Göd Város Önkormányzata Képviselő-testületének 17/2014. (VII. 8.) önkormányzati rendelete

a közterületek elnevezésével, megjelölésével, az utcanév- és emléktáblákkal, valamint a házszámozással kapcsolatos szabályokról

Göd Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 143. § (3) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az 1. § 2. pont, a 6. § (5) bekezdés a) és c) pontja, a 8. §, a 12. §, a 15-20. §, valamint a 22-24. § tekintetében az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében foglalt eredeti jogalkotói jogkörében, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 23. § (4) bekezdés 6. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

I. Bevezető rendelkezések

1. § A rendelet célja, hogy a közutak, közterületek és egyéb utak elnevezésének egységes rendjét biztosítsa, ennek során érvényesítse a helyi sajátosságokat, figyelemmel legyen az igazgatási, földrajzi, történelmi, közlekedési, nyelvhelyességi szempontokra, és az utcanév táblák, emléktáblák és házszámtáblák kihelyezési rendjének megállapításával is segítse az egységes városkép kialakítását.

2. § A rendelet hatálya Göd város közigazgatási területére terjed ki.

II. Értelmező rendelkezések

3. § E rendelet alkalmazásában

1. Közterület: közhasználatra szolgáló minden olyan állami vagy önkormányzati tulajdonban álló földterület, amelyet a rendeltetésének megfelelően bárki használhat, és az ingatlan-nyilvántartás közterületként tart nyilván, valamint a közhasználat céljára átadott területrész - az erről szóló külön szerződésben foglaltak keretei között -, melyre a közterületre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni

2. Településrésznév: a helység központi belterülete (átfedések nélkül, pontosan körülhatárolt) részeinek (községrész, városrész), továbbá a központi belterülettől elkülönülő - lakott vagy lakatlan - egyéb belterületnek, valamint külterületnek a neve;

3. *  Házszám: olyan számmal, vagy számmal és betűvel meghatározott azonosító jel, amely az ingatlannyilvántartásban helyrajzi számmal jelölt ingatlanhoz tartozik és az ingatlan térbeli beazonosítását szolgálja és az adott ingatlannal határos közterületre, vagy magánútra vonatkozik,

4. Lakó- és tartózkodási hely: A polgár lakóhelye annak a lakásnak a címe, amelyben a polgár él. A lakcímbejelentés szempontjából lakásnak tekintendő az az egy vagy több lakóhelyiségből álló épület vagy épületrész, amelyet a polgár életvitelszerűen otthonául használ, továbbá - a külföldön élő magyar és nem magyar állampolgárok kivételével - az a helyiség, ahol valaki szükségből lakik, vagy - amennyiben más lakása nincs - megszáll. A polgár tartózkodási helye annak a lakásnak a címe, ahol - lakóhelye végleges elhagyásának szándéka nélkül - három hónapnál hosszabb ideig tartózkodik.

III. Közterületek elnevezése, általános rendelkezések

4. § (1) A közterület elnevezése a közterület nevéből és a közterület közlekedési vonatkozású meghatározásából áll.

(2) Az utcanév a közterület megjelölésére, földrajzi azonosítására, a tájékozódás biztosítására szolgál, egyúttal emléket állít, és hagyományt őriz.

(3) A közterületek közlekedési meghatározásai:

a) Út: széles, többnyire egyenes és hosszú utca, mely több utca forgalmát vezeti le

b) Utca: házak között a közlekedés lebonyolítására kialakított, kisebb fontosságú útvonal

c) Sor: olyan utca, amelynek csak az egyik oldala van beépítve

d) Köz: kis, keskeny utca, illetve zsákutca

e) Tér: olyan kiszélesített, házak közötti terület, amelybe út, utca, köz stb. torkollik

f) Sétány: sétára, pihenésre alkalmas, erre a célra létesített, rendszerint fákkal, bokrokkal, növényekkel szegélyezett és padokkal ellátott út, amely a gépjármű forgalom számára tiltva van

g) Park: olyan pihenésre szolgáló terület, amelyen belül facsoportok, bokrok, virágos és pázsitos részek váltakoznak

h) Lejtő: felszínnek enyhe szögben, ferdén lefelé haladó része, amelynek kialakítása folyamatos

i) Dűlő: külterületi, mezőgazdasági területek rendszerint két, vagy több úttal határos része

5. § (1) *  A (2)-(3) bekezdésben leírtak kivételével minden közterületet el kell nevezni mely olyan ingatlanhoz vezet, amelyen az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvény szerinti épület található.

(2) A szervizutakat, továbbá a mezőgazdasági célú és a lakónépességet nem érintő dűlőutakat nem szükséges elnevezni.

(3) Az elnevezett utca természetes folytatásaként nyíló új útszakasz külön elnevezési eljárás nélkül a már elnevezett utca nevét veszi fel.

6. § (1) Közterületet, magánutat élőlényről, tárgyról vagy fogalomról lehet elnevezni.

(2) Személyről utcát elnevezni halála után, legalább 15 év elmúltával lehet.

(3) Közterület elnevezéssel emléket állítani olyan személynek lehet,

a) akinek közismert tevékenysége a társadalmi haladást, a nemzet szellemi, anyagi gyarapodását szolgálta, és személye közmegbecsülésnek örvend,

b) aki a tudomány, művelődés, sport vagy a társadalmi élet egyéb területén kimagaslót alkotott,

c) akinek Göd történetében kiemelkedő szerepe volt, tevékenységével hozzájárult Göd fejlődéséhez.

(4) Amennyiben az elnevezés személyről történik, annak meg kell felelnie az eredeti névhasználatnak.

(5) Az elnevezésnél törekedni kell arra, hogy az rövid és közérthető legyen és utaljon a város jellegére, történelmére, hagyományaira, földrajzi környezetére.

(6) *  A Képviselő-testület indokolt esetben olyan személyről is elnevezhet közterületet, akinek halálától számított időtartamot tekintve a (2) bekezdés szerinti rendelkezés még nem teljesült.

IV. Hatásköri és eljárási rendelkezések

7. § (1) A közterület elnevezésére, illetve annak megváltoztatására írásbeli kérelemben, a változtatás okát, a javasolt elnevezést alaposan indokolva bárki javaslatot tehet.

(2) A közterület-elnevezési ügyek döntésre való előkészítése a Gödi Polgármesteri Hivatal Jegyzőjének (a továbbiakban: jegyző) feladata.

(3) A közterület elnevezési és névváltoztatási ügyek előkészítése során biztosítani kell, hogy az elnevezésben illetve változásban érintett lakosság a javaslatokat minél szélesebb körben megismerhesse, és véleményét kifejthesse.

8. § (1) A jegyző feladata a közterületek elnevezés szerinti rögzítése és az ezzel kapcsolatos közterület-nyilvántartás folyamatos, naprakész vezetése.

(2) A közterületek neveit és térképi elhelyezésüket tartalmazó nyilvántartás kivonatát, és a változásokat meg kell küldeni:

a) a helyi postahivataloknak,

b) Dunakeszi Rendőrkapitányságnak

c) a Váci Katasztrófavédelmi Kirendeltségnek

d) a Dunakeszi Körzeti Földhivatalnak

e) a MÁV Állomásfőnökségnek,

f) az Országos Mentőszolgálat Váci Mentőállomásának

g) a érintett tömegközlekedési közszolgáltató üzemeltetőjének

h) összes érintett közmű-vállalatnak és közszolgáltatónak.

(3) A jegyző feladata a közterület elnevezéssel kapcsolatos mindennemű változásról a (2) bekezdésben felsorolt szervek és a lakosság tájékoztatása, a döntések kihirdetése a helyben szokásos módon való közzététele.

(4) A megszűnt közterület nevét a közterület-nyilvántartásban továbbra is fel kell tüntetni, megjelölve a megszűnés okát.

9. § (1) A településrészek elnevezésére, a közterületek elnevezésére vonatkozó szabályokat kell értelemszerűen alkalmazni.

(2) A településrész nevek védettek, a településrészek nyilvántartása a közterület-nyilvántartás szerint történik.

10. § (1) A Képviselő-testület a közterület elnevezési javaslatok véleményezésére külön szakbizottságot hozhat létre ideiglenes vagy állandó jelleggel.

(2) Az előkészítő önkormányzati bizottság és a szakbizottság véleményét is tartalmazó előterjesztés a jegyző útján nyújtható be a Képviselő-testületnek döntéshozatal céljából.

V. Utcanév táblákkal, emléktáblákkal kapcsolatos rendelkezések

11. § (1) Személyről elnevezett utcában az arra alkalmas helyen és módon a névadó tevékenységét röviden ismertetni lehet. /Pl.: emléktábla, emlékkő elhelyezéssel/

(2) Az emléktábla elkészíttetése és elhelyezése a Polgármesteri Hivatal feladata.

(3) Az emléktábla elhelyezésének, pótlásának költségeit a kihelyezést kezdeményező viseli.

(4) Az emléktábla két oldalán 1,5 m-en belül, valamint az emléktábla alatt és felett nem lehet reklám és egyéb kegyeletsértő, vagy bármilyen más módon zavaró elemet elhelyezni.

12. § (1) Az utca nevét a tájékozódást jól segítő, egységesen kialakított névtáblán lehet feltüntetni.

(2) Utcanév tábla kihelyezéséről, karbantartásáról és pótlásáról a Gödi Polgármesteri Hivatal, vagy az általa megbízott gondoskodik.

(3) Az utcanév táblán fel kell tüntetni az utcanév eredeti névhasználatát.

13. § (1) Az utcanév táblát az utca elején, végén, valamint minden betorkolló utcánál mindkét oldalon, továbbá az egy oldalról betorkolló utca tengelyében az átellenes oldalon is fel kell szerelni.

(2) Az utcanév táblát épületen, kerítésen, vagy ennek hiányában külön tartószerkezeten - az utcáról jól látható helyen - kell elhelyezni.

(3) Megváltozott utcanevek tábláit a tájékozódás zavartalansága érdekében az elnevezéstől számított egy évig eredeti helyükön kell hagyni és piros színű, átlós áthúzással kell ellátni.

14. § (1) Az utcanév táblát megrongálni, beszennyezni, eltakarni, eltávolítani tilos.

(2) Az utcanév tábla és emléktábla csak a felújítási, karbantartási, korszerűsítési munkálatok idejére, ideiglenesen távolítható el. A tulajdonos az eltávolítás ideje alatt köteles e táblákat megőrizni, és a munkák befejezése után azt az eredeti helyére felszerelni (felszereltetni). Az eltávolítással és visszahelyezéssel kapcsolatos költségek ilyen esetben az ingatlan tulajdonost terhelik.

(3) A tulajdonos köteles a Polgármesteri Hivatalban bejelenteni, ha a kihelyezett utcanévtábla vagy emléktábla eltűnik, megsemmisül, vagy súlyosan megrongálódik.

VI. Beépített területek házszámozása

15. § (1) A névvel ellátott közterületen az ingatlanokat házszámmal kell ellátni.

(2) Adott közterületen, valamint magánúton több ingatlan azonos számmal nem jelölhető.

(3) Az ingatlanok számozására arab számozást kell használni. Kiegészítő jelzésként a számok alátörésével a magyar ABC ékezet nélküli nagybetűit kell alkalmazni.

(4) Ha a közterületen az ingatlanok számozása már megtörtént, és az ingatlanon újabb lakások létesülnek, akkor a többlakásos épület házszámozását úgy kell elvégezni, hogy a meglévő házszámot meghagyva az 1. számú lakás, 2. számú lakás stb. jelöléssel kell az új lakásokat ellátni.

(5) Tömbtelken kialakított többszintes épületeknél minden lépcsőházat önálló számozással kell ellátni.

(6) Teljesen vagy részben már beépített területen új házszámozás esetén a kialakult állapotnak megfelelően kell eljárni (emelkedés iránya, páros-páratlan oldal).

(7) Ha az ingatlanok számozása már megtörtént, de telekmegosztás révén új ingatlan ékelődik be, akkor a meglévő ingatlan számozása változatlan marad, az újonnan keletkezett ingatlan számozását pedig a (3) bekezdés szerinti alátörés alkalmazásával kell elvégezni.

(8) A már kialakult számozás után egyesített ingatlanok az eredeti sorszámukat megtartják.

(9) Saroktelek esetén a házszám táblát azon az oldalon kell elhelyezni, amely közterület felől számozták az ingatlant. A házszámozást arra a közterületre kell vonatkoztatni, amelyre a kizárólag gyalogos közlekedésre alkalmas kapubejárat található. Ha több utcáról is van ilyen kapubejáró, akkor az épületet arra az oldalra kell számozni, amely bejáratot a lakók gyakrabban használják. Amennyiben ez utóbbi nem dönthető el, úgy arra az utcára kell számozni, amelyik utcára a telek hosszabbik homlokvonala esik.

(10) A saroktelken lévő, illetve több közterületi kapcsolattal rendelkező ingatlan csak egy házszámot kaphat.

(11) Ha a saroktelek új beépítése során a kizárólag gyalogos közlekedésre alkalmas kapu bejáratát áthelyezik, úgy a régi házszámot az új bejáratnál, és a régi utcai kerítésen is ki kell helyezni.

(12) Amennyiben az e § szerinti házszámozásra nincsen mód, az ingatlant helyrajzi számával kell megjelölni, melyet a házszám táblára vonatkozó előírásoknak megfelelően kell elhelyezni.

(13) A házszámot a Polgármester állapítja meg. A házszám megállapításának előkészítő munkáit a jegyző végzi el.

VII. Házszámváltozás

16. § (1) A házszámok megváltoztatása hivatalból vagy írásbeli kérelemre történhet. Kérelmet az nyújthat be, akinek a házszám megváltoztatásához jogos érdeke fűződik.

(2) Az ingatlan házszámának megváltoztatása különösen akkor indokolt, ha

a) *  mely olyan ingatlanhoz vezet, amelyen az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvény szerinti épület található,

b) több ingatlan azonos házszámmal rendelkezik

c) az ingatlan házszáma téves,

d) az ingatlan megosztására vagy egyesítésére kerül sor.

(3) Ha több ingatlan azonos házszámmal rendelkezik, vagy az ingatlanok számozása hibás, akkor a közterületet, magánutat vagy annak egy részét a legkisebb érdeksérelemmel járó módon kell átszámozni.

(4) *  Akik a házszámváltozással érintett ingatlanra vonatkozóan lakó- vagy tartózkodási hellyel rendelkeznek, kötelesek a megváltozott lakcímüket 30 napon belül hivatalos okmányaikon átvezettetni. Az ingatlan tulajdonosa köteles az ingatlanon állandó lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkező személyeket tájékoztatni a címváltozásról.

(5) A már meglévő házszámokat indokolt esetben felül kell vizsgálni, a szükséges módosításokat el kell végezni.

(6) A megváltozott házszám táblát a tájékozódás zavartalansága érdekében egy évig az eredeti helyén kell hagyni, és piros színű áthúzással kell ellátni.

VIII. Új területek házszámozása

17. § (1) Az új, beépítésre szánt területeken a telekalakítási eljárás során kell a közterületet elnevezni és a házszámokat meghatározni. Ha ez nem lehetséges, a telekalakítást követő 60 napon belül kell az elnevezést és a számozást rendezni.

(2) Az új sorszámozást az alábbiak szerint kell megállapítani:

a) a Dunával párhuzamos, vagy közel azonos irányú utcák számozási iránya Dunakeszi felől indul és Vác irányába növekedjen,

b) a Pesti útra merőleges, vagy közel merőleges irányú utcák számozása a Duna felől kezdődjön,

c) terek épületeinek, telkeinek számozása folyamatosan emelkedő számsorrendben az óramutató járásával ellentétes irányban történjen. A számozás az északi irányból betorkolló utca jobb oldalától kezdődjön.

d) a növekvés sorrendjében baloldalon páros, jobb oldalon páratlan számokat kell elhelyezni. Ha az épületek, ingatlanok természeti adottság, vagy más ok miatt egy oldalon helyezkednek el, ott a számozás folyamatosan emelkedjen.

IX. Házszámtábla

18. § (1) A házszámtáblát épületen, kerítésen, a közterület felőli bejáratnál, ezek hiányában tartószerkezeten, közterületről jól látható módon kell elhelyezni.

(2) A házszám tábla beszerzéséről, elhelyezéséről, természetes elhasználódás miatt szükséges cseréjéről, a tábla eltűnése, megsemmisülése vagy súlyos megrongálódása esetén a pótlásról és elhelyezésről, valamint a karbantartásról és tisztántartásról a tulajdonos saját költségén köteles gondoskodni.

(3) Amennyiben a házszámozás hivatalból történik, az új házszám táblákat egyszeri alkalommal a Polgármesteri Hivatal térítésmentesen biztosítja.

19. § (1) A 18. § (1) bekezdés szerinti kötelezettséget

a) új építmény esetében az épület használatának megkezdésétől, ennek hiányában a használatbavételi tudomásul vételétől, illetve engedély kiadásától számított 30 napon belül,

b) kérelemre indult házszám változás esetén az erről szóló döntés kézhezvételétől számított 30 napon belül

c) hivatalból indított házszám rendezés során a házszám tábla átvételét követő 15 napon belül kell teljesíteni.

(2) Házszám táblával, és különösen annak ingatlantulajdonos általi elhelyezésével, mint kötelezettséggel kapcsolatos hatósági döntéseket első fokon a jegyző hozhat.

(3) Amennyiben egy ingatlannak az ingatlan-nyilvántartás adatai szerint több tulajdonosa van, úgy ők az e rendeletben előírt, házszámtáblával kapcsolatos kötelezettségeik betartására a következő sorrendben kötelezhetőek:

a) az adott ingatlanban lakó vagy tartózkodó tulajdonos vagy tulajdonosok egyetemlegesen,

b) az a) pontban foglaltak hiányában az adott ingatlan gödi lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkező tulajdonosa vagy tulajdonosai egyetemlegesen,

c) a b) pontban foglaltak hiányában az ingatlan többi tulajdonosa egyetemlegesen.

(4) A lakóhely, illetve a tartózkodási hely megállapításakor az ezen adatokat tartalmazó rendelkezésre álló közokiratok, vagy a polgárok személyi adatainak és lakcímének adatait tartalmazó nyilvántartásáról szóló törvény szerinti nyilvántartás adatai az irányadók.

X. Záró rendelkezések

20. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.

(2) * 

(3) A már elnevezett közterületekre, magánutakra vonatkozóan a 4-6 §-okban leírt rendelkezéseket nem kell alkalmazni

Polgármester Jegyző

Kihirdetési záradék:

A rendeletet kihirdettem: 2014 év július hó 8. napján

Dr. Szinay József
címzetes főjegyző


  Vissza az oldal tetejére