épületmagasság (m) | Zöldfelület legkisebb mértéke | Terepszint alatti beépítés | Szintterületi mutató megengedett legnagyobb mértéke (m2/m2) | |||
| 2 | telekterület (m2) | beépítettség mértéke (%) | Leg- kisebb | Leg- nagyobb | (%) | legnagyobb mértéke (%) | Általános | Parkolásra fordítható | |||
| 3 | K-Rek/1 | 10 00 | szabadon álló | 35 | 3,0 | 11,0 | 40 | 40 | 0,5 | 0,12 | |
| 4 | K-Rek/2 | 3 00 | szabadon álló | 35 | 5,5 | 16,0 | 40 | 50 | 1,6 | 0,5 | |
| 5 | K-Rek/SZ | 4 00 | szabadon álló | 40 | - | 9,0 | 30* | 60 | 1,0 | 0w,0 | |
| 6 | K-SZ | 10 00 | szabadon álló | 10 | 3,0 | 15,0 | 50 | 30 | 1,0 | 0,0 | |
| 7 | K-Vke | 30 00 | szabadon álló | 20 | 4,5 | 11,0 | 65 | 20 | 0,5 | 0,0 | |
| 8 | K-Hon | 50 00 | szabadon álló | 30 | 5,5 | 14,0 | 50 | 30 | 1,0 | 0,1 | |
| * BP/1002/00082-4/2018 számú OTÉK-tól való eltérési engedély alapján | |||||||||||
| A | B | C | D | E | F | G | H | I | J | ||
| 1 | Építési övezet jele | Kialakít- ható legkisebb | Beépítési mód | Meg- engedett legnagyobb | Épületmagasság (m) | Zöldfelület legkisebb mértéke | Terepszint alatti beépítés | Szintterületi mutató megengedett legnagyobb mértéke (m2/m2) | |||
| 2 | telekterület (m2) | beépítettség mértéke (%) | Leg- kisebb | Leg- nagyobb | (%) | legnagyobb mértéke (%) | Általános | Parkolásra fordítható | |||
| 3 | Vb | 20 00 | szabadon álló | 10 | - | 11,0 | 80 | 10 | 0,2 | - | |
| A | ||
| 1 | Zsilip utca Váci út - Duna sor közötti szakasza |
Egy személygépkocsi elhelyezését kell biztosítani:
| A | ||
| 1 | lakás és üdülő önálló rendeltetési egység minden megkezdett 100 m2 bruttó szintterülete után | |
| 2 | kereskedelmi, szolgáltató önálló rendeltetési egység 100 m2 bruttó szintterületig minden megkezdett 20 m2-e után | |
| 3 | kereskedelmi, szolgáltató önálló rendeltetési egység 100-1000 m2 bruttó szintterület közötti területének minden megkezdett 30 m2-e után * | |
| 4 | kereskedelmi, szolgáltató önálló rendeltetési egység 1000 m2 bruttó szintterület feletti területének minden megkezdett 20 m2-e után * | |
| 5 | szállás jellegű önálló rendeltetési egység (kivéve hajléktalanszálló és idősek otthona, diákszálló, diákotthon) minden 1,25 vendégszobája után | |
| 6 | fő- és gyűjtőút melletti építmény funkcióváltásával, bővítésével létrejövő, vagy újonnan épülő vendéglátó önálló rendeltetési egység minden megkezdett 6,5 m2 fogyasztótere után | |
| 7 | kiszolgálóút melletti építmény funkcióváltásával, bővítésével létrejövő, vagy újonnan épülő vendéglátó önálló rendeltetési egység minden megkezdett 10 m2 fogyasztótere után | |
| 8 | bölcsőde, alap- és középfokú nevelési, oktatási önálló rendeltetési egység minden megkezdett 25 m2 nettó alapterülete és/vagy tanterme után | |
| 9 | felsőfokú nevelési, oktatási és kutatási önálló rendeltetési egység oktatási és kutatási helyiségeinek minden megkezdett 25 m2 nettó alapterülete után | |
| 10 | kulturális és közösségi szórakoztató önálló rendeltetési egység - egyházi központ kivételével, ahol a férőhelyszám értelmezhető - minden 6,5 férőhelye után | |
| 11 | kulturális és közösségi szórakoztató önálló rendeltetési egység - ahol a férőhelyszám nem értelmezhető minden megkezdett 65 m2 nettó alapterülete után | |
| 12 | lelátóval nem rendelkező sportolás, strandolás célját szolgáló önálló rendeltetési egységek minden 6,5 férőhelye után | |
| 13 | lelátóval rendelkező, sportolás, strandolás célját szolgáló önálló rendeltetési egységek minden 20 férőhelye után | |
| 14 | igazgatási, nem fekvőbeteg-ellátó egészségügyi önálló rendeltetési egységek minden megkezdett 12,5 m2 nettó alapterülete után | |
| 15 | fekvőbeteg-ellátó egészségügyi önálló rendeltetési egység minden 5 betegágya után | |
| 16 | ipari (üzemi) önálló rendeltetési egység helyiségeinek minden megkezdett 200 m2-e után | |
| 17 | raktározási önálló rendeltetési egység minden megkezdett 1500 m2-e után | |
| 18 | közforgalmú személyközlekedés célját szolgáló egységek esetén nincsen parkolólétesítési kötelezettség | |
| 19 | iroda és egyéb önálló rendeltetési egységek minden megkezdett 30 m2 nettó alapterülete után | |
| 20 | jelentős zöldfelületet igénylő közösségi kulturális önálló rendeltetési egység és közhasználatú park minden megkezdett 500 m2 -e után | |
| 21 | kollégium, diákotthon, diákszálló, idősek otthona minden 12 férőhelye után | |
| 22 | hajléktalanszálló, szállás jellegű önálló rendeltetési egység irodai helyiségeinek minden megkezdett 25 m2 nettó alapterülete után |
| A | B | ||
| 1 | Funkció | Norma | |
| 2 | Lakás, üdülőegység | Minden lakás és üdülőegység után 1 db | |
| 3 | Kereskedelmi egység 0-1000 m2-ig | Az árusítótér minden megkezdett 150 m2 alapterülete után 2 db | |
| 4 | Kereskedelmi egység 1000 m2 felett | Az árusítótér minden megkezdett 500 m2 alapterülete után 2 db | |
| 5 | Szálláshely szolgáltató egység | Minden megkezdett 15 vendégszoba egysége után 2 db | |
| 6 | Vendéglátó egység | A fogyasztótér minden megkezdett 75 m2 alapterülete után 2 db | |
| 7 | Alsó- és középfokú nevelési-oktatási egység | A foglalkoztató és/vagy tanterem 50 m2 alapterülete után 2 db | |
| 8 | Felsőfokú oktatási egység | Oktatási és kutatási helyiségek 50 m2 alapterülete után 2 db | |
| 9 | Egyéb közösségi szórakoztató kulturális egység (színház, bábszínház, filmszínház stb.) | Minden megkezdett 50 férőhelye után 5 db | |
| 10 | Egyéb művelődési egység (múzeum, művészeti galéria, levéltár stb.) | A kiállítótér vagy kutatótér minden megkezdett 500 m2 alapterülete után 5 db, de maximum 50 db | |
| 11 | Sportolás, strand célját szolgáló egység | Minden megkezdett 20 férőhelye után 2 db | |
| 12 | Igazgatási, ellátó, szolgáltató, nem fekvőbeteg-ellátó egység | Az iroda- vagy ellátó terület minden megkezdett 100 m2 alapterülete után 1 db | |
| 13 | Fekvőbeteg-ellátó gyógykezelő egység | Minden megkezdett 50 ágy után 1 db | |
| 14 | Ipari egység | Minden megkezdett 10 munkahely után 1 db | |
| 15 | Raktározási, logisztikai egység | A raktárterület minden megkezdett 10 000 m2 alapterülete után 1 db |
