Göd Város Önkormányzata Képviselő-testületének 54/2007. (XI. 29.) önkormányzati rendelete

az ELTE Biológiai Állomás helyi jelentőségű természetvédelmi területté nyilvánításáról

Göd Város Önkormányzata a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 24. § (1) b) pontjában kapott felhatalmazás alapján a következő rendeletet alkotja:

1. § (1) Az önkormányzat helyi jelentőségű természetvédelmi területté nyilvánítja az ELTE Biológiai Állomás területét az ott található épületekkel és növényzettel együtt.

(2) Az állomás a 367. helyrajzi számú belterületi ingatlanon helyezkedik el.

(3) Az ingatlan területi kiterjedése 5 hektár és 5679 m2.

2. § A védelem alá vont természeti területet a bejáratnál

„ELTE BIOLÓGIAI ÁLLOMÁS HELYI JELENTŐSÉGŰ TERMÉSZETVÉDELMI TERÜLET”

feliratú táblával kell ellátni.

A védetté nyilvánítás indoka

3. § (1) Az ELTE Biológiai Állomás területén az ártéri erdőtársulások olyan maradványai figyelhetők meg, amelyek valamikor a Duna mentén nagy területeken megtalálhatóak voltak. Az arborétum természetes állapotban meghagyott részein a mélyebb fekvésű területekre jellemző puhafás ligeterdők és a magasabb fekvésben előforduló keményfás ligeterdők maradványai egyaránt fellelhetők.

(2) A területen jelentős számban fordulnak elő védett növény- és állatfajok, mind a természetközeli állapotú erdőfoltokban mind az arborétum exóta növényekkel borított részein.

(3) Kiemelt botanikai és tudományos értéket képvisel a kialakított arborétum, különleges exóta növényeivel, tavaival és létesítményeivel.

(4) Kultúrtörténeti és tudományos értéket képvisel maga a kialakított kert, a volt Huzella-birtok és a kialakított kísérleti területek, a tudományos munkát szolgáló épületek.

(5) A kertben található a Huzella család sírhelye, amely 2006 óta a Nemzeti Sírkert része.

(6) A kert területén olyan források fakadnak, melyek a törvény erejénél fogva országos jelentőségű védett természeti értéknek számítanak.

A védetté nyilvánítás célja

4. § (1) A természeteshez közeli állapotú ártéri erdőmaradványok és az erdőben található védett természeti értékek növények, állatok megőrzése.

(2) A területen kialakított arborétum növény-együttesének, ritkaságainak megőrzése, az arborétum helyreállítása.

(3) A kert, mint - a város életében jelentős szerepet játszó - kultúrtörténeti emlék megőrzése, helyreállítása.

(4) A területen folytatott és ma is folyó tudományos kutatás kísérleti területeinek, megőrzése, a tudományos tevékenység folytatása.

(5) A város lakosságának felüdülését, kikapcsolódását, pihenését szolgáló, valamint környezettudatosságának növelését célzó, bemutató és oktatási jellegű, korlátozottan látogatható tanösvény létrehozása.

5. § A területen található védett értékek az 1-3. mellékletekben kerülnek felsorolásra.

Kezelési előírások a védett területre vonatkozóan

6. § (1) A terület kezelése során be kell tartani a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény védett természeti területekre vonatkozó előírásait.

(2) A védett területen bármely tevékenység végzése csak a természetvédelmi értékek védelmének biztosítása mellett történhet.

(3) A természetvédelmi hatóság engedélyéhez illetve szakhatósági hozzájárulásához kötött tevékenységek körét az 1996. évi LIII. tv. 38-39. §-a részletezi. Kivételt képez a 38. § (1) a) pontja alá tartozó - az ELTE illetve az MTA Dunakutató tevékenységi körébe tartozó - kutatások folytatása, mely az eddigi tevékenység folytatásaként a védett területen tovább is végezhető. 1996. évi LIII. tv. 38. § (4) bekezdés alapján a kezelési terv határozza meg a területen folytatható tevékenységek feltételeit.

(4) A területen csak bemutató, oktatási, nevelési, kutatási és szemléletformálási tevékenység folytatható, engedélyezhető.

(5) A védett területet egységesen kell kezelni. Egyes részei funkcionálisan nem választhatók le és nem kezelhetők függetlenül.

Természetközeli erdőfoltok kezelési előírásai

7. § (1) A természetközeli állapotú erdővel borított területek kiterjedése nem csökkenhet.

(2) A területre jellemző őshonos fafajok alkalmazásával az erdőterület állapotának javítására kell törekedni. Szükség esetén el kell kezdeni a terület felújítását, oly módon, hogy a folyamatos erdőborítást meg kell tartani.

(3) A területen a látogatókra esetleg balesetveszélyes állapotú őshonos fák kivágását is csak kivételes esetben szabad megengedni! Ezeket a száraz fákat nem szabad eltávolítani illetve csak a veszélyes ágak eltávolítása megengedhető!

(4) A terület eredeti flórájához nem tartozó idegenföldi és tájidegen fafajok, nemesített illetve kertészeti alfajok, változatok a természetközeli állapotú területre nem telepíthetők. Ezeket a területeket egyértelműen le kell határolni.

(5) Az esetleges fakitermelési tevékenységet és a kitermelt fa elszállítását télen, a vegetációs időn kívül úgy kell végezni, hogy az nem károsíthatja az erdő aljnövényzetét és talaját.

Az arborétum exótákkal telepített részeinek kezelési előírásai

8. § (1) A mesterségesen kialakított növény együttes csak folyamatos kezeléssel tartható fenn. Ennek érdekében gondozni kell a növénytelepítéseket, pótolni kell az eltűnő gyűjteményi fajokat és - a gyűjteményi területen - meg kell akadályozni az oda nem illő fajok betelepülését. A meglévő növényzet fenntartására, a park helyreállítására kell törekedni.

(2) A növényállomány bővítése, az arra alkalmas - nem természetközeli erdőállománnyal borított - területeken megengedett. A gyűjtemény fejlesztésében a nemesítés és a nemzetközi magcsere mellett, a hazai élőhelyekről történő betelepítés játszhat szerepet, melyhez - védett fajok és védett területekről történő betelepítés esetén - az illetékes természetvédelmi hatóság engedélyét be kell szerezni.

(3) A gyepet a vegetációs periódusban folyamatosan gyomtalanítani, nyírni kell.

A tavak és kisvízfolyások kezelési előírásai

9. § (1) A természetes és mesterséges tavak és vízfolyások állapotát meg kell őrizni

(2) A tavakba csak őshonos halfajok és egyéb vízi élőlények csak olyan számban telepíthetők, amely nem veszélyezteti a víz természetes állapotát.

(3) A kertben található tavakban horgászni tilos.

Épületek és építmények kezelési előírásai

10. § (1) A területen álló épületek és épített elemek helyreállítási tevékenysége során a természeti értékek és a talaj károsodását el kell kerülni.

(2) Az épületek csak oktatási, kutatási és ismeretterjesztési célra használhatók illetve szolgálati lakásként tarthatók fenn.

(3) Új épületek és közjóléti létesítmények csak minimális mértékben, a kert közjóléti funkciójának jobb kielégítése érdekében a természeti értékek megőrzése mellett, a helyi építési szabályzatban foglaltakkal egyetértésben, tájba illesztett, esztétikus formában helyezhetők el.

(4) A botanikus kerti munka számára fontos kiszolgáló területeken természetvédelmi érték nincs, de meg kell akadályozni a terület elgyomosodását, kézi vagy gépi kaszálással.

Egyéb kezelési előírások

11. § (1) A terület fenntartására megfelelő létszámú személyzetet kell alkalmazni.

(2) A terület látogatását a város lakossága és az érdeklődők részére a természetvédelmi kezelő és a város közt külön megállapodás keretében időszakosan biztosítani kell.

(3) A terület kezelője látogatási szabályzatot készít és gondoskodik a kihirdetéséről.

(4) A terület kezelője az arborétum területén útjelző és tájékoztató táblák, valamint a fajneveket mutató táblákat helyez el.

(5) További kezelési előírások tekintetében a kezelési tervet kell figyelembe venni.

Természetvédelmi hatósági jogkörök

12. § (1) A védelem alá vont természeti emlékekkel kapcsolatos első fokú természetvédelmi hatósági jogkört az 1996. évi LIII. törvény felhatalmazása alapján a jegyző gyakorolja.

(2) A természetvédelmi hatóság engedélye szükséges a védett terület egyedek természetes állapotának megváltoztatásához.

(3) A jegyző korlátozhatja, felfüggesztheti vagy megtilthatja a védett természetvédelmi terület állapotát károsító vagy súlyosan veszélyeztető tevékenységet.

13. § (1) A természetvédelmi terület kezelőjét az ELTE jelöli ki.

(2) Az ingatlan tulajdonosa (használója) köteles tűrni a védetté nyilvánítás ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzését.

Tiltott tevékenységek és korlátozások az állomás területén

14. § (1) Tilos minden olyan tevékenység folytatása, amely a védelem alá vont természetvédelmi terület állapotát közvetlen vagy közvetett módon a természetvédelmi célokkal ellentétesen megváltoztatja vagy veszélyezteti.

(2) Gondoskodni kell a védett természeti emlék fennmaradásához szükséges természeti feltételek, így többek között a talajviszonyok és a vízháztartás megőrzéséről.

Szabálysértés

15. § * 

16. § E rendelet kihirdetése napján lép hatályba.

jegyző polgármester

1. számú melléklet

A terület botanikai értékei

Természetközeli erdőmaradványok

- A területre jellemző puhafás (fűz-nyár) ligeterdők maradványai (Salicion albae, Senecioni sarracenici-Populetum albae)

- A terület magasabb fekvésű területeit jellemző keményfás (tölgy-kőris-szil) ligeterdők (Scillo vindobinensis-Ulmetum) maradványai

A természetközeli erdőmaradványok uralkodó fafajai a fehér nyár (Populus alba), és a fehér fűz (Salix alba), amelyek jelentős számban találhatók a területen. Elegyfafajai közül a fekete nyár (Populus nigra) és a rezgőnyár (Populus teremula) fordul elő nagyobb számban. Jellemző cserjefajai közül találkozhatunk a kutyabenge (Frangula alnus), a veresgyűrű som (Cornus sanguinea), a kányabangita (Viburnum opulus), az egybibés galagonya (Crataegus monogyna) egyedeivel. A jellegzetes koronába kúszó liánnövények közül előfordul az erdei iszalag (Clematis vitalba) és a komló (Humulus lupus). Az ártér magasabb fekvésében található keményfás ligeterdő előfordulását mutatja a természetes úton szaporodó kocsányos tölgy (Quercus robur) és a vénic szil (Ulmus laevis) egyedek.

A létesített arborétum botanikai értékei

A kert jelentős részében arborétum jelleggel különböző idegenföldi (exóta) fák, fásszárú növények kerültek telepítésre. A telepített fajok és változatok száma jelentős.

Zárvatermők

Juharok (Acer), vadgesztenye (Aesculus), bálványfa (Ailanthus), Akebia, éger (Alnus), Aralia, Aristolochia, Aruncus, borbolya (Berberis), nyír (Betula), Brousonetia, puszpáng (Buxus), nyáriorgona (Buddleia), Calycanthus, Caragana, gyertyán (Carpinus), Campsis, szelídgesztenye (Castanea), szivarfa (Catalpa), Celastrus, Cercis, Chaenomeles, Clematis, dudafürt (Colutea), som (Cornus), mogyoró (Corylus), cserszömörce (Cotinus), madárbirs (Cotoneaster), galagonya (Crataegus), boroszlán (Daphne), Diospiros, Deutzia, ezüstfa (Elaeagnus), Erica, kecskerágó (Euonymus), Epimedium, Evodia, bükk (Fagus), Ficus, Forsythia, Fontanesia, Kőris (Fraxinus), rekettye (Genista), lepényfa (Gleditsia), borostyán (Hedera), Hybiscus, homoktövis (Hippophae), Hydrangea, Indigofera, Jasminum, dió (Juglans), Kerria, csörgőfa (Koelreuteria), Kolkwitcia, aranyeső (Laburnum), Lespedeza, Leycesteria, fagyal (Ligustrum), Tulipánfa (Liliodendron), lonc (Lonicera), ördögcérna (Lycium), Magnolia, Mahonia, alma (Malus), eperfa (Morus), Pachysandra, bazsarózsa (Paeonia), Parthenocissus, Paulownia, Provskia, Phellodendron, Physocarpus, Philadelphus, Pieris, Periploca, platán (Platanus), Polygonum, nyárfa (Populus), Potentilla, Phyllostachys, Prunus, Ptelea, Pyracantha, tölgy (Quercus), benge (Rhamnus), Rhus, Rhodotypos, ribizke (Ribes), rózsa (Rosa), szeder (Rubus), Ruta, fűz (Salix), Salvia, bodza (Sanbucus), Securinega, Skimmia, Solanum, Sophora, berkenye (Sorbus), Sorbaria, gyöngyvessző (Spiraea), Symphoricarpos, orgona (Syringa), Tamarix, hárs (Tilia), szil (Ulmus), bangita (Viburnum), Vinca, Weigela, Wisteria, pálmaliliom (Yucca), Zelkova.

Nyitvatermők:

Jegenyefenyő (Abies), Calocedrus, Cedrus, Chamaecyparis, Cupressocyparis, Cupressus, páfrányfenyő (Ginkgo), boróka (Juniperus), vörösfenyő (Larix), luc (Picea), Pinus, mammutfenyő (Sequoia), Sequoiadendron, mocsárciprus (Taxodium), tiszafa (Taxus), Thuja, Thujopsis.

2. számú melléklet

Zoológiai értékek

Fészkelő madárfajok

A kert területén illetve a környező erdőkben 1985 és 2007 között összesen 82 madárfajt figyeltek meg, melyből az időszak alatt költött 45 faj. A legjelentősebb madárfajok a következők:

Kisvöcsök, szürkegém, fehér gólya, tőkés réce, dankasirály, ezüstsirály, örvös galamb, vadgerle, kakukk, jégmadár, búbosbanka, nagy tarkaharkály, feketerigó, énekes rigó, barátposzáta, kormos légykapó, örvös légykapó, szürke légykapó, rozsdás csaláncsúcs, cigány csaláncsúcs, vörösbegy, fülemüle, kékcinege, széncinege, csúszka, sárgarigó, tövisszúró gébics, szürkevarjú, vetési varjú, csóka , szajkó, szarka, seregély, erdei pinty, zöldike, tengelic, süvöltő, meggyvágó, citromsármány.

Halak

sügér (Perca fluviatilis), bodorka (Rutilus rutilus), ezüstkárász (Carassius gibelio), vörösszárnyú keszeg(Scardinius erythrophthalmus), csuka (Esox lucius)

Kétéltűek

Kecskebéka (Rana aesculenta), Erdei béka (Rana dalmatina), Zöld varangy (Bufo viridis), Barna varangy(Bufo bufo), Leveli béka (Hyla arborea)

Hüllők

Vízisikló (Natrix natrix), Kockássikló (Natrix tesselata)

Emlősök

Rovarevők

Keleti sün (Erinaceus concolor), Erdei cickány (Sorex araneus), Keleti cickány (Crocidera suaveolens), Törpe cickány (Sorex minutus), Vakond (Talpa europea)

Denevérek

Patkós denevérek (Rhinolophidae), Simaorrú denevérek (Vespertilionidae), Szürke hosszú-fülű denevér (Plecotus austriacus), Korai denevér (Nyctalus noctula), Törpedenevér (Pipistrellus pipistrellus), Kései denevér (Eptesicus serotinus)

Rágcsálók

Közönséges mókus (Sciurus vulgaris), Mezei pocok (Microtus arvalis), Erdei pocok (Clethrionomys glareolus), Házi egér (Mus musculus), Közönséges erdeiegér (Apodemus sylvaticus), Sárganyakú erdeiegér (Apodemus flavicollis), Törpeegér (Micromys minutus), Vándorpatkány (Rattus norvegicus), Nagy pele (Glis glis), Mogyorós pele (Muscardinus avellanarius)

Ragadozók

Vörös róka (Vulpes vulpes), Nyest (Martes foina), Borz (Meles meles)

Patások

Őz (Capreolus capreolus)

3. számú melléklet

Egyéb természeti és épített értékek

Tavak és vízfolyások

A tórendszer vízfelülete 2501 m2

A források térképi koordinátái:

Ssz EOV X EOV Y Tengerszint feletti magasság (m)
1 656245 259843 112
2 656031 259782 110
3 656030 259779 110
4 656031 259772 111

Kulturális és esztétikai értékek

- A Huzella-villa önmagában - igaz kissé átépítve - és a kerttel együtt is építészeti és kultúrtörténeti emlék,

- A Nemzeti Sírkert része a Huzella család sírhelye,

- A tanösvény rendszertani egységbe fogja majd a kertben található természeti értékeket,

- A rendszeresen gondozott virágágyások és pihenőhelyek.

Tudományos értékek

- Az A épületben viselkedéstani kutatások,

- a Tenyészházakban madár és emlős tenyészállományok,

- a Dunakutató Állomás épületében vízkémiai kutatások,

- a fákra szerelt mesterséges madárodúk segítségével pedig madártani kutatások folynak,

- hétvégeken és a nyári iskolai szünidőben óvodások és kisiskolások részére természetbúvár órák vannak.


  Vissza az oldal tetejére