Göd Város Önkormányzata Képviselő-testületének 24/2016. (XII. 9.) önkormányzati rendelete

a helyi építési szabályzatról

Göd Város Önkormányzatának Képviselő-testülete az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. § (6) bekezdés 6. pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 1. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendeletben biztosított véleményezési jogkörében eljáró államigazgatási szervek, érintett területi és települési önkormányzatok, valamint Göd Város Képviselő-testületének a településfejlesztéssel, településrendezéssel és településkép-érvényesítéssel összefüggő partnerségi egyeztetés helyi szabályairól szóló 23/2017. (VIII. 1.) önkormányzati rendelet szerinti partnerek véleményének kikérésével a következőket rendeli el: * 

ELSŐ RÉSZ

Általános rendelkezések

1. § E rendelet az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Étv.) 3. § (2) bekezdés alapján, a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendeletben meghatározott véleményezésben részt vevő szervek egyetértésével került sor, mely az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet (a továbbiakban: OTÉK) 2013. január 1. napján hatályos állapotán alapul.

I. Fejezet

Általános előírások

1. A SZABÁLYZAT HATÁLYA

2. § (1) E rendelet hatálya Göd város teljes közigazgatási területére terjed ki.

(2) A rendelet hatálya alá tartozó területen az országos építési követelményeket tartalmazó jogszabályok előírásait e rendeletben foglaltakkal együtt kell alkalmazni.

(3) *  Jelen építési szabályzat mellékletei:

a) 1. melléklet: Szabályozási Terv SZT/2018 jelű Szabályozási Terv – M=1:4.000

b) 2. melléklet: Összefoglaló az egyes építési övezetekre, övezetekre vonatkozó építési szabályokról

(4) Jelen építési szabályzat függelékei:

a) 1. függelék: Helyi értékvédelemre javasolt épületek, épületegyüttesek jegyzéke

b) 2. függelék: Régészeti területek jegyzéke

c) 3. függelék: Műemlék, műemléki környezet jegyzéke

d) 4. függelék: Természetvédelem alatt álló területek jegyzéke

e) 5. függelék: Növényalkalmazási segédlet

f) 6. függelék: Bontásra kijelölt épületek tájékoztató jegyzéke

1. ÉRTELMEZŐ RENDELKEZÉSEK

3. § E rendelet alkalmazásában:

a) Belső udvar: legalább 3 oldalról zárt terület.

b) Főépület: a földrészleten elhelyezhető, az (adott) építési övezet, övezet használati módjának megfelelő rendeltetésű épület.

c) Hullámtér: A Duna és mellékágainak medre (földhivatali térképen jelzett telke) és a levonuló árhullámok elleni védelmet nyújtó védmű (gáttest, magas part) közötti terület.

d) Kialakult telek (kialakult telekszélesség és telekméret): Azon építési telek vagy telek, amely felosztása már megtörtént, tovább nem osztható, telekalakítás telekegyesítésen és telekhatár-rendezésen kívül nem végezhető. Telekhatár rendezés esetén az érintett telek területe +/- 5%-ban módosulhat.

e) *  Kialakítható legkisebb telekszélesség: az a szélesség, melynek az előkerti építési határvonalon kell teljesülnie azonban meglévő telek módosítása, telekhatár-rendezés esetén a telek szélessége a telek teljes hosszában az előkerti vonalon mért szélesség 10%-ánál többel nem csökkenhet a telek hátsókerti vonaláig.

f) Közlekedési célú közterület zöldfelületként fenntartandó része: a közterület szabályozási tervben lehatárolt azon része, ahol a közterület felszíni rendezése során zöldfelületet kell létesíteni, vagy fenntartani.

g) Különleges adottságú telek:

ga) ha a telek vízgazdálkodási övezetekkel szomszédos,

gb) ha a vízoldali telekhatára a folyóvíztől számított 60 m-en belül van, a gáttal védett területek kivételével

gc) ha a talajvíz maximális szintje eléri vagy meghaladja az alapozás síkját

gd) ha a talaj teherbírása nem felel meg a szilárdsági követelményeknek.

h) Magánút céljára fenntartott terület: az építési telken illetve telken kijelölt terület, melyen távlatban magánút/út alakítható ki. Az építési telek illetve telek ezen részén építmény nem helyezhető el.

i) Melléképület: az övezeti előírás szerint főépületnek nem minősülő épület.

j) Oldalhatáros beépítési mód: a 3 méternél kisebb oldalkerttel történt beépítés.

k) Szintterületi mutató: a telken lévő összes bruttó építményszint terület és a telekterület hányadosa.

l) * 

m) Telek be nem építhető része: a telek azon része ahol épület nem helyezhető el, nem építési hely.

n) Telepítési tanulmányterv: egy adott építési beruházással kapcsolatos önkormányzati döntést elősegítő dokumentáció, amely bemutatja a tervezett építési beruházást és annak az épített és természeti környezettel való viszonyát.

o) *  Mobilház: egy erős alvázra szerelt, helyéről elmozdítható, más helyszínen telepíthető könnyűszerkezetes fém építmény. Építészeti meghatározása: mobil műszaki alkotás.

p) Haszonállat: szarvasmarhafélék, juh, kecske, lófélék, sertés, baromfi, házinyúl.

q) *  Csurgótávolság: oldalhatáros beépítés esetében az épület és a telek oldalhatára közötti, oldalkertnek nem számító távolság.

r) *  Lejtős telek: az a telek, amelynek lejtése az előkert, vagy az építési hely területén a 15%-ot meghaladja.

s) *  Meglévő épület: ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett épület.

t) *  Telekmélység: a közterületi- és a hátsó telekhatár közötti legkisebb távolság.

u) *  Telekszélesség: előkerti építési határvonalon mért telekszélesség.

2. A SZABÁLYOZÁSI TERV ELEMEINEK ALKALMAZÁSA

4. § (1) Kötelező erejű szabályozási elemek, melyek módosítása csak a helyi építési szabályzat módosításával történhet:

a) a meglévő és tervezett belterület határa;

b) szabályozási vonal;

c) övezet, építési övezet jele és határa;

d) védőterületek, védőtávolságok, védősávok;

e) rekultiválandó terület;

(2) Más jogszabály által elrendelt szabályozási elemek, amelyek a vonatkozó jogszabályi előírások alapján kötelező érvényűek:

a) igazgatási határ;

b) védőtávolságok;

c) műemlék;

d) műemléki környezet;

e) nyilvántartott régészeti lelőhely határa;

f) helyi védett épület, műtárgy;

g) Országos ökológiai hálózat magterület;

h) Országos ökológiai hálózat ökológiai folyosó területe;

i) Országos ökológiai hálózat pufferterület;

j) Tájképvédelmi terület;

k) Natura2000 terület;

l) helyi jelentőségű védett természeti terület, természeti emlék;

m) ex lege védett természeti érték;

n) bányatelek.

(3) Tájékoztató szabályozási elemek, melyek nem kötelező érvényűek:

a) fasor;

b) egyedi tájérték;

c) helyi védelemre javasolt épület, javasolt helyi értékvédelmi terület;

d) kerékpárút;

e) gyalogút;

f) parkoló;

g) javasolt telekhatár;

h) javasolt megszüntetés.

(4) Sajátos jogintézmények:

a) beültetési kötelezettség

3. BELTERÜLETHATÁR MÓDOSÍTÁS

5. § (1) A belterületbe vonható területeket a Szabályozási Terv tartalmazza.

(2) A Szabályozási Terven belterületbe vonásra javasolt területeken a vonatkozó építési övezet szerinti építés a terület belterületbe vonását követően történhet.

II. Fejezet

Közterület alakítására vonatkozó előírások

6. § (1) A közterületek kialakítása érdekében a Szabályozási Terven jelölt szabályozásokat végre kell hajtani.

(2) A település közterületein vagy közhasználat céljára átadott területein elhelyezhető építmények, köztárgyak az alábbiak:

a) önálló reklám, hirdető berendezés,

b) épülettől különálló, építménynek minősülő kirakatszekrény,

c) árusító pavilon,

d) tömegközlekedéssel kapcsolatos várakozóhely építménye,

e) köztisztasággal kapcsolatos építmények, hulladéktartály tároló,

f) szobor, emlékmű, díszkút, szökőkút,

g) utcabútor, kerti építmény,

h) távbeszélő fülke,

i) közvilágítási, közlekedésirányítási, közmű és hírközlési műtárgy,

j) építménynek minősülő antennatartó szerkezet, zászlótartó oszlop.

(3) Közterületen vagy közhasználat céljára átadott területen a (2) bekezdés szerinti építmények, köztárgyak, berendezések, korlátok a gyalogossáv és az úttest felöli biztonsági sáv közötti berendezési sávban vagy a gyalogossáv és a szomszédos telekhatár közötti sávban létesíthetők, ha rendeltetésszerű használatuk a közlekedést, a közművek elhelyezését, üzemeltetését, karbantartását nem korlátozza, és nem veszélyezteti.

(4) Közterületalakítási terv készíthető az önkormányzat képviselő-testületének döntése alapján a településszerkezetileg, településképileg vagy forgalomtechnikailag együtt kezelendő közterületekre.

III. Fejezet

Az épített környezet és a településkép alakítására vonatkozó előírások

4. * 

7. § * 

5. ORSZÁGOS MŰVI ÉRTÉKVÉDELEM

8. § (1) A település közigazgatási területén belül található műemléket, valamint műemléki környezetét a szabályozási Terv tartalmazza.

6. RÉGÉSZETI TERÜLETEK

9. § (1) A település régészeti területeit, a közigazgatási területen található régészeti lelőhelyek lehatárolását a Szabályozási Terv tartalmazza.

(2) A régészeti érintettségű területen a vonatkozó jogszabályok szerint kell eljárni.

(3) A közigazgatási területen található régészeti lelőhelyek jegyzékét a rendelet 2. függeléke tartalmazza.

7. HELYI ÉRTÉKVÉDELEM

10. § (1) * 

(2) * 

IV. Fejezet

A táj és a természeti környezet védelmére vonatkozó előírások

8. TÁJ- ÉS TERMÉSZETVÉDELEM

11. § (1) *  A természetközeli állapotú területeken (természeti terület) – az ember által csekély mértékben befolyásolt élőhelyek, tájrészletek – a területhasználat módosítása, építéssel összefüggő tevékenységek csak a természet védelméről szóló törvény előírásai szerint, a természetvédelmi szakhatóság hozzájárulásával végezhető. Természetvédelmi területeken kizárólag a kezelési terv előírásai alapján lehet bármilyen tevékenységet folytatni.

(2) A Szabályozási Terv a település közigazgatási területén az alábbi természeti értékvédelmi kategóriákat különbözteti meg:

a) országos és európai ökológiai hálózatokhoz tartozó területek,

b) országos jelentőségű, Duna-Ipoly Nemzeti Parkhoz tartozó és természetvédelmi területek,

c) országos védettségű természeti területek,

d) helyi védettségű természeti területek.

(3) A felszíni vizek mederrendezésénél a természetes vízparti vegetációt, a természetes élőhelyek védelmét a kivitelezés és a végleges területfelhasználás során egyaránt biztosítani kell.

(4) *  A Szabályozási Terven környezet- és természetvédelmi szempontból jelölt területek telkein, valamint a Duna-parti, illetve a Nemeskéri erdővel határos telkein fás növényzet ültetése esetén a tájban honos, a helyi alkalmazási hagyományokhoz illeszkedő, a termőhelyi adottságoknak megfelelő fák és cserjék fajtáiból lehet választani (az F–5. sz. függelék figyelembevételével).

(5) * 

(6) A közterületek terepszint alatti felhasználásánál, így a közművezetékek elhelyezésénél, átalakításánál elsőbbséget kell biztosítani a fasorok, közcélú növényzetek védelmének, ill. elhelyezhetőségének.

(7) * 

(8) * 

(9) Közterületre, közhasználatú terekre, parkokba olyan növényeket, amelyeknek valamely része mérgező, kiültetni tilos. A leggyakrabban előforduló mérgező növények listája a rendelet F–5. sz. függelékben található.

9. AZ ORSZÁGOS JELENTŐSÉGŰ TERMÉSZETVÉDELEM ALATT ÁLLÓ TERÜLETEK ELŐÍRÁSAI

12. § (1) Az országos jelentőségű természeti területnek minősülő, Duna-Ipoly Nemzeti Parkhoz tartozó és országos szintű természetvédelmi területek lehatárolását a Szabályozási Terv tartalmazza.

(2) Az országos jelentőségű természetvédelem alatt álló területeken bármilyen tevékenység, nyomvonalas létesítmények és berendezések elhelyezése csak a természetvédelmi szakhatóság hozzájárulásával végezhető.

(3) Az országos jelentőségű természetvédelem alatt álló területen bármely tevékenység csak az országos védettségű területre valamint a vizes élőhelyek védelmére vonatkozó előírások, illetve a DINPI kezelési és fenntartási terve alapján végezhető.

(4) Az országos jelentőségű természetvédelem alatt álló területek a jelenlegit meghaladó mértékben nem építhetők be, művelési águk és természeti állapotuk ökológiailag kedvezőtlenebb irányba nem változtatható.

10. AZ ORSZÁGOS JELENTŐSÉGŰ ÖKOLÓGIAI HÁLÓZATHOZ TARTOZÓ TERMÉSZETI TERÜLETEK ELŐÍRÁSAI

13. § (1) Az övezetbe az országos jelentőségű természeti területnek minősülő európai és nemzeti ökológiai hálózat részét képező területek tartoznak.

(2) *  Az övezetbe eső területeken új beépítésre szánt terület nem jelölhető ki, bármilyen tevékenység csak a természetvédelmi szakhatóság hozzájárulásával végezhető.

11. A HELYI VÉDETT ÉS HELYI VÉDETTSÉGRE JAVASOLT TERMÉSZETI TERÜLETEK ELŐÍRÁSAI

14. § (1) A jelenleg helyi védett vagy helyi védettségre javasolt, országos védelem alatt nem álló és országos védettségre nem tervezett természeti területek lehatárolását a Szabályozási Terv tartalmazza.

(2) A tervezett természeti területek helyi védettségét önkormányzati rendeletben kell meghatározni, fenntartásukra kezelési tervet kell kidolgozni, amelyet a természetvédelmi szakhatósággal véleményeztetni kell.

(3) * 

(4) Helyi védett vagy védelemre tervezett természeti területek beépítésre szánt területté nem minősíthetők át.

(5) A helyi védettségű területek és védett fasorok felsorolását a 4. függelék tartalmazza.

15. § (1) A település területén az országos ökológiai hálózathoz tartozó területek, a Natura2000 területek, ex lege védett természeti értékek, helyi jelentőségű védett természeti területek, tájképvédelmi területek, egyedi tájértékek (továbbiakban: védett terület) lehatárolását a Szabályozási Terv tartalmazza, területükön a vonatkozó jogszabályok szerint kell eljárni.

(2) Védett területen

a) extenzív jellegű, integrált, vagy természet és környezetkímélő gazdálkodási módszerek alkalmazhatók;

(3) A településen meglévő helyi jelentőségű védett természeti területeket és értékeket a Szabályozási Terv tartalmazza.

(4) A helyi jelentőségű védett természeti területeken, illetve a helyi jelentőségű védett természeti értékek tekintetében a helyi természetvédelemről szóló Ök. rendeletben foglaltakat kell figyelembe venni.

(5) A helyi védelem alatt álló fák lombkorona vetületétől számított 3 méteres védőtávolságon belül új épület, illetve a gyökérzónát károsító építmény nem helyezhető el.

16. § (1) Tájképvédelmi terület határa a Szabályozási Terven feltüntetésre került.

(2) * 

V. Fejezet

Környezetvédelmi előírások

12. KÖRNYEZETVÉDELEM

17. § (1) Az új funkció létesítése esetén, ha az a létesítmény az érvényes jogszabályok szerint hatásvizsgálat köteles, akkor a hatásvizsgálatot el kell végezni, legkésőbb az építési engedély iránti kérelem beadásáig.

18. § (1) A település igazgatási területén az egyes területek használata úgy folytatható, ha a használat:

a) a megengedett határértéken belüli mértékű környezetterhelést és igénybevételt okoz,

b) kizárja a környezetkárosítást,

c) következtében a meglévő környezeti ártalom és szennyezés mértéke megszűnik, vagy legalább csökken.

(2) Új építmény létesítése esetén, a környezetvédelmi határértékeknek – amennyiben a terület védőtávolsága nem került meghatározásra – a telekhatáron kell teljesülniük.

(3) A rekultiválandó területek a közegészségügyi és környezetvédelmi követelményeknek megfelelően rekultiválandók, és a Szabályozási terven meghatározott cél szerint újrahasznosítandók.

(4) A település a nitrátszennyezéssel szemben érzékeny települések közé tartozik. A település teljes területén be kell tartani a helyes mezőgazdasági gyakorlatra vonatkozó előírásokat.

(5) Állattartó építmények elhelyezésével kapcsolatos követelmények:

a) Haszonállattartó épületet és trágyatárolót szomszédos lakó és üdülő funkciójú épülettől 10 m-nél távolabb kell elhelyezni.

b) Haszonállattartó épület és trágyatároló, az élelmiszertároló, feldolgozó és forgalmazó létesítményektől, továbbá óvoda, iskola, egészségügyi intézmények és gyógyszertár telekhatárától számított 50 méteren belül nem építhető.

c) Külterületen állattartó épület, hígtrágyagyűjtő felszíni vizek partélétől számított 100 méteren belül nem létesíthető.

13. FÖLDVÉDELEM

19. § (1) A termőföld minőségének védelme érdekében a földhasznosítás során a termőhely ökológiai adottságaihoz igazodó, a termesztés technológia és talajvédelmi beavatkozások összehangolásán alapuló talajvédő gazdálkodást kell folytatni.

(2) A defláció elleni védelem érdekében azon 10 hektárt meghaladó szántó művelési ágú mezőgazdasági területen, amelynek az uralkodó szélirányba eső határától 50 m-en belül erdő művelési ágú terület, vagy védőfásítás nem található, a terület minimum 2%-án többszintes védőfásítást (fák és cserjék együttes telepítését) kell kialakítani, a területnek az uralkodó szélirányba eső határa mentén.

(3) A szennyezett és roncsolt felszínű területeket rekultivációs terv alapján kell helyreállítani.

(4) A tereprendezési, mélyépítési munkák során megmozgatott termőréteg elkülönített deponálásról és újrahasznosításáról a talajvédelmi előírásoknak megfelelően gondoskodni kell.

14. VÍZKÉSZLETEK MINŐSÉGVÉDELME

20. § (1) A felszíni vizek és a szennyvizek kezelését a szennyeződés érzékenységi besorolás kategóriának megfelelően szükséges végezni.

(2) A szennyezett felszíni vizek (csapadékvizek) csak megfelelő előtisztítás és a minőség ellenőrzése után engedhetők a befogadóba.

(3) Szennyező hatású anyagok – hulladékok, kemikáliák, stb. – felszíni vagy felszín alatti vízkészletbe való határértéket meghaladó mértékű bejutását technológiai eszközökkel kell kizárni.

(4) A Duna és a kisvízfolyások, vizes élőhelyek természetes és természetközeli állapotú (part)szakaszai melletti, parttól számított 1000 méteren belül a vizekre és a vízben élő szervezetekre veszélyes vegyi anyagok (növényvédő szer, hulladék) kijuttatása, elhelyezése tilos.

15. LEVEGŐTISZTASÁG-VÉDELEM

21. § (1) Légszennyezést okozó, helyhez kötött működő, illetve új létesítménynél olyan technológiai és anyag kezelési eljárást kell alkalmazni, amelynek légszennyezőanyag kibocsátása nem haladja meg az illetékes levegőtisztaság-védelmi hatóság által megállapított kibocsátási határértéket.

(2) A közlekedési eredetű légszennyező hatásokat belterületen forgalomszervezési – forgalomtechnikai eszközökkel, külterületen az utak védőterületének levegőtisztaságvédelmi szempontból minél hatékonyabb zöldfelületi kialakításával kell mérsékelni. Az M2 gyorsforgalmi út további kiépítésével tervezett M2 autópálya 100–100 m-es védőterületének legalább 50%-át véderdőként kell kialakítani. Az autópálya kiépítéséig 250–250 m kiterjedésű védőterületén gazdasági terület kivételével egyéb beépítésre szánt terület nem jelölhető ki.

(3) A mezőgazdasági területekről származó porszennyezés csökkentését hatékony defláció elleni védelemmel, a mezőgazdasági tájfásítás elemeinek védelmével és fejlesztésével, valamint a települési zöldfelületi rendszer hatékonyságának fokozásával kell elősegíteni.

16. ZAJ ÉS REZGÉS ELLENI VÉDELEM

22. § (1) Zajt, illetve rezgést előidéző meglévő, vagy új üzemi létesítményt, berendezést, technológiát, telephelyet és egyéb helyhez kötött külső zajforrást csak olyan módon szabad létesíteni és üzemeltetni, hogy a keletkező zaj a területre, illetve rezgés a létesítményre megengedett zaj-és rezgésterhelési határértéket ne haladja meg.

(2) Az M2 autóút belterület-közeli szakaszai és csomóponti térsége minimum 50%-ban zajgátló védőterületként alakítandó ki és véderdővel telepítendő be.

17. ÉLŐVILÁG, ÉLŐHELYEK VÉDELME

23. § (1) A meglevő erdő, gyep (rét-legelő), nádas területek művelés alóli kivonása és művelési ág változása a természetvédelmi szakhatóság előzetes hozzájárulása nélkül nem végezhető.

(2) A védett (és védendő) területekre vonatkozó kezelési és fenntartási tervek előírásainak maradéktalanul érvényt kell szerezni. A védett és védelmi hálózatokhoz tartozó területeken, illetve minden természeti területnek minősülő területen bármilyen területfelhasználási beavatkozás csak a természetvédelmi szakhatóság előzetes hozzájárulásával végezhető.

(3) A természeti területek beépítésre szánt területté nem minősíthetők.

(4) * 

(5) A belterületbe vonásra tervezett mezőgazdasági területeken a belterületbe vonásig biztosítani kell a jelenlegi művelési ág fenntartását.

(6) A mezőgazdasági területek rendezése, művelése során biztosítani kell a védelmi célú zöldfelületek, a mezőgazdasági tájfásítás fennmaradt elemeinek védelmét és a hiányzó elemek pótlását:

a) a dűlőutak, árkok legalább egyoldali fásítását

b) a tanyák, telephelyek védő- és takarófásítását

c) a főbb birtokhatárok fasorokkal, erdősávokkal való jelölését, a szélvédő erdősávok okszerű telepítését

d) a települési szegélyterületek fásítását, erdősítését

e) a termesztési szempontból kevésbé jelentős, de természeti szempontból sem értékes területek fásítását, erdősítését.

f) a közutak hófúvás- és szél elleni védelmét

(7) * 

(8) * 

18. HULLADÉKGAZDÁLKODÁS, HULLADÉKÁRTALMATLANÍTÁS, TELEPÜLÉSI KÖRNYEZETVÉDELEM

24. § (1) A kommunális és építési hulladék elhelyezése csak az Önkormányzat hulladékgazdálkodással foglakozó rendeletében meghatározott (kis)térségi telephelyen történhet.

(2) Veszélyes hulladék a kommunális hulladéklerakó telepre nem helyezhető el. A veszélyes hulladék gyűjtéséről, üzemi gyűjtőben történő biztonságos átmeneti tárolásáról, elszállításáról, illetőleg ártalmatlanításáról a hulladéktermelőnek kell gondoskodni. A telephelyen kívüli és felügyelet nélküli hulladéktárolás tilos.

(3) Állati hullák (tetemek) elhelyezése és ártalmatlanítása csak az erre a célra kijelölt létesítményben történhet.

(4) A települési kommunális hulladékot, építési- és bontási hulladékot, valamint veszélyes hulladékot az önkormányzattal szerződött mindenkori közszolgáltatónak vagy a településre vonatkozó hulladékbegyűjtési és szállítási engedéllyel rendelkező vállalkozónak kell átadni, ártalmatlanító helyre szállítás céljából.

(5) A hulladékok felmalmozása az ingatlanokon tilos, ártalmatlanító helyre történő szállításukig az átmeneti biztonságos tárolásukról a hulladéktermelőnek kell gondoskodnia a mindenkor érvényben lévő jogszabályok szerint.

VI. Fejezet

Veszélyeztetett területekre vonatkozó előírások, katasztrófavédelem

19. KATASZTRÓFAVÉDELEM

25. § (1) A tűzivíz-ellátást biztosítani kell. Ha a mértékadó tűzivíz közhálózatról nem biztosítható, akkor

a) a közhálózat által biztosítható tűzivízigény feletti igényre helyi tűzivíztároló létesítése szükséges (amennyiben azt az övezeti előírások nem tiltják),

b) épület tűzszakaszolásával csökkenteni kell a tűzivízigényt a közhálózat által biztosítható mértékig,

c) a közhálózat kapacitás bővítésével kell a tűzivíz-ellátást biztosítani.

20. VESZÉLYEZTETETT TERÜLETEK ELŐÍRÁSAI

26. § (1) Különleges adottságú telek beépíthetőségét részletes talajmechanikai vizsgálatokkal kell igazolni.

21. VÉDŐTERÜLETEK, VÉDŐTÁVOLSÁGOK

27. § (1) A település területén a Szabályozási Terv az alábbi védőtávolsággal rendelkező, illetve védőterületet igénylő létesítményeket jelöl:

a) közlekedési területek,

b) közművek, közműlétesítmények,

c) szennyvízátemelő,

d) természetközeli folyóvizek.

(2) A természetközeli vízfolyások, vizes élőhelyek partvonalától számított 50 m-es védőtávolságon belül új építmény nem helyezhető el, kivéve

a) a Szabályozási Terven jelölt építési övezetek esetében,

b) vízjogi engedéllyel rendelkező építmények esetében.

VII. Fejezet

A településrendezési feladatok megvalósítását szolgáló sajátos jogintézmények

22. TILALMAK, KORLÁTOZÁSOK

28. § (1) Az egyéb ágazati jogszabályok, műszaki szabványok által megállapított, a Szabályozási Terven jelölt

a) védőterületek, védőtávolságok, védősávok,

b) védelmek és korlátozások

figyelembe vétele kötelező, azok kiterjedése és határa, valamint az azok területén folytatható építési tevékenység szabályai a mindenkor hatályos jogszabályok-, valamint az egyes hatósági eljárásokban elrendeltek szerint alkalmazandók.

23. BEÜLTETÉSI KÖTELEZETTSÉG

29. § A település területén beültetési kötelezettséget kell bejegyezni a Szabályozási Terven jelölt ingatlanok vonatkozásában.

24. TELEKALAKÍTÁS

30. § (1) A város területén nyúlványos telek nem alakítható ki.

(2) *  Az övezetekben kialakítható új telkek legkisebb telekméretét az övezeti előírások tartalmazzák, ennek hiányában – a telekösszevonás, közterület, magánút alakítása, közmű műtárgy elhelyezésére szolgáló és a sorházak céljára szolgáló területek kivételével – a kialakítható telek mérete minimum 720 m2, szélessége minimum 16 m, mélysége minimum 25 m.

(3) * 

(4) * 

(5) * 

(6) A Duna-part, a vasút, az erdő, nem közút céljára szolgáló közterület, nem számít közúti kapcsolatnak, a közterület tulajdonosának engedélye nélkül kapu sem nyitható.

VIII. Fejezet

Közműellátás és hírközlés

25. ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSOK

31. § (1) *  A település beépített, illetve beépítésre szánt területén új épület, építmény csak akkor építhető, funkcióváltás csak akkor lehetséges, ha a teljes közművesítettség biztosított (kivéve a zárt csapadékvíz elvezetést, amennyiben az építési telek környezetében az nem kiépített) vagy csatornázatlan területen zárt, vízzáróan kialakított szennyvíztároló létesül.

(2) A település beépítésre nem szánt területén lakás céljául szolgáló, vagy kereskedelmi, vendéglátási célú, vagy szállásférőhelyet nyújtó, vagy gazdasági célú tevékenységre szolgáló új épület elhelyezése, ill. meglevő épület felsorolt célra történő funkció váltása csak akkor lehetséges, ha az ÁNTSZ által is elfogadott egészséges ivóvízellátás és a szükséges tüzivíz ellátás, a villamosenergia ellátás, valamint a jelen rendelet szennyvíz- és csapadékvíz elvezetésre vonatkozó előírásai teljesülnek.

(3) Telekalakítás, meglevő, vagy kialakításra kerülő telkek funkcióváltása, övezeti átsorolása csak akkor megengedett, ha valamennyi telek önálló, független közhálózati csatlakozással, az övezeti besorolásnak megfelelő közműbekötésekkel ellátható, s az egyedi mérőhelyek kialakíthatók.

(4) A magánútra közművesítési szempontból ugyanazok a szabályok vonatkoznak, mint a közútra a közműüzemeltetők külön előírásaival együtt.

(5) * 

26. VÍZELLÁTÁS

32. § (1) Beépítésre szánt területen új vízvezetéket építeni csak a közcsatornahálózat kiépítésével egyidejűleg szabad.

(2) A mértékadó külső tüzivíz szükségletet biztosítani kell. Ha a közhálózatról a tüzivíz igény nem biztosítható, akkor helyi tüzivíz tározó létesítése szükséges. Épület, építmény csak a szükséges tüzivíz ellátás biztosításával létesíthető.

27. SZENNYVÍZELVEZETÉS

33. § (1) A településen elválasztott rendszerű szennyvízelvezetést kell kiépíteni.

(2) A szennyvizekkel a környezetet szennyezni nem szabad, ezért:

a) a település talaj és a talajvíz védelme érdekében a szennyvizek közvetlen talajba szikkasztása a település teljes közigazgatási területén tilos, az még átmenetileg – rövid időre – sem megengedett.

b) a nyílt árkokra, patakra, egyéb időszakos, vagy állandó vízfolyásba való szennyvízrákötéseket, valamint a felhagyott kutakba történő szennyvíz bevezetéseket meg kell szüntetni.

c) a szennyvízcsatorna-hálózat kiépültéig szennyvizek kizárólag zárt, vízzáróan kialakított szennyvíztárolókban gyűjthetők. Rendszeres ürítésükről a tulajdonosoknak gondoskodni kell. Az ürítést csak a hivatalos szolgáltató végezheti.

d) a település beépítésre nem szánt területén elhelyezhető építményben keletkező szennyvizeket, ha a napi keletkező szennyvíz mennyisége nem haladja meg a 3 m-t, a közcsatorna hálózathoz csatlakozni 100 m-en belül nem tud, akkor a térség közcsatorna hálózatának kiépítéséig, kizárólag átmenetileg, a szennyvizeket szigorúan ellenőrzötten, zárt, vízzáróan kialakított szennyvíztárolóba kell összegyűjteni és szippantó kocsival a kijelölt lerakóhelyre szállítani, ha ezt egyéb előírás, ágazati rendelkezés nem tiltja. Épület, építmény addig nem létesíthető, ameddig a szennyvízgyűjtő medence szippantókocsival történő megközelítési lehetősége nem biztosítható.

e) ha a közcsatornahálózat kiépítése a beépítésre nem szánt területet 100 m távolságon belül megközelíti, akkor az érintett ingatlanokon zárt vízzáróan kialakított szennyvíztároló nem létesíthető.

(3) Vállalkozási, gazdasági, ipari területről (lakótelkeken engedélyezett vállalkozások esetén is) a kibocsátott szennyvíz szennyezettségének a közcsatornára való rákötési előírásoknak meg kell felelni, az ettől eltérő szennyezettségű vizet telken belül létesítendő szennyvízkezeléssel –a megengedett szennyezettség mértékéig – elő kell tisztítani.

28. FELSZÍNI VÍZELVEZETÉS-ÁRVÍZVÉDELEM

34. § (1) *  A hullámtéri területre építmény csak a vonatkozó kormányrendelet figyelembe vételével építhető. ,a nagyvízi meder, a parti sáv, a vízjárta és a fakadó vizek által veszélyeztetett területek figyelembe vétele kötelező, azok kiterjedése és határa, valamint az azok területén folytatható építési munkák során a mindenkor hatályos jogszabályok, illetve az egyes hatósági eljárásokban elrendeltek betartandók.

(2) *  Az élővizek telkét érintő bármilyen beavatkozás csak a vízügyi hatóság és a mederkezelő hozzájárulása alapján történhet. Amennyiben vízimunka végzésére, illetve vízilétesítmény elhelyezésére is sor kerül a tevékenység csak vízjogi létesítési engedély alapján végezhető.

(3) A Duna elsőrendű védvonala mentén, a mentett oldalon fakadóvizek előfordulásával kell számolni. Fakadóvízzel veszélyeztetett területen a mértékadó árvízszint alatti építkezés csak annak figyelembe vételével lehetséges.

(4) *  Az árvíz mentesítésre a megfelelő védelem kialakítása (pl. gátépítés, magaspart kialakítása, partvédő művek építése) vízjogi létesítési engedély alapján lehetséges.

(5) Az árvízvédelmi védvonaltól a mentett oldalon 10 m-es közterületi sávot kell kialakítani és azt mindenkor szabadon kell hagyni a meder karbantartására és az árvízi védekezésre.

(6) *  A Duna-parti ingatlanok közül azokra, amelyeknek a nyugati/Duna felőli telekhatára a Duna partvonalától 60 m-nél közelebb van, építés esetén talajmechanikai szakvéleményt kell készíteni és az abban foglaltakat be kell tartani. A város mélyfekvésű területein, a Szabályozási Terven jelölt területeken pince és ásott kút nem létesíthető.

(7) Terepszint alatti építménnyel a talaj-és rétegvíz áramlás útját nem szabad lezárni, a továbbvezethetőséget biztosítani kell.

(8) A vízgazdálkodási (mederkezelési, karbantartási) szakfeladatok ellátására, a meder megközelítésére:

a) a Duna partján 10–10 m-es sávot,

b) a város területén levő egyéb vízfolyások (folyók, patakok, csatornák) és mellékágai mentén, továbbá a tavak, tározók és holtágak mentén a partvonaltól számított 3–3 m karbantartási sávot biztosítani kell. Azokon a partszakaszokon, ahol ez az előírás nem biztosítható, a vízfolyások medrének a karbantartásához a hozzáférés módját egyedileg kell meghatározni.

c) a karbantartó számára szolgalmi jog biztosítandó, ha a karbantartási sáv közterületként történő kiszabályozása nem oldható meg. A szolgalmi joggal terhelt területrészen mindennemű tevékenység csak a szolgalmi joggal rendelkező hozzájárulásával megengedett.

(9) *  Felszíni víztestbe, illetve szikkasztó műtárgyba csak érvényes és végleges vízjogi létesítési engedély alapján történhet bevezetés.

(10) A csapadékvíz elvezetését biztosító rendszer szállítóképességét egész a végbefogadóig ellenőrizni kell minden nagyobb (fél ha-t meghaladó telekterületű) beruházás esetén. A beruházásra csak akkor valósítható meg, ha a többlet felszíni víz megfelelő biztonsággal továbbvezethető a befogadóig. (A szűk keresztmetszetű helyek kapacitásbővítésének tényleges megvalósítását, vagy a nagyobb mennyiségű víz gyorsabb lefutását megakadályozó helyi záportározó létesítésének megvalósítását követően lehet használatba venni.)

(11) A 20, illetve annál több gépkocsit befogadó parkolókat kiemelt szegéllyel kell kivitelezni, hogy a felületén összegyűjthető legyen a csapadékvíz, az ne folyhasson közvetlen a zöldfelületre. Ezekről a nagyobb parkoló felületekről és a szennyezéssel veszélyeztetett gazdasági területek belső útjairól összegyűlő csapadékvíz csak hordalék és olajfogó műtárgyon keresztül vezethető a csatornahálózatba.

(12) A nyílt árkos vízelvezető hálózat feletti gépkocsi behajtók az árok vízszállító képességét nem korlátozhatják. Az áteresz méretét úgy kell meghatározni, hogy az víz-visszaduzzasztást ne okozzon, biztosítsa a víz akadálytalan elfolyását és keresztmetszete ne legyen kisebb 300 mm-nél. Egy ingatlanhoz a kapubejárókkal megegyező számú áteresz létesíthető (maximum 2). Gépkocsi behajtó szegélye nem lehet 6 cm-nél szélesebb és 10 cm-nél magasabb. A nyílt árok fenekét és maximum 50 cm magasságig az oldalát szint-, medertartás és a karbantarthatóság érdekében burkolni kell. A talajminőség függvényében 1–3%-ot meghaladó lejtésű árkot csak teljes szelvényében burkolt árokként szabad kialakítani a meder erózió elkerülése érdekében. Ezt meghaladó lejtésű terepen kialakítandó árok csak lépcsőzéssel alakítható ki.

(13) Nyílt árkos felszíni vízelvezetéssel javasolt területen az árok ingatlanonkénti, a kapubejárók szélességénél hosszabb szakaszon történő lefedése, illetve zárt csatornás elvezetéssé alakítása nem lehetséges, sem parkolási, sem közlekedésfejlesztési cél érdekében.

29. VILLAMOSENERGIA-ELLÁTÁS

35. § (1)–(5) * 

30. FÖLDGÁZELLÁTÁS

36. § (1) A település területén keresztülhaladó nagyközépnyomású gázvezeték védőtávolságain belül építmény nem helyezhető el.

(2) * 

31. ELEKTRONIKUS HÍRKÖZLÉS

37. § * 

IX. Fejezet

Építés általános szabályai

32. ÉPÍTÉS ÁLTALÁNOS FELTÉTELEI

38. § (1) Az építési helyen kívül eső meglévő épület, épületrész kubatúrán belül felújítható, korszerűsíthető, átalakítható, de csak építési helyen belül bővíthető, ha megfelel az egyéb övezeti előírásoknak.

(2) Két övezetbe, illetve építési övezetbe eső telek egyes telekrészeinek beépíthetőségét az érintett övezet beépítési paraméterei szerint kell figyelembe venni, a telek adott övezetbe eső részének megfelelően.

(3) *  Új épület létesítése esetén az OTÉK által előírt személygépjármű férőhelyeket az építéssel egy időben telken belül kell kialakítani.

(4) *  Amennyiben a szükséges számú parkolóhely az érintett telken belül nem biztosítható, akkor közterületen közforgalom számára megnyitott parkoló is kialakítható,

(5) *  A (4) bekezdés lakó rendeltetés esetén nem alkalmazható.

(6) *  Új épület létesítése vagy új rendeltetési egység kialakítása esetén minden üdülő- és lakó rendeltetési egység után legalább egy személygépkocsi elhelyezését kell biztosítani.

(7) *  Melléképület kizárólag fő rendeltetésű épület megléte esetén vagy azzal egyidejűleg építhető.

33. TELEPÍTÉSI TANULMÁNYTERV

39. § (1) A Telepítési tanulmányterv célja, hogy a területfelhasználással, beépítéssel kapcsolatban feltárja a terület felhasználásának módját, a környezetet érintő hatásokat, vizsgálja az azzal összefüggő terhelési viszonyokat és meghatározza azokat a feltételeket, amelyek megléte illetve kialakítása esetén a létesítéssel járó káros hatások a megengedett mértékre csökkennek, az érintett térség minősége javul.

(2) Telepítési tanulmányterv készítendő

a) helyi és országos természetvédelmi területek beépítése esetén,

b) 20 gépkocsinál nagyobb befogadó képességű önálló parkoló építmény, parkoló, telephely építése esetén,

c) közforgalmi állomás (pályaudvar, repülőtér, hajókikötő, stb.) építése esetén

d) együttesen 500 m2-nél nagyobb bruttó alapterületű gazdasági, kereskedelmi létesítmény építése esetén,

e) a mező- vagy erdőgazdasági övezetben fekvő telek 100 m2-nél nagyobb bruttó alapterületet meghaladó beépítése esetén

f) birtokközpont létesítése, birtokközponti telek beépítése esetén

g) a felszíni vizek medrének a táji-környezeti adottságokban maradandó változást okozó megváltoztatása esetén

h) üzemanyagtöltő állomások létesítése, vagy bővítése esetén

i) az övezetben meg nem határozott, a domináns funkciótól eltérő, nem tiltott funkció esetén, amennyiben ez 50 m2-nél nagyobb szintterületet érint

j) ha az új területhasználat vagy építés környezeti hatása környezet- és természetvédelmi szempontból kiemelt jelentőségű, érzékeny területet érint

k) kikötő létesítmény, úszómű létesítése esetén

l) folyékony-, vagy szilárd hulladékok kezelésével kapcsolatos létesítmény esetén

m) nem ipari-gazdasági övezetben ipari üzem felújítása vagy bővítése esetén

n) minden olyan építés esetén, amely esetében az építési hatóság, a tervtanács, vagy a főépítész Telepítési tanulmányterv készítését javasolja.

o) bánya létesítése esetén

p) * 

q) a Ksr övezetben bármilyen épület építése esetén.

r) 1,5 méternél nagyobb feltöltés esetén

(3) A Telepítési tanulmánytervnek tartalmaznia kell:

a) a beavatkozás településszerkezeti vizsgálatát

b) a település környezetére vonatkozó közlekedési vizsgálatot

c) a közmű vizsgálatokat

d) az értékvédelmi vizsgálatokat

e) a zöldfelületi vizsgálatot.

(4) A Telepítési tanulmánytervet az Önkormányzat képviselőtestülete határozattal fogadja el.

34. ÁLTALÁNOS ÉPÍTÉSI ELŐÍRÁSOK

40. § (1) *  A város területén magasépítmény nem helyezhető el, kivétel az antennatorony, víztorony, kilátó, harangtorony, amelynek magassága maximum 40 méter lehet.

(2) Önálló, kizárólag talajszint alatti épület (földház) – a kertvárosias és falusias lakóövezetben épülő maximum 10 m2 alapterületű vermek kivételével – csak külterületen építhető.

(3) A közigazgatási területen földalatti építmény más telek, vagy közterület alá nem nyúlhat, a földalatti építményrész nem lehet nagyobb, mint az övezetre megengedett terepszint alatti beépítés legnagyobb mértéke, az elő- és oldalkertek előírásai a földalatti építményekre is vonatkoznak a 10 m2-t nem meghaladó verem kivételével.

(4) A Duna-parti, hullámtéri területre tervezett épületek padlószintjét – kivéve az árvíz elleni védelmet nem igénylő épületeket, építményeket – a mértékadó árvízszint felett 1,00 m-rel magasabban kell kialakítani, a meghatározott árvízszint figyelembevételével.

(5) A város belterületén mobilház csak a kereskedelmi szolgáltató gazdasági terület és az ipari gazdasági terület építési övezeteiben helyezhető el.

(6) A település területén állattartó építményt elhelyezni csak az állattartást szabályozó mindenkor érvényes helyi önkormányzati rendeletben engedélyezett területen szabad.

35. KERÍTÉSEK

41. § (1) * 

(2) * 

(3) * 

(4) * 

(5) * 

(6) *  Telekhatártól számított 1 m-en belül csak egy kerítés létesíthető.

(7) * 

(8)–(9) * 

(10) * 

(11) *  A mezőgazdasági övezetek bármelyikébe eső, mezőgazdasági művelési ágban nyilvántartott területen kerítés nem építhető, kivéve az építési engedéllyel, településképi bejelentéssel vagy egyszerűsített bejelentéssel rendelkező ingatlant.

(12) * 

(13) * 

36. TÁMFALAK, TÁMFALLÉTESÍTMÉNYEK ÉS FELTÖLTÉSEK

42. § (1) Támfallétesítmény új támfalban oly módon létesíthető, ha az a bejárat kivételével teljes terjedelemben a terepszint alá kerül.

(2) Közterületi telekhatáron, illetve attól számított 5 méteres előkertben a támfallétesítmények kapuzatának (nyílászáróinak) száma 3-nál több nem lehet telkenként.

(3) * 

(4) A támfalak, illetve támfallétesítmények esetén a megfelelő lebukás-gátlást minden esetben biztosítani kell.

(5) *  Vízgazdálkodási területen, vagy azzal határos területen 1,5 méternél nagyobb feltöltés a vízügyi hatóság szakvéleménye alapján történhet. 1,5 m-nél nagyobb feltöltés akkor létesíthető, ha a végleges terepszint maximum 75 cm –rel tér a közvetlenül szomszédos telkek terepszintjéhez képest, kivéve, ha az övezeti előírás másképp nem rendelkezik.

37. PAVILON JELLEGŰ ÉPÍTMÉNYEK

43. § (1) Közterületen pavilon jellegű építmény csak közterület alakítási terv alapján helyezhető el.

(2) Közterületen pavilon jellegű építmény csak meghatározott időre és csak külső árusítással létesíthető.

(3) A meglévő pavilon jellegű építményeket el kell bontani, amennyiben

a) azt engedély nélkül létesítették,

b) ha az engedély érvényessége lejárt, vagy azt visszavonták,

c) ha a pavilont szabálytalanul üzemeltetik.

38. PARKOLÓK, GÉPKOCSITÁROLÓK, JÁRDÁK

44. § (1) Önálló parkoló építmények (terepszint feletti parkolóházak, garázsházak) csak ipari, vagy kereskedelmi-szolgáltató övezetekben helyezhetők el

(2) Amennyiben az adott környezetben a terepszint alatti parkolásnak műszaki, jogi, vagy egyéb (pl. környezetvédelmi, vízvédelmi) akadályai vannak, úgy felszíni közparkoló közterület-alakítási terv alapján alakítható ki. A felszíni parkolót a közterület-alakítási tervben meghatározott módon fásítani kell.

(3) A felszíni parkoló csapadékvíz elvezetését úgy kell megoldani, hogy a parkolás során keletkezett szennyező anyagok jogszabályban előírt kezelése – hordalékfogó- és szénhidrogénszűrő alkalmazása az összefolyó csapadékvíz befogadóba juttatás előtti tisztítására – megtörténhessen.

(4) A parkolók burkolatait és kivilágítását, valamint az alkalmazandó anyagokat és megoldásokat a közterület-alakítási tervben kell meghatározni.

(5) Meglévő parkolók felújítása esetén az új parkolók kialakítására előírtak érvényesek.

(6) Az ingatlan tulajdonosa köteles a homlokvonali kerítése melletti 1,5 méteres közterületi sávot akadálymentesen tartani, ezt a sávot nem törheti meg kapubejáró, lépcső, vagy egyéb tereptárgy. A kerítés mellett ültetett növényzet nem akadályozhatja a közterület használatát, 2,5 m magasságig nem nyúlhat ki faág a közterület fölé. Ennek a sávnak a szomszédos ingatlanok előtti közterülethez, illetve járdához és az úttesthez is akadálymentesen kell csatlakoznia.

(7) Az ingatlanok előtti vízelvezető árkok betemetése, abba bármilyen hulladék, falevél elhelyezése tilos. Kapubejárók céljára ingatlanonként maximum 2x4 méteres sáv vehető igénybe, oly módon, hogy a víz folyását az árok keresztmetszetét nem szűkítő átereszen kell biztosítani.

39. KIKÖTŐK ÉS ÚSZÓMŰVEK

45. § (1) A közigazgatási területen állandó jellegű kikötő, illetve legalább idényjelleggel telepített úszómű csak az alábbi területeken, meghatározott a Szabályozási Terven jelölt partszakaszokon helyezhető el az egyéb előírások betartásával:

a) északi közigazgatási határ és a 3255/2 hrsz. Dunaparti Nyaralóházak déli határa közötti partszakaszon

b) a Jávorka utcától az alsógödi strand (525 hrsz.) köves partfalának alsó végéig terjedő szakaszon.

(2) * 

(3) Olyan úszóművek, amelyeken gazdasági tevékenységeket folytatnak – a kizárólag közlekedést szolgálók kivételével – a közigazgatási területen csak akkor helyezhetők el, ha környezeti paraméterei nem haladják meg a szomszédos területek környezeti határértékeit.

(4) Lakó- üdülő, vagy vendéglátás célját szolgáló úszómű (állóhajó) a közigazgatási területen nem helyezhető el.

(5) Úszómű (állóhajó) áramellátása aggregátorral nem biztosítható.

MÁSODIK RÉSZ

Részletes övezeti előírások

X. Fejezet

Beépítésre szánt területek

40. BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLET

46. § (1) A Szabályozási Terv a település területén a beépítésre szánt területeket sajátos használatuk szerint a következő építési övezetekbe sorolja:

a) Kisvárosias lakóterület építési övezetei (Lk)

b) Kertvárosias lakóterület építési övezetei (Lke)

c) Falusias lakóterület építési övezetei (Lf)

d) Településközpont vegyes terület építési övezetei (Vt)

e) Intézményi terület építési övezetei (Vi)

f) Kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület építési övezetei (Gksz)

g) Ipari gazdasági terület építési övezetei (Gip)

h) Üdülőházas üdülőterület építési övezete (Üü)

i) Hétvégi házas üdülőterület (Üh)

j) Különleges terület

ja) strand építési övezet (Kst)

jb) temető építési övezet (Kt)

jc) sport építési övezet (Ksp)

jd) sport-rekreációs területek építési övezet (Ksr)

je) katasztrófavédelmi terület építési övezet (Kkv)

jf) oktatási intézmények építési övezet (Ko)

jg) egészségügyi intézmények építési övezet (Keü)

jh) növénykert építési övezet (Kn)

ji) szálló építési övezet építési övezet (Ksz)

41. BEÉPÍTÉSRE SZÁNT ÉPÍTÉSI ÖVEZETEK ELŐÍRÁSAI

47. § (1) Beépítési százalék, szintterületi mutató, rendeltetési egységek száma:

a) *  lakó- és vegyes rendeltetésű épület építése és bővítése esetén a telek megengedett beépítési százaléka szerint kiszámított beépíthető területe az alábbiak szerint csökkentendő:

aa) legfeljebb 2 lakás esetén: amennyiben a lakásonkénti 1 db garázs vagy fedett gépkocsibeálló nem biztosított, úgy hiányzó garázsonként 20 m2-rel csökken,

ab) 3–6 lakás esetén: amennyiben a lakások 50%-ának a gépkocsi elhelyezése épületen belül nem megoldott, úgy hiányzó garázsonként 15 m2-rel csökken.

b) lakásonként egy, minimum 4 m2-es tároló helyiséget kell létesíteni (kerékpár, kertészeti eszközök, babakocsi stb. tárolására.) Amennyiben a minimum 15 m2-es garázs épületen belül, zártan kerül elhelyezésre, a garázsban egy lakás részére a tárolóhely megoldott, külön tárolóhely nem szükséges. Ezt a tárolóhelyet közösségi közlekedőhelyről nyílóan, vagy külső bejárattal a földszinten, vagy pinceszinten kell elhelyezni,

c) ha a meglévő telek (nyeles telek esetén nyél nélkül) 280 m2-nél nagyobb, de legfeljebb 550 m2-es, kizárólag egy rendeltetési egységből álló épület létesíthető rajta,

d) *  ha a meglévő telek (nyeles telek esetén nyél nélkül) 550 m2-nél nagyobb, de legfeljebb 720 m2-es, legfeljebb két rendeltetési egységből álló épület helyezhető el rajta, amennyiben az övezeti előírás másképp nem rendelkezik,

e) ha a meglévő telek (nyeles telek esetén nyél nélkül) 720 m2-nél nagyobb, de legfeljebb 1000 m2-es, legfeljebb 4 rendeltetési egységből álló épület helyezhető el, amennyiben az övezeti előírás másképp nem rendelkezik,

f) az 1000 m2-t meghaladó telken 4, plusz az 1000 m2 feletti telekrész minden megkezdett 200 négyzetmétere után további 1 rendeltetési egység létesíthető, amennyiben az övezeti előírás másképp nem rendelkezik,

g)–j) * 

k) *  az utca felől lejtős telek lejtő felőli homlokzatmagassága maximum 25%-kal haladhatja meg az övezeti előírást.

(2) Építmények létesítése, beépítési módok:

a) * 

b) a Duna és a II. rendű árvédelmi vonal között lévő területen ásott kút és épület alápincézés nem létesíthető, terepszint alatti építmények (aknák) csak vízzáró szerkezettel építhetők,

c) *  Oldalhatáros beépítési mód esetén:

ca) 1 méteres csurgótávolságot kell tartani,

cb) 16 méternél keskenyebb telekszélesség esetén az oldalkert mérete minimum 3 m.

d)–f) * 

g) kétszintes pince nem létesíthető,

h) két-, vagy többlakásos lakóépület belső udvarának a legkisebb mérete 5 m lehet.

i) *  oldalhatáros építési övezetben új épület létesítése esetén, amennyiben a telek szélessége eléri a 20 métert, a csurgótávolság 2 méter.

(3) * 

(4) *  Meglévő lakóépület alapterületi bővítésének szabályai az előírtnál kisebb, kialakult oldalkert vagy csurgótávolság esetén:

a) az előírtnál kisebb méretű oldalkert vagy csurgótávolság mérete tovább nem csökkenthető, az épület az oldalkerttel merőleges irányban nem bővíthető,

b) az épület az oldalkerttel párhuzamosan legfeljebb 6,0 méter hosszban bővíthető, ha a szomszédos telek építési helye és meglévő épülete, valamint a bővítéssel létrejövő épületrész között nem kell telepítési távolságot tartani vagy az betartható,

(5) Építmények részleges vagy teljes bontása:

a) a rendeletben és a Szabályozási Terven bontásra jelölt építmények, építményrészek nem bővíthetők,

b) átalakításuk csak a legszükségesebb közegészségügyi, illetve életvédelmi célból megengedett,

c) felújításuk csak a rendeltetésszerű használathoz szükséges mértékig, a kötelező jókarbantartás körében, a városképi megjelenésre is tekintettel végezhető.

(6) * 

(7) Kötelező zöldfelület kialakítása

a) * 

b) a zöldfelületi kötelezettség érinti mindazokat a beépített telkeket, amelyeknél –az övezetben meghatározott zöldfelület kialakítható, de azt még nem alakították ki –az övezetben meghatározott földfelület rendelkezésre áll, de azt nem, vagy nem megfelelően telepítették növényzettel,

c) * 

d) * 

e) * 

f) *  függőlegesen, a homlokzaton létesített zöldfelület a minimális zöldfelületbe nem számítható be. A nem termett talajon (építményen, épületszerkezeten, pl. tetőkertben, térszín alatti garázs tetején stb.) létesített zöldfelület esetén a földtakarás minimális mértéke 30 cm,

g) *  lakóövezetekben a hátsókerti telekhatártól számított 3 méterben összefüggő zöldfelületet kell kialakítani.

(8) Nyúlványos telek közlekedésre szánt része – nyúlványa – nem szűkíthető 3 m szabad szélesség alá sem építménnyel, sem növényzettel.

(9) *  A város területén – a gazdasági területek kivételével – nyúlványos telken kizárólag üdülő, lakóépület és ezeket kiszolgáló épületek, építmények helyezhetők el.

(10) * 

(11) *  Két szomszédos telken lévő, egymáshoz funkcionálisan kapcsolódó épület folyosóval összeköthető.

(12) A szintterületi mutató számítása:

a) a szintterületi mutató számításánál az épület bruttó szintterületéből figyelmen kívül hagyható:

aa) az épület 1,90 m-nél kisebb szabad belmagasságú területei,

ab) az első pinceszintnek minősülő építményszint területnek a lakásokhoz tartozó tárolóhelyiségei közül lakásonként legfeljebb 15 m2,

ac) lakáshoz tartozó személygépjármű-tároló területe férőhelyenként legfeljebb 30 m2,

ad) az ac) pont szerinti mértéket meghaladó, lakóépületben elhelyezett személygépjármű-tárolók esetében férőhelyenként legfeljebb 15 m2,

b) * 

c) önálló telekkel rendelkező, közcélú parkolóház létesítése esetén az övezetre előírt szintterületi mutató figyelmen kívül hagyható.

(13) *  Lakóterületen legfeljebb egy melléképület helyezhető el egy építési telek területén, kizárólag építési helyen belül, illetve hátsókertben.

(14) *  Lakóterületen a hátsókertben legfeljebb 1 melléképület helyezhető el, a telekhatártól legalább 3,0 m-re, amely területen többszintes zöld sávot kell kialakítani.

(15) *  Új, legalább 6 lakásos épület építése esetén a jogszabályban a lakásokhoz előírt számú parkolót az épületen belül (a pinceszinten vagy az épület földszintjén) kell elhelyezni, önálló garázsépület – a már beépített telkek kivételével – nem létesíthető.

(16) *  Lakóterületeken a burkolt felület legalább 30%-át vízáteresztő módon kell kialakítani.

(17) *  Nyúlványos telek esetében a telek megengedett beépítési mértéken túl a telek megengedett leg-
nagyobb terepszint alatti beépítési mértékét és a telek szintterületi mutatóját, továbbá a telek előírt legkisebb zöldfelületét is a teleknyúlvány területével csökkentett telekterülethez kell viszonyítani.

(18) *  Lakó-, vegyes és kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület építési övezeteiben munkásszálló nem helyezhető el.

42. KISVÁROSIAS LAKÓTERÜLET

48. § (1) Az Lk kisvárosias lakóövezetekben a helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület is elhelyezhető.

(2) Az Lk kisvárosias lakóövezetekben a haszonállattartás céljára szolgáló építmény nem helyezhető el.

(3) *  Az Lk kisvárosias lakóövezetekben hulladéktartály-tároló (legfeljebb 2,0 m-es belmagassággal) csak a közterületi kerítéssel egybeépítve, és a szomszédos telektől legalább 2 m-re helyezhető el.

(4) Az Lk–1 építési övezetben

a) lakóépület,

b) a helyi lakosság ellátását szolgáló szolgáltató épület,

c) egészségügyi épület.

helyezhető el.

(5) Az Lk–1 építési övezetben meglevő garázsok rendeltetése nem változtatható meg és új garázsok nem építhetőek, kivéve csoportos garázst, minimum 5 gépkocsi egyidejű elhelyezésére.

(6) Az Lk–2 építési övezetben további lakások nem alakíthatók ki.

(7) Az Lk–2 építési övezetben meglevő garázsok rendeltetése nem változtatható meg és új garázsok nem építhetők.

(8) * 

43. KERTVÁROSIAS LAKÓTERÜLET

49. § (1) Ha egy adott építési telek területe az övezetre előírt minimális telekméretet többszörösen meghaladja, az építési telken elhelyezhető épületek alapterülete nem haladhatja meg a minimális telekméret kétszeres mértéke alapján számított beépíthetőség határértékét.

(2) * 

(3) Az előkert mélysége az új beépítésű területeken minimum 6 m, a már beépített területeken minimum 5 m, kivéve azokat a területeket, ahol a meglevő egységes beépítési vonal ettől az értéktől eltér. A Pesti út mentén, a Duna út mentén a Pesti út és Vasút utca utca között, az Ady Endre út mentén és a Kálmán utca melletti területeken az előkert mérete minimum 6 m, kivéve, ahol a meglévő egységes beépítés vonala ettől eltér.

(4) * 

(5) * 

(6) * 

50. § (1) *  Az Lke–1 és Lke–1* építési övezetekben az alábbi rendeltetésű épületek, építmények helyezhetők el:

a) egy rendeltetési egységből álló lakóépület és

b) ha a telek mérete meghaladja a minimális telekméret kétszeresét akkor egy épületben két rendeltetési egység építhető,

c) az a)–b) pontokon túl legfeljebb egy, a helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi és vendéglátó egység, a kiszolgáló létesítményekkel együtt max. 60 m2 bruttó alapterületig,

(2) Az építési övezetben telekalakítás szempontjából a Duna-part nem számít közúti kapcsolatnak.

(3) * 

(4) Az építési övezet zöldterületének minimum 80%-át a Duna-parton őshonos növényekkel fásítani kell.

51. § (1) Az Lke–2 építési övezetben az alábbi funkciójú épületek, építmények helyezhetők el, legfeljebb egy épületben:

a) *  legfeljebb egylakásos lakóépület vagy

b) egy rendeltetési egységből álló üdülőépület.

(2) A hátsókert minimális mérete az övezetben 4 méter.

(3) *  Az Lke–2 építési övezetben, ha a telek mérete meghaladja a minimális telekméret kétszeresét, akkor egy épületben két rendeltetési egység építhető.

52. § (1) *  Az Lke–3 építési övezetben az alábbi rendeltetésű épületek, építmények helyezhetők el:

a) lakóépület vagy

b) a helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület vagy

c) hitéleti, oktatási, egészségügyi, szociális épület.

(1a) *  Az Lke–3 építési övezetben telkenként legfeljebb 4 rendeltetési egység helyezhető el.

(2) Az Lke–3 építési övezetben létesülő új lakások hasznos alapterülete minimum 50 m2.

(3) Az Lke–3 építési övezetben a Pesti út felé az előkert mérete 3 m. A hátsókert mérete 6 méter.

(4) *  Az Lke–3 építési övezetben az oldalkert mérete 6 méter.

53. § (1) *  Az Lke–4 építési övezetben az alábbi rendeltetésű épületek, építmények helyezhetők el:

a) egy rendeltetési egységből álló lakóépület vagy

b) a helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület vagy

c) hitéleti, oktatási, egészségügyi, szociális épület.

(2) *  Az Lke–4 építési övezetben, ha a telek mérete meghaladja a minimális telekméret kétszeresét, akkor legfeljebb egy épületben összesen két rendeltetési egység is megengedett.

(3) *  Lke–4 építési övezetben, a (1)–(2) bekezdésben foglaltakon túl további egy, a helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó rendeltetés akár külön épületben is megengedett, mely épület bruttó alapterülete nem haladhatja meg a 60 m2-t.

54. § (1) *  Az Lke–4a építési övezetben az alábbi rendeltetésű épületek, építmények helyezhetők el:

a) két rendeltetési egységből álló lakóépület vagy

b) a helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület vagy

c) hitéleti, oktatási, egészségügyi, szociális épület.

(2) Az Lke–4a építési övezetben a rendeltetési egységek maximum egy épületben helyezhetők el.

55. § *  (1) Az Lke–4b építési övezetben az alábbi rendeltetésű épületek, építmények helyezhetők el:

a) két rendeltetési egységből álló lakóépület vagy

b) a helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület vagy

c) hitéleti, oktatási, egészségügyi, szociális épület,

30. Az Lke–4b építési övezetben a rendeltetési egységek maximum egy épületben helyezhetők el.

56. § (1) *  Az Lke–5 építési övezetben az alábbi rendeltetésű épületek, építmények helyezhetők el:

a) egy rendeltetési egységből álló lakóépület vagy

b) a helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület vagy

c) hitéleti, oktatási, egészségügyi, szociális épület.

(2) *  Az Lke–5 építési övezetben, ha a telek mérete meghaladja a minimális telekméret kétszeresét, akkor legfeljebb egy épületben összesen két rendeltetési egység is megengedett.

(2a) *  Lke–5 építési övezetben, a (1)–(2) bekezdésben foglaltakon túl további egy, a helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó rendeltetés akár külön épületben is megengedett, mely épület bruttó alapterülete nem haladhatja meg a 60 m2-t.

(3) Az övezetben elhelyezhető még az építési helyen belül:

a) a lakóterületi állattartásra vonatkozó külön jogszabály előírásainak megfelelő – maximum 20 m2-es állattartó építmény, oly módon, hogy az a szomszédos telken álló lakóépülettől legalább 10 m-re építhető;

b) egyéb mezőgazdasági építmény.

57. § (1) Az Lke–6 – Lke–9 építési övezetekben a lakóépületen kívül az a helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület, valamint egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület helyezhető el.

(2) *  Az építési övezetekben nem létesíthető üzemanyagtöltő állomás.

(3) *  Az építési övezetekben a kötelező előkertek mélysége minimum 6 méter, a minimális hátsókert 6 méter.

(4) Gépkocsitároló vagy gazdasági célú épület csak a fő funkciójú épülettel egyidőben vagy annak megléte után építhető.

(5) Az építési övezet területén részletes talajmechanikai vizsgálat készítendő a szabályozási terv által jelölt ingatlanok területén.

(6) * 

(7) * 

(8) Telken belül a burkolt felület maximum 20% lehet, kivéve alapellátást is biztosító lakóépület esetében, ahol a burkolt felület nagysága a telek 35%-a lehet.

(9) A nem közút céljára szolgáló közterületekre, iparvágányra kapu nem nyitható. A beépítés szempontjából a nem közút céljára szolgáló közterület mellett álló telek nem saroktelek.

(10) * 

(11) Hulladéktartály-tároló (legfeljebb 2,0 m-es belmagassággal), csak a kerítéssel egybeépítve helyezhető el.

(12) *  Az építési övezetre előírt maximális épületmagasságot nem haladhatja meg az utcai homlokzatokra számított érték.

(13) *  Az építési övezetekben az engedélyezett lakásszám telkenként egy épületben helyezhető el, ha az övezeti előírás másképp nem rendelkezik.

(14) *  Telken belül a burkolt felület maximum 20% lehet, kivéve alapellátást is biztosító épület esetében, ahol a burkolt felület nagysága a telek legfeljebb 35%-a lehet.

58. § (1) *  Az Lke–6 építési övezetben legfeljebb két rendeltetési egység, de legfeljebb egy épület helyezhető el telkenként.

(2) *  Az Lke–8 építési övezetben legfeljebb egy rendeltetési egység építhető telkenként. Ha a telek mérete meghaladja a minimális telekméret kétszeresét, akkor egy épületben két rendeltetési egység is megengedett.

59. § (1) Az Lke–7 építési övezetben legfeljebb négy lakás építhető telkenként.

60. § (1) *  Az Lke–9 építési övezetben a rendeltetési egységek száma tovább nem növelhető.

61. § (1) Az Lke–10 építési övezetben az alábbi funkciójú épületek, építmények helyezhetők el:

a) legfeljebb négy rendeltetési egységből álló, legfeljebb 2 szintes lakó (Fszt+emelet), és üdülőépület, de legalább 1200 m2 telekméret esetén legfeljebb 6 lehet a rendeltetési egységek száma.

b) a helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület,

c) egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület.

(2) Az Lke–10 építési övezetben a patak menti telkeken a patak felőli oldal- és hátsókert min. 8 m.

62. § (1) Az Lke–11 építési övezetben további lakások nem alakíthatók ki.

(2) Az Lke–11 övezetben meglévő garázsok rendeltetése nem változtatható meg, és új garázsok nem építhetők.

62/A. § *  Az Lke–12 építési övezetben az alábbi rendeltetésű épületek, építmények helyezhetők el:

a) egylakásos lakóépület,

b) a helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató tevékenység.

63. § * 

44. FALUSIAS LAKÓTERÜLET

64. § (1) *  Az Lf építési övezetben az alábbi rendeltetésű épületek, építmények helyezhetők el amennyiben az övezeti előírás másképp nem rendelkezik:

a) egylakásos lakóépület vagy

b) kereskedelmi és szolgáltató, vendéglátó épület vagy

c) szállás jellegű épület és

d) mező- és erdőgazdasági (üzemi) építmény és

e) helyi igazgatási, hitéleti, oktatási, egészségügyi szociális épület és

f) állattartás céljára szolgáló épület, építmény,

(2) *  1500 m2-t meghaladó méretű telken további egy lakás helyezhető el, azonban a lakóépületek száma összesen egy lehet.

(3) * 

(4) Az Lf építési övezetben előkert mélysége minimum 5 m lehet.

(5) *  Lf–4 övezetben 1000 m2 feletti telken további egy lakás helyezhető el, azonban az épületek száma összesen egy lehet.

(6) * 

(7) Az Lf építési övezetben csak az építési helyen belül helyezhető el:

a) az állattartási rendelet előírásainak megfelelő állattartó építmény, mely a szomszédos telken álló lakó épülettől legalább 10 m-re helyezhető el,

b) egyéb mezőgazdasági építmény.

(8) Az Lf–3 jelű falusias lakóterület lakóépületek, a mező- és az erdőgazdasági építmények, továbbá a helyi lakosságot szolgáló, nem zavaró hatású kereskedelmi, szolgáltató és kézműipari építmények elhelyezésére szolgál.

(9) A lakóépületeket, lakó funkciót kiegészítő melléképületeket, egyéb épületeket csak olyan rendeltetés céljára lehet létesíteni, mely a falusias lakóterület jellegéhez illeszkedik, valamint a környezetvédelmi előírásokban szabályozott környezetvédelmi határértékeket betartja.

(10) * 

(11) * 

(12) * 

(13) *  Az Lf jelű falusias lakóterületre vonatkozó előírások a 47. § rendelkezéseivel együtt érvényesek.

(14) *  Az övezetekben – a lakóterületi állattartásra vonatkozó külön jogszabály előírásainak megfelelő – legfeljebb 20 m2-es állattartó építmény helyezhető el építési helyen belül, a szomszédos telken álló lakóépülettől legalább 10 m-re.

45. TELEPÜLÉSKÖZPONTI VEGYES ÖVEZETEK

65. § (1) A településközpont vegyes építési övezetek területe lakó, intézményi, kereskedelmi, szolgáltatási, és egyéb, lakóterületet nem zavaró funkciók elhelyezésére szolgálnak.

(2) *  A településközpont vegyes terület építési övezetben a lakások hasznos alapterülete nem lehet kisebb 50 m2-nél, kivéve, ha az övezeti előírások másképp nem rendelkeznek.

(3) Az előkert mélysége:

a) új beépítésű területek esetén minimum 6 m lehet, ha az övezeti előírás másképp nem rendelkezik.

b) a már beépült változó méretű előkertes területeken új építés esetén a kialakult állapothoz kell alkalmazkodni.

c) a Pesti út és az Ady Endre út melletti és a Duna út – 2. sz. út és a vasút közötti területeken az előkert mérete minimum 6 m, kivéve azokat a területeket, ahol a meglevő egységes beépítési vonal ettől az értéktől eltér.

(4) * 

(5) *  Az építési övezetekben a haszonállattartás céljára szolgáló építmény nem helyezhető el.

(6) * 

(7) *  Az építési övezetekben a telken belül létesítendő parkolókat a szomszédos kerítéstől minimum 2,0 m-re kell elhelyezni, a 2 méteres sávon többszintes zöldsávot kell kialakítani.

(8) * 

(9) *  Az építési övezetek meglévő telkei tovább nem oszthatóak, kivéve, amennyiben a telekosztás közterület kialakítása, vagy növelése céljából történik.

66. § (1) A Vt–1 építési övezetben sorházas beépítésű lakóépületek helyezhetők el.

(2) *  Az építési övezetben kialakítható minimális telekméretnél kisebb telkeken legfeljebb 1 rendeltetési egység, egyébként telkenként 2 rendeltetési egység helyezhető el.

(3) * 

(4) *  Sorházi egységek csak egységes terv alapján, egy időben építhetők,

(5) * 

(6)–(8) * 

(9) *  Az építési övezetekben az előkert nagysága kötelezően 6 m, amely egyben építési vonal is. A hátsókert legkisebb mértéke 10 m.

67. § (1) A Vt–2 – Vt–4 építési övezetekben lakóépületen kívül igazgatási, kereskedelmi-, szolgáltató, vendéglátó, maximum 40 férőhelyes szálláshely szolgáltató (szálloda, nyugdíjasotthon stb.), oktatási, egészségügyi és szociális építmények helyezhetők el.

(2) Az előkertek mélysége az övezetekben minimum 5 m.

(3) *  Az építési övezetekben a minimális hátsókert 6 méter.

(4) * 

(5) * 

(6) Gépkocsitároló vagy gazdasági célú épület csak a fő funkciójú épülettel egyidőben, vagy annak megléte után építhető.

(7) Az építési övezet területén részletes talajmechanikai vizsgálat készítendő a szabályozási terv által jelölt ingatlanok területén.

(8) A közhasználatú építményeket, közutakat és gyalogutakat az akadálymentes közlekedés előírásainak megfelelően kell kialakítani.

(9) * 

(10) * 

(11) Telken belül a burkolt felület maximum 20% lehet, kivéve alapellátást is biztosító épület esetében, ahol a burkolt felület nagysága a telek 35%-a lehet.

(12) A nem közút céljára szolgáló közterületekre, iparvágányra kapu nem nyitható. A beépítés szempontjából a nem közút céljára szolgáló közterület mellett álló telek nem saroktelek.

(13) *  Hulladéktartály-tároló (legfeljebb 2,0 m-es belmagassággal), csak a kerítéssel egybeépítve helyezhető el.

68. § (1) A Vt–2 építési övezetben földszintes, vagy földszint + tetőteres épület helyezhető el.

(2) *  Az építési övezetben a meglévő, kialakult területen a rendeltetési egységek száma tovább nem növelhető.

(3) * 

69. § *  A Vt–3 építési övezetben a rendeltetési egységek száma tovább nem növelhető.

69/A. § *  (1) A Vt–3* építési övezetben 4000 m2-es teleknagyság fölött telkenként kialakítható rendeltetési egységek száma 58.

(2) A Vt–3* építési övezetben telkenként maximum 4 épületben az alábbi funkciók helyezhetők el:

a) lakóépület

b) igazgatási épület

c) kereskedelmi, szolgáltató és vendéglátó épület

d) egyéb közösségi szórakoztató épület

e) oktatási, egészségügyi és szociális épület

f) szállás jellegű épület

g) sportépítmény.

(3) Vt–3* építési övezetben 1,5 személygépkocsi elhelyezését kell biztosítani minden lakáshoz. Az úttest és a telekhatár közötti közterületen is elhelyezhető a csatlakozó telek beépítéséből adódó kötelező gépjármű parkoló maximum 1/3-a, amennyiben közterület-alakítási terv készül a kialakításról.

(4) Az övezet földalatti építményeire vonatkozóan az elő-, hátsó- és oldalkertek minimális mérete: 4,0 m.

(5) A Vt–3* építési övezetben 1,5 méternél nagyobb feltöltés és támfal is készíthető. A telek természetes terepfelületét az építési helyen kívül tereprendezéssel meg lehet változtatni akkor, ha a végleges terepszint maximum 75 cm-re tér el a közvetlenül szomszédos telkek terepszintjéhez képest.

(6) A Vt–3* építési övezetben a lakások 65%-a 40 m2 feletti területnagyságú lehet, a lakások 35%-a 50 m2 feletti lehet.

(7) A Vt–3* építési övezetben az elő- és hátsókert mérete: minimum 6,0 m, az oldalhatár minimum 4,0 m.

70. § (1) *  A Vt–4 építési övezetben telkenként egy épületben, maximum 6 rendeltetési egység helyezhető el. A mennyiben a telek mérete eléri az 1200 m2-t, 1200 m2 felett 200 m2-enként a rendeltetési egységek száma további egy rendeltetési egységgel növelhető.

(2) A Vt–4 építési övezet telkei tovább nem oszthatóak.

(3) *  A Vt–4 építési övezetben lakásonként egy gépkocsi zárt gépkocsitárolóban történő elhelyezéséről, egy másik gépkocsi telken belüli elhelyezéséről kell gondoskodni.

71. § (1) A Vt–5 építési övezetben elhelyezhető:

a) igazgatási épület,

b) egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület.

c) sportépítmény

(2) A Vt–5 építési övezetben önálló lakóépület nem létesíthető.

72. § (1) A Vt–6 építési övezetben telkenként egy épület helyezhető el az alábbi funkciókkal:

a) legfeljebb 4 rendeltetési egységből álló legfeljebb 2 szintes lakó-, és üdülőépület, de 1200 m2 feletti telekméret esetén legfeljebb 6 lehet a rendeltetési egységek száma,

b) igazgatási épület,

c) kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület,

d) egyéb közösségi szórakoztató épület,

e) egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület.

f) szállásépület maximum 20 fő elhelyezésére,

g) sportépítmény,

73. § (1) A Vt–7 építési övezetben telkenként egy épület helyezhető el az alábbi funkciókkal:

a) lakóépület,

b) igazgatási épület,

c) kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület,

d) egyéb közösségi szórakoztató épület,

e) egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület.

(2) *  A Vt–7 építési övezetben telkenként 2 rendeltetési egység, de legfeljebb egy lakás alakítható ki.

(3) * 

74. § (1) *  A Vt–8 építési övezetben az alábbi rendeltetésű épületek, építmények helyezhetők el:

a) lakóépület,

b) a helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület,

c) hitéleti, oktatási, egészségügyi, szociális épület.

(2) A Vt–8 építési övezetben a rendeltetési egységek legfeljebb két épületben helyezhetők el.

(3) *  Vt–8 építési övezetben megengedett rendeltetési egységek száma

a) 3 rendeltetési egység, de legfeljebb 2 lakás

b) 2000 m2 telek terület felett 5 rendeltetési egység, de legfeljebb 3 lakás

helyezhető el.

(4) *  A Vt–8 építési övezetben a szabályozási terven jelölt telkeken, amennyiben a telek területe 1450 m2-nél nagyobb, akkor az építési övezet építési telkein kivételesen 6 rendeltetési egység, de legfeljebb három lakás is elhelyezhető.

75. § * 

46. INTÉZMÉNY TERÜLET

76. § (1) A Szabályozási Terven Vi jellel jelölt építési övezet elsősorban igazgatási, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális rendeltetésű épületek elhelyezésére szolgál.

77. § (1) *  A Vi építési övezetben épület az alábbi funkciókkal helyezhető el:

a) igazgatási épület,

b) kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület,

c) egyéb közösségi szórakoztató épület,

d) egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület

e) szálláshely

f) a domináns funkciót szolgáló épületen belül a tulajdonos, a használó vagy a személyzet számára szolgáló, legfeljebb 1 db lakás

g) a létesítmények működéséhez szükséges, ahhoz kapcsolódó funkciójú kiszolgáló épületek, építmények

78. § * 

47. GAZDASÁGI ÉPÍTÉSI ÖVEZETEK

79. § (1) Az építési telkeken az adott építési övezetre előírt legkisebb zöldfelületi arány alapján kiszámított legkisebb zöldfelület minden megkezdett 100 m2-e után legalább egy környezettűrő, nagy lombkoronát növelő fát kell telepíteni és fenntartani.

(2) *  Az építési övezetekben a legkisebb oldalkert 6 m, a legkisebb elő- és hátsókert 10 m, ha az övezeti előírás másképp nem rendelkezik.

(3) *  Az építési övezetekben teherforgalmi kiszolgáló szerepet ellátó gépjárműút legalább 12 m-es építési (keresztmetszeti) szélességgel alakítandó ki.

(4) *  Az építési övezetekben a haszonállattartás céljára szolgáló építmény nem helyezhető el. Az övezethez tartozó azokon a területeken, amelyekben megkezdődött a kereskedelmi –szolgáltató vagy ipari tevékenység, mezőgazdasági – állattartási célú építmény nem helyezhető el.

(5) Új gazdasági területek csak az útépítéshez szükséges, OTÉK előírása szerinti közlekedési területet is magában foglaló telekosztás után építhetők be.

80. § (1) A Gksz–1 kereskedelmi, szolgáltató gazdasági építési övezetben az alábbi funkciójú épületek, építmények helyezhetők el:

a) bármely, nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységű célt szolgáló épület,

b) a gazdasági tevékenység céljára szolgáló épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló, legfeljebb 1 db lakás,

c) igazgatási vagy egyéb irodaépület.

(2) *  Az építési övezet területén a lakó-, vegyes és üdülőterület felőli telekhatár mentén legalább 5 m szélességben többszintes zöldsáv alakítandó ki.

(3) *  Az építési övezetben a szomszédos gazdasági övezetek felé eső oldalkert mérete 3 méter, a lakó, vegyes és üdülő övezetek felé eső oldalkert mérete 10 méter lehet.

(4) *  Az építési övezet újonnan beépítésre kerülő telkei csak az építési szabályzatnak megfelelő telekalakítás után építhetők be, addig csak telekegyesítés, telekhatár-rendezés, illetve területcsere hajtható végre.

81. § (1) A Gksz–2 kereskedelmi, szolgáltató gazdasági építési övezetben az alábbi funkciójú épületek, építmények helyezhetők el:

a) Bármely, nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységű célt szolgáló épület,

b) Igazgatási vagy egyéb irodaépület.

(2) Az építési övezet területén a minimális előkert 6 m. A közút felőli telekhatár mentén a használatbavételi engedély megkéréséig többszintes zöldsáv alakítandó ki, legalább egyharmad részben örökzöld növényekből.

(3) A lakó-, vegyes és üdülőterület felőli telekhatár mentén a használatbavételi engedély megkéréséig legalább 10 m szélességben többszintes zöldsáv alakítandó ki legalább egyharmad részben örökzöld növényekből.

81/A. § *  Az építési övezet területén gazdasági tevékenység céljára szolgáló épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló, legfeljebb 1 db lakás helyezhető el.

82. § (1) A Gip–1 ipari gazdasági építési övezetben a környezetre nem jelentős hatást gyakorló ipari tevékenység helyezhető el.

(2) Az építési övezet területén a lakóterületek felőli telekhatárok mentén legalább 10 m szélességben többszintes zöldsáv alakítandó ki.

83. § (1) *  A Gip-km ipari gazdasági építési övezetben a nagyfeszültségű alállomáson és az acélszerkezetgyártó ipartelepen folytatott termelési és gyártástechnológiai fejlesztéshez kapcsolódó üzemi épületek és azok kiszolgáló berendezésihez szükséges létesítmények, kiszolgáló funkciójú épületek, valamint az informatika és hírközlés létesítményei és berendezései helyezhetők el.

(2) * 

48. ÜDÜLŐTERÜLETEK

84. § (1) *  Az üdülőterületek építési övezetei üdülőépületek és kiszolgáló létesítményeik (konyha-étterem, sportolási, kulturális célú létesítmény, stb.), vendéglátóipari létesítmények, valamint vendéglátó rendeltetésű épület elhelyezésére szolgálnak. Az üdülőterület építési övezeteiben nem helyezhető el szerelési- és műhelyépület, valamint haszonállattartás céljára szolgáló építmény. Az üdülőterület építési övezeteiben nem helyezhető el szerelési- és műhelyépület, valamint haszonállattartás céljára szolgáló építmény.

(2) A beépítés feltétele a teljes közművesítettség.

(3) *  Az építési övezet telkein önálló lakóépület nem létesíthető. Lakófunkció csak nem önálló épületben elhelyezett maximum 1 db szolgálati lakásként létesíthető.

(4) Az egyes üdülőtelkeken az adott építési övezetre előírt legkisebb zöldfelületi arány alapján kiszámított legkisebb zöldfelület nagyság minden megkezdett 50 m2-e után legalább egy környezettűrő, nagy lombkoronát növelő fát kell telepíteni és fenntartani.

(5) * 

(6) *  Oldalhatáron álló beépítési mód esetén az elhelyezendő új épületet az oldalhatártól legalább 0,8 m távolságra kell elhelyezni a 47. § betartásával.

(7) Az előkert mélysége:

a) új beépítésű területek esetén minimum 6 m lehet,

b) a már beépült változó méretű előkertes területeken új építés esetén a kialakult állapothoz kell alkalmazkodni.

(8) Az övezetek meglévő telkei tovább nem oszthatóak, kivéve, amennyiben a telekosztás közterületalakítási céllal történik.

(9) * 

85. § (1) Az Üü–1 építési övezetben elhelyezhető épületek, építmények:

a) üdülőépületek,

b) sportépítmények,

c) kereskedelmi, vendéglátó, kulturális, oktatási épületek,

d) szálláshely szolgáltató épületek.

e) Igazgatási vagy egyéb irodaépület.

86. § (1) Az Üü–2 építési övezetben elhelyezhető épületek, építmények:

a) üdülőépületek,

b) sportépítmények,

c) kereskedelmi, vendéglátó, oktatási épületek és ezek kiszolgáló létesítményei.

87. § (1) Az Üü–3 üdülőházas építési övezetben elhelyezhető épületek, építmények:

a) üdülőépületek,

b) kereskedelmi, vendéglátó, kulturális, oktatási épületek.

88. § (1) Az Üh–1 jelű hétvégi házas építési övezetben elhelyezhető épületek, építmények:

a) legfeljebb két üdülőegységes üdülőépületek,

b) kereskedelmi, vendéglátó épületek és ezek kiszolgáló létesítményei,

c) sportépítmények,

d) szálláshely szolgáltató épületek.

89. § * 

49. KÜLÖNLEGES TERÜLETEK

90. § (1) A különleges területek építési övezeteibe a város területén

a) a strand (Kst),

b) a temetők területei (Kt),

c) a sportpályák (Ksp, Ksp-Dp)

d) a sport-rekreációs területek (Ksr),

e) a katasztrófavédelmi terület (Kkv),

f) *  az oktatási intézmények (Ko–1, Ko–2, Ko–3)

g) az egészségügyi intézmények (Keü–1, Keü–2, Keü–3),

h) a növénykert (Kn)

i) a szálló (Ksz)

tartozik.

(2) Az építési övezetek meglévő telkei tovább nem oszthatóak, kivéve, amennyiben a telekosztás közterület kialakítása, vagy növelése céljából történik.

(3) Az építési övezetek területén haszonállattartás céljára szolgáló építmény nem helyezhető el.

(4) Az építési övezetek területén az előkert nagysága minimum 5 méter.

91. § (1) A Kst Különleges strand terület építési övezetben sportolási és egészségügyi célú épületek, építmények, valamint ezt kiegészítő funkciójú épület, építmény helyezhető el (szociális blokk, lelátó-, öltözőépület, kereskedelmi célú épületek).

(2) Az építési övezet területén az előkert nagysága minimum 5 méter, az oldalkert minimum 3 méter. Az előkertben vendéglátó funkcióhoz kapcsolódó terasz elhelyezhető.

(3) *  Az építési övezet telkén a telekhatár mentén minimum 2,5 m széles intenzív zöldsávot kell kialakítani.

92. § (1) A Kt Különleges temetők területei építési övezetben a temető és az ezzel a funkcióval lévő épület, építmény helyezhető el.

(2) A legnagyobb épületmagasság értéke temetőkápolna, harangláb esetén 10 m.

(3) A temető kialakult zöldfelületi fedettségének mértéke nem csökkenthető.

(4) A temető 30 m-es védőövezetének a temető telkébe eső részén hagyományos temetés nem folytatható.

(5) *  Új parcella a szomszédos telek határától 15 méterre létesíthető.

(6) * 

(7) *  A Ksp–2 építési övezetben elhelyezhető 1 lakás, de nem önálló épületben.

93. § (1) A Ksp Különleges sportpályák területe építési övezetben sportolási célú épületek, építmények, valamint ezt kiegészítő funkciójú épület, építmény helyezhető el (szociális blokk, lelátó-, öltözőépület, egészségügyi-, oktatási és oktatást segítő létesítmény). Lakófunkció csak nem önálló épületben elhelyezett szolgálati lakásként létesíthető, maximum 1 db szolgálati lakás.

(2) *  A Ksp-Dp Különleges sportpályák – Dunapart építési övezetben sportolási célú épületek, építmények, valamint ezt kiegészítő funkciójú épület, építmény helyezhető el (szociális blokk, lelátó-, öltözőépület, egészségügyi-, szállás jellegű, vendéglátó létesítmény). Lakófunkció csak nem önálló épületben elhelyezett szolgálati lakásként létesíthető, maximum 1 db szolgálati lakás.

(3) Az építési övezetek területén haszonállattartás céljára szolgáló építmény nem helyezhető el.

(4) Az építési övezet területe a gyalogos közforgalom elől nem zárható el.

(5) *  A Ksp–2 építési övezetben az előkert minimális mérete 3 m, az oldalkert minimális mérete 1,5 m.

94. § (1) A Ksr építési övezetben sportolási célú épületek, építmények, valamint ezt kiegészítő funkciójú épület, építmény helyezhető el, szociális blokk, lelátó-, öltözőépület.

(2) A Ksr Különleges sport-rekreációs övezetek területén haszonállattartás céljára szolgáló építmény nem helyezhető el.

(3) Belterületen, az övezetben új zöldfelület kialakítása esetén kertépítészeti kiviteli tervet kell készíteni.

(4) Ksr építési övezetben az országos jelentőségű védett természeti területek lehatárolt területétől 10 m-es távolságban építmény, illetve burkolt felület nem helyezhető el.

95. § (1) A Kkv Különleges katasztrófavédelmi terület építési övezetben katasztrófavédelmi építmények, valamint ezt kiegészítő funkciójú épület, építmény helyezhető el.

(2) * 

96. § (1) A Különleges oktatási intézmények területe építési övezetekben kizárólag oktatási épület, valamint az oktatást kiegészítő funkciójú épület, építmény (sportlétesítmény, kollégium) és azok működésével, kiszolgálásával kapcsolatos létesítmények helyezhetők el.

(2) Az előkert mélysége:

a) új beépítésű területek esetén minimum 6 m lehet.

b) a már beépült változó méretű előkertes területeken új építés esetén az előkert meghatározása tekintetében a kialakult állapothoz kell alkalmazkodni.

(3) * 

(4) Parkolók a szomszéd kerítéstől minimum 2 m-re, szomszédos épülettől 5 m-en belül nem létesíthetők, a 2 méteres sávon többszintes zöld sövényt kell kialakítani.

(5) *  Az építési övezet telkein önálló lakóépület nem létesíthető. Az intézmények telkének területén lakófunkció csak nem önálló épületben elhelyezett maximum 1 db szolgálati lakásként létesíthető.

(6) A Ko–1 Különleges oktatási intézmények

a) állami általános iskolák

b) önkormányzati óvodák

elhelyezésére szolgál.

(7) A Ko–2 Különleges oktatási intézmények övezetben

a) egyházi épület is elhelyezhető.

b) a meglévő rendház nem minősül lakóépületnek.

c) a vízjárta területeken a Duna felőli kerítés csak lábazat nélküli, rácsos, vagy fonatos lehet.

d) a Duna felőli rézsűn a természetközeli állapotú ártéri erdőt fenn kell tartani, pótlásként csak a parton őshonos növényzet telepíthető.

(8) A Ko–3 Különleges oktatási intézmények övezetben az alábbi felsorolt funkciójú épületek, építmények helyezhetők el:

a) egyházi, oktatási épület,

b) sportépítmény,

c) oktatási célú tevékenységet kiszolgáló létesítmények.

(9) Más építmények az építési övezet területén nem helyezhetők el.

96/A. § *  (1) A Ko–4 Különleges oktatási intézmények építési övezetben kizárólag oktatási, egészségügyi épület, valamint az oktatást kiegészítő funkciójú épület, építmény (sportlétesítmény, kollégium) és azok működésével, kiszolgálásával kapcsolatos létesítmények helyezhetők el.

(2) A Ko–4 építési övezetben az előkert mélysége minimum 6 m lehet.

(3) Parkolók a szomszéd kerítéstől minimum 2 m-re, szomszédos lakóépülettől 5 m-en belül nem létesíthetők, a 2 méteres sávon többszintes zöld sövényt kell kialakítani.

(4) A Ko–4 építési övezetben önálló lakóépület nem létesíthető. Az intézmények telkének területén lakófunkció csak nem önálló épületben elhelyezett maximum 1 db szolgálati lakásként létesíthető.

(5) A Ko–4 építési övezetben elhelyezhető:

a) általános iskola

b) óvoda

c) bölcsőde

96/B. § *  (1) A Ko‐5 építési övezetben elhelyezhető:

a) iskola

b) sportcsarnok

c) uszoda

d) egyéb sportlétesítmény.

97. § (1) A Keü Különleges egészségügyi építési övezetek területe kizárólagosan egészségügyi funkciók és kiszolgáló létesítményeik elhelyezésére szolgál. Egészségügyi funkciónak tekintendő a gyermek- és az idősotthon, a kórház, a rendelőintézet, a gyógyszálló, a szanatórium.

(2) Az előkert mélysége az övezetekben új beépítésű területek esetén minimum 6 m lehet.

(3) * 

(4) Parkolók a szomszéd kerítésétől minimum 2 m-re, szomszédos épülettől 5 m-en belül nem létesíthetők, a 2 méteres sávon többszintes zöld sövényt kell kialakítani.

(5) *  Az építési övezet telkein önálló lakóépület nem létesíthető. Az intézmények telkének területén lakófunkció csak nem önálló épületben elhelyezett maximum 1 db szolgálati lakásként létesíthető.

98. § (1) A Keü–1 Különleges egészségügyi építési övezetben az alábbi funkciójú épületek, építmények helyezhetők el:

a) egészségügyi, szociális épület,

b) sportépítmény.

(2) A Keü–1 övezet területén az ellátottak részére kialakított otthonház nem minősül lakóépületnek.

99. § (1) A Keü–2 Különleges egészségügyi építési övezetben egészségügyi területek épületei, építményei, valamint ezt kiegészítő funkciójú épületek, építmények helyezhetők el.

(2) A nyugdíjasotthon nem minősül lakófunkciónak.

(3) A Keü–2 építési övezet területe körüli külterületi utak szabályozását és belterületbe vonását legkésőbb a terület beépítéséig el kell végezni.

100. § (1) A Keü–3 Különleges egészségügyi építési övezetben egészségügyi és oktatási jellegű gyermekintézmények helyezhetők el.

(2) A Keü–3 építési övezet telkei tovább nem oszthatók.

101. § (1) A Kn Különleges növénykert építési övezetben oktatási-, kulturális funkció és ezek kiegészítő létesítményei helyezhetők el.

(2) *  Az építési övezet telkén lakóépület nem létesíthető.

(3) * 

(4) *  Az építési övezet helyi jelentőséggel védett természetvédelmi terület, a vonatkozó önkormányzati rendelet betartása kötelező.

(5) A terület északi részén a meglévő természetközeli állapotú ártéri erdőt fenn kell tartani, pótlásként csak a parton őshonos növényzet telepíthető.

(6) A területen „ex lege” védett források találhatóak, ezek környezetét érintetlenül kell hagyni.

(7) Minden építési munkához a természetvédelmi hatóság hozzájárulása szükséges.

(9) *  A közterületi parkolókat fásítva kell kialakítani.

(10) *  A telken belüli parkolókat fásítva kell kialakítani: 4 parkolóhelyenként 1 közepes lombkoronájú fa telepítendő.

102. § (1) A Ksz Különleges szálló építési övezetben szálláshely-, egészségügyi-, oktatási-, szolgáltató, valamint ezeket kiegészítő funkciójú épület, építmény helyezhető el, a lakóterületet nem zavaró módon.

(2) A Ksz építési övezet területén a tulajdonos és a használó számára, nem önálló épületben 1 db lakás helyezhető el.

103. § (1) * 

XI. Fejezet

Beépítésre nem szánt területek

50. BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK

104. § (1) A Szabályozási Terv a település területén a beépítésre nem szánt területeket sajátos használatuk szerint a következő övezetek közé sorolja:

a) Közlekedési terület

aa) Közúti közlekedési terület övezete (KÖu)

ab) Kötöttpályás közlekedési terület övezete (KÖk)

b) Zöldterület

ba) Közpark övezete (Zkp)

bb) Közkert övezete (Zkk)

c) Erdőterületek

ca) Védelmi erdőterület övezete (Ev)

cb) Gazdasági erdőterület övezete (Eg)

d) Mezőgazdasági területek

da) Általános mezőgazdasági terület övezete (Má)

db) Kertes mezőgazdasági terület övezete (Mk)

e) Vízgazdálkodási terület:

ea) Vízfelszín övezete (V)

eb) Vízfolyások, csatornák és állóvizek parti sávjai (Vf)

f) Természetközeli terület (Tk)

g) Különleges beépítésre nem szánt terület

ga) Bányaterület övezete (Kb-B)

gb) Burkolt vagy fásított közterület övezete (Kb-Kt)

gc) Zöldterület (Kb-Z)

51. A KÖZLEKEDÉSI ÖVEZETEK ÉS KÖZMŰVEK TERÜLETE

105. § (1) A közlekedési övezetbe tartoznak a meglévő és tervezett közutak, a vasúti területek a hozzájuk csatlakozó közlekedésüzemi létesítmények területével és tartozékaival együtt.

(2) A város területén a közlekedési létesítmények szabályozási szélességét a szabályozási terv szerint kell kialakítani.

(3) A közutak és vasutak építési (szabályozási) szélességén belül a közlekedési létesítmények, a közművek létesítményei és berendezései, környezetvédelmi létesítmények, utcabútorok helyezhetők el, illetve utcafásítás (növényzet) telepíthető.

(4) A település közútjainak tervezési osztályba sorolása:

a) M2 autópálya: KÖu-A övezet: K.I.

b) M2 főút (meglévő): K.I.

c) A 2. sz. főút belterületi szakasza: B.III.b.

d) A közigazgatási területen áthaladó összekötő- és bekötőutak:

da) külterületen K.V.,

db) belterületen B.IV.b.

e) Belterületi gyűjtőutak: B.V.c.

f) Egyéb települési utak, utcák: B.VI.d.

(5) Külterületen a közlekedési területek védősávja a közlekedési szakhatóság és a létesítmény kezelőjének hozzájárulásával használható fel. A védőterületek értékei külterületen az úttengelytől mérve:

a) gyorsforgalmi országos főút és nyomvonala mentén 100–100 m.

b) az alsóbbrendű országos közutak mentén 50–50 m. Ezen belül kerítés az úttengelytől 20 m-re, épület 30 m-re helyezhető el.

(6) Külterületi mező- és erdőgazdasági üzemi utak, dűlőutak esetén az út tengelyétől mért 15–15 m-en belül épület, építmény nem helyezhető el.

(7) A tervezett közutak kiépítéséhez az alábbi szabályozási szélességek biztosítandók az adottságokhoz alkalmazkodó módon: KÖu-A:

a) autópálya: min. 60 m KÖu:

b) főút: 40,0 méter, min. 20,0 – 25,0 m,

c) gyűjtő út: 22,0 méter, min. 16,0 – 20,0 m,

d) lakóutca: 12,0 méter (legfeljebb 10 telket kiszolgáló lakóutca esetében min. 8,0 méter)

e) a külterületi közutak szabályozási szélessége min. 12 m. (amennyiben az érintett területre szabályozási terv nem készül, az új szabályozási szélességet a jelenlegi közterület tengelyétől szimmetrikusan kell biztosítani)

f) bármilyen, teherforgalmi kiszolgáló szerepet ellátó köz- és magánút számára legalább 12 m építési (keresztmetszeti) szélességet kell biztosítani.

(8) A Dunaparti sétaút minimális szélessége 2,5 méter. A sétaúton 100 m-enként pihenőöblöt kell kialakítani, ahol ezt a terepviszonyok megengedik.

(9) * 

(10) * 

(11) Az új vállalkozások, jelentősebb forgalomkeltő létesítmények alátámasztó forgalmi méretezés alapján létesíthetők.

(12) *  A közlekedési az építési övezet telkein csak szabadon álló beépítéssel, max. 7,5 m-es épületmagassággal és legfeljebb 10%-os beépítettséggel létesíthető a közlekedést kiszolgáló épület.

(13) A KÖk övezethez sorolt vasútüzemi területek, vasúti pályatestek és vasútállomás 50 m-es védőtávolságán belül elhelyezni tervezett nem vasúti építmények létesítéséhez a vasúti felügyelet szakhatósági hozzájárulása szükséges.

(14) A vasút területén új rendeltetési egység nem létesülhet. A meglévő lakóépületek beépített alapterülete lakásonként maximum 120 m2 bruttó beépített alapterületre bővülhet.

(15) Új közforgalom elől el nem zárt magánút legalább 6,0 m szabályozási szélességgel alakítható ki.

(16) 6 méteres szabályozási szélességgel út legfeljebb 3 telek kiszolgálására létesíthető és csak vegyes használatú útként alakítható ki.

(17) Négy-nyolc telek megközelítésére min. 8 m szabályozási szélességű utat kell kialakítani.

(18) Nyolcnál több telek megközelítésére min. 12 m szabályozási szélességű utat kell kialakítani.

52. ZÖLDTERÜLETEK

106. § (1) A beépítésre szánt területek építési övezeteiben, a közlekedési és közműövezetekben, illetve vízgazdálkodási övezetekben új zöldfelület létesítését, illetve meglévő felújítását – a területfelhasználási változás jellegétől függően – kertépítészeti kiviteli-, tájrendezési- vagy rekultivációs terv alapján kell elvégezni.

(2) Az egyes építési övezetekre, az övezetekre előírt legkisebb zöldfelületi arány számításánál növényzettel fedett területként csak a szilárd burkolatú felületek nélküli, gyeppel, cserjékkel, fákkal, egyéb növényzettel betelepített, beépítetlen telekrészek vízszintes vetületű területe vehető számításba.

(3) A védőzöld sávok telepítésénél több szintű növényállományt (fák és cserjék) kell kialakítani. A telepítéshez elsősorban a tájra jellemző, honos fa- és cserjefajok használhatók. A telken belül létesítendő védőzöld sávon belül legfeljebb 5%-os területi arányban helyezhető el építmény és alakítható ki egyéb burkolt felület.

(4) Közterületen vagy közhasználat céljára átadott magánterületen lévő fasor fenntartását, a hiányzó elemek pótlását – a környezeti hatások figyelembe vételével kell elvégezni.

(5) Beépítésre nem szánt területen, a közlekedési és közműövezetek területét kivéve, az új zöldfelületek fás szárú növényállományának telepítésénél elsősorban a tájra jellemző, honos fa-és cserjefajok használhatók.

(6) Erdő- vagy mezőgazdaság területeken és egyéb növényzettel fedett területeken övezetváltozás esetén, az adott terület igénybevételéig biztosítani kell a jelenlegi művelési ágnak megfelelő növényi fedettség fenntartását.

(7) A zöldterületi övezetbe tartozó telek nem osztható meg, kivéve köz-, vagy sportcélú terület alakítása, vagy bővítése céljából. Az azonos övezetbe tartozó telkek egyesíthetők.

(8) * 

(9) A zöldterületi övezetekben haszonállattartás céljára szolgáló építmény nem helyezhető el.

107. § (1) A Zkp–1 Zöldterület intenzív közparkok övezetben a pihenést és testedzést szolgáló építmény (sétaút, pihenőhely, tornapálya, gyermekjátszótér stb.), vendéglátó épület, valamint a terület fenntartásához szükséges épület helyezhető el.

(2) * 

(3) Az övezet telkein a közparkokat legalább 70%-os növényzeti fedettséggel kell kialakítani. Az építésnél, felújításnál alkalmazható legkisebb zöldfelületi arány mértéke is 70%.

(4) * 

(5) A Zkp–1 övezetben a Szabályozási Terv szerint a magterület és az ökológiai folyosó által érintett területrészen épület, építmény nem helyezhető el.

108. § (1) A Zkp–2 Zöldterület extenzív használatú közparkok területe övezetben a pihenést és testedzést szolgáló építmény (sétaút, pihenőhely, tornapálya, gyermekjátszótér stb.), vendéglátó épület, valamint a terület fenntartásához szükséges épület helyezhető el.

(2) * 

(3) Az övezet telkein a meglevő közparkokat legalább 75%-os növényzeti fedettséggel kell fenntartani. Az új építésnél, felújításnál alkalmazható legkisebb zöldfelületi arány mértéke 90%.

(4) Az övezethez tartozó zöldfelületek fenntartása során biztosítani kell a területén található természeti értékek maradéktalan megóvását, a területre vonatkozó természetvédelmi kezelési terv érvényesítését.

(5) A Zkp–2 övezetben a Szabályozási Terv szerint a magterület és az ökológiai folyosó által érintett területrészen épület, építmény nem helyezhető el.

109. § (1) A Zkp-t Zöldterület természetvédelmi parkok területe övezetben fenntartandó legkisebb zöldfelületi arány mértéke a természeti állapotnak megfelelő (K), rendezés, felújítás esetén legalább 95% zöldfelületi fedettség biztosítandó.

(2) Az övezetben épület, melléképítmény csak a természetvédelmi hatóság előzetes hozzájárulásával helyezhetők el.

(3) Az övezethez tartozó zöld- és vízfelületek fenntartása, használata során biztosítani kell a területen található természeti értékek maradéktalan megóvását, a területre vonatkozó természetvédelmi kezelési terv érvényesítését.

(4) * 

110. § (1) A Szabályozási Terven Zkk jellel jelölt Zöldterület közkert övezet állandóan növényzettel fedett, a település klimatikus viszonyainak megőrzését, javítását, ökológiai rendszerének védelmét, a pihenést, testedzést szolgáló 1 ha-nál kisebb közterület.

(2) Zkk övezetben a pihenést és testedzést szolgáló, épületnek nem minősülő építmény helyezhető el.

(3) Zkk övezetben épület nem helyezhető el.

53. ERDŐTERÜLETEK

111. § (1) Az azonos övezetbe tartozó erdőterületi telkek összevonhatók.

(2) Az erdő övezetekbe sorolt, de kivett művelési ágú földútként és egyúttal közterületként nyilvántartott területekre a rendelet KÖu jelű közlekedési övezetekre vonatkozó előírásai vonatkoznak.

(3) Az erdőterületek a körzeti erdőterv alapján álló erdészeti üzemterveknek megfelelően tartandók fenn.

112. § (1) Az Eg Erdőterületek gazdasági célú övezethez tartozó erdőterületek területét min. 85%-ban faállománnyal kell betelepíteni, fennmaradó, nem kivett részüket gyepes és cserjés felületként kell kialakítani.

(2) Új növényállomány telepítésénél elsősorban őshonos fajok használhatók. Az övezetben vadgazdálkodás esetén az összterület max. 5%-án szántó művelés alakítható ki, mely vadföldként funkcionálhat.

(3) Az övezet 10 ha-t meghaladó méretű telkei az erdőgazdálkodáshoz szükséges gazdasági épülettel építhetők be.

(4) Gazdasági épület elhelyezése esetén az épület legfeljebb 2 lakáscélú egy turisztikai–vendéglátó rendeltetési egységet is magában foglalhat.

(5) Az övezet területén a szennyvízcsatorna hálózat kiépítésének hiánya esetén, a csatornahálózat pótlására a szennyvíz elszikkadását kizáró közműpótló műtárgyat vagy berendezést kell alkalmazni a szakhatóságok által engedélyezett kivitelben.

(6) A fentieken túl erdészeti szakhatósági engedély alapján a vadgazdálkodáshoz – vadvédelmi kerítés, vadles, stb. – és az erdei turizmushoz szükséges építmények – pl. esőbeálló, stb. – is létesíthetők.

(7) * 

113. § (1) Az Ev Erdőterületek véderdő övezetben csak az erdő- és vadgazdálkodáshoz szükséges építmények – vadvédelmi kerítés, vadetető, stb. – létesíthetők, az övezetben épület nem létesíthető.

(2) Az övezet erdőterületeinek, véderdőinek és védő- zöldsávjainak, fásításainak területét min. 90%-ban faállománnyal kell betelepíteni, fennmaradó részüket gyepes és cserjés felületként lehet kialakítani.

(3) Új növényállomány telepítésénél elsősorban őshonos fajok használhatók. Az övezetben vadgazdálkodás esetén az összterület maximum 5%-án szántó művelés alakítható ki, mely vadföldként funkcionálhat.

114. § (1) Az Ev-t Védett erdőterületek övezetben csak az erdő- és vadgazdálkodáshoz szükséges építmények – vadvédelmi kerítés, vadetető, stb. – és a természetvédelemhez szükséges építmények létesíthetők.

(2) Az övezet erdőterületeinek területét a természetszerű társulásnak megfelelő faállománnyal kell fenntartani, fennmaradó részüket gyepes és cserjés felületként lehet kezelni.

(3) Új növényzet telepítésénél kizárólag állománytípusnak megfelelő őshonos fajok használhatók. Az övezetben ültetvény, kert, szántó, vadföld, valamint új kivett művelési ágú terület nem alakítható ki.

54. MEZŐGAZDASÁGI TERÜLETEK

115. § (1) *  A mezőgazdasági övezetek telkei a növénytermesztési, állattenyésztési tevékenységek területei, ezért a mezőgazdasági övezetekben elsősorban e mezőgazdasági tevékenységekkel kapcsolatos termékfeldolgozás és tárolás építményei helyezhetők el, azonban az övezeti előírásokban foglalt feltételek fennállása esetén kivételesen lakóépület is építhető. A mezőgazdasági területen a közművek és a közműpótló létesítmények építményei korlátozás nélkül elhelyezhetőek.

(2) Ha egy beépíthető méretű telek rendelkezik erdő, gyep (rét, legelő) vagy nádas művelési ágú alrészletekkel is, ezek a telekrészek csak akkor építhetők be, ha a telek más kivett, vagy művelésből kivehető résszel nem rendelkezik.

(3) Az övezetek területén épület, építmény csak szabadon állóan helyezhető el. Az az ingatlan építhető be, melynek szélessége legalább 20 m, hossza legalább 40 m. Az épületek elhelyezésénél legalább 10 m mélységű előkertet, minimum 5 méter széles oldalkertet és 20 m mélységű hátsókertet kell biztosítani.

(4) A meglevő, építési és használatbavételi engedéllyel rendelkező épület fenntartható, szintterületi és épületmagassági növekedést nem eredményező módon felújítható, abban az esetben is, ha a fenti beépítési szabályoknak nem felel meg.

(5) * 

(6) Az Má–1 övezetbe sorolt területek kivételével a mezőgazdasági övezetek bármelyikébe eső, mezőgazdasági művelési ágban nyilvántartott terület igénybe vehető birtoktest összterületébe történő beszámításnál, függetlenül attól, hogy az övezetben birtokközpont kialakítása engedélyezett, vagy sem.

(7) A területen beépítésre alkalmas telkenként, illetve birtokközpontonként maximum 2 lakás építhető.

(8) * 

116. § (1) Az Má–1 Általános mezőgazdasági (távlatilag funkciót váltó, mezőgazdasági építmények elhelyezését korlátozottan megengedő mezőgazdálkodási területek) övezetben beépíthető legkisebb földrészlet és a létesíthető beépítés fő paramétereit a 11. táblázat előírásai tartalmazzák:

(2) A beépítésnél alkalmazható legkisebb zöldfelületi arány (a mezőgazdasági területek zöldfelületi aránya a telek összterületének és művelésből kivett területének különbözete alapján számított érték) mértéke 95%.

(3) Az övezetben csak a mezőgazdasági termelés és a haszonállattartás épületei, építményei helyezhetők el, a külön jogszabályban meghatározott, külterületi lakott helyekre vonatkozó környezeti határértékeket meg nem haladó hatású tevékenység (haszonállattartás) folytatható.

(4) * 

(5) Az állattartáshoz szükséges gazdasági építmények építéséhez és az alkalmazott állattartási technológia működtetéséhez legalább a környezetvédelmi, a köz- és állategészségügyi illetve a vízügyi hatóság hozzájárulását be kell szerezni.

(6) Az övezetben birtokközpont nem létesíthető, telkei birtoktestbe nem számíthatók be.

(7) * 

117. § (1) Az Má–2 Általános mezőgazdasági (mezőgazdasági termelést szolgáló építmények elhelyezését is megengedő tartósan művelésben maradó mezőgazdálkodási területek) övezetben beépíthető legkisebb földrészlet és a létesíthető beépítés fő paramétereit a 11. táblázat előírásai tartalmazzák.

(2) *  Az övezetben a mezőgazdasági termelés építményei és a haszonállattartás épületei helyezhetők el, valamint az általános építési feltételek teljesülése esetén lakóépület és az agrárturizmus kiszolgáló rendeltetési egységei is létesíthetők. A lakóépületben legfeljebb két lakás létesíthető. A lakóépület (épületrész) bruttó alapterülete nem haladhatja meg az övezetben meghatározott maximális beépíthetőség 50%-át.

(3) Az övezetbe tartozó telken csak akkor helyezhető el lakóépület, ha:

a) a mezőgazdálkodási célú gazdasági építmény már megépült és használatba vételi engedéllyel is rendelkezik,

b) a mezőgazdálkodási célú gazdasági építménnyel egyidejűleg épül meg, tehát lakóépület nem építhető önállóan.

(4) Az övezet területén a helyi állattartási rendeletnek megfelelő külterületi lakott helyekre vonatkozó környezeti határértékeket meg nem haladó hatású tevékenységek folytathatók (haszonállattartás).

(5) * 

(6) Beépítés esetén a biztosítandó elő- és oldalkert minimális szélessége 10 m.

(7) Az övezet legalább 30.000 m2-t elérő területű telkein a már meglévő beépítés fenntartható, újjáépíthető, de további alapterület- és épületmagasság növekedést eredményező bővítés, (hozzáépítés, emeletráépítés) csak az 50.000 m2-t elérő területű telkeken megengedett.

(8) Az állattartáshoz szükséges gazdasági építmények építéséhez és az alkalmazott állattartási technológia működtetéséhez legalább a környezetvédelmi, a köz- és állategészségügyi illetve a vízügyi hatóság hozzájárulását be kell szerezni.

(9) Az övezetben a meglevő művelési ágak megváltoztatása más mezőgazdasági ágba vagy erdőterületbe való átsorolásra korlátozás nélkül kezdeményezhető, a gyep-, nádas és erdőterületek kivételével. Az övezet gyep-, nádas és erdő művelési ágba sorolt alrészletein épület, építmény nem helyezhető el.

(10) A művelési ág változtatást az átlagosnál gyengébb adottságú területeken az extenzívebb, az átlagosnál jobb adottságú területeken az intenzívebb irányba kell támogatni.

(11) Az övezetben a Szabályozási Terven lehatárolt magterület és ökológiai folyosó területén épület, építmény nem helyezhető el.

118. § (1) Az Má–3 Általános mezőgazdasági övezet kisebb parcellás általános mezőgazdasági területek övezetben a létesíthető beépítés fő paramétereit a 11. táblázat tartalmazza.

(2) Az Má–3 övezetben elhelyezhető:

a) a mezőgazdasági termelés, növénytermesztés építményei,

b) fóliasátrak,

c) gazdasági épületek,

d) az agrárturizmus kiszolgáló rendeltetési egységei,

e) rekreációs célú állattartó építmények (pl. lóistálló, lovarda)

(3) *  Az övezetben legfeljebb kétlakásos lakóépület is építhető, amennyiben a mezőgazdasági célú gazdasági építmény már megépült vagy a lakóépülettel együtt használatba veszik. A lakóépület (épületrész) bruttó alapterülete nem haladhatja meg az övezetben meghatározott maximális beépíthetőség 50%-át.

(4) A már meglévő beépítés fenntartható, felújítás, bővítés (hozzáépítés, emeletráépítés), illetve elbontás esetén az új épület építése csak az övezeti előírásokban megengedett mértékig lehetséges.

(5) Az övezet telkeinek úttal határos legalább 10 m szélességű része nem építhető be. Amennyiben a közlekedési előírások ennél nagyobb távolság betartását írják elő, úgy a nagyobb érték betartása a kötelező.

(6) Az állattartáshoz szükséges építmények építése, a tartható állatfajták és állatlétszám a külön jogszabályban meghatározott feltételek szerint folytatható.

119. § (1) AZ Má–4 Általános mezőgazdasági övezet az ökológiai hálózatot érintő általános mezőgazdasági területek, mezőgazdasági termelést szolgáló építmények, fóliasátrak elhelyezését megengedő területek.

(2) *  Az övezetben elsősorban a mezőgazdasági termelés építményei, gazdasági épületek, az agrárturizmus kiszolgáló rendeltetési egységei, rekreációs célú állattartó építmények (pl. lóistálló, lovarda) helyezhetők el. A gazdasági tevékenység céljára szolgáló épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló, legfeljebb 1 db lakás alakítható ki, legfeljebb az övezetben meghatározott maximális beépíthetőség 50%-nak megfelelő alapterülettel.

(3) Az ökológiai folyosó területén a természetközeli állapot fenntartandó, új épület csak az ökológiai folyosó természetvédelmi szempontból kevésbé értékes, szántó besorolású területen, helyezhető el. Az övezetben a meglevő gyep és nádas művelési ágak megváltoztatása nem kezdeményezhető. Az övezet gyep-, nádas és erdő művelési ágba sorolt alrészletein épület, építmény nem helyezhető el.

(4) A már meglévő beépítés fenntartható, felújítás, bővítés (hozzáépítés, emeletráépítés), illetve elbontás esetén az új épület építése csak az övezeti előírásokban megengedett mértékig lehetséges.

(5) Az övezet telkeinek úttal határos legalább 10 m szélességű része nem építhető be. Amennyiben a közlekedési előírások ennél nagyobb távolság betartását írják elő, úgy a nagyobb érték betartása a kötelező.

(6) Az állattartáshoz szükséges építmények építése, a tartható állatfajták és állatlétszám a külön jogszabályban meghatározott feltételek szerint folytatható.

120. § (1) Az Mk–1 Kertes mezőgazdasági (kisparcellás mezőgazdasági területek, mezőgazdasági termelést szolgáló építmények, fóliasátrak elhelyezését megengedő területek) övezetben kialakítható legkisebb földterület 1500 m2, a beépíthető legkisebb földterület 3000 m2, a létesíthető beépítés fő paramétereit a 11. sz. táblázat előírásai tartalmazzák.

(2) Az övezetben kizárólag a mezőgazdasági termelés építményei, gazdasági épületek helyezhetők el, lakó- üdülő- és egyéb funkciójú épület nem építhető.

(3) A már meglévő beépítés fenntartható, felújítás, bővítés (hozzáépítés, emeletráépítés), illetve elbontás esetén az új épület építése csak az övezeti előírásokban megengedett mértékig lehetséges.

(4) Az övezet telkeinek úttal határos legalább 10 m szélességű része nem építhető be. Amennyiben a közlekedési előírások ennél nagyobb távolság betartását írják elő, úgy a nagyobb érték betartása a kötelező.

(5) Az állattartáshoz szükséges gazdasági építmények a külön jogszabályban meghatározott módon építhetők.

(6) *  Az övezetben a Szabályozási Terven lehatárolt magterület és ökológiai folyosó területén épület, építmény csak a természetvédelmi hatóság előzetes véleménye alapján helyezhető el.

121. § (1) Az Mk–2 kertes mezőgazdasági (kisparcellás mezőgazdasági területek, mezőgazdasági termelést szolgáló építmények, fóliasátrak elhelyezését megengedő területek) övezetek meglévő telkei összevonhatóak, de tovább nem oszthatóak, kivéve, amennyiben a telekosztás közterület-alakítási céllal történik.

(2) *  Az övezet 3000 m2-t meghaladó méretű telkein elhelyezhetők a mezőgazdasági termelés építményei, gazdasági épületek, ezek mellett lakó funkciójú épület a 6000 m2-nél nagyobb telkeken építhető. A lakóépületnek a telek beépítettsége szempontjából számított bruttó alapterülete nem haladhatja meg a telekterület 1,5%-át.

(3) A már meglévő beépítés fenntartható, felújítás, bővítés (hozzáépítés, emeletráépítés), illetve elbontás esetén az új épület építése csak az övezeti előírásokban megengedett mértékig lehetséges.

(4) Az övezet telkeinek úttal határos legalább 10 m szélességű része nem építhető be. Amennyiben a közlekedési előírások ennél nagyobb távolság betartását írják elő, úgy a nagyobb érték betartása a kötelező.

(5) Az állattartáshoz szükséges építmények építése, a tartható állatfajták és állatlétszám a külön jogszabályban meghatározott feltételek szerint folytatható.

122. § (1) Birtokközpont csak az Má–2, Má–3, Má–4 és Mk–2 jelű övezet területén hozható létre, legalább 1 ha méretű mezőgazdasági rendeltetésű telken, amennyiben a birtoktesthez tartozó mezőgazdasági területek összessége meghaladja a 3 ha-t.

(2) A birtoktest területébe beszámítható mezőgazdasági területeknek teljes egészében Göd igazgatási területéhez kell tartozniuk. A birtokközpont telke általános esetben a város tervezett belterületi határától legalább 200 m-es távolságra hozható létre, kivéve, amennyiben a birtokközpont létesítésének feltételeként előírt Telepítési tanulmányterv városi közérdekből ettől eltérő távolságot határoz meg.

(3) Birtokközpont Telepítési Tanulmányterv alapján alakítható ki, a birtokközpont maximális beépíthetősége 30%.

(4) Amennyiben a birtokközpont telke a tervezett belterületi határtól 1000 m-es távolságon belül létesül, a birtokközpont gazdasági rendeltetésű épülete, építménye (istálló, takarmánykeverő, trágyatároló, silózó, komposztáló, stb.) a tervezett belterületi határtól legalább 200 m-re helyezhető el.

(5) A birtokközpont területén a birtoktest műveléséhez szükséges gazdasági épület mellett egy, legfeljebb 2 lakásos lakóépület is építhető, az alábbi előírásoknak megfelelően:

a) az épületmagasság maximum 5,0 m lehet,

b) * 

(6) Az övezetre a fent nem szabályozott témakörökben az Má–2 övezeti előírások – a 117. § (3–10.) bekezdései – is vonatkoznak.

(7) A birtokközpont beépítésénél alkalmazható legkisebb zöldfelületi arány mértéke 60%.

123. § (1) * 

55. VÍZGAZDÁLKODÁSI TERÜLET

124. § (1) A V Vízfolyások meder és part területe övezetbe a Duna, a kisvízfolyások, állóvizek meder és parti sáv területe, valamint a vízműterületek tartoznak. Az övezetben csak a vízgazdálkodási létesítmények, illetve a vizek védelmét szolgáló létesítmények helyezhetők el.

(2) A kisvízfolyások fenntartási sávja a külterületen jellemzően gyepterületként alakítható ki.

(3) A vízfolyások, vízmedrek területét érintő beavatkozások vízjogi engedély alapján végezhetők.

(4) Vízfolyások, csatornák, vízelvezető árkok folyamatos karbantartásáról, tisztításáról a tulajdonos és az üzemeltető köteles gondoskodni.

(5) A vízfolyások természetes és természetközeli állapotú partjait – a vizes élőhelyek védelme érdekében – meg kell őrizni. A vízépítési munkálatok során a természetkímélő megoldásokat kell alkalmazni.

(6) A vízfolyások, vizes élőhelyek természetes és természetközeli állapotú (part)szakaszai melletti, a parttól számított 100 méteren belüli területeken a vizekre és a vízben élő szervezetekre veszélyes vegyi anyagok (növényvédő szer, hulladék) kijuttatása, elhelyezése tilos.

(7) A vízmű területeken érvényesíteni kell a vizek mennyiségi és minőségi védelmét szolgáló környezetvédelmi előírásokat, biztosítani kell a vízművek, kutak biztonságos üzemelésének feltételeit. A vízműterületek legalább 85%-ban zöldfelületként – elsősorban erdő – és gyepes területként-tartandók fenn, a vízműterületeken található természeti értékek védelmének biztosításával.

56. TERMÉSZETKÖZELI TERÜLET

125. § (1) Természetközeli terület a Szabályozási terven Tk jellel jelölt beépítésre nem szánt övezet.

(2) A Tk jelű Természetközeli területen épületet, építményt elhelyezni nem lehet.

57. BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT KÜLÖNLEGES TERÜLETEK

126. § (1) A Kb-B övezetben bányaterületek, valamint ezt kiegészítő funkciójú épület, építmény helyezhető el.

(2) A Kb-B övezet területén haszonállattartás céljára szolgáló építmény nem helyezhető el.

127. § (1) A Kb-Kt Különleges burkolt, vagy fásított közterület övezetbe tartozó telek nem osztható meg, de azonos övezetbe tartozó telekkel egyesíthető.

(2) A Kb-Kt övezetben a pihenést és testedzést szolgáló építmény (sétaút, pihenőhely, tornapálya, gyermekjátszótér stb.), vendéglátó épület, valamint a terület fenntartásához szükséges épület helyezhető el.

(3) * 

(4) A Kb-Kt övezet telkein a zöldfelületeket legalább 20%-os növényzeti fedettséggel kell kialakítani.

128. § (1) A Kb-Z jelű övezetben épület, építmény nem helyezhető el.

129. § * 

HARMADIK RÉSZ

Záró rendelkezések

130. § (1) E rendelet 2017. január 09-én lép hatályba.

(2) A rendelet kihirdetéséről a Jegyző a helyben szokásos módon gondoskodik.

(3) A rendeletet a hatályba lépését követően induló ügyekben kell alkalmazni.

Markó József Dr. Szinay József
polgármester címzetes főjegyző

Kihirdetési záradék:

A rendelet a Gödi Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján történő kifüggesztéssel 2016. december 10. napján kihirdetésre került. A kihirdetés időtartama 30 nap.

Dr. Szinay József
címzetes főjegyző

MELLÉKLETEK:

1. számú melléklet Göd Város Önkormányzat Képviselő-testülete 24/2016. (XII. 9.) Önkormányzati rendeletéhez * 

Göd Város Szabályozási Terv
SZT / 2016

SZT 1.–SZT 25. SZELVÉNYEK
M=1:4000

Jelmagyarázat kiegészítése * 

JELMAGYARÁZAT KIEGÉSZÍTŐ ELEME

2. melléklet a 24/2016. (XII. 9.) önkormányzati rendelethez * 

Összefoglaló az egyes övezetekre vonatkozó építési szabályokról

1. Beépítésre szánt területek építési övezetei

1.1. Kisvárosias lakóterületek
A B C D E F G H I J K
1 Az építési övezet Az építési telek Az Az
2 Övezeti jel A beépítés
jellem-
ző módja
A kiala-
kítható új telek
leg-
kisebb
telek-
területe (m
2)
A kialakítható új telek
legkisebb
A megen-
gedett leg-
nagyobb beépí-
tettség %
A leg-
nagyobb megen-
gedett szint-
területi mutató
(m
2/m2)
Leg-
na-
gyobb beépí-
tettség terep-
szint
alatt (%)
A leg-
kisebb kiala-
kítandó zöld-
felület %
épület megen-
gedett leg-
nagyobb épület
-
magas-
sága
épület
megen-
gedett hom-
lokzat
-
magas-
sága
Széles-
sége (m)
Mély-
sége (m)
3 Lk–1 SZ 2000 30 40 30 K 30 40 K -
4 Lk–2 SZ K K K 30 K 30 40 K 7,5

Jelmagyarázat: O = oldalhatáron álló, SZ = szabadon álló

1.2. Kertvárosias lakóterületek
A B C D E F G H I J K
1 Az építési övezet Az építési telek Az épület Meg-
jegyzés
2 Övezeti jel A beépítés
jellemző
módja
A kiala-
kítható új telek
leg-
kisebb
telek-
területe (m
2)
A kialakítható új telek legkisebb A megen-
gedett leg-
nagyobb beépí-
tettség %
A leg-
nagyobb megen-
gedett szint-
területi mutató
(m
2/m2)
Leg-
nagyobb beépí-
tettség terep-
szint alatt (%)
A leg-
kisebb kialakí-
tandó zöld-
felület %
megen-
gedett leg-
nagyobb épület-
magas-
sága
Széles-
sége (m)
Mély-
sége (m)
3 Lke–1 O 900 16 25 20 0,5 20 50 6,0
4 Lke–1* O 720 16 25 20 0,5 20 50 6,0 Jegenye utca
5 Lke–2 O 720 16 25 20 0,5 20 50 4,5
6 Lke–3 O 1000 16 K 30 0,6 30 50 5,5
7 Lke–4 O 720 16 25 30 0,6 30 50 5,0
8 Lke–4a SZ 720 16 25 30 0,6 30 50 5,0
9 Lke–4b SZ 720 16 25 30 0,6 30 50 5,0
10 Lke–5 O 720 16 25 30 0,6 30 50 5,0
11 Lke–6 SZ 900 16 40 30 0,6 - 50 5,0
12 Lke–7 SZ 900 16 40 30 0,6 - 50 5,0
13 Lke–8 SZ 600 16 30 30 0,6 - 50 5,0
14 Lke–9 SZ 1500 20 30 30 0,6 - 50 5,0
15 Lke–10 SZ 800 16 25 30 0,6 - 50 6,0
16 Lke–11 SZ 360 7,5 50 30 - 30 50 K
17 Lke–12 SZ K 16 25 K - - K 6,0 2092/26 hrsz.

Jelmagyarázat: O = oldalhatáron álló, SZ = szabadon álló, K = kialakult

1.3. Falusias lakóterületek
A B C D E F G H I J K
1 Az építési övezet Az építési telek Az épület Meg-
jegyzés
2 Övezeti jel A beépítés jellemző módja A kialakít-
ható új telek leg-
kisebb telek-
területe (m
2)
A kialakítható új telek legkisebb A megen-
gedett leg-
nagyobb beépí-
tettség %
A leg-
nagyobb megen-
gedett szint-
területi mutató
(m
2/m2)
Leg-
nagyobb beépí-
tettség terep-
szint alatt (%)
A leg-
kisebb kialakí-
tandó zöld-
felület %
megen-
gedett leg-
nagyobb épület-
magas-
sága
Széles-
sége (m)
Mély-
sége (m)
3 Lf–1 O 900 18 30 30 0,6 35 50 5,0 Bócsa területe
4 Lf–2 O 680 18 30 30 0,6 35 50 5,0 Bócsa területe
5 Lf–3 O 750 16 30 25 0,6 35 50 5,0 Nevelek területe
6 Lf–4 SZ 1500 18 30 30 0,6 35 50 6,0 Bócsa területe

Jelmagyarázat: O = oldalhatáron álló

1.4. Településközpont vegyes területek
A B C D E F G H I J
1 Az építési övezet Az építési telek Az épület
2 Övezeti jel A beépítés jellemző módja A kiala-
kítható új telek legkisebb telek-
területe (m
2)
A kialakítható új telek legkisebb A megen-
gedett leg-
nagyobb beépített-
ség %
A leg-
nagyobb megen-
gedett szint-
területi mutató
(m
2/m2)
Leg-
nagyobb beépített-
ség terep-
szint alatt (%)
A legkisebb kialakí-
tandó zöld-
felület %
megen-
gedett leg-
nagyobb/
legkisebb épület-
magas-
sága
Széles-
sége (m)
Mély-
sége (m)
3 Vt–1 Z 1000 20 40 40 1,2 60 30 6,5/4,0
4 Vt–2 SZ 1000 25 40 30 1,0 - 30 5
5 Vt–3 SZ 1000 25 40 40 1,25 - 25 8/3,0
6 Vt–4 SZ 1000 25 40 30 1,0 - 40 6,0
7 Vt–5 SZ 1000 25 40 30 0,75 40 40 7,5
8 Vt–6 SZ 800 20 25 40 1,2 40 30 6,0
9 Vt–7 SZ 900 20 40 35 1,2 40 35 6,0/4,6
10 Vt–8 O 900 16 25 30 0,6 30 25 6,0
11 Vt–3* SZ 4000 30 50 50 1,4 65 25 8,0/3,0

Jelmagyarázat: SZ = szabadon álló

1.5. Intézményi területek
A B C D E F G H I J K
1 Az építési övezet Az építési telek Az épület Meg-
jegyzés
2 Övezeti jel A beépítés jellemző módja A kiala-
kítható új telek leg-
kisebb telek-
területe (m
2)
A kialakítható új telek legkisebb A megen-
gedett leg-
nagyobb beépí-
tettség %
A leg-
nagyobb megen-
gedett szint-
területi mutató
(m
2/m2)
Leg-
nagyobb beépí-
tettség terep-
szint alatt (%)
A leg-
kisebb kiala-
kítandó zöld-
felület %
megen-
gedett leg-
nagyobb épület-
magas-
sága
Széles-
sége (m)
Mély-
sége (m)
3 Vi–1 SZ 900 20 40 37,5 1,2 40 32 6,0 39-es tábla Ady
4 Vi–2 SZ 16000 - - 20 0,5 20 40 7,5 Feny-
ves
5 Vi–3 SZ 400 - - 37,5 0,5 20 40 5,0 kert-
barát klub-
ház, evan-
gélikus templom
6 Vi–4 SZ 900 20 40 37,5 1,2 40 35 7,5 (Vk–1 volt)
Fácán

Jelmagyarázat: SZ = szabadon álló

1.6. Gazdasági területek
A B C D E F G H I J K
1 Az építési övezet Az építési telek Az épület Meg-
jegyzés
2 Övezeti jel A beépítés jellemző módja A kiala-
kítható új telek leg-
kisebb telek-
területe (m
2)
A kialakítható új telek legkisebb A megen-
gedett leg-
nagyobb beépí-
tettség %
A leg-
nagyobb megen-
gedett szint-
területi mutató
(m
2/m2)
Leg-
nagyobb beépí-
tettség terep-
szint alatt (%)
A leg-
kisebb kiala-
kítandó zöld-
felület %
megen-
gedett leg-
nagyobb épület-
mag
a-
ssága
Széles-
sége (m)
Mély-
sége (m)
3 Gksz–1 SZ 2000 30 40 40 0,8 40 20 6,0
4 Gksz–2 SZ 4500 30 40 40 0,8 40 20 8,5
5 Gksz–3 SZ 2000 30 - 40 0,8 40 25* 6,0 Ilka-lakópark**
6 Gip–1 SZ 20000 30 40 50 1,2 40 25 20
7 Gip-km SZ 10000 30 40 50 1,2 40 25 20

Jelmagyarázat: SZ = szabadon álló, *a telek 20%-án háromszintű növényzetet kell kialakítani, ** telepítési tanulmányterv készítendő

1.7. Üdülőterületek
A B C D E F G H I J
1 Az építési övezet Az építési telek Az épület
2 Övezeti jel A beépítés jellemző módja A kialakít-
ható új telek legkisebb telek-
területe (m
2)
A kialakítható új telek legkisebb A megen-
gedett leg-
nagyobb beépí-
tettség %
A leg-
nagyobb megen-
gedett szint-
területi mutató (m
2/m2)
Leg-
nagyobb beépí-
tettség terep-
szint alatt (%)
A legkisebb kialakí-
tandó zöld-
felület %
megen-
gedett leg-
nagyobb/legkisebb épület
magassága
Széles-
sége (m)
Mély-
sége (m)
3 Üü–1 K K - - 20 0,6 20 50 7,5
4 Üü–2 SZ 1500 - - 20 0,6 20 50 6,0
5 Üü–3 SZ K - - 20 K 20 50 5,5
6 Üh–1 SZ K - - 20 K 20 50 5,5

Jelmagyarázat: SZ = szabadon álló, K = kialakult

1.8. Különleges területek
A B C D E F G H I J
1 Az építési övezet Az építési telek Az épület
2 Övezeti jel A beépítés jellemző módja A kialakítható új telek legkisebb telekterülete (m2) A kialakítható új telek legkisebb A megen-
gedett leg-
nagyobb beépí-
tettség %
A leg-
nagyobb megen-
gedett szint-
területi mutató (m
2/m2)
Leg-
nagyobb beépí-
tettség terep-
szint alatt (%)
A legkisebb kiala-
kítandó zöld-
felület %
megen-
gedett leg-
nagyobb/
legkisebb épület-
magas-
sága
Széles-
sége (m)
Mély-
sége (m)
3 Kst SZ 3000 50 60 30 1,0 30 50 7,5
4 Kt SZ K - - 15 0,2 10 60 5,0
5 Ksp–1 SZ K - - 20 0,3 - 60 9,0
6 Ksp-Dp SZ 4000 - - 40 0,5 - 40 7,5
7 Ksr SZ K - - 10 0,1 - 90 4,6
8 Kkv SZ K - - 15 0,25 - 40 6,0
9 Ko–1 SZ K - - 40 1,2 - 40 11,0
10 Ko–2 SZ K - - 40 1,2 - 40 11,0
11 Ko–3 SZ 5700 18 - 40 1,2 45 40 9,0
12 Keü–1 SZ K - - 20 0,6 - 60 7,5
13 Keü–2 SZ 5000 40 50 25 0,8 25 40 12,0
14 Keü–3 SZ 3000 - - 35 0,6 - 40 5,0
15 Kn SZ 55000 - - 10 - - 80 10,0
16 Ksz SZ 5000 20 K 35 0,5 35 50 5,0
17 Ksp–2 SZ 5000 - - 30 0,3 - 60 9,0
18 Ko–4 SZ 3500 - - 40 1,2 - 40 11,0
19 Ko–5 SZ 4000 - - 40 1,2 - 30* 12,0
20 Ksp–3 SZ 10000 - - 20 0,3 - 30* 9,0

Jelmagyarázat: SZ = szabadon álló, K = kialakult

2. Beépítésre nem szánt területek övezetei

2.1. Zöldterületek közparkok
A B C D E F G H I J K L
1 Az övezet A telek Az épület Az épület Meg-
jegyzés
2 Övezeti jel A beépí-
tés jellem-
ző módja
A kialakít-
ható új telek leg-
kisebb telek-
területe (m
2)
A kialakítható új telek legkisebb A megen-
gedett leg-
nagyobb beépí-
tettség %
A leg-
na-
gyobb megen-
gedett szint-
területi mutató (m
2/m2)
Leg-
na-
gyobb beépí-
tettség terep-
szint alatt (%)
A leg-
kisebb kialakí-
tandó zöld-
felület %
megen-
gedett leg-
na-
gyobb/
legki-
sebb épületmagas-
sága
megen-
gedett hom-
lokzatmagas-
sága
Széles-
sége (m)
Mély-
sége (m)
3 Zkp–1 SZ K (3000) - - 3 - - 60 3,5 4,5 Fene-
ketlen tó, Kossuth tér, Petőfi tér
4 Zkp–2 SZ K (10000) 50 60 3 - - 75 6,0 5,5 Duna-
part, Szakáts kert
5 Zkp-t - - - - - - - 95 - -

termé-
szetvé-
delmi parkok
2.2. Erdőterületek
A B C D E F G H I J K
1 Az övezet A telek Az Az
2 Övezeti jel A beépítés jellemző módja A kialakít-
ható új telek legkisebb telek-
területe (m
2)
A kialakítható új telek legkisebb A megen-
gedett leg-
nagyobb beépí-
tettség %
A leg-
nagyobb megen-
gedett szint-
területi mutató (m
2/m2)
Leg-
nagyobb beépí-
tettség terep-
szint alatt (%)
A leg-
kisebb kialakí-
tandó zöld-
felület %
épület-
megen-
gedett leg-
nagyobb épület-
magas-
sága
épület-
megen-
gedett homlok-
zat-
magas-
sága
Szélessége (m) Mély-
sége (m)
3 Eg SZ 100000 - - 0,5 - - 95 7,5 10,0
2.3. Mezőgazdasági területek
A B C D E F G H I J K
1 Az övezet A telek Az épület Meg-
jegyzés
2 Övezeti jel A beépítés jellemző módja A kialakí-
tható új telek legkisebb telek-
területe (m
2)
A kialakítható új telek legkisebb A megen-
gedett leg-
nagyobb beépí-
tettség
A leg-
nagyobb megen-
gedett szint-
területi mutató
Leg-
nagyobb beépí-
tettség terep-
szint alatt (%)
A leg-
kisebb kiala-
kítandó zöld-
felület %
megen-
gedett leg-
nagyobb épület-
magas-
sága
Széles-
sége (m)
Mély-
sége (m)
% (m2/m2)
3 Má–1 SZ 100000 - - 0,1 - - - 3,5
4 Má–2 SZ 50000 - - 1 - - 75 4,5 -
5 Má–3 SZ 2000 - - 3 - - 75 4,5 legkisebb beépíthető földterület 4000 m2
6 Má–4 SZ 8000 - - 3 - - 90 4,5 legkisebb beépíthető földterület 4000 m2
7 Mk–1 SZ 1500 - - 3 - - 95 4,5 Patak mellett
8 Mk–2 SZ K - - 3 - - 90 7,5 leg-
kisebb beépí-
thető föld-
terület 6000 m2
2.4. Különleges területek
A B C D E F G H I J K
1 Az övezet A telek Az Az
2 Övezeti jel A beépítés jellemző módja A kialakít-
ható új telek legkisebb telek-
területe (m
2)
A kialakítható új telek legkisebb A megen-
gedett leg-
nagyobb beépí-
tettség %
A leg-
nagyobb megen-
gedett szint-
területi mutató (m
2/m2)
Leg-
nagyobb beépí-
tettség terep-
szint alatt (%)
A leg-
kisebb kiala-
kítandó zöld-
felület %
épület megengedett legnagyobb épületmagassága épület megen-
gedett homlok-
zat-
magas-
sága
Széles-
sége (m)
Mély-
sége (m)
3 Kb-B SZ K - - 5 0,1 - 60 5,0 3,5
4 Kb-Kt SZ K - - 5 - - 20 3,5 4,5
5 Kb-Z - - - - - - - - - -

FÜGGELÉKEK

1. függelék * 

2. sz. Függelék

Régészeti területek jegyzéke

2.1. Régészeti lelőhelyek jegyzéke

A B C D E
1 AZONO-
SÍTÓ
NÉV LELŐHELY-
SZÁM
HELYRAJZI SZÁM MEG-
JEGYZÉS (VÉDELEM)
2 10142 Juhász-halom (Lyukas-halom) 9 0109, 021/12, 021/5
3 10230 Malomárok 11 936, 937, 938, 939, 940, 02/25, 02/26, 03, 02/24
4 10351 Alba-kert 1 2687, 2769/13, 2769/14, 2769/46, 2770/1, 2770/2, 2771, 2776, 2777, 2778, 2779, 2780, 2781, 2782, 2783, 2785, 2788, 2789, 2790, 2791, 2792, 2793, 2800, 2808, 2809, 2810, 2811, 2838, 2839, 2840, 2844, 2845, 2846, 2847, 2848, 2849, 2850, 2851, 2852, 2853, 2854, 2855, 2856, 2857, 2858, 2859, 2860, 2861, 2862, 2863, 2864, 2865, 2866, 2867, 2868, 2869, 2870, 2871, 2872, 2873, 2874, 2875, 2876, 2877, 2878, 2879, 2880, 2881, 2882, 2883, 2884, 2885, 2886, 2887, 2888, 2889, 2890, 2891, 2892, 2893, 2894, 2895, 2896, 2897, 2898, 2899, 2900, 2901, 2902, 2903, 2904, 2905, 2906, 2907, 2908, 2909, 2911, 2912/1, 2912/2, 2912/3, 2912/4, 2912/5, 2912/6, 2912/7, 2912/8, 2913, 2914, 2915, 2916, 2917, 2918, 2919, 2920, 2921, 2922, 2923, 2924, 2925, 2926, 2927, 2928, 2929, 2930, 2931, 2932, 2933, 2934, 2935, 2936, 2937, 2938, 2939, 2940, 2941, 2942, 2943, 2944, 2945, 2946, 2947, 2948, 2949, 2950, 2951, 2952, 2953, 2954, 2955, 2956, 2957, 2958, 2959, 2960, 2961, 2962, 2963, 2964, 2965, 2966, 2967, 2968, 2969, 2970, 2971, 2972, 2973, 2974, 2975, 2976, 2977, 2978, 2979,
2980, 2981, 2982, 2983, 2984, 2985,2986, 2987, 2988, 2989, 2990, 2991, 2992 2993, 2994, 2995, 2996, 2997, 2998, 2999, 3000, 3001, 3002, 3003, 3004, 3005, 3006, 3007, 3008, 3009, 3010, 3011, 3012, 3013, 3014, 3015, 3016, 3017, 3018, 3019, 3030, 3031/1, 3031/2, 3032, 3033, 3034, 3035, 3036, 3037, 3038, 3039, 3040, 3041, 3042, 3043, 3044/1, 3044/2, 3044/3, 3045, 3046, 3047, 3048, 3049, 3050, 3051, 3052, 3053, 3054, 3055/1, 3055/2, ,056, 3079/5
5 10352 Duna-part 2 173, 174, 175, 176, 177, 178/1, 178/2, 180/2, 2738, 2739, 2740, 2746, 2747, 2748, 2749, 2750, 2751, 2752, 2753, 2754, 2755, 2756, 2757, 2758, 2759, 2760, 2761, 2762, 2763, 2764,2772, 2765, 2766, 2767, 2768, 2769/3, 2769/4, 2769/16, 2769/17, 2769/18, 2771, 2772, 2775/7
6 10353 Pesti út 164. 3 2462, 2482, 2483, 2484, 2485, 2486, 2487, 2488, 2489, 2493, 2494, 2495, 2496, 2497, 2498, 2499, 2500, 2501, 2505, 2506
7 10354 Dózsa György utca 67. 4 2268, 2441, 2442, 2443, 2444, 2445, 2446, 2447, 2448, 2449, 2450, 2451, 2452, 2453, 2454, 2455, 2456, 2458, 2459, 2460
8 10355 Gödpuszta 5 1195, 1196, 1197, 1198, 1199, 1200, 1203/6, 1203/7, 1203/8, 1203/9, 1203/10, 1204, 1205, 1206, 1207, 1208, 1209, 1210, 1211
9 10356 Bócsaújtelep (Ilkamajor) 6 039/38, 039/39, 039/40, 039/41, 039/42, 039/43, 039/44, 039/45, 039/46, 039/47, 039/48, 039/49, 039/50, 039/51, 039/52, 039/66, 039/67, 039/68, 039/69, 039/70, 039/71, 039/72, 039/73, 039/74, 039/75, 039/76, 039/77, 039/78, 039/79, 039/80, 039/81, 039/82, 039/83, 039/84, 039/85, 046, 047/10, 6401, 6408, 6422, 6424, 039/100, 039/101, 039/102, 039/103, 039/104, 039/105, 039/106, 039/107, 039/108, 6407/2, 6409, 6410, 6411, 6412, 6413/2, 6414, 6415, 6423, 6424, 6426, 6428, 6508, 6510, 6511, 6512, 6513, 6514, 6515, 6901 kiemelten védett 30/2005. (XII. 7.) NKÖM, 44/2013. (VIII. 9.) BM
10 84359 Bócsaújtelep (Ilkamajor) védőövezete 6 6401, 6408, 6422, 6511, 039/100, 039/101, 039/102, 039/104, 039/105, 039/106, 039/107, 039/108, 039/38, 039/39, 039/40, 039/41, 039/42, 039/43, 039/51, 039/52, 039/66, 039/75, 039/83, 039/84, 046, 039/108, 039/100, 039/103 védőövezet 44/2013. (VIII. 9.) BM
11 10357 Öregfutó-tábla 7 013/8, 013/9, 013/10, 013/11, 013/16, 013/17, 013/18, 013/19, 013/20, 013/21, 013/22, 5151, 5154, 5155, 5156, 5157, 5158, 5159, 5160, 5161, 5162, 5163, 5166
12 10358 Bajcsy-Zsilinszky utca 19. 8 126, 127, 128/1, 128/2, 134/1, 134/2, 2688, 2694, 2695, 2696, 2697, 2698, 2699, 2700, 2701, 2702, 2712, 2713, 2714, 2715, 2717, 2718, 2719, 2723, 2724, 2725
13 10359 Öregfutó-tábla 9 013/25, 013/26, 013/27
14 10360 Öregfutó-tábla 10 013/31, 013/32, 013/33
15 10361 Öregfutó-tábla 11 013/41, 013/42, 013/43, 013/44, 013/46, 013/47, 013/48, 013/49, 013/50, 013/54, 013/55, 013/56, 013/58
16 10362 Pulyka-házi-dűlő 12 6609, 6610
17 10363 Ilkamajor 13 6422, 6431, 6432, 6433/1, 6433/2, 6434/1, 6434/2, 6435, 6436, 6437/1, 6437/2, 6438/1, 6438/2, 6442, 6462/1, 6462/2, 6475/1, 6476, 6478, 6501
18 10364 Csomádi-rét 14 078/20, 078/21, 078/3, 078/14,078/15, 078/7, 078/19, 078/17, 078/16, 078/18, 078/8, 078/55, 078/22, 078/23
19 10365 Csomádi-rét 15 078/10, 3827, 3828, 3829, 3830, 3831, 3832, 3833, 3834, 3838, 3841, 3842, 3843, 3844, 3845, 3846, 3847, 3848, 3849, 3850, 3851
20 10366 Belterület (Puszta-
templom)
16 2092/6, 4384, 4697, 4698, 4707, 4712, 4713, 4714, 4715/1, 4715/2, 4715/3, 4717, 4718, 4720, 4721/1, 4721/2, 4722, 4723, 4724/1, 4724/2, 4725, 4726, 4727, 4732/3, 4750/5, 4750/6, 4750/7, 4750/9, 4750/10, 4750/11, 4751,4752, 4753, 4754, 4755, 4756, 4757, 4759, 4760, 4761, 4763, 4764, 4765, 4766, 4767, 4768, 4773, 4774, 4775, 4776, 4777, 4778, 4779, 4780, 4781, 4782, 4783, 4784, 4785, 4786, 4787, 4788/1, 4788/2, 4789, 4790, 4791, 4792, 4793, 4794, 4795, 4796, 4797, 4798, 4799, 4800, 4801, 4802, 4803, 4804, 4805, 4806,4807, 4808, 4809, 4810, 4811, 4812, 4813, 4814, 4815/1, 4815/2, 4816/1, 4816/2, 4816/4, 4818, 4819, 4821/1, 4821/2, 4822, 4823/1, 4823/2, 4824, 4825, 4826, 4827, 4828, 4829, 4830, 4832, 4837, 4838/1, 4838/2, 4838/3, 4839, 4843, 4844, 4845, 4846, 4847/1, 4847/2, 4848, 4849, 4850, 4851, 4852, 4853, 4854, 4855, 4856/1, 4856/2, 4856/3, 4857, 4858,
4859, 4860, 4861, 4862, 4863, 4864, 4865, 4866, 4867/1, 4867/2, 4868, 4869, 4870, 4871„ 4873, 4874, 4875, 4876/1, 4876/2, 4877/1, 4877/2, 4877/3, 6011, 6023, 6024, 6025, 6026, 6027, 6028, 6029, 6030, 6031, 6032, 6033, 6034, 6046, 6050/1, 6050/2, 6051, 6052, 6053, 6054, 6055, 6056, 6057, 6058/1, 6058/2, 6061, 6062, 6063, 6064, 6065, 6066/1, 6066/2, 6067,6068, 6069, 6070, 6071, 6072, 6073, 6074, 6075, 6076, 6077, 6078, 6079/1, 6079/2, 6080, 6081, 6082, 6083, 6084, 6085, 6227, 6228
21 10367 Várdomb 17 4750/10, 4750/11, 4752, 4750/7 kiemelten védett 59108/1991. MKM
22 10368 Könyök-utca 20., 22. 3976, 3977, 3979, 3980, 3981, 3986, 3987, 3988
23 10369 Kisfaludy utca 13. 19 4362, 4374/2, 4375, 4376, 4377, 4395, 4415, 4416, 4437, 4438/2, 4439
24 11709 Nevelek-dűlő 23 06/4, 06/9, 07/1, 3395/8, 3605/242, 0228/63, 3498, 3605/249, 3605/51
25 11710 Nevelek-dűlő 24 06/4, 06/9, 06/10, 07/1, 07/2, 07/3, 3605/253, 3605/265, 3605/252, 3605/41, 3605/266, 3605/279, 3605/278

2.2. Limes

Település Hrsz.
Göd 039/83
Göd 6408
Göd 039/50
Göd 039/51
Göd 039/103
Göd 6422
Göd 039/80
Göd 039/81
Göd 039/104
Göd 039/102
Göd 039/82
Göd 039/69
Göd 039/101
Göd 6423
Göd 6411
Göd 039/84
Göd 6413/2
Göd 6412
Göd 039/107
Göd 6415
Göd 039/43
Göd 039/76
Göd 039/38
Göd 039/39
Göd 039/40
Göd 039/41
Göd 6514
Göd 039/42
Göd 6401
Göd 6511
Göd 6410
Göd 6409
Göd 039/49
Göd 6515
Göd 6513
Göd 039/48
Göd 6512
Göd 039/44
Göd 039/73
Göd 039/74
Göd 039/79
Göd 039/72
Göd 039/78
Göd 039/77
Göd 6414
Göd 039/105
Göd 039/70
Göd 039/47
Göd 039/71
Göd 039/106
Göd 039/46
Göd 039/75
Göd 039/45
Göd 039/67
Göd 039/68

3. függelék a 24/2016. (XII. 9.) önkormányzati rendelethez * 

MŰEMLÉK, MŰEMLÉKI KÖRNYEZET JEGYZÉKE

A B
1 1827/28 műemléki környezet 7352 [13266] Nemeskéri-Kiss Miklós Kúria műemléki környezete Nemeskéri Kiss Miklós út
2 1827/47 műemléki környezet 7352 [13266] Nemeskéri-Kiss Miklós Kúria műemléki környezete
3 1827/80 műemléki környezet 7352 [13266] Nemeskéri-Kiss Miklós Kúria műemléki környezete
4 1827/81 műemléki környezet 7352 [13266] Nemeskéri-Kiss Miklós Kúria műemléki környezete
5 1827/94 műemlék II. 7352 [14877] Nemeskéri-Kiss Miklós Kúria kertje
Nemeskéri-Kiss Miklós út 1848.

műemlék III. 7352 [7045] Nemeskéri-Kiss Miklós Kúria;
Nemeskér-Kiss Miklós út 1848.
6 1827/95 műemléki környezet 7352 [13266] Nemeskéri-Kiss Miklós Kúria műemléki környezete
7 3255/2 műemlék
Héder-villa

4. sz. Függelék

Természetvédelem alatt álló területek jegyzéke
(adatszolgáltatás alapján további kiegészítés)

4.1. Országos és európai ökológiai hálózatokhoz tartozó illetve országos szinten védett területek:

4.1.1. Magterület, ökológiai folyosó és pufferterület övezetéhez tartozó területek:

02; 03; 05/1–11; 05/14–15; 05/17–18; 05/20–21; 05/26–28; 05/30–31; 06/2–3; 06/9; 06/11–15; 06/16–21; 06/26; 07/5; 09/30; 013/12–14; 013/16–25; 013/27–34; 013/51–52; 013/60–61; 0101/2; 0102/14; 0102/16; 0109; 178/1–2; 352; 367; 373376; 417525, 528; 534; 536; 538; 542; 543/3, 543/6; 544; 547; 562; 567; 76–771; 783; 935; 2052/2–7; 2052/63–64; 2052/73–75; 2052/82–86; 2052/92–93; 2052/95–96; 2052/102; 2052/104–106; 2769/3; 2769/16–17; 2770/1; 3031/2–3; 3056; 3057; 3076; 3078; 3079/4–7; 3659/1; 3728/2; 5148/7–9; 5148/21–24; 5150/2–5; 6241; 6322/7; 6323/2; 6324/1–2; 6601/2;6602; 6603; 6604/1–5; 6605, 6607/1–2; 6608; 6609; 6610; 6611; 6612/1–2 hrsz.

4.1.2. Natura2000 hálózathoz tartozó (kiemelt jelentőségű különleges természet-megőrzési) területek:

a) 02, 03 (Duna és ártere), (352, 352/1–6, 353, 525, 562, 769, 783, hrsz);

b) 0109 hrsz. (Gödöllői dombsághoz tartozó terület)

4.1.3. Országos jelentőségű védett természeti területek:

a) A Duna-Ipoly Nemzeti Parkhoz (NP) tartozó 03 hrsz. (Dunai sziget és holtág);

b) Láp 1.: 6241, 6322/7, 6324/1, 6604/1–4 , 6605, 6607/1. hrsz.

c) Láp 2.: 2052/2–7., 2052/75, 2052/82–86., 2052/88., 6610., 6612/1. hrsz.

4.1.4. Országosan (ex lege) védett területek:

a) Göd Láprét: 6322/7, 6607/1, 6604/2–3, 6324/1, 2052/75, 2052/2–7, 2052/82–86, 2052/88, 6604/4, 6612/1 hrsz.

4.1.5. Ex lege védettség alá tartozó területek (lápok és források):

a) Források területei: 352, 352/1–6, 353, 367, 525, 562, 769, 783, 2769/3 hrsz.

4.2. Helyi védelem alatt álló területek:

4.2.1. Helyi jelentőségű természetvédelmi területek:

a) Göd-felsői Kékperjés láprét (22,3 ha): 05/1–10, 05/14, 05/17–21, 05/24–28, 05/31 hrsz.

b) Göd Láprét 6607/2 és 6324/2 hrsz.

c) Göd homokpusztagyep 025/6–7 hrsz.

d) Göd-felsői Kékduna sporttelep (3,3 ha): 3658 hrsz.

e) Göd, Nemeskéri Park Kiserdő (13,3 ha): 1934 hrsz.

f) Göd, ezüst juhar fa: 652 hrsz.

g) Gödi ELTE Botanikus kert: 357 hrsz.

h) Gödi védett fasorok:

ha) Pesti út Kossuth utcától a Szent István utcáig (idős hárs és vadgesztenye –Aesculus h.- fák)

hb) A Feneketlen-tavat körbe ölelő szürkenyár –Populus x – fasor (353 hrsz.)

hc) A Csapatpihenő Duna-parti kerítése mellett húzódó platán -Platanus o.- fasor (352/3 hrsz.)

5. sz. Függelék

Növényalkalmazási segédlet

Telepítésre ajánlott és ellenjavalt taxonok tájékoztató jegyzéke

a) A zöldfelületek fejlesztése során ajánlható növények listája

Őshonos fák: bükk, tölgy, cser, gyertyán, juhar, hárs, kőris, fűz, nyár, éger, szil, berkenye-félék, stb.

Várostűrő fajok

Kisméretű fák: Acer ginnala, Acer tataricum, Crataegus laevigata, Evodia hupehensis, Fraxinus ornus, Koelreuteria fajok, Prunus cerasifera fajták Gömbkoronájú fajták: Pyrus, Acer platanoides „Globosum”, Catalpa bignonioides „Nana”, Fraxinus ornus „Mecsek”, Morus alba „Fegyvernekiana”, Robinia pseudoacacia „Umbraculifera”

Gömbkoronájú fák: Acer campestre, Acer platanoides, Acer pseudoplatanus, Catalpa bignonioides, Celtis, Corylus colurna, Fraxinus excelsior, Ginkgo biloba, Gleditsia triacanthos (tövistelen fajtái), Platanus hispanica, Pyrus pyraster, Sorbus torminalis

Cserjék: Spiraea, Berberis, Ligustrum, Salvia, Acer campestre, Cornus, Cotoneaster, Forsythia, Cotynus, Elaeagnus, Lonicera, Syringa, Pyracantha, stb. Talajtakarók: Berberis thunbergii, Cotoneaster, Juniperus, Lavandula Kúszó növények: Campsis, Vitis, Parthenocissus, Hedera, Clematis, Lonicera

Árnyéki évelők: Hedera, Cotoneaster, Evonymus, Lonicera

Telepítésre javasolt nyárfák: kínai-, közönséges-, fehér-, jegenye-, kanadai nyár porzós fajtái

Egyéb telepítésre javasolt díszfák: Celtis-, Sophora-, Platanus- Tilia- Sorbus- félék, stb.

Pollen allergiát okozók: Pinus, Platanus, Tilia, Morus, Salix, Betula, Populus (a fent felsorolt nyárfélék kivételével), Coryllus, + fűfélék, vadkender + parlagfű + ürömfű félék

b) A leggyakoribb mérgező hatású növények listája

Botanikai név Alkaloida Veszélyesség Kritikus növényrész Megjegyzés
Taxus baccata/tiszafa Taxin + + + Hajtás, mag Gyomorbántalmak
Daphne fajok/boroszlán + + + Egész növény, termés Nagyon veszélyes!
Laburnum fajok/aranyeső + + + Egész növény
Ligustrum fajok/fagyal + + + Csak termés
Rhus radicans/ecetfa + + + Egész növény Érintésre is nagyon mérgező!
Sambucus racemosa /bodza + + + Levél, termés Gyakori mérgezést okoz
Sambucus ebulus /gyalogbodza + + + Levél, termés Termés miatt
Nerium oleander/leander + + + Levél, hajtás Házi kerti növény
Colchicum sp./kikerics Colchicin + + + Egész növény
Convallaria m./gyöngyvirág + + + Egész növény
Datura fajok/maszlag Hioszciamin + + + Egész növény
Digitalis sp./gyűszűvirág Digitalin + + + Egész növény
Heracleum sph./medvetalp + + + Sejtnedve Égési sérülési tünet
Ricinus com./ricinus + + + Termés
Conium fajok/bürökfélék + + + Egész növény
Solanum fajok/ebszőlő Solamin + + + Egész növény

*csak tájékoztató jelleggel, egy-egy növénynek több /pl. tájegységenként is eltérő/ megnevezése lehet

6. sz. Függelék *