Indokolás
A Fővárosi Közlönyben megjelent, a Fővárosi Önkormányzat által rendelkezésre bocsátott hivatalos szöveg.

Budapest Főváros Önkormányzata Közgyűlésének 21/2024. (V. 8.) önkormányzati rendelete

az I. kerület, a II. kerület és a XI. kerület, Újbuda Duna-parti területére vonatkozó Duna-parti építési szabályzatról

Budapest Főváros Önkormányzat Közgyűlése

az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. § (7) bekezdés 4. pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 23. § (1) bekezdésében és az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 14/A. § (2) bekezdés b) pontjában és 14/B. §-ában meghatározott feladatkörében eljárva;

a településtervek tartalmáról, elkészítésének és elfogadásának rendjéről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 419/2021. (VII. 15.) Korm. rendelet 62. § (1) bekezdés a) pontja alapján a 11. melléklete szerint érintett véleményezésre jogosult szervek, továbbá a Budapest Főváros Önkormányzata Közgyűlésének a partnerségi egyeztetés szabályairól szóló 16/2019. (IV. 24.) önkormányzati rendelete alapján az abban szereplő érintettek véleményének kikérésével

a következőket rendeli el:

ELSŐ RÉSZ

Általános előírások

I. Fejezet

A rendelet hatálya és értelmező rendelkezései

1. § E rendelet hatálya Budapest I. kerület, II. kerület és XI. kerület, Újbuda az 1. mellékleten lehatárolt területére terjed ki (a továbbiakban: Terület).

2. § E rendelet alkalmazásában:

1. Fa élettere: a fa egészséges fejlődéséhez szükséges, a faegyed növekedésével fokozatosan bővülő, felszín alatt és felett elhelyezkedő, a fa lombkoronájával és gyökérzetével lehatárolt térrész.

2. Kikötő: a víziközlekedésről szóló 2000. évi XLII. törvény 87. § 20. pontjában meghatározott fogalom.

3. Kikötői létesítmény: a kikötő valamint a mederhasználati vízilétesítmények partkapcsolata részére kijelölt vagy azok részére fenntartott partterület.

4. * 

5. Kioszk: A gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól szóló törvény szerinti sajtótermék kiskereskedelmi forgalmazására, vagy hideg-, illetve meleg étel és ital árusítására, vagy virág, ajándék árusítására, illetve turisztikai funkciók biztosítására irányuló tevékenység folytatására szolgáló, nem mozgó, más üzletektől elkülönült, közterületen elhelyezett, önálló építmény, létesítmény.

6. * 

7. Raszter: a parthasználat és a kikötők engedélyezése során egységesen használt területi egység.

8. Szintterületi mutató: Az összes építhető bruttó szintterület és a telekterület hányadosa. Az összes építhető bruttó szintterület értéke általános szintterületi mutató értékből és kizárólag az épületen belül elhelyezhető parkolók – a kiszolgáló közlekedési területeikkel együtt – épületen belüli elhelyezésére igénybe vehető parkolási szintterületi mutató értékből adódik össze.

9. Pavilon: szilárd térelemekkel körülhatárolt, talajhoz rögzített vagy azon álló, huzamos emberi tartózkodásra alkalmas építmény.

II. Fejezet

Közterület alakítására vonatkozó előírások

1. A Duna-parti sétányra vonatkozó rendelkezések

3. § Az 1. mellékleten jelölt „Duna-parti városias jellegű sétány” és „Duna-parti korzó” kialakítása során a gyalogos- és kerékpárosutakat egymástól fizikailag el kell választani. A kerékpáros-forgalom számára legalább 3,5 méter, a gyalogosforgalom számára legalább 2,5 méter széles burkolt felületet kell biztosítani, amely kizárólag az egyéb közlekedési elemek és közműlétesítmények helyigénye miatt csökkenthető. A sétány mentén fasort kell telepíteni és fenntartani.

2. Közterületen lévő építményekre vonatkozó előírások

4. § Vendéglátóterasz, kioszk, közterületi pavilon nem létesíthető.

III. Fejezet

A táj és a természeti környezet védelmére vonatkozó előírások

5. § (1) Az 1. mellékleten jelölt „Megtartandó értékes facsoport, faállomány” területén, valamint „Megtartandó értékes faegyed/fasor” esetében

a) Natura 2000 védettség hatálya alá nem eső területen belül faegyed csak növény-egészségügyi, élet- és vagyonvédelmi okokból vágható ki. A növény-egészségügyi állapotot szükség szerint – amennyiben betegségre utaló jel külsőleg nem észlelhető – műszeres vizsgálatokkal is alá kell támasztani.

b) Az a) pontban foglalt okokon kívül csak akkor lehet kivágni faegyedet, amennyiben a részletes dendrológiai vizsgálatok alapján a faegyed nem tekinthető értékesnek.

c) Új műtárgy, illetve burkolat úgy létesíthető, hogy az az 1. mellékletben jelölt „Megtartandó értékes facsoport, faállomány” területének legfeljebb 15%-át foglalja el.

(2) Új közművezeték létesítésekor vagy meglévő felújításakor az 1. mellékletben jelölt „Megtartandó értékes facsoport, faállomány” területére eső fák életterének védelmét biztosítani kell.

(3) Az országos ökológiai hálózat területén belül kizárólag őshonos fafajok telepíthetők.

(4) A szabályozási terven ábrázolt potenciálisan talajszennyezett területen az építési tevékenységet megelőzően talaj- és talajvízvizsgálatot kell végezni, és annak eredményétől függően kell a szükséges intézkedéseket megtenni.

(5) Növényegészségügyi indokból szükséges, illetve élet- és balesetvédelmi szempontú fakivágás esetén a pótlás mértéke a kivágandó fák darabszáma.

(6) Építési tevékenység érdekében szükséges fakivágás esetén a fapótlás mértéke a kivágandó fák 1 méteres magasságban mért törzsátmérőjének összege. A karaktermegőrzés érdekében a fasori pótlásokat azonos fafajjal kell elvégezni.

(7) A faállomány megújítását célzó fakivágásokat és egyidejűleg a fapótlásokat több évre ütemezve kell tervezni, meg kell határozni az évente kivágható fák mennyiségét, helyét, a fapótlás mennyiségi és minőségi paramétereit, illetve a telepítés helyét.

IV. Fejezet

Telekalakítással kapcsolatos előírások

6. § (1) Övezet határa mentén telekhatár alakítandó ki.

(2) Olyan telekalakítás nem megengedett, amely szerint egy telek két vagy több építési övezetbe, övezetbe tartozzon.

(3) A sajátos építményfajták számára az övezeti, építési övezeti előírásoktól eltérő, műszakilag szükséges méretű telek alakítható ki.

(4) Magánút nem alakítható ki.

(5) Közterületi telkek ütemezetten is kialakíthatók.

V. Fejezet

Közművek előírásai

3. Általános előírások

7. § (1) Építési telken teljes közművesítettséget kell biztosítani, a 8. § figyelembevételével.

(2) Meglevő közmű kiváltása vagy megszüntetése esetén a feleslegessé vált közmű műtárgyait el kell bontani, amennyiben a bontási munkálatok nem veszélyeztetik a meglévő faállományt. A bontási munkálatok után a területet helyre kell állítani.

4. Víziközművek

8. § (1) Egyedi szennyvízkezelő berendezés és egyedi zárt szennyvíztároló nem létesíthető.

(2) A keletkező szenny- és csapadékvizek elvezetése csak elválasztott rendszerű csatornahálózattal történhet.

(3) Tisztított és tisztítatlan szennyvíz szikkasztása nem megengedett.

(4) A Vi–2 és Vt-M jelű építési övezetek területén új beépítés esetén többlet csapadékvíz csak késleltetett módon kerülhet elvezetésre.

5. Elektronikus hírközlés létesítményei

9. § Önálló antennatartó szerkezet (torony) nem létesíthető.

VI. Fejezet

Az egyes építményfajták elhelyezésének szabályai

6. Konténerek elhelyezése

10. § Építményeket helyettesítő konténer csak időszakosan, kizárólag felvonulási épületként, az építkezés szükséges időtartamára helyezhető el.

7. Üzemanyagtöltő állomások és gépkocsimosók elhelyezésének általános szabályai

11. § (1) Közforgalmat szolgáló gépkocsimosó, üzemanyagtöltő állomás kizárólag a KÖu jelű övezetekkel határos, a lakórendeltetést kizáró Vi–2 jelű építési övezetben létesíthető a (2) és (3) bekezdések betartásával.

(2) Közforgalomra szolgáló üzemanyagtöltő állomás és gépkocsimosó önállóan nem, csak más épület földszintjén vagy pinceszintjén létesíthető.

(3) Közforgalomra szolgáló üzemanyagtöltő állomást nem lehet elhelyezni olyan telken, amely zöldterülettel, lakó, egészségügyi, szociális vagy oktatási rendeltetésű épület telkével határos.

(4) Ha a lakó-, egészségügyi, szociális vagy oktatási rendeltetésű épület telke a közforgalomra szolgáló üzemanyagtöltő állomás telkével nem közvetlenül határos, az épület építési helye és az üzemanyagtöltő állomás telke közötti távolság 50 méternél kevesebb nem lehet.

(5) A területen mobil üzemanyagtöltő állomás nem helyezhető el.

MÁSODIK RÉSZ

Beépítésre szánt területek építési övezetei

VII. Fejezet

Településközpont területe – A Vt-M jelű mellékközpont építési övezete

12. § (1) A Vt-M/1 építési övezet mellékközponti, jellemzően szabadon álló beépítésű terület, amely elsősorban lakó és olyan települési szintű egyéb rendeltetést szolgáló épület elhelyezésére szolgál, amely nincs zavaró hatással a lakórendeltetésre.

(2) Az építési övezet területén a lakórendeltetésen kívül:

a) kereskedelmi,

b) szolgáltató,

c) vendéglátó,

d) irodai,

e) igazgatási

rendeltetés létesíthető.

(3) Az építési övezet területén lakórendeltetés a földszinten nem létesíthető.

(4) Épület földszinti alapterületének legalább 50%-án kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó vagy közösségi irodai rendeltetést kell elhelyezni.

(5) Az építési telek nem keríthető le.

(6) Az építési övezetben magasház nem létesíthető.

(7) A Vt-M/1 építési övezet területén új beépítés használatbavételekor az övezettel határos Kt-Kk övezetbe sorolt közútnak működnie kell.

(8) Az építési övezet határértékeit a 2. melléklet 1. pontja határozza meg.

13. § (1) A Vt-M/2 építési övezet mellékközponti, jellemzően szabadonálló beépítésű terület, amely elsősorban lakó- és olyan települési szintű egyéb rendeltetést szolgáló épület elhelyezésére szolgál, amely nincs zavaró hatással a lakórendeltetésre.

(2) Az építési övezet területén a lakórendeltetésen kívül:

a) kereskedelmi,

b) szolgáltató,

c) vendéglátó,

d) hitéleti,

e) nevelési,

f) oktatási,

g) egészségügyi,

h) szociális,

i) irodai,

j) igazgatási

rendeltetés létesíthető.

(3) Az építési övezet területén lakórendeltetés a földszinten nem létesíthető.

(4) Épület földszinti alapterületének legalább 50%-án kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó vagy közforgalmú irodai rendeltetést kell elhelyezni.

(5) Az építési telek nem keríthető le.

(6) Az építési övezetben magasház nem létesíthető.

(7) A Vt-M/2 építési övezet területén új beépítés használatbavételekor az övezettel határos, az új beépítéshez közelebbi Kt-Kk övezetbe sorolt közútnak működnie kell.

(8) Az építési övezet határértékeit a 2. melléklet 1. pontja határozza meg.

VIII. Fejezet

Intézmény terület – A Vi–2 jelű intézményi, jellemzően szabadon álló jellegű terület építési övezete

14. § (1) A Vi–2 építési övezet intézményi, jellemzően szabadonálló beépítésű terület, amely elsősorban igazgatási, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális rendeltetéseket magukba foglaló épületek elhelyezésére szolgál.

(2) Az építési övezet területén:

a) kereskedelmi,

b) szolgáltató,

c) vendéglátó,

d) kulturális, közösségi-szórakoztató,

e) szállás jellegű,

f) irodai,

g) igazgatási,

h) sport,

i) lakó

rendeltetés létesíthető.

(3) Az (1) bekezdés a)–h) pontjaiban felsorolt rendeltetést tartalmazó épületben lakás nem alakítható ki.

(4) Az építési övezet területén önálló lakórendeltetésű épület a 2. melléklet 2. pontjában meghatározott megengedett legnagyobb szintterületi mutató 50%-ának mértékéig létesíthető.

(5) A lakórendeltetésű épület földszintjén kizárólag kereskedelmi, vendéglátó, szolgáltató vagy közösségi irodai rendeltetések helyezhetők el.

(6) Az építési telkek határán kerítés nem létesíthető.

(7) A Vi–2 építési övezet területén új beépítés használatbavételekor az övezettel határos Zkp/Kk övezetbe sorolt közkert szakasznak működnie kell.

(8) Az építési övezet határértékeit a 2. melléklet 2. pontja határozza meg.

HARMADIK RÉSZ

Beépítésre nem szánt területek övezetei

IX. Fejezet

Közlekedési területek

8. I. rendű főutak területe (KÖu–2)

15. § (1) Az övezet az I. rendű főútvonalak, ezek szervizútjainak, csomópontjainak, műtárgyainak, továbbá parkolók, kötöttpályás közösségi közlekedési elemek, kerékpáros- és gyalogosinfrastruktúra-elemek, kikötői létesítmények parti elemeinek, utasváró létesítmények, mindezek csapadékvíz-elvezető rendszereinek, közmű- és hírközlési építmények, zöldfelületi elemek elhelyezésére szolgál.

(2) Az övezet területén épület nem helyezhető el.

(3) Az övezet közvetlen gépjárműingatlan-kiszolgálást nem biztosíthat.

(4) Az övezet területén

a) parkoló csak szervizútról megközelíthetően valósítható meg,

b) új autóbusz-megállóhely, árurakodóhely, taxiállomás csak öbölben létesíthető,

c) kerékpáros infrastruktúra csak önállóan, kerékpárútként vagy kétoldali irányhelyes kerékpársávként létesíthető,

d) eseti forgalomkorlátozási beavatkozások kivételével nem szüntethető meg a közúti gépjárműforgalom.

9. II. rendű főutak területe (KÖu–3)

16. § (1) Az övezet a II. rendű főútvonalak, ezek szervizútjainak, csomópontjainak, műtárgyainak, továbbá parkolók, kötöttpályás közösségi közlekedési elemek, kerékpáros- és gyalogosinfrastruktúra-elemek, kikötői létesítmények parti elemeinek, mindezek csapadékvíz-elvezető rendszereinek, közmű- és hírközlési építmények, zöldfelületi elemek elhelyezésére szolgál.

(2) Az övezet területén épület nem helyezhető el.

(3) Az övezet területén

a) parkoló csak szervizútról megközelíthetően valósítható meg,

b) új autóbusz-megállóhely, árurakodóhely, taxiállomás csak öbölben létesíthető,

c) kerékpáros infrastruktúra csak önállóan, kerékpárútként vagy kétoldali irányhelyes kerékpársávként létesíthető,

d) eseti forgalomkorlátozási beavatkozások kivételével nem szüntethető meg a közúti gépjárműforgalom.

10. Településszerkezeti jelentőségű gyűjtőutak területe (KÖu–4)

17. § (1) Az övezet a településszerkezeti jelentőségű gyűjtő utak, ezek csomópontjainak, műtárgyainak, továbbá parkolók, kötöttpályás közösségi közlekedési elemek, kerékpáros- és gyalogosinfrastruktúra-elemek, mindezek csapadékvíz-elvezető rendszereinek, közmű- és hírközlési építmények, zöldfelületi elemek elhelyezésére szolgál.

(2) Az övezet területén épület nem helyezhető el.

(3) Az övezet területén eseti forgalomkorlátozási beavatkozások kivételével nem szüntethető meg a közúti gépjárműforgalom.

11. Kerületi jelentőségű közutak területe (Kt-Kk)

18. § (1) Az övezet a kiszolgáló (lakó) utak, ezek csomópontjainak, műtárgyainak, csapadékvíz-elvezető rendszerének, valamint parkolók, kerékpáros- és gyalogosinfrastruktúra-elemek, közmű- és hírközlési építmények, zöldfelületi elemek elhelyezésére szolgál.

(2) Az övezet területén épület nem helyezhető el.

(3) A kiszolgálóutak egy része vagy egésze lakó-pihenő övezetként vagy korlátozott sebességű övezetként is kialakítható.

12. Önálló gyalogos utak területe (Kt-Kgy)

19. § (1) Az övezet területe önálló gyalogos- és kerékpáros-infrastruktúra elemek elhelyezésére, ezek műtárgyainak, csapadékvíz-elvezető rendszerének, valamint zöldfelületi, közmű- és hírközlési építmények elhelyezésére szolgál.

(2) Az övezet területén épület nem helyezhető el.

13. Kötöttpályás közlekedési létesítmények területe (KÖk)

20. § (1) Az övezet kizárólag az országos vasúti hálózat vonalainak, megállóinak és állomásainak, műtárgyainak, üzemi épületeinek, csapadékvíz-elvezető rendszerének, valamint közúti közlekedési és a városi, valamint elővárosi kötöttpályás közösségi közlekedési pályák, parkolók, kerékpáros- és gyalogosinfrastruktúra-elemek, közmű- és hírközlési építmények, zöldfelületi elemek elhelyezésére szolgál.

(2) Az övezet területén a közlekedést kiszolgáló épületek elhelyezhetők.

(3) A KÖk jelű övezetre vonatkozó szabályozási határértékeket a 2. melléklet 3. pontja tartalmazza.

14. Városias sétány területe (Kt-Sv)

21. § (1) Az övezet területén a rendszeres gépjárműforgalom nem megengedett.

(2) Az övezet területén a zöldfelület mértéke legalább 40%.

(3) Az övezet területén épület nem helyezhető el.

X. Fejezet

Zöldterületek – Közkertek területe (Zkp/Kk)

22. § (1) A Zkp/Kk jelű közkert övezete jellemzően növényzettel fedett közterület, amely elsősorban rekreációs igények kielégítését, és a település mikroklimatikus viszonyainak megőrzését, javítását, ökológiai rendszerének védelmét szolgálja.

(2) A Zkp/Kk–1 jelű övezet területén elhelyezhető:

a) gyalogos-felüljáró tartószerkezete és ezzel egybeépített, legfeljebb 200 m2 alapterületű vendéglátó építmény és nyilvános illemhelyek,

b) pihenést, testedzést szolgáló épületnek nem minősülő építmények,

c) ismeretterjesztés épületnek nem minősülő építményei,

d) a terület fenntartásához szükséges építmények,

e) a közkert használatához szükséges parkolás építményei,

f) kikötői létesítmények parti elemeinek építményei.

(3) Az övezet területét – a közbiztonsági okból sötétedés után való zárva tartás és az ivóvíz szolgáltatási tevékenységet végző terület kivételével – közhasználat elől elzárni nem lehet.

(4) A fásítottság mértéke legalább 1 db közepes vagy nagy lombkoronájú fa/150 m2.

(5) Az övezet határértékeit a 2. melléklet 4. pontja határozza meg.

XI. Fejezet

Vízgazdálkodási területek – Folyóvizek medre és partja (Vf)

23. § (1) A vízpartot a közhasználat elől elzárni, lekeríteni nem lehet.

(2) Az övezet területén épület nem helyezhető el.

NEGYEDIK RÉSZ

Közlekedés és közlekedési létesítmények előírásai

XII. Fejezet

A járművek tárolására vonatkozó rendelkezések

15. Személygépjárművek tárolására vonatkozó rendelkezések

24. § (1) Új építmények, önálló rendeltetési egységek, területek rendeltetésszerű használatához a szükséges személygépjármű-elhelyezési kötelezettséget legalább a 3. melléklet szerinti mennyiségben, a (2)–(8) bekezdés szerinti előírások figyelembevételével kell biztosítani.

(2) Bővítés, átalakítás és rendeltetésmódosítás esetén csak a keletkező többlet személygépjármű-elhelyezési kötelezettséget kell biztosítani a meglévő gépjárműtároló helyiségek és felszíni várakozóhelyek számának megtartása mellett.

(3) A rendeltetésszerű használatból származó személygépjármű-elhelyezési kötelezettséget a (4) bekezdés kivételével az adott telken belül kell teljesíteni.

(4) * 

(5) Az Árpád híd és a Rákóczi híd közötti szakaszon kikötői létesítmény rendeltetésszerű parthasználatához személygépjármű-várakozóhelyeket nem kell biztosítani.

(6) Közkert rendeltetésszerű használatához személygépjármű-várakozóhelyeket nem kell biztosítani.

(7) Emelőszerkezetes parkolóberendezés (parkoló gép)

a) kizárólag a rendeltetésszerű használathoz szükséges személygépjármű-elhelyezési kötelezettségen felüli többletférőhelyek kialakítása érdekében alkalmazható,

b) kizárólag önálló használatot biztosító parkoló-berendezés telepíthető és

c) felszínen nem telepíthető.

(8) Személygépjármű-várakozóhely céljára csak burkolt felület vehető figyelembe.

16. Autóbuszok elhelyezésére vonatkozó előírások

25. § (1) Új építmények, önálló rendeltetési egységek és területek rendeltetésszerű használatához 200 férőhelyenként kell autóbuszok rendszeres forgalma esetén elhelyezési kötelezettséget biztosítani telken belül. Rendszeres forgalomra kell számítani:

a) 50 vendégszobát meghaladó szállás jellegű önálló rendeltetési egység esetén,

b) 150 férőhelyet meghaladó kulturális és közösségi szórakoztató önálló rendeltetési egység esetén,

c) 300 férőhelyet meghaladó lelátóval rendelkező sportlétesítmény esetén, több pálya esetén a mértékadó nagyságú lelátóra méretezve,

d) 500 férőhelyet meghaladó lelátóval rendelkező sportlétesítmény esetén, több pálya esetén a mértékadó nagyságú lelátóra méretezve.

(2) Bővítés, átalakítás és rendeltetésmódosítás esetén csak a keletkező többletautóbusz-elhelyezési kötelezettséget kell biztosítani, a meglévő tárolóhelyiségek és felszíni várakozóhelyek megtartása mellett.

(3) Kabinos turistahajó fogadására alkalmas kikötő esetén a partkapcsolati ponttól számított 200 m gyaloglási távolságon belüli közterületen vagy egyéb telken 3 autóbusz megállását és rövid idejű (legfeljebb 1 óra) várakozását kell biztosítani.

(4) Autóbusz várakozóhely céljára csak burkolt felület vehető figyelembe.

17. Tehergépjárművek elhelyezésére vonatkozó előírások

26. § (1) Új építmények, önálló rendeltetési egységek, területek rendeltetésszerű használatához a szükséges tehergépjármű-elhelyezési kötelezettséget telken belül, egyedi méretezés alapján kell biztosítani.

(2) Bővítés, átalakítás, rendeltetésmódosítás esetén csak a keletkező többlettehergépjármű-elhelyezési kötelezettséget kell biztosítani a meglévő tárolóhelyiségek és felszíni várakozóhelyek megtartása mellett.

18. Kerékpárok elhelyezésére vonatkozó előírások

27. § (1) Építmény, önálló rendeltetési egység és terület rendeltetésszerű használatához a kerékpárok számára elhelyezési kötelezettséget a 4. melléklet szerint kell saját telken biztosítani.

(2) * 

XIII. Fejezet

Egyéb, közlekedésre vonatkozó rendelkezések

19. Ingatlanok gépjárművel történő kiszolgálására vonatkozó előírások

28. § (1) Építési telek közúti kapcsolatát a rendszeres forgalom számára a minimálisan szükséges ki- és bejárattal kell biztosítani, az alábbiak szerint:

a) személygépjárművek esetén 500 férőhely parkoló-kapacitásig egy közös ki- és bejárat elegendő,

b) rendszeres teherforgalom esetén a személygépjárművek és a tehergépjárművek forgalma számára önálló kapcsolat létesíthető.

(2) Az építési telek közúti kapcsolatát – amennyiben az több útról is biztosítható – az alacsonyabb hálózati szerepet betöltőről kell biztosítani.

20. Közlekedési létesítmények védőtávolsága

29. § (1) Az országos közforgalmú vasútvonalak védőtávolságával érintett területeken építményt elhelyezni és területet felhasználni csak a más jogszabályokban meghatározottak figyelembevételével lehet.

(2) A metró védelmi zónájába eső telkek beépítése során meg kell felelni a más jogszabályokban foglaltaknak.

21. Légi közlekedéshez kapcsolódó létesítményekre vonatkozó előírások

30. § Rendszeres forgalom számára helikopter-leszállóhely nem létesíthető csak egészségügyi, katonai, rendőrségi, katasztrófavédelmi, államigazgatási rendeltetés elhelyezése esetén.

22. Vízi közlekedéshez kapcsolódó létesítményekre vonatkozó előírások

31. § * 

ÖTÖDIK RÉSZ

Záró rendelkezések

32. § (1) Ez a rendelet – a (2) bekezdésben foglalt kivételekkel – a kihirdetését követő 30. napon lép hatályba.

(2) A 2. § 4. és 6. pontja, a 24. § (4) bekezdése, a 27. § (2) bekezdése, a 31. §, valamint az 5. melléklet 2025. január 1-jén lép hatályba.

33–35. § * 

dr. Számadó Tamás s. k. Karácsony Gergely s. k.
főjegyző főpolgármester

1. melléklet a 21/2024. (V. 8.) önkormányzati rendelethez

Duna-parti építési szabályzat II., IX., X. ütem
(I., II., XI. kerület)

1. 1. szelvény

2. 2. szelvény

3. 3. szelvény

4. 4. szelvény

5. 5. szelvény

6. 6. szelvény

2. melléklet a 21/2024. (V. 8.) önkormányzati rendelethez

1. Mellékközponti területek

A B C D E F G H I J

1
Építési
övezet
jele
Kialakítható legkisebb telekterület
Beépítési
mód

Megengedett legnagyobb beépítettség mértéke

Épületmagasság
(m)
Zöldfelület legkisebb mértéke Terepszint alatti beépítés legnagyobb Szintterületi mutató megengedett legnagyobb mértéke
(m
2/m2)
2 (m2) (%) Legkisebb Legnagyobb (%) mértéke
(%)
Általános Parkolásra fordítható
3 Vt-M/1 5000 szabadonálló földszint beépítése esetén:40
emeleti szinteken: 25
6,0 28,0 35 60 1,5 0,75
4 Vt-M/2 5000 szabadonálló földszint beépítése esetén: 40
emeleti szinteken: 25
6,0 28,0 40 50 1,5 0,75

2. Intézményi területek

A B C D E F G H I J

1
Építési
övezet
jele
Kialakítható legkisebb telekterület
Beépítési
mód

Megengedett legnagyobb beépítettség mértéke

Épületmagasság
(m)
Zöldfelület legkisebb mértéke Terepszint alatti beépítés legnagyobb Szintterületi mutató megengedett legnagyobb mértéke
(m
2/m2)
2 (m2) (%) Legkisebb Legnagyobb (%) mértéke
(%)
Általános Parkolásra fordítható
3 Vi–2 3000 szabadonálló 35 6,0 16,0 45 50 1,5 0,75

3. Közlekedési területek

A B C D E F G H I J

1

Övezet
jele
Kialakítható legkisebb telekterület
Beépítési
mód

Megengedett legnagyobb beépítettség mértéke

Épületmagasság
(m)
Zöldfelület legkisebb mértéke Terepszint alatti beépítés legnagyobb Szintterületi mutató megengedett legnagyobb mértéke
(m
2/m2)
2 (m2) (%) Legkisebb Legnagyobb (%) mértéke
(%)
Általános Parkolásra fordítható
3 KÖk szabadon-álló 5 7

4. Zöldterületek

A B C D E F G H I J

1

Övezet
jele
Kialakítható legkisebb telekterület
Beépítési
mód

Megengedett legnagyobb beépítettség mértéke

Épületmagasság
(m)
Zöldfelület legkisebb mértéke Terepszint alatti beépítés legnagyobb Szintterületi mutató megengedett legnagyobb mértéke
(m
2/m2)
2 (m2) (%) Legkisebb Legnagyobb (%) mértéke
(%)
Általános Parkolásra fordítható
3 Zkp/Kk–1 1000 1 4,5 60 0
4 Zkp/Kk–2 0 60 0

3. melléklet a 21/2024. (V. 8.) önkormányzati rendelethez

Az építmények, önálló rendeltetési egységek, területek rendeltetésszerű használatához szükséges, elhelyezendő személygépkocsik számának megállapítása

Egy személygépkocsi elhelyezését kell biztosítani:

A B
1 s.sz. Funkció és norma
2 1. minden lakás és üdülő önálló rendeltetési egység után
3 2.a. kereskedelmi, szolgáltató önálló rendeltetési egység 100 m2 bruttó szintterületig minden megkezdett 20 m2-e után
4 2.b. kereskedelmi, szolgáltató önálló rendeltetési egység 100–1000 m2 bruttó szintterület közötti területének minden megkezdett 30 m2-e után
5 2.c. kereskedelmi, szolgáltató önálló rendeltetési egység 1000 m2 bruttó szintterület feletti területének minden megkezdett 20 m2-e után
6 3. szállás jellegű önálló rendeltetési egység (kivéve hajléktalanszálló és idősek otthona, diákszálló, diákotthon) minden 2 vendégszobája után
7 4.a. fő- és gyűjtőút melletti építmény funkcióváltásával, bővítésével létrejövő, vagy újonnan épülő vendéglátó önálló rendeltetési egység minden megkezdett 10 m2 fogyasztótere után
8 4.b. kiszolgáló út melletti építmény funkcióváltásával, bővítésével létrejövő, vagy újonnan épülő vendéglátó önálló rendeltetési egység minden megkezdett 10 m2 fogyasztótere után
9 5. bölcsőde, alap- és középfokú nevelési, oktatási önálló rendeltetési egység minden megkezdett 40 m2 nettó alapterülete és/vagy 2. tanterme után
10 6. felsőfokú nevelési, oktatási és kutatási önálló rendeltetési egység oktatási és kutatási helyiségeinek minden megkezdett 40 m2 nettó alapterülete után
11 7.a kulturális és közösségi szórakoztató önálló rendeltetési egység – egyházi központ kivételével –, ahol a férőhelyszám értelmezhető minden 10 férőhelye után
12 7.b kulturális és közösségi szórakoztató önálló rendeltetési egység – ahol a férőhelyszám nem értelmezhető minden megkezdett 100 m2 nettó alapterülete után
13 8.a. lelátóval nem rendelkező sportolás, strandolás célját szolgáló önálló rendeltetési egységek minden 10 férőhelye után
14 8.b. lelátóval rendelkező sportolás, strandolás célját szolgáló önálló rendeltetési egységek minden 30 férőhelye után
15 9. igazgatási, nem fekvőbeteg-ellátó egészségügyi önálló rendeltetési egységek minden megkezdett 20 m2 nettó alapterülete után
16 10. fekvőbeteg-ellátó egészségügyi önálló rendeltetési egység minden 8 betegágya után
17 11. ipari (üzemi) önálló rendeltetési egység helyiségeinek minden megkezdett 200 m2-e után
18 12. raktározási önálló rendeltetési egység minden megkezdett 1500 m2-e után
19 13. közforgalmú személyközlekedés célját szolgáló egységek esetén nincsen parkolólétesítési kötelezettség
20 14. iroda és egyéb önálló rendeltetési egységek minden megkezdett 40 m2 nettó alapterülete után
21 15. jelentős zöldfelületet igénylő közösségi kulturális önálló rendeltetési egység és közhasználatú park minden megkezdett 1000 m2-e után
22 16. kollégium, diákotthon, diákszálló, idősek otthona minden 20 férőhelye után
23 17. hajléktalanszálló, szállás jellegű önálló rendeltetési egység irodai helyiségeinek minden megkezdett 40 m2 nettó alapterülete után

4. melléklet a 21/2024. (V. 8.) önkormányzati rendelethez

Építmények rendeltetésszerű használatához szükséges, elhelyezendő kerékpárok számának megállapítása

A B C
1 s.sz. Funkció Norma
2 1. Lakás, üdülőegység Minden lakás és üdülőegység után 2 db
3 2. a. Kereskedelmi egység 0–1000 m2-ig Az árusítótér minden megkezdett 150 m2 alapterülete után 2 db
4 2. b. Kereskedelmi egység 1000 m2 felett Az árusítótér minden megkezdett 500 m2 alapterülete után 2 db
5 3. Szálláshely-szolgáltató egység Minden megkezdett 15 vendégszoba egysége után 2 db
6 4. Vendéglátó egység A fogyasztótér minden megkezdett 75 m2 alapterülete után 2 db
7 5. Alsó- és középfokú nevelési-oktatási egység A foglalkoztató és/vagy tanterem 50 m2 alapterülete után 2 kerékpár
8 6. Felsőfokú oktatási egység Oktatási és kutatási helyiségek 50 m2 alapterülete után 2 db
9 7. Egyéb közösségi szórakoztató kulturális egység (színház, bábszínház, filmszínház stb.) Minden megkezdett 50 férőhelye után 5 db
10 8. Egyéb művelődési egység (múzeum, művészeti galéria, levéltár stb.) A kiállítótér vagy kutatótér minden megkezdett 500 m2 alapterülete után 5 db, de maximum 50 db
11 9. Sportolás, strand célját szolgáló egység Minden megkezdett 20 férőhelye után 2 db
12 10. Igazgatási, ellátó, szolgáltató, nem fekvőbeteg-ellátó egység Az iroda- vagy ellátó terület minden megkezdett 100 m2 alapterülete után 1 db
13 11. Fekvőbeteg-ellátó gyógykezelő egység Minden megkezdett 50 ágy után 1 db
14 12. Ipari egység Minden megkezdett 10 munkahely után 1 db
15 13. Raktározási, logisztikai egység A raktárterület minden megkezdett 10 000 m2 alapterülete után 1 db

5. melléklet a 21/2024. (V. 8.) önkormányzati rendelethez *