Indokolás
A Fővárosi Közlönyben megjelent, a Fővárosi Önkormányzat által rendelkezésre bocsátott hivatalos szöveg.

Budapest Főváros Önkormányzata Közgyűlésének 1/2020. (II. 5.) önkormányzati rendelete

Budapest Főváros Önkormányzata Szervezeti és Működési Szabályzatáról

Budapest Főváros Közgyűlése

az 1-106. §, a 107. § (2) bekezdése, a 108-112. § és a 113. § (1) bekezdése tekintetében az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében és az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva

a 107. § (1) bekezdése és a 113. § (2) bekezdése tekintetében a népszavazás kezdeményezéséről, az európai polgári kezdeményezésről, valamint a népszavazási eljárásról szóló 2013. évi CCXXXVIII. törvény 92. §-ában kapott felhatalmazás alapján, és az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva

a következőket rendeli el:

I. FEJEZET

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. Az önkormányzat elnevezése és székhelye

1. § (1) A fővárosi önkormányzat elnevezése: Budapest Főváros Önkormányzata.

(2) Budapest Főváros Önkormányzata megjelölésére a Fővárosi Önkormányzat elnevezés is használható.

(3) Budapest Főváros Önkormányzatának székhelye: 1052 Budapest, Városház utca 9-11.

(4) Budapest Főváros Önkormányzatának képviselő-testülete a Fővárosi Közgyűlés (a továbbiakban: Közgyűlés).

(5) A Fővárosi Önkormányzati Rendészeti Igazgatóság Budapest Főváros Önkormányzatának jogi személyiséggel rendelkező, önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerve, amely ellátja Budapest Főváros Önkormányzatának közterület-felügyeleti feladatait, valamint Budapest Főváros Önkormányzatának egyéb, önkormányzati rendészeti szerv útján ellátható feladatait.

2. Budapest Főváros Önkormányzata önként vállalt feladatai

2. § Budapest Főváros Önkormányzata önként vállalt feladatai:

1. nappali melegedők fenntartása a szociálisan rászorultaknak,

2. utcai szociális munkavégzés a hajléktalanok ellátása keretében,

3. időskorúak gondozóházának fenntartása,

4. családok átmeneti otthonának fenntartása,

5. a fővárosi romák esélyegyenlőségének, felzárkóztatásának segítése, kulturális értékeinek megőrzése a Fővárosi Roma Oktatási és Kulturális Központ fenntartásával,

6. társasházi és szövetkezeti lakóépületek felújításának támogatása,

7. ifjúsági feladatok ellátása,

8. a fővárosi kerékpáros közösségi közlekedés feltételrendszerének fejlesztése és működtetése,

9. a fővárosi állandó és ideiglenes díszkivilágítási berendezések üzemeltetése,

10. a fővárosi lakosság folyamatos tájékoztatása a helyi közügyekkel, közszolgáltatásokkal kapcsolatban,

11. óvodai feladatellátásra intézmények fenntartása,

12. a Fővárosi Önkormányzat közvetlen vagy közvetett tulajdonában, használatában, kezelésében álló közfürdők működtetése,

13. a kötelező állat-egészségügyi feladatokon túli egyes állat-egészségügyi feladatok ellátása, és

14. a fővárosi városimázs, városarculati és közcélú tájékoztatási feladatok ellátása.

2/A. § *  Budapest Főváros Önkormányzata önként vállalt feladata továbbá a főváros területére eső ellátási körzetben végzett háziorvosi, illetve házi gyermekorvosi ellátásban, valamint a kerületi önkormányzatok által fenntartott járóbeteg-szakellátásban közreműködő személyek, illetve a főváros területén szociális szolgáltatásban részesülő, valamint annak nyújtásában közreműködő személyek COVID-19 fertőzésének előszűrése - mint helyi önkormányzat forrásából nyújtott egészségügyi ellátás - szükség szerint az érintett kerületi önkormányzat, illetve az általa fenntartott vagy megbízott egészségügyi intézmény bevonásával.

3. A Budapest Főváros Önkormányzatának együttműködése más önkormányzatokkal

3. § (1) Budapest Főváros Önkormányzata a főváros területén történő összehangolt és hatékony helyi önkormányzati feladatellátás érdekében - a kerületi önkormányzatok, illetve Budapest Főváros Önkormányzata saját hatáskörét nem sértve - együttműködik a kerületi önkormányzatokkal.

(2) Az együttműködés keretében Budapest főpolgármestere (a továbbiakban: főpolgármester) egyeztetéseket folytat a kerületi önkormányzatokkal

a) a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 23. § (7) bekezdésében meghatározottak szerinti feladat- és hatáskörök átadásához, illetve az Mötv. 87. §-a szerinti társuláshoz szükséges önkormányzati döntés előkészítésével, valamint az erről szóló döntés végrehajtásának figyelemmel kísérésével,

b) a kerületi önkormányzat feladat- és hatáskörébe tartozó, de a főváros egészére hatást gyakorló ügyekkel, valamint

c) a kerületi önkormányzat, illetve Budapest Főváros Önkormányzata feladat- és hatáskörébe tartozó ügyek ellátásának összehangolásával

kapcsolatos kérdésekben.

4. § (1) Budapest Főváros Önkormányzata a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény (a továbbiakban: Nek. tv.) szerinti, a nemzetiségi önkormányzati működés személyi és tárgyi feltételeinek biztosítására, a működéssel kapcsolatos végrehajtási feladatok ellátásáról való gondoskodásra vonatkozó kötelezettségét a Nek. tv. 80. §-a szerinti közigazgatási szerződésben foglaltak szerint részben dologi és személyi erőforrások, részben ezekhez szükséges pénzeszközök biztosításával tesz eleget.

(2) A Nek. tv. 80. §-a szerinti kötelezettségek teljesítése során tiszteletben kell tartani az egyes fővárosi nemzetiségi önkormányzatok tekintetében az egyenlő elbánás elvét és a nemzetiségi önkormányzatok önállóságát, és e követelmények teljesítése nem vezethet közvetetten sem a nemzetiségi önkormányzati feladat- és hatáskörök átvételére.

5. § (1) A Közgyűlés dönt Budapest Főváros Önkormányzatának magyarországi önkormányzati szövetséghez vagy más hasonló szervezethez, kezdeményezéshez való csatlakozásáról.

(2) Budapest Főváros Önkormányzata elsődlegesen azon, az (1) bekezdés hatálya alá tartozó szervezethez vagy kezdeményezéshez csatlakozik, amelynek a létrehozatalára vonatkozó okirat szerinti célja és működése összhangban áll a saját stratégiai céljaival, és amelyben való részvétel hozzájárulhat ezen célok hatékonyabb és eredményesebb megvalósításához.

4. Budapest Főváros Önkormányzata nemzetközi kapcsolatai

6. § Budapest Főváros Önkormányzata közvetlenül kapcsolatot tart és együttműködik az Európai Unió intézményeivel és szerveivel, ennek keretében az európai uniós döntéshozatali eljárásokkal összefüggésben képviseli Budapest Főváros érdekeit.

7. § (1) A Közgyűlés dönt Budapest Főváros Önkormányzatának európai, illetve nemzetközi önkormányzati szövetséghez vagy más hasonló szervezethez, kezdeményezéshez való csatlakozásáról.

(2) Budapest Főváros Önkormányzata elsődlegesen azon, az (1) bekezdés hatálya alá tartozó szervezethez vagy kezdeményezéshez csatlakozik, amelynek a létrehozatalára vonatkozó okirat szerinti célja és működése összhangban áll a saját stratégiai céljaival, és amelyben való részvétel hozzájárulhat ezen célok hatékonyabb és eredményesebb megvalósításához.

8. § (1) A Közgyűlés dönt Budapest testvérvárosi megállapodásának megkötéséről, módosításáról és megszüntetéséről.

(2) A testvérvárosi kapcsolatok kialakítása során Budapest Főváros Önkormányzata arra törekszik, hogy minél szélesebb körben, eltérő kulturális és társadalmi viszonyokkal, politikai és jogi hagyományokkal rendelkező, elsődlegesen hasonló nagyságú, hasonló problémákkal szembesülő várossal építsen ki tartósan jó kapcsolatot a városfejlesztés és városüzemeltetés során felmerülő feladatok hatékony és eredményes megoldása érdekében, kölcsönösségen alapuló tudásmegosztás, a legjobb gyakorlatok megismerése és megismertetése, továbbá a városlakók és a városban működő vállalkozások közötti kapcsolatok építése és intenzívebbé tétele céljából.

9. § (1) Budapest Főváros Önkormányzatának európai uniós és nemzetközi kapcsolatait a főpolgármester irányítja, aki gondoskodik a képviselők és a nem képviselő bizottsági tagok kapcsolattartásba való bevonásáról.

(2) Budapest Főváros Önkormányzata nemzetközi kapcsolatairól a főpolgármester évente beszámol a Közgyűlésnek.

5. A Fővárosi Közlöny

10. § (1) Budapest Főváros Önkormányzatának hivatalos lapja a Fővárosi Közlöny, amelyet a budapest.hu honlapon, elektronikus dokumentumként való közzététellel ad ki.

(2) A Fővárosi Közlönyben kell

a) kihirdetni a Közgyűlés rendeleteit és közzétenni a Közgyűlés normatív határozatait, továbbá

b) * 

(3) * 

(4) A Fővárosi Közlönyben a szerkesztő más közlemény közzétételét is engedélyezheti.

(5) A Fővárosi Közlöny szerkesztője a főjegyző, aki annak kiadása során az elektronikus dokumentumot minősített elektronikus aláírásával és olyan szolgáltató által kiadott időbélyegzővel látja el, amely e szolgáltatást minősített szolgáltatóként nyújtja.

(6) A Fővárosi Közlöny közzétett számai a budapest.hu honlapról nem távolíthatóak el, azok archiválására az elektronikus archiválásról szóló jogszabály rendelkezéseit kell alkalmazni.

(7) A Fővárosi Közlöny oldalhű másolata papíron és digitális adathordozón is terjeszthető.

(8) A Főpolgármesteri Hivatal - a jogszabályok és a közjogi szervezetszabályozó eszközök megismerhetőségének elősegítése érdekében - a Fővárosi Közlöny elektronikus tőpéldányait díj megállapítása nélkül bocsátja újrahasznosításra történő rendelkezésre.

6. Értelmező rendelkezés

11. § E rendelet alkalmazásában közlés:

a) papíralapú irat postai úton, telefaxon vagy közvetlen kézbesítéssel való közlése,

b) elektronikus irattá alakított papíralapú irat elektronikus úton való megküldése,

c) elektronikus irattá alakított papíralapú iratnak a Főpolgármesteri Hivatal által működtetett elektronikus felületen való hozzáférhetővé tétele,

d) elektronikus irat elektronikus úton való megküldése,

e) elektronikus iratnak a Főpolgármesteri Hivatal által működtetett elektronikus felületen való hozzáférhetővé tétele,

azzal, hogy az elektronikus iratot minősített elektronikus aláírással vagy fokozott biztonságú elektronikus aláírással nem kell ellátni.

II. FEJEZET

A KÖZGYŰLÉS

7. A közgyűlési munkaterv

12. § A Közgyűlés a főpolgármester előterjesztése alapján - a közgyűlési munka tervezhetősége érdekében - éves munkatervet fogad el a tárgyévet megelőző utolsó vagy a tárgyév első rendes ülésén.

13. § (1) A munkaterv tartalmazza

a) a Közgyűlés rendes üléseinek várható időpontját,

b) az egyes ülésekre tervezett azon előterjesztések és tájékoztatók címét, előterjesztőjét, amelyek

ba) megtárgyalását jogszabály előírja,

bb) a Közgyűlés által meghatározott feladatok végrehajtásához szükségesek, vagy

bc) megtárgyalását a Közgyűlés szükségesnek látja,

c) a közmeghallgatás(ok) várható időpontját, esetleges hatókörét vagy tárgykörét.

(2) A munkaterv összeállításához javaslatot tehet:

a) a képviselő,

b) a Közgyűlés bizottsága,

c) a tanácsnok,

d) a főpolgármester-helyettes,

e) a főjegyző,

f) a fővárosi területi nemzetiségi önkormányzat,

g) a fővárosi rendőrfőkapitány,

h) a következő önszerveződő közösségek vagy más szervezetek vezetője:

ha) a Fővárosi Érdekegyeztető Tanács munkavállalói vagy munkáltatói oldalának tagja,

hb) a Budapest területére kiterjedő illetékességgel rendelkező köztestület,

hc) a Közgyűlés által jogszabályban vagy közjogi szervezetszabályozó eszközben létrehozott véleményező és javaslattevő fórum tagjai,

hd) a Budapesti Városvédő Egyesület, a Levegő Munkacsoport, a Védegylet Egyesület,

he) a Budapesti Polgárőr Szövetség, a Budapesti és Agglomerációs Polgárőr Szervezetek Szövetsége,

hf) az Országos Fogyasztóvédelmi Egyesület.

(3) A főjegyző a tárgyévet megelőző év november 15-éig írásban keresi meg a javaslattételre jogosult személyeket és szervezeteket azzal, hogy javaslataikat de-cember 1-jéig írásban tehetik meg a főpolgármesternél. A határidő eltelte után érkezett javaslatot az előterjesztő a munkaterv összeállításakor nem köteles figyelembe venni.

(4) A munkaterv előterjesztésekor a Közgyűlést tájékoztatni kell a munkatervbe fel nem vett - határidőben, írásban előterjesztett - javaslatokról és azok mellőzésének indokairól.

8. A Közgyűlés ülései

14. § A Közgyűlés alakuló ülést és rendes ülést tart, továbbá rendkívüli ülést tarthat.

15. § (1) A Közgyűlés alakuló ülését onnantól számított tizenöt napon belüli időpontra kell összehívni, hogy a Közgyűlés valamennyi tagja megválasztásának eredményéről szóló határozat jogerőre emelkedett, és a szavazás megismételtetését eredményezhető jogorvoslati eljárások valamennyi kerületi polgármester megválasztására, valamint a főpolgármester megválasztására irányuló eljárás tekintetében jogerősen, a választás megismételtetése nélkül befejeződtek.

(2) Ha az Alkotmánybíróság az (1) bekezdés szerinti valamely végzés végrehajtását felfüggesztette, a határidőt az adott végzéssel érintett ügy tekintetében az ügy érdemében hozott alkotmánybírósági döntésnek az Alkotmánybíróság honlapján történő közzétételétől kell számítani.

16. § (1) A Közgyűlés - július és augusztus hónapok kivételével - havonta rendes ülést tart.

(2) A Közgyűlés rendes ülését rendszerint a hónap utolsó szerdájára - decemberben a második, hét decemberi naptári napból álló naptári hét szerdájára - kell összehívni.

17. § (1) A főpolgármester rendkívüli ülést hív össze az Mötv. 44. §-a szerint az összehívás indítványozására jogosultak szabályszerű indítványa alapján, vagy ha azt saját maga szükségesnek tartja.

(2) Ha a Közgyűlés az Mötv. 44. §-a szerinti indítvány szabályszerű előterjesztését követő tizenöt napon belül egyébként is ülést tart, és az indítványban szereplő előterjesztés ezen ülés napirendi javaslatában szerepel, vagy a napirend azzal való kiegészítéséről határozni lehet, a főpolgármester a rendkívüli ülés összehívása helyett erről a körülményről értesíti az indítványozót.

(3) A képviselők, illetve a bizottság az Mötv. 44. § szerinti indítványához mellékelni kell minden megtárgyalni indítványozott előterjesztést.

18. § (1) A Közgyűlés ülését rendszerint Budapest Főváros Önkormányzatának székhelyére kell összehívni.

(2) A Közgyűlés ülése más budapesti helyszínre is összehívható.

9. A Közgyűlés összehívásának szabályai

19. § (1) A Közgyűlés ülését a főpolgármester a meghívónak a budapest.hu honlapon történő közzétételével hívja össze.

(2) A meghívó közzétételéről - az alakuló ülés kivételével - a Főpolgármesteri Hivatal az általa biztosított elektronikus levelezési címükre küldött elektronikus üzenet útján tájékoztatja a képviselőket.

(3) Ha a főpolgármester és a főpolgármestert a Közgyűlés összehívása tekintetében helyettesítő összes főpolgármester-helyettes tisztsége egyidejűleg betöltetlen, vagy hatvan napot meghaladóan a feladataik ellátásában mindannyian akadályoztatva vannak, a Közgyűlés ülését a korban legidősebb, feladatainak ellátásában nem akadályoztatott képviselő hívhatja össze.

(4) A meghívóban meg kell jelölni az ülés helyszínét, időpontját, javasolt napirendjét, valamint rendkívüli ülés esetén annak indokát is.

(5) A meghívót rendes ülés esetén legkésőbb az ülés napját megelőző ötödik napon 12 óráig, alakuló ülés és rendkívüli ülés esetén legkésőbb az ülés napját megelőző harmadik napon 12 óráig kell közzétenni.

(6) Az ülést több egymást közvetlenül követő ülésnapra is össze lehet hívni.

(7) A budapest.hu honlap tizenkét órát meghaladó időtartamú elérhetetlensége esetén a meghívó és annak mellékletei a képviselőkkel a Főpolgármesteri Hivatal által biztosított elektronikus levelezési címükre küldött elektronikus üzenet csatolmányaként, illetve papíralapon is közölhetőek.

(8) Az alakuló ülés tekintetében, valamint a (7) bekezdésben meghatározott esetben a meghívót a Magyar Távirati Iroda útján is közzé kell tenni.

20. § (1) A meghívóval egyidejűleg a budapest.hu honlapon közzé kell tenni

a) a napirendi javaslatban szereplő egyes napirendi pontokhoz tartozó előterjesztéseket és tájékoztatókat, valamint

b) a napirendi javaslatban nem szereplő, a 22. § (3) bekezdés a) pontja szerinti előterjesztéseket és tájékoztatókat.

(2) Az (1) bekezdéstől eltérően a zárt ülésen tárgyalandó előterjesztéseket és tájékoztatókat a képviselők a meghívóban megjelölt módon a Főpolgármesteri Hivatal belső informatikai rendszerének erre szolgáló, csak a megismerésre jogosultak számára elérhető felületén való közzététellel vagy a Főpolgármesteri Hivatal erre kijelölt helyiségében való betekintés lehetősége útján ismerhetik meg.

(3) Az (1) bekezdéstől eltérően különösen indokolt esetben a napirendi javaslatban szereplő egyes napirendi pontokhoz tartozó előterjesztés és tájékoztató hozzáférhetővé tételére

a) a rendeletalkotásra irányuló napirendi pont esetében legkésőbb az ülés napját megelőző ötödik napon, alakuló ülés és rendkívüli ülés esetén legkésőbb az ülés napját megelőző harmadik napon,

b) az a) pont hatálya alá nem tartozó napirendi pont esetében legkésőbb az ülés napját megelőző második nap 12 óráig

is sor kerülhet.

10. A Közgyűlés ülésének napirendje

21. § (1) A Közgyűlés ülésének napirendjére

a) a Közgyűlés döntésére irányuló írásbeli előterjesztés, vagy

b) a Közgyűlés döntését nem igénylő írásbeli tájékoztató, jelentés, beszámoló (a továbbiakban együtt: tájékoztató)

vehető fel.

(2) Előterjesztést, tájékoztatót nyújthat be a Közgyűlésnek

a) a főpolgármester és a főpolgármester-helyettes,

b) a képviselő,

c) feladatkörében a tanácsnok,

d) feladatkörében a Közgyűlés bizottsága,

e) a főjegyző és

f) a fővárosi területi nemzetiségi önkormányzat a feladatkörébe tartozó, őt közvetlenül érintő ügyben.

(3) Az előterjesztést és a tájékoztatót a főjegyzőnél kell benyújtani.

(4) Az előterjesztésnek tartalmaznia kell mindazokat a tényeket, körülményeket, adatokat, információkat, melyek a megalapozott döntés meghozatalához szükségesek, valamint abban fel kell tüntetni az egyes javaslati pontok elfogadásához szükséges szavazattöbbséget.

(5) A Közgyűlés napirendjére olyan előterjesztés, tájékoztató vehető fel, amelynek tartalmát a főjegyző törvényességi szempontból megvizsgálta. A főjegyző törvényességi észrevételének hiányát az előterjesztés vagy tájékoztató láttamozásával tanúsítja, vagy törvényességi észrevételeiről a Közgyűlést írásban tájékoztatja.

(6) A Közgyűlés kizárólag a főpolgármester előterjesztése alapján dönt - az Mötv.-ben meghatározott ügyeken túl -

a) a Budapest Főváros Önkormányzata tulajdonában álló gazdasági társaság közvetlen vagy közvetett tulajdonában álló gazdasági társaság vonatkozásában a létesítő okiratban Budapest Főváros Önkormányzata által magához vont és a Közgyűlés más szervére át nem ruházott hatáskörök gyakorlásáról,

b) a tanácsnok feladatkörének meghatározásáról és módosításáról,

c) a Fővárosi Közfejlesztések Tanácsáról szóló kormányhatározatban meghatározott ügyekben a Fővárosi Közfejlesztések Tanácsának döntését követően.

22. § (1) A Közgyűlés az ülésének kezdetén a napirendi vita keretében - az ülés vezetője által meghatározott sorrendben, pontonként - határoz a meghívóban szereplő napirendi javaslat kiegészítéséről, egyes napirendi pontok elhagyásáról vagy sorrendjük felcseréléséről, valamint az ekként módosított napirendi javaslat elfogadásáról.

(2) A napirend kiegészítéseként a Közgyűlés napirendjére veszi a kormányhivatal azon indítványát, amelynek megtárgyalását a kormányhivatal vezetője legkésőbb az ülés előtti harmadik napon kezdeményezte, kivéve, ha az indítványról való döntés érdekében a főpolgármester rendkívüli ülést hív össze.

(3) A napirend kiegészítéseként a Közgyűlés dönt az olyan előterjesztés, tájékoztató napirendre vétele tárgyában, amelyet

a) képviselő, bizottság vagy fővárosi területi nemzetiségi önkormányzat az adott ülés napirendjére legkésőbb az ülést megelőző hetedik napon,

b) a főpolgármester, főpolgármester-helyettes, tanácsnok vagy a főjegyző az adott ülés napirendjére legkésőbb az ülést megelőző második napon

felvenni kezdeményezett.

(4) A (2) bekezdés szerinti kormányhivatali indítványt és a (3) bekezdés b) pontja szerinti előterjesztést, tájékoztatót legkésőbb az ülést megelőző második napon a 20. § szabályai szerint hozzáférhetővé kell tenni.

11. A Közgyűlés ülésének nyilvánossága

23. § (1) A Közgyűlés ülésén - a zárt ülés kivételével - az ülés vezetője által kijelölt helyen hallgatóságként bárki részt vehet.

(2) A Közgyűlés ülésének figyelemmel kísérhetőségét - a zárt ülés kivételével - a Főpolgármesteri Hivatal lehetőség szerint élő videóközvetítés útján is biztosítja.

(3) A hallgatóság az ülés menetét nem zavarhatja, és csak abban az esetben szólalhat fel, ha erre az ülés vezetője engedélyt ad.

(4) A zárt ülés Mötv. 46. § (2) bekezdés c) pontja szerinti elrendelését az előterjesztő, bármely képviselő vagy a főjegyző indítványozhatja a napirendi pont érdemi tárgyalásának megkezdéséig.

(5) Ha a zárt ülésre okot adó körülmény a napirendi pont érdemi tárgyalása közben merül fel, az ülés vezetője vagy a főjegyző indítványozhatja a zárt ülés elrendelését.

(6) Ha jogszabály valamely ügy döntéshozatali eljárására titoktartási, összeférhetetlenségi vagy más, a nyilvánosság korlátozását igénylő szabályt ír elő, e szabály betartását a szükségesség és arányosság követelményei szerint a meghívó és az ahhoz a 20. § (1) bekezdése alapján mellékelt előterjesztések és tájékoztatók hozzáférhetővé tételénél, valamint a Közgyűlés ülésén megfelelően - szükség esetén zárt ülés elrendelésével is - biztosítani kell.

12. A Közgyűlés határozatképessége

24. § (1) A Közgyűlés ülésének kezdetén az ülés vezetője megállapítja, hogy a Közgyűlés határozatképes-e.

(2) A Közgyűlés határozatképességének fennállását az ülés vezetője a döntéshozatal során a szavazás eredményének kihirdetését megelőzően ellenőrzi, egyébként az ülés ideje alatt ügyrendi javaslatra vagy saját hatáskörben bármikor ellenőrizheti.

25. § Ha az ülés vezetője azt állapítja meg, hogy a Közgyűlés nem határozatképes,

a) felhívhatja a helyszínen tartózkodó képviselőket a határozatképesség biztosítására,

b) szünetet rendelhet el,

c) az ülést elnapolhatja, vagy

d) az ülést berekesztheti.

26. § (1) A határozatképesség számítása szempontjából jelenlévőnek azt kell tekinteni,

a) akinek gépi szavazás esetén a szavazógép a jelenlétét jelzi,

b) aki nem gépi nyílt szavazás esetén a Közgyűlés helyszínén a számára kijelölt helyen tartózkodik, vagy

c) aki nem gépi titkos szavazás esetén a szavazólapot átvette.

(2) Ha az érintett képviselő szavazógépe jelenlétet jelez, de a Közgyűlés helyszínén a képviselő nem tartózkodik a számára kijelölt helyen, az ülés vezetője felhívja a képviselőt helyének elfoglalására, a felhívás eredménytelensége esetén pedig elrendeli a jelenlét jelzésének kikapcsolását.

(3) Ha az érintett képviselő szavazógépe nem jelez jelenlétet, de a Közgyűlés helyszínén a képviselő a számára kijelölt helyen tartózkodik, az érintett képviselő ügyrendi javaslatára az ülés vezetője őt jelenlévőnek minősíti.

13. A Közgyűlés tanácskozási rendje

27. § (1) A Közgyűlés ülését - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - a főpolgármester vezeti.

(2) Ha a főpolgármester és a főpolgármestert a Közgyűlés ülésének vezetése tekintetében helyettesítő összes főpolgármester-helyettes tisztsége egyidejűleg betöltetlen, vagy tizenöt napot meghaladóan a feladataik ellátásában mindannyian akadályoztatva vannak, a Közgyűlés ülését a korban legidősebb, feladatainak ellátásában nem akadályoztatott jelenlévő képviselő vezeti.

(3) A Közgyűlés ülésén tanácskozási joggal részt vehet - az Mötv.-ben meghatározottakon túl -,

a) aki a munkaterv összeállításához javaslatot tehet, testület esetében a testület képviseletére jogosult személy útján,

b) akinek jelenlétét jogszabály kötelezővé teszi, továbbá

c) akinek jelenlétét a főpolgármester, az ülés vezetője vagy a Közgyűlés az adott napirendi pontnál indokoltnak tartja.

28. § (1) A Közgyűlés az egyes napirendi pontokat az elfogadott napirend szerinti sorrendben tárgyalja meg.

(2) Az ülés vezetőjének javaslatára - különösen fontos okból - a Közgyűlés ülés közben is határozhat egyes napirendi pontok sorrendjének megcseréléséről, illetve egyes napirendi pontok levételéről.

(3) A tájékoztató felett a Közgyűlés nem nyit vitát, és annak elfogadásáról nem határoz.

(4) A képviselők a Közgyűlés ülésén az interpellációk elhangzását követően kérhetnek az Mötv. 32. § (2) bekezdés b) pontja szerint felvilágosítást.

(5) Az ülés vezetője a napirendi pontok megtárgyalását, illetve a (4) bekezdés szerinti felvilágosításkérés és az arra helyben adott válaszok elhangzását követően az ülést berekeszti.

29. § (1) Az ülés vezetője a Közgyűlés ülését elnapolhatja azzal, hogy az ülés a meghívóban feltüntetett következő ülésnapon folytatódik.

(2) Az ülés vezetője

a) a képviselőcsoport vezetőjének - egy ülés alkalmával legfeljebb két ízben előterjeszthető - kérésére legfeljebb tizenöt percre szünetet rendel el,

b) szükség szerint szünetet rendelhet el,

azzal, hogy az ülésnek az adott ülésnapon folytatódnia kell.

30. § (1) A Közgyűlés ülésén részt vevő képviselők, továbbá jelen lévő minden más személy köteles a tanácskozás méltóságát tiszteletben tartani.

(2) Az ülés vezetője gondoskodik a közgyűlési ülés rendjének fenntartásáról.

(3) Az ülés rendjének fenntartása érdekében az ülés vezetője

a) a tárgytól eltérő, a felszólalásra megengedett időt túllépő, továbbá az e rendelet szabályait megsértő vagy az ülést egyéb módon zavaró felszólalót figyelmezteti, a második figyelmeztetés eredménytelenségét követően megvonhatja tőle a szót,

b) a tanácskozás folytatását súlyosan megnehezítő vagy azt lehetetlenné tevő rendzavarót - a képviselő kivételével - felszólíthatja az ülésterem elhagyására, ennek önkéntes teljesítése hiányában kivezettetheti,

c) rendre utasíthatja azt a képviselőt, aki a Közgyűlés tekintélyét sértő kifejezést használ vagy magatartást tanúsít,

d) az ülést elnapolhatja vagy szünetet rendelhet el,

e) az ülést berekesztheti.

31. § (1) A közgyűlési tanácskozás rendjével összefüggő eljárási kérdésben a képviselő, a főpolgármester-helyettes és a főjegyző bármikor soron kívül szót kérhet, és - legfeljebb két perc időtartamban - ügyrendi javaslatot fogalmazhat meg.

(2) Az ügyrendi javaslat elfogadásáról az ülés vezetőjének hatáskörébe tartozó kérdésben az ülés vezetője, egyéb kérdésben a Közgyűlés - az ülés vezetője vagy a főjegyző esetleges hozzászólását követően - vita nélkül határoz.

14. A napirend előtti felszólalás

32. § (1) A napirend elfogadását követően, de még a napirendi pontok megtárgyalását megelőzően képviselőcsoportonként egy képviselő, valamint bármely független képviselő - legfeljebb öt perc időtartamban - felszólalhat bármely, a Közgyűlés feladatkörét érintő, de a Közgyűlés ülésének elfogadott napirendjén nem szereplő kérdésben.

(2) A napirend előtti felszólalásra - legfeljebb öt perc időtartamban - a főpolgármester vagy a feladatkörében érintett főpolgármester-helyettes válaszolhat.

15. Az előterjesztések megtárgyalása, módosító javaslatok

33. § (1) A napirendi javaslatban, illetve a napirend-kiegészítési javaslatok között szereplő előterjesztéshez

a) az ülést megelőző második nap 16 óráig beérkezőleg az előterjesztő szövegszerű írásbeli kiegészítést,

b) az ülést megelőző nap 16 óráig beérkezőleg bármely képviselő szövegszerű írásbeli módosító javaslatot

nyújthat be a főjegyzőnél.

(2) A módosító javaslatban és az előterjesztői kiegészítésben az eredeti szöveghez képest egyértelműen jelölni kell, hogy az a szöveg melyik részének elhagyására, illetve a szöveg melyik részében milyen szöveg beillesztésére irányul. A módosító javaslat és az előterjesztői kiegészítés az előterjesztés tárgyán nem terjeszkedhet túl. Az eredeti szöveg eltérő szerkezeti egységeit érintő módosító javaslatokat külön módosító javaslatokként kell megfogalmazni.

(3) *  A határidőben érkezett, szabályszerű módosító javaslatot és előterjesztői kiegészítést a főjegyző a 20. § (1) és (2) bekezdésének megfelelő alkalmazásával képviselők számára haladéktalanul, de legkésőbb a benyújtásra nyitva álló határidő napján 18 óráig hozzáférhetővé teszi.

(4) A Közgyűlés ülésén a főpolgármester az előterjesztésről való döntéshozatal megkezdéséig szövegszerű írásbeli módosító javaslatot terjeszthet elő, amelyet haladéktalanul a képviselők rendelkezésére bocsát, és azt a főjegyző a 20. § (1) és (2) bekezdésének megfelelő alkalmazásával legkésőbb az ülést követő munkanapon közzéteszi.

(5) A főjegyző a szabályszerű módosító javaslatokról és előterjesztői kiegészítésekről jegyzéket készíthet, amely pontokba szedve tartalmazza a javaslattevő megjelölésével a módosító javaslatok és előterjesztői kiegészítések szövegét. A jegyzékben a főjegyző szükség szerint a módosító javaslatok és előterjesztői kiegészítések érdemét nem érintő kodifikációs pontosításokat tehet, továbbá jelzi törvényességi észrevételeit. A jegyzéket legkésőbb az ülés kezdetéig a képviselők rendelkezésére kell bocsátani, illetve a 20. § (1) és (2) bekezdésének szabályai szerint közzé kell tenni.

(6) A módosító javaslat és előterjesztői kiegészítés tartalmát a főjegyző törvényességi szempontból megvizsgálja. A főjegyző törvényességi észrevételének hiányát a módosító javaslat vagy előterjesztői kiegészítés láttamozásával, illetve az (5) bekezdés szerinti jegyzékben észrevétel nélkül való feltüntetésével tanúsítja, vagy törvényességi észrevételéről a Közgyűlést írásban tájékoztatja.

(7) A módosító javaslatot a képviselő, az előterjesztői kiegészítést az előterjesztő az ülésen az előterjesztésről való döntéshozatal megkezdéséig visszavonhatja. A visszavont módosító javaslatot az előterjesztő a visszavonás bejelentését követően haladéktalanul megtett szóbeli nyilatkozatával változatlan formában fenntarthatja.

34. § Az éves költségvetési rendelet megalkotásáról szóló előterjesztéshez, az elfogadott költségvetéshez, a költségvetési rendelet módosítására irányuló előterjesztéshez, valamint a záróbeszámoló keretében meghozandó költségvetési döntéshez forrásigényt támasztó módosító javaslat csak az alábbiak szerint nyújtható be:

a) az adott tétellel kapcsolatos többletkiadási összegnek megfelelő - technikai kezelhetőségét illetően a főjegyző által előzetesen igazolt - csökkentési javaslatot kell tenni a tervezetben szereplő vagy egyéb érvényes kiadási tétel rovására, továbbá az egyensúlyi követelmény betartásával ismertetni kell a módosítással beemelni kívánt új vagy megemelni kívánt költségvetési tételnek az érvényben lévő finanszírozási prognózisban szereplő későbbi évek költségvetési keretfeltéte-leire gyakorolt hatását,

b) működési kiadási tételre vonatkozó többletigény csak a tervezetben szereplő más működési kiadási tétel terhére jelölhető meg,

c) az általános tartalékot csökkentő módosító javaslat nem nyújtható be,

d) a beterjesztett módosító javaslatot a Költségvetési Bizottság tárgyalja, és az azzal kapcsolatos véleményéről tájékoztatja a Közgyűlést.

35. § (1) A Közgyűlés ülésén az előterjesztő az előterjesztését az arról való döntéshozatal megkezdéséig visszavonhatja.

(2) A visszavont előterjesztésről a Közgyűlés nem folytat vitát; a már megkezdett vitát az ülés vezetője - a döntéshozatal mellőzésével - haladéktalanul lezárja.

36. § (1) Az előterjesztés vitájában felszólalásnak, hozzászólásnak az alábbi sorrendben és időkeretben van helye:

a) az előterjesztő felszólalása legfeljebb hét perc időtartamban,

b) képviselőcsoportonként egy-egy képviselő hozzászólása egyenként legfeljebb hét perc időtartamban,

c) az előterjesztést megtárgyaló bizottság erre kijelölt tagjának hozzászólása a bizottság álláspontjának ismertetése céljából legfeljebb hét perc időtartamban,

d) a feladatkörében érintett tanácsnok hozzászólása álláspontjának ismertetése céljából legfeljebb hét perc időtartamban,

e) bármely képviselő hozzászólása legfeljebb két ízben, egyenként legfeljebb három perc időtartamban,

f) bármely, az ülésen tanácskozási joggal részt vevő személy hozzászólása egy ízben, legfeljebb három perc időtartamban.

(2) A főpolgármester, a főpolgármester-helyettes és a főjegyző az előterjesztés vitájához a vita bármely pontján időkeret nélkül hozzászólhat.

(3) Az ülés vezetője a vitához való hozzászólást - időkeret meghatározásával - másnak is engedélyezheti.

(4) Az előterjesztő az (1)-(3) bekezdés szerinti hozzászólásokat követően a vitában elhangzottakra legfeljebb hét perc időtartamban válaszolhat, továbbá nyilatkozik arról, mely módosító javaslatokat támogatja. Az előterjesztő által támogatott módosító javaslat és a szabályszerűen benyújtott, vissza nem vont előterjesztői kiegészítés az előterjesztés részévé válik.

(5) Az ülés vezetője a hozzászólásra nyitva álló időtartamot hosszabban is meghatározhatja, illetve több hozzászólást is engedélyezhet.

(6) Az (1)-(5) bekezdés szerinti hozzászólásokat követően vagy azok hiányában az ülés vezetője a vitát lezárja.

37. § (1) Az előterjesztés vitájának lezárását követően az ülés vezetője döntéshozatalt rendel el.

(2) A döntéshozatal során a Közgyűlés elsőként az előterjesztő által nem támogatott módosító javaslatokról határoz. A módosító javaslatokról való szavazás sorrendjét az ülés vezetője határozza meg.

(3) A Közgyűlés az előterjesztésnek az előterjesztő által támogatott módosító javaslattal és az előterjesztő által szabályszerűen benyújtott kiegészítéssel, valamint a Közgyűlés által elfogadott módosító javaslattal módosított egységes szövegéről zárószavazás keretében egyben dönt.

(4) A zárószavazás megkezdéséig bármelyik képviselő kérheti, hogy az előterjesztés döntési javaslata egységes szövegének a képviselő által megjelölt egyes pontjairól a Közgyűlés külön döntsön. Ebben az esetben a Közgyűlés előbb - az ülés vezetője által meghatározott sorrendben - a külön szavazásra kért pontokról dönt egyenként, majd ezt követően határoz az előterjesztés egységes szövegének egészéről.

(5) Ha a főjegyző a módosító javaslatokról és az előterjesztői kiegészítésekről jegyzéket készített, a döntéshozatal szempontjából - ha a Közgyűlés ügyrendi javaslat alapján eltérően nem határoz - a jegyzékben szereplő szöveget kell irányadónak tekinteni.

16. Interpelláció

38. § (1) A képviselő Budapest Főváros Önkormányzata feladat- és hatáskörébe tartozó kérdésben interpellációt intézhet a főpolgármesterhez.

(2) Az interpelláció legkésőbb az ülés előtti harmadik napon, írásban nyújtható be.

(3) Az ülésen az előterjesztések megtárgyalását követően képviselőcsoportonként egy képviselő, valamint a képviselőcsoporthoz nem tartozó képviselő legfeljebb öt perc időtartamban ismertetheti a főpolgármesterhez intézett, az ülés napirendjén nem szereplő kérdésre irányuló interpellációt.

(4) Az interpellációra a főpolgármester vagy a feladatkörében érintett főpolgármester-helyettes az ülésen legfeljebb öt perc időtartamban szóban vagy - legkésőbb harminc napon belül - írásban ad érdemi választ.

(5) A válasz elfogadásáról a Közgyűlés - írásbeli válasz esetén a soron következő ülésen - további vita nélkül dönt.

(6) Ha az interpellációra adott választ a Közgyűlés nem fogadja el, az ülés vezetője az interpellációt és az arra adott választ vizsgálat céljából kiadja a feladatkörrel rendelkező bizottságnak, amely harminc napon belül az interpelláció tárgyában jelentést fogad el.

(7) A Közgyűlés az interpelláció tárgyában a bizottsági jelentés alapján vita nélkül határoz.

17. A döntéshozatal rendje

39. § (1) A Közgyűlés a döntéseit szavazással hozza.

(2) A szavazás során „igen”, „nem” és „tartózkodom” szavazat adható le.

(3) Szavazni csak személyesen lehet.

(4) Szavazógép alkalmazása esetén a fővárosi kerületek polgármestereinek a lakosságszám szerinti szavazati súlyát a kerekítés szabályai szerint század pontosságú százalékos értékként kell meghatározni, azzal, hogy a kerekítés miatti különbözetek pozitív vagy negatív előjelű összegét a legnagyobb lakosságszámú kerület polgármesterének szavazati súlyához kell hozzáadni.

(5) A szavazás eredményét - ideértve a határozatképtelenség megállapítását is - az ülés vezetője szóban hirdeti ki.

(6) A szavazás eredményével szemben felmerült kétség esetén a szavazás Mötv. 48. § (5) bekezdése szerinti megismétlésére irányuló ügyrendi javaslatról az ülés vezetője dönt.

(7) Az ülés vezetője a szavazást - egy szavazás tekintetében egy alkalommal - az Mötv. 48. § (5) bekezdésén kívüli esetekben is megismételtetheti.

(8) A főjegyző az ülésen szóban javaslatot tehet az ülés vezetőjének a (7) bekezdés szerinti eljárásra, ha a döntést jogszabálysértőnek tartja.

40. § Minősített szavazattöbbség szükséges - a jogszabályban meghatározottakon túl - az alábbi esetekben:

a) a Közgyűlés által átruházott hatáskör eseti magához vonása,

b) a főpolgármesterrel, főpolgármester-helyettessel szem-ben fegyelmi, kártérítési eljárás megindítása, és velük szemben fegyelmi büntetés kiszabása, kártérítési felelősségük megállapítása,

c) hitelfelvétel és kötvénykibocsátás,

d) az üzleti vagyon körébe tartozó vagyonelemek korlátozottan forgalomképessé vagy forgalomképtelenné minősítése,

e) a törzsvagyoni körbe tartozó vagyonelemek üzleti vagyonná minősítése,

f) a korlátozottan forgalomképes vagyonelemek elidegenítése, gazdasági társaságba történő bevitele,

g) zártkörű pályázat kiírása tőzsdei kereskedési joggal rendelkező befektetési vállalkozások körében az együttes értékesítés alá eső tőzsdén jegyzett értékpapírok tekintetében,

h) az önkormányzati vagyon tulajdonjogának ingyenes vagy kedvezményes átruházása,

i) az önkormányzati vagyon ingyenes vagy kedvezményes használatba adása,

j) az önkormányzati vagyon ingyenes vagy kedvezményes vagyonkezelésbe adása,

k) az önkormányzat tulajdonában lévő nem lakás céljára szolgáló helyiségek tulajdonjogának ingyenes vagy kedvezményes átruházása,

l) az önkormányzat tulajdonában lévő nem lakás céljára szolgáló helyiségek ingyenes vagy kedvezményes használatba adása.

41. § (1) A képviselő legkésőbb a döntéshozatal megkezdése előtt ügyrendi javaslatként jelenti be az Mötv. 49. §-a szerinti személyes érintettségét, illetve kezdeményezheti saját maga vagy más képviselő döntéshozatalból való kizárását az Mötv. 49. §-a szerinti személyes érintettség miatt.

(2) Ha a képviselő döntéshozatalból való kizárására másik képviselő tett javaslatot, az érintett képviselőnek legfeljebb két perc időtartamban válaszadásra van joga.

(3) A döntéshozatalból való kizárásról a Közgyűlés - a főjegyző esetleges hozzászólását követően - vita nélkül határoz.

(4) Ha a döntéshozatalt követően derül fény arra, hogy a képviselő a személyes érintettségét nem jelentette be, de a döntéshozatalban részt vett, a Közgyűlés bármely képviselőnek a mulasztástól számított hat hónapon belül benyújtott javaslatára a mulasztó képviselő következő havi tiszteletdíját 25%-kal csökkentheti. A javaslatra az érintett tizenöt napon belül írásban észrevételt tehet, illetve a döntéshozatal előtt legfeljebb három perc időtartamban hozzászólhat, de arról egyebekben a Közgyűlés vita nélkül - a főjegyző esetleges hozzászólását követően - dönt.

(5) A tiszteletdíja csökkentéséről szóló döntést a képviselő közigazgatási perben megtámadhatja.

42. § (1) A nyílt szavazást az ülés vezetőjének döntése szerint szavazógép alkalmazásával vagy kézfelemeléssel kell lebonyolítani.

(2) Ha az érintett képviselő szavazógépe meghibásodik, az érintett képviselő haladéktalanul megtett ügyrendi javaslatára az ülés vezetője a szóban leadott szavazatot az eredmény megállapításakor figyelembe veszi.

(3) Ha a képviselők egynegyede - az Mötv.-ben ki nem zárt kérdésben - a napirendi pont vitájának lezárásáig név szerinti szavazást indítványoz, vagy jogszabály a név szerinti szavazást egyébként előírja, a nyílt szavazást akként kell lebonyolítani, hogy az ülés vezetője a képviselők nevét névsor szerinti rendben felolvassa, az érintett képviselő pedig jól hallhatóan, szóban adja le a szavazatát.

43. § (1) A titkos szavazást az ülés vezetőjének döntése szerint szavazógép alkalmazásával vagy szavazólap felhasználásával kell lebonyolítani.

(2) Szavazógép alkalmazásával lebonyolított titkos szavazás esetén biztosítani kell, hogy a leadott szavazatok közvetetten se legyenek képviselőhöz hozzárendelhetőek, ennek érdekében csak a javaslat elfogadásának vagy elutasításának ténye jeleníthető meg.

(3) A titkos szavazás szavazólap alkalmazásával történő lebonyolításáról a főjegyző gondoskodik. Ennek keretében valamennyi képviselőnek át kell adni a szavazólapot, valamint egy nagyobb és egy kisebb méretű borítékot. A kerületi polgármester képviselőknek átadott kisebb borítékban el kell helyezni az adott kerületi önkormányzat irányadó lakosságszámát - a forgalomban levő pénzérmék és bankjegyek névértéke, valamint egyes és kettes névérték szerint - feltüntető kártyákat. A képviselő a szavazólapon az „igen”, „nem” vagy „tartózkodom” szavak mellett elhelyezett körben két egymást metsző vonal elhelyezésével adja le a szavazatát, majd a szavazólapot és a kisebb borítékot elhelyezi a nagy méretű borítékban, amelyet lezár. A lezárt borítékokat össze kell gyűjteni, majd azokat felbontva a leadott szavazatokat - a kisebb borítékoknak a szavazat tartalma és érvénytelensége szerinti csoportosítása mellett - megszámlálni. A csoportosított kisebb borítékok tartalmát össze kell vegyíteni, majd összeszámolni az azokhoz tartozó kártyákon szereplő lakosságszámot. A szavazatszámlálás eredményéről a főjegyző a Közgyűlést szóban tájékoztatja, majd ez alapján az ülés vezetője kihirdeti a szavazás eredményét.

18. A rendeletek kihirdetése és a közgyűlési határozatok közzététele

44. § (1) A Közgyűlés rendeletének kihirdetéséről, valamint normatív határozatának közzétételéről a főjegyző a 10. § szerint - a rendelet megalkotásától, illetve a normatív határozat elfogadásától számított tizenöt napon belül - gondoskodik.

(2) A Közgyűlés egyedi határozatának a budapest.hu honlapon történő közzétételéről - a közérdekből nyilvános adatnak nem minősülő személyes adatok, valamint a törvény által védett titok felismerhetetlenné tétele mellett - az egyedi határozat elfogadásától számított tizenöt napon belül a főjegyző gondoskodik.

(3) A Közgyűlés határozatáról a főjegyző szükség szerint hiteles kiadmányt ad ki.

19. A Közgyűlés ülésének jegyzőkönyve

45. § (1) A Közgyűlés ülése jegyzőkönyvének elkészítéséről - az ülésről készített hangfelvétel vagy videófelvétel szó szerinti leirata alapján - a főjegyző gondoskodik. A jegyzőkönyvben fel kell tüntetni az Mötv. 52. § (1) bekezdésében meghatározott azon adatokat is, amelyek egyébként a leiratból nem ismerhetőek meg.

(2) A jegyzőkönyvhöz mellékelni kell az ülés meghívóját és annak mellékleteit, a jelenléti ívet, az előterjesztéseket, a módosító javaslatokat és az előterjesztői kiegészítéseket, a tájékoztatókat, a főjegyző törvényességi észrevételeit, a képviselő által írásban benyújtott hozzászólásokat, valamint a szavazógéppel lebonyolított szavazások számítógépes adatainak a határozatokhoz rendelt listáját.

(3) A jegyzőkönyv egy eredeti példányát a Fővárosi Levéltárban kell elhelyezni.

(4) A jegyzőkönyv alapjául szolgáló hangfelvétel vagy videófelvétel, valamint a jegyzőkönyvről készített leirat budapest.hu honlapon történő közzétételéről - a zárt ülésen tárgyalt napirendi pontokra vonatkozó rész kivételével - legkésőbb az üléstől számított tizenöt napon belül a főjegyző gondoskodik.

20. A Közgyűlés egyes hatásköreinek átruházása

46. § (1) A Közgyűlés egyes hatásköreinek gyakorlását az 1. mellékletben meghatározottak szerint a bizottságára, a főpolgármesterre, illetve a főjegyzőre ruházza át.

(2) Az 1. melléklet tartalmazza a más közgyűlési rendeletben bizottságra, a főpolgármesterre, illetve a főjegyzőre átruházott hatáskörök jegyzékét is.

(3) A Közgyűlés az átruházott hatáskört - a közigazgatási hatósági ügyben való döntés kivételével - minősített többséggel hozott döntésével esetileg magához vonhatja.

(4) Az átruházott hatáskör gyakorlása - kifejezetten eltérő rendelkezés hiányában - magában foglalja a döntés meghozatalát, módosítását és visszavonását, valamint a döntésen alapuló jogviszony tartalmának megváltoztatásáról és a jogviszony megszüntetéséről való döntést is.

(5) A hatáskör átruházása - ha önkormányzati rendelet eltérően nem rendelkezik - nem érinti a főpolgármester törvényes képviseletre vonatkozó jogát.

III. FEJEZET

A BIZOTTSÁGOK

21. A bizottságok és összetételük

47. § (1) A Közgyűlés állandó bizottságaként működik

a) az Emberi Erőforrások Bizottsága a szociális, kulturális, köznevelési és közművelődési, sport és turisztikai ágazatba tartozó fővárosi önkormányzati feladatokkal összefüggő ügyekben,

b) a Klímavédelmi és Környezetvédelmi Bizottság a klímaváltozás feltartóztatása, káros hatásai megelőzése és csökkentése, illetve a környezet- és természetvédelmi kérdésekkel összefüggő ügyekben,

c) a Költségvetési Bizottság a Budapest Főváros Önkormányzatának költségvetése tervezésével és végrehajtásával kapcsolatos ügyekben,

d) a Közbeszerzési Bizottság a Budapest Főváros Önkormányzata mint ajánlatkérő, valamint a Budapest Főváros Önkormányzata tulajdonába tartozó, általa irányított vagy felügyelt ajánlatkérőknek a közbeszerzési törvény hatálya alá tartozó beszerzéseivel összefüggő ügyekben,

e) a Pénzügyi és Ellenőrző Bizottság a Budapest Főváros Önkormányzata pénzgazdálkodása szabályosságának és célszerűségének ellenőrzésével kapcsolatos ügyekben,

f) a Tulajdonosi Bizottság a Budapest Főváros Önkormányzatának vagyonával való gazdálkodással, a vagyon fölötti tulajdonosi jogosítványok gyakorlásával összefüggő ügyekben,

g) az Ügyrendi, Nemzetiségi, Összeférhetetlenségi és Vagyonnyilatkozat-ellenőrző Bizottság a Budapest Főváros Önkormányzata Közgyűlésének és bizottságainak eljárására vonatkozó szabályok értelmezésével, a nemzetiségekkel kapcsolatos fővárosi önkormányzati feladatokkal összefüggő ügyekben, valamint

h) a Városfejlesztési és Közlekedési Bizottság Budapest épített környezetének megóvásával és fejlesztésével, közlekedésének működésével és fejlesztésével, a településrendezéssel és településszervezéssel összefüggő ügyekben.

(2) Az összeférhetetlenséggel, továbbá a vagyonnyilatkozat-tétellel kapcsolatos feladatokat ellátó bizottságként az Ügyrendi, Nemzetiségi, Összeférhetetlenségi és Vagyonnyilatkozat-ellenőrző Bizottság jár el az Mötv.-ben meghatározottak szerint.

48. § (1) A Közgyűlés normatív határozatával az abban megjelölt feladatok ellátásának időtartamára eseti bizottságot hozhat létre.

(2) Az eseti bizottság a feladatkörében végzett tevékenységéről a bizottság létrehozatalára vonatkozó határozatban előírt határidőben, ennek hiányában a feladat teljesülésekor, de legalább évente egyszer beszámol a Közgyűlésnek.

49. § (1) A bizottságok a képviselők közül a Közgyűlés által megválasztott elnökből, valamint további öt képviselő és öt nem képviselő tagból állnak.

(2) A Közgyűlés egy bizottsági tagot a bizottság alelnökeként választ meg.

22. A bizottságok feladatai

50. § (1) A bizottság a feladatkörébe tartozó bármely közgyűlési, illetve más bizottságnak benyújtott előterjesztést, tájékoztatót vagy konzultációs kezdeményezést megtárgyalhat és véleményezhet.

(2) A bizottság a feladatkörébe tartozó bármely, Budapest Főváros Önkormányzata hatáskörébe tartozó kérdést megvitathat, illetve javaslatot tehet döntéshozatalra a Közgyűlésnek, más bizottságnak, a főpolgármesternek vagy a főjegyzőnek.

(3) A bizottság a feladatköre szerint konzultáció keretében meghallgathatja

a) a kinevezést megelőzően a Közgyűlés, más bizottság vagy a főpolgármester kinevezési jogkörébe tartozó vezérigazgató-jelöltet vagy ügyvezetőjelöltet, illetve a Fővárosi Önkormányzat irányítása alá tartozó költségvetési szerv vezetőjelöltjét,

b) a Fővárosi Önkormányzat legalább többségi befolyása alatt álló gazdasági társaság vezérigazgatóját vagy ügyvezetőjét, illetve a Fővárosi Önkormányzat irányítása alá tartozó költségvetési szerv vezetőjét.

(4) A bizottság a feladatkörét érintően részt vesz Budapest Főváros Önkormányzata nemzetközi kapcsolatainak ápolásában és fejlesztésében.

(5) A bizottság ellátja a Közgyűlés által meghatározott feladatokat.

23. A bizottsági munkaterv

51. § (1) A bizottság a bizottság elnökének előterjesztésére - a bizottsági munka tervezhetősége érdekében - éves munkatervet fogadhat el a tárgyévet megelőző utolsó vagy a tárgyév első ülésén.

(2) A munkaterv tartalmazza a bizottság üléseinek várható időpontját, valamint az azon megtárgyalni tervezett előterjesztések és tájékoztatók tervezett címét, előterjesztőjét.

24. A bizottsági ülés összehívásának szabályai

52. § (1) A bizottság ülését - a (2) és (3) bekezdésben foglaltak kivételével - a bizottság elnöke hívja össze.

(2) Ha a bizottság elnöki tisztsége betöltetlen, vagy a bizottság elnöke a tisztségből eredő feladatai ellátásában tizenöt napot meghaladóan akadályoztatva van, a bizottság ülését a bizottság alelnöke is összehívhatja.

(3) A bizottság ülését a főpolgármester hívja össze, ha

a) a bizottság elnöki és alelnöki tisztsége egyidejűleg betöltetlen,

b) a tisztségből eredő feladatai ellátásában a bizottság elnöke és alelnöke is tizenöt napot meghaladóan akadályoztatva van,

c) a bizottság ülését a főpolgármester kezdeményezése ellenére a kezdeményezéstől számított nyolc napon belül nem hívták össze, vagy

d) a bizottság ülését a főpolgármester kezdeményezése ellenére a kezdeményezéstől számított tizenöt napon belülre nem hívták össze.

53. § (1) A bizottság ülését az arra jogosult a meghívónak a budapest.hu honlapon történő közzétételével hívja össze.

(2) A meghívó közzétételéről a Főpolgármesteri Hivatal - az általa biztosított elektronikus levelezési címükre küldött elektronikus üzenet útján - tájékoztatja a bizottsági tagokat.

(3) A meghívóban meg kell jelölni az ülés helyszínét, időpontját és javasolt napirendjét.

(4) A meghívó közzétételére legkésőbb az ülés napját megelőző harmadik napon kerül sor.

(5) A budapest.hu honlap tizenkét órát meghaladó időtartamú elérhetetlensége esetén a meghívó és annak mellékletei a bizottsági tagokkal a Főpolgármesteri Hivatal által biztosított elektronikus levelezési címükre küldött elektronikus üzenet csatolmányaként, illetve papíralapon is közölhetőek.

54. § (1) A meghívóval egyidejűleg a budapest.hu honlapon közzé kell tenni

a) a napirendi javaslatban szereplő egyes napirendi pontokhoz tartozó előterjesztéseket és tájékoztatókat, valamint

b) a napirendi javaslatban nem szereplő, az 56. § (2) bekezdés a) pontja szerinti előterjesztéseket, tájékoztatókat és konzultációs kezdeményezéseket.

(2) Az (1) bekezdéstől eltérően a zárt ülésen tárgyalandó előterjesztéseket és tájékoztatókat a bizottsági tagok a meghívóban megjelölt módon a Főpolgármesteri Hivatal belső informatikai rendszerének erre szolgáló, csak a megismerésre jogosultak számára elérhető felületén való közzététellel vagy a Főpolgármesteri Hivatal erre kijelölt helyiségében való betekintés lehetősége útján ismerhetik meg.

(3) Az (1) bekezdéstől eltérően különösen indokolt esetben a napirendi javaslatban szereplő egyes napirendi pontokhoz tartozó előterjesztés és tájékoztató hozzáférhetővé tételére legkésőbb az ülés napját megelőző napon is sor kerülhet.

(4) A Közgyűlés ülésére szóló meghívó mellékleteként vagy az arra vonatkozó szabályok szerint közzétett vagy közzétételre kerülő előterjesztés és tájékoztató esetében - annak külön közzététele helyett - a meghívóban elegendő az eredeti közzététel helyét megjelölni.

25. A bizottsági ülés napirendje

55. § (1) A bizottság ülésének napirendjére

a) a bizottság döntésére irányuló írásbeli előterjesztés,

b) a bizottság döntését nem igénylő írásbeli tájékoztató,

c) a bizottságban folytatandó konzultációra irányuló, döntést nem igénylő írásbeli kezdeményezés,

d) a bizottság feladatkörébe tartozó közgyűlési előterjesztés vagy tájékoztató véleményezése

vehető fel.

(2) Előterjesztést, tájékoztatót, illetve konzultációs kezdeményezést nyújthat be a bizottságnak

a) a főpolgármester és a főpolgármester-helyettes,

b) a képviselő, a bizottság nem képviselő tagja,

c) feladatkörében a tanácsnok,

d) feladatkörében a Közgyűlés másik bizottsága,

e) a főjegyző,

f) a fővárosi területi nemzetiségi önkormányzat a feladatkörébe tartozó, őt közvetlenül érintő ügyben, és

g) Budapest Főváros Önkormányzata tulajdonában álló gazdasági társaság igazgatóságának elnöke, ügydöntő felügyelőbizottságának elnöke, vezérigazgatója vagy ügyvezetője a gazdasági társaságot közvetlenül érintő ügyben.

(3) Az előterjesztést, tájékoztatót vagy konzultációs kezdeményezést a főjegyzőnél kell benyújtani.

(4) A bizottság napirendjére olyan előterjesztés, tájékoztató vagy konzultációs kezdeményezés vehető fel, amelynek a tartalmát a főjegyző törvényességi szempontból megvizsgálta. A főjegyző törvényességi észrevételének hiányát az előterjesztés, a tájékoztató vagy a konzultációs kezdeményezés láttamozásával tanúsítja, vagy törvényességi észrevételeiről a bizottságot írásban tájékoztatja.

56. § (1) A bizottság az ülésének kezdetén a napirendi vita keretében - az ülés vezetője által meghatározott sorrendben, pontonként - határoz a meghívóban szereplő napirendi javaslat kiegészítéséről, egyes napirendi pontok elhagyásáról vagy sorrendjük felcseréléséről, valamint az ekként módosított napirendi javaslat elfogadásáról.

(2) A napirend kiegészítéseként a bizottság dönt

a) az arra jogosult által az adott ülés napirendjére legkésőbb az ülést megelőző harmadik napon felvenni kezdeményezett olyan előterjesztés, tájékoztató, konzultációs kezdeményezés napirendre vétele tárgyában, amely a napirendi javaslatban nem szerepel,

b) a Közgyűlés soron következő ülésének közzétett napirendi javaslatában vagy napirend-kiegészítési javaslatai között szereplő előterjesztés és tájékoztató megtárgyalása tárgyában.

26. A bizottsági ülés nyilvánossága

57. § (1) A bizottság ülésén - a zárt ülés kivételével - az ülés vezetője által kijelölt helyen hallgatóságként bárki részt vehet.

(2) A hallgatóság az ülés menetét nem zavarhatja, és csak abban az esetben szólalhat fel, ha erre az ülés vezetője engedélyt ad.

58. § (1) A zárt ülés Mötv. 46. § (2) bekezdés c) pontja szerinti elrendelését az előterjesztő vagy bármely bizottsági tag, illetve a főjegyző vagy megbízottja indítványozhatja a napirendi pont érdemi tárgyalásának megkezdéséig.

(2) Ha a zárt ülésre okot adó körülmény a napirendi pont érdemi tárgyalása közben merül fel, az ülés vezetője, illetve a főjegyző vagy megbízottja indítványozhatja a zárt ülés elrendelését.

(3) Ha jogszabály valamely ügy döntéshozatali eljárására titoktartási, összeférhetetlenségi vagy más, a nyilvánosság korlátozását igénylő szabályt ír elő, e szabály betartását a szükségesség és arányosság követelményei szerint a meghívó és az ahhoz az 54. § (1) bekezdése alapján mellékelt előterjesztések és tájékoztatók hozzáférhetővé tételénél, valamint a bizottság ülésén megfelelően - szükség esetén zárt ülés elrendelésével is - biztosí-tani kell.

27. A bizottság határozatképessége

59. § (1) A bizottság ülésének kezdetén az ülés vezetője megállapítja, hogy a bizottság határozatképes-e.

(2) A bizottság határozatképességének fennállását az ülés vezetője a döntéshozatal során a szavazás eredményének kihirdetését megelőzően ellenőrzi, egyébként az ülés ideje alatt ügyrendi javaslatra vagy saját hatáskörben bármikor ellenőrizheti.

60. § Ha az ülés vezetője azt állapítja meg, hogy a bizottság nem határozatképes,

a) felhívhatja a helyszínen tartózkodó bizottsági tagokat a határozatképesség biztosítására,

b) szünetet rendelhet el, vagy

c) az ülést berekesztheti.

61. § (1) A határozatképesség számítása szempontjából jelenlévőnek azt kell tekinteni,

a) akinek gépi szavazás esetén a szavazógép a jelenlétét jelzi,

b) aki nem gépi nyílt szavazás esetén az ülés helyszínén a számára kijelölt helyen tartózkodik, vagy

c) aki nem gépi titkos szavazás esetén a szavazólapot átvette.

(2) Ha az érintett bizottsági tag szavazógépe jelenlétet jelez, de az ülés helyszínén a bizottsági tag nem tartózkodik a számára kijelölt helyen, az ülés vezetője felhívja a bizottsági tagot a helyének elfoglalására, a felhívás eredménytelensége esetén pedig elrendeli a jelenlét jelzésének kikapcsolását.

(3) Ha az érintett bizottsági tag szavazógépe nem jelez jelenlétet, de a helyszínen a bizottsági tag a számára kijelölt helyen tartózkodik, az érintett bizottsági tag ügyrendi javaslatára az ülés vezetője őt jelenlévőnek minősíti.

28. A bizottság tanácskozási rendje

62. § (1) A bizottság ülését - a (2) és (3) bekezdésben foglaltak kivételével - a bizottság elnöke vezeti.

(2) A bizottság ülését a bizottság alelnöke vezeti, ha

a) a bizottság elnöki tisztsége betöltetlen,

b) a bizottság elnöke a tisztségből eredő feladatai ellátásában tizenöt napot meghaladóan akadályoztatva van, vagy

c) a bizottság elnöke azzal esetileg megbízza.

(3) Ha a bizottság elnöki és alelnöki tisztsége egyidejűleg betöltetlen, vagy a bizottság elnöke és alelnöke is a tisztségből eredő feladatai ellátásában tizenöt napot meghaladóan akadályoztatva van, a bizottság ülését a bizottság korban legidősebb, feladatainak ellátásában nem akadályoztatott jelen lévő tagja vezeti.

(4) A bizottság ülésén tanácskozási joggal részt vehet - az Mötv.-ben meghatározottakon túl -

a) a főpolgármester megbízottja,

b) a nem képviselő főpolgármester-helyettes vagy megbízottja,

c) a főjegyző megbízottja,

d) a fővárosi területi nemzetiségi önkormányzat képviselője a fővárosi területi nemzetiségi önkormányzatot közvetlenül érintő ügyben,

e) Budapest Főváros Önkormányzata tulajdonában álló gazdasági társaság igazgatóságának elnöke, ügydöntő felügyelőbizottságának elnöke, vezérigazgatója vagy ügyvezetője a gazdasági társaságot közvetlenül érintő ügyben,

f) akinek jelenlétét jogszabály kötelezővé teszi, és

g) akiknek jelenlétét a bizottság elnöke, az ülés vezetője vagy a bizottság az adott napirendi pontnál indokoltnak tartja.

63. § (1) A bizottság az egyes napirendi pontokat az elfogadott napirend szerinti sorrendben tárgyalja meg.

(2) Az ülés vezetőjének javaslatára - különösen fontos okból - a bizottság ülés közben is határozhat egyes napirendi pontok sorrendjének megcseréléséről, illetve egyes napirendi pontok levételéről.

(3) Az ülés vezetője szükség szerint szünetet rendelhet el azzal, hogy az ülésnek az adott ülésnapon folytatódnia kell.

(4) A bizottság ülésén az előterjesztő az előterjesztését az arról való döntéshozatal megkezdéséig visszavonhatja. A visszavont előterjesztésről a bizottság nem folytat vitát, a már megkezdett vita folyamán visszavont előterjesztés esetén pedig az ülés vezetője a vitát - a döntéshozatal mellőzése mellett - haladéktalanul lezárja.

(5) A tájékoztatók felett a bizottság nem nyit vitát és azok elfogadásáról nem határoz.

(6) Az ülés vezetője a napirendi pontok megtárgyalását követően az ülést berekeszti.

64. § (1) A bizottság ülésén részt vevő bizottsági tagok, továbbá jelen lévő minden más személy köteles a tanácskozás méltóságát tiszteletben tartani.

(2) Az ülés vezetője gondoskodik a bizottsági ülés rendjének fenntartásáról.

(3) Az ülés rendjének fenntartása érdekében az ülés vezetője

a) a tárgytól eltérő, a felszólalásra megengedett időt túllépő, továbbá az e rendelet szabályait megsértő vagy az ülést egyéb módon zavaró felszólalót figyelmezteti, a második figyelmeztetés eredménytelenségét köve-tően megvonhatja tőle a szót,

b) a tanácskozás folytatását súlyosan megnehezítő vagy azt lehetetlenné tevő rendzavarót - a bizottsági tag kivételével - felszólíthatja az ülésterem elhagyására, ennek önkéntes teljesítése hiányában kivezettetheti,

c) rendre utasíthatja azt a bizottsági tagot, aki a bizottság tekintélyét sértő kifejezést használ vagy magatartást tanúsít,

d) szünetet rendelhet el,

e) az ülést berekesztheti.

65. § (1) A bizottsági tanácskozás rendjével összefüggő eljárási kérdésben az előterjesztő, a bizottság tagja, illetve a főjegyző vagy megbízottja bármikor soron kívül szót kérhet, és legfeljebb két perc időtartamban ügyrendi javaslatot fogalmazhat meg.

(2) Az ügyrendi javaslat elfogadásáról az ülés vezetőjének hatáskörébe tartozó kérdésben az ülés vezetője, egyéb kérdésben a bizottság - szükség esetén az ülés vezetője, illetve a főjegyző vagy megbízottja hozzászólását követően - vita nélkül határoz.

66. § (1) Az ülést megelőző nap 12 óráig beérkezőleg a napirendi javaslatban, illetve a napirend-kiegészítési javaslatok között szereplő előterjesztéshez

a) bármely bizottsági tag szövegszerű írásbeli módosító javaslatot,

b) az előterjesztő szövegszerű írásbeli kiegészítést

nyújthat be a főjegyzőnél.

(2) A módosító javaslatban és az előterjesztői kiegészítésben az eredeti szöveghez képest egyértelműen jelölni kell, hogy az a szöveg melyik részének elhagyására, illetve a szöveg melyik részében milyen szöveg beillesztésére irányul. A módosító javaslat és az előterjesztői kiegészítés az előterjesztés tárgyán nem terjeszkedhet túl. Az eredeti szöveg eltérő szerkezeti egységeit érintő módosító javaslatokat külön módosító javaslatokként kell megfogalmazni.

(3) A határidőben érkezett, szabályszerű módosító javaslatot és előterjesztői kiegészítést a főjegyző az 54. § (1) és (2) bekezdésének megfelelő alkalmazásával a bizottsági tagok számára haladéktalanul, de legkésőbb az ülést megelőző nap 14 óráig hozzáférhetővé teszi.

(4) A bizottság ülésén az ülés vezetője az előterjesztésről való döntéshozatal megkezdéséig szövegszerű írásbeli módosító javaslatot terjeszthet elő, amelyet haladéktalanul a bizottsági tagok rendelkezésére bocsát, és azt a főjegyző az 54. § (1) és (2) bekezdésének szabályai szerint legkésőbb az ülést követő munkanapon közzéteszi.

(5) A módosító javaslatot a bizottsági tag, az előterjesztői kiegészítést az előterjesztő az ülésen az előterjesztésről való döntéshozatal megkezdéséig visszavonhatja. A visszavont módosító javaslatot az előterjesztő a visszavonás bejelentését követően haladéktalanul megtett szóbeli nyilatkozatával változatlan formában fenntarthatja.

67. § (1) A napirendi pont vitájának kezdetén az előterjesztő legfeljebb hét perc időtartamban szólalhat fel.

(2) A napirendi pont vitájához bármely bizottsági tag, továbbá a tanácskozási joggal rendelkező személy legfeljebb két ízben, egyenként legfeljebb három perc időtartamban hozzászólhat.

(3) Az előterjesztő, valamint a főjegyző vagy megbízottja a napirendi pont vitájához a vita bármely pontján időkeret nélkül hozzászólhat.

(4) Az ülés vezetője a vitához való hozzászólást - időkeret meghatározásával - másnak is engedélyezheti.

(5) Az előterjesztő az (1)-(4) bekezdés szerinti hozzászólásokat követően a vitában elhangzottakra legfeljebb hét perc időtartamban válaszolhat, továbbá nyilatkozik arról, mely módosító javaslatokat támogatja. Az előterjesztői által támogatott módosító javaslat és a szabályszerűen benyújtott, vissza nem vont előterjesztői kiegészítés az előterjesztés részévé válik.

(6) Az ülés vezetője a hozzászólásra nyitva álló időtartamot hosszabban is meghatározhatja, illetve több hozzászólást is engedélyezhet.

(7) Az (1)-(5) bekezdés szerinti hozzászólásokat követően vagy azok hiányában az ülés vezetője a vitát lezárja.

68. § (1) Az előterjesztés vitájának lezárását követően az ülés vezetője döntéshozatalt rendel el.

(2) A döntéshozatal során a bizottság elsőként az előterjesztő által nem támogatott módosító javaslatokról határoz. A módosító javaslatokról való szavazás sorrendjét az ülés vezetője határozza meg.

(3) A bizottság az előterjesztésnek az előterjesztő által támogatott módosító javaslattal és az előterjesztő által szabályszerűen benyújtott kiegészítéssel, valamint a bizottság által elfogadott módosító javaslattal módosított egységes szövegéről zárószavazás keretében egyben dönt.

(4) A zárószavazás megkezdéséig bármelyik bizottsági tag kérheti, hogy az előterjesztés határozati javaslata egységes szövegének a bizottsági tag által megjelölt egyes pontjairól a bizottság külön döntsön. Ebben az esetben a bizottság előbb - az ülés vezetője által meghatározott sorrendben - a külön szavazásra kért pontokról dönt egyenként, majd ezt követően határoz az előterjesztés egységes szövegének egészéről.

29. A bizottság döntéshozatali rendje

69. § (1) A bizottság a döntéseit szavazással hozza.

(2) A szavazás során „igen”, „nem” és „tartózkodom” szavazat adható le.

(3) Szavazni csak személyesen lehet.

(4) A szavazás eredményét - ideértve a határozatképtelenség megállapítását is - az ülés vezetője szóban hirdeti ki.

(5) A szavazás eredményével szemben felmerült kétség esetén a szavazás Mötv. 48. § (5) bekezdése szerinti megismétlésére irányuló ügyrendi javaslatról az ülés vezetője dönt.

70. § (1) A bizottság tagja legkésőbb a döntéshozatal megkezdése előtt ügyrendi javaslatként jelenti be az Mötv. 49. §-a szerinti személyes érintettségét, illetve kezdeményezheti saját maga vagy más bizottsági tag döntéshozatalból való kizárását az Mötv. 49. §-a szerinti személyes érintettség miatt.

(2) Ha a bizottsági tag döntéshozatalból való kizárására másik bizottsági tag tett javaslatot, az érintett bizottsági tagnak legfeljebb két perc időtartamban válaszadásra van joga.

(3) A döntéshozatalból való kizárásról a bizottság - a főjegyző vagy megbízottja esetleges hozzászólását követően - vita nélkül határoz.

(4) Ha a döntéshozatalt követően derül fény arra, hogy a bizottsági tag a személyes érintettségét nem jelentette be, de a döntéshozatalban részt vett, a Közgyűlés bármely képviselőnek a mulasztástól számított hat hónapon belül benyújtott javaslatára a mulasztó bizottsági tag következő havi tiszteletdíját 25%-kal csökkentheti. A javaslatra az érintett tizenöt napon belül írásban észrevételt tehet, illetve a döntéshozatal előtt legfeljebb három perc időtartamban hozzászólhat, de arról egyebekben a Közgyűlés vita nélkül - a főjegyző esetleges hozzászólását követően - dönt.

(5) A tiszteletdíja csökkentéséről szóló döntést a bizottság tagja közigazgatási perben megtámadhatja.

71. § (1) A nyílt szavazást az ülés vezetőjének döntése szerint szavazógép alkalmazásával vagy kézfelemeléssel kell lebonyolítani.

(2) Ha az érintett bizottsági tag szavazógépe meghibásodik, az érintett bizottsági tag haladéktalanul megtett ügyrendi javaslatára az ülés vezetője a szóban leadott szavazatot az eredmény megállapításakor figyelembe veszi.

(3) Ha a bizottsági tagok egynegyede - az Mötv.-ben ki nem zárt kérdésben - a napirendi pont vitájának lezárásáig név szerinti szavazást indítványoz, vagy jogszabály a név szerinti szavazást egyébként előírja, a nyílt szavazást akként kell lebonyolítani, hogy az ülés vezetője a bizottsági tagok nevét névsor szerinti rendben felolvassa, az érintett bizottsági tag pedig jól hallhatóan, szóban adja le a szavazatát.

72. § (1) A titkos szavazást szavazólap alkalmazásával kell lebonyolítani.

(2) A titkos szavazás lebonyolításáról a főjegyző vagy megbízottja gondoskodik. Ennek keretében a bizottság tagjainak át kell adni egy borítékot és a szavazólapot. A bizottság tagja a szavazólapon az „igen”, „nem” vagy „tartózkodom” szavak mellett elhelyezett körben két egymást metsző vonal elhelyezésével adja le a szavazatát, majd a szavazólapot a borítékban helyezi el, amelyet lezár. A lezárt borítékokat össze kell gyűjteni, majd azokat felbontva a leadott szavazatokat megszámlálni. A szavazatszámlálás eredményéről a főjegyző vagy megbízottja a bizottságot szóban tájékoztatja, majd ez alapján az ülés vezetője kihirdeti a szavazás eredményét.

30. A bizottság egyedi határozatának közzététele

73. § (1) A bizottság által elfogadott egyedi határozatnak a budapest.hu honlapon történő közzétételéről - a közérdekből nyilvános adatnak nem minősülő személyes adatok, valamint a törvény által védett titok felismerhetetlenné tétele mellett - a határozat elfogadásától számított tizenöt napon belül a főjegyző gondoskodik.

(2) A bizottság határozatáról a főjegyző szükség szerint hiteles kiadmányt ad ki.

31. A bizottság ülésének jegyzőkönyve

74. § (1) A bizottsági ülés jegyzőkönyvének elkészítéséről - az ülésről készített hangfelvétel vagy videófelvétel szó szerinti leirata alapján - a főjegyző gondoskodik. A jegyzőkönyvben fel kell tüntetni az Mötv. 52. § (1) bekezdésének megfelelő alkalmazásával azon adatokat is, amelyek egyébként a leiratból nem ismerhetőek meg.

(2) A jegyzőkönyvhöz mellékelni kell az ülés meghívóját és annak mellékleteit, a jelenléti ívet, az előterjesztéseket, a módosító javaslatokat és az előterjesztői kiegészítéseket, a tájékoztatókat, a konzultációs kezdeményezéseket, a főjegyző törvényességi észrevételeit, a bizottsági tag által írásban benyújtott hozzászólásokat, valamint a szavazógéppel lebonyolított szavazások számítógépes adatainak a határozatokhoz rendelt listáját.

(3) A jegyzőkönyv egy eredeti példányát a Fővárosi Levéltárban kell elhelyezni.

(4) A jegyzőkönyv alapjául szolgáló hangfelvétel vagy videófelvétel, valamint a jegyzőkönyvről készített leirat budapest.hu honlapon történő közzétételéről - a zárt ülésen tárgyalt napirendi pontokra vonatkozó rész kivételével - legkésőbb az üléstől számított tizenöt napon belül a főjegyző gondoskodik.

32. A bizottság működésének feltételei

75. § (1) Budapest Főváros Önkormányzata a bizottsági elnöknek a Főpolgármesteri Hivatalban irodahelyiség használatát, valamint a költségvetési rendeletben meghatározott előirányzat erejéig reprezentációs kiadások fedezetét biztosítja.

(2) Budapest Főváros Önkormányzata a bizottsági elnöknek a bizottsági elnöki feladatok ellátásához kapcsolódó adminisztratív feladatok elvégzéséhez a Főpolgármesteri Hivatal állományából egy köztisztviselő vagy munkavállaló, valamint állandó bizottság esetén a bizottság szakmai munkájának segítéséhez egy, az adott bizottság feladatköréhez igazodó szakértelemmel rendelkező, önkormányzati tanácsadói munkakörbe kinevezett köztisztviselő rendelkezésre állását biztosítja összesen a költségvetési rendeletben meghatározott előirányzat erejéig.

(3) A bizottsági ülések szervezésével összefüggő titkári feladatok ellátásáról a főjegyző gondoskodik.

(4) A főpolgármester a bizottsági elnöknek - a bizottság feladatköréhez igazodóan - jogi tanácsadásra irányuló ügyvédi tevékenység vagy felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadói tevékenység végzésére irányuló szakértői megbízási keretet biztosíthat.

IV. FEJEZET

A KÉPVISELŐ ÉS A BIZOTTSÁG NEM KÉPVISELŐ TAGJA

33. A képviselő díjazása, természetbeni juttatásai

76. § (1) A Közgyűlés fővárosi kompenzációs listáról mandátumot szerzett tagját megválasztása időpontjától megbízatása megszűnéséig tiszteletdíj illeti meg, amely a (2) bekezdés szerinti képviselői alapdíjból, valamint bizottsági elnöki tisztség, illetve bizottsági tagság esetén a (3) bekezdés szerinti kiegészítő díjból áll.

(2) A fővárosi kompenzációs listáról mandátumot szerzett képviselő a főpolgármester illetménye 25%-ával megegyező havi alapdíjra jogosult.

(3) A fővárosi kompenzációs listáról mandátumot szerző képviselő a (2) bekezdés szerinti alapdíjon felül

a) bizottsági tagsága után havonta a képviselői alapdíj 10%-ával megegyező kiegészítő díjra, vagy

b) bizottság elnöki tisztségének betöltése után havonta az alapdíj 20%-ával megegyező kiegészítő díjra

jogosult.

(4) A fővárosi kompenzációs listáról mandátumot szerző képviselő több bizottsági tagság, illetve több bizottsági elnöki tisztség esetén is csak egy bizottsági tagság vagy egy bizottsági elnöki tisztség után jogosult kiegészítő díjra.

(5) Ha a megbízatás a naptári hónap egészében nem állt fenn, az érintett a megbízatás fennállásának minden napja után a havi összeg harmincadára jogosult.

(6) A Közgyűlés fővárosi kompenzációs listáról mandátumot szerzett tagja megbízatása idejére - ha főpolgármester-helyettesi, bizottsági elnöki vagy tanácsnoki tisztséget nem tölt be - természetbeni juttatásként a Főpolgármesteri Hivatalban irodahelyiség igénybevételére jogosult.

(7) A fővárosi kompenzációs listáról mandátumot szerzett képviselő megbízatása idejére - ha főpolgármester-helyettesi tisztséget nem tölt be - természetbeni juttatásként Budapest Főváros Önkormányzata tulajdonát képező hordozható számítógép, annak tartozékai és a működéséhez szükséges szoftverek a Főpolgármesteri Hivatalra irányadó informatikai biztonsági szabályzat szerinti használatára, továbbá a Főpolgármesteri Hivatal által biztosított informatikai szolgáltatások igénybevételére jogosult.

(8) Budapest Főváros Önkormányzata a fővárosi kompenzációs listáról mandátumot szerzett képviselő számára - ha főpolgármester-helyettesi, tanácsnoki vagy bizottsági elnöki tisztséget nem tölt be - a feladatainak ellátásához kapcsolódó adminisztratív feladatok elvégzéséhez a Főpolgármesteri Hivatal állományából egy köztisztviselő vagy munkavállaló rendelkezésre állását biztosítja összesen a költségvetési rendeletben meghatározott előirányzat erejéig.

77. § (1) A bizottság nem képviselő tagját megválasztása időpontjától megbízatása megszűnéséig tiszteletdíj illeti meg.

(2) A bizottság nem képviselő tagja a főpolgármester illetménye 12,5%-ával megegyező megfelelő havi tiszteletdíjra jogosult.

(3) Ha a megbízatás a naptári hónap egészében nem állt fenn, az érintett a megbízatás fennállásának minden napja után a havi összeg harmincadára jogosult.

78. § (1) A fővárosi kompenzációs listáról mandátumot szerzett képviselő és a bizottság nem képviselő tagja megbízatása idejére természetbeni juttatásként Budapest Főváros közigazgatási területén a tömegközlekedési eszközök igénybevételére jogosító utazási bérletre jogosult.

(1a) *  A fővárosi kompenzációs listáról mandátumot szerzett képviselő és a bizottság alelnöki tisztséget viselő nem képviselő tagja megbízatása idejére természetbeni juttatásként mobiltelefon és - a főpolgármester által meghatározott, a betöltött tisztséghez igazodó keretösszeg erejéig - elektronikus hírközlési szolgáltatások igénybevételére jogosult.

(2) A fővárosi kompenzációs listáról mandátumot szerzett képviselőnek és a bizottság nem képviselő tagjának költségei az Mötv. 35. § (3) bekezdésében foglaltak szerint téríthetők meg.

79. § (1) Ha a fővárosi kompenzációs listáról mandátumot szerzett képviselő a Közgyűlés két egymást követő ülésén a szavazások több mint egynegyedén igazolatlanul nem vesz részt, a Közgyűlés a közgyűlési döntést követő havi tiszteletdíját legfeljebb egynegyedével csökkentheti.

(2) Ha a bizottság képviselő, illetve nem képviselő tagja a tárgyhónapban vagy két egymást követő bizottsági ülésen tartott szavazások több mint egynegyedében igazolatlanul nem vesz részt, a Közgyűlés a közgyűlési döntést követő havi kiegészítő díját, illetve tiszteletdíját legfeljebb egynegyedével csökkentheti.

(3) A kiegészítő díj, illetve tiszteletdíj (1) vagy (2) bekezdés szerinti csökkentésére irányuló indítványt bármely képviselő az utolsó érintett ülést követő hat hónapon belül nyújthatja be. A javaslatra az érintett tizenöt napon belül írásban észrevételt tehet, illetve a döntéshozatal előtt legfeljebb három perc időtartamban hozzászólhat. A tiszteletdíj (1) vagy (2) bekezdés szerinti csökkentéséről egyebekben a Közgyűlés vita nélkül - a főjegyző esetleges hozzászólását követően - határoz.

(4) A kiegészítő díja, illetve tiszteletdíja csökkentéséről szóló döntést a képviselő, illetve a bizottság nem képviselő tagja közigazgatási perben megtámadhatja.

34. A méltatlansági és az összeférhetetlenségi eljárással összefüggő egyes kérdések

80. § (1) A főjegyző a tárgyhónap 15. napjáig, az állami adóhatóság írásbeli értesítése esetén pedig soron kívül ellenőrzi, hogy a képviselő, illetve a nem képviselő bizottsági tag szerepel-e az adózás rendjéről szóló törvényben meghatározott köztartozásmentes adózói adatbázisban (a továbbiakban: adatbázis).

(2) Ha a képviselő, illetve a nem képviselő bizottsági tag határidőben nem igazolta az adatbázisba való felvételének megtörténtét, vagy az adatbázisban már nem szerepel, a főjegyző javaslatára a főpolgármester az érintett képviselőt vagy nem képviselő bizottsági tagot hatvannapos határidő tűzésével felhívja arra, hogy az Mötv. 38. § (4) bekezdése szerinti kötelezettségét teljesítse, vagy igazolja a köztartozásnak az Mötv. 38. § (1) bekezdés d) pontja második fordulata szerinti rendezését.

(3) Ha a képviselő vagy a nem képviselő bizottsági tag a (2) bekezdés szerinti felhívásnak nem tesz eleget, a főpolgármester indítványozza az érintett méltatlanságának megállapítását.

(4) Ha az érintett a döntéshozatal megkezdéséig igazolja az Mötv. 38. § (4) bekezdése szerinti kötelezettségének teljesítését, vagy a köztartozásnak az Mötv. 38. § (1) bekezdés d) pontja második fordulata szerinti rendezését, illetve az Mötv. 38. § (1) bekezdés e) vagy f) pontja szerinti kötelezettség teljesítését, a Közgyűlés mellőzi a méltatlanság alapjául szolgáló ezen körülmények fennállásának megállapítását, valamint a méltatlanság kimondását.

81. § A Közgyűlés az összeférhetetlenség alapjául szolgáló körülmények fennállásának megállapítását, valamint az összeférhetetlenség kimondását mellőzi, ha az érintett a döntéshozatal megkezdéséig igazolja

a) az összeférhetetlenség megszűnését, vagy

b) ha az összeférhetetlenség megszüntetéséhez más személy vagy szerv eljárása is szükséges, minden, a képviselő által megtehető jognyilatkozat megtételét és az annak hatályosulásához szükséges minden további, a képviselő által elvégezhető cselekmény elvégzését.

V. FEJEZET

A KÉPVISELŐCSOPORT

35. A képviselőcsoport megalakulása és megszűnése

82. § (1) A helyi önkormányzati választáson azonos jelölő szervezet jelöltjeként bejelentett és a Közgyűlés tagjaként mandátumot szerzett képviselők képviselői tevékenységük összehangolására képviselőcsoportot alakíthatnak.

(2) A közös jelölő szervezet jelöltjeként bejelentett képviselők az egyes jelölő szervezetek külön képviselőcsoportjait vagy közös képviselőcsoportját is megalakíthatják.

(3) A képviselőcsoport tagjainak száma legalább két fő.

(4) Egy képviselő csak egy képviselőcsoportnak lehet a tagja.

(5) A képviselőcsoport a működési rendjét maga alakítja ki, vezetőjét a tagjai közül maga választja meg.

(6) A képviselőnek a képviselőcsoportban fennálló tagsága megszűnik, ha

a) abból kilép,

b) a képviselőcsoport a tagjai közül kizárja, vagy

c) a képviselőcsoport megszűnik.

(7) A képviselőcsoport megszűnik, ha a tagjainak száma hatvan napot meghaladóan két fő alá csökken, vagy ha a megszűnését kimondja.

83. § (1) A képviselőcsoport megalakulását, a képviselőcsoport elnevezésében, tagjaiban és vezetőjében bekövetkezett változást, továbbá a képviselőcsoport megszűnését a képviselőcsoport vezetője a megalakulástól, a változás bekövetkezésétől vagy a megszűnéstől számított öt napon belül a főpolgármesternek írásban bejelenti.

(2) A képviselőcsoport megalakulásáról szóló bejelentésnek tartalmaznia kell a képviselőcsoport elnevezését, vezetőjének nevét, továbbá a képviselőcsoport tagjai-nak a nevét.

(3) A képviselőcsoportból való kilépését az érintett képviselő is bejelentheti írásban a főpolgármesternek.

(4) A képviselőcsoportot az e rendelet szerinti jogosultságok gyakorlásában a képviselőcsoport vezetője képviseli.

36. A képviselőcsoport működésének feltételei

84. § Budapest Főváros Önkormányzata a képviselőcsoportnak a Főpolgármesteri Hivatalban irodahelyiség használatát, valamint a költségvetési rendeletben meghatározott előirányzat erejéig reprezentációs kiadások fedezetét biztosítja.

85. § (1) Budapest Főváros Önkormányzata a közgyűlési és bizottsági szakmai munka segítése érdekében valamennyi képviselőcsoportnak együttesen nyolc, a Főpolgármesteri Hivatal állományába tartozó önkormányzati tanácsadói munkakörbe kinevezett köztisztviselő vagy munkavállaló rendelkezésre állását biztosítja a költségvetési rendeletben meghatározott előirányzat erejéig.

(2) Az (1) bekezdés szerinti álláshelyek és az előirányzat az egyes képviselőcsoportok között azok létszáma szerint azzal a matematikai eljárással oszlanak meg, mint ahogyan a fővárosi kompenzációs listás mandátumokat a kompenzációs listák között szét kell osztani.

(3) A képviselőcsoport létszámát a (2) bekezdés alkalmazása során a tárgyév március 1-jei állapotnak megfelelően kell figyelembe venni.

86. § Budapest Főváros Önkormányzata a képviselőcsoportnak a költségvetési rendeletben meghatározott előirányzat erejéig szakértői megbízási keretet biztosít.

VI. FEJEZET

A TANÁCSNOK

37. A tanácsnoki megbízatás keletkezése és megszűnése

87. § (1) A tanácsnokot a Közgyűlés határozott időre vagy a képviselői megbízatásának idejére választja meg.

(2) A határozott időre megválasztott tanácsnok megbízatása a határozott idő lejárta előtt is megszűnik a képviselői megbízatásának megszűnésével.

38. A tanácsnok feladatköre

88. § (1) A tanácsnok feladatkörét megválasztásával egyidejűleg a Közgyűlés a főpolgármester javaslatára normatív határozatban állapítja meg.

(2) A tanácsnok a feladatkörében

a) bármely közgyűlési vagy bizottsági előterjesztést, tájékoztatót, illetve konzultációs kezdeményezést véleményezhet,

b) javaslatot tehet a Közgyűlésnek, bizottságnak, a főpolgármesternek, illetve a főjegyzőnek döntés meghozatalára.

(3) A tanácsnok feladatainak ellátása során együttműködik a főpolgármester-helyettesekkel, a bizottságokkal és a főjegyzővel; a Főpolgármesteri Hivatal feladatkörébe tartozó feladat elvégzésére a főjegyző útján tehet javaslatot.

39. A tanácsnok működésének feltételei

89. § (1) A fővárosi kompenzációs listáról mandátumot szerzett tanácsnokot - a képviselői tiszteletdíján felül - megválasztása időpontjától megbízatása megszűnéséig kiegészítő díj illeti meg, amelynek havi összege a főpolgármester illetménye 25%-ával megegyező összeg.

(2) Ha a megbízatás a naptári hónap egészében nem állt fenn, az érintett a megbízatás fennállásának minden napja után a havi összeg harmincadára jogosult.

90. § (1) Budapest Főváros Önkormányzata a tanácsnoknak a Főpolgármesteri Hivatalban irodahelyiség használatát, valamint az állandó bizottságok elnökével azonos összegben reprezentációs kiadások fedezetét biztosítja.

(2) Budapest Főváros Önkormányzata a tanácsnoknak az adminisztratív feladatok ellátásához a Főpolgármesteri Hivatal állományába tartozó egy, II. besorolási osztályba tartozó köztisztviselő vagy munkavállaló, valamint egy, a tanácsnok feladatköréhez igazodó szakértelemmel rendelkező, önkormányzati tanácsadói munkakörbe kinevezett, legfeljebb a Főpolgármesteri Hivatal főosztályvezetői illetményének átlagával megegyező személyi illetménnyel rendelkező köztisztviselő rendelkezésre állását biztosítja.

VII. FEJEZET

A FŐPOLGÁRMESTER ÉS A FŐPOLGÁRMESTER-HELYETTES

40. A főpolgármester

91. § A főpolgármester a megbízatását főállásban látja el.

92. § A főpolgármester harmadik személyekkel szemben ellátja Budapest Főváros Önkormányzata törvényes képviseletét.

93. § (1) A főpolgármester a Közgyűlés két ülése között felmerülő halaszthatatlan esetben - pénzügyi kötelezettségvállalást nem eredményező módon vagy Budapest Főváros Önkormányzata éves költségvetéséről, illetve átmeneti gazdálkodásáról szóló közgyűlési rendeletben biztosított fedezet erejéig - döntést hozhat az Mötv. 42. §-ban meghatározott ügyek kivételével az alábbi ügyekben:

1. támogatási szerződés megkötése és módosítása, valamint a támogatási szerződésben foglaltak teljesítésével összefüggő ügyek,

2. támogatás igénybevételére vonatkozó pályázat, kérelem benyújtása,

3. Budapest Főváros Önkormányzata költségvetési szerve és a tulajdonában álló gazdasági társaság pályázatának benyújtásához szükséges előzetes jóváhagyás,

4. Budapest Főváros Önkormányzata részvétele hazai partnerségi programban, szakmai segítségnyújtást, tapasztalatcserét célzó együttműködésben,

5. beruházási, felújítási okmány jóváhagyása és az okmányhoz kapcsolódó pénzeszköz átadás-átvételi, megvalósítási vagy fejlesztési megállapodás megkötése, módosítása,

6. közszolgáltatási szerződés megkötése, módosítása Budapest Főváros Önkormányzata feladatkörébe tartozó közszolgáltatást nyújtó szervezettel,

7. nemzetközi sportesemény, illetve tudományos, kulturális vagy vallási esemény Budapesten történő megrendezésére Budapest Főváros Önkormányzata által megkötött megállapodásból eredő vagy azzal összefüggő, kötelezettségvállalást nem jelentő nyilatkozat, állásfoglalás, egyéb dokumentum kiadása,

8. Budapest Főváros Önkormányzata tulajdonában vagy résztulajdonában lévő gazdasági társaság vonatkozásában a tulajdonosi pozícióból eredő tagi, részvényesi jogok gyakorlása és kötelezettségek teljesítése,

9. Budapest Főváros Önkormányzata által kiírt tervpályázat esetében a Közgyűlés által jóváhagyott tervpályázati kiírás és tervpályázati dokumentáció olyan, a tervpályázat célját és érdemi tartalmát nem érintő módosítása, amely a tervpályázati eljárás lefolytatása érdekében szükséges,

10. Budapest Főváros Önkormányzata által megállapításra kerülő településrendezési eszközök egyeztetési eljárása során a környezet védelméért felelős szervek írásos véleménye alapján a környezeti értékelés szükségessége és annak tematikája.

(2) A főpolgármester az (1) bekezdés szerinti döntéséről a Közgyűlést a következő ülésen tájékoztatja.

94. § A főpolgármester hatáskörébe tartozó egyes ügyekben a kiadmányozás rendjét a főpolgármester normatív utasításban határozza meg.

95. § (1) A főpolgármester a hatáskörébe tartozó egyes döntések előkészítésében való közreműködésre, valamint egyes önkormányzati döntések végrehajtásának folyamatos figyelemmel kísérésére főpolgármesteri megbízottat bízhat meg.

(2) A főpolgármesteri megbízott a főpolgármester közvetlen irányításával jár el, az e feladatkörében végzett tevékenységéről kizárólag a főpolgármesternek tartozik beszámolni.

(3) A főpolgármesteri megbízott feladatainak ellátása során együttműködik a főpolgármester-helyettesekkel és a főjegyzővel; a Főpolgármesteri Hivatal feladatkörébe tartozó feladat elvégzésére a főjegyző útján tehet javaslatot.

(4) A főpolgármesteri megbízott munkavégzéséhez szükséges feltételek biztosításáról a főpolgármester - szükség esetén a főjegyző útján - gondoskodik.

96. § A főpolgármester a tisztsége megszűnése esetén - főpolgármester-helyettes vagy új főpolgármester hiányában, illetve azok akadályoztatása esetén - a legidősebb, feladatai ellátásában nem akadályoztatott képviselőnek adja át a munkakörét.

41. A főpolgármester-helyettes

97. § A főpolgármester-helyettes a megbízatását főállásban látja el.

98. § A főpolgármester-helyettes feladatait a főpolgármester normatív utasításban állapítja meg.

99. § A főpolgármester-helyettes a tisztsége megszűnését követően nyolc munkanapon belül írásba foglaltan átadja munkakörét a főpolgármesternek, a főpolgármester által kijelölt másik főpolgármester-helyettesnek vagy a Főpolgármesteri Hivatal vezetői megbízással rendelkező köztisztviselőjének.

VIII. FEJEZET

A FŐJEGYZŐ ÉS A FŐPOLGÁRMESTERI HIVATAL

42. A főjegyző

100. § (1) A főjegyző az Mötv.-ben, más jogszabályban vagy közjogi szervezetszabályozó eszközben meghatározottakon túl

a) gondoskodik a képviselők névjegyzékének nyilvántartásáról,

b) gondoskodik a Közgyűlés törvény által előírt vagy megállapodással átvett feladat- és hatásköreit tartalmazó jegyzék naprakész vezetéséről,

c) a Közgyűlés, valamint a bizottságok elé kerülő előterjesztéseket készít elő,

d) ellátja a Közgyűlés, valamint a bizottságok szervezési és ügyviteli tevékenységével kapcsolatos feladatokat,

e) gondoskodik az önkormányzati hatósági ügyekben a döntés előkészítéséről,

f) a Közgyűlés és - saját maga vagy megbízottja útján - a bizottság ülésén törvényességi észrevételt tehet, és

g) jelzi a Közgyűlésnek, a bizottságnak és a főpolgármesternek, ha döntésüknél, működésük során jogszabálysértést észlel.

(2) A főjegyző hatáskörébe tartozó egyes ügyekben a kiadmányozás rendjét a főjegyző normatív utasításban határozza meg.

101. § A főjegyzői és az aljegyzői tisztségek egyidejű betöltetlensége, vagy az e tisztségeket betöltő személyek tizenöt napot meghaladó együttes akadályoztatása esetén - legfeljebb hat hónap időtartamra - a főpolgármester a Főpolgármesteri Hivatalból olyan főosztályvezetőt bíz meg a főjegyzői feladatok ellátásával, aki a jegyzői kinevezés törvényi feltételeinek egyébként megfelel.

43. A Főpolgármesteri Hivatal

102. § (1) A Közgyűlés Budapest Főváros Főpolgármesteri Hivatal elnevezéssel egységes hivatalt hoz létre.

(2) A Budapest Főváros Főpolgármesteri Hivatal megjelölésére a Főpolgármesteri Hivatal elnevezés is használható.

(3) A Főpolgármesteri Hivatal főosztályokra, törzskari irodákra, valamint önálló osztályokra tagozódik. A főosztályok és a törzskari irodák osztályokra tagozódhatnak. A Főpolgármesteri Hivatal szervezeti és működési szabályzata más, szervezeti egységnek nem minősülő munkaszervezési formákat is meghatározhat.

103. § (1) A Főpolgármesteri Hivatal szervezeti és működési szabályzatát a főjegyző javaslatára a főpolgármester az irányítási jogkörében kiadott normatív utasításban állapítja meg.

(2) A főpolgármester a Főpolgármesteri Hivatal szervezeti és működési szabályzatában határozza meg az Mötv. 81. § (4) bekezdése szerinti egyetértési jogának terjedelmét.

104. § (1) A Főpolgármesteri Hivatal engedélyezett létszámát az önkormányzat éves költségvetési rendelete határozza meg.

(2) A Főpolgármesteri Hivatalban az önkormányzati főtanácsadói, tanácsadói munkakörben foglalkoztatottak száma ötven fő és a bizottságok, illetve a képviselőcsoportok munkáját segítő önkormányzati tanácsadók számának összege.

105. § (1) A Főpolgármesteri Hivatal munkarendjében a dolgozók munkaideje ötnapos osztatlan munkaidő-beosztásban heti 40 óra azzal, hogy a munkaidő hétfőtől csütörtökig 8 órától 16 óra 30 percig, pénteken 8 órától 14 óráig tart.

(2) A munkáltatói jogkör gyakorlója egyes dolgozók munkaidejét vagy munkarendjét az (1) bekezdéstől eltérően is meghatározhatja, illetve a Főpolgármesteri Hivatal szervezeti és működési szabályzata a munkarendet rugalmasan is meghatározhatja.

106. § (1) A Főpolgármesteri Hivatal az ügyfélfogadást hétfőn és szerdán 8 óra és 18 óra között, kedden és csütörtökön 8 óra és 16 óra 30 perc között, pénteken 8 óra és 14 óra között biztosítja.

(2) A főjegyző az ügyek meghatározott csoportjára az ügyfélfogadás idejét az (1) bekezdéstől eltérően is meghatározhatja.

IX. FEJEZET

A RÉSZVÉTELI DEMOKRÁCIA ESZKÖZEI

44. A helyi népszavazás

107. § (1) A Közgyűlés helyi népszavazást rendel el, ha azt a kezdeményezés támogatására jogosult választópolgárok legalább tíz százaléka kezdeményezte.

(2) A kezdeményezéshez szükséges választópolgárok számáról a szervezőt az aláírásgyűjtő ív mintapéldányának átadásával egyidejűleg tájékoztatni kell.

45. Közmeghallgatás

108. § (1) A Közgyűlés évente legalább egyszer közmeghallgatást tart.

(2) A Közgyűlés Budapest egyes területei, városrészei vonatkozásában külön közmeghallgatást tarthat, amelyre az érintett kerületek polgármestereit is meg kell hívni.

(3) A Közgyűlés egyes tárgykörökben külön közmeghallgatást tarthat.

(4) A közmeghallgatás külön jogszabály szerinti lakossági fórumként is meghirdethető.

109. § (1) A közmeghallgatásra - a (2)-(4) bekezdésben foglalt eltérésekkel - közgyűlési ülés szabályai vonatkoznak.

(2) A közmeghallgatás időpontját a főpolgármester legkésőbb az azt megelőző tizenötödik napon a budapest.hu oldalon teszi közzé.

(3) A közmeghallgatáson feltenni kívánt kérdéseket, illetve megtenni kívánt javaslatokat legkésőbb a közmeghallgatás időpontja előtti harmadik napon írásban is be lehet nyújtani a főpolgármesternek.

(4) A közmeghallgatáson elhangzott kérdésekre és javaslatokra lehetőleg azonnal, szóban kell megadni a választ vagy tájékoztatást; ha ez nem lehetséges, a választ vagy tájékoztatást a főpolgármester vagy az általa kijelölt személy tizenöt napon belül írásban adja meg.

46-47. * 

110-111. § * 

X. FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

48. Hatályba léptető rendelkezés

112. § (1) Ez a rendelet - a (2) és (3) bekezdésben meghatározott kivételekkel - a kihirdetését követő nyolcadik napon lép hatályba.

(2) A 75. § (1)-(2) bekezdése, 76. § (8) bekezdése és a 36. alcím, valamint a 39. alcím 2020. március 1-jén lép hatályba.

(3) A 10. § (2) bekezdés b) pontja, 10. § (3) bekezdése, valamint a 46. és 47. alcím 2021. január 1-jén lép hatályba.

49. * 

113. § * 

dr. Számadó Tamás s. k. Karácsony Gergely s. .k.
főjegyző főpolgármester

1. melléklet az 1/2020. (II. 5.) Főv. Kgy. rendelethez

A Közgyűlés egyes hatásköreinek átruházása a Közgyűlés bizottságára, a főpolgármesterre és a főjegyzőre

A B C
közgyűlési hatáskör megjelölése hatáskört létrehozó jogszabály átruházás címzettje
1. Közterület-használattal összefüggő hatáskörök
1.1. a sportesemények naptártervbe kerülésére irányuló pályázati felhívás jóváhagyása, döntés sportesemény naptártervbe való felvételéről Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés c) pont Emberi Erőforrások Bizottsága
1.2. döntés az egy évet meghaladó, de tíz évet meg nem haladó időtartamú közterület-használat (ideértve a Budapest Főváros Önkormányzata vagyonkezelésében levő közterületet és az egyéb ingatlanok közhasználatra átadott részét is) tárgyában, azzal, hogy az azonos vagy kapcsolt vállalkozási viszonyban levő jogosultak által részben vagy egészben azonos területre vonatkozó közterület-használatok idejét össze kell számítani, feltéve, hogy két összeszámítandó közterület-használat között legfeljebb egy év telt vagy telne el Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés e) pont Tulajdonosi Bizottság
1.3. döntés az egy évet meg nem haladó időtartamú közterület-használat (ideértve a Budapest Főváros Önkormányzata vagyonkezelésében levő közterületet és az egyéb ingatlanok közhasználatra átadott részét is) tárgyában, azzal, hogy az azonos vagy kapcsolt vállalkozási viszonyban levő jogosultak által részben vagy egészben azonos területre vonatkozó közterület-használatok idejét össze kell számítani, feltéve, hogy két összeszámítandó közterület-használat között legfeljebb három hónap telt vagy telne el Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés e) pont főjegyző
1.4. jogellenes közterület-használat miatt közigazgatási bírság kiszabása 3/2013. (III. 8.) Főv. Kgy. rendelet 27/A. § (1) bekezdés főjegyző
2. Vagyongazdálkodással összefüggő hatáskörök
2.1. a forgalomképtelen vagyonelem feletti tulajdonosi jogok gyakorlása, kivéve a forgalomképtelen vagyonelem külön törvény alapján történő elidegenítését, a forgalomképtelen vagyonelem tulajdonjogának változásával járó egyéb döntések meghozatalát, a forgalomképtelen vagyonelem átminősítését, valamint a főpolgármesterre átruházott jogokat Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés e) pont Tulajdonosi Bizottság
2.2. a telekrendezési eljárás során a tulajdonosi jogok gyakorlása, ha az a Fővárosi Közgyűlés által elfogadott, illetve a Fővárosi Közgyűlés egyetértésével vagy egyező véleményével elfogadott településrendezési eszköz végrehajtása érdekében történik Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés e) pont Tulajdonosi Bizottság
2.3. ötmillió forintot meghaladó, de egymilliárd forintot meg nem haladó egyedi értékben a Budapest Főváros Önkormányzata korlátozottan forgalomképes vagy üzleti vagyona feletti tulajdonosi jogok gyakorlása, kivéve a főpolgármesterre átruházott jogokat Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés e) pont Tulajdonosi Bizottság
2.4. döntés ötmillió forintot meghaladó, de egymilliárd forintot meg nem haladó egyedi értékben a Budapest Főváros Önkormányzata ingyenes vagy kedvezményes vagyonszerzése tárgyában Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés e) pont Tulajdonosi Bizottság
2.5. a Budapest Főváros Önkormányzata vagyonkezelésében levő vagyonelemek vonatkozásában a vagyonkezelőt megillető jogok gyakorlása, kivéve a Fővárosi Közgyűlés rendeletében kifejezetten a Fővárosi Közgyűlés hatáskörébe utalt, valamint a főpolgármesterre átruházott jogokat Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés e) pont Tulajdonosi Bizottság
2.6. döntés ötmillió forintot meghaladó, de egymilliárd forintot meg nem haladó pertárgyértékű perben a perbeli egyezség megkötéséről 2016. évi CXXX. törvény 71. alcím Tulajdonosi Bizottság
2.7. döntés ötmillió forintot meghaladó, de egymilliárd forintot meg nem haladó összegű követelés tárgyában a peren kívüli egyezség megkötéséről 2013. évi V. törvény 6:27. §, 2008. évi XLV. törvény 27/H-27/L. § Tulajdonosi Bizottság
2.8. döntés követelésről ötmillió forintot meghaladó, de egymilliárd forintot meg nem haladó összeg erejéig történő lemondásról 2011. évi CXCV. törvény 97. § (2) bekezdés Tulajdonosi Bizottság
2.9. döntés a Budapest Főváros Önkormányzatát megillető elővásárlási, előbérleti és előhaszonbérleti jog gyakorlásáról Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés e) pont Tulajdonosi Bizottság
2.10. lakás bérbeadása esetén a bérbeadó jogainak gyakorlása, kivéve az Emberi Erőforrások Bizottsága és a főjegyző hatáskörébe átruházott eseteket Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés e) pont Tulajdonosi Bizottság
2.11. a bérlőkijelölési vagy a bérlőkiválasztási jog gyakorlásával összefüggő döntések meghozatala, kivéve az Emberi Erőforrások Bizottsága hatáskörébe átruházott eseteket Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés e) pont Tulajdonosi Bizottság
2.12. lakásnak nem minősülő helyiség bérbeadása esetén a bérbeadó jogainak gyakorlása, kivéve a főpolgármester hatáskörébe átruházott eseteket Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés e) pont Tulajdonosi Bizottság
2.13. a Budapest Főváros Önkormányzata tulajdonában lévő vásárcsarnokban, piacon a 200 m2 alapterületet meghaladó helyiség, ingatlanrész, illetve ingatlan határozatlan idejű vagy egy évet meghaladó határozott idejű bérbeadásához való előzetes hozzájárulás Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés e) pont Tulajdonosi Bizottság
2.14. a Budapest Főváros Önkormányzata tulajdonában lévő vásárcsarnokban, piacon az albérletbe adás előzetes engedélyezése Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés e) pont Tulajdonosi Bizottság
2.15. a lakás bérbeadására vonatkozó pályázati feltételek meghatározása, a pályázat kiírása és a pályázat eredményről való döntés szociális helyzet alapján bérbeadott lakás esetén Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés e) pont Emberi Erőforrások Bizottsága
2.16. ötmillió forintot meg nem haladó egyedi értékben a Budapest Főváros Önkormányzata korlátozottan forgalomképes vagy üzleti vagyona feletti tulajdonosi jogok gyakorlása Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés e) pont főpolgármester
2.17. döntés ötmillió forintot meg nem haladó egyedi értékben a forgalomképtelen ingatlan tulajdonjogának korlátozása miatti kártalanítással vagy az ellenszolgáltatással kapcsolatos kérdésekben Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés e) pont főpolgármester
2.18. döntés ötmillió forintot meg nem haladó egyedi értékben a Budapest Főváros Önkormányzata ingyenes vagy kedvezményes vagyonszerzése tárgyában Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés e) pont főpolgármester
2.19. a Főpolgármesteri Hivatal épülete tekintetében a tulajdonosi jogok gyakorlása, kivéve az elidegenítést, a tulajdonjog változásával járó egyéb döntések meghozatalát és az átminősítést Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés e) pont főpolgármester
2.20. a leselejtezett ingó vagyonelemmel kapcsolatos tulajdonosi jogok gyakorlása Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés e) pont főpolgármester
2.21. döntés fővárosi vagyonelem, külön rendelet szerinti, alkalmi célú igénybevételéről Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés e) pont főpolgármester
2.22. tulajdonosi hozzájárulás megadása a Budapest Főváros Önkormányzata tulajdonában vagy vagyonkezelésében levő vagyonelemek vonatkozásában a felszíni és felszín alatti építmények, továbbá a felszín feletti, a felszíni és a felszín alatti közművek és elektronikus hírközlési berendezések, valamint az azokkal összefüggő egyéb építmények létesítéséhez, bővítéséhez, el- és áthelyezéséhez, cseréjéhez, illetve a már meglévő építmények ingatlan-nyilvántartási feltüntetéséhez; az ezzel összefüggő, jogszabályban előírt szolgalmi, vezetékjogi, igénybevételi vagy más megállapodás megkötése, az építési jogosultság igazolása Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés e) pont főpolgármester
2.23. döntés ötmillió forintot meg nem haladó pertárgyértékű perben a perbeli egyezség megkötéséről 2016. évi CXXX. törvény 71. alcím főpolgármester
2.24. döntés ötmillió forintot meg nem haladó összegű követelés tárgyában a peren kívüli egyezség megkötéséről 2013. évi V. törvény 6:27. §, 2008. évi XLV. törvény 27/H-27/L. § főpolgármester
2.25. döntés követelésről ötmillió forintot meg nem haladó összeg erejéig történő lemondásról 2011. évi CXCV. törvény 97. § (2) bekezdés főpolgármester
2.26. döntés a Budapest Főváros Önkormányzata mint kötelezett kötelezettségének más által történő átvállalásáról, ha az nem jár a Budapest Főváros Önkormányzata terhére vagyoni kötelezettséggel 2013. évi V. törvény 6:203. § főpolgármester
2.27. eseti rendelkezés azonnali beavatkozást igénylő esetben a Budapest Főváros Önkormányzata tulajdonában, használatában, vagyonkezelésében lévő vagyon védelme érdekében 56/2013. (VI. 27.) Főv. Kgy. rendelet 7. § főpolgármester
2.28. a társasházi közgyűlésen a tulajdonostársat megillető szavazati jog gyakorlása, kivéve a tulajdonjog változásával járó döntéseket 2003. évi CXXXIII. törvény 38. § (1) bekezdés főpolgármester
2.29. a Budapest Főváros Önkormányzata tulajdonában és más jogszerű használatában lévő ingatlannal kapcsolatos víz-, csatorna-, gáz-, távfűtési vagy egyéb közüzemi szolgáltatási szerződés megkötése Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés e) pont főpolgármester
2.30. a vezető tisztségviselőnek vagy cégvezetőnek nem minősülő vezérigazgató, valamint a BVH Zrt., a BKK Zrt., továbbá a BKV Zrt. tulajdonában álló gazdasági társaságok vonatkozásában az ügyvezető, cégvezető és vezérigazgató megválasztása, kinevezése, visszahívása, díjazása (így különösen a munkabér, tiszteletdíj, megbízási díj) és egyéb juttatásai (így különösen a prémiumfeladat és a prémium-keretösszeg kitűzése, a prémiumfeladat teljesítésének elfogadása, jutalom adása, a prémium, jutalom és további béren kívüli juttatások kifizetésének engedélyezése) megállapítása, valamint a létesítő okiratban meghatározott egyéb munkáltatói jogok gyakorlása, ha az a Budapest Főváros Önkormányzata jogkörébe tartozik (egyszemélyes társaság esetében a döntés meghozatala, többszemélyes társaság esetén a legfőbb szerv ülésén vagy ülésen kívüli döntéshozatalában szavazat leadása) Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés e) pont főpolgármester
2.31. az igazgatóság tagjai, az ügyvezető, a cégvezető, a vezérigazgató feletti egyéb munkáltatói vagy megbízói jogok gyakorlása, ha az Budapest Főváros Önkormányzata jogkörébe tartozik (egyszemélyes társaság esetében a döntés meghozatala, többszemélyes társaság esetén a legfőbb szerv ülésén vagy ülésen kívüli döntéshozatalában szavazat leadása) Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés e) pont főpolgármester
2.32. a vezető állású munkavállalók feletti munkáltatói jogok gyakorlása, ha az a Budapest Főváros Önkormányzata jogkörébe tartozik (egyszemélyes társaság esetében a döntés meghozatala, többszemélyes társaság esetén a legfőbb szerv ülésén vagy ülésen kívüli döntéshozatalában szavazat leadása) Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés e) pont főpolgármester
2.33. a tőzsdén jegyzett értékpapírokra vonatkozó vagyongazdálkodási szerződésben foglaltak végrehajtása során az értékpapír értékesítése konkrét időpontjának és felté-teleinek meghatározása, kivéve az értékesítési minimálár meghatározását Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés e) pont főpolgármester
2.34. a végrehajtási eljárás során az adós vagyonából lefoglalt ingó vagy ingatlan vagyontárgy tulajdon-, kezelői jogának az önkormányzat javára történő átruházásához hozzájárulás adása 2017. évi CLIII. törvény 23. § főpolgármester
2.35. a Nemzeti Víziközmű Nyilvántartás felé fennálló adatszolgáltatás teljesítésére irányuló megállapodás megkötése 2011. évi CCIX. törvény 61/B. § (7) bekezdés főpolgármester
2.36. döntés a bérleti szerződés felmondásáról, ha jogszabály arra harminc napnál rövidebb határidőt állapít meg 1993. évi LXXVIII. törvény 25. § (1) és (3) bekezdés, 36. §, 2013. évi
V. törvény 6:348. §
főpolgármester
2.37. a Budapest Főváros Önkormányzata által vagyonkezelésbe adott vagyonelemek vonatkozásában a vagyonkezelőt megillető jogok gyakorlása szabályszerűségének és célszerűségének ellenőrzése a vagyonkezelő által elkészített részletes írásbeli jelentés, beszámoló, vagy elszámolás alapján Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés e) pont főjegyző
2.38. a bérbeadói hozzájárulásra szabott határidő meghosszabbítása 1993. évi LXXVIII. törvény 89. § (1) bekezdés főjegyző
2.39. a bérlőnek a bérbeadói joggyakorlás feltételeként jogszabályban előírt írásbeli felszólítása 1993. évi LXXVIII. törvény 25. §, 36. § főjegyző
3. Jogi személyekkel kapcsolatos általános irányítási hatáskörök
3.1. a Budapest Főváros Önkormányzata alapítói jogainak gyakorlása alapítvány és közalapítvány esetében a beszámoló jóváhagyása tekintetében 2013. évi V. törvény 3:391. § Emberi Erőforrások Bizottsága
3.2. a költségvetési szerv irányításával kapcsolatos hatáskörök gyakorlása, kivéve az át nem ruházható hatásköröket, valamint a bizottságra, illetve a főjegyzőre átruházott hatásköröket 2011. évi CXCV. törvény 9. § főpolgármester
3.3. egyszemélyes gazdasági társaság ügyvezetésének utasítása egyedi feladat elvégzésére vagy mulasztás pótlására 2013. évi V. törvény 3:112. § (3) bekezdés főpolgármester
3.4. a költségvetési szerv tevékenységének törvényességi, szakszerűségi és hatékonysági ellenőrzése 2011. évi CXCV. törvény 9. § e) pont főjegyző
4. Intézmények irányításával összefüggő ágazati hatáskörök
4.1. a közművelődési, közgyűjteményi és művészeti tevékenységekkel kapcsolatos helyi irányítási, ellenőrzési feladatok ellátása, kivéve az át nem ruházható hatásköröket, valamint a más bizottságra, a főpolgármesterre, illetve a főjegyzőre átruházott hatásköröket 1991. évi XX. törvény 111. § (1) bekezdés Emberi Erőforrások Bizottsága
4.2. a fővárosi múzeumi szervezet éves munkatervének jóváhagyása 1991. évi XX. törvény 113. § Emberi Erőforrások Bizottsága
4.3. a Budapest Főváros Önkormányzata által fenntartott levéltár munkatervének és beszámolójának jóváhagyása 1991. évi XX. törvény 116. § Emberi Erőforrások Bizottsága
4.4. a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmény fenntartóját megillető hatáskörök gyakorlása, kivéve az át nem ruházható hatásköröket és a főpolgármesterre, illetve a főjegyzőre átruházott hatásköröket 1993. évi III. törvény 92/B. § Emberi Erőforrások Bizottsága
4.5. a Budapest Főváros Önkormányzata által fenntartott levéltár felügyeletével és irányításával összefüggő hatáskörök gyakorlása, kivéve az át nem ruházható hatásköröket és a főpolgármesterre, illetve a főjegyzőre átruházott hatásköröket 1995. évi LXVI. törvény 18. § (2) bekezdés Emberi Erőforrások Bizottsága
4.6. a muzeális intézmény fenntartóját megillető hatáskörök gyakorlása, kivéve az át nem ruházható hatásköröket és a főpolgármesterre, illetve a főjegyzőre átruházott hatásköröket 1997. évi CXL. törvény 42. § (4) bekezdés b) pont, 50. § (2) bekezdés Emberi Erőforrások Bizottsága
4.7. a könyvtár fenntartóját megillető hatáskörök gyakorlása, kivéve az át nem ruházható hatásköröket és a főpolgármesterre, illetve a főjegyzőre átruházott hatásköröket 1997. évi CXL. törvény 68. § (1) bekezdés Emberi Erőforrások Bizottsága
4.8. a gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltató tevékenységet ellátó intézmény fenntartóját megillető hatáskörök gyakorlása, kivéve az át nem ruházható hatáskörbe, a főpolgármesterre vagy a főjegyzőre átruházott hatáskörbe tartozó eseteket 1997. évi XXXI. törvény 104. § Emberi Erőforrások Bizottsága
4.9. az iskola intézményi tanácsába a delegáltak kijelölése és visszahívása 2011. évi CXC. törvény 73. § (3)-(4) bekezdés Emberi Erőforrások Bizottsága
4.10. a nevelési-oktatási intézmény fenntartóját megillető hatáskörök gyakorlása, kivéve az át nem ruházható hatásköröket és a főpolgármesterre, illetve a főjegyzőre átruházott hatásköröket 2011. évi CXC. törvény 83. § (2) bekezdés Emberi Erőforrások Bizottsága
4.11. a nevelési-oktatási intézmény fenntartójának vagyonkezelésében levő, a Budapest Főváros Önkormányzata tulajdonában álló ingatlan tulajdonosát a fenntartó döntése előtt megillető véleményezési jogkör gyakorlása 2011. évi CXC. törvény 83. § (4) bekezdés h) pont Emberi Erőforrások Bizottsága
4.12. a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmény szervezeti és működési szabályzatának jóváhagyása 1993. évi III. törvény 92/B. § (1) bekezdés c) pont főpolgármester
4.13. a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmény vezetője tekintetében a munkáltatói jogok gyakorlása, kivéve az át nem ruházható hatásköröket 1993. évi III. törvény 92/B. § (1) bekezdés f) pont főpolgármester
4.14. a Budapest Főváros Önkormányzata által fenntartott levéltár szervezeti és működési szabályzatának jóváhagyása 1995. évi LXVI. törvény 18. § (2) bekezdés főpolgármester
4.15. a Budapest Főváros Önkormányzata által fenntartott levéltár vezetője tekintetében a munkáltatói jogok gyakorlása, kivéve az át nem ruházható hatásköröket 1995. évi LXVI. törvény 18. § (2) bekezdés főpolgármester
4.16. a Budapest Főváros Önkormányzata által fenntartott levéltár utasítása tájékoztatás érdekében díjtalan szolgáltatásként kutatás végzésére 1995. évi LXVI. törvény 27. § (3) bekezdés főpolgármester
4.17. a muzeális intézmény szervezeti és működési szabályzatának jóváhagyása 1997. évi CXL. törvény 50. § (2) bekezdés b) pont főpolgármester
4.18. a muzeális intézmény vezetője tekintetében a munkáltatói jogok gyakorlása, kivéve az át nem ruházható hatásköröket 1997. évi CXL. törvény 50. § (2) bekezdés e) pont főpolgármester
4.19. a könyvtár szervezeti és működési szabályzatának jóváhagyása 1997. évi CXL. törvény 68. § (1) bekezdés b) pont főpolgármester
4.20. a könyvtár fenntartóját vezetője tekintetében a munkáltatói jogok gyakorlása, kivéve az át nem ruházható hatásköröket 1997. évi CXL. törvény 68. § (1) bekezdés g) pont főpolgármester
4.21. a gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltató tevékenységet ellátó intézmény szervezeti és működési szabályzatának jóváhagyása 1997. évi XXXI. törvény 104. § (1) bekezdés d) pont főpolgármester
4.22. a gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltató tevékenységet ellátó intézmény vezetője tekintetében a munkáltatói jogok gyakorlása, kivéve az át nem ruházható hatásköröket 1997. évi XXXI. törvény 104. § (1) bekezdés g) pont főpolgármester
4.23. az 1997. évi XXXI. törvény 36. § (2) bekezdése szerinti panasz kivizsgálása 1997. évi XXXI. törvény 104. § (1) bekezdés j) pont főpolgármester
4.24. a nevelési-oktatási intézmény vezetője tekintetében a munkáltatói jogok gyakorlása, kivéve az át nem ruházható hatásköröket 2011. évi CXC. törvény 83. § (2) bekezdés f) pont főpolgármester
4.25. a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmény működése törvényességének ellenőrzése 1993. évi III. törvény 92/B. § (1) bekezdés b) pont főjegyző
4.26. a gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltató tevékenységet ellátó intézmény gazdálkodása és működése törvényességének ellenőrzése 1997. évi XXXI. törvény 104. § (1) bekezdés c) pont főjegyző
4.27. a nevelési-oktatási intézmény gazdálkodása, működése törvényességének és hatékonyságának ellenőrzése 2011. évi CXC. törvény 83. § (2) bekezdés e) pont főjegyző
4.28. a Budapest Főváros Önkormányzata által fenntartott engedélyes szolgáltatói nyilvántartásba történő bejegyzése, adatmódosítása, illetve törlése iránti kérelem benyújtása, eljárás a fenntartó részéről az ezzel összefüggő eljárásban 369/2013. (X. 24.) Korm. rendelet 15. § (1) bekezdés főjegyző
4.29. a Budapest Főváros Önkormányzata által fenntartott engedélyessel kapcsolatos, adatmódosítást szükségessé nem tevő változás bejelentése a működést engedélyező szervnek 369/2013. (X. 24.) Korm. rendelet 23. § (1) bekezdés főjegyző
4.30. a gyámhatóság véleményének előzetes kikérése 1997. évi XXXI. törvény 121. § (2) bekezdés főjegyző
4.31. adatszolgáltatás köznevelési intézmények és feladatok közérdekű pénzügyi és gazdálkodási adatait érintően statisztikai célra az adatszolgáltatás évét megelőző naptári évről 229/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelet 19. § (1) és (2) bekezdés főjegyző
4.32. az intézményvezető értesítése alapján a személyi térítési díjhátralék erejéig jelzálogjog bejegyzésének kezdeményezése iránti kérelem előterjesztése a szociális hatóságnál 1993. évi III. törvény 119. § (3) bekezdés
29/1993. (II. 17.) Korm. rendelet 31. § (3) bekezdés
főjegyző
4.33. döntés ingyenes ellátásban részesítésről 1993. évi III. törvény 114. § (3) bekezdés főjegyző
4.34. döntés az intézmény vezetőjének az ellátás megszüntetéséről szóló döntése ellen - a jogosult vagy törvényes képviselője által - benyújtott panaszról 29/2013. (IV. 18.) Főv. Kgy. rendelet 12. § (3) bekezdés főjegyző
4.35. döntés a családok átmeneti otthonában történő elhelyezés iránti kérelmet elutasító, az ellátást megszüntető, vagy az ellátás meghosszabbítása iránti kérelmet elutasító intézményvezetői döntés ellen benyújtott jogorvoslati kérelemről 29/2013. (IV. 18.) Főv. Kgy. rendelet 15. § (3) bekezdés főjegyző
4.36. döntés az intézményi jogviszony megszüntetéséről hozott intézményvezetői döntés elleni panaszról 29/2013. (IV. 18.) Főv. Kgy. rendelet 16. § (4) bekezdés főjegyző
4.37. döntés az ellátás igénybevételére irányuló kérelemről, ha a kérelmező vitatja a személyes gondoskodást nyújtó szociális alapszolgáltatások igénybevételére irányuló kérelemmel kapcsolatos intézményvezetői döntést 103/2013. (XII. 30.) Főv. Kgy. rendelet 23. § (3) bekezdés főjegyző
5. Közbeszerzéssel összefüggő hatáskörök
5.1. döntés a közbeszerzési eljárásban az ajánlatkérő hatáskörébe tartozó ügyekben, kivéve az át nem ruházható hatásköröket, valamint a más bizottságra, a főpolgármesterre, illetve a főjegyzőre átruházott hatásköröket 2015. évi CXLIII. törvény Közbeszerzési Bizottság
5.2. döntés a központosított közbeszerzési rendszer szolgáltatásaihoz történő csatlakozásról 168/2004. (V. 25.) Korm. rendelet 5. § (1) bekezdés Közbeszerzési Bizottság
5.3. döntés a közbeszerzési eljárásban a részvételi vagy ajánlattételi határidő meghosszabbításáról 2015. évi CXLIII. törvény főpolgármester
5.4. döntés a részvételi szakasz esetében az ajánlattételi felhívás megküldésének elhalasztásáról 2015. évi CXLIII. törvény főpolgármester
5.5. döntés az ajánlati kötöttség idejének kiterjesztéséről 2015. évi CXLIII. törvény főpolgármester
5.6. döntés a közbeszerzési eljárást megindító felhívás és közbeszerzési dokumentumok nyilvánvaló elírás esetén történő, javításra irányuló módosításáról 2015. évi CXLIII. törvény főjegyző
5.7. döntés hiánypótlásra vagy felvilágosítás nyújtására vonatkozó felszólításról, indokolás kéréséről 2015. évi CXLIII. törvény főjegyző
6. Beruházásokkal és felújításokkal összefüggő hatáskörök
6.1. az 5 milliárd forint becsült értékhatárt el nem érő beruházás vagy felújítás célokmányának jóváhagyása, valamint döntés az okmányhoz kapcsolódó pénzeszközátadási megállapodásról, megvalósítási megállapodásról és fejlesztési megállapodásról, kivéve éves költségvetéssel egyidejűleg benyújtott, valamint az adott költségvetési évet túllépő kötelezettséggel járó beruházás, illetve felújítás célokmányát Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés e) pont Tulajdonosi Bizottság
6.2. a 15 millió Ft értékhatárt elérő és az 5 milliárd Ft értékhatárt el nem érő beruházás vagy felújítás engedélyokiratának jóváhagyása, valamint döntés az okirathoz kapcsolódó pénzeszközátadási megállapodásról, megvalósítási megállapodásról és fejlesztési megállapodásról, kivéve az éves költségvetéssel egyidejűleg benyújtott, valamint az adott költségvetési évet túllépő kötelezettséggel járó beruházás, illetve felújítás engedélyokiratát, azzal, hogy a kivétel az engedélyokirat módosítására nem terjed ki Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés e) pont Tulajdonosi Bizottság
6.3. az egyéb költségvetési szerv beruházása, illetve felújítása célokmányának és engedélyokiratának jóváhagyásához egyetértési jog gyakorlása, ha a beruházás vagy felújítás megvalósítása kapcsán működési többletköltség-
igény merül fel
Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés e) pont Tulajdonosi Bizottság
6.4. engedélyokirat jóváhagyása Budapest Főváros Önkormányzata és a Főpolgármesteri Hivatal 15 millió Ft értékhatárt el nem érő beruházásai és felújításai esetében Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés e) pont főpolgármester
7. Közhatalmi eljárásokkal összefüggő általános hatáskörök
7.1. döntés per, nem peres eljárás, választott bírósági eljárás, választási jogorvoslati eljárás indításáról, közigazgatási hatósági eljárás kezdeményezéséről, polgári jogi igény érvényesítéséről, illetve az ezekkel összefüggő vagy ezekhez szükséges más cselekmény elvégzése, valamint közigazgatási hatósági ügyben az ügyfél jogainak gyakorlása, kivéve a bizottságra átruházott jogokat Alaptörvény 32. § (1) bekezdés e)-f) pont főpolgármester
7.2. a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások megvalósításával összefüggésben a közigazgatási hatósági, önkormányzati hatósági vagy tulajdonosi döntést igénylő ügyekben - a köztéri szobrokra, a közterület-használatra, a Budapest Főváros Önkormányzata vagyona tulajdonjogának átruházására, megterhelésére vagy közterület forgalomképtelenségének megváltoztatására vonatkozó döntések kivételével - a Budapest Főváros Önkormányzata részéről szükséges hozzájárulás, nyilatkozat, engedély, állásfoglalás, vélemény vagy bármely más dokumentum kiadásáról való döntés, az ezzel összefüggésben felmerülő szükséges szerződésekről, megállapodásokról való döntés vagy azok jóváhagyása Alaptörvény 32. § (1) bekezdés e)-f) pont főpolgármester
7.3. a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások megvalósításával összefüggésben a beruházással érintett ingatlanokat közvetlenül határoló, Budapest Főváros Önkormányzata tulajdonában álló önkormányzati ingatlanok vonatkozásában a beruházással összefüggésben szükséges telekalakítási eljárásokban a tulajdonosi jogok gyakorlása Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés e) pont főpolgármester
7.4. önkormányzati hatósági ügyben - az eljárást lezáró döntés kivételével - végzés meghozatala 2016. évi CL. törvény főjegyző
8. Szociális ellátásokkal összefüggő hatáskörök
8.1. a Budapest Főváros Önkormányzatát megállapodás alapján megillető férőhely-kijelölési jog gyakorlása Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés e) pont Emberi Erőforrások Bizottsága
8.2. a Budapest Főváros Önkormányzata mint közfoglalkoztató közfoglalkoztatáshoz nyújtható támogatásokkal kapcsolatos kérelmeinek előterjesztése 375/2010. (XII. 31.) Korm. rendelet főpolgármester
8.3. döntés a települési támogatásról 103/2013. (XII. 30.) Főv. Kgy. rendelet 2. § (2) bekezdés főjegyző
8.4. döntés a települési támogatásból kizárásról nem megfelelő felhasználás esetén 103/2013. (XII. 30.) Főv. Kgy. rendelet 11. § (1) bekezdés főjegyző
8.5. rendkívüli települési támogatás megállapítása a Budapest Főváros Önkormányzata által közvetlenül igazgatott területet érintő dunai árhullám okozta károk enyhítésére 103/2013. (XII. 30.) Főv. Kgy. rendelet 14. § (1) bekezdés főjegyző
8.6. döntés az ellátás igénybevételére irányuló kérelemről, ha a kérelmező vitatja a személyes gondoskodást nyújtó szociális alapszolgáltatások igénybevételére irányuló kérelemmel kapcsolatos intézményvezetői döntést 103/2013. (XII. 30.) Főv. Kgy. rendelet 23. § (3) bekezdés főjegyző
8.7. döntés a személyes gondoskodást nyújtó alapszolgáltatások igénybevételéért fizetendő térítési díj összegét vitató, annak csökkentésére vagy elengedésére irányuló kérelemről 103/2013. (XII. 30.) Főv. Kgy. rendelet 27. § (6) bekezdés főjegyző
8.8. döntés a személyes gondoskodást nyújtó alapszolgáltatások igénybevételéért fizetendő térítési díj elengedéséről és ingyenes ellátásban részesítésről jövedelemmel nem rendelkező ellátott esetében 103/2013. (XII. 30.) Főv. Kgy. rendelet 27. § (7) bekezdés főjegyző
8.9. döntés a rendkívüli települési támogatás megállapításáról 15/2015. (II. 25.) Főv. Kgy. rendelet 2. § (3) bekezdés főjegyző
8.10. ellenőrzési jog gyakorlása a kifizetett rendkívüli települési támogatás felhasználása tekintetében 15/2015. (II. 25.) Főv. Kgy. rendelet 5. § (1) bekezdés főjegyző
8.11. döntés a jogosulatlanul és rosszhiszeműen felvett rendkívüli települési támogatás visszafizetésének kötelezettségéről 15/2015. (II. 25.) Főv. Kgy. rendelet 5. § (3) bekezdés főjegyző
9. Koncessziós eljárással összefüggő hatáskörök
9.1. az önkormányzat törvényben előírt kötelezettségének teljesítésére közvetlenül hatással levő tevékenység gyakorlására vonatkozó jogosultság átengedésére vonatkozó állami koncessziós pályázat kiírásához az egyetértés megadása 1991. évi XVI. törvény 5. § (2) bekezdés Tulajdonosi Bizottság
9.2. az önkormányzatot megillető jogok gyakorlását vagy egyéb feladatának teljesítését érintő állami koncessziós pályázathoz véleményadás 1991. évi XVI. törvény 5. § (2) bekezdés Tulajdonosi Bizottság
10. Közterületi várakozással összefüggő hatáskörök
10.1. a tehergépjárművek részére biztosított, áruszállítás végzésére szolgáló rakodótárcsa kiadása 30/2010. (VI. 4.) Főv. Kgy. rendelet 7. § (4) bekezdés főpolgármester
10.2. döntés az áruszállítási behajtási-várakozási hozzájárulás, a közhasznú áruszállítási behajtási-várakozási hozzájárulás, a szervizszolgáltatási behajtási-várakozási hozzájárulás, az eseti behajtási-várakozási hozzájárulás, valamint a sportszervezeti behajtási-várakozási hozzájárulás várakozási díjának csökkentéséről és annak mértékéről 30/2010. (VI. 4.) Főv. Kgy. rendelet 25. § (6) bekezdés főpolgármester
10.3. a gazdálkodói behajtási hozzájárulás, az áruszállítási behajtási-várakozási hozzájárulás, a közhasznú áruszállítási behajtási-várakozási hozzájárulás, a szervizszolgáltatási behajtási-várakozási hozzájárulás, az eseti behajtási-várakozási hozzájárulás és a sportszervezeti behajtási-várakozási hozzájárulás kiadása 30/2010. (VI. 4.) Főv. Kgy. rendelet 27. § (2) bekezdés főpolgármester
10.4. döntés a Budapest Főváros Önkormányzata tulajdonában lévő közterületen a védett övezetben és a várakozási övezetben a fekvőbeteg-ellátó intézményeknek, valamint a diplomáciai testületeknek biztosítandó kizárólagos használatú várakozóhelyek díjmentes használatba adásáról 30/2010. (VI. 4.) Főv. Kgy. rendelet 37. § (5) bekezdés főpolgármester
10.5. a városrendészeti behajtási-várakozási hozzájárulás kiadása 30/2010. (VI. 4.) Főv. Kgy. rendelet 39. § (4) bekezdés főpolgármester
10.6. a városrendészeti behajtási hozzájárulás kiadása 30/2010. (VI. 4.) Főv. Kgy. rendelet 40/A. § (4) bekezdés főpolgármester
10.7. a korlátozott forgalmú övezetbe érvényes behajtási hozzájárulás és kombinált behajtási hozzájárulás megadása 92/2011. (XII. 30.) Főv. Kgy. rendelet 5. § (7) bekezdés főpolgármester
10.8. a korlátozott forgalmú közútra érvényes behajtási hozzájárulás megadása 92/2011. (XII. 30.) Főv. Kgy. rendelet 7. § (4) bekezdés főpolgármester
11. Városüzemeltetéssel összefüggő hatáskörök
11.1. a gyógyiszap és gyógyforrástermék kitermeléséről, kezeléséről, az elismert gyógyvíz, a gyógyiszap és a gyógyforrástermék palackozásáról, csomagolásáról, valamint forgalomba hozataláról való döntés, illetve e tevékenységek engedélyezése 1997. évi CLIV. törvény 153. § (2) bekezdés Emberi Erőforrások Bizottsága
11.2. a vis maior esemény bejelentésével, a támogatás igénylésével és az azzal való elszámolással összefüggő döntések meghozatala 9/2011. (II. 15.) Korm. rendelet főpolgármester
11.3. döntés - a közútkezelői feladatok ellátása keretében - a Budapest Főváros Önkormányzata kezelésében lévő helyi közút útosztályba sorolásáról 19/1994. (V. 31.) KHVM rendelet 3. § (7) bekezdés
432/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet 3. §
főpolgármester
11.4. a jogszabályban meghatározott körben a földrajzi nevek megállapítása, megváltoztatása, kivéve az át nem ruházható hatásköröket 1991. évi XX. törvény 39. § (2) bekezdés
303/2007. (XI. 14.) Korm. rendelet
főpolgármester
11.5. hozzájárulás megadása közkifolyó nem háztartási célú vízhasználatra történő rendszeres igénybevételéhez 58/2013. (II. 27.) Korm. rendelet 81. § (2) bekezdés főpolgármester
11.6. hozzájárulás megadása közterületi vízvételi hely, közterületi tűzcsap víziközmű-szolgáltató általi áthelyezéséhez, megszüntetéséhez 58/2013. (II. 27.) Korm. rendelet 81. § (4) bekezdés főpolgármester
11.7. döntés ideiglenesen - legfeljebb két hónapig terjedő időre - a 48/1994. (VIII. 1.) Főv. Kgy. rendelet 1., 2. és 3. számú mellékletében felsoroltaktól eltérő területek és útvonalak kijelöléséről 48/1994. (VIII. 1.) Főv. Kgy. rendelet 20. § főpolgármester
11.8. a szmogriadó, annak fokozata és az adott fokozattal összefüggő intézkedések elrendelése és megszüntetése 69/2008. (XII. 10.) Főv. Kgy. rendelet főpolgármester
11.9. döntés a díszvilágítási berendezések rendeletben foglalt üzemmenetétől eltérő működtetésére irányuló kérelemről 67/2012. (IX. 28.) Főv. Kgy. rendelet 8. § (3) bekezdés főpolgármester
11.10. döntés az utcanévtáblára vonatkozó előírások alóli, történelmi hagyomány által indokolt felmentés megadásáról 94/2012. (XII. 27.) Főv. Kgy. rendelet 16. § (2) bekezdés főpolgármester
11.11. a speciális taxiállomás üzemeltetési feladatainak ellátására a Budapest Közút Zrt. és a szerződéses üzemeltető között kötendő megállapodás előzetes jóváhagyása 31/2013. (IV. 18.) Főv. Kgy. rendelet 10. § (6) bekezdés c) pont főpolgármester
12. Fővárosi jelképekkel, elismerésekkel és ünnepekkel összefüggő hatáskörök
12.1. az „Élen a tanulásban, élen a sportban” fővárosi pályázat meghirdetése és elbírálása Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés c) pont főpolgármester
12.2. a Budapest Ösztöndíj pályázat meghirdetése és elbírálása, az ösztöndíjas jogviszony szünetelésének engedélyezése Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés c) pont főpolgármester
12.3. döntés a „Főváros Szolgálatáért” díj adományozásáról 28/1992. (X. 1.) Főv. Kgy. rendelet főpolgármester
12.4. döntés a közigazgatási egység neve vagy megjelölése felvételének és használatának engedélyezéséről, a használat ellenőrzése 59/1994. (IX. 14.) Főv. Kgy. rendelet főpolgármester
12.5. a fővárosi önkormányzati jelképek felhasználásának, alkalmazásának vagy forgalomba hozatal céljából történő előállításának engedélyezése 58/1994. (IX. 14.) Főv. Kgy. rendelet 8. § (1) bekezdés főpolgármester
12.6. döntés a főváros saját halottjává nyilvánításról 64/1996. (X. 11.) Főv. Kgy. rendelet főpolgármester
12.7. döntés díszsírhely adományozásáról, a díszsírhely feletti rendelkezési jog gyakorlása, ennek keretében hozzájárulás díszsírhely megnyitásához (ideértve a rátemetést is), áthelyezéséhez, a díszsírhelyből történő exhumáláshoz, a sírokon síremlékek létesítéséhez, a sírokon emelt síremlékek felújításához, átépítéséhez és elbontásához; a temető átrendezése vagy megszüntetése esetén gondoskodás a díszsírhely áthelyezéséről 15/2016. (V. 11.) Főv. Kgy. rendelet 11. § (1) és (7) bekezdés főpolgármester
12.8. döntés a kijelölt közterületek nemzeti ünnepen, valamint más ünnep alkalmával történő fellobogózásának a 24/2016. (IX. 15.) Főv. Kgy. rendeletben előírtnál hosszabb vagy rövidebb időtartamáról 24/2016. (IX. 15.) Főv. Kgy. rendelet 2. § (3) bekezdés, 8. § (2) bekezdés főpolgármester
12.9. azon közterületek meghatározása, amelyeket a rendezvényszervező kérelmére fel kell lobogózni a Budapesti Tavaszi Fesztivál, valamint a CAFe Budapest Kortárs Művészeti Fesztivál időtartama alatt 24/2016. (IX. 15.) Főv. Kgy. rendelet 5. § (1) bekezdés főpolgármester
12.10. a Budapesti Tavaszi Fesztiválon, valamint a CAFe Budapest Kortárs Művészeti Fesztiválon kívüli egyéb események, rendezvények esetében a teljes vagy részleges fellobogózás elrendelése az esemény jellegéhez illeszkedő zászlóval, és azon közterületek meghatározása, amelyeket fel kell lobogózni 24/2016. (IX. 15.) Főv. Kgy. rendelet 6. § főpolgármester
12.11. döntés a Budapest Bora elismerő cím adományozásáról 24/2017. (VII. 20.) Főv. Kgy. rendelet 2. § (3) bekezdés főpolgármester
12.12. döntés a Főpolgármesteri Hivatalban végzett közszolgálatért emlékgyűrű adományozásáról 28/1992. (X. 1.) Főv. Kgy. rendelet 6/A. § (6) bekezdés főjegyző
13. Településfejlesztéssel és -rendezéssel összefüggő hatáskörök
13.1. a Budapest Főváros Önkormányzatának Környezetvédelmi Alapjából nyújtandó támogatások pályázati felhívásának és részletes pályázati kiírásának jóváhagyása, a beérkezett pályázatok elbírálása, a nyertesek személyéről és a részükre megítélt támogatások összegéről való döntés, a támogatási szerződés zárójelentésének elfogadása 12/2009. (III. 13.) Főv. Kgy. rendelet Klímavédelmi és Környezetvédelmi Bizottság
13.2. a környezeti vizsgálat lefolytatásával összefüggésben a kidolgozó hatáskörébe utalt döntések meghozatala 2/2005. (I. 11.) Korm. rendelet Klímavédelmi és Környezetvédelmi Bizottság
13.3. az irányító hatóság által megküldött felhívás véleményezése, a területi szempontú értékelési szempontok megadása 272/2014. (XI. 5.) Korm. rendelet 19. § c) pont Városfejlesztési és Közlekedési Bizottság
13.4. a településszerkezeti terv és a helyi építési szabályzat áttekintése, ellenőrzése, valamint az arról való döntés, hogy szükséges-e annak módosítása vagy újraalkotása 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 16. § (1) bekezdés Városfejlesztési és Közlekedési Bizottság
13.5. a kerületi önkormányzatnak a fővárosi településszerkezeti terv módosítására irányuló kezdeményezéséről alapján döntés a módosítási eljárás megindításáról 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 33. § (2) bekezdés Városfejlesztési és Közlekedési Bizottság
13.6. döntés a fővárosi településrendezési eszközök tervezete véleményeztetésének keretében a beérkezett vélemények, észrevételek elfogadásáról, az el nem fogadás indokolásáról 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 39. § (2) bekezdés, 41. § (4) bekezdés, 42. § (1) bekezdés, 42/A. § (1) bekezdés Városfejlesztési és Közlekedési Bizottság
13.7. a nemzeti emlékhely használati tervének előkészítése során az egyetértési jog gyakorlása 302/2011. (XII. 23.) Korm. rendelet 2. § (2) bekezdés Városfejlesztési és Közlekedési Bizottság
13.8. más önkormányzat településrendezési eszközeivel összefüggésben Budapest Főváros Önkormányzatát megillető hatáskörök gyakorlása, kivéve az át nem ruházható hatásköröket 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet főpolgármester
13.9. nyilatkozatkérés a helyi védelem kezdeményezése esetén az illetékes elsőfokú építési hatóságtól az ingatlannal kapcsolatos építésügyi hatósági eljárásra, jogerős építési engedélyezési határozatra vonatkozóan 30/2017. (IX. 29.) Főv. Kgy. rendelet 26. § (3) bekezdés főjegyző
13.10. településképi kötelezési eljárás kezdeményezése a helyi védelem alatt álló érték károsodása esetén az ingatlan fekvése szerint illetékes polgármesternél 30/2017. (IX. 29.) Főv. Kgy. rendelet 28. § főjegyző
13.11. az Építészeti Értékvédelmi Támogatás pályázat alapján elnyert pénzösszeg felhasználásának, valamint a megállapodásban meghatározott határidő betartásának folyamatos ellenőrzése 30/2017. (IX. 29.) Főv. Kgy. rendelet 42. § főjegyző
14. Egyéb közjogi hatáskörök
14.1. a 2007. évi CLII. törvény szerinti ellenőrzési eljárás lefolytatása 2007. évi CLII. törvény Ügyrendi, Nemzetiségi, Összeférhetetlenségi és Vagyonnyilatkozat-ellenőrző Bizottság
14.2. döntés a fővárosi területi nemzetiségi önkormányzatokkal a fővárosi területi nemzetiségi önkormányzatok részére az önkormányzati működés személyi és tárgyi felté-teleit biztosító megállapodásról 2011. évi CLXXIX. törvény 80. § (1) bekezdés Ügyrendi, Nemzetiségi, Összeférhetetlenségi és Vagyonnyilatkozat-ellenőrző Bizottság
14.3. tájékoztatáskérés, döntéskezdeményezés, véleménynyilvánítás helyi közügyek intézése körében a feladat- és hatáskörrel rendelkező szervnél Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés j) pont főpolgármester
14.4. a 2007. évi CLII. törvény szerinti vagyonnyilatkozat őrzéséért felelős hatásköreinek gyakorlása, kivéve a bizottságra átruházott hatásköröket 2007. évi CLII. törvény főjegyző
14.5. az ülnöki megbízatás megszűnésének határozattal történő megállapítása a törvényben meghatározott esetekben, és arról az illetékes bíróság elnökének értesítése 2011. évi CLXII. törvény 220. § (6) bekezdés főjegyző
14.6. az ülnöki megbízatás lemondás miatti megszűnése esetén az illetékes bíróság elnökének értesítése 2011. évi CLXII. törvény 220. § (5) bekezdés főjegyző
14.7. a bevezetett helyi adó megállapításához szükséges adatszolgáltatás iránti felhívás kiadása 1990. évi C. törvény 51. § főjegyző

  Vissza az oldal tetejére