Göd Város Önkormányzata Képviselő-testületének 23/1999. (XI. 3.) önkormányzati rendelete

az állattartás helyi szabályozásáról

Göd Város Önkormányzat Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. tv. 16. § (1) bekezdése alapján a jogszabályban nem szabályozott feltételekről a következő rendeletet alkotja.

I. fejezet

Általános rendelkezések

1. § A rendelet célja, hogy biztosítsa az állattartáshoz fűződő hosszú távú gazdasági érdekek, megélhetési, jövedelem-kiegészítő, vállalkozói, hobbi, sport, városi turizmus, valamint a közegészségügyi, állategészségügyi, építésügyi előírások és a lakossági érdekek összhangját.

2. § A rendelet hatálya kiterjed a város közigazgatási területén a kis és nagy haszonállatok, az ebek és a macskák, valamint az egyéb állatok tartására.

3. § Alapfogalmak: /E rendelet alkalmazásában/

3.1 * 

I. Gazdasági állatok

- kishaszonállatok: nyúl, baromfi, galamb

- közepes nagyságú haszonállatok: sertés, juh, kecske

- nagy haszonállatok: szarvasmarha, ló, póniló szamár, öszvér, bivaly

- préme, irhája, gereznája, bőre miatt tartott állatok.

- Minden más, kifejezetten tenyésztett állatok

II. Kedvtelésből tartott állatok:

- eb, macska, madár

- egzotikus fajok, melyek nem minősülnek veszélyes állatnak /papagáj, teknős, stb./

III. *  Veszélyes vadállatok:

Mindazoknak a nem háziállatfajoknak az egyedei, melyek biológiai tulajdonságaik miatt /testalkat, támadó természet, mérgező csípés, marás/ az emberek életére, testi épségére veszélyt jelentenek /hüllők, majmok, ragadozók/

3.2 Állattartó: az a személy, aki az állattal rendelkezni jogosult.

4. § (1) *  Állattartás vonatkozásában településünkön az alábbi övezeteket különböztetjük meg:

A) A hidrogeológiai védőövezet I. /Vizműbázis belső-külső övezet/

B) A hidrogeológiai védőövezet II.

C) Üdülőövezet

D) Lakott területek I.

E) Lakott területek II.

F) Göd - Újtelep

G) Göd - Külterület

5. § *  Az egyes övezetekben tartható állatok:

A - B övezet: csak kedvtelésből tartott állatok.

C - D övezet: csak kedvtelésből tartott állatok.

E övezet: Kedvtelésből tartott állatok, valamint a közegészségügyi és állategészségügyi előírásoknak megfelelő saját szükségletre, legfeljebb 20 db kis és/vagy 2 db közepes haszonállatot lehet tartani. A 3. § 1. pontja szerinti „egyéb más kifejezetten tenyésztett állat” és a saját szükségleten felül értékesítésre tartott minden más haszonállat csak a szomszédok és a Környezetvédelmi Bizottság hozzájárulásával tartható. Nagy haszonállat és a „préme, irhája, gereznája, bőre miatt tartott állatok” ezen övezetben nem tarthatók.

F - G övezet: Kedvtelésből tartott állatok, valamint a közegészségügyi és állategészségügyi előírásoknak megfelelő saját szükségletre, vagy értékesítésre legfeljebb 15 db nagy, 10 db közepes, 50 db kis állat, 50 db haszonállat, illetve 50 db egyéb más kifejezetten tenyésztés céljára tartott állat tartható, amennyiben az állatok tartásáról más jogszabályok meghatározott módon gondoskodnak.

Az E és F - G jelű övezetekben egyébként hozzájáruláshoz kötött, valamint az e mennyiség feletti állatok, továbbá mennyiségtől függetlenül a „préme, irhája, gereznája, bőre miatt tartott állatok” és a nagy haszonállatok csak a szomszédok hozzájárulásával és a Környezetvédelmi Bizottság engedélyével tarthatók. Az engedélyhez az illetékes ÁNTSZ és a területi főállatorvos véleménye szükséges.

6. § (1) Veszélyes vadállat tartásához a szomszédok előzetes hozzájárulását és a jegyző előzetes engedélyét köteles az állattartó beszerezni. Ezek csak az állatkerti elhelyezéssel azonos biztonsági feltételek mellett tarthatók.

(2) Méhek családi háztól, társasháztól, többszintes lakóépülettől, zárt kerti gazdasági épülettől 30 m-es védőtávolságon belül nem tarthatók.

7. § Melléképületek lakó épület mellett építéshatósági engedéllyel létesíthetők / a meglévőkre ez nem vonatkozik/.

Az építési engedély kérelmének tartalmaznia kell:

- a melléképület műszaki terveit, hivatalos helyszínrajzot, tulajdonjogi lapot,

- a helyszínről készített vázlatot, feltüntetve a tervezett építmény távolságát a telekhatártól és a meglévő épületektől /szomszédos épületektől is/

- a tartatni kívánt állatok fajtáját, számát, a trágyatárolás technológiáját.

8. § Állatok tartásával kapcsolatos előírások

(1) A tartható állatok száma az állattartó épületek nagyságának és az alkalmazott technológiák függvénye, ahol a rendelet db számot nem ír elő.

(2) Az állat tartása a környezetet nem károsíthatja, az emberek és az állatok egészségét nem veszélyeztetheti.

(3) Az állatokat kerítéssel elkülönített részen, káros környezeti hatások okozása nélkül / bűz, zaj, stb/ kell tartani.

(4) Az állattartó épületeket az építésügyi és állategészségügyi szabályok szerint kell elhelyezni és kialakítani különös tekintettel a közegészségügyi környezetvédelmi és városképi követelményekre.

(5) Az állattartó épületeket, eszközöket állandóan jó állapotban kell tartani. Tisztántartásukról, szükség esetén fertőtlenítésükről, rágcsálók, rovarok és legyek irtásáról gondoskodni kell.

(6) Ha a tulajdonos nem szándékozik az állatot tovább tartani, köteles elhelyezéséről gondoskodni, állatorvossal kiirtatni, vagy a gyepmesterrel saját költségen elszállíttatni.

(7) Az állatok tartására szolgáló építményeket (ól, istálló, kennel, stb) és ezek kiszolgáló létesítményeit (trágya tároló és trágyalé gyűjtő stb.) építési engedély alapján lehet kialakítani, a vonatkozó közegészségügyi, állategészségügyi és környezetvédelmi előírások betartása mellett.

(8) Az állattartó létesítmények tisztántartásáról, a trágya szükség szerinti elszállításáról és a trágyatárolók környezetének bűz és rovar, valamint rágcsáló mentességéről az állattartó köteles gondoskodni rendszeresen és folyamatosan.

(9) *  Megkötve tartott állat számára is biztosítani kell a természetéből fakadó mozgásigényét.

(10) Tilos az állatok kínzása és bántalmazása, a szükségtelen fájdalom, szenvedés okozása, az állat természetét, erejét meghaladó teljesítmény fokozása, az állatok egymásra uszítása, befogásuknál, elriasztásuknál nekik indokolatlan sérülést, fájdalmat okozó eszközök használata.

(11) Az állattartás céljára szolgáló építményeket úgy kell elhelyezni, kialakítani, hogy az állategészségügyi és egyéb beavatkozásokat balesetmentesen lehessen elvégezni.

9. § (1) *  Az eb és macska tartására 2-2 db esetén övezeti besorolási területeken nem kell engedély / házőrzés, kedvtelés, stb + szaporulat 8 hetes korig / Ettől eltérő állattartáshoz a szomszédok hozzájáruló nyilatkozata alapján a Környezetvédelmi Bizottság külön engedélye szükséges.

(2) Az ebtartás során az alábbiakat kell betartani:

- az ebet zárt helyen /zárt udvarban, lakásban/ kell tartani.

- nem zárt udvarban az ebet megkötve vagy kennelbe kell tartani

- harapós eb esetén a ház vagy lakás bejáratán jól látható helyen a harapós kutyára utaló, figyelmeztető táblát kell elhelyezni.

- közös tulajdonban lévő ingatlan /lakás/ esetében vagy többlakásos házak esetében a tulajdonos társak hozzájáruló nyilatkozata kell az ebtartáshoz.

(3) * 

(4) Tömegközlekedési járműveken az ebet csak szájkosárral lehet szállítani.

(5) Tilos - a vakvezető kivételével - az ebet a következő helyekre bevinni, ill. beengedni: Játszóterek, szabad strandok, vendégforgalmat lebonyolító nyilvános helyiségek, élelmiszert árusító üzletek, egyéb üzletek, lakosság számára nyitva álló egyéb épületek / oktatási, nevelési, egészségügyi intézmények, társadalmi szervezetek helyiségeibe, stb/. Tilos továbbá az ebet a felsorolt helyek bejárata elé kötni oly módon, mely zavarja a közlekedést, illetve az emberi testi épséget.

(6) *  Dunaparton, ahol azt tábla tiltja ebet sétáltatni tilos!

(7) Ebek székletürítése esetén az okozott szennyeződés eltakarításáról az eb tulajdonosa /sétáltatója/ köteles gondoskodni.

(8) Az eb tulajdonosa évente egyszer köteles ebét veszettség elleni védőoltás és vizsgálat céljából a hatósági állatorvosnak bemutatni.

(9) *  A Polgármesteri Hivatal ügyfélszolgálatánál kell bejelenteni a közterületen elhullott állatokat. Az állattetem elszállításáról a gyepmester gondoskodik.

(10) *  Az ebtulajdonos ingatlana területén ebét köteles oly módon elhelyezni, hogy szomszédai nyugalmát ne zavarja. Az ebtulajdonos (állattartó) ingatlana területén ebét, (tenyésztés esetén ebét, macskát) köteles oly módon tartani, hogy szomszédai és környezete nyugalmát ne zavarja.

10. § (1) A jegyző:

- ellenőrzi az állattartás körülményeit

- elrendeli az állattartó létesítmények kitakarítását, fertőtlenítését, a takarmány, az alom, a trágya, a trágyalé, a bűzös gázok kezelésére szigorúbb szabályokat is előírhatja.

- elrendelheti védősövény, fásítás létesítését.

- elrendelheti a szabálytalan állattartás megszüntetését a 12. §(2) bekezdésének esetében

(2) *  A polgármester e rendeletben meghatározottaktól eltérést engedélyezhet az állattartók kérelmére abban az esetben, ha az építési, állategészségügyi és humán-egészségügyi, valamint egyéb védelmi előírások az állatok tartására vonatkozóan lehetővé teszik.

II. fejezet

Köz-, és állategészségügyi, illetve állatvédelmi rendelkezések

11. § (1) Az egyéni állattartók az eb, a macska, a baromfi, továbbá a háromhetesnél fiatalabb szopósbárány, gödölye és malac tetemét saját telkén is eláshatja, amennyiben az elhullott fenti állatok száma a kettő darabot, az elhullott baromfik száma pedig a 10 darabot nem haladja meg.

(2) Az (1) bekezdésben felsoroltaknál nagyobb test tömegű, vagy több, illetve más állat tetemét a gyepmesteri telepen ártalmatlanná kell tenni.

(3) Az állat tulajdonosa járványgyanús esetekben az állat tetemét még az elföldelés előtt köteles bejelenteni a mindenkori hatósági jogkörrel megbízott állatorvosnak.

(4) Nagyobb számú állathullás esetén az állatorvost kell értesíteni. A továbbiakban az állatorvos utasítása mérvadó.

(5) Kisebb állathullás esetén az állat tulajdonosának kérésére a gyepmester térítés ellenében köteles az állathullákat elszállítani.

12. § *  (1) Befogott állatok számát, fajtáját és jellemző jegyeit a gyepmesternek haladéktalanul be kell jelenteni. A befogott állat a befogástól számított 8 napon belül, tartási, ápolási költség megtérítése ellenében kiváltható / felvilágosítás a Polgármesteri Hivatal ügyfélszolgálatánál/.

(2) * 

III. fejezet

13. § *  (1) *  E rendelet megszegőivel szemben 30.000.- Ft-ig terjedő szabálysértési bírság szabható ki.

(2)-(3) * 

IV. fejezet

Záró rendelkezések

15. § (1) *  Jelen rendelet kihirdetése napján lép hatályba, ezzel egyidejűleg hatályát veszti a Göd Nagyközség Önkormányzat 19/1991. (VII. 31.) sz. Ök. rendelete.

(2) *  Ezen rendeletben foglalt szabályokat a hatálybalépést követően indult ügyekben kell alkalmazni.

Szegedi Sándor Dr. Szinay József
polgármester jegyző

1. sz. melléklet * 

Az állattartás szempontjából kialakított területek

A övezet I. Hidrogeológiai védőövezet:

Északon a Határ utca és a Thököly utca, jobb oldalra, Keleten a Thököly utca és a 20-as sz. főút kereszteződésétől déli irányba haladva az Ilka -patak, Délen a védőgát vonala a Dunáig, Nyugaton a Duna által határolt terület.

B övezet II. Hidrogeológiai védőövezet:

Északon a Dunától Kelet felé haladva a Bocskai utca, Jósika utca, Duna utca Szeder utca, Pannónia utca, Rózsa utca faiskolai lerakat, 20.sz. főút jobb oldala, Bodza utca, Bimbó utca érintésével egyenes vonalban a Dunáig haladva, innen a Duna vonala a Bocskai utca által bezárt területe, kivéve a I. Hidrogeológiai védőövezetet..

C övezet Üdülő terület:

Ü-VI.: 783 hrsz Ifjúsági Tábor területe
419 hrsz ELTE Biológiai Állomás területe
417 hrsz Piarista Szakmunkás Képző területe
263 hrsz Csapatpihenő területe
Ü - VII. Pesti u. - Rezeda u. - Jegenye u. - Mihácsi u. - Kincsem -
Kék-Duna u - Pesti u. - Délibád u. - Kikelet u.
3212 hrsz terület
3253 hrsz - 3254/1 hrsz üdülőterület
3255 hrsz BM üdülőterület
3658 hrsz FM üdülő terület

D-E övezetek Lakott terület:

A fenti kategóriákat kivéve, Göd Város beépített területe lakóterület.

Lakóövezet: L-II.

- Nyár utcai lakótelep

- Rózsa utcai lakótelep

- Fürdő utcai lakótelep

- Oázis Lakópark

Lakóövezet L-III. - Göd Város fennmaradó területe / kivéve Göd - Újtelep/

F övezet- Göd - Újtelep

G övezet Göd Külterület

2. sz. melléklet

Kimutatás az állattartás férőhelyigényéről

csibe mélyalmon 8 hetes korig 15 -30 kg/ m2
tojótyúk mélyalmon 6-7 kg/m2
tojótyúk ketrecben 12 db/ m2
koca ellető 2,25 x 2,4 m/db
kocaszállás 3,5 x 0,65 m/db
hízó 2,7 m2/db
tehén kötött tartásban 2,75 x 1,80 m/db
tehén kötetlen tartásban 6 m2/db
növendék szarvasmarha lekötve 2,75 x 1,80
növendék kötetlen tartásban 8 m2/db
borjú közös rekeszben 3-5 m2/db
ló lekötve 1,5 x 3 m

A felsorolásban nem szereplő állatok esetében a férőhelyigényt értelemszerűen kell alkalmazni / pl. kacsa, liba, nyúl, stb. esetében a csibére vonatkozó igény, juh, kecske, kutya stb. esetében a kocára és hízóra vonatkozó igény, öszvér, szamár, stb. esetében a tehénre és a növendék szarvasmarhára vonatkozó igény

3. sz. melléklet

Állattartó létesítmények elhelyezése

Fajta db Szomszédos lakó
épülettől
Ásott, vagy mélyfúrású ill. védett rétegre telepített Fúrt kút Vízvezetéktől kerti csaptól
Kisállattartás szabályai:
Kisállat / baromfi, házinyúl, galamb, nutria, stb./ ólja, kifutója, trágya v. trágyalé tárolója
100 állatig 10 m 10 m 8 m 3 m 3 m
100-500-ig 12 m 10 m 8 m 3 m 3 m
501-1000-ig 15 m 15 m 10 m 3 m 3 m
1001-4000-ig 20 m 20 m 10 m 3 m 3 m
Nagyállat / sertés, juh, ló, öszvér, szarvasmarha /
istállója, ólja, kifutója, trágya vagy trágyalé tárolója:
5 állatig 12 m 15 m 7 m 3 m 3 m
6-10 állatig 15 m 15 m 7 m 3 m 3 m
11-15 állatig 20 m 50 m 10 m 3 m 3 m
16 állat fölött külön eljárás keretében kell meghatározni az illetékes Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálattal egyeztetve.
Korszerű tartásoknál /zárt technológia/ a védőtávolságok maximuma 30%-kal, szakhatósági vélemény alapján csökkenthetők. Nagyüzemi állattartás az ÁRT szerint állattartásra kijelölt területen létesíthető külön jegyzői engedéllyel.

  Vissza az oldal tetejére