Indokolás
A Fővárosi Közlönyben megjelent, a Fővárosi Önkormányzat által rendelkezésre bocsátott hivatalos szöveg.

37/2018. (X. 30.) Főv. Kgy. rendelet

a Népsziget területére vonatkozó Duna-parti építési szabályzatról

Budapest Főváros Közgyűlése az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. § (7) bekezdés 4. pontjában kapott felhatalmazás alapján a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 23. § (1) bekezdésében és az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 14/A. § (2) bekezdés d) pontjában és a 14/B. §-ában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

ELSŐ RÉSZ

Általános előírások

I. Fejezet

A rendelet hatálya és értelmező rendelkezések

1. § E rendelet hatálya Budapest Főváros IV. kerület Újpest és Budapest Főváros XIII. kerület az 1. mellékleten lehatárolt területére terjed ki (a továbbiakban: a Terület).

2. § E rendelet alkalmazásában:

1. Áttört kerítés: olyan kerítés, amelynél a tömör felületek aránya a kerítés teljes felületének 50%-át nem haladja meg.

2. Fa élettere: a fa egészséges fejlődéséhez szükséges, a faegyed növekedésével fokozatosan bővülő, felszín alatt és felett elhelyezkedő, a fa lombkoronájával és gyökérzetével lehatárolt térrész.

3. Útsorfa: 220 cm törzsmagasságot és 18 cm törzskörméretet meghaladó méretű, legalább kétszer iskolázott fa.

4. Szintterületi mutató: az összes építhető bruttó szintterület és a telekterület hányadosa. Az összes építhető bruttó szintterület értéke általános szintterületi mutató értékből és kizárólag az épületen belül elhelyezhető parkolók - a kiszolgáló közlekedési területeikkel együtt - épületen belüli elhelyezésére igénybe vehető parkolási szintterületi mutató értékből adódik össze.

II. Fejezet

Közterület alakítására vonatkozó előírások

1. A Duna-parti sétányra vonatkozó rendelkezések

3. § Az 1. mellékleten jelölt „Duna-parti természetközeli sétány” kialakítása során a természetközeli állapot megőrzése érdekében

a) a sétány nyomvonalát, szélességét az igénybevételtől függően úgy kell kialakítani, hogy a természeti környezet értékeinek megtartása biztosított legyen, és

b) a burkolatokat vízáteresztő módon kell kialakítani.

2. Közterületi zöldfelületekre vonatkozó előírások

4. § (1) Legalább 14 méter szélességű közúthálózati elemek mentén kétoldali, legalább 2,0-2,0 méter szélességű zöldsávba ültetett fasor telepítendő, a fák életterének biztosításával.

(2) Fasortelepítésnél és -kiegészítésnél várostűrő, útsorfa minőségű fák ültetendők. Az ültetéssel egy időben az öntözőhálózat kiépítéséről, de legalább az öntözés lehetőségéről gondoskodni kell.

III. Fejezet

A természeti környezet védelmére, valamint a környezet védelmére vonatkozó előírások

5. § (1) Az 1. mellékleten jelölt „Megtartandó értékes facsoport, faállomány” és „Megtartandó értékes faegyed/fasor” a külön jogszabályban szabályozott közterületi faegyedek kivételével

a) csak élet-, egészség- és vagyonvédelmi okokból, továbbá az árvízi védekezés számára szükséges helyigény biztosítása céljából vágható ki;

b) egyéb okból csak akkor lehet kivágni faegyedet a jelölt területen, amennyiben részletes dendrológiai vizsgálatok alapján a faegyed nem tekinthető értékesnek.

(2) Az 1. mellékleten jelölt „Megtartandó értékes facsoport, faállomány” területén új műtárgy, illetve burkolat úgy létesíthető, hogy az a jelölt terület legfeljebb 20%-át foglalja el.

(3) Új közművezeték létesítésekor, vagy meglévő felújításakor az 1. mellékleten jelölt „Megtartandó értékes facsoport, faállomány/faegyed/fasor” 2. § 2. pontja szerinti életterének védelmét biztosítani kell.

(4) A fa élettere földfelszín alatt kis lombkoronát növelő fák esetében legalább 1,5 m, a nagy lombkoronát növelő fák esetében legalább 2,5 m a fa tövének közepe és a közművezeték között.

(5) Az 1. mellékleten „Meghatározó zöldfelületi kapcsolat a Duna telkén” elemmel jelölt terület:

a) közhasználat elől nem zárható el, és

b) az árvízvédelmi védvonal és a vízfelület közötti rész a katasztrófavédelmi szempontok és a terület rekreációs használatának figyelembevételével, zöldfelületként alakítandó ki.

(6) A telkek építési övezethez előírt legkisebb zöldfelületi aránya alapján számított, a telken kötelezően kialakítandó zöldfelület minden megkezdett 100 m2-e után telken belül egy darab nagy vagy közepes lombkoronát növelő, környezettűrő, a helyi sajátosságoknak megfelelően megválasztott fajú lombos fát kell ültetni.

(7) A parkolófelületek árnyékolását biztosító fásítást minden megkezdett 4 db várakozó(parkoló)hely után 1 db, nagy lombkoronát növelő, környezettűrő, legalább kétszer iskolázott lombos fa telepítésével kell megoldani, fánként minimum 4 m2 termőföldterület biztosításával.

(8) Az 500 m2-nél nagyobb alapterületű új épületek lapostetős részének legalább 50%-án legalább egyszintes növényállományú, extenzív zöldtetőt kell létesíteni.

IV. Fejezet

Telekalakítással kapcsolatos előírások

6. § (1) Övezet határa mentén telekhatár alakítandó ki.

(2) A sajátos építményfajták számára az övezetek előírásaitól eltérő, műszakilag szükséges méretű telek alakítható ki.

(3) A Területen nyeles telek nem alakítható ki.

(4) A Terület XIII. kerület közigazgatási területére eső részén magánút nem alakítható ki.

(5) Közterületek területe szakaszosan is kialakítható.

V. Fejezet

Közművek előírásai

3. Általános előírások

7. § (1) Építési telken teljes közművesítettséget kell biztosítani, a 8. § figyelembevételével.

(2) Meglevő közmű kiváltása vagy megszüntetése esetén a feleslegessé vált közmű műtárgyait el kell bontani, amennyiben a bontási munkálatok nem veszélyeztetik a meglévő faállományt. A bontási munkálatok után a területet helyre kell állítani.

4. Víziközművek

8. § (1) Az üzemszerűen keletkező szenny- és csapadékvizek elvezetésére elválasztott rendszerű csatornahálózatot kell kiépíteni.

(2) Egyedi szennyvízkezelő berendezés és egyedi zárt szennyvíztároló nem létesíthető.

(3) Szennyvíz szikkasztása nem megengedett.

(4) A Vi-2 és a K-Rek/3 jelű övezetek területén új beépítés esetén többletcsapadékvíz csak késleltetett módon kerülhet elvezetésre.

5. Elektronikus hírközlés létesítményei

9. § Önálló antennatartó szerkezet (torony) nem létesíthető.

VI. Fejezet

A járművek tárolására és egyéb, közlekedésre vonatkozó rendelkezések

6. Személygépjárművek tárolására vonatkozó előírások

10. § (1) Új építmények, önálló rendeltetési egységek, területek rendeltetésszerű használatához a szükséges személygépjármű-elhelyezési kötelezettséget legalább a 3. melléklet A) és B) táblázat szerinti mennyiségben, a (2)-(7) bekezdések szerint előírások figyelembevételével kell biztosítani.

(2) Bővítés, átalakítás és rendeltetésmódosítás esetén csak a keletkező többlet személygépjármű-elhelyezési kötelezettséget kell biztosítani a meglévő gépjárműtároló helyiségek és felszíni várakozóhelyek számának megtartása mellett.

(3) A rendeltetésszerű használatból származó személygépjármű-elhelyezési kötelezettséget telken belül kell teljesíteni.

(4) Az Újpesti-öbölben hajók téli tárolása céljából elhelyezésre kerülő kikötői létesítmény rendeltetésszerű használatához személygépjármű-várakozóhelyeket nem kell biztosítani.

(5) A nem kizárólagosan közlekedési célt szolgáló hajóosztályok kikötői létesítményeinek rendeltetésszerű használatához a 3. melléklet A) és B) táblázat szerinti mennyiségben a hajó funkciójának megfelelő számú személygépjármű-várakozóhelyet kell biztosítani a partkapcsolati ponttól számított 200 m gyaloglási távolságon belül közterületen vagy egyéb telken.

(6) Emelőszerkezetes parkolóberendezés (parkológép) nem telepíthető.

(7) Felszíni gépjárműtároló-hely céljára csak burkolt felület vehető figyelembe.

7. Autóbuszok tárolására vonatkozó előírások

11. § (1) Új építmények, önálló rendeltetési egységek és területek rendeltetésszerű használatához minden 200 férőhelyük után 1 autóbusz telken belüli elhelyezését kell biztosítani rendszeres forgalom esetén. Rendszeres forgalomra kell számítani:

a) 50 vendégszobát meghaladó szállás jellegű önálló rendeltetési egység esetén,

b) 150 férőhelyet meghaladó kulturális és közösségi szórakoztató önálló rendeltetési egység esetén,

c) 300 munkavállalónál többet foglalkoztató ipari, raktározási telephelyeken és

d) 500 férőhelyet meghaladó lelátóval rendelkező sportlétesítmény esetén, több pálya esetén a mértékadó nagyságú lelátóra méretezve.

(2) Bővítés, átalakítás, rendeltetésmódosítás esetén csak a keletkező többlet autóbusz-elhelyezési kötelezettséget kell biztosítani a meglévő tárolóhelyiségek és felszíni várakozóhelyek megtartása mellett.

(3) Autóbusz-várakozóhely céljára csak burkolt felület vehető figyelembe.

8. Tehergépjárművek tárolására vonatkozó előírások

12. § (1) Új építmények, önálló rendeltetési egységek, területek rendeltetésszerű használatához a szükséges tehergépjármű-elhelyezési kötelezettséget telken belül, egyedi méretezés alapján kell biztosítani.

(2) Bővítés, átalakítás, rendeltetésmódosítás esetén csak a keletkező többlet tehergépjármű-elhelyezési kötelezettséget kell biztosítani a meglévő tárolóhelyiségek és felszíni várakozóhelyek megtartása mellett.

(3) Tehergépjármű-várakozóhely céljára csak burkolt felület vehető figyelembe.

9. Kerékpárok tárolására vonatkozó előírások

13. § Minden építmény, önálló rendeltetési egység és terület rendeltetésszerű használatához a kerékpárok számára elhelyezési kötelezettséget a 4. melléklet szerint kell biztosítani.

10. Magánutakra vonatkozó előírások

14. § (1) Beépítésre szánt területek megközelítését, kiszolgálását biztosító magánút csak közforgalom elől el nem zárt magánútként alakítható ki.

(2) Közforgalom elől el nem zárt magánút kiszolgálóút, kerékpárút vagy gyalogút hálózati szerepet tölthet be, és közterülethez vagy működő magánúthoz kell csatlakoznia.

(3) A 30 méternél hosszabb, közforgalom elől el nem zárt magánút zsákutcaként történő kialakítása esetén, a zsákutca végén a tehergépjárművek számára (hulladékszállítás, katasztrófavédelmi feladatok ellátása) visszafordulási lehetőséget kell kialakítani. A zsákutcaként kialakítható útszakasz legnagyobb hossza 250 méter lehet.

(4) A közforgalom elől el nem zárt magánút által kiszolgált telkeket úgy kell kialakítani és azokon építményeket elhelyezni, mintha a magánút közterület lenne. A magánút felőli építési határvonal és a telek homlokvonala közötti területsáv előkertnek minősül, ezért az arra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.

(5) Közforgalom elől el nem zárt, kiszolgálóút hálózati szerepkört betöltő magánút esetén biztosítani kell:

a) kétoldali fasor létesítését legalább 2,0-2,0 méter helyigénnyel,

b) gyalogosjárda építését legalább 2,0 méter szélességben, minden építési telekkel határos szakaszon.

(6) A magánutak területén épület nem helyezhető el.

11. Ingatlanok gépjárművel történő kiszolgálására vonatkozó előírások

15. § (1) Építési telek közúti vagy közforgalom elől el nem zárt magánúti kapcsolatát a rendszeres forgalom számára a minimálisan szükséges számú ki- és bejárattal kell biztosítani, az alábbiak szerint:

a) személygépjárművek esetén 500 férőhelyes parkolókapacitásig egy közös ki- és bejárat elegendő,

b) rendszeres teherforgalom esetén a személygépjárművek és a tehergépjárművek forgalma számára önálló kapcsolat létesíthető.

(2) Az építési telek közúti vagy közforgalom elől el nem zárt magánúti kapcsolatát - amennyiben az több útról is biztosítható - az alacsonyabb hálózati szerepet betöltőről kell biztosítani.

12. Közlekedési létesítmények védőtávolsága

16. § Az országos közforgalmú vasútvonalak védőtávolságával érintett területeken építményt elhelyezni és területet felhasználni csak a más jogszabályokban meghatározottak figyelembevételével lehet.

13. A légi közlekedéshez kapcsolódó létesítményekre vonatkozó előírások

17. § A Területen rendszeres forgalom számára helikopter-leszállóhely kizárólag egészségügyi, katonai, rendőrségi, katasztrófavédelmi és államigazgatási rendeltetés elhelyezése esetén létesíthető.

14. A vízi közlekedéshez kapcsolódó létesítményekre vonatkozó előírások

18. § (1) A Népsziget Duna-meder felőli oldalán parthasználat biztosítása, ehhez szükséges kikötői létesítmény elhelyezése az 1. melléklet figyelembevételével

a) közszolgáltatási személyhajó,

b) vízitaxi,

c) csónak,

d) sportlétesítmény és

e) közhasználatú rekreációs létesítmény

hajóosztályok számára megengedett.

(2) Az Újpesti-öbölben a parthasználat biztosítása, ehhez szükséges kikötői létesítmény elhelyezése az 1. melléklet figyelembevételével

a) csónakkikötő,

b) álló rendezvényhajó,

c) kulturális és oktatási intézmény,

d) vízre telepített lakó- vagy üdülőegység,

e) sportlétesítmény és

f) közhasználatú rekreációs létesítmény

hajóosztályok számára megengedett.

VII. Fejezet

Az építés általános szabályai

15. Épületek, építmények elhelyezésének szabálya

19. § (1) A Területen új épület terepszint felett, kizárólag lábakon álló módon helyezhető el úgy, hogy az épület legalsó padlószintjét 1,30 m-rel a mértékadó árvízszint felett kell kialakítani.

(2) Az új épület legalsó padlószintje alatt olyan rendeltetés nem helyezhető el, ami árvíz esetén az ár levonulását akadályozza.

(3) Építési helyen kívüli meglévő épület, épületrész az épület térfogatát nem növelő módon átalakítható, felújítható, korszerűsíthető.

(4) Hullámtérben csak lábazat nélküli, áttört kerítés létesíthető.

VIII. Fejezet

Az egyes építményfajták elhelyezésének szabályai

16. Üzemanyagtöltő állomások elhelyezésének szabályai

20. § A Területen közforgalmat szolgáló üzemanyagtöltő állomás és gépkocsimosó nem helyezhető el.

MÁSODIK RÉSZ

Beépítésre szánt területek övezetei

IX. Fejezet

Intézményi területek

17. Intézményi, jellemzően szabadon álló jellegű terület (Vi-2)

21. § (1) Az építési övezet területén kizárólag sport-, sportnevelés, egyéb rekreációs célú, szállás- és azzal kapcsolatos igazgatási, és azt kiszolgáló kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátás rendeltetés létesíthető.

(2) Az építési övezet területén új épületet elhelyezni csak az 1. mellékletben lehatárolt építési helyen belül lehet.

(3) Az építési övezet ingatlanai az építési övezettel közvetlenül szomszédos, azonos övezeti paraméterekkel rendelkező ingatlanokkal összevonhatóak.

(4) Az építési övezetben a melléképítmények közül elhelyezhető

a) közmű-becsatlakozási műtárgy,

b) hulladéktartály-tároló,

c) kerti építmény és

d) szabadon álló, építménynek minősülő, legfeljebb 6,0 méter magas zászlótartó oszlop.

(5) Az építési övezetben előkertben elhelyezhető

a) fedett-nyitott kerékpártároló építmény és

b) közműlétesítmény kialakítását szolgáló építmény.

(6) Az építési övezetben kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátás rendeltetés csak a sportrendeltetésű épület alapterületének legfeljebb 25%-án alakítható ki.

(7) Bármely rendeltetésű épületben a tulajdonos és a személyzet számára szolgáló legfeljebb két lakás helyezhető el.

(8) Az építési övezet határértékeit a 2. melléklet 1. pontja határozza meg.

X. Fejezet

Különleges területek

18. Nagy kiterjedésű rekreációs és vendéglátó terület (K-Rek/1)

22. § (1) A K-Rek/1 építési övezet területe nagy kiterjedésű rekreációs, szabadidős és vendéglátó terület övezete, amely szabadon álló, nagy zöldfelülettel rendelkező, a rekreációs és szabadidős tevékenységekhez kapcsolódó vendéglátó rendeltetés céljára létesített épületek elhelyezésére szolgál.

(2) Az építési övezet területén épületet elhelyezni csak az 1. mellékletben lehatárolt építési helyen belül lehet.

(3) Az építési övezet területén épület kizárólag vendéglátó rendeltetés céljára létesíthető.

(4) Az építési övezetben a melléképítmények közül elhelyezhető

a) közmű-becsatlakozási műtárgy,

b) hulladéktartály-tároló,

c) kerti építmény és

d) szabadon álló, építménynek minősülő, legfeljebb 6,0 méter magas zászlótartó oszlop.

(5) Az építési övezet határértékeit a 2. melléklet 2. pontja határozza meg.

19. Nagy kiterjedésű rekreációs és szabadidős terület (K-Rek/2, K-Rek/3, K-Rek/4)

23. § (1) Az építési övezetek területei szabadon álló, több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, nagy zöldfelülettel rendelkező, rekreációt, sportot és az aktív pihenést szolgáló épületek, továbbá az azokhoz tartozó kiegészítő rendeltetésű épületek elhelyezésére szolgálnak.

(2) K-Rek/3 építési övezetben az előkert mérete 10,0 méter.

(3) K-Rek/2 és K-Rek/3 építési övezet területén csak olyan telek alakítható ki, amelynek minimális telekszélessége 30 méter és Kt-Kk övezet területéről közvetlenül, zöldfelület sérelme nélkül megközelíthető.

(4) K-Rek/3 és K-Rek/4 építési övezet ingatlanai az építési övezettel közvetlenül szomszédos, azonos övezeti paraméterekkel rendelkező ingatlanokkal összevonhatóak.

(5) K-Rek/2 és K-Rek/3 építési övezetek területén új épület Dunával párhuzamos homlokzathossza legfeljebb 30 méter lehet.

(6) Az építési övezetek területén épület

a) sportépítmény,

b) strand építményei,

c) kereskedelmi, szolgáltató,

d) szállás jellegű,

e) vendéglátó és

f) nem alapfokú nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális, kulturális

rendeltetés céljára létesíthető, melyek egy épületen belül vegyesen is kialakíthatók.

(7) Az építési övezetek területén lakás nem létesíthető.

(8) Az építési övezetekben a melléképítmények közül elhelyezhető

a) közmű-becsatlakozás építménye,

b) épülettől külön álló hulladéktartály-tároló,

c) kerti építmény és

d) szabadon álló, építménynek minősülő, legfeljebb 6,0 méter magas zászlótartó oszlop.

(9) Az építési övezetek határértékeit a 2. melléklet 2. pontja határozza meg.

HARMADIK RÉSZ

Beépítésre nem szánt területek övezetei

XI. Fejezet

Közlekedési területek

20. I. rendű főutak területe (KÖu-2)

24. § (1) Az övezet az I. rendű főútvonalak, ezek szervizútjainak, csomópontjainak, műtárgyainak, csapadékvíz-elvezető rendszerének, valamint parkolók, kerékpáros- és gyalogosinfrastruktúra-elemek, közmű- és hírközlési építmények, zöldfelületi elemek elhelyezésére szolgál.

(2) Az övezet területén épület nem helyezhető el.

(3) Az övezet területén

a) legalább 2×2 sávos közúti keresztmetszetet kell kialakítani,

b) kerékpáros infrastruktúra csak önállóan, kerékpárútként létesíthető,

c) parkoló csak szervizútról megközelíthetően valósítható meg,

d) autóbusz-megállóhely csak autóbuszöbölben létesíthető,

e) kétoldali zajárnyékoló műtárgy létesítése kötelező, és

f) eseti forgalomkorlátozási beavatkozások kivételével nem szüntethető meg a közúti gépjárműforgalom.

21. Kerületi jelentőségű közutak területe (Kt-Kk)

25. § (1) Az övezet a kiszolgáló(lakó)utak, ezek csomópontjainak, műtárgyainak, csapadékvíz-elvezető rendszerének, valamint parkolók, kerékpáros- és gyalogosinfrastruktúra-elemek, közmű- és hírközlési építmények, zöldfelületi elemek elhelyezésére szolgál.

(2) A kiszolgálóutak egy része vagy egésze lakó-pihenő övezetként vagy korlátozott sebességű övezetként is kialakítható.

(3) Az övezet területén épület nem helyezhető el.

22. Önálló gyalogosutak területe (Kt-Kgy)

26. § (1) Az övezet területe önálló gyalogos- és kerékpárosinfrastruktúra-elemek elhelyezésére, ezek műtárgyainak, csapadékvíz-elvezető rendszerének, valamint zöldfelületi, közmű és hírközlési építmények elhelyezésére szolgál.

(2) Az övezet területén épület nem helyezhető el.

23. Természetközeli sétány területe (Kt-St)

27. § (1) Az övezet területén elhelyezhető:

a) pihenést, testedzést szolgáló építmények,

b) ismeretterjesztés építményei,

c) a terület fenntartásához szükséges építmények és

d) kikötői építmények.

(2) Az övezet területén épület nem helyezhető el.

(3) Az övezet területét közhasználat elől elzárni nem lehet.

(4) A víz partját természetközeli állapotban kell kialakítani és fenntartani.

(5) A zöldfelületeket a tájra jellemző növényekből kell kialakítani, vízpartra jellemző fákat kell ültetni.

(6) A sétány csak közterület-alakítási terv szerint alakítható ki.

24. Kötöttpályás közlekedési létesítmények területe (KÖk)

28. § (1) Az övezet kizárólag az országos vasúti hálózat vonalainak, műtárgyainak, csapadékvíz-elvezető rendszerének, valamint közúti közlekedés pályái, parkolók, kerékpáros- és gyalogosinfrastruktúra-elemek, közmű- és hírközlési építmények, zöldfelületi elemek elhelyezésére szolgál.

(2) Az övezet területén a közlekedést kiszolgáló épületek elhelyezhetőek.

(3) Az övezetre vonatkozó szabályozási határértékeket a 2. melléklet 3. pontja tartalmazza.

XII. Fejezet

Erdőterületek

25. Közjóléti erdőterület (Ek)

29. § (1) Az övezet ingatlanjai az övezettel közvetlenül szomszédos, azonos övezeti paraméterekkel rendelkező ingatlanokkal összevonhatóak.

(2) Az övezet területén elhelyezhető

a) vendéglátó rendeltetést tartalmazó épület,

b) szabadidő-eltöltést, pihenést, testedzést szolgáló építmény,

c) vízi turizmust szolgáló épület,

d) ismeretterjesztés építménye és

e) a terület fenntartásához szükséges építmény.

(3) Az övezetre vonatkozó szabályozási határértékeket a 2. melléklet 4. pontja tartalmazza.

(4) Az övezetben legfeljebb 30 m² alapterületű és 3 méter épületmagasságú építmény helyezhető el.

XIII. Fejezet

Vízgazdálkodási területek

26. Folyóvizek medre és partja (Vf)

30. § (1) A vízpartot közhasználat elől elzárni, lekeríteni nem lehet.

(2) Az övezet területén épületet elhelyezni nem lehet.

NEGYEDIK RÉSZ

Záró rendelkezés

31. § Ez a rendelet a kihirdetését követő 30. napon lép hatályba.

Sárádi Kálmánné dr. s. k. Tarlós István s .k.
főjegyző főpolgármester

1. melléklet a 37/2018. (X. 30.) Főv. Kgy. rendelethez * 

Duna-parti Építési Szabályzat VIII. ütem
Népsziget duna-parti területére vonatkozó Szabályozási Terv

2. melléklet a 37/2018. (X. 30.) Főv. Kgy. rendelethez

1. Intézményi területek

A B C D E F G H I J

1

Építési
övezet
jele
Kialakít-
ható legkisebb telekterület


Beépítési
mód
Meg-
engedett legnagyobb beépített-

Épületmagasság
(m)

Zöldfelület legkisebb mértéke
Terepszint alatti beépítés legnagyobb Szintterületi mutató megengedett legnagyobb mértéke
(m2/m2)
2 (m2) ség mértéke
(%)
Leg-
kisebb
Leg-
nagyobb
(%) mértéke
(%)
Általános Parkolásra fordítható
3 Vi-2 10 000 szabadon álló 10 - 7,5 60 0 0,1 0,1

2. Különleges területek

A B C D E F G H I J

1

Építési
övezet
jele
Kialakít-
ható legkisebb telekterület


Beépítési
mód
Meg-
engedett legnagyobb beépített-

Épületmagasság
(m)

Zöldfelület legkisebb mértéke
Terepszint alatti beépítés legnagyobb Szintterületi mutató megengedett legnagyobb mértéke
(m2/m2)
2 (m2) ség mértéke
(%)
Leg-
kisebb
Leg-
nagyobb
(%) mértéke
(%)
Általános Parkolásra fordítható
3 K-Rek/1 1500 szabadon álló 10 - 8,0 50 0 0,2 0,1
4 K-Rek/2 2000 szabadon álló 20 - 10,5 60 20 0,4 0,3
5 K-Rek/3 4000 szabadon álló 25 - 12,0 50 25 0,8 0,3
6 K-Rek/4 1600 szabadon álló 15 - 8,0 60 0 0,3 0,15

3. Közlekedési területek

A B C D E F G H I J

1

Építési
övezet
jele
Kialakít-
ható legkisebb telekterület


Beépítési
mód
Meg-
engedett legnagyobb beépített-

Épületmagasság
(m)

Zöldfelület legkisebb mértéke
Terepszint alatti beépítés legnagyobb Szintterületi mutató megengedett legnagyobb mértéke
(m2/m2)
2 (m2) ség mértéke
(%)
Leg-
kisebb
Leg-
nagyobb
(%) mértéke
(%)
Általános Parkolásra fordítható
3 KÖk - szabadon álló 5 - 7,0 - - - -

4. Közjóléti erdőterületek

A B C D E F G H I J

1

Építési
övezet
jele
Kialakít-
ható legkisebb telekterület


Beépítési
mód
Meg-
engedett legnagyobb beépített-

Épületmagasság
(m)

Zöldfelület legkisebb mértéke
Terepszint alatti beépítés legnagyobb Szintterületi mutató megengedett legnagyobb mértéke
(m2/m2)
2 (m2) ség mértéke
(%)
Leg-
kisebb
Leg-
nagyobb
(%) mértéke
(%)
Általános Parkolásra fordítható
3 Ek 10 000 - 3 - 6,0 - 0 - -

3. melléklet a 37/2018. (X. 30.) Főv. Kgy. rendelethez

A) Az építmények, önálló rendeltetési egységek, területek rendeltetésszerű használatához szükséges, elhelyezendő személygépkocsik számának megállapítása a IV. kerületben

Egy személygépkocsi elhelyezését kell biztosítani:

A
1 lakás és üdülő önálló rendeltetési egység minden megkezdett 100 m2 bruttó szintterülete után
2 kereskedelmi, szolgáltató önálló rendeltetési egység 100 m2 bruttó szintterületig minden megkezdett 20 m2-e után
3 kereskedelmi, szolgáltató önálló rendeltetési egység 100-1000 m2 bruttó szintterület közötti területének minden megkezdett 30 m2-e után1)
4 kereskedelmi, szolgáltató önálló rendeltetési egység 1000 m2 bruttó szintterület feletti területének minden megkezdett
20 m2-e után1)
5 szállás jellegű önálló rendeltetési egység (kivéve hajléktalanszálló és idősek otthona, diákszálló, diákotthon) minden
1,25 vendégszobája után
6 fő- és gyűjtőút melletti építmény funkcióváltásával létrejövő vendéglátó önálló rendeltetési egység minden megkezdett
6,5 m2 fogyasztótere után
7 kiszolgálóút melletti építmény funkcióváltásával, bővítésével létrejövő, vagy újonnan épülő vendéglátó önálló rendeltetési egység minden megkezdett 10 m2 fogyasztótere után
8 bölcsőde, alap- és középfokú nevelési, oktatási önálló rendeltetési egység minden megkezdett 25 m2 nettó alapterülete és/vagy tanterme után
9 felsőfokú nevelési, oktatási és kutatási önálló rendeltetési egység oktatási és kutatási helyiségeinek minden megkezdett
25 m2 nettó alapterülete után
10 kulturális és közösségi szórakoztató önálló rendeltetési egység - egyházi központ kivételével, ahol a férőhelyszám
értelmezhető - minden 6,5 férőhelye után
11 kulturális és közösségi szórakoztató önálló rendeltetési egység - ahol a férőhelyszám nem értelmezhető - minden
megkezdett 65 m2 nettó alapterülete után
12 lelátóval nem rendelkező, sportolás, strandolás célját szolgáló önálló rendeltetési egységek minden 6,5 férőhelye után
13 lelátóval rendelkező, sportolás, strandolás célját szolgáló önálló rendeltetési egységek minden 20 férőhelye után
14 igazgatási, nem fekvőbeteg-ellátó egészségügyi önálló rendeltetési egységek minden megkezdett 12,5 m2 nettó alapterülete után
15 fekvőbeteg-ellátó egészségügyi önálló rendeltetési egység minden 5 betegágya után
16 ipari (üzemi) önálló rendeltetési egység helyiségeinek minden megkezdett 200 m2-e után
17 raktározási önálló rendeltetési egység minden megkezdett 1500 m2-e után
18 közforgalmú személyközlekedés célját szolgáló egységek esetén nincsen parkolólétesítési kötelezettség
19 iroda és egyéb önálló rendeltetési egységek minden megkezdett 30 m2 nettó alapterülete után
20 jelentős zöldfelületet igénylő közösségi kulturális önálló rendeltetési egység és közhasználatú park minden megkezdett
500 m2-e után
21 kollégium, diákotthon, diákszálló, idősek otthona minden 12 férőhelye után
22 hajléktalanszálló, szállás jellegű önálló rendeltetési egység irodai helyiségeinek minden megkezdett 25 m2 nettó alapterülete után
1) A 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet napi fogyasztási cikkeket forgalmazó létesítményekre vonatkozó előírásai figyelembevételével.

B) Az építmények, önálló rendeltetési egységek, területek rendeltetésszerű használathoz szükséges, elhelyezendő személygépkocsi számának megállapítása a XIII. kerületben

Egy személygépkocsi elhelyezését kell biztosítani:

A
1 lakás és üdülő önálló rendeltetési egység minden megkezdett 100 m2 bruttó szintterülete után
2 kereskedelmi, szolgáltató önálló rendeltetési egység 100 m2 bruttó szintterületig minden megkezdett 20 m2-e után
3 kereskedelmi, szolgáltató önálló rendeltetési egység 100-1000 m2 bruttó szintterület közötti területének minden megkezdett 20 m2-e után1)
4 kereskedelmi, szolgáltató önálló rendeltetési egység 1000 m2 bruttó szintterület feletti területének minden megkezdett
20 m2-e után1)
5 szállás jellegű önálló rendeltetési egység (kivéve hajléktalanszálló és idősek otthona, diákszálló, diákotthon) minden vendégszobája után
6 Vendéglátó önálló rendeltetési egység minden megkezdett 5 m2 fogyasztótere után
7 bölcsőde, alap- és középfokú nevelési, oktatási önálló rendeltetési egység minden megkezdett 20 m2 nettó alapterülete és/vagy tanterme után
8 felsőfokú nevelési, oktatási és kutatási önálló rendeltetési egység oktatási és kutatási helyiségeinek minden megkezdett
20 m2 nettó alapterülete után
9 kulturális és közösségi szórakoztató önálló rendeltetési egység - egyházi központ kivételével, ahol a férőhelyszám értelmezhető - minden 5 férőhelye után
10 kulturális és közösségi szórakoztató önálló rendeltetési egység - ahol a férőhelyszám nem értelmezhető - minden megkezdett 50 m2 nettó alapterülete után
11 lelátóval nem rendelkező, sportolás, strandolás célját szolgáló önálló rendeltetési egységek minden 5 férőhelye után
12 lelátóval rendelkező, sportolás, strandolás célját szolgáló önálló rendeltetési egységek minden 15 férőhelye után
13 igazgatási, nem fekvőbeteg-ellátó egészségügyi önálló rendeltetési egységek minden megkezdett 10 m2 nettó alapterülete után
14 fekvőbeteg-ellátó egészségügyi önálló rendeltetési egység minden 4 betegágya után
15 ipari (üzemi) önálló rendeltetési egység helyiségeinek minden megkezdett 200 m2-e után
16 raktározási önálló rendeltetési egység minden megkezdett 1500 m2-e után
17 közforgalmú személyközlekedés célját szolgáló egységek esetén nincsen parkolólétesítési kötelezettség
18 iroda és egyéb önálló rendeltetési egységek minden megkezdett 20 m2 nettó alapterülete után
19 jelentős zöldfelületet igénylő közösségi kulturális önálló rendeltetési egység és közhasználatú park minden megkezdett
500 m2-e után
20 kollégium, diákotthon, diákszálló, idősek otthona minden 10 férőhelye után
21 hajléktalanszálló, szállás jellegű önálló rendeltetési egység irodai helyiségeinek minden megkezdett 20 m2 nettó alapterülete után
1) A 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet napi fogyasztási cikkeket forgalmazó létesítményekre vonatkozó előírásai figyelembevételével.

4. melléklet a 37/2018. (X. 30.) Főv. Kgy. rendelethez

Építmények rendeltetésszerű használathoz szükséges, elhelyezendő kerékpárok számának megállapítása

A B
1 Funkció Norma
2 Lakás, üdülőegység Minden lakás és üdülőegység után 1 db
3 Kereskedelmi egység 0-1000 m2-ig Az árusítótér minden megkezdett 150 m2 alapterülete után 2 db
4 Kereskedelmi egység 1000 m2 felett Az árusítótér minden megkezdett 500 m2 alapterülete után 2 db
5 Szálláshely-szolgáltató egység Minden megkezdett 15 vendégszoba egysége után 2 db
6 Vendéglátó egység A fogyasztótér minden megkezdett 75 m2 alapterülete után 2 db
7 Alsó- és középfokú nevelési-oktatási egység A foglalkoztató és/vagy tanterem 50 m2 alapterülete után 2 db
8 Felsőfokú oktatási egység Oktatási és kutatási helyiségek 50 m2 alapterülete után 2 db
9 Egyéb közösségi szórakoztató kulturális egység (színház, bábszínház, filmszínház stb.) Minden megkezdett 50 férőhelye után 5 db
10 Egyéb művelődési egység (múzeum, művészeti galéria, levéltár stb.) A kiállítótér vagy kutatótér minden megkezdett 500 m2 alapterülete után 5 db, de maximum 50 db
11 Sportolás, strand célját szolgáló egység Minden megkezdett 20 férőhelye után 2 db
12 Igazgatási, ellátó, szolgáltató, nem fekvőbeteg-ellátó egység Az iroda- vagy ellátóterület minden megkezdett 100 m2 alapterülete után 1 db
13 Fekvőbeteg-ellátó gyógykezelő egység Minden megkezdett 50 ágy után 1 db
14 Ipari egység Minden megkezdett 10 munkahely után 1 db
15 Raktározási, logisztikai egység A raktárterület minden megkezdett 10 000 m2 alapterülete után 1 db

  Vissza az oldal tetejére