Göd Város Önkormányzata Képviselő-testületének 30/2011. (X. 27.) önkormányzati rendelete

a temetőkről és a temetkezési tevékenységről

Göd Város Önkormányzat Képviselő-testülete a temetkezési tevékenységről szóló 1999. évi XLII. tv. 41. § (3) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján az önkormányzati temetők fenntartásával és a temetkezési tevékenységgel kapcsolatban az alábbi rendeletet alkotja:

1. § A rendelet hatálya kiterjed a Göd Város közigazgatási területén fekvő temetőkre és az ott végzett temetkezési tevékenységre, a temetők látogatására és a temetői munkákra.

Értelmező rendelkezések

2. § E rendelet alkalmazásában

a) temető: Göd város közigazgatási területén belüli, beépítésre szánt, építési használata szerinti zöldfelületi jellegű különleges terület, amely kegyeleti célokat szolgál, közegészségügyi rendeltetésű, és amelyet az elhunytak eltemetésére, a hamvak elhelyezésére létesítettek és használnak, vagy használtak;

b) köztemető: az önkormányzat tulajdonában lévő temető;

c) temetkezési emlékhely: a temetőn kívül, különösen templomban, altemplomban, templomkertben, történeti kertben, urnacsarnokházban vagy más építményben és területen lévő, az elhunytak eltemetésére, urnák elhelyezésére és hamvak szétszórására szolgál;

d) temetési hely: a temetőben vagy a temetkezési emlékhelyen létesített sírhely, sírbolt, urnafülke, urnasírhely, urnasírbolt;

e) nemzeti sírkert (nemzeti panteon): a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság által annak minősített temető, hősi temető, hősi temetési hely, továbbá temetkezési emlékhely, kegyeleti emlékhely, temetési helyek összessége;

f) hősi temető, hősi temetési hely: nemzetközi szerződés eltérő rendelkezése hiányában a honvédelmi kötelezettség fegyveres vagy fegyver nélküli teljesítése közben elesettek, továbbá a teljesítést követően, ezzel közvetlenül összefüggésbe hozható okból elhunytak, valamint háborúban kényszermunkára hurcoltak és elhunytak eltemetésére, hamvaik elhelyezésére szolgáló temető (temetőrész), temetési hely;

g) kegyeleti emlékhely: elhunytak emlékének megjelölésére és megőrzésére létesített építmény, emlékmű, emlékjel, épületen elhelyezett emléktábla;

h) kegyeleti közszolgáltatás: a köztemető fenntartását, továbbá üzemeltetését magába foglaló egyéni és közösségi kegyeleti célú, az elhunyt emlékének megőrzésére irányuló önkormányzati tevékenységek összessége;

Temető, temetkezési emlékhely, kegyeleti emlékhely

3. § (1) Az Önkormányzat az alábbi, tulajdonában lévő köztemetőket tartja fenn:

a) Pázmány Péter utcai temető (936 hrsz)

b) Pesti úti temető (2527 hrsz)

c) Jácint utcai temető (4032 hrsz)

d) Nemeskéri-Kiss Miklós úti temető (1829 hrsz)

(2) Temetkezési emlékhelyeket, hősi temetőt és hősi temetési helyet a város közigazgatási területén az önkormányzat nem tart fenn.

(3) Kegyeleti emlékhelyet az önkormányzat tart fenn. Kegyeleti emlékhelyet kialakítani és fenntartani az önkormányzat engedélyével szabad.

Temető létesítése,

4. § (1) Új temetőt, temetési helyet létesíteni vagy meglévőt bővíteni a helyi építési szabályzatban, illetve szabályozási tervben kijelölt helyen, illetőleg az építésügyi hatóság által meghatározott védőtávolságok betartásával lehet.

(2) A városi temetők létesítéséről, bővítéséről és megszüntetéséről az önkormányzat gondoskodik.

Temetési hely

5. § (1) A temető üzemeltetője a temetőt sírhelytáblákra (parcella), a táblákat pedig sorokra osztja fel.

(2) A sorokban a temetési helyeket a temető üzemeltetője jelöli ki.

(3) A sírhely táblákat, a sorokat és a temetési helyeket számozni kell. A temetési helyek nyilvántartással való azonosíthatóságát biztosítani kell. A sírhelytábla számozását a helyszínen is jelölni kell.

(4) A temetőkben az alábbi temetési hely (sírhely) típusok alkalmazhatók:

a) felnőtt egyes sírhely

b) felnőtt kettős sírhely

c) gyermek (10 éven aluli) sírhely

d) urnasírhely

e) urnafülke egyes (kolumbárium)

f) urnafülke kettős (kolumbárium)

g) sírbolt (kripta)

(5) A temető térbeli beosztásáról és a temetőben található műszaki létesítményekről a temető üzemeltetője térképet készít. A térképet évente a szükséges időközönként, de minimum két alkalommal frissíti. A térképet a temető bejáratainál lévő hirdetőtáblán kell jól látható módon és az üzemeltető honlapján is el kell helyezni.

(6) A temető üzemeltetője a sírboltok, a gyermek, a kettős és az urnasírhelyek részére az egységes gondozás céljából külön sírhelytáblát vagy sorokat jelöl ki.

(7) A fenntartó a hamvak szétszórósához és bemosásához külön temetőrészt jelölhet ki, amelyet parkszerűen kell kialakítani.

(8) A temető üzemeltetője díszsírhelyek részére külön sírhelytáblát jelölhet ki. A képviselő testület külön döntésével díszsírhelyet adományozhat.

(9) Az elhaltakat általában az elhalálozás idejének sorrendje szerint következő sírokba kell temetni.

(10) Nem végezhető koporsós temetés azon a temetési helyen, ahol a talajvíz a talajszint alatti 2 métert eléri. A temetési tilalmat a nyilvántartó könyvbe be kell jegyezni.

(11) A sírhelyekben koporsós rátemetés csak úgy végezhető, hogy a felülre kerülő koporsó aljzata legalább 1,6 méter mélységbe kerüljön.

(12) A temetési helyeket sírjellel kell ellátni. A megjelölésére fejfa, sírkő, kopjafa és egyéb a (14) bekezdésben meghatározott feltételeknek megfelelő sírjel használható.

(13) A sírjel nem foglalhat el a 1. mellékletben meghatározott temetési hely méretnél nagyobb területet.

(14) *  A sírjel és tartozékai, valamint az emlékoszlop tervét (vázrajzát) a temető üzemeltetőjének az elhelyezés előtt egyeztetés céljából be kell mutatni.

(15) A síremlék helyét az üzemeltető jelöli ki.

(16) A temetési helyen túlterjeszkedő, közízlést sértő vagy oda nem illő felirattal ellátott sírjelet elhelyezni nem szabad.

(17) A sírbolt (kripta) építéséhez és bontásához, valamint a szokásostól eltérő síremlék létesítéséhez szabályszerű építési engedély beszerzése szükséges.

(18) Az engedély nélkül épített, de engedélyköteles sírboltok építése esetén az építéshatóság jár el a fennmaradásra vagy bontásra irányuló eljárás lefolytatása során.

(19) A balesetveszély elkerülése érdekében a sírjel az alappal együtt legfeljebb 150 cm magas lehet.

(20) A leromlott állapotú, düledező, balesetveszélyes sírjelek, sírboltok helyreállítására a létesítő, illetve a temetkezési hely felett rendelkezni jogosult kötelessége. A temető üzemeltetője felszólíthatja a hozzátartozókat a balesetveszély elhárítására.

(21) A helyreállítására irányuló felhívást - a temetési hely megjelölésével - a temető hirdetőtáblájára és a sírhelytábla sarkán 90 napra ki kell függeszteni és a felhívás közlését a rendelkezésre jogosult ismert lakcímén is meg kell kísérelni.

(22) Amennyiben a felhívásra a sírjelet, sírboltot nem állítják helyre, az első fokú építésügyi hatóság a temető üzemeltetőjének kérelmére a síremlék eltávolítását elrendelheti, illetve a sírboltba a további temetkezést megtilthatja.

(23) Az élet- és vagyonbiztonság veszélyeztetése esetén a temető üzemeltetője jogosult a közvetlen veszélyhelyzetet megszüntetni a temetési hely felett rendelkezésre jogosult költségén.

(24) Nemzeti sírkertben sírjelet állítani, sírboltot építeni, azon változtatni, illetőleg áthelyezni vagy lebontani külön jogszabály rendelkezései szerint, illetve a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság hozzájárulásával szabad. A kérelmet a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottsághoz az önkormányzat útján kell benyújtani.

(25) Temetkezési hely Nemzeti sírkert részévé nyilvánítására bárki javaslatot tehet. A javaslatot az önkormányzathoz kell felterjeszteni.

(26) Műemléki védelemben részesíthető az a temető és temetkezési emlékhely, temetkezési hely vagy temetőrész, amely(ek) műemléki értékei a magyar történelem, a vallás, a kultúra és művészet sajátos kifejezői, illetve emlékei. A műemlékké nyilvánításra irányuló eljárásra bárki javaslatot tehet a műemlékvédelmi hatóságnál.

Védett sírjelek, temetési helyek

6. § (1) Az önkormányzat a sírjel művészeti értéke miatt, illetve az elhunyt személy iránti tisztelet kifejezése érdekében sírjelet, temetési helyet védetté nyilváníthat. (továbbiakban együtt: védett síremlék)

(2) A helyi védettség alá helyezésére, illetve annak megszüntetésére bárki javaslatot tehet az önkormányzatnál. A javaslatot írásban kell benyújtani. Az önkormányzat a védetté nyilvánító eljáráshoz szakemberek bevonásával ad-hoc bizottságot hozhat létre.

(3) A kezdeményezésnek tartalmaznia kell:

a) a védendő síremlék megnevezését,

b) a temetési hely pontos megjelölését (temető, parcella, sor, szám)

c) a védendő síremlék rövid leírását, dokumentálását (irodalom, fotók),

d) a kezdeményezés indoklását.

(4) A védettség alá helyezési, illetve annak megszüntetésére irányuló eljárás megindításáról, majd a döntésről értesíteni kell:

a) a temető üzemeltetőjét;

b) a temetési hely felett rendelkezni jogosult személyt.

(5) A védelem alá helyezésről, illetve annak megszüntetéséről az önkormányzat dönt. A védett síremlékek körét 5 évente felül kell vizsgálni.

(6) A védelem alá helyezést, illetve megszüntetésének tényét a temető nyilvántartó könyvébe és sírboltkönyvébe be kell jegyezni. A bejegyzésről az üzemeltető gondoskodik.

(7) A védett síremlék - a védettség tényét és okát, valamint a védettséggel összefüggő egyéb információt tartalmazó - táblával megjelölhető.

(8) A védettség megszűnése esetén a 8. § (11) és (12) bekezdésében megjelölt kedvezmények a továbbiakban nem illetik meg a temetési hely felett rendelkezni jogosult személy(eke)t.

(9) Egyházi tulajdonban lévő temetők esetében a védett síremlékekről az önkormányzat és az egyház között külön megállapodás rendelkezik.

7. § (1) A védett síremlékek esetében is a temetési hely felett rendelkezni jogosult határozza meg a temetési helyre helyezhető személyek körét, illetve jogosult a védett síremlék gondozására. A temetési hely felett rendelkezni jogosult személyében bekövetkezett változást 45 napon belül be kell jelenteni a temető üzemeltetőjének.

(2) A temetési hely felett rendelkező személy a sírjelet - a temetési helyre a védetté nyilvánítást követően temetett személyek nevének, adatainak feltüntetése kivételével -csak az önkormányzat hozzájárulásával változtathatja meg.

(3) A védett síremlék gondozásával, karbantartásával, felújításával kapcsolatos feladatokat a temetési hely felett rendelkezni jogosult személy hiányában a temető fenntartója látja el.

Temetési hely feletti rendelkezési jog

8. § (1) A temetési hely feletti rendelkezési jogot a temettető vagy a rendelkezési jogot meghosszabbító gyakorolhatja.

(2) A temetési hely feletti rendelkezési jog:

a) koporsós temetés, illetve rátemetés napjától számított 25 év;

b) sírbolt (kripta) esetén 60 év;

c) urnafülke (kolumbárium) esetén 10 év;

d) urnasírhely esetén 15 év.

(3) *  A temetési hely feletti rendelkezési jog meghosszabbítható (újraváltható). A temetési hely felett rendelkezni jogosult kérelmére az újraváltás időtartama az első megváltási időnél rövidebb időtartamú is lehet, mely időtartam meghatározása során a temetőkről és a temetkezésről szóló 1999. évi XLIII. törvény végrehajtásáról szóló 145/1999. (X. 1.) Korm. rendelet 18. § (2) bekezdésének előírásai alkalmazandók.

(4) A temetési hely újraváltásában elsőbbséget élvez az eltemettető, halála esetén pedig a törvényes öröklés rendje szerint soron következő közeli hozzátartozója.

(5) A temetési helyek magánszemélyek között csere, adás-vétel tárgyai nem lehetnek.

(6) Temetkezési helyet csak természetes személyek vásárolhatnak.

(7) Sírhelyek előreváltása nem engedélyezett.

(8) Megszűnik a rendelkezési jog gyakorlása, ha a használati idő meghosszabbítás hiányában lejár, illetve ha a temetési hely megszűnik.

(9) A temetési helyre vonatkozó rendelkezési jog a temetési helyből kikerült holttest új temetési helyre történő áthelyezésével megszűnik.

(10) Ha a rendelkezési jog azért szűnik meg, mert a jogosult más temetési helyen kívánja eltemetni, a jogosult részére a megváltási díj időarányos részét a temető üzemeltetője visszatéríti.

(11) *  A (8) bekezdés alapján történő visszatérítési igényt a temető üzemeltetőjénél kell bejelenteni.

(12) Az önkormányzat által adományozott díszsírhelyek esetében a temetési hely feletti rendelkezési jog - a temető fennállásáig, illetve a díszsírhely megszűnéséig - határozatlan idejű.

(13) A Nemzeti Kegyeleti Bizottság által a Nemzeti Sírkert részévé nyilvánított temetési hely feletti rendelkezési jog - a temető fennállásáig - határozatlan idejű.

(14) Az önkormányzat által helyi védelem alá helyezett védett síremlékek esetében a védetté nyilvánítástól kezdődően a temetési hely feletti rendelkezési jog - a temető fennállásáig - határozatlan idejűvé válik.

(15) A Nemzeti Sírkert részévé nyilvánítással és a helyi védelem alá helyezéssel a temető üzemeltetőjének sírhely meghosszabbítási díj időarányos visszafizetési kötelezettsége nem keletkezik.

(16) Koporsós rátemetés esetén a temetéssel meghosszabbodott sírhelyhasználati időre vonatkozó arányos sírhelyhasználati díjat kell fizetni, biztosítva a 25 éves sírhelyhasználati időt.

(17) Meglévő temetési helyre történő rátemetésnél a rátemetett maradványok, valamint urna a koporsós temetési hely használati idejét nem hosszabbítja meg.

(18) Köztemetések során eltemetett elhunytak sírhely megváltásáról és meghosszabbításáról a fenntartó gondoskodik.

(19) A sírhely meghosszabbítás ára a mindenkori sírhely árakkal egyezik meg.

(20) *  A sírhelyek árát a temető fenntartója jelen rendeletben határozza meg. A temetőfenntartói árjegyzéket a 2. számú melléklet tartalmazza.

(21) A temető üzemeltetője honlapján gondoskodik a sírhely megváltási lista havonként történő aktualizálásáról.

(22) *  A temetési hely feletti rendelkezési jogra vonatkozó megváltási időszak a lejárat évének utolsó napján telik le.

(23) *  Azon sírhelyeknél, ahol 2000-2011 években koporsós rátemetés történt, de a sírhelyhasználat a rátemetéskor nem került meghosszabbításra, az esedékesen fizetendő sírhelyhasználati díj a megváltási idő ezen részére vonatkozóan felnőtt egyes sírhely esetén bruttó 1.000,- Ft/év, felnőtt kettes sírhely esetén bruttó 2.000,- Ft/év.

9. § (1) Amennyiben a használati idő leteltét követően a temetkezési helyet egy éven belül ismételten nem váltják meg, az üzemeltető jogosult azt megtérítési igény nélkül újból felhasználni.

(2) *  A lejárt használati idejű, de meghosszabbítani nem kívánt temetkezési helyekről a rendelkezésre jogosult írásban lemondhat. A lemondó nyilatkozatot a temető üzemeltetőjéhez kell benyújtani.

(3) A megszüntetést megelőzően hirdetményben, továbbá legalább két alkalommal egy országos napilapban, valamint a helyi médiában közhírré kell tenni úgy, hogy az első közzététel az adott év októberében történjen meg, továbbá még egy alkalommal kettő hónap múlva. A megszüntetés legkorábbi időpontja az első felhívást követő 6 hónapot meghaladó időben történhet. A hirdetményeket a Polgármesteri Hivatal és a TESZ hirdetőtábláján, a temetőben elhelyezett hirdetőn, a ravatalozón és az érintett temetkezési helyen kell kifüggeszteni.

(4) A lejárt használati idejű temetkezési hely kiürítése esetén az érdekelt hozzátartozók halottainak maradványait az első meghirdetett időpontot követő 6 hónap alatt helyezhetik át (exhumálhatják). Amennyiben a rendelkezésre álló időn belül az exhumálást nem kezdeményezik, úgy az elhunytak földi maradványai közös sírba kerülnek és a sírhelyet a megjelölt időpont elteltével a temető üzemeltetője értékesítheti. A közös sírhely a Nemeskéri-Kiss Miklós úti új köztemetőben kerül kialakításra.

(5) Amennyiben a lejárt használati idejű temetkezési hely más célra történő felhasználása nem tervezett a megváltási díj újbóli megfizetése hiányában is a maradványok a helyükön maradhatnak. Megfelelő temetési mélység esetén a sírhely rátemetéssel betemethető.

(6) A fizetési határidő letelte után a temető üzemeltetője a fenntartó külön rendelkezése alapján hajthatja végre a temetkezési helyek kiürítését és gondoskodik a hamvak közös sírba helyezéséről. A nyilvántartásban a maradvány származási helyét rögzíteni kell.

(7) A megváltási felhívás, illetve a helyreállítási felhívás eredménytelensége esetén a sírboltokban lévő építőanyaggal a temető üzemeltetője szabadon rendelkezik.

Temető lezárása, megszüntetése

10. § (1) A temető lezárásáról és megszüntetéséről a fenntartó dönt.

(2) A temető, temetőrész, sírhelytábla (parcella), temetési hely lezárását a fenntartó hirdetményben közöli. A hirdetményt a lezárás időtartamáról a tájékoztató táblán, szükség szerint a temetőkapun, ravatalozón és az érintett temetőrésznél is ki kell függeszteni.

Nyilvántartás

11. § (1) A temetőben - a kegyeleti jogok gyakorlása céljából - a temetési helyekről az üzemeltető nyilvántartásokat vezet. A sírboltokról szóló nyilvántartás vezetésére a sírbolt könyv, az egyéb temetési helyek nyilvántartására a nyilvántartó könyv (temetőkönyv) szolgál.

(2) A nyilvántartó könyvbe minden temetést (urnaelhelyezést, urnakiemelést, hamuszórást is) időrend szerint kell bejegyezni.

(3) A nyilvántartókönyv az alábbi adatokat tartalmazza:

a) a temetés időrend szerinti folyó sorszáma;

b) a temetés időpontja (év, hónap, nap);

c) az elhalt természetes személyazonosító adatai (elhalt neve, születési családi és utóneve, anyja neve, születés és elhalálozás éve);

d) az elhalt természetes személy legutolsó lakcíme;

e) temetkezési hely azonosítója (sírhelytábla, sor, sírhely, illetve urnafülke);

f) temetés módja;

g) sírhely típusa;

h) az eltemettető és a temetkezési hellyel jogosult személyek neve és lakcíme;

i) temetkezési helyre, sírjelre vonatkozó megjegyzések;

j) temetési hely érvényességi ideje és a temetkezési hely feletti rendelkezési jogosultság.

(4) A temető üzemeltetője a nyilvántartó könyvhöz betűsoros névmutatót vezet, amely az eltemetett halottak nevét és sírhelyeik pontos megjelölését tartalmazza.

(5) A temető üzemeltetője az (1) és (2) bekezdésben előírt nyilvántartást elektronikus adathordozón is vezeti.

(6) Az adatok biztonsága érdekében a temető üzemeltetője a szabályzatában meghatározott időközönként archiválást végez.

(7) A temető üzemeltetője a temető megszűnése után a nyilvántartási könyveket archiválja. Az archiválás minimális időtartama 25 év.

(8) A temető üzemeltetője köteles gondoskodni a nyilvántartó könyvbe és sírboltkönyvbe bejegyzett (tárolt) személyes adatok védelméről.

(9) A temettetők, a temetési hely felett rendelkezni jogosultak és a temető látogatók számára a temető üzemeltetője panaszkönyvet tart fenn.

(10) A sírboltkönyv a sírboltban elhelyezett halottak bejegyzésére szolgál, melyet a (3) bekezdésben meghatározott tartalommal kell vezetni a sírbolt számának feltüntetésével. A sírboltba temethetőkre vonatkozóan a sírbolt létesítője rendelkezik.

(11) A holttestmaradványok közös sírba helyezése esetén a nyilvántartó könyvbe a közös sírba történő behelyezés időpontját és a közös temetési hely megjelölését és a származási hely adatait kell bejegyezni.

(12) Az üzemeltető külön jegyzéket vezet a helyi védett és a Nemzeti Sírkertbe tartozó temetési helyekről.

(13) A nyilvántartó könyvbe és a sírbolt könyvbe az eltemettető és a temetési hely felett rendelkezni jogosult személy tekinthet be.

(14) Az üzemeltető a nyilvántartó könyv, illetve a sírbolt könyv adatai alapján a temető nyitvatartási ideje alatt felvilágosítást köteles adni az elhunyt személy temetési helye után érdeklődőknek, az érdeklődés indoklása mellett.

A temetés feltételei

12. § (1) Az eltemetés módja szerint a temetés hamvasztással vagy elhamvasztás nélkül történik, a búcsúztatás pedig egyházi vagy világi szertartás szerint.

(2) Az eltemetés módjára és helyére nézve az elhunyt életében tett rendelkezése az irányadó, amennyiben ez nem ró az eltemettető személyére aránytalanul nagy terhet.

(3) Az elhunyt életében tett rendelkezése hiányában az eltemetés módját és helyét az határozza meg, aki a temetésről gondoskodik, vagy arra köteles lenne, de a temetésről más szerv vagy személy úgy gondoskodik, mintha az elhunyt saját halottja volna.

(4) Ha a temetésről több személy gondoskodik és közöttük az eltemetés módja tekintetében nincs megegyezés, a temetés csak elhamvasztás nélkül történhet.

(5) Halottat csak halottvizsgálati bizonyítvány alapján szabad eltemettetni vagy elhamvasztani. Az elhunyt temetéséről köteles gondoskodni:

a) aki a temetést szerződésben vállalta,

b) akit végrendelet kötelez,

c) elhalálozása előtt vele együtt élő házastársa, élettársa,

d) elhunyt egyéb közeli hozzátartozója,

e) az előbbiek hiányában, illetve hozzátartozók nélküli elhaltaknál, így a talált elhunytak esetében is az Önkormányzat.

(6) Koporsós temetés esetén a halottat a bizonyítvány kiállításától számított 96 órán belül el kell temetni. Ez alól kivételt tehet a vizsgáló orvos és kivétel az is, ha a hűtés folyamatos.

(7) *  A temetőbe szállított halottat az azonosság megállapítása és az okmányoknak az üzemeltető részére történő átadása után - a szállításnál használt külső koporsóval együtt - a hűtőben vagy a ravatalozóban kell elhelyezni. A halott átvételéről igazolást kell kiállítani.

(8) Ha a temető üzemeltetője az azonosság vagy az okmányok tekintetében hiányosságot észlel, az átvételt felfüggeszti és a halottvizsgálati bizonyítványt kiállító orvost, valamint az illetékes kistérségi intézetet értesíti.

(9) A temetésre jogosultak, illetve kötelezettek vagy azok meghatalmazottja (pl. temetkezési szolgáltatók) temetést csak a temető üzemeltetőjével történt előzetes időpont egyeztetés után végezhetnek, a jelen rendeletben nevesített adatok megadása mellett. a nyilvántartás részére történő adatszolgáltatási kötelezettség a temettető vagy megbízottja részéről áll fenn.

(10) *  A temetés időpontját legkésőbb 72 órával a temetés előtt egyeztetni kell a temető üzemeltetőjével, az elhunyt 9. § (3) bekezdésében megjelölt adatainak megadásával. Az egyeztetésre szolgáló adatlapot személyesen vagy faxon kell eljuttatni a temető üzemeltetőjének.

(11) *  A búcsúztatásról a halott hozzátartozói kötelesek gondoskodni. A sírásási tevékenységet a hozzátartozó(k) megbízása alapján az üzemeltető vagy a temetkezési szolgáltató végezheti.

(12) Temetői létesítmények, illetve az üzemeltető által biztosított szolgáltatások igénybevételéért fizetendő díjakat a temető üzemeltetője határozza meg egyedi árjegyzékben. A temető üzemeltetője a szolgáltatási díjak árjegyzékét az ügyfélszolgálaton és a honlapján is közzéteszi.

Urnaelhelyezés és kiadás, hamvak szórása

13. § (1) A hamvakat tartalmazó urnát urnafülkébe elhelyezni, urnasírba temetni vagy sírhelybe, sírboltba rátemetni egyaránt szabad. Az urnát a talaj szintjétől legalább 0,5 méter mélységbe kell elhelyezni.

(2) Urnát urnatartóban a sír felületére is el lehet helyezni.

(3) *  Az eltemettető vagy egyetértésével más hozzátartozó kívánságára az urnát az átvétel igazolásával ki kell adni, és ennek megtörténtét a nyilvántartásban is fel kell jegyezni.

(4) A hamvak az eltemettető rendelkezése alapján a temető arra kijelölt helyén - a kegyeleti igények betartásával - szétszórhatók. A hamvak szétszórásakor gondoskodni kell arról, hogy azok a szétszóráskor a talajba bemosódjanak.

(5) Szétszórásos temetés esetén a hamvakat a szétszórás elvégzésére alkalmas urnába kell helyezni.

(6) *  Hamvakat tartalmazó urnát temetőn kívüli ingatlanon az ingatlan tulajdonosának előzetes hozzájárulásával lehet elhelyezni a temetőkről és a temetkezésről szóló 1999. évi XLIII. törvény 21. § (5) bekezdésében foglaltak teljesítése mellett.

Sírnyitás

14. § (1) A sír vagy sírbolt felnyitását (továbbiakban: sírnyitás) a temető fekvése szerint illetékes kistérségi népegészségügyi intézet engedélyezheti. Nem minősül sírnyitásnak a koporsós temetésre használt temetési helyen urna elhelyezése céljából történő megbontása.

(2) Sírnyitás rátemetés és exhumálás céljából történhet.

(3) A sírnyitáshoz a temetési hely felett rendelkezni jogosult hozzájárulása szükséges. Nem kell hozzájárulás a nyomozó hatóság részéről kezdeményezett sírnyitáshoz, de az eljárásról a temetési hely felett rendelkezni jogosultat értesíteni kell.

(4) A rátemetés, valamint a holttest újratemetése vagy hamvasztása céljából történő sírnyitást a temetési hely felett rendelkezni jogosult vagy annak örököse kérheti a kistérségi intézettől.

(5) Az eltemetéstől számított huszonöt éven túl a sírnyitáshoz nem kell a kistérségi intézet engedélyét beszerezni.

(6) Urnafüle, urnasírhely, urnasírbolt felnyitásához, továbbá hagyományos sírhelyre rátemetett urna kivételéhez a kistérségi intézet engedélyére nincs szükség.

(7) *  Exhumálás, hamvak kivétele céljából történő felnyitás esetén a sírnyitást a temető üzemeltetője részére be kell jelenteni.

(8) Exhumálás, hamvak kivétele céljából történő felnyitás esetén a temető üzemeltetője legkésőbb a munka megkezdése előtt 10 nappal a temetőben (hirdetőtáblán) a sírhelytábla, sírhelysor, temetési hely számát, a sírjelen feltüntetett adatok körét és az exhumálás idejét tartalmazó közleményt helyez el.

(9) *  A hamvak kiadásáról a temető üzemeltetőjének igazolást kell kiállítania.

Temetői munkák

15. § (1) *  A temetőben munkát - a hozzátartozó(k) által vagy megbízásuk alapján végzett sírgondozás, a temetési hely növénnyel való beültetése és díszítése kivételével - kizárólag a temető üzemeltetőjével kötött - a munkavégzés feltételeit is rögzítő - megállapodásban részes természetes és jogi személyek, valamint a jogi személyiség nélküli szervezetek végezhetnek.

(2) Munka úgy végezhető, hogy az ne sértse a hozzátartozók és a látogatók kegyeleti érzéseit. Temetés alatt a munkavégzéssel keletkezett hang vagy egyéb hatás nem zavarhatja a búcsúztatást.

(3) A munkavégzés során a szomszédos temetési hely nem sérülhet, gondoskodni kell arról, hogy eredeti állapota ne változzon.

(4) A munka ideje alatt a temetési helyek látogatását nem lehet akadályozni.

(5) A temető területén csak a sírok, síremlékek, sírboltok, urnafülkék díszítésére szolgáló, kegyeleti jelleget nem sértő tárgyak (virág, dísznövény, váza, mécses) helyezhetők el. Egyéb engedély nélkül elhelyezett, a temető rendjét zavaró tárgyakat a temető üzemeltetője eltávolíthatja, illetve az eltávolításra az érintetteket felszólíthatja.

(6) Sírokra 1 m-nél magasabbra növő fákat, bokrokat ültetni tilos. Sírok közötti utakra növényzet nem ültethető és más, a közlekedést akadályozó műtárgy, műszaki berendezés nem telepíthető.

(7) A sírhelyek gondozása során keletkezett hulladékot az üzemeltető által kihelyezett hulladéklerakó konténerekben kell elhelyezni.

(8) A sírjel állítás, lebontás, karbantartás során keletkezett építési törmeléket a sírhely felett rendelkezni jogosult kötelessége elszállíttatni.

(9) A temetőkben lévő közlekedési utak rendszeres karbantartásáról és a hulladék elszállításáról a temető üzemeltetője gondoskodik.

(10) A sírhelyek közvetlen környezetének rendben tartásáról a sírhely felett rendelkezni jogosult gondoskodik.

(11) *  A temetőkben temetés, exhumálás vagy rátemetés miatt lebontott sírkövek vagy egyéb okból feleslegessé vált sírjelmaradványok elszállításáról az azok felett rendelkezni jogosult a bontástól számított 7 napon belül köteles gondoskodni. A temető üzemeltetője e határidőn túl a temető területén hagyott bontott sírköveket és maradványokat építési törmelékként kezeli és a sírhely felett rendelkezni jogosult költségére elszállíttatja.

(12) A temetőben a kegyeleti jogok gyakorlása során gyertyát, mécsest gyújtani a tűzmegelőzési szabályok betartása mellett szabad.

(13) Külső vállalkozások által végzett munkák után temető-fenntartási hozzájárulás fizetendő. Ennek mértéke az üzemeltetői árjegyzékben kerül megállapításra.

Temető látogatás

16. § (1) Tilos a temetőkben minden olyan magatartás vagy tevékenység, amely a temetőlátogatók kegyeleti érzését sértheti.

(2) *  A temetők területére gépjárművel behajtani kizárólag

a) halott- és szemétszállító,

b) mozgásában súlyosan korlátozott személyt szállító,

c) sírbolt, urnasírbolt, urnafülke, sírhely, sírjel építése, elhelyezése, felújítása, karbantartása érdekében igénybe vett,

d) továbbá a temetkezési tevékenység során szolgálat ellátása céljából használt

gépjárművekkel a kijelölt utakra és maximum 5 km/h sebességgel szabad.

(3) A temetések ideje alatt a gépjárműforgalom tilos.

(4) A temetőkbe állatokat bevinni tilos.

(5) A temetőkben a temető létesítményeit, a sírokat, az azokon lévő síremlékeket, a növényzetet, táblákat, bármi más tárgyat beszennyezni, rongálni, virágot, ágat letépni, díszítésre szolgáló tárgyakat elvenni, jogtalanul kivinni tilos.

(6) A temetőben a hulladékot a kijelölt hulladéktárolóban kell elhelyezni.

(7) A temető látogatása, a temetői utak használata és a temetési hely gondozásához igénybe vett víz díjmentes.

17. § (1) *  Temető látogatási ideje: minden nap 7-20 h

A halottak napi és a karácsonyi hétvégék hosszabbított nyitva tartásáról az üzemeltető saját hatáskörben intézkedik. A nyitvatartás módosítását - megfelelő időben - a városi honlapon, a Gödi Körképben és a városi kábeltelevízió csatornáján kell közzétenni.

(2) Temetőlátogatási időn kívül a temetőben tartózkodni tilos!

(3) Külső vállalkozások által a temetőkben temetői munkák a nyitvatartási időben, munkanapokon 8-16 h-ig végezhetők.

Temetkezési szolgáltatás

18. § (1) A temetkezési szolgáltatás engedélyezése a külön jogszabályban megállapított rendelkezések szerint történik.

(2) A temetkezési szolgáltatás a külön jogszabály szerint megállapított szabályok szerint végezhető.

Temetőüzemeltetés

19. § (1) A temető fenntartója az önkormányzat, üzemeltetője a Településellátó Szervezet (továbbiakban: TESZ)

(2) A temető üzemeltetője ellátja az alábbi feladatokat:

a) biztosítja az eltemetés (urnaelhelyezés) feltételeit, ideértve a kijelölt temetési helyre való első temetést megelőzően a sírhely kiásásáról (sírásás) való gondoskodást;

b) biztosítja a ravatalozó és technikai berendezései, valamint a temető egyéb közcélú létesítményei (infrastruktúra) karbantartását, és működteti azokat;

c) gondoskodik a temetőbe kiszállított elhunytak átvételéről, és biztosítja a temető nyitását, zárását;

d) vezeti a nyilvántartásokat;

e) tájékoztatja a temetőlátogatókat;

f) kijelöli a temetési helyeket;

g) elvégzi a temető és létesítményeinek tisztán tartását, az utak karbantartását, síkosság mentesítését és a hó eltakarítást;

h) összegyűjti és elszállítja a hulladékot;

i) gondoskodik a temető rendjének betartásáról és betartatásáról;

j) összehangolja a temetői létesítmények, így különösen a ravatalozó használatával kapcsolatos temetkezési szolgáltatói tevékenységeket, szervezési intézkedésekkel elősegíti a temetés és az urnaelhelyezés zökkenőmentes lefolytatását;

k) gondoskodik az ügyfélfogadásról;

l) Összeállítja és közzéteszi a temetők szolgáltatási árjegyzékét;

m) *  Elkészíti és változás esetén módosítja a temetőkre és a temetkezési tevékenységre vonatkozó „Temetői Szabályzat”-ot, mely szabályozás kiterjed különösen: a temető használatának általános szabályaira; a temetőben végzett szolgáltatások, valamint kegyeletgyakorlás rendjére; a temetőben alkalmazott díjak mértékére; a temetőgondnoki feladatokra és kötelezettségekre; a temetői létesítmények igénybevételének feltételeire; a hulladék gyűjtésének, kezelésének szabályaira; az alkalmazott ügykezelési lapok mintáira és az ügyfélfogadás rendjére.

(3) * 

Szabálysértés

20. § * 

Záró rendelkezések

21. § (1) Jelen rendelet a kihirdetés napját követő napon lép hatályba.

(2) * 

(3) Jelen rendeletben nem szabályozott kérdésekben a 145/1999. (X. 1.) Korm. rendelet az irányadó.

(4) Jelen rendelet a belső piaci szolgáltatásokról szóló, az Európai Parlament és a Tanács 2006/123/EK irányelvnek való megfelelést szolgálja.

Markó József dr. Szinay József
polgármester jegyző

Kihirdetési záradék:

E rendeletet 2011. október 27-én kihirdetem:

dr. Szinay József
címzetes főjegyző

1. melléklet a 30/2011. (X. 27.) Ök. rendelethez * 

Sírjelek állítása során alkalmazható maximális méretek

A Rendelet 5. § (4) bekezdése szerinti sírhelytípusok Méret
Felnőtt egyes sírhely 220 x 120 cm
Felnőtt kettős sírhely 220 x 200 cm
Gyermek (10 éven aluli) sírhely 100 x 100 cm
Urnasírhely 100 x 100 cm
Egyes urnafülke belső mérete 30 x 30 cm
Dupla urnafülke belső mérete 60 x 30 cm
Sírbolt (kripta)
A sírbolt méretét a betemethető koporsók számától függően a sírhelyekre vonatkozó méretek szerint kell megállapítani és írásban rögzíteni.
Nagysága: max. 10 férőhelyes, mélyépítéssel
Keretezett sírhely körül 15 cm széles járda létesíthető.

Nagysága: max. 10 férőhelyes, mélyépítéssel
Egymással szemben elhelyezkedő sírhelyek sírjele közötti távolság legalább 50 cm.
Sírgödör mélysége 160 cm, rátemetés esetén 200 cm, urna rátemetése esetén 50 cm.
Urna urnatartóban a sír felületére is helyezhető.
A temetési helyek közötti távolság legalább 50 cm.
A temető területén sírbolt, urnasírbolt építése, bővítése; urnafülke, sírhely, sírjel építése, elhelyezése az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 1. számú mellékletének 10. pontjában meghatározottak kivételével építésiengedély-köteles építési tevékenységnek minősül. A temető területén építésiengedély-köteles építési tevékenység csak a jogerős építési engedély temető üzemeltetője részére történő bemutatást követően végezhető.

2. melléklet a 30/2011. (X. 27.) Ök. rendelethez * 

Temetőfenntartói árjegyzék a temetkezési hely feletti rendelkezési jog megváltásához és meghosszabbításához

A Rendelet 5. § (4) bekezdése szerinti Terület Megváltási időszak Megváltási díj
(bruttó ár forintban)
sírhelytípusok volt gödi lakos elhunyt esetében volt nem gödi lakos elhunyt esetében
Felnőtt egyes sírhely 2 m2 25 év 50.000,- 100.000,-
Felnőtt kettős sírhely 4 m2 25 év 100.000,- 200.000,-
Gyermek (10 éven aluli) sírhely 1 m2 25 év 25.000,- 50.000,-
Urnasírhely 1 m2 15 év 30.000,- 60.000,-
Sírbolt (kripta) Nagysága: max. 10 férőhelyes, mélyépítéssel 60 év 1.000,- Ft/m2/év 2.000,-Ft/m2/év
Urnafülke (kolumbárium)
Egyes urnafülke - 10 év 25.000,- 50.000,-
Dupla urnafülke - 10 év 40.000,- 80.000,-

3-10. számú melléklet a 30/2011. (X. 27.) sz. Ök. rendelethez * 


  Vissza az oldal tetejére