Indokolás
A Fővárosi Közlönyben megjelent, a Fővárosi Önkormányzat által rendelkezésre bocsátott hivatalos szöveg.

Budapest Főváros Önkormányzata Közgyűlésének 34/2018. (X. 30.) önkormányzati rendelete

a III. kerület, Óbuda-Békásmegyer I. szakasz Duna-parti területére vonatkozó Duna-parti építési szabályzatról

Budapest Főváros Közgyűlése az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. § (7) bekezdés 4. pontjában kapott felhatalmazás alapján a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 23. § (1) bekezdésében és az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 14/A. § (2) bekezdés d) pontjában és a 14/B. §-ában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

ELSŐ RÉSZ

Általános előírások

I. Fejezet

A rendelet hatálya és értelmező rendelkezések

1. § E rendelet hatálya Budapest III. kerület Óbuda-Békásmegyer az 1. mellékleten lehatárolt területére terjed ki (a továbbiakban: a Terület).

2. § E rendelet alkalmazásában:

1. Fa élettere: A fa egészséges fejlődéséhez szükséges, a faegyed növekedésével fokozatosan bővülő, felszín alatt és felett elhelyezkedő, a fa lombkoronájával és gyökérzetével lehatárolt térrész.

2. Javasolt, feltételhez kötött szabályozási vonal: Olyan szabályozási vonal, amelyet az érintett közterület tulajdonosa és a csatlakozó ingatlan tulajdonosa megegyezése esetén lehet végrehajtani.

3. Kioszk: A gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól szóló törvény szerinti sajtótermék kiskereskedelmi forgalmazására, vagy hideg-, illetve meleg étel és ital árusítására, vagy virág, ajándék árusítására, illetve turisztikai funkciók biztosítására irányuló tevékenység folytatására szolgáló, nem mozgó, más üzletektől elkülönült, közterületen elhelyezett, önálló építmény, létesítmény.

4. Komfort pont: Korszerű - a higiéniai és az egyenlő esélyű hozzáférés szempontjából az elvárásoknak megfelelő - illemhely, zuhanyzó és gyermekpelenkázó együttese.

5. Közhasználat céljára átadott terület: Telek - Budapest III. kerület Önkormányzatával kötött külön szerződés keretei között - közhasználatra megnyitott része.

6. Szintterületi mutató: Az összes bruttó szintterület és a telekterület hányadosa. Az összes építhető bruttó szintterület értéke általános szintterületi mutató értékből és kizárólag az épületen belül elhelyezhető parkolók - a kiszolgáló közlekedési területeikkel együtt - épületen belüli elhelyezésére igénybe vehető parkolási szintterületi mutató értékből adódik össze.

7. Útsorfa: 220 cm törzsmagasságot és 18 cm törzskörméretet meghaladó méretű, legalább kétszer iskolázott fa.

II. Fejezet

Közterület alakítására vonatkozó előírások

1. A Duna-parti sétányra vonatkozó rendelkezések

3. § (1) Az 1. mellékleten jelölt „Duna-parti városias jellegű sétány” kialakítása során a gyalogos és kerékpáros utakat egymástól fizikailag el kell választani. A kerékpáros-forgalom számára legalább 3,5 méter, a gyalogosforgalom számára legalább 2,5 méter széles burkolt felületet kell biztosítani, illetve a sétány mentén a katasztrófavédelmi szempontok figyelembevételével fasort kell telepíteni és fenntartani, kivéve a híd építményeken vezetett sétányokon. A sétány szélessége kizárólag a közmű és közlekedési építmények helyigénye miatt csökkenthető legfeljebb 1,5 méterre.

(2) Az 1. mellékleten jelölt „Duna-parti természetközeli sétány” kialakítása során a természetközeli állapot megőrzése érdekében

a) a sétány nyomvonalát, szélességét az igénybevételtől függően úgy kell kialakítani, hogy a természeti környezet értékeinek megtartása biztosított legyen, és

b) a burkolatokat vízáteresztő módon kell kialakítani.

2. Közterületen lévő építményekre vonatkozó előírások

4. § (1) Kioszk kizárólag az 1. mellékleten, közterületen jelölt „Épület elhelyezésére kijelölt hely beépítésre nem szánt területen” létesíthető, mely

a) „V” jel esetén vendéglátás,

b) „KP” jel esetén közhasználatú komfort pont

rendeltetést tartalmazhat.

(2) Az 1. mellékleten jelölt „V” jelű építési hely területén kioszk elhelyezése esetén legalább egy közhasználatú nyilvános illemhely is létesítendő.

(3) Kioszk legfeljebb 40 m2 bruttó alapterülettel létesíthető, több kioszk egymáshoz csatlakozóan nem helyezhető el és nem építhető össze.

(4) Az Óbudai-sziget közterületein kizárólag a sziget közhasználatát elősegítő építmények helyezhetők el.

(5) Burkolt vendéglátó terasz kizárólag az 1. mellékleten jelölt „V” jelű építési helyeken létesített vendéglátóhelyek környezetében, legfeljebb 500 m2 alapterülettel létesíthető, amennyiben nem akadályozza a terület kerékpáros és gyalogos közlekedését a (6) bekezdés figyelembevételével, és nem akadályozza árvízvédelmi mű fenntartását.

(6) Vendéglátó teraszok csak akkor létesíthetők a közterületi járdákon, ha a terasz által elfoglalt terület miatt visszamaradó gyalogos járófelület szélessége nem lesz kisebb az eredeti szélesség felénél, és

a) a forgalmi és gyűjtőutak menti járdákon legalább 2 méter, az egyéb közterületi járdákon legalább 1,5 méter akadálymentes gyalogos járófelület biztosított,

b) az épülethomlokzattal párhuzamos mérete nem haladhatja meg az épület homlokzati szélességének mértékét,

c) ha kapubejárat és az egyéb rendeltetési egységek kirakatainak és bejáratainak akadálytalan megközelítése biztosított, és

d) ha a kialakítandó vendéglátó terasz felől az épület földszintjén, magasföldszintjén lakás nem található, kivéve, ha a lakás a vendéglátó egység tulajdonosának tulajdonában van.

(7) Vendéglátó terasz szomszédos vagy más épület elé csak akkor telepíthető,

a) ha a szomszédos épület földszinti rendeltetési egységeinek akadálytalan megközelítése biztosított,

b) a szomszédos ingatlan tulajdonosa ehhez hozzájárulását adta, és

c) az érintett ingatlan rendeltetésszerű használatát nem zavarja.

(8) Vendéglátó terasz és kioszk nem keríthető el.

5. § Közterületen sátor, valamint kereskedelmi, szolgáltató rendeltetésű lakókocsi, utánfutó kizárólag rendezvény időtartamára helyezhető el.

3. Közterületi zöldfelületekre vonatkozó előírások

6. § (1) Legalább 14 méter szélességű közúthálózati elemek mentén kétoldali, legalább 2,0-2,0 méter szélességű zöldsávba ültetett fasor telepítendő, a fák életterének biztosításával.

(2) Az 1. mellékleten jelölt „Közterületi fásítás”-ként jelölt szakaszokon, a közlekedés és a közműlétesítmények helyigényének és a fák életterének biztosítása mellett, a meglévő fasort meg kell tartani, illetve a hiányzó szakaszokon új fasort kell telepíteni.

(3) Fasortelepítésnél és -kiegészítésnél várostűrő, útsorfa minőségű fák ültetendők. Az ültetéssel egyidőben az öntözőhálózat kiépítéséről, de legalább az öntözés lehetőségéről gondoskodni kell.

(4) Az 1. mellékleten jelölt különböző rendeltetésű parkterületeken az azok elsődleges rendeltetését zavaró, illetve korlátozó rendeltetések nem telepíthetők.

III. Fejezet

A természeti környezet védelmére vonatkozó előírások

7. § (1) Az 1. mellékleten jelölt „Megtartandó értékes facsoport, faállomány” és „Megtartandó értékes faegyed/fasor” a külön jogszabályban szabályozott közterületi faegyedek kivételével

a) csak élet-, egészség- és vagyonvédelmi okokból, továbbá az árvízi védekezés számára szükséges helyigény biztosítása céljából vágható ki,

b) egyéb okból csak akkor lehet kivágni faegyedet a jelölt területen, amennyiben részletes dendrológiai vizsgálatok alapján a faegyed nem tekinthető értékesnek.

(2) Az 1. mellékleten jelölt „Megtartandó értékes facsoport, faállomány” területén új műtárgy, illetve burkolat úgy létesíthető, hogy az a jelölt terület legfeljebb 20%-át foglalja el.

(3) Új közművezeték létesítésekor vagy meglévő felújításakor az 1. mellékleten jelölt „Megtartandó értékes facsoport, faállomány/faegyed/fasor” 2. § 1. pontja szerinti életterének védelmét biztosítani kell.

(4) A fa élettere földfelszín alatt kis lombkoronát növelő fák esetében legalább 1,5 m, a nagy lombkoronát növelő fák esetében legalább 2,5 m a fa tövének közepe és a közművezeték között.

(5) A K-Rek jelű építési övezet, valamint a Kb-Rek jelű övezet telkein a beépítéssel egyidejűleg annyi lombos fát kell telepíteni és fenntartani, hogy az előírt legkisebb zöldfelület minden megkezdett 100 m2-ére legalább egy fa jusson.

(6) A parkolófelületek árnyékolását biztosító fásítást minden megkezdett 4 db várakozó(parkoló)hely után 1 db, nagy lombkoronát növelő, környezettűrő, legalább kétszer iskolázott lombos fa telepítésével kell megoldani, fánként minimum 4 m2 termőföldterület biztosításával.

(7) Az 500 m2-nél nagyobb alapterületű új épületek lapostetős részének legalább 50%-án legalább egyszintes növényállományú, extenzív zöldtetőt kell létesíteni.

(8) Az 1. mellékleten jelölt „Országos ökológiai hálózat - ökológiai folyosó övezeten” belül kizárólag őshonos fafajok telepíthetők.

(9) A védelemre érdemes természeti területen a természetes terepfelületet megváltoztatni, a talajvíz adottságait és a növényzetet károsan befolyásolni nem szabad.

(10) Az 1. mellékleten jelölt „Feltárt talajszennyezéssel érintett telek” területen új rendeltetés akkor létesíthető és a meglévő rendeltetés csak abban az esetben változtatható meg, ha az ingatlanra vonatkozó - külön jogszabályban rögzített - kármentesítési határérték az új rendeltetésnek megfelel.

IV. Fejezet

Telekalakítással kapcsolatos előírások

8. § (1) Olyan telekalakítás nem megengedett, amely szerint egy telek egynél több övezetbe tartozzon.

(2) A sajátos építményfajták számára az övezeti, építési övezeti előírásoktól eltérő beépítési mértékű, terepszint alatti beépítési mértékű és zöldfelülettel rendelkező, műszakilag szükséges méretű telek is kialakítható.

(3) Közterületek területe szakaszosan is kialakítható.

(4) Az építési övezetek, övezetek megengedett legkisebb telekméretére, a telek szélességére és hosszára vonatkozó rendelkezéseket a magánút telkére vonatkozóan figyelmen kívül lehet hagyni.

(5) Nyúlványos telek nem alakítható ki.

V. Fejezet

Közművek előírásai

4. Általános előírások

9. § (1) Építési telken teljes közművesítettséget kell biztosítani a 11. § figyelembevételével.

(2) Meglévő közmű kiváltása vagy megszüntetése esetén a feleslegessé vált közmű műtárgyait el kell bontani, amennyiben a bontási munkálatok nem veszélyeztetik a meglévő faállományt. A bontási munkálatok után a területet helyre kell állítani.

5. Elektronikus hírközlés

10. § Önálló antennatartó szerkezet (torony) nem létesíthető.

6. Víziközművek

11. § (1) Az üzemszerűen keletkező szenny- és csapadékvizek elvezetésére elválasztott rendszerű csatornahálózatot kell kiépíteni.

(2) Egyedi szennyvízkezelő berendezés és egyedi zárt szennyvíztároló nem létesíthető.

(3) Szennyvíz szikkasztása nem megengedett.

(4) A K-Rek/2, a K-Rek/3 és a Vi-1/M-1 jelű építési övezetek területén új beépítés esetén többletcsapadékvíz csak késleltetett módon kerülhet elvezetésre.

VI. Fejezet

A járművek tárolására és egyéb, közlekedésre vonatkozó rendelkezések

7. Személygépjárművek tárolására vonatkozó előírások

12. § (1) Új építmények, önálló rendeltetési egységek, területek rendeltetésszerű használatához a szükséges személygépjármű-elhelyezési kötelezettséget legalább a 4. melléklet szerinti mennyiségben, a (2)-(7) bekezdések szerinti előírások figyelembevételével kell biztosítani.

(2) Bővítés, átalakítás és rendeltetésmódosítás esetén csak a keletkező többlet személygépjármű-elhelyezési kötelezettséget kell biztosítani a meglévő gépjárműtároló helyiségek és felszíni várakozóhelyek számának megtartása mellett.

(3) A rendeltetésszerű használatból származó személygépjármű-elhelyezési kötelezettséget az Óbudai-sziget területének kivételével telken belül kell teljesíteni.

(4) A rendeltetésszerű használatból az Óbudai-sziget területén keletkező személygépjármű-elhelyezési kötelezettséget koncentráltan, a sziget területén kijelölt „Közhasználatú felszíni parkoló vagy garázs számára igénybe vehető területeken” a meglévő parkolószám felett kell biztosítani az 1. mellékleten jelölt, megengedett határértékig. A jelölt határértéket meghaladó, biztosítani szükséges parkolószámot a sziget területén kívül, a Mozaik utcával kapcsolatot biztosító híd és a Hajógyár utca vonalában lévő híd budai hídfőjének 500 méteres körzetén belül kell elhelyezni. A sziget területén kívül létesítendő parkolószám csökkenthető a területen kialakításra kerülő P+R parkolók számával.

(5) A Kb-Rég, K-Rek/2 és a K-Rek/3 építési övezetek területén új épület csak működőképes üzemeltetésének igazolása esetén építhető, melynek alapja az Óbudai-sziget területére és az Árpád híd - Szentendrei út - Záhony utca és vonala - Duna által határolt területre készített parkolási vizsgálat.

(6) Az Óbudai-sziget kivételével a nem kizárólagosan közlekedési célt szolgáló hajóosztályok kikötői létesítményeinek rendeltetésszerű használatához a 4. melléklet szerinti mennyiségben a hajó rendeltetésének megfelelő számú személygépjármű-várakozóhelyet kell biztosítani a partkapcsolati ponttól számított 200 méter gyaloglási távolságon belül közterületen vagy egyéb telken.

(7) Emelőszerkezetes parkolóberendezés (parkológép)

a) kizárólag a rendeltetésszerű használatához szükséges személygépjármű-elhelyezési kötelezettségen felüli többletférőhelyek kialakítása érdekében alkalmazható,

b) alkalmazása esetén kizárólag önálló gépjárműhasználatot biztosító telepíthető, és

c) felszínen nem telepíthető.

(8) Felszíni gépjármű-tárolóhely céljára csak burkolt felület vehető figyelembe.

8. Autóbuszok tárolására vonatkozó előírások

13. § (1) Új építmények, önálló rendeltetési egységek és területek rendeltetésszerű használatához, azok minden megkezdett 200 férőhelye után 1 autóbusz telken belüli elhelyezését kell biztosítani rendszeres forgalom esetén. Rendszeres forgalomra kell számítani:

a) 50 vendégszobát meghaladó szállásjellegű önálló rendeltetési egység esetén,

b) 150 férőhelyet meghaladó kulturális és közösségi szórakoztató önálló rendeltetési egység esetén,

c) 300 munkavállalónál többet foglalkoztató ipari, raktározási telephelyeken, és

d) 500 férőhelyet meghaladó lelátóval rendelkező sportlétesítmény esetén, több pálya esetén a mértékadó nagyságú lelátóra méretezve,

e) 200 férőhelyet meghaladó sport vagy rekreáció célját szolgáló rendeltetési egység esetén.

(2) A rendeltetésszerű használatból az Óbudai-sziget területén keletkező autóbusz-elhelyezési kötelezettséget koncentráltan az 1. mellékleten jelölt „Közhasználatú felszíni parkoló vagy garázs számára igénybe vehető területein” kell biztosítani.

(3) Autóbusz-várakozóhely céljára csak burkolt felület vehető figyelembe.

9. Tehergépjárművek tárolására vonatkozó előírások

14. § (1) Új építmények, önálló rendeltetési egységek, területek rendeltetésszerű használatához a szükséges tehergépjármű-elhelyezési kötelezettséget telken belül, egyedi méretezés alapján kell biztosítani.

(2) Bővítés, átalakítás, rendeltetésmódosítás esetén csak a keletkező többlet tehergépjármű-elhelyezési kötelezettséget kell biztosítani a meglévő tárolóhelyiségek és felszíni várakozóhelyek megtartása mellett.

(3) Tehergépjármű-tárolóhely céljára csak burkolt felület vehető figyelembe.

10. Kerékpárok tárolására vonatkozó előírások

15. § Minden építmény, önálló rendeltetési egység és terület rendeltetésszerű használatához a kerékpárok számára elhelyezési kötelezettséget az 5. melléklet szerint kell biztosítani.

11. Magánutakra vonatkozó előírások

16. § (1) Beépítésre szánt területek megközelítését, kiszolgálását biztosító magánút csak közforgalom elől el nem zárt magánútként alakítható ki.

(2) Közforgalom elől el nem zárt magánút kiszolgálóút, kerékpárút vagy gyalogút hálózati szerepet tölthet be.

(3) A 30 méternél hosszabb, közforgalom elől el nem zárt magánút zsákutcaként történő kialakítása esetén, a zsákutca végén a tehergépjárművek számára (hulladékszállítás, katasztrófavédelmi feladatok ellátása) visszafordulási lehetőséget kell kialakítani. A zsákutcaként kialakítható útszakasz legnagyobb hossza 250 méter lehet.

(4) A közforgalom elől el nem zárt magánút által kiszolgált telkeket úgy kell kialakítani és azokon építményeket elhelyezni, mintha a magánút közterület lenne. A magánút felőli építési határvonal és a telek homlokvonala közötti területsávra vonatkozóan az előkertre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.

(5) Az Óbudai-sziget területén magánút esetén biztosítani kell

a) kétoldali fasor létesítését legalább 2,0-2,0 méter helyigénnyel, és

b) gyalogosjárda építését legalább 2,0 méter szélességben, minden építési telekkel határos szakaszon.

(6) A magánutak területén épület nem helyezhető el.

12. Ingatlanok gépjárművel történő kiszolgálására vonatkozó előírások

17. § (1) Építési telek közúti vagy közforgalom el nem zárt magánúti kapcsolatát a rendszeres forgalom számára a minimálisan szükséges számú ki- és bejárattal kell biztosítani, az alábbiak szerint:

a) személygépjárművek esetén 500 férőhelyes parkolókapacitásig egy közös ki- és bejárat elegendő, és

b) rendszeres teherforgalom esetén a személygépjárművek és a tehergépjárművek forgalma számára önálló kapcsolat létesíthető.

(2) Az építési telek közúti vagy közforgalom elől el nem zárt magánúti kapcsolatát - amennyiben az több útról is biztosítható - az alacsonyabb hálózati szerepet betöltőről kell biztosítani, a (3) figyelembevételével.

(3) A K-Rek építési övezetek területén az ingatlanok kiszolgálását a K-Rek jelű építési övezetekre vonatkozó szabályok betartásával kell biztosítani.

(4) A Hamvas Béla sétányról (19333/13 hrsz.-ú közterületről) ingatlanok rendszeres gépjárműforgalommal történő kiszolgálása nem biztosítható, a meglévőket - amennyiben az ingatlan más közterületről is megközelíthető - meg kell szüntetni.

13. Közlekedési létesítmények védőtávolsága

18. § (1) Az országos közforgalmú vasútvonalak védőtávolságával érintett területeken építményt elhelyezni és területet felhasználni csak a más jogszabályokban meghatározottak figyelembevételével lehet.

(2) HÉV-vonal felszíni szakasza mellett a szélső vágány tengelyétől mért 12-12 méter széles sávon belül új épület a közösségi közlekedést kezelő szervezet hozzájárulásával létesíthető.

14. A légi közlekedéshez kapcsolódó létesítményekre vonatkozó előírások

19. § A Területen rendszeres forgalom számára helikopter-leszállóhely nem létesíthető, üzemeltethető egészségügyi, katonai, rendőrségi, katasztrófavédelmi, államigazgatási rendeltetésű beépítés kivételével.

15. Vízi közlekedéshez kapcsolódó létesítményekre vonatkozó előírások

20. § (1) Az Újpesti vasúti híd és az Óbudai-sziget déli csúcsának vonala között a parthasználat biztosítása, ehhez szükséges kikötői létesítmény elhelyezése az 1. melléklet figyelembevételével

a) csónak, és

b) közhasználatú rekreációs létesítmény

hajóosztályok számára megengedett.

(2) Az Óbudai-sziget Nagy-Duna-ág partszakaszán a parthasználat biztosítása, ehhez szükséges kikötői létesítmény elhelyezése az 1. melléklet figyelembevételével

a) közszolgáltatási személyhajó,

b) vízitaxi,

c) közforgalmú személyhajó,

d) motoros kishajó,

e) rendezvényhajó,

f) csónakkikötő, és

g) sportlétesítmény

hajóosztályok számára megengedett.

(3) Az Óbudai-sziget Kis-Duna-ág partszakaszán parthasználat biztosítása, ehhez szükséges kikötői létesítmény elhelyezése az 1. melléklet figyelembevételével

a) csónakkikötő, és

b) közhasználatú rekreációs létesítmény

hajóosztályok számára megengedett.

(4) Az Óbudai-sziget Hajógyári-öblében parthasználat biztosítása, ehhez szükséges kikötői létesítmény elhelyezése az 1. melléklet figyelembevételével

a) vízitaxi,

b) motoros kishajó

c) csónakkikötő,

d) tároló- és karbantartó,

e) álló rendezvényhajó,

f) kulturális és oktatási intézmény,

g) múzeumhajó,

h) sportlétesítmény,

i) kábeles vízisí- és wakeboardpálya, és

j) közhasználatú rekreációs létesítmény

hajóosztályok számára megengedett.

(5) Az Óbudai-sziget déli csúcsának vonala és a Tímár utca között parthasználat biztosítása, ehhez szükséges kikötői létesítmény elhelyezése az 1. melléklet figyelembevételével

a) vízitaxi,

b) motoros kishajó,

c) csónakkikötő,

d) rendezvényhajó,

e) sportlétesítmény, és

f) közhasználatú rekreációs létesítmény

hajóosztályok számára megengedett.

(6) A Tímár utca és a II. kerületi közigazgatási határ között parthasználat biztosítása, ehhez szükséges kikötői létesítmény elhelyezése az 1. melléklet figyelembevételével

a) közszolgáltatási személyhajó,

b) vízitaxi,

c) közforgalmú személyhajó,

d) csónakkikötő,

e) álló rendezvényhajó,

f) kulturális és oktatási intézmény,

g) múzeumhajó, és

h) sportlétesítmény

hajóosztályok számára megengedett.

VII. Fejezet

Az építés általános szabályai

16. Közhasználat céljára átadott területek kialakítása

21. § Ingatlan közhasználat céljára átadott területén a közlekedési funkció számára csak gyalogos és kerékpáros felületek, közcélú parkolók, ingatlan kiszolgálását biztosító felületek létesíthetők, üzemeltethetők.

17. Épületek, építmények elhelyezésének szabályai

22. § (1) Ahol az övezeti előírások lehetővé teszik, a megengedett fő rendeltetésű épületek mellett, azokat kiszolgáló vagy kiegészítő rendeltetésű önálló épület elhelyezhető, amelynek beépített alapterülete nem haladhatja meg a megengedett beépítési mérték 25%-át.

(2) Meglévő épületben a gépjárműtárolásra szolgáló helyiség nem alakítható át más rendeltetési egységgé, ha a parkolás ez esetben telken belül nem biztosítható. Nem szabad járműtárolás céljára önálló gépjárműtárolót elhelyezni, ha a járműtárolás a meglévő épületen belül már biztosított, és az önálló gépjárműtároló a meglévő járműtároló rendeltetésének módosítása érdekében történne, kivéve, ha a meglévő épület járműtárolója lakófunkciójú vagy ahhoz tartozó mellékhelyiség kialakítása, lakáskorszerűsítés érdekében szűnik meg.

(3) A kiegészítő rendeltetésű épület legnagyobb épületmagassága

a) gépjárműtároló, barkácsműhely, háztartással kapcsolatos tárolóépület esetén legfeljebb 3,0 méter,

b) műterem esetén 4,5 méter

lehet.

23. § A Területen melléképítmények közül kizárólag

a) közmű-becsatlakozási műtárgy,

b) hulladéktartály-tároló,

c) kerti építmény és

d) építménynek minősülő zászlótartó oszlop

helyezhető el.

24. § Építményeket helyettesítő konténer csak időszakosan, kizárólag felvonulási építményként, az építkezés szükséges időtartamára helyezhető el.

25. § Azoknak az ingatlanoknak a területén, ahol az 1. mellékleten „Épület elhelyezésére kijelölt terület beépítésre nem szánt területen” jelölés szerepel, ott kizárólag a jelölt területen helyezhető el új épület.

18. Terepszint alatti beépítésre vonatkozó rendelkezések

26. § (1) Síknak tekinthető, legfeljebb 5%-os lejtésű terepen az épülettel egybefüggően kialakított szerkezetű, illetve a pinceszinten kialakított, épületkontúron túl kinyúló mélygarázs feletti zöldfelületet úgy kell kialakítani, hogy annak a talajtakaró vastagságával együtt számított felső síkja ne haladja meg az eredeti terepszinthez képest az 1,0 métert.

(2) Az előkert, oldalkert, hátsókert 3 méteres területi sávjában a terepszint alatti építmény talajtakarással együtt sem emelkedhet a szomszédos eredeti terepcsatlakozás fölé 0,5 méternél nagyobb mértékben.

VIII. Fejezet

Az egyes építményfajták elhelyezésének szabályai

19. Üzemanyagtöltő állomások elhelyezésének szabályai

27. § (1) A Területen közforgalmat szolgáló üzemanyagtöltő állomás, gépkocsimosó és mobil üzemanyagtöltő állomás kizárólag a Gksz-1 építési övezetben helyezhető el.

(2) A hajózást szolgáló üzemanyagtöltő állomás kizárólag motoros kishajók számára, a K-Rek/1 építési övezetben létesíthető.

MÁSODIK RÉSZ

Beépítésre szánt területek építési övezetei

IX. Fejezet

Intézményi területek

20. Intézményi, jellemzően zártsorú beépítésű terület (Vi-1/M-1)

28. § (1) Az építési övezet területén épület nem helyezhető el.

(2) Az építési övezet telke, telekrésze egyesíthető a szomszédos Vi-1 jelű építési övezet telkeivel. Telekegyesítést követően a szomszédos Vi-1 jelű övezet rendelkezéseit kell figyelembe venni.

(3) Az építési övezetre vonatkozó szabályozási határértékeket a 2. melléklet 1. pontja tartalmazza.

X. Fejezet

Kereskedelmi, szolgáltató terület

21. Gazdasági, jellemzően kereskedelmi, szolgáltató terület (Gksz-1)

29. § (1) Az építési övezet területe kizárólag üzemanyagtöltő állomás és ahhoz szorosan kapcsolódó, közlekedéssel kapcsolatos rendeltetések elhelyezésére szolgál.

(2) Az építési övezetre vonatkozó szabályozási határértékeket a 2. melléklet 2. pontja tartalmazza.

XI. Fejezet

Különleges területek

22. Nagy kiterjedésű rekreációs és szabadidős területek az Óbudai-sziget területén (K-Rek/1, K-Rek/2, K-Rek/3)

30. § (1) A K-Rek/1, K-Rek/2, K-Rek/3 jelű építési övezetek területén

a) Hajógyári-sziget közösségi és kulturális fejlesztési koncepciójáról szóló Korm. határozatban nevesített rendeltetéseket kiszolgáló iroda,

b) szállás,

c) szolgáltató,

d) vendéglátó,

e) oktatási,

f) kulturális, közösségi szórakoztató,

g) legfeljebb 3500 fő befogadóképességű konferenciaközpont,

h) sport-, rekreációs célú és

i) nem üzemi technológiájú kutatás-fejlesztés

rendeltetés helyezhető el a régészeti, a műemléki és az árvízvédelmi szempontok figyelembevételével.

(2) A K-Rek/1, K-Rek/2 és K-Rek/3 jelű építési övezet területén közhasználat elől elzárt területet kialakítani nem lehet, a területek nem keríthetők el.

(3) Az Óbudai-sziget területén társasüdülő nem létesíthető.

(4) Közcsatorna hiányában új épület nem helyezhető el, meglévő épület rendeltetésköre nem bővíthető, illetőleg a meglévő rendeltetési egységek száma nem növelhető.

(5) Az Óbudai-sziget természetes terepfelületét az építési helyen kívül, tereprendezéssel megváltoztatni nem szabad, a K-Rek/3 építési övezet területének kivételével.

(6) Az építési övezetre vonatkozó szabályozási határértékeket a 2. melléklet 3. pontja tartalmazza.

31. § A K-Rek/2, K-Rek/3 építési övezetek területén összességében 500 m2 szintterületet meghaladó új épület építésének feltétele, hogy a közlekedési rendszernek legalább az alábbiaknak kell megfelelnie az új beépítés használatbavételekor:

a) a közvetlen Mozaik utcai kapcsolatot biztosító hídnak legalább 2×1 forgalmi sávos keresztmetszettel kell működnie, és

b) az Árpád híd, valamint az Óbudai-sziget között közvetlen kerékpáros összeköttetésnek kell üzemelnie.

HARMADIK RÉSZ

Beépítésre nem szánt területek övezetei

23. Városi park területe (Zvp)

32. § (1) A városi park övezete jellemzően növényzettel fedett közterület, amely elsősorban a rekreációs igények kielégítését, és a település klimatikus viszonyainak megőrzését, javítását, ökológiai rendszerének védelmét szolgálja.

(2) A futókör környezetében annak használatát zavaró létesítmény nem telepíthető.

(3) Két rendezvény között annyi időt kell biztosítani, hogy a zöldfelület helyreállítása és regenerálódása biztosítható legyen.

(4) Az övezetre vonatkozó szabályozási határértékeket a 2. melléklet 4. pontja határozza meg.

24. Közparkok területe (Zkp/Kp, Kt-Zkp)

33. § (1) Az övezetekbe az 1 hektárnál nagyobb rekreációs, illetve kultúrtörténeti jelentőségű zöldfelületek tartoznak.

(2) Az övezetek pihenő, játszó és sportrendeltetést tartalmazó közpark létesítésére szolgálnak.

(3) Az övezetekben

a) vendéglátó rendeltetést tartalmazó épület,

b) pihenést, testedzést szolgáló épületnek nem minősülő építmények,

c) ismeretterjesztés épületnek nem minősülő építményei,

d) terület fenntartásához szükséges építmények,

e) nyilvános illemhelyek, és

f) parkolás építményei

helyezhetők el.

(4) Az övezetekre vonatkozó szabályozási határértékeket a 2. melléklet 4. pontja határozza meg.

25. Közkertek területe (Zkp/Kk-1, Zkp/Kk-2)

34. § (1) Az övezetekbe az 1 ha-nál kisebb alapterületű vagy 80 méternél kisebb oldalméretű rekreációs zöldterületek tartoznak.

(2) Az övezetek pihenő, játszó és sportrendeltetést tartalmazó közkertek létesítésére szolgálnak.

(3) Az övezetekben

a) vendéglátó rendeltetést tartalmazó épület,

b) pihenést, testedzést szolgáló, épületnek nem minősülő építmények,

c) ismeretterjesztés épületnek nem minősülő építményei,

d) a terület fenntartásához szükséges építmények,

e) nyilvános illemhelyek, és

f) parkolás építményei

helyezhetők el.

(4) Az övezetekre vonatkozó szabályozási határértékeket a 2. melléklet 4. pontja határozza meg.

26. Közjóléti erdőterület (Ek)

35. § (1) Az övezetbe az Óbudai-sziget értékes élővilággal rendelkező, jellemzően védelemre érdemes erdőterületei tartoznak.

(2) Az övezetben

a) vendéglátó rendeltetést tartalmazó épület,

b) szabadidő-eltöltést, pihenést, testedzést szolgáló építmények,

c) ismeretterjesztés építményei, és

d) a terület fenntartásához szükséges építmények

helyezhetők el.

(3) Az övezetre vonatkozó szabályozási határértékeket a 2. melléklet 5. pontja határozza meg.

XII. Fejezet

Beépítésre nem szánt különleges területek

27. Rekreációs célú, jelentős zöldfelületű terület (Kb-Rek)

36. § (1) Az övezet területén kizárólag játszókertet, sportkertet és pihenőkertet szabad létesíteni.

(2) Az övezet területén közhasználat elől elzárt területet kialakítani nem lehet, a területek az éjszakai időszakra zárható módon kerítéssel lekeríthetők.

(3) Az övezet területén

a) vendéglátó,

b) legalább 2,5 m-es talajtakarású tetőkerti kialakítással mélygarázs, és

c) sport

rendeltetés létesíthető.

(4) Az övezetre vonatkozó szabályozási határértékeket a 2. melléklet 6. pontja tartalmazza.

28. Régészeti bemutató terület (Kb-Rég)

37. § (1) Az övezet területén kizárólag régészeti parkot szabad létesíteni.

(2) Az övezet területén

a) vendéglátó,

b) legalább 2,5 méteres talajtakarású tetőkerti kialakítással mélygarázs és

c) az idegenforgalmat, a régészeti feltárást, a látogatók fogadását szolgáló

rendeltetés létesíthető.

(3) A régészeti értékek lefedése a beépítettség számításakor figyelmen kívül hagyható.

(4) Az övezet területén közhasználat elől elzárt területet kialakítani nem lehet, a területek az éjszakai időszakra zárható módon kerítéssel lekeríthetők.

(5) Az övezetre vonatkozó szabályozási határértékeket a 2. melléklet 6. pontja tartalmazza.

XIII. Fejezet

Közlekedési területek

29. I. rendű főutak területe (KÖu-2)

38. § (1) Az övezet az I. rendű főútvonalak, ezek szervizútjainak, csomópontjainak, műtárgyainak, csapadékvíz-elvezető rendszerének, valamint parkolók, kerékpáros- és gyalogosinfrastruktúra-elemek, közmű és hírközlési építmények, zöldfelületi elemek elhelyezésére szolgál.

(2) Az övezet területén épület nem helyezhető el.

(3) Az övezet területén

a) parkoló csak szervizútról megközelíthetően valósítható meg,

b) új autóbusz-megállóhely csak autóbuszöbölben létesíthető,

c) kerékpáros infrastruktúra csak önállóan kerékpárútként létesíthető, és

d) eseti forgalomkorlátozási beavatkozások kivételével nem szüntethető meg a közúti gépjárműforgalom.

30. II. rendű főutak területe (KÖu-3)

39. § (1) Az övezet a II. rendű főútvonalak, ezek szervizútjainak, csomópontjainak, műtárgyainak, továbbá parkolók, közúti-vasúti (villamos) pályák, kerékpáros- és gyalogosinfrastruktúra-elemek, kikötői létesítmények parti elemeinek, mindezek csapadékvíz-elvezető rendszereinek, közmű- és hírközlési építmények, zöldfelületi elemek elhelyezésére szolgál.

(2) Az övezet területén épület nem helyezhető el.

(3) Az övezet területén

a) parkoló csak szervizútról megközelíthetően valósítható meg,

b) új autóbusz-megállóhely csak autóbuszöbölben létesíthető,

c) kerékpáros infrastruktúra csak önállóan, kerékpárútként létesíthető,

és eseti forgalomkorlátozási beavatkozások kivételével nem szüntethető meg a közúti gépjárműforgalom.

(4) A Szépvölgyi út és a Slachta Margit rakpart között a HÉV-vágányok szintbeni keresztezésével gépjárműforgalomra szolgáló csomóponti kapcsolat nem alakítható ki.

31. Kerületi jelentőségű közutak területe (Kt-Kk)

40. § (1) Az övezet a településszerkezeti jelentőségű gyűjtőutak közé nem tartozó, forgalmi szerepet betöltő gyűjtő- és a kiszolgáló(lakó)utak, ezek csomópontjainak, műtárgyainak, csapadékvíz-elvető rendszerének, valamint parkolók, kerékpáros- és gyalogosinfrastruktúra-elemek, közmű- és hírközlési építmények, zöldfelületi elemek elhelyezésére szolgál.

(2) A forgalmi szerepet betöltő gyűjtőutakat a 3. melléklet tartalmazza.

(3) A kiszolgálóutak egy része vagy egésze lakó-pihenő övezetként vagy korlátozott sebességű övezetként is kialakítható.

(4) Az övezet területén épület nem helyezhető el.

32. Önálló gyalogosutak területe (Kt-Kgy)

41. § (1) Az övezet területe árvízvédelmi létesítmények, önálló gyalogos- és kerékpárosinfrastruktúra-elemek, ezek műtárgyainak, csapadékvíz-elvető rendszerének, valamint zöldfelületi elemek, közmű- és hírközlési építmények elhelyezésére szolgál.

(2) Az övezet területén a vonatkozó jogszabályok szerinti gépjárműforgalom csak az árvízvédelmi funkcióval kapcsolatosan megengedett.

(3) Az övezet területén épület nem helyezhető el.

33. Kötöttpályás közlekedési létesítmények területe (KÖk)

42. § (1) Az övezet kizárólag az országos vasúti hálózat vonalainak, megállóinak és állomásainak, műtárgyainak, üzemi épületeinek, csapadékvíz-elvezető rendszerének, valamint közúti közlekedés pályái, parkolók, kerékpáros- és gyalogosinfrastruktúra-elemek, közmű- és hírközlési építmények, zöldfelületi elemek elhelyezésére szolgál.

(2) Az övezet területén a közlekedést kiszolgáló épületek elhelyezhetők.

(3) A KÖk jelű övezetre vonatkozó szabályozási határértékeket a 2. melléklet 7. pontja tartalmazza.

NEGYEDIK RÉSZ

Záró rendelkezés

43. § Ez a rendelet a kihirdetése napját követő 30. napon lép hatályba.

Sárádi Kálmánné dr. s. k. Tarlós István s. k.
főjegyző főpolgármester

1. melléklet a 34/2018. (X. 30.) Főv. Kgy. rendelethez * 

Duna-parti Építési Szabályzat V. ütem
Óbuda-Békásmegyer I. szakasz duna-parti területére vonatkozó Szabályozási Terv

1. szelvény

2. szelvény

3. szelvény

2. melléklet a 34/2018. (X. 30.) Főv. Kgy. rendelethez

1. Intézményi területek (Vi-1) * 

A B C D E F G H I

1
terület-
felhasználási kategória
a telek
beépítési
módja /
a kialakítható
telek

a telek megengedett legnagyobb

a telek
megengedett
az épület
megengedett
legnagyobb
2 Vi-1
az épület
megengedett
legkisebb
beépítettsége szintterületi mutatója legkisebb (beépítési
magassága)
3 építési övezet jele elhelyezés
módja
területe
(m
2)
terepszint
felett (%)
terepszint
alatt (%)
általános
(m
2/m2)
parkolási
(m
2/m2)
zöldfelületi
aránya (%)
épület-
magassága

4

Vi-1/M-1*

Sz

2400
1500 V/§
40
45 F+II/§
65 F/§

70
85 S/§
3,5
4,0 M/§
0,3 KH/§
0,3 E/§

2
35
25 S/§
15 V/§

35
45 M/§
5 Sz szabadon álló beépítési mód
6 V/§ védett épület telke esetén
7 S/§ kizárólag saroktelek esetén
8 F+II./§ kizárólag földszinti +I. +II. emeletre vonatkozó érték
9 F/§ kizárólag földszinti garázsszint esetén, ha legalább 50% intenzív zöldtető létesül
10 M/§ magasház esetén az előírt feltétellel együtt
11 KH/§ szintterületi mutató kedvezmény: közhasználatú terület kialakítása esetén, az előírt alkalmazási feltétellel
12 E/§ szintterületi mutató kedvezmény: környezeti minősítéssel rendelkező épület esetén, az előírt alkalmazási feltétellel
13 előírásban foglalt feltétel esetén

2. Kereskedelem, szolgáltatás területe (Gksz-1)

A B C D E F G H I J
1 Építési
övezet
jele
Kialakítható legkisebb telek terület
(m
2)
Beépítési
mód
Megengedett legnagyobb beépítettség mértéke Épületmagasság
(m)
Zöldfelület legkisebb mértéke
(%)
Terepszint alatti beépítés legnagyobb Szintterületi mutató megengedett legnagyobb mértéke
(m
2/m2)
2 (%) Leg-
kisebb
Leg-
nagyobb
mértéke
(%)
Általános Parkolásra fordítható
3 Gksz-1 3000 szabadon álló 25 4,5 6,5 20 45 0,2 0,0

3. Különleges területek (K-Rek)

A B C D E F G H I J
1 Építési
övezet
jele
Kialakítható legkisebb telek terület
(m
2)
Beépítési
mód
Megengedett legnagyobb beépítettség mértéke Épületmagasság
(m)
Zöldfelület legkisebb mértéke
(%)
Terepszint alatti beépítés legnagyobb Szintterületi mutató megengedett legnagyobb mértéke
(m
2/m2)
2 (%) Leg-
kisebb
Leg-
nagyobb
mértéke
(%)
Általános Parkolásra fordítható
3 K-Rek/1 4 000 szabadon álló 30 4,5 18 50 50 0,75 0,25
4 K-Rek/2 6 000 szabadon álló 30 4,5 18 35 40 0,45 0,25
5 K-Rek/3 10 000 szabadon álló 15 4,5 18 50 50 0,5 0,25

4. Zöldterület területek

A B C D E F G H I J
1 Építési
övezet
jele
Kialakítható legkisebb telek terület
(m
2)
Beépítési
mód
Megengedett legnagyobb beépítettség mértéke Épületmagasság
(m)
Zöldfelület legkisebb mértéke
(%)
Terepszint alatti beépítés legnagyobb Szintterületi mutató megengedett legnagyobb mértéke
(m
2/m2)
2 (%) Leg-
kisebb
Leg-
nagyobb
mértéke
(%)
Általános Parkolásra fordítható
3 Zvp 150 000 szabadon álló 3 - 9 70 0 0,06 0,0
4 Zkp/Kp 10 000 szabadon álló 3 - 4,5 70 0 0,03 0,0
5 Kt-Zkp 10 000 szabadon álló 3 - 4,5 70 0 0,03 0,0
6 Zkp/Kk-1 1 500 szabadon álló 3 - 4,5 60 0 0,03 0,0
7 Zkp/Kk-2 1 500 szabadon álló 3 - 4,5 50* 0 0,03 0,0

5. Erdőterület területek

A B C D E F G H I J
1 Építési
övezet
jele
Kialakítható legkisebb telek terület
(m
2)
Beépítési
mód
Megengedett legnagyobb beépítettség mértéke Épületmagasság
(m)
Zöldfelület legkisebb mértéke
(%)
Terepszint alatti beépítés legnagyobb Szintterületi mutató megengedett legnagyobb mértéke
(m
2/m2)
2 (%) Leg-
kisebb
Leg-
nagyobb
mértéke
(%)
Általános Parkolásra fordítható
3 Ek 2 000 szabadon álló 1 - 4,5 - 1 - -

6. Különleges beépítésre nem szánt területek (Kb-Rek, Kb-Rég)

A B C D E F G H I J
1 Építési
övezet
jele
Kialakítható legkisebb telek terület
(m
2)
Beépítési
mód
Megengedett legnagyobb beépítettség mértéke Épületmagasság
(m)
Zöldfelület legkisebb mértéke
(%)
Terepszint alatti beépítés legnagyobb Szintterületi mutató megengedett legnagyobb mértéke
(m
2/m2)
2 (%) Leg-
kisebb
Leg-
nagyobb
mértéke
(%)
Általános Parkolásra fordítható
3 Kb-Rek 10 000 szabadon álló 2 - 6,0 75 20 0,015 0,0
4 Kb-Rég - szabadon álló 20 *  3,0 18,0 40 20 0,2 0,0

7. Közlekedési területek

A B C D E F G H I J
1 Építési
övezet
jele
Kialakítható legkisebb telek terület
(m
2)
Beépítési
mód
Megengedett legnagyobb beépítettség mértéke Épületmagasság
(m)
Zöldfelület legkisebb mértéke
(%)
Terepszint alatti beépítés legnagyobb Szintterületi mutató megengedett legnagyobb mértéke
(m
2/m2)
2 (%) Leg-
kisebb
Leg-
nagyobb
mértéke
(%)
Általános Parkolásra fordítható
3 KÖk - szabadon álló 5 - 7 - - - -

3. melléklet a 34/2018. (X. 30.) Főv. Kgy. rendelethez

Forgalmi szerepet betöltő gyűjtőutak

A
1 Árpád fejedelem útja

4. melléklet a 34/2018. (X. 30.) Főv. Kgy. rendelethez

Az építmények, önálló rendeltetési egységek, területek rendeltetésszerű használatához szükséges, elhelyezendő személygépkocsik számának megállapítása

Egy személygépkocsi elhelyezését kell biztosítani:

A B C D
1 Funkció Norma
2 „A” terület1) „B” terület2) „C” terület3)
3 lakás és üdülő önálló rendeltetési egység után 1 1 1
4 kereskedelmi, szolgáltató önálló rendeltetési egység 100 m2 bruttó szintterületig minden megkezdett ... m2-e után 20 20 12,5
5 kereskedelmi, szolgáltató önálló rendeltetési egység 100-1000 m2 bruttó szintterület közötti területének minden megkezdett ... m2-e után 4) 40 40 25
6 kereskedelmi, szolgáltató önálló rendeltetési egység 1000 m2 bruttó szintterület feletti területének minden megkezdett ... m2-e után4) 40 40 20
7 szállás jellegű önálló rendeltetési egység (kivéve hajléktalanszálló és idősek otthona, diákszálló, diákotthon) ... vendégszobája után 2 2 2
8 fő- és gyűjtőút melletti építmény funkcióváltásával, bővítésével létrejövő, vagy újonnan épülő létrejövő vendéglátó önálló rendeltetési egység minden megkezdett ... m2 fogyasztótere után 10 10 10
9 kiszolgálóút melletti építmény funkcióváltásával, bővítésével létrejövő, vagy újonnan épülő vendéglátó önálló rendeltetési egység minden megkezdett ... m2 fogyasztótere után 10 10 10
10 bölcsőde, alap- és középfokú nevelési, oktatási önálló rendeltetési egység minden megkezdett ... m2 nettó alapterülete és/vagy tanterme után 40 40 20
11 felsőfokú nevelési, oktatási és kutatási önálló rendeltetési egység oktatási és kutatási helyiségeinek minden megkezdett ... m2 nettó alapterülete után 40 25 20
12 kulturális és közösségi szórakoztató önálló rendeltetési egység - egyházi központ kivételével, ahol a férőhelyszám értelmezhető - minden ... férőhelye után 10 6,5 6,5
13 kulturális és közösségi szórakoztató önálló rendeltetési egység - ahol a férőhelyszám nem értelmezhető - minden megkezdett ... m2 nettó alapterülete után 100 65 65
14 lelátóval nem rendelkező, sportolás, strandolás célját szolgáló önálló rendeltetési egységek minden férőhelye után 10 10 10
15 lelátóval rendelkező, sportolás strandolás célját szolgáló önálló rendeltetési egységek minden ... férőhelye után 30 30 30
16 igazgatási, nem fekvőbeteg-ellátó egészségügyi önálló rendeltetési egységek minden megkezdett ... m2 nettó alapterülete után 20 20 20
17 fekvőbeteg-ellátó egészségügyi önálló rendeltetési egység minden ... betegágya után 8 4 4
18 ipari (üzemi) önálló rendeltetési egység helyiségeinek minden megkezdett m2-e után 200 400 200
19 raktározási önálló rendeltetési egység minden megkezdett... m2-e után 1500 1500 1500
20 közforgalmú személyközlekedés célját szolgáló egységek esetén nincsen parkolólétesítési kötelezettség - - --
21 iroda és egyéb önálló rendeltetési egységek minden megkezdett ... m2 nettó alapterülete után 40 40 40
22 jelentős zöldfelületet igénylő közösségi kulturális önálló rendeltetési egység és közhasználatú park minden megkezdett ... m2 -e után 1000 1000 1000
23 kollégium, diákotthon, diákszálló, idősek otthona minden férőhelye után 20 20 20
24 hajléktalanszálló, szállás jellegű önálló rendeltetési egység irodai helyiségeinek minden megkezdett ... m2 nettó alapterülete után 40 40 40
1) „A” terület: Szépvölgyi út - Árpád híd budai hídfő közötti terület
2) „B” terület: Árpád híd - Aranyhegyi-patak közötti terület
3) „C” terület: Óbudai-sziget területe
4) A 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet napi fogyasztási cikkeket forgalmazó létesítményekre vonatkozó előírásai figyelembevételével.

5. melléklet a 34/2018. (X. 30.) Főv. Kgy. rendelethez

Építmények rendeltetésszerű használatához szükséges, elhelyezendő kerékpárok számának megállapítása

A B
1 Funkció Norma
2 Lakás, üdülőegység Minden lakás és üdülőegység után 1 db
3 Kereskedelmi egység 0-1000 m2-ig Az árusítótér minden megkezdett 150 m2 alapterülete után 2 db
4 Kereskedelmi egység 1000 m2 felett Az árusítótér minden megkezdett 500 m2 alapterülete után 2 db
5 Szálláshely szolgáltató egység Minden megkezdett 15 vendégszoba egysége után 2 db
6 Vendéglátó egység A fogyasztótér minden megkezdett 75 m2 alapterülete után 2 db
7 Alsó- és középfokú nevelési-oktatási egység A foglalkoztató és/vagy tanterem 50 m2 alapterülete után 2 db
8 Felsőfokú oktatási egység Oktatási és kutatási helyiségek 50 m2 alapterülete után 2 db
9 Egyéb közösségi szórakoztató kulturális egység (színház, bábszínház, filmszínház stb.) Minden megkezdett 50 férőhelye után 5 db
10 Egyéb művelődési egység (múzeum, művészeti galéria, levéltár stb.) A kiállítótér vagy kutatótér minden megkezdett 500 m2 alapterülete után 5 db, de legfeljebb 50 db
11 Sportolás, strand célját szolgáló egység Minden megkezdett 20 férőhelye után 2 db
12 Igazgatási, ellátó, szolgáltató, nem fekvőbeteg-ellátó egység Az iroda- vagy ellátóterület minden megkezdett 100 m2 alapterülete után 1 db
13 Fekvőbeteg-ellátó gyógykezelő egység Minden megkezdett 50 ágy után 1 db
14 Ipari egység Minden megkezdett 10 munkahely után 1 db
15 Raktározási, logisztikai egység A raktárterület minden megkezdett 10 000 m2 alapterülete után 1 db